ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
a 2006. március 31 - április 1-én megrendezett TÖRTÉNÉSZ DOKTORANDUSZOK DEBRECENI KONFERENCIÁJA el adásai
1
2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
Szerkeszt k: Bodnár Erzsébet - Demeter Gábor
A kötet megjelenését támogatta: Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Programja
Debrecen 2006
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
3
A kötet szerz i: Bagdi Róbert (DE)
Mitrovics Miklós (ELTE)
Balogh Ádám (SZTE)
Nagy Vince Róbert (DE)
Balázsné Magyar Dorottya (PTE)
Németh Nikoletta (PTE)
Bolgár Dániel (ELTE)
Olti Ágoston (Babe -Bolyai - ELTE)
Byrappa Ramachandra (ELTE)
Petró Leonárd (DE)
Demeter Gábor (DE)
Prantner Zoltán (SZTE)
Eplényi Kata (ELTE)
Riga Csilla (ELTE)
Fábián Borbála (PPKE)
Seb k Balázs (JFK-SZIE)
Gelencsér Mónika (ELTE)
Svetkó Erzsébet (Beregszász - DE)
Illés Kádek Katalin (PPKE)
Szendrey Ákos (DE)
Kaszáné Váró Borbála (SZTE)
Szilágyi Péter (SZTE)
Kovács Em ke (ELTE)
Szilágyi Zsolt (DE)
Lukács Gábor (VE -GMK)
Tevesz László (ELTE)
Máthé Áron (PPKE)
Tóth Györgyi (PPKE)
Medveczky Zsuzsa (DE)
Tör csik Ferenc (SZTE)
Mészáros Zoltán (Szabadka-PTE)
Váradi Natália (Beregszász- DE)
Miklós Péter (SZTE)
Vida István Kornél (DE)
4
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN TARTALOMJEGYZÉK
8 9 ! " "#
20
$
%& '(%) )
!
"
#
$
%
& )*&
+
#' '# $ ! % $ $ !&( ! ) $ *+,-.*/*0 $ !# 1 ! $ ) #2 3 2 #! 2 # %4 $ 5$ " 6! $ # */-+ */*, '$'
$, ,-, !+.*
21 37 48
! ""# /+- 0 *
2 1 $ */7"! ) ! $( ! */78
1)-% &*(-* )0 %
-
2 3 (%4 , ,
99: 1 # %5 ! !
5(0.,-
*/+- */+* 2 C
+
-+)%
*/@D 1
- , *)-+
9
*/77
$
=! % ># $ 1 $
A 1
B #2 C
#2 6
$
84 96 107
$ # 117 126
!! 5 !
135
C !
'1
3 2< (4 #
! $ 1 $ &
&
$!
69
! $ 1 $ !#
6,-47
!&( ! ! 63
4
/%-*6%-(/%4)7(
4
5 5#2
$ */77?*/7@
/0(5+ *( *)-+
))0( + ,4
!&% &
!#& ; #2
%
62
$
' 2! '$ # $#
81
1
5%)+& % 0-,
4# 1 #2 ! 2 $ F 21 65## B( #
(5+ 0 + 7 * .+)
$ # > C! */7D */@@
EE: $
1
$ $ 6 2 5 !
144 155
1 2$ C G
# H 4
156 165
G! > ) !
' !# 175
5
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN &
%
, 7., -
/, 6, 54
I C'
(95(
! ! &4
3 %
(-6+
* 0)
J
184
# $ # # 4 *+87 #( ! !
6
#2 195
&C
!
$ & #
#
# %4 ! E9E: $ $
#( ! !
$
MAGYARORSZÁG *)&+ $+ %,)
$
%4A ! !
203 212
!&
$
6
C
$ 491 213
& % 7., -
6
! #' '# $ 1 $K # #2 $ %C *88, ! */*- '$' H ! '$' !# & # $ *+7- !1 $ ! $ ) !# ! 6 1 #2! (! $ # #2 $ $! $ 6' 6 # *+7+L7/ $ 6 ! 6 # #21 2 > M1 #2 &
4$ 6 ! > J2 $
,6,(5 +(5)7 ,-7 ,* + /%4)7( 0-, 94+ (!+.* *6+ ( 5,
34,
,% 4*(
0 ,-
%4*),--
; #2 O( & $ C! *+/0 *+/@ H 6' C$ 4 & #
!# ! ! )
$
1
228 238 248 259 267 279 289
; 300
1 7- ! 2 & %
!
$
5%)+& % (*),.34 +.%+
)+5( * .+)
!,), (0 /7 %4 )+5( 0/ & $* *--
!
$
2
1/ / !:
# $
#
1 #1
# 320
$ Q @-
)' ! 3
319
!1
!1
$ # 1 #( E9E: $ $ $ & '$1 #( $ #2 1! '1
H %6 $ ! $ )1 #
! 310
% ! # ' $ 65##! ! $ ! '5 ! 2 6 ! ; #2 $
'
.
334 6 ! !
#2
:
344 356
6 365
6
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
El szó E kötet a 2006. március 31 - április 1-én Debrecenben, a Debreceni Egyetem Történelmi Doktori Programja és a Történelmi Intézet által is támogatott, a Debreceni Akadémiai Bizottság épületében megrendezett konferencia el adásaiból született tanulmányokat tartalmazza. A szervez k célja a konferenciával és a tanulmánykötettel az volt, hogy minél több fiatal kutató - els sorban PhD-hallgatók számára teremtsenek publikációs lehet séget és helyszínt a kapcsolatteremtésre, eredményeik ismertetésére, illetve a hosszú távú együttm ködésre, eszmecserére, ami a magyar történettudománynak is érdeke. Nem titkolt reményünk, hogy e találkozók rendszeressé válhatnak, akár Debrecenben, akár más egyetemi városokban. Külön öröm számunkra, hogy mind határontúliak és külföldiek, mind más diszciplinában tevékenyked k is részt vettek a rendezvényen. A konferencia két napja során a fiatalok két szekcióban egyetemes és magyar történelem - tartották meg el adásaikat, olyan elismert kutatók és oktatók „felügyelete”, elnöklete alatt, mint Kövér György (ELTE), Majoros István (ELTE), Veliky János (DE), Bodnár Erzsébet (DE) és Barta János (DE, a debreceni Történelmi Doktori Iskola vezet je), akiknek ez úton is köszönetet mondunk a feladat elvállalásáért és hasznos hozzászólásaikért, tanácsaikért. Részben ennek - s a konstruktív vitának - az eredménye, hogy a fiatalok színvonalas tanulmányokkal járulhattak hozzá a magyar történettudomány gazdagításához. Szintén köszönet illeti Pallai László (DE) tevékenységét a doktori program részér l, valamint a szervez k, Bodnár Erzsébet (DE), Medveczky Zsuzsa (DE), Nagy Vince Róbert (DE) és Demeter Gábor (DE) munkáját. A konferencia és a kötet címét szándékosan úgy választottuk meg, hogy - megmaradva eredeti célunknál - a jövend történészeinek lehet leg minél szélesebb skálája képviseltethesse magát. A széles keretek ellenére is elmondható, hogy az egyes tematikus egységeknek van kohéziója. A kötet - a konferenciához hasonlóan - két témakört ölel fel. Az egyetemes történelmi írások között önálló blokkot alkotnak a Kelet-Közép-Európáról és a Balkánról szóló tanulmányok, s külön egységet alkotnak az Európán túli tapasztalatok is. A magyar történelemhez kapcsolódó tanulmányok egyrészt etnikai-asszimilációs jelleg , részben a reformkor és a dualizmus modernizációs törekvéseihez és problémáihoz kapcsolódó tanulmányokat
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
7
tartalmaznak (beleértve egy-egy kiemelked személy tevékenységét, illetve egy-egy eszme elterjedését és hatását), másrészt pedig a gazdaság és társadalom körébe illeszked történeti-földrajzi, illetve a posztmodern történetíráshoz (feminizmus, pacifizmus, gyermek- és családtörténet) köt d tanulmányok olvashatók. E kötet szervesen illeszkedik a szerkeszt k és szervez k által 2004-2005-ben útjára bocsátott sorozatnak, melynek els kötete, „A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában” szintén azzal a céllal született, hogy összefogja és összeismertesse a fiatal hazai kutatókat, illetve munkájuk elérhet vé váljon a hazai olvasóközönség számára is. 2006. szeptember 15. Jó olvasást és sok sikert kívánnak: a szerkeszt k
8
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
9
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
1
811$ ; 81
8
$
<
6 R = 6 6 % # 6& :O # 2 %% & & S S 99 & #& 2 6 : & %& 6% 1 6& & % %2A % 1 2 %% & % %& : S T 6 " A P % >& & A 6 2 # && 2 % % 6 % & 6 % 2: 6 % 2 6 % A # A 2 & %% 6 % %2A # % & & 1 # 2 # %2 6 # : N T 2A %# 2 % 6 6 %# # % 2: U 6 % 6 1 2 # #% % & 6 & & & %V " % 6 F 6 % 1 & 6 # % % % 6 & A & 6 % % A & % %6 % A 6 6& & # % :G 1 # 6 # 6 ## R A A 1 # 2A % % # %2A A % F %= && & 2 # % % : & 0N 2 6 % 2 % # A # & # 1 % 6 : % %# 6 % 2 A 6 2 2 & & 1 # 2W 6 2 # : 6 2 & % %% & 1 1 6 & : B 6 %& 2 % 1 & 6 :B 6 6 % W 2 # R2 6 F& =: # F& R6 = 2 F R% =A % % 6 6 % % % % :P % & F& 1 6 % : S # A & 6 % % 2 6 6 : 6 6 % 6 # & 2 2 6 1 & # 1 2 %% : % %& 6 # % 1 6 % 2 % 1 F % R6 2= R &= R% 2=: 9 2 A % % & R6 2 & % 2= % % : 1 2 # 2A % #
10
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1
& A 2 6 % % 66 2 6 2 % 2: " # % % %& A 1 2 & 66 # & # %2: 9 66 % 1 6 : P 2A % 1 6 2 % % & %6 2 % F 2 F # % 6 2 % 2: % 2A % 2 % 2 % % 6 6 2 % 2: % % 2A 1 & 1 & % & : #1 %6 % % 1 & A % & 1 & 6 : 2 % % 1 2 1 2 11 6 % % F& : N 6 1 # 6 % % & & 2 1 % & FR 1 = & % 2 H %:P & 2% % 6 1 % %& & %1 : & 6 N & %A 1 2 6 F & 6 % % :G # F % 2A N 6 % & 6 6# 1 : % % A 66 6% F 6 % 1 % : # 2 % % 2& 6 O 2 & A 2 % % & 2 & 6 & ; F # 2 6" 2 F% 6 $ 6 6 *7//:* 6 $ :O % 2 */ % 2A % % % 6 1 # A A 2A % %2W % 6 % *+7+: % 1 2# F & 6 # %# 6 6 2 # 1 A 1 6 N 6 : %A && 1 6 # % %A & 6 1 : N & % C & % 2W % %% 2 % %1 %1 6 & % : & & 2 6 N # % 2 2 % 2A # & 2 F 6 % : # 2 6 # 2 N 6 6 & % % 26 # 6 # # % 6 % : S 2 2 6 1 2 & 6 6 % % % A % % 2 6 #: #1 % & % 6% 2: 6 % 2 % $ A % : 6 % & % % % 6 % 2 A A 0 1 F 6 % 6 6 % : S
6
1 2
%
6 1 2 %
Atlas Historique (edition dirigée par Pierre Mougenot), Page 191, Librarie Stock, 1968, Paris. Leclercq, C.: Droit Constitutionnel et Institutions Politiques (septieme edition) Litec, Paris 1990. p. 78.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
F
11
%& %2A 6 % 2% $ = & % : % 2Q T 6 ## # 6 % 6 6 # F & : 9 F & A # 6 % $ # 66 %: 9 1 & # % $ 2A % & :S & % 9 # # # 1 6 % % % " & % % % % % : # %2 6 & & 2 % 6 6 %A && 6 & 1 A % 2 1 1 & % % % 6 F& : H 6 C J A, % 2 # # & 2 6 9 % %A & A & 1 1 X :XN 1 2 6 & % # & & # # % A # & % % 9 2% % A A 9 # X& X 2 % 6A & 1 1 %% # & 6 % : J & & 2 9 " % & %62 # 66 % A % % % % 6 2 : C 1 2& # % & 2 A % % % 6 F& : " F 1 6 & 6 & %62 9 A % 1 # 6 % 2: P B Q& 6 1 & % # & 9 : P 9 Q " 2 N % & 6 1 A 2 % # 6 N # Q 1 % R % 2= 6 6: 6 & 6 6 N A 6 && 9 2 9 : % A */ % & 1 */78 2 6 F& % # : S & % % #: 96 & F A 2 6 # 96 & 6 A 2 C 62 & F # : P % P 2 A #1 % &% 6 #
3
A % R%
Chakraborty, Amalendu K. "Dominance without Hegemony: History and Power in Colonial India (a review)." Journal of World History - Volume 11, Number 2, Fall 2000, pp. 373-379. University of Hawai'i Press
12
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
A %
7
$ 2A 66 % R6
66
6%
6
% %
= 6 A 6 1 #1
6 # & & # % : % 6
% #
%
1 %
2: P
2 # 2 %
& 1 #
T 6 # %2 # 2: S 1 % P 2 A # % %2 @W 1 2 %% & 6 6# 1 9 2 6 & # % %2 1 2 %% & : 9 1 2 & 2 1% 6 6 & # % & : 6 % % # % % 1 6 & # % %2 & 2 6 6 2 % 6 % % %2: 6 " AP % % & % %2 # % 6 % C # K A 6 % S S : S 1 & % % A % 1 6 A % & % 2: % 2 1 &A 6 % %2 % # : O # QA P 2 Q %% 6 % %2 % 2 & # A # R & % &6 1 = # : %& 6 & % 2 6 % # %% 2 % $ 6 # P A 2 1 % % 6 # 1 : :A # 2 % % 6 6 % 6 6 & %6 % & F& 1 6 1 6 : % A % 6 # %2 6 & & Y 6 6 2 # # 2 6 : A # 2 6 6 6 2 6 # 6 & & # 1 1 : A 2 # 2 % & 1 :D " 6 & # 1 2 & % 66 % : >5 # O A% 6 # 2 ! " " " # " $ " % 8 F& A & 1 2 >5 # 6
4
Fukuyama, F.: Nation-Building 101, The Atlantic Monthly | January/February 2004, Washington. Fukuyama, F.: The End of History and the Last Man (1992), publ. Penguin. London. Extracts down loaded from: www. Philosophy Archive @ marxists.org 6 W.T. Stanbury, Page 2, Fraser Institute Digital Publication, February 2003, Vancouver, BC Canada, downloaded from the following web-page, www.fraserinstitute.ca/ admin/books/files/westminster.pdf 7 Habermas, J.: On the Relation between the Nation, the Rule of Law, and Democracy 5
13
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
O
1 2 2B G % %2 6 1 2 # : 9& 1 1 2 Q & A 2 A & 1 # : 9 & % 2 % 1 # 2 6 # 6 F% # 6 : 1 # # 2 % & F % 2 6 S 6 # 1 : 9 X # N X % & *+8DA S "# & 1 6 % % & G# 6 & % 2 % 66 % 2 # % 2 # % 66 % XN J 1 X: # 1 2 % & # 66 & % 6 X 66 % XA 2T "# Z& 1 F S 2 : + 66 % 66 % # 2 : & & 1 # 2 6 T 66 % %2A % % %% 6 6& & %% 6 % 6 : "6 % 6 # 6 % T P % P 2 & $ $ ! & " ' ( /
6 % 6 ; 2 N; 9 1 W% 6 1 P # : % % 2 6 % % % % & & # 2 % # % % S 1 & 6 # %& )
A
% %2 % % % # N& % A & %A % % # 6 6 6 % 2: 1 % 2A & % % % 6 1 & 1 1 % & % # % %# A # %% % % 6 6 6 % : & % 6 " 9 ; 2P RS # N = 6 % P 2 Q & % # : & 2 S " 0--0 # 6 #1 %
2 % 2 2 S &
* (in: Habermas, J.: The Inclusion of the Other, Cambridge, Ma., 1998, 129-153) can also be downloaded from: http://www.zmk.uni-freiburg.de/ss2000/texts/habermas_engl.htm 2006-02-24 8 Westminster system, downloaded from: http://en.wikipedia.org/wiki/Westminster_system#Bibliography 2006-02-24 9 Fukuyama, F., op cit, see the same web-page
14
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! ) *-
S #
& 6 % 6& & 2 & 6 % % %& % & # 6 JGH : 96 % 6 # 1% A S " 2 6 % A & # 2A % % & : % % 1 6 2 6 T # 1 : B % %2 % # 1 # 6 % & & 2 # 6 B & 2 6 F # 2 %& % F : H & 2 # 1 F % % # 6 W 2 2 9 % % 6& & 2 % 1 66 : % */8- A 1 % 1 % & 2 % # % % 1 & & # 6 J G %H % JGH : 6 % 6 & & 2 # 66 % 2 % % : 96 A 6 6 # 2 : % 6 % %& 6 1% % 2 2 C & 6 % % 2 6 % 2 # : % 6 & % A & % 2 % 2: T 11 6 A Q 6 A L 1 # 2A 1 6& %1 % % : % #2 6 % 1 % 1 & %& # & % 2% & 1 :S 6 2 % 2A % % 2 # R % % =6 % R% % % = % JGH # % F : 6 R6 % & # 2= % % % 6 % % % : 2 % 2 && 1 % 2 % % 6 2A & % 2: 6 2 6 % 2 6 T 6 62 # :O # % R2 6 =** 9 1 66 T 6 R = 6 R =: 6 % & 6A %& 1 2& % % : 2 F & % # % 6 R6 = 2 66 R 1 =: % % & % % 1 % # & % 6 1 1 & %
10
% %
World Bank 2002, World Development Report 2002: Building Institutions for Markets, New York: OUP, p. 99. 11 Ibid., p. 524
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
15
6
2 6 1 :S P 2 % 6 $ 6 % A % 6 % 6 %& 6 A % %& % 1 % %% :S 1 66 % % % 2 2 : % 2 2 6 # $ :9 6 2 % 2 & A & % % 2 & 6 & % 6 % % 2A % : F% # % & % & %A & % 6 % # & %2 6 % 2 % & 6 %& : % T # & % % # $ : & % A 6 6 %A 1 2 % # $ % & :*0 % T % 6 % & 6& % % % # %% # % % : # % # 11 F % 6 % & & 2 # 6 %& # $ : $ *, P + + 2 # & % 2 A 2 #& %1 2 R% % 2 = 6 % 2 # % % 2 & : & % 1 F 6 % % R H %G =A T 6 % : 6 % 6 % # # % T 2 & 6 66 % 6 RH % G =: % 6 6 & C 2 % 2: 9 & & 1 & & 2 % # T A % & 1 & & 2 2 & % # % = & 2 % 6 6 2: *7 9 % RH %G & %: U & 2 % % % % & 1 R % # =: & 2 & % 6 % 2 & 2 &2 # & 6 % % % % : 6 0- % 2 % % #% 6# # $ 1 # :" % $ & 6 % # %: > " *@,- *@/D A % T P % # & & A % % & 2 RH % G = 6 F % 6 N :*@ %
12
Szigeti P.: Világrendszerez ben, Napvilág Kiadó, Budapest 2005, 21 .p. Drucker, P. F.: "The Global Economy and the Nation-State," Foreign Affairs, Vol. 76, no. 5 (1997) 14 Habermas, J.: "The European Nation-State: On the Past and Future of Sovereignty and Citizenship", Public Culture (Magazine), Winter 1998, Volume 10, Number 2. Downloaded from: http://www.newschool.edu/gf/publicculture/backissues/pc25/pc25.html 2006-02-27 15 Jean Bodin, (1530-1596), Six Books of the Commonwealth, Abridged and translated by Tooley, M. J. Published by Basil Blackwell, Oxford, 1955, Book VI, Chapter 2. See also the following web-page: http://www.constitution.org/bodin/bodin_.htm 2006-02-27 13
16
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# > " *@8D 2: " # & %% & " $ 1 & % 6 & % A && 6 6 % % % : % % % 6 % 2: U % 2 # % % & % :*D "2 % # $ # & % # % A 1 A A> " #1 & % 6 6 % % % 6 % 2: % % & 6 H %G # 1 % % 6 0% 2: % & % % 1 % A 2 6 $6 % %& % 1 % # % % : 9 ## % ; # % */8/ H # */+# # 6 & % : # ' ,- ( $ # . #
*8
K &&
#
A 6
# %A % 6 # A
% % # & % #
% & %2 % % 6 % % %
# & 6 % % 66 % A % 2 % %& %2 :*+ 1 % 2 H # ; # 1 % FW % % % % :" % 1 % % 2 & 1 $ & % % & : " A& 1 $ 2 2 6 6 6 # # 1 % : 66 % 6 % & # % & %
1 & 2 %& = & % 6 & % % A 1 F : 9 # % 6 & % % 66 % %2: & & 1 $ & T & 1 && % & 6 & % % % : 1 66 #: & % 6% A % % # %6 1 > " Q 6 6 % # = % % 2 R& % = 6% # 6% % : & 6 % 6 6 & % 6 #% 2 % % 2 & 2
R%
16
# 1 & 2 &
6 & % 6 # %A % 6 # 66 #
& 1 $ :9 A % R& # 6% 6 % 2 % 2A #% 2: 1
% %
Ibid., Book VI, Chapter 2. Pearce, R.: Thatcherism, new perspective Vol 9, No 3, this article can also e downloaded at the following web-page: http://www.history-ontheweb.co.uk/concepts/thatcherism93.htm , 2006-02-27 18 Niskanen, A. W.: Reaganomics, downloaded from the following web-page: http://www.econlib.org/library/Enc/Reaganomics.html , 2006-02-27 17
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
17
1 6& 1 $ 6& % 6 : G 1 6 6 % % 6 # % H %G 2 : & 6 % % && % 6 > " Q& % % #2 % #6 Q %& % 2 % 6 % $ % A % Q% : % 1 66 % 6 & % :"6 % 2# 6 G & 2 & 2 6 G : # % 2 && # 6 A & % A % A & 2 6 1% A A F % & & 2: 6 F& 6 % 2 % & & : % 2 6 F& A 6 % 26 6: 1 66 % 6 % % R % & 6 & % =: 9 1 6 & % 2 A 6 # # % 2A F% # 6 %% & % 6 & % 2 & : # # % % 1% 6 A % A 66 & % & A # 6 2 1 :S #A % *//- A % 6 & %% 1% : S 1 # % A# & 2 # % 6 6 & A T & % 6 % & : J1 & % # # & 1 % A # # # # # 1% & 1 $ 6 : % 6 1% % 2 1 F % $ A % 2 % P % >& &: N # 6 # # 6 2 % 2A % F 1 && # & : I A P % %A B AH A A> # % % 21 2& & % 1 A % H # */ *//- A % F & 6 % A % % % 6 : 9% # 2A & % % 2 6 #% # 6 : # 1 6 % % % # & 1 : " 2 6 %% 6 % # & 2 & & & # 2 & F # : % # 6" Q # *//# : U1 # B % % 6 %% A 6 # % A 1 26 6 # 6 : # % 6N 6 & & A 6 " N$ % & % 1 % F W A 6 : 2 1 % & %1 6 % # : # 1 1 % 1 % % # 2 19
HVG, 2006. február 11: „ Cseh melegjogok”, 14. p.
18
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
% 2 % & % 2: Q& 6 213
% &
6
#
%
1
# 1
&
T
2 /!
2
66 %
$
*
#
& % %
*
# # 0111
41 $ )
+
+ + 5*67'
+$ 02 89: 2
! 213
;'
! 6 6 % 2 % 1 6 % 2& 1 66 % 1 # 1 6 % 2 : % # 2 & & 1 2 %1 % 6 A 6 2 & & # & & # : N & % 6 % 1 6 % JGH # : 9 # 1 & % % & 1 A & T 6 66 % # : " 6 & % 1 & 1 % 2A % 2 : U 6 6 % % % 6 % 2 %& % 2 & % 6: 9 % % % & 1 & 2 6 2 % A % #% # & 2W # # 2& % & 1 % 6 2 : 96 1 % #2 & # 2 6 2 & & % % A & # # 11 6 % 2 # : % # & 6 A 6 % A 6 6 & : 9 " 6 F & A & ! # . ' :13 <# 2=>2 0112 # # 2:3 ?13 $ ?93 0102 0* F 2A % 2 Q & & 6 A % % %& A # % 2Q # 6W % F 2 6 1 6 F 2 % %& 2& : 9 % % A % # # % 2 % % 6 6 6 % 6 R % 6 F& =: & C % 2 & % 6 # & % 2: H % 01
20
Zulu Kingdom (South Africa): Engaging the KwaZulu-Natal Gay and Lesbian Tourism Market: Tourism KwaZulu-Natal's Initial Gay and Lesbian Tourism Strategy. Found at: http://www.kzn.org.za/kzn/investors/186.xml (retrieved on 2006-03-18) 21 O'Neill, R.:: Experiments in Living: The Fatherless Family, CIVITAS-The Institute for the Study of Civil Society (Britain). (September 2002). Found at: http://www.civitas.org.uk/pubs/experiments.php (retrieved on 2006-03-18)
19
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
%
#2 A 2:
1 C # %
6
& & Q % #2 6
%
6 %
%
& % % & % 2 6% & # # 1
%
6
2 6
6
2 A
1
#
#
%& : 2
6 F & 6 JGH # A 6 %: "2 & # # % %& % 2 6 % 2 %% & %2A % 6 : &
6 %
6 JGH # %
# %
2 : "2
% 1 2: 2
% % # & 6 2 6 # % 2: 96 1 % % 6
! " "#
$
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
21
%& '(%)) /1 / '
%(
1 ! 1
44,),-% *)%-%4+= ., )% % 4* & ,((59(,)3--
G! 4& *+8@ ) 1 C ) ! 2 $) ! & A ! !# # $ # #! !# # !& $ ! ! $6! #2 A ) $ ) !# % !&$ ! ) C 1 ! !# 1 4 F& $(1 1 $ : *+D0 ) *+8@ #A " % $ ' 1 $! ! ) 1 # $ ! #A ! % #1 #! 2 5 A% ! 2 1! 1 $ 5#2 : *+DD 1 *+D+ % $! 1 6 &% $ 1 ! 1 A #2 $ C! ! $ *+8@ ' G! 4& 6 $ $! ( 3 C A #2 #2 $# %! $4 < $ 5 ! =* % 2 C P % $ ## $ :0 ; ! %4 1 $) M 1 A 6) # < $ 5 != & $ ! % A #2 #2 ! 1 $ G! 4& $ 3C # &( ! " #$ $ % C 1 $'1 !# $ O N $ $'1 !# 1 4 < $ = &% 1 $! 2 $ :, $ *+8@: # $ * C! # 4 %# 1 6 ! . 2 !) C " $ ! '$1 ! ! : *+8@ ' !1 " 6! $ # ! #$ # $ & C 4 C '$' ' ! !# $ ( : $ )$ ! & 3 2 4!$ ) & % 4 ! 2 C $ ! % 5 ) & % # $ $! ! : % ! #$ # $ & 4 $ ( G! 4& '$' ' ! !# A !& !! ! ) ! :7 O $ & A 2 $# #2 5& A ! & C $ C ) , " % U A # $ & :@ *+8D: C #2 '1 ! !! A #2 < ! $# C '$' ' A #2 1
A Radowitz-küldetés eredeti célját illet en a német történészek véleménye még ma is megoszlik. Andreas Hillgruber álláspontja szerint Bismarck a - Délkelet-Európa német-orosz érdekszféra szerinti felosztását célzó - Radowitz-küldetéssel, az ekkor éppen bomlófélben lév kapcsolatokat akarta megújítani a két állam között. Ulrich Lappenküpper más oldalról közelítette meg a helyzetet. Nézete szerint Radowitz keleti küldetésének eredeti célja az volt, hogy egy esetleges német-francia háborúban Oroszországot semlegességre bírja, cserébe pedig Németország biztosította volna az orosz érdekeket a Közel-keleten. Az orosz politika azonban nem élt a lehet séggel és elutasította Bismarck „kecsegtet ” ajánlatát. Scherer, F.: Adler und Halbmond. Bismarck und der Orient 1878-1890. Paderborn, 2001. p. 30. 2 Hillgruber, A.: Südosteuropa in Bismarcks Außenpolitik 1875-1879. In: Der Berliner Kongress von 1878. Die Politik der Grossmächte und die Probleme der Modernisierung in Südosteuropa in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Hrsg. von Ralph Melville, Hans-Jürgen Schröder. Wiesbaden, 1982. p. 181. 3 Schöllgen, G.: Imperialismus und Gleichgewicht. Deutschland, England und die orientalische Frage 1871-1914. München, 1984. p. 16. 4 Diószegi I.: Bismarck és Andrássy. Magyarország a német hatalmi politikában a XIX. század második felében. Budapest, 1998. 206. p. 5 Uo. 206. p.
22
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ A 2 # ( '' ' $ A !# 1 $ 1 := D G ! !# '$1 #$ # ! ! !# ! 5 2 & ! & A $ " % 1 # &1 ) C ) !#! 6 % ! $ # 2$ A $ 4& & $ & C 4 : '1 %# 1 6 ! *+8@ C3 5 5#2 $! "5 $ ( % $ &! 1 ! #2 '1 A #2 / @ "@ @ A@ " 8 BC D C 1 # '! !# ' $ # " % *+8@ . ! 2 ! < 3= 1 # . '$! & & C1 A $ /" E B"B "F C G E B" C D C @ @ A C C C @ C F @ , 2 !$ #2 1 @@ " A +" % % 4 A #2 1 # 3$4 ! !2 ! ! $ & 4 #2 /! A D "H @ C B" "F I" C A / $ 6 ! $ $ $ !# ! $ $ ) $ & !# #2 #1 4 ( : 2 ! & 6 ) 2 ( & *+8@ $ & ! A #2 1 # 1 # 1 4 2 1 $ 4 ! ) O N $ $'1 !#! 2 $$! # 32A 1 1 ! ! % *; % ! U $ $ # '$' #2 ! ! $ % $$ : $# C " 6 ! . *+8D 1 $ " # 6 ! . ! & 4 && !) $ ! ; #4 5$ '' $# A " % ! $ $ ) A #2 1! ! 2 2 1 ( 1 # 4 ! '1 $ ! 2 )A 5' ' $ 4& 1 $ 2 : *+8D 4 ! 1 $ '1 $) C #2 $ /( C H @ @ " @ @ @ C CF "C D C F $BB # @ A@ @ F @ @ @ E BD " ""@ C @ " !" C C "I" ! @ C ! " @ @ J " "@ C " FF 6C "@ BD " @E $BB "@ @ E " " E ! % 6 # $ A #2 " ** 6 Die Große Politik der Europäischen Kabinette 1871-1914. Sammlung der Diplomatischen Akten des Auswärtigen Amtes. Hrsg. von Johannes Lepsius, Albrecht Mendelssohn Bartholdy, Friedrich Thimme. II. k. Berlin, 1922. No. 227. p. 29. 7 Geiss, I.: Die Deutsche Reichspolitik gegenüber der Aufstandsbewegung in der Herzegowina und Bosnien 1875-1878. In: Das Deutsche Reich und die Vorgeschichte des Weltkrieges. Hrsg. von Imanuel Geiss. München-Wien, 1978. p. 79. 8 Hillgruber, A.: Grundzüge der Aussenpolitik Bismarcks von der Reichsgründung bis zum Abschluß des Dreibundes 1882. In: Bismarcks Aussenpolitik und der Berliner Kongreß. Hrsg. von Karl Otmar Freiherr von Aretin. Wiesbaden, 1978. p. 47. 9 Geiss, I.: Die Deutsche Reichspolitik, i. m. p. 90. 10 Uo. p. 87. 11 Die Große Politik.: i. m. No. 246. p. 64.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
23
$M $ 1 2 $ $ 4& #2 #2 '$' &% A '' " # 6 :" % $ # 1 6 C $1 % $M $ 1 4 ! '1 $ ! 2! ) 1! ! 2 A 1 # !# # : ! ! 2 ! 1$ 6 & $ %4 1! *+8D: 4 0[ $ : 1 $ $ ; #2 $# " $ ! O %# 1 #$ C1 A #2 $$ ! $ 1 $ $# ; % 1 4 C !! # 2 $$ : # $ 9 1$ ) # 3 1! ! . '' % 4 . #2 & 1! ! ( 1 2 $ A (# U $ $ # $ *+@D & $ $ $) ! ; 1 $ % " $ ! ! $! 1 $ $ $! ! % :*0 $ 21 1 $ ( ! ! '' $# ! U $ $# # #2 $! ' A $ & 2 ! G & 2 . ' !#! '' ' 5 . 6 $ A U $ $ # & # #) $ ! $ C P' '$ # :*, 1 $ !$ #2 6 $ $ C " % 5& !&$ ! A ) ! $ ) '1 $ ! 1 : $ & $ %4 # % C1 $ ! A !#& # $ %! $ # 1 A #2 $ 1 # $ 6 $5 !# 4& . $ ; #2 $ #A U $ $ # ! # . '$' : $ *+8D ) $ 5& ! 2 . $ ! ; # 4 1 !# 1 '' ' $ $! 2 $ 1 6 . 3C $# $ ! 5& A $3 % $ ! 2 $ : 6 (1 $ 4 ! $ A !#& # 99: % *+8D: 4 C! $ & 4$ ! % A #2 2 3 5 ; % 1 A $ ( ! $# % !$ 1 $ ) A $ # !#! *7 " ! 2$ 2$ #2 ' A ' 2 A #2 ! 6! #C # 1 C: " 2 6! ' $ !# $ C !A #2 $$ " $ *+8* $ $ $# $ # 1 $ ! ! $ # #$ $ & $(%4C 1 $! 2 5 : ; % ! U $ $# '$' # () 3 (1 % A $ ) ! $# A $ 1 $ % #: #2 5 % $ 1 (1 #25 M ' ! !& A #2 ! $# #) $$ &( 4 $ $ < C ' 4 # =: $ ! # ! 1 4 ! !# A #2 % 1 $ ( $A #2 $ ' $$ # :*@ 12
Uo. No. 250. p. 71. Uo. No. 250. p. 71. 14 Uo. No. 239. p. 53. 15 Bismarck néhány hétig még habozott a kérdés megválaszolásával, de 1876. október 23-án Schweinitz pétervári nagykövethez intézett instrukcióban megfogalmazta a válaszát. „Németország érdekeinek nem felelne meg, ha egy európai koalíció Oroszország hatalmi helyzetét tartósan és súlyosan megsértené, ha a szerencse nem kedvezne az orosz fegyvereknek. De ugyanolyan érzékenyen érintené Németországot, ha a Monarchia függetlensége és európai hatalmi pozíciója hasonló módon veszélyeztetve lenne, vagy a tényez k egyike, amik elengedhetetlenek az európai egyensúly számára, kieséssel fenyegetnének. Olyan szerz déses biztosítékot nem tudunk adni, ami minket tartósan lekötne, de Oroszország számára ugyanazt 13
24
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ '' 3 # 26 4& C C : ! 5& ! $ $ $ A 2 1 # # $4 $ & & : $ & 21 # $ *+88: C3 *@ # 4 1 4 :*D ;(# $ *+8D 1 $ $ 4& ! 6 %! $ A # # $ #6 1 $! A #2 !&& $ ( 4 1 # ! $ # $ & C 4: #2 2 $! 2$ )! A #2 . ) U $ $# A # ! $ ; #2 $# . 1 C #2 ! $# !# 6 !&! ) :*8 [ $! 2 6 2 # ! ! % #2 (%4 A 2 # P % $# ! # !& $ ! ; % % $ 1 A !# 32 ! $ # $ & C 4 #2 # $ $ 6 % (%4 ! C' :*+ 1 $ $ 4 # 6 1$ " % & $ %4 1! A 4# 6 $ : !# 4 # ! A #2 # & $ %4 # $ 4 # '' $# # 1 1 4 ( 4 #: ! '$ 5 ' !# $ #A #2 (# 1 $ & $ %4 # " % #2 '$' 6 $5 !# $ A # # !&& $ $)C! & 4 #1 4 ( A $ $ 3C 5 $ $ ! 2 % '$' 1 #! )' 6 A $ $ #2 '$' $ $ ! 2 " % ! 6 $( ' ! :*/ $ 3C 5 <3 4 & = !& $ $ 4& '$' . " : ! ! ! % ( $ # #! 2 #2 & A $ $ ! P # A $ $ ! & # " $ ! O %# 1 A $ #2 & # $ $! !1 $ # 6 5 ! 6 % A $ $ P # & # # ! # $ $ <5 '$) = $ ! ! :0'$' A $ " $& $ # A G $ ) $! !1 & # % 1 ! 25 ! $ # '$' !: ; !$) $ 1 #! #2 # ' 2 5! C ! % $ A $ 6 #2 $$ '$ &! ) 3C & 6! 2 A $ #2 ! (%4 $ 1 $) ! ! 1 $! 2 %' /. ! C J " "@ " G K " C" F
"
$ *+88 %
&
a barátságos magatartást helyezzük kilátásba, amit II. Sándor a múltban gyakorolt hozzánk. Ha az egyetértés a Monarchia és Oroszország között nem jönne létre, úgy még azt is elt rnénk, hogy barátaink csatákat nyerjenek vagy veszítsenek egymás ellen, de azt már nem hagyhatjuk, hogy egyik jük olyan súlyosan megsebesüljön, hogy ezzel európai hatalmi pozíciója és függetlensége veszélyeztetve legyen.” Bismarck, O. Fürst von: Die Gesammelten Werke. Erinnerungen und Gedanke. Kritische Herausgabe auf Grund des gesamten schriftlichen Nachlasses. Bd. 15. Bearb. von Gerhard Ritter, Rudolf Stradelmann. Berlin, 1932. p. 390. 16 Die Große Politik.: i. m. No. 294. pp. 153-154. 17 Hildebrand, K.: Das vergangene Reich. Deutsche Außenpolitik von Bismarck bis Hitler. Stuttgart, 1995. p. 43. 18 Die Große Politik.: i. m. No. 294. p. 154. 19 Scherer, F., i. m. p. 40. 20 Uo. p. 40.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
25
" C " D @ L C "" C C C C C F 0* C C AE " "" '$' ! $ $ 2 ! ! $! A #2 ) #2 #2 4& 3 $$ A ! $# 1 A $ 2$ 5 1 2 5 ' $ !#: #2 & 6! $ C4 3A C $ $ '' 3A ! % !&$ A ) $ 1 4 $ ! 2 $! 41 # : # " % '1 $) !&& ' $ # $ # ! /!" C D F " " C " @ E @ K "@ AF @ @ C " @ B"B E E E" " F E AE E 00 0, . # 4 1 $ ! 1 4 #2 $3 13 & & # A $ *+88 ! % ' $' 6 1$ & C 4 !&$ ! : $ $ !&$ ! # !$ *+8+: 1 0 4 '' ' 6 2 $! # ! 6C /!" @ IC " F C @ "@ C CC HA C @ C C " A 07 # 6 1$ & $ %4 !&$ ! !# 1 4 # *+88 A # ) 6 : $ # A $ $ 2 1 # $5 !# # ! % $ A #2 ! 1! 2 ( 5 #! 2 '' $ #6 $ : $ & 2$ . $ *+8+: C ,* & 2 6 #21 $5 1 $ # ! $ 6 #21 ) # 6 & 2 ) ." % $ *+8+: 6 */ & $! ! # : ! % $! ! . $ & %4C 1 $ 1 . C A #2 '$' #2 ! ! ! ! (C $ $ #2 5 5#2 $ 2 $ ! 2 $! ! A #2 % ! ! $! ! #2 #2 6 % :0@ " '1 $) !&& 1 $ 6 $ &1 #2 ! ' $ C4 6 % /6C "@ D " C C B"B ! C B" AD " H C " F B D AE " C @ " @ /D " B" AD " 0D ; " F" C *+8+: C ,# #2 $! 08 $5 # $ !$) 6 4 ! & 21
Die Große Politik.: i. m. No. 294. p. 154. Uo. No. 294. p. 154. 23 A kissingeni tollbamondás egyes elemei már Bismarck korábbi megnyilatkozásaiban is jelen voltak, mint ahogy ezt 1875-ben a válság kezdetén tett néhány kijelentése is bizonyítja. /Lásd 8. és 9. lábjegyzet./ 24 Baumgart, W.: Europäisches Konzert und nationale Bewegung. Internationale Beziehungen 1830-1878. In: Handbuch der Geschichte der internationalen Beziehungen. Hrsg. von Heinz von Durchhardt. II. k. Paderborn, 1999. p. 421. 25 Bismarck, O. Fürst von.: i. m. p. 526. 26 Uo. p. 125. 27 Az 1878. május 30-i titkos egyezményben Oroszország lemondott „Nagy-Bulgáriáról”. A bolgár államot a Balkán-hegység mentén két különböz státuszú fejedelemségre osztották. A Balkán-hegység északi részén a szultán fennhatósága alatt álló autonóm Bulgária, míg déli részén pedig közvetlen a szultán által irányított korlátozott autonómiával rendelkez Kelet-Rumélia elnevezés fejedelemség megalakulását 22
26
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
4 $
( (!
% 1 ! (4
) A &
*+8+: C3 $ *+@D & $ $:0+
# ,
$ 4 " $ 5 $ $) ! A
#2 $ ! 2 O %# 1 1
# $ *+8*
; % & %4C A ! $ $4 4 # (14 C #2$) ' 21
., )% % 4* & ,((59(>,)0 ?-0(,0((5, 6,5,-, #
$ *+8+: C3 *, 4 C3 *, # 5 ! $ 2! A C $ & : $ #2 4 & 0- & 0/ 5! A # . $ ) $ (1 . & 0,4 : & 5! (15 5 ' '$) $ # 6 2 # $! ! :\ # ( $ $) $ # 1! 2 !#! A 2 $ # # $ $ 4 $ $) ! # $'1 # $! ! ! $( )! # $( 4 $ # C A 2 $ # 1 !$ # #2 1 6 # $ : ; ! $ # ! ! $ #2 C $ ' A *+87 ) & $ ! #2 '1 A C *+/8 ) & # % O % # 65 %# : & 5! 6 1 ) ' # 5 & ! $ $ $ # $! ! $ # #2 '1 !# A 2 # A U $ $# ! ; % 26) 1 ! $ :,# $ $ 4& 4 1 !$A 8 #2 26) 1 #2 # 5 5#2 $ . '' $# 1! !1 !&1 # :,* ; #2 , !&1 ) 5 ' %
$!
rögzítették a szerz désben. Cserébe az oroszok megtarthatták kelet-európai és ázsiai szerzeményeiket. Az oroszok kis-ázsiai szerzeményeinek – Batum, Karsz és Ardahan – ellensúlyozására felmerült az angol igény valamilyen sziget vagy flottatámaszpont megszerzése iránt a térségben. Erre a célra Ciprus szigete t nt a legalkalmasabbnak. Ennek értelmében a brit kormány 1878. június 4-én megkötötte Törökországgal a szerz dést, miszerint Anglia garantálta Törökország ázsiai részeit egy orosz támadás esetére és cserébe engedélyt kapott Ciprus szigetén flottatámaszpont létesítésére. Anglia minden oldalról szerette volna biztosítani magát, így végül 1878. június 6-án megegyezett a Monarchiával is. A megállapodás értelmében felajánlotta pártfogását Ausztria-Magyarországnak Bosznia és Hercegovina megszállását illet en, az osztrákok pedig támogatást ígértek Bulgária felosztásához. Baumgart, W., i. m. p. 425. 28 A párizsi szerz dést illetve a londoni jegyz könyvet aláíró hatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország, Ausztria /Monarchia/, Poroszország /Németország/, Szardínia /Olaszország/ és Törökország. 29 Geiss, I.: Der Berliner Kongreß 13. Juni-13. Juli 1878. In: Bismarcks Aussenpolitik und der Berliner Kongreß. Hrsg. von Karl Freiherr von Aretin. Wiesbaden, 1978. p. 88. 30 Uo. p. 89. 31 Németországot a kancelláron kívül Hohenlohe-Schillingsfürst herceg és a külügyi államtitkár, Bernhard von Bülow képviselte. Angliát miniszterelnöke lord Beaconsfield, azaz Disraeli, külügyminisztere, lord Salisbury és a berlini angol nagykövet, lord Odo Russel; Franciaországot angol származású külügyminisztere, Waddington, a berlini francia nagykövet, Saint-Vallier gróf és a francia külügyminisztérium politikai osztályának vezet je, Desprez; a Monarchiát külügyminisztere, Andrássy gróf, a berlini osztrák-magyar nagykövet, Károlyi gróf és a római osztrák-magyar nagykövet, Haymerle báró; Olaszországot külügyminisztere, Corti gróf és a berlini olasz nagykövet, Launay gróf és végül Oroszországot pedig kancellára, Gorcsakov herceg, a londoni orosz nagykövet, Suvalov gróf és a berlini orosz nagykövet, Oubril gróf képviselte. Csak Törökország küldött „rangon aluli” képvisel t, mivel a török delegációt egy fanarióta politikus, Karatheodory pasa közmunkaügyi miniszter, a porosz származású, de Konstantinápolyban az iszlámra áttért, szintén fanarióta Mehmed Ali és a berlini török nagykövet Sadullah bég képviselte. Gundermann, I.: Berlin als Kongreßstadt 1878. Berlinische Reminiszeren. Berlin, 1978. pp. 53-80.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
27
# $ A $ (1 U $ $ # A $ % & ! #3 # %4 !&1 : # $ ' . $ '$ $ $ . $# $ $# #A (#2 " % # & # $ ' $ !#! : K#2 $ '$ $ $ ! ! ! $# '! $ # $ # # $ 1 $! A 2 !! ! % 5 5#2 $! $ ! )C! ! #2 $ ! ! #2 '1 A > & ; $ 1$ : # $ $ '$1 6 % '1 !# ) A ; 52 # 46 1 A 6 % 2 1M # $ C #2$) ' 21 #$ $!! 1 C ) $ & :,0 #2 2 1 !# # 6 % 1 A " % 6 # 2 1 6 $4 '# ' $ ) 5! #' $ !1 $ $ 4 $ '$ & % 2 1 &4 :" % #2 1 $ ! ( #2 &4 1 C $)A ! ! !$ ! ! #1 $ % $ # '! : ! % $$ ) '' ' ! $ $ # 4 C A #2 6 2 $ $ $ '$ '$A #2 !$ ! ! 6 C ! !1 3$$ #2 !:" % $ ) 5! 6 1$ 2 1! A $ # $ ! ! #2 #3 ' ! $ A % & 6 ! ! ' ' $ #2 $ M ' !#: 1 ! ! # # #2 A (# ) #2 ! ! $5 :O $ ) 6 $ 1 ! )A ! % & ! ! ! $ $ $ ) ! $( ! ! $ # $! ! A 1 $ % $ # '! A '1 $) 5 ! #2 ! ) $ ) C $ ! ' !5 1 ! ! :,, ),5! 3 2 4 ! $ # $ & # $ 1 A (# $ 40 5 ! ! 2 #! # $ $ 4 6 ! $ $) ! ( 1 6 # $ : # $ #6 #2 " # 3C $! ! ! " $ O %# 1 1 $ ! !! 6 2 : ; ' ! ! " $ A " A # $ A $ A A ; # 4A J' '# $ #A C4$ A :.% 1 #2 #3 $ & & # $ 5! : ,7 %(
4 % )* + % % -,604, (0&, ., )% % 4* & ,((59(*
" % & % 1! 2 !# &C A ! ) 1 & '$5 . ' 2 $ # 1 $ $ #2 1 $ 2 . ) $ ! ! ! #1 $ # A 2 # ! % '$ M ' ' 1 #( !#!1 5 $ 6 '$' !$ !! : ! ! 1 ! ! '$5 ! 6 5 $ ! " # ! " $ ! O %# 1 1 32
Uo. p. 36. Novotny, A.: Quellen und Studien zur Geschichte des Berliner Kongreßes 1878. Österreich, die Türkei und das Balkanproblem im Jahre des Berliner Kongreßes. I. k. Graz-Köln, 1957. p. 55. 34 Geiss, I., i. m. p. 90. 33
28
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6 # $4 5 ! : $ #( !# $ # # $ C #2$) ' 21 : $ $'1 # #6 % 2 1 1 % 1 4A % 1 #C ! 6 ( 9 J $ $ ! !1 :,@ $ (15 $ 6 %4 23C # $ ! 2 ! $ 1 1)C! ! A 6 C #2$! ! & % 1 $! : ) O % # 65 % #A 1 1 # 46A " % 6 ! $ ! 1 & A 2 $ 5! (15 ! 2 )A $ # $! ! )A $ # 1! 2 !#! ) ! # $ $ C4 $1! 2 ) $ : # $ $ #2 #C ) ! ! " # 1 A 2 ! ! ) U $ $# ! # '$' ! 2$ #2 1! ! 2 5 ' !# : # $ # ! ! A #2 A '' A ! 5! 6 # $ A $ 5! '$5 ) $ $ ! A 2 ! % '$ !&! $5 !# 1 $A #2 1 ! ! ! ! $$! : # ! ! ) $' 5! . C3 *8 ! 5 #1 A 2 5! C #2$) ' 21 &C '1 $) !&& $ C : ) $' $ # 5 ' A 2 ! $4 ! 6 1 $ & C ! ! ) : 2 ! $ A #2 6 4 ! & '' $# <65##) 2$ = ! 2$ ( ! /$ C " $BB "@ @ A C C @ E @ C "" " "@ C D F CC " @ H C AF " "@ @ @ C C D " F C C ,D 2" # 6 $ C ,$ #2 $ ! 2 '#$( 1 $ ( 1 2 $ : LB 08: C #2$ :L $ # C 1 $ < #2 " # = " #2 !# ! ! !$ $ A !$ ! $! $ 4 ' 4 # 6C !# A ! ! $! & # '$1 5 $ & ! 6 4 # 4 < ! = & 1 % A 2 ! ) !& !# ! # :,8 LB *: $: ! !&:L ; ) 2 2$ # 3 2 A #2 " # 5 !C $ \# # A / " "" H " KB B" C CC C @ DC J " "@ # @ @ "F C C <. " E # @ @ # @ C C @ C M C " @ E@ " C D ,+ B 1 1 ! #2 2 ! 1 ! !1 ! # 3 2 $ A #2 C 6 #2 (15 #2 3 ! 2! A 1 U $ $ # $! C' # $ A/ ' ' E C C G E @ @ C C "C C C C C A @ H ,/ C $ $ 5 ' 6 $4 !# # ( A #2 $ $ 2 " # $ 23 ! $ C1 CA 1 35 A jegyz könyv szövege: Der Berliner Kongreß 1878. Protokolle und Materialien. Schriften des Bundesarchivs. Hrsg. von Imanuel Geiss. Boppard am Rhein, 1978. 36 Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Protokoll Nr. 2. Sitzung vom 17. Juni 1878. p. 185. 37 Uo. Protokoll Nr. 2. p. 185. 38 Uo. Protokoll Nr. 2. p. 185. 39 Uo. Protokoll Nr. 2. p. 186.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
29
& 2 6 % C41 #2 1 : LB *: $: ! !&L 7P 1 $! 2 A #2 $ 1! ! 2 5 ' !# #2 #2 1 C ! 6! '$' : #2 $' ) 2 ( ! ! $5 !# $ M 1 ! % '$ !&! A $ C1 A #2 ! ! & C '1 $) 5 ! 1 $ & & #1 $ 5! (15 $ # $! ! ! 6 2 A C $ ! C' # #2 $! C $! # $ &! !:7* ! % '$ !&! ! ' $' ) 5! 5 ( #2 #2 $ 1 $! !!: 2 (1 2 $ A #2 ; % 1 #2 !$ $ # $! ! A 1 # $! ; % ! $6! C $4 $# . &: $ ! . ! :70 2 (1 2 % 6 # A (#2 $ $ #2 5 5#2 $ !$ 1 $ . . # $! ! :
*: $: ! !&: " #
!
# ! ! % C3 00 ! A #2 5! ! 5 ! '$' $ # $! ! 3#2 $$ 6 2 # )$' A #2 #2C # 40
!
A $
5 ! & #2 G C3 A ) 1 $ !
A 0* ! !
A konstantinápolyi konferencia értelmében Bulgáriát, Tirnovó illetve Szófia központtal észak-déli irányban kettéosztották. Az 1876. december 11-én megnyílt konstantinápolyi konferencia határozatai nem valósultak meg, mivel a Porta visszautasította az európai hatalmak által kilátásba helyezett reformokat. Diószegi I., i. m. 242. p. 41 Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Protokoll Nr. 2. p. 187. 42 Uo. Protokoll Nr. 2. p. 187.
30
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
;: N 2 # ($ $$ A #2 C $ #2 5 ' 1 : $ ! $5 !# 1 ! % '$ !&! A '$ M ' ! !1 5 $ # $ ' ' ( 1 $ $ 6 # ! 2 ! 2$ ( : ) $ ! 2) ! ! 6 %4 $ # O A $! G 6 C #2$! : G $ 4$ & ' ! ! '1 $) !&& 1 $ 6 $ # 2 ) '$ %( $ 1 ! : /# 9 E BF @ C C " C "C C $ @ @ @ " @ @ C D C @" C @ " " @ @ "@ @ G C " C @ @ N "F D C C D C C "F D C" D " C ! C @ @ C " " F @ O* D @ " # B"B " C C C "C D C @ C @ G A@ !" C @ @ C E@ @ E "C C "@ E @E # "C C @ D"D B " @ ( D @ BB -C @ " @ (@ @ " @ D &J " "@ C " $BB "@ E @@ C " @ C "CC M C @ D 7, $ ! C3 0* ! ' ! '1 $) !&& ! $ 1 $ /PH 02 @ "E "@ # " "C C # C ' G D "C C D C " "@ !" " A" C # " @ "@ " C C C FB @ G" " @ "@ A (@ C " D ' , ) @ , ""@ @ ' ' E C C " E@ " ! C @ " @ @ E C @ @ E C B"B B" AC C " "C C "C 77 $ ! !# 1 $ #2 */-@ < "@ N 2= %( M # 3C # C3 $ #C 3C #% A A $ $;:N 2. $ # $ ' # . #2 5! # )$) & ! 2 ) $ A 5' ' " % 6 1 ! ! :7@ % $ $ # $ ' 1 4 ' ' A #2 $ $ " # ! !! C 4 $ # ! 2 A #2C # $ A ) ! ! # #2 !&! A 1 C3 0, ## # 5' 1 $3 : $ # $ ' 1 '1 $) '$' /Q @ @ N " C C D @ D @ C " @ B " " F" " 7D " 1 $ 3C #% $ ! % ! $ # $ ' '$' 6 2 C3 0* # $! ! ) : % A #2 43
Monypenny, W. F. – Buckle, G.: The Life of Benjamin Disraeli, Earl of Beaconsfield. II. k. 1860-1881. London, 1929. p. 1196. 44 Aufzeichnungen und Erinnerungen aus dem Leben des Botschafters Joseph Maria Radowitz. Hrsg. von Hajo Holborn. II. k. Stuttgart-Berlin-Leipzig, 1925. p. 45. 45 Uo. p. 45. 46 Uo. p. 45.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
31
$C '1 $ 3C #2 &C # J "
# $! ! ##2)$ % A #2 2 $ # ! $ $ 6 # C A # 3 ( U $ $# : #% $ $ ##2)$ ! % 2$ 2 # 4A $ # )$) $ $ 5' 1 # ! ! ): % " % 6 '1 $) C #2 $ # #2 $ 5! ) /( C " D BC & "@ " B " G" D # B" AC C B"B D C C "@ "" " " " 78 @ H @ "" $ $ ;: N 2 $ 4C $ $$ 6M$ A #2 $ 4C ) # ($ 4 6 A 1 % ! 2 # ( . $ $ . # & ! 1 4 !$ :7+ O 6 C #2$! ) $ $ 5A #2 % # 6 C! 6 # # A #2 1 $ # $ 4: & $ ! #2 '1 C3 0< = 4 ( 4C 1 ; : " $ 6 2 # $! ! : " $ 6 (1 % # 6 #2 ! A #2 2 6 4 1 A #2 #2C # $ A $ $ #2 #! 2 . ) " $ O %# 1 ) . 1 $ 6 #2 : G $ !&! ; % #2 5 ! #A $! # $ & 4$ A #2 " # ! !! $ # #! 2 ! 1! 2 5 ! A C 4 #2 # $ 7/ " $ $ $$ 6M$ A #2 # ! $ ) !# ! $ 1 $ 2 ! !! A ! A #2 $ # C 1 6 # C ! $ $ #2 #! 2 )$ # $ :@6 ) 1 4A #2 ! % & % 1! 2 !#! . '$1 ( ) C ' $' ) ! 5 # #2 $! ( 1 46 : G ! C5 1 $ $ 5 ! $: $ # $! ! ! C' $ # #2 $! & C @* $ @0 # 5 5#2 $ C3 00 ! A #2 5! C $ # $ 47
Uo. p. 46. Uo. p. 46. 49 Denkwürdigkeiten des Fürsten Chlodwig zu Hohenlohe-Schillingsfürst. Hrsg. von Friedrich Curtius. II. k. Stuttgart-Leipzig, 1907. p. 237. 50 Bismarck is tudomást szerzett Andrássy tervér l, mivel Hohenlohe herceg a Times tudósítójával folytatott megbeszélést feljegyezte és elküldte a német kancellárnak. Uo. p. 237. 51 Eszerint „az autonóm Bulgária határa a Balkán-hegység lenne, ett l délre pedig a szultán közvetlen politikai és katonai fennhatósága alatt álló Kelet-Rumélia elnevezés tartomány alakulna.” „A szultánt megilleti az a jog, hogy a tartomány szárazföldi és tengeri határainak biztosítása érdekében csapatokat állomásoztasson, és er dítményeket létesítsen.” „A bels rend biztosítása érdekében a szultánnak joga van arra, hogy milíciát tartson fenn.” „Ezen kívül a szultán hatáskörébe tartozik még a milícia tisztjeinek a kinevezése is, de ennél a lépésnél figyelembe kell vennie a lakosság vallási hovatartozását.” „KeletRumélia kormányzójának joga van arra, hogy török csapatokat hívjon be a tartományba, de csak abban az esetben, ha ezt a tartomány bels és küls biztonsága is megköveteli.” „A Szófiai Szandzsák területe az autonóm bolgár fejedelemséget illeti meg, de cserébe Bulgária nyugati részén határkiigazítást helyeznek kilátásba.” /Lásd 1. sz. térkép./ Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Protokoll 4. Sitzung vom 22. Juni 1878. p. 200-201. 52 Érdemes megjegyezni, hogy Gorcsakov nem vett részt a negyedik ülésen, s t a következ két ülésr l is távol maradt és csak a bolgár kérdést lezáró hetedik ülésen jelent meg. Távollétét állítólag rossz egészségügyi állapotával indokolta, de e mögött nyilván taktikai okok húzódtak meg, hiszen Gorcsakov távolmaradásával Suvalovra hárult a felel sség a bolgár kérdésben tett orosz engedmények miatt. Radowitz, J., i. m. p. 46. 48
32
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&!
!A 2 C41 #2 4 ( % # ! ! $ 4 5! 5 :G C ) $ & ! % #2 A $ $ '1 ) 5 ! C A $ #( !#!1 5 # #2 # ) ! 2 ! ! A !#& # $ $ #$ ) " # ! ! : $ $ . C #2$) ' 21 &C ! '$ ) #1 $ # : 6 4 ! [999: % 2 $ $ $ % & # '$ ( ) # ! !1 $4 4 4$ C # & " # :@, ) $' 2 6C & C A ! #2 6 4 $ ! C1 A #2 #$ ) $$ 4 & : $ $ #2 5 5#2 $ ) 2$ 6C ## A 1 ! ! % 26 C C # $ $% & $ A #2 2 1 4' $ ' ! 1 $ ( ! ! #$ ) # $5 1 C : /. "@ @ D @ C C " M @ G E @ @ F C C C C @7 ! ! 2 C1 A #2 $ $ % & 2 #$ C . $$ 4 & !1 . ! 4 & 5 C 1!# 1 4: 1 $$ 6M$ A #2 $ 3 ) !# $5 !# 2 #$ 6 A $ #2 % $! #$ $ #6 ) 23 % & 2 A #2 6 ( ) $) $ 1 . $ 4& $ # . & % # ! :@@ 1 1 $ $ #2 5 5#2 $ C1 1 ! #2 ! 6 (1 6 #2 A #2 5 ' !# . 6 $ ) . ! 2 '$' : ! !# # 4 4 & $ A " # ! !1 ) $ %' : $ $ 5 ' C A #2 " # & $ 1$ ! ( $ ) $ $ '$ # $# !$ ! 2 $ 1 $! ! $ $5 !# 1 $ CM 4$ :@D 2 C1 & # 1 1 $ $ 6 ! 1 ! A #2 $ $ #A 1 2 C # A ' 2 6 A #2 1 #2 ' $ ! M #: $ $ 5 ' !# $ #C #2 $ A #2 $ $ #2 & % 2( 4 # A #2 4& $ # ) $! @8 4: 1 1 6 $4 ! % 1! ! 2 ! ! : " % 1 1 6 # 1 ! #2 ! 1 $) A # $ 6 # $ $ 5 ' C1 : ! % 1 #2 ' $ ! M # ) 6 4 !$ !# ! C A #2 $ 2 6 1 ) # )A $ 2 $ 1$ !&( ! $ ) #! 2 :@+ " %
53
Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Vorfriedensvertrag von San Stefano vom 3. März 1878. 17. Art. VIII. p. 16-17. Uo. Protokoll Nr. 5. p. 214-215. 55 Uo. p. 215. 56 Uo. p. 215. 57 Uo. p. 216. 58 Uo. p. 216. 54
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
33
!&& #$ # $ ( 6 # A ! 5 A #2 #2 & #$ ) # 1$ 1 : $ $ 5 ' 1!#5 C A #2 #2 #2 1 5! ! ! C 4 %' #$ " # % 4 & ! 4 1 4 1 & # 1 4 & :@/ 2 1 1C1 !$ 1 6 # A $ # ! 6 % 6 # #$ ! ! !: $A #2 $ $ 5! #2 ! ! C'CC' ! A ! $5 !# 1 ! % 1 $ : " % # 32 $ A #2 ! $ #A U $ $#! ; % $ $ 5 ' C1 # C : ;1 # $ & 1! ! % #2 #3 $ $ A ! % # ! 6 % ! $ # 5 ' A #2 C C $$ $ $C1 6 # $:D- 6 % ! $ # 1!#5 . # $ #2 ! ! ! ! . 6 # 1 1 (1 2 : 6 ) 1 4A #2 $ #2 ! ! ! C' ! ! ! $5 !# $ M 1 ! % 1 $ : ! 5! !# # # ! ! 1 & A #2 1 1 #2 & # 2 A ! % 1 $ $5 !# 1 A 5 : # ! ! $ 4 4 5! 6 % 5 5#2 $ ) C $ $ # $ # $ $ $ #! $( ) C 1 ) A $ # $ &! #2 #3 # $$ C :D* LB @*: C #2$ :L 1$ # 1 5 " $ ! O %# 1 1 $ ! ! 1 : " # $ #2 1 $ 2 ' %' ' # ! 2 '#$( ! ; % C # " $ ! O %# 1 #$ AD0 $51 !# $C $' ) C3 0+ 2 % # $ 5! A $ '' # %4 1 C 4 $$ C $ # 5 5#2 $ #$ $ # $4 ( 1 2 $: \ 6 !$ A #2 ! $C ! 2 #2 4 2 % 5 ! : ) $' $ $ #2 5 5#2 $ ! $4 A 6 1$ A #2 $ *+8@ ' 6 ! " $ ! O %# 1 2 '1 $ ! 2 3C $ ; #2 $# /$B C "@" " F C " F @ C @ F ( @ F @@ B C , @ "@ @ " , B A " E " !( @ E C " A C @ D
59
Uo. p. 217. Uo. p. 218. Az ideiglenes bizottság által meghozott és a képvisel k által jóváhagyott javaslatok: „Kelet-Rumélia kormányzójának joga van arra, hogy török csapatokat hívjon be a tartományba, de csak abban az esetben, ha ezt a tartomány küls és bels biztonsága megköveteli.” Abban az esetben, ha a kormányzó behívja a török csapatokat a tartományba, ezt a lépést a nagyhatalmakkal közölnie kell.” „A bels rend biztosítása érdekében a szultánnak joga van arra, hogy helyi milíciát tartson fenn.” „A helyi milícia tisztjeinek kinevezése is a szultán hatáskörébe tartozik, de ennél a lépésnél figyelembe kell vennie a lakosság vallási hovatartozását is.” „A szultán a határállomásokon csak reguláris csapatokat állíthat fel, de semmi esetre sem szabad ket a lakosoknak elszállásolniuk.” „A reguláris csapatok átvonulhatnak a tartomány területén, de a tartományban való tartózkodási jog már nem illeti meg ket.” Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Protokoll Nr. 6. Sitzung vom 25. Juni 1878. Protokoll Nr. 7. Sitzung vom 26. Juni 1878. pp. 219227., pp. 227-228. 62 Lásd. 27. lábjegyzet 60 61
34
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
@ "" " E" @ H @ @ D, 2 !$ (1 " $ ! O %# 1 $ #2 F4C A % & #2 2 (1 2 ) C $!! $ # $ / D7 ( "@ @ E $ C1 ) C $!! 2 $ D@ # 5 5#2 $ ! 6 : 2 " $ ! O %# 1 $ #2 #$ ! # $# %! $4 C 1 '1 $) ! 1 $ /! " " @ C "" C D " B"" " C @ " @ " I B" " @ CA " @ @ C C D D "C @ (@ C " D C @ @ ""@ C C @@ " ! "F C C C " @E @ @ BB @ C C C @ C C C $BB "@ "@ @ G"C @ " @ C @ @ C ! @ " " C F @" @ @ C "" / E" G C C " # " C . " @ "@ @ @ A @ "" DD ! % # 1 2 (1 2 '1 $) ! 1 $ 6 $ # (1 2 /G E A@ C C @ C BC 7 " " H @ C 7 @"E " " @ , FBB " E " @ ,>4 @ # @ G E " @@ "C " C G"C " @ C H @ @ E B C C " B"B @ ""@ E C C D C C 6C "@ B" C C 7 A@ @ C /" @ @@ ""@ "@ "@ C " E @ B"B Q "C " " H" E @ @ C" C @ D " CC " @ # " @ C . @ C H "@ A @ @ E C BD C D " D D C " G D D"D C D C " @ C B C C 2 (1 2 @ ""@ " FF " A @ @ " D+ C !1) !&1 ) #2 ! ! !1 $ A $ (1 '' # %4 A $ $ (1 2 $ : 2& 2 (1 2 %6 ! ) $ A #2 ' ' 2 $ $ $ '$' A 2 $5 !# ! ! '5 ! 2 2 ( $ ! 2 : '' 2 ! & 1 % 4 '5 ! 2 C A 2 A $ ' 2 # # 1 :=D/ $ . 1 # $ & 1! ! % 63
Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Protokoll Nr. 8. Sitzung vom 28. Juni 1878. p. 240. Uo. p. 242. Uo. p. 242. 66 Uo. pp. 242-243. 67 Itt a német kancellár az 1877-78-as orosz-török háborúra gondol. 68 Uo. pp. 243-244. 69 Uo. p. 248. 64 65
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
35
#2 #3 ' ! ! $ $ # (1 2 . ! $5 !# $ M 1 ! % 1 $ A '$ M ' ! ! ' $' ) % & 2 5 ! A #2 ' ' # %4 2 $ 6 & C #1 $ %! $4 3C %4 ! ! ! ! :8$ 3C %4 #! $! ! # ! ! $! 65##) :\ !# #C #2 $ A #2 ! % $ 5! ! 6 C $! $ 1 6 (1 '' 5 ' 6 #2 ! A/ " "C I B" $BB "@ F / "C " E C C 8* /! BB C BD "@ @ @ "@ "" / " "@ C F ' ' E C C / "@ B"B D C D F " # " C . [!#5 1 ! ! !# & $ $ : $ 5! . C3 7! . $ %4 1 2& C $ 6C$ # $ ' !# 1! ! 2!1 $ ! ! ! A 6 C # A #2 ) '$1 5 ! )$ # & C !% 2 :80 " % & % 1! 2 !# $ 4A 1 < 6 #2 $ ! ! = ' $' ) $$ C $A . !# '$1 4 . #2 '' 2 #1 $ & C ! $$ C C # $ ' !# # #2 $! ! $: ((5,&50( C #2$) ' 21 ! ! $ 1 1) 6 C #2$! A ! &C # &( 4A #2 ! 1 $ # 5 1 $ $ 5 6 5 1 ! ! ) ! % ) ' A #2 # 2 $$ #2 #2 # $A 1 #2 $ #2 $ 1 : J2 !&! # ! ! A $ #2 2 & ! 5 6 A 2 $5! ! 5 5 # A ! % C 1 A #2 ' 2 $ # $! ! 1 $ # $ # 6 2 ! ! #1 : $ # $! ! #2 % 1 !$A ! ! 1 2$ A 1 $ ' $' ) 5 # $ #2 ! ! 1 4 6 '$' : ! % # $ ' ' & $ (1 $ & ! $ 1 ! $ #2 &% $ & C 4 # 1 4A " ! ) ! 2 A" % <) $ '$1 ( ) $ & = ! $ : " $ # ) ! 5 ) 6 C) ! ! # $ 1 C A 3 2 4 ! $ & $ (1A $ A ; #4 # (1 ! A " # A " $ !
70
Uo. p. 250. Uo. p. 249. 72 Der Berliner Kongreß 1878.: i. m. Protokoll Nr. 12. Sitzung vom 4. Juli 1878. p. 293. 71
36
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
O % # 1 A J' '# '1 ) ! ' '$' #2 #2 1 4 & ) $# 1 : ' !1 $ $ $ #2 % & 4 2 ) ! $ #! 2 ! $ #2 $# #2
73
$ # 8,
# % !1
$ #
#2 2 $
5 *+8+ #2
3 '!! ! ! &% A87 $3 # & ! A % & #2 # %41 2 4 '' $ # ! 6 ' 1) ! $ 1 $ " & ! $ 2 2 1 A C 6 #25 & ! # : & & # # 4 ! ) ) 1 A #2 1 #2 % & !#( ) # W 2 #2 1 #) #! 2 $4 ! $ 1 $ !#( ! 1 :
A berlini kongresszus független államnak ismerte el Romániát, Szerbiát és Montenegrót, területi ambícióik azonban kielégítetlenek maradtak. Románia azért neheztelt, mert elvették t le Dél-Besszarábiát, cserébe kapott Észak-Dobrudzsa lakosságának többségét bolgárok, törökök, ukránok és oroszok alkották, Szerbia azért elégedetlenkedett, mert kevesellte Nis környékét, Montenegró azért mert északon mérsékelték területi nyereségét és az újonnan szerzett tengerpartján nem létesíthetett haditengerészeti bázist. A legelégedetlenebb állam azonban Görögország volt, amely mint semleges állam semmilyen területi növekedést nem ért el, s t Nagy-Britannia rátette a kezét a f leg görögök által lakott Ciprusra. Ezt ellensúlyozandó, angol nyomásra a törökök 1881-ben végül mégis átengedték Tesszáliát a hellén királyságnak. Bosznia-Hercegovina megszállása sem bizonyult egyszer feladatnak. Miután a törökök belenyugodtak a megszállás elkerülhetetlenségébe, amellett szálltak síkra, hogy legalább pszichológiailag és politikailag el készítsék az egész vállalkozást. Ehelyett az osztrákok a megszállást szabályos hódító hadjárattal felér katonai akcióval hajtották végre a két tartomány lakosait figyelmen kívül hagyva, és ezzel felélesztették az ellenállás hagyományait, melyet kés bb az 1890-es években alakult „ifjú Bosznia” szarajevói merényl csoport képviselt. Romsics I.: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép és DélkeletEurópában a 19. és 20. században. Budapest, 1998. 137. p. 74 Kisebb konfliktusokra a Balkánon azért id r l id re sor került. Az els re az adott alkalmat, hogy a két bolgár terület 1885-ben egyesült. 1894-ben pedig Krétán görög szervezetek felkelést robbantottak ki, azzal a céllal, hogy a területet Görögországhoz csatolják. A görög csapatok vereséget szenvedtek, a további török el renyomulástól csak a nyugati hatalmak diplomáciai beavatkozása mentette meg, s ezzel Kréta a nyugati hatalmak ellen rzése alá helyezett autonóm terület lett, amelyet a Balkán-háborúk utáni újabb rendezésig f biztosként a görög király egyik fia irányított. A berlini kongresszus által nyitva hagyott legproblematikusabb kérdések egyike Macedónia jöv je volt. 1903-ban macedón szervezetek felkelést robbantottak ki azzal a céllal, hogy végre innen is el zzék a törököt. A nagyhatalmi támogatás – a törökök által rendezett újabb vérfürd ellenére – ezúttal is hiányzott, ehelyett Ausztria-Magyarország és Oroszország abban állapodott meg Mützstegben, hogy egyeztetett diplomáciai fellépéssel veszik rá a szultánt bizonyos reformokra és a terület korlátozott autonómiájának biztosítására. A szultán ezt elfogadta, s ennek értelmében Macedónia Törökország különálló f kormányzóságává alakult. Uo. 138-140. pp.
37
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
)*& !
+ !
/
$
'1 $
/
/
@
ABCDEFBGBHI
#' '# 65## !# 1(1 *+,-A #2 $ ! 2 A ! J' '# 2 # # *+,0 % $3 # 4 $ # % $ A* $ ( 6 2 : $ 3C ! C' 2 & ! #2 $ !$$ & A & # ! :0 #' '# !# $ # # $4 ! #6 (4 $ 1 A #2 #2 T #) $! ! ' 1) & C #2 5 $4 4A # ! !& #' '# 3$ # : P5## J' '# 2 # 5 : @-:--- !#2$ ! C % H & ! $ $ 6! $ # ! $ 6! $ # A # & # 8--. , +--:--- 6) 1 W $$ $ % & 2 1 ! '$1 '$ ! 0--.,--:--- #' '# !# ! A 1 ' $! $ & # : 8--:--- 1 :7 ' $' ) #' '# $ !&( ! ! #2 4 6 C ! 2 ) 1) ' ' $ 2 #25 C $$ #' '# $ % &%4 #6 # $ $ #2 6' A 65## #' '# 2 # 5 ! 5 A ! #2 5 )A $ $ 5 ! ) #' '# !# ! ) $ !&( ! ! ) :@ # $ $ 1$ # #A #2 2 ! 2 $) 6 2 $ 6 2 A ! #2 &% #2 1 $ <#' '# !#= 6 # C ! : 6 5) & ! C4 ! $ ' ! $ % ! $ <' ' !# ! = $ #' '# : '1 ) 5 # $ #2 $ ! ! ! A # $ # &( ! ! A $ $ !&( ! ! A # & ! A #2 #2 ! $ 3A (15 #' '#' 6 ! 2 & 6 2 : % #' '# $ # % A & ! 6 C) ! '$& $ & C $ #2 5 ' ! #: $ ! # #21 ! 5 A */: $ $ C! 6) # H $ #2 !# ' 2! ! A 5 ' 4 C' ! A 2 #1 C
1
A szabadságharc kezdetét Germanosz patraszi érsek jelképes tettéhez szokták kötni, aki 1821. március 25-én kit zte a szabadságharc zászlaját. 2 Az országnak három gyámhatalma, protektora is lett (Oroszország, Nagy–Britannia és Franciaország), akik beleszólhattak a belügyekbe, és nyomást gyakorolhattak a politikai és gazdasági életre, de az államforma kérdésér i is döntöttek, s t az uralkodó személyér l is megegyeztek egymás között. A bajor származású és katolikus Wittelsbach Ottóval (Othon néven görög király 1832 és 1862 között) együtt bajor udvar és zsoldoshadsereg is érkezett, ami elmérgesítette a viszonyt a szabadságharc alatt magas politikai és/vagy katonai pozíciót betöltött görögök viszonyát az új udvarral. 3 Athén népessége kb. 10.000 f t tett ki 1830-ban, és bár a XIX. század közepére már 30.000 f re n tt lakossága, sokáig csak kisvárosnak t nt a görögség központjához, Konstantinápolyhoz képest, melynek lakossága a XIX. század végére elérte az egymillió f t. Clogg, R.: Szinoptiki isztoria tisz Elladasz 1770– 1990 (Görögország rövid története 1770–1990). Isztoritisz, Athén, 1995. pp. 80. és 250. 4 A Görög Királyságnak 1838-ban összesen 752.007 lakosa volt, körülbelül ugyanannyi, mint az oszmán f városnak. Clogg, R., i. m. p. 250.; Manzel, Ph.: Constantinople 1453–1924. London, 1995. pp. 437–438. 5 Veremis, Th.: Modern Greece: Nationalism and Nationality. Athén, 1990. p. 35.
