ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.
ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás „személyi hatálya” A magyar állampolgárok köre (legszorosabb kapcsolat) a) magyar nemzetiségű magyar állampolgárok b) más nemzetiségű magyar állampolgárok (speciális) 2. A magyar állami szuverenitás „területi hatálya” A „külföldiek” (nem magyar állampolgárságú személyek) a) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők (EGT tagállamok) b) harmadik országbeli állampolgárok c) hontalanok (egyik ország sem ismeri el állampolgárának) + Speciális személyi kör – a menedékjog alapján védelemben részesítettek
A NEMZETISÉGEK JOGÁLLÁSA Alaptörvény XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
A NEMZETISÉGEK JOGÁLLÁSA Alaptörvény XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. MULTIKULTURÁLIS ÁLLAM (2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
A NEMZETISÉG FOGALMA A nemzetiségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.) Njt. 1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 1. sz. melléklet: E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A NEMZETISÉG FOGALMA A nemzetiségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.) Njt. 1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozástudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. 1. sz. melléklet: E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
SZABAD NEMZETISÉGI IDENTITÁS VÁLLALÁS 45/2005. (XII. 14.) AB határozat „A nemzeti és etnikai kisebbségek számára az alkotmányban meghatározott jogok azokat a személyeket illetik meg, akik valamelyik nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartoznak. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás vállalása és annak nyilvánosságra hozatala az egyén önrendelkezési jogon alapuló döntése. A valamilyen nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás vállalása az önazonosság, az önrendelkezés fontos eleme.” „A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok létrehozásának joga alapja lehet a kisebbséghez tartozás kinyilvánításával kapcsolatos önrendelkezési jog valamilyen korlátozásának. A kisebbséghez tartozásról szóló valótlan nyilatkozat tömegméretekben történő megtétele zavarhatja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Az ilyen gyakorlat kialakulásával szemben szükség lehet megfelelő jogszabályok kidolgozására.”
A NEMZETISÉGEKET MEGILLETŐ JOGOK Egyéni nemzetiségi jogok a nemzetiségi identitás vállalásához való jog, a kinyilvánítás joga, illetve a kinyilvánítástól
való tartózkodás joga (nyilatkozattétel kérdése – választójog) a nemzetiségi anyanyelvhasználat, a nemzetiségi anyanyelvi névhasználat joga
Kollektív nemzetiségi jogok Közösségi névhasználat joga (helységnevek), saját intézmények létrehozása és
működtetése, nemzetiségi közoktatáshoz, óvodai nevelés (önigazgatással) Nemzetiségi önazonosság, nyelv, kultúra és hagyományok ápolása, saját jelképhasználat,
médiatartalom-szolgáltatással kapcsolatos jogosultságok Nemzetiségi jogok képviselete és védelme a nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes (ombudsmani védelem) a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítása (kedvezményes kvóta, szószóló) a helyi, valamint országos nemzetiségi önkormányzatok létrehozásának joga
A NEMZETISÉGGÉ VÁLÁS FELTÉTELEI Njt. 148. § (3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4)-(6) A kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról. Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.
A NEMZETISÉGGÉ VÁLÁS FELTÉTELEI Njt. 148. § (3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4)-(6) A kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról. Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.
A TERÜLETI SZUVERENITÁS HATÁLYA ALATT ÁLLÓ, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK Alaptörvény XIV. cikk (1) Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani.Tilos a csoportos kiutasítás. Alanyi körök meghatározása – „KÜLFÖLDIEK” a) Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény b) Harmadik országbeli állampolgárok a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény
c) Hontalanok (egyik ország sem ismeri el állampolgárának) NKÖZI EGYEZM a hontalanság eseteinek csökkentéséről szóló, 1961. augusztus 30-án, New
Yorkban elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2009. évi XV. törvény
KÜLFÖLDIEK – SZEMÉLYI KÖRÖK A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek az EGT állampolgár (kivéve magyar ÁP), az EGT állampolgár családtagja, a magyar állampolgár családtagja, az EGT vagy magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó további személyek (eltartott, súlyos EÜ állapot miatti gondoskodás) A harmadik országbeli állampolgárok „mindenki más”, azaz aki se nem magyar ÁP, se pedig nem a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy hontalanok (vagyis állampolgárság sem kell hozzá)
A KÜLFÖLDIEK JOGÁLLÁSBELI KÜLÖNBSÉGEI A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
A harmadik országbeli állampolgárok (hontalanok is)
Beutazás joga
Személyazonosító okmány révén szinte korlátlanul
Vízumkötelezettség (központi vízumhatóság)
90 napot meg nem haladó tartózkodás joga (180 napon belül)
Tervezett tartózkodás esetén (pl. turisták) a beutazási minimumfeltétel
Részletes kötelezettségek: Vízum, a tartózkodási cél , szálláshely, stb. igazolása
90 napot meghaladó tartózkodás joga (180 napon belül)
Kevésbé részletes kötelezettség (pl. családtag, keresőtevékenység lehet)
Tartózkodási engedély kell: még részletesebb KÖT csomag (hatósági mérlegelés)
Állandó tartózkodási jog / Letelepedési jog
Tartózkodási kártya kell, pl. 5 év MO tartózkodás
Letelepedési engedélyek (pl. ideiglenes, nemzeti, EK)
A MAGYARORSZÁG ÁLTAL VÉDELEMBEN RÉSZESÍTETT SZEMÉLYEK (MENEDÉKJOG) Genfi Egyezmény a menekültekről és kiegészítő jegyzőkönyve (1951, 1967) A visszaküldés tilalma (non-refoulement elve) XIV. cikk (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. A menedékjog biztosítása (menekültként való elismerés) XIV. cikk (3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
A MAGYARORSZÁG ÁLTAL VÉDELEMBEN RÉSZESÍTETT SZEMÉLYEK (MENEDÉKJOG) A visszaküldés tilalma (non-refoulement elve) XIV. cikk (2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. A menedékjog biztosítása (menekültként való elismerés) XIV. cikk (3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a törvényben foglalt kivétellel (választójog, közhivatal viselése) -, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. Az oltalmazottat, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a menekült jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik (nincsen választójoga, nincsenek honosítási kedvezmények).
VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa vagy a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek. A visszaküldés tilalma fennáll, ha az elismerését kérő származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
