E 010103
Nyt.sz.:
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2009.
2
TARTALOMJEGYZÉK
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS HATÁLYA…………………………………………………4 A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK…6 A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE……10 A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI………………………………………………………...14 MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ……………………………………………………………..17 A MUNKA DÍJAZÁSA, A KÖZALKALMAZOTT JAVADALMAZÁSA………………..21 SZOCIÁLIS ÉS JÓLÉTI JUTTATÁSOK…………………………………………………...26 FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG……………………………………………28 A MUNKÁLTATÓ ÉS AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE…31 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK…………………………………………………………………34
3
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2009.
Ez a közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó Kollektív Szerződés létrejött a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (továbbiakban: HM ÁEK), mint munkáltató másrészről a HM ÁEK-ban képviselettel rendelkező szakszervezetek között -
a többször módosított Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a többször módosított Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), a többször módosított-, Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény), a honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 27/2008. (XII.31.) HM rendelet (Hr.), a 356/2008. (XII.31.) Kormányrendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történő végrehajtásáról, a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról
alapján az alábbi tartalommal. Jelen Kollektív Szerződésben foglaltak célja a munkáltató és a közalkalmazotti jogok és kötelezettségek rendezett gyakorlásának biztosítása, a joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés módjának és eljárási rendjének kialakítása, a Kollektív Szerződést kötő felek kapcsolatrendszerének szabályozása.
4
I.
FEJEZET
A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS HATÁLYA 1. A kollektív szerződés személyi hatálya 1.1 A kollektív szerződés személyi hatálya kiterjed a HM ÁEK-kal közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazottra - kivéve a HM ÁEK főigazgatóját -, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e, illetve több munkahelyi szakszervezeti szerv egyidejű működése esetén melyik szakszervezetnek tagja. 1.2 A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottakat e Kollektív Szerződésben megfogalmazott jogok és juttatások a részmunkaidejük arányában illetik meg. Kivételek: - költségtérítések, - jóléti (szociális) juttatások. 1.3 Nyugdíj megállapítása mellett foglalkoztatott közalkalmazottakra a főállású közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 1.4 A Polgári Törvénykönyv által szabályozott megbízási szerződés alapján munkát végzőkre a Kollektív Szerződés szabályai nem alkalmazhatók. 1.5 A Kollektív Szerződés 1-1 példányát az intézet valamennyi szervezeti elemének (osztály), valamint a Közalkalmazotti tanács elnökének, tagjainak és az intézetben képviselettel rendelkező szakszervezetek tisztségviselői részére meg kell küldeni és hatályba lépésétől kezdve az intézet dolgozói számára hozzáférhető helyen kell tartani. A szervezeti elemek vezetői és a szakszervezeti tisztségviselők kötelesek a megismerhetőségét biztosítani a helyben szokásos közzétételi módon. A Kollektív Szerződést az intézmény honlapján is meg kell jelentetni. 2. A Kollektív Szerződés időbeli hatálya 2.1 A Kollektív Szerződés a szerződést kötő felek által történő aláírással lép hatályba és határozatlan időtartamra jön létre. 3. A Kollektív Szerződés elfogadása és aláírása 3.1 A Kollektív Szerződést a felek egyező akaratát tükröző – a munkáltató és a szakszervezetek által elfogadott – tartalommal kötik meg. 3.2 Aláírásra - a munkáltató részéről a főigazgató, - a szerződést kötő szakszervezetek részéről a Honvédelmi Dolgozók Szakszervezetének helyi titkára, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 18. sz. alapszervezetének titkára, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (Vasútegészségügy, ÁEK, ….) elnöke, valamint a Magyar Orvosok Szövetsége helyi szervezetének vezetője jogosult. 4. A Kollektív szerződés hatályban tartására vonatkozó Szabályok
5 4.1 A felek kinyilvánítják arra irányuló szándékukat, hogy a Kollektív Szerződés hatályba léptetése, illetve hatályban tartása érdekében minden tőlük elvárhatót megtesznek. 4.2 A felek megállapodnak abban, hogy a másik fél felmondása, módosítási javaslata esetén – ha az érintett kérdésben nem jön létre megállapodás – lehetőleg csak a vitatott pontot helyezik időlegesen hatályon kívül és folytatják az egyeztetést. A megállapodást a Kollektív Szerződéshez mellékletként csatolják. 4.3 A Kollektív Szerződés egyetlen pontja sem alkalmazható a munkáltató és a közalkalmazottak jogos érdekeivel ellentétesen, illetőleg rendeltetésellenesen. 4.4 Az intézmény szervezeti, gazdasági átalakulása esetén jelen Kollektív Szerződés mindaddig hatályban marad, amíg az új hatályba nem lép, jogutódlás esetén a jogutódlás időpontját követő egy évig. 5. A Kollektív Szerződés módosítása, felmondása, megszűnése 5.1 A Kollektív Szerződést módosítani kell, ha jogszabály változása miatt rendelkezései jogellenessé válnak vagy az abban vállalt kötelezettségek teljesítése ellehetetlenül. 5.2 A Kollektív Szerződés módosítására javaslatot tehet: - a munkáltató, vagy - a szerződést kötő szakszervezetek. 5.3 A Kollektív Szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szükséges módosítások tervezetének előkészítésében. 5.4 A Kollektív Szerződést bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja a másik félhez címzett írásbeli nyilatkozattal. A Kollektív Szerződés annak hatályba lépésétől számított hat hónapon belül nem mondható fel. 5.5 A Kollektív Szerződés megszűnik: - a felmondási idő lejártával, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, - a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével.
6
II.
FEJEZET
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 6. A közalkalmazotti jogviszony létesítése 6.1 A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. 6.2 A munkáltatónak a megüresedett és az újonnan létesített munkakörök betöltésénél - azonos szakmai felkészültség esetén - elsősorban saját közalkalmazottainak előmenetelére kell tekintettel lennie. 6.3 A közalkalmazotti jogviszony létesítésének általános feltétele az egészségi és szakmai alkalmasság, magyar állampolgárság, illetve a nem magyar állampolgárság esetén a magyar nyelv ismerete, valamint a büntetlen előélet, melyet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia a közalkalmazottnak. A nem magyar és a kettős állampolgárságú személlyel történő jogviszony létesítésének feltétele a Katonai Biztonsági Hivataltól beszerzett engedély megléte. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy akkor foglalkoztatható, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel. 6.4 A közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor meg kell ismertetni munkaköre betöltésével járó anyagi és nem anyagi természetű felelősségével, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzattal és a Kollektív Szerződéssel, valamint munkaköri leírásával és részt kell vennie az előírt oktatásokon. 6.5 A közalkalmazott nem hallgathat el a munkáltató előtt olyan tényt, körülményt vagy állapotot, amely az alkalmazását akadályozná vagy jogellenessé teheti. A közalkalmazott a megtévesztő információból eredő következményeket és károkat maga tartozik viselni. 6.6 A HM ÁEK Munkavédelmi Szabályzatában meghatározott munkakörökben fiatalkorúak, nők, illetve terhes nők (ideértve a szoptató anyákat és az anyatej adókat is) nem foglalkoztathatók. 6.7 Összeférhetetlenség áll fenn, - ha a magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, - ha a közalkalmazott olyan munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesít, amely a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen, - ha a közalkalmazott közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési, vagy elszámolási kapcsolatba kerül. 7. Kinevezés 7.1 Közalkalmazotti jogviszony elsősorban pályázat alapján létesíthető. Pályázati kiírás nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony a 356/2008. (XII.31.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletében és a 27/2008. (XII.31.) HM rendelet mellékletében mentesítettként megjelölt munkakörökben, valamint a főigazgató pályázati eljárással kapcsolatban megjelent külön intézkedésében meghatározottak esetében.