38
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' 1! 2 !&
AD ! 6 6 #21 $ % & ! 1! ! # # :;1 $ $ 2 A #2 ! ! 1 #2 $ # 23C A #2 $ %4 ! & $ ! C C $ #21 ! A $ 5 ! 5 ' 6 #21 $ 2 : ! ' 2 $ '5 ! 2 #2 65## ! ' 4 6 #21 ! # $ 1 $ A $ $ 6 4 # 6 C) ' A $ # $ ! 5 :8 ' !# (& 3 $ 4 #2 $ $ 5 # <% & 6! &% = 1 !&( 1 A ! 1 1 $ $ ' $ ') 4 :+ $ 65##! $ 6 %' " # #2 ! ) '$' !# 1 A #2 ! 1! 2 5 #2 : ;1 $ !& $ 2 $ 5 ! ! $ # $ 1 A $! 2 2) !# ( 6 A ! 2 '$' !# ($ # #2 #2 !# $ & 4 6 2 ) $! !1 A $ ( 1 : $ $ # % & 1 $ $ A $$ 6 ($ # H A #2 1 ' 2! 6 1 4A ! ' 2 # 4 #2 4 A ' 1! 2 ) A 2 ) '$ : # 6 #21 1 #C A 1 1 ! '$ 5 ! 1 C 6 $ % & C '$' A $ $ 4 % & 1 4 5! $ # 2 M % ! 2 1!# C A (# $ $ ! )6 ' 1! 2 ! ! : '$& $ 4 4 E9E: $ $ $ 6 $ (4 $# C! A % 15 % 3% #2 $ !&A ! $ ' 1! C 1 )5 A& # 3!! ! 2 # $ $ $! F $ $ # $ $! %! C A $ $ % & 1 4 $ 6 $ #2 $4 ! ! 1 ! 5 :/ $ % A < $ = 1 A $ % $M C A #2 #2 6 '$' !# A 1 #2 #2 6' C$ #2 !# : ' 1! 2 (15 !# ! ' ' A ! E[999: $ $ 1!# 6 ! $U$ " 4& ! !) 6 $! 2 # *-] A 1 #2 $! 26 6! 6 *L, # ! #C 1 1 2 ' 1! 2 (15 :*$ 1 3C C !# $ 5 A #! $ $4 4 $ 1 5' 6 # $ #1 A ) 2 C C ( : '' #$ )$ % 6 )( $ '$& ) $! $ 1 A ! 2 '$' !# ) ( ! !1 : 3C $ A $ 65## $ # ( 1 $ 5 A $ $$ #' '# $ 6 A #2 1 #2 # C ' 1! 2 (15 A 1 #2 6
Koliopoulos, J. S.: Brigande with a Cause. Brigands and Irredentism in Modern Greece 1821–1912. Clarendon Press, Oxford, 1987. p. 67. 7 U ., i. m. p. 26. 8 Stoianovich, S.: Balkan Worlds. New York, 1984. p. 172. 9 Koliopoulos, J. S., i. m. p. 31. 10 Stoianovich, S., i. m. p. 168.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
3C 6 $ 65##
39
($$ # ) $ $ 4 # $ 4 : %% 6 $ #' '# 6 #21 6 # A !# 1(1 2 (1 ! ( $ 3C # : $ 6 #21 #2 # 6' ' #2 ) '$& 2$ A 2 '$1 6 2 #2 ! 5 A 2 $ ) : $! *+,# #' '# 2 A ! 1 ! )A % $ !&( ! ! :** ;1 65## !# #' '# 2 1 $5 !# 2 6 #21 A% #2 ! $5 5 # 3 # 4 $ 3C # A (# ' 3C ' 1! 2 (15 !A (1 1 : ! 2 1 1 $ 3$4 #2 A ! ! 6 C 6 2 A A $ A 1 #2 ' ' 5 5 A 1! ! 1 ! $ ) 2 ) $! : 92 '5 ! 2 '$' $ $ 2 5$ 1 $ 6 C) ' ; % 4 A ! 1 $ ) #2 2 ( ' % 4 F5 #6 ) C A % <1 $ = ! M ' 1 : $ 6 C $ #1 $ *+8+ " # 4 C 1 A ! ' 2! #! $5 & %! $ 3 ) $ : #2 #2 $ A 6) # 5 6' & # '1 A $ $ #2 2 # $ % # A! $ $! ) $ #( !#! 6 $ '$1 ( ! : $ $ #2 2 $ !&1 ) C 1!# A # 1 $ )A $46 # 1 #2 " # ! $ ! $ 1! 2 A $ 1 $ ! ' &! $ 1 $5 !#5 :*0 3 #2! ! $4 $ $6' 5 A # 1 $! 2 $ : 4$ E9E: $ $ C! 2 2 ! ' ' A #2 1 # $ : *, $ A #2 EE: $ $ C! 4; % 4 O % $ % $ & 6 C ! 2 A 1 $ 2 ! #2 1 $ A 1 % $ !1! #2 ! 5) $ C $$ A #2 2 3 A! $ $ )$ A 6' C$ 6 ! ( 1 $ 2 6 ) 1 : $$ #2 $ 4A #2 EE: $ $ C! $ $ A #2 1! 2 # 6 #C 5 & & # 1! 2 !# A $ '1 ) 5 # 1! 31 A !$ !# ! ) 6 $A ! $ #2 2 ' $' ) :
11
#
Veremis, Th., i. m. p. 72. Talán a leghíresebb eset az 1901-ben bekövetkezett Miss Stone ügy volt. Ellen Stone amerikai misszionárius hölgyet Thesszalonikit l északra rabolták el, és ez az eset adott nemzetközi publicitást a környék politikai indíttatású banditizmusának. Ez alakította ki a nyugati közvéleményben azt a felismerést is, mely szerint az Oszmán Birodalom európai területein már nem lehet szavatolni a törvényes rend fenntartását. Ellen Stone egyben a XX. századi terrorizmus els amerikai áldozata is volt. 13 Mazower, M.: Salonica, the City of Ghosts. 1430–1950. London, 2004. pp. 263–265. 12
40
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
65## #' '# $ % 6 #21 % & $ !$ A $$ 6 A #2 !&( 1 ! 4$ : $ # % ' ! ! '1 ) & 2 & (! #' '# $ ! 2 $! A # 41 $ $ 4 !2 # $ $ $# : $! 65## !# 1(1 '1 ) 1 1 $ )A ! 65## #' '# !& ! '$' 6 A $ $ F #' '# ! 5 ! A 65## !# 1(1 # $ $ #2 $ $! 1 : #' '# $ # #2 $ 1!#5 *+,, $ # M ' !!A C3 ! 1 $ & % 4A! 6 #2 $$ *7 2 1 ( U 4 2 2( 1 : #' '# #2 $ C #' '# ( A ! $! # ! $!1! 1 A #2 $ !&( ) 6 2 A !# $ # % ) 1 $ : 65## #2 $ $ #$ ( $ #2 6 $ '$ A $ $ #! $ 6 ' A ! !# ) C &4 # !# #' '# 2 2 1M % & < $ = #1 4 ( #' '# ' !#M 5 : $ #2 ( ! ! #2 # $4 # 2 6 ! % $ $ 1 : $ 4$ !&( ! !& $ #! $ $ # 5 ! *+,8* M ' ' A (# *+8/ **80:*@ $ #2 2 1 # $ $ $ '$ 1 A $ ' 1! 5 #2 ! $ 5 ' '$) 2 1C 1 $ $ ( 2 A !$ #' '# 2 2 1M !# % & ) #' '#5 $! ) F # $ 3C $ 3 C :[ $ #2 2 !# $ 5 ! ) #' '#' $ ' ) (! A! ! : $ *+,8 ! # & $ $ $ #2 #2 $ 6 # '' 5 ) $ $4 #' '# A 4 *L@ #' '# & # 1 A & #' '# $ 6 4 ! )() !&$! 1 !$ ! $$ & $ #' '# $ '' 5 A #2 $ #' '#' A ( A $ $ *D )$ *+,, ! *++- '$' 6 !&( : 0--: #2 # 32 6 #' '#' $ $ # 5 !) 5 ' '$) $ !#M ! 2 1M % & #C $ A & # (15 ! ) #' '#' $ 6 : $ A $ 6 2 4 ! ( 4 #2 #6 $ '$ 1 A 2 6 6 $ $$ &% A #2 65## ! 1 #' '#' 2A $ # $4 C #2 ) # 2 1 A 1 A 1 #2 !&& $ $ A! #2 $ $ # 5 !) F A 1 % A $ 1 #' '#' ) : 14 Amit Konstantinápoly csak két évtizeddel kés bb ismert el. Koliopoulos, J. S.–Veremis, Th.: Greece, The Modern Sequel. Hurst, London, 2002. p. 141. 15 Veremis, Th., i. m. p. 37. 16 Koliopoulos, J. S.–Veremis, Th., i. m. pp. 160–161.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
41
$ 6 2 1 $' $ # ( A ! & : $ *++- !1 $ $ ( / BBB B"B D " "C C " @ @ *8 $ 6 C $ 6 (%4 1 $ # #' '# &% 6 5) # ! ! : # $ $ & #6 # $ $ / " R C R "@ @ " C @ @ "@ E " @ B C C C @ D C *+ " " @E BBB C @ #2 */-* 6' C$ ' 21 $ <#' '#' #2 '$ = 1 C $1 A ! / D BBB S " T B"B @ @ BB "C C C" " B" */ " F C B"B "@ " A@ @C E9E: $ $ '$ &! $ C #' '# 5 $ $ !&$ ! A 2 $ #' '#' ! '$' ) & $# A $! $ ) 1 $4A ' $ 6 # ! ) $ ! " A (#2 65## !1 $ 5 : $ $ 3 : & $# ! : 0O 4 $ ( # !# */-+ $ 6' C$ ' 21 A 2 $ #' '# !# # $ '1 $) 6 (%4 4 /)BBB " BB F "C U V D "C @@ @ '" C BBB 7 W" BBF "C D " @ " C D @@ D "C D C ! 7 W" " " @ C BB F "C A " E BC " AC E @ D"D E "DD BBB C FB B" BB " @ E 0* ! 6 (%4 #2! M 1 2 1A 1 A A ) & 4# $ 2( ! ! C #2 A ! $ ! 2 # # $ A #2 <#' '#= #4 $ 6! C A 65## 5 1 4 1 #2 2 2 1! ) : $ ! $ !# E9E: $ $ ) 6 ! 6 # $ $ # 4 A <#' '#=A < ! = 6 # 1 & # $1 A ) !# < $ =A <6 C=A < !&= C ! 00 1 #2! M 6 1 : K#2 $ #6 #2 )A #2 2 #' '# ) A ! #' '# 1 A $ $ 2( ) ' ! A $ & 4# ! 17
U k. i. m. p. 254. U k., i. m. p. 255. 19 U k., i. m. p. 255. 20 Csaplár K.: Az albán nemzetállam megteremtésének els kísérlete. In.: Világtörténet, 1999/1, pp. 3–34., p. 16. 21 Koliopoulos, J. S.–Veremis, Th., i. m. pp. 255–256. 22 A nemzet egy adott nyelvi-kulturális közösség egésze, függetlenül attól, hogy tagjai egy vagy több állam területén élnek. A nemzetiség az egy nemzethez tartozó emberek közössége egy olyan államon belül, ahol szerepe nem domináns, és nem államalkotó, a nemzeti többséghez képest általában a nemzetiség kisebbséget alkot. Az etnikum pedig olyan közös kulturális hagyománnyal és azonosságtudattal rendelkez embereket jelent, akik egy nagyobb társadalom alcsoportját képezik. Romsics I.: Nemzet, nemzetiség és állam. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. pp. 9–12. Ezeket a fogalmakat azonban ekkor még nem használták minden esetben következetesen ebben a régióban. 18
42
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6
4 :0, $ ! #1 $ # $ ! $ 6 # 1 $ E9E: $ $ : #' '# $ # % C $ $ 6 # !# $ $ )$ 6 # 1 07 1 $ A! $ F $! 2 % & C C A 65## 5 2 2 15 1 #2 $ $ :0@ $ ' ! #' '# 5 C $!! $ #2 !# 3C 6 # $ $ ! : $ M # #6 ) ! # # 32 $ A ! $ 4 O $ A 1 E9E: $ $ #' '#C '$' $ $ # 1 $ 2 < $ 2( =: 6 # 1 $ #2 A ! C4 #6 A $ $ ' # $ #' '#' ' 6 C $! $! 5 A 2 '$5 1 $ : 92 ) !# 1 4 #C ' ! A 2 $ ! $ 6 # 1 !# $ # % )$ A 3 # $ $ )$ 1 4 # A ! 6 2 # C 1 $ : " ! !# # $ 6 2 # $ 2( 1 : 4 " !$ A C 2 # 4 " #2 #' '# 2 2 1M $ % 1 4 " 1 $! A # & # 4 :0D O $A ! ! $ 1 C ! !& ! 2 1 !# */: $ $ 1!#! #A ! #2 $ C A ! 1 $ 4 # : *+: $ $ 1!#! O $ 6 C $! 6' C$ # # 1 A! 6 # ! $! ! ) 6 4 $ #! $ " 6! $ # F # # 6 # : $ *+,- !1 C ) $M 5 6 # A! #' '# 6' C$ 4 $ C '$6 6 # A 2 & $ ! ; % 4 6 # $6 # :08 $ 1 65## !# 1(1 '1 ) A !# F $
23
A nemzeti ideológia a nemzeti kontinuitás alapjaira épült, és teljesen elfogadott volt az Macedóniában, hogy a makedón név jogos tulajdonosai a területen él görögök, csak k viselhetik a nevet, más etnikai csoportok nem. Ezeknek a „modern makedónoknak” a tudata az ókori birodalomból táplálkozott, és közvetlen leszármazottjainak tartották magukat, ezért nagyon büszkén, mint seikre tekintettek Philipposzra és Nagy Sándorra. Veremis, Th., i. m. p. 107. 24 A millet-rendszer az Oszmán Birodalom társadalomstruktúrájának és politikai felépítésének az alapja volt, és az ún. bevett felekezetek (a Szent Könyvvel rendelkez egyistenhív vallások) képvisel inek tagjaiból szervezett közösségek szervezete. A legnagyobb volt az ortodox millet a konstantinápolyi ökomenikus pátriárka vezetésével, de volt örmény, zsidó és katolikus millet is. A konstantinápolyi pátriárka, mint a millet vezet je nem csak vallási hatalommal rendelkezett az ortodoxok felett (millet basi), de világi hatalma is volt, az ortodox lakosság világi irányítója, ethnarhája is volt. volt felel s az uralkodó el tt „nyája” viselkedéséért, szedte be az adókat, és még igazságszolgáltatási funkciói is voltak. 25 Koliopoulos, J. S.–Veremis, Th., i. m. p. 227. 26 Ehhez hivatalosan Caracalla császár (211–217) intézkedése szolgáltatott alapot, aki minden szabad embernek római polgárjogot adományozott, tehát ’rómaiak” lettek. A római birodalom kettészakadása, majd a Nyugat-Római Birodalom 476-ban bekövetkezett bukása után Bizánc Róma örökösének tekintette magát (második Rómának), és a császár magát az egyetlen legitim örökösek. A bizánci császárságot Római Birodalomnak is nevezték, és az alattvalókat összefoglalóan rómaiaknak (nem pedig görögöknek) hívták. A hódító törökök ezért nevezték a Balkán-félszigetet Rumelinek (Római földnek), és ezért lehet a rómeosz (római) görög szónak még ma is újgörög jelentése. 27 Koliopoulos, J. S.–Veremis, Th., i. m. p. 334. Ebben nagy szerepük volt a nyugati íróknak, akik szintén ezt a kisebb területet tekintették Görögországnak.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
43
; 1 !) ! C
$0+ ! 2 A #2 J' '# $ # ! $ #2 5 '$) $4 6 # 5 M 65## 4A 6 # !$ 1 A #2 #2 !$ ! ) $ 1 !$ $ # : $ !$ & # $ !$ ! $! 3$4 4 # ! H #2 !# C !A & $ & # ; % 4 !$ : > !$ & $ $A0/ J' '# $ # ) 2$4C ##2)$) ! ! # *+0+ A & 1 $ A $ 3C #' '# 1! ) C 1 $ U & $ #2 !# !$ %4 1 /!" E " @ @ " )BB "@ C " " "C E ! B"C C "H @ $ "@ BB C" A( E "@ F "@ A $ "@ B"B D B " " C F " FC ,- $ ! ! ! # '$ ( ! $ #A ! $M ! !1 $ !) #' '# % $ #2 ) C C $! ! ' $' ) $!$ $ ; % 4 $ 1 C 3 !& !# '! A #' '# $ 4 ( $A ! 3 $4 5 #! 2 <' ! & 2 #14= # $ $A $ 2( $1 $ : ! *+,7 1 $ $ # 6)1 : 0-:--A $ % !&$ ! A ! 1 A #2 #' '# !# 1 4 '$& C A & 2 1 #2 $ $ & : 0--:--#' '# !#!1 : !# ' $5 # $ ) $' *+77: C *7 ! $ ; # 9 #2 $ 6 C $! A > $ $,* 1 $ 6 #' '# $ #2M ! ) : $$ 3C $ & # 6 # $ # $ #2 !# #1 4 ( A '' ! ) #' '#' 6 $ ( A ! #2 #2 #' '# # : $ $ )$ !# % $ # 1 A #6 ) !# ! #1 4 ( $ $5 !# $ '$' ! 5 & # : 1 ' $ 6 # )& & # $ 4 C $) #' '# % $ 1 : #2 $ 4 #' '# 6 ) M !## A ' $ 2 1 #2 ( ) M A! $1 $ $ # $4 !1! #! $ */0, #: ; # 9 % !&$ ! A 2 %! C A #2 #' '# # 4 ( $ \# # A 2 # ! !$ & C A )1( 1
28
Alexandrosz Mavrokordatosz (1791–1865) befolyásos fanarióta család tagjaként született Konstantinápolyban, majd tanulmányait olasz földön folytatta, de Havasalföldön is megfordult, miel tt csatlakozott volna a görög szabadságharchoz, ahol vezet politikai személyiséggé vált. Ottó király uralkodása alatt többször is Görögország miniszterelnöke volt, és az Angol Párt egyik legkövetkezetesebb támogatója a görög politikai életben. Veremis, Th.: Historical Dictionary of Greece. London, 1995. pp. 121–122. 29 Joannész Kapodisztriász (1776–1831) Korfu szigetén született, majd Padovában folytatott orvosi tanulmányokat. A Jón Szabad Állam jegyz je volt az orosz fennhatóság idején 1800–1807-ig, majd orosz diplomáciai szolgálatba lépett. 1816-tól orosz külügyminiszter-helyettes, ahonnan 1822-ben bocsátották el a görög szabadságharc eseményei miatt. 1828. januárjába választották meg a független Görögország els kormányzójává, de 1831. októberében egyik riválisa parancsára merénylet áldozata lett. 30 Koliopoulos, J. S.–Veremis, Th., i. m. p. 335. 31 Joannisz Kolettisz (1774–1847) fontos szerepet játszott a görög szabadságharcban. 1835–1843 között párizsi görög követ, majd 1844–1847 között Görögország miniszterelnöke.
44
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& 2 1 1 : \1 $ & ! 2 # ' ! !# A 2 "$ % " ' !1 $ $ #' '# 3 C ,0 ! # 32 $ W $ % A 2 #' '# C ! 2 3 $ W J' '# $ # $ # !# C A 2 $ $ $ # $ # % $ 1 A $ \# # ! 2 # & C #' '# ) $! : #2 $ #1 4 ( 4 1 #2 $ % &C A $ $ #2. J' '# $ # ! $ *+77 ) #! $ $ *+8!1 # #' '# 1 4# C !& $ A 2 #2 #' '# & ! )C $ #: $ *+7!1 & 2 # # $ *+@!1 # $ '1 ( 3 C! A % )( *+@,: C & 2 6 # 7--: !16 4C A 2 $ #! $ $ # '' 5 ! ! # ! $! 6 2 :,, 92 ' 2 $ 6 2 )! 1 <J' '# " = # ( 1 A !#& # $ # 5 ! ) #' '#' (1 ! 4 6 #21 '$ M ' ! !1 : $ $ '$ &! #2 !&$ ! $5 #' '# ) 4 A *+7+ #2 !&1 ) & $! ! $ # 1 #' '#' #2 ( ! &% ^$ 4 A $ 4A & $ 4A ; % 4 4A 4A $ 4A " # 4A 4 A G % 4 A >4 $ # )A ! $! ; 4 $! A 1 $ $( A < & & #' '# !& $ #2 $ M 5 =:,7 *+@, $ %( M & & '$' #2 1 A 2 $ $ 2( A #2 #' '# 1 #2 $ % $ #' '#' ) A # 4 ! $ 4 A! &% #' '# 2 1 ! <#' '# 6 C= :,@ *+@@ #2 !1 ! 5 #C ! #2 !& $ M1! 1 4 ' ! 2 <J' '# $ # C # ! !$ = !$ G ! P # A $ 6 $A 2 # $ # A (# ! P' '$ # :,D $ $ ! #' '# % $ #2 % 3% & C $5 !&$ ! 3#2 6 # 6 #' '#' #2 ( ! ! A #2 #' '#' $ 4C %1 $ A ! 3#2 #2 $ A #2 $ ! 2 !# 1! 1 $5 !# C $ ! ! A #2 3C <J' '# $! 2 " = ! $ : $ # $ & % # %4C # &( 6 !& :,8
32
Az Oszmán Birodalom területén a XIX. század végén 2,5–2,7 millió görög élt. Az európai területeket leszámítva, nagyrészük Konstantinápolyban és környékén, Szmirnában és környékén, valamint a Feketetenger déli partvidékén volt található. Egész Kis-Ázsia területét nézve viszont a görög népesség aránya jóval alacsonyabb, meg sem közelítette a relatív többséget, ezért volt szükség a tényleges adatok eltúlzására. 33 Veremis, Th.: Modern Greece… p. 79. 34 U . p. 84. 35 U . p. 100. 36 U . Pp. 85–86. 37 Ezzel szemben elég élesen jelentkezett a kontraszt, mikor a nagyhatalmak hajói blokád alá vették Pireusz kiköt jét, hogy ezzel kényszerítsék a görög kormányt semlegességre a krími háború id szakában.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
45
$ ! !$ 2 &4 $ A 2 $ ' ! (4 $ $ H& # & $,+ 23C #' #( !# A 3C ! # & $ #C : $ ! #2 "$ % 6 $ 4 1 $4A #2 2 & & # 4A 2 2 ( J' '# $ # ! & # 4 C <#' '# =:,/ H & # & $ % $ C $!! #2 # $ (1 1 A 6) %! C $ #2 !# #1 4 ( A ! ' A #2 # $ C J' '# $ # 6 2 # 6' C$ ! A $$ $ 2( 1 ' ! :7- ' ' ' ! C $ *+@- !1 $ #C A 2 $ % %1 $ %4 6 1 # $ J' '# $ #C (1 $ #' '# ' ' !# #2 2 4 #' '# ' ! # !$ ! :7* " ' 1! "$ % " 1 $ ( $ # ' A $ ) %1 $ %4C $ (1!1 A !# 5 "$ % ! $ !&$ ! ! ' $ &% < $ = & 3 C 1 : *+@0 ( A #2 / "@ @ B"B F F D "C C @ C @ @ C 70 " CF D "C C 5 E[999: $ $ 1!# #' '# 6 1 # !&1 ) "$ %6 6 # 3C ! $ A ! #' '# & # $ ! $ : $ & $! C ) #' '# $ 6 C) ! $ & C 4A ) # $ 4# C (15 ! )A ! $ $ 5 #' '#' #25 M ' ! ! A ! F ! & #2 !#! 4# ' ! # & $ $ ) 1! $ 6M$) ' : #' '# $ A 6 C) ! 1! ! 2 $ 6 $ $5: $4 #' '#' & ! $ # #1 4 ( $ ! A C '$!& $ % )$ ) $ ! 2 !# & A ! C 1!# $4 4& ! ! : [!#5 #' '# $ $ $ ! & 6 C) ! ! $ ) $ ( 4C A )C :7, "$ % 1 6 !&! A 2 #' '# !# 6 C ) ! ! C #! # 32 $ $ 6 # 1 $ A ! #' '# 5
38
Konsztantinosz Paparrigopoulosz (1815–1891) Konstantinápolyban született, de nem sokkal kés bb családja Odesszába költözött, így az ottani görög kolónián belül n tt fel. A függetlenség kikiáltásakor, 1830-ban költözött Athénba, ahol nem sokkal kés bb igazságügyi miniszter lett. 1845-ben elbocsátották, és 1845–1851 között egy athéni középiskolában tanár. 1852-t l egyetemi professzor a történelem tanszéken. 39 Magdalino, P.–Ricks, D.: Byzantium and the Modern Greek Identity. King’s College, London, 1998. p. 27. 40 Veremis, Th.: Modern Greece… 12. p. 41 Az ötkötetes munka „A görög nemzet története az ókortól napjainkig” címmel jelent meg, és rövid id n belül a legnépszer bb és legfontosabb görög történeti munkává vált. 42 Magdalino, P., i. m. 28. p. 43 Gerasimos, A.: Consciousness and History: Nationalist Critics of the Greek Society 1897–1914. East European Quarterly, Boulder, New York, 1977. pp. 15 –16. A görög értelmiség viszonyulásának megváltozása a görög középkorral kapcsolatban nem volt független a korszak európai romanticizmusától, mely újjáértelmezte a sötét középkor évszázadait, ugyanakkor háttérbe is szorította a klasszikus antikvitást, így távolságot tartott Görögország és a Nyugat között.
46
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C $!! 4# &C 6 #C !& $ 6 2 #' '# & ! #6 # $ 1 : J' '# $ # ) 5 '1 ! !1 *+D7A >4 $ # A " # F % *+8# 1 ! # $A #2 % & 4 & ! C'1) #2 " # 1 *+8+ A C ) #1 $ ' 5 5 #2 !1 $ 5& %4: 1 J' '# $ # $ 2 1 1 41 A #2 " $ !&( ) $ ! !& 6 A ! $ '$5 1 !2 '$5 " # ) 2' 2$ 1 A % 6' C$ 2 $ ! ! ! 6 #1 : O & # $ 4& ' ' 1 $ 6 # ! 6 $ J' '# $ # A 1 #2 % # & $ 5 )A $ $ $ 1 $! A (#2 #2 ' 2 #1! $ ! ) #' '# !# A $ #2 ! $ 1 $ 5 : $ #2 3C6 C ! $ $ (1 ! A77 2 H $1 4 '$ ! & C $ 4 : ! # 1 # )' !! 6 # $ # #' '#. ' ' $ A 2 ! 2 # A #2 #' '# !# #2 ! $ 1 $ 6 4 # A! $ $ 2 3 ! $! !& $ !: #2 $ ! $! ! 3C $ $ 1 $ ! $ ! ( # C $ !A ! $ U$ " 6 & C $ $ 7@ $ *+8!1 '$ &! ) : $ )$ C $ ) 5& 2! #' '#. ' ' #25 M ' ! #! 2 !& :7D EE: $ $ C! 4 ; % 4 O % */-7.*/-+ # 1 #' '# 1 $ 1 A 2 $ $ 1 $ 5& 1 1 $ !! A ! $ ! 1! ! & C : P $ E[999E9E: $ $ # 6 #21 ! $ #2 2 A ! #! $( #' '# !# %1 $ %4 5 ! !1 !# 4 : $ */-+ 6C3 ' ' 6 #1 4 4 $ 2 2$ 1 1!# 1! ; % 4 A % #: $ ! ! H '$ #2 3 2 $ 1 $ 2 */*-.*/** 1 $ #: 1 2 1 1 41 #' '# & A #2 $ 6C3 ' ' $ C $! 2 (#! A ) ''
C
44
Szkopetea, E.: To „Protipo Vaszilio” ke i Megali Idea (A „Minta Királyság” és a Nagy Eszme). Politipo, Athén, 1988. pp. 287–297. 45 Az Oszmán Birodalom reformjait az 1839-ben kihirdetett Hatt-i Seriff (Fennkölt szultáni kézirat) indította el, amely kimondta az összes vallás egyenl ségét. A Tanzimat a török reformkor (1839–1876) elnevezése, mikor a szultán a kisebbségek jogainak biztosításával és garantálásával próbálja nem csak a keresztény alattvalók támogatását megszerezni, de a nagyhatalmak szimpátiáját is elnyerni. Ezt az 1856ban kiadott Hatt-i Hümájun követte, és a II. Abdülhamid (1876–1909) szultán által kiadott 1876-os alkotmány foglalt össze és tet zött be (bár csak 1878-ig volt érvényben). Az oszmán reformkorról és az alkotmányról b vebben: Matuz J.: Az Oszmán Birodalom története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 167–198. pp. 46 Az 1875–1878-as keleti válság hatására az 1878. márciusi San Stefanó-i békeszerz dés létrehozta Nagy Bulgáriát, mely ezzel a térség leger sebb államává vált. Bár az 1878. júliusi berlini béke revideálta a korábban megkötött szerz dést, és három részre osztotta Bulgáriát, a görög közvéleményt és a politikusokat egyaránt sokkolta még a lehet sége is egy nagy délszláv állam kialakulásának. Innent l kezdve (míg a bolgár törekvések homlokterébe a pár hónapig fennálló egységes állam megteremtése került) a görög politika inkább az Oszmán Birodalommal fennálló kapcsolatok rendezésére, és a birodalom területi integritásának fenntartására törekedett, nehogy esetleg a bolgárok szerezzék meg a még „gazdátlan” macedón területeket.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
%
47
$ $ ' ! 2 ! 2 4 C #M: ; # ' ' ! $'1 !# A ! */*0 $ ! 1 $ ) " 3A 2 ! $ 5 2 !# $ #! $ \# ; % 4 : $$ 3#2 M A #2 #' '# F& $ 4 !1! ! $ 5 M$' #2 $ ! #1 4 ( A #' '#' 5 #2 ( : % $ $$ 3C % 3% & C ! J' '# $ # A ! 1 $ $ ) 1 # 3 1 4 !&! $: 3C #2 $ $ # #' '# 5& A #! $ 1 $ */0-.*/00 #' '#. ' ' 3 $ 4 $ $ 46 #A 1!#! 1! 2 $ 6 $ #1 4 ( ! 2 : $ % #2 $ ! ! % & A 1 # $ A ! $ #! $ #' '# 5 & ! $ % &%4 1($ 4C ! 2$ ( #' '# & 1 $ ! :
"
48
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$, ,-, !+.* /
! K $
$ */*0 */*, ' ! !$ ! ' ! !$ 6 $ (4C 6 2 #2 $ '$
" ) 1! $ #! !$
!: /
J : / !
3 $ 1 4 $$ ! $ ' $ % & C #! ) #2 !# C ( ! !! 6 24 # 3 2 $$ A % $ '1 $ ! 2 ! (1 A #2 #2 (4 5 $
$ :* " $'1 !# #2 $ #1 4 ( %! $4 ' 4 $ ! 2 $ ! 2 $! ! C' $ & _ # $ #2 6 ( @ HC E AE @ H@ @ C F J 2 # 5 5#2 C4 ! $! %! C (15 #2 1 $ A ! < # =: '1 $) $ 1$ # C #A 1 $ ( $ !# ! ! ) 2 6 #1 1 4 #: A #2 2 ! ! ! ! ! & %C A $ $ $ !) 4# ! 1 4 ' 1! : )-,
!
:
!
/ '
BGEC BGBD # : 5$ (# $) '
#
$$ $ # &1 ) 4& $ (C A 1! ! $
) $ ! $! A ! #2 %! $ # 4 $ '$ : C # 2! :
2 3 '1 ) M ' ' 2 #(
4
$ C' 5! ! A ! & # $
$ C
) 1 #2 6
-?6+4 4, ,(5-0 (0& ,)5,-0 ,4 =6?-+(+
% 4 4 A 1 ' ' ' 6) # $! ( ! : $ 1 4 $ ( : # $! $! # #2 D0]
1 C
C$ # 4A #2 # ! ) % 4 #2 ! $!1 # & 5 ! & #2 $ ) 6 #1 $ ; % 4 ' :, # 1 :7 $ ! #' '#' $! A
1 Farrar, L. L.: Aggression versus Apathy: The Limits of Nationalism During the Balkan Wars, 19121913. East European Quarterly XXXVII, Nr. 3. 2003. sept., pp. 257-280. 2 Hansard’s Parliamentary Debates, Fifth Series, vol. 56. p. 2293. 1913. augusztus 12. Edward Grey 3 Az IMRO, politikailag helytelennek vélte Macedónia bolgár annexióját, amit a másik szervezet, a Legfels bb Bizottság hangoztatott – félvén a szomszédok étvágyától, mely valószín leg a vilajetek feldarabolásához vezetett volna, - eleinte egy délszláv föderációban képzelte el Macedóniát, majd kés bb az önállóságot propagálta: Macedónia a macedóniaiaké”. Carnegie Endowment for the International Peace. A Report of the International Commission to inquire into the Causes and Conduct of Balkan Wars. Eds.: Redlich, J. – Godart, J. Washington D.C., 1914. p. 39. és Paounovsky, V.: The Bulgarian Policy on the Balkan Countries and National Minorities 1878-1912. In: Construction and Deconstruction of National Histories in Slavic Eurasia. Hokkaido, 2002. p. 332. 4 Janev, J. - Pavlov, P.: A bolgár nép története. A kezdetekt l napjainkig. Bp. Napkút, 2005. 114. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$! $ #' '# ! $ 2 : 1 $ #2 ' $ ( "
#
A !# ! A
49
% 4 5 C ) 1 !1 # ' !# $ %4 $ 6! # $( $ #25 M ' ! : $ !! A 4 65##) A #2 1 $ ' $ (4 $ & %4C 5 '1 ! # 1 $ ( : 3 # )$) B # '1 A ; $ 1 #2 # $ #' '# ' ' $'1 !# A $ $ ; % 4 4 C # 6 ! 1 : % 4 $ ' 4 % &%4 $ 4 ! ! ! A #2 B C !&$ ! $ ; % 4 ( $ $ ( $ # 4 1! A 4A 1 #2 G! 6 :@ % 4 $ $ 3 # & A $ 1 $ */-7 ! */*0 $ # $'1 !# #2 $ ! ; % 4 #2 M$ %! A ! $ #! $ C 4 # !$ A 4 & 6 # A 6 $ : ; */-+ 6 5 ; % # # $ $! % 4 # & %4 ) A P% 1 # 1 $! 6) ' 41 #2 1 4
5 Madzsarov, M.: Diplomaticseszkata podgotovka na nasite vojni. Szpomeni, csastni piszma, sifrovani telegrami i poveritelni dokladi. Szofia, Izd. na Akcionernoto Druzsesztvo „Mir”, 1932. p. 11. és p. 38. 6 Die auswärtige Politik Serbiens 1903-1914. Ed.: Bogitschewitsch, M. Berlin, Brückenverlag, 1928-1931. I. Nr. 166. Kalafatovi rnagy attasé a hadügyminiszternek, 1912. február 14. Szófia 7 Österreich-Ungarns Aussenpolitik. Eds.: Bittner, L. - Pribram, A. F. - Übersberger, H. Wien, Österreicher Bundesverlag für Unterricht, Wissenschaft und Kunst, 1930. V. p. 596. és Tukin, C.: Die politischen Bezihungen zwischen Österreich-Ungarn und Bulgarien von 1908 bis zum Bukarester Frieden. Hamburg, H. Christian, 1936. p. 85. Berchtold meg is jegyezte, hogy miért a szerbekkel tárgyalnak a bolgárok, s nem a Monarchiával. 8 Dakin, D.: The Greek Struggle in Macedonia. Thessaloniki, Institute for Balkan Studies 1966. p. 431. A kerületek közül Drámában csak 15%-os, Szalonikiben 28%-os, Kavalában 29%-os volt a tényleges görög jelenlét 1912-ben. Ez 1926-ra sorrendben 97, 80, 100%-ra n tt a népességcseréknek és elmenekül knek köszönhet en. A monasztiri körzetben 30 évvel a századforduló el tt csak a lakosság 1/3-a vallotta magát bolgárnak.
50
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$5 !#A
#2 A $ $! ! $! ) : $ $ $ $ 4A $ $ #2 ) 1 M ) " $ O %# 1 C & : # 1 $ # (#! ; % A $ $ !&$ ! & # $ ! U $ $ # $ $ & 1 $A #2 2 # C '' 5 6 $ : ( $ &! '1 1 2 '1 ! )A 2 1 C ( 1 <'" )BB "@ C # @ E @ B " E @ "@ @ "C @ "E B @ "B C @ E "@ @ @ A " "@ E BC C AC C C AC > E F ""@ =/ 1 '1 ! (#2 #$ $5 !# '' !) !# &3 4 C $ ( W $ 2 #6 ) ! $1! ' ' ' 1! 2 $ W $! 2 1 $! $! 2 & 1 % !! W $! 2 #2 C #3 ( W P! 2 H $ ( A #2 '' & 1 % 1 $ 2 #1 $ ' $ W $! 2 $ ! $ 4 # $! 2 (% A 1 #2! ) 2 W $ # 3CC $ 1 $! 1 C% ! # $ 2( $ 4& 1 C W 1 C% ! # 1 1 $! ! ! & 1 % #2 C 1 W #2 $! 2 ) ! 4 4 % ! $ #21 $( 6 1!# C : % '1 ! ) #2 ! 6 5#2 ! ) $ :*#2! M1! 1 A #2 6) # # C4 # ' % ' ' 6! ! 2 !# ' ' ' $ ) $ $ (15 1 $) ' 5 ! 2 : " " $'1 !# # '! # # $ ; % 4 4 C $ $) ! 1 4 6 # A #2 $ 6 $ ' 1! ! ! C! A 1 6 # 4 '1 ! !&C 6 '' ' $ A 1 A #2 5 C! #' '#' 1 4 $ $ A 2$ #2 ! !# 66 ) A #2 $ % %A # $ 6 $ $:** # 6 !&! ! J' '# $ # . [ $ $ J' '# $ # # A $ ! 2 ! !# : [ #2 (%4 #2)$A J' '# $ # $ ; % 4 4 A 1 #2 ' ' ' 2 A % 4 #' '#' 2$ #2 3#2 6 #:*0
9
In.: Gibbons, H. A.: The New Map of Europe, London, Constable, 1914. p. 254. Sosnosky, Th. von: Die Balkanpolitik Österreich-Ungarns seit 1866. Bd. 2., Berlin, Verlag Anst. 1914. p. 279. és DAB, Nr. 44. Ugron an Berchtold, 1912. október 13. Szazonov már a háború kirobbanása után, október 29-én egy hasonló reformjavaslatot nyújtott be, melyben követelte egy - akár török - kormányzó kinevezését egész Rumélia élére, a szandzsákok határainak átrajzolását az etnikai viszonyoknak megfelel en, a nagyhatalmi befolyás meger sítését a libanoni autonómia példájára, keresztény milícia kiképzését. Ö-U.A. IV. Nr. 4199. 1912. október 29. Pallavicini 11 Markov, G.: B lgarija v Balkanszkija Sz juz szrestu Oszmanskata Imperia 1912-1913g. Szofia, Nauka i Izkusztvo, 1989. p. 74. 12 Venizelos, E.: The Vindication of Greek Policy 1912-1917. London, 1918. pp. 66-68. 10
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
51
' ! !1 ! $ $ ) #2 3 2 ! $ !# 1 ! '#' : T ! $! #$ & ! $ !# 1 ! $ ) #2 3 2 1 $ ! 1!#5 $ ) #2 3 2 1! )! 5! ! !# $ C ! ! $ ): $ ) #2 3 2 5 #2 ( ! A # !1) 5 ' !# ! 2 6 A #2 ) $ $ ! # $ # ! !& !# #2 C : G 4 !& ! 2 1 $ !# 1 : $ #2 #2 #2 $ $ C # & ! ) $ ( 4 ; % (#2 6 $ 4 ! (!! # A ! $ $ # $ 5 ) A (# $'1 !# #2 # & ! ' ! !1 $ !&$ ! ! '' 5 # $ $! ! : 9# $A $ $ & $ C # 1 A #2 ' ' ' $ ! ( $ 14 :*, $'1 !# #2)$ ! #2 5 A '' ! C 1 3 1 : $ ) '' ! C 1 $ #2 2 # ! 1 G & 2A! ; % 4 #2 ! $ A ! 1 $ A 4 & 1 % $ $ 1 A (# " # % $ \# # $1 4 A# $ # C ) !#! & 1 #A #2 3#2A $ $ A ! $ (#2 #2 ) 6 ! $ ( 1 ! $ :*7 5' ' ; % '5 1 A $ (#2 $ ! )C 1 & % ! ! M1! ! '1 ) &! 1 1 1 A 1 #2 4 2 C 1 $ ) !# C A #2 $ A 1 #2 # A 1 #2 #2 6 $ ; % 4 : $'1 !# 1 $ ; % 4 4 C ( :
1 !
!2 2&* (5+& 0( 9)&+ % #
$ $) ! #$ $ 5 6 ! $ A $ 2 : ;1 $ #' '# 6 $5 !# 1 A # 2$ ! 2 1 $ #2 ! ! !) $! ! : ; $ $ $ # )( # 6! 6 ! $5 5 A #2 ) ) ! $( 3 # # $ & 1 $ ) $ 1 $ % (4 ) !# :*@ # $ $) ! % 1 C4A #2 J' '# $ # " # 1 #2 ! 5 !&C 3 '' $ # :*D #' '#' ! $! ) 6 $ $ (#2 4( 4A ## < & = & ! $'1 !# $ #' '# !# $ /K F" "AF C 1
13
#' '#
$4
$'1 2
!#
$ 2 # # ! 5 A #2 #' '# A $ 5 $) ! " "D C
Miki , Dj.: The Albanians and Serbia During the Balkan Wars. In: Djordjevi , D. – Bela K. Kiraly eds.: East Central European Society and the Balkan Wars. New York, Columbia University Press, 1987. p. 169. Reichspost, 1912. december 27. Nr. 599. 15 Genadiev, N.: Recs ot Genadiev m-r na v nsnite raboti i na izpovjadanijata proizneszena na 8. IX. 1913g. v gradszkoto kazino v Szofija. Szofija. s.n. 1914. p. 7. 16 Mir (bolgár kormányzati lap), No. 3818. 1913. március 4. (17.) és Dnevnici na XV. OHC, II. pp. 422449. 14
52
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
BB F " "D C " @ BB @ " @ @ ! @ @ "AE @ E @ H F < @ @ C C C < " " C @@ @ D < ! @ " @ <7 @ 5 "C C C" @ F < H 7 "F C C < ! @ < "C @ BB B @ H AF "@ @ @ ( E C " C @@ " H A @ " @ @ C D ! C C " < I < ! "@ @ BBB BB @ C < A C" " @ <( E @ 5 " @ # @ E " C" C @ @ @ "@ D M C *8 #' '#' $ # #2 #' '#A #2 $ 1 $ #! 2 5 A # % $ $ $ ! : # $ 1 $ A $ #' '#' '1 5 *A-70 4 6) # ,,] 1 # A ,0] ' ' ! % 0,] #' '#: $ 4 # 2 8] 1 A $ ! & # @]:*+ 6 !# 3 '! ) A */*0: $ & *+ 4 *- ! (! 2$ $ $ $ $) ! (15 : B & $ $ #' '# 5 5#2 $ C A #2 2 $ #' '# 1 A G & 2 VA ; A $ % VA G # %! 1 5 # */ !$ : */*0: 4 *, 0D A M1 )$ A $ $$ $ 3C C 1 )A #2 6 C $ 6 # 5 : $1 26 !$ 1 ) #' '# ! # # '$' A (#2 ; 1 # '1 ( C 1 A 1 $1 A #2 #2 !# T & C !&1 A ! !# ) 5$ :0- U 4 0* ! 1 , $ #' '# 5 5#2 $ 6 1 $ #2 3C C 1 C 4: #' '# # 1 4 2 # ! " % #2 !# ! G & #2 !# $5 ` 1 ! ! !1 $ U 4 #A #2 ! 6 ! 3$4 1 [ !C $ & :0* #' '#' %! C # $ ( 1 $ \# # )A 1 $ G $ $ $G 6 C A #2 $ . 1 $ 1 31 :00 ; 1 1 $ ! $! ) a & '1 ! ! . $ C !A #2 " # $ C $ $ #! $ [ 3 ; % 4 4: 17
Idézi: Xanalatos, D.: The Greeks and the Turks on the eve of the Balkan Wars. Balkan Studies, 1962. vol 3. Nr. 2. p. 291. Dragumisz bolgárellenessége kés bb is megmaradt, hiszen hozta tet alá az 1913-as szerb-görög szerz dést. 18 In: Djordjevic-Kiraly, eds. p. 195. A mohamedán bolgárokat a görögök muszlimnak vették. 19 Hrisztov, A.: Isztoricseszki pregled na vojnata na B lgarija szrestu vszicski balkanszki d rzsavi. Szofija, Pecsat na Armejszkija Voenno Izd. 1922. p. 24. és Vojnata mezsdu B lgarija i drugite Balkanszki d rzsavi prez 1913g. Pricsinite i podgotovka na vojnata i voennite dejstvija do 21-i Juni. II/1. Szofija, Minisztersztvo na Vojnata, Stab na Armijata. 1941. II/1. p. 107. 20 Vojnata, II/1. pp. 107-108. 21 Hrisztov, A., p. 23. 22 Immanuel, F.: Der Balkankrieg 1912/1913. Band. 5. 1913-1914. s.l. s.n. p. 8.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
53
J J' '#
1 6 # A #2 '$ *@- $ #' '# A # $ # ! 2 # #' '# )$ :B A #2 J' '# $ # ! $ '1 C ; % 4 4A 2 # ! $ A # #$ $ 5 !. 6) # #2 ! ! $! # '1 '' $ A & $ ! $# 3 :0, [ $ $ 2( A #2 !# $ C 1 1 . $ 3$ '1 ! . ! '1 $) 1 ! J' '# $ # !&$ ! 5 6 $ 4 * !& !#% $ #2 ) $ 1 &C : 0 !$ ! #2 1 . 5 ) $ $ # % % : , !$ #2 3 2 1 . ! 1 $ 5 #2 ) 2 ' ! ) # $ A ! $ # #' '#' 1 # ' %' ' #2 ) $ :07 ; ; 1 ! ( 1) # $ ' 'A $ 1 $ $'# $ A #2 1 &C J' '# $ # $ # ! 5 *A/ 4 #2 & A (# " # % *A0D 4 6)1 :0@ $ &C ) C $! 1 $ #2 ) !# 1 4 ' 1! A % $ A #2 J' '# $ # $ ) #2 3 2 A 5 ! #$ 2 AC ! ' $ A # 6 6 # $ $ D H 1! : J 1 #2 '$' C !&$ ! 5 ! ! $! ! ) A $ @ @ 1! 2 $1 '$!&& A! ! 1 #' '#' & 1 1 : # 26) '1 $) 1 $ ) * ! $ # C # 5 ! # 2 1 $ : ;1 " # # 7A7 4 6) 1 A J' '# $ #! & # 0A7 4A " # 5 /D $ !#2$ ! A J' '# $ #! D@ $ A (#2 J 1 $ $ ( 0* ! ,0 2 4 : $ #2 ! 1 #$ $ 5 #2 ) 6 $ 2 4A 1 5 #2 ( ! 2 4 #' '# ' 1! : 1 # !&$ ! '1 $) 1 0 $ 2 # ! 1! $ #2 # 6 #2 1! : 9 # 2 ! $ $ J 1A $ ! # 1 $) $ 3 ! ! : , #2 ' ! . ) 6 6 #2 1! . $ & # # # 1 $ : 7 5 # $ # ! C ) !# ! ' ) ! 5 2 : @ # & C ) !# 6 #2 1! : D !$ #2 A 6 24 : 8 ; #$ $ 5 '$' $ (A $ $ $ $ &C !& $) 5 $ $# ! ! . (#2 & $ ; % 4 4 # !$ 1 #' '#' :0D
23
Vojnata, II/1. pp. 108-109. Uo. p. 109. 25 Markov, G.: Balgarija v Balkanszkija sz juz…, p. 85. 26 Vojnata, II/1. p. 111. és Markov, G.: B lgarija v Balkanszkija sz juz… pp. 161-163. M. Szarafov és Atanasz Sopov, a két Macedónia-szakért kifejtették, hogy ha elfogadják Koromilasz és Venizelosz javaslatát, úgy Bulgária uralma alá 155 ezer görög kerül, míg Görögország 525 ezer bolgár hajt uralma alá. Ellenjavaslatuk szerint Macedónia a Jenidzse-Vardar-i tóig bolgár uralom alá kerül Szeresz, Kavala és Szaloniki városával, így Bulgária területe 2,5 millió f vel n ne és 76 ezer görög kerülne bolgár uralom alá, míg Görögország területe – Kréta és a szigetek 250 ezer f s görög lakossága nélkül – 1,35 millió f vel 24
54
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# '$' ! A #2 $ '$$! $ 1 1 $ !A 2 #' '#' 6 # C $ 2 # 1! A $ C # $ !&$ ! ! 08 $ ! $ '1 A J2 1 '$' A #2 #' '#' C 4 1 4A G 4A $ $) ! " 4A $ ) ! [ 4 : [ $ $ %! C #2! M 5 & #4 ! ( 1 ! )A 2 6 C A #2 ' $ ! !$ ! ; % 4 :0+ #' '# ' 1! # $ $ ) #2 3 2 2 # ! $! $ $ 6 4 1 $ 2 6 A #' '# ! $! $ 1 $ #2 ( ! ! C : #' '#' % A #2 #2 5 '1 A # A !# ' A #2 ! '$ 5 ' !# %' ! : b#2 #' '# $$ C C " C " D H '$' $ ) $ 6 $ 4 ! ! ! $: #' '# ' $ ( #2 < # 64 #' '#' = ! # : #' '# !&$ ! $ 2 1 $$ # 1 $ A $ ' :0/ O 4 4 $ 5 ! 6 #' '# $ & $ F : #' '#' N N '1 ! A ( 1 A #2 *@7 $ $ ! 0** $ <#' '#= ! A # $ 5 A #2 $ 4 '$5 *D $ 1 % A ++ $ & # F :,- K#2 (#2 #' '# 1 ! $ A C4 D7 $ $ 4A 0@ $ $ A 00 $ #' '# ! *0 $ # : 1 *@ ! 0+ $ ! [ $ $ '$' ! A #2 $ 2 # 1 $ 6 # A ! C #2 $ !# A J' '# $ # $'1 !# (15 # & ! C : 1 $! 2 A #2 ! #2 #2 $ 6 A # 2$ !$ A #' '# 6 2 # ! # !# */*0 1!#! #2 6 2 # ! 1 $ U $ $ # !& '$ #( ) A 1 #2 #' '#' ! ! #! 2 A 3#2 " # $ $) ! $ #! 6 # '1 A ) # #2C " $'1 !# : J2 1 $ '1 6 #2 $ A #2 U $ $ # . #2 . 1 $ 2 1 1 4 ' #2 1 $ $ 1 $ A (#2 & ! # 5 $'1 !# ,* $! ) A ! #' '#' $ ) 6 # : ; # $ $ & % *+/8 !# " # C $ 1 $ 1 A % ! &4 G! G $ A,0 */-, ) $! ) n ne és ezen a területen 65 ezer bolgár él. Mindkét állam lakossága így 50%-kal n ne, a területük pedig 66%-kal, illetve 55%-kal (Krétával, de más szigetek figyelembe vétele nélkül). 27 Vojnata, II/1. pp. 110-111. „Krajna linija ste predlozsim, stom g rcite priemat nacsaloto na sz razmernosztta.” 28 Haus- Hof- und Staatsarchiv, (HHStA) PA I. Balkankonflagration. Kt. 493. Liasse XLV/11. 1913. 02. 11. Fremdenblatt Nr. 41. 67. évf. 29 Kondis, B.: Greece and Albania 1908-1914. Thessaloniki, Institute for Balkan Studies, 1976. p. 117. 30 HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1913. január 7. fol. 42. Nr. 1283. Braun, Athén és HHStA PA XII. Kt. 398. Türkei, Liasse XLV/4. Balkankrieg. 1913. január 4. fol. 55. Nr. 812. Mensdorff, London 31 Vojnata, II/1. p. 113. 32 Djulgerova, N.: Ruszki strihi. K m iztocsnija v prosz 1894-1904. Ambicii i planove na imperszkata diplomacija. Szofija, Drinov, 1997. p. 225. A következ forrásra hivatkozik: , Szekretnyij arhiv, o
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
55
#' '#' (#! ! 1 : % 4 6 $ # 1 '' $ # 6 $ 1 $ ! $ $ ! 1 $44A ! # & # $ 4 $ A #2 ; % # $ $$ $ ' 2! ! A ! ; % 4 #2 ! $! " # &C :,, U $ $ & ! # # A #2 $ " # ! #2 ! J' '# $ #!A 4 ! 2 1 A #2 (#2 # G & 2 '' $ # : ,7 # 2$ 1 #2 !# !&$ ! #1 &% : */*0: % ,* ! G 1A $ C ' A C ( 4 C 1 #' '#' #1 A #2 6 #2C ! #2 : C 1 $ # 6 1 '1 $ # !$ #21 :,@ #2 3#2 1! ! A #2 #' '#' #$ $ ^$ & 1 ! !A C 4 % 4 #! 2 ) A $! 6 $( $ N $ 1! ! ! #' '#' 6 1 G !A #2 # !2 # '1 1 :,D > $) 4 " # !# % $ 1 $ ##4 : <7FB B "@ '" C C 6 @ " E @ , @ "" # @ ( E C C "C , Q @ N 7 " @ P " Q , '" C C X! # D '" " " DC B C " @ < := ,8 " # # $ $ J' '# $ ## ; % 4 A (# 5 A #2 $ & $# ) ! & $ 4: N #2 $ ! 2 ! ! 1 A #2 6 % ' ! $ A #' '#' ) 65##' : #2 1 $ $ ' ! !& $ 2 '$ 5 !1) ! A (#2 $$ #' '# # 6 $5 !# '1 ! ! $ $$ C : b#2 $ C ! )A #2 ($ 3 ) #2 6 !&! ! A C $5 1 ! # 2( : 467. . 156/161. . 38. 1897. 03. 11. A román kárpótlás egyszerre lehetett a Monarchiának tett gesztus, illetve Románia elcsábítására tett kísérlet is, de inkább az utóbbi, ha figyelembe vesszük, hogy Szalonikit azért kapták volna az „oroszbarát” bolgárok, hogy ne jusson a Monarchia kezére. 33 U ., p. 225. A következ dokumentumokra hivatkozik: Russian Diplomats of Turkey in Europe. Document of the Future of Turkey’s European Possessions. Sept./Oct. 1903. Dokladna zapiska na P. Kapnist. Oxford, Slavonic Papers. 1993. . 71. és , Kancelarija 1899. . 25., T. 1. 4.2. . 135-137. 1897. 03. 11. In: Djulgerova, N., p. 143. Ez egyébként egybevágott Rizov álláspontjával. 34 Tukin, C., p. 139. 35 Vojnata, II/1. p. 114. 36 Markov, G.: B lgarija v Balkanszkija sz juz… p. 39. Mások viszont ezt ellenezték, mert a thrákiai segítségre hivatkozva a görögök több területet követelhettek volna Macedóniában. 37 Valamennyi várost a görögök hódították meg, de a bolgárok ezeket is maguknak szánták. P. Miljukov jelentése szerint viszont a bolgárok belementek abba, hogy Szaloniki és hinterlandja görög kézen maradjon, ha cserében Florina és Kasztoria környéke a bolgároké lesz, de a görögök ezt nem fogadták el. Bogitschewitsch, I. Nr. 264. Balugdzitsch aus Saloniki an Paschitsch, 1913. január 21. Az idézetet lásd: Gesov, I. E.: Licsna koreszpondencija. Eds.: Popov, R. – Tankova, V. Szofija, Marin Drinov, 1994. Nr. 108. 1913. január 29. (február 11.) Mihail Madzsarovnak, p. 248. A bolgárok szerint ugyanis Délnyugat Macedóniában 167,5 ezer bolgár és csak 11,4 ezer görög élt, Szalonikiben pedig 64 ezer zsidó, 25 ezer török, 16-22 ezer görög és 11 ezer bolgár. A város környékén ugyanakkor 48 bolgár és csak 2 görög falut tartottak nyilván, ezért a város Bulgáriához csatolása teljes mértékben indokolt. Délkelet-Macedóniában pedig 87 ezer bolgárról és 51 ezer görögr l volt tudomásuk. Centralen D rzsaven Isztoricseszki Arhiv, Szofija ( ), 568 k. o .1. a.e. 789. . 6-23.
56
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
5, .% 0( 9)&+ % $
C4
! 2 $ ( $ */*0 */*, $ # # #2 $! 1 2 1 ( &C ' 2! ! # $ $! ! 2 #2! ! $ & 4 1 $5 !# : $ 1 $ 6 !1 $ ) 1 31 '$& C 1 A ; % $! # $ 1 4 C # 3 : $ ! !& ( 1 # # (! ! & $ # $ # C #M #! 2 :" # C4 A #2 $ $ % 4 5 % & &4 " $ 1 $ ! # $ 1 A ; % $! A $ ! !" $ 1 A & # ! 2 A ; % 4 ! G $ $ $ :,+ $ 1 '$ C4 $ '1 5 $ !#! < $ 4= & & # 2 # $ ) #2 3 2 A 1 # (4 # $ $) ! $ #! ! 1 $ : $ $ $ ) #2 3 2 #2! M # $ # #2 C #3 # A $ ( ) !#! ! ; % 4 1 4 65##! #2 #( ! ! C A C4 $$ $ 1 A #2 ! #2 5 M $ $ A 1 4 $( M !# A #2 ; % $: $ $ !&$ ! ! #' '# ! # 4# 4 :,/ B C 1 1c $ 5 ' ) $ $ )$ ! 1 $ A $ $ 1! 5 C $ A $ 0 $'1 !# $ $) ! ) 1 " # 5 1 4 D/@-A 0 J' '# $ #! ,+**+ )A (# $ ! % 00+-- $ A C4 $ 6 #21 $ ( 6 ; % 4 $' ! $ $ */*0 $ $) ! # C A " # &C " # C :7- ; C 1 d $ # &C G & 2 A # ; % 4 :7* # #2 5
38
Gueshoff, I. E.: The Balkan League. London, Murray, 1915. p. 17. Február 9-én (22-én) Paši személyesen írt levelet a bolgár vezetésnek a szerz dés módosításának szükségességér l. Érveit a következ állításokra alapozta: Bulgáriának a katonai szerz dések alapján legkevesebb 100 ezer embert kellett volna küldenie Macedóniába, és ennek nem tett eleget. Szerb értelmezés szerint a vitatott zóna valójában egész Macedónia területét jelentette. Az el zetes tárgyalások során megállapodtak, hogy Drinápoly Konstantinápolyhoz tartozik, s nem Bulgáriához, és Bulgária a várost mégis megszerezte. Szerbia több fegyvert, csapatot és ellátmányt küldött Drinápoly alá, mint az a szerz désben el volt írva. A szerz dések megkötése idején abban állapodtak meg, hogy Szerbia kijáratot kap az Adriára, de a nagyhatalmak ezt megakadályozták. Ezért Szerbiát kompenzáció illeti meg Bulgária rovására. A bolgárok a szerb segítségnek köszönhet en sokkal több területet szereztek Thrákiában, mint várható volt. A szerb követelések els olvasásra ésszer nek t ntek, de a szövetségi szerz dés szó szerinti olvasata alapján a bolgárok pozíciói voltak az er sebbek. Az 1912. szeptember 28-i katonai egyezmény ugyanis felmentette Bulgáriát a 100 ezer ember Vardar-völgybe küldése alól, s t, a szerb segítség Drinápolynál és Szkutarinál egyenesen a szerz désekb l következett. A nagyhatalmak pedig Szerbiát akarták megfosztani a tengeri kijárattól, nem pedig Bulgáriát büntetni ezzel, csorbítva macedóniai jelenlétét. Fordított szituációban, így a román-bolgár viszály esetén fel sem merült, hogy Bulgária Szilisztria elvesztéséért cserébe szerb területeket kapjon. Egyébként a bolgárok szintén lemondani kényszerültek a Márvány-tenger partjáról. A szerb-bolgár szerz dés titkos záradéka pedig felhatalmazta Bulgáriát, hogy „a Rodopét l és a Sztrumától keletre lév területeket okkupálja.” Albániát pedig a szerz dés egy szóval sem említette. 40 Pesti Napló, 1913. május 8. 41 Mijatovich, Ch.: Memoirs of a Balkan diplomatist. London, Constable 1917. pp. 235-245. Mikor 1912. december 11-én Novakovi további macedón területeket követelt az adriai kijárat meghiúsulta miatt, 39
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
57
; % 4 # $ $! ! # 4 C 1! ! $5 !# $ M $'1 !# 6 # ' '' ' : " # #2 5 2 ) A #2 G & 2 6 # C A $! 1 1 A #2 #( !#! % ! #2 C $'1 !# 1 ; % 4 3C 6 $ 4 :70 A $ $ & 1 (#2 ( . # $ 1 $ 2 $ $ & C 4
-) 4
4 4 A 6 # $4 ! 1 4
#2 ! $! ) $ 6 1 ! A #2 !# 5 C A !# # #6 ) ' ' . #: H # J # &
#2 ; % 4 65## % 4 !! ! ! !&1 ) 6 1
7D
A
Szazonov még elutasította ezt! Der diplomatische Schriftwechsel Iswolskis 1911-1914. Aus dem Geheimakten der russischen Staatsarchive. Ed.: Stieve, F. Berlin, Deutsche Verlagsgesellschaft für Politik und Geschichte. 1925. II. Nr. 622. 42 Budapesti Hírlap, 1913. január 21. Jóllehet a szövetségi szerz dés szerint a segítség kötelez és nem alku tárgya. 43 A szerb lap álláspontját lásd: Ö–U.A. VII. Nr. 8694. 44 In: Gueshoff, I. E., p. 102. 45 Boeckh, K.: Von den Balkankriegen zum Ersten Weltkrieg: Kleinstaatenpolitik und ethnische Selbstbestimmung auf dem Balkan. München, Oldenbourg, 1996. p. 50. 46 Pl. HHStA PA XII. Türkei, Kt. 436. Liasse XLV/14. Balkankrieg. 1913. augusztus 5. No. 52. Fürstenberg.
58
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2 $
% 5 5#2! ; % 4 6 $ '$ & #2 #2 $ J 2 5 5#2 */-8 */-+ & & # : ! ! $! $# A # A $ $ #2 & % $ # $ $ # A & # 1 2 4 1 $ % '$ C $ :78 J 2 & C 3#2 #$ A #2 ! $ '$ ! 2 !$ ! '$' 6 !&! # . $ $ ; % ' 4 % 1! ! ) 1 4 6! A 2 # C #2 % A #; % 4 % 2 2$ A $ $) ! !# 1! ! ) :7+ $ 4 % $! & ! )5 5 5#2 $ ! $! ) A $ *+8+ EE999: % 2 1 ! 1! 2 1 : " 3 C! "F ! 6 1 ; % 4 4 C ! 1 2 4 1 J 21 :J 2 $ $ !&$ ! # A (# " F 1 $ A #2 )( ! # $ C ! A #2 ; $ $ 1 #2 #' '# ' !#M :7/ " F 1! ! 2 $ ; $ ! ' 2! #2! M # !$ M ! !& $ 1 $ ! 5 :; % 4 $$ ) !## ! #2 ! : $ ' $! 1! )$ !# C 2$ #2 & $ '$ 4: [ $ J 2 6 C A #2 $A #2 #2 5 2 ! $ MA $ 4 65##A #2 ! $) A 2 !$ M #2 : ; $ !& $ 1 $ ! G! A 4 ( : [$ # $ $ #2 ! 2 # (! F E ! ( ! ! $ */*7: C *8 ! $5 6 1 %4 1 A 2 A #2 % ! # $ 4 $ '$ $ # ) $A 5 !$ A 4 $ &: ! 1!# C4 ! $ #2 C A $ F 1 #2 : #' '# $ % & 4 2( ' 4$ # 1 6 :@- $ 2$ */*7: C3 0, 6 $ #2 $ ! 2 A 2 1 $3 ! M: 6 1 %4 #2 #2 '$' ! ! #' '# # ! 5 ! 6 !&! ! 2$ ( A # #! 2 # : $ &C 1 # A #2 #2 %! A ! 1 $ ! : #2 ' $ !#MA $ '' 1 C &C C ' ; % 4 1! ! 2 $ #2 3#2 $ 1 $ $! ! ; % ! 1 #2 :
47
A Monarchia számára ez egyértelm en az összes hatalom jelenlétét jelentette volna, szemben az 1903-as tervekkel, ezért elutasította az autonómiát. A bolgárok szövetségesei inkább felosztották volna a területet, mintsem hogy az autonóm és esetleg kés bb bolgár legyen. 48 PD. vol. 51. p. 1327. 1913. április 10. 49 Parliamentary Debates, vol. 55. pp. 1404 –1405. 1913. július 17. 50 Csaplár K., 170. p. In: Árvay V.-Bodnár E.- Demeter G. (szerk.): A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában. Bp., Hungarovox, 2005.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
.*)&+ 4L) *)%-%4 49
, 5,-%(0&% ,)6 (3 =,
" 3 ) # A #2 $'1 !# #$ 5 #2! M # : $ % C $ $ A 1 $ 2 !) # !! ! # & & # 5 '$ ! ! : " # $ &C $ ,,A@ $ # ! @A/ $ $ A 1 ! # $ 1 $ ,0 $ # ! **A@ $ $ ( ' $ : 14 ' 2! ! ,- $ # 4 ! +AD $ $ ) 1 AG '$ ! *@ $ # ! ! $ $ $ ! A d 14 0- $ # ! / $ $ A $ # 1 ! *-A/ $ # ! $ $ :@* ; & # $ 5 1 $4 6 5 : */*,: C *D 0/ ! $ 9; U 6 #2 $ # 2$ A #2 [ C & C 6 1) 5 # # ) A $! # $ % a #2 !# # %! 6 A! ! 2! 6 C $ A #2 #! $ ; % 4 # !$ 5 :@0 $ C #' '# #$ */*0: % *@ ! 0+ # 1 # :@, ; # 1 A #2 99: ; 4 $ ' ) ( 4A % 4 1 # A 2 1 $4 A C $ $ % $ */*,: % 0, A #2 C 6 % ! $ #2 # : % 4 # A #2 $ 4 $ % $ ) !&! " # 1 1 4 #2 5 ! 6 !A ! ( #' '# ! $ ! 5 $$ C $A #2 # 2$ #2 6 $ :@7 $ & $ # 6 # C A 1!# ) # # $ C ; % 4 $: b#2 $'1 !# !1 $ 5 A 3 1 !# $ 1 $ : ! #2 # C 4 1 6 $ % ! 9$ & A ! # 1 # $ # $ & 45 C )A #' '# 1 ! : $ ! &! $ !# 1 ! $ : # $ ! AJ # ! ! ! # ! 2 : G #2 ! ! ! ! & % ' $ & )C ; 4 % #1 !# 1 ! !1 : G % ! " $ C 1 A #2 " # @@ $ $ # C 1!# # $! A 5' $ 6 C A % 3C ! $ C'1) : J 2 3#2 1! A #2 / C AC C E< ! B" C C C C C G E "C < ! @ E D H , @ " C C @ C "C C C #2 !11 !) T 1 $ 3#2 2 $ # !#
51
# %
M
59
2$ $ $ # A
, 176. k. o . 2. a.e. 1393. . 195. Markov, G.: B lgarszkoto krusenie 1913. Szofija, Izd. Ak. na Naukite, 1991. p. 11. és Makedonija. Szbornik ot dokumenti i materiali. Szofija, 1978. pp. 582-584. továbbá pp. 579-581. 53 , 176. k. o . 2. a.e. 1197. . 41-46. 54 Uo. 568. k. o . 1. a.e. 878. . 1-8. 55 „ ... razdjalata na B lgarija kato Polsa...” In: Kalinkov, G.: Rum nija i nejnata politika szprjamo B lgarija (1911-1913). Szofia, Balkan, 1917. p. 233. 52
60
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! 1
#6 ) A 2 " # $ 1 4 % $ C 9> A #2 /G E H C C C " C @ H " H 1 ; C 1A & 1 $ )C 3#2 1! A #2 / C D "E C @ , C I , A C C @ @ @8 @ @" I" " C # 2$ ! $! ! 2 ! #2 4 . 1! ! N # "$ # #C : /G H G "@ " N "F ! C H " C " @+ D H 9 % 5 5#2 $ # 3#2 1! A #2 #2 & $ #$ $ 5 1 $ " # : ! H & # . 6 % & 5 '$1 . C A #2 " $'1 !# 6 3C( 4 #2 A % ! 1($ 4C 1 : $ $ 1! ! 2 $ 1 A #2 # & # C 4 ! !A " # A 2 $M 5 A $3 # 6 #C 6 # # ' ' ! ! :@/ <M @ @ "@ @ FB D ! BC " H AC @@ E " C C E @ @ < K C @ " @A@ @ # @ @ C @ C " A BB :=D- O 4 1 P% 1 <# @ @ C F 211 " " C # @ "A " $ @ @ $BB "@ ( E @ " !"" # @ BB ( E @E D* BB H H " # @ '"B C D < = $ & % 1 $ 3#2 A #2 4& C (!! A 2 ! $ ( #2 $ &! A # ) #2 3 2 #2 ! 2 $)C! ! 6 $ 1!# C A #2 ! : $ ) &C A #2 $ ! 1 ! ! # : 1 $ 4 # '1 $) & 1 $ ) ) #2 3 2 #2 '$' A T 1 ! #2 6 % ' ! 6 ) M !#! 1 A $ ! 1! 2 ( ! A 1 ! 2 ( : 1 $ 6 %A $ ! ! # A 1 A #2 #2! ! ! D0 1 $ " # $ 1 !#! 2 $ #: ! */*,: # $ *-: " % 1. # ) 6 % C 1 . !# &1 ) C4 # 2$ ! 2 #! &! 1 '1 $ # #2 $ $ 1 A < '" @ "F C @ F D @= ! C 4 $ 56
Kalinkov, G., p. 234. U . p. 236. 58 Uo. 59 Pinon, R.: L’Europe et L’Empire Ottoman. Les aspects actuels de la Question d’Orient. Paris, Perrin, 1913. p. 603. és még Kalinkov, G., p. 235. 60 Pesti Napló, 1913. augusztus 9. Toncsev bolgár küldött beszéde 61 Uo., 1913. augusztus 10. 62 Lásd részletesen: Macuc, M.: Considérations sur l’action politico-militaire de la Roumanie en 1913. Revue Internationale d’Histoire Militaire, 83. nyár. Elérhet : www.stratisc.org/partenaires/cfhm/rihm/83/RIHM_83_tdm.htm 57
61
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# #2 ! & % ' $
! 2 : # #2 $!
' ) 2 C $ 1 #2 J' '# $ ## ! 1 : $ 4 % # ! 23C & # ! 2 #2 A 2 $ \# # ! " # 1($ 4 4 : N #2 $ A; % 4 # 4 ( 5 ! $ A & 5 A& #& & # C 1 $ :D, C
$ A
#2 A C #2 $ #( !# #' '# C 6 2 # . 1 C 4 # 3#2A #2
((5,&50( [ $ # %! C '1 $) 1 5 #! 2 #6 # $ ! !) 4# $ 1$ # W $ $ $ ' $! 2 1 )A 1 #2 % 4# ! $ #! 2 $ W !$ 1$ # A #2 $ ) #2 3 2A $ 1 ! ' ! !1 ' $ % & 4 2 5 #2)$ A $ $ 2 #2)$ : ) '1 $) 1 $ 4 6 *: L 4 A 9; UA #2 A ' ' ' A 0: F " "C $ 5 5' ( ) " C " # A BC $ A $ ! $6! A #! 2 #2 6 $! ' ) !1 ! " D H: $ 4 5 # 5 ' '$ $ !) ! $! F AD C J' '# $ # A FB C @ " # A A D " " @ J' '# $ # A " " @ @ 1 4 ' 1! $ : #2! M # &( 4A #2 $ !# 1 C $ ' ) $ & $! : " 65## !1 #2 & 4A $ '$ ! %! C #2 $ $ : " 3 $ A #2 " % #2 #2 2 $ !& $ A 2 #2 $ : ; ! #2 A */*0 */*, $$ '1 $ ! 2 C A #2 " < % 6 & = 1 $ !1!A #2)$ ! $! ) #! $( !# < T = 1! A # % #2 & 4 '' ' $ 1 : " 2 2 2( $ ) #2 3 2 1! # $ ! C 3C 3 4 ># $ 1 $ $ '#!:D7 K#2 (#2 1 # # 2 # $ $ < & $ = 1 A 2 C # ) $ ' $! 1 ! ! #2 #2 !# ! $ 1 #! 2 : $$ $ # 1!# # $ 1 1 $ A! 5$ : 63
A meghódított területre vonatkozó kormányrendelet a következ ket tartalmazta: az els cikkely kimondta, hogy a helyi rend ri szervek igénybe vehetik a katonaság segítségét a nyugalom helyreállítása érdekében. A második cikkely minden közhatalom elleni lázadási kísérletért 5 év börtönt helyezett kilátásba vagy kényszermunkát. A rend ri szervek állítása és döntése elegend volt arra nézve, hogy a lázadás kísérletének ténye megállapíttassék. Bírói eljárásnak helye nem volt, ha lázadás tényének megállapításától és közhírré tételét l számított 10 napon belül a vádlott nem adta meg magát, bármelyik rend r vagy katona büntetlenül megölhette. A harmadik cikkely kimondta, hogy aki valóban lázadást követett el és eközben egyéb b ntettet hajtott végre, az halállal b nh dik, ha azonban megadta magát, csak 10-20 év börtön várt rá. Ha többen követték el a lázadás b nét és a 10 napos határid n belül nem tértek vissza lakhelyükre és nem adták meg magukat, akkor családtagjaikat tetsz leges helyre lehetett deportálni. 64 Seton-Watson, R. W.: A History of Roumanians from Roman Times to the Completion of the Unity. Cambridge, Cambridge Univ. Press, 1934. p. 438.
62
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! ""#
$
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
63
/+- 0 * :
' 1 1
1
/
@
ABGNEI
2 $# $ */,/ $ ##2M ! 1 $ 4 ! : >4 A ' ! '$ 2 $ ( 4 < #2 4 2 $ 1 $4= ! $ 1 1 4 # % 1 1 A !# 3#2 M A #2 2 # 5 )1! 1 $ $ # & ! ! : */76 2 $ 2 $# 1 $ ) C A $ ! O 2 1!1 6! C $ ) & ! C %! !1 $ & %4C 1 # ( $ #! $ 2 $# !A 2 $ 4 63$ 4 ! $ #2 2 6 %4 '$' 3#2 $ : 2 !&% & 4 ' 1! 2C 1 $ )$ $ # 2 $$ C % ! 1!# # 1 ( 2 # 4 : 2 2 $ !# A 3#2 1 $ !&% & 4 1 $ !) $ ! $! : 2 ' 1! 2 1 $ $ !5 6) # $ */,@ $
64
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2! ! 1 ! $ # $ A ' $ ' ! 5 J ' $ 4& $ % $ 6 6 # # 4 % '' A $ 6 ) $ 6 C ! 2 ): 96 %4 J >4$ 6 ) A 2 & !&( ! 1 $ )C! ) & A 1 $ &% 6 : \1 !) & # C # $ 1 $ 4 !&$ '$!& 4& C'1)C! : 2 4 1 # '$!& 4& !& #25 M ' ! ! # . $ $ C 4 !&$ ! : #2 # # & $ # C A #2 !&& */7&4 $ !# # $ $ 1 $ & 5: $ !2 2 & $ 1 !$ 0 !& A #2 ! C' . $ */7#2 !&$ )1 #2 3 6 ! $ # '$' : $ 1 # $ # $ 1 $! ! & :, $ #2 #2 O %$ ; 1M ! C $ 6 2 & 5 $ 1 < !&% & = 6) $ 2 # $ 1 $! ! : $ ) & & # A ( $ $) ! 3C #( 4 1 : ^ & # # $ 1 ; #2 $ # 1 A C #2 4 # 4$ : > $)A #2 $ 1 < !&% & = & 5 # $ 1 $! !1 : "! O 2 6 # $ A 1! $4 6 #4 ' 1! 2C 1 $: B ) $' ' 1! 2C 1 & & 2 6 . 2 # ) '1 5 : O 2 [ #4 6! ' 1! 2C 1 23C $ ! $ */,/ #1 $ $ ##2M ! **7: 5 ! ! C $ ' ) #2 :7 ; 1 $ #2 &! & 1 A '1 $) 5! & % ! 2 && ! ) 1 ! A !&1 ) A 2 A & # '$1! ! 2 1 C C 1 6 # $ : C4 ) C #2 A 1 & &A 2 C $'1 # '$' : '1 $)A **@: 5 ! & ! #2 ' ' : #2 $ C ! $ $ 5 ! A '# ' $ 5 ! & # 2 : ;1 $$ 2 ! ! C 1 $ ! $ # ! 1 $ 4 $ # A $! 1 # 2 !&1 ) '$ 5 $! $ A 2 &! 2 ! # $ ! 1 1 : $ $ ( 1 2 $ A #2 [ #4 O 2 ' 1! 2C 1 2 ! $ $! . 2 ( 1 2 ' 1! 2 ) !# 1 : $ $ $ 1 $ $ 1 $ $ 2 #6 ) 2( 1 :@ $ 1 $ ! 2 ! $ $ ##2M ! '& ) ' !# 3#2 $ A #2 $ ' (1 2 2 A $$ C 1 1 # 5 & ): $ 1 $ !# 2 6 # $ A #2 5 $ 6! & $ 1 $ C 1 ' !! A ' 2 6 %4 2
Ungváry K.: Nagypéntek nélkül nincs feltámadás – Szálasi Ferenc külpolitikai elképzelései (interneten: http://www.rev.hu/html/hu/tanulmanyok/1945elott/szalasi.htm) 3 MOL BM-7-res, K-149 1940/6. 4 Országgy lési Napló 1939-1944, VI. kötet, 171.p. 5 Uo. 195. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
65
#2 ! $ $ ##2M ! ' !#!1 A #2 C 1 $ 6 # $ : $ 1 $ $ $ : $ #2 2& !&1 )A 1 !$ ; # $2 B $ 4 # 4 1 51' ' <6 I @ @ @ @ X! P@ " J " @ C " C C P@ " J" @ X =: 2 $# C !&& ( 4C A ; 4 & # $ O 2! 6 ! <) X =: >4 A O $ ( A #2 ' 1! 2C 1 6 # $$! A !2 !# $ % & A ' !&1 ) ! ! ! $$ $4 : $ ) 2 ; 4 A #2 C 1 #2 $ $ C $ !&$ O # #2 5 P' . 2 D !&$ ! A (1 ! $ #21 1 $ : #2 1 $ $ 3 !&1 ) ! ! $ ' 1! 2C 1 A 1 $ $ ! 1 < @ B"B C D =:8 ; & 3#2 M A #2 6 # $ ' ! ! ! A ! & 31 A **8: 5 ! & C3 *,: $ #C 2 ' #C A '$ 5 # #: H $ ' : $ ' ' $ 6! !# (1 2 [ #4 H ! O 2 !&1 ) !$1 :+ 1 $ A #2 ' 1! 2C 1 1! #2 # A/ @ "@ C " "C C =A 1 A #2 C 1 < A A@ "@ @ H@ @ C C E " C @ " @ D"D C C =: $ ! 6 ' 1! 2C 1 #! !$ ! A C 2 ' 1! 2 1 $1 C A #2 [ #4 H ! O 2 1! < "@ " C " " "E B IC =: O $ $ 5#2 $ # ! A $ $ [ #4 ! O 2 : O 25 5#2 $ !&1 ) (1 : !$$5 A 2 1 6 # ' 1! 2C 1 : % # $ $ 6) $! A C !&& 6) 2 ' $ 4 ) !&% & '$' : $ !# $ 1 4 4 % $ $ !# ' ) (4 # $ : $ */0-: !1 !& $ 1 $ 6 #2 A 2 2 1 1 4 #2 ( 4 ! $5 $ 4 : $$ C4 1 $ 2 ; #2 $ #! ! $ # '$' : ; #2 2 #2 !&% & $ $4 & 4 1 # 1 #2 #2 ! % $ A !&% & $ $ : #2 $ < !&% = )( : 6 # 1!1 # & $ 1 A $ 4 #6 # $ C 1 4 ! 2 A 1 # $) 4C : ' 1! 2C 1 #2 $ M C4 1 $ 2 $ 1 ; #2 $ # ! ! $ # '$' . $ $ 1 4 # !##! 1 $1 O ! $ ! A % 6
Uo. 215. p. Uo. 225. p. 8 Uo. 261. p. 7
66
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
O
" C $ # # ! 2 $ 1 ; #2 $ # 2! : $ O 2 6! 2 !$ < $ ! 25 =A C 1 $# ! ! ! ! $$ $4 ! !$ ! ! : !$ #( ! A #2 ' 1! 2C 1 23C ! : [C ! 2 # 4 $ 1 !&$ ! A 1 #2 & # % ! $ # %! C [ 4 $( M ( )A #2 ). 1 1 4 $( M $ #2 ! $ ! : K#2 % $ $ # '$1! ! 2! A $ #2 $ M 2 '$' 2 #5 '$! C 1 : '1 $ 5 A #2 ! ! 2 1 $ ) ! $ #2 $ M 2 1! 1! ! 2 # $ : #2 2 5#2 $! '$' $ $4 $ : A $ #2 6) 5 1 $ )C */,+ < #2 # =A !# $ % & !$ 1 P 1 ! 6 2 % :** #2 6 1! A ' ' & # !) (#2 ( ># $ 1 M1 ) < C A @ C 5C C " *0 " C ( "@ E " " ""F H B =: 9# $A ) <6 %4 = 2 $ 2 A ) $' $# 6) 4 C # 4 2 $# 4 : K#2 !$ 5#2 C ! 6 #2 1!1 A 2 % #2 !$ # 2 $ & % $! ! 1 $4 1 . #2 6 # $ O # #2 5 P' # 1 A % 1($ 4 $ '$! # : P % $ A #2 O 2. 1! ' 1! 2C 1 $. # 1($ 4 (1! $ :
9
Uo.123. p. és 137. p. Uo. 134. p. 11 Maczák Jánosról b vebben az ÁSZTL A-1008 jelzet dossziéjában; illetve Máthé Á.: Nyilaskonspiráció. Valóság 2006/5 12 Török A.: Szálasi álarc nélkül, Bp., (saját kiadás), 1941, 110. p. 10
67
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
<.
C " D ! 2 ) P 5 $ #2 $ A #2 $) M
" @
C @ E
@ "E A E "
C C" @ < ! B "" =*, . (
A "
""C @ $ */,+
D ( '' : & $ ! ! A #2 2 1 $ ) ! # 4 ' ) 1($ 4 ! !&% & 4 6 ) 3#2 M $ ! # % 6 %4 6 #2 ! [ $! ' !# $# 2 !&1 ) A 1 $ ) ! '$1 (#2: #2 '$1! ! 2 ! $ #2 $ M 2 & # !&& : !$ 6 # '$' 1 2 A 2 6 # A 1 A #$ : $& # $ # &( A 2 $ C 1 < A A@ " @ @ H@ @ C C E " C @ " @ D"D C C =: 6 C 5 A #2 $ #2 # $ C 1 !$1 A $ ' A #2 $ 4 # 2 ! ) ' 1! 2 ! $! 1 ! 1! 2 A $ $ $ & # #2 C #3 # 3 ! 1 : ' 1! 2C 1 23C & #A !% ' ! '1 ) % 6 1 $ ) / " @ C " "C CC 1 A $ ! !&% & #2 $ 1 4 1 3C 6 C $ ! % 2 ! 3C #2 $ ! 2 ( ; #2 2 #! %O " . 2 $ 4 # & #2! ! ! !# $ # ! 5 $ 1 A A" # : ! ! 1$ # $ $$ $ A #2 2 ' 1! 2C 1 $4 # A 1 4 . A 1 #2 #2 1 $ ! #2 5 ) G %A 2 $ !# #26 3 4 !1 $ A )A $ A 4 '$ 1 A 6 # : $ !$ 2& !&1 ) 1! 5 ( >$ U $ W $ ) 1! $ &% 4 #2 4 1: ) A !# ! 3 '$' 5 6 2 A 1($ 4 %! C $ # 4 1 A 2 $ !# <1 $ % # = M$ %! : [!#5 & # # #2 & C 4 ' 1! 2 # $ $ $ . $ 2 1 1 4 ! ! M 1 : 6 C 1 $ F # $ #2 #! ' $ !# 1 $ 2 . '$ $ $ !# ! $ !1 : $ !1 1!#%! C & # #2 5 $ ' ) )A $ 1 . 1! 5 # &! $ 1 #C ) !$ ! % ) 1 4 $ : $ 6 C ! 2 $ ! 3 '$ ; #2 $ #1 $ )& A ) !# '$1! ! 2 ) $ % &%4 4 . % $! A 1 $ 4 ! 2 A 5 A ) ! & (1 1 $ #1 4 : $ $ 13
Török A.: i.m., 112. p.
68
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2
& # 6! 2 #2! M $ $4A ) $ # %4 1 $! 2 C 4A 1 $ ! !# 5 3C $ M 1 $ 1 $'# $ C5 # 1 1 $ #2 6 ! !1 . A #2 1 2% & $ 1 C # *7 1 CA $ 1 A 1 $ 1 )A 4 1 # 1 : 4& '$5 ' #2 5 ! < !&% & = !&$ ! & : J' '# $ #A $ 1 A < #2 # $ 1 2= $ $ $ ! 2 $! $ 4: < !&% & $ ! 2 $! = $ #2' 5 ' '$ 1)W $ 1 2 C 2 A $ #C !$1 : 4& K 4 # 6! < !&% & = !&$ ! $ #2 . #2 % & % #2 # !$1 ' $) $ $ 1 A ! 6 # 4 :
14
%4 1 :; &1 ) $4 1 $ 2 C
$ !#
Azaz mindenkinek van els dleges csoport-preferenciája egy adott dimenzión belül – vagyis például nehezen érezheti magát valaki egyszerre románnak és magyarnak is ugyanannyira.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
69
1)-% &*(-* @
1/
K K!:/
/
BGNN BGNO
! 6 % 1 4 6 ! $5 ! 5 5#2 $! ! A "! ) ! $( ) $ #6 1 : $ # 5 $5 # $ ' ! A 2 3 5& &C $ # : 1 ! ) ! $( ! $ ! !$ ! 2 C #2 & 6 $ # ! : ! & % !&! A #2 1 A #2 '$!& 4& 1 $ ! '$!& 4& & C 4A 1 $ ) ! '' $ 2A ' 21 #C :* 1 # 3 ! ) ! $( ! #2 1! ! $$ A "! ) ! $( ) $ # 1! 2 !#! : ' ! ( A 1 # 3 $! &% A ) $ 1C # $ &! A C ! ) A N f % $ A $ # $ 0, 6 C ) !#! ( '$!&& : "! ) ! $( ) "$ # 1! 2 !# $! 5 '$!&& C A 1 $ 1 #( 1 & $ &! 1 # 3 $! ) ! $( ! ! : $ $ ! $$ 1 & A 2 H A C !) ; & $ 6) $ & $ !2 ! ! $! ! :0 %1 !1 ' ! ( 6) # 1! A $ !&( ! ! A 1 #2 1! C $ $ &! A ! $ % : 1 # 3 $! ) ( 1
Nagy-Vincze, 2004; Fülöp M. – Sipos P.: Magyarország külpolitikája a XX. században. Bp., Aula, 1998.; Fülöp M.: A befejezetlen béke. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerz dés (1947), Budapest, 1994.; Balogh S.: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája, 1945–1947. A fegyverszünett l a békeszerz désig; Budapest, 1982.; Balogh S.: Magyarország és szomszédai, 1945-. Bp. História-MTA Történettudományi Intézete, 1995. 38 p. (História könyvtár. El adások a történettudomány m helyeib l 6.); Constantiniu, F.: P.C.R., P tr canu i Transilvania (1945-1946). Bucure ti, 2001.; Dobrinescu, V. F.: Comisia Aliat de Control (sovietic ) i interpretarea articolului 19. din Conven ia de armisti iu (12 septembrie 1944 - 6 martie 1945) In: Sovietizarea în Nord-vestului României 1944-1950. Editura Muzeului S tm rean, Satu Mare, 1996., pp. 41- 44.; Dobrinescu, V. F. - P troiu, I. (selec ia documentelor i studiu introductiv de): Documente franceze despre Transilvania 1944-1947. Editura Vremea, Bucure ti, 2001.; Iszlamov, T.: Erdély a szovjet külpolitikában a második világháború alatt. Múltunk, 1994. 1-2. sz. 17-50. pp.; Iszlamov, T. (otvetsztvennij redaktor) Transzilvanszkij vaprosz. Vengero-ruminszkij territorialnij szpor i SZSZSZR 1940-1946. Dokumenti. Rosszpeh, Moszkva, 2000; Kim Jiyoung: A nagyhatalmi politika és az erdélyi kérdés a II. világháború alatt és után. Osiris, Budapest, 2000; Lahav, Y.: A szovjet Erdély-politika. Múltunk, 1989. 4. sz.; S l gean, M.: Administra ia sovietic în nordul Transilvaniei (noiembrie 1944-martie 1945). Cluj Napoca, 2002. stb. Bán D. A. (szerkesztette, a bevezet t írta): Pax Britannica. Brit Külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról, 1942-43. Osiris, Budapest, 1996; Bán D. A.: Föderációs és konföderációs tervek Kelet-Közép- és Délkelet-Európáról 19391947. Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és 20. században. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997. 115-155. pp.; Bán D. A.: Európa megmentése vagy Kelet-Európa „elárulása”? Az 1944. októberi „százalékegyezmény”. Konfliktusok és kezelésük Közép-Európában. Technikák és hagyományok. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000. 23–36. pp.; Romsics I. (szerkesztette, a bevezet t írta): Amerikai béketervek háború utáni Magyarországról. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának titkos iratai, 194244. Typovent, Gödöll , 1992. 2 Lache, Stefan-Tutui, Gh.: România si conferinta de pace de la Paris din 1946. Kolozsvár, 1978.
70
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ # )
3C
#C
$ # # # $ #A & # ' ' !# 1 (
# $ !M ! & & # A % & & C
6 2 $
1 :;
! ! #
! :,
) ! $( ! ) : C $! !
!$ ! 2
$ A
:
C !
:
* + .04, ,)340(5?-0((5 4 (5 % "! 9 7 */70?*/77 "! ) ! $( ) "$ # */7@?*/7D "! # %4 */7D "! $ $) ! $ P 5#2 ) U $ 2 */7D? $ # ; % 5 5#2 $ */70 &( "! 9 &C C' ! : $ %! C 6 ! $( ! ! #6 ) %4 ! $( ! 1 ! #2 : 5 5#2 $ $ # ) #$ $! ! 5& 3 $ ) 6) & ! G $ 1 " 6! $ # ! 1' #2! !) 5#2! A 1 !2 ! ! !A $ $ # @: ! !! K#2 % $ 4 5! ; % C / " @ "@ @ B " @ BC D CC H " > A "@ D C "A C @E @ DC C F " @ 8 @ E C F B A C C CC C F $ 5 ) C' ! 5 5#2 $ $ !2 1 A 9 % 1 A "! 9 : 1 # 3 ( 2 "! ) ! $( ) "$ # C # 3#2A "! 9 C # 4 C : $ ! !$ ! 2 '$' $ !2 6 2 #1 $ )( A #2 1 A C ! $ 6 # $ 2 # &C # $ 1 : "! ) ! $( ) "$ # $ % 5 5#2 $ ! $ 9 C # 4 C 1 A ! 2 !& $ ! ! $ 1 4 1 $ 2 !) $9 # $ 2 1 & $ : $! # &)A #2 $ # #2 #C $ & !&1 A '$ $ &% $ $ 2# C A #2 $ ' 1! 2 #2 ' 1! 2 $ !& 2! $) : *: 0: ,: 7:
3 Buzatu, Gh.: România si razboiul mondial din 1939-1945. Iasi, 1995.; Dobrinescu, V. F.: România si sistemul tratatelor de pace de la Paris (1919-1923). Iasi, 1993.; Dobrinescu, V. F.: România i Ungaria de la Trianon la Paris (1920-1947). B t lia diplomatic pentru Transilvania. Bucure ti, 1996. 4 Biroul p cii 5 Dobre, F.: Biroul p cii (1942). Ion i Mihai Antonescu scruteaz viitorul. Dosarele istoriei, 2.évf. (1997) 2.sz. p. 9. 6 A Krími háborút lezáró párizsi Békekongresszuson (1856. február 13/25 - március 18/30) több – a román fejedelemségeket érint – rendelkezés mellett el írták úgynevezett ad–hoc gy lések megszervezését, hogy az ország a további sorsáról véleményt formáljon. Az üléseket 1857-ben szervezték az egyház, a nagybojárság, polgárság és a birtokos parasztság részvételével. 7 Dobre, F., i.m. p. 8.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
71
"! ) ! $( ) "$ # A $! % ) ! $( ) + $ 1! */7@ 6 C $ ! & # P 1 $ ! !1 : 1 $ ) & % & $ ! & % $ $ ! 2! ' $' ) : % ' 5 6 '1) 6 & #2 #C !&1 )C 1 : " ! " & & ! $ $ & $ "! ) ! $( ) "$ # #C ! C4 $ ( : !#! $ 2( C A #2 $ */7@: % D 21 1 $ 5 5#2 $! 6) $ !#! A "! ) ! $( ) "$ # C 1 ) : #! */7@ 6 C A C 6 C $! )& C C5 A 1 % #2 ! % $3 ! ) ! $( ) $ # ! ! # %4 C '$' : $ $! 5 4 &C 1 4 $( M ( C5 A #2 $ # ) ! $( ) C */7@ 1 ! ! 1!# : $ # *, #C 1 : $ ! ) 5 6 6 $ !2 1 $ ' ! : $ # $# ' ' 6 %4C &C $ # # # & $ !2 $ # # # '$ # $# ' ' 6 %4C 1 $! # $5 : $ # C #( ) % #( ) $ ! 2$ #2 # 4 A ' $ ! ! ) $5 6 %41 : $ # #C #2 ! $ $! & % ! $ ! ) 5 ) 5 A $5 !# ! #2 #2 ! ! # $ $ 6 ! A 1 #2 2 $! 5 ! ! $ # C )$ : $ ' ! % ! !&! $ A ! !&! $ 9 !$ ) 2 $ A ! #! #25 : $ # C #25 M ' ' ' . ! ) ! $( ! ! . !$ ! 2 O 5#2 $! A '$& $ O1 A $ " A !# ; $ ! : $ # ,5! $ : ! 5! # [f 5 5#2 $ A ) J # gg % $ ' 2 ! 5 5#2 $ ' ' A #2 & # #C B % h Hg gf% / $ : $ #5! 6 C $ !1 A # $ #5#2 ! $ # #C ' !# 1 ! # %4 #C ! 6 2 1! 2 !# : $ # C A % $ #! $ 5& #2 6 6 4& C [ $ C 5 5#2 !& $ 2 */7D 6 1!# 8
Eugen Filotti 1896-ban született Bukarestben, A Bukaresti Egyetemen jogot tanul, a Hadügyminisztérium ügyvédje (1921), Sajtóattasé Prágában (1926), 1927. november 1-én visszahívják a központi adminisztrációba, a sajtószolgálat vezetésével bízzák meg, a Sajtó Ügyosztály igazgatója (1928), ugyanebben a tisztségben áthelyezik a Miniszterelnöki hivatalba (1929-30), nagykövet Ankarában (1935), nagykövet Athénban (1936), nagykövet Szófiában (1939), nagykövet Budapesten (1941), 1944 sze és 1945 március között a Külügyminisztérium f titkára, majd a Béke-el készít osztály vezet je, azután a Békekonferencián részt vev román küldöttség politikai bizottságának technikai vezet je, 1947ben kinevezik római nagykövetnek, de nem kapja meg a kiutazáshoz szükséges engedélyeket. 9 Ralea, Mihail (1896-1964), diplomata, filozófus, szociológus baloldali politikus, a Ia i-i Egyetem tanára, a Román Tudományos Akadémia tagja. Kulturális miniszter a Petru Groza kormányban (1945. március1946. november 30.). A köztársaság kikiáltása után 1947 decemberében washingtoni nagykövet.
72 # 1
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
A $
$ 9: ; 1
$
2
2 A
1 4 $
#2 3
%
1
C
!2 A #2 C # A ) 2 $
2 2 H J $ 2 ( $ 1 C 1 !! 65## :*! $ ) 1 A A #2 $ ! 2 ! #( )A 1 $ J $ 2: 2 ' !! # $4 $ & 1 $ !2 ! ! A 2 $ 1C '$ # $# #2 1 $ 4 ! 1 $) 5 1 : $ A #2 J $ 2 1 $! '$ # $# 1 \$ !2 A 3C < 5 = 5 : $ ! 2 1 # $ 5& : 21 & % $ $ 1 $ A & ' !# $ $ 3C 2 A $ $ 3C & 2$ #) $ 5 6' 2! $ ! 1! ! 1 $1 : $ A $ # %4 1 $ A &% 6 & ! ! #2 ! $4 $4 4 :** $ # 1 6 2 C A $ & $ & AJ # gg % 6 ! 6 # ! $ '$' 4 ( $ ' $ ! !1 A !$ 5 #C $ ! 1!#$ : 5 5#2 $ $ 3C & 2$ $ # 4 6 : ;(# 2 C !$ 1 A #2 $ '1 $) ! #2 $ $ # ! 1! $ !&$ & % ! 5 5#2 $! A $ 3C 2$ & & $ # $4: gg % $ # %4 2 &4 & $ # 6 6 1! $ ) A / "D @ " " C " D C C D *0 $$ #2 C ' $ # #C 1 $ &! ! ) ! $( ! : $ # 1! 6 2 C A $ 2 $5 !# 1 $ $ ! 2 # $(11 6 $ A $ 1! 2 !#5 1 : & $ ! 6 % ! $ 1 1) # %4*, $ & & 10
1945 februárjában a kommunista párt vezette Országos Demokrata Arcvonal (Frontul Na ional Democrat) tüntetéseket szervezett a R descu tábornok vezette koalíciós kormány megdöntésére. A válság megoldására február 27-én Bukarestbe érkezett Visinszkij szovjet külügyminiszeterhelyettes, aki zsarolással elérte, hogy a király március 6-án a baloldali Ekésfront vezet jét, Petru Grozát kérje fel a kormányalakításra. Az új kormányban az ún. történelmi pártok, a paraszt- és liberális párt nem vállalt szerepet. Az Országos Demokrata Arcvonal a 18 miniszterb l 14-et delegált a kormányba, a kommunisták szerezték meg az igazságügyi, belügyi, hadügyi és gazdasági tárcákat. A külügyminiszter a valamikor szovjet és kommunistaellenes Gheorghe T t rescu lett. 11 A román emigráció tevékenységének tanulmányozásához lásd: Dobrinescu, V. Fl.: Emigratia româna din lumea anglo-saxon . 1939-1945. Ia i, 1993; Dobrinescu, V. Fl.- P troiu, I.: Documente franceze privind începutul organizarii exilului românesc. Bucure ti, 2003. 12 AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 107.f. 13 A Békekonferencián résztvev román küldöttségnek 73 tagja volt: 13 f küldött (Gheorghe T t rescu miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, Gh. Gheorghiu Dej, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának f titkára, közmunkaügyi és kommunikációs miniszter, Lucre iu P tr canu igazságügyminiszter, tefan Voitec a Román Szociáldemokrata Párt f titkára és tanügyminiszter, Lothar R d ceanu a Román Szociáldemokrata Párt f titkára és munkaügyi és szociális miniszter, Ion Gheorghe
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
73
1
' $ (1 $ # 1 #2 & ! #2 $ 1 $ )C : # %4 5 $ 1 $ ) ! $ ! ) '$' C ! ) ! $( ) $ # #C #2 ! $! : & $ < $ ! ) =A 1 $ ) A'5 & (C ! & $ ! :*7 F "i g (#2 ! $ / C @ " C " "@ @ " @ "@ @ " " MB D F @ C FB C K FB C " @ " C D U< V !"C " " @ " C D B"C A " * E@ " D U< VC C" " E C @ C @ " @ C B K "@ E C D@ @ C C D (H" "A @" @ C@ G B "C B" B F B C D U< V29 ! $ $ # % ) ! $( ) $ & $ : P) 6 '1 $) C ' ! : C'1) ! 6 % C # 6 $ # 4A ; $! 4 2 # !! ! $ $! ! A : "! 6 % 4 # 1 4 ! ! #2 4 2 ! $( ! %: $ ) ! ! 1 $4 1 & # $ $ $5 !# C 1 #6 # $ : $'1 !# ) 23C 4 1 $ ) ! $( ! : C # ! ! $ $ # 4 ! !&! $ 2 # 1 $ A $ $! ! #! $( ! 6: ! 6 $ # 4 & & # 1 2 6 51$ # ! C 1 #6 # $ $ #! $( ! :*D $ */7@: 6 0* 5 ! [f 5 5#2 $ C !! 1 # $ # 4 $ ! ! & : $ ) # & ! ! & & 32 4 !2 ! ! : $ # ! $M ' $ 1 #$ 1 $ ! ) # #2 $ !%4 ! #C 4 : # P $ # ' $ 4 5! $'# $ / D"B C " C A $ #2 4& C 1 1 A 6! 2! $ ) !# : $ # 6 # $ 1! 1 ! & ! !1 $ # #2)$ #2 : $ ) 1 # 3 $ 4 ! $ $) ! ) 1 A $ $$ ) !## A #2 "! 6 % % $! (1C ' $ A #2 $ ! ! Maurer az Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és államtitkárhelyettes, dr. Florica Bagdazar egészségügyi miniszter, Elena V c rescu, erban Voinea a RSZDP Végrehajtó Bizottságának tagja, Dumitru D m ceanu tábornok , Mihai Ralea, Simion Stoilov párizsi nagykövet, Horia Grigorescu hágai nagykövet, 22 szakért valamint titkárok, térképészek, újságírók. 14 Danielopol, D. G.: Jurnal Parizian. Ia i, 1995. pp. 23-40. 15 Bârl deanu, A.: „Cei care dictau erau ru ii i americanii” . Dosarele istoriei, 1997. 2. sz. p. 47. 16 Arhiva Ministerului Afacerilor Externe. Bucure ti. (A továbbiakban AMAE) Fond: Conferin a de pace de la Paris. 94. csomó. 9-10.f.
74
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' ! A@
! / "B " @ " C @ 7 D B :*8 $ */7@ % 21 J # gg % A $ 3C 5 5#2 $ !$ 1 $ # 5 ! ! A #2 ! $ A #2 C! $4 C $ # # C ) A !$A #2 #$ C $ # C 3C 2 : $ # ' ! # 32 $ $ # % & $ ) ! $( ) $ & 1 5 5#2 $! 5 : P) 6 %4 ! $( ! "! 6 % : 2 $ 6 A #2 # A 5& !# C A 2 '1 ! ! 2 # ! 2 !: , L),-% 40 0(,4 $ $ # 5& 2$ 1 3 4$ */77 ) $! : 5 5#2 % & $ # $ 0, # ! & $ : $ $ # $ $! C 1 5 1 1 ; #2 $ ## !2 ! ! ! A " # 1 N ! ! ! A ># $ 1 1 " # 1 1 ! A $ 1C 41 & # " $ ! " 1 $ $ ; 1 '$ #A 1 ; : ' ! ( % & $ !2 ! ! 5 )! A 1 N f % $ 6 ! $ ! ! % $ )(!! $ # : ' 1 ! ! 1! ! 6 : ! ) ! $( ! ! $5 2 # 4 2$ 4:
4,),-% 40 0( :
$
! ! # '
$ 5 $ '$ C # ! $ #2 $ # [' ' O #A #2 $ $ '1 ! A #2 ' !# A 5 5#2 $ 5! ! C / C F
17
# $ % $ # #C A #C $ */*/ 1! 6 # A $ !# 1 #2)$' : $ & !&1 ) &C T $ 1 4 1 $ !! $ # $ A A $ 5 $' ! 1)A #2 2$ ! $ ) :*+ $ $ # 6 # '$ !$ ! 2 #2 C ) $! $ 1C A (#2 $# 2 ! $ $! & : A $ */*/ $ ( ! $ / B A !# 1 : #2 ! ! 2 : 3 (#2 1! $ ! ! ) : [f $ # A #2 #6 $ ! 2 ! ! A gg % $ F " C C "C " " F C C A
AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 42.f. Dobrinescu, V. Fl. - Tompa, D.: România la Conferin ele de Pace (Paris 1919-1921, 1946-1947). Editura Neuron. Foc ani, 1996. p. 101.
18
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
75
# 3 2 $1 A #2 $ '$ )1 $ 2 & 2 2$ ! ) 65##:*/ % 0* $ # 5! # N " $ ! " 1 $ $ # & $(%4 C 1( $ 1 6 $ : ! A #2 $ # #2 2 1 $ !# A ! 5 A #2 $ 5 '1 !: [! ! 2 $ A $$ 1 $ $ # 2 # C # # #2 A $ 2 1 $ !# ! ! $ $ # 5 ! :02 #2 C 1 A #2 #! 2 5 : ! #C $ $ & #2 ! $ J $ 2 6 C #! $! [' ' O # # 4 65##' : ; ! $ $ 1C 5 ! ! $ 2: */7D: C3 0/ ! P: " 1 A ; 1 $ 1C $ % '$ # B #6 ) $ 1C C! ' ! $ ' $ 1 #2 1 4 #2 5 ! ! A 6 $ (1 C ! & 4A ! C 1 #2 #2 1 $ ! $ 1C H '$& "$ # !: 1 $ $ #2 !# 1 !$ 1 C # $ $4 1 N1 A % %A H A " 4A 1 A Pg% A [ A A hA 9f A " A " f A G #2 ' 5 5 0A@ 4 A 1 % 1 A Ni & #A g g hA C hA N g h #2 +@,:--/ ! $ !2 $4 ! ; #2 ,-@:8-D 0* C # $ $ % 1 1 : 4 4A #2 1 ; 1 '$ # 1 $ ) 2 $ ! 2 $! ! A 1 #2 $ 1 ( $5 :
/+
*(40 0(,
; K C $ < #2 5 ! =
#2! $ !) # 5 & C $ 1 4 $ ! ! : > 0+ #2#2M ! ; $# A $ #2 # ; ! $ 1C K C #2 5 ! ! A ) $ 1 $ ) 5$ 5 $ ! $ 1C K C 1 $ )C! A O % 1 A ; $ 1C 4 1 4 # !1 : $ !) % $ 6 A % $ C 1 $ 1 $$ ) #2 5 ! :00
19
AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 101.f. Uo. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 8.f. 21 Hilhor, C.: Frontiera de est a României în dezbaterea Conferin ei de Pace. Dosarele istoriei. 1997. 2. sz. p. 33. 22 Dobrinescu, V. Fl.: România i Ungaria de la Trianon la Paris (1920-1947). B t lia diplomatic pentru Transilvania. Bucure ti, 1996. p. 208. 20
76
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! C 6
*++*/**/,*/7*/7*07 */7@0@
C
((5 0 ,((0&
/7:@/, *7@:88@ *D*:@8@ *+*:7D+ 0*7:,D@ *,0:0--
"@ * + *4
@-:,7D 8,:7,/ /,:0-8 *-@:8D* **:7+7 //:8--
$" P
@,A7 @-A7 @8A7 @+A, @0 8@A7
@ 4 + *4
**:/,7 *8:*7* */:0,00:@D+ 0@:+0+ 00:+--
@
"
HD &
P
/+(*4
P
*0AD ** **A* *0A7 *0 *8A0
,-:,*, @@:*/@ 7,:*,+ @,:*,/ 88:-@0 /:8--
,7 ,+AD ,*A0 0/A, ,D 8A7
*/7@: C 0+ $ $ !#M 9 91 U 1% 1 $ !& % 1 #2 2( ! 1 $ $ '$ # $# : 1! ! 2! 4 ( Y & A 4 2 $ A 1 $) !$ 5 '$ ! A ! $ 4$ 1 #2 #' ! : */7@: 6 C! $ 3C #2 #2M ! 1 $! 5 $ #2 % W ! $ 2 1 $ W $ 1C # ! & #) 6 2 W$ # 2 W 4 ' $) 2 1 ( ! #2 :0D $ 1 2$ ) : J $ 2 # $ 5 5 1 $ $ 1C #$ : 1 A " 1 $ )C A $ 08 5 C # 6 4 $ 4 1 $ )C! A % 2 ! !! $ 1 $ A #2 /M @ C" @ C " "D C " 0+ C A : $ ! 2 $! ! ) 5A #2 2A $ !# & $ ! 2 $! ) 1 $4: $ $C $ ! 2 #2 $ 3C A 9 [ ; $# & # 1 $ ! $! A 2 (C A #2 */77 1 6 2 $ [G ! 2 $ ( 2 ! 2 !&1 )C! A #2 K #1 (C ; #2 5 ! ! & C1 : $ 1C 1$ ! " ' 1! ) 1 $4A 2 $ # $ !# $( $ & :0/ 23
Filipascu, A.: Ucrainienii din Maramure . Sibiu, 1945; Arhiva Ministerului Afacerilor Externe Bucure ti. Fond: Conferin a de Pace 1946. vol. 127. Material documentar Maramure . 14. Az 1941 és 42-es népszámlálás közötti különbséget az adja, hogy beleszámolták a Tisza jobb oldalán lev Magyarországhoz tartozó járást is, a történelmi Máramaros megyét a trianoni békeszerz déssel vágták ketté: a Tiszától délre es rész Romániához, az északra es rész 1919-1940 között Csehszlovákiához került, majd 1944-ben a Szovjetunió kebelezte be. 25 1945 februárjában a Román Nemzeti Tanács végezte a népszámlálást, azzal a valószín síthet céllal, hogy a román többséget kimutassa. 26 Nagy-Vincze: i.m. 52. p. 27 1944. november 21. és 1947. június 11 között az USA romániai katonai missziójának vezet je, az emlékiratai megjelentek Romániában: Schuyler, C.V.R: Misiune dificil . Jurnal, 28 ianuarie 1945-20 septembrie 1946. Bucure ti, 1997. 28 Dobrinescu, V. Fl.: România i Ungaria, p. 205. 29 Nagy-Vincze: i.m. 53. p. 24
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
[ 4 $( M # $ K H (#2 ! ! ! : B 2$ ) C AC C CH C CC " D D
2$ ; C C
77
H 2 %4C 1 A # '$& "$ # H "5 4C 5! ! B $ 4,- $ \ $ !2 ' 3 C 4 $ 1A A #2 / " ; @ 7@ @ @ C @ D C " FC ; @ ! " D @ " @ C
,*
$ 1C K C 4 ! $ % & #A 2 $ ! !1) B ! 4 : 1 4 $( M ( A #2 #$ 4 % 1 $ 2 # $M 5 $ $ 1C 2 5 " 5 $! ! 2 4 ' 1! :,0 ; */7@: & /! 1 $ 1 #$ 4 % & '$ # $# : $ 1C % #% #2 $ ! 2 &C ! ! '$ ! & '$ !# 4 % !! ! ; 4 ' 5 5 #2 !& !## : 2 $ $ #2 1 A 1 $ !& !# 3 % $A #2 6 C ! 6' C$ # $ # ! 1 #2 #2 C ! ' $) #% &C & C # C $!! C 1 $ $ :,, $
!
@
@
$
&5 ! #.K #1 1 3 1 $ 1C C 1 $5 !#5 : A 6' ' # ! 1 $ # ) ! ' 2! ! ) ! 1 5 5 *@:--$ ) !# #% 4 !# )1! # $( : 1 #2 %& % 1 C ! '5
@&
1 " #
! $ ' $ 1 ! " $ $ 1C 1 3#2 1! A C' $ ) 1 $ 6 41 5#2 $! ! : 4 $ 3#2 1 $ N A $ $ G! G $ 0 2 5 !# $ */*, " '1 : #2 8--3 1 $ ! $ $ */*/ 2 ! $ $) ! ( ! : */7- 2 A ! 2 A 1 #2 #2 & $ $ C4 % 1 #2 A $ & 8! A ( G! G $ 4 $4 4 # & :,7 6) # $
30
Luka László, székely származású illegalista kommunista, az RKP KB titkára (1940), egy Szovjetunióba való szökési kísérlet során elfogják és börtönbe zárják pár hónapra rá, amikor Cern u i Szovjetunióhoz kerül és az Ukrajnai Szovjet tagja lesz. Az Országos Demokrata Arcvonal elnökeként fontos szerepe van az RKP hatalomátvételében. A kommunista párt nemzetiségi és gazdasági poltikáját irányítja. 1954-ben elítélik. 31 Az RKP KB PB 1945. május 4-i ülés jegyz könyve, közli: Constantiniu, Fl.: P.C.R., P tr canu i Transilvania (1945-1946). Bucure ti, 2001. p. 109. 32 Nagy-Vince: i.m. 53. p. 33 AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 127. cs. 63.f. 34 L. Balogh Béni: A magyar román kapcsolatok 1939-1940-ben és a második bécsi döntés. Csíkszereda, 2002. 201. p.
78
C
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'! :
#
!& $ M
$
$
!
" %
5 5 )1
1 $!!
# ! ! $! 1 ) #3 & ! A $ ! ! 4 ') ' $ ! 2 ! ! $: 2 3 !% ' ) ( A C # # ! $) ! ! 1! 2 : $ !1 &C !$ 1 ! A #2 ! 2 #! $ $) ! ! 1! 2 1 ! % & : & $ A !% ' ! ! 1! 2 !#! A % % 1 $ $) ! ! C # $ & 4 $ ! )C $ #A #2 # 2 2 $ : # P $ # */7@: % *@ 5 ! ! A $ #2 $ ! 2 # $ # 1 / @ @ @ " A @ # @ @ !" C FB C C @ C " C B"B C @ B D A@ @ " C ,@ ; ! $ # 3 2 $ A #2 % 1 #2 $ ! 2 A !& !#% ! 1!# C A 2 $ $ # DD:8+* # #2 ! !# ,-:--#2C A 1 G! G $ 4 *0-:--&5 : $ */7@: & *0 5 ! C !1) J # gg % ,D 5 5#2 $ C A #2 $ ! ! !&& 1) 6 $ !2A & ! 2 $ : 2 & C ( A ,8 & & # #!& $ M ' ! $ : $ #A #2 $) 2 ,+A ! $ # '$' '1 $) 1 ! ! C 6 *: G! G $ ! !!: 0: # ! !! G ! # '$' A 1 # & ! !!: ,: !& !# ! ! # A ! $ &( A # ! ! 7: #2 A " # N 1 #2 $ ! 2 1 ! C ( ' $ !# : @: #2 1!# # #2 $! A 3 1!# # $ ! ! : 2 5' ! $ $ # ! $ !2 ! ! !# ' $ &% 1 $! 2! : $ #2 #2 (1 # !&( ! !# #2 $ $ !1 6 $ '1 ) A 1 6 #2 A ! 2A !& ! $! ! ! 3 C 6 C) ! ! 6 ! 1!# # $ 5 : $$ ! " # ! #2
35
AMAE, F. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 65.f. T t rescu, Gheorghe (1886, Târgu-Jiu - 1957, Bukarest), román liberális politikus, két alkalommal is miniszterelnök volt (1934. január 3-1937. december 28., 1939. november 25-1940. július 4.), a Groza kormányban 1945 és 1947 között miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter. 37 AMAE, F. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 106.f. 38 Zabarovski, V.: Considera iuni asupra chestiunilor pendinte între România i Bulgaria. Chestiunea româno- bulgar . AMAE, F. Conferin a de pace de la Paris. 120. cs. 57-260.f. 36
79
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'
!1 $ $ # $ *+8+ 4 ! #@ @
' !
# 3CC ! :,/
$!
%! A
2
%
6 5
$ 1
C C
! $ # '$' $ )1 # 3 1 #2 $ ! 2 $ 2 $ : $ $) ! 6 $ " # ! > # $ 1 '$' A $ $$ A C # $ 11 $ ! 1 # !# 1 : $ # $ 2 6 %4 $ C A #2 > # $ 1 % 4 $ # ! 5 '1 ! 6 # 6 !& :7- O 1 ! $ ># $ 1 A $ #2 . ; % 5 5#2 $ */7*: & 0, # 2 !&1 ) . ! $ " # ! !A1 C ' 5 : K#2 % #2 !# !&! 1 2 ! $! ) 1 2 ! :7* $$ & $ 2 # (4 ( ! $ " # 4A $ $ 6 1 # 2 1 ( ># $ 1 $1 4 $ A 1 % G C' & $ ( $ ! $ C $ ! 1 $ [C # 6)1 A # !1 : # #2 '1 !# C ! $ A " # 6 # # 1 '$ # C $ ! A ) #2 */77 1 ( $ # 1 '' $ ( C A #2 $ 1 # $ (! & A % ' ! : #2 " # ># $ 1 $ $ % 1 :70 */7@ C! ' > 08 ! #! $ (% '$' % $ 1 A $ 1!#5 $ (% 5 6 #21 $ A C C /! #2 #2 )% N % ! [ C [ f '$ !# ! ! " # ># $ 1 $1 4% :7, ! ) ! $( ) $ # */7@: & *0 5! C !1) 5 5#2 $ ! A #2 1 $ # C # !& $ 1 $ ) !#! A 1 2 ! 5! 1 A #2 C # $ 1 2 6 ( 6 #C $ ! 2 $ " # : 6 2 # ( 4 2$ ) A */7@: 4 0 B #6 ) J $ # % 5! ! A " # 4 1 $ !)H J $ $ ' $ / #@ @ @ E "E " @ " E " CC C "@ Z $ @ G " "C" C " E @ "F C :77 $ # $46 1 $ & $ 1 # $ 2 $( ! 2 $! 1 A ' $ ! $ 1 1) # ! $ C41 :7@ $ )$ 6 !&! (1 1 6 6 #21 $ $ $ A J $ $ 1 1 4 39
AMAE, F. Conferin a de pace de la Paris. 120. cs. 267.f. Uo. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 100-101.f. Uo. Conferin a de pace de la Paris. 114. cs. 22.f. 42 Uo. 71/1939 E 9 1939-1944. 147.cs. 8.f. 43 Uo. 71/1939 E 9 1939-1944. 147.cs. 104.f. 44 Batfoi, D. L.: Petru Groza, ultimul burghez. O biografie. Bucure ti, 2004. p. 337. 45 Uo. 40 41
80
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2
1 $ : >3 C ( #2 J $ $4 4 : $4 ! C' ! N: [: % 2 $ A $! 6 C #2$ ( $ ! : $4 ! C' ! ) J $ 2 A; $ A $ " # ! ! ! #2 & % 1 $4 ' ' ! :7D 1 1 4 #2 $ # #2 C # $ 1 C !! 5 ! 6 C $ $1 4 C :78 "! ) ! $( ) $ # # $ & $4 !1 $ ! $ $ &% 4 4 2 : $ 2 $ $ $ (! ! # 2 2 $ A 1 5 '1 ! 1 $! 2 6 A $ # #2 # . ! $ # '$' ! C'1) . ' ! 5 % ! % : $$ $ ! 1 #$ $ $ $ # # $ # ! $ & C 4 6 1 " $ 65 ) 1 3 1 : 6 $ ># $ 1 #2 @--:--! 7+A !&& !# $! A 1$44 A 2 6 #2 ! 1 # 3 '$' ! $ # '$' ! C' 5#2 ! #2 $ #2 $ ! 2 $ A 1 $ !2 U F \ !# $4 eC1 ! 6 &( 1 2 C 1 ! ! 6 ! 2 : !"
C
C C
$
# C '$!&& C 1!# # $ !2 ! ! : ! ! $ 1 $) # 1 #' ! 2: $ $ # C 1 A #2 6 #21 $5 #2 $ ! 2 1 $) $! A C !) H J $ 1 $ 2 1 $ 1 $ '$ # $# 2$ !# !# ! ! 1 $) ( $: # 2 1 ! 1 6 #21 $5 #2 $ ! 2 $ $ # 4 ' $ !# ! C (! 6 ! 1 $ !2 ! ! $! ! : \&& $! 2 $ 1C ! ! #& 4 F # : $ # C #1 $ # $ ' $ ) !# A '1 $ ! #2 : ) !# $ 1! ! ! ! 1 # 3 '$' #2 1$ $# !1 $ ! $! ! $ &C ( 6 !1 : ; ) !# $ # #1 $ # ! 2 #2 !$ % A #2 65## ! 2A !& !#% 1 !& $ 1 $ ! ! ! : Hg%gf A ! $ ! )C & # $ 5& ! 1 # 3 '$' ! 1 $ ! 1 1 ! C 1 : $ !1 ! &C $ */*-A */,-A */746
U ., p.338. A bánsági szerbekkel kapcsolatos problémákról Groza az 1945 szén nála járt magyarországi delegációnak is említést tett. Lásd: Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar–román kapcsolatok történetér l 1945–1947. (Bevezet tanulmány, összeáll: Fülöp M. – sajtó alá rendezte, jegyzetek: Vincze G.) Budapest, 1998. 75. p. 48 AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 114. cs. 22.f 47
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!& $
81
A1
'$ ! A 6' C$ A 1($ C$ ! 2 : $ # 32 6 #2 1($ 4 ! 1 $ %6 A ' $ ( $ */*/ " # ! !! #$ #2 !1 A #2 '1 $ ! $ ! %6 : !) $ # C !&5 ! $ &C ! $5 !) 2 : 5& $ !% ' ! ! 1! 2 ! ; #2 $ ## : N & 2 ! $ '$ > # $ %4C 6 !!! !% ' ! $ '$ C # ! C # ! &C $ :7/ 2 $ ' ) ( ! 1! 2 A 1 6 # A #2 ! 1! 2 ' ) ( $ $5 !# 6 '1 ! 2 : *: $A #2 ' 1! 2 #$ ' 1! 2 $! ( 4 ! 6! 1 C # $5 !# #2 )$ #2 $ !#A #2 & $ $ $) ! : $ $ C' ! : 0: #2 ) $ ! C' 2 1 ( C # '1 $ ! 2 $ ) $ A $ ' ) ( # 2 &C C' ! :@6 2C # ! 1 6 $ 2 $ $)C A $ '$5 A #6 A #2 2 $ 2 $ $$ C ## A #2 5 C A $ */7-. */77 '$' 2$ 2 $ 1 C # $ M: !% ' ! !# 1!# # 5& & C 1 */77 A 1 $ $ $ #C # # 5 ! $ # : % $ ) 1 # 3 A ) # $! ! ! A #2 #2 #2)$' !& $ &! ! $ $) ! # ' A 1 5& 1!# # $'1 !# 1 ) 6! ! 1 4 ! : $ # $ $ $ # & ; #2 $ ## ! ! $ # '$' #2 ! 2 $ ) 1 6 2 : # P #2 A #2 ; #2 $ ## 1 4 ! $ $) ! ) ! $( 6 C #2$! ! @* 6 C #2 $ 1 5 5#2 $ % $ &C A A #2 ! $ $) ! $ $ (C A 2 $ ) $ ## A A 1 & 1 ; #2 $ ## # A #2 # #2 ! $ $) ! # '! ) : $ ! $ &C C41 ! $ 1 ! ; #2 $ #4: C41 ! ! !$ # $ # 5 5#2 $ (1 6 $ # 6 #2 ! : # $ C41 ! ! $ ; #2 $ # '$ C !1) C 1 A C41 ! $
49
Sipsan, C.: Inexisten a în drept a arbitrajului politic de la Viena din 1940. AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 113. cs. 440-447.f. 50 Az 1940. július 26.-i berchtesgadeni Hitlerrel való találkozón „a román jegyz könyv szerint Gigurtu közölte Hitlerrel: a román kormány nagyon boldogan folyamodna tanácsért a Führerhez, mi több, a dönt bíráskodást szeretné.” L. Balogh Béni: i.m. 184. p. 51 AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 330-334.f.
82 ! !
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2 ! 6 ! C #2 $! 1 #2 '1 % 4A $'1 $ ! A $ & # ! 2! ) #6 $ % # C : $ # #& 4 #2 2 # $ !2 ! ! A 2 $ ( C A #2 5 $1 4% $ #2 1 1 6 ! $ # '$' : 5 ! ! # % $ # $ ( : $ # 5 C #2 ! ! 1 ! ! : N & $ # ( 4 C A 1 $ $ $5 !# ) #( ! ! ! 1 1 : !& !#% ! % ; g1 A 5 ' '$)A $ # C #2 '1 ! &C # $ $ # !& !#% 1! :@, 1! % ! ! 6 #2 1 A % ! # 5 ! A 6 # $ : $ & $ # $ : $ # 2 !& !#% ! A $ '$ $ # !!! A % $ A $ 1 $! 2 $ $ */*/ : $ !# 2$ ! !#5#2 O 1 ! $( #2 1 $ A 2 !#& ! 2 # 3 2 $$ A #2 ; #2 !& $'1 !# A #2 # !&1 )C C A #2 $ !2 $ # 5 1 6 2 4 A #2 $ ! ! ! ! :@7 #2 # '$!& 1 : ;(# [: H $ #2 # 6 $ 1 ) ! 1 # 3 '$' !# ! & $ &C A ' $ # # $ 1 #2 # $ 1 (!1 A $ #2 ' !#M 1 ' 5 1 1) 6 1 ' !#5 ! $ $ 1 $ 2 < $ ## =A #2 &5 ! 3 2 $$ : H $ "! 6 % ) 5 A #2 1 1!1 A 1 2 $ $! C 1 $ 6 $5 !# $4 ! ! : G& % 2 A 2 % & ; #2 $ ## 6 4 C ! 6 % : #6 ) A !1 $ $ # #2 '1 ! 32 $ 5 )! : !1 &1 ) #2 1($ 4 ! 1 32 $ ! */77: # $ 0, & C # 32 $ !&5 : #2 5 '1 ! 32 $ 6 $ & $ #2 2 #2 1($ 4 ! 1 $ ? $ $) ! 5 ) C # A !&5 ) $ $) ! A ' ! !1 & : $ $ !1 #2 6 4 #A # $ # !1 & %# $ # ! 6' C$ 52
6
! :@0
Uo. Conferin a de pace de la Paris. 94. cs. 178-182.f. Uo. 110.f. Az MNSz ominózius marosvásárhelyi értekezletén elfogadott nyilatkozatról lásd: Vincze G.: A Magyar Népi Szövetség válsága. Magyar Kisebbség, 1999. 2−3. sz. 398−431. pp. 54 AMAE. F. Conferin a de pace de la Paris. 132. cs. 89-118.f. 53
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
83
#2 !# A #2 6 ! 1 $ ! 1! 2 !# ! 3 6' ! 2 # $ MA 2 # C #M #2 3 . %6 : !1 !& $ */*-A */,-A */7- A '$ ! A 6' C$ ! # $ # ! 2 & $ : $ # $ 0, & C ) !#! &4 : O # 32 $ $ $ # # & 6 # A 6 #21 $5 #2 $ ! 2 1 C (!!A 1 ! $ # ! ; #2 $ # 3 $ 1 1 $ !# :@@ $ &C $'1 !# 1 ) 6! ! 1 4 ! A #2 ! $ $) ! (4 ! 1 4 ! $1! ! ; #2 $ #4 ! ( ! '1 : ! ) ! $( ! ! 2 # $ ! ! 2 C : $ ! 2 ! ! ! $ #2 $$ C "! ) ! $( ) "$ #A 2 $ % $ C! ' $ #2MC ' %4 ! & % ! $ $ & $ $ 5& !# C $ :
55
1946. augusztus 13-án a párizsi Békekonferencián a román külügyminiszter a Németország elleni hadjáratban 540.000 román katona részvételét és a 170.000-es veszteséget emelte ki.
84
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
)0 %
#
! 1
/ !: 2 !#& # & $4 $ $ #2 !
$ #2 $A $ 1 $'#! ) $
1
/
!8 1/
1 J :Q
1/
R
$
'
$ */77
< # = '1 ) C 6! !1 $ $ : $ 1$ # A #2 2 & A 2 !#& ! A ) 65##) A #2 $ #2 ! $ ! !# ! ! : $! [ %$ J 6 # '1 A $ !#& 4A * #& 4 $! 5 1$ # )$ :9 A #2 A ! A # 1 $ 4 !# < ! ! = # 3 '1 ) . $ 1 $ !$1 . < # 4 =A # $ %4 & 2 $ !2 #2 #C A $! $! 5 $ !#& 2 #2 #& 4: C
BGNS BGNC Q
&
. +-R
*)%-%4 <
$ */77: # $ 0, & 6 '1 ) 2 1 #2 !! : $ !2 #2 ## $ & C ! C $) 1 #26 ) !2 < #2 ( = $ ! A 6 ) & # < #2 6 $ = C $4 # $ 1 A #2 !# (1 3 M ' ! 1 4 $ ! : N! C A #2 #2 !# C C #6 $ & 5 C' : 2 & C $ #2 $ )$ . 1 8!1 '$ &! # .A 2 #2 1 1 $ ! W) 2( 6 1 #2 !#5 : 2( #2 & ! 1! % $ */77: 1 *7 ! \ $ !2 1 $ $ 1C '$ # $# 1 1!# : " ' ! $ #A (# $ 2 < = 2 A 2 # C !# C # ! 6 #21 $5 # & A '$ # $# #2 \$ !2: ' $' ) 2 #2 #& C ! %! C A $ 1C 6 !&! 1 $ #2 !# : '1 $) , 4 & $ 1C 1 $ ! $ ! $ !#& : 2 & C $ !& $ & 4 & < #2 = )$ ): $ 1C 2 # CF "C A 2 */7@: 6 8 ! ' 1! 2 /6 " C ' H : $ */7@ ! *//D '$' ! 1! 2 !1) */7@L+D $ 3 ' 1! 2 C A #2 / B C D @ @ D " @ C D " C @ E 3 #6) C A #2 $! #2 C F :0 1 2
Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l a "magyar nemzetiség románokig". Kézirat - TLA Könyvtára, 1997. Lipcsey I.: A román nemzetiségi politika négy évtizede. In: Külpolitika, 1989. Vol. 16. No. 2. 46-66. pp.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
85
! 1! 2 5 : 1 ,-] !# 5 $ C 2 2 15 A ) 1 C 4 1 : ' 1! 2 C $ 4 1 A ! $ $ # C #6 : $ % $ A C #2 9: ; 2 2 ! 4 & 2 $ % 4 #6 4 ( 3 A #2 $ # !1 ! $ # ! $5 ) ! #2 . < $ C # C =:, 3 $! $ ! A #2 $$ 1 4 1 C #2 !# & ! C A! 1 4 C # C #2 '$' !# A #2 3 2 # $ $ 6 %4 ' : ) C $ 1C 2 $ # $ */7@: % . $ 1C C &C . 5 <1 4 = ) " #2 #& C : #2 C4! #2 $ # ! )$ < #2 ! = # 2 #2 #& C #2 % # ): ' & $ (1 !$ ! ! $ &! $ C A #2 $ 2 ! ! 1 ! $ #2 & #2 : #2 5 ' !# 1 J $ 1 A #2 !# !&1 ) $ C ! A (#! ! & #2 '$' : [ 4 $( M ( )A #2 J $ 1 4 )$ C4 1 #2 # A 2 # 4 ! 2A #2 = C ! A !$ ! C4 2 15 A 3 :7 <; #2 $ % & $ $ C (1 ! 2 $) #2 $ : O $ P ! $ C5 A #2 J $ $ 1 5 )A #2 1 A $ A (# 6 2 ! #2 A 2 #2 #& 6 2 A 2 ##2)$ #2 5 '1 ! # 4 # $ $ & 4 A #2 1 $ ! 5 $ C < #2 ! ! =: K#2 $ C4 A #2 $ < =A < #2 = $ !#& % #2 A 2 (%41 $ 4 !$ A !# $ H! $GH # # A ) A & && #2 ! $ (C : $ ' A 1( $ #2 $ #2 !# 1 A ' !# 1 $ < M ) !& !# = ! #2 #2 J $ C %3 & C 1 '$' :@ & $ $ ! 2A #2 $1 #2 #2 (15 4 : #2 $ #( ! ! ! 1 C A #2 $ ) 6 $ $ 1C ! $ !#5#2 $! # A ! $ ) $' $ !# 2 $ ) 4 < 2 1 C ! = $ !# A " C ! : $$ $ 1 $ 2( A #2 !# ' !# $ $ $ !1 $ A ! #2 C !&& % !# ! ! A $ % !# : 3
Vincze G.: Illúziók és csalódások. Csíkszereda, Státus Könyvkiadó, 1999. 16-17. pp. Egy magyar n t l házasságon kívül született gyermekét magyarnak „engedte nevelni”. In: Bodor P.: Fiktív interjú Petru Groza egykori román elnökkel. In: Respublika, 1994. Vol. 1. No. 8. 92-94. pp. 5 Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., 5. p. 4
86
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
* + Q
&
. +-R
*)%-%4
,&6+)-*5+(+
4 *4 %
*/78
$ < # ! 2 = J $ 2 & C #1 $ : & , 1 $ )1 $ 1 $ #26 ) $$ #2 $ 4A #2 $ H. # $ 1 1 $ % ! ' $' ) . # 2 $ */7D: 1 & 1 $ A 1 $5 !# #2 !#A 1 $ ; #2 !& $'1 !# # 23C # A $ C <' ! =& #2 # $ & & 4: ; 6 ) & $ ! $ $) ! */78: 6 *( 1 # $M $ 5 ) ! 2$ A 2 !$ */[email protected] & 1 $ ! A #2 5 ' '$) # ! 2 C #2 !# $ :D [!#5 A 4 1 $ & ' ! $ % . J $ #! $ */@0 # 1 . $ ' ) $ HH "$ # $ 5 : $ $ <J $ = 3 !:8 $$ #1 $ '1 $ ! 2 ! 1 6 2 4 $; 5 $ # A ! ) & 1 ( A+ 5 $' 4 #2 # $ # !$ ! 2 $ 6 $ A 6 #2 ( #2 $'1 $ 1 $ A # $( ! $ 2 $ # 1 4 $ A/ ! $M ( ! 65## #2 ) !# : J $ 1!1 6! C $ ) R # ! 2= #2 #& $ 3 1!#! #2A */7+: % *0 ! #C A $ ;H [ H 9 C < $ ! ! = $ $ $ ' C5 : $ $ '1 $) !1 $ !# 1 #2 #2 #& C ' ) # $ : ; A #2 $ !# $ 1 2 < M =A ) $' 6 # $ # $ ! A $ $ !# L !# ! ! @ F @ "@ D 21 @ %((5 >* 9)+(< F $ */7+ ! */@0 '$' A (#2 #2 : ) $ '1 ) A ) $! 2 4 6
/ & )$ #&
9-* 7
-* +
$ M
! $ 1C #! 2 A #2 !&& < #2 & 1 $ )$ : $ $( 6
!&( ! ! ) $4 #6 ) = C' ! $ '#! !$5 A
Fülöp M. –Sipos P.: Magyarország külpolitikája a XX. században. Bp., Aula, 1998. Balogh L.: Románia története. Bp., Aula, 2001. 103-121. pp. 8 1947. máj. 9.-i rendelettel megszigorították a magyarok letelepedési lehet ségeit nagyobb városokban, míg a románokét megkönnyítették. 9 A békeszerz dés aláírása után még meglév hétb l is csak egy (!) közúti és két vasúti határátkel hely maradt nyitva, a többieket megszüntették, majd az 1948. december 8-án életbelép magyar–román vízumegyezmény romániai ratifikálását követ en a közönséges útlevelek kiadása gyakorlatilag megsz nt. In: Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., 7. p. 10 Balogh L.: i.m. 210. p. 7
87
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'# ' ?
$ 2 !
$
!&A ! :
! (!$ C
B
#! C5
!
1
$5 !#
; #2
4
22
*0 $ */7+: 6 #2 ( ) # $ J # G C1 $ ; & # $M !&( ! A 1 5 % & 6 $ : ' $' ) G C % & 5A $ (15 ( C 1!# : P $ #2 !$ ! 2 $ #2 ! $! ! #2 # #2 & $ 1 $ ! A (#2 6 C $ $ !2 #2 ! !# : & < $ !#& C = ! 2 $ !$ ! #2 $ $ 2( :*, */@0 $ $ $5 !# #! & : $ 1! ! 5 '$ $ */7+ A ! 6) # $ */@0 2 A 2 ; 1 $ ! ! $ $5 !# $ 4 ( $ ( : ; #2 4 2 $ $ $5 ' C A*7 ! ! $ 1 # ) ' " H " C S @T !# ;H #C # ! )C $ :*@ ; #2 4 2*D #2 ! $! 2 5 '$ # $# ' $ 1 C : ; ! C' # #2 # #2 ! $ ' ' A 5 # !:*8 #2 26 6 # ( :O $ $ ! 2A #2 ; ! C' ! 2 2 $ ! 2 $! )$ #A ! 2 # #! 2! $ ' ) ' A 1 ! 2 $ $ 4 ! ) : ; 1 A 4 $ 1 $) ' 1 A #2 # M ' ' $! 2 !# $! & 4 $ A $ $ !&$ 1 : 11
Mélykuti F.: A magyar nemzeti kisebbség helyzete Romániában 1944-t l 1968-ig, különös tekintettel a Magyar- és a Maros-Magyar Autonóm Tartományra. Kézirat – TLA, 1993. 22-35. pp. és Lipcsey I.: Erdélyi Autonómiák. Budapest, 1990. 67-74. pp. alapján. 12 Egyesült a Román Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt - In: Balogh L.: i.m. 118. p. 13 1948-as új alkotmány “szépen hangzó kinyilatkoztatást” tartalmazott. Így például: „A Román Népköztársaság biztosítja az együtt él nemzetiségek számára az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelv oktatás minden fokozatban való megszervezését. Azokban a körzetekben, ahol nemcsak román, hanem más nemzetiség lakosság is él, a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban az illet nemzetiség nyelve mind szóban, mind írásban használandó...”. Figyelemreméltó, hogy az alkotmány nyilvánosságra hozott tervezetében még benne volt, hogy „azokban a körzetekben, ahol a lakosság legalább 30%-a nem román, hanem más nemzetiség , a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban ezeknek a nemzetiségeknek a nyelvét is kell használni”. A végleges szövegb l viszont kimaradt a konkrét arányszám! In: Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., 9. p. 14 Gagyi J.: A Magyar Autonóm Tartomány: egy centralizációs kísérlet – hatalom, értelmiségek, társadalom. In: Nemzet a Társadalomban. Bp., Teleki László Alapítvány, 2003. 174. p. 15 Ezt bizonyítja a Román Munkáspárt által 1952-ben kiadott füzet: „A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása – a párt lenini-sztálini nemzet politikájának újabb sikere”. Bukarest, RMP, 1952. 16 A MAT 13.500 km2–en (a régi Maros- Csík-, Udvarhely- és Háromszék megye) terült el. In: Lipcsey I.: Erdélyi..., 72. p. 17 Az életút-interjú alanyai úgy emlékeznek, hogy semmiféle spontán megmozdulás nem el zte meg a MAT létrejöttét In: Gagyi J.: i.m. 176. p.
88
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&
#& C # $ ; ): O $ #2 ' !#M 2 3#2 A #2 $( $ 1 ! " $ 1 ! AP ); 1' #2 : % $$ A '1 $! $ */@D !& $ % 88] #2 ' !# '$ # $# #2 !# :*+ ; ! $ @ @ D " $ */@5 6 ! !$ ! ! # $5 ! 1 : $! 26' ! ' !#M 2 '$' $ 6 !# J2 #24 ! ; $! 5 ; A (# N ( A K 1 2A O $! $ L" 4 2 $ 5 : $ ; ! $ E @" ! 2 : ;M ' ! ! %! C #2 ! $ A #2 ! 1! 2 ( ! ! $ $ 1C 4 &4 ! 1 A #2 % $ %4 ! ! ' !# A 4 $ !) !) % & ! C #2 5 % & (C : $ ) !1 1 $ $ < %$ 4 $ 6 # =: ; $ 3 &C < # = $ */A $ !# ! ! # 1 $ ! $ % $ ! $ : [ 4 $( M ( ) !$A #2 $ 3C $ !# & % $ 1C 4# 6 2 ! ! )A #26 C C < 1 & =& 6 2 ! A 2 $ #& 4 !# 4 ! A 2( . #2 $ # C 1 $ : 1!#5 # 32 $ A 2 1 1 4 !#A #2 ; ! $ 1 C $ 5 A ! 1! 2 ( #2 $ !# C # : ; ) # 5 &4 % A # 1 4A 3 3 23 $ # ! $ '1 $1 : G ! ! $) ' 4 A (#2 $ 1 <1 4 = ' 2$ A $ # $ C # % $ %4 A 2 % : $ 4 1 $ A C4 ! 5 $ : 1 $ ! # M 01 5 1 $ ) & $(%4 ! $ 2 % 2 #6 ) ) C ) $! #2 ; 6 : ) !# ) 4 ' !# 1 A 1 2 1 A! 2 3 # $ : ' # 6 ! A ; # $ # 6 1 # $ (#! A & $ (#! :0* ; A 1!1 ! 6! & A # $ #A !# 4 !1 $ A $ ! 2 # 4 1 : #2 2 6 % $ $ 1 $ 1 4 5 4 ) !# 5 6 ! (
18
#2
!
Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l.. 9. p. http://politika.transindex.ro/?cikk=1989 - Beszélgetés Stefano Bottonival: Autonómiamúlt - Mikor hivatalosan szabad volt magyarul beszélni. 20 20.§: „A Román Népköztársaság törvényei, az állam központi szerveinek határozatai és rendelkezései kötelez ek a MAT területén.” 21.§: „A Magyar Autonóm Tartomány szabályzatát az Autonóm Tartomány néptanácsa dolgozza ki, és jóváhagyás végett a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgy lése elé terjeszti.” In: Nagy Cs. I.: A romániai kisebbségi jog 1945 és 1989 közötti történetének tendenciái. In: Magyar Kisebbség, 2002. Vol. 7. No. 3. 257-282. pp., 275. p. 21 Mélykuti F.: i.m. 27. p. 19
89
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
(1 ! A 1
$
$A $ #! $
3
#1
$
6 !
$
: ?
! (!$
C
# $ M A #2 #2 C "D E ! : ) 6 #2 1 $5 $ A #2 4 2 #2 #% #2 ! $! 6 # # A $ #2 M ) 1 $ : K#2 !# ! ' 21 C5 ! $! ! A $ # 1 C #' ! ) $' . ! $ # C #2 ! .C # 4 $ !# ! !# 2 : U$ ;! 2 P %1! ! 2! A $ / (!$ " " M @ C " @ H" E @ : $! A D!1 AN f % 6 !&! !1 $ #2 !# % &%4 3C ) 5 A '1 ) #& % ! ) ' : 00 ; ! C' ! # 32 '1 $ ! 2 & F 4 #2 $A # ! $! : ; # $ ( 1 #2 # ! ) # ! 2 A 1 $) !$ ! A 1 / C C C 0, ; E $ 2 1 $) 5 4 6 # A A #2 $$ 6 # A #2! A & ! 1 4 # (1 4 ) !#A #2 ! !# !$1 1 $) !$ ! ) $ $ C4: 2 # 4 '1 $ ! 2 $ ! 1 $) '$ # $# "@ A 2 # 5#2 A #2 #2 ' !# #2 $ 4 # +# /-] 6 A #2 2 4 2 #! A #2! ! $! 2 5 $ $ 1 &% 4 4 5 A 2 $! ! " % #A '1 $! 6 #2 $ ; ! $ #6 C4 ! $ 1 :07 '1 $ ! 2 A #2 # 1 4 # #2 !$ ! 2 ; 1 4 ' $& ( A 1 $ (15 ) # $5 ! : < H E A@ = ) !# #26 ) #2 A 1 $1 ' 2! #2 &5 ! ##2 #( ! ! A $ C #! # $5 !! A C 1!#5 $ A 6 ) $1 A $ !2 3 ' % )C! 6 $ : $ !2 #2 # < $! 1 $ = ) # $ $ !2 #2 M1! $ ! :0@ 1 ; #2 4 2 32 4 ; (15 ! ) $ : O $ $ 5 $ C #! )$ # $5 ! !1 !$ ! #2 5 # $ & ( A $ $ %4 ! # $ # %4 6 2 : " $ ; 5 ! 22
Balogh L.: i.m. 210-220. pp. Bizonyítja Gheorghiu-Dejnek az 1953. január 29-i kolozsvári Igazságban is megjelent írása. In: Vincze G.: Illúziók és… 80-81. pp. 24 Nagy Cs. I.: i.m. 279. p. 25 Stefano B.: Források a Magyar Autonóm Tartomány genezisér l. In: Magyar Kisebbség, 2003. Vol. 8. No. 2-3. 23
90
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'1
# A $ 2 #2 3C 1 1 1 1 $ ! A $ $ $ (15 ! ) #2 # ! $ & #A 6) # */@D '1 ) :0D ; ! $! ! 2 C C41 $ 4 A ) 2 : $ # '1 $ A #2 & ! ! 2 # # !$ 1 $ ! $ */@0 ' ! # $ : # !$ 1 : ; ! $ #2 # ! ! ( ! ! ) #( ) !# C #2 < 4 $ $ C! = $ : % $ $ */@D # 4 )$ $ !# % C #A $ )$ #2 $ !# 2$ . 1 N f % )$ . !# C4 4A 2 5 !1) #6 ! M1 ) ! !$ ! 2 ! : */@D # 2 # 41 1 ; $ A ) $ # C 1( 4 !$ ! C 1( #( ! ! ! A ! $1 ; #2 $ # 4 #2M '$) 6 $5 !# $ !2 #2 # '! : ? ! (!$ ; #2
"@
@
! C4 $ ! 6 $ # !&5 ) 4 $ ! : 1!# $ */@D: 1 $ ! #2 6 '1 ) 6! $ #2 4A 1$ $ 6 ) !#! 5 : $! ' M $ & # 2 1 ' ! ) A #2 $ !2 #2 # ! $ 2 $ !# # $ $ ' ' $ : 6 ! */@D 1!#! ) # $ ) 2 5 $ !2 $ # A 2 5 #2 M ' !! (! A! 1 $ # ( 4 !$ ! 1 $ :08 1 $ ! #2 #& ' 1! ! 5' ' #2 < #( !# = 23C . C 4 !&& . 1 $ 3C #2 2: $ 2( ! */@+ '3C #$ /( C C C F " C " M @ 6C B" @ @ E " C DC " @ C 0[ $ C ## 1! 1 $ ) !#A #2 @ C F C #2 2 # # $ !2 #2 # A A #2 $$ $ $ %4 1 #2 # #2 2 : */@+ $ ) $ %4 & 1 $ !! % #2 2 ## 4 ! 2 $)C A $ 1C % & C ! : $ 1C % & C !! $ C # 6! 1 A #2 #2 # & ! !# $ %4C : $$ ! # $ $ */@D : C ! */@+ 2 $ $ % & 1 4: ; # $M $ 1C 4 '$1 26
# $5
#&
Mélykuti F.: i.m. 42. p. A forradalom után 1957 nyaráig Erdélyt teljesen elzárták a külföldi látogatók el l! In: Mélykuti F.: i.m. 45. p. 28 Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l.. 12. p. 27
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
91
A 1 6 ) 1 $ ! ! #2 2 A 2 2( 6 1 $ 3C $ !# A $ $ "@ E A 1 #2 $ %4 & C A0/ 2 ; #2 4 2 $ $ & : ; ; ' ' 5 ! & # %4 . 1 $ ! $ . $ &! #& % ! ) ' A ! % ) ! ! 1 A $5 #: $ 1C % & 1 2 5 !$ A $ */@+ 6 ! ) 3C $ # ! % A 2 %! C #2 # #6! (! ! $ 2( A #2 #2 !$ ! 2 ! $! 1 $! 2 C $ : $ $ %4 & ) !&! #2 $ 2 : $ 3C & &! $! 1 $ 1 4 6 !&! 1 : 1 $1 # #2 ! '$!& ! 6 ) !$ ! 2 ' $ 1 A C !&& ( :,- $ <3C= !#& '1 $) $ '$ ; $ 1 $! 1 : */D- A ! # $ # $ M '$ # $# 6 $ 1 $ ! $ 4 # ; C$ 3C A (#2 ! C' ( ( ! E $ @ : 2 00] 4 ,D] ) $ A # ) 5 5#2 1 $A #2 # $ ) C! '$ # $# & && ( :,* ;(# ; ! (!! ! $ ! &1 ) 1 A # $ 3C 2 #2 C # 6 (#( A 5 $ #2 ! $ ! : $ $ 1 $! 1 $ # ! )C $ ) 1 2 !C # # : $ */D- ! */D+ '$' )$ $ ( 4A (4 # (! A 1!# C 1 1 : $ )$ 1 ( ) !$ ! 1 $ & 6 C $! %' ! A #2 2 1 $ $ A $ ) # C4 4 A #2 !#& $ '$' : $ */D@ ' !1 1 $ 4 ! 2
Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., 14. p. Makfalvi G.: Román kisebbségpolitika: a fordulat éve. 1959. In: Beszél , 1997. Vol. 2. No. 1. 79-83. pp. 31 http://politika.transindex.ro/?cikk=1989 30
92 %
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
A
! $ M #6 ! 5 A (# 1 #2 3#2 ( #2! A #2 #2 # % 2 #2 :,0 */D+ % $ #2 $ A ; #2 4 ! ! )$ ! C #2 A N f % ! 1 ;; ! $! $ */D@ ' 2 $3 6 1 #2 !# $ 1($ 4C A (#2 # $M : !2 A 1 #2 A $ 1C 1 $ 6 $ : ! ) # $ A ; 1 A 2 1 1 $ 2( : $! 2 !#A 1 $ & C 4 2 ) 2 $! C ; A #2 */@D # &1 ) M1 ) ! !$ ! 2 ! 2 1 $ ( #2 ! #) $! ! ) !#! : 4 2 #2 # ##2 #( ! ! #2 3C 1 :
#3 2
5
', 9T,( 9 Q
& 6*
)UR
&
2 $
: 2( ;
$
1 $ #2 # A 5A ; #2
(+& *)%-%4+=
N f % #2 #& C #2 $ ) !# 6! C $ A ) !: $ 1 ! #2 4 !) 2 : $ C4 $ 2( C A #2 !# */8* $ # 3 2 $ A #2 /D " C B C C ,, C @ E CD H@ @ D AC C @ @ @ A $ $)C! $ # : N f % A #2 ;; 6 $ ! % ! # ) # # ! 2 C #2 # A #2 $$ $ 2( $ 3C #6 # $ # $ %4 & < #21 3 # =: $ $ # $ */D+ & # ! 2 : C % &%41 4 1 $4A % & 3$ ! ! $ ) #2 # 1 $ ! 2 A 2 & # 1 $ $ 4A #2 # '! # $ 1 $) ) # $ 1 # )$ : b#2 #2 '1 ) 6 ! # $ #2 $( C $ ! A ! 5 A & A ! 3C #C ! 2 1M 6 A % :,7 $ # ! 2 $ $ . !$ 1! 5 . 2 ' 1! 2 $ 2 $ : $ */D+ 6 # 2 3C & $$ C4 1 < 2 1 C ! =A ! 1 $ $ < FCD " C 6 # :,@ $ 3C $4 $ . % J $ C! 1 $ " C . $ 1 $ 2( A #2 $ !# ' !# $ $ 1 : [ 4C $$ <% 1 = ! ! A #2 1 #2! #2 !# $ '$ C # 1! 4A 1 $ ) !# 2( 5 ' '$) . ) ! 3C . !# '$' 5 ' !# 32
Mélykuti F.: i.m. 87-88. pp. és Lipcsey I.: Erdélyi..., 76-79. pp. Balogh L.: i.m. 336. p. Nagy Cs. I.: i.m. 279. p. 35 Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., 17. p. 33 34
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
93
: N f % < #21 3= !#& C 3C !$ ! 2 $ ! " C C @ "E " @ J" 5 A ( 6 " C I5 "E J "@ $ @ @ ! $ (15 ! 6 ( $ $! " C "C " E @ :,D $ 1 $) ! ! $ " & ! ; $ 1 # 2 # A & # #2 !# ! 1! ! 1 $ ( : G # $4 U $ # % 1 < #C = M ' ) 64 A $ #2 #1 4 & ! 1 6 # $ : */D+ #2 ! !# ! #2 3$ 4 $ A */@0 . $3 : # # ! 2 C4 ! $! C ( ! A & !1 5 1 $ 1 A !# ! & #. 2 $'1 !1 4 ! $ . 1 :,8 $ !2 #2 $ !## $ < #21 3= $ !#& % 1 !1 C! # : $ 1!# ! A ! $ '1 $ $ !&$ 6 5 3 : ', 9T,( 9
&
,)), ,(
&
(+& *)%-%4+=
N f % 6 !&! 1 4( # $ 2 #6 # $ 1 : $ # . 2 # ! 1 . !#& 4 $ $! 5 A % #2 # ( ! !1 ' $ &% 4 (4& 1 : N f % #2 #& C $ */8* ( # '1 ) #1 $ : $ $ 21 1 $ )1 6 A #2 $ !# '1 $) : N f % # $ H H @ /! @ " " " @ " " @ @@ @ @@ C @@ $ 3C & &C < ' $ !#M $ #= ! '1 $ $ $5 !# 1 # ! < #! $ % $ = #1 4 ( :,+ A #2 $ C $ < #25 ! ) $ !# =: $ & #A #2 !# C $ $ %4 2 . ! 1 % #4 .A # $5 $ 2 2 1 6 24 A ! 6' $ !# ! !# : N f % $ $ '1 ) )$ ! %! #2 #& C : $ $ '$ # $( $ 2 :,/ $ (! #2 ! !# &4 6 $ 4 # 1 $ ! : $ 1 $ ( $ A 2 A #2 $ #2 6 C $! 2 $! '$& # $ 2 $ : b#2 #2 1!#$) ' 1 ! ' ! ) 2 $! 1 !1 # C #2 1 :; $ & #A 1 C 4 6 # 36
U ., 18. p. Bodor P.: A zsarnok "liberalizál". Miért "engedett" 1968-ban Ceau escu a romániai magyar igényeknek? In: Magyar média. 2000. Vol. 1. No. 1. 50-56. pp. 54. p. 38 Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., 19. p. 39 Vincze G.: A nemzeti kisebbségt l..., alapján. 37
94
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
.
$ % C 4 # $ 4 . 3C 2 ! # $ $5 )6' C5 ' 1 4 ! $A 1 $ 6$ ! 2 ' !# A ! 2 $ : < #! = #1 4 ( $ 1 # ) !# 3 6 $ A # $ 3CA $ < #2 !# $ % 3 = : $ !# $5 ' 1! 2 ' ' 4 A #2 <' ! %1 $ %4 = M % A !#! $ ! A! #2 $ A 1 #2 # !$ !1) $ J "@ N C @ ! C #2 : !$ $ C #$ 2 6) ! #2 #2 $ 3C : $ ) & ( ' $ 65##) 2( # %4 '1 $! 6' #2 $ !2 1 ( $ !2 #2 1 &5 ) & ! #! 2 !$ 5 : $ )$ $ %4 & ) ' ! !1 #C 1 $ A #2 & & # : 1 !1 6 ! !# 2( $( 4 1 2 C $) A ' ! $ %$ & & # 1 2 : $ #2 $ & $ $ A 1 !1 1!# 6 ! #C ( : H! !2 #2 5 < % = !& W 6 # 4 #2 # #2 # 6 C %1 $ %4 !2 : #2 . #2 &% & $( ! ! $ 6 ! 4 $ # ( 1 A ! 3C $ (1 2 6 ( 1 : */D+ '1 ) */+7 ! 2 1 $ '$' 1 ! ! $6 2 1 $ ! A ! $ #25 ! ) $ !# 6 C $! 6' 1 < #2 $ !#M # $4 = 6 C $! : O #2 ! 6 # $ !2 #2 ! !# < 1 =A C4 &! "( 4 J & 6 G" C @ " 2=:9 @ " D & C " C F E FCD @ BF C @ X: $ */+!1 C! #2 #2 & ! # $ # 1 # 1 A ! $$ & $ 1 $ ! #2 # $(1 ! 1 #2 ## $ A # #2' ! 6 : $ # $ 4 $ $ 4 C4C % 1 A 2 4$ (15 ' # ' #2 # A 1 #2 ##2 : : */++ ; #2 !& '$ # #2 '1 A $M H ! 2 1 # &( / @ H I @ " C @ A C C N
f % $ $ %! ! #1 4 ( #& 1 $3 A */+/ # : ! 2& # 3#2 M A $ 3C 1 $ ! 1 4 $ ( 8- !1 6 2 #2 & 1 A ! C 4 ! 5 $ !2 #2 ## ! $$ A #2 #2 6! 4 #2 !# ! : ! 2 !A & 4 & !1 $ 5 A !# 1 $ A% ' ! 4 : #2
\ " "C C '$' 7@ !1
4A
#2 $ */77: # $ 1 $ !
! $ */+/: % # #2 %! ! 5$ ' A $
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
95
#2 !# < #2 =A #! $ # ! !! : # 3C #2 !#: 5 ' '$) 1 $ ) $ ! 2 $ ' ) $ % $ 5 ' '$ # #2 4A #2 $ )$ 2 !#& $ '$ M # #6 ) M$' %! ! ! ! ! : 2 ! N f % ! C 6 ! 2( 6 # $ # !# %! C A #2 # $ %! C A (# )$ . (#2 &! H J $ $ ' !# C! . $4 # # ! 2 %$ $ %! M$! : $ 2 )$ % & 4 1 $4A #2 $ 2 5 ) #2 ! ) & & ! 2 $) 4 ( 1 $ !A !# 1 $ : !#& 6 C $! 1 4C !# & :
96
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2 3 (%4 , , /
' K
@
!1
V !1
BGNNWBGNS
> # $ 1 $! #25 C $ $ # # C ) $ 1 : 5 ! ! C'1) # $5 ! ! 4# $ # & A 6 2 !$ ! '$' 3 ' ! ! 6 # $ 1($ 4 5 : ># $ 1 1 6 # $4 & % $ ! ' ! !$ $ 3 3C ! ! ! ) $' # 6 C $ !! 64 $ : 3 ! '$1 5 %4 1 1!#$ $ 4 !! 1 1 $ ! $ */+- !1 6 ! ) :* # $ % % A 1 & # 3 3C $ #!$ C : 1 # 3 ; #2 $ # $ 1 $ 5 G! " 2 ! "% A 1 $ ! # $# 4A ># $ 1 2 # $ $4 " 5 ! A */77 ) $! '$ # $# 1 $ :0 5' $ (4 #2 ! ! 1! #$! ' ) $ )$ 5 :, A #2 '$ # $# $ ( 5 (15 #2 6 #21 $ '1 ) % $ 14 A C & # $ 3C $ $ 9$ ! $ 1! 7A 6' #2 !# $ 5 # & 1 $ # &( C A #2 $ $ C #$ ( (1 ! $ 5 A 1! ! $ ! $ & $(%4 :@ 3 3 1 $ !! ' # ! 6 #21 $ 2 (4 # #2 2 $! # 32: $ $ C (1 &3 $ !! 6 : #2! 6 ) !# 2 5 ' '$) 3 1 #2 ) 2 A& 1 4 # #' # M $ ( : $ 1! A $ M ' !# 6 # &
1
$ % $ (
Jugoszlávia nyugati határai kapcsán a Bleiburg környéki, illetve Ko evski Rog-i vérengzést említhetjük. Ezeken a helyeken usztasa, domobrán, illetve szlovén fehérgárdista és csetnik egységekkel, valamint menekül civilekkel végeztek. Némelyeket hosszú menetelés után koncentrációs táborokba zártak (a horvát szakirodalom kifejezésével ez volt a „keresztút”). Az áldozatok számára vonatkozóan lásd Žerjavi , V.: Opsesije i megalomanije oko Jasenovca i Bleiburga. Zagreb, Globus, 1992. Szerbiában is sor került civilek „listák” alapján történ , tehát bírói eljárást nélkülöz tömeges kivégzésére az 1944 októberében bevonuló partizánok részér l. Nikoli , K.: Tito govori što narod misli. Kult Josipa Broza Tita. Beograd, Institut za savremenu istoriju, 2006. pp. 47-50. 2 A katonai közigazgatás bevezetésér l Tito rendelkezett 1944. október 17-én Versecen. Megszüntetésére január 27-én került sor, februártól civil közigazgatást vezettek be. A katonai közigazgatás bevezetésének indokairól és körülményeir l lásd A. Sajti E.: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918-1947. Bp. Napvilág Kiadó, 2004. 319-335. pp. 3 A délvidéki magyarok elleni megtorlásra vonatkozóan: Rémuralom a Délvidéken: tanulmányok, emlékezések, helyzetértékelések az 1944/45. évi magyarellenes atrocitásokról. Szerk.: Csorba B. Matuska M. - Ribár B., Újvidék, Atlantis, 2004., Csorba B. szerk.: S nem tör dtök vele, a holnap mit röl… Források a Délvidék történetéhez 3. Bp. Hatodik Síp Alapítvány, 1999., A Sajti E., Impériumváltások, revízió, kisebbség…i.m. A jugoszláviai németekre vonatkozóan: Genocid nad nema kom manjinom u Jugoslaviji 1944-1948. Beograd, Društvo za srpsko-nema ku saradnju, 2004. 4 Szabad Vajdaság (Újvidék), 1945. június 25. 5 A. Sajti E., i.m. 321. p. Katonai közigazgatás Koszovóban 1945. február – 1946. június között volt. A. Sajti E.: Josip Broz Tito. In: Polonyi P.: Mao – A. Sajti E.: Tito. Budapest, Fekete-fehér, Pannonica Kiadó, 2000. 273. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&
97
C # 3 $ #:D C # $ & # 3 #2 1 $ : 1 $ 6) # 5 ) ' 1! 2 $! & ! # $ # 5 ! ! :8 $ #2 5 ) ' 1! 2 $! ) $ 3C $ 1! $ A $) 3 $ 1 4 1 $ !! '1 $ :+ < !& % $= 4 A ># $ 1 $ ( $ A 1 ! 2 6 # : ># $ 1 &% $ )1 $4 $ 3 : #2 !# 4: $ $ # #$ ! 6 $ '1 ) 6 !# '$ # $# $ : 6 ! & # ! C' $ 3 : !&6 $ (4 $ # A 2 # $ 1 $! ! & . 1 */77: C */ ' 1 $ !&6 $ (4 $ # 4 1 4 1 4 :** & ! 1 $! $ ! 3C 6 ! 1!# # ) $! 5 $ # ! #2 !# ( 4 M ' ! ! : ; */7@ 6 C $ $ $ $ # #6) 5#2! $ !# ) A 1 #6 ) ' $ 5) 9 # $ #2M ! $ A ( 4 # 4 :*0 $ */7@ # $ $ C #! &1 ) # $4 ' 1! 2 6 # :*, $ $ $ 3C #$ 1 & $ A $'1 !# ! 6'
6
A
A. Sajti E.: Tito, i.m. 272. p. Koštunica, V. – avoški, K.: Strana ki pluralizam ili monizam. Društveni pokreti i politi ki sistem u Jugoslaviji 1944-1949. Beograd, Univerzitet u Beogradu, Institut društvenih nauka, Centar za filozofiju i društvenu teoriju. 1990. p. 153. 8 Milovan ilas kijelentése az AVNOJ III. ülésén: „Jugoszláviában egyedül és csakis erre a kormányra van lehet ség, vagy a régi hatalom visszatérésére. Mi ezt a kormányt akarjuk… semmilyen mást, egyedül csak ezt és ilyen kormányt…” Uo. 9 1941. szeptember 26-án alakult meg a Népfelszabadító Hadsereg és a Jugoszláv Partizánegységek Vezérkara (Vrhovni štab Narodnooslobodila ke vojske i partizanskih odreda Jugoslavije – NOV i POJ). Sirotkovi , H. – Margeti , L.: Povijest država i prava naroda SFR Jugoslavije. Zagreb, Školska Knjiga, 1990. p. 325. 10 Uo. 368. p. Ez a Rendelet vonatkozott a Vajdasági Katonai Körzet Katonai Bíróságának összetételére is. Slobodna Vojvodina (Újvidék), 1945. április 28. 11 NKOJ – Nacionalni komitet oslobo enja Jugoslavije (Jugoszlávia Nemzeti Felszabadítási Bizottsága). Az AVNOJ második ülésének (1943. november 29- 30. Jajce) els határozata alapján az AVNOJ a legf bb törvényhozó és végrehajtó testületté, az NKOJ pedig „a népi hatalom ideiglenes legf bb szervévé” vált a háború idejére Jugoszláviában. Mandátuma 1945. március 7-én járt le, amikor megalakult a Tito-vezette Demokratikus Föderatív Jugoszlávia Ideiglenes Kormánya. Uo. 349., p. 371. 12 Službeni list DFJ, 1945. február 13. 13 A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (DFJ, az ország elnevezése az 1946-os alkotmány kihirdetéséig) Ideiglenes Nemzetgy lése Belgrádban ült össze 1945. augusztus 10. és 26. között. A 486 f s tagság többsége, 368 tanácsnok AVNOJ-küldöttként érkezett. Legf bb feladata az Alkotmányozó Nemzetgy lés el készítése volt. Sirotkovi , H. – Margeti , L., i.m. p. 374. 7
98
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' 1! 2 $4 5 # 4 $ 1 ' 1! 2 2 $ A 1 $ ! $ !&5 ' 1! 2 $'1 # : !& ( 4 # 4 $4 4 ' 1! 2 & !&$ ! #6 ) $ # $ #$ # 6' 3 C ( ): b#2 C A 5 ! $'1 !# B #6 ) "( 4 # 3 $ 6' #2 !# A '$ # ! [C # B #6 ) "( 4 # 4 : ' 1! 2 $'1 #! ) M ( #1 $ ) !# :*7 B 4A #2 */7@ ) $! 3 6 4 4 3C C # $ $ A $ 6) C $) 3 1!# ) # $5 : ) '$! C 3 # $ )( 3 #$ ) C #$ 2 A $ 1 $ #2 $ $ )$ :*@ $ C # #2 % 6 2 $ 3C C # $ : $& # % & !# A 3 6 2 #C ) C #$ C A 2 /@ E " H @ C @ :*D $ 4(! '$' */70 C! ) $ & 1 #2 $ : $ (! 3 M '' A 1 #$ 4 #25 M ' ) 1 #2 3 1 C $ A $ !&6 $ (4 $ # &C $ :*8 & $ $# (4 # $ 6 C C ? $ 4# 1 3 ) ? $ # 1 : C'1 ) ( # $ # $ & 4 # $ ) ' 3 1!# ) A $ $ $ # & $ $ C : ; $ !$ $ $ ! : ; 3 6 C $! ) $ $ # #2 6' #2 !# # 15 ! M ' !5 #2 & % 1 $ ) < $ %5 ( 4 # =: $ !!) $ # 1 : ' ! ( ( 1($ 4C ! A '$ % $# 3C ! ! ! A ) #' ! : ' (4 # %5 ( 4 # (! $ %4 2 # $ #A !$ 2 1 $ !$ ! 6 %4C ! $ 4 $4 4 ):*+ $ $ 2 $( A )& C ' 5 ! 2 : K#2 $ 6 $ !&6 $ (4 $ #2M ! U " # 6 $ ( 5 ' $ A $ 6' #2 !# 1 $4 &1 ) 5#2
14
Službeni list DFJ, 1945. szeptember 4. („Minden választójoggal rendelkez polgár megválasztható bírának és esküdtnek is” – 16. cikkely.) 15 Krkljuš, Lj.: Pravna istorija srpskog naroda. Novi Sad, Pravni Fakultet, 2004. 516-517. pp. A régi jog használatát 1945. február 3-án egy AVNOJ-Határozat, majd 1946. október 23-án egy törvény szabályozta. Sirotkovi , H. – Margeti , L., i.m. pp. 385-386. 16 Krkljuš, Lj., i.m. p. 516. 17 Sirotkovi , H. – Margeti , L., i.m. 387. p. Lásd az AVNOJ elnökségének 1944. november 21-i 25. Határozatát, amely el írta a német állam és állampolgárai, a jugoszláviai németek, a háborús b nösök, a volt jugoszláv állam és a távollév személyek vagyonának elkobzását, illetve „lefoglalását”. Službeni list DFJ, 1945. február 6. 18 A háború utáni Szerbia gazdaságának állami részesedése 80%-ban a perek során elkobzott vagyonokból származott. Mitrovi , M.: Sudovi asti u Srbiji posle Drugog svetskog rata. In: Godišnjak za društvenu istoriju, 1994. Vol. 1. No. 2. pp. 123-139. p.123.
99
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' ' :*/ $ M ! ) /!" C BC C @ C
'$' $ & < $ $ # ( ! ! ! 1!#$) ( 4 #= 6 $ !! 1 C 5' #
%5 (
'1 4
$4 4 (4 # !