7 7.2 A közalkalmazotti jogviszony határozatlan elfogadásával jön létre.
időre történő kinevezéssel és annak
7.3 Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. 7.4 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamát naptárilag vagy más módon - a feltétel bekövetkeztéig - kell meghatározni. A munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a határozott idejű jogviszony várható időtartamáról. 7.5 A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított, illetve az előző határozott időre kötött kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszony időtartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. 7.6 A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. 7.7 A törvényi előírásokon túlmenően a kinevezési okmányba kell foglalni - a foglalkoztatás kezdő időpontját, - KGIR alkalmazotti azonosítót, - azt, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesült-e, - határozott idejű alkalmazás esetén azt a tényt, amely lehetővé teszi a határozott idejű foglalkoztatást, - a próbaidő kikötését vagy a próbaidő alóli mentesítést, - az előírást a szakmai, képesítési követelményeket illetően, - a közalkalmazotti jogviszony, a fizetési fokozat, a felmentés, végkielégítés, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításának kezdő időpontját, - a következő fizetési fokozatba lépés időpontját, - a változó munkahely megjelölését (változó munkahelyen dolgozik a budapesti telephelyeken foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott, kivéve a budapesti telephelyek szervezeti elemeinek vezetői. A vidéki telephelyek vonatkozásában az adott telephely a foglalkoztatás helye.) - a munkarend megjelölését, - a készenléti vagy ügyeleti szolgálat ellátási kötelezettséget vagy mentességet, - kötelezően előírt havi munkaidőt, - rendes évi fizetett szabadságának mértékét, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét, - az intézmény tartozik-e Kollektív Szerződés hatálya alá, - jogorvoslati lehetőséget. 7.8 Az álláspályázatot nyert orvosok kinevezésének, illetve előmenetelének feltételei: - általános orvosi kinevezés: az alkalmazás feltétele az orvosi egyetemi diploma megléte, - szakorvosi kinevezés: az alkalmazás feltételét jelentő szakirányú szakorvosi szakképesítés megléte, - adjunktusi kinevezés: az alkalmazás feltételét jelentő szakirányú szakorvosi szakképesítés megszerzésétől számított 4 év, - főorvosi kinevezés: az alkalmazás feltételét jelentő szakirányú szakorvosi szakképesítés megszerzésétől számított 10 év. 7.9 Munkába lépés előtt valamennyi közalkalmazottal ismertetni kell a munkaköri leírását, melyet legkésőbb a munkába lépés napján a közalkalmazottal alá kell íratni és egy példányát számára át kell adni.
8
8. Próbaidő 8.1 Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónap próbaidő kikötése kötelező, kivéve az „áthelyezéssel” létesült közalkalmazotti jogviszony, a meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezést, illetve azonos felek közötti újabb kinevezést. A kinevezésben legfeljebb négy hónap próbaidő köthető ki a közalkalmazottal történt előzetes megállapodás alapján. 8.2 A próbaidő meghosszabbítása tilos. 8.3 Nem lehet próbaidőt megállapítani, ha a szakorvosjelölt jogviszonyát felsőfokú szakirányú szakképzettség megszerzése érdekében, központi gyakornoki rendszer keretében létesítik, amennyiben a szakorvosjelölt rendelkezik egészségügyi szolgáltatónál eltöltött, legalább három hónapos szakmai gyakorlattal, a közalkalmazotti jogviszony létesítésére orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói, valamint a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 4. sz. melléklet szerinti munkakörben betöltött, osztályvezetésre adott vezetői megbízás ellátása érdekében került sor és a közalkalmazott a kinevezéskor legalább öt éves költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik. 8.4 A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal – indokolás nélkül – megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetését mind a munkáltató, mind a közalkalmazott köteles írásba foglalni. 9. Gyakornoki idő 9.1 Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. 9.2 A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakör a 356/2008.(XII.31.) Korm. rendelet 4. melléklet szerinti egészségügyi munkakör. 9.3 A gyakornoki rendszerrel kapcsolatos szakmai követelményeket, kötelezettségeket a munkáltató szabályzatban állapítja meg. 10. Magasabb vezetői-, illetve vezetői feladat ellátása 10.1 A közalkalmazotti magasabb vezetői és vezetői munkaköröket, beosztásokat a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete, valamint a 27/2008. (XII. 31.) HM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 11. Munkavégzésre irányuló további jogviszony 11.1 A közalkalmazott munkaidejét érintő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak a munkáltató előzetes, írásbeli hozzájárulásával létesíthet. 11.2 A közalkalmazottat a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszonya létesítését előzetes írásbeli tájékoztatási kötelezettség terheli.
9 11.3 A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal betöltött munkaköri feladatainak ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet (megbízási szerződés, közreműködői szerződés). 12. A közalkalmazotti kinevezés módosítása 12.1 A Kollektív Szerződés szabályai a közalkalmazottak kinevezési okmányában meghatározott feltételeket és juttatásokat a közalkalmazottak hátrányára nem módosíthatják. 12.2 Ha a Kollektív Szerződés a kinevezési okmányban foglalt jogoknál, juttatásoknál és a feltételeket illetően kedvezőbb előírást tartalmaz, a munkáltató köteles – a Kollektív Szerződés hatályba lépését követően 30 napon belül – kezdeményezni a kinevezési okmány ennek megfelelő módosítását. 12.3 Másik munkakörbe történő áthelyezés csak közös megegyezéssel és írásban történhet. 13. A közalkalmazotti kinevezés módosításának kötelező esetei 13.1 A terhes nőt a terhessége megállapításától kezdve a gyermek egy éves koráig csak állapotának megfelelő munkakörben lehet foglalkoztatni. A munkáltató köteles a terhes nő kinevezését ideiglenesen módosítani, amennyiben a foglalkoztathatóság korlátozó tényezői bekövetkeznek. Amennyiben nincs a terhes nő állapotának megfelelő munkakör, a munkavégzés alól mentesíteni kell és a kieső időre távolléti díj illeti meg. 13.2 Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. 13.3 A helyettesítési díj összege a megtakarított alapilletmény 50 %-áig terjedhet, akkor is, ha a helyettesítést adott esetben több személy végzi. 13.4 A helyettesítésre való megbízást a szakmai vezető javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el. A megbízás elrendelése előtt egyeztetni kell a gazdasági igazgatóval, egészségügyi szakdolgozók esetében az ápolási igazgatóval, orvosok esetén az orvosigazgatóval. 14. Megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása 14.1 A közalkalmazott egészségügyi alkalmassága a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt folyamatos követelmény. 14.2 Ha a közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága bármely okból bekövetkezik, megnyílik a munkáltató felmentési joga. 14.3 Az egészségügyi alkalmasság vagy alkalmatlanság megállapítása a foglalkozás egészségügyi tevékenységet ellátó szakorvos feladata. 14.4 Egészségügyi alkalmatlanság esetén a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a Rehabilitációs Bizottság állásfoglalása alapján nincs a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő munkakör, vagy az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez nem járul hozzá. 14.5 A rehabilitációs eljárás rendjét a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak munkahelyi foglalkozási rehabilitációjáról szóló szabályzat tartalmazza.
10
III.
FEJEZET
A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 15. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, d) a munkáltató szervezet egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint, f) a gyakornoki idő lejártát követő minősítés eredményeként a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. 16. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel, c) lemondással, d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, g) a határozott idejű jogviszony a Kollektív Szerződés pontjában felsoroltak alapján azonnal, h) elbocsátással, i) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.
16.6 bekezdés a)-d)
16.1 Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály megszegésével szünteti meg, azt úgy kell tekinteni, mintha elbocsátás útján szűnt volna meg a közalkalmazotti jogviszony. 16.2 A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges bármely jövőbeni időpontban. Ilyen esetben meg kell állapodni minden vitás kérdésben, továbbá közös megegyezés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időpontjában és időtartamában is. 16.3 A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyáról bármikor lemondhat, a lemondást köteles írásba foglalni. A lemondási idő két hónap. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti a közalkalmazottat a munkahelyi vezető javaslatára. 16.4 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg. Ha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a határozott idő lejárta előtt megszünteti, a közalkalmazott részére a határozott időből még hátralevő, de legfeljebb egy évi átlagkeresetét köteles előre megfizetni.
11
16.5 A rendkívüli lemondás a közalkalmazottnak a munkáltatóhoz címzett olyan egyoldalú jognyilatkozata, amely a munkáltató hozzájárulása nélkül – azonnali hatállyal – megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt, amennyiben a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. 16.6 A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi. 16.7 A munkáltató a felmentést köteles megindokolni (kivéve a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentésének esetét). Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. 16.8 Felmentési tilalom: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság ideje, b) beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, c) közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetőleg a gyermek ápolására, gondozására kapott fizetés nélküli szabadság - a gyermek három éves koráig fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is, ha gyermekgondozási segélyt folyósítanak -, d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, e) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka, f) külszolgálatot teljesítő személy házastársának fizetés nélküli szabadsága, g) ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött és az esetleges előzetes tanfolyam ideje, h) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által képzésre küldésekor a munkavégzés alóli mentesítés ideje. 16.9 A felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt alapul véve: legalább 60 nap öt év után további 1 hónap tíz év után további 2 hónap tizenöt év után további 3 hónap húsz év után további 4 hónap
12 huszonöt év után további 5 hónap harminc év után további 6 hónap 16.10 A felmentési idő legalább fele időtartamára kötelező a közalkalmazottat kívánságának megfelelő időben és részletekben mentesíteni a munkavégzés alól. 16.11 Amennyiben a felmentésre csoportos létszámcsökkentés miatt kerül sor a felmentési idő teljes időtartamára mentesül a közalkalmazott a munkavégzés alól. 16.12 Amennyiben a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált - az egészségügyi alkalmatlanságot kivéve - vagy munkáját nem végzi megfelelően, a felmentési idő 30 nap. 17
Ha a közalkalmazott a jogviszonyát valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály megszegésével szünteti meg, azt úgy kell tekinteni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás útján szűnt volna meg és ekkor köteles a munkáltató részére a lemondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni, amennyiben ezt a munkáltató írásban előírja. Határozott időre szóló kinevezés esetén, ha a határozott időből hátralevő időtartam rövidebb, mint a lemondási idő, a munkáltató csak a határozott időből hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
18
Ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok megszegésével szünteti meg a közalkalmazott jogviszonyát, a közalkalmazott kérheti eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását.
19
Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya - felmentés, - rendkívüli lemondás, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnt meg, vagy - a munkáltatónál legalább két alkalommal létesült határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony, és a korábbi jogviszony megszűnése, valamint az újabb jogviszony létesítése között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el.
20
A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál – az áthelyezést kivéve – nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt.
21
A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi b) öt év: két havi c) nyolc év: három havi d) tíz év: négy havi e) tizenhárom év: öt havi f) tizenhat év: hat havi g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg.
22
Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
23
A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére azért került sor, mert a kérelme alapján a munkáltató által felajánlott munkakörbe
13
24
helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulást alapos indokkal tagadta meg. A végkielégítés mértéke négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi, vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
25
A végkielégítés mértéke a 21. pontban foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
26
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkáltatónak és a közalkalmazottnak el kell számolniuk egymással, ki kell fizetni a közalkalmazott illetményét és minden, a jogszabály szerint az utolsó munkanapon kötelezően kifizetendő járandóságát, továbbá ki kell adni a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat.
14
IV.
FEJEZET
A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI 27. A munkáltató kötelessége: 27.1 A munkáltató köteles biztosítani a közalkalmazott jogainak, kötelezettséginek gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket. 27.2 A munkáltatói jogkör gyakorlója, illetőleg a közvetlen munkahelyi vezető köteles a közalkalmazottat a munkavégzéshez szükséges adatokkal, ismeretekkel, útmutatással ellátni, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani, irányításáról gondoskodni. Ennek keretében feladatait meghatározni, munkáját megszervezni, utasításokat kiadni, a közalkalmazott munkáját, teljesítményét értékelni. A döntésre, utasításra jogosultak körét a HM ÁEK Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az adott szervezeti elem működési rendje tartalmazza. 27.3 A munkáltató köteles a közalkalmazott számára személyre szóló munkaköri leírást készíteni, továbbá a munkavégzés egészségügyi és munkavédelmi feltételeit biztosítani és ezeket a közalkalmazottal írásban közölni. 27.4 A munkáltató utasítása ellenére nem köteles a közalkalmazott az írásban kiadott feltételekkel ellentétes körülmények között munkát végezni, az erre vonatkozó utasítást végrehajtani. 27.5 A közalkalmazott kinevezése szerinti munkakör csak közös megegyezéssel módosítható. Újabb, munkakörbe tartozó feladatok jelentkezése vagy megszűnése esetén a munkaköri leírást módosítani kell. 28. A közalkalmazott kötelessége: 28.1 A közalkalmazott a kinevezésének és a munkaköri leírásának megfelelően, munkakörére és munkájára vonatkozó intézményi szabályzatok és jogszabályi előírások szerint - külön utasítás nélkül - köteles a személyes munkavégzésre. 28.2 Köteles a közalkalmazott munkaképes állapotban a munkáltató által megjelölt helyen és időben a munkát megkezdeni és befejezni, munkatársaival együttműködni. 28.3 Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaideje alatt a munkahelyén kívül halaszthatatlan dolga állna elő, úgy részére munkahelyi vezetője adhat távozási engedélyt. A távollét idejét 30 napon belül le kell dolgoznia. 28.4 Valamennyi közalkalmazott munkahelyi jelenlétéről naponta nyilvántartást (jelenléti ívet) köteles vezetni a főigazgató által kiadott külön szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 28.5 A közalkalmazott a munkából való távolmaradását előre köteles – ha pedig erre nincs lehetőség, az akadály megszűntével azonnal – közvetlen felettesének tudomására hozni, majd a távolmaradás jogos okának megszűnésével haladéktalanul munkára jelentkezni. Ellenkező esetben távolmaradása igazolatlan mulasztásnak minősül, mely rendkívüli felmentést vonhat maga után. 28.6 A munkahelyi vezető kérésére a közalkalmazott köteles a munkaképes állapot megállapításához szükséges vizsgálatnak magát alávetni. Ha ezt megtagadja, a munkahelyéről azonnal eltávolítható és magatartása fegyelmi vétségnek minősül. Ha a vizsgálat eredménye negatív, a közalkalmazott részére a vizsgálat miatt kiesett időre átlagkeresetet kell elszámolni.
15
28.7 Ha a közalkalmazott az állapotának alkoholtól, tudatmódosító szerektől és kábítószertől befolyásolt voltának ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését megtagadja, ez önmagában is alkalmas a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségének a közalkalmazott által történt vétkes megszegése esetére megállapított hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. 28.8 Pozitív alkoholos vizsgálati eredmény esetén a közalkalmazott véralkohol vizsgálatra kötelezett. Ha ennek eredménye megerősíti az alkoholos befolyásoltságot, a vizsgálat költsége a közalkalmazottat terheli. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. 28.9 A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a munkáltató a közalkalmazottat záró orvosi vizsgálatra kötelezheti. 28.10 A közalkalmazott köteles a személyét érintő, a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő változásokat, körülményt (lakcímváltozás, családi körülményben bekövetkezett változás, felmentési tilalom-, felmentési védelem hatálya alá kerülés, stb.) bizonyítható módon munkáltatójának haladéktalanul bejelenteni. 29. Munkavégzés alóli mentesség 29.1 Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (a kieső időre távolléti díj jár), b) közeli hozzátartozója halálakor esetenként legalább két munkanapon át (a kieső időre távolléti díj jár), c) ha keresőképtelen beteg (a kieső időre a betegszabadságra járó díjazás vagy táppénz jár), d) kötelező orvosi vizsgálat (terhességgel összefüggő is) teljes időtartamára (a kieső időre távolléti díj jár), e) amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy mentési szolgálatot lát el (a kieső időre távolléti díj jár), f) véradás miatt távol töltött teljes időtartamra (a kieső időre távolléti díj jár), g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni (igazolt, de nem fizetett távollét), h) közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján (távollét díjazása külön megállapodás szerint), i.) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára (igazolt, de nem fizetett távollét). 29.2 Közeli hozzátartozónak kell tekinteni: házastárs, egyenes ágbeli rokon (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), házastárs egyenes ágbeli rokonát, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeket, mostoha- és nevelőszülőt, testvért, valamint az okmánnyal igazolt- és a bejegyzett élettársat. 30. A közalkalmazott képzésére és továbbképzésére irányadó szabályok 30.1 A munkáltató köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerezze, illetve a munkavégzéshez szükséges, már meglevő szakismereteit folyamatosan megújítsa. 30.2 Az egészségügyi dolgozó pontszerző továbbképzésére az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában foglaltak szerint kell a munkaidő kedvezményt biztosítani.