$ : $
'" " "@ @ " C C @ " " D " C "F C " B"" A C A "@ E "C C F " @@ C " C F C " C C @ " "@ E " C C " @ C " @ " C @ @ B "C D @ @ E E F IB "@ E @ @ " @ FB B"D @ @ @ * E @ @ C F C @ "@ " F F F 01 $ #2! M 4 A #2 2 M % ! 2 ! ! $ ( 4 #
" D H
ASNOS − Antifašisti ka skupština narodnog oslobo enja Srbije (Szerbia Antifasiszta Népfelszabadító Nemzetgy lése), els ülését 1944. november 9-12. között tartotta a f városban. Ezen az ülésen Szerbia Népfelszabadító F bizottságának összes határozatát jóváhagyták, meger sítették az AVNOJ II. ülésén résztvev szerbiai képvisel k mandátumát, létrehozták Szerbia Nemzetgy lését, valamint a háborús b nöket vizsgáló állami bizottság szerbiai osztályát. Mitrovi , M.: Sudovi asti u Srbiji… i.m. p. 124. 1945. március 9-i ülése után az ASNOS Szerbia Nemzetgy lésévé alakult. 20 Službeni glasnik Srbije, 1945. február 24. 21 „Szerbia Antifasiszta Népfelszabadító Nemzetgy lése, illetve elnöksége meg fogja hozni a szükséges törvényi rendelkezéseket, amelyek közelebbr l meghatározzák, hogy milyen b ntettek felett ítélkezik a szerb nemzeti becsület ellen elkövetett b ntettek és kihágások elítélését végz bíróság, illetve határozni fog a bíróság felépítésér l és eljárásáról.” Uo. (5. pont) 22 Službeni glasnik Srbije, 1945. február 24., 12. Határozat 1. cikkely
100
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
% /P " @ 2=:2 C "C C CC C @ E @C $ !#5 ) 4 4 6 ) $ ! 2 1! !# :0, $ 4 5 ! A ( 4 # 6 !&( ! ! C < !& ( 4 # = $ ! #6 ) ' ! : ( 4 # #C $ U 1 $ A 1 1 A (# ' ! ! $ U ' !# : K#2 % $ 4 5 !&5#2! $ ! 2 ! (4 % $A # $! 1 '5 2 $ 6 2 1 ! 1! $ 2( 4 2 # ' $ #2MC ! A #2 3 ( ! 3 # : >1 #2 3 ( 6 #1 A 2 $ 1!# $ !1 & # ) ( ' $ 1 : $ ! ) 5 65##' 2 $ # #$ ( 1 #2 . 3 2 M % ! 2 ! . $ 5#2 1 ( A $ (4 # $: " ( 4 # $! 2 " # 1 A $ ' 6) % 1 ! . 1 $4 ' $ ! . !&6 $ (4 $ # $! 2! 1!# $ ! C # $ & A 2 # $ 1 : $(! / " C C ' ! :07 $ 5 ! 4 $ !#M ! (4 # (! $ ,: % 2 : ' 1! 2 $ 2 $ &C 4A #2 $ 5' # (4 !$ ! 2 6 4 4C # $ !$ A $ 6 2 # 6 # $ 5#2! $ 6 2 2 $ ! # 3 1! $! 1 4 C # : $ &! & # C !& ( 4 # 1 $ # #$ : $ #6 ) & 2 1 1 A #2 # 32 % & 6 $! ' # 1 :0@ $ $ ! #! !&1 ) ( 4 % ' $ ( C !& $ : K#2 # $! ' M < 1 #( = %! C 4 6 !$ ! 2 ! 4 % 5 ( 4 # : b#2 &! $ $( $ 5A 1 #2 $ #2 ! 6) A $ #2 !# !&6 $ (4 P 2 $ 1 $ #2M ! 1 $ # $ (4 % : $ $ C C A $ !$ ! 2 5 # $ $ 2$ &C $5 # $(! A 2 2) 1 4 1 ( 1 #2 # 1 C A $ 6 ) # $ #5#2 $ 1 ( ! :0D $ #2 $ !2 & ! < '$& = %5 ( 4 # $ 1 ( : #2 ! ! 2 ! ! $ %5 ( 4 # C $ ! 2 $! ! A 1 # $ !2 6 C !! 3 & C # ( !# '1 $) $ 1 )1! 3 M ' 1$ # 4 $ # A $ !&1! U $ 2 08A ! !& ( 4 # : 23
Uo. 2. cikkely Uo. 22. cikkely. Az 1945. szeptember 4-t l hatályos népbírósági törvény szerint az ítéleteket már „a nép nevében” mondták ki. Službeni list DFJ, 1945. szeptember 4. 25 A 27 tagból 13 f földm ves vagy munkás volt. Mitrovi , M.: Sudovi asti u Srbiji… i.m. p. 127. 26 Uo. 27 OZNA − Odeljenje za zaštitu naroda (Népvédelmi Osztály), 1943 szeptemberében hozta létre a Legfels bb Parancsnokság a kémek és az ötödik hadoszlop felderítése érdekében. Utódszervezete az UDB (Uprava državna bezbednosti – Állambiztonsági Igazgatóság). A megszállók és segít ik b ntetteinek megállapítását végz állami bizottság megalakításáról az AVNOJ II. ülésén határoztak. A m ködésére vonatkozó szabályzatot 1944. május 8-án hozták meg, s ebben az 24
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
101
; ) '1 $) #' < M '= & # ! # $ $ : b! $ ' '$' 2 ># $ 1 ! $ # 4 1 $ ! 6 # 2 $C 6 A $ $# 3 $ !! 5 3 C! $ A & $(1 ! : 1 ' C 4 A 1 #2 # 1 % & 1 ' ) $ ! $ ( $ %5 5 1 $ ! ! ! ! 2 $ : 2 A 2 ! A 1 #2 !# % & &! !# ( C5 A %!# 1 $ ) 1 &% ' 2M 1 #$ 4 1 4 #25 M ' ! 41 : $& # 1 #2 $ # 1 A 2 # #2 $! ! $ 1 $ : b#2 '1 ) 5 % $ 1 #2 ' ) ' 6 A 1 #2 ! # #2 $! : $ #2 ! $ 1 3#2 1! A #2 2 (4 # % $ :0+ $ $ !!A 1 $ 1 $4 $ &! $ #2 # '$ # '1 ! : $ ( 5#2 ' !#A C #C ! $ N J '1 $) !1A */7@: & '$ &! N U 0/ ' ' N C 1 6 ( < C F C AE @ E =: $ $ ' #3 ( 4 % C $ ' ! 1 $ A! < C F = M % ! 2 $ ( < C C C F F C C C C " H I C B"C=:,% 6 !&( ! A $ & 1 ! # #6 # $ $ 1! ! : 9) 1 $ C41 '1 1 A $ 1 $4 ' 1! 2 N J !&1 ) $ ' !# */7@: C3 *! 2 (15 2 $ : O 4 ' ! $5 ; % 4 $ & :,* ! # '$ # %5 ( 4 # $ $ !& 1 $ 2 # '1 CM M ' ! ! C41 #$ 3 $ 2 $ 2 ! 1! ! 1 #2 & # ! # : $ (15 ; % 4 ! $ 3C $ <# $ # $ # = C ! ! 1 5 1 $ : $ C 14 $! 2 M ' ' < B @ " " @ C " @ " F I C C C AC D AE @ =: $ (! '$' $ %5 1 $ ! A ' 2M 1 #2 !$ ! 2 $ ! 1 #2 $ $ & :,0 O 1 $ # $ ! $ ) C $ $ 6 C $ !! :O $ !# # 1 & $ $! A $ $5 < @ "@ @ C " " F C C C D = */7@: évben alakultak meg a szervezetei a föderális egységekben és alsóbb közigazgatási szinteken is. 1948 elejéig m ködött. Ze evi , M. – Popovi , P. szerk.: Dokumenti iz istorije Jugoslavije. Državna komisija za utvr ivanje zlo ina okupatora i njegovih pomaga iz Drugog svetskog rata. Beograd, Arhiv Jugoslavije, ZAD, 1996. pp. 2-11. 28 Nikoli , K.: i.m. p. 47. 29 CASNO – Crnogorska antifašisti ka skupština narodnog oslobo enja (Crna Gora Antifasiszta Népfelszabadító Nemzetgy lése), 1944. július 13-15. között tartotta els ülését, mint a föderális egység „legfels bb törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerve”. Sirotkovi , H. – Margeti , L., i. m. pp. 356-357. 30 Slobodna Vojvodina (Újvidék), 1945. április 15. Figyelemre méltó, hogy az újságcikk nem említi, mely nép becsületér l van szó Crna Gorában. A legkisebb tagköztársaság lakosságának jelent s része egyébként a szerbekkel azonosult. 31 Szabad Vajdaság, 1945. július 9. 32 Slobodna Vojvodina (Szabadka), 1945. július 4.
102
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& 07: ,,: #2 6 $ $ ) 2 (& 3 ( ! % C3 1!#! A 3 $5 A 5 ! $ )$) # #2 $ A $$ 5 ' !## A #2 *@ !1 ! 2 $ ( ! :,7 '$ # 5 ! ( 6 (4 # A $ $ 1 $ #25 M ' ! 6 #2 ) #:,@ K#2 3 M ' # &( 4 $ # $ # 1 $ # $ 1 $ ! 5 #2 6 4 $ # < C = 3 C! '1 < " C BC D @ I C @ A@ @ =: $ $ # % # 1 5 ! *8D $ ! 2 M ' A @7 6) ! & # 1 ( $ 5#2! $ < $ %5 #! ! = :,D [C # ! $ %5 ( 4 # $ $ C #! $! #6 :
miniszterrel. Az ítélet következtében hét évre veszítette el zsidó népi becsületét, egy évre szabadságvesztés nélküli kényszermunkára ítélték és szabadkai háza kivételével a teljes vagyonát elkobozták. Szabad Vajdaság, 1945. augusztus 18. 41 Az ASNOS 1945. április 7-9. közötti ülésén már tárgyalták a GNOOV bejelentését, miszerint a Vajdaságnak autonóm tartományként Szerbia részévé kell válnia. Ezt követ en a tartományi nemzetgy lés július 31-én határozott a Szerbiához való csatlakozásról. Javaslatát az AVNOJ-nak is elküldte, mely azt a III. ülésén (1945. augusztus 10.) elfogadta. Krkljuš, Lj.: Istorija politi kih i pravnih institucija Vojvodine. Novi Sad, Pravni fakultet. 2004. p. 130. Végül Szerbia nemzetgy lésének elnöksége hozott törvényt „Vajdaság Autonóm Tartomány létrehozásáról és berendezkedésér l”. Sirotkovi , H. – Margeti , L., i. m. p. 363. 42 „Törvény a nép- és államellenes b ncselekményekr l”, illetve „Törvény a népbíróságok berendezkedésér l” - Službeni list DFJ, 1945. szeptember 1. és 1945. szeptember 4. 43 Službeni glasnik Srbije, 1945. június 30. és Službeni list Vojvodine, 1945. szeptember 20. Horvátországban a változásra utal az ottani nemzetgy lés elnökségének amnesztiarendelete, mely azoknak a horvátországiaknak a szabadon engedését tette lehet vé, akik „a horvátok és szerbek nemzeti becsülete ellen követtek el b ntetteket”. Szabad Vajdaság, 1945. szeptember 14. 44 Službeni list Vojvodine, 1945. május 15. (3. cikkely). A vonatkozó, 1944. december 11-i szerbiai határozattal szó szerint megegyezik, egyetlen eltéréssel: „szerb polgárok” helyett „Vajdaság polgárairól” ír. Službeni glasnik Srbije, 1945. március 10. (4. cikkely). 45 Službeni list DFJ, 1945. július 10., Törvény a büntetések fajtáiról. A törvény 11. cikkelyében viszont ez áll: „Amennyiben az egyes szövetségi államokban léteznek a nemzeti becsület ellen elkövetett b ncselekmény és kihágás ügyében ítélkez bíróságok, akkor azok ett l a törvényt l függetlenül hozzák meg ítéleteiket, azon törvények alapján, melyek által létrehozták ket.” 46 Szabad Vajdaság, 1945. augusztus 30.
104
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
%5 ( 4 # 6 %4C '1 $) 6 # C ' $ : ' 2 # # $ # ! '$ # $# A 1 $ $6! 1! 2 ) ! A 1 #2 3 2 4 ! $ & # ! # : $ $ 3C $ !# $ $ # A 1 # & % < !## = $ A #6 $ 1 #$ $ % C 4 ! '$! $ &! ) !#! ) :78 3 $ A #2 ' 1! 2 1 $ 4 C! $ 4 1 $4 $ # ! A ' 1! 2 $'1 # # ) # #6 # $ '$ 5 ) % ! 2 :7+ $ M ) 1 $ ! ! $! ) < $ %5 = # 32 $ A 1 !&( ! 5 )C # ! &! < = 1 #2
* )* : "
C &
A
5
) * C &1 # "
" #
A
) &
P _" 5 1 ># 1C A
cA `
47
& 1C %A [ C _ `1
C (
5] $
" :
5C
C
2=2[ 2=:4
^ " _ d 1 cA ;: . H & 1 cA H:A
GA *//D:
_ d
1
9
@ @ A "E 4A 0--7:
P
2=:: 2=:[ " #
A G `1
$
C A 0--7: 5 ! A 0--*: [ : ,,: 1.j 1 ` A P AN
2=:9 : *: &&: 7* 87:
`
9 j
&
$
' _ " " 5 a 2=:: 2=:= " # A K 1 $ " # A $ 6 $ 6C `1 C : *//-:
Mitrovi , M.: Sudovi asti u Srbiji…i.m. p.138. Egyes szerz k ezzel kapcsolatban a bolsevik példára hivatkoznak: Lenin Kursk igazságügyi biztoshoz küldött 1922. május 17-i levelében új büntet jogi propaganda bevezetését javasolta, melyet a törvényben „minél tágabb szabályozásban kell közölni, azután majd a forradalmi öntudat meghatározza sz kebbvagy szélesebb kör alkalmazását a gyakorlatban”. Koštunica, V. – avoški, K., i.m. p.155. 49 Nikoli , K.: i.m. p. 48. 48
105
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C `A BC H 1 6
*
_
C `A BC 0--7:
-
; 1 cA ; " # A9
1
d *" $ 1C 9
1 cA ; `1 cA
$ a C A 0--D:
2 H! 4A 0---:
MC
( 5C
eC1 ! A ' N
BD B "! : " 1 cA O Aa
#
Q
2=:9
9
d ' _ ' 5 C A *//7: [ : *: : 0: &&: *0, *,/:
1 H
A H 1
" & " " a C C A *//8:
; 1 cA ; d ' _ [ : 7: : * 0: &&: *-@ **D: ;
Q
1
A
P
A
: 0--7:
k C 1 cA [ *//0:
.
:
:7 C
C & @ @ E $ : N A 0--7: &
AO
P
) $ : "
&
C "C "!
;
A P " C C
-
]
J
2=:: 2=90
1
C A *//D:
9 J
`C
# " $ :" #
D B< P G! 1 ! (& &( 1 2A *///:
. ; # cA B C C # A *//-:
'
A9
$
6 !A H
%
C ;
" 2=::b:9 C "! :
' !
! $ ,: $
] ] ] ] ] ] ] ] ] ]
P
#
#
AJ
A
5KPA */7@: 6 D: 5KPA */7@: 6 *,: 5KPA */7@: C3 *-: 5KPA */7@: $ & *: 5KPA */7@: $ & 7: ' A */7@: 6 07: ' A */7@: % *-: ' A */7@: C3 ,-: Q A */7@: C *@: Q A */7@: $ & 0-:
=-7 '"
Q
@A
1
A [C
#
!&6
:
'KM P
2 60 ,4M -+ *5 -*4 ' ' ' ' ' ' ' ' ' '
$
$
( 4 #2 !#6
&C
106 */7@: C3 */7@: C3 */7@: # */7@: # */7@: $ &
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
0@: /: $ *+: $ ,-: *7:
' $
Q A 2 1M */7@: & *@: */7@: & 0+: */7@: C3 0/:
' Q 1 2 1M */7@: C3 7:
A
1
%A
A [C
#
!&6
$
( 4 #2 !#6
&C
[C
#
!&6
$
( 4 #2 !#6
&C
107
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
/0(5+ *( *)-+ $
/
$ / 1
/ 1
M
/
! /
,6,5,-3 ! $ 1 (15 1 $ 1 : $ ) $ # $ # #A 6 $5 !# $ $ : ; # $ $ A 1 ! $ 1! : $ #2 $1 4 1 $ 2 !) ! $ ! : #2 $ '$!) $! A C */0/ ) #2 $ )A C # $ 1 4: ; 5' $ ! # : #2 $ 3 ! $ 1 2 1 $! ) $ 1 3 # !$ # $ U$ " $ ') ' : $ (15 % 4 $ 1 $ #2 $A $ & !$ $ $ '' ! A 2 1C A ! ; % 4 $ ') ) A 1 & $ 1 $) ! 5 3 C 1 $ 1 $ ) $ ): #4 $ 65## !# 1 $ ! # C $ # #2 ! $! : $ $ # ! $ 1! < $ 1= !# : [C # ! $ 14 A1 G! " 2 $ #2 U$ ; #2 ; % $ $ !# # 4 1 : $ 1 A ! 1 $ 1 # 6! # 1! : C ) ! ! #2 !# $ (1 !$ ! ! ! A 2 $ $ 1 $) ! 5 A 1 ! C # A# $ # ! 2 $ : $ #2 % $ 2 $ 1 C &: % A #2 A #2 2$ 5 1 $ !5 6 #2 : 1 1 % ! C # C $ '$! : $ 14 ! ; % 4 $ $ 1 C )A !# 1 1 A #2 ! ! : &% $ !## 3 2 % C $! : 2 ># $ 1 $ $ < 4 = '$' 1 $ 2 : > # 1 #2 !$ $ '$' A #2 $41 )1 & 4 $ 1 ! A 3 2 6 $5 !# ! 2 $ : ;1 & $ !#( ) M ' A ! #2 $ 1 $ A 3 */0/ ) !$ ! 2 $ ! $ ( 1 &4 3 2$ A !# ! 2( 6 : $! ) !# C # $ 1 !&$ ! C ! 1! 2 A 2 C %1 A < $ = #2 $ 3 ! ! ! #: 2 ># $ 1 A #2 3 $ !1 A !2 41 $ )A $ $ !$ ! $ $ # $ 1 C #! !! $ ( ): $ '$5 ) '' $ ## 1 $ ! !$ 1!# C &( ! A 2 C # $ 1 ' ' !# ! ! : 1 # 3 ! 2 $) 31 A 2 $ #2
108 #6 '$'
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 31
$
$
&
6 24 & #
1
$
:
%-*%5 9( $ 1!1 6! C $ & $ C5 : $ */77 1!#! ) */+/ # 6 : P ' $ % $ # $ 1 $ 2( 1 #2 1 A 99: 1 # 3 1!#! C # $ 1 % &( ! 1! 2 ( ! 3 C5 : $ $ #2 1 %4C ! M ' ' */7+ #: $ ! ! # C C C 1! ! # A $ A 6 ! $ ) C4 $ ! ! H L ! 2$ ( !&$ ! 1 : $ $ $ #6 $ 4 ! #2 ( ! ! ) $ 3C $ 2 # 5) '$' '1 A #2 6 )$ */77 ) $! ) */7D: C : ,* # : ) 2 ! !A 2 ! 2 ! 3C # > # $ 1 $ #2 3 C $ 1 C' ! : $ (1 6 $ #2 */7/ */@- # 1 ! 1! 2 A A $ $ $ : $ 1C 5 ! 6 2 : $ $ $ C! */7+ ' ! # $ ( A & F $ C! $ C A $ $ ) 3 1 #2 5 ' '$ ) : */7+ $ A & A# $ # ! 5& ($ $ # $ $ # #2C 4 */@- #: */@- ) $ C$ 4 $ #2 1 : $ $ ' ! $ ( 3C : $ # ! 6 C ) ) !& !A !# !& 3 F : $ */@- ! */@@ '$' )$ # $ # ($ 3 3 A! $ )$ ! ! ! C5 A 2 ! 2 # 5& ' $ !#A 1 ) $ $ ' # $# # )(! : 2 ( 1 A! $ 4 $ A ) !) $ 2 # F :; $ $ ! # 1!# #A ! 1 : 6! C $ $ ' ' (15 !# A 1 $ !! $ 1 $ ) (1 3 6 ! $! #2 # 5 ' '$ ' $ ): $ $ 2 ! 5 A $ #2! 6 $ ( A $ #2 4A 4 ' ! ) # ! # $5 !!A $ B " @ 1! ! # A #2 (! 1 : $ 6 2 4 (# A 3C ! 3C $ $ $ A 3C ! 3C 6 # 1 : $ */@@ ! */+- '$' )$ ' 6! !&& # A ! !# A #2 $ $ 2 $ : $ */D- !1 # $ # $ & 4 C 3C A #2 ! $ ' %' ' 1 $ 2 # C4 ! : $ $ # ) % 3 C % $ %4 6 ! $ A $! C # ! $ 2 4 ( C5 6 : ; */D, 4 $ ) ' % 26 & ( :H ! $ */DD !1 C $ A #1 !# ! % 4A !
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C
109
#2 5 $ 6 $ &
2 $: $ */87 2A 2 '$& ( %41 1 $ 2 4 ( 1!# ) ! 2 : $ 4 A $ */D+ ($ % & $4 C #MA $ */8- */8* & $ 1 $ # ! $ ($ ' ): 1 1 $ &% $ ! ! $5 # 1 $A # ($ &% A& # & C # C $! &% $5 #2 4: $ $ 1 $ # # A! # 1 : $ 4 $ $ ) ! !# A #2 < = )$ C5 : 1 A & %4 !& !# A 6! 6 3 ! 2 6 1 4 1 $! 1 #2 3C ) $ $ ) ' : $ $! A #2 (1 1 $ A $! 2 %1 !1 1!#! #2 ) % $ 1 6 : C # A 6 $ C A 3#2 M !# 1 !# $A #2 1 $ : b#2 */+8 ) ! A& & ! % $ C 6 $( A $ #2 34 1 $ A ! */+/ ) 6 $ $ : $$ $ ) 2$ $ ! 1 $ A $ !&( 1 : $ $ 3 2 A! ! : 4* % -%-*%5 9(=,)), 50(, 2 > # $ 1 $! ! ! $ ! #2 $ ! 64 A 4 $ A $ !$ 2 ># $ 1 ) $ ! 2 $ :* # 1 :H C! C #! $! % ! ! A $ $ # ! 1! 1 ! 3C # ' 1 : #2 '#' $ 1C 4A ! 1 ) # # 4# ! # $ # $#4 ( 4 # $ % ! % #4# 1 & : $ $ # C # $ 1$ 4A6 $ 1 $ 6 $ A $ ! : # !1) % $ ! $ !# #2 6 $5 ! ! ) #2 3C ' 1'$ $ ! : $ #2 C # $ 1 % $ 1 A 2 ' % $ $ 1 $ 2( 1 % 1 A #2 $ 2 A #2 ! 2 # $ 6 $ : [ 4C % $ 4 1 $ 3C C # $ 1 $ A $ #2 $ ' 1! ! 2 #5 ) 6 $ #: ;1 $ $ 4 M1 C! A A & % C # 1 A& & # C 3 A ! 1!# C 4 ! : !) !# 6 ! 5 <6 $ = %( $4 $ A ! #2 #2 C ' ! $ 6 : $ )A */7D: C C # $ 2 $ $ 1C 2 $ (A $ $ $ 4 $ 5 ' '$ #A #2 2 (1 1 $ A 1 $ ) 6 #1 6 # 5' 1
Dimitrijevi , N.: Slu aj Jugoslavija (Socijalizan, nacionalizam i posledice), B92, edicija Re , 2001. Beograd (Jugoszlávia esete (Szocializmus, nacionalizmus és a következmények) c. könyvében az alkotmányos mechanizmusok, és a szabadság a hiányára mutat rá.
110
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1! ! 2 ! % 1! ! ! 1 : $ ! $ 1C ) : $ $ 2 2$ 6 !& ( $ $ # $ 2 : =9&*(5)+64*
C # A
1 $
C' ! !# 1 $ : b#2 #2
$ 2
% $ !A
'5 ! 2 2 A $ #2 A 2 ! $) ' C
9 %(-+4 ,)40 5,)0(,%
) ! ! : J $ $ !) C
# #
)
5 ' '$ '1 # $ # (!) ( 4 ! $ ! 1 $ $ A !# > # $ 1 , 5,-% 40 0(3)
C # $ 1 ># $ 1 2 # $ & C #2! M # (1 (! ! A ! 2 (1 ! 1! 2 ( : O 2 $ ! ! <# $ # # = 1 & A $ #2 #3 $ ! $ '$ # ' ' : $ 1! A 1 A! $ A % 4 A! #4 '$ # & : " $ '$ # A ! $! 2 #2 3 2 ( $ A 1 ! $ '$' C */8* ) $ ! : $ %# 1 $ 4 $ 1 % 1 : $ 1 $ $ 4 2 #2 #( ! $ 14 % C !) #2 ( ) [C ## : $ # # A %# 1 : _ $ !#! ) $ # $ : $ #2 $ ' $ ' C # $ 1 : K#2 $ #2 C # $ 1 < $ $! = : $ )5 #2 1 $ A ! %! $ A #2 < $ 1 A 1 & # $ 1 = A #2 5 $ ! C : $ & %! 1 A #2 $ !# ! ! 6 $ %' : $ !# 6 #2 ) & A $ 4 C 4 $4 1 A ! $ !$ ! 6 ! 1 $ A #2 C ) !#5 $ C : ;!# $ !# C # ! A ! #2 # C # 2 ) #2 & 1 ! !# A #2 1 4C C $ !# 32 $ ! # ! 2 $ 6 C # $ 1 %! C $A $ $ & # #6 4 & 1 5 : $ L $ !# & & ! C A #2 C # C # ! $ ! A $ $ C! % 1 4 ! $1! ) 1 $ ! A $) !&6 $ (4 %4 $4 4 ( $ : # #2 & ! 1 $ $ 1 A #2 $ )$ 4 A ($ $ #' 1 ( 6 : ' ##2 # 4# ! $ 1 A! $ ) 1!# # $ 6 # :
111
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
(5, .0( * 6+-Q%4, 40 0(R $ ! 1 ! !& ' # ' $ $)C! ( ! 3C #2 $ !# & %4 % & $ ' (! A ! & ! : > !5 6 $ $ #2 (
! 5 !&$ ) '$' ! $ 1 : $ 2 & #2 : $ #: ;4 $ ! ! 2 # $ 1 A #2 $ )1 : 1 % $ : K#2 ! $$ 1 A #2 !& ! & 5' 1 $ : # (#2 6 ! A M '' 1 $ ) !$ (! !$ & ! ' 2 $ ! 1 1 ! $ : ! !& $ ! ! : % $# ! $ A $ '$' C ) 5 ' !# 1 : '$ $! #2 1 #2 $ $ C A (# 1 &% $ $ : #2 $ $ : ! $ #2 ( ! $ % 3#2 1 !# A $ & ! #! & #2 3 2 $ ) A $ & ! #! 4 & : (5)*60 40 0( $ 1! $ 1! 1 !! #2)$
# #2 ! $! 3 '$1 $ # $ 6 # 4 ' 21 1 : 9 4# $ & 4 1 & # 6 $ 1 2 1 ( $ 1! 6 2 #2 1 $ 4 C # 6) 4# ! $ 1! C ! #1 4 !# 1 ) 1 $ 2 : C $ !! $ ! $ $ # (15 $ #1 4 ( : $ 3C #$ $ ) 5 1 A $ 1 $ ! ! A #2 1!#5 # #2 $ $ ! 2A $ 1! # U $ $ # 4 A (# $ 4 & # $ 1! C C5 C : '$ # 4 $ M$ ! :A $ # # #! '$ # : 2 $ '1 ) &! $ $ # $ 3C > # $ 1 ! $ 1! $ ! #2 2 $ ! 1 ! $ $ 1! & & ## ! ! !## :
5 % $% : $ A ! #2 !# 1 #2 !# : : $ $ # 5#2 : : ! 1 # 3 '$' ! $ 1 A $! ># $ 1 1! 1 $1 & 4 #2 ! $ $ 1! 1 #2 #3 9$ ! #2 ! $! $ $ # 5 # : # #2 $ $ $ ! A $ # $ $ 1! & $ !$ $ : _ $ !#! #2 %4 :; $ A $
/ , 7 % 0( *(5 % M % -, 3>* +(*4 ; % 4 ! $
! " $
!
C' ! A !
$
M1 :
% 4 #( !# ! 5
6 2 #
5
112
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 '$ # $C : C # $ 1 # #2 ' A1 #' '# $ # & # 3 # 6 1 % 4 C #2 5 ! ! ) !#! A $ ) 1 4 #: ! ; % 4 $ 1 $ ! 2 $ C 1 A 1!# # ! A 6) # # $ # ! : " $ ! C' $ $ ! '1 $ ! 2 : $ '$ # $ $ # 1 < % =A $ 2 $ & 4 < #C # $ 1 = '$ # : $ 1!# # 6 $ 6 #2 : J $ # ! 2 !) )$ : $ $ !# & ! !# 1 : $ C #M & # 3 $ 2$ 6 $ 2 C4 5 A #2 */@% $ ! !# $ '$' ( $ $ !# : $ ! 1 & $ $ # & '1 A $ ! A & # #2 < $ = C # $ 1 '$' !# & 4 ! $ A #2 : , ,&*6% Q4, 6, ,4R #
% 4M
) +-*4M 959) + *4 0(
* -, ,& 7% 4M
'$5 $ %# 1 ! $ : '$ 1 A %# 1 5 $ !# !&5 ) 2 3 C A $ '$' 1 $ ! 1 %# 1 : $ $ C # $ A! ! #) &! !& : %# 1 # 6 1! ! $ 1 ! : 1 #24 1 A #2 & 3A ! $ 1 # # C 2 1 A! 5 ' '$) # C ) 1 : _ $ 6 5 5' '$ # $ 1 $! 5 A $ 1 4 #: ; # %! ' 6 $ % ! $' 6 $4 C #! 2 $4 C4 : ; #4 5 ' # : #2 ! $ $ ) 1 # 3 ) ## $ A 2 ># $ 1 $% $ ! M ' ! $M # $ #2M ! $ 4 : # 4 '$1! ! 2 ! # $ 1 ># $ 1 $ 1 4 1 $ 2 ) A #2 #4 $ #2 1 $ ): G ; # 4 3 2 A !& !# A # $ # ! %1 $ %4 $( 1 ! 1 : ;!# C # $ 1 # '$ # A $$ $ 6 #2 #( 1 : K#2 $ ' ! #6 #4 A ! ># $ 1 $ !2 # ) !#! $ A 1 # ! :
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
113
0 ,-40 0(Q60&(3 ,&*) +( R ! $ # ! ! !# 1 ! 3 ! 5 ' '$) ! !: $ ! 2 $ ) # ! 2 : ! !# C 1 ># $ 1 $A # $ ! $ : $ $ $ $ # $ C A 2 $ 5 : $$ #25 6) # " $ M ' '1 )5 ! $ #2 !#A ! !# S 66 #2 !# A ! $M & C #2 : $ #2 % ! ! !# : $ A & # $ $ $! ) ! A #2 5 5A ' # # $ 1 $ C # )5 : $ A $' A ! 2$ A $ 4 6 ! A #2 ! $5 A & # #2 $ M #2 :; 1 A! #2 C41 #2 1 ' ! : & & # 6 2 6 $ #2 ! $ 4 $! : $ 6 C 1 ! 4 A 2 3 1!#! # )( A )6 ! ! ) <1!# ) # = ! $ 1 ! !# : / &
40 0(M>0)., & *--Q60&(3 ,&*) +(R<
! !# '1 M ) $ $ <1 =0 1 : #2 ## &% 1 # #2 2 ! M A ) $ ! $ %5 $ #2C 4 # #2 $ :, ;!# 5 ) $ $ &( ! #2 ! : 9 1 2 6) # $ M ' !!A $ $ 2 $ 1C ( ' ! :7 */7@ 6 !) & $ A ! A & # # $ 1 6 2 [C # $ 1 ( 4 # A ! 4 1 $) A #2 #% ! C 1!# : # $ !& 1 ! ! ! 6 C $! & $ : $ < #2 $ %& %4= C $ ) ' A ( $ ' ' ! 2$ $#4 ( # $ 1 < #2 C #3= & # #2 : [ 4C ; #2 $ # '% # 5! 1 C # #2 # '% # 5! ! C : ; # #2 # 6 2 # (1 F # A '$ & $ ! $ # $ ) 1 :
2 Sewann, G,: A németek Kelet-Európából való el zésének tipológiai sajátosságai, 343-354. pp. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában (Szerk.: Lengvári I. - Vonyó J.), a Szerz k, Magyar Történelmi Társulat, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2003. 3 A magyar és a német áldozatok becsült száma is kb. 20 000 körül mozog. Tekintve, hogy a két populáció hasonló nagyságú volt, ez arra utal, hogy hasonló méret volt a megtolás. 4 Mészáros S.: Holttá nyilvánítva (Délvidéki fátum 1944-1945) I., Hatodik síp alapítvány 1995. 21. p.
114
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
4* % -%-*%5 9( >,=)3 0(% % + 40 0((5, , ,
M U-
%4- -U +. M 0(
, 5,-%
$ 2
1 4 C #! # & $ 5 !# $ ! : '% # C $ A ! ' 2M $ ! 2! % & 1! !# : $ $ % !# #2 A $ ! !# A $ #2 $ A A !) & $ ! % & : ' ! 3 $ ! A 2 #2 C # $ 1 & # 2 #2 : $ #2 1 $ A 2 $ & $ ( 4: $ # 2 C! ) A $ # $ 4 ! # $ )A ! $ $5 !# $ M # 4 ( 6 4$ # C : 2 ># $ 1 $ & C A #2 3#2 #2 #$ 4 $ # # # $ ! $ # $ 3 32 1!# C $: $ $ C) # ! 1!# 1 A (#2 #2 $ )$ $ 23 A ! #2 #2 ! $! 2 : $ ! $ 4 A #2 ! 5& # $ A! #2 $ ) $ %! $ ! ! $ C : 6 ! ! $ !: $ ! ! ) 6 4% 6 # # 6! A 1!# # (1 A #2 ) !# 1 $ ' # $ : $ < $ = & & %4 $$ 1 $ # ! #A #2 6! C #2 $ % $ A #2 $ #2 ! $! 6' ! ! $ ! !1 2 # #A [C # $ 1 1 4 #: $ #2! # ) !#! 6 1 $ $ A $ $ # # $# $ 14 $ &C $ 2 &! $ #C : 26,-4,5-,-0(,4 4* % -%-*%5 9( % - 40(3..% . =*4 >* +( $ !) $ #! $! # $ 2 A C !1 ! $ 2 1 3 #2)$ A C ( C' ! A 2 #2 4 A ! 2 #5 1 $ A ! ! $5 1 $ $ ' ! ! 1 : ! !&& # $ 4 $ ) '1 $ A #2 $ # #2 1 $ 2 1 #2!
: $
C $
$ &C )
!) 6 A ! :
3 C % !&$ !
! # 1 : :
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
115
=* )0-,5%4 , ,&*) +( (*4 , 5,-X(0& 40 0(0 ,< $ & & $ 6 ! ! #2' M & $ (1 1 $ A $ $A #2 #2 1 2 &C # 5 M ' ) '$' !# A !#& # 5 ! $) !2 # 3$4 4 !# 6 : O 4 !&& #1 $ # $ # $ C 6 ! )5 1 4 $ : ; $! 2 A & $ ! !5 $$ : K#2 #2 A ' $ MA # ' 1 3 '$' !# 3 C 2 A 6 5) ! ! $ ! $ : =9&*(5)+6,(,-.3)),6*
-7- 9)(+&*4
C # $ 1 ) A 6) # & # $ $ !) 1 4 #6 # $A #2 $ #25 ! ! (15 $ )A )$ ! 2$ ( : ! $ 1 ! $4 C' ! : $ & # )$ ( 6 $ !A& & # C 1!# )$ 1 : $ #2 (1 ) $ A $ ! ! ) '1 $) 2 & $(1 ) $ ! $ (1 %4 #2)$ A $ ) $ 1) ! #2)$' '$' : $ #25 ! ! 6 C ) ! ! $ ) A! 6 C ! #2 $ ) % $ :; $ )1 2 ( : $ 4 C $ A #2 & % %! ! ! A #2 #2 !# : !& 4 C #6 # $ 4# # ! !: $ !) M ' ! $)$ !# 2 1 A $ 6 #2 6) : $ %! A #2 ! 2 $) $ 5 $ $ & ' ) $ #25 ! ! 4 $ ( A 2 6 # 6 % 6 A! 2 $ # !1 $ #25 ! ! $ 2 : $ # $ #2 C #3 # 4 ! 1! !# ) $! A # 1 < #2 ) =A ! 1! !# 5 6 $ : $ #25 ! ! #1 4 ( 4 '% # ! C # # 6 5 A #2 2 !# $ ! 2A M ' ) !& !# C4: $ # ) '%A C # $ & 4 1 6 : $ <# $ # = # ! $ 1C 4 4 & 1 A '#' 4 $ ! ! A ! ! ) F $ : < $ #2 C #3 #= ! $ A 4 $ 6 ( ' $ 1 : ! !) $ 1 2 )$ A 2 $4 # C4 #25 ! ! ! #6 1 A $ $ #2 )$ '1 $ ! 2 !2 1 1 # : $ ! $( 1 A '$' # $ # %! A '$' $ #1 4 ( #( #2 $ M ' !! A $ ($ 2$ A $ C4 ! # $M ! !# (#2 #2
116
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
% $ C A $ #2 '$' !# 6 4 # #2 4 A #2 #2 #2 '$' !# C A (# #2 &: $ % $( 1 A 2 2 1 : $ ( $ 3#2 % ' ) C4 ! ) : ># $ 1 A $ ! $( 1 %' ! !1 ! & 5 6 $ : $ ! C' ! )$ # !) C4 ! 6 : ($ % 6 ! $ ! A 3C ) $ #2 6 : $ 1 A C # $ 2 $ ! M ' ! % $ C4 6 A #2 #2 A $ %! A 1 2 6! )6' ! 2!1 ! 1 ! 2$ ( $ !&& $ ' ! A! $ #2 2 $4 !) $ : #2 $ $ 2 2$ ) A #2 #2 !# ! $$ 2$ ! $ ' ! 1 2 ># $ 1 A ! $ $ +!1 ) A ! $ )$ $ '$! $ 23 A 1 2 # A )$ !& 6 : 9 C A !# C4 ! C! 6 ! $5 $ 6 # 4 ' 21 : ! $ A #2 # $ '1 $ A !# $ ' ! #:
117
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
/%-*6%-(/%4)7( $
1/
/8
1/
!:
1
!
BGCE BGCB /!
C C
A " @ " " " @ " ! C C " B @ C"C C C " C C " @ @ " H " & 5 C C @ @ " & C "C . C @ DCC C O7C C F . "H C @ DC BD C" Oc @ 7 F " A "C " D E 2> @ " D B @ @ C2 @ $ !$ G 1 # ' ! !$) $ $ A */++ ' $ # $ (#2 #2 1 $ 1 4 :0 ! !# A #2 $ */+- +* !1 $ C ! 2 4& $ % $ ' ! ! # !2 ($ 1 ! '$' : b#2 ( ! ! # $ ! 2 & H "$ # : l A B #2 #2 5 ; & B ;H ) H" & ! 3#2 6 # $ A #2 / @ C C @ A " , ; C 4 1!#! . ; $ 1 4 $ !1 7. # )( A #2 @ /" BC A " B"F C C D ; ' ! 1 4 #2! M M A #2 C ($ !11 !) A $ C $ 1 $ A ! !1 ! ! 2 A & $ 1 # #2 : ) #2 (15 & $ 4: 2 ) ! $! 1 $ A #2 #2 !&5 6 $ 1 $ #A $ A 6 ! & # &C 1 $A #2 ! 4 A 1 : !
F
5+))
1
!&5 $ $
@
A "
- )* (5, 6,5,-% (-94-U += 4&
4 % 1
"
C C
6 1
= 1
$ % $ 1C $ : : #2
$ 4 ! 2 # 1 4 #A .
( 4
#2 4 A $ 3 : < 4 6 6 ! ' ! ) ' $ %
1978. október 16-án hirdették ki a Vatikánban Karol Wojtyła pápává választását. Davies, N.: Bo e Igrzysko. Historia Polski. Tom II: Od roku 1795. Krakkó, Znak, 1991. pp. 803-804. 3 Protokół nr 41 z posiedzenia Biura Politycznego KC PZPR 29 pa dziernika 1980 r. In: Włodek, Z.: Tajne Dokumenty Biura Politycznego. PZPR a „Solidarnosc” 1980-1981. London, Aneks, 1992. p. 149. 4 Stanisław Kania és Józef Pi kowski egy napos látogatáson volt Moszkvában 1980. október 30-án, ahol Brezsnyev ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Lásd: Zaszedányije Politbjuro CK KPSZSZ 31 oktjábrjá 1980 g. In: Generał Pawlow: Byłem rezydentem KGB w Polsce. Varsó, BWG, 1994. p. 276. 5 Protokół nr 42 z posiedzenia Biura Politycznego KC PZPR 31 pa dziernika 1980 r. In: Włodek, Z., i.m., p. 152. 2
118
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ :
$. $
!
2
A ! 1 4C
$
1 $
' 1! 2 $4 # ( )C # 4 $ ) A $ $ B #2 #2 5 ; & m$ "$ # 4 $ 1 C AD 1 '$ !# A 1 A C 1 C # & 6 % $5A & # $ 1 : 5 1 4 4 6 6 ! ' ! ) 1 $ 3 C C' ! A! M ' : > ) !#5 C $A #2 1 C # & 6 % 0 0A@ !1 A B ;H # $ & # 7 @ !1 5 ' $ ! 2 & : 1 4 ' 1! 2 $4 $ A 6 % #2 . ' 2$ $A 1 & $ 4 . A & #6 ) 1 $ ) 6 5 ) 6 ! 1 $ A ( 1 $! 5 : 92 1 # $ ' # 2 1 $ 5 A '$& "$ # "A 1 " 1 $ 1!# C4 H "$ # H" : "1 $ & ) A $ ! 2 #2 # H "$ # ; $ 1 1 ' ! ) #2 $ ! ) :8 $ ! " 1 $ 1 $ $ ! M ' ) + *A #2 #2 $ 5 ! 6 : $ ! 25 1 $ $ ! H" C 1 &C ' ! : H "$ # C &C ' ! ; $ % #C 1 $! : $ 2C ) !# C41 1 & ( 1 $ ) $ 1 ! A #2 # # ' $' % M $ &! C $ #2 #2 # $ # 1 #2 & 1 # C! A $ $ 1!# C < ' $)= $ ! 2% ! : ;!# C ) !## ( C A 2 ! 2 # & A 1 #2! ' 4 ' 1! 2 4 $ & $ 1 $ $ C A+ C $ : $ 4 $ ! $) & 6 % 4 !&& # $ $A ' # 2 1 $ #2 #2 $M 5 : 92 1 1 C # $ [C # "$ #A 1!# C4 & # 1 C # ) #2 : K#2 (#2 M ' ' $ #! $ $ m$ "$ # #A 1 $ m$ "$ # ) # $ 4 #: $ */8@ ' '$ # $# 6 '1 $! ! C' 7/ 1 C #A +-+ 1 ! 0*0+ '$ !#: $ 3C $ (1 6 $ # $ A 5 #2 # 2 ( &C ' ! : O $ # l4 $ ! # #2 $2 1 C # 5 '$' 2 *+ 1 A # ! & # 4 2 % l 1 C # #! $ #2 4 ! $ % 1 C # C 7 4 1 : %! 2 # #2 1 C # 6 $ A 1 1 C # '$& $ '1 ! *D 4 7/ 1 : 6
A járásokat 1975-ben a közigazgatás átszervezésével megszüntették, így értelemszer en a járási pártkonferencia is megsz nt. 7 Érdemes megjegyezni, mint ritka kivételt, hogy éppen a tárgyalt korszakban lezajlott IX. rendkívüli pártkongresszuson (1981. július 14-20.) úgy er sítette meg Stanisław Kania az els titkári pozícióját, hogy a Kreml nem tudta vele szemben érvényesíteni az akaratát. 8 A 460 f s Sejmben a három legálisan létez párt – a Lengyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Parasztpárt és Demokratapárt – kapott mandátumot, illetve néhány, a rendszert elfogadó keresztény társadalmi szervezet.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6
#25 C & 1 $ 3C '$ # $# $! 2 3C 1 C # & $ $ # '$& $ C ) ! $! !$ & 1!# C4! ) $) $ 1 M M \ #C #2 $ A #2 1 C # '$ # $# 6 5 $ & C 4 C ) [ 4A H $ n! o4 p1 : (
A
+(
) % (5, 6,53 0(,4
3
119
!
$ # $ # $ 1 $ $ # $( : $ 3C 1 C # # A1 C # 1 A ) !# ! ! : $ 3C $ 1 #C ' ' ! :/ $$ $ 6 4 6 : #2 $ 2C ) # n ) A 1 A #A : C ) & '$& %A - ) % , (5, , 4?6L)
#2
! A #2 [ 4 $ $) ! #2 ; $ 1 $ ! A ! A #2 $ ' 4 & # ## '#' & 4 $ ' $ A $ ! $ 1 $ # A 1 # A $ '$' ! A ' $'1 !# $ # & # : C 6 # $ $ '1 ! 2 1 A 1 $ #2 ! ! !# 1 2 % $ 1 A C ! !11 !) # ! # $ 1 : $ $ $'# $ C5 A #2 1 !1 '$ &! C #2 2 6 $ A 5 ' '$) . F 6 # !1 . $ 2 $ $4 % & #2 $ 1 : $ !$ ' ! #2 2 A !$ & # #2 $ $ & A 1 # S 2 $2 ( !2 A C lS C 2l & & 1 1 $ 1 : $ $ % $ < !1) = $ $ 1 $) ' # $ 2 1 #2 : $ $< = 5' 5 C ! ! <) 4 =A (#2 ! !5 4 A $ #2 # ( : $ # %4C $ 1 $ A $ ! $( 1 $ ( 4 '1 ! !1 A ! #2 ) !# 1 1 &4 C # $ $ :*- $ ' ! 1! ! #' $ # 5 : #2 1! B #2 $ #1 : $ */+- +* 2( ($ !&& 1 $ ) 1 $ A #2 2 ! #6 C & & # C # $ %! A 1 A !$ & # $ #2 2 #2 (%4 : $ 4 6 $ 1 $ A 2 #2 1 # 4 #2 ' 4A 4 65## $# 1 4 #! 2: #2 !&& C A #2 $ 6 $ 1 $( # %4C : */D+ % $ ! !#A C */8- % ! # '! C ! #6
9
#
1
Iwaneczko, D.: Opór społeczny a władza w Polsce Południowo-wschodniej 1980-1989. Varsó, IPN, 2005. pp. 21-22. 10 Szalai E.: Az els válaszkísérlet. Budapest, Nemzeti tankönyvkiadó, 2004. 16-26. pp.
120
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1
$ #: S l 2 l J !2 & A $ J 2( 3C ! ) !## : ;% */8D 4 ! . $ @D 6 $ !16 4C . ( % ! 4 ! A #2 $ $! & 1 A % 4 C'1) 2 ! 2$ ( 1 $ : & # # C! $ : ; (C /" " @ C D C @@ " @ @ ! @ @ @ @ C FB" C B"C ** @ ;% 2 1 1 4 4 & $ 4 A #2 & $$ A #2 6 #21 '$! '1 */8- % ! A 1 */8D 2 3C )$ $ $ C 4 $ A C ! ! 1 $( % $ A ' # $ :; !$ & # ' $ 1 $) ! 2 ' ! #2 2 1 B #2 $ # :*0 $ ) !# #2 $! ! !# #2 $ : ' ! $ */8D: C3 0@ $ C ! 5 ! 1 ! #: ! ! 2 A $ & 0, # ; 1! ) "$ # U A 2 &( 4 '$' 1 > $2 $ C A >% n! B&n : # #2 #2 # & A & $ #C U 6 (1 B #2 !& '$ # $! $A 2 M #( !# (#! #2 A 1 4$ A $ C # ! A $ 1! ! 2 2( 1 ( ! A 5 ! ! #2M ! 1 4 ! $1! C #! : 1 $ '1 4$ ! $ (! $ A 4 H5 &' 6 % $ & /! 2 $ $: $ 1 4 A $ 1 $ A& (1 6 !& < $! = & $2%C 1 : #2 #2 ' ! ! $ !&& $! <& $! = & $2%C & 2%$ 6 # C 2 A $ $ 1 $ A & < = &4 A 2 $ ! 6 4 $ $ 1 $) A #2 % ! ! 1! !1 & 1 :*, % $ 1 $) ! 6 C $ < $! = & $ % 6 # A 2 #2 $ ! 2A 1 % !$ $ 1 $ C : ; # '$ ( ! $ $ < $! = & $2%C A < = &4 & l%$ 2 #2 ! $ & $ % L &4 :*7 !# < & 1 $ !
11
$
= #2
4
Az új evolucionizmus. In: Michnik, A.: Gondban a bohóc. Esszék tanulmányok. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 1996. 29. p. 12 Lásd err l: Kami ski, Ł.: Stosunek robotników do władzy 1944-1989 i jego ewolucja. In: Neja, J.: Dla władzy, obok wladzy, przeciw władzy. Postawy robotników wielkich o rodków przemysłowych w PRL. Varsó, IPN, 2005. pp. 12-16.; Chumi ski, J.: Strajki robotnicze w Polsce (1945-1948). In: Kami ski, Ł.: Studia i materiały z dziejów opozycji i oporu społecznego. Tom. I. Wrocław, 1998. pp. 14-50., illetve magyarul: Tálas P.: A munkásönkormányzás kérdése Lengyelországban 1945-1989. In: Krausz T. – Márkus P.: Önkormányzás vagy az elitek uralma. Liberter Kiadó, 1995. 137-143. pp. 13 A korszakkal foglalkozó lengyel történészek (Andzej Paczkowski, Andzej Friszke vagy Krzystof Łab d ) nagyjából egyetértenek ebben a fogalmi keretben. Lásd: Iwaneczko, D., i.m. pp. 7-8. 14 U ., p. 8.
121
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
; $ $ $! 1! 2 !# ! #25 4 */+- 2 : C3 ! # $ $ C ! 2$ ( ! A #2 #2 #3 6! ! #2 C 6 m$ '$ $ C $ # : ! 2 ' # $ C $A #2 #6 ) & 1 $ ! A #2 #2 C ) ! $! #2 ) 65## $ 1 $ A 1 $ !&1 : $%$ % A # n ! C $q # & ( & # $ C A #2 & $ A # $! : ) & 4 $ 1 # & 1 $ ! $ *: " (1 6 & ! # ! 2 $ % : $ # $ # #2 ! $! ) 1 4 C A # C # # A #23 1 $ C < =! !# $ 2 4: 0: $ 6 2 #2 3C ! 1 6! $ $ A !$ $ M # & #2 ! $! ) 1 4 C : $ 6 (%4 2 ! $ ) !# A C $ 1 $ ( $A 1 & $ %4C $: ,: $ C 6 $ A # $ $ % $ : & C # $ # & 1 $ ( )1 : $ ) ) !## $ #2 $ & 1 $ !: $ 1 4 #' % ' # $ 2( 1 '$ C $ $ 6 # $ # 2$ : ! 6 # 4 ' 21 '$' *D 4 & # 41 ) #2)$' : 5*)% B #2 ! $
C
@ /'" B"B C E E" B " " " 15
%-+(
- )* (5, 0.,
!& '$ # " / " " H@ FB B @ DA *@ /'" @ "E @ E '" ! $ / @ @ @ S< T /! '" @ @ C " @ " D " @ *8 \ $ A
5#2
$! */+-: B @ @E E H " " " "AE @ @ " D C " @ C @ @ "C @@ "E FB B"D " @ D C C @E E E " @ E 7JM @ " D " " #2 $ $ #2 $ C
% 00 " H@ E " ! C " E " H " " C C C C AC *D C @ E "
@" " " @ C BC ) !#! ! @
Ocena sytuacji wewn trznej w kraju i propozycje działa resortu spraw wewn trznych. In: Kopka, B. – Majchrzak, G.: Stan wojenny w dokumentach władz PRL (1980-1983)., Varsó, IPN, 2001. p. 36. Uo., p. 36. 17 Uo., p. 37. 16
122
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 4
2 %5 : $! A $ #2 $ 1 4 6 %4 '1 $ ! 2 ): $ ( 5#2 C ! $ $ #2 $ $ $ ! C & $(%4 ) ' ! ! B #2 $ # A 6 !& # (1 # $ %4C ! 6 (1 &4 2 #2 $ #2 !#! #) $! ! ! :*+ $ # #2 !# ; 1! ) "$ # : #2 ! $ A $ #! $A C ($ 4 $ $ 1 $ $ !#! :; !$ & # $ '1 $ ($ 1 ! ! !! ) A 2 (#2 #$ / A " @ "@ C C "F C " " @ " C */ /! 7JM '" @ @ " @ " @@ "@ B" C C @ E " B"B 0& 1 $ ! $ ) 6 #1 #& 4 1 $ $ U 4: $ $ $ A ! 1! ) $ $ 1 $ A. 2 ' # & F #2 < $ % = . U & #A 2 & $ 1 $ ! A #2 $ % A & 2 # &! $ 1 $ $ 1 $ : /!" @" E FB B" " " D 7JM @ " " " BCC B " N "@ C " C @ " @ " @ A "AE @ BC C '" @ F D "@ C " C " B A "@ @ @@ #$ $ ! ! ! :0* U 1 $ 5 $ 4A ) $ 3$4 4 1 #A 1 !# '1 $! $ $ 1 $ #2 C $ 4 : $ */+* $ & ! ! 4 ! $ 9: U $ # # $ A J n A U 3#2 ( ! #A #2 ! %! C ! 1 $ ) $' 6 $ : !) 1 # 4 1 $ ) S C% % > $ ) 1 4 #1 $ 1 00 #2 # ' ' : > $ A 1! $ A $ ' ! ) A #2 !$ ' $& ( : ; #1 $ & A */+*: 4 */ ! " $ 2 11 '$' 6 A #2 6 #C 1 # 0, $ $ # ! ! 5 ! : & $ % 1 $ ! A 3#2 ( ! ! #A #2 #% ! 2 $ : $ ( A #2 *D 4 & 6 $ C A ) A $ ! $( 1 1 %' !! : $ ! !$$ 6 # 4 ! 2 & $ : & # !&& !&( !# C : 18
Uo., pp. 37-38. Protokół nr 41 z posiedzenia Biura Politycznego KC PZPR 29 pa dziernika 1980 r. In: Włodek, Z., i.m., p. 149. 20 Ocena sytuacji. In: Kopka, B. – Majchrzak, G., i.m., p. 39. 21 Uo., p. 38. 22 1981. október 18. 23 Rosszijszkij Goszudarsztvennüj Arhiv Novejsej Istorii (RGANI) 89. fond, 66. perecseny, 4. gyelo, 5. list. 19
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
- )* #
-+ (
123
)* (5, 0.,
%4 1 $ ! ! C4 #6 #2 C5 !# & : # %4 & M = 1($ 4C 1 $ # #2 ! 1 46 2 # ! #2 # ! 1 M A '$ 1 6 #2 : #2 & # ($ A #2 C # 1 $ !A 1 1 $ 1 # 4 ! #
5#2 : <6 C $! : ! $ 4 C ) !$ & !& $ ! $ 1 4
$ % $ 1 $ C ) #2 $ M $ # 6 ! : */+* $ & ! A $ 9: U $ # # $ A # % $ #2 ($ 2 A 87 $ $ ! $ 1 ! : P#2 $ 1 A #2 & 4 $ !& $ M !# $ 4 # 1 : $ $ 1 $ $# ! % 3% & C */+* % 2 # $%$ 1 # C! A ! ) S lq $ 1 $ $ #! $ $ # $#4 ( : \ $ # 1 $ A $ : > $ ) 1 $ #2 4 && A */+*: 1 1!#! A #2 @- $ $ ! ($ 6 4 A $ $ F & # @+ $ $ ! %' : ! A #2 $ (4 $ ) C ) $ & $ !& :07 # (1 #( ! ! 5 '$) 6 !! A 2 ! $ A #2 <' $ A #2 # 6 %4 2 !$ ):= $ & 1!#! # ! $ @* $ $ ! 6 ) ! #2 !# 6 %4! A (# $ % *0 $ $ ! : 1 C! % ,7 $ $ ! 6 ) A $ !# # % 00 $ $ ! : 6 ! # $ C #C A #2 7* $ $ ! ! 6 ) ! 2$ ! :0@ 4 #2! M 5A #2 6 $ 1 $( $ ! & $ A G 1 !$1 $ ) C! : $ & # $ C A #2 % ) $ < =! < $ = '$' : ; '$ '& ) ' !# $ $1 &% ! $ '$' A ' !# !# ($ # #2 $! A !# 3 1 # 4: [ 1 4& $ A $ #2 1 4 # #2 $! ! 6! '$' # $ C 1 : & #6 ) 1 $ ) $ $ C (1 : ; ! $ & # $ 1 # '1 $ : $ ) # 24
Komunikat o badaniach sonda owych O rodka Badania Opinii Publicznej i Studiów Programowych Komitetu ds. Radia i Telewizji „Polskie Radio i Telewizja” na temat napi społecznych i stosunków władza-„Solidarno ”, przeprowadzonych we wrze niu, w pa dzierniku i listopadzie 1981 r. In: Kopka, B. – Majchrzak, G., i.m., pp. 56-57. 25 Uo., p. 54.
124
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
) 1! ! ) !#! : J C % !$ $ 1 A !# # n # & ( */+-: # $ ,* ! /Q F B @ " H " " " F B C D 0> ;!# A 2 1 # 1 2 & $ 1!#$) ' A !& $ $ 2 $ A # # !# A 5 # ! 2$ ( : $! 1 $ ' $ 4 & $ ! 2 <' $4 6 =A & # 1!# ! 2 $ < = 1 $ : $ <' $4 6 = (#2 ' # #2 #( 1 $ $ :
B % S lq
,) (5 +)-% * )* $ 3C
1 2
% $ H $ 2A
d P: C l2 $ $ C4 *7 @-: 5
6 A *//*:
)
f-
9 ( ! J # ' 21 4A*//D:
4%:
$!
%$ H % */7@ */7+ : 9 7 d e: & $2%C & & l%$ # : : 9: S %l A *//+: &&:
&" r 9# $2 "2l
O
H
$2
J"
99 U H % [
4A
4A "S JA *//7:
* " 5 */+- */+/: [
" U&4 & l%$ 2 4A 9H A 0--@:
7
4 l $2 */77 */+/ C # %C : 9 l $2A $2A & $ % l $2: H 2 4 4 & $ 2 l 2% H B [ 4A 9H A 0--@: &&: *0 *D:
d e: C A >: G % s
7 # f ,( " )" */+- */+, : [ 4A 9H A 0--*: ( g <; r S2 & D@ 88: '" 26
l $
*8/@
"
H % Hl
C
2
%
%
C
l $H B
N &< sc= $ & n %$2 & n 9 A B: . A S: < sc= 2% $ H $ $ : $ % < s%= H J n # $ $C E[ %$ %2 t$ : J n A 9 2 2 2 : " QA *//@: &&:
G"C & $
)1
$ (!
:"
&
A
$
' 21
4A 0--7:
A „Szolidaritás” létrejöttét l kezdve nyitva állt a kérdés, hogy a szakszervezet hogyan viszonyuljon a fennálló hatalomhoz. Mi a Lengyel Népköztársaság? Ha ez a szovjet okkupáció egy formája, totalitárius jelleggel, ami szemben áll a lengyel államisággal, akkor a szakszervezetnek nem marad más, mint harcolni az államért. Ha a Lengyel Népköztásaság alapjában a lengyel államiság talaján áll, akkor csak az állam demokratizálásáért, illetve a szuverenitásának növeléséért kell harcolni. Lásd: Ma ewski, L.: „Solidarno ”: walka z pa stwem czy walka o pa stwo? In: „Ma ewski, L. – Turek, W.: „Solidarno ” a wychdzenie Polski z komunizmu. Wykonano na zlecenie „Solidarno ci” Portu Gda skiego z okazji XV rocznicy powstania Zwi zku. Gda sk, Instytut Konserwatywny im. E Burke’a, 1995. pp. 65-77.
125
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$@
-C $ :.; *//@: *,8 *7,: &&: f ` */+- */+*:A B
& C A
' H: _
2$ 2$
G
2" A *//0:
! ! B #2 1 #2 $ H
$ #
2%$ # : H H
*/7@ */+/: 9 :B 4A <
%=
126
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6,-47
5(0.,-
/
:
V 1 1
V
!:
/
K
& C #2 # EE: $ $ ' ! ! # # )$ $ */77 $ 1C $ 1 ! !# ! ! 2$ ( $ ! $5 1 $4 '1 $ ! 2 : */77 1 4 6 4 C !# 4 ! # $ ! 5 A #2 <6 $ (4 ! = 4 [' ' O # 5 ! $1 / * "@ E @ E AE @ @ $ 1C 4 $ 1 # 3 ; #2 $ # % 4A '$1 6! 1 ! !$ 1 ! #2 # #2 !& ! $! A 1 #2 M ' $ ! : ' A 2 & K C !& % ' !# 5 ! ) $ A '1 $) !&& 6 C $) /. @ C 0 "@ E $ !$ ! (15 #2 $ ) $ !# 1 ; #2 $ # $ $4 5 A $ / C "@ H D @ < C" E " " H E C "C C A, $! A < 2 $4 ! 2 $) = 5 : ' ) 1 $$ A #2 $ '$ #2 $ ! 2 #2 6 #2 (15 . #! $ & # A 2 $ & # # 1 4 6 ) !# $ # % ! 2 ! ! 2 ) & A 1 #2 # $ . 1 *, 7: 6 '$ & % 4 A #2 & C !) ! ! #2 $ !#MA *+ ! @- !1 '$' 6! 6 & 5 C $ 5 # '$ $ 1C & % # :7 !: 2=:: SMC " / GC" H T! C " A @
1
@
11?> "@ H @ " 2? ET FC " C
C C
F C
C @ A
C @ " CI FB
" CI E" C B " C
B
" C @
@
7@ @ "
C @ A H ;
Móricz K.: Kárpátalja sorsfordulói. Hatodik Síp Alapítvány, 2001. 123.p. KTÁL. Kárpát-Ukrajna Néptanácsának prezídiumi ülése. FOND 14., opisz 1., od.zb. 6. 3 Móricz K. i.m. 127. p. 4 Botlik J.: Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján II. A Magyarországhoz történt visszatérés után 1939-1945. 2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! @
@ 0 "@ H
2=:: K E C @ BC C C C G" "@ @ P "C ( C F Q@
2 @ B 6 #C
5
127
2? @ E 2: D @ F " B B" @ @ " @ C " C C " C " A 7@ @ F C P " " " CI B C 2[ C D 91C @ D F B " " 7@ @ @ D C D C " @ @ @ " @ @ @ C = D 4 ! E 2=:: C E 2> "C " " E" C B C "C
!"
@
E "AI H
C A & % $4 4 A #2 $ 6 # A 1 #2 #2 #2 1 $ ) : $! #2 C ! A #2 1 C . # & % A #2 ' $ & 6 # # $ A 3 1 ) 1 ! 2 ( :@
'$ . !# AC $ #2 #( '1 $)
Beregszászi Gy.:1944 tragikus Erzsébet – napja. In: Bereginfo - 5. évf., 27.szám, 2001. július 9-15. 4. p.
128
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&
$
[G . (! ! % $ : #2 6! 6 ) #2 # $ & */77: 1 *+ ( 3 $# 3 (! $ 21 #2MC ) ! $4 : /!" C F C @" @ " " " @
6
A
#
Nagy J.: Megaláztatásban. Ungvár – Budapest, Intermix Kiadó, 1992. 12. p. Botlik J.-Dupka Gy.: Ez hát a hon... - Mandátum – Universum - 55. p. Dömöcki A.: A novemberi manifesztum. In.: Útközben. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 1998. 164. p.
7 8
129
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&C A $ 4:
)
0 @
! @
? @
! @
! % &
! !
@ "
@ "
&C
! $5
$
"@
" @ 7@ @
@
"@
"@ " @ @
FC
$!
130
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
9 A #2 $ */77: 1 *, #C )A 2 C 6 $4 ( 4 & % ! ! *+ @- !1 '$' A #2 ! 1 6! 6 # ' 1 C $ :> # ! 2 A #2 $ ( '$' !1) !1C !&1 1 1 $ % '$' A A #2 4 # ! 3 $ !2 3 . 6 #2 (15 #21 $ 4A . % *+: ! !15 ' ' 6 ! !15 # ) 3 !& ) $ !2 : $ $ C A # ) $ *++@ $5 A 1 #2 % !1 1 A #2 $ % '$' */08 A 1 $5 ! M A Q 77 % *8 ! *D !1 1 : $ # #' $ ! 2 $ */0D $5 '$5 2( 3 :<
$
!#M % #2 C ' 6 ) ! @-:
C! @/ */0+ $ =:
16 14 12 10 8 6 4 2 1885 1894 1896 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1919 1918 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928
0 év
: @
!
$ # #2 $ 6
CC # A **] 4
@ & $
" @ @ " $
6
$
"F C C "
A $ 2 1 ! D] #' '#
% #2
"@ 1 '! (1) 1
# $ A 1 #2 +,] :
131
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN Vallási megoszlás 6% 10%
református római katolikus görög katolikus
84%
9 @ 1 $ 4 1 A % ! $5 )A ; $ 6 #2
$
!"
@ "
A *@/ '! )6 (15
#21
"@
%
D0] ' !# A !#2A ' A ) 1 ! #2%
%
&( 1
#2
#2 6
4
A #2 :
) #2 :
Gyermekek száma
30 25 20 15 10 5 0 egy
> @
kett
!
három
CC
& 6 # $ $ : P M )A #2 $ ! 2 A $$ #2 $ $ !2 $ 1C % &
6 #
@
négy
öt
" @ @ " 1
!# 4A C'1
"@ #'
!&1 #2
C5 $
$ )
hat
#2
6' M1 ! % # #4 $ $4 5 :
132
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN Az elhurcoltak foglalkozása
értelmiségi
2% 2%
gyári, üzemi munkás
1%4%
16%
földm ves keresked
3%
iparos
4%
hivatalnok
1%
lelkész, pap
67%
egyéb nem tudja
4 @
!"
"@
! ! A #2 # ) 1 # & ! A 3!) !# $ 1 $ A #2 #2 1 & A !&& % 1 !#A #2 ! C : #2 6 &4 ! $ $ . 2 #2 #$ $ # $ C #2$ */77 7@ C$ . $ ! $ ! ) '1 $) 1 C /! C " F & C C . :9 E BF BC " E B " ! E C ; " C G" AF S: C , 20 C ( @ Th D D @ " E" 6 C H< K @ " C " ! B G C " H " C C 7@ @ " C / " C D " C ! $1 $ ) !# A $ '$ ) #2 ! $! 7*] $ #2 1 ) !#A 2 & # $ #2 ! : $ ( &4 ! $ $
9
Deák György feljegyzései. Bobrujszk, 1944. november-1945. március 11., p. 3. U.o. p.1.
10
133
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
Milyen bánásmódban részesült betegsége idején? gyógyszeres kezelésben részesülte, megfelel en ápoltak nem tör dtek velem igazán, épp csak arra vigyáztak, hogy ne haljak meg nem érdekelte ket, hogy mi van velem, a magam erejéb l gyógyultam meg egyéb
[ @
!" HA
C
C C
"@
F "
CF
@ @ E E
%
1 4 &% 1 2 ) !#5 A $ 4 ' !#! % # $ A 2 # $$ $4C : $ !! $ * 0 A #2 , 7 !1 6 # # ! # ! '1 $ : $ ! */7D 4 $ ! # 1 ! &4 $ 6 $ $ # : ** $' ! /W E "C C " @ ! A " @" C DF 7C " "B ND C . C # #2 1 $ ! $! &C : _ $ #$! !&& # &( C A #2 $ & ## # $1 ! !&( ) $ #2 $ M 6' M1 ) $ 1 $ ! !# # ! # A 6 ! ) #2 #%! $ : # &) A #2 $ */7D !& $ 1$ # 1 !# 4 #2 $ !#M # DD --- % ' $ */7* 0,, +7- $ !& :*0 $ '$' !$ 3 1 $ !# A 6 1 # )$) ' # 5! ! $ 1 $ 1 ! '$' $ */77 2 C $ & :*, $ 1C $ !&( ! ! 6 2 5' ' 2 2$ 5 $ !) #2 A ' A $ 1C ! $ 6 $ )( : $ ! $( &C 1 4 '1 $ ! $ # C A #2 !# 4 #2 # ) %! $
11
3 2
Botlik J.-Dupka Gy.: Ez hát a hon… p. 55. Ld. err l még: Pál Gy. :A magyar irodalom Kárpátalján (1945-1990). Nyíregyháza, 1990. p. 10. 12 Molnár J.- Molnár D. I.: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Poliprint, Beregszász, 2005. p. 9. 13 Molnár J.- Molnár D. I., i.m. p.11.
134
$
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
##2 #( ! A $
$
1 $ A
1 A 1 A $ 2 $ M ' & #
A
#2
%
$ $
A
B 1!
:
# 6 A @:!16:A 08: $
A
:
* +( 7@ @ ; 6C P *7:A & $ *:A 5@ )B
@ @ : $ :D:
"C : "
# "@ " ) B */77 0--*: C3 / *@: # PE" ; #2 $ # #
FC :
&
PE"
#
$!
'$ # $# ! $ ' ! 1 $ !!
,5
.
!
@ $'1
$
)B : $
!# & */,/ */7@
6 $
( @ PE" ( @ 5 * @ & !& $ ! !& $# H #4# $'1 !# ' 21 ! 0--@ 6
PD ; #
-@ ) B
& $ #2
C
^
&
&
6 &
C
99:
6 1 ! ! &( 1 2A
A !: :
&5 !
$
!1
e '$
A
&
& C
C :
; #2
C
!& !# ! #2 # 5 ! : & C ; #2 $ '$ % A H & A " # $ $A
4:O
: K #1 . "
(&
K 1
A &
C
$ \$ A O
:::: ;
1 !#A *//+
(E " 7@ @
5
&C : "
# PE" , 5 ) B ; #2 K #1 . " & A 9 F 4A *//, 5B B
C
C $ A */77 7@:
PE" # % & %: ! C E9E EE: $ $ ' ! ! $: "
& 0---: #
"A
(& &
&( 1 2A 0--*
A9
*/7@ *//- :
F
4A *//0 2( #2 $ A *//-
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
+
%
135
-+)% BGSY
V
$ */@D 6 $ '$! $ ! 2 '$! $ A 2 3 C 1 ; #2 $ # ! ) ! 1 $ #! $ 1 # : O $3 # 2 $ # ! 5 A 1 4 # 6 ( ! A 1 $4 A ) ! $! : C 6! ! $ : $ ! 2 #2 1 $ # 1 2 & :U 4 07 ) $ &6 5 ! ! $ A 1 6 ; ' ! 1 4C 4 #2 $ # ! 2 ) $4 4 & A 2 */@D & C & C # [' ' $ 4A & $ H 1 A $ 1 $ C & 2C A ; #2 & 2C A & 9# $ $4 A # 32 #2 1!#$! ! $ 1C ##2 A & ! !$ ! 2 6 # 2 $! : ; '1 ! ! A #2 C #2 !& ) $ ! 2 A #2 #2 $ # 6 ! 1 4& $ 1C $ ' 1! 1 $ ) 6 #21 6 '!! 4A 6 %! C 4 A (1 :* b 1 $ ) ) A 1! #$! )A6 $ ! $) $ 3 : 6 $ C ! $ 5 6 A #2 ; #2 $ # 1 # 3 $ 2A H 1 $ ! !1 A $ $'1 !# # $4 & $ ## A $! 1 $ $ # & A # ( & $ 2 $ : #2 ) ! ! 6' $ 2 # A )C # 1 $!! : $ '$ ! ) $ %4 '$1 #( !#! $ 1 A (1 $ !& ; #2 $ # :; A #2 / " D C M@ ,) D =0 @ B H C @ " F"BB " $ 4A #2 6 1 $ MA 6 #21 6 ! ! $( )A 2 # 4 2( W $ 2( ! ! $ $ 6 A #2 ' # 5 ! ) !C! 6 #21 !$ 4 A $ '$ 6 '$& A #!& % & ! 6 #21 : 1 $ A #2 1 2 # $ ! 6 $( : /!" "@ C ( "@ H @ @ H I" C " C C 6!$J @ " @@ @ " @ , 6 $ 1 $) '$! & # $ $2 # 46 ! 6C O 2 ; 4 A 1 3 M '' A 2 $ : N J2' #2A 2 # (C A */@D <[' ' $ 4= %( M & & $ $ )C ! % 4 $ A #2 A $ $) 4 NN. # uvwvxyz{|}~ •xv|€•‚} ƒ}‚v€•„}x} 1
Arról, hogy milyen embertelenséget vittek véghez az ellenforradalmárok Budapesten, Zákárpátszká Právdá, 1956. november 16. p. 4. A magyarországi eseményekr l, Mology Zákárpátyjá, 1956. október 31. p. 4. 3 A magyar nép gy zelme az ellenforradalom er i felett, Vörös Zászló, 1956. október 28. p. 4. 2
136
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
ƒ}…† A $ *7,@AD C &
% A 1 4 K $ 2 4 6 %4 $ ! 2 &% : $ $ A) % #2 $ : ! A #2 ' #2 $ 1 ! $ 2 # : $ 4 ! # 2 # 4 % ! ! :O #2 9 ! # A 6 1 $! : ) $ A #2 ; $ 1 A #2 !1) #2 : [ A #2 % $ ! % ! A 1 #2 $ #! $A #2 4 1 $ ) $'1 # :7 & C 3C # % ) $ '1 $ ! 1 A #2 $ */@D ! 2 2 C4 !# 6 # $ : $ 3C # % $ C #& %4 #2 $ # 2$ ) : 6 */@D 1!#! ! */@8 C! ' 0-- % #2 : $ */@D 6 ' ! ! $ $ 1 $$ $ $ $ #25 ! $! A 2 !1! & C #2 # 6 C $ C $ #2 6 $ ! 1 : */@D 4 A 1 (#2 1 & C #2 # $ 3 1 1 4 $ A $ # $ !! 1 4 # $ ! %!C!1!: & C #2 # '! #2 $ # $ 4 6 # $ A 6 #21 % 5 : $ #2 # 1 $ #4 # 1 $ 2 ' $ A ! 2 3 # $5 !! A ' $) $ # ' !! A $ A # 4 !$ ! A & 6 $ : \ !# A A ! $ A 6' M1 6 C $! #25 ! $! 5 #2 6 $ !1 A $ A 6 #21 $5 % : ' # (! $' $ 1C #2 A #2 6 #21 $5 % C #2 6 1! ! A $ $ 1C 4 # 1 $ % ) : H ! 1 $ ! 4 A #2 6 $ ! C & C A $ 4 # $ 5 : # $# 3 !$ ! 1 $ ! A #2 6 $ ! C !!A 6 # # 2 $$ : '1 ! ) !# ! $ A ! #2 4 ! $5 !#! : 6 1 2 & C ; #2 B 1! : P ! 5 # 32 $ A #2 # #2 $ ! 2 &4 $ #2( 6 4 1 A #2 $ C ' ' A ! !&& ' $ : 6 # 1 !$ $ $ $ & C A $ !& ) #2 6' ' : ' $! $4 $ $ 1C $ # 5 ! A !1 $ C4 ) 6 # $ C : [ 2 & C #2 A $(11 ! # !1 ! 6 ) $ ! (1 !$ $ $: 5 ) # ' ' !1 ! 1 5 '$ ! # # $ $ ! 2 1 5 :
4
Interjú Csanádi Györggyel
#
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
137
; #2 ' $ 2( C $ A #2 $ # % & & C 4 2( : & C #2 1 $ ! $) &! [ B $4 ! ' # # 1 $ (1 4 1 2 4 # 1 1 4 A #2 ; % K #1 < # 21 = $ '$& $ 1C 4 # 6) $ < !$ 1 $! ! = 2( #2 6 1! 6 C : ; $ 1 4 5 ' J" 6)1 $! A 5#2 $ $1 ) A # #3 $ ! 2 !# A 6 4 4 $5 $ 4 ! 6 $ H '$& "$ # ! # #2 $ # 6 C ! 2 ): ; C (1 #( ! & C #2 & 6 % &! [ J A #$ $ C & 1 A C! 1 > A ) (! 6' ; $ 1 A ! $ 1 $ 2 # 6 ( A ! #2 4 ! A $ 4# 6 % A $ ' $ #2 3C #( 4 " B $ 4 ( 4A !$ 1 $ 3#2 1 $ $ 6 (1 6 ( A $ A & : # ($ 4 (15 & C < 25$ '# = #2 !& #C ) 5 1 ^[O $ A #2 6 % % C #2! ! $ #1 $ 2 2 $! : C H /@ #3 $ # 1 $! 2 5 ' '$) 1 ! 6 1 A #2 !&5 1 2 $ 1 $ A $# C :@ #2 $) ) ' '$!& 6 */@@ ) $! ) */@8 C3 # '& & C $ A ' $ C'1 $ 1 $ : % & #C 4$ A 5#25 4 & # 6 # $ J" 2 $4 $ C : [ 25 (! ! '$1! ! 2 $ 1 : ; $) $ 2 $ U % & A '& & C $ : H % A #2 $ # # #( ! ! $ ( 2 #2 # : $ ) !$( % & C H )6 $ '$ !$ ! & #2 A (1 $ AL $ )A 1 #2 A L #25 A 1 #2 $ A L $ ! !A 1 $ VL R #( 5 #2 1! =: % #C 4$ A ' !1 ' ' $ A % $ $! $ ) : # % % & 1 $ )C 1 $ J % 6 !$ 1 : 9 ! 2 6 '& & C $ A 1 # 3 4 1 $ 6 #21 C # : ) 31 # % $5 ! M ; B $ 4A ; 2 &$ 1 $ ! C # ' : ; A ) A *, !1 1 A A ! !11 ) 1 A # ($ 6 #21 ) $! !1 : ! 2 A #2 3 6 #C & :B & $! ) : ! ) H $ 9 1 . D !1 ! H . 0 !1 $ #1 $ ! (! ! : [ $ 1 C ! :J % !A % A % 1 : '$ $ 1 $A % $ % $ : $ #2 ! ! 1 :D
5 6
Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár: F.1 N 2803 Dupka Gy. –Horváth S. „’56 Kárpátalján”, Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, 1993
138
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
% & [ [999: $ 2 4 4 #2 ! 2 C! $ 1 $ C' ! A $ 3 : < $ J =: % & 1 $ 1 $ ) !# ! $ # $# 4C #2 #! $ !$ ! $ $ 5#2 ( ! ! : $ 5 #2 & 1 % & A #2 6 5#2 C # A $ # $4 #25 & 4 6 ( $ 4 $ !2 $ # : %! 4 ! $5 ) ! $ :8 $ % & ! $! ! ) % 1! $4 A 1 $ ! $) '$' 1 ! 2 #C : $ K H ; #2 "$ # 8 *-: $ 3 C #2$) ' 21 $ K H # $ $$ A 2 $ /B " @ A I C " @ C "C C D ( "@ ?111 C @ !" B " @ A@ @ "; @ + 7 -@ ( #" @ @ @ E C "@ A " #2MC ! 2 ! $5 < $ 6 ) #2 4 ! 2 = %( & 3 5 ' 21 4A K #1 A */@D : ' 21 2 & % 6 # C ' $ A !$ $ A 2 6 ) <# $ ) A #2 4A ( $ 4 = $4 A $$ # 3 2 $1 A #2 2 #2 2 # 4 2( < 6 =:/ 6 ) &C " #$ $ $5 1 6 & : ) */@D 1!#! #$ $ C & $ '$ 6 1 ) ( ! ! 1!#$) ! $ #! % A B) : " & 6)& # $4 #2 3 $ ! 2 < 6 % # = $ 1C % & " #$ $ $5 4 6 4 : $ K H C $ # ( 6 $ 1 A #2 # )( $ ) $! $ 5#2 ' ! ) C < ! =! ! :*1! 4 5 A #2 & C ' C A 1 ! &5 ! 1 # $ : #C ) #2 $) ) ' A " # $ $ A K #1 A H& A $ 2 A ; % A ; $ 2 A #2 !# 2 A J % A P ) A N & A N &! A B % A A 4 : ; $ C A #2 $ $! ! K #1 4 # $ : */@D: 1 7! $ 4 4 '$ ! 2 #$ A #2 # P ; H $ 2A 2 $ 1C 4 P #21 ) #( !#!1 # $ < % $ 6 6 $ =: $ '$ ! 2 !# % !#2 C #2 $ ! A $ A C 1 $ &4 A > A 9 1 ! ;5 % P %: $ 1 * ! 7 '$' A #C ; $ 1 ! K #1 $5 ! 1 $ $ : &C # '$1! ! 2 3#2 A #2 */@D: 1 , $ 3C 6 '$& $ C' ! A 1 7! !$ 1 2 #2 !& $: B $ 4A $ ) $ K #1 4 7
Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár: F.1 N 2804 Uo., F.1 N 2780 9 Ellenforradalmi er k a magyar októberi eseményekben, Kárpátontúli Területi Könyvkiadó, Ungvár, 1956. 10 Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár: F.15 N 15., 13.sz. ügydarab 8
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2 #2 #
1 , A $ $ 6 & A ! ;5 % P % 2 $ 4A #2 $ 3C 6 ! & $ 2A $4 ( C # : ; % $ #2 & $ 1C & A ! $5 2 $ A $ K #1 A $ $ 1 $3: $ $ /'" @ A @ '" E ; @ '" $ $C #2 ! ) A */@/: % 8! C ! /.@ C " D C C" " C @ @ " C !"C B F C AC C F " C D Y A 1 $ (! $ 1C 5 ; #2 $ # # 4 2 O % 1 : ; # )( > & C 4$ ! 2! " B $ 4A */@D 1 ! ) &C $ K #1 ' 21 4 #2 $ $ ) !#! 1 $ ) $ $ )C ! # $ : $ K #1 4 ! )A ! 5 & $ # #$ $ &4 B $ # 2: 3 4 !$ $ C : $ C $ 1 4 A #2 > & C 4$ A ‡ %! A 5 & $ # 2 4C : /h @ @ @ " Y ! $ " YA " " "C C"" " E ( "B @ E E A@ 7@ @ " "C \ #2 ! !&& " B $ 4 ($ # 6 ( $! $ 1C H EE: & # $ 2 # 6 ( ) !# ) $! !1 )1 # ($1 :** $ '$' 6! ( ! ) 1! ! 5 6 $ / @ C " @ !# M $ (#2V 6 (1 #2 2 1M #!& 6 # $1 2 A 2 ! !$( C 1( : ! !$( 1 # 5 ' '$ ): $ #2 > !A #2 ) 5 $ $ ( A 1 4 $( M # ;5 % P %!: C 1( $'1 # C ! 5 ' !# ) 1 $ $$ A 2 */@D: 1 D $ '" 6C ) #C A '1 $) & 6 # $ C $ ! : 4 $ ! !# $ 4 # &( 4A #2 < #2 = 2 ) 6 (1 $ 6 # $ A $ 4 6 ( #2 A $ 3C 5 #2 $ ' A 1 2 C4 ! $ % C 1( 1!#$ C 1! 1! ) 1 : 6 ) ;5 % $! ) $ $4 C 1( '$5 < ! J ) 1 $ ! = 2! ( < ! J ) C = 6 C $! A 1 <; V G # $4 H $ V\ !# = # $4 ( (
11
# $
1
A >
139
Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár: F.1 N 2878
140
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
; # ($ 4 ! ! $ # 4# [C % $ 1 $ ! $ $ '$' ' $ ( ' 21! O 2$4 & */@D ' ! ! ) : G 1 H " 1! 4: 70: $: 3 # $ $ 1 */@D: 1 **Y! '1 $) C O % 1 A $ H " 6) /K E C 21 ?44? D E" ! E" B"F B 411 D " @ @ @ A !" D " C " " @ D @ @ HA B " IBF =1 " D S @ C T CI 20 C " C C @ H @ "@ $ $ # $ 1 ; #2 $ # 5 ! 1!#$ C 4 '1 $) C A #2 /< 21C C 22 C [? D I D E :19> D " B"FF 4>4 D @ @ @ A E " C "A F *, ! ;5 % ' ($ 6 (1 & 1 A 6 / B"B " E@ H " C C C" "@ A '" E '" C @ 7@ @ C (F "" C " " @@ " F " C" @ @ " @ C " C" " 6 2: C E @ @ @ A " C E" " @ H " @" @ C C " D C " "D ! " C @ @ ! " C H B" C @ @ C @ @ @ '" C @ " D G" C @ " C C C A C E @ ! A@ BD E" "@ C "@ A@ DA . (F @ E "C C '" @ " "C E" @ " @ B" C CDC F " ( "@ "C C D C "F B B " A " A " @ @@ 1 C $A #2 & C 6 1 6 % : b#2 $ */@D 6 ! $ # % C ) $ & ' ' : #25 ! $ A #& 4 #( A $ ! 2 ' !1 ' ' 5 !A : #2 $ # % 1 & C #2 A % A 1 : [ '$ 5 A #3 $ $ !! C! W 1 A 4 & 5 $ : )5 C A #2 % & ' ! ( ! A A !&( A $ !) " & $ : " $# 1 $ ) $ 2 '! A #( 6 : ; 2 C ! A #2 6 2 : G C 6 #2 ! A 1 12
Szereda, V. – Sztukalin, A.: Hiányzó lapok 1956 történetéb l, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1993, 145. p. Szerkesztette Gál Éva A „Jelcin-dosszié" : szovjet dokumentumok 1956-ról /.. Budapest: Századvég Kiadó; 56-os Intézet. 1993., 101.p. 13 Szereda, V. – Sztukalin, A., i.m.149. p.