16 30.3 A munkáltató kötelezheti a közalkalmazottat, hogy az általa kijelölt iskolarendszerű képzésben, iskolarendszeren kívüli képzésben, tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vegyen és az általa előírt vizsgákat letegye. Mindez azonban a közalkalmazott személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet nem okozhat. 30.4 Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a közalkalmazottat. A tanulmányok elvégzésére való kötelezést a munkáltató írásban köteles elrendelni, a közalkalmazott valamennyi, a képzéssel kapcsolatos-, igazolt költségét a munkáltató köteles megtéríteni. 30.5 Tanulmányi kedvezmények: 2/2004. (HK.2.) HM utasítás Iskolarendszerű képzés a) Tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazott esetében a munkaidő kedvezmény és a távolléti díjazás a szerződésben foglaltak szerint illeti meg a közalkalmazottat. b) Tanulmányi szerződéssel nem rendelkező közalkalmazott esetében a munkaidő kedvezmény idejére távolléti díj nem folyósítható – kivéve a 30.3 pontban foglalt esetet –. c) Az a) és b) pont alá tartozó közalkalmazottakat az alábbi munkaidő kedvezmények illetik meg: • a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamára (az oktatási intézmény által kibocsátott igazolás alapján) szabadidő, • vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva – négy munkanap szabadidő, • diplomamunka elkészítéséhez 10 munkanap szabadidő. Nem iskolarendszerű képzés a) A tanulmányi szerződéssel rendelkező közalkalmazottat megilleti a tanulmányok folytatásához a kötelező képzési órákon való részvétel céljából a munkaidő kedvezmény. b) A sikeres vizsgák letétele céljából évenként • felsőfokú tanfolyam esetén 10 munkanap • középfokú tanfolyam esetén 5 munkanap • alapfokú tanfolyam esetén 3 munkanap szabadidőt biztosít a munkáltató. c) A szabadidő tartamára távolléti díj illeti meg a közalkalmazottat.
30.6 30.7 30.8 30.9
A fentiekben meghatározott szabadidőt a vizsgakötelezettség teljesítése előtt, a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani. A közalkalmazottat magasabb fizetési osztályba kell átsorolni és annak alapján megállapítani az alapilletményét, amennyiben az átsorolását jogszabály előírja. A tanulmányi szerződés megkötése a munkahelyi vezetők, intézetvezetők javaslata alapján a főigazgató hatáskörébe tartozik. A támogatás mértéke az évenként erre a célra elkülönített intézeti keretből, előzetes terv alapján kerül meghatározásra, illetve felhasználásra. A tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése esetén a Munka Törvénykönyve, illetve tanulmányi kedvezmények szabályozására kiadott hatályos HM utasítás vonatkozó rendelkezésit kell megfelelően alkalmazni.
17 V.
FEJEZET
MUNKAIDŐ ÉS PIHENŐIDŐ 31.Munkaidő 31.1 A teljes (törvényes) munkaidő az a munkavégzésre meghatározott idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés előírt befejezéséig tart. A munkaidő tartamába be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát és a munkaközi szünetet. 32. Munkarendek A HM ÁEK ügyleti-, készenléti és munkarenddel kapcsolatos szabályozásáról külön főigazgatói intézkedés rendelkezik. A intézkedés módosításakor a Kollektív Szerződést aláíró szakszervezetekkel előzetesen egyeztet a munkáltató. 33. Pihenőidő 33.1 A közalkalmazott részére egybefüggően legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között. 33.2 Ha a beosztás szerint napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés a napi hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a közalkalmazott részére – a munkavégzés megszakításával – húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 33.3 A közalkalmazottat hetenként két pihenőnap illeti meg. A pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján, a munkaidőkeret átlagában a közalkalmazottnak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható. 33.4 A pihenőnap legfeljebb havonta összevontan is kiadható. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. 33.5 A közalkalmazottat munkaszüneti napon csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő szervezeti elemeknél lehet foglalkoztatni. 34. Szabadság 34.1 A közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. 34.2 A közalkalmazottat a) A, B, C, D fizetési osztályban évi húsz nap, b) E, F, G, H, I, J fizetési osztályban évi 21 munkanap alapszabadság illeti meg. 34.3 A kinevezett vezetőt a) magasabb vezető munkakörben naptári évenként 35 munkanap, b) vezető munkakörben 30 munkanap alapszabadság illeti meg. A kinevezett vezető pótszabadságra nem jogosult.
18 34.4
A pótszabadság fajtái és mértéke a) a közalkalmazottat fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottnak e címen pótszabadság nem jár, b) a megbízott magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz, a megbízott vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg, c) öt munkanap pótszabadság jár a vezető ápoló, vezető asszisztens és a főműtős munkakörben foglalkoztatottaknak, d) a szakoktató közalkalmazottat évi tíz munkanap pótszabadság illeti meg, e) az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazott – aki naponta legalább három órát tölt ilyen munkahelyen – évente öt munkanap, pótszabadságra jogosult. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évente tíz munkanap pótszabadságra jogosult, f) a fiatal közalkalmazottnak (16-18 év között) évente öt munkanap pótszabadság jár, g) a vak közalkalmazottnak évente öt munkanap pótszabadság jár, h) a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló közalkalmazottat, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évente a tizenhat évesnél fiatalabb - egy gyermeke után kettő, - két gyermeke után négy, - kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. 34.5 A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti. 34.6 Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár. 34.7 A főigazgató a közalkalmazott részére véradás esetén - a Transzfúziológiai Diagnosztikai Osztály igazolása alapján - véradásonként két nap, a HM ÁEK telephelyein kívül történő igazolt véradás esetén alkalmanként egy nap (ilyen címeken évente legfeljebb 12 nap) munkaidő-kedvezményt engedélyez, melyre a közalkalmazott távolléti díja kerül elszámolásra.
35. A szabadság kiadása 35.1 A szabadság kiadásának az időpontját – a közalkalmazott meghallgatása után – a vonatkozó HM ÁEK főigazgatói intézkedésben megjelölt vezető határozza meg. 35.2 Az alapszabadság egynegyedét - a közalkalmazotti jogviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A közalkalmazottnak erre vonatkozó igényét a szabadság megkezdése előtt legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie. 35.3 A munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. 35.4 A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. 35.5 A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell.
19 35.6 Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a rendes szabadságot legkésőbb esedékesség évét követő év június 30-ig adja ki a munkáltató. 35.7 A közalkalmazottnak a szabadság kiadására vonatkozó igénye a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt nem évül el. 35.8 A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése három év, mely a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének napján kezdődik. 35.9 A szabadságot pénzben megváltani nem lehet, kivéve a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén. 35.10 Minden év január 31-ig szabadságolási ütemtervet kell készíteni. 36. Illetmény nélküli szabadság: 36.1 A közalkalmazott illetménynélküli szabadságra jogosult: a) gyermekgondozási és ápolási szabadság, b) ápolási, gondozási szabadság közeli hozzátartozó ápolására, c) magánerős saját lakásépítéshez járó szabadság, d) a közalkalmazott házastársának külszolgálat teljesítése miatti szabadság időtartamára, e) egyéb esetekben egyéni elbírálás alapján, munkáltatói engedéllyel. 36.2 Illetménynélküli szabadság engedélyezésére a közalkalmazott írásbeli kérelmére - a munkahelyi vezető, illetve az intézetvezetők javaslata alapján - a főigazgató jogosult. 37. A munkavégzés elrendelése rendkívüli munkaidőben 37.1 Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. 37.2 Rendkívüli munkavégzés elrendelésére a munkahelyi vezetők, illetve az intézetvezetők és a hivatalvezető jogosultak, egészségügyi szakdolgozók esetében az ápolási igazgató, gazdálkodási, gazdasági munkakörökben a gazdasági igazgató, orvosok esetében az orvosigazgató előzetes hozzájárulása alapján. 37.3 A nem egészségügyi tevékenységre elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa évenként 300 óra. 37.4 Az alkalmazott egészségügyi dolgozók számára elrendelhető éves rendkívüli munkavégzés felső határa 300 óra. A rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. 37.5 A rendkívüli munkavégzéssel együtt a napi munkaidő a 12 órát nem haladhatja meg. 37.6 A rendkívüli munkavégzést a jogosultak írásban rendelik el, annak teljesítését bizonylaton igazolják. 37.7 A heti törvényes munkaidőt ( 48 órát ) meghaladóan - külön írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó önkéntes többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. A önként vállalt többletmunka teljesítésének időpontja a közalkalmazott előzetes egyetértése alapján kerül meghatározásra. 37.8 A rövidebb teljes munkaidős munkakörökben – az adott tevékenységre fordítható napi munkaidő a hat órát nem haladhatja meg – az egészségügyi dolgozó nem vállalhat önkéntes többletmunkát.
20 37.9 Minden nyolc óra önként vállalt többletmunka teljesítés egy nap plusz szolgálati időt jelent. 37.10 A munkáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni. 38. Készenléti – Ügyeleti Szolgálatok ellátása 38.1.A készenléti – ügyeleti szolgálat ellátásának szabályozásáról a HM ÁEK főigazgatójának intézkedése (az ügyeleti-, készenléti- és munkarenddel kapcsolatosan) rendelkezik. 39. A munkaidő és pihenőidő bizonylatolása 39.1
Valamennyi közalkalmazott munkavégzésének idejéről szervezetenként, egyénenként jelenléti ívet kell vezetni, melynek tartalmaznia kell minden, a munkavégzésre fordított időt és minden távollétet. A közalkalmazott által kitöltött jelenléti íveket a munkahelyi vezetők ellenőrzésük után a tárgyhó utolsó napján aláírásukkal hitelesítik.
40. Munkaközi szünet 40.1
A munkaközi szünet a napi munkavégzés közben az étkezésre, a szükséges tisztálkodásra, illetve rövid pihenésre szolgáló időtartam. Biztosítása kötelező, ha a munkavégzés ideje a hat órát, illetve a további munkavégzés időtartama egybefüggően a három órát meghaladja. A munkaközi szünet mértéke hat óra munkavégzés után húsz perc, majd minden további egybefüggő három óra munkavégzés után további húsz perc, de összeszámított időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, a munkaközi szüneteket összevonni vagy azzal a napi törvényes munkaidőt lerövidíteni nem lehet. A munkaközi szünet időtartama a munkaidőbe beszámít.
41. Korkedvezmény 41.1 A korkedvezmény igénybevételére vonatkozó előírásokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8. §-a, a 8/A-8/C. §-a, valamint a 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet I. sz. melléklete szabályozza. Az érintett közalkalmazottak vonatkozásában az intézmény megalakulásától (2007. július 01.) 2010. december 31-ig kell alkalmazni. 41.2 A HM ÁEK-ban korkedvezmény igénybevételére jogosító munkakörök (legalább napi három órán át ionozációs sugárzás hatása alatt végzett munka): -
Radiológiai diagnosztika: orvos, vezető ápoló, szakasszisztens, asszisztens, vezető műtősnő, műtősnő, technikus; - Nukleáris Medicina Diagnosztikai Osztály: orvos, vezető asszisztens, szakasszisztens, asszisztens, technikus; - Hemodinamikai Műtő: asszisztens, vezető műtősnő, műtősnő, műtőssegéd; - PM Elektrofiziológiai Műtő: vezető műtősnő, műtősnő, műtőssegéd. 41.3 A korkedvezményes munkakörben foglalkoztatottak részére rendkívüli munkavégzés, valamint egészségügyi ügyelet és készenlét nem rendelhető el.
21 VI.
FEJEZET
A MUNKA DÍJAZÁSA, A KÖZALKALMAZOTT JAVADALMAZÁSA 42. Közalkalmazotti besorolás, fizetési fokozat 42.1 42.2 42.3 42.4 42.5
A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés alapján fizetési osztályokra tagozódnak A 356/2008.(XII.31.) Korm. rendelet 4. melléklete és a 27/2008. HM rendelet melléklete határozza meg az egyes közalkalmazotti osztályokba sorolható munkaköröket, az ezek betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket. A közalkalmazotti besorolást az iskolai végzettség, a képesítés és a Kjt. 87/A. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani, figyelembe véve a 41.2 pont alatt megnevezett rendeletek mellékleteiben meghatározott besorolhatósági feltételeket is. A közalkalmazottat a három éves várakozási idő elteltével a tárgyév első napjával eggyel magasabb fizetési fokozatba kell besorolni. A magasabb vezető- és a vezető munkakörre kinevezett közalkalmazott esetében nem áll fenn a magasabb fizetési osztályba sorolás lehetősége.
43. Az illetmény 43.1 A közalkalmazottnak a kinevezésében meghatározott illetmény jár. 44. Az illetménypótlékok 44.1
A pótlék fizetésére jogosító munkakörök jegyzékét és a pótlék mértékét a Kollektív Szerződés 1. sz. melléklete tartalmazza. 44.2 A műszakpótlék mértéke a 2009. január 01. előtt közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, illetve honvédségi szervezettől áthelyezettek esetében: • délután (14:00 – 22:00) 20 %, • éjszaka (22:00 – 06:00) 50 %, Az éjszakai pótlék mértéke: 20 %. 44.3 A műszakpótlék mértéke a 2008. december 31. után közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek esetében: • délután (14:00 – 22:00) 15 %, • éjszaka (22:00 – 06:00) 30 %, Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak esetében a műszakpótlék mértéke: • délután (14:00 – 22:00) 20 %, • éjszaka (22:00 – 06:00) 40 %. Az éjszakai pótlék mértéke: 15 %. Műszakpótlék jár a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli (folytonos) munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottnak. Éjszakai pótlék illeti meg a közalkalmazottat rendes vagy rendkívüli munkaidőben történő éjszakai munkavégzés esetén. Nem jogosult éjszakai pótlékra a közalkalmazott, ha az éjszakai munka időtartamára műszakpótlékban részesül. A pótlékok számításának alapja a közalkalmazott alapilletménye.