141
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
A C
4
A 4 # : ! ! ' '$& ! ) !# ! # $ A1 #' #2 $5 ) 6 C $ ( A #2 !& % $ C' %
A
#2 $ W 6 #2 5
2
#2 # $
1
% & A $! ! #
!&(
$ 1 $) 1 '$!C5 $ C $
! #2 ! 2 ) $! # A 1 #2 O $ : 92 & & % 31 C' ) !# $ $( 1 C 1 : ' & # ' C5 # ! : & C 1 1 $ A % % $ A 1 #2 1 #2 $5: $ # 1!# !& 5 ' # !& $ 1C 4 A $ $ ) A $ 1C 1! 5 : ; #2 $ # 4A 1 A % A $ ( 4 $4 A !# % C $ 4A 4 : ; #6! ( ! ) A % C 1 6 2 # )$ : $ #2 #2 #3 2 < $1 2 = $ 4 A < #2 $ 6 $ = #2 6 $ ! $ 4 ! ) : $ !# ! 6) # )' ' 6 A A $ $ ( $ 6 !: #2 # $ 4& 4 M A % $ 1 $ A $K O 4 C 2 4 # ! ! $ 1 ! A #2 1 $ $ 4 # C A A ! !1 ' ' 5 ! & : #2 % & M ' ' K #1 A '$' 5 $ ( 1 2 $4 $ %> 1 : )5 C A #2 */@D: 1 0 4 , 1 4 C $ 14 1 % C! $ % 5 ' #) 4 ' ! #: & 21 % 1 5' ' $ ( 2 A 6 #21 (! 1 : A C A% C 1% ! C 1 A #2 ( A 2' $' #! $ $ 4 4: ' 4 $ 6 A 1 #2 2 %: ; #2 $ # #2 $ ( $ 2 ' $ 6 # A ! 2 )A ! U 4% #2 :*7 ! #2 A 1 # 4 $ R #2 1! *@ #( =A C 1 # '$ ! # ! ) : ! 2 6 A A &! ; 1 A[ # > A 9! >4$ 6 A G B $4 :A $! $ A '& & C $ ! 6 # $ : ' ' !1 $ 1 ! $5A # $ $ !!5 ! 1!# : ^ 4 #6 #2 ! ) : P C A #2 C J" A 1 #2 & : $ $ $ 1 5 ! : 6 (4 # $ '1 $ A #2 # #2 $ # 1 & C #2 ! #2 6 A $ ! #2 #2 ' $ $ $ (4 # & C 6 1 % : (4 # 6 14 15
$ 5
! 1 ! )
#2
Dupka Gy.–Horváth S.:’56 Kárpátalján, Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993., 61. p. Interjú Paládi Máriával
142
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' ' # $ 1C # : ' ' $ '$' 1 2 A $! & *@ !1 A # $' # 4 A #2 1 C 4 % #2 1! :*D $4 $ ! %! $ ! 2 $ $A $ ! 2 $ & C $4 #2 & # ; #2 $ ## $ 1C 5 $ ( ! ! 2 ! #A 6) # $ #1 ' ' A6 # # Y $ (5 $ 3!) A 1 4 2 # C ' ' ' : H $ 1 1 $ ! $) '$' $ $ !#M A & # $ 1 C A #2 $ 1C 1 $ ! 1 # $ ! 1 C #2 *8 $ # % ! $ 1 1) : ; # )( ( $ ! $ #2 $ ! 4 $ ! 1 & 6 #2 4 $ !& A #2 $ $ # #25 $Z @D 6 !$ 1 6 ) A *//*: C 0/ ! # $ $ ; #2 $'1 !# A 2 ' B 4B $4 : '$' A #2 $ #2 5 #2 ! $ $ &( 4 #C 1 A $ & ' $ )A 1 1 # 3 #2 6 # 2 $ $ A 1 $ $ ! )A 1 % 2 $ !2 A $ 1C 1! 2 !# 6 C : B 4 B $4 4 ( A #2 */77 1!#! ) ' $ $6 #2 % ' 2! ! : $ 1C $ !$1 1 $! 2 A &( 6! 6 # !& $ #2 # & 4 63 $ : G 1 A C 2 1 A !# #2 1 C # : ( $ 1 2 6 # A 2 2 A #2 '$5 5 $ ! !# ! $!1! A 1 #2 $ # ! : $ 5 A #2 $ Z @D 6 K #1 A " # $ $ ' 2! ! ) A 1 1 4A $ (15 B # 4 ! ; $ 1 4 #2MC ' 2 #2 6 A $ 1 " & 3 % 4 6 ) : $ '& & C $ ) 6 $ ! ' $ $ ! ! '$5 5 ' ; 1 $ $ $ $ 5 : !1 #2 $ !& !1 # C ) $ #1 $ ! (! ! ) A 6 A $ )(! $ ' 2 # & # & C '$' !# #C : $ */@D #2 $ # 6 1! 6 C C! & C 4 # #2 6! 2 #2 # $ 5! !): $ 6 1! 5 # & $ 1 A #6! ( ! # $ 2 #2 # ! # $ # : O $ !&& $ ) ! $ ( ! $ $ */7@ ) % &%4 & 6 # ! (! #2 ! !# :*+ $ $ H EE: # $ 1 $ ) ' '$! $ 6 2 & C ! A $ @D ! 2 #2! ! #2 # & ! 2( 6 #2 : J" ! & 2 1 $! 16
Interjú P. Jánossal Interjú Sztorozsuk Andrással 18 Interjú Károly Lászlóval 17
143
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& A 6
1 !! ) & C #2 $ &! ! $( $ 4 #2 4A 2( 1 #2 2 1 ( $ 15 #2 $ # 6 ! : H 6 # '& & C $ ) A $ % &%4 & : */@D 1!#! ) */@/ # $ C ' # # A # ,@ $ ) !# 5#2! $ !# 1 $ # A & < M % ! 2 = #2 3C 1 : & C (4 # #2 ; #2 $ # J" # $ 6 # 4 ' 21 &C 2 ( : #6! (! #6 %! M$! $ 1 A #2 $! $3$$ ! # 2 ( & ! # A 2 $ 6 & 3 1 A $ 1C : # & C $! & ! 4$4 & 2 : C4% '1 4( 1 #2 #2 $ $ (! ): < & = $ C4 '#' $ C : 3#4 4$ 1 4 M ' ' 3#2 $4 1 #6 #2 ! : 6 ' 2 $ #2 # 4: % A $ ! ! #2 : $ ) ! # 6 $ 4 # 6 2 #' ! A 1 # $! $ A !1 $ # ! 2$ ( ! : 1 4A #2 # $ '$' 1 & & A #2 $ 5 $ 6 C $) : J" 2 C$ $ &! J % 6 $ :*/ >*
6
)* .
0(5-6,--M +%& %( , -4+ +- )=%
" J2' #2 " # $ $ "% >4$ 6 P % N >4$ 6 $ N & [ #2 ; % N4 B $4 " # $ $ G C! " 23 G B $4 P 4 P ! eC J % J % O ; % 9 ! >4$ 6 P ) 2 >4$ 6 . #2 $) ) % 9 #2 $) ) 1 % . #2 $) ) B 6 ; % B4# 9 1 . " # $ $ B %; 2 " #$ $
19
&
*4 06(*
; 1 #2 $) ) ; B $4 J % ; # J2 " #$ $ B $4 " # $ $ U 91 $ 2 U ; $ 2 H: > " #$ $ H $ 91 J % H J % B $4 " # $ $ ; $)1 $!% $ 2 $ 2 % 4 91 G 4% $ $ " #$ $ [ # 2 J2 K #1 [ 9 " #$ $ [ # > P 4
Dupka Gy.: Koncepciós Perek Magyar elitéltjei, Intermix Kiadó Budapest-Ungvár, 1993, 82. p.
144
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
))0( + ,4 1/
1/
: ! !
""# 1
$ 1 : / 1 K
)35 0 ,4 6 $ $ $ 1 $ 1 2 A $ *+7+ *+7/ 6 ! $ # % '&' A $ *+D8: !1 #2 $! '1 ) &4 ' ' 1 #2 $ : 1 $ 1 #2 ' 1! 2 4 # $ # #2 $! ! 2 ! $ ! # M ' ! 5 : *+8* *+D $)1 '$5 7- 3 : " @ H @ )( A C $ *+8D < #2 '$ # $# $! = C! 6 1 ! 07 $ 2 1 '$5 */ ) 1 ! $ # *A H$ 2A A A 0 % 2 ! "! 2 3 : BC E@ H @ )( ! : $ *+8D 6 $ 1 #2! $ 7 C $ A J $ A N 4 '$ A ! $ K 1 : $ # % ) '$ # $# $ $ !& , $ 5 A 1 $! 1 $ A ! 2 !1 $ 3C 4 $ 2 A $ #2 $ !#2 C ( 7 *: ! !& : H $ ! ! $ $ 6 4 ! $5 " 1 $ 2 # 6 B 0-- !1 % C 1 $ $ # #2! $@A D ' 1! 2 #2 ( & eC1 A !# eC $) 2 & # */-41 A :8 $ ) 1 # 3 '1! $ & # $ 3C1 $) 2 1 3 $ : $ A!$ 1 1 A ! 6 !A " # 2 : H$ 2 #2 % 6 # # : */*D % 63 1 ! A $ ! # A+ '$ $ S & C 1 $ # $ $ % $ # $ # ! 3$ 4C 1 A $ $6 1! ! $ $ @ ' $: 5$! : $ */*+ 6 #21 $5 # & ! 2 ! 1
Ugyanebben az évben fosztják meg a szepesi városokat kiváltságaiktól. Selmec és Bélabánya 1886-tól ismét egyesíttetik. 3 Ami a megye bels szerkezetét illeti, a Gyalay Mihály szerkesztette Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 189. oldalán említett Lexicon locorum regni Hungariae populorum Anno MDCCLXXII valamint az ugyanazon oldalon közölt térkép szerint 1772-73-ban Komárom vármegye közigazgatásilag 4 járásra oszlott: Pr. Tatensis, Pr. Udvardiensis, Pr. Gesztesiensis és Pr. Insulanus. Ez utóbbit 1806-ban még Szigetinek, 1863-ban már Csallóközinek fordítják. (Korábbi elnevezése földrajzi elhelyezkedéséb l ered, hiszen a mocsárlecsapolások és a folyószabályozások el tt a sok Duna-mellékág között komoly akadályokba ütközött a Csallóköz megközelítése.) Ld. Gyalay M.: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, Budapest 1989. (OSZK IV.34.527) 4 Magyarország vármegyéi és városai, Komárom Vármegye, szerk. Borovszky S. 5 Bár a Bach-korszak tiszavirág-élet közigazgatási reformjának köszönhet en a déli rész 1851 és 1960 között 9 évig Esztergomhoz tartozott. 6 Koncsol L.: A Csallóköz városai és falvai, Kalligram, Csallóközi Kiskönyvtár sorozat, 2. kötet, 183. p. 7 A magyar-szlovák határvidék közigazgatás-történetének összefoglalásakor itt kell szót ejteni az ún. Slovenské okolie (szlovák vidék) létrehozásának egyre hangosabban jelentkez igényér l, mely a XIX. század végének szlovák értelmiségi köreiben terjedt, s melynek kialakításáról, s t még a megyehatárok nyelvhatárokhoz való igazításáról sem akart akkor hallani a magyar kormány. 8 Alapy-hagyaték: Járási levéltár Komárom (Komárno), 1916/535 in: Szénássy Z.: Rév-Komárom 2
145
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C'
! $ #
1 ! 6 # 5 ' $ $
%4 1 A 2 ! #2 #2 & ! !&!5 $ # : */*/ % . 5 . '$ # $# 5 1 #2 5 ! ) G ) 5 A ! J $ C C #! $! / 0: ! !& : 0 2 #2 0+,7 5 ! ) ) ,0 0 *7,+ $ 2 $ # 5 ! 1 0 : ' $ 7 $ */*!& $ $ # *8/ @*, 6) 1 ! 00 ,,8 6) : 7@A@] A 7D #2 ! 0 $ 1 '$ !#:
/ &
$
C ' 1
) %4 4
# 1 5 ! ) 1 #2 5 # 0
* (5+& #
*/*/ ! 2 4 & # #2) & 1 $ $ 1$ # 5 ! !$ : O 6 % 1 #2 1 A C */0' 1! 2 4 # $ # 1 $ : */00: $ & *+ $ "! & C $M ( 1 1! 5 $ ' 3 $:*- $ $ R 1!# ) ' $ (1 (15 '$#2M ! = $ $ '$ # $# $ ! A 2 ' 1! 2 4 # C #3 $ 2 1 A1 1 #2 ' 4 ' 1! 2 4 # C # # $M !A ! 5 ! J2) 1 #2! $ % : !&1 ) $ G ! & C 5) ! $ < " C B "@ @ "@ I" S @ " < T " "@ "C C F "@ " " C B @ F C E E A E =: ! # $ #A ! '% 1 $ 3 !1 $ : A #2 < 1 #2 *7,/ !#2$ ! 2 5 !1 ! $ */0*: !1 $ *-/ -,+ ! $ 2 # 1 = !# #% ( & #2 ' $ 65##) '$ # $# 5 ( : K A #2 $! ) $ $ # $ 4 C !M1 #2!C ! $ & : K# % A " 4A $ # A 3 4%1 : : $ */0-: C3 7 ! &C $ 1 $ '$ # $# $ < $ # '$ # $# # #2 ) #2 ( 1 #2! = !1 */0, ! ' ! 1 #2 G 4 ! ) 5 $ # $! 2 ' $ 1 C : $ # #2 ( '$ # $# #2 !# $ ! #2 C #3 1 $ # ! $ % 3A** ! ) eC1 ! C $ $ $ # A # $ $ : #2 # ! : $ $ & */,+ 1 ! #*0 6 #2 A */,'1 $ 1 $ A # $ C $! 2 :
9
Gyalai M., i.m. 200. p. Komárom Megyei Levéltár – Esztergom vármegye alispánjának iratai 5056/1922 in Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv, szerk.: Ortutay András, Tatabánya, 1988. 264-266. pp. 119. dokumentum (OSZK /3./ 2.146) 11 A rendezett tanácsú város elnevezés 1886-1929 között használatos, kés bb megyei város. 12 Gyalay, M., i.m. 205. p. 10
146
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
*/0-
# ' 2 ! & '$' 5 $ 1) 1 N $ 1 $ % 4 G &5 ! #2% A # $M 6' M1 ) 1 1 4 2 : ' 5 5 $ 3C #2 ! $ C! C ! #! . ! !# ! #2 . 6 !A #2 H $ 1 2 #4 ' ' A C !&5 A *--- !1 # $ C $)' : $ $ !$ ' ! ) A $ 1 #2 2 $ !$ A $ #! ! ! 1 $ # *7 6' ' A 1 #2 C !# 4C $ 2 2 3 # ! % #$ 4 1 4 4 ! : 2 ! # ! 1 $5 !# A 1 #2 G ! & C 5 :O $ A C ! A 6' C ! $ : $ 6 # 6 C! $ A $# # C : O $ 6 % $ A 4 % $ 6 24 C V (#2A 3#2 ' ' A !# 4 5 # %4 */0@ % : ' % ' ' 65##) !# ! $ #2 # # $M ! &4 & #2 #2! M ! 1 A !1 $ $ &% $ A ! & # : H 6! 2$ 5 3C &% !&( ! !1 #2 $ 1 ) ! : ,!1 C! $ 6 $)# $ # ! 2 $ & ! 1 # 3C 1 ! ;^ ! #4 4 &C % ' A $ '1 '$ !# 6 ( A #2 1 2 $ $ A $ C A '$ 2 ' # # $4 ( $ % ! # : $
'(, (5)*6+4%
(
#2 A*,
#
*/*/: C 6 # 6
/ *- ! % $ 1 !# 4 % & #$ G & C A N 4 '$ A ! H 2 A 1!# 1 1' ' # #! : $ ) )$ 1 ! ! !# 1 $ ! $! $ $ ( !$ : $ $ # #2! ) $ H 2 C #2! $ &% A % 4 *@ ( ! 1 */0* % $ 1 !& $ $ $ #2 #2 ' !#M #2 1 $ $ # : $ */0-L*0D: : $: ' 1! 2 ! ! */0,: C *1 # $M ! ' !1 $ $ ! !& #2 $ 13
1920-tól n tt, 1924-t l egy ideig csökkent a szénbányászat termelése, mivel a Magyar Általános K szénbánya Rt. és a Salgótarjáni K szénbánya Rt. a szénhez köt d melléküzemágak fejlesztésére helyezte a hangsúlyt a megyében. 14 Az olvasó számára megdöbbent en hangozhat ez a kifejezés, hiszen magyarok között éltek s magyarok voltak, akikr l szó esett. Ne feledjük viszont, hogy a XX. század elején nagyon jelent s a szül földhöz való köt dés, a regionális identitás. Bár munkalehet ség hiányában hajlandóak átkelni a vízen és a kényszer ráviszi a családfenntartókat, hogy nagyobb távolságot is megtegyenek, biztosak abban, hogy van visszaút. Hogy a ladik kikötve várja ket a Dunán, s munkájuk végeztével hazatérhetnek a hegyek közül a bal part sz l lugasokkal beültetett lankái közé a maguk nótáit énekelni. Ezt a szálat, ezt a köteléket kellett köldökzsinórként lélekben elvágniuk, ha maradni akartak. 15 Például: a korábbi magyar honpolgárok nem tudták, hogy községi polgárnak kell regisztráltatniok magukat, hiszen ezt az eljárást a magyar közigazgatás nem alkalmazta. Emiatt sokan nem is jutottak a népszámlálási biztos elé, hiszen jogilag nem számítottak a község lakosainak.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
147
!
1 2( 3 : #2 #2! H $ 2A 2 A 4 2 A [ #A C A ! $ 5 C ( : $1 $ ) 2 ' ! '$ # $# $ $ 1 5 ! A 2 #2 ) # $ & C 1 #2 # 2 ! 2 4 # !&1 ! %' ! :*D ' ! ! 6' C$ # !&( 1 (15 #2 $ M 6 A % & $ 2 1 $! M $ # A 2 ! 23 1 2 <1 $! 2 = !$ : #2 '$& ) # *-! 1 # 2 $! A $ (1 $$ #2 !# 4 & 2$ ! H $ 2 4A C *8 B&4 $ 4 4 A J' ' !&! & # 4 2 4 (1 # $# : '$ $ $ 3 : P' 6 O 1 : $ */*/ 0# 6 ' 1! 2 ! ! $ 6 # *@#2 # M1 6' ! 0@#2 : $ #2 # $ $ # *4 6' C! 0DA8] C A ! 5 ,,A*] : 1 $ # 5 &! !# ! & A 1 AU 1 ! 5 A $1 #2 & $ A A $ &5 ) A #2 $ . #2 # $ . $ */0# 1 B# 1M ! $ 1 $ 1! 2 !#! ' $' ) $ <% $ 1 = ! ( : $ */0+: C3 C! 1 $ 3 : 2 $ # $M #2 #2! ! !#2 2 ( N $ # A ; 1 $ # A $ 1 ! & C : 2 C A C '$ !# '$ # $# : !# 1 M ' ' H 2 ! $ ‡#2 C : $ */0+ ! */,+ '$' !1 $ $ */,-L,* A $ ! 1 $ ! ! ) !& $ $ C # +-A7]A $ ‡#2 C D/AD] A H 2 C 4 8/AD] 1 #2 # : 92 2$ $ */,+: 1 0 !% ' ! 1 $ # 5 # : 0-(0&,(,& (0& $ 3CC ! ' # & $ $ #2 !# 5$ $ ! A P5$ ) A G # A " & 1 $ */,+ ! */77 '$' 5 =A '$ # $#
16
! 1 #2 A $ # ! 3C ! !# : $ & 5$ ) 3 $5 !# 2$ A 1 ' # C # $ & $) 2 : C $ # A J2) ' A 2A $ % ) A # 1! #! : . #2 ! $ C < 3C #2 $ '1 $) $
Az 1920/112 Tt. sz. tv. értelmében 20%-ot meghaladó populáció esetében van joga a kisebbségnek a hivatali nyelvhasználathoz. Az 1921-es adatok szerint ezt az arányt csak Zólyom, Pozsony és Nyitra megye érte el. (Még Kassa sem!) 17 Kocsis szerint járási szinten is akad példa hasonló bánásmódra. Ipolyságot például ebben az id ben olvasztják be a „csehszlovák” többség Korponai járásba.
148 1
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2
C ; #2 2 ( ! */
5 ! A 1 #2 ! *+
'(, (5)*6+4%
C G $ 2A ! 1 !$A 1 #2 $ ! $ C 7: ! !& : */,+ 41 ! 1 $ ! !1 $ ) ' #2 '$ # $# C ( :
J $ $ : A $ ‡#2 A #2 5 A $ % &
#
1 # 3 N $ 1 #2 # 1 1 $ 6 # C ! 5 ! # '#' #21 2 ' ' !# A $ 1!# C " ! ! ! #2 & # 6 : $ */7+ !1 1!# 1 $ ) $ &( ! A! C /! 6 # 5 $ 3C 2A 2 $ M '$ # $# $ 1 $ 3 : $ $ # $ $ # $# ! ! 2 : O 2 6 1 #2 1 AC /- ! 5 D $ $ # C C 1!# '$& $ # ( : 1$ # 5 !$ ! $! ' !# $ $ ) C '$& 2 5 !$ ! M ' A (# */D-: C3 C! ' $ 1 $5 # $ '$ # $# #2 !# : $5 # H 2 ! $ ‡#2 C ! 1 $C ) C A 2 $ 3 2 # $ 1 5 ! $! C A 5 '$& C H $ 2 $: 6 0% 2 ! A 6 %! C 1 #2 ' !# 6 $ : #2 $ */D+ ! 2 5 # $M ! A & 1 $ $) ! 3C 2 ( '$ # $# 6 $ . C # C ! 5 . & # $ ) M ' ) $ $ # : ! $ $ ! < 2 6 = C! $5 *//-L780: : $: ' 1! 2A 2 5 # $M ! '$ (! : ! C'1) ' $ 1$ # 5 & : J3 A A ‡#2 ! H 2 1 #2 $ C ! $ ( 4 '$ # $# #2 !# (1 ! (1 A C $ (! #A $ '1 $) 2 [ ( ; d 1 $ ! !1 M 1(1 2 !&( ! 2 23 $ ! 2 $! % ( C 6 C : ; A /!1 C! $ $ $ 1 A % 3% & C ($ !1 3 (%4 ! 21 # $ 3C 5 6 $ : $ # $5 *- *@ !1 A $ '$5 & + #2! 1 $ 6 # : $ % "5 $ 4 2 5 ! $( A $ 2 C & 2$ 5 18
Szamel L.: A magyar közigazgatás-tudomány, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1977, 161. p. III. fejezet: Magyary Zoltán és a közigazgatástudományi iskola (OSZK IV. 34.527) A közigazgatás fejlesztése és szervezése, Válogatás Magyary Zoltán professzor közigazgatástudományi iskolájának szellemi hagyatékából, MTA, Bp., 1988 (OSZK IV. 34.527), továbbá: A magyar közigazgatástudomány klasszikusai 1874-1947, Közg. és jogi Könyvkiadó, Bp., 1988 (OSZK IV) 20 A cél meg is valósult, hiszen 14-r l 2-re (Komárom és Dunaszerdahely) sikerült csökkenteni a magyar többség járások számát. 19
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
; #2 #2 ! $ A #2 / &
149
(%4 H C C # ! 1 ) /:A '$& ( 4 $ 4 $4 4A 4 & 3$4 4 1 $ : [!#5 & ' ! $5 A % 4& 2 A & &( ! A 1 #2 # 5#2! : 1 $ # 5 !$ #2 ! $! 2 ! 7: ! !& : * (5+& #
$ # 1 #2 ' 1! 2 4 # "$ # */7@: # $ 3CC $ # A C $ $ # 1 A # $ 1 1 : K#2 $ !1 4 07 ! #2 & C 1 $ 2 ! $ $! 2 '$ !# P )# A 4# A " #2 ( ! ! A 1 $ < 2 # ! '% C5 #2 6 ! # 1 =A !#2 '$ !# ' C 4 # 4 A 1 6)C #2$) ) 0& 5 1! ! 2 $! ! $ 5#2 A ) $ 5#2 $ $ 6 C $ !:0* ; #2 !& '$ # ; $ % $ $ */7@ $ # 1 #2! $ % [ $& ! 1 #2! ) ! A 3 #2 '$ !# A $ % $! A 2$ 2 ! 2 ' C #2$) !# $ $4 '$ !# A1 P C! #2! ) " 2 2 #2 '$ !# A ( 1 $$ $ 3C #2 5 ! : */7D % ! " ! )$ &5 ! ) 5) $ 1 #2 % ' # $ & A (#2 1 $ # 5 G '$ !# : 2 $! 5 ) ! 4 ' 2 1' ' $ # : $$ #2 ) ' &5 ! C $ $ 1 % ; #2 $ # !&( 3CC $ A 1 $ 1 C $! ! A00 ! !# C $ */7+ 1! : $ 3C '$ # $# #2 !# */@-: % *D C' ! #2 !1 A #2 $! 2 1 ! !1 # $ # :0, $$ #2 ) G # 5 $ $ # C $! 2A J $ C & # $ : ! !11 ! ) 6 !&5 $ 3C #2 $ A #2 % C && ' '$ 2 : $ ) ' !1 1 6) ! & 6 C $! ' $& ( 4 #2 $ !$ & 5 6 #3 6 ! $ $! 2 $ : (# 2 ! U $ 2 6 C $! $ M ) !1 $ A # $ # !1 # 2'# ; $ 2& '% ! ' ! 3 C 4 ) $ 1 !# : */@7 1 # $ #2 C ! #2 '$ !#! A ! U $ 2:
0+ !
21
KML – Tatai járási f jegyz iratai 1878/1945. sz. Vértessz l sön 25 család jelentkezett vissza. Tatabánya városi tanácsának alakuló ülésére öt hónappal kés bb, 1950. augusztus 15-én kerül sor a Népház nagytermében, ahol Hortobágyi János, a Függetlenségi Népfront városi Tanácsának elnöke üdvözli a dolgozók küldötteit, köszönve a jeles nap eljöttét els sorban Rákosi és Kádár elvtársaknak, a népi demokráciának, a felszabadító szovjet hadseregnek, a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Kommunista Pártnak.
22 23
150
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
*/8* # $M C % A 5 ! 5A #2 1 ! 6 2 C C : */87: % ,* ! 6 ( $ # (! !$ ! # $M ; #2 % > O1 A 2 '$ !# ! #2 '$ !# A 2 ) # ; #2 % '$1 ) $! 5 :07 */+#2 1 $ # A ˆ $) 2 A U $ 2A ˆ 41 A 2 A C # ! : $ ' % */+,L0,: $: $ */+7: % ,* !1 # $M C ! C 1 A! C ' $ 1 % #2 1 1: 1 C #3 #2 '$ !# A 2 '$ M ' #2 2( : #2! $ C # G #A $ # A A U $ 2A A 2 A ! ! 1 C #3 #2 '$ !# #: (! ! ' $' ) */++ # M ' ' 1 ' 2! !# !$ ! 2 : '$ 1 '$ !# 1 # G # */+7 A ! */+D A 2 # 3C6 */+/ : $$ 1 $ 2 % : $ *//-: !1 BE[: ' 1! 2 #2' #1 $ '$ # $# : #2 $! 2A 2 #2 C #3 1 # & :0@ *//7: C * C!1 1 ! $ 5 ! !# $ 1 $) ! 0DA 2 $ 0--@ 808A ) 1$ # 5 2 A ! ! !# : $ *//D: !1 EE9: ' 1! 2 5 6 C $! ) ! 5 $! ) #2! !# 41 $ 1 $) ! ! C ' %! : EEE[L*//+: 999: 0-: $ 3 U $ ##2M ! $ $ 4& # %4 C #2! ! (1 # '$ # $# 8 #2 #2 !# '$5 1$ # 5 ! ! $! '$!& G 3 !# 4 $ C A $ # A P C! A [ $& ! . #2!1 : C
&
+( - )+)+(Z<
*///: C3
, 2 $! 2 ! C' [#G 9& 2 !# 4A $ # ! H #2 P C! ! [ $& ! #2 !) % $ A 1 $ 1 2 5 '$' #25 M ' ! $ ! 1 : ! !# #25 M ' ! . 3#2 M . !& $ $ # : ! 6 ! $ '$ # $# A # $ # ! &% A 2 3C $) $' $ $ ( 1 $ : O( 1 ) A $ 9$ J A ; & 1 " # ( C %1 $6! $ C! A ! & # ( !&( ) $ ! 2 $ 1 A ! 1 '$' 5 & 5 5! 1 '$ # $# $ C! A # $ 1 # $ $ C! . $ # :; $ ! ! A #2 $ #2 0 +7- ---
24
Bárdos I.: Hagyományoktól a jelenen át a jöv felé. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szárliget 1999-ben csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez. 26 NUTS 4 – statisztikai kistérségi terület-beosztási rendszer 27 Horváth T.: Magyarország kistérségi szerkezete, http://www.meegy.hu/index.aspx?DBId=6&DocId=2480&MappaId=-6 25
151
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
A $ #2 % '$ !# A 1 #2 C #3 & #
1 A
#2 5 ! # 6 # 4 !# 4 5 ! ! A ! !# A !# 4C A $ # A $ #! $ 4& K 4 ! $ # A 6 1 '# '$ ' ' !# A 3 1 1 :
* )* '$ # $# 6 C '$ # $# U 9[: ,7:@08
$! 2
! C
$ 1 $! A [ $
#2 '$ # $# ' 21 4A "&:A */++ U ' !
; #2
!
2
; #2 2 #2 ! 4 A ;
$
& 6 $ A "&:A */++
*+87 */78A
'$#: !
>#
9[
$ #
C >
#
$ !
*/*7
B 1!
4A H!% A 0--, A */*DL@,@
#@ * @ O #2 2 ; #2 _ 2$ A & LL : : L L ++: %
4
.
; #2 $ # ! !# $ $ F: &F G"9 ‰ DŠG %9 ‰07+-Š; && 9 ‰ D
5
@ & LL
$ #2:
:
' ! :9 N
) U .
( @ 2 ; #2 9[:,7:@08
7
7@
(
N C @ . C
N@ " E
$
6)C #2$) N
C$ U
4 '$ 1
#2
A "
A
&
! */+/:
9[ /*:70 A
1 4 ' 21A $ 1
‰::L
2 !# !1 F
$ 1
#
#
$ $ $ 1 A 0*: 0/: &&: [ $& ! A 0---:
6'
$
#2 2' ! L,:L0:*7D
7(N . 7
1
$
‰*Š
' !
$ # '$ # $#
'$ # $#
*/++: U 7 @
#2 A *-: !16:A *-: $
# $#
H` @ ; #2
C'1) 6 !A
F:& & 6 &‰*Š
L
E !
C
#
: J
*//@L7: !
& C
! !
@A
2 A
@-@DL*/00
*+8+L*/7@: $: ! 6 1 A
#
AN
4 '$
' 21
$ ; #2
$ #
; #2
$ # 1
#2!
U #2! ! 1
; $ 6 & & % & 4 *@8-: C
$ 1 0D:
9[: /*:7D* A
;
[ % $ ; #2 B 1!
#2 A $
: " !
1$ 2
152 J
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
Q@
W @ LU66 %
, . E 1 A */+/ U
-@ & ; #2 9[: /*:0*
$ #
!#
! !&
'" N #2 '$ # $# 2A '$# $ ' 21 4A "&:A */88A *D*: : 999: 6 C $ ; #2 2 '$ # $# 2 U 9[: ,7:@08 '"C @ & !1
A
' 21 ! B &
4 6 :A
#
!
># !
0--@:
1. térkép: Komárom vármegye a századfordulón
A
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2. térkép: A trianoni Magyarország
3. térkép: Az I. bécsi döntés
153
154
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
4. térkép: A jelenlegi szlovák közigazgatás legnagyobb egységei
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1
81
1
1
155
156
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
- , *)-+ $ 1 /
> *//-:
"
!: 8
: 1/
8 V
<
:
$
V /
# > '$ ## 1 4 #2 5 ! ) $ #2 2 )A 2 6 $46 C F 4# 1 A $ !! & # $ $ % $ 1 &4 #1 4 ( : $ $ ! C' !& '$ # 2 1 ( $ & ! A 2 $ ) 6 #1 1 & 21 ( : 2 $$ &% $ ! # $ #2' ! C G! > : C
!& G 00 !
! : 1
'$
'1
$
J=. )*) )% % ,*)7&%+4 4% )49)+( 5
.6%)+&.
4#
!1
. '$
# &1 #C A C& A & 6! C ! #& # $ #2 '
2 $ &(
3C C $ #2 G! > 5#2 A $ 4 $ */D* 1
EE: $ $ ) 6 ! . 5' ' $ */0-.,#2 !& $ M !# $ U $ " 6 # ! 6 % ) $! 5 5 A #2 % #2 (1 C : # # % '1 A #2 $4 $ %4 #2 '1 $ ! 2 ! $ ) # C #M 6 $ ! C 6 2 #2 & $ 2: $ $ ) $ ') A 1 3 : 6 # $ ! 5 '$)A $ $ !2 ! !# % & # 6 # 4 (15 6 #! 2 $ 2 $ ! : 2 $ & $(1 !$ ! ! 5 '$! ' $' ) $ $ ! $ 3A # ! 2$ ( & 6 2 $ 1 # : [ $ $ */D!1 '1 $ A C $ ) :J # O */@7 % ; $# ; 5 $4 $ ! : 9 4# C ) !# C $ W #26 ) 2 #2 $ 5$ ! 2 !# . #! ! . ! $ & 1 $ $ 6 ) ! $) ' C $ % # :" $ ; $ 4# 6 # # A $ % $ ! !1 1 4 #25 M ' ! ' $ 4# $ # $ '1 ) :* $
Az 1961 júliusában megfogalmazott szocialista elvek elismerték az osztályharc-elméletét, a társadalmi feszültségeket azonban békés eszközökkel kívánták felszámolni. Az ANM szembehelyezkedett a kizsákmányolással, viszont megkülönböztetett kizsákmányoló és nem kizsákmányoló t két. A tudományos szocializmus megvalósítására törekedett, ami alatt hatékony tervgazdálkodás bevezetését értette. Államosításokkal növelni kívánta az állam szerepét az iparban és a kereskedelemben. Ezzel szemben mez gazdaságban pártfogolta a magántulajdon kialakulását, a földbirtokosokat pedig
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
157
1
$ 1 $ ) A #2 # ( ) $ C # : $ #2 5 '$ #0 #2 # $ 4 # #2 & C . */D8: C3 !# C ) '1 $ ! 2 ( 2 $# : [ $ 1 # ! )C $ <& # $(1= 2 )6 $( ! ! 2 !#! A #2 $ < " E A@ " " D C "A C " B C " " " A F C F" C H"E E H @ :, #2 ! 2 ! # )' ' F 2$ 6 2 $ 1 $ 5A 2 ! 4# 1 ' $' ) ! 7 !1 5 '$ % #2 1 $ 4 6 %4 $! :
6 . 1
& #
5
0(
G! > B '$ $ # #25
6 P
0)=, , % >L&&,-), (0&% $ .
( BP
$ P ; 2 # 4 1 $ ! : 9 4# C )A 4 $! ) !# 6 % & # C # 32 $ $
$
; # 6)1 A $ ; 6 $46 C 4 ! :@ */D@ $ ; M ' ! 1 $ A
$
( P $5 */D, C3 '$ # > ! & # C $ 6 6 # ( $ $ 1 4 #2 !# # !!
termel szövetkezetek alakítására ösztönözte. Támogatta emellett a munkások és alkalmazottak jogkörének kiterjesztését és bevonását a termelés irányításába.(Nagy, J. L.: Az arab országok története a XIX–XX. században. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1997. 122–123. pp.) 2 Az Egyesült Arab Köztársaság (EAK) 1958. február 5-én alakult meg Egyiptom és Szíria egyesülésének köszönhet en. Létrejöttében fontos szerepet játszott az Egyiptom által hirdetett pánarabista gondolat; az új államot egy jövend beli pánarab államszövetség els lépésének tekintették. Március 8-án csatlakozott az unióhoz a monarchista Jemen is, ám más arab ország már nem követte példáját. Szíriában az egyesülést követ en széles kör visszatetszést váltott ki a Gamal Abdel Nasszer elnök által folytatott er teljes egyiptomizálási politika, amelynek hatására végül katonai puccs zajlott le Damaszkuszban. Az új katonai vezetés 1961. szeptember 28-án bejelentette az ország kiválását az EAK-ból. Jemen uralkodója még ez év decemberében versben bírálta az Egyiptom által támogatott arab szocializmus gondolatát, és gúnyt zött Nasszer elnök személyéb l, melynek következtében december 26-án utóbbi egyoldalúan felmondta a Jemennel kötött szövetséget. 1963 áprilisában Irak, Szíria, Egyiptom és a Jemeni Arab Köztársaság újabb kísérletet tett az unió megvalósítására, azonban már júliusban bekövetkezett annak visszavonhatatlan felbomlása. Annak ellenére, hogy Egyiptom egyedül maradt, az Egyesült Arab Köztársaság elnevezést egészen 1971-ig alkalmazták az ország megnevezésére. 3 Stookey, R. W.: South Yemen: A Marxist Republic in Arabia. Colorado, Boulder, Westview Press, 1982. pp. 59–60. 4 G. E. K.: Arab Nationalism and ’Nasserism’. In: The World Today. 1958. december. Vol. 14. No. 12. pp. 532–542.; Seale, P.: The Emerging Political Map of the Middle East. In: Asian Affairs. 1977. február. Vol. 8. Part I. pp. 14–20. 5 Célkit zéseiben a többi, angol fennhatóság ellen küzd dél-jemeni nacionalista mozgalomhoz hasonlóan az angol er k távozását, a társadalom feudális és törzsi jellegét adó úgynevezett ’ikta’-rendszer felszámolását, nemzeti gazdaság létrehozását és a két Jemen egyesítését szerette volna elérni. Ezt azonban fegyveres felkeléssel kívánta megvalósítani, mellyel a Dél-Arábiai Föderáció uralkodóit és az általa kapitalistának tekintett személyeket az ország elhagyására kívánta rákényszeríteni. Híveinek többsége kezdetben a hegyvidékek törzsi harcosaiból kerültek ki, valamint 1965-ig élvezték a megdöntött monarchia Dél-Jemenre vonatkozó igényével fellép Jemeni Arab Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság támogatását is. (Deeb, M.: Radical Political Ideologies and Concepts of Property in Libya and South Yemen. In: The Middle East Journal. 1986. Nyár. Vol. 40. No. 3. pp. 452–453.; Halliday, F.: Arabia Without Sultans. Harmondsworth, Penguin Books LTD, 1974. pp. 189–195.)
158 ) # #2 & #2 6 # # $
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# A 1 6 # # $4 ) $'1 !#! C! A $ % $ #1 4 ( $ 1 $ ) 2 3 : $ ; $ 2 $ ( $ $ : $ & C 4 $ $'1 !# # 6 # ! $$ $ & # ! # A 2 $ & $ ! $ #6) $'1 !# ! : #( ! ! 5 $ $ % $ #1 4 ( $ #2 $ 2 ! ! #25 M ' ! !1 A $ #2 # '1 # $4 $ 2 1 $ ! ! : [!#5 $ #2 !# 4 $ # 2 1 ( A 2 1! ! 25 $ $ # $ 6 2 &4 & $ $ 2 $ # A $ 2 $ ! 4: 1 ; & $ ! C # 6 65## $ &% '$& & :D $ 1 $ 1 ' 4 & $ ! 6 2 5$ ! ! C 5 $ 1 1(1 ! ! : % '1 # # ' 1 $ 1 $ . B # BA P 6 B 6 U%% & I PBU I . 1 :8 $ ' '$' 1 ' $' )A #2 *: $ BP C #2)$ 1(1 # 4 6 #21 %6 2 ' $ # A (# ' $ 1 $ #2 " 1 1 4 #2 $! # W 0: $ BP 4 $ 1 $) ) $# 1 A 2 ) 1 ! 5 A $ #2 $ M !& ' # 5 # 4 $ A (# 1 $# ) 1 # % W,: $ BP 1 $ ) !# 6 A ' $ $ !2 ) A 2 &% 6M$' #2 $ %4 $: ' $# $$ $ G! ^ $'1 !# $ 4C A 1 #2 2 $ !2 6 # 2 A 1 ' $ &% 4 W7: $ BP 1!# # #) $ 5' & C A (# ' $ 1 $ ' 4 # # ! )C $ '#' 5 4 $ # . $ 3 A #2 & . # :+ */D8: 1 0/ ! $ 4 # #2 ^ 5 !: ; & !#2 !1 # 4 6 $ (4 % 4 #2)$ 5) $ 6
6
Halliday, F., Revolution and Foreign Policy: the Case of South Yemen 1967–1987. Cambridge, Cambridge University Press, 1990. pp. 18–20. 7 Az elitista jelleg SAL-t 1951-ben hozták létre. F leg a társadalom fels rétegéhez tartozó, mérsékelt politikai irányvonalat valló személyeket tömörítette magában, külpolitikai téren pedig Szaúd-Arábia támogatását élvezte. A gyarmati megszállás ellen folytatott politikai küzdelme során azonban nem tudott támogatóbázist kialakítani a lakosság körében, aminek köszönhet en kés bb nem játszhatott komoly szerepet az 1967-ben létrejöv új állam belpolitikai életében. A FLOSY 1966-ban jött létre egyiptomi nyomásra azzal a céllal, hogy egy mozgalomban egyesítse a különböz függetlenségi mozgalmakat. A szervezet befolyása azonban gyakorlatilag csak Ádenre korlátozódott, amelyet 1967 szeptemberében az NLF és a Dél-Arábiai Államszövetség hadserege együttes er vel számolt fel fegyveres úton. (Halliday, F., Arabia Without ... pp. 178–189, 207–214.; Rahmy, A. A. R.: The Egyptian Policy in the Arab World: Intervention in Yemen 1962–1967. Washington, University Press of Washington, 1983. pp. 189–190.; Stookey, R. W., i.m. p. 61.) 8 Prantner Z.: A Dél-Jemeni Népi Köztársaság véres hajnala: Nacionalista szervezetek harca a megalakuló állam vezet tisztségeiért. In: Kül-Világ – a nemzetközi kapcsolatok folyóirata. II. évf. 2005/2–3. 40–50. pp. (www.kul-vilag.hu)
159
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
P $ ( P . 2 P . 1 $ ! !1 5$ 5 $ #! &! $# 1 $ 6 #21 # 4# : 5+- , ,- 7
)
$ 1 G! >
$
# $ %
! 2
P !& '$ ! A !#!
1 $ # : $ $ $
# 1
=% 0( Q * ,4 %7(R /*5& )*
$ P C '1 ) $ $ 3C 2 1 #2 1 4 5 !! 6 # : A $ 3C '$ # ! $ ' ) !$ ! '$' ' 1! 2 (15 2 $ BP 6 1 #) % $# ! 6 $ & $ 1 $ : ! $ C # # 32 $ ! ! 2 1 ( A #2 (1 C ( $ # ' $ $'1 !# $ & 4 3 C :/ $ ! 2$4 # $ 6 $ $ # 5 !A 2 2( ^ ) 1 $ 1 : G A #2 2 $ % 1 $ 6 #C 2( $ $ # ! ! C'1) A 1 P 6)& % # 6 #C '$ # ' 1! 2 $4 6 '! #A (# $ 3C ' 1! 2 $4 5 ! $$ : G! > !& '$ # ' $ ! 6 A 2 %! C ! > 3C #2 ( ! A $ #2 !# # ! A H $ 6 $ ( ! 6 $# # :*$ 3C $ $ & ! 1 !$ $ : &1 ) $ # 1 ! $ ! 2 $) ' $ C $ ' $' ) $ #! 2 !# '1 ) 5 1 32 : 65## !# %A 5' ' 4 4 & $ $ #2 # ' ' # $ # : $ P #2)$ ! #2 '1 $ ! 2 ! #2 +-.*--:--! 2 1 # A (#2 2 $ #6 ) !&$ !#M $ : $ */D8: C3 $ 3 #2 '1 $ ! 2 ! $ $ $ % A 8@] %' ^ ) ! )6 # 4 $ $4 C'1 : $ $ 5(! ' A 0-:--6 $ # C 4A1 # $M $ # $ &! $5#2 # 6 24 ( A # $ ' $ 1! ! #2 D-] : ) C'1 &4 2. ^ 1! !1 . '1 $ 4 A 1 $ '$ $ $ 1 $ 1 : & 2$ %4C $( $ A #2 4 $ ( % $ 1 $ $ # (1 $'1 !# !& #2 ! . $ 3 A U A '$ # > C ) A #2 " ! $K # 1 9
„Annak érdekében, hogy egy egységes és központosított államot hozzunk létre, amely képes az ország irányítására mindenekel tt elengedhetetlen, hogy ne vessünk véget annak a megosztottságnak, amit az imperialisták és a szultánok reakciós hatalma kényszerített ránk.” (Medvedko, L.: Decline of Colonialism in South Arabia. In: International Affairs. Moscow. 1968. február. No. 2. p. 45. 10 Halliday, F., Arabia Without ... p. 228.; Halliday, F., Revolution and Foreign …. p. 21.
160
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
. $
$ %4 C 1!# $ P # # # ' !! : # 65## !# 5$ $ 4 $ $ #( !# 23C $ BP 1 PBU I #2)$! ! A M !#! !# # ! )C $ ! $ 3C 1 $ ): $ $ # $ 1 '$ # $ #4A 2 ' #2 # 6)1 ! # $ # !# 4 B $A C A ; $4 A $ P ! 2 # & # $ ! C'1)C!1 &% 4# 6 %4 % #2 #( ! :** #2 $ 6 $ '1 ) #2 ! 1 $ $ 1 $ 5 $$ &% A #2 2 ! ! ( &1 ) & 1 #$ '$ $ $ !A ! $ ( & 1 $ ! $ 3C 2( : ' 1 $ A ' !#! '$!& $ 2 4 $ $4 2 & # #C $ $ % 1 &C (1 2 $ C '$ $ $ ! 6 A 1 $ $ #6 C 2 # ! $! ! ! !# ! 5 #2 : $ #2 !# # ! ! 6 ! ! $! $ 4$ $ $ 2 % # !!) ! A #2 '$ C ! # ) 2( ' $ #2 $ ) #2 : 2 $ $! # $ # 6 # ! $ 4# ! $ ( # 32 $ : $ P 9$ '5 % & 4A ' 2 & $ $ 3 $! ) $$ $ B W C 6 " %( M C #6 # $ # 1 $1 6 $ % $ $ !A ! 6 (1 1 $ A #2 $$ # ! < 2 $ % $ = ! C' ! 6 ! $ $ # : 2 6 # 4 1 $ ) 6 A 1 $ & % $'1 !# ! A $! ; F ! B # & 1 3C '$ # $# ! # ! $ A 1 #2 !& (% 6 ( C 1 : $ #2 $ ! 2 4 F 6' 5 #2 # % 2 $ ! 1 # &( A 1 !& $ # (1 # & &C 1 A 2 B #6 ) !& % 6 ( :H # C '1 ! !# 5 6' ! !# A A #2 ! #2 & ( :*0 6 ! $ 2 '$' $ */D+: % 0.+: '$' $ #2 P # $ ! $) ' A 9$ $ $ # & 6 C) ! ! (4 $! ! < $ 6 = !1 1 & # # ! $ ( ! 6 ) . A $ #! 2& $ A ! 6 ! !# . ! 2 ! ! $ # $ : O 6 #2 $ ! (1 A #2 $ & 3 $
11
Bell, J. B.: Southern Yemen: Two Years of Independence. In: The World Today. 1970. február. Vol. 26. No. 2. pp. 76–77.; Bidwell, R.: The Two Yemens. Harlow, Longman Group LTD, 1983. pp. 245–246.; Dresch, P.: A History of Modern Yemen. Cambridge, Cambridge University Press, 2000. pp. 118–119; Halliday, F., Arabia Without ... p. 227. 12 Bell, J. B., i.m. pp. 80–81.; Bidwell, R.: i.m. pp. 220–221.; Halliday, F., Arabia Without ... pp. 229–232.; Stookey, R. W., i.m. pp. 63–64.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
161
1 $ A ! 2 $ 6 A #25 M ' ! A 5 ' ' !# !# C41 #2 $ '1 ! ! 1 $ ! ! A #2 ! C 6 < !& 6 $ = $ $ !& :*, ! '$1 $ $ $ 1!# C 6 # : $ P # #2 !# . P $ ( O # ! !& J . 6 $ '1 ) ## ' $ 6 #1 1 ( $ !# ) A C % */ A # $ $ 1!# C '1 ) 5 ! $! 1 ! 2 %A $ P $ $4 1 $ ) . (#2 9$ . ) $ 1 : 4$ ' $' ) 2 % < = $ ' A 2 % C C3 5 # 1 :*7 '$& %4C $ $ : 2 # $ # $ 1 6 $ > '$ #! $ 3 # ! 1 $) ' $ A P ! $ 2 % #25 )1 1 : #2)$ $ $5 # $ 1 $ 5 4# ! : $ */D+ C3 2& # % # $ # 6 1 $ !! (#! A #2 # $ $ 4 & # 4 : 5+)) (5* % )%5 9(4%0 L)0(, */D+ 4 ! ' $ 5 $ P 6)& % # ! $ ! 3 C 1( A (1 1 $ ! ! 1! 2 C A 6 1 6 C $!! ! $ &% ( $ 1C 41 ! $ #2 5 '$ ## : " $ #& 4 $ $ 6 #21 % 6 4 ! & ! 1 $ !) 2 1 A 1!#5 $ %' ) # # ' $' ) # */D/ & $ ' $ !#! ) A C ! 2 1 C41 #2 A #2 6 4 3C 2 $ % &C : $ !&1 ! ! & $ 1 1!# ) 1 !# A #& 4 1 ; O 5#2 $ A # C ) 6 2 $ '$ ! 6 #21 ) '! 1 : */D/: C3 00 ! 1!# C # < %4 !&! = 1 $ 1! & %% ! #$ $! $ P A $ && ! 13
Az elfogadott program értelmében az irányítás minden szintjén kollektív döntéshozatalt kellett bevezetni, jóvátétel fizetése nélkül el kellett kobozni a megm veletlen, illetve vallási alapítványok, „gazdag parasztok” és nagybirtokosok tulajdonában lév földeket, tisztogatást kívántak végrehajtani a közhivatalokban és a fegyveres er k állományában, politikai biztosokat neveztek volna ki a hadsereg ellen rzésére, a pártnak felel s népi milíciát állítottak volna fel, államosítást vezettek volna be, valamint a gazdaságot állami irányítás alá helyezték volna. (Halliday, F., Revolution and Foreign …. pp. 21–23.; Krajczár I.: Jemeniek közt, Adent l Dhofarig. Budapest, Atheneaum Nyomda, 1976. 28–29. pp.; Stookey. R. W., i.m. p. 64) 14 Bidwell, R., i.m. pp. 222–223.; Dresch, P., i.m. p. 121.; Halliday, F., Arabia Without ... pp. 232–237.; Page, S.: The USSR and Arabia. London, The Central Asian Research Centre, Expedite Multiprint Ltd. 1971. pp. 110–111.; Stookey, R. W., i.m. pp. 65–66.
162
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#
6 ) $! C # : O 1 '$ ! 25 ! 1 $ ! # $4 < 1 % =! < $ !2 = !&( ! ! (! A 2 1! ! 25 $ !( 6 < 2 = 3 4A # ( # 4 ) ) A! ##2 #( $ P 2$ ! A 1 $ 1 $! 2 ! !$ !# 6 ! 2 $ 6 C) ! !: # $ !# ) A 1 ' % 1 $$ $ A #2 # $( & C ( 4 < && 4= ! & # 4 :*@ $ 3C 1 $ ! $ !&$ ! 1 4 1 $: ) $' $ # $ '$ # $# A # ! 1! $ 1 !A C 1 08 ! 1! 1! ) . " H C6 (4! N ŠS B : C !1) 1 . 1 ( 5 6' ! !# $ $ # : ^ 2( 2 $! 0 , 6) ! ' 6 # $ 4 5$ A 2 5#2 !$! ! & # 4 ! 6' M1 ) 4 $ # ( 6 & 6 % $ # 3 6 5#2 :*D ! 9 # 1 $ # $ # $ 1 $ A 2 6 ) & # $ !2 #6 #2 ! 1 : #2 !11 !) $)# $ # 6 ' 1! 2 6 # A ' $' ) F $ #2 6) 4 6' 5 #2 # :*8 ' $ 6) ' ' ! $ $ # 4 5 $ !2 ( ! $! $ & $ '$' A ) $'1 $ $ $ ! :*+ */8-: 1 ,! $ $ # 2 A 2 $ $ # 1! > !& G '$ # 1 $ A 1 1 1 & # $ $ #:*/ $ 3C 5& C ' 15
$ !#
Az Elnöki Tanács tagjai voltak: Szálem Rubijja Ali köztársasági elnök, Mohamed Ali Haitam miniszterelnök, Abdul Fatah Iszmail, az NLF új f titkára, Ali Nasszer Mohamed honvédelmi miniszter és Mohamed Száleh Aulaki. (Bidwell, R., i.m. pp. 224–225.; Halliday, F., Arabia Without ... pp. 237–239; Krajczár I., i.m. 30–31. pp.) 16 Az államosítások nem szándékolt következményeként megindult a f város hanyatlása, tömegesen hagyták el az országot a keresked k és üzletemberek, valamint tovább emelkedett a munkanélküliek száma. Így következhetett be az a helyzet, hogy az a dolgozó osztály, amelynek az állami ideológia vezet szerepet szánt az új társadalmi rend felépítésében, az 1970-es évek elejére marginalizálódott mind szociális, mind pedig politikai értelemben. (Deeb, M., i.m. pp. 456–457.; Gvozdev, Y.: Democratic Yemen Forges Ahead. In: International Affairs. Moscow. 1974. október. No. 10. p. 122.) 17 Az Agrár Reformtörvény határozatait és a földbirtokok megoszlásának arányait az 1970-es években lásd: Deeb, M., i.m. pp. 455–456. 18 A gazdaság szocializálása és a szociális reformok azonban hatalmas anyagi megterheléssel jártak az országra nézve és jelent s bomlasztó hatással bírtak a társadalomra. A gyarmati uralom id szakában vezet szerepet játszó kisebb szultánok, privilegizált klánok és nagycsaládok, valamint vallási személyek el zésével, illetve háttérbe szorításával ugyanis a gazdaság feletti irányítást olyan alsóbb osztályból származó paraszti-munkás réteg szerezte meg, amely képzettségének hiányából adódóan képtelen volt hatékonyan ellátni a rá osztott feladatokat. Ennek következményei leglátványosabban az élelmiszertermelés fokozatos visszaesésében és a lakosság tömeges migrációjában mutatkozott meg. (Ishiyama, J.: The Sickle and the Minaret: Communist Successor Parties in Yemen and Afghanistan after the Cold War. In: Middle East Review of International Affairs. 2005. március. Vol. 9. No. 1. pp. 10–11.; Stookey, R. W., i.m. pp. 66–67.) 19 Az állam új elnevezésében a „Dél” jelz elhagyásával az Elnöki Tanács azt kívánta hangsúlyozni, hogy nem zárkózik el a két Jemen uniójától. „Demokratikus” jellegének kiemelésével viszont arra kívánt utalni, hogy az egyesítés csak az kizárólagos irányításuk mellett mehet végbe.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
163
$ &% !&( ! ! < 4 = $ # ! $ % : " & ! $ 2 A #2 # 32 $ $ ) $ $ 1 $ 6 %4C A #23 $ ( *-* #3 B #6 ) !& % $ ! '$1 #1 $ : $ 4# ! 2 C $!! '' !# 6 4 '$ $)# $ # !# 4 A < #2 2 ( & # ! $ #2 $ M '$' 6 4 !$ &% ! 6 $ C #2 $ ! ! % 2 :=0;!# #2 $ !1 $ P 1 $! ! $ P H $ 1 $ ! 1 $ : H # C $ */80 % # '' # $ # $ : $ A #2 $ $ # $ 6 $ C A 2 )1! $ $ % $ #1 4 ( : # $ 6 $ P)& % # $$ $ A #2 $ $$ C $ !2 !&( ! ! $A ! $ . < % $ = $5 !# !#! # 32 $ . #2 '$& "$ ## A 1 #2 H "$ ## 2 ( : # $ 1 C4 ! 4A 1 6 #21 ) ! 1! $ 1 6 2( $ PH '! ' ! ) A 1 !1 4 1 $ !& ; (% ! !& [! "$ # ! $ $ :J $ # ! 1# $ #1 4 ( ' ' A 1 )( (1 $ $ &1 ! :0* */8@ 4 ! $ PH 5 ' '$) $# #2 ( ! ! ) ' ' A #2 #2 2 A < 2 $ % $ = 4# C 1 4A ! % & C #M & C' ! A 2 1 $ ! !1 1 4 1 & $ #! # $ ' $ 6 # A! / EA " @ @ C " @ " "@ A@ C $ 1 $ " A " " BD D " @ D :00 #2 5 ! !& G K 41 ! ! $ $ $ P #2 ( H $ 1 $ ! : $ 3C 5 6) P 9$ 1 $! A !) ' A #2 $ 1 $ $ 1C ! 4& & C '$& ( : & 2$ #2 ( ! !1 $ $M # 1 $ ! 5 6 %4 % A ) A $! ) !# ! 1 $ 1C 4 $ 6M$) ) &% C #!1 &% 1 ' $' ) : $ CC $ ' #2 5 &% $ ! ! ( $ 1C 1 4 ( ! '$& ( A! 20
Az állami er szak alkalmazásának törvényer re való emelésével gyakorlatilag legitimizálták az 1970. óta zajló letartóztatásokat és a koncepciós perekben született ítéleteket. Ezek számára utal, hogy a biztonsági szolgálat kiépítése után csak 1970. els két hónapjában több mint 1000 embert tartóztattak le „államellenes tevékenység” és a „forradalom, a béke és a rend megdöntésére sz tt összeesküvés” vádjával. Ugyanezen év márciusában Legfels Népi Bíróságot hoztak létre Ádenben, illetve helyi bíróságokat állítottak fel minden kormányzóságban els sorban az említett ügyek tárgyalására. (Bidwell, R., i.m. pp. 226–228.; Halliday, F., Arabia Without ... pp. 239-240.; Stookey, R. W., i.m. pp. 69-71.) 21 Halliday, F., Arabia Without ... pp. 240-244.; Halliday, F., Revolution and Foreign … pp. 24-26.; Krajczár I., i.m. 31-32. pp.; Stookey, R. W., i.m. pp. 67-68.) 22 Stookey, R. W., i.m. p. 68.
164
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#& 4 ! $ ( & ; $ 1 $ 2 $ 1!# $ ! A & %% (! % & C 6 $ : $ !#! #2 ' #3 # 2 !# $ !1 ! $ $ > $ % & $ 4 # 2 1 ( A! #2 ( ! # # A 6 !&( ! ! ! & # C & ! #2 (1 $ & )C $ ^ 2& C :0, \ "
#2 $ */D,.*/D8 '$' 1(1 65## % $ ! 1 4A 1 $ 1 $ 4# C ! 6 !&( ! ! #2' 1 $ 6 #2 ) 1 $ : $ P 1 ! $ $ % 1 #2)$ ! $ 1 $ $5 !# 1 ) & 65## !# 2 ! ) A '1 ) : $ $ 4# ##2)$) ! $ & ! !) $ A .6 2 6 %4 % ! */8+ A & # 3 ! 2 $ A 5& & # 1 $ C $ & ! 6) 21 4A ' $' ) & 1 ! ! 6 # % 2 : 4A #2 5 ' ' 32 % $ 2 A ! 5 1 4 1 & #6) %! M$! ! 6 ( $ 2! & $ # )! & # # 1 :07
23
E )
C A
: */8+ C3 # & $! % 1 A H A 2. ! > #3C 1 . !& 6 % !# % 6 # 4 ) # $ &
! # $ . 1 */+D ! 2 $ $ 2 $! !
Halliday, F., Revolution and Foreign …. pp. 29-33. Utóbbi megállapítást érzékelteti az a tény is, hogy a párt 1978. októberi kongresszusán a küldöttek mindössze 25% (125 f a 496-ból) származott a dolgozó osztályból. Ez az arány gyakorlatilag a kés bbiek során sem változott számottev en: a párt 1980. októberi rendkívüli ülésén is arányuk mindössze csak 25,2% volt. (Deeb, M., i.m. p. 458.)
24
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
165
5%)+& % 0-, K!!
@
/ !
,6,5,-3 $ " $ & #2 #2
5 A 6
2
B( 4 # &
1!
! C5 A *@@* 5 $U '' ' 1 A P $$ : 2 C! # # A 5 #2 ! $! $
$ C '' ! A 4&
A #! $ $ */-- !1 ! !# !1) ! $ 6 (4 # $ $ ! :* H 1!#5 U $ $ # ( 3 $ 4& #2 # 4 # #2 $! : $ */** */*0 $ '' 3 $ $% & # 4 ( '' ' 5 ! 3 $ 4 */*0: 4 ! ! B( $! ! :0 $ )1 # 3 5 #2 ! $! 3C & %6 A 1 # & 4 1 ) !$ #2 (4 # ! $5 ' ' $ 1 $ 4 ( 6' C : */0- 4 $ F& (%4 # ! $ B( !$ 2 # ! $! A #2 ( # ! ! 2 : & */0@ A ! P $$ */,* 5 $ 2( 1 : $ 4 # #2 6 ! $ $ % # U ; A < 1 # $ C = 1! $ 6M$) ' A $ $ */,* A 8, !1 A % D !1 6 # :, $ $ #2 # 1!#5 ; 6 # 5 ' $5 ' ' $ $# : $ $ $ %4 (1 $ $$ 2 !# '$ ( ! ! $A 2 ! 2 ! 5 */,7 B( !1 #2 ( ! 7 ! */,/ #2 # # $ $ # $ # :@ 5 #2 (4 $ $ ! C ( A #2 #2 $ $ $ $ & 5 C $ !$ 6 5 $ $ # $ ( : ) $)# $ # ! C ) 6 C $! : $5 ' ) $ 6' $ $ 6 ' 4 A (1 ! #25 ' % 6 &( A $ 5 $) ) ) ! $ & # ! % 4: #2 ( $)# $ # 6 6 ! !
1
! !#
:
Ilyen volt például Líbia nyugati szomszédja, a franciák által gyarmati sorba süllyesztett Algéria és Tunézia, vagy a keleti szomszéd, az angoloknak oly sok gondot okozó Egyiptom. Algériát a franciák 1830-ban foglalták el, Tunézia pedig 1881-ben lett protektorátusuk. Egyiptom a francia-angol vetélkedésb l gy ztesen kikerül Angliáé lett. 2 1912. október 18. lausanne-i béke Olaszország és a Török Birodalom között. A törökök lemondtak a területr l, de nem ismerték el az olasz foglalást. 3 Mukhtart az olaszok halálra ítélték és felakasztották 4 A három tartomány 1934 el tt soha nem alkotott egy egységet. Mint kés bb látni fogjuk ez a második világháború után is gondot okozott. 5 Líbia külkereskedelmének 90 %-a Olaszországba irányult a két világháború között
166
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#3C % $ '$' $ 1 $ $ # 5 ! ' $ 63 A $$ $ ( 5 #6 ) ! 2 !#! : $ $ ( C !5 #2 & 5$ A C # !1) & 6 C $ # ! : #2 C! B( '$ 2 % $ $ 5$ ! $ A ' !#5 & M ' ' : > ) $ $5 $ 6 3 A */,8 ! $5 $ #2 & !$ 1 ' $ ' ) #2 & 3A #2 *+-$3 B A 2 ) %! $ # :D P #C #2 $ A #2 ( C $ 2 '$ # $# 4A $ $ 6 # $ $ ) # !&$! !1 ! 1 : ; )$ (1 #2 $5 ' # < $ $ = ! # 2 !5 ! ! !# < $ 1! $)C = %( 6 1 A 2 1 # 3 ) !C! #2 $ 1 2 # ' ! :8 92 '5 ! 2 '$' ! 5 $ */7$ ) '$A 6 $ U $ $ # C3 *- ! % ! $ # !& 1 # 3 : U $ $ # 6 !# C '1 13 %! C $ $ % 6 # 1 ! (#2 B( #6 $( ! \ $ 6 : */7, C C # $ $ # 5 ! # $4 % $ C ! 1 $ 6 $ % & 1!# # 1 !# $ 1 ; # 2 2( $'1 !# % & 4 :+ - -* + *4 */7, C C P $$ 1!# C4 ! M ' :
$ # # $# # $ #$ #
>L&&,-), (0&0 -
$
#
1 $ 4
! $! A
2
& ! #$ 4
A !
# $# 5 : $ 6 #2 (! 2 ' ! !# # # C4 2 6 5 : 2 & ! $ ' # A 1 # )' ) % $ #( : '$ 1 $ ) $ 2$4 4 */7, '1 ! 65## !# A ; 9 $ $ $ $ $ % 1 $ )C! # # ( 1 $ )A $ ! $ $) ! (#! $ #2 # : # 5' 1
6
'$ 5
' 1! 2 # &&
A $4A
#
& ! 2 A # '! # 3 # 21 $ !! ! ! 6 :/ $ # '! !#
Az út ünnepélyes átadására a Duce is Líbiába érkezett Horváth K.: Dokumentumok az 1911-1912-es olasz-török háborúból. Szeged, JATEPress, 2000. 24-26. pp. 8 Benke J.: Az arab országok története II. Pécs, Alexandra, 1997. 840-854. pp. 9 Mohamed Szaid Idrisz al-Mahdi asz-Szanuszi (1890-1983) a szanuszi vallási rend alapítójának leszármazottja. Az 1920-as évek elején az olasz csapatok el l Egyiptomba menekült és onnan támogatta a líbiai ellenállást, majd a második világháború idején angol segítséggel tért vissza Kirenaikába. 1951-t l Líbia királya I. Idrisz néven. 7
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
167
*/77 2 9 $ $ ! !1 $ M$ ! '1 ) ! $ A $ */7@ ! */7D ' # '1 : O $ C $ ! $ & #A (# $ # ! ' 1! 2 ! # 4 : [!#5 $ # 2$ */7D C! 6 2 $ 4 C $5 !# !#! A #1 4 ( ! ! #2 $ # $ ! : 5 #2 !11 !) $ 2 1 # 1$ # $ $ & $ ! C'1) 1 $4 C 1 : 5 1! ! 2 $ 65## !# ! ! ! !&% ) 1 #1 4 ( A $! $ # #2 '1 A )$ $ # # $# 6 C 1 A C $ 4 $ ( 1 # 4 A # 6 5#2 : $ & 2 #14 2 4 ! 1 C 65## !# : 2 ) ) A # !# 1 $ # # ! ! A */7D # $ # ( 8@ #3 $ P A 26 M$ $' $ & )' $ 6 # A 1 2 2$ ! $! ! : $ P #C #2 ! A #2 $ 3C $ $ % 4 $ $4 9 $ 1 $ ! !1 ! C' A 1 $ 2 !$ !! A #2 #2 5 #2 65## A 1 #2 ) #2 5 C' $ $! & 1 ! P $$ : $ ) & # %4 $ ' 4 # 6 # A (# 6 *$ & '$ ( ! ! 9 $ & 1 1 4 #2 5 ! # : 1 #2 $ & A */78 1 ! 1!# # & : O $ !! ) C ) !$ ! ! $ ' $ M ' ) & & : $ &4 4 (#! $ # $ ' $ (1 A $ # ' $ ! $) & !&1 # : # $ */7+ C C 5 ' $ ) $' A 1 $ )C! 22 ; 1 $ : */7+ & #2 !#2 1$ # 4 $ # P % $ #A #2 " A $ 1C 4A K ! $ :** $ # $ !&1 ) ) '1 ! $ 65## !# A & A ! 9 $ !! #2 2 $ !M % !! : $ # 1! ! 2 #2 $ # # $ '1 ! 1 A #2 ) ( 65## 1! # $ # 6 C !# : #2 !11 !) */7/ $ '$ & ! ' ! 1 $ # ! $ #2 5 ^ #1 $ # !&$ ! A! ( $ 5 $ 4 C ! ! : $ # ! 2 & '$' 6 2 #2 ! 2 ! 9 $ */7/: C3 *! $ # $ 5! ! C 65## !#! : 10 A tartományok egyesülést támogató fiatal nacionalista politikusok az 1942-ben alapított Omar elMukhtar Klubban csoportosultak. 11 A négyhatalmi vizsgálóbizottság felállításáról a Külügyminiszterek Tanácsa döntött. Részletesebben a tanulmány végén ismertetem munkájukat.
168
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
$A 2 #6) 1 $ )C! ! ' 4A $ # $# : % & 1 $ ! '1 ! & 1 1 4 #2 5 ! : & $ 65## 2 ! ! & # $ #2 !# # ! ! ! : B 2 $ 2C # A $ &! $5#2 ! C # ! ! $ # % 4 & : b#2 C B( ) 5 A 2 ) 4 1 $ : & $ ! # # $# 1 $ A $ 5 $ # $ % !2 !# C ) !## ( A $! 3( C ) ! ) ! 2 : $! ) ! 2 2 # ( 2 # A 1 (#2 ) !# U $ $ # 1 $ ! ! :*0 P # &( A #2 1 # 3 ) &5 ) $ #2 ! $ # A! $ $6 #2 6' C A (#2 #2 #21 $ $ ! # $ & : & ! 6 C) ! A */7, C! $4 #2M ' $ & ) ) ! 6 $4 ( $ # 2$4 A #2 # ! 2 $$ & & M ' !! 2 : $ # (4 # 3( #! $ 3 6 C $! ! #A 2 & #2 # $ 5 : 3 6 C $ !1 3C # !2 $! & & M ' !!A $ ) #( 2 ' ! ! $ $# !# ) : & #2 $ ! $ !) & & & % '$!&& C # :; & & # C 65## B( # ( A 2 #C $ $ B# : !$ !! $ A #2 65## !# 2 4 A #( !#!1 1 4 ( #: [ & A 2 $ ' 4 B( $ $ % 1 $ ! !1 !&$ ! A (# #2 '$ # $ ! M B( $ 1 ! : G 6 5 #2 #2 & 1 4 #2 5 ! ) !# A 1 #2 # $ 1 $ ! : '$ & !) $ & 3C 6 ! & ! $ ' : ! ) 4 U $ $ # 1 $ !!! ) #( ! ! 6 $ A $ $ 6 %4 & !$ 5 ' !# ' & $ : [ &4 $ & C 3C 4 ' $ 6 # ! $ ' 1! !! A $ $ # 1 ! 2 : */7D '$ &! & 4 # %4 $ 4 4$ 4 9 $ $A #2 #2 $ ! 2 $$ C'1) ! $ 4 #2 !# ! 65## !$ 6 $ # 4: # $! ! #2 # C4 5 A $ $ !1 1!#! 1 $ ) # #2 $! ) A 1 1 $! 2 ! $! $ # 24 & !2 $ ' 4 # A ! C4 &% % $ # 1 : $ # 6 ! 1 $ 1 & # '! A #2 & A $ B # ! $! ) : #
12
#
2 ) !#
9
5
Ezért a helyi politikai vezet k már ideje korán felismerték a többi tartománnyal való szoros együttm ködés szükségességét.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
169
& 1 $ ) % 4 # 4 6 %3 1 ! A #2 $5 !#5 1 #2 2 $ ! !2 & A !& #2 !# 1 % ! ' $ 2 & : $! */7D 1!#! 6 ! ! $ 1 $ $ 4 ( 4 $ M$ ! !) " "2 A 2 ) ) '! #2 !2 '1 :*, O $ ! ! */78 % # &( $ B# #
Szám zetése alatt a szaúdi királyi család szolgálatában állt és tanácsadóként tevékenykedett A Nemzeti Kongresszus vezet jének Sadawit választották A francia Leclerc tábornok vezetésével. 16 Vezet jévé Saif al-Nasrt választották. 14 15
170
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2$4
#
$
2
C #
A
2
)
C
'!
' ' :*8 ?.% M % - , 5,-425% $ !
'$ 5#2 & A (#2 1
*.)0 #2
$ B(
# !
1 #
3
# ' ' 6 C $!
: # 1 # 3 # $ #! $ '$ ! !# A $$ 5 # 6 2 1 : */7@ $ 1 $ & $(%4 4 A (#2 ! 2 $ 5 A #2 H $ 4 ! #2 & 4 1 C : $! &4 5 ! $ $ $ # : & ) !# ! ! ! # #2 $! ' $ $ 2 : P % $ # !$ 6 #2 1 M ( 65## ! ' 1! ! # $ $ C ! \$ 6 A % ! 1 $ ! #2 # 6 5#2 P $$ 6 : $ #2 5 ^ $ # $ # ! $C ! A ) # !# $ & 1 5 ) $! ! $ # C ! C4 C' $ 1C ! 6 4$ 1!# A C $ K 1 1 #2 # $ ! $ # : $ 1C 4 1 # 3 ) $& $ 1 $ $ P' '$ # %!C! A $! */7D 2 # & % % &4 & 6 5#2 ! C # #$ $ : ;1 $ 5 ! A '1 #2 $ 6 $ ! # $ $ #2 #6 ( 65## !# ! ! ! #: U $ $ # */78 ) $ 6 $ A #2 ; $ $ 5 # A $ $ ) 5 ) & $ ! ! A (#2 #2 5 %! C #2 # C # # $ $! 1 $ #2 #2 5 6 : $ $ # '$5 #2 & ! $ B# ! ) ! ( ! ! 5#2! : $ #2 & C 1 #2 !& $ 1 $ A 2 ( !& ' 1 C 4: $ (15 $ #2 & & 6 1 ! $ #2 5 ! ) !#! A $ $ 1 $ ! 2 : $ B# $ 5#2 1! $)C 4C 1 )A $ 1! ! 2 1 A #2 ) ( !& (1 # $ ) ! $ 6 C5 6 A # ! $! 5 ! 5 ' : $ $ #2 ! ! & 6 % 5 6 ) $' A < !#2 #2= #2 ! A #2 U $ $ # #2 5 ) : #2 $ !# $5 4 A #2 ( 5 ($ !1 #2 # 5 A 6 $ ! 65## $ :
17
May R.: Die politischen und historischen Entwicklungslinien Libyens seit der Machtübernahme durch die Italiener im Jahre 1911. Wien, Diplomarbeit, 1988. pp. 26-38.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
171
# $! ! $ # $# ! !! # #2 $ :*+ ; # #2 $! 2 ( ! ! 5 5#2 $ % $ 5 A $ 5 5#2 $ $ */7@ ' A $ */7D & $ 5! 5 ! 2 ! 5 : % #C $ & C A #2 $ $ #2 & ! C # ' $ &% C $ U $ $ ## ' ) ! $ $) ! ! ! ! & $ ! 6 % ! C : '! 1 A #2 ! $ $) ! ( 4 $ ( #2 !1 5 5 ! ! # 2 # 4 # A $ 5#2 $ '$#2M ! ! : $ */78 6 C ! $ $) ! U $ $ # M C # 4 ! %( ! ) 6 A $ $ B( 4 A 4 ! U $ $ 4: C ! A #2 $ 5 1!# # 4 !#2 #2 2 !&1 ) ' F #2 !1 5A ' ! # $5 A ! ! $ '$#2M ! ! C : ! ! 1!# # # #U $ $ # # $ 2 C # 1 #2 1 &% A $ #2 6 1 #2 # '! : */78 1 ! 5 5#2 $ % #2 !#2 #3 1$ # 4 $ # ( 6 : "$ # #C 6 $ A #2 ! !& $$! 6 1 $ #2 & A# $ # ! $ % 2$ ! ! # # '$1! ! 2 : "$ # */78 1 ! */7+ C '$' # 1!# # 1 #2 5 A B( % D: ! C 0-: '$' 4$ : & #21 & ' ' $ #A C ($ & P $$ $ ! 1!#5 $ ' & 2 $ : O $ !!5 */7+ 2 5 5#2 $ % 5! ! C #2$) ' 21 5 5#2 $ 2 A A '1 $) 5 ! H $ # #2 $ 5 C'1)C! ) : b#2 # 2 */7+: $ & *7 ! ( ! ! $ '$#2M ! ! : 5 & ,(L)- , 5,-,4 5, 6,5,-,0( )?.% % 40 0( $ ) 5 ! */7/ & B %% 5 A 1 ( !& !&1 ) # (1 A $ 5 ! !$ 1 $ # $ #2 !&1 )C A B( P $ ( 4 "$ # #2 !&1 )C A U $ $ # #2 !&1 )C ! * * 6) ; 5 $'1 !# ) ! 4 '$' !# ) : $ 5 ! ! $ 1 1) 2 & $ C 1 6 ( A (#2 '$#2M ! #2 $ # ! 6 $ 5#2 # : '$ $ # ! $ $ 5 5#2 $ "1 ! N 6 $ $ '$ & ! # #2 # & !! #2 & $ $ C 1 ) B( 1 $4 */7/: C *- ! :*/ C 1 $ '$ 6 5#2 # #2 $ $ %4 C # A P $$ $ '$ 6 5#2 P % $ # 18 19
A kérdés az volt, hogy melyik hatalom szerzi meg a felügyelet és az igazgatás jogát. A két külügyminiszter 1949. május 5-én és 6-án folytatott tárgyalásokat a volt olasz gyarmatok sorsáról.
172 #2 6 5#2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ %4 C # A (# & $ '$ */@* 1!#! # # A C U $ $ # #2 $ $ %4 C # :0C 1 */7/: C *8 ! 5 $ 1 $ $ ! $ $ A1 $ 1C 4& #2 $ 1 $ (C # : U $ $ # 1 C $ # ) ! 1 $! 2! A # &( C A #2 % 3#2 2 $ $ & C A ) $ 1 1 #2 65## !#!! $ ( : # #2 3#2 1! A #2 % $ ( $ # $ #6 ) $ A 9 $ ( # C 2 65## !#! : ; ( A */7/: C3 *! 2 1 ( 65## !#! A 2 #2 " 1 A $ $ $ 6 C $ $ 5#2 A 5 4 $ 1 ' ! $ B( #2 !# 6 # : $ 1 $ #2 32 4 2$ ! ! $! 1 $ '$ 2 */7/: 1 0* ! '$#2M ! 0+/: L9[: $ 3 1 $ #2 4 $4 4 $ B( 65## !#! ! $ 1 A 2 # !) */@0: C * # #1 4 ( : $ '$#2M ! $ # $5 ! % *- ! 1 $ H 6) 2 B( $ 2 # $ ! 65## 2 # $ 1 $! ! #! $ : H C # 6 ( #2 ($ #3 $ (1 % ($ % A 2 ) $' */@-: & 0@ ! 5 ' $ & : ($ % !#2 ( #C 6) $ */@- C C 1 $ # ( 4$ A $ (15 !$ 1 #2 #2 #2 & A& $ A6 %A $A # ! #6 #2 ): */@- C3 6) $ 1 $ #2 $ #2 #3 ) ! $( ) $ # & 6 ' $ 2 $4 $ #2M ! 6 ( : $ # 2 ! ! 6)1 !&1 # : # $ 1 # #2 $! C A #2 # 4 2 $4 $ #2M ! #C 1 $! 3 C 5 & $(%4C $ ) $M ' !# : ; 2 4 3 $ 3 $ 6) # 2 1 $ ) C # 4 $ #2M ! :0* $ $ 1 '$!&& C 5 2 A & # $ '$#2M ! 5 ! ! : & 1 $ ) # #2 $ ! 5 5 6 C !# $ < ) $ #2 ) '$' = ! #2 $ $! 6 # A $$ $ P $$ ! #2 6' (1A $'1 !# # ! $ #2 ) 2 1! 1 : $ #2 ) ! $( ) $ # 1!#5 $'1 !# 2 ! #: $ '$#2M ! */@4 ! 6) $ A #2 2 #2 % A !&& !# */@*: C * # 5 C' ' $ $ 2 $4 $ #2M ! ! */@*: & * # 1 $$ $ #
20 21
$
Az igazgatás átadását Olaszországnak egy bizottság készítené el . Kirenaikából Idrisz, Fezzánból Saif al-Nasr, Tripolitaniából a mufti.
173
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$'1 !# $ : $ $ 1 2 */@* $ & */@*: 2 2 #A00 $ ! $ 3C $ ; # ) $ ' 2$4 ' 1! 2 $
2A
2
*/@0: C
* #
2 $4 $ #2M ! */@-: 1 0@ ! 5 ' $ ! % $ $ B( 6 C 4 : $ 3C # $ */@- ) $! $ ! #2 $ # ( 6 A 2 ! C $ ) 1 $ !: $ #2M ! $ 1 4 8! 6 # $ $ # 3C 2 : $ 3C 6' 6 # $ $ $ # 1 1 #2 5 B( 2 65## A $ 1 ! '' ' % $'1 !# : $ $ 4 $ D0 !1 9 $ 2 A $ ! 2 !#!1 !&1 $ $ # $ 65## !#! : $ 6) 6 %4A # 6)& % %( A C # ! $ 1 $! ! 6 ! A 1 2 $ ( : ># !# ' 1! 2 A 6 2 ! & 6 $ : 2 #2 & A A P $$ $ C 2 2 A & ! 1!# C4 %% A 2 $'1 !# 2 ! & 6 # ' $ : $'1 !# & ! 4 A 2 #2 !$ $ A !$ & # !&1 ) $ 1 : '$& 2 $'1 !# & !&1 ) $ $ 6 ) !## : 2 C # # $! & $ # A # #2 6 2 (4 # M ' !! $ : 2 1 $ $ # 6)1 ! !! A 2 1!#5 & $ # $5 A 2 $ & & '$& C ! " # $ '$& C !1 1 #2 '$' 6)1 %( ! A C ! ) $ $ ) 1 ! !1 4 ( : */@* 6 C & ! P $$ 6 ( 2 2 ! & A 2 */7/ 4 ! $ : ; % # $ ) # $'1 !# 2 ; ; 1 $ ! !1 A C $ 2 $4 $ #2M ! 6 ! $'1 !# 2 ! 2 2 !&! ) !&! ' ! ) 1! ! : */@* 1 ! 6 # 5 1 $ 4C # ' 1! 2A 2 $ 1 $ C # 0*: ! !1! ' ' ( 6! 6 & # $ :0, [!#5 */@*: % 07 ! $ $ # 3C 4C 9: 9 $ 65## #2 5 B( 2 # : 07
22
Arabul al-Mamlakah al-Libbiyyah al-Mutahhidah. A n k 1963-ban kaptak szavazati jogot. 24 A probléma részletes megvitatását lásd: Asal Sami M.: Die Entstehung Libyens, als souveräner Staat. Berlin, Ernst Reuter Gesellschaft, 1965. , illetve Khadduri M.: Modern Libya, A Study in Political Development. Baltimore, John Hopkins Press, 1963. 23
174
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
-7(57 65## !# $ $ # 3C % C 2 !$ !# $ !$ : !# ! $ 1 # #2 # $ #! 2 ! #! !& $ # M $ ) :0@ $ $ # 65## !# % $4 # 1 A 1 4C ) ' $ !# C $ 2 # : C !&& % $ $ ! $! $) % $ ' $ # ) 6 # '$ : [!#5 $ #2 !# 5 ! 2 $ C 6 6 $! $ ( $ $ # A ! # $ $ # & A # $ # ! $ 6 C) ! A 2 6 C) ! 2 # '$' #! $ */D/: $ & !# : */D/: $ & *! 6 $ ) 4% & 6 $ 1 $ ! !1 # ' ' 2 ! & B( '$ # ! $ :
25
1951-ben az egy f re es nemzeti termék 36 dollárt tett ki.