22 45. A rendkívüli munkavégzés díjazása 45.1 A 2009. január 01. előtt közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, illetve honvédségi szervezettől áthelyezettek esetében: A rendkívüli munkavégzésért elsősorban azonos időtartamú pihenőidőt kell biztosítani, lehetőleg a munkavégzést követő hónap végéig. Ha pihenőidővel nem lehet ellentételezni a rendkívüli munkavégzés idejét, a korábban meghatározott időtartamon belül a munkavégzésért járó illetményen felül következő díjazás illeti meg a közalkalmazottat: • a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül a rendkívüli munkavégzés első két órájára 50 %-os, a további két órára 75 %-os, az ezt meghaladó időtartamra 100 %-os pótlék illeti meg a közalkalmazottat, • heti pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért 50 % a pótlék mértéke, ha másik pihenőnapot kap, 100 % a pótlék mértéke akkor, ha nem biztosítanak részére másik pihenőnapot, • A munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkáért járó illetmény és 50 %-os pótlék jár, ha másik pihenőnapot kap a közalkalmazott. Amennyiben nem biztosítanak részére másik pihenőnapot, akkor az illetményen felül 100 % a pótlék mértéke, • többhavi munkaidőkeretben váltásos foglalkoztatás esetén (diszpécser) 90 %-os, megszakítás nélküli, többműszakos munkarendben vagy egyéb készenléti jellegű munkakörben 80 %-os a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék mértéke. 45.2 A 2008. december 31. után közalkalmazotti jogviszony létesítettek esetében: A rendkívüli munkavégzésért elsősorban azonos időtartamú pihenőidőt kell biztosítani, lehetőleg a munkavégzést követő hónap végéig. Ha pihenőidővel nem lehet ellentételezni a rendkívüli munkavégzés idejét, a korábban meghatározott időtartamon belül a munkavégzésért járó illetményen felül következő díjazás illeti meg a közalkalmazottat: •
a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mértéke 50 %, • heti pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért 50 % a pótlék mértéke, ha másik pihenőnapot kap a közalkalmazott, 100 % a pótlék mértéke akkor, ha nem biztosítanak részére másik pihenőnapot, • a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkáért járó illetmény és 50 %-os pótlék jár, ha másik pihenőnapot kap a közalkalmazott. Amennyiben nem biztosítanak részére másik pihenőnapot, akkor az illetményen felül 100 % a pótlék mértéke. 46. Munkaszüneti napon történő munkavégzés díjazása 46.1 Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás (megszakítás nélküli munkarend) alapján munkát végző havi díjas közalkalmazottat a havi illetményén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó illetménye is megilleti. Megszakítás nélküli munkarendben húsvétvasárnapon és pünkösdvasárnapon történő munkavégzés esetén a munkaszüneti napra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
23 47. A 13. havi illetmény 47.1 A 13. havi illetményre való jogosultság feltételeit a mindenkor hatályos törvényi rendelkezés szabályozza. 48. Keresetkiegészítés 48.1 A közalkalmazott a besorolása alapján járó illetményén felül kereset kiegészítésben részesülhet, amennyiben a szükséges bérszínvonal az intézmény rendelkezésére áll. 48.2 A kinevezett vezető részére nem, a megbízott vezető részére csakis az eredeti munkakörével összefüggésben lehet keresetkiegészítést megállapítani. 48.3 A Pathológiai és Kórszövettani Osztály és az I-II. Ápolást Biztosító Osztály vezetőinek igazolása alapján az exit szállítási feladatok ellátásáért - a szállítást végzők (2 fő beteghordó) részére exit esetenként 1.200.- Ft/fő keresetkiegészítés kerül kifizetésre. 48.4 Az egészségügyi tevékenységet végző szolgálatvezető, vezető asszisztens, az I., II. sz. telephely vezető műtőse – a munkaköri jegyzék módosításáig – a HM ÁEK részére meghatározott éves költségvetési keretből a vezető ápoló vezetői pótlékának megfelelő összegben keresetkiegészítésben részesül. A kerestkiegészítés folyósítására legkorábban 2010. január 01-jétől kerülhet sor. 49. Illetménynövekedésre jogosító szakmai képesítések 49.1 49.2
A 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak alapján – a Kjt. 66. §-ában szabályozottak szerint – további szakképesítés megszerzése esetén illetménynövekedésre jogosult a közalkalmazott. Szakorvos munkakörben a 66/1999. (XII.25.) EüM rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt - általános orvosi oklevéllel rendelkezők - első szakképesítés megszerzése után a ráépíthető további szakképesítések vehetők figyelembe többletképesítésként. A ráépített szakképesítések megszerzésének és többletképesítésként történő figyelembe vételének feltételeit a hivatkozott EüM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
50. A betegszabadság díjazása 50.1 A 2009. január 01. előtt közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, illetve honvédségi szervezettől áthelyezettek esetében: A betegszabadság időtartamára (15 munkanap/év) a távolléti díj 80 %-a jár, melyet a honvédelmi miniszter vonatkozó rendelete a közalkalmazott távolléti díjának 100 %-ára kiegészít. 50.2 A 2008. december 31. után közalkalmazotti jogviszony létesítettek esetében: A betegszabadság időtartamára (15 munkanap/év) a távolléti díj 80 %-a jár. 51. Jubileumi jutalom 51.1 A huszonöt, harminc, illetve negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, melynek mértéke: •
huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott két havi alapilletménye,
24 •
harminc év közalkalmazotti jogviszony után a közalkalmazott három havi alapilletménye, • negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott öt havi alapilletménye. 51.2 A közalkalmazottnak a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. 51.3 Ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnik és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. 52. Jutalom 52.1 A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. 52.2 A kinevezett vezetőt nem, a megbízott vezetőt csakis az eredeti munkakörével összefüggésben lehet jutalomban részesíteni. 53. Költségtérítések 53.1
53.2
A munkáltatónak kötelessége megtéríteni a közalkalmazott azon költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során szükséges és indokoltan merül fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult. A munkáltató a – törvényben meghatározott egyes költségtérítéseken túl – jogszabály és/vagy honvédségi rendelet, utasítás alapján a közalkalmazottnak megtéríti az alábbi költségeket: • a munkába járással kapcsolatos utazási költségek meghatározott hányadát, • a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő közalkalmazott napidíját és egyéb költségeit.
54. Illetményelőleg 54.1 A közalkalmazott a 14/2002.(III.29.) HM rendeletben rögzítettek szerint a HM ÁEK saját keretéből illetményelőleget vehet fel. A tárgyhó 05-ig bejelentett igény alapján elbírálás után a Pénzügyi Osztály – a rendelkezésre álló keret határáig – a következő hónap 05-ig fizeti meg a kért összeget (maximum a minimálbér ötszöröse) 6 havi visszafizetési határidővel. 54.2 A 14/2002.(III.29.) HM rendeletben rögzítettek szerint a központi keret terhére illetményelőleg igényelhető 12 havi törlesztésre, a bruttó alapilletmény másfélszeresének megfelelő összegben. Az igényeket a fentieknek megfelelően a Pénzügyi Osztályra kell benyújtani. 54.3 Mind a munkáltató keretéből-, mind a központi keret terhére igényelhető illetményelőleg két évente egyszer vehető fel. 55. Az illetmény kifizetése 55.1 A közalkalmazott részére járó illetményt a munkáltató havonta utólag, egy ízben számolja el és fizeti ki.
25 55.2 Az illetmény kifizetése a bankszámlára történő átutalással vagy lakcímre való postázással történik. 55.3 A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor az illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére át kell utalni. Kivéve a munkáltatói rendes felmentés esetét, amikor a felmentési időre járó illetmény havonta, utólag kerül kifizetésre. 55.4 A közalkalmazott részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a közalkalmazott a kiszámítás helyességét, valamint az illetményéből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. 55.5 A jogalap nélkül kifizetett illetményt a közalkalmazottól írásbeli felszólítással hatvan napon belül lehet visszakövetelni. 55.6 A jogalap nélkül kifizetett illetményt az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a közalkalmazottnak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.
26 VII.
FEJEZET
SZOCIÁLIS ÉS JÓLÉTI JUTTATÁSOK 56. Étkeztetés 56.1 A közalkalmazottnak havonta élelmiszer utalvány adható. Az élelmiszer utalvány havi összege minden évben a honvédelmi miniszter és az érdekvédelmi szervezetek megállapodása alapján kerül meghatározásra. 56.2 Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazott jogosult a munkaideje alatti munkaközi szünetben étkezés igénybevételére. 57. Segélyek 57.1 Temetési segélyt folyósít a munkáltató a közalkalmazott részére a mindenkor hatályos, a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos honvédelmi miniszteri rendelkezés szerint. 57.2 Születési támogatást folyósít a munkáltató a közalkalmazott gyermeke részére a mindenkor hatályos honvédelmi miniszteri rendelkezés alapján. 57.3 Nevelési segélyt és iskolakezdési támogatást folyósít a munkáltató a hatályos honvédelmi miniszteri rendeletben foglaltak szerint. 57.4 Általános parancsnoki segély, illetve magasabb parancsnoki segély igényelhető (rászorultság igazolásával) a honvédelmi miniszter mindenkor hatályos rendelkezése alapján. 58. Lakhatással kapcsolatos támogatások 58.1 Lakásépítési és vásárlási támogatás a 6/1994.(IV.30.) HM rendelet alapján biztosítható a közalkalmazott részére. 58.2 A Honvédelmi Minisztérium által fenntartott nővérszálláson térítési díj ellenében a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló és a munkavégzés helyén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel nem rendelkező dolgozó helyezhető el. Rendkívül indokolt családi körülmények miatt legfeljebb hat hónap időtartamra budapesti lakóhellyel rendelkező közalkalmazott is elhelyezhető, amennyiben ezt a rendelkezésre álló szabad férőhely lehetővé teszi. Nővérszálláson elsősorban a megszakítás nélkül működő munkahelyen foglalkoztatott dolgozó helyezhető el. Az egy műszakos munkahelyen dolgozó közalkalmazott akkor helyezhető el, ha ezt a rendelkezésre álló férőhely lehetővé teszi. A felvétel kérdésében az ápolási igazgató, a munkahelyi vezető és a szakszervezet munkahelyi szervének javaslata alapján a gazdasági igazgató dönt. 59. Üdültetés 59.1 A közalkalmazott jogosult a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht., a Kiképzési Oktatási és Regeneráló Központ, valamint egyéb katonai szervezetek üdülőiben pihenni. A bizottság által az intézmény számára biztosított beutalók igénylők közötti felosztásakor az érdekképviseleti testületek javaslatát figyelembe kell venni.