175
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
(5+ 0 + 7 * .+) !
/V
$1/ $ V
#
!
$ # 4 1 4 65## !# 1(1 4 1 $ A! $ ! ! $ 6 6 # : > # $ EE: $ $ > G # H 4 1 $ ! 2 $4 ! $ A 65## !# 1(1 1 !# ) ! ! !: $ 6 6 # $! 6 ! $ & C 4A EE: $ $ & # 2 ! 2 #! : & # ' ! & 2 4 1 4 65## !A ! $ $ '1 ) ) $ : # ( & 2 4 1 46 $ ) ! #6 ! 6' '1 $ *+*C ' 6 A 2 ( 65## !# 3: ! ! 1 $! 6) H $ ; 2 : $ *+*0 !1 6 1 A 1 #2 1 1 $ 4 6 ! $ !#M 6 1 $ A &! $ # $ : 65## !# ! 2 # *+*, 5 A $ 2 $4 J2M ! A $ [99: P & 2 4 : $ *+*D % $ # $ 1!#5 $ 3C # $ 1 $! ! ) ' ' : # #( !#! ! ! *A !) #6) !&& # $ # ! 1 4 #: ) > G # H 4 '1 $) !&& 1! /2[2> H = C @ " @ A F C "" ! A " ' "@ E " "A " @ F CC " @ 0 $ # $ 6 6 # $! !$ ! ! A $ $5 ! 5 & A #2 C !&& $ $ : B & 2 4 ( A $3 #2 !1 $ 1 ! ! & 2 '$1 ( <& $ # = 1! $ # 6 # A1 $ '1 $! 1! ) ' 6 C )( ! !# 2 $ ! !A #2 1 #2 & $ # $ :, A '$ 5 $ # A 4& ! %1 $ 4A 3 ! 6 : b#2 4& A 6 ! $ $ & 4A $ 6 # $ #! $ ) #2 ( ) )$ $A #2' $ 23 1 $ : $ # '! #2 #C ) #6 # $4C G # P A *+D+ 4 # ( ' 1 : $) C A (
( 3
!1
ABGNY BGSSI
& 2 ! ! #6) !&& 6 # $ A
Wittman T.: Latin-Amerika története, Gondolat, Budapest, 1971, 213-225. pp. Yo, Juan Domingo Perón. Relato Autobiográfico, Editorial Planeta, Barcelona, 1976, p.177. A témához kapcsolódóan lásd b vebben: Anderle Á.: Nemzettudat és kontinentalizmus LatinAmerikában a XIX és XX. században, Kossuth, Budapest, 1989. 2 3
176 1
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
( %1 $ %4 ! 3 A C !& A ( C & !) # % 1 & $ A7 # $ # C !&!1 : 65## !# 1(1 ' ! ! 2 ' 21! A > ; *+0/ C 3#2 ! ! A # % ! ! :@ G: H 4 #2 $ $ 1 1 1 $ # # % ' # $$ A #2 !& 1 $ & $ ! $ & 1 $4 ! # $! 2 $ : > G: H 4 */7, 4 ; 5#2 ! !&C4 ! ^ # 1 $ )C ! $ M ' !!A ## ! # $ ## &% # #1 4 ( # *,: 1 6$ ! 1 $ ! A ! ! A‹ : : */77 ) & # ) $' 5#2 $ A C ' : */7D ) $' # ( ' A 1 $ 3C A $ H 4 ) !1 $ % ( 2!1 : ) */@0 # C 3C 1 $ A */@@ # 1 $ ! !1 # ! #2 # ( : N */80 ! 1 $ $5 )6' C! A ! */8, !# #2 $ ' 1 $ $ 8+ !1 H 4 : $ ' #A */87: C3 * # :H C C $)A #2 # $ # & ! # # $ ) ! % # 6 # $ & ! ! /i C C @ @ C C%" D C " + " @ C ^ & & $ $ $ $ #2 $ $ !2 C ! 6 : & & $ #2 #2 4# 1 C' ! A $ !2 $ $ # $ 4# C !& $ A 1 $ ) & $$ C 6 #! $ : & # ( ! $ #! $ 1 & 4 ! $ & '$!& $ 2 4 A 1 $4 4 : ; #2 6 ! 2 $)A #2 $ !2 $ $ 3C & $ # : $ $ !
4
4
#
#2
#
&
Gaucho: az Argentin pamákon él állat, f leg marhatenyésztéssel foglalkozó pásztor Weber, D. J. – Rausch, J. M. (szerk.): Where Cultures Meet. Frontiers in Latin American History, Scholarly Resoruces Inc., Wilmington-Delaware, 1994, pp. 26-27. 6 Sarmiento, D. F.: Facundo. Civilización y Barbarie, Espasa-Calpe Argentina, Buenos Aires, 1970. p. 83. 7 Sarmiento, D. F., pp. 39-43. 8 Luna, F.: El nacimiento de la patria peronista IN La Nación, Domingo, 17 de mayo de 1998, p. 4.: “Creo que el problema político es secundario, como cualquier otro problema ; el primer problema a resolver es el social.” 5
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
177
$ !2 C 2 A! $ # ($ $ 3C $ A 1 $ ) # #(#! A #2 $ C $A !# : O 1 J2 $ 1 1 ! 1 /!" H " @ " "C / 9 C #2$ #A #2 H 4 */7@ ' ' 1 ! A ' # 2 $ : \ 1 1 #6 ) & $! $ ' & A N ) H $ ; 24 ' $ #2M ' # : $ & 4 *8 ! ) !1 A
Horváth, Gy.: El carisma según Weber y la práctica populista latinoamericana. p. 203. In: Horváth, Gy. – Szabó, H. S.: Capítulos de la historia de México (De Maximiliano al populismo), Dávid Kiadó, Kaposvár, 2005, pp. 201-211. 10 Horváth Gy.-Anderle Á.: Perón-Che Guevara, Pannonica, Szeged, 2000, p. 40. 11 Horváth, Gy., pp. 202-208. 12 U ., pp. 53-55. 13 Yo, Juan Domingo Perón, p.117.: “La constitución anterior no era mala. Lo que ocurría es que había que actualizarla, modernizarla y darle un contenido social del que carecía.” 14 http://www.uc3m.es/uc3m/inst/MGP/consarg.htm
178
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ *+@, ! & 2 '$' ' ! 2 # 5 ' !# 1 : $ 6 ! 2 6 !&( ! 1 $ : # ( !&1 6' '$ # ! #2 ! # $ 2 $$ A 5 ' C 4 ! $ C 4 : 1 $ & $ 4# C #2 C4 # C : 1 $ ) !$ H 6 # &C $ % $ C4 ! $ 3 1! ! A $ ( # $ # # : $ & 4# A & 6 $46 A C $ % $ 2 6 # : ; C A #2 # ( % & #A # $ # # $ !$ /< @ "@ @ "@ " @ " C " C @ @ < *@ $ */7/ 2 #2 C 3CA & $ C $) ! $ $A C # # $ # 6 $ ! A !& ( ! $ $! L 1 !&$! ) !# A #6 ) ' 5 ! 2 A C4 ! $ 1 4 C #A ! #6 ! # C # $ 2 $ ( $ 1 4 C #: ; 6 !#A #2 # # $ $ 1 $ % & A ! 1 $ ! 1! 2 ( ! ! :*D $ # $ 1 $ $ $ 1 $ ' ' ( ! H 4 #2 #2 ! : !) $$ A #2 & 1 $ ) 5 $ ' $ $ $ 1 $ !! A C ) A ! C )((! $ 6 : $ & $ $ 1 $ $ !! NJ 1 A $ $ 1 $ ' '() '$& $ 1 $ A #6) $ : H 4 $ # #2 1 $! 2 $ 1 $ ' # C A $ 1 $ ' # 2( A! : /!" E " @ D *8 /. @ "" C H 4 A B @ @ @E "@ " @ @ B C " D @ " " E B BAC F < < G" " A@ @ "W " E@ @ "" C HC " *+ [ #2 $ $ $ 1A 2 $ A $ $ 1 $ A 3#2 $ 1 $ ' # )A $ 1 $ #2 !# #23 A C 6 5#2 ! $ ! : $$ A #2 $ ) ) $! $ $ 1 $ A '$ # $ # ! $) & $! A 1 #2 ) !#! A $ $ 3$ 4 A #2 $4 1 $ ! C ! 5
15
„…decisión de constituir una Nación socialmente justa, económicamente libre y pilíticamente soberana…”: Constitución Argentina Sancionada el 11 de Marzo de 1949. Preambulo, http://www.luchayvuelve.com.ar/Docuemntos/cons.htm 16 Constitución de 1949 III. Fejezet 37. bekezdés 17 Yo, Juan Domingo Perón. Relato autobiográfico, Editorial Planeta, Barcelona, 1976, p.199.: „Los hombres son buenos, pero si les vigila, mejores.” 18 Documentos para la historia del peronismo, válogatta: Peyrou, A. A. - Villanueva, E. F. In: El peronismo. Pérez, C. (ed.), Buenos Aires, 1969, p.226. : „Para evitar que las masas que han recibido la justicia social necesaria y lógica no vayan en sus pretensiones más allá, el primer remedio es la organización de esas masas….formando organismos….el Estado organizaría el reaseguro que es la autoridad necesaria para que cuando esté en su lugar pueda salirse de él…”
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
179
: $$ A B $ $ $ 1 $ $5 1 & # ) # %4 $ '$ :*/ $ 2 '1 $) 6 ! & $ C $) ! $ # $ #4 1 4# 4 6 %4 : $ 6 C A #2 # $ # $ % # $ # # '$' M ' :H 4 '1 $) !&& ! ! $ ' !# ) # $ # 2$ # ( /! " "C @ % " "@ B" " @ E FB C < < SC T @ E @ C " @ C @ @ @ C "E "C @ " < !" BC C "F " "@ F B D C D E F C C G"" E "AI " " " C & " B" 0D C & # $ #& & 2 ( )A ' ' 1) ! & % 1 : $ *+@, 2 $ !& C 3CA $ !$ % A 1($ ! A 1 2 % ! '$ $ # 4 C 2 1 ( : ; $ A 2 $ '$5 # !$ 1 A $ 1 #2 #1 $ A 1 #2 C (C !(! ! :0* $ $ & 1 4( # #2 5 6' !$ 1) 1 A ! 1 3 % $ L ( : ;!# ' A ! $ # $ " ( A C */7D #1 ! $ ! $ 6 # : */78 #1 $ # $ # C 1) 1 3 # A 1 $ : #2 $ $4 5$ 1 # ( $ A $ A & # #2 '1! A $$ C # $ # 2 $ ! $ % 5 5 ! ! $: $ */7D &4 $1 ! A # $ $ $ 1 $ A 2 '$& ( 2( 1 $ # 2 2 # %4 6 1 A C $ 5 6' 1 4 F& : $1 $ 9 H9 9 # H %4 9 % $ # 6 C $ ) 9 !$ : $ &4 ) !#! $ 2 $ $$ A #2 A #2 $ $4 # $ # '1 $) #2 6 ( ! &4 $ ! :00 $ $ & ( 1 : %! $A #2 # $ & $$ ! A # ) !1 : 5 6' ) ! C !&& $ $ # 4A $ % $ '$ %!# 1 4 $ 2 2 1 ( : 9 $ $ 1 ! 1! 2 5 . H 4 $ 1 !$ A #2 / D " " @ @ @ :0, ; # C #2 $ A #2 H 4 # ) % A 5 6' ) : $ ) ! #2 C4 ! $ : $ $ */77 ) 19
Romero, L. A.: Breve historia contemporánea de la Argentina, Fondo de Cultura Económica, MéxicoArgentina-Brasil-Colombia-Chile-España-Estados Unidos-Perú-Venezuela, (1994-)1997, p. 148. 20 Yo, Juan Domingo Perón pp. 112-113.: „Una ausencia total de la industrialización nacional; la ocupación de los servicios públicos más importantes del país por capital extranjero……Uno de los primeros objetivos del plan quinquenal tenía por objeto el rescatar del país de toda dependencia foránea. Con esto tal vez me creé el peor enemigo: el capital internacional.” 21 Constitución de 1949, IV. fejezet, 40.bekezdés 22 Uo., „El Estado, mediante una ley, podrá intervenir en la economía y monopolizar determinada actividad…” 23 Uo., IV. fejezet, 39. bekezdés: „El capital debe estar al servicio de la economía nacional”
180
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#$
$! ! # 3 2 $$ /!" @ D C BB C " C C @ " C "D C " F" " C D C C " 07 @ C C 5 6' ) !# $ &% 4 & '1 $) 6 & A % $ ! $ # % !#: $ # % !&1 #2 # 5 6' ) ! A $$ A #2A (# ) 1 A 5 6' 6 ) $ $ ! # $ # #6 # $ : 5 6' 6 ) & # $ $ && $ $ # 4 ) ! : $$ H 4 $ $ # % ( $ $ # A 5 6' 65##! ! 2 $ ( 1 $$ # ( $ % # $ # ! : /< , C @ " BB 5 " "@ F< < < !" @ " "@ 0@ @ < " F C FB C C C $ # 1 4 ! 2$ 5 A #2 5 6' ) & C &! #!& : 5 6' 6 ) #2 1 ! A #2 2 & 6 C $!! 6 ) ! : $ 65##! $ 6 H 4 $ 2 #( !#!1 A A $ 2 1 $ ) ! $! A #2 $ # # $ # # $ ! 65## : K#2 $ % $ % # $ # ! 1 $ A 1 ! H 4 #2 $ 1 A $ #2 !1 $ $ ' ' A #2 1 A #6) !&& $ 4& # /! $ A 7 @ @ " E @ @ 0D $ C $ A #2 3 C 1 4& &3 !&$ A! #2 $ (#2 C A ) #( $ 4& & !!: ! '$ # !# # $ #6 C $ ! $ A $ # A 6 C) ! ! A $ # 4 1 4 '!! % : $ #!$ # #2 C 4 ) & & 2 & # C ( : $ H 4 6 A! #& 4 3C & 2 $ A #6) !&& # $ # ! A $ %6 #3 6 $ 4$ : $! 1 6 # $ # 65## !# #1 4 ( A ! $ & 6 C $! : $ $ # $ # 6 C $! $! ! ! C 1( $A (#! $ 99: 1 # 3 # $ # C 3 6 $ 2 :" $& # $ % 5 5! ! $ $ # $ #& 1 $ : 5 6' 6 ) 1 #2 $ ) ! A ' 1! 2 $$ C 1 # $ # 6 ( ! ! $: 9 # $ # % $ % & C H 4 :; 24 Documentos… p. 226.: „Se ha dicho señores, que soy un enemigo de los capitales, y si ustedes observan lo que les acabo de decir no encontrar´n ningún defensor, diríamos, más decidido que yo, porque sé que la defensa de los intereses de los hombres de negocios, de los industriales, de los comerciantes, es la defensa misma del Estado.” 25 Uo., p. 203.: „ ….luchamos y seguiremos luchando contra el diablo si fuera necesario. Pero el país lo vamos a salvar……no lo vamos a entregar…..Los señores que han siempre entregado al país. Están los grandes capitalistas,….están los abogados que han servido a empresas extranjeras.” 26 Constitución de 1949, I. fejezet, 17. bekezdés: „El Gobierno Federal fomentará la inmigración europea.”
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
181
#& 4 1 1 $ $ A # !# # % #C ! 1(1 $ # ) # 4 % & '$!& ! #! : $ $ 3#2 1 $ % */@, ' ! A $ ) & ( # '1 C $5 !# !#( ! ! 5 6' C # &: U 6 N 6 % $4 $ # 5 ) C $ : # % C A $ $ 2 6 1 ;!# #2 #2 6 !! (1 6 6 #2 ! 2 '$' A H 4 2 #2 $ #2 3C 2 ! $( ! !1 : $ & # $ ' 3C 1 $ 4 # 1 $ : $ *+@, 2 A #2 /!" B C " B @ C C H @ " " D C 08 $$ ! $ */7/ & 2 $ /!" B C " B @ C C H @ " E 0+ ;!# $ $ A #2 2$ 3C 1 $ $ ' ': C !&& $ 2 &C # ' 1 A 3C 1 $ A ! 2 !$: ; $ $! H 4 A #2 C 1 1 ! $ ( : !# $ 2 ' ' ! C # # $ '! ) $ ' ! 2 $ A! # A & #2 #6) $ #2 $# $ ( : $$ # #2 & % A $ 4 3 ) !#! : $ 1 $ ) $ &! # 32 $ $! $ 6 C5 : ! # $ #& C #2 4# !&5 ! $ $ # $ # #A ! 4 '$' #2 ! ! ! 4 ! C' !! $ ! 1 $ )C! # $ : e#2 6 # $ A #2 ! ) '$' $ ! # $5 : H 4 $ / @ C @ E & " BC @ @ @ "@ B"C " @ C @ B"B " D "@ E @ B < " B"" " @ E C D E "@ E D EC C C " 0/ /G "@ @ AE @ C C C " ,$ &% 4 H 4 O H $(%4 4 $4 4 ! A 2 $ ( #2 $ ) !# 65## !#A #6) !&& # $ # ! A # ! $ # 6 $ : $ & $(%4 $ C A #2 A & !$ 1 A 1 ) '$' 2 $ A $ !# !# ! '$' $ #1 : $ $ ! H 4 27
Constitución de 1860, 77. bekezdés: „El presidente y vicepresidente durarán en sus empleos el término de seis años; y no pueden ser reelegidos sino con intervalo de un período.” 28 Constitución de 1949, II. szekció, I. fejezet, 78. bekezdés: „El presidente y el vicepresidente duran en sus cargos seis años y pueden ser reelegidos.” 29 Documentos… p. 212.: „…el problema social se resuelve de una sola manera: obrando concsientemente para buscar una perfecta regulación entre las clases trabajadoras, medias y capitalistas, perocurando una armonización de fuerzas,….proponiendo por todos los medios a crear un bienestar social.” 30 Uo., p. 219.: „ …a poner de acuerdo al capital y al trabajo, tutelados ambos por la acción directiva del Estado.”
182
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
) $' # ( $$ # ( A! 1 # C C EE @ @ B" C C B C " D ,* " H 4 % &%4C 4 4 $ */7/ ) # $5 1 $ A A C4 ! ! ) A )A # A ! $ ; FA # # & 4 2 C 4# C
!
$ A C #2 $4 6 !$ C $ % $ A 3#2 $ # $ $ ! /'" BB C D " ! 7B" @ @ D @ "@ @ %C " . - "AE DC @ @ " " " h A@ B C B C @ " "AE A@ @ @ " $
'$& $ 6 C $!
$
&! ) ! ; 6 $46 C : 9 $ $ &! ) #2 $ 1 # !$ C A $ # $ # #4 ! 4 4 #2 6 $46 J A O !$! !1 A ! !1 )( & & #2 1 !# #2 5 41 :
% 1 :% : LG %
**
1 F& "
@ @ E " " C C " @
" C
) ! # $ $ 6 $46 1 4 # #2 $ A A A #:,0 C #$ &! C A
Irodalom N
%4 & LL
N
%4 & LL
N
# 6
# : %, : L %, L
% H
:
F% : N # & LL :6
Œ
*/7/A 9 0--@:*0: -+:
*+D-A
9
A 0--D:-,:0@:
9
L*+D- 0--D:-,:0@:
%
N 6
31
$ L%
# : & :% L
& LL
9
# : % 21
L;JHL%
#:
H %4 A J > % P 6( A ; $ A # 6 : #L 6 L*/7/ *0+: 0--@:*0:-+:
G: H 4 A */7/:A
La Nación Justa, Libre, Soberana. Año del Libertador General San Martín, Buenos Aires, 1950, p. 467.: “Libre de toda atadura material de orden económico y de toda atadura a los extremos ideológicos, la República Argentina puede hablar con igual altura moral frente a todos los países del mundo; y nuestra Tercera Posición Justicialista nos permite buscar y hallar siempre las coincidencias necesarias como para que en esa Tercera Posición la humanidad encuentre su camino. Y reconociendo o no el origen argentino de esta doctrina, son cada vez más numerosos los hombres que en todos los pueblos no ven otra solución para lograr al paz que una tercera posición distinta de la que significan el comunismo y el capitalismo.” 32 Conferencia del Excmo. Señor Presidente de la Nación, General Juan D. Perón en el Primer Congreso Nacional de Filosofía, Mendoza, Argentina, 1949., Internet: http://www.filosofía.org/mfb/1949a128.htm, 2005.12.08.
183
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!
! & */D/A &&:*+8 ,,+:
I A> */8D: B ;
G
N N K
> A B A */@'
N
:
P% A */8-
% *//+A &:7:
@ )
) . 9 J2 ; F
! @
O 1 & &
P %
G % H! $
"
J 1
& A "
H
Œ
A
J
2 "
A #
N
N
9 B
%4 A G
AH
A A" %
B
&
&
H 4 N
&
N &
A P & Œ # *8
% A $ # A 0---
#3 S 2 & %% & & % O: $ 4 N &( ;!F% G AG 1 4A & 1 A 0--@A &&: 0-* 0**:
B O
#
: N 1 $ %4
& W @
%
$
0D 08:
A
M " 1 % % 4 % A ;!F% # H 3[ $ A *//7 *//8
2
5
1 A N
# 6 %A
: :A " !
KC .
#
K #
K Q &
9
# H 4 :
%4 ( A"
5
G
P ( M 2A % 2
' ! $
AJ : S N % 9 %:A S
A" #
&
A */8*
;
:P G
B A *//7A &&:
184
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& : V
% 1
, 7., !1 $1
1
!
$ !
!
BCON
E9E: $ $ 6 $ ' ! ! !# 5 #2 #! C 1 * *+,* */-, : ; I C' # 6 ' ! ( ! & # $ ! C A 2 $) 6 ! ! A 2 1 %& %4 ! 6 $ # $5 ! ! : % & ! $ $)C! 6 % $ C ! A $ $ 4 0 !1 $ !# )$' 5 ! 1 : # $ #2 # )$' A 2 #( #! # A 2 1 $ 6 !A ! # $ # ! ! # : $$ #25 !# #( 6 $ $ ! $! ! :, $ $ ' ! ! !! 6 # & C 5 7 $ # 3 2 $ A #2 #! ! 6 ! $ 3 ! C '$' N & $! A 4# ( : 6 ! $'1 #A $ $) ! ' 2 $ ! & # $ ! ! $! A 2 $ # 6 ! 2 1! ' 2 $ &% A $'1 # #C ) 1 4 # ! $! ! ! 3C ! $! ! 1 $ 2 : '1 1 B N & # ! $ 5#2 1 C5 $ 6 A 2 6 ( &C 6 & # #2 ! C $ # C I C'
Georg, Zakarias Forsman, kés bb nemesítve Yrjö, Sakari, Yrjö–Koskinen Kangas, E: Yrjö-Koskisen aatteet Hegelin ja Snellmanin käsitysten valossa. In: Historiallinen Aikakauskirja 1945/4. pp. 285-326; Jäntere, K.: Piirteitä Yrjö-Koskisen historiankäsityksestä. In: Historiallinen Arkisto 52. Helsinki 1945. pp. 359-375; Grotenfelt, A.: Yrjö Koskisen „Johtavat aatteet ihmiskunnan historiassa”. In: Historiallinen Aikakauskirja. 1930. pp. 270-285. 3 A finn eszmetörténet–kutatásban új irányzatot képvisel a 2003–ban megjelent Käsitteet liikkeessä munka, amelybe német mintára építve törekedtek a politikai gondolkodásban megjelen fogalmak történeti rekonstruálásra. Ebben Ilkka Liikanen a „nemzet” fogalmat magyarázza, fontos szerepet adva Koskinen írásainak is. Ilkka Liikanen: Kansa In: Käsitteet liikkeessä. Suomen poliittisen kulttuurin käsitehistoria. Szerk.: Hyvärinen, M., Kurunmäki, J., Palonen, K., Pulkkinen, T., Stenius, H. Tampere, Vastapaino, 2003. pp. 257–308. 4 LaCapra, D.: Rethinking Intellectual History: Texts, Contexts and Langeuge. Ithaca, Cornell University Press, 1983. 5 Yrjö, Sakari, Yrjö-Koskinen: Rikkaudesta, neljä lyhyttä lukua. Helsinki, 1875. (Továbbiakban: Rikkaudesta.) 6 A kontextus Quentin Skinner értelmezésében nem a kutatás el zményét, hanem éppen ellenkez leg, annak végs keretét adja meg, amely egy adott társadalomban felmerülhet kérdésekre mutat rá, mint lehetséges közlési szándékokra. Vö. Skinner, Q.: Jelentés és megértés az eszmetörténetben In: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe Szerk.. Horkay Höcher F., Pécs, Tanulmány Kiadó, 1997. 49. p. 7 Skinner, Q., 11. p. 2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#
185
A 1 #2 < $ $ = &C ' ! ) 1 $ # 6 !! ! $ $) $ ! & ! $! ! $5 A $5 !# $ ' 2 $ & # A (#2 $5 !# !&& 1 $ $'1 # ! ' 2 $ ! ! $! !1!: !" 2[41 C C '$ & $ ) 5 A 2 $ !2 ! # A ! 1 &% #2 #2 $( A 1 $ !& : $ ! $( $ 1 2 C ! A 1 $ !2 ! $$ &% 4 6 2 1M & 4$ #C ! '$! ! # ! %4 1 :+ 6 2 1M ! $ $ ( ! ! 1 $ ! # $ # 5 6' ! 2 ! 2$ () $ ! !# 1 $ ) P 9 # $ ! & C $!! # 6 ! ! 2$ ( ! : # ' A P Q ' *+8,: % *D $! ! / ! ! # C 1 : J ! $ '$ & ( 2M#'$) $ 2( 4 &! *- ! 6 & $4 $ :** #2 1 $ 6 & A $ & $ &! ! C ) !#! 6 ! A ! A $ 1 5 ! # 32 $ :P ! 6 2 1M A $ A #2 4 !$ ! 2 2 $ #C ) !$ % 6 5 $! ) ) !#! ) C 1 $ 1 :*0 ) & # # jj A 2 '$!& C A 2 1 1 4 2 # 4& & # # ! $ # ) ' ! ! ! #2 $ ! 6 ! ! C :*, 6 2 1M 1 ! # 1 ! #C A P 9 # B' #25 #2 2 $ 1 $! A 2 5 6' 6 2 1 6 ( 1 # : 1 $ #2 C ) P 9 # ( 1 $ 1 A %! C & # 6 $ '1 ) &! ( A 2 $5 6 M1 !# $ A $$ #2 $ # $ #( C 6 2 1 ! $ #! $( $$ # !& M1 !#! & ! $4C :*7 K 4 *+8, !1 2 4 #2M ! ! $! ! 6 1 $ !&$ ! A 2 $ / @ @ BD @@ C D C CC D BC )A '
8
$ $'1 # C
Klinge, M.: Keisarin Suomi. Juva, 2000. pp. 230–237. Puhe Suomalainen Kirjallisuuden Seuran vuosikokouksessa. Snellman, J. V.: Összegy jtött munkák (Teokset) 23. Szerk. Savolainen, R., Helsinki, 2005. pp. 219-222. A beszéd kivonatolt változatát az Uusi Suometar (Továbbiakban: UStar) is közölte „Az ipar nemzeti jelent sége” (Teollisuuden kansallinen merkitys) címmel. UStar 1873: 44. 10 UStar 1873: 57, 61, 70. 11 Vö. Klinge, M., i.m. pp. 269-271; Klinge, M.: Kansanvalistus vai taideteollisuus (Népm velés vagy iparm vészet) In: Maailmankuvan muutos tutkimuskohteena. Näkökulmia teollistmisajan Suomeen. Szerk. Kuusi, M., Alapuro, R., Klinge, M., Otava, 1977. pp. 148-151. 12 Az 1870-es években még csak három svéd nyelv oktatási intézmény volt a nagyhercegség területén (Vaasa, Turku, Helsinki), ahol gazdasági oktatás folyt. 1874-ben az Uusi Suometarban (UStar 1874:38); Zetterberg, S.– Pulma, P.: Autonominen suuriruhtinaskunta In: Suomen historian pikkujättiläinen. Suomalainen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1997. p. 428. 13 Snellman, J. V., i.m. p. 220. 14 U ., pp. 92-95. 9
186
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
B" D
B C "AC C @ :*@ ; # $ $ 6 & '$5 $ 1 #2 1 A 6 ! # $ # !&$! ! $ & C ) !#! A ! 5 $ 4# #2 3 ! '1 4& & # C : 6 ! !# *+87 $ ! 6C I D $@ @ A 2 & :*D N! C /S< T D " C" I E C C "C C BC " @ C D C C S< T *8 )A # # )$ $ &% 4 4 ( & % *+ $5 !#! 1 6 2 A % & ! '$ & ! 2 1 6 # $4 < F" = $ $!! A 2 !& $ */ & ! A M1 !# ! 1 # !! $ # : ; $ $ !&$ ! $ 2( ! A #2 $ *+8- !1 C! 1 ! # '! $ 1 $ ! $ A 2 ) 1 ) ! ( 4 C #M 1 2 C $ 1 : K#2 $ K *+87 $ ' % A02 6C I D $@ @ M ' ! !1 6 # $ ! # $ &% 4 4 ! ! 1 6 : # ! $ $5 !# !#! $ ! 2 $ M6 ! C A 2 #2 C $) C 6 : $ #2 $ !$ 1 ! ! ) $ 3C $ ! B C " CC 6 5#2 : # $ # 1 $ A 1 3A $ )# $ A 1 $ $ $ &% 4 1 A1 ! #2 2 $ 6 $ #A &! $A ' 2 #$ $ ) ! ! ! ! ! !) $ # $ ! 2 $! : ! & # C $ 6 # 4 & A #2 $ $ $M ' $ 2 A B" #! $! 6 # (1 C #A 2
15
U ., p. 220. A snellmani program alaptétele volt az értelmiség nemzetivé tétele, illetve a nép felvilágosítása (kansa on sivisettävä ja sivistyneistö on kansallistettava), ami nem jelentette a tömegek közvetlen politikába való bevonását. Célja egységes nemzet megteremtése volt, amelyben a különböz politikai érdekek nem kaphattak helyet. A Népm vel Társaság létrehozására irányuló kezdeményezést is elutasította, azzal magyarázva érveit, hogy „van már nekünk irodalmi társaságunk”. Mint ahogy az értelmiség nacionalizálása is csupán a tömegek nyelvének megértését és a kettejük közötti párbeszéd feltételeinek megteremtését jelentette. Vö. Liikanen, I.: Kansanvalistajien kansakunta. Kansanvalistusseura fennomanian aatteellisena ja organisatorisena keskustena. In: Kansa liikkeessä. Szerk.: Alapuro, R., Liikanen, I., Smeds, K., Stenius, H. Vaasa, 1987. pp. 126-141; Liikanen, I.: Fennomania ja kansa. Joukkojärjestäytymisen läpimurto ja Suomalaisen puolueen synty. Historiallisia Tutkimuksia 191. Suomalainen Historian Seura. Helsinki, 1995. pp. 127-129. 16 Finnország története. Szerk. Halmesvirta, A., Debrecen, 2002. 172 p., Koskimies, R.: Nuijamieheksi luotu. Y. S. Yrjö-Koskisen elämä II. Keruu 1974. pp. 185–191; UStar 1875: 75 (Június 30.) számában Jaakko Swan bizottsági beszámolója. Koskinent az ideiglenes bizottságba választották be, majd kés bb megkapta az alelnöki posztot. 17 A Társaság alapító okiratát a Suomalainen Wirallinen Lehti közli, (továbbiakban: SWL) 1874: 12. (Január. 29.) 18 UStar 1872: 13 „A népm velés kérdése” (Kansanvalistuksesta kysymys); 1873: 20 „Javaslat a Népm vel társaságra” (Ehdotettu Kansanvalistus-seura) 19 Uo. 1873: 20. 20 Uo. 1874: 112 (09. 25); 1874: 137 (11. 23.); 1874: 139 (11. 27.); 1874: 144 (12. 09.) kés bb, 1875-ben a már megalakult és m köd társaság munkáját foglalja össze a titkár (Jaakko Swan/Päivärinta) 1875: 75 (06. 30.)
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6 ! !
'% & A ) ( ! ! M$ ! %! :0* # 1! 2 !# '! $ 4 # 6 2 1M C $!! C ' ! #A ' 21 A 1 4 ! ! '' A ) ! !& $ $ A $ !$ M ! ! $1! )() $1! 2 $ 1 $! ! :00 & # $ !#! !$ $ $; ' 2[4:&2?4 $ $ ! A 2 # &( %! C 6 # $$ #: %! C 1 A / @ @ C C " " C " " C @ " CA C B C " " " B"B 0, C @ A @ &C % ! $ A 2 $ (C $ #2! $ $ '% ! ! : # !$ ) #( ! ! $ & (1 C $ A ) .(C ./ " " " @ S T B C " " " D 07 "C C C "F A C #2 ! ! $ 1 $ 6 !&( ! A 1 ! # ($ ! $ 6 : #2 3C # & 4 # $ # & $ 2 ! C #M ! !# $ ! 2! : " & C A #2 $ $)C % A #2 1 4 $( M !## $ ( '#' :0@ ; $ $! 1 ! & # !$ A 1 # 1 $ ! ! A! % 6 # 1 $ ) !&! : !& 1 ! ! ! &% 4 $ *+8- !1 C! ! $) ) & ! $: $ *+80 O ) O• ' '$' 6 2 1M # $ 6 ) C ) $ # #2MC ! ! ! & 2 ! 2 1 : 1 6 $( $ 6 2 1M ! ! A $ C #M 1 $ : $ *+8!1 6 $# $ ! #26 C ! !# #C !! 3 5 : *+87 C #< C : O & # ! !& = S$ B k jj Bj T %( M &: P (1 # 4 $ ! 2 # #! 2 !#( ! ! (#! A 1 '# ' $ ) $ <( F = %( ( '$' :; $ & $ C4 &! C 6 C4! '$! $( ! ! 1 $ 1 A #2 $ $ #! 2 $( !! C : *+8D $B k jj & $ ! #2 '1 ! M 3C # &1 # < !& C = S7 k jjT %( : " $ & ) #A & $ A 1 ! !& !# $4 $4 4 !# 6 ! $ C5 A #2 2 $ #! 2 !#( ! ! $ # A 2 #2 4 C #:
21
#
!
187
'$
Uo., 1874: 137. pp. 1–2. Uo., 1874: 112. p. 1. A könyvtárakról szintén érdekes cikket közölt a lap az 1873. június 9-i (UStar 1873: 66.) számában. A francia Edouard Laboulaye írását fordították finnre. 23 Uo., 1874: 137. 24 Uo., 1874: 139. 25 Vö. Langren, L.: Kieli ja aate – politisoituva sanomalehdistö 1860-1889 (Nyelv és eszme – a politizálódó sajtó) In: Suomen lehdistön historia 1. Sanomalehdistön vaiheet vuoteen 1905. Szerk. Tommila, P. Kustannuskiila OY. Kuopio, 1988. pp. 320-326. 22
188
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!& !# C ) '1 ! 0D C $ ! 5 A (# $ #2 $ $ & ! ! 6 $ ! $ : $ #2 $ ! 1 6 ! 2 $) &! 1 ! ! $ A ! ! !# $ A #2 1 ! # $ & ! & $ C ! # $ & 1 # : 1! 5 C $ !&& #2 $! 2 !&5 ) 1 A 2 &! $ 2 2 1 # : /! ) " @ E ( C $ $ '$! 1 )A ( 4 C #M ( '$!A 2 $ $ ' $' 6 A 1 $ $ 3C 6 # $ A ! # $ # ! ! ! A #2 $ #2 $ M ( 1 A B"! ) C : !#2 '1 6 C $ A 2 %( #C ' A M !#2 6 $ C #A 1 # $ # # 6 # 4A! 1 $ #! 2 # $ # ! A C $ # $ # # ! ! ! A 1!#5 ! 1 #2 2$ ) 4 4 6 ) !# ! ' !# #2 C : # $ ## ! 6 # $4 ( $ *+D- !1 ) $ 1 $ 6 4 $ !$ A 2 #6 $ '$' !#:08 1 1 ! $ $ 6 ! ! A 1 4 $( M !## $ # : $ *+8!1 6 ! ! #2 ' $ 6 4 1 C #% A $) 1 & # 6 $ 6 ! : 6 1 1 !A 6 1 # ( A $ &! 1 & $ A 1 ! !& !# M1 ! : )" @ E ( C $ # $ :0+ O #2 $ $'# ) '$ ( 5 A '1 $) 1 C5 ! $ : *+87 . ! ! 6 # $ A # C ) C A #2 5 ' 6 C $ $ 1 $ A6 1 $ 2 $! ! : 6 .5#2 & C $ #! 2# $ A % ! ! # 1 ' 1! 2 $ 2 $ C :0/ # C ! ! C /! @ C C S T S T% " C @ " C B CCC " ,@ " @ 6 ! A / @ C " " C U @ V " @ C "" @ S< T C CCC " " @ " " @ @ E " C S< T= . 1 $ 6 ! A #2
26 A lakosság 1810-ben (Viipuri megyével együtt) 1.070.000, 1870-ben 1.770.000 f . Klinge, M.: Keisarin Suomi, p. 95. A népességszám emelkedése együtt járt a tömeges elszegényedéssel, a zsellérek, földnélküliek aránya a vidéki lakosság körében a század folyamán folyamatosan emelkedett. Ez a népesség alkotta kés bb a szocialista és kommunista eszmék egyik f bázisát. 27 Koskinen nemzet fogalma alapvet en nyelvi-kulturális értelemben határozta meg a közösség tagjait. A finn nemzetiség a finnül beszél k közösségét jelentette. 28 A Gazdagságról és a Munkás-ügy írásokat a finn történetírás a katedra-szocializmus finn formájának tekinti, Koskinent pedig a konzervatív-paternalista társadalomszemlélet képvisel jének. Eskola (1979) p. 53. 29 Yrjö-Koskinen: Kansallisia ja yhteiskunnallisia kirjoituksia. Helsinki, SKS, 1904. p. 208. 30 U ., p. 249.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
) $
A
C
189
1 $! 2
:,* $)# $ # # )( A # ,0 $ 2 C 1 C 6 #2 A @ C @
C A $ 5 ) ! ) !) 1 ! # A & $ ! # !#& # 3#2A #2 % ! ! 6' ! 5 # ' !! A 1 #2 $ # # '! 6' '$ 7 1 : ) # $ # $ (1C 6 $ /S< T C "U V ,, B" B B" C " @ # & !&1 ! # # A 1 $ 1 $) ! ! % C 2 ) !# A #2 $ ,7 6 C $) $# 2 # '$! C! A #2 2 # 4 $# 1 C 6 # C & ! : 2 $ $ '% &1 ! 23C 4 ( A *+8@ : 2 # 1 $ 6 A 2 #C #1 $ ! $ 2 A1 $ $ ' !# ! 6 ) !# : ! # #2 $ M ( 1 A . $ ! . " C " C $C A C ) 1 #2 $$ # D A " A @ 6 # : ; '$!&& C $ ! ! $ ! 2A & (C A 2 $ 6' C 1 6 #2 1! 2 !# ) 65## ( ! 2 $): $'1 # C !! ! $! ! ) $' # ! 1 $ 1 $ C5 : $! 2 #2 #6) 1 $9 $) # A $ 6! ) # ! % 1! A $ #! 2 ! 6 ! # 2 1 4 $! 2 $ A ! ! !# 1 # C 1 A #2 1 #2 $) ' !# C4 ! 2A 2 ! ! 6 $ : & #2 $ #2! # A $ !2 $ # ! ! # ! 2 6 : $$ 1 $ 6 # /! "C " "A " @ E H @ " " ,@A 2 $ # 2 1 $ #! 2 2 # " " # C A / "" " "i " " C AC C H 31
U ., pp. 247–248. Létszámukat illet en: Klinge, M.: Keisrin Suomi. pp. 96 – 97. Yrjö-Koskinen, i.m. p. 265. 34 A finn munkásmozgalom, az iparosodás társadalmi hatásai alapvet en a vidéki lakosságot érintették, mivel a kialakuló ipari központok oda települtek. A munkásság szervez dése még a századfordulón is igen alacsony szintet ért el, egyesületeik pedig nem politikai, hanem kulturális feladatokat láttak el. Jellemz , hogy a munkásmozgalom két társadalmi rétegt l kapott támogatást, egyrészt a nagy ipari központokból, másrészt a vidéki elszegényed , vagy földnélküli paraszti rétegt l (torppari). Vö. Alestalo, M.: Työväenluokan maailmankuva ja työväenliike. In: Maailmankuvan muutos tutkimuskohteena. Näkökulmia teollistmisajan Suomeen. Szerk.. Kuusi, M., Alapuro, R., Klinge, M., Otava, 1977. p. 108., p. 103. Az ipari munkásság e kett s arcát is jól szemlélteti, hogy 1870-ben a teljes lakosság mindössze 4 %-a élt az iparból. Klinge, M.: Keisrin Suomi p. 95. Koskinen a munkásmozgalmat a finn viszonyokban gyengének véli az érdekérvényesítéshez. A szakszervezeti mozgalom (nála gyár-mozgalom) és a városok lakosságának kicsi száma miatt a munkás – kérdés Finnországban els sorban a szegénygondozást és a cselédséget, annak törvényes védelmét érinti. Éppen ezért a szocialista tanok sem találtak még követ kre. Yrjö-Koskinen, i.m. p. 208. 35 Rikkaudesta, p. 6. 32 33
190
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
,D " C C F C @ D @ E C $! 2 ' !# A #2 $ e #2 &( A #2 $ 1 #A ! $ M: $ C ! $ !# &% 4 /' @ " PC" A@ @ @ E% "D 7 " C ! " @ ,8 " " ""@ " E # $ # # ' # M A % & ' # ! 1 4 $ ! 2 5 ' ! ) 6 $ $ $ M ' !: &$ # $ $ !A ! C # ;1 1 # # 9 ) A (#2 $ # $ A #2 &( #2 $ C $ ' ' ! $ e C (!!: # C 1 $ ): ) $' # C $ !# ! $! 2 $ &C ! $) $ #2 1 4 ' $ &% 6 #2 5 : # C 6' !&) $ % $ . 6 C! 6 5 ) # $ $ ( C ,+. 32 $ ! # (!! (! : J #2' $ % $ C5 A # $ # 1 #2 3#2 # 4 # '$' : $ #! 2 !# ! # $ # # 1 $ 2 !$ #2 # $ #6 $46 ! ! ) 1 $ A 1 4 C! $ # ! & 1 : # $ # # #2 $ C 2 # ! $ ! A 2 # $ # $ #! 5! ! 2 $ ! 5 $ 6 A 1 6 ! !5 $ # ! 2 A #25 ' % '$) ! ! ! $: # $ # #A 1 #2 $! ! 4 C C ! ! #2 6 # A /S< T D @ @ @ C " @ "@ C AC @ @ B" I C B " IB C C @ D C Sjj T "F ! @ " ?= ( D @ @ " F B S< T 7$ &! $ ! !$ C 1 6 $ A 2 ! 2 # ! C'1 #2 # '1 : # 4 ## 2 A ! ) F ! #6 # $ !! C # ! ): !A
36
Uo., p. 5. Uo., p. 3. 38 Yrjö-Koskinen, i.m. p. 8. 39 Az 1870-es években a finn nyelv sajtóban a „takarékosság” (säästäväisyys) fogalmát is sokszor megtalálhatjuk, nem egy, a már említett Työmiehen Ystävä, vagy a Kansan Ystävä lapokban éppen Benjamin Franklint idézi. A takarékosság egyszerre a személyes erények szintjér l a közösséget, akár az egész nemzetet érint kérdéssé emelkedett, ami a nemzeti karaktert is jellemezte. „Mi pazarló nép vagyunk.” – írja az Uusi Suometar „A jobb napokon keveset gondolunk a jöv re, mikor er nk még b ségesen van, elfelejtjük, hogy egyszer elfogy és elenyészik.” Az író pedig tovább folytatja az egyén felel sségének és kötelességének kibontásával: „(…) mib l keletkezik ez a nemzeti gazdagság? Erre azt kell válaszolnunk: az állampolgárok szorgalmas munkájából és takarékosságából. (…) Mikor az egyén ezekkel az eszközökkel gyarapítja a vagyonát, így a nemzet gazdagságát is egyszerre gyarapítja. Nem csak saját érdekünkben, hanem hazánk (omaa maata) és népünk felé való kötelességünk is ez.” UStar 1874: 11, 12. „Säästäväisyydestä” (A takarékosságról). Hasonló gondolatokat találhatunk a Työmiehen Ystävä lap 1875-ös számaiban „A szerencséhez vezet út” (Tie onnellisuuteen) címen, amelyben egy amerikai milliomos végrendeletét tették közzé. TY 1875: 19, 20, 23, 25. A cikk mottója: „Imádkozz és dolgozz!” (Rukoile ja tee työtä!) Tartalmát 45 el írt parancsolat adja, amelyeket betartva eljuthat az olvasó a boldogságot biztosító gazdagsághoz. 40 Rikkaudesta, p. 8. 37
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
191
$4 # ! !$ M ! !&& #25 ! ! 5 A 6 2 #2 # ! #25 M ' ! 5 # 3C !5 ! ! 2 # 6 ! / C 7* ; C @ C " " @ ! ) ! 1 #2 $ '' ( ) !# $ (C / C C @ D C C " B " IBC C "C " C C @ @ FBC C " BB F @ 70 2 1 $ 1 % ) !C A #2 $$ $ 1 A #2 !$ % #2 $ ! ) A $ $ C C 1 #2 #2 ) !# A ) : 6 $ $ ! A 2# $ A $! <6 ) !#= # $ C : ' # $ #! 2 C! 6$ ! ! ' ! ) % !C! C : ; ! ! 2 # $ ) ! A #2 $ A #2 6$ ! 6 # V% ! : b#2 1!# ## 1 $ #! 2 % 3#2A # $ #A ) 2 $ $ ) ! )A # $ # # 4: ) (#2 A 4 # $ # # A 2 ) $ #! 2 ) 2 !1 $ A $ ! ' ) ! 6 # $ # A #2 6$ ! ! ' 2 $ ! : #! $( ! ! C ) A &C $ C #M ( /!" B " "@ E @ C @ "@ @ E "F A @ " S jj 7, ) ! C $)C A #2 C T " " " " @ A C # $ ! $ A& A & # # : \ $ )A #2 $ !& #2 $ ! M 1 #2 4 1 $4A 2 # ! & # 1 $1 : $ 1 #2 $ A !$ ! 2 A 1 A % C A 2 $ & # C # A 6 ! A #2 $ !$ ! 2 6 $ C C $$ : $ ) #2 & 4A 6 $ 4 $5 # $ 2 !$ ! 2 A $ '$' A $ A 1 #2 1 : $ # !! # $ # C $ 6 $ & A ) 2 $ #! 2 !1 $ A $ $ C ! 2 A # $ # :77 O $ % A $ #! 2 % $M ' ! C #2 ) !C! A C A (#2 1! ! ! 2: # $ # ! $ #! 2 1 $ $ !$ ! 2 % A A 1 ! $ ! A 2 % # $ # ) !C !& # : #6 2 C #M !$ ! 2 # $ @ A 2 ' 6 %4 /S< T " @ D ! KD C C "@ @ B"B C C C " @@ C @@ " C " @ E " B"B "" C G C D @ " " D C "@ " @ C 41
Uo., p. 9. Uo. 43 Uo., p. 12. 44 Érdekes Koskinen gondolatmenete: „Az országutakat a mi országunkban a földbirtokosok, azaz a mez gazdasági t ke költségein tartjuk fenn, de a földnélküli és a szegény is sajátjaként használhatja, és neki is, használatakor, pénz és munka marad meg.” Rikkaudesta, p. 12. 42
192
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
E C @ B % & 3#2 $
E F D A@ C @ D" C @ S T C C F B G" AF " @ @ C S< T E " 7@ $ 5' ' 6 : $ 6 2 1M ! ! A $ *+8- !1 6 $5 !# $ A < $ = ) ! $! ! : A # %4 A 2 # ! M1 !#! $$ A $ ! )1! : # ! $ C 1 $ 2 $ $ ): 1 #2 #2 &( % 1 A ! ## ! $ # 1 4( 4 #A $ 1 $ # $ B"$ A #2 $ #25 ' % '$$' :7D $ $ & ! 6 %4C $ 1 #2 # $ ! 6 C $!! ! C $) : ; ! # ! $# ! ! ! ! ) % ! A ( @ F %( M ( A & ! ! 4 1 $ $ A ) !&& $ $ &1 : $ 6 ! $ &! # 2 1 4 !! &C ! 5 ' '$) 1 $! $ $
Uo., pp. 9-10. Uo., pp. 13 – 15. 47 Yrjö-Koskinen, i.m. p. 214. 48 Koskinen szerint a szabad verseny feltételeinek biztosítása a természeti törvények érvényesülését eredményezi, miszerint a gazdasági er k, részint az önz k el nyei küzdenek egymással. Ha valamilyen egyensúly létrejön – való igaz, jegyzi meg – de az a természethez hasonlóan is megeshet, hogy a gyengébb elbukik. Ha ez az elv érvényesül, akkor a „bellum omnium inter omnes” következik be, ami az er k egymásra utaltságát, együttm ködését kizárja. Ez pedig, amint feltételezi, a munka és a t ke egymásrautaltságának mond ellen. Vö. Yrjö-Koskinen, i.m. pp. 210-212; Rikkaudesta, pp. 9-10. 49 Uo. 50 Uo., p. 14. 51 Yrjö-Koskinen, i.m. p. 241. 46
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
193
!# $ $ ! 2
# $ $ &1 # 32 $ 1 A $ !&( 1 C # : &C $ # $ 1 #2 A C $) !&& C A #2 $ #2! ' $! ! $ 1 2 '$' $5 ) C A # %4 ! C ! C' ! 2 # C 1 ' $ !# A !1 $ : C A $ % A '$' %A $ $ #2 ) !# 1 : $ #2! A 2$ ! 1 ! ! 1 $ $3A #1 # ' !# : ; # # $ # # $ ' !# '$! $ A 2 $ #2! ! 1 $ 6' ' 2 $ : /! " " @" @ C C @ B C " i F S< T C B C "@ C F "F C E @ C " D " C C @ @ * E " C C @ @ C ( " A "@ E C @ " " @ C H " " C C C A C " C C "@ @ @0 # 1 $ !# % $ 2 # 2 1 A 2 $ ' # # $ C 1 : $ #2! ! $ '$' ' ! ! #A #2 6 ) #C ! : $ #2! 6 ) !# ! ! # C # /S< T B C C C B C @ AC C " C "C @, K#2 (#2 # $ # "F C " B "D C I ' !# A #2 / @ CD " C @ C C C A l @ " @ C "C D " D C C @ " "" " B" @ @C /ST G" B " E @ @@ C C C S< T @7 $ ! )! ( C4 ! 2 # $A # $ # ' !# '$! : /! B" E " @ E C" C H @ " D " @ "C " @@ @ @ F C D " " " C $& 2 M1 !# # $ $! ! C A 2 #6 !$ $! 2 6! A 2 $$ #( C ! #( ) ! $ $: C #2 !$ $ A 2 $ ! $ #2! 2 #1 ! $ ! 6 # # 3 2 $$ : $'1 # ! A 1 )$ ! 2 ! & $ ' $ $! !1 C # $ ! $ $) ! !& 1 ! 6 # $4 ( #2 $ 6 1 $ A 1 ! #2 # $ ! !1 # 52
Rikkaudesta, p. 17. Uo., p. 18. Uo., p. 19. 55 Uo. 53 54
& ) : 2
2 $ $ *+8!1 # C 1 ! ! A 1 ! &C A %! M$1
194 $A
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2
! 5 C' $ '$' !#! $ ! 2 : 6 ! !&$ 6 $ & ! ! $! $ ## $ 2 &3 # 4 ! 1 A $ 1 #2 2 # ! $ C 1 #2 6 $ 1 $ )( ! 1 : ) C # )( A M & 3$ A C4$ : ; C %! '$' !# 1 ! #1 : $3 :< # & = ! #A 2 ! $ $ $ '$ &! ) 6 2 A# : $! 2 $ ! & # $ # #2 1 4 $ # 4 # ) ! $'1 !# $5 #: $ $'1 !# & # $ )( A ! ! ! # $ # # #2 &( C A 2 ) #2 $ !$ 5 # $ # ! $ #! 2 #2 : [ $ !1 # $ $ ! 6 1 & ! A $ $ ' ! ! $! #2 $ $) ! $'1 # 1 $ 2 C ! ! $'1 # $ ! ! $! ! A F $ 4 ! ! M C $ ! !1 ! ) : #2 # C A F 2 $ $'1 # ! $ $)C! A $'1 # $ ! !# F 2 $ : ! J $ # #4 ( C $ *+8!1 F ! $! ! #( A ! $ $) %4 C #A 2 ! ! # :
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
/, 6, 54
195
(95( $ / 1 / 1 / !:
/1 / !@ J
V
6
#2 # 4 #2 ! $ 6 A #2 C 6 C) ! A ! &! !& 2 # 4& )5 6 C & $ #( #2 6 $# :* & $ $ 1 ( #2 1 $ 2 A 2 ! $! !$ 6 $ 2 : 9 2 >4$ 6 6C C "@ H " %( M C (#2 1! ! ! ) /6 @ " C @ @ C "@ BC FB @ G E " < 7C C F C F FB FB C @ I " AE @ h " "C" "@ C DC B " C" @ GC F @ @ C H FB E 0 #2 6 C ) ! $ & C 4 $5 !# 1 5 6' &! A #2 2 6 1 & $ C (1 ! % ! ! ! : # 4 # $ $! ! & A# $ # ! ! C3 1 #2 $ & C ( $ !2 & $ A 2 2 #2 $ #$ $ : 2 4 ! $( 3 C$ C M6 C 1 1 & ! #2 $ M C! $ 23C 4A ! $ # 4 A 2 &! '1 ) A 2 1 ) : $ $ %! C $ 1 A #2 $ $4 #' ' ( ! $ $$ $ 4& & # ! 2 ! # $ '$' !# 2 # 2 ## A $ ! #2 #1 4 1 A $ !$ ! 2 ! $ !1 A #2 $41 $ 4& & ! :, $ ! C ! $ *+0@L08 $ ##2M ! # $ 2$ :P ! $ $ 6 6C3 # A $! 2 $5 !# (! $ $ 6 ! $# ( : 9: P % 2 *+0+: C3 0/ ! ( % A #2 $ 4 6 # 4A ) 1 1)A #2 6 #! 2 1 $! 2 2 # $ ! A ! & $ (1 2 $) (1 $ A % # C # $ 3 1! : ; % 5 6' '1 !# ( & A $ 1 $$! # 5 6' ' 4 #2 $ # $# 3 ) $! ! A & # $ ! A 6 #2 ! ) : *+,0: C3 / ! & # $ 2 ) $ C 1 ; % A #2 C $
1
4& :
Barta István: A magyar polgári reformmozgalom kezdeti szakaszának problémái In: Történelmi Szemle, 1963. 6. évf. 3-4.sz. 322. p. 2 Irinyi József: Német-, francia- és angolországi úti jegyzetek, Argumentum Kiadó, 11. p. 3 Feny István: A polgárosodás eszmevilága útirajzainkban 1848 el tt in: Két évtized, Magvet Kiadó, Budapest 1968.
196 3 1 6
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2 ! !2 # 2 2 # $ # A #4# 2 A $ 2 ' 4 # '1 ! ; #2 $ # A !2 ! 2 #2' 1 :7 ! $ # 4& # ) ($ 6 #2 A 1 $ 1 : ! #2 # #2 #2 2 $ #2 ! !# ' ! A 6) # & % #2 1!# $ ! 2 ! 6' ' : *8+/ ! *+*/ '$' A 6 #2 1 $ ) !# $ #2 & C & A #2 $ 3 #2 C ! #2 : $ *+*/ !1 1($1 $ 4 1 A #2 ! $# $ 4 1 $ ! $'1 !# 6 %C $# 3 $ 2 $ $ #2 # 1 &% : b#2 ! #2 2 # $ )A ) ! $4 #2 # 4 $ $ # @- D- 6) ' 5 $ 4 $ *+*/ ) *+08 # 4 $ 4 @ 6) 1 $ :@ $ *+08 ) $ ) ) ) $ ! 6 5! 1 & $ 4A ( O # 2$ & ! 2! 1 $ #2 1 $ : $ $4 #2 ' $ ( $ $ #A ! $ & '$' : #2 $ # $ #2 #C A #2 # # 5$ ! $ $4 A ! $ #2 '$! & $ #! 1 : $ 2 %! 3 6 2 # 4& ' $ 3 ') S ! 2 ; 4 ! $!% 2 9 1 1 : '1 $) $ ! '! & # #2 !& $ M $ $ $) $ : # $4 '$! $ "' ' P A $ 2 B $ 4A 6 ^# A $ " A J 1 9 1 A 4 B) %A ! 2 > A ! 9 2 >4$ 6:D 5 6' & $ 2 ! ! !! $ $ $ 9 2 >4$ 6 #6 # $ ! ! W $ ! $: $ ! 9 2 C 5 6 $ ! ! A #2 21 ' $ # 4A 5 6' ' $ $ & $ A % 4 $ ! 6 C) ! 2 :9 2 1 # C A 5 6' 2 $ &C 1!1 6 ! )C '% # $ 4A $'# $ /C " "F C C B @ " C " @ A " B C " FB $ ! &C & # C! $ # A %6 # $ $ $) /( " @ D " @ @ @C " G " " C " C C F " "@ E 8
4
6
Barta István, i.m. 22-23. pp. Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és f iskolákon 1789-1919, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Budapest, 2001. 25-35. pp. 6 Feny István, i.m. 109-128. pp. 7 Irinyi József, i.m. 12 p. 5
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
& $ &C ) # $ # $ : ! 5 $ & 2 $ :+ ! 6 C) ! ! # $ A #2 1 $ !M ! $'1 !# # ! $ ) $ $'1 !# $ 1 (1 &%! C : ! C ) 6 C) ! 1!# $ 5 A 2 C4 6 !) $ #2 ! $ A !&1 1 !&5 ) 2 : ! $'1 !# $ *+*@ $5 $'1 !# *,:Ž $ 2 $ $ /: 2 $ / "B C @ "@ @ " " $ # $ #2! MA 5 ) A #2 # # ! $ !&1 1 2 #14 2 $ : *+*@ ! ! 4 #6 6 $ #2 !# ( ! ! : $ 3C 1 $ 2 5 !1 $ $ 3 C 6 #2 1!1 3C $ ( : &C '$' !&1 2 ! $ 1 A 2 & 1 #$ ! # $ 2 5' C # # #2 1 % ' 6 $5 !# A C # !$ # 6 1 & # #6 $ 4 ! ! $'1 !# *,:Ž $ &) < $ # = C $) : $ #2 !# ( ! (15 #2 # 32 & $ $ $! A 2 ! ! %! $ M 1 # 2 $ )' ) & # # A $ ! 2 $ 2 : ! 2 $ ' ! ! $ *+*@ ! *+,- '$' & 4 ) $' ! ! & ' 1! 2 5 $ 2 # 4& 2 $ C $) 3C :*- $ ) ! 2 $ *+*7 6 % 2 N C ! $5 A (#2 $ ) % $ 1 1 !! !A 2$ 4 ! ' 1! 2 $ ! 2 $! ) $ A ' !#1 ! # $ ! ' 1! 2C 1 # $ C # 1 6 $ !& !&1 A! $ !2 $ #C # :** $ $4 '$5 ! $ &4 ( ! ! $ # & $ 4 "' ' P A*0 *+,WJ 1 9 1 *, ! 9 2 >4$ 6*7A *+70 C ! 6' ' : C (15 # ( ! 1! ! *@ *D ! H &! 2 > A *+78 $ ! 3 C$( 4 A [ C # &4 ( 3C 4: $ &4 "C $ #4 ! " ) &! !& # 6 C ) ! !1 $ [ •$ O #O $
8
$
197
$ $ ; #2
Bajorországot leszólja Wesselényi, míg Würtembergr l – amelynek alkotmánya alapvet en ugyanazon újításokat tartalmazza, mint a bajor alaptörvény – már elismer leg ír. Báró Wesselényi Miklós útinaplója 1821-1822 Concordia Könyvnyomda, Cluj-Kolozsvár, 1925. 67-70. pp. 9 Deutsche Bundesakte, in: Sautter, Udo: Deutsche Geschichte seit 1815: Daten, Fakten, Dokumente, Band II.: Verfassungen, A.Francke Verlag Tübingen und Basel, 2004. p. 6. 10 Huber, Ernst Rudolf: Deutsche Verfassungsgeschichte seit 1789, Band I. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart Berlin Köln 1960. p. 317. 11 Erd dy Gábor: A 19. századi német liberalizmus, Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. 46. p. 12 Bölöni Farkas Sándor: Utazás Nyugat-Európában, http://www.mek.oszk.hu/00600/00619/00619.htm 13 Gorove István: Nyugot, utazás külföldön. Heckenast Gusztáv Kiadó, Pest, 1844 14 Irinyi József, i.m. 15 Vajda Simon: Visszaemlékezések, 1847. Aug-Szept, OSZKKT Oct Hung 1067 16 Pompéry János: Különféle dolgozatok, Emléktöredék bajorországi utamból (1843,1847), OSZKKT Quart Hung 2645 ff 104-113
198
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1
: $ ! & 6 C) ! #2 ( #2 $A 2 '$ #2 ) $5 A*8! ! ! 6 C) ! !& ) : $ 3 &4 1$ # C 2 ! ! '!% & A $ $ 2 #A '$! ! $ : ! ' #( ! ! $ & C 4 $ $ 3 C$ #6 #2 ) $ ' $ 65## #2 : $ 2 # ! '! "' ' P 6 # C ' $ C ) !#! /! E @ E H @ @ " HE " " @ D " @" E @ @ C C @ @ C " A " @ C @ DA ' " " @ E " " BC "@ 5 # @ C" C @ @ @ E ( U @ VPE" @ B F C D C CD C " A @ " B C I @ E " " C @ E E E " C " HE ! " C C " @ @ @ @ C @ " @ C " HE *+ C m(IC " 7 @ m " F $" " @ C C "' ' & 4C # # C ! ! 6 C ) ! #2 #C $) C # A $ $ 4 5 ) 2 ! 5 $ $ 3 2$ 4 A 2 $ 2: $ & $ % $4 # 1 (#2A $ #2 4 $4 1 A ! ! 4 C C4 6 6 # ! 5 ) 2 $ & ' 1! 2 A $ $ ! & # $ #2 !# ( ! A C !&& ( 1 : [C 1 $ ! $! ! " 4& C 1 $ ! ! ! 2 # /! E # C" E F @ @ D C D C B " @ C F @ C F " "@ D # @ C @ E@ B" @ @ " @ " BC B" E"@ @ @ D C C "E BC D DC C @ DC C C " A@ " @ B @ E C D F& D @" C " @ @ " E C" @ @ " CD " @ C 2 # #2 '$ # (1 )C E @ */ & A 1 !# ! )( ! 1 : $ 1$ # &4 #2 ! #C A & 4( 4 $$ ! ! "C $ # 1 C # $ # 4 : /6 " @ # "@ E , " H C C " " 01 ( C J C " C "A F " @ 1 & 4C C! : #2 '$ 1! ! #2 ! $ <;M1! $ 2=A 9: B C M#2MC ) $ 1 ! 2! &$ A $4 (1 % ( 17
A bajor alkotmány 1818. május 26-án a badeni alaptörvényt 1818. augusztus 22-én fogadták el. Bölöni Farkas Sándor, i.m. 3.p. 19 Vajda Würtemberg dolgában téved, hiszen ez az állam már 1819. szeptember 25-óta reprezentatív alkotmánnyal rendelkezik. Vajda Simon i.m. 35-36. ff 20 Gorove István, i.m. 5. p. 18
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
199
J 2& ! H : ; !$ 1 !# C 6 !# ! ! 5#2 ! C 4 5 ! W 2 !& # '1 ! ! /!" @ C BC B"B A & @ "C C , " @ AC , @ IB C 0*: C BC " @ E C F " CD C D @ C O ! $ & $ #) '$! 2 ! ' 1 !$ $ 1 ! ! C !& : $ $ 6 $( # M : 6 5) ! ! 2$ $ 2 1 A 2 # 4& 2 1(1 2 A [C $ 1 $ /$ @ " " " A B C B"F @ # # - " % C BB C C "@ " C " % A C "@ E @ C IC " C" , % . . #C ID @ C % @" B I C @ @ @ B OO ( " "C C "@ @ @ C @ ( " @ @ D " - " C # D @ D " @ "C C C C " "" A @ " E C @ AE A " C C " I " C CC @ @ C C 2= "@" C D " H @ " " @ D F A@ C @ @ @ 00 CC C @ @ @ E @ "C $ # & $ &C H &! 2 > (#2 C $ 2$ ! 0, ! ) #2 ) 2 /* C @ @ " C C B" % !&! # '1 ! ! 1 ' 1 C C ! #2 #!C! : &4 6 2 $ ( $ $ ##2M ! $ C4 2 ! ) / " C "C "D B "@ IC F C C @ F" " "@ @ , D S @ " @ H@ C T @ " "@ D @ " h " C F" C " " @ D B "C " @ @ A@ " B C " "D C " " IC F " C C " " D C G @ >C ?1 E S09 E T @ B 07 H C AC C A &! 2 $ ! $ 6 ) !#! !$ ! 2! A S %# A 6 $ $ C'1 6 ! !1 A 6) 1 A !& ! ! 5$ : $ 2 # ! ' !1 $ ' $ 65## '$! #( ! ! : 6 #2 & ! & $ #! A & $ # ) C !# 1 4& : ) A #2 $ 21
Uo. Vajda Simon, i.m. 36-37 ff. Pompéry János, i.m. 111.f. 24 U . 112.f 22 23
200 2! 1(1 2 3 C$( 4 "E @ " FC %" " @ 6 C $ $ C C # " C
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! ! #2 A 4 '$! M ! ! 2 # : $ $$ # /! / "E " "@ IC C AF D 0@W/(F 6C B C F @ 0>%/ C " B" " E F "C C FC " "@ BB B 08: J @ " 1 91 C 5' 5 % ! & ! ' $ ( /(F CD # C " C D F %(F " C " B"B R (F C D , # @ C " * @ (F " "@ B" , " C @ C " C C BBD 0+ $ @ C @" @ $4 $ ' '$! 5 ' !# : $ #2 6 $# 1 $ ) $ ! 2 !# $! : # #2 & C4 C ' $ ( ! ! 41($$ : H O( & ! ' '$1! ! 2 ) ! 6 4& & 1 #2 '' 6 # # # # # 2 ! /! B"B C @ = 21 " D " D " C "C " " @ G @ C C C "C O 7C ""C @ "AI " ! & O 7C C B @ " C B"F < @ " " " @ @ " C E " @" D @ % C @ B" @ C AD " @ " B"B C @ O, < " B"B C @ @ "@ " E BF I 0/ # (1 $( $ $ ! C $ B" C C $4 #2 ! & A '$5 N S % AJ # A P % B ! ! 5 ! A ! J 1 91 # # ) : ; !$ J 1 6 C A #2 $ ! 6 $( &C #( ! A ! #2 1 C4 1 $ 6 # A % 6 C) ! /6C "@ C " @ H " D" E "@ C A " " "@ @ E "BD @ " @ B , ! @ C B F " @ @ "F C C B F C ,! @ C " % C C C @ C " ,- ; # ( $ $) $ A #2 " @ BC " C $ 1M & ' !# 1 $ ##2M ! A!
25
5$ ) ! A 6 #
Pompéry, i.m. 112.f. Gorove, i.m. 21.p. 27 U . 165-166. pp. 28 U . 21-22. pp. 29 U . 26. p. 30 U . 166. p. 26
#2
6
2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
201
$5 $ : J 1 6 ( $ *+,* 5$ C4$ #! A 2 $5 ! % ! $'1 !# <6 6 = %4C ' #: #2 ! '$! #2 $ $1 $ 23 $ 2 2 $ ! ' ! $: "' ' P 6 C W! A #2 C 4 ' $ 4 $ $ 3 2$ 4 : 2$ ! ! #2 A $ C '$! $ ! 2 ! 2 $ ( ! ! $A # 2 !&1 $ ! : J 1 91 $ !$ # 1!#! % '1 $ ! 1 / E " " C " @ @ B" K @ @ @ A@ " @ D D E D @ , "B C ,* O #O $ 1 $ !M ! $'1 !# $ ! 2 $! 3C A 4 O # 1 #2 6 $# ! : 5 ' !# $ #6 # 4A #2 ! # 4 A 1 %A 6 ! 9 $ # #2 !# ! 5 A #2 !# $ # ! 5 :,0 $$ $ 6 # & $ $ #2 !# $ 3 1 $! 2!1 $ : # # $$ # % 6 C) ! ) !#! A #2 ' $ 6 #1 1(1 C $ 2 ! #2 !# : #2 $4 $ $ 2 1(1 2 ! 2 '$! ! & $ &C ( ! ! # ! $ : /( " C @ "@ C C" @ @ FB " C C B E C C " " C A " @ " C @ " C ,, . ( C Q " C "C [C :J 1 91 @ @ " & $ 1! ! $ C'1)C! ) /( @ I @ @ @ C @ " -@ " C @ O!" D H @ C & ,7 F C D @ " E C " C F" $ $)A C 1!#! ) 1 ( $ ) A 2 8 !1 3 1 P 6 H #2 !# ' 1! % 6 #6 /Q " C" C @ @ B " X, , @ "C " "@ "E @ , Q CC " @ " @ D C" CX, C I ,Q B" " B " X, @ @ C C" B CB C # B" 6C C , Q " B" 6C C C @ " D " C" " X" C @ " C" B C " B C C C D D @ " E@ D FB D ,@ C @ C C 31
U . 170. p. Erd dy Gábor, i.m. 31.p. 33 Vajda Simon, i.m. 37.f. 34 Gorove István, i.m. 12. p. 35 U . 200. p. 32
202
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ *+7+ $ ! 2
P 6 ' 1! [ •$ ! C 6 #2 1 A 1 $1 #2 1 A!
2 ! $ !2
36
6 :
$
#2 2 5& A 5 !&1 ! #2 1 $ ! #1 4 $( M 4 #2 !# ! 1 : #2 A A #2 ! #2 !# ' 1! :,D #2 6 '$' & $ ! 2 $): C )! 2 $1 A #6 ) !2 1 $ C (1 2$ ! ! ! A #2 #2 !2 :
'$ !&&
Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 345-359. pp
203
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
%
(-6+
/ 1 !
* 0) / 8 ! /
1 / !@
8
/!
" "#
' $$
N 1 $ A #2 $ & # # 6 # #2 $ 1$ # C # 4& ! 4& (15 & & (1 4 : $ 1 4 $ '$ $ ( &% ' ! A (#2 #2( 451 # (1 1 6 # #( ! ! ! A 2 $ & $ *+@- !1 ! $) ) $ 1) #2 1 2 '1 : ; # $ % & #C 4 $ $4 $ 4 #2 1 4 & # A #2 M ' ' $ & # # $ #2 !&& #24 $ (4 & 4 !) & # 3 '! A *+D* ) )$ : !&& ) #2 1! A #2 #2 $ # $ # % '1 ) 2 #2 ' # ' ' 3#2 $ $ # ) A 1 #2 C ' $ ! 2 5 ) A #2 $ #2 5 ^ 6 C $ F : $ !# 6! 2 5: 5 +)) *)&+ (+& (5+5 . "
,&?-0)0(, 5 & ,(L)- )) *4.
" "#
$
& # #6 # 6' ' ! ' $ A C & ! #2 $ 4 6 (%4 # : $! 1 < $ C # ! ' $ !# $ ' $ !# A 2 $ $ $$ 6 $ #2! A 2 #C := $ $ ! $! $ 6 ! 5 !# $ 2 A $ & # # # '$ ( ! ! C ! $ A (#2 M ! '1 A #2 6 # C ! $ ' ! #2 $ $ : ! ! $ G 2 U: ;%J 1 2 ! ! (1 $ A 2 1 $ )6 ! !#2 &6 # ! $! & # # '5 ! 2 '$' 6 $:* * $ !# #2 $ ! 2 $ $ A 2 ! 6 #1 #2 $ $ : 0 9 # !# #2 $1 4 "@ $ : , 1 4 ! C ! ( 1 $ A $ !# C $5 !# $ M $ & # # : $ # 2 1M C % $4 ! C !! % ! 5 #2 1 $ :
A dolgozat alapjául szolgáló plenáris el adásom a Pisai Egyetemen hangzott el a Cliohres.net Konferenciáján 2005. december 2-án. Angol nyelv változata megjelenés alatt áll a Cliohres.net 2005-ös ‘Citizenship’ tematikus kötetében. 1 McGovney, Dudley O. “American Citizenship. Part I. Definitional,” in Columbia Law Review (1911. március), pp. 231-250.
204
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
7
^ #
& # :
'$C # !
$! !
1 4 A
$
!# & $ (1 6 # ! $ C A (# C A $ 2 !& !# 2 6 C $ : b#2 !$ 1 6 $1 $ !## A # !## : #2 • # !#Q $ !1) $ !2 # 1 $! # A 1 C 2 #6 ) # $ 4 1 A • $ !#Q $ 1 ( $ !# ) $ $! 5 A $ #2! 1 2 C # 6 Y $ : ; 2$ 1 $ $ 1 4 6 # 1 $ !## 6 $ $ !2 1 4C $ A $ # '1 1 A $ # & #< = 1 4A (# $ 5 4$ 2 $ !2 A $ 6 4 # : $ #2 3#2 # A $ 1 4 C % A $ $ • $ !#Q6 # !6 # !: P ! 5 $5 !# ! 2 # C! # #2 6 # A $ • & # ## Q 6 # $ : '$C # 2 6 # : ! #4 A $ $ !## ( 4 ! $ # A % 2 5' # # 5 ' '$ $ 2A 2 ! !# #2 #4 ! : # ' ! $ & # 6 C $! 2 $ !2 A 5 ' # & 1 !# ( $4 4 A F '$!& ! 5 A : $ $ 1$ # )$ $ $ # ! 2 A < 4 $ =! $ ( 6 # ! $ C5 < $ !# = ! $ < & # # =: $ % $! 2 # # C5 A $ #2 5 ^ 2 $ 5 ' !# $ & # # ! $ $ !# $ '$' A $ C # $ $ & # 5 ' # & 1 !# 6 $ $ !#M % & ! : $ $ C $ Y #2 $ !) 6 #C Y #2 ! 2 % & A 2 1 2 C ## $ A $ !#M : $ 2 6 # # $ A ! #2 )$ # 5 ' '$ 5 $ ' ! * $ 2 6 # 4 *8+/ $ #2 2 #! $( ! 6 # # *+D+ C ) )$ : 0 $ #2 2 #! $( ! 6 # 4 *+D+ &C #: #
• ^
2
!# 1
$ ) )$ $ & # Q! $ • & # 2 A
& # # ! ! # # 5 6 : $ #Q 6 (%4C $ & $ #2 5 # 6 # 6 ) @ " B" B @ # ! C :=0 $ $ 3#2 1 $ • 1
Az Egyesült Államok Alkotmánya. IV. Cikk. 2. Szakasz.
205
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!# $ Q $ #2 $ M 2 $ 1 A #2 '$' !# #2 6! 1 ## $ 6 & # A 6 4 # ' #2 $ 1 # $ ( $ '$' !# & # $ : #2 & $ 1 $ !# #2! M ! $ A #2 $ 2 # $'1 # $! C! # ! $ # 1 6! & # # % &%4A $ # $ !&1 )1! 1 6 ! '$' $ 4 $ $ C A #2 $ ) < ! $ C $ #2 5 ^ & # =A $ $! $ % $ ) 1 $5 !#A $ ' C ' !# $ 1 $ $5 & # #1 $ )6 ! :, $ 1 1 #2 1! A $ 1 4 % ' $ 1 $ 1 1 : 1 4 $ 4 A #2 & # # $ : $
* [ 3#2 1 $ #2 5 ^ 6' ' $5 : $ 1 $$5 A 6' 0 2 1 $ #2 5 ^ $ $5 & # & # ## (: & # $ $ A 1 $5 : , $ & # 1 !# $ 2 ! $! 5' ' ! '$' A 1!1 $ A ' 1 ! A $ #2 #2! M G F W B "C "G G F W @ 6 5 ) 1 1 A & # #C %2 %
% 5 ' !# #2 $ 2 $ $5 2 #! $( ! $ # $ & "F CD @ F W E@ $ @ 7; #2 ! A <6) 4 = #! $ ! !:B : & 1 $ #@
* ) : 0 6 $ # , " $5 '
3
!
$
!)
& # $ C A
4 % & # : 6 # # 6 @ @ @ A $ #2 C4 ! !)
$
1 A C #
#
#2 : #
&1 # A
# $ A
1! C #
4 C A@ A #2 # 3 2 &:
2
$ $ & # $ $ 1 2 $ *+D+ 6 # $ # /Q " C " @ C ' ! % 2 2 % & 1 & $ # 2 1
# $ " " A $ A
: :
Az Egyesült Államok Alkotmánya. I. Cikk. 2.-3. Szakasz és II. Cikk 1. Szakasz. Tizennegyedik Alkotmánykiegészítés: Az állampolgárok jogairól (1868). Az Egyesült Államok Alkotmánya. 5 Kerber, L.: The Meanings of Citizenship. The Journal of American History (1997/december), p. 836. 4
206
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
7 ' ! < 1 4 =&: $ F 4 A F 4 3 •*+7D 7+‘ $ #2 5 ^ 6 # 5 ! : @ ^ & # ## 6 $ $ !# $ 4 4A 2 1 # A &: $ : D _ ! 1 4 A ( A $ $ & # # # $ $! ! : 8 _ ! 1 4 A ( A $ $ & # # # $ $! ! & : ' $ $ # 4A $3 ) $ $ & # # : + ; 5 A ! 1 $ $5 ) $ C : / $ 2 # $ 5 C A 1 $ 6 ! $ A #2 $ #2 5 ^ M !$ 1 &: 1 <% 4 =: G # $ 6 ! $ #2 1 4 & $ 1 $ #2( 451 # A *+@- ' 5 ! $ # $ #2 5 ^ & C A 3 2 4 ' !# '1 ) ! 1! 2 $ $ & # # A 2 # & : $ % & #2! M #4 $ A $! 6 ! 5 ! '1 ' $ 6 # ( 1 $4 C #$ 2 $ *+D- ) )$ : \ 4 ( $ #2 2 ! ! 1 A 2 &% $'1 !# 2 #2! M 6 # : $ &( 4 2 # $ $ 6 ( ' 1! 2 C 1 < 7 " @ B AUV " G F W C" F C " @ @ @ $ #6 ) ! $( " "C C C " @ "@ @ :=D ; # $ $ *8/@ ' ' 1! 2 A 2 !11 ! ) $3 :9 # ! B $( ' 1! 2 S$ ! ' ! T1 6 : $ ' 1! 2 C !&& & 6 #2 $ M & 1 6 $ 6 ! $ & # # # $ $! ! : ' 1! 2 $ 1! $3 : !# # ! A 3#2 $ # $ *8/+ A #2 / C " "FB @ @ A C @ E U "G F W @ V 2: C @ D C C "G F W E" F A@ @ A $ $ !2 / E" @ @ C "C C D " @@ @ A@ @ 8 5 6' (4 # ) 51 2 1 ( $ $ ! A #2 $ #2 5 ^ & # (1 A $ '1 ) $ )1 1 1 4 $$ : ' $ C $ #2 5 ^ ! A #2 !1 $ A ( ! $ A 6
Az Egyesült Államok Alkotmánya. I. Cikk. 8. Szakasz. The Alien and Sedition Acts of 1798, U.S. Government. A törvények teljes szövegét lásd. http://www.civics-online.org 7
207
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& #
2 1 ( A 2 # A 1 $A ' $ !## $ 1 4C : ! $) #2 2 $ #2 ! !15 !# #2 5 ^ ! $5 ( 23C ! $ & # # $ 2( 4 $ ) %' ! :+ # $ 1$ # )$ # ( A #2 $ ( $ 2 6 */-D # ! 1! 2 : $ 1 1 $# 3 $ 2 !& ! 1! 2 ! O ( O1 " 6 9 # # ( 1 &% 1 #2 !# ( ! ' ! ( 2 1 1 $ ) $! ( 6 2 1 1 $ ! )1! $ #2 5 ^ $ C 1 4 4 A 1 & # ( 3C : 2
/ & .,6+ * )74 5 & ,(L)- )) *4. * *(?-+(40 0(, ,(,-- 9) +
! #2
5 6!
1
$ & #
2 A & # 1 ' ' ! A ! 2 # : *+07 ! '$' )
1 A $ !
(15
A 6 ! 5 ! ' ! 1! ! 1 $ $ !1 6 # ' 1! 2 :P ( "1 $ A 2 $ 2 ! !! 6 ) : A 2$ #6 #2 ) 2 : $ 2 $ A #2 6 5#2 A ! 5BCSE ,(,(5-, 34., 0(
$ *+7@ ! *+@@ '$' ($ $ ) '1 ! $ $ #2 5 ^ 2 4 1 A $ )$ #2 , 4 !& $ $ # & ! $ ! : $ 3 : < !# "1 = *+*!1 ) & # 3# C ) ) $ ' $ #2 D 4 : ' !#5 # $ # #! ! !$ !# ) 6 ( 4& 6' 2A )6 #A $ ( $ # # 2 1! $A :A *+7+ *+7/ & (! 3 1 )' ' 6 A # $ # & $ #! :/ $ #2 5 ^ 2 4 #2 $ # 1 ' ! ! $ #2 $ # % $ ) )A B C *+@* @0 3C % 3% 4 3 : # %4 ) $ ) # $ 2 # %4 : ! & 1 $ ) ' ' 3#2A #2 5 6' ' ! O # # # % 1 4 6 2 # ! ): $ ) #2 1 4C 3C C41 ! $ # *+7/: % / ! !& & ; % " :*- & 5 ' ) ' !# $ *+@* 8
Az állampolgárrá válás folyamatának XIX. századi amerikai történetét illet en lásd: Williams, H.: The Road to Citizenship. Political Science Quarterly (1912. szeptember), pp. 399-427. 9 McPherson, James M.: Ordeal by Fire: The Civil War and the Reconstruction. New York: Knopf, 1982., p. 82. 10 Az els ként érkez menekültek Prágay János ezredes és Fornet Kornél rnagy voltak. Lásd: Ács T.: New Buda. Budapest, 1941.