27 60. Hozzájárulás éleslátást biztosító szemüveghez 60.1 A munkáltató az éleslátást biztosító szemüveghez minden képernyős munkahelyen foglalkoztatott közalkalmazott részére kétévente egy alkalommal 20.000.- Ft hozzájárulást fizethet. 60.2 A munkakör betöltéséhez szükséges időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatkor a szemész szakorvos javaslata alapján lehet a hozzájárulást igénybe venni. 60.3 Képernyős munkahelynek számít az a tevékenység, amit a közalkalmazott a számítógép képernyője előtt, átvilágító tábla és egyéb rendeltetésű monitort figyelve végez munkaideje minimum 50 %-ában. Ennek az igazolására a közalkalmazott munkahelyi vezetője jogosult, melyet a foglalkozás egészségügyi szakorvos, a Kórházhigiénés Osztály és a munkavédelmi szakember felülbírálhat. 60.4 A képernyős munkahelyen dolgozók névsorát évente aktualizálni kell, mely a munkavédelmi felelős feladata. 61. Védőruha, védőfelszerelés 61.1 A munkáltató védőöltözettel és egyéni védőeszközökkel köteles ellátni a közalkalmazottat, ha a munkakörében, illetve munkahelyén egészségét vagy testi épségét károsító hatás áll fenn, léphet fel, illetőleg közegészségügyi érdek indokolja. 61.2 Azokat a munkahelyeket és munkaköröket, ahol védőruházat és egyéni védőfelszerelés szükséges, a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. 62. Munkaruha, formaruha 62.1 A közalkalmazottak a kulturált munkahelyi megjelenéshez szükséges felsőruházati cikkek és lábbeli megvásárlásához (pótlásához ) - évente ruházati költségtérítésre jogosultak a kiadott HM utasítás alapján. 62.2 A ruházati cikkeket, illetőleg lábbelit a munkáltató által folyósított előleg terhére a közalkalmazottak szerzik be. A vásárlás tényét számla leadásával igazolni kell. 62.3 Amennyiben számla leadásával nem igazolják az előleg meghatározott célú felhasználását, a kifizetett összeg adóztatásáról intézkedik a munkáltató. 63. Szociális Bizottság 63.1 A szociális ügyek koordinálását a Szociális Bizottság végzi. A szociális bizottság működését külön főigazgatói intézkedés szabályozza.
28 VIII. FEJEZET FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 64. Fegyelmi felelősség 64.1 Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. 64.2 A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) előmeneteli rendszerben történő várakozási idő egy évvel történő meghosszabbítása, c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás, d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint e) elbocsátás. 64.3 A b)-d) pontban foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható. 64.4 A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata. A fegyelmi eljárás megindítása kötelező: • jelentős súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, vagy ha • a közalkalmazott maga ellen kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását. 64.5 Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha • a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, • a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év eltelt. 64.6 A fegyelmi eljárás lefolytatása a mindenkor hatályos törvényi szabályozás szerint történik. 65. A közalkalmazott kártérítési felelőssége 65.1 65.2 65.3 65.4
65.5 65.6
A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A közalkalmazott vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a közalkalmazott egy havi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott három havi illetménye erejéig felel, amennyiben a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy c) a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
29 66. A kártérítési igény érvényesítése 66.1 A munkáltató a közalkalmazottat az általa okozott kár megtérítésére 500.000.- Ft erejéig közvetlenül kártérítési határozattal kötelezheti. A felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók ( 3 éves elévülési idő ). Ha ezen összeget a kár összege meghaladja, a munkáltató a kártérítési igényét a bíróság előtt érvényesítheti. 66.2 Amennyiben a közalkalmazott az anyagi felelősségét elismeri, a munkáltató értékhatártól függetlenül közvetlen kártérítési határozattal kötelezheti őt az okozott kár megtérítésére, ilyen esetben a munkáltató köteles méltányos részletfizetési kedvezményt biztosítani. 66.3 Az anyagi felelősség megállapítása a munkáltató feladata a Kjt-ben szabályozott fegyelmi eljárási szabályok szerint. 67. A közalkalmazott személyi tulajdonát képező dolgokban keletkezett károkért fennálló intézményi felelősség 67.1 A közalkalmazottnak az intézmény területén, a munkába járáshoz szükséges és szokásos személyi tulajdonukat képező értékeket kötelesek zárható öltözőszekrényben vagy saját zárt íróasztalukban elhelyezni. A behozott, szokásosnál nagyobb értéket képviselő (20.000.- Ft feletti érték), illetve a munkába járáshoz nem szükséges tárgyak (ékszer, rádió stb.) elvesztéséért az intézmény felelősséget nem vállal. 67.2 Ha a közalkalmazott valamely oknál fogva kénytelen nagyobb értéket, összeget munkahelyére magával hozni, azt a pénztárban – nyugta ellenében – 48 órára letétbe helyezheti. Értéktárgy, pénz letétbe helyezésének elmulasztása esetén a felmerülő kárért az intézményt nem terheli felelősség. 68. Felelősségbiztosítás 68.1 A betegellátásában közvetlenül részt vevő közalkalmazottjai javára a tevékenységükből eredő károk biztosítására a HM biztosító társasággal felelősségbiztosítást köt. 69. A leltárhiányért való felelősség 69.1 Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. 69.2 A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik, amennyiben a leltárkészletet kizárólagosan egyedül kezeli. 69.3 A közalkalmazottat teljes anyagi felelősség abban az esetben terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt, vagy értékkezelőt teljes anyagi felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. 69.4 Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a leltárkészletet kezelő közalkalmazottak együttesen hat havi átlagkeresetük erejéig felelnek a leltárhiányért.
30 70. A munkáltató kártérítési felelőssége 70.1 A munkáltató a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. 70.2 Mentesül a munkáltató a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 70.3 Nem kell megtérítse a munkáltató a kárnak azt a részét, amelyet a közalkalmazott vétkes magatartása idézett elő. 70.4 Nem kell megtéríteni azt a kárt, értéket, jövedelmet, amely bizonyíthatóan máshonnan megtérült, vagy megtérülhetett volna.
31 IX.
FEJEZET
A MUNKÁLTATÓ ÉS AZ ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
71 . Az együttműködés 71.1 A munkáltató kinyilvánítja a szakszervezetekkel való együttműködési szándékát, annak tevékenységét, működését támogatja és elősegíti. 71.2 A szakszervezetek kijelentik, hogy a törvényben biztosított jogosultságaikat a közalkalmazottak érdekeinek érvényesítése céljából gyakorolják, a közalkalmazottak érdekében kifejtett tevékenységük nem irányul a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására, csakis a közalkalmazotti érdekek érvényesítésére. 71.3 Az Érdekegyeztető Tanács negyedévenként ülésezik. 72. Tájékoztatási kötelezettség 72.1 A munkáltató a munkavállalót és a szakszervezetet részben közvetlenül személyesen (pl. fórumok, értekezletek, rendezvények, Közalkalmazotti Tanács ülés) részben közvetett módon ( körlevél, intranet, alkalmi kiadványok ) tájékoztatja mindazon tényekről, körülményekről és változásokról, amelyek a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentősek. 72.2 Az információhoz való jog keretében a munkáltató - kérésre - a szakszervezet számára minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amely a közalkalmazottak jogviszonyával összefügg és szociális érdekeivel kapcsolatos. 72.3 A munkáltatónak a szakszervezet részére az írásban kért tájékoztatásra nyolc napon belül írásban kell válaszolnia. 73. A szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása 73.1 A munkáltató a szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása érdekében térítésmentesen helyiséget és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát ( berendezés, irodaszerek, telefon, postai szolgáltatások stb.) biztosítja, amelyet az érintettekkel külön megállapodásban rögzítenek. 73.2 A szakszervezetek jogosultak a tagjaik és a közalkalmazottak részére szolgáló információik, felhívásaik, valamint a tevékenységeikkel kapcsolatos adatok mindenki számára elérhető módon történő közzétételére. E célból egyenlő feltételek szerint telephelyenként egy-egy hirdetőtábla elhelyezésére is van lehetőségük az érdekképviseleti szerveknek, amit szintén a külön megállapodásban rögzítenek a felek.