208
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!
6' : # % $ # ( $ A #2 $ # % $ $ '$ A $ !2 !& $ M !# 5 $ ! $) #2 # $ # & ! 2 # 6 ! : $ ! ' ! 1! ! # A (# $ #2 " *+@0 C3 A $ '1 ) $ #2 2 !$ !# $ !$ 5 :** > ## 1 ) 6 ! !A ! 1 $ $ $ $ #2 5 ^ $ 1!#%! C $ 6! 1 $ 4: G' ! 5 !$ 1 4A #2 $ 4& #2 2 Y '$ 5 #2 " 1 Y #2 # ) $ $ : % 4 1 ! A #2 % & $M $# ! $ '' $ # ! #2 " $ ) $ ! $ # 1 #2 1 4 '$& C A % #2 !$ !# #! : 1 #2! M & $ (1 !& ! 5 A 4 "' ' P A O $ 2 ^# ! 3 $ 4 1 ' $' )A 2
11
*+@0
)
; #2 1 #2
Kossuth amerikai útját illet en lásd. John H. Komlós, Louis Kossuth in America, 1851-52. Buffalo, N.Y.: East European Institue, 1973. 12 Bölöni Farkas S.. Utazás Éjszak-Amerikában. Kolozsvár, 1834. 13 Idézi Mikó Imre in Bölöni Farkas S. Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár: Dacia Kiadó, 1975., 326. p. 14 Uo., 327. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
209
$$ 6! ) ' 21 C ( 4 $ $ #2! M & $ (1 !&A 2 Y # &) 4 Y &4 $ %! # 3 65## !# 5$ '1 ) : #2 5 C ) ! $! $ ! 1 $ ! $5 ) $ C : $ *+D8 $ #2 #2 $! #A 2 #2 C 5 '$' C4 ! $! A $ 1 ' % !&! : #' #2 6 A #2 $ #2 5 ^ $ 3C $ C A 2 C4 $ ! 2A #2 '& ) ' !#5 & # #! 6 2 : eC $2 B $ 4 (#2 6 # $ #2 1 ! /! @ C @ C C BB E "@ C " C " B"B F C A H @ G E @ U V*@ #2 # 6 # $ #2 $ & C $ A #2 # 3 1 # & $ 1 #2 65## !# 5#2 A C 6 2 5$ '$' : G : G $ (#2 6 # $ # I 5 1'$ ) $! ! /! F" H@ A ( "@ n " @ " C C A @ F" C "D @@ UV H F *D U V\ ; @ @ " @ $ ! )A ( !1! $ & # # $ ( 4 ! 6! ' %' ' ) ! #2 $ 1 % A $ 2$ C # !1 $ : 9 4 1 $ ! 2 3C : "($ $ 2$ 2 #A & ! #( !#! A #2 3C #2 65## !# 31 $ ! A #2 1 $ ! $ $ (15 6 4: " 1 $ 1 $ ! 1 # (1 $ #2 5 ^ & A 1! 5 6 ( # #2 5#2 #2 1 # 4 $ *+@0 C3 :*8 !&1 ) $ ! $ Y '$ 5 &! S O: !) 5 5#2 $ YA # &) A #2 # $ ' 1! 2 6 # A 2 /B C" ( "@ *+ F C CC C " @ @C $ *+@- !1 $ $ & # # ! !! C 3C & & (1 4 $ ! $ ! : $ $ # !$ ! ! $ %4 '$' #2 ) $ ! A 2 $ '$5 !$ 2 $ & $ # # !$ ! 2! C'1)C A #2 # $ # # 5 C $ !! ) !# : $ #2 5 ^ B #6 ) "( 4 # *+@8 $ ( ' !! 3#2 ' ' A #2 G % $ # ! $ ( $ #2 5 ^ & # A #2 $ M C #2A '1 $! !&& # # 4 ) 2 C #A 15
Újházy Pulszkynéhoz írott levele. 1860. Szeptember 1. Idézi: Ács, T.: New Buda, 279. p. The New York Times. (1851. December 6.), p. 1. 17 A Kossuth amerikai útja során felmerült kérdésekr l lásd. Várdy, Steven B.: Louis Kossuth and the Slavery Question in America. East European Quarterly, XXXIX, (2006 január), pp. 449-464. 18 Törvény a magyarországi menekülteknek juttatott földadományról. 31. Kongresszus, 1. Ülés. 16
210
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2
& # : $ ' ! C !&& $ & # ! $ % & C '$!: #2 ! $ 3#2A #2 2 6 $5 ( 4 # ' ! ! &! P5## !# 2 $ '$' A 2 $ /( " " "@ @E C D D % D */ 4 $ $ ! 5! $' 6 ( ' 21 ) $ $ A % A #2 # $ $ $ #2 5 ^ & $ $ % 6 A % 4 1 A #2 #2M ' $ # # !$ ! 2 5 C $ ! : ^% J '1 $) C #2 $ & 4C /! E " @ @ H " @ @ ( " I " " D D C @ E C @ C 0" E @ U V( @ @ "C ""@ ! 2 ! ! ) A *+@+: 1 *D !# (#2 ( /! @ @ U VPE @ UV C @ C 0* " $ " @ 4 A #2 ' $ )1 2( 1 ( $ $ ! A #2 & # $ A 2! I 0@ % 6$ : O3 !# 5 $ #2 5 ^ 2 A 2 $'1 # (#2 $4 /G" F C F " C A@ A " " C "@ C "G F W @@@ @ C" @ @ @ B " C C @ FB @ @ E C FB B ! " @ "@ @ ( "@ @ @ U V00 $ A #2 & # 1 A #2 1 4 ($ A #2 $ $ C # A 2 $ $ 2$ # # )5 : 6 C 5 A #2 #2 & # # ! $ A $ ; #2 $ # O #" ! $! !& $ A $ 1 ! $ 1 : ! $ 2 #2 & # ! # A $ C $A #2 5 1 $ 6 1 $ A C # ! 1 & # ' $ !#A 5 ' ' $ U$ " : $ ! 2A #2 2 C # # # )5 A 2 $ & # C C 2 $ #A & # #2 ) !#A & 65## !# #2 $ $ ' !5 A #2 #2C $ $ 2 3C ; #2 $ # A A #2 & # (1 1 :\ 6 !$ N B #" %3 $ 4C A ( "@ 2[92 %( M ' 21! (#2 !$ 6 #2 & #2 )1 1 4 $ #$ /( H CF " @ #@ @ " $ 4 & # (#2 @ C" " ! @ C 0, #2 #2
19
$ ) !#C
Függetlenségi Nyilatkozat. Saját fordítás. Ács T.: Kossuth papja: Ács Gedeon. Vác, 1940., 137. p. Uo., 175. p. 22 Az eskü szövegét idézi: Ács T.: Magyar úttör k az Újvilágban. László Károly naplófeljegyzései 18501867. Budapest, 1942., p. 24. 23 Brace, Ch. L.: Magyarország 1851-ben. (Ford. és szerk. Lévai Csaba és Vida István Kornél) Máriabesny -Gödöll : Attraktor Kiadó, 2006., 25. p. 20 21
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ !
211
R & !&& ## ! 5 5 A #2 #2 ' # 6! 6 A % $! A #2 $ 6 #C 1 ! #2 A ) 07 # /c X\ , ,( " 5 $ & # # $ $ #2 ! !# 5 ! $ C # A 2 3C $ C ( $ : $ 1 $4 ! ! & ! #2 !$ 1 & ! A $ $ 1 $ A 3C # &( A #2 # $ 1! ! 25 & & ! ! &% : '1 ) (1 & # 1 : $ (1 & # $ 1 C # 1 ! ' !# 1 A $ $5 !# !& !## ! ! ) ! $A #2 ! $ 1 #2 '$! A 2A & # $ # $ : $ (1A 1 #2 & # & # # 2 6 $ ! ) #A 2 3#2 ! A #2 #! 2 C # A #2 C $ : $$ $ & $(1A 1 #2 C # & # # ' 1! 2 $$ $ #2! A $ 2 C # $ $ A M !## $ $ C : #2 '& ) ' !# 2 3C $ C $ #2 5 ^ A $ % 1! 1 '$' 5 2 A 1 $ ! ; #2 $ # : [ $ $ & # # ! !! #2 A #2 6 $5 ) $ 1 A 5 1 4 $ : ) $ & 4 #2 5 2$ 1 4$ : $5 ) $ 5 ' ' $ 1 !2 $ !$ $ 4 # #2 1 C $)A !# 5 ' ' $ 1 ! 6 1 $ $ #2 '$' : O $ ( 1 $ 1 #2 4 A #2' ! !# ! $! ! ) $ A 6 ! 5 5 A #2 $ & # # ! !! $ #C # & # 6 2 ( $ 51 # $ ! ! ! $ :
24
Uo., 92. p.
212
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
MAGYARORSZÁG
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
213
*)&+ $+ %,) /
'
M
/ /
> $
/
1
V
B
# ! 2 6 # '5 6 # A 2 $ ! $ &% 4 4 C !# 1 $ # 5' 5' C 1 $ ( ' ! 2 A #2 1 41 $ 2 !# 5 6 & ! #2 : $ ! 6 # $ $ %4 ! ! !#: H # 2 $ $ %4 #2 1 4 6 1 ! 6 C . & # $ %4 $ $ 6 C !&& (#2 C . 1!# ! ! $ M6 ! $ $ 4 ! $ $ 4 1 2 ! $! : & # 2 2 6$ #25 A & '$ ! #! 2 )A 2 6 $ $ %4 #2 ' ) ! 2 $)C #2 ! !#: O & # (#2 A ! # 5 ! ! $ %4 ! ! 1 $ 2 '1 $) #2 #2 # '$ ( ! 6 # 6 # $ ) $ #2 ) 1 $ #2 1 ' ! ! $A $ 4 9 1 6 6 # 1 A 2 !& !# ' ! ( 6 C :0 & ! 1 #2 & $ 5 A 2 #2' #2' # $ ! A & 4 2 1 $ 2 $ ! #2 $ */,+ ! */7+ '$' A 5 ' ' $ 4 ! $! 2 $ %4C : 1$ # # $ 4 2 $ 1$ # # 5 ' '$) !& ! M ! !& : $ #2 1 5 1 6 # 6 A ! $ A 5' C ' A 1!#5 % ! 1 ' $ & A 6' $ ! $! 1 $5 !# ! 4 :, $ #( !#5 (1 $ 4 ! M1! : ; $ 3#2 1! A #2 % ! ) 2 #2 $ C $ 4 ( 3C ! $! A $ #2 $ # ' ! ( ! $ ! #2 A % #6 6 # $ <5#2!1 = 1 # ' ! ! $ #2 C ) !&5 C !& !# ' ! A '$ 1 # ) A # 3 2 $$ 5 ' !# A 6! 5 $ ! 1
(
$
A tanulmány Bolgár D.: Asszimiláció a térben (?) Kísérlet Szabó István asszimiláció koncepciójának kibontására. In: Sic Itur ad Astra, 2006. 18. évf. 1. sz. (megjelenés alatt) átdolgozott változata. Alapszövegünk Szabó I.: A magyarság életrajza. [Bp.], Magyar Történelmi Társulat, [1941] különösen 218-245. pp., illetve egy, az el bbihez számtalan ponton köt d tanulmány, tovább finomított érveléssel: Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság történetében. In: Hitel, 1942. 7. évf. 1. sz. 33–47., pp. id ben az utolsó pedig az 1943-ban a Revue d’Histoire Comparée-ben megjelent dolgozat, pontosabban annak Er s Vilmos által rekonstruált eredeti kéziratát vettük figyelembe (Szabó I.: A magyar asszimiláció. In: Er s V.: Asszimiláció és retorika. Szabó I.: A magyar asszimiláció cím munkájának rekonstrukciója. Debrecen, Csokonai, 2005. 11–74. pp. [1943]), valamint néhány más írást is figyelembe vettünk, ahol szerz nk érintette e témakört. 3 Lásd Bolgár D.: A tér viszonyai mint emberek kapcsolatai, avagy értelmezési kísérletek egy kisvárosi gimnázium társadalmának térbeliségére (1938–1948). In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejét l a 20. század közepéig. Szerk.: Kövér Gy., Bp., Századvég, 2006. 781–840. pp. 2
214 6
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!$! :7 $ 2 $ %4 1 $ 2 ! $$ 2 $ 4 ' ' !## 4:
1 .
$ A #2 #2 ! !A ! ! #2 4 1 (1 # . # 5$ C' # # 4A ! C
&* *)- , ,->* +( % ; !
) ! 5 A $ 4 91 !$ !# ! $ %4 ' $ &% 4 # 4: ! & ! C #C ! . !$ 5 $ . $ ' $ 65##! 1 $$ ' ! (4 & # A 2 $ 4 $ #2 # 1 A 1 #2 !& !# ' ! : & # 4 A; 2 $ ! !& !# ! $! ! 6 A $ $ 4 9 1 . 1 #2 . C ( : ! $ 4 !# ; 2 $ ! $ 1! #1 4 ( 4C !$ $4 % '$' 5 1 6! . ( 1 2A $ 6' ! !# 1 $ 2 4 A@ $ 4 ! C C BC %( M % #6 # $ #2 A $ %! ! $( ) /( "@ < C C C " C BC : ; $ ! 5 /G" " " I @ @ < " @ @C I @ " @ A@ H < @ " @ D !) $$ $ A #2 C D C "@ H I C C C !# $ $ 6 4 #2 ! !& '$' ' %' :8 ; % ! @ C "@ ! 1 $ 1 A $ < =A < 1 =A < = ! < = 6 C $! 1 #1 4 $ !# ' ! &6 # 1 : !& ! !A & 5 1 $ 2 A 6' C$ ' ! ! &C : $ 4 ##2 $ 6 6 $ 1 < !& 1 = 4 C : $ '$' &% $ 4 91 . 6 #C . 4 6' C$ #C (! ; 2 $ !$ : # 1 $ 2 $ M: ; 2 $ & # C $ $ ! ' $ #2 $ 6 # !& 1 #2 6 C 6 C !& $ % &%4C $ #2 A $ $ %4! : #26 ) 4
Lásd mindenekel tt Halmos K.: A lövészárok szelleme. Hajnal István arcképéhez. In: Beszél , 2003. 3. folyam. 8. évf. 1–2. sz. 84. p. – A társadalomtörténet és népiségtörténet közötti hasonlóságokra például Gyáni G.: Az asszimiláció fogalma a magyar társadalomtörténetben. In: Valóság, 1993. 36. évf. 4. sz. 20– 21. pp.; a fogalomhasználat összeegyeztethetetlenséget hangsúlyozza Granasztói Gy.: Vita a bevezetés a társadalomtörténetbe cím kötetr l. [Hozzászólás]. In: Korall, 2004. 15–16. sz. 353. p. (aki csak általában két világháború közötti magyar társadalomtörténet-írásról beszél, de minden bizonnyal a népiségtörténetre gondol). 5 Szabó I.: Nemzetszemlélet és magyarságtudat. In: Er s V.: Asszimiláció és retorika… [1943–1944] 166. p. Mályuszt dicsér sorai szinte vallomásként is felfoghatók a két történész népiségtörténetben kiteljesedett szellemi rokonságáról. 6 Mályusz E.: A népiség története. In: A magyar történetírás új útjai. Szerk.: Hóman B., Bp., Magyar Szemle, 1932. 266. p. 7 U ., 267. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
215
C ! [ !4 1 !&A !& !# 6 # A+ 2 ! !# (15 1! !# $ $ #2' M !# '$' !# % C! :/ ; 6 ) ; 2 $ $ & F% % !& !# ' ! *! C !& !# / @ C @@ B "D< @ "@ ; & # !& 1! !# $ $ #2 !# ! $ M # A '$ !& $ : $ 4 !& !# ' ! A 5' ' $ 3C ! " @ E %( '$ 2! $ ) 3#2 A 2 $ %! $$ A #2 $ 2$ $ !$$ $$ $ : ! ! $ 4 ) # 6 # # # )$ !& $ A ! # #2 C !## ' ! ! 5 A ) 1 $ A $ . C 6 C $! ! $ 1 . 1! !# W1 #2 4 . %& . ' ! $ 4 A 2 ) 6 C $ ! $ $ %4 C !# 6 2 3C 6 : $ 4 $ $ %4 ' ! ! (1 C 6 A #2 1!#5 & !& ' $ 1 1! !# ' ! 4 # 1 : $ $ C 3C $ M ! && 1 $5 !# A 2 %& 1' % ! 2 # 4: $! 1 $ #2 # #2 2 $ 4 $ ' )C ) !#M C (C E9E: $ $ #2 < $ = 1 $ ) '$( 4 4 A & 4 ' % ' '$A # 6 % ' 5 ! 2A 1 $ 4 ) # (!) # 2 $ $ 6 6 # 4 A E9E: $ $ 1 6 2 4 ( & C 1 !&& $$ $ 2 $ 6 C :** $ 4 5' ' # 6 ( $ 5 " % J $ 1 & C 4 ! ! 1 C 2 1 $ ! %6 A*0 " % !$ $ 4 $ %4 6 6 # ! 1 5 ! 9 % 6 $ M C # $ $ $ %4 $ ' ) ) A 2 " % . ! !# ) !&( ) . # 4 1 A! 2 $ 4 ' ) ! 2 $)1! '1 : $ '1 $) ! ' $ 65##) $ !# ' ' 4 C $ $ 4 $ W $# $ M ! !&$) ! 2 $5 !# $ M 6 $ 4 W 1 # $4 C # $ $ %4 6 2 " % $ 1 4 ## 1 $)& & C W & % !1 $ 1 $ # :*,
8
Bár utólag Mályusz tagadta, hogy német mintára alkotta volna meg a népiségtörténet nevezéktanát. – Mályusz E.: Népiségtörténet. Szerk.: Soós I. Bp., MTA TTI, 1994. 9. p. 9 Szabó I.: A magyar asszimiláció… 40. p. 10 Mályusz E: A népiség története. 240. p. Lásd még Mályusz E.: Népiségtörténet. 43. p. 11 Ez az irányzat kerül majd a mesterséges asszimiláció szorgalmazójának szerepébe. 12 Szabó I.: A magyarság életrajza… 222–224. pp.; Szabó I.: A magyar asszimiláció… 54–55. pp. – Beksiccsel kapcsolatos gondolataihoz lásd még Szabó I.: Nemzetszemlélet és magyarságtudat… 152–153. pp. 13 Beksics G.: Magyarosodás és magyarosítás különös tekintettel városainkra. Budapest, Athenaeum, 1883. 19–36.; 59–66. pp.; Beksics G.: A dualizmus története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. Budapest, Athenaeum, 1892. 286–287.; 292.; 309–312. pp.; Beksics G.: A román kérdés és a fajok harcza Európában és Magyarországon. Budapest, Athenaeum, 1895. 201–215. pp.
216
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
((5% %)+ %7 -0 ., ;
$
5 .7 (-6+ (5, % -
$
%4 $ 4 9 1 $ ! 6! ! $ $ #2 4 !#A (# 4 ' ! : [ #2A #2 C $ 1 $ C # 5 ' '$ ) #2 4 < !$ ) #2 =A 1 < !# $ '$' # = $ %4:*7 K 4 & # C $ (#2 #$ / " "@ C F "CC E @ @ : & $ 2 1% & '$& # 2( ! )$ 1 $ C 1 $ $ #2! < !#! =A < =A '1 $! !&& C 3C < !& !## =A & # $ 4 $ $ %4 !&& 3C !& !# ! $$ #:*@ 92 6 !# $ %4 & 6 $ %4A 1 #2 #2 ' ! ( 4 # 2 6 # $ / C " @ E C /o p C ( "@ : #2 < !# = $ C 1 $ L1 A !# $ %4 6) &! A $ & A '$ ) #2 2 14 :*D ; ) 2 1 1 4A #2 !# $ %4 #2 $ 4 3$ 4 % & A 2 % <6 5 ! ) 5 ) # = #2 ! 2 $ :*8 $ # $ $ %4 !$ ) #2 (& A $! 6 #2 5 1 % $ 6 ( :*+ ; ) 6 # ! $ A 1 #2 C !&& $ %4 # A C #2 $$5 #A #2 ! (& 1 $ 2 6 2 4 ! 2 $) : !# 1 $ ( 5 #6) ! 2 $) A $ & : !$ ) #2 $ %4 4 ) '1 $) ! 6 ! ! & $ 1 $4A 1 $( 4 C W 1 '$' !# 1 #2 5 ' '$) !# W $ ! 4 C !&& 6 # $ !! 1 #2 #2 ! W C & 6 %4 &! #2 !&% & 1 # # C $ $ %4 W 1!#5 $ A 2 ! !# $ A (#2 $ !& < ' # =A 2 !# W ) # ' # $ ' C
14
Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 34. p. „Mit kell egyáltalában asszimiláció alatt értenünk? Felszívódást valamely népiségbe az örökségként nyert népiség elvesztése árán. Az asszimilált tehát eredetére nézve más nép gyermeke volt, mint amelyhez tartozik, de az ahhoz való tartozás tudata elhalványodott, végül el is enyészett lelkében s helyét másik népiség foglalta el” (Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 33. p. – Ugyanitt lásd még „lelkiség” és „népiség” együttjárását.). 16 Szabó I.: A magyarság életrajza… 219–229. pp.; Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 40–44. pp. 17 Az idézet nem Szabótól, hanem a Három nemzedékb l való, de teljesen helytálló itt: Szabónak a mesterséges asszimilációról kialakított álláspontja ugyanis semmiben sem különbözik az említett könyv zsidó asszimilációról vallott nézetét l. – Szekf Gy.: Három nemzedék és ami utána következik. Bp., ÁKV–Maecenas, 1989. [reprint, 1934] 331. p. 18 Megtéveszt lehet, hogy a XIX. és XX. századot Szabó a mesterséges asszimiláció korának nevezi el. Mindazonáltal világossá teszi, mint kell értenünk ezt: az asszimiláció f tényez je ekkor is és korábban is egyöntet en a természetes asszimiláció volt, csakhogy a XIX. és XX. században a mesterséges asszimiláció – különben meglehet sen jelentéktelen – tényez i is megjelentek (Szabó I.: A magyar asszimiláció… p. 33.). – E ponton félreérti Szabót Er s V.: Asszimiláció és retorika… 2005b. 90.; 104. p. 15
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
217
1 #2 # 1 4 2 $ ! W1 &5 ! (& ! ( ) C :*/ " !$ $ %4 $ ' ! # 1 $4 ' $C ! 4 A $! $ 4 A 6 C $ C #! 2 # A # 6 5( 4 ! 2 $) !: 2( #6 # $ $4 $ !$$5 /6 B " FB B B " " C "@ "A@ " " :0# % $ 2 ! $) $ # A #2 3#2 1! C5 $ $ %4 M ' ! ! 1 #2 ! ! 2 $) ""@ A ! % #2 ( 4 1 #2 6! $) @ : !$ $ %4 $ 4 6 2 A ) $# A C $ !: C ! % C . $ 4 91 A 6 C $! 5 !1 . 4 #2 C 1 2 $A !# 6 C $! $ !1 $ C C ! 2 $ $ !2 1 $ 2 A / B" C C "C A0* $ $ $ '$' &% !1! <6 )$ # $ =: $ $ %4 C $ A 1 ( A 1 #2 ! $$ A $ / @ C "C :00 1 $ 1!#5 $ #2! < !#! =A < !& = A $ $ #2 4 !) % & 1 4 $ ' ! :0, ; !&& $4 1 $ $ %4 )6 ! $ #2 4 5 ' '$) '$ !# A 1 #2 $ 4 $ $ %4 . # ) # $5 . ! C : G 2 < 2 1 2 = C ; ' A #2 2 !& !# 1 $ # $ 3C (1 $ 4 2 $ 1 # A #2 / U V B 2 B @ D " C " D E E / " C "F C 07 $A ' !# $ (C $ $ %4 < 2 !# =W1 / B E C "" C B " " CC "@ @ " H "" C "F A C " C A0@ 1 #2 ! 2 #! # 5 ' '$ A C (#2A ' # $! ! ' # '$ & & $(%4 : $ !& $ ! ! #! $ 1 6 A & (1 & $ A A 2 ! 2 ' !# ) L ' !# ) 1 $4W '$ A 1 $ 4 91 $ # 3 A $4 $ 1!1 & % $ : J C % # $ $ %4 ) #( ) ! 1 $ 6 #2 !& # % 3#2A # :
19
Szabó I.: Nemzetszemlélet és magyarságtudat… 15–33.; 60–63. pp.– A településtípust maga Szabó nem szerepelteti közvetlenül az asszimiláció befolyásoló tényez inek listáján, de az egyrészt kés bb mégis fontos térbeli hatásként jelenik meg a kés bbiekben, másrészt a társadalmi életforma hatásának paraszti oldala és a településtípus falusi oldala egybevág. Ugyanakkor megjegyzem, téves a városiasodást a mesterséges asszimiláció tényez i között szerepeltetni (amint azt Er s V.: Szabó István: Nemzetszemlélet és magyarságtudat. [Bevezet tanulmány]. In: Kisebbségkutatás, 2004. 13. évf. 4. sz. 642. p.; Er s V.: Bevezetés. In: Szabó I.: Népiségtörténeti tanulmányok. Szerk.: Er s V. Bp., Lucidus, 2005. p. 29. teszi): az csak a mesterséges asszimiláció korszakában zajlott, de nem a mesterséges asszimiláció egy eleme. 20 Szabó I.: Nemzetszemlélet és magyarságtudat… 129. p. 21 Szabó I.: A magyar asszimiláció. 16.; 26. pp. 22 A megfogalmazás Gyáni G.: Az asszimiláció fogalma… 20. p..-ról 23 Szabó I.: A magyarság életrajza… 218–219. pp.; Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 33. pp.; 35.; Szabó I.: A magyar asszimiláció… 28.; 31.; 52. pp. 24 Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 46. p. 25 Szabó I.: A magyar asszimiláció… 18. p.
218
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$'1 # <6 5 ! = #6 # $ ! ' # !# 1! $A #2 $! ! 1 $ A ! $ A #2 ) 6 6 C 5 A #2 C $ $) ! 2 $: O < ! 2! = (1 A $ 5 $ C A 2 C . . 3 A & 6# C ' ! $) A 6 ) $ '! $ $ # 6 :0D P#2 5 1 $ 4 ! 2 &1 ) C ) !#M $4 !&! C ! ) $ &! 1$ # C $ C5 : ; ) #2 $$5 # 6 A 1 #2 . 3#2 C . # &1 ) 1 $ $ %4 $ '$ ! C A $ #6 # 41 $ 4 9 1 ! $ 6 # $ 4 2 ! A C C !&$ $ $ %4 M ' ! ! : ; ! 2 &! 1 $ $'1 # $ M /* U ; C V @ C 0 % (5? 40 0 , C C C @ FD "@ " C =5*)- 4 >*)-*- 08 [ #2 !&& '' 4 ( C! 1 $ 1 /! @ E H "@ -0 40 0 @ 6% 04,4 0(>*)-*4 " D H (5? -:0+ E[999: $ $ 4 /!" ! B "A " C C BB E A@ D :0/ ; # /! "E @ FB B @ " " C >*)-*4 C F B" C F " C" (5? , 6+)-7 - 4 • ! 1!# # ) . ": G:‘:,[ # A #2 6 1 ! 1 $ ( 1 # ! !& C$ C "A : ; ! $4 !& #2 $ #A 1 $ !& $ 6 C A % & C ( # : 6 !& ! C ! ! C $A $( & # $ A #2 2 $ $ 5 : $ 6 #2 ! 2 # %4 ' % ' '$ !& $ 6 # A 1 #2 $ ! ! !& #C ( A ! !&& $ C $ ' ) $ & $ $! ! C !! # : 6 !& &C ' ! ) $( $! . $ 4 # # 6 2 . $ $ ' $ # % C $!! A! $ A ) 5 #2! 1 A (#2 !1 )1!A #2 M &% $ $ %4 ! 2 ! !: ! !& 6 6 C & # $ # A #2 65##) !# A 1 #2' M !# A #$ ( # & : K#2 ! !& 6 A 1 #2 ) 6 #1 ' 4 ! ! !& ! $4 # $ 1 C # A #2 $ $ %4 #2 $ & ) #2 4 1 $4 1 1 #2 < !& 1 = 5' ' C ) !# $ $ 6 2 !$ ! ( : ;1 26
p. 27
White, H.: A történelem poétikája. Kisantal T. – Szeberényi G. ford. In: Aetas. 2001. 16. évf. 1. sz. 156.
Szabó I.: A magyarság életrajza… 32. p. Szabó I.: Pusztuló magyarság. In: Magyar M vel déstörténet. III. A kereszténység véd bástyája. Szerk.: Lukinich I. [Bp.], Magyar Történelmi Társulat, [1940]. 89. p. 29 Szabó I.: A nemzetiségek térnyerése és a magyarság. In: Magyar M vel déstörténet. IV. Barokk és felvilágosodás. Szerk.: Wellmann I. [Budapest], Magyar Történelmi Társulat, [1941]. 119. p. 30 Szabó I.: A magyar asszimiláció… p. 64. 28
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
219
& # $ 4 !& $ ! !#! && C $( 6 $ & A $ $ %4 $ 6 1!# ) 1 $ A $ $ %4 ' ! & # < !& 1 = 1 $ A 6 C $ !! 1 #2 1 $ 3$4 ' ! : $ 4 91 $! ! ) !$)& 4 A $ $4 !& $ !& 1 # 6 4 $ 1 $ A! $ (#2 ! $( ! !& 1 : !$$5 ) ! $A $ $ 4 $ %4 && C #! $! : 5 ' ' # ! 5 $ !C! ! $) ! !& . . ; #2 $ # C$ C # $ ,* $ $( $1 $ A ! < ! = ! !& % ' #21 A & %! (15 : $$ 6 C $ !#A 51 #4 1 $ $ $! $ # !& 6 C 4 1 4 65## !# !&$ ! : # % $ C $ # &C $ 4 $ 6 1!# ) #26 2 H $( 6 A $ $! $ # < # 4= 1' ' ! !&! ,0 # :,, G 2 !& ! M $ # 6' $A $ $ $ & #2 !# ! !& #2 &5 ! #2 & !& $ & # ! ! C ! %A $ A $ $ ! !& #2 &5 ! #2 $ % #2 C # 6 5 A 1 #2 #2 2 !# #2 ( 4 % & : [ L6 5 ! $ 4 C! & 2 A & &5 ! 5 $ #2 ,7 ) 6 4 $ $ !& $ 1! ! 5 #2 ! $: A 2 &5 ! < $( ! = #$ C A $ # #2 32 !&1 ) $A ! $ $ $ 4 $ $ %4 2 1 $ ! 2 $ C! : '1 $ $ 41 1 # : $ $ 4A !# $4 1 2 C ' $ $)A ' # 4A $ 6 C $! 1 # 6 # C $ $ )6 1! A #2 !&% & &5 ! 5 #2 ' 2 $ A $ #2 ' : b#2 #2 ' # 2 4 C 2( C &5 ! 5 $ %4 % $ A 31
A kartográfiai csend, tehát a jelként értelmezhet jelhiány fogalmához lásd Harley, J. B.: Maps, Knowledge, and Power. In: Harley, J. B.: The New Nature of Maps. Essays in the History of Cartography. Ed.: Laxton, P., Baltimore – London, Johns Hopkins University Press, 2001. pp. 67–69. és Harley, J. B.: Silences and Secrecy. The Hidden Agenda of Cartography in Early Modern Europe. In: Harley, J. B.: The New Nature of Maps… különösen pp. 84–88. 32 A vörös térkép számos tárgyalása közül kiemelném Krasznai Z.: Szakértelem és geopolitika. Földrajztudósok az els világháború után: Emmanuel de Martonne és Teleki Pál. In: Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Szerk.: K. Horváth Zs. – Lugosi A. – Sohajda F. Bp., Hermész Kör – Osiris, 2003. 356–360. pp. elemzését. 33 Mindenesetre megnyugtató, és utal arra, hogy képzettársításunk nem teljesen légb l kapott: Er s V.: Asszimiláció és retorika… borítójára a vörös térkép került, vagyis más is hasonlóképpen asszociál. 34 Illetve egyetlen kivétel esetleg mégis adódhat, méghozzá a török kori, nem asszimilálódó szerb városlakók esetére gondolunk. Eszerint „ebben a korban még a török uralma alá került városokba költözött rácok is külön szigetet alkottak a városokban [sic!], külön közigazgatási szervezettel és külön rác bíróval (Szabó I.: A magyar asszimiláció… 44. p..).” – Elképzelhet persze, hogy ez esetben szigeten nem annyira térbeli elkülönülést értett Szabó, hanem itt a külön politikai formáció a dönt tényez . Ám ha mégis a városon belüli térbeli elrendez dés figyelembe vételére találunk példát, az akkor sem változik, hogy ezen „felfedezését” Szabó István egyetlen másik vizsgálódására sem vitte át, jelent sége elkerülte figyelmét.
220
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! #2 1 3$4
!# 5
% $
& A 1 #2 5'
#2A #2 &! '$) < !& !## =
(4 A '$ 5 < !& 1 =:,@ &5 ! 5 $ %4 4 $ !# '1 $ $( 1 : \ $ M 4 1 $4A #2 5 ! !& 6 5 $( ! % &5 ! & $ 4 $ %4 2 $$ #A $ C ' A #2 $ $! &5 ! 2 23 $ %4 #2 $ 2 !#: [!#5 2 6 &5 ! 2 #2 $ %4 (C 6 A & 6 1 $ : ' $ #$) ! ! M ' !! % ! $! C5 A 1$ # 4 $ ) ( C C $ C5 A $ $! 5 $ %4 4 A #2 $ 2 ' !#M &5 ! 4 $ 3 2 !# 1 $ ' 5 : #2 '$' 5 !&5 ) &% . 2 '#' 3$4 4 % 1! ) $ 4 C !&& '$ A 2 $ 2 A #2 & $ # %4 ! . )1 C '$ 5 2 4< 2 = $ ! ' !# 1 C ' 2 : ! !& 4 $ %4 3#2 #2 1!# A #2 < ' 51 = &5 ! 4 : $ $ 3 : !& $# 6 $ 4 4 C A 2 2 !& ' ' ! 5 A 2 #2 ! $ !& C #M &5 ! $ ' 5A !$ ' ' 4 #2 1 #2 ' &5 ! 5 < ' 51 = ' !# 1 :,D $ $ %4A #2 !& !# C ! $ $ 1 . C 3#2 . ' ' !#! ) ! 1 ' ' !# (1 # 5 L 5 2 65## : ! A ' $ 65##) $) 1 # 3$4 $! 5 <$ ' # )=A #2 1!# 6 2 : #2 #2 &5 ! &% $ !$ #2 2 !&5 $ # #! &% #! &% 1 A !$ #! &% !&( ! #2 ( #2 :,8 $ 1 $ $ ! ! !& # & 1 $ C #5 ' $' $ 4 $ $3 ) 3 $ # & %! A ! 4 $ A #2 ) $ $ %4 ! # E9E: $ $ # $ (! ! 4 ' ! $ < # $ =A 1 #2 !# $ %4 1 :,+ 35
2 $
Csak a félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy ez természetszer leg semmilyen értelemben nem jelenti azt, hogy Szabó ne venné figyelembe, hogy egy-egy településen többféle etnikum található el (s t, számtalan esetet elemez ebb l a szempontból – pl. Szabó I.: A magyarság életrajza… 236–237. pp.), csak arról van szó, hogy az elmélet/metafora szerint az asszimiláció térbeliségét az egyes település már csak uralkodó etnikuma révén befolyásolja. 36 A népszigetek „asszimilációs földrajzához” lásd Szabó I.: A magyar asszimiláció… 16–18. pp. 37 Utóbbira lásd a következ idézetet: „A[z etnikai határ]vonal azonban csak merev és változatlan volt és nem egyszersmind áthághatatlan népi szigetel is.” Az ilyen határokon átível kapcsolatok „kisebbnagyobb mérték kölcsönös cserél dést hoznak létre.” – Szabó I.: Népiség és vallás. In: Protestáns Szemle, 1937. 46. évf. 4. sz. 181. p. 38 Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 34–36.; 43–44. pp.; Szabó I.: A magyarság életrajza… 230– 232. pp.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
221
$ $ 1 5 (#2A E9E: $ $ !# 1 C ) %4 ; #2 $ # : #! ! ! $ $ 6 # !&$ ! 5 A 2 $ ! !& #! ! A! &% #2 < ! 6 C = ) $ &5 ! (& $ %4 6 2 4 ( 4 C #! # : $ $) 1 ! $ & $6 1 $ &5 ! (& 5 ' '$) !#! $ $ %4 1 4 C 4 # ! ) # )A 4 ( 4: & $6 #2 #2 2 $ 4$4 6 !! 6 ! A $ $ %4 ! &! # 4: 1 $ !&& 5 ' '$) '$' &% $ ! $ 4 ! 1M '1 ! A / B BB @ @ @@ C " C ,/ C $A 2 4 1 $ $# $ 4 A $$ ! !&& 66 $(1 4 $ $ %4 % !& $ 6 ! ! 6 ! #2 A 1 (# 1 $ %4 < C $ != ' ! A !& $ # $ %4C < 5 ! = $: E9E: $ $ $ %4 ! 2 # $ & $ A 1 ! 1 C : ! 1! !# !& $ !# 1 $ 1 1 #2 4 :7[!#5 #2 (15 6 ! !# 5 # A !#& # $ $ %4 % $ 1$ # 4 1 $ '1 $ ! $ $ %4 2 !$1 : # A #2 $ 4 91 $ $ %4 . #2 2 4 . # 6 2 A 1 $ 4 $ $ %4 ‰ #2 % &%4 # C A 6 C A #2 ! ' 1! 2 $ M !# ) 4 4 A & %! 5 #2 $ # ! $4 1 2 #2 3#2 M ! M #2 ' 2 $ A #2 $ 6 ( 1 #' ! : [ 1 1 6 # $1 ! 1 $ %4 2 ) 1 $ 2 A& #2 &5 ! ' $ ! ! 6 ! 6 !&( &% $ $ C #A $! #2 < !& ' #= 2 4 C '1 $! #2 2 < # = !& !# :7* $ ! )
39
Szabó I.: Az asszimiláció a magyarág… 45. p.; Szabó I.: A nemzetiségek térnyerése… 133. p.; Szabó I.: A magyar asszimiláció… 60–63. pp. 40 Ez bizonyos értelemben az egész népiségtörténeti koncepció elbukásaként is felfogható, mert azt jelenti, hogy a magyar nép terminus annak ezer éves története során nem egy azonos lényeg jelenséget jelölt, hanem több különnem t, azaz például a XX. századi magyarság és a honfoglalók között nincs kontinuitás, így nem is lehet a népre koncentrálva megalkotni egy új nemzeti történelmet. 41 Szabó I.: A magyarság életrajza… 237. p. – „Természetesnek kell azt is tartanunk, hogy az asszimiláció a magyarság és az ország nem magyar népei között kölcsönös volt…” „Ugyanakkor [mármint a XIX. században] azonban, amikor a magyarság javára ilyen felszívási lehet ségek nyíltak meg, a természetes asszimiláció er inek hatása alatt továbbhaladt a XVI–XVIII. században, a magyarság népi hanyatlása s a nem magyar népelemek el renyomulása következtében keletkezett kis magyar »reservatiok«-k elsodródása is.” (Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 38. pp. 44.; lásd még 40. p..) „A népi felszívódás tényez i helyiek és helyenkint különböz tartalmúak, természetesen nemcsak a magyarság nyereségére, hanem – a helyi tényez knek megfelel en – esetenkint a veszteségére is m ködtek. Az érintkezési vonalakon és ott, ahol idegen tömbbe kicsiny magyar szórványok kerültek, a szomszédos vagy a körülözönl nemzetiség tömegében magyarok merültek el.” (Szabó I.: A magyarság életrajza… 237. p.)
222
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
((5% %)+ %7 -0 ., (5, % -, [ #25 ) &! VO 2 $$5 $ */,- A 7- !1 J2' #2' ! # $ $ 4 91 $ ! : &C 1 $ $ %4 4 % $ 4. $ 4 # $ ! # 1 $! 2 < # = !$ 1 A ' 2 $ ! 3 2 4 $ 4 ' !# 1 & $ 4A 2 $ 4 # ) # 6 C) ) 1 A (15 ) ! $) ! $ %4 '1 $! $ ! 2 ' !# $ 1 4 : $ $ ! 2 $ $ 6 C ) 1! C5 4 : $ 4 6! 4 ! 5 '$ 1 6! 1 (1 ) A !# # ! 2 2 & C A 2 . 1 !1 1 4 . # #') $ : % 2 ! $ %4 % $ $ 491 ( !& ! ! $ $ %4 1 $ # #2 % $ 491 C 1 !& ! '$' 6 $5 !# ) A # 6 ! ) 4 : $ $ $ $ %4 6 (%4 $ C! ! 6 $ !& ! M ' : ' ! ! $5 #2 #2 #2 4A 1 $ !& $ ) (1 # 1 A $! $ 1$ # # ! A 6 4 #2 !#!1! &5 ! A 2 # 4 L 6 ! !&! ' $ $ 5 ! #2 #6 C 2 $ ! : ^ $ $ %4 $ $) # $ ' 2 $ A $ #2 ' 5 1 1) 1 # $ C : #2 ' # 2 6 1 ! 1 ! A $ #2! A ! $ #2! < $ $= 3C !& !# A !# A ! #! $ &5 ! : $ $ C & $ % < 4= 4 $ ! M $ : M $! 1 #2 5 4 1 #2 6 M ): $ ! 3#2 $ C A 1 $ #2 A #2 2 & ! 1 < 5$ )= #2 #2C 4 G \ @@ 6 C $ ! # A 2 $ $ $ ' #2 # !# G $ ' #2 # $ C !! $ ! 1 $ # C :70 ) $' ! C !# ! 6 #C 6 A 2 $ #2 $ #2 ! !&& # 2 6 C $$ : $ ! ( 1 A #21 $ &! $ ' #2 # $ C $!! : $ # C$ C P % $ # ' #2 # ! !&! : G ! 2 #! 6 $ A (C A #2 $ !& ! 6 $ $$ A 1 $ < @ A " @ "@ @@ C " " C C" B"B : #2 !& #2 $ !2 '$' &% ' #! 1 C ' $ A ! $ : $ 1 G !& ! 1 ' A $ 1 $ #6 ) A 5 6 ! !& A 2 1 $ $ !2 1 $ 2 & C $) 42 Durkheim, É.: Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Szerk.: Némedi D. Bp., Osiris, 2000. 121–132. pp.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
223
#2
'$ # $# #2 !# $ ! : M ) # 4 5A $ #2 G 1 6 #2 !& ! 1 ) !#! ! $ $ 4 $ 2 #2 $ /6 @ @@ B" C B"B C " " " B" A@ ' "B @ B" C " C C C " ,&0(5 * (5+& U C D , # 5V F C " " : !& ! 6 ! 1 4 $ ' 2 # $ 4 # A (# $ #2 $ !# 6 # $ 4P % $ # ! !& A $6 5 A #2 ! !& 1) #2 !# A P % $ #: e#2 $ A $ #L $ L !& $ '$& 3 # 1 $ ! $A ) $ 4! G #2 ! !& 1 $ : A #2 $ 2 #1 $ A #2 6 % 4 4 % #2 # A 1 # !$ /!" E D " B D " " D " D A C :7, $ 4 91 C 3#2 %! $ M 4 ( A #2 % # $ A 1$ # #2 1 & $ ! 2 '$ ! $! $5 : $$ $ 4 91 # ! !&! 1!# C !& ! 1 $ 6 %4 $ 2 $ (1 $ 1 $) ! $ $ # $( C :77 $ &! $ C $A #2 % &%4 $ ! 6 6 # J2' #2' 1 $5 A ! $ #2 ! 1 $ 2 $ ! $ ! ' 2 $) $ 1 $ 2 ! 6 ! A7@ 1 #2 $ 4 91 &5 ! 6 # ! !&5 ' $ (C A 6 #C 6 1 $ 4 ! A& ! : !$ $ M # $ ! !& )1 5 A 2 ! ! $ $ !#M: $ 6 6 $ ) #2 # )A '$& #A 2 &% 4 $! 5 A #2 $ 4 # $ 1 !# ' !# $ 4 $ ! A 1 #2 $ 4 $ & 4 $ $ %4 2 4 ) $ & C 4A & # $ 4 # $ $ C # !# 4 : $ 4 C $ ' !# ! ) 4 4 !$ $ %4 & % 4 #2 6! C 1 < 1 $) =: [ #25 ! $ A #2 !& ! 1 $( 6 6 C 3C F 5 : # C 1 $ A #2 1 ! $ #2 #2 $ 4 6 A 2 !# #2 6 1 $ ' 5A $ #2 '$1 ' 2 $ ! !1) % A
43
Le Bras, H.: A francia társadalmi szokások három komponense. In: Tér és történelem. El adások az Atelier-ben. Szerk.: Benda Gy. – Szekeres A. Bp., Atelier – L’Harmattan, 2002. 192. p. 44 Vö. Lepetit, B.: Építészet, földrajz, történelem. In: Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Szerk.: Czoch G. – Sonkoly G.. Debrecen, Csokonai, [2000]. 42. p. 45 Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy valakinek a térbeli pozícióját/pozícióit a lakóhelyére redukálni er s leegyszer sítés. Ám egyrészt engedjük meg most ezt, másrészt világossá tesszük ezzel, hogy Szabó teóriája is teljesen érzéketlen a mozgásokra, és lakóhelyéhez cövekelve képzeli el szerepl it, igaz nála a lakhely egy sokkal „tágasabb pontot” jelöl: a települést és nem a telket.
224 1! 1 2 &! C
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
4
# #! A C $) $ 4 ! $! 2 1 #25 ! 1 : '1 #2' #2' $ $! ) !# A ) '$ ' ! # 3 ! $) ! A 2 . $ 44 C . 1 4 # < # #2 = $ $ %4 : b#2 $ 6 ! $( 6 C % #2 #2 A #2 #2 L% A $ $# ! !&5 & #2 !# A & ! 1 ) $ : $ < (= $ ! #2 M ) ! : $ ' $ 1 C !## 1 $! 2 ! $ $ $ $! ) ! '$!& ) & $(%4 # 5 ' '$ ! ! # ) 6 '$5 #2 A ) '$ !1) 1! ! 5 &% #2 A #2 : $! $ (15 $'1 1! 2 !& $ ) 6 ! A $ $ %4 & # 6 $4 4 ! 2 ! 6 6 # : 2 4$ 6 C 1 C 6 6 !A ! $ $ %4 6 2 1) 6 4 4$ & C '$' &% : _ $ !#! . 6 C $ 491 4 ( ! ! . #2' #2' $ 4 ! $! 2 # $ $5 !# !&& $ 4 :^ ! $ %4C < #2 = $! 2 ! ) 1 $4 $ 3C !& A !#A ! ! 2A 2 !# 6 1 A #2' #2' $ 4 1 : C
((5% %)+ %7 -0 ., < ; ! '1 6
# #2 $4 $4 4A ! # C $ A #2 $ '$ !# ' # $ %4 # C $: % $) !&& (1 C ' $' 5 ) $' $ 5#2 1 $5 A ! C $ 4 $ $ %4 A C 6 (C 6 #2 5 A 1 C 6! ! !# !1! '1 $) 1 $ : ; $ $ 4 91 $ $A / @ C F @ H C C @ "@ @ " C C D C %" " "A C C @ B"B B C @ @ @ !# 1 # /( @ @ " @ E C C :7D C F OK "AE @ C C " BB C C C C " C @ @ !" " @ @ C C" @ C " " " " E "@ @ CF C" C C @ C C 78 [!#5 /!" B " B" " @ E @ 7+ / C FB E @ $'1 # ! $ 1 # $ A #2 !& !# . $ #2! $ & C 4 . $ 4 #2 !& $ 1 4 $ C A ' ! ( 4 #2 '$ ( # 6 2 L !#A ! $ ! ! 2 6 C $! A ' $ !#! #2 !&& 1 4 $ # !$ !) 1 $4: ; $A $ $ A 3#2 6 # $ # !& !# 46
Szabó I.: Az asszimiláció a magyarság… 33. p. Szabó I.: A magyarság életrajza…219. p.; lásd még 244. p. 48 Szabó I.: A magyar asszimiláció… 28. p. 47
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1
225
!&&
$ A $ $ %4 % !! : ! !& < 2 1! = $ $ %4 # $ (#2 # $ ! #2 1 $ ! #2 ! #2 !# $ $ 1 6 $( #2 ) 31 #1 $ : [C ! '$ !# ) 6 2 1 $ C C # A $ 2 6 C $ ! #2 3 A #2 ! !&& ! ! % & 6) ! ! $ 1 $ $ $ %4 : \ $ !# ) & A #2 . ! .1 6! C # 6 $$5 6 !& ! !A 5 $ #2 6 : !#A ; 2 $ !& CA $ $ #2 M1 ! C7/ 1 #2 6 C ( C@- 6 # A #2 $ @* C $ !C! !$$5 #A 2 $ 2 1 $ A #2 #! 5 A ! # $ #2 !& 2 A ! 2 #! # $4 ! 1 &% 5) $$ (C $ !& $: '1 $) !# 2 4A $ 1 6 ) '$ ( & ! $A J # G 1 F &% # #( !#5 (11 !1 A #2 ! '$ !# ) 6 #1 $ : $ ) $' 5' ( $ 3 : $ ! 2 !# ) : K 4 / I BC C C A @ @ A@ C C B C < C E A &! $ $ ! 2 !# @0: H )6 ( / @ C" $ 1 $ < #2 $ M % & ( 1 #2 %( !$! $ '$: ! # '$ 1 ! 4 $=A &! % & $ C A #2 q #2 A k 1 $ :; & #/ @ !" @ C < '" E C C C A E : < C 1 !$A 2 #2 = C ! ) #2 6 C $! $ A 1 !$ & # $ $ ! 2 !# % $ 1 : /( " @ " H " C E A @ @ A@ C DH @ A @ qS @ @ T " C CC @ < , %>0),-,604, (0& , -,4% - ,-3 , ,4 -%(5- ,- %4 % 6
% , -%-+( 4 [-, 0(5,-,(\ ,& %)6+ 9)+( 40 6& ,&6 )7(9)+( 40 -M 0( 5 (, - - -7M *& - U(4* 7)] R • ! ) . ": G:‘: $ $5 !# $ M #2 ! A $ 2 2 1 1 #2 . #2 $ 4 1 A $ $ 2 #2 A 1 #2 !&& #2 $ A @D #2 : #2 A 49
A
#2 1 !$ A $ #2 $ A #2 #2 4 $ ! C @, . # # 2 4 $ $ ( A 5 ) !1 A 1 1 1 A $ $ $ )
Mályusz E.: A középkori magyarság település- és nemzetiségpolitikája. Szerk.: Soós I.. Bp., Lucidus, 2002. 13–15. pp. 50 Teleki P.: Táj és faj. In: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerk.: Ablonczy B.., Bp., Osiris, 2000. 14–26. pp. [1917]. 20–24. pp. 51 Ennek irányába fontos lépéseket tesz Keményfi R.: Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Etnikai és felekezeti terek, kontaktzónák elemzési lehet ségei. Debrecen, Kossuth Egyetemi, 2004. 40–49. pp. 52 Az idézet Pet fi Sándor Csatadal cím verséb l való. 53 Itt Szabó kínosan alapos névelemzési metódusaira utalok (ezeket ismerteti: Szabó I.: Ugocsa megye. Beregszász – Bp., Hatodik Síp Alapítvány – Új Mandátum, 1994. [1937] 7–10. pp.), és kívánom egyben megingatni az erre alapozott vizsgálatainak eredményét.
226
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ 4 $ #C4 4 1 #2 6 ) #2 $ M # '1 $ ! !1! 1 ! A% 1! &C :@7 N #2 $ 4 91 <& C = #2 $ A &5 ! 5 ! '$' &% % 1! 1 4 # $ !1 $ 4 $ 1 A !& $ (1 ' !! A #! $ &5 ! 1 4 ! #A! $ 1 $4 ( #6 # $ A (#2 6 &C $ 2 !#! ) A 2 4A 4 #2 '1 $ !& 1 $ A ! $ $ $ %4 : $ 4 C & $ & $ !6 # A !&& !& !# ' ! ! 2 #! $ $ A !&! 6 C $ A 1 1 $ !A #2 $ ' ! (4 2$ $ #2! ) # # $ A $! $ ! $ #2! % < !& !# = #1 4 ( ! : ; ' ! ) $ $'# ) J2' #2' ' 4 ! $ 4 ! &% ' $' ) ! $ 2 % 2 4 2 '$' !# A 2 1 $ 4 ! $ 4 : # #2 $ % & $ A % #2 4 2 '$' !: 1 4 4 # ) A 1 #2 # 4 A #2 ! '$' ! '$ !# ) 4 4 2 #2 ' # ! ! $5 !# $ M1! $ %4 @@ $ : $$ ! 1! 2! 1 $ $( 6 C A! 2 $ ( 5 A ) 6 #1 ! $! !& 1 2 ! A ! !& 4 2 & #2 & $ : $ 4 $ %4 # ! !$ 5 $ $ $ %4 ' ! ! 1 #( : G 2 6 # ( 4 $ ! &% 1 '1 $) 1 $ $ 2 C A #2 $ 2 &% (4 ' !5 # $ % !& ! $ ) !& '$' 6 4 5 ' !# A !&& !## 4 : [ #2 #2 $ #2' #2' 1 $ 2 #2 4 65## 5 ' ' 4 25 #1 $ 4A #2 $ $! C 2 3 1 : >1 $A #2 $ 65## ! 6 2 6 # C ' $ $ # 4 6 C $! A ! $# 3 5' ( 5 $ $ %4 4 : $ $'# ) $! C5 # 4 4A $ '$' &% C ! ! 54
Lásd Devereux, G.: Etnikai identitás. Logikai alapok és m ködési zavarok. In: A megtalált nyelv. Válogatás magyar származású francia pszichoanalitikusok munkáiból. Szerk.: Ritter A. – Er s F. Bp., Új Mandátum, 2001. passim. – Gondolatmenetét elemzi: Er s F.: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. Bp., Janus – Osiris, 2001. 78–81. pp. 55 Az olvasó már jó ideje joggal vetheti szememre, hogy nevetséges azt gondolni: a zsidótörvények id szakában egyáltalán felmerülhet az asszimiláció lehet sége a zsidók külvilággal való kapcsolatainak tekintetében pusztán lakóhelyi elrendez désükre alapozva. Védekezésem lényege az, hogy határozzuk meg közelebbr l a térbeli közelségb l adódó kapcsolatok mibenlétét, pontosabban azokat, amelyek ekkor szükségszer en bekövetkeznek: nem más ez, mint a pusztán érzékileg, értelmi m ködés nélkül befogadandó hatások, mint például a közelben lakók és tevékenységük szaga, látványa és hangja (lásd Bolgár D.: A tér viszonyai… 787. p.). Ezek ugyanis olyan jelenségek, melyeket a zsidótörvények nem érintettek.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
M ' !
#2
65##
! 1
4A
#2 #2
$
227 $
: + (57 $ 4 91 $ %4 4 C ! $ : #2 ! $ 2 # A #2 2 $ 4 #2 $ 1 1$ # !& ! 5 A $ $ ! !& #2! 5 5 6 : ; !$ #2 $ 1 ! !# A #2 #2 $ $ %4 ! !#! 1 $ $ ! : [! ! 25 $ #2 '1 $ < =A #2 $ $ %4 1 ! 6 C A !# ! '$ !# ! $ % ! : $ 4 ( C $ ! &% # C $ # %4 < 6 $ C $=: [ C #A 1 $ 2 # 1 2 ! 2 $A !#& # $! A $ 491 ! ! $ 5 $! A #2 $4 C & # ' $ ( #2 1 : !#A 6 (1C 6 #2 A #2 $ 4 $ !& $ ' ! C !#! $! ! (1 A@D (# ( 4C !$ % 2 (%4: $ C 1 4 ( $ !# C ! A # 32 1 ) $ ( # $ ! !& $ 6 # ! ) : ; # ! )C $ ! #2 $ 4 6! 1 $ $ %4 $ '$A 6 $ A < !& 1 = $# '1 ) ! !& 6 C : ! !& 6 6 ) (1 $ ## ! #2' M !## A #$ ( ## $ $ C 1 . ! !& ! 1 4 '1 $) . &% 4$ 6 $ 1 $ # ! #$ ( # A $! 3 & : $( 6 C . 2 $ $ ' $ # % C $ !! A ! $ 6 C % 1! A 1!#5 $ %41 M &% . $ ! ! 1! 2! 1 $ $ $ %4 < 4 6 $ = :O 2 $ 2 6 C 1 $ 5 A $ 1 C # A #2 ! !& #2 $ &) #2 $( M A $ $ $ 4 # 1 #2 % ) $ 4 1 #2 #2 &! A #6 C ! % 1! $ !& ! !$ ! $ :
56
Éppen így értelmezi Szabó szintetizáló törekvéseit Gyáni G.: Nacionalizmus és történetírói diskurzus. In: Posztmodern kánon. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. 74–75. pp., azaz szerinte Szabó tevékenysége arra irányult, hogy megalkosson egy olyan népiségtörténeti szintézist, mely az immár népivé formált nemzet történeteként kanonizálható.
228
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& % 7., 1 / ! / !:
! 1
! ' V
1
1
BOOD
1
BGBE
K #1 #2 #2 3#2 1 1 #A ' ! ; #2 $ # #! $ A $ ,0,’2 5 ! */**D0-+/ 6) ! A 2 ,+] $ A ,,] #2 A 00] $ 1 ! @] ! 1 :* 5 ' ' !&& # $ $ 2 # ! $! A # 1 #2 $ 1 A #2 A ! ! : [$ # 5 $! $ */*$ % C $ $ @* &5 ! A 2 $ */*!& $ &C # ' 6 $ 1 1 # A # $ *0 &5 ! ! 1 ' !# :0 ^ 1 C 6 $ 1 $ A $ M A #2 #2 ! $ 2 1 3 . #' '# 1 #2 6 A 2 #2 2 $ $ 1 ## $ ( : C #2 6 #' '# *@0D* #' '# $ % D7-D 6) 1 $ # ! A 2 2 1! A #' '# '$' $ 1 2 2 1M : $ @* &5 ! '$5 3#2 5' ( #' '# ! 6 $ 1 A #2 #2 $ M ' $ 1 C5 $ 2 2 1 ! 6 $ # $ : O #2 6 1 #25 &! 4 4% A $ 1 2 $' $ # /D] A ! #2 #' '# +0] 2 !$ A !&& ! 5 #' '# $ 1 A $ ! < 6 = #2 : 1 2 % &5 ! 6 1 3 1 # A $ 1 2 2 1M : ! 6 1 #2 )6 : < !$ = $ ! $ $ &)6 1 #2 2 ' ! 6 1 3 :, O #2 !# $ $ 1 ! ! #2 $ # '$! 6 ! !1 &4 C # 1 $ ! !# )& C : ; ! $ ) $ ! A #2 5 $ % : *88, 4 $! 5 ) $' 2 $ # ' $ ( A 2 #2 $ # !& !# ' $ ! ! 1 $4 6 C #2$! :
1
Az 1910-es népszámlálás adatai alapján. A népszámlálás tulajdonképpen nem a nemzetiségre, hanem az anyanyelvre kérdezett rá, ami természetesen nem minden esetben lehet azonos az egyén identitásával. Mivel csak az anyanyelvre kérdeztek rá, így kénytelenek vagyunk ezt az adatot felhasználni. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása 1. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1912. 260–261.pp. 2 1910-ben a járás 29262 f s összlakosságából 59,7%, 17474 f vallotta magát szlovák, míg 21,7% rutén anyanyelv nek. 3 A legnagyobb különbség Sárosmez n fordul el : a lakosság 1%-a tartotta magát magyar anyanyelv nek, míg a település 88%-a református (1910-ben).
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'1 % ! #2 2 1 A : 6 &5 ! #2 $ 6 $ $ & 4 1 A :D
7 B F% B % 1 $ &5 ! $41 # 1 $ $ 2 !# ' !# $! $ 1 $ : &C 6 $ ( 4 7+ #2 ! $ 1 $! ' !#:@ $ ' $ ( '$ $ A &5 ! $ & 4 1 A ! $A #2 2 $ : E[999: $ $ 1!#! C 5 ! % % $ '$5 ' #' '# A A ! #2
2 @ @" : $ &5 ! 4 4% 4 4 2 " 4 G4 \ P ! $ J!$ ! 2 >$ ) >$ ) # C 1 4% #2$ % H $4 1 #2 1 C K $ [ $6 1 [C [ % #4
4
229
%C #' '# 1 _ $ $ 1 ,-8 0/D ,8@ 08@ @0+ 7@D ,D@ ,@* ,70/D 7@D 777*@ ,+0 D8D @87 7,D ,+* 770 ,8@D/ @,7 *7* *0+ 0/0+0 8+7 D@* @0, 7,* D/8 D-* 8@8 @/* 7+@ 0-, *-*D /-D 7-@ ,77 7DD 7*/ *780 *,-8 +/, +0D0/ @D@
3 $ 1 &5 ! */*- 8 $ 1 ] #' : : #' : ] /D 0@0 +0 8, 0+@ 8D +D 07+ 78 /D 0,7 D7 +8 077 80 /D *8+ ,/ /0 0*, @* +@ 708 D, +8 0+8 D@ +7 0+0 D7 /7 7,+ 88 /* @D 7/8 0** 8, +, ,/D @* +0 ,08 D, +D *D+ 07 8+ ,/7 @0 70 ,/@ +* +/ @D@ @D +@ ,77 +@ /*@7 ,, +/ 7/D ,7 /0 7,D 7/ /0,8 ,+
Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. (Lexicon locorum regni Hungarae populosorum anno 1773 officiose confectum.) Budapest, Kiadja a Magyar Békeküldöttség, 1920. 288–290. pp. 5 A fennmaradó három település nem található meg benne. 6 A kilenc falu a következ : Acatholicae megjegyzés található Vámoslucska neve mellett. Görög katolikus parókia Vadászfalván, Alsóhunkócon, Jeszen n, Solymoson és Ubrezsen volt. Katolikus volt Szenteske, Tiba, Vinna. 7 Az Ung megyei települések neveit 1904-ben törzskönyvezték hivatalosan, végig ezeket az elnevezéseket használtuk, igaz ezek alig több mint egy évtizedig voltak érvényben. A történeti Magyarország városainak és községeinek névváltozatai az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratanyaga alapján (1898-1913). Bp., KSH, 1997. 357–358. pp.
230
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
0 @ @"
$ &5 !
P ) )% P# $ $) )% 2 $
%C _ $ @@0 7D* ,/D 7@0 ,*D 78/ ++@ ,-+
? @ @" : $ %C &5 ! &5 ! ' $ $ % 078 4 [ % @-D
6
$ 1 $ 1 ! $: 7,, ,8@ ,@7 7,0 0/, 7,, 8,* */0
8+ +* +/ /D /, /+, D0
#' '# $ 1 0,* 7,,
$ ]
$ 1
!
&5 ! 6
6: ] *+0 *8* 000 ,/8 0-7 *+0 0D0-,
6
,, ,8 @D ++ D@ ,+ 0/ DD
$ 1
#2
] #' : /7 /*
] ,8
6: @7
] 00
+D
0/
*/-
,+
*7+
E9E: $ $ )6 ! ) ! 6 $ 46 1 : 9) #' '# #2 $ *+00 % $ A 2 $ ) $ ( A #2 #2 $ ' $ ( ! '$' 2 1 1 $ $ A 7@ &5 ! ! 2 1 A (# ! $ 6 4 2 !# ) % :+ $ # P! 2 '$ ( "@ R R ""@ @ @ " C %: C :/ P! 2 &5 ! ! $ $ M '$ $ #2 6 $ $ $4 A C #2A ' $41 # $$ # 2 1! : [ $ C ! ' $ (1 6 $ A 2 1 ' $ ! # C : $ &C 1 $ $ $ $ #2 &5 ! : P! 2 $ @* &5 ! '1 $) !&& $ 2 $$ ! $ 1 $1 $ 0-A $ 4 *,A 4 $ DA $ 4 #2 ,A #2 0A #2 4 *A 4 $ #2 *:*- _ 2 !# ) % 6 %4: ; # &( 4 #2 ! $ A #2 66 % !& C$ 4 A 1 ! ' !#M 5 : $ $ A #2 C ! ) **+*8 #' '# #2 !# ! $ )( :
8 Schematismus venerabilis cleri graeci ritus catholikorum diocesis Munkacsiensis pro anno domini MDCCCXXII ab effectuata dismembratione anno secundo. Buda, 1822. 152–158. pp. 9 Fényes E.: Magyarországnak ’s a’ hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben, I-VI. kötet, Pest, 1836-1840. 10 A tót-orosz és az orosz-tót min sítés között az a különbség, hogy mindig a nagyobb lélekszámú csoporttal kezdte a felsorolást, majd a kisebb(ek)(k) el folytatta.
231
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN szlovák
600
magyar
1400
ruszin
1700
zsidó
Remetevasgyár Németvágás Jeszenôremete
Tarna
Tibaváralja
Harapás
Felsõhalas Jósza Ubrezs Jeszenô Vinna Vadászfalva Alsóbaskóc Hanajna Ungtavas Fekésháza Unglovasd Vámoslucska Törökruszka Alsóhunkóc Laborcszög Nagyzalacska Alsóhalas Fogas Katlanos Kapás Kisgajdos Szobránc Gézsény Tiba Felsõrõcse Vajna Ördögvágás Kisverbóc Alsókánya Sárosrõcse SzobráncBunkós komoróc Bölcsõs Sárosremete Zuhogó Éles Dióska Porosztó Solymos Sárosmezõ
B# +. #
$
%C
Szenteske
1 $
Kereszt
2 P! 2
$
*+,D
$ #2 $ % $ ! P! 2 # #2 $ A 1 $ (#2 #25 $ *88, ' $ ( A $ #2 &5 ! $ 1 1 : ; 1 E9E: $ $ 6 ! !& $ $ 1 ! 6 2 2 15 A (#2 C !&& $ !#5 A #2 ' 2 !# A #2 1 2 1 4 # 5 '$ : $ 1 4 $( M #2 A #2 E[999: $ $ $ 1 E9E: $ $ ) 6 ! ! !1 $ #2 !# VA $ ! !& $ %4 C #2 # A C !& $ ' !# 3C $ 1 !$ # : ; #2 $ B #1 4 $( M $ M A #2 E9E: $ $ ) 6 ! 6 5 '$ C 1 4 # A $ P! 2 #' '# #2 $ % $ 6 $ A ! $! #2 $ # ! : $ #2 $ ! ! ! ' 2 ! $ ! < $ = #2 $ 4 1 $4V: !&$ ) B F% B % & # A $ ' $ ( 1 A #2 !# 1 : 4 # C A !# #2 6 (1 #( !#5 A $ [ 2 *8/D ! $( ; #2 $ # ( : "N 6 1 $ '1 #2 $ # &5 ! ) ( A #6 1 4 ' $ # $1 A (#2 2 1 # )( C &5 ! : #' 6 4 2 1MA 1 $ 2 # 3 : < #2 = 6 5 6 : 0/ 4 A ! $A
232
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2
4 A #2 #2 #2 A : ! #2 &5 ! 6 :** 1 #2 #3 6 '$5 $ #2 1 $ ) 1 $ #' : : : 6 $ 1 $) &5 ! '! $ : ; ' $ 1 1 3C # $ # $ #A #2 $ 1 2 1C #2 ! 2 1 $A 2 2 A #2 $ ! $ 1! 5 #2 : b#2 & $ ! $! 5 ' !# $ $ : $! 46 4 & #C ' ! $ %4C )& C : 6 $ 1 *- +ˆ0 &5 ! !# 1 #2 !& : *88, B F% B % $ #2 $ 1 2 1MA '$5 5 % ( [ % ! C $A #2 $ & 4 1 A : P! 2 ' '$' # $ ($ 6 4 % % $ ( 4 $ #2 $ M 2 $ 6 4: : @ @" : &5 ! P ) )% P# $) )% 2 $ $: [
4 %
%
&5 ! 6
' $
4
,,7 0D, ,,@ **8 7-, /0D *+* */+ ,7,
D/@ ,* *@ *-*+0 , /8 77
$ #' : : @7 *7*D ++ *+D @0D *0 +*@0
# $ 6 */, 00@, +8 */0 *@8 *, *,7
:
P! 2 1 #: 0 -
'$5 5 $ 1) . *-- 6) ! ' 6 $ A )% ! !# 1 $ 2 ) $4 1 2 A (# #2 &5 ! ! 6 1 $)A $ A 2 #2! ' !# A P! 2 #2 2 1M )( !& 6 #2 # :*0 A #2 6 2 1 #A [ % $ ! 6 $ 1 ' ) $ 1 ' !#M 6 6 1 ! 6 A P# ! $ % 1 4 $( M !## ' '$! 5 6
$ $ 0@ + ,@ *7 ,0D / + *,
4
C
*+,D
2 2 1 #2 4 $ 4 #2 $ $ 4 #2 $ 4 #2 #2 4 $ 4 $ #2
##
% ' +8 6) A 6 : $ M 1 1 A 1 6 ) )% # #2 1 !! $ '$5 2 ! : [ $ #2! M 5 6 : ! 4 #A #2 $ 1 $ *+,D #
!
11 Vályi A.: Magyarországnak leírása. I – III. MÉRY RATIO, Els hasonmás kiadás. Somorja, 2003. Orosz település: Ubrezs és Törökruszka; elegyes tót: Alsókánya, Jósza és Katlanos; elegyes magyar: Fekésháza; elegyes: Bölcs s, Fogas, Hajagos, Kereszt, Solymos, Szobránckomoróc, Unglovas. Azt viszont nem közli, hogy az elegyes min sítés milyen nyelv népeket takar pontosan. 12 Ennek talán az is lehet a magyarázata, hogy a szlovák református egyházak irattáraiban egy-egy kurátori eskümintát kivéve, alig találunk szlovák bejegyzést. Az anyakönyvek a 18. század végéig latinul, az után pedig magyarul voltak vezetve, és ez igaz a jegyz könyvekre is. Balázs J.: Szlovák reformátusok. Református Világszemle. 1934. augusztus, 4. szám, 145-150. pp.
233
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!1 :> $ 1 $ P! 2 6 $ 1 4A DD04 A *8+ 1 #! ! 07+7 6 2 1 # '1 $) !&& $ # *7*#2 ! 8+80 $ 1 A 1 #2 *-87 6) 6 ! $ 1 2 2 1M:*, \ $ #2 4 #2 ! C 5 ! V *++#2 !& $ ' ! ! ) $' ! $ !& !# 2 2 1! A $ C A #2 1!# #2 $ 4 & !& A #2 # # # 4: $ % C $ )$) # &) #2 !# !& A $ 2 % &5 ! 1! !1 5 $ 1 ! +-] # 4 ' !# :*7 K#2 3#2 ) $ 1 F& $ 4 6 #2 ) #A '$!& ) &! : ! % &5 ! 1 ' !# O #2# A 1 C A[ $6 1 A % 4 4% ! !# # $ : $ &5 ! #2 # $ 6 1! M ) A 5' ' [ $6 1 A !# A #2 $! # ! A 6) '$ ! $ 5 ! ) : német szlovák magyar ruszin
600 1400 1700
egyebek
Remetevasgyár
Jósza Németvágás J.Remete Tibaváralja Felsõhalas Harapás Hegygombás Hajagos Vadászfalva Ubrezs Jeszenô Hanajna Alsóbaskóc Ungtavas Unglovas Laborcszög Fekésháza Zalacska Vámoslucska Törökruszka Alsóhunkóc Alsóhalas Katlanos Fogas Nagyzalacska Kapás Szobránc Kisgajdos Tiba Gézsény Felsõrõcse Vajna Sárosrõcse Ördögvágás Kisverbóc SzobráncAlsókánya. Bunkós komoróc Bölcsõs Zuhogó Sárosremete Éles Solymos Porosztó Dióska Szenteske Kereszt Sárosmezõ Tarna Vinna
H# +. #
13
$
%C
1 $
2 $ *++-
!& $
&C
Fényes E.: i. m. III. kötet 355. p. A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás f bb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Bp., 1882. 332–334. pp. 14
234
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ 1 1$ # 1 C $! 2! # # 1 ! 2 ,,] #2 A 00A@] ! : 7@A@] $ 1 ! A $ '$& $ & ' !1 #2 $ 4: C # !& &5 ! ! A B % $'#' <% = 8-] 1 $ 1 2 !) !# ! C5 $ ! ! : ! 1 # 0@] ! # *08 $ 1 3 C : 1 #2 ! < 4#= 4A D0@ 4C 4 @88 #2 1 $ 2 2 1 : A $ 6 $ 2% &( A ) ( ( ! % *+0+ 4 1 4: #6 ) P! 2 1 4A 2 7-D 1 A 2 1 ! )( A% 6 $ # $ '$ 0@8 4 A +@ #' '# A 70 1 #! A *- 6 A ! *0 $ 4 : */*- A 5 4 1 #2 !& $ C! $ % 6 #2 ) # $ *++6 4 $ 1 % 1 $ $ 4 1 A $ 2( A #2 *0 &5 ! 3C $ 1 # # ' !# A 1 &5 ! # )' ' # #2 2 2 1M 1 4 C ! :*@ $ $ ! '$!& ) &! C $4 6 2 $: ! ! 2 ! ! */-- ! */*- '$' 5 A $ */-!& $ C! % [ $6 1 ! ! 1 # 1 ! ' !#M:*D ! &5 ! # C $) 2 $ A $ C !$ ! $! #2C 4 #2 6! ' (1 2 $ : \ #2 1 # $ $$ A #2 C !$ 4 [ C # # +-- *--- ! '$' 1 A $ 1 # ! 2 2 1M A $ 6' ' & ! A # ! A 1 #2 $ $ 2! $ ! 6 6' M1 ! ! : $ %A 1 C & 6! C 6 1) B % $'#A C #6 1 $ : B % $'# 2$ 5' # A #2 & 6! 2$ M C 5A &! #2 #2 2 )$ $! # 6 5 A C $! 2 1 A ! 6 1 31 $ : B! $ 1 C # #2 &5 ! ! ) 1 $4A E9E: $ $ 6 ! '1 $ 6 C) ! ! '1 $ ! 2 : " 99: >4$ 6 !& $ C! ) # # #2 6 1 @8D 6) *8A E9E: #2 1 $( P! 2 ! ,80 6) A ! 1 $ % 3 $ 6 1 '$!: *++$ *7** 6)1 ) $ ( A */*- % # )( *8,- 6) : B % $'# !# #2 4C ! ' &5 ! ) A ! $ ' 1! 2 ! ' 1! 2 #2 2 : ;(# ' &5 ! $ */-* */*!1 # !1 % * 0 ' 1! 2 #2 $5 A #B % $'#' #2 $ !1 # A !1 */:*+
15
A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása 1. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1912. 258–261. pp. 16 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása 1. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1902. 258–259. pp. 17 II. József népszámlálásának községi adatai. Bp., KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 1996. 69. p. 18 Évente átlagosan 67 gyermek született, így a 19 törvénytelen gyermek 28%-os aránynak felel meg.
235
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C
B % $'# 6 C ) ! 5 '$ !& $ % 6 C) ' 2 $! 2A # $ 1 3 $ A ! & 1 3 4 1 :
#
<1
$
német
600
szlovák
1400
magyar
= 1 1
A #2
#
C
: C A !
2
1700
ruszin egyebek
Remetevasgyár Tarna Vinna
Németvágás Jeszenôremete Tibaváralja Harapás Felsõhalas Hajagos. Hegygombás. Jósza
Vadászfalva Ubrezs Jeszenô Alsóbaskóc Ungtavas Unglovas Zalacska Vámoslucska FekésházaTörökruszka Laborcszög Alsóhunkóc Alsóhalas Katlanos Fogas Nagyzalacska Kapás Szobránc Kisgajdos Tiba Gézsény Felsõrõcse Vajna Sárosrõcse Kisverbóc Ördögvágás SzobráncAlsókánya Bunkós komoróc Bölcsõs Zuhogó Sárosremete Éles Dióska Solymos Porosztó Szenteske Hanajna
Sárosmezõ
D# +. #
$
%C
1 $
Kereszt
2 $ */*-
!& $
&C
$ */*!& $ $ '$ A #2 #2 2 1 2 ! #: ;(# C $ 08D7 6) /A77] 1 # #2 2 2 1M A # /0,0 6) ,*A@7] $! 2 1 :*/ ; 1 7&5 ! ' *-] 5 ' !# #2 ! #2 $! ) '$' # &( 4A #2 #2 2 1 # #2 $ : % & $ 6 $ 1 &5 ! A ' 6 $ 4 4 $ ! 1 A 6 $! #2 2 1 C $) ,- 7-] ' 5 2: #2 2 1 5 ) !# #2 $! A # $ $ #2 # A $ K #
!
A Magyar Szent Korona Országainak 1901-1910. évi népmozgalma községenként. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1913. 258–259. pp. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása 1. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1912. 258–261. pp. 19
236
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2! #2
*/*#2 C 3 6 0/AD] $! 2 1 :0- $ # $ $ %C !) A $ $ 6 1 ! 2 #! 5 ' '$ #2 & 1 #2 $ K #1 C 4 ! 2 1 6 $ 1 &5 ! ) :0* N ! 2 &5 ! 1 A !# #2 2 1 $! ) 2 :00 $ ' 2 ! $ 3A 6) '$ ! 31 4 ) 6 1 : 1! A #2 C $! 2! A ( B % $'#' @-] 6 #2 $! ) 2 : #2 $ $ A #2 #2 # C ! #6 &5 ! ! ) 1 $4A '$ ! 1 $5 6 #2 . ) C $! 2 1 A 4 $ $! # !1) 1 3 : 9 @ @" : #2 ! */*&5 ! _ $ G4 ,7P ) )% @@0 P# 7D* $ ,/D B % $'# *8,1 #2 D/8 $) 7@0 ,*D )% 78/ 2 ++@ $ ,-+ $ % *0*D $ % 4 078 8@8 K # 1 ,78 [C 7DD [ % @-D
#2
$! )
#2 D ,/ +7 *8 D7* 7/ @ 8 *7 *,, /0 @,+ D @@ * D 8-
:
$! ) *0, *+@ */+ *7* ++@ 07* *-, *00 *-/ ,,@ *,0 8-+ */ 7-, , *+, 077
2
!
2
#2: ] *A+ 8A* *+A0 7A, ,8A* 8A*A* 0A0 0A/ *@A0/A/ 77A0 0A7 8A, -A, *A, *,A+
&5 ! :
$:] ,DA0 ,,A@ 7,A,@AD @*A0 ,7AD 00A+ ,+AD 00A+ ,8A/ 70A/ @+A0 8A8 @,A0 -A/ ,/A, 7+A0
((5,&50( 6 &5 ! < 1
$ 1 ! $ #2 ' $ ( #24= 6 )( $$ : ) ! ! ) "
! ! A $ $ 2 4 1! ) : $ $ 1 # H */-0 3#2 1! 1
!& $ A A #2 A #2
20 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása 6. Végeredmények összefoglalása. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1920. 154. p. 21 Például: Nagyszeretva, Jenke, Bez , Pályin. 22 Alsóbaskóc: 20 f ; Bölcs s: 3 f ; Szobránckomoróc: 19 f ; Ungtavas: 3 f ; Vadászfalva: 9 f .
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
237
E9E: $ $ '$ &! #2 $ 1 :0, A #2 #2 A 2 E[99: C! $ A 1! 1 3 4 4A : & ! 1 A #2 1 !# $ 1 2 1M &! : EE: $ $ C! & & #C #2 ! 6 $ 1 6 # $4 % $ $)C A & : H! ; 2 # $!% & $ $ !# 6 %4 A <% # A # = 1 '1 $ ! 2 ! 6' H ! 2 H! 1 & : 1! ! ! 2 1 A #2 *8@0 $ 1 2 1M 6 ! ' 21 C #A 6 #2 A !# ! $ *+07 ! *+D7 :07 $ (15 !# ! 2 1 ' 21 % #C $ 1 A $ ) *8@+ A G % :0@ $ 1 2 1M " 1 $ 6 # A 1 2 6 ( :0D $ 4 ! 2) $ 2 C 2$ 1 $ ! 26 A 2 5 !1 $ $ # 6 3#2A #2 $ 1 2 1 5 5 # $ & ! 2 $ : $ $ ' 1 $ & & &: ( 1 #( A $ ) & A : % '1 ! A # 5 ! 5 & :08 E9E: $ $ 1!#! $ #2 ( ' 1! ! ! $ #25 $ A 2 $ 2 !& &! ! A #2 0+A 1 & #2 $ $ C $ P ) )% ! A $ A 2 A $) A ! [ % ! :
23
Balogh P.: A népfajok Magyarországon. Kiadja a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1902. 586. p. 24 Péter M.: A hazai tót református énekeskönyv története. Protestáns Szemle. XXV. évfolyam. 1913. 113125. pp. 25 Péter M.: A hazai református tótok vallásos könyvei. Protestáns Szemle. XXV. évfolyam. 1913. 180187. pp. 26 1860-t l a Brit Bibliatársulat b kez ségének köszönhet en, cseh nyelv Bibliát olvashattak. 27 Péter M.: Válasz Réz Lászlónak a tótajkú református gyülekezetek sorsa feletti eszmélkedésére. Sárospataki Lapok. 1901. március 25. 249-252. pp.; 1901. április 1. 268-270. pp.; 1901. április 8. 297-199. pp. 28 Péter M.: A magyarországi tótajkú református gyülekezetek sorsa. Sárospataki Lapok. 1901. február 4. 93-97. pp.
238
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
,6,(5 +(5)7 1
! !1 $1
1$
1
BCNE
,6,5,-0( % $
2 $ !#&
1 $ A #2 E9E: $ $ #2 '$' !#6 # A C !&& $ !&$ ! ' $ 6 # 4 #! $( ! 2 : #2 2 ! $ (1 $$ $4 A ' ! ( #2 # $# A # 1
!