32 74. Munkaidő-kedvezmény és annak igénybevétele 74.1 A szakszervezeti tisztségviselőt szakszervezeti munkája végzésének érdekében munkaidő kedvezmény illeti meg. A munkaidő kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. 74.2 A munkaidő-kedvezmény mértéke, valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve minden három, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után egységesen havi 2 óra. A munkaidő-kedvezmény felhasználását a szakszervezet határozza meg. A kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a 70 %-át, - amennyiben azt a szakszervezet kéri - a munkáltató fenntartója köteles pénzben megváltani. Ez az összeg a szakszervezet céljaira használható fel. A munkaidő kedvezmény tartamába a munkáltatóval történő tárgyalás ideje nem számít be. 74.3 A szakszervezeti tagok létszámát a tagdíjak munkáltató által történő levonása-, vagy a tagdíjak befizetését közjegyző által hitelesített igazolás alapján kell megállapítani. 74.4 A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. 74.5 A szakszervezet tagjai részére a szakszervezet által szervezett képzés, illetőleg továbbképzés céljára szintén jár munkaidő-kedvezmény. Ennek mértéke összesen minden, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló 10 szakszervezeti tag után évente egy nap. A tagoknál a képzésen való részvételre felhasznált munkaidőkedvezményt legalább 30 nappal megelőzően kell bejelenteni, kivéve, ha külön megállapodásban a szakszervezet ezt a kérdést előre rendezi a munkáltatóval. 75. Tisztségviselők védelme 75.1 A védelem minden választott szakszervezeti tisztségviselőt megillet, függetlenül attól, hogy az a szakszervezet, amelyben a tisztséget betölti reprezentatív-e vagy sem. A szakszervezeti tisztségviselőnek a közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg, és más munkahelyre nem helyezheti át anélkül, hogy a felsőbb szakszervezeti szerv előzetesen hozzájárult volna. 75.2 A tisztségviselő közalkalmazottat a munkajogi védelem akkor is megilleti, ha nem a saját munkáltatójánál működő érdekképviseleti szervnél tölt be választott tisztséget. 75.3 A munkajogi védelem a tisztségviselőt megválasztásától kezdődően megilleti és mindaddig tart, amíg a tisztséget betölti, illetve azt követően még egy évig, de csak akkor, ha tisztségét korábban legalább hat hónapon keresztül gyakorolta. 75.4 Amennyiben a szakszervezeti tisztségviselő többféle védelemben is részesül, az egyetértést mindegyik védelmet nyújtó szervnek külön-külön meg kell adnia. Ha valamelyik fél nem adta meg beleegyezését, úgy az egyetértési jog nem tekinthető megadottnak. 75.5 Amennyiben a szakszervezeti tisztségviselő közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató az előzetes egyetértés megkérése, vagy a bíróság által történt jognyilatkozat pótlása nélkül szüntette meg, úgy azt a bíróság előtt meg lehet támadni. Ebben az esetben az érintett tisztségviselő a felmentés kézhezvételétől számított 30 napon belül a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A határidő elmulasztása jogvesztő. 75.6 A törvényes jogalkalmazás érdekében a közalkalmazott köteles a munkáltatót írásban tájékoztatni, amennyiben tisztségviselővé választják vagy tisztségviselősége megszűnik.
33 76. Munkaügyi viták 76.1 Kollektív munkaügyi viták: A kollektív munkaügyi vita a munkáltató és a közalkalmazotti tanács, illetve a munkáltató és a szakszervezet között felmerült vita. Az érintett felek között egyeztetésnek van helye. Az egyeztetés kezdeményezése írásban történik, amelyben a vitát kezdeményező fél álláspontját a másik féllel közli. A kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül az egyeztetést meg kell kezdeni. Az egyeztetés időtartama legfeljebb hét nap, ezalatt a vita alapjául szolgáló intézkedést nem lehet végrehajtani. A feleknek együtt kell működniük, egyik fél sem akadályozhatja magatartásával a megállapodás létrejöttét. Sikertelen egyeztetés esetén lehetősége van a sérelmet szenvedő félnek a Munkaügyi Bíróságtól jogorvoslatot kérni. 76.2 Munkaügyi jogvita: Munkaügyi jogvita a közalkalmazott és a munkáltató között a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült jogvita, valamint a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács és a munkáltató között a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos törvényekből vagy a Kollektív Szerződésből származó igényekkel összefüggésben felmerült jogvita. Munkaügyi jogvitában keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni a Munkaügyi Bíróságon. A jogorvoslati lehetőségről az intézkedésben tájékoztatni kell az érintettet. A bírósági peres eljárás igénybe vétele előtt ( az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül ) a felek egymás között írásban benyújtott egyeztetés lefolytatását kezdeményezhetik a munkáltatói jogkör gyakorlójánál. A békéltető a Jogi és Igazgatási Osztály képviselője, aki az eljárás során pártatlan személyeket is bevonhat az eljárásba. Az egyeztetés során létrejött megállapodást írásba kell foglalni.
34 X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 77. A Kollektív Szerződés közzététele és hatálybalépése 77.1. Jelen Kollektív Szerződés elosztása a HM ÁEK-nél hatályos II. számú típuselosztó szerint (a 63, 66, 68, 84 folyószámok kettő példányban) kerül elosztásra, amely az intézmény valamennyi szervezeti elemét tartalmazza. A típuselosztóban megjelölt szervezeteken kívül: Az eredeti példányokat kapja: 1. számú példány: Levéltár, 2. számú példány: Irattár, Egy-egy másolati példányt kap: -
a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a HM ÁEK Tudományos Könyvtár, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a Közalkalmazotti Tanács tagjai, a szakszervezetek munkahelyi tisztségviselői.
A részletes elosztót a 2. eredeti példány tartalmazza! 77.2. A Kollektív Szerződés tartalmát szervezeti elemenként, az ilyen céllal összehívott értekezleten ismertetni kell a közalkalmazotti állomány minden tagjával. Az újonnan belépő közalkalmazott számára a munkahelyi vezetője köteles biztosítani a Kollektív Szerződés megismerésének lehetőségét. A Kollektív Szerződés megismerésének tényét a közalkalmazott az e célból felvett névjegyzéken aláírásával igazolja. A névjegyzéket a szervezeti elemenként biztosított Kollektív Szerződéssel együtt kell tárolni. A Kollektív Szerződés szövegét a HM ÁEK honlapján is meg kell jelentetni.
35 77.3. A Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ Kollektív Szerződése 2009. július 08-án lép hatályba.
A szerződő felek jelen Kollektív Szerződést mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírják. Budapest, 2009. július 08-án
A munkáltató részéről:
Dr. Szilvásy István főigazgató
A szakszervezetek részéről:
Balláné Pétervári Zsuzsanna Hondvédelmi Dolgozók Szakszervezete helyi titkára
Hajdú Henrietta Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete 18.sz. alapszervezet titkára
Simon Dezső Vasutasok Szakszervezete elnöke
Dr. Várady Zoltán Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Vasútegészségügy, ÁEK…) elnöke
Dr. Elek Norbert Magyar Orvosok Szövetsége helyi szervezetének vezetője