! 2
2 $ 4 C : 1 !1)A #2 #2 $! A 1 $ *+D+ $ !# ' 1! 2 '1 ) 2 #14& C 4 #2 $ !&( ) 6 2 ! 2 & C $ ' ! (1 6 (4 ! 2 !& $ : $ ' ! !$ 7+ ) ! 7/ ' 1' $ & # 1 4 # ! 5 ' '$ ! # #2 4A $ 4 $ 91 $ ! # 1 $ 23 4A & 1 $ 1 $ < #2 $ $ = E9E: $ $ # 5! !A 1 $ !# ! ! $ 5 4& &! # ! :* $$ $ #2 $ ! 2 4 ! B $ 4A0 " 4 9 1 ! F . #2 5 ' '$) # 32 ! # ) ' ! ( , #2 !) $ $'# ) . $ !# #2 1 $ 2 # ! $ 46 #2 $ : < ! $) $ % $ =& ! 24 1 !1 ) #2 # '#' #24 # 6 & #A A #2 $ 6 #4 & ! A 1 !$ ! ! $ $ A # % #2 4 C4% !)! $! 5 '$)& C $ ( :7 #2 ! !!
1 Szekf Gy.: A három nemzedék és ami utána következik. Budapest., 1934. 44-49., 108-123, 203-213. pp.; Joó T.: A magyar nacionalizmus. Repr. Szeged., 1997. 194-198. pp. Nem tartozott a szellemtörténészekhez az erdélyi jogász Mikó Imre, de véleményét a fent említettek munkáira támaszkodva, téziseiket átvéve fogalmazta meg: Mikó I.: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika – tanulmány a magyar közjog és politikai történet köréb l. Kolozsvár., 1944. 319-332. pp. 2 Németh L.: Sorskérdések. Budapest., 408-443, 535-550. pp. 3 Molnár E.: A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról In: Társadalmi Szemle. 1959 8-9. sz. 11-39. pp.; A nacionalizmus történeti gyökereir l. Ankét a Magyar Tudományos Akadémián. Történelmi Szemle. 1960. 2-3. sz. 310-361. pp.; A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Kossuth, Budapest., 1964. 79-186. pp.; Vita a magyarországi osztályküzdelmekr l és függetlenségi harcokról. szerk.: Pach Zs. P., Kossuth, Budapest., 1965.; Arató E.: A magyar politikai nemzet fogalmának vitája az 1860-as évek országgy lésein. In: Történelmi Szemle. 1970 3. sz. 440-448. pp.; Kovács E.: Szemben a történelemmel. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon. Magvet , Budapest., 1977.; Kolossa T.: A dualizmis rendszerének kialakulása és megszilárdulása 1867-1875. In: Magyarország története 1848-1890. Akadémiai Kiadó, Budapest., 1987. 805-814. pp.. 4 Varga J.: Helyét keres Magyarország – politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1982. 25-114. pp.; Gergely A.: A nemzetté válás programjai In: U .: Egy nemzetet az emberiségnek – Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról. Magvet , Budapest., 1987. 99-120. pp.; A nemzeti és nemzetiségi érdekegyesítés formálódása. In: i. m. 121-135. pp.; A magyar liberalizmus születése. In: i. m. 9-98. pp.; Schlett I.: A politikai gondolkodás története Magyarországon. Budapest., 2004. 432-453, 682-688. pp.; Dénes I. Z.: Európai mintakövetés – nemzeti öncélúság. Új
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 1 5 *+7/
239
#' '5 A *+D*
& $ 6 # A $ !#& $ & $ % &%4 *+7+ A ! *+D+ 1 $ $! A ' $ 1 ! : $ 2 $$ & 4 1 $ $$ $4 A #2 $ *+7- !1 #$ 4 % $ $ $ !&( ) !1 ! 4 C ! 6 # 4C 2( 6 #2 : $!1 $ ! 6 # 4 A 2 ! M ! % $ $ 6 % M #2 2 4 ( A 2 2 #2 (%4 ' $ 6 4 : 1 $ 1 4 #2 $ $ : K#2 #2 % $ A 1 #2 '$ M 1! 3 % #2 2 ' ! !$ 6 (15 !$ C ) & ## :@ 6 % A 1 #2 !&& 1 $ % &%4 !! & # $ ! & ' ! !$ 1 #( #! :D ! $! 4 ! ! 1 $ 1! ! 2 $ 1 $ 2 4 1 $ % ! 2 $4A8 1 $ 2 $ $ # $ ! 1! ! $ . #2 $ $ #& & C A $ !#& % &%4 $! $! ! $ % : Mandátum, Budapest. 2001., 35-45, 88-136. pp.; Schlett I.: Eötvös József. Gondolat, Budapest., 1987. 260-270.; Schlett I.: Eötvös birkózása a nemzeti démonnal. In.: Világosság. 1989. 12. sz. 889-895. pp.; Deák Á.: „A magyar nemzet jöv je cultura kérdése”. Eötvös József nemzetiségpolitikai koncepciója 18501868. Aetas. 1990. 1-2. sz. pp. 7-28.; B dy P.: Eötvös József. Budapest., 2002. 103-115. pp.; Romsics I.: Nemzet és állam a modern magyar történelemben. In: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemr l. Osiris, Budapest., 2004. 100-103. pp.; Csorba L.: Az önkényuralom kora. In: Magyarország története a 19. században. Szerk.: Gergely A., Osiris, Budapest., 2003. 291. p.; A dualizmus rendszerének kiépülése és konszolidált id szaka. In: Uo. 364. p. Katus L.: A magyar politikai vezet réteg a délszláv kérdésr l. In: Szerbek és magyarok a Duna mentén II. Szerk.: Fried I. Budapest., 1987. 163-172. pp.; Galántai J.: Nemzet és kisebbség Eötvös József életm vében. Korona, Budapest. 1993. 35-36, 80-81, 118120. pp.; Bódi Cs.: Nemzetfelfogás a magyar politikai gondolkodásban. In: Történelem és nemzet : tanulmánykötet Galántai József professzor tiszteletére. Szerk.: Kiss K. és Lovas K. ELTE, Budapest 1996. 22-23. pp.; Pásztor É.: Eötvös József és a nemzeteszme. In: Uo. 35, 39, 42. pp.; Benedek E.: Eötvös József és az 1868-as nemzetiségi törvény. In: Uo. 52, 54-55, 58, 68-69, 74-75, 79-82. pp.; Lovas K.: Eötvös József és a megyei nemesség összeütközése a nemzetiségi törvény el készítésekor. In: Uo. 111-112. pp. Szarka L.: Szlovák nemzeti fejl dés magyar nemzetiségi politika. Kalligram, Pozsony. 1995. 20-27. pp.; Szarka L.: A föderalizmus alternatívája a régi Magyarországon. In: U .: Duna-táji dilemmák. Ister, Budapest. 1998., 24-27. pp; Deák Á.: „Nemzeti egynejogúsítás” 1849-1860. 338. p.; Katus L.: Együtt és egymás mellett. Deák Ferenc és a nemzetiségi törvény. In: Rubicon 2003. 94-95. pp.; Gángó G.: „…mód nyújtassék neki gyermekei neveltetésére, kimûvelésére. Az 1868. évi törvény korunk nemzetiségpolitikájának tükrében. In: Új Horizont. 2004. 1. sz. ; Schlett I.: Az 1868-as nemzetiségi törvény képvisel házi vitája. Budapest. 2001. 5-23. pp. 5 Bíró F.: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Balassi, Budapest. 1998. Feny I.: Nemzet, nép – irodalom. Magvet , Budapest. 1973.; Kulin F.: A tét: interjúk, esszék a nemzetr l és a rendszerváltozásról. Bagolyvár, Budapest. 1994.; Uö: Kölcsey és a liberalizmus I-II. In: Magyar Szemle Új folyam VIII. 1999. 1-2., 3-4. sz.; Debreczeni A.: Nemzet és identitás a 18. század második felében. Irodalomtörténeti Közlemények. 2001. 5-6. sz. 513-552. pp.; Takáts J.: Politikai beszédmódok a magyar 19. század elején. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 1998. 5-6. sz. pp. 668-686.; S. Varga P.: A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Balassi Kiadó. 2005. 6 Ld. az 5-ös lábjegyzetet. 7 Sz cs J.: A nemzet historikuma és a történelem nemzeti látószöge. Hozzászólás egy vitához. In: U .: Nemzet és történelem. Gondolat, Budapest. 5-118. pp.; Uö.: „Nemzetiség” és „nemzeti öntudat” a középkorban. Szempontok egy egységes fogalmi nyelv kialakításához. In: Uo. 189-280. pp. ; Gergely A.: A nemzetté válás… ; Schlett I.: A magyar politikai gondolkodás…
240
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
)4*- + *((+& 0( , 5,-%(0& 1 $ 2 $! ! $ ! ) 1 2 4 4& $M% > )A J # 2 ! % 91 $ 1 # &( A #2 #2 $ #21 !1 ) $ 6 # $ : #26 ) $ & # ! 6 6 # '$' !# . A & # & '$' !# $ 1 $! : ; 6 ) 2 1 ! $ 2 $ ' 5( 4 '$' !# A #2 # A C !&& $ !# 6 C $! ! :^ $ '# ' $$ A #2 #: )6 A #2 $ ) $ A $ 4 $ $4 C ' : ##2 ) 4 6 # & $ $ 2 #! $ !# 1 : $ 2 # # !1) A & # ! ! $ ! $ $ # C $ ) 2 A ! $ #2 $ & $ A %! '$' !# : $ !# & # & ! $ 4 #2 2 1 ! 3 A 1 $ $ $4 #2 2 2 1M '$' !#! 1 $ : $ ) A & $ A $ A $ 2 #A ; #2 & # # !! $ ! C 6 C $! : $ *+7+ & ' 1! 2 $ $ 1M $ %4 & # $ ' $ 65##! 2 ! !: $ 4 A #2 #A 3 $ A $ !#A 2 1! 3 6 C $!!A 1 C $!! $ $ : ! & # '$' ! 6 $5 A !# $$ ; #2 2 # 5 ! !) #2 !& #2 $ 4 ! #2 ! 4 ! )A $4 6 C $ (1 2 1 C #$ !# ) 6 4 : ' ! ( 3#2 C A #2 $ !$ ! A ! $ 4 $ $4 $ 2 # ) ! 2 # ! $!% 2 9 1 # 4 : ! 2 #21 !1 C! '1 $) ( /7B C F D " A " C " CF C A " @ C H "F@ @ @ @ FB " 7 CA " C C C &" " ; A + $!% 2 & # $ *+7* B @ C B !& 1 6 # $ # 4 ## A !# $$ $ !2 4 C41 3 4 :/ $ $ 1 A #2 ! ($ # ' $ 5 '$! 5 )A ! 3#2 1! A #2 $ ) $ C # #) $! ! $ ) !#A $ ( / " C I D "C " B " @ K#2 # C #2 $ A #2 $$ #2 6' $!% 2 $ : e#2 6 # $ A #2 / D C C /! @
8
Kemény Zs.: A korteskedés és ellenszerei. In: Változatok a történelemre. Szépirodalmi Kiadó, Budapest., 1982. 55-56. pp. 9 Széchenyi I.: A Kelet népe. Pest., 1841.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
241
" "
@ C " C ,A @@ @" @ , R F " HD F $!% 2 $ ! $ %4 5 !)A $ 4 $ 6M$) ) $ 1 $ 2 #) $! ! ) ! $ # $ 5 $ !#& 4 1 : $$ $ 5 #2 #2 $ 1 $! ! 1 . !& '& C !&& H O( & $ $ & ! ( 1 : ^ # C #2 $ . ! $ 1 ' ) C ) !# A . #2 $!% 2 & 1 !& ! & $4A 4 % & A ) # ! )C $ #: $ # &)A #2 $!% 2 6! & # $ '$ 5 )A $ !#& #6 1 $ 3$4 $ # J $ 1 #2 # 5#2! #( ! ! ! # 466 ' $ # ! 1 :*- $ 1 $ 1! ! A #2 (#2 $ #2! M H O( & # $ !# 2 $) ' 1' >4$ 6 A $!% ! 2 # 1 '1 $) ( /. @ " @ " C F B"F @ " R @ < C C R " C F B" " @ D " D D"D C & A " R" @ BB " , 6 " CF R @ " D D C B F < ** ! ! !# 5' '& <1! $)= 1! ! 2 ! $ < #2 # #2 #2 = 1 $ # 46= ! 4 /h H E '"C * @ C @ "@" " , A 7 , C @ R "E C B %R "& " C F " @ C @ C :*0 ; & # $ ( /6 " C C @ @ C C @@ C B "B ( " " )6,(5 ,-L 4M
,
& $
*4 4 ), %
,& , (5X ,-L 4
*,
3
) H ( & C $ . # 4 4A 4 & : J 1! 4 A N 4 1 #2 $ 2 ;4 %$ 4 $ $4 . 2 ( A 2 6 C $ (1 6 4 ' $ : $ 1 $! % 1 #2 ! $! 3#2 1 $ !# ) A < #$ !# 2 4 =A M 4A !& ' ) 6 )! $ # $ M & ! $4 $ 6 ( 4 #2 3 4 :*7 ) & # #2! M 4 '1 $) # &( A 2 $ /CF D C " CF @ XG C F R " B "
10 Szontagh G.: Propylaeumok a társasági philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira. Buda,. 1843. 167-169, 182. pp. 11 Eötvös J.: A Kelet népe és a Pesti Hírlap. Pest., 1841. 49. 12 Kossuth L.: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól. Pest. 1841. 62. p. 13 Pesti Hirlap, (PH) 1842. 166. sz. 14 Uo.1841. 17. sz. 1842. 120. sz., 148.sz., 162. sz.; ill. Gorove I.: Nemzetiség, jelenünk szempontjából. Pest., 1842. 2-8, 49-50. pp.
242
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C
% G" C
" D
" @ C
(
" C
C " *@
, 5,-%(0& *)%-%4 % 0 6,)0( ; % 25 A #2 #2! $ !$ $'1 # ! $ $ ! 5 $ A #2 ! % $ 26 ! 65##)1! #2 # !!)A #6 ( 1 #2 # !! $ $1 4 # $ 4A & # ) ) $ ( 4A $4 $ $ 2 6 C 4 ! C $! !): ) '$' 1 $ 2 6 ! $ ! $!% 2 ! & ! & # . #2 $ # $ %4 ! #2 3 6 C $! . #2 3 2 : G 1 C ) $ $ $ & $ A & # C # !$ ( ) #2 $ # # #2 A ) $ A ! $ 1 2 2 1M ) ' $ 1) ) 2 1 ! #2 3 6 C $!! A 5 ' ' !&& C $!! ; #2 & # 4 $'1 # 3 # $ 4 ( ! 2A #2 $ 2 C $!! A ) # #2 2 1 ! 3 & 4 ' $) !& # !! 6 $4 )A 6 # !1 $ 4 !& !# C ( : $ $ %4 !1 A !$ #2 #A $ $ #! 1 $ : $ # $ A #2 & # A < '$C4 ! # #= # ! % 2 '$' !# 1 4( 4 #A 2 '$' 2 1 ! '$' 3 $ (C ) !$ 4C : #2 S ! 2 #6 # $ $/ @ " @ " C E A@ @ F /C @ C" C D BC @ $ / " A $ / " C D C B""C C @ @ C" " " D @ b#2 $ # '1 C ) !#M $ ! $! / " BC @ @ @ "C @ " /" C EC= $ (4 / @ # !! ! 5 '$ A #6) $ '$ / " 6 C A #2 #2 !# !& ! ! % AC " E C " : *D J 1 ' %' ' #! ! ! $ ! $ '$' !# A < =% !&& A < 2 1 !$ = ) : $ & $ # $ %! C A $ #A % $ ! $! #! ! 1 4 #A $! $ !$ $! 3$ A $ < #2 !# 2 $ !# = 6 C ) ! # 4C 1 1 :*8 \ #2 ! 1 $ '& ( 4C 1! ! 2!1 #2 5 #2 & & A $ H O( & $ 4 $ !# 6 # $ 6 $ 2( C /! " C R @ C @ EC C " @
15
Uo.1842. 112. sz. Wesselényi M.: i. m. 46-49. pp. 17 Gorove I.: i. m. 2-3. 16
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
243
*+ E @ @ @ UV C F A" " @ " */ 2/ " E E " C CC F" /! .( N & . B C " C " C " @ EC C C D @ C B" @ @ " " C D< !" " " E " H@ "BD R @ @ " C B D C C " R "@ " @ 0- /( D " A " C C F C .1 C $ # J $ 1 : $ !# / C F @ < G" " C H @ 0* ; $ & $ $ 1 # 1 $ A #2 %1 & !5 $ # 4 & # $ ! & # $ ! 5 '$ !$ 4 ) $ ( 4 . $! $ 4. 2 1 C # $4 '$' !#A $ !# #2 $ # #2 A 5' ' ; #2 $ # : #2 ; % 2 B C $ # % #! ) & $ 1 #6 # $ /! " R C" C < B" " @ @ C @ FB " F FB "@
18
PH. 1842. 155. sz. Uo. 142. 162. sz. 20 Uo. 1842. 176. sz. 21 Uo. 1842. 149. sz. 22 Mocsáry L.: Nemzetiség. Pest., 1858. 45. p. 23 Wesselényi M.: i. m. 45-46. pp. 24 PH 1841. 17. sz. 25 Uo.1842. 148. sz. 19
244 @ @
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
"
B
D &
C
& (5, X-2 ,460( , 5,-%(0&L 4,-4%>,=-, %
@
"
@ S< T< %
,
^
0D
\ 4&
$ ! #2 $ $# 2 # 3 '$' !# !&( )A $ %4 & $4 $ A 4& A $ ! 3 '$' !# !&( )A ' 4 1(1 ' 1) !& % $ 1 ( 4 & $ : $$ A 2 % $ 4 2 # 4& $ %4 $ ! $ $ '' A 2 !) $ $ 2 $ A & 1 #2 $ 1 (1 $( $ M 2$ &C 4: ! ! . $ $ $ & 4 # $ $ $ A &: 1 #2 O '1 $ ! C!1 . M ' ) & '$' !# ' $ $) ! A $ $) ! & 4 & % #2 A '$' & ! 5 '$' !# ) !$ 4C : !$ # $( M ; #2 $ # ! #2 $ (1 A #2 ! !&& #2 2 1! 3 C $! !$ 4 ) # : $ #2 $ #2 $ 3 ! '$' !# '$' 5 ' !# ! #: P # $ & 4 $ 2 $A #2 (# #2 '$' !# . ) 6 )1 $4 . $ !# 1 $ A # $ $ # !) #2 '$' !# !& : # & # 2 A #2 $ !# ! !& ! ) ) !#! 6 ! $ : $ !#A #2 # # 3 1 A 2 A A %) ' ! A ' ! ! $ ( .6 # $ # .A ! ) 6 4 C # 1 & ' $! $ $ : $$ $ !&A #2 $ # #2 % & ! '$' !# ! % 2 A $ $6! C # 4 #A !&& $ 2 '$' !# $ 4 6 ' 4 C # $ ! 2 !## A % ) !#5 & ' $! $ $ : & 5 4 6 C A $' 4 #! :08 G 1 C 2 C # $ & % #2 $ # & # A ; #2 2 1 '$' !# $ $ H O( & C A1 $ # AJ 1 AS ! 2 A ' 1' A G ! $'1 # C4 #6 #2 )A #2 6 !$ $ 6 # # 5 ' '$ ! ! $ !&5 ) ! 1 $ (15 41 $ #2 !& 2! ! $ &! 1 $4 : #2 A $ # $$ ! 1 ! A C !&& C #2! M A #! $ & $ C # & # C # '1 ! 2!5 . ! % !1 ! 2 # 2 $ 1 : ) S ! 2 '& A #2 1 $! % ! H #2 '1 ( $4 #2 2 1 ! 3 # ! $ ! & $5 !# C #1! ! ): 26
Uo. 1841. 130. sz. Uo. 1842. 155. sz.; Wesselényi M.: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében Budapest., 1992. 6365., 215-216. pp.; Szontagh G.: i.m. 163-187. pp. 27
245
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ $ 41 # $ 2 4 $ $ A #2 #21 !1 ) 6 ! ! 2 ! 2 . (#2 $ !# $# # )' ! A 1 #2 2 2 1M '$ $ !&( ! ! $ A !$ $ ) !$ !# . #2 ! C $ %4 '1 $! #2! M # ! )C $ : #2 $ '1 1 !&&A $3 1 & # # 2 1 $( M !# 6 1 1 ! 2 $ ## ! $$ $) ! 1 ! 5 ! : ; ) 6 24 # ' ! ; #2 $ # #2 !#! $ # $ 4 & 2 6 # $ 1 $5 !#5 A 2 &C % #2 # 3 ! #2 $ 3 A ! & 1 # # 5 ' '$ ) #2 4A $ 1 C # '$' !# $ ) A $ 4 A $ $ # & # # 4 & # '$' !#! C ' ) #: #2 $ 1M #2 $ %% & ! ' $' A ' 6! !&& #6 # $ A #2 #1 4 ( 4 & # $ $ 5 <1 4 ! = & < 5' 5 = & # '$' !# A & # 2 1 ! 3 # 4 #:0+ #1 #( & '$' !# < #2 = C $)C 2 1 A & # C # ) !# 6 C $ /! " , "E C C , " C W @ @ C ( "@ " @ " BC C @ @ C C " C " @ :0/ #2 $ & # $ # ! $ & C 4 (1 C ) !# #2 # A 2 ( 4 '$' !# A ' ! !$ ! 2 $ ! $ 4 ) ) & # C # A !&& $ % & (1 !$ C # 1 : ((5,>*&))+( _ $ 6 # ! ( ) #2 ! $ $ ' 3 $ & # 4 1 $ $ *+7#2 4 !& A 2 1 $ A 4 ) $ 28 29
' ! ( '$' !#6 # ' !# ) A ! '$' !#6 # 4 $ !# & !1 $ !# A
$ # 3
4 #2
Pl.: Nagy K.: Daguerreotyp. Pozsony., 1841. 66-67. pp. Pl.: „Literaturai Lapok”. 1842. 20-21. sz.
2
6 A 1 $ ) 1!# $ 4 A $ 4 1 #' # 1 !! ! )A ! $ & # $ ! ' ) 6 4 $ '$' !# 5 ' '$ #
#2 $) ! $ # A !
' C #
% & !& '$5 C $! 3C
246
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#1 4 ( 4 %! '$' !# A #2 $ # & $ :\ $ ' $ 65##! 1 #! )1! #2 $ $ !#& !&$ ! A 2 $ ! $ # 4 ( A $ ! ( 6 # $ ' $ 6 4 1 ! ) / , 5,- " C C B" C B"B F @ C " @ B " B B@ E @ @ @ @ H BC < B " C @ C C 0 < @ FC "@ "@ H C C F 6 " @ " @ C" C @ HC I 0(5,% G "@ C " C B C < l "@ " C " " @ " " C" " H E C @ " 0 ,4 B"B @ C " @ " C "C B " ,& , 5,-% -,(-0),-0 ,4 -0 ,53%# ! " C AE " C " "C @ G @ C D " C @ C @ 0 %(0&0- , 5,-%(0&&0 @F C " " @ @ @ C @ C C C C < $ @ "@ @E C @ C C "C " " H " < ( " @ @ C @ B" C @ @ C C C " @ C C " " / " C " " < @ " FB C B" " FC " B" G"C Q 5 +)) )* &+ *( ( )+ % 0),-., , - -M
( , %((5L4(0&,( *& ((* M 0(5,4 425--, +-4L)2 .(0& ,)6., 0( (5*4+(. 9 )4* -%4_ , -+ ( )&+(% 0),- >,)(3.. >*4 % ] 2((5, &5+(M,& (0&(5L4(0&,(#R,! ! $ ' ! '$' #$ 1 $ & # A $ 1 6 $ 4 & '$' !#: !& & # #2 2 1 (1 A < $ = ! $! !& $) ! 2 $)A ' 4 C # $ ! 2A #2! M & 3 $ 1 $) : '$! ! '$ # $# C #! ! 2 1! $ 2! # 3 $ !##! ) !&A #2 # $$ #: $ !# 2 1 & # C ( 4A '$! $ 4 2 1: ^ #2 $ $ !# 3 C 1 1 4 C !$ $ . (1 ! 2A 3& ) $ ( 4A 1 ! 6 2 . $ ( & # $ ! ) '1 ! 2 5 ' '$) !& $ $4 #2! A & # C # !1! A ' $ 1 $) ! ' ! & C 2 15 A 3 C A : . # 1! ! 25 $ ! & '$' !#6 # #2 6 4 A ! $! 1 #2 4A ! % 1 $ 2 $) : & '$' !# ' ! 1 !& ) A $ $ 2 1 4 : '$' 2 1 % 30 Szontagh G.: i. m. 163-168. pp. Ezzel összhangban, bár kevéssé árnyaltan érvel: Wesselényi M.: i.m. 6365., 215-216. pp., Nagy K.: i.m. 66-67. pp., a Pesti Hírlap néhány szerz je és maga a szerkeszt , Kossuth: PH 1841. 3., 40. sz., 1842. 166., 183., 184. sz.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
247
$ #2 A #2 % & !& C #$ !#! $ $ W &% & '$' !## $ < $ $)= '$' !# $ 5 A '$! ) !#! 2 : $ ! $ 4 # $ ( '$! $6! #2 !#!1 A $ C !&A $ !# ! & $ 5 ' '$) ) !# 4 6 # : $ # % $ !# 6 4 # '1 $ ! 1 4 #2 $ *+7/ A D* ! D+ ' 1! 2 A 1 ' 1! 2 $! ( ! A 2 $ ! 6 # & 5 ' 6! !&&A % $ *+7+ 7/ '$!& 4& & 2 1A #21 !1 #$ 4 #2 $ # $ F ! $ : $ & $ % #2 '1 $) 2 ! C C ‹
248
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
,-7 ,* + /
8 1 / 1
/ !:
! 8
1 @
; #2 $ # O # " ' ! ) 1 $ #2 #6 2 1 #2 C : $ $ ' 1! . $ *+0- !1 C! $ 2 . # 4 # $ $ 2 '$' A $ *+,!1 ) ) ' ) & # 6 $# 1 #2 '$' $ 1 $) ' #: $! $ *+7'$ &! ; % <3C & C = C #2! 2( 2$ #2! # $ 2 $ # 6 #3 6 :* K#2 & # 2 %! M$) #2 & & # $# $ #2 !$ ! 2 C #! $! $ 4 $ ! &A $ # $ !$ ! 2 $ !2 4 1 $ #! 2 : $! 1 $! # $ % &%4 (#2 1 #2 #2 $ 1 1 $ 2 ! #2 A 6 ' 1! $ '$ ! $ ! #1 $ 4 #2 : $ *+7- !1 '$& ! ! !1 1 #2 & ! 1 $ &! $ $ : $ & # $ #2 ! $) ) 2 5$ ) A #2 1 #2 $ & 6 $ : % & %A $ *+,/L7$ ##2M ! $ ! $ '1 $) ) $ #2! M 1 $ 6 $ ! $ # C !! A $ )1 $ 2 4 )1! #2! :0 #1 $ !# ' " C ) #2 & ! : / B"F @ C C"C (! # # %4 5 ) / " A A@ " A / " " 4A ) 4A ) #( ) C 1 A 2 ) H O( & 4 ( 4C A B % J2' #2 ! #2 1 $) $ $ : '' #2 4( B % A #2 ' / " F A @ @ E p o @ , ; C #2 # 6 2 C . /; BF F XU< VG D C D " @ "F U< V " C F B C 7 7 " R " @ X ; $ #2 6 ( $ $5 !# 1 $) < # = #!! 3(C A ! !&! # 2 1 : '$ #) &
1
Andics E.: Metternich és Magyarország. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975. Varga J.: Megye és haladás a reformkor derekán (1840-1843). In: Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv, 12. Kaposvár, 1981. 3 Pesti Hirlap (PH) 1841. márc.10., 20. Megyei dolgok: Bihar. In: Kossuth Lajos hírlapírói munkássága (Arcanum DVD könyvtár III.) 4 Uo. 2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
249
$ 3C( $ 1 $ 4 M
) # ) ( ! $ $ *+7$ 1!#$! 5 A 2 C ## $ 6 1 1 6 $ & &C A ! 1 $ #' '# #2 5 & & A ! ! 1! 2! C $ ! 5#21! :@ $ 3C( & #. !$ . $ < #2! M= 1 #2)$ A ! '1 ! # "' 2_ ' & $! ' ! ) : ; !$) 1 $ #2! 5 & 5$ ! # & $ ! $) ! $ )$ : #2! #2 2 2( 4 & % & ,!1 '$ &! ) ! $ 1 $ )A $ B C ! "' 2 _ ' $ !2 ' 5 6 4 :D $ #2 <& = '$' A ) 1 $ !# # $ $! !! 8 . 6 2 & $(%4 % $ '1 ) . 6) # $ B C <& 6 = 6 $ 3C C "F : & % "' 21 $ < E= ! # !&1 ) " A $ & 5$ 6 C C $ A ! C41 3 $ !2 ! 1! 2 5 ! $4 6 4 4 && $(%4 4# 1 ) 1 $ #2 !&! ! 1! 2 ( ! ! A 1 # 2 $ #! 2! $ # : $ *+7*: C *- ! $ ) ' $ 3C( 4 #2M ! 4 &C $ 1 1 $ '5 1 C #2! $ C : " . 1 #2! ' !#! . 1 $ !# #2 ! $! + # $! !1) C # 6) & 1 $! 3 C ' ' ! : $ 6 $ 4 #2 6) 2$4 $! A *+*@ ) $ #2 4 : $ ) C # 4A ! 6 1 $! $1 4 # 4 # $$ C ! : 7- !1 C! A $ ' 1! 2 4 # $ 4 $! #2 $ 1 4 1 $ !! ! ! 1 $ 6) & 2 4 1 $4 C # ( 1 2 :/ %4 4 &C $ ' ) $ B C # )( $ #) ' $1 ) 1 A 6 # ! #2 6) 1 1 $! !1 $ :^ & C $ & $ ' ) # 1% 91 %( $ )$) 6) 1 # ! " 1 1 % & : 6) & 2 4 )( # #2 6) 1 $ !# A $$ '$#2M ! ! $ ( $ 6 : # # 2 ' 1! 2 $ (C $1 ) 1 $! C # : O # 3 2 $ $ A #2 ' ! 5 $! $ !2 $4 A E C C CC 5
HBM Levéltár IV. A. 1/A 164 k.: 26; 609 Szárazberky Nagy József emlékjegyzetei. Sajtó alá rendezte Nagy Ö., Bp. 1931. 57-67. pp. 7 Tisza 1832-33-ban ellenzéki követ, a vallásszabadság nagyhangú szónoka a diétán (Vö. Kölcsey F.: Országgy lési napló; Sajtó alá rendezte Völgyesi O., Bp., Universitas, 2000. 124. p.). Innen botrányos körülmények között kényszerült távozni 1833 májusában (Kölcsey, F.: i.m. 152-153. pp. és Szárazberky… 67-69. pp.), majd a megyei harcokban az ellenzék legnagyobb ellenfele, aki a katolikus klérus maximális támogatását is élvezi (uo. 73-74. pp.). 8 Az ún. szeg dötteket (levéltári alkalmazottak, megyei orvosok, csend ri biztosok stb.), a tiszteletbeli hivatalok visel it és a táblabírókat 9 Varga J.: i.m. 160. p. 6
250
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6)&! $ ! ! ( A #2 # 1% A " ! A 1 (4$ A 6$ ! ! C $ #2 $ 1 1 ) C :*$ 5#2 $ O 2 4 % $ 5 : $ ( #2! A #2 C $ 1 6$ ! ! ! #2 C ! $ 5#2 ) : ) ! A 1 2 : $ ) 6 6 #1 ( A & # 2 $ & 4 ## 2 : #2 . (#2 1!#$! . #2! ' $ A #2 $ C #2 $1 ) 1 $! ! ) A $$ # ! )C $) $ 1 $4 . $ C #2$) ' 21 &! 1 $ A ! $! 2 1 1 4 . C # : ; C ' !$ $$ $ A #2 ! C! $ C 2 4 % A C 4 $ # ! $ :** $4 # C ! ! !! 1 . #2 3#2A '1 $ ' 1! 2 $! ( 1 $! C # ' 5 $4 6 . $ 3 $ !2 ! ! : $ $! 1 $ ! ) # %! C @ E D AC ! $$ #2 CM # 6) & 2 4 $ 5 ! 1! 2 5 ) 2$ 6 2 %' ! 1 : 1 #2 2 C # 1! $) #2 2 !1 1 $ 2 # $! 'M # 5 $ ( %! C ! ! A 1 #2 $ <) ) 4 ! $)= $ 1 $ A 2 $ ) ' 1! 2! $ ( A # ! )C $ # ! 1! 2 ( ! 5 : % #2 '$#2M ! C #2$) ' 21 A $ 2( 4A #2 C ' !1 $ A 1 #2 !# !# #2 #2 C ' $ # 1 : < ' $! $ # = 1! ) ! 1 $ '#' $ !$ 6 6 $ 6 $# 1 $ ) ( ! H O & C 6 C % &%4 #2 $# ! #2 2 F $ 1 !# ! ! #( A $ $ ( ! 2 1! 2$ 6 2 $ A! $ )1! & # %! $4 6 #2 ! !& ! ! : $ C! 1 C ) ! ! . $ #2 % 2 $ M #2 $ !# ' !!) 1 $4 % & . ! $ 3#2 $ ! A #2 $ 1!#5 6) & 2 ! '$' 1!# # $ ( # C : $ & 0, #2M ! #2 # ) #2! M !## C 6 C $! & C A $ C # # 2 $4 $ ' ) 2 4A 1 $ 1 ! ! A #2 $ M #2 ! $ 1 1 $ 1!# #2 1 : $ C A #2 /$ C @ @ " C R@ RB C X X C #2M ! $ A $ '1 ) 1 !$ '$#2M ! : $ *+7!1 ) 2 ' $ % & . !$ $ )1 $ 2 6 #2 1 $) ' $' ) . #2)$ ! $ A C ) # '1 1 $# 5 : 10 11
HBM Levéltár VI. A. 1/A 164. k.: 626 Uo. IV.A.1/A. 164. k.: 650
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
251
; 6) & 2 1 #2M ! ) % C ! ! $! :*0 " # ) $! #2! #2 !1! 1 A $ *+7* 77 '$' )$ & < 2 =: $ )$ $ 6 ! ! &% $ 1!#$! '$#2M ! : ; # $ ) ' ' '$' $ 1 $ C # C $!! ) ! $( ! A*, $ 4 6$ ) 5 4 $ ! ! 2 1 ( A! # $5 !! (1 2 $ A $ 2 $ A #2 $ 1 1 $ ( %) 5 <$ 1! = $ 2 1 $ 3 : 1 #2 $ # ,!1 4 6 2 # !1) 6 %4 ! $ ! $! $ : #2 ' $' ( B C% P % 1 &5 &' 1 $4 #! 2! $ # # & A*7 ) $ ! ! ! ! C $ $ ! $ A # $4 ( 1 ' ' 1! 2 4 # : # ##2)$) ! 2 $ $A #2 " 1 $ #2 #2! '$5 A 2 $ *+,D $ A C #2 5) # 4$ 4 $4 4 E9: ' 1! 2 ! !& ! 1!# C : $ ( 5 *+70: % @ '$#2M ! ' 1! 2 ! 2 ! 1! 2 ( ! ' % #2)$ $ A ( ! % ' #! ) $ ! 5 < $ 1 C!1 = *@ 5 ' 1! 2 $! ! ) & 2 6 ( : #2 )$ # $ 6 2 % &%4 $ A #2 $ ! ! 6 #2 6 #4 # $ # 6 ! A 1 !$ ! 2 1 A 2 & $ && $(%4 ! # $ 6 2 : "' 2 & # C! ' ! 1 $ #2 4# & F A #2 1 $ $ A $ @ C C # ( C $ # ##2)$) : " ' 2A #1 $ ) '$#2M ! 1 6 )C !!: H O( & # $ $ *+7*: C3 *7 # # # %4 4 <( C F @ " R F D "@ X @ " O C "F E@ " F O( D "& @ " 12
Nagyon jól jellemzi a hangulatot az egyik ügyvéd öntudatos felszólalása, egy konzervatív táblabíróval szemben – „Egyességet ajánl tb. ur; de mi köztünk ez nem lehet; mert hiszen mennyit csaknem rimánkodtunk mi az egyetértésért, mig hatalmaskodhatásuk ideje le nem járt azon embereknek, ’s nem tetszett elfogadni csak egyszer is; mert mi az igazságtalanságok ellen ’s az igazság mellett mindenkor élénk részvéttel emel k föl szavunkat; ’s most már fordult a’ koczka, ’s ha nem mi az igazságnak, az igazság nekünk gy zödelmet vivott”. (PH. 1841. okt. 2., 79. Megyei dolgok: Bihar) 13 Végül az 1845. június 2-án hozott 1631.számú végzés adja meg a szavazati jogot „az ügyvédeken kívül minden jellevelesek, úm. orvosok, mérnökök és sebészek, valamint a f iskolabéli oktatók” számára, amivel lezárult az 1841-ben elkezdett folyamat (HBM Levéltár: Bihar vármegye nemesi közgy lésének jegyz könyve: IV. A 1/A 172) 14 HBM Levéltár: IV.A.1/A 164.k.: 3022; 3046 15 A gy lésr l részletesen tudósított a Pesti Hírlap is (PH. 1842. 125, 126: Megyei dolgok: Bihar), de a kés bbiekben is mint az erkölcsi gy zelem kimagasló példáját emlegeti. Az eset leírása egyebek mellett: Szárazberky… 109-114. pp.
252
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
BC F %, F & C C D E I D R I @ " E @ C " " C B " R B" ""@ R I D C F C R@ C FC D 2> C ! $ '1 ) !1 #2 #2M ! $ 6 1 1 $ ) ' () C! $ ! #2 < 4 =: $ 3 : % 4 6 #4 C! $ 23C '$ #! $ !#5#2 & 4A ' 1! 2 $! C 4A '$ $ # #6 ! ! ) A $ 4 4 ! #2! &! $5#2 # 4 ! #2 4 # 5#2 ) : $ & C ! # ( @C " @ &1 ) #! 2! !#( ! A ' $ & 4 $ # ' 1! 2 4 # $ A ( 5#2! : ; ) ! 2 ! 1! 2 ( " D D C 1! : $ #2 1 $ # #2 #2 !1 $ ( ! $ $1 ) A 2 #A ) '5 ) 1! 2 !#5 $ C !# 6 ) 1 : 2 # $ 1 ) !1 $3 $ % C ! $ ! '#$( ! '$#2M ! C #2$) ' 21 : $ & )C !! # $4 $ 1 4(C '$#2M ! ! $ 1 1) #2 4A ,0 4 &C $ 1 (! ! 5 $! A 1 ! ! $ $ # ( 4A B C $ ) : #2 & # ! 5 1 ' ' + 4 &C A #2 / I C @ AE @ " F C "C $1 ) 1 1! 2 !#5 ) # 1 $ ' $ !#5 : $ $ % 1 ! $ A #2 ! 1! 2 ( ! 1 ) '1 $ A ! 1 ' $ ') $ !2 ! ! ! &% 3 1 $ )C! ' 2 ! $ :*8 C A #2 6 A #2 !1 ! 1 $ ! ) $ !## 6 $( $ A $$ #2 ! 2 '$ # $# ( #! 2! ) ( 1 : %! 6 3 ) $$ $ # A #2 ! $( ! 5 A ! #2 !1 # # # %4 1 4 !5 $ #2 1 1 ) ) $ # ( A C #2$) A 5 : 6 2 A '5 ) #2MC ! ! 1!#$! '1 : ; !$) # ! $ $ % A # $ # ! #2! C #M & ! A 2 # ! !# ( $ & C 4 ) # 6 #3 5 )5#2A 5#2A $ 4$4 2$ : A #23 $ # $ $ ! #2 1 C $!! : > ! $ & #2 % & 16
PH. 1841. június 26., 51. Megyei dolgok: Bihar Ennek nagyon jellemz példája éppen a már érintett táblabírói kinevezéssel kapcsolatban jött el . Tisza, vélhet leg politikai és személyes érdekeib l kifolyólag, egy olyan személy kinevezéséhez ragaszkodott, aki „hivatali osztályához tartozó rabokról minden félévben készíttetni szükséges táblás jegyzékek közül 3 esztend leforgása alatt csak egyet sem készitett el, és ez által a’ rendeknek a’ helytartótanács általi komoly megrovatására okot szolgáltatott.” (PH. 1841. június 30., 52. Megyei dolgok: Bihar)
17
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
253
2$ $! A #23 # 4 $ ( : 2$ ! # &! A ! '$#2M ! $! ! % H #2 " 2 <[! ! 2 5 ) 4 C 1( = %( M ( A $$ $ ! A #2 !1) &C #2 #2 $ 1 $4 C '1 ( : ; $ & C ! ! 3C !&1 A 2 & $ ! !1 #2 %! C A $ '$ ! 3C M C $!! #! 2! C !& $ : B % J2' #2 (#2 ( 4 H O( & /5 @ " RF B D " @ A @ " " 6 " E " &/!R " F B C" R @ %C D D R C & C " C RF BO F @ " C C" F @ F R C F 5 "B C @ " @ C C % @ " E " @ B @ R "C C E @ " " B " @ C C @ " E @ " @ % @ @ B" R E C C FBC @ R "D B @ C " " % @ C H " F C B R @ D %C C C C E C RF B =: >4 C $ $ #2M ! # 6 2 . /6@ RF B "E R R"E D C @ =*+ C ! ) #2! M $ 1 A #2 1 $ !# C 3C ! $! $ ! $ : !$ # A #2 1 $ !# # %5 ! $ # A . $ (1 1 #2 1 ! 2 1M ! $! !1 . $1 ) '$ $ # 4 $ ! 2 A ) B C & # 1 : $ #2 '$#2M ! $ 1 ) <3 = %( $! !1 &% $ $'# $ ! / R @ @ " D H: / B C " @@ $ "' 2 $1 ) $ # C C #2$) ' 21 '#$( ' $' C $ (1 4 $ ! A/ . 3#2 . R" " D B @ B CC C% B C C B @ R , R " B @ */ 6 ) !#A ! 1 66 C $ # ! $! #6 ! $ @ A $ ! ! 1 6 %4 # $ $ C! : # $ ! )! ( ' $ & 4 1 ! : $ # 1 ! 1! 2 ( ! #2 ' 1! 2 4 # C I BC C #2 ! 2!1 % # A ) !# A #2 #! A & C # $) ! # A % A & $(% C # #2 & ! ! 2 '$ # $# : $ & # 6 1 $6 3 $! A & # ! $ 6 ! 1 $ )3 $ 2 ! 2 ! A . 1 A #2 $ 18 19
PH. 1841. okt. 02., 79. Megyei dolgok: Bihar Uo.
254
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! #
6 #! 2 1 6 $ ! ! 2 $ # 6 5#2! : $ & ! #2! 2( 4 $! ! 2 1 #2 1 $ ! !1 $ $ #2 6 5 ( $5 !# $ M !# ) 6 4A < $ = # ( A $ $ '#' . ! ! ! . 4 # ( : '1 $)A *+7, ' $ 5 ) $ ##2M ! #6 ! ! $ 1M ( # &)A $ '1 "' 2 _ ' ! " >4$ #2 1 $ ) $ 1 ) ! C4% 1 ! ! $5 $ ! ! 2 6! 2! $ 2( $ A #2 1 !2 4 ! $5 !# !&& $ 4 ) ! $( ! ! # ( 1 #2 '$' : $
'1
$)
.
#
!&! A # $ 3C( " '1 6 # 4
#'
# A
A & 4: $ C #2 6 2
)$
$ &C %6 $ $! & $ : #2! $ $ ##2M ! # )$) 5 G P % # ! :0- $ $ ##2M ! '1 ) & # $ 5 ! . $ &C !# 6 . 3C 2$ $ $! 1 $ ! !1 # $ $ 3 )$ ! 2 6 $ : $ $ $ # (14 &! C & #A A0* !&& " : $ A $ *+7@: C */ ! '$#2M ! < C @ @ B"B = ! 6 # ' $! ! 1 . $ 1 $ .< " C BF C C E IC B B BB U< V M FB 2 # 1 D @ @ "C C @ @ A C C =:00 ! ( C #2! $ # $ $! 1 $ $ ( : $ 3C( A 2 6 ! % 6 # $ 1 $ C # # $5 ! 1 A $ $! !&1 ) 1 ! $ ( 1 & (1 ) 4 $1 ) 5 #1 $ : 1! &! 4 C ! C # & 5$ # ! ! ! $ : #2 '$ # $# 6 %4C $ 3C( '1 ) ' 6! !1 $ C # ! A '$#2M ! & 5$ : $ ! 2 & $ *+7@: % *@ ! $ '$#2M ! A 6) & 2 4 #2 C 3 #( !#!1 $4 $ ! ! #2)$ $ $! : $ $! ' 1 $ ) $ ! 2 !#! 32 ! 5 ! !1 C 4 ! 2 $ # 6 $3 A ' ! ! ! $ #2 $ $ ##2M ! ! (1 C $ : 2$ $ ! %! C " $ $! # & $(%4 $ #! $ 6 #: $ 1!#$! . $ 1 $ C # ! ! . ! 1! 2 ( A $ ) 4 $ ! 2 $! : 2
20
Molnár A.: Deák Ferenc és a zalai liberális ellenzék megbuktatása az 1843-as követválasztáson In. Levéltári Szemle 1987. 37. évf. 2. sz. 47-59. pp. Spira Gy.: A honti álorcásdi. In. Történelmi Szemle 1985. 28. évf. 3 sz. 482-495. pp. 22 HBM Levéltár: Bihar vármegye nemesi közgy lésének jegyz könyve: IV. A 1/a 172: 1552 21
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
255
C $ & C ! A $ '1 ) 6 ) C #2$) ' 21 : ' ! ) #2 5 4 $ A 2 6 '1 $ : $ $ &! A #2 #2 1 #2 $ 2 ! ! A 1 #2 ! 2 &% C ! 2 6 : $ ( & # A ! 1 %4 '$& 2$ 1! 2 !#! ! 1 #2! ) 1 $ 2 '$' #2 5 : $ $ 1M C4 ! $! #2! M 1 A #2 #2 & ! #26 3 1$ 4 A $ ! ! 2 A '$' % 2$ & 1 $ 3$4 1 ' ! #: 2$ 4 C !1)A 1 $4 $ 3 1 1 $ #$ $ 2 '$' $ ! ! 1! 2 ( : #2 5$ ' 1! 2 !# ! T ) $)C ! C #A 1 4C & $(%4 ) ( ! ! & 4 ! $! ( # $ 1!#$! A 2 $ #2 1 $ #2 $ 1 )A 6) & '! % ( A 1 #2 4 C #M ( $ # $ : ' ) ( 4 $ &! &4 # . #26 C $ # ! C 1 ! 1! 2 ( ! !1 . #2! ' $! C # $ : $! ! $! " C A #2 $ 1 1 $ ! ! 2 '! 3 C $ 1 A ( #2 6) 1 6 $ ! ! : 1! 5 5 $ $ $ $! '$1 5 $ 3C( # )$) : $ ) $ ! 2 # % C !$1 A #2 " ! ! #2 ) $MA $ $! 6) # 1 $ )C!1 $ ! ) '1 $ $ 4 2 4 5 :0, $ C1 : $ 1 $! ! '#$( ) '$#2M ! C #2$) ' 21 6 M ) 1 $ 6 # #3A ' $) 1 # #2 C $ 3 % 3#2A $ ) 4 ( 4 O( & % :07 $ 4< ! 2= $ $ 1 ! A #2! F ! 1! 2 5 2 ! 2 $) A 2 2$ %! C #1 4 ( # ' 2( ! A # ! ! ! ! 6 # ! ! 2 4 # : .! C !&& $' $ #2 & ). ! 2 ! 4 6 !&! ! $ ! 2 $) $( & ! ! $ 1 1) " C " C : $ #2 & %4 6 4 $ 2 $ !2 ! % & ! #2 $ A # #2! M & % 1! $5 A $ #2 & $ M 6 A 1! ! !& ! 2! : $ &! A A #2 ! $! $ #2 $ &) & 6 # ! 1! 2 !# '#' 23
Tisza valószín leg a diétáról való botrányos távozása után került a kormány látóterébe. 1836-ban kormányzati pozícióért kilincselt, amit akkor elutasítottak ugyan, de – mint azt a kés bbiek bizonyítják – számoltak vele és amint szükséges volt használták is (Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 99-105. pp.) A megye 1841-45 között öt alkalommal kérte Tisza felmentését a f ispáni helytartói tisztségb l! 24 HBM Levéltár IV. A. 1/A 164 k. : 2; és PH. 1841. feb. 06., 11. Megyei dolgok: Bihar
256
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
3$4 4 1 %4 2 ! ' $ $ !A ! 2 & $ & C $! ! : O 2; 4 #2 $ '1 ) 6 2 1 " : & ! 4A (1 ! # $4 $ & )C A *+0@ 4 1 6 1 A *+,0 ,8 '$' & # #2 6)C #2$)C 1 : <$ @ C " " H"@ C C " C " C "F C " "@ @ AD ! ! A !&$ ! ! %! C ) $ 1 (1 )( :0@ H $ &! $ # ) $ *+7- !1 1 5$ : $ ! $ *+70: % @ '$#2M ! )1 $ #2 1 $ )C " ' 2! $ < 4$ = <\ C $ #= 6 3 6 1 ' # : O !11 !) $ A $ $ ! # ! ! ! ' 1! 2 $ '$' &4 #2 6) 2$4 C # ' ! #( A $ $! C A C $ # % C! & # 2 $ ! 1! 2 A ! #2 # C 6 6 # $ : O 2 1!# & $ &! '#' 1 4C #2 1 $ 2 # $ ! 4! ! 5 ) $ ! $! $ $ A 2 !# ! 1 #2 <) = $ # #1! ! ! 6 4 & : ! $$ 4 1! ! #2 2 ! ! C5 A 2 $ 7!1 $ 1 (1. 5$ $ #2 ! % 1! A & %4 ' ' 6 A $ 2$ A $ $! $ C 6 2 6 $ 4 & )6 : " & ! #2 # # $4 #C 1 : $ *+-* $5 >4$ 6 1 #2 5$ $ < % =A " ' 2 _ ' #2 #6 $'1 !# : O 1 & 2 C A 2 #2 2 4 C A "' 2 ! C % 3% *+7* 7, '$ & A C "' 2 & : ! $ ##2M ! *+,/L7- ! *+7,L77 !&1 #2!C! $ 1M '1 )(1 : ' ! ! $ 6 #2 C ! ) $ A % 3#2 & ! 1 1 4A $ $! ( #3 '%% ! A J :0D " ' $ $ $ &C ! !# 1 A08 &! C A #2 & 1! 2 !# '#' C) 25
Bihar vármegye és Nagyvárad In. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky S. (Arcanum DVD könyvtár IV.) 26 Vö.: Kovács R. A bernáthfalvi Bernáth család érmihályfalvi ága. In: Érmihályfalva ( Barangolás múltban és jelenben). Szerk.: Kovács R. – Szalai I. – Ádám S., Érmihályfalva Polgármesteri Hivatala, 2005. 37-44. pp. 27 A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kortársak nem mindig voltak egyértelm en jó véleménnyel a Bernáth testvérekr l. Szárazberky rajongó arisztokratáknak nevezi ket, (Szárazberky…100.p.) Noszlopy Antal pedig „igénytelen, következetlen, határozatlan s tudomány nélküli” emberként jellemzi Bernáth Józsefet. (Noszlopy A. Önéletrajz. In. Fontes Musei Ethnographiae 5. Negyvennyolcas id k II. Szerk.: Forrai I., Bp. Néprajzi Múzeum, 1999. 137-296. pp.)
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
257
$ #2' ) & $4 ! 2 $) $ &! & #1 $ # C : $ ) ! ! $) " % 6 C'1 &C 1 #2 6 ) ! $! $ $ A $ #2 C # 4 C4 4 : ! # #C ! $( 1 6 % #2 !$ !# $ ( $ $ 4 $ &) 1 " >4$ 6 ! J : N 1 1 A & 1! 2 !#5 & 2 # 2$ 5 ) 65## ( A (# ' !#A (#2 " >4$ 6 $ A 1 $ !## C 4 C'1 ! 6 2 # $ $! A 1 # # 6 #$ $ % ! ! C : 2 $4 2 # #2! ! 2 $) 6 $ & C $ & %4 :" >4$ 6 & & 2 C C! C4 # 6M$ $ B C $: *+,, A $ '1 A ! 1 #25 $ & $ !# ) A !# #C 5 ' !# A 2 $ 1 # ! : 1 ! $ MA # !# ) 1 $ 4 J & # *+,8 2 !11 $ & ! ! A #2 $ ( :0+ " >4$ 6 ! $ B C " C 1 $ 2 *+,8 ! *+7* '$' $ 3#2 M # $ *+7* $ 3C( $ $ !# C ' C 4" >4$ 6 & # : $ *+7@ ' $ 3C( #2 6) %! C & # " & ' ! ) 1 $ # 2 $ 1 : $ & 21 $ 2 6 !$ 1 A 6 ) A #2 ) !# $ $ ! 2 $) $ & C $ : $ 6 1! ) ( A #2 *+7@ " 2 #2 $ 1 (1 C ' A H& $ $B C AO 1 1 #2 #2 '1 ! C $ $ & $! 1 #2 ) " & %4C A $ !2 1 %! & : $ $ & 4 $ ! " 6 1! '$' : $ !2 ! A $ #2! $ & ! $ (1 A #2 # $ ! " & $ A ! 3#2 M A #2 4 1 %4 6 $ & C $ " #2 & % & !&$) ! ! : H & $ $ B C % C % ($ !1 & " A $ & $! ! $ &2 A 2C $A J & $ ! 4# $A J 1 1 # :0/ 91 $ 4 ' $ 1 A !&& $ 2 6 # # ( #6) ! A #2 " 51 ! $ & 1 $ & #2 5$ : $ &2 < (15 ) = ! $1 C !&& ( ! # #2 1 $ 2 A $ ! ) : 9 ! $! ! '1 ) ! & < C #2 1 $ '$ 4 A ! A #2 1 $ 28
HBM Levéltár: IV A 6/a 84.k. Petró L.: 138 birka ára (Bernáth György adósságkeres pere Papszász Eszter és Bónis Johanna ellen). In: Acta Universitas Debreceniensis Series Historica LV. Történeti Tanulmányok XI. Szerk.: Takács P., DE Debrecen 2003. 125-141. pp.
29
258 $ # #2 '1
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# ) $! : $ & 1 $ 2 1$ # 1 $ ! C A #2 & '$ 4# 5 ' !# C C ! $ A! / " @ " C IB C @ D" B""C C C " C C C @ @ C :,H %4C $ $ ) C $) ) A / " @ ! $ #! 2 $ # & (1 ) $ 1M 5 (1 : (1 6 C ) ! $ ! 5 '$ 2 # !# ' & % # $M !!A & ! 2 #14& 5! ! 6 ! $ A . $ $ $ 4 $ ' $' ) . $ & % # ! 2 : $ 6 1 $ 5 ' '$) ! $ #2 ' $ 6 4 1 $ # % & %4 A (#2 $ &2 <1 $ = 1 $ !2 ) 2 # $ # ! 1($ 3C A! 32 2 # 2$ ! ) !&& $ B C #( !#!1 :
30
Noszlopy A. i. m.
259
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
/%4)7( 0-, ! $
1
!:8
$
/
@
" C C C
1!
BCNC`NG /h
" $
"C
" C B B C *+78: % $
**
4
6' $4
"
C @
4
$ !# ! ! 6 ! $ *+7+L7/ 6 ! % #2 #! & ! C : $ 6 # #C ! $ ' )A $ '$!& 6 ! $! % $ # :* 6 #2 & . '$ 5 $!% 2 A A S ! 2 A ' 1' . ; #2 $ # % #2 & A ' ! $ 6 # #2 : " & 6' $ $ # # #2 ! $! 1) $ !# 1 4 . ) O # $ $ ' 1! ! % 1 C $ )A & $ 1 $# # 4 ' 1! ! 2$ M . #25 M ' ! $5 !# $ M !#! A !# ! 2 A #2 & # ! & $ #C # 1(1 $ !# ' ' ; #2 $ # 0 & # A $ $ %4 ' ! 1 C C : *+7+ C $ &4$ 4 $ 1 A $6 1 A 4% $ $ #2M ! $ 2 1A ! 6 $ 4 '1 A 2( 1 #2 #C 5 5 A # $# 4 : $ !# $# 6 #21 5$ #2 $ ##2M ! $ # % 4 &C A *+7/: C3 0+ $ # # ' 1! 2! ! 2 #! 4 $ ( < $ $ # !1) 5 ' '$) 2 1 #' '# $ 3 #2 $ !$1 =,A $$ $ ( $ #2 !# #2 & $ % &%4C 1 : $ # . !1 ! $( ! % . *+7+L7/ 7 ! $ $ !# ! ! : $ !# . # & ! ) $ . '$ # ( & $ # O( &A $ 1 ! eC # A '& A& ! ): #2 $ $! ! ! ! . 2 ! $ # . & ! 2$ : 6 C ! #2 # 4A $ )A $ !# ) 1 !$ . !$ 1 ' ' : $ $
1
!
#
Smith, A. D.: A nemzetek eredete. Ford. Keszei A. In: Nacionalizmuselméletek. Szerk. Kántor Z. Bp., Rejtjel, 2004. 204-229. pp. 2 Deák Á.: „Nemzeti egyenjogúsítás” Kormányzati nemzetiségpolitika Magyarországon. 1849-1860. Bp., Osiris, 2000. 28-50. pp.; Galántai J.: Nemzet és kisebbség Eötvös József életm vében. Bp., Korona, 1995. 7-42. pp. 3 Idézi: Spira Gy.: A nemzetiségi kérdés és a forradalom Magyarországon. Bp., Kossuth, 1980. 227. p. 4 Szántó I.: Szeged az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár, 1987. 31-144. pp.
260
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!#2 $ # . & $ # ! ' 2! ! A $ $ !# ' 4 &5 ! 1 % */80 4 1 !$ . #2 $ $! A ' 1 & & & . ) '$C # ! $ !# ! ! $ &% 4 4 . ##2)$) ! ! : $ 4 % $ & @ *+7+: & 0 $! < ! ! 1!# =: $4 *D 65$ C # $ # J5 2 : 6 #! !$. 1 ) C 1 *+,0 ! *+,7 '$' O 1 ; 2 ' ! ( 4A ! ) % &5 &' ! & . $! ! $ #2 ' ! 6 2 C $! !1 $ : ' ! 6' 6 # % # ! $ # $ ! : ' ! $ . $ ! $ ! . !$ ! $ $ 1 $ C 6 2 6 C) A 1 $ A 4 A : /( D " @ R" @" " C " " @ G" @ R " I BC D D C "C R" " D @ B " C @ @@ D $ $ E[999E9E: $ $ . 1 #2 #2 $ 4 6 # $ < $ C = . C #! A $ # $ #! A $ #! 1(1 % $4 ( & # : /G" G E @ C C R " C B" " @"E B D "E" @ @" ! C R " " BC " B" B C D A @ " " C @ C E "@ @ C" C" @ @ @ " @ @ @C o "@ R " @C pB C @ " " BC " BD @ B C 8 ; C 5 1'$' % 6 ! 2 A $ )6 ) #2 $! # A $ <& # $ $ = ! <& # #= . $ $ & # ! . ! C' ! ) !&! ! A C ! ! $ : /. E " I @ "@ A@ @ "@ @ C @ " @ F 6@ @ "C " @ @ @" C F " @ C B B" 6 @ R C C @ + B C FB C " C" " CC " 1 # ! 1 # $4 ( 6' (1 A %$ . 2 < #$ & # = . C # #2 ) !# ! $ ! 4 # $ ( #2 $4 $4 4C ! ! ! : /< "E C C @ ! @ , C H "E @@ 5
Szabó Richárd 1820. május 6-án született Szentgyörgyvölgyén. Tanulmányait Vácott és Pesten végezte. Íróként, újságíróként, m fordítóként az 1840-es évekt l publikált. 1849-ben tábori lelkészként a 16. (Károlyi) huszárezredben szolgált. A szabadságharc bukása után Kolozsvárott és Pesten dolgozott lapszerkeszt ként, s református vallásra tért. 1873. augusztus 9-én Fels kázsmárkon halt meg. – Zakar P.: Isten, haza, szabadság. Szabó Richárd kiskundorozsmai segédlelkész 1848/49-ben. In: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben. Szerk. Döbör A. – Jancsák Cs. – Kiss G. F. – Nagy T. – Zakar P., Szeged, Belvedere Meridionale, 1999. 19-30. pp. 6 Szabó R.: Egyházi beszéd, mellyet a békés átalakulás végett a váczi egyházmegyei kormány által rendelt, ’s Dorosmán ápril 2-án megtartott egyházi ünnepély alkalmakor mondott. Szeged, Grünn János, 1848. 4. p. 7 U ., 5. p. 8 Uo.
261
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
BF D B" <
PC" DC "E "@ 1 # ! !# 6 . 6 % 6
C
" C E@ A/
@@ C "
,
" "@
R
" C"
@ BC
$ ( # 4 # A #2 # 4 ' 1! 2 := 9 ) &! ! . # 1 $1 3 & : /M R B C C F @ @ " "F R B C R B " BC A
#2 @ @ D "F @" *" *+7/: % *@ ! A 6 !16 4C $ # 4 & '#' A ; ! 1 5 & A 2 $ >4$ 6 $ $! :** $! ' ) >4$ 6 ' !#! A J 5 > 2 C C #: $ #2 $ #2 # A $ #A $! 2 1 6 # ! $ $ : /G " G E @ B" C * @ " C " W @ C D " @ " E " E G " " @ " A C @ ' " C B" C X* B" F@ *0 F F" " @ @C D @ D " ,G " $4 #2 !# C # $ *000 2 $ ! &C $ ( (1 & # 1(1 2 1! ! : /! D @ " @ " @ " % "@ D " @@ "@ D BB "C B" "@ @ @ " B" D 5 C"D " " @@ C C " A H @ C"D @ BFB F *, @ "C @ B C $ >4$ 6 # 32 $ $ & ' 1! 2 C ) !#! A $ #2 )A # $ # # ! '$ 1 ! & 4 #2 !&( ! ! 6 # : O !&6' !# 1! A ! $ 1 $ ) %! C '$ !& # # !!! C ' #: /$ @ & " BC D "B& C " @ @ " A@% " E " @ %, @ " & FB C C " @ B" @ E @ " @ C " @ @ " "@ ECC @ C ! C @ EC D "C @ "E C @ B B % B CF @ "C I" I B I C D @ C C *7 9
U ., i.m. 7. p. U ., i.m. 10. p. 11 Szabados József 1818-ban született. 1841-ben szentelték pappá. 1843 és 1848 között bölcseleti és teológiai tanár volt a temesvári püspöki líceumban. 1849-ben helyettes plébános (adminisztrátor) volt Szegeden, majd Szászkabányán. 1864-ben Apátfalván lelkészkedett. 1876-tól haláláig Magyarpécska plébánosa volt. 1881-ben tiszteletbeli kanonokká, 1887-ben alesperessé nevezte ki püspöke. 1892. április 27-én hunyt el Magyarpécskán. – Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. 13. köt. Bp., Hornyánszky Viktor, 1909. 157-158. pp. – Szinnyei összeállításában a fölsorolt m vek között csak a bemutatott emlékbeszéd szerepel, a 18. jegyzetben szerepl , bibliográfiailag pontosan leírt gyászbeszéd nem. 12 Szabados J.: Egyházi beszéd, mellyet 1849-ik évi mártius 15-kén, midön uj alkotmányunk évünnepe tartaték, Szegeden a Marstéren mondott. Szeged, Grünn János, 1849. 1. p. 13 U ., 3-4. pp. 14 U ., 6. p. 10
262
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
P'
!% 1 $ !# & C A 2 #2 2 $ # 5 ! !) $ !# : )$ ! 2 ! O # E[999: $ $ $ !# ! &( ! !$ ! A 2 & 1 !# 2 $ '5 $ ! . '' 1! $! $ (4! 6' 4. 5 A $$ #2 # & $(%4 ! & % C 6 $ #2' #( 1 : /. "@ "@ BC C " " @" @ @ C %" " B" B C @ B" BC % " C 7B "E @ & o"C "@ @ p *@ C $)A #2 $ % #2 1 $ $ A ' !&6 C : $ 4% 4 ( /K " "@ E C B @" F @ @" @ " D C C B F *D $! $ $ # & # $ ( 1 A $ 6' ) 6 . H %$ ;4 1 $ . #2)$ C 6' !$! : /' B '" C X$ C C " " CC FC C " C Z DC C " H@ H I" ( E @ '" @ @ D I" G" C K @ 22 DCI *8 " C CD @ D *+7/: C 0$ >4$ 6 ! $! : $ # & $ G' ' ' & #2 4 5 '$ *+7/: & */: 1! 5 1!! #2 $ 1 #$ A $'1 # #C 2 J5 > 2 C ! ! : & &. G' ' ' & 2 &! $ 1 . $ $ # % #2 $ $ 2( ! !& !#! A ! C! :
15
$
U ., 8. p. U ., 9. p. 17 U ., 13. p. 18 Szabados J.: Gyász-beszéd, mellyet 1849-ik évi május 20-án a magyar nemzetnek Nagy-Sarlónál f. évi ápril hó 19-én nyert gy zelemkor elesett h fiaiért, a Szeged Szent-dömei egyházban tartott engesztel áldozat alkalmával mondott. Szeged, Grünn János, 1849. 3. p. 19 U ., i.m.3. p. 20 Uo. 16
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
263
#2 4 5 '$ $ $ ,-#2 1! 1 '1 $) /< " @ E "AC D C BB C% "AC 0* " " C D C " $ 3 $ #2! )$ ! 1 # C'1 $ 5$ A $ '1 ) $5 ! && $(%4C 1!# # ( ! $4 A 2 1!#5 $$ & $ &4 # 6' $ A #2 ) (C 4 ) ! & $ #2 $ # 6 C : /Z C " " @ " @ " @ D 5 C " " !" D A E " F " @@ @ @ C @ " @ @ 00 B @ "E @ !" D @ " C # ! ! !) $ # 4 & !A ' ! ' 2' #! $ $ 1 %4 % !! : O 1 ; 2 1 $ % &5 &' A $ $! 6 1 $ 1 ! '$ 5#2 $ $ ! 2 $! ! #2 2 ! &5 &' $ 3 5 : *+7/: C ,* ! 4 & 2 $! A *+7/ # $ A 6 #21 ! C! 1 # &! 1 :0, $'1 #! $ ! J 5 > M1 2 : & 2 $! ! 4C /. < " F " C BB @ " "@ C " C D $ !$ 6 '1 $) !&& C ' # /Z " "D C W "C #C @ C "D C C : $'1 # 6 ( /< W C B 07 $ " C B"F @ " " F "C H BB @ 6 '$!& #2 & #2 !$ 1 A 2 2 A 2 % C #2$)C #2 $ : b#2 . M1! $ &) ( ' !#! . #2 C ) !# C ( : \ $ & 2 $ ! $! : ' ! ! $ ! .! !1 C #2$) C 4 $ 1 4 .A #2 6 ! 6 # $ $ A O # % #2 !# ' $ 6 # 4 1 : $ $ C . $ <) = $4 C . ! $! & # $ 6 # $ A 2 $ *+7- !1 # $4 & ! & # 4 & : ! 2 # ( O # A #2 # 2 4 A ' %M $ 1 $ : ^ #2 $ # $# $ $ !1! : 5 ' ' & &4A #2 $ *D87 & $ 2 1! ( 4 # ! N 66 & C !$ ! ! !$ : $ #2 & $ 6' $ ! & 1 #2 # $ $! ! %! $ #A #2 $ # $ # M # 1 : E[99: $ $ 4 #2 $ . 65## !# . $# 21
U ., 5. p. U ., 6. p. A nyomtatott beszéd címlapján szerz jének titulusaként a következ szöveg szerepel: „Csanád egyházmegyei áldozár s temesvári f tanodában történészettanár”. Neve azonban nem szerepel a csanádi püspökség 1848. évi névtárában. 24 Anonymus – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Ford.: Veszprémy L. és Bollók J. Bp., Osiris, 1999. 14. p. 22 23
264 $
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' $
& %& %4 ' 1! : #2 $ #2 $ A #2 2 A $ 1 #! (1 #2 ! $ ! A 1 $ 1 $ !#M 1 : 6' ) ! '$ ( #3 1 : $ $ ' ! 2 2 &! C ! $4 99: 4%$ P %A ; 1 % 9# %! ' ' #C B C ( : $ $ !% A A % ! #2 6 4A ) 4 6 $ 4 : /< @ " CF BC @ AC @ "@ @ C C F BC E C @ FD "B " " C @ " A @ "A C C C " C @ "@ !" CF "@ A C @ " "@ * @ @ " F " C @ "@ " D 0@ "@ AC D" & 2 % $ $ C $5 ! ! 4 ! $4 $ $ % $ 1 4 6 4 : /!" " B @ C B @ " "AC @ @ @ @ D @ C "@ FC " C " " " AC C C CC " " B " "@ @ " " C C " " CF C D @ @ " " @ B " @@ A C 0D $ $ $ F $ 1 5 !#! &! 6' !&! 5 #2 4 A $ ! 1 #' '# A ! 1 #! : $ #2 5 #' '# #2 $ ( ! A 1 #2 4 #6 $ A 1!#5 1 $ ! 2$ ( ! $ 1 & C $ %4C : $ $ 1 $ $ 2 # 4 ) !# $ 23 . $ 3 : % % & 4A $ #) O #% 1! ) $! A 2 #2 $ A #2 $ # ! 4 1 #2 1 $ $ # : /* " "B " @" @ " CF " @ @ C F @@ E " " D @ "@ @ W C " F C " A F 6 " F C @ 08 C" @@ " C " I C " B"B B" H " " @ H & 2 $ # $ ( 1 6 C $ $! ! : ) !& ! & $ $ > ! O 2 > % & ( A 2 $ # #25 $ A ) *7@D 6 ! 1 1! ! 1 1 : /'" " E C X .A @ D " F @ "@" " @ " C D "C "C H "@ B C @ A@ @ "E A " " B"B "C " h C X# D @ A C )
25
&% 4
6
Korompay (Krum) A.: Alkalmi beszéd, mellyet a Szeged Sz.-Rókusi egyházban a muszka bevatkozásból származható veszély elhárítása végett rendelt 1sö egyházi szentmenet alkalmával 1849-dik évi május 31kén mondott. Szeged, Grünn János, 1849. 6-7. pp. 26 U .,: i. m. 7. p. 27 U ., i. m.9. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
265
C @@ @ "C E @ C "F @ !" F " C "@ %* "E C " . " @ " C F " @ D " @@ D C" I " @ C " C C @ @ BB BB D @ "H" 0+ . D" `@ " E " $ #2 $ $! $ $)C $ $ # %!C %$ ! $ 65## !#: /6 C J@ F" 0/ " F " B D " F B" B" @ & # $ # C A $ 9 1! ! 5 1'$5 A 1 # #2 M $ $ A $ $ & #2 $ # 5#2 ) : /* AC F B"F C I " @ " % @ ," " " " "@ "@ 6' #2 $ $! #2 6 2 : 2 '1 )A #2 . ! 1 5 #25 (1 A #' . #2 4 1! ! 2 #2 2 ! !% 1 & C 4 A 65## ; #2 $ # $ &! ) ! ) !# ) A $ # % !2 ) ! $ !# ! ! ) : $ 4 % *+7+ & !# & # ! & # $5 ! ! 5 & A (1 ' 1! 2 A $5 ) 2 $ A $ % (#2 5 ) A #2 $ <& # 1! = '1 C : #2 $ . 2 #2 1 2 & # . 1! 2$ !1) A ' 1! 2 ' ' 6 2! : $ >4$ 6 $4 *+7/: % ! C # 5' #A O # #2 1! 2 !# ! $ ! ! $ 1 A $ ! < !&6 C = 4 ' 1! ! A #2 2 6 : 1 $ 41 '$C # ## 2 A P % >4$ 6 ' 1! 2 !#! ! #! $1 $ '$ # A 1 4 6 $ 5# ) & % & ' 1! (#2 6' /J " X7 C E @ C C C @ C B"B X' " EE C C @ ,* & 2 E@ @@ AC @ F @ "C $! ! *+7+ C < 4 ! & 5) = . 1 #2 $ !# . $'1 $ < $ #) % $ % = ! < $ !C $ $ =A 9: ; 4 % % & 5$ . $ 3 .! C 1 : $ # #2 $ $4 *+7+L7/ $ 6 # # & $ ! ! A ! 2 1A A 1 '$' !# : b#2 #2 5 $ . $ & 6 A 5' ' 4 6 $ . #2 2 ! $ 4A & ' 4 ## ( 4 #2 ! : $ !# #2 $ !#! A $ # # 4 A 5 % 4 . 28
U ., 12. p. U ., 13. p. U ., 14. p. 31 Szabados J.: Egyházi beszéd… 10. p. 29 30
266 & 1(1 1 #2
2 ! # 2 1 #2 ' !
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' !#! .A #2 $ A C # #2 ) !#! % ! #2 $ 1 4 A 6) # $ $ A $ A A $ 1 !&$ ! 1! : $ !# 6 5 :
!#
& # 1
$
! $
$
: $ 5$ $ ! #$ !&&3#2 # 3 A A $ 1 $ ! 2
! %4 A C
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
267
94+ (!+.* /
/ !:
$ 8: V
1 /!1 $1 1 /a
$ #!
ABGDN HEESI
*>,((5* J , )040 , =+ )* # Nagyváthy János életútja #21 2 > *8@@ *+*/ ; % $5 A & C # ! 4# 2 6C 1 ) ' ' A B % ' !$ ( A 2 # 4& $ A 32 $ # !#! #24#2( C! ; & % B C $)# $ # ) # H A C "!% ! A ! 2 #2 :\ 6) ! 2 & $ $ $ A ! C$ #2 4 A !1 $ ! ! 2 $ & : #21 2 ! !1 6 # $4 M1 % H ' '$! )$ 4 '$' #2! M 6 %4 : ; # $ ) $ 1. kép: Nagyváthy János arcképe 6 # #2 2 1M $)# $ # $ ' 21 S!R'" ( " ) " TA $ 5$ $ 1 $! ) #2 !$ ' 21! S7B"B C * < TA ! $ 1 4& ) # 6 ) !$ ! 2 A J # % # &( : *8/0 P % C4 $ # # $# 4C ! $ 2 ' '$' A C *8/8 N #4 1 1 $ A *+*/ '1 $ # ! : ) 3 $)# $ # $ ( 4C 1 A # $! ) $)# $ # 1! 2 !# &C (! #: [' ' */D* 6 A #2 #21 2 C # 1 <& # = #2 # A # 1 $ 3 C ) 1 5 1 A 2/ " "@ A@ @ "@ @ C E D C , " "C @ C C " D 2 [' ' */D* $ 1 (1 1 5 '$) # $ # C "D C @ " $ $ A A #2 $ #2 / " @ " @ "@ " S< T " " @@ "@ @ C " @ 1
Vörös K.: Fejezetek Nagyváthy János életéb l Agrártörténeti Szemle, 1961. 9/31. 407. p.
268
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
@
C E 2
$ ! $ & #
#21 2 A !#2 #6
' $ 65##) C A 1!#5 #2 *)%-%4 % -+ (
" A C$ 4 4
& 2 1!
# 4 & !! ! ! $ 5#2!
) % ,>* =6 ()-*4
& 6+-
AE "@ @ 0 & F6 C $! ! !1 W $ #2 A C # $ # C 1 : X6,%.,
#21 2 AA #2 $(1M !# $= %( $ $ ) M1 & 2 *8+/ 2 6 1! :, & 2 #C < @ @ C " C "C S< T N )B 7 (@ ( @ '@ S( @ * D T N M@ ) @" " E ' " @ : 7@ @ 7 @ 6 @ C . @ W @ @ @E <; # = #C C $ 6 4# 1 / " @ C @ C @ "@ @ " "@ $ @ @ @ "@ C C C C C @ @ S< T C C " " " B " C C A @ C C "E @ C E " " A G D F" C D C @ " C DC @ C FB" @ " @ ! " D I @ @ ** PE" C C @ @ C C 9 $ ) M1 & 2 ' ' E" @ @ D C "F " )$ (15 #2 #21 2 $ ! 4 C A ! ! C! ! # $ $C A #2 6 #6 # $ # A !$ !) 3C ! 3C #C M1 : H 2 ! M ' !!) 3 $ %$2 P % J2' #2 ( 1 A 2 &C ( C ! !# $ 4 A #2 #21 2 !1 5 $ ) M1 $ !#M '& $ $)C 6 " FC C S< T BC ? 2 ! # @ C C $ 5F C B" 5 S6 @ P@ T 0 ! @ CC D@ ? NR G" 6 @ C G" " ?9 " D ' 7@ 5@ N " S< T G CF 7D , K A@ E @ A " < G " 4 MC @ A " ( $@ @ @ E @ "@ @ > ; #2 # 6 ( 1! !1 2 $ 3C 6 ( 4 # ) #C 6 A 0D: 2 /6 @ SP T ! $ C #2 $ 6 @ " D S< T @ D C A@ 5 " C C AC FB C , D " @ C " I, @ C " AF 2
U ., 407. p. Jancsó E.: A magyar szabadk m vesség irodalmi és m vel déstörténeti szerepe a XVIII. században. Cluj, 1936. 224. p. 4 U ., 181. p. 5 Jászberényi J.: A Sz. SOPHIA ’Templomában látom én felszentelve NAGYSÁDAT’. A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadk m vesség. Bp. Argumentum Kiadó, 2003. 32. p. 6 Kazinczy Ferenc levelezése. I-XXII. kötet. Kiadja: Váczy János és Harsányi István. Bp. MTS, 18901927. II.köt. 137. p. a levél keltezése: 1791. január 7. 3
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
"
FB B"D @ @E @ E @ " @ C C" " @E @ @ @ "E @ " @ @ C #" E C D " E AC @ ! AF C C "C C " " C " C C C C " BB C C Z @ C D D @ @ CC " " @ A E @ @ @ @ @ C C D @@ @ " 4 O $ 6 1 # A $ *8+!1 C! ) *8/@ # 1 # ! & '& : 99: >4$ 6 2( 2 $ ' 21 1($ 4 A & 1 '$! $ $ # A 1 $ 2 # $ 1 1! ! 2 2 1 ( :[ $ ) M1 AAC4$ ! $= C 1 A6 5 ) $ ! 2 $ '% 6 1! ! & # ! : #21 2 1 M6 C 1 $ $ ) M1 !$ 6 C!! !#2 '& 6 C & C 6 4: O 4 !$ $ %$2 1! ! ( A #2 '& 4$ 6 % ! $)A ! 4 #$ M 4C $ AA( " @ = 1 % 1 1 1 $ :21 6! ! ! h $@ XC NC &6 @ @ R" ) "" Q @ E % E " C "%!R " " C " S< T $ @E @ C RQ @ ( @C E $ @ @ 22 1 $ ) ! ) #2 ! ( $ $) A (#2 20 #21 2 *+/* $ < B @ @ $'1 # $ & A #2 AA7 " C @ E @ " C @ @ ! @ =A 2 ! #21 2 1!# ! 2 & !1 $ $ & C A 1 $ ) M1 4# A % & C :*, ;M1! 6 # $ 1 ! ! ! 1 W 1 ! 1 ! #2 6 C C ' # 6 C 1 $ )6 ! ! : M 1!# '1 $ !! ! 1 C $ h @ @
7
D C !
AC B C"
269
" @
@
C"
Révay, 78-79. pp. A magyar irodalom története 3. 177. p. 9 Ballagi G.: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest. 1888. 335. p. 10 Vörös K., 17.p. 11 Nagyváthy J.: Vallás-cserélés, avagy egy világi bölcsnek, egy jésuitának, és egy hazafinak aról való beszélgetések: ha vallyon szabad-e az embereknek vallását, a mellyben született, meg hányni vetni és van e szabad választása, azt, ha hibás, jobbal fel-cserélni? egy ember barát által. Nyomtattatott Gondolatfalván Elmélked János bet ivel. Hely n. (Névtelenül).1791. 13. p. 12 Nagyváthy K.: Nagyváthy János élete. Pozsony. 1891. 9. p. 13 Vörös K., 17.p. 8
270
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2 ! A $ $ #2! Q " @E @ C C C C C @
##2)$) ! !&5 ) '$ # #2 $! !&1 @ "@ @ C" *7 DA @ Q 6, ,(. +- 4 " @ E " H C " C ( K B C D 5G N! -N;(G #21 2 5 6' C A $ & !$ $ '$ 4 M1 A $ '$5 #2 '$' !# P ) ' % ' $' 1 $ 6 ( : 3 1 $ A 2 / @ / @ C " C @ @ C E @ & $ C # : M1 AA1 =A & 4 1 4 $ ) M1 $ %$ A $ 4 $ $'1 : / 6 $ ) M1 !# & !&$ ! A 2 1 & !&( ! 6 C $) A $ !&( ) ! 5A C5 % $ )1 ! '5 ! 2 A ! & $ C !& $ A )6 #4 ' # ! ' 2 $ ! ' ! ( A $ ! $A $ ! $ ' $ ' #2 !#! :*@ P 6 $ ) $ ) A 6 3 $ ! A 2 6! 2 ! ' ! !# C ! A 1 $ 2 # ! $ !! % 3% M : # &) & A 2 !$) 6 C $! ! 2 #C $4 #A $ & C! 6 1 #$ 1 6 # $ #! $ !# 1! 6 ' ) $ AA! " @@ ! @ " @ G C C h C E@ ) E BF "IB @ @ 7 @ "@ C " 2> ' CC @ E #21 2 4& $ $ #! $ 1 # #2 '$' A C ( 4 %! ! ! ' $ 6 #4 1! $'1 !# ! C #: Q (%))&*4 >* &+(%.U)6 )7 *)&+ % =26, 2)0( N "@ @ C @ @" !" BB @ " C "@ E A ! I BF #21 2 % & %( . ! I BF . A #2 & $ 1 ! $ 1 $ 2 '$' W(#2 #2 1 $ 3 2$ !& #2 !# 6 #2 ! 6 ! $!! $ # : '& 6) ! C #2 ) !# & ! C A 64 $ $ 6 C !## ! & $ $ : " # J!$ ( 4 *+++ AA 6 @ C @ C C " A@ @ ! B"F A C :=*8 C ! 5 $ ! ! 2 $! A #2 ) !# # # 6 6 C5 A & $ ## ! & # ## $ ) : 14
"
Nagyváthy J.:Vallás-tserélés. 21. p. Márton, 16–17. pp. Nagyváthy J. (1790) A veres barát. 30. p. 17 Ballagi G., 344. p. 15 16
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!#
) ! & $ # 2 3 ! AA! " H "@ C" @ C D B I C D @ S< T G" D B C " @ A@ @ %" A "@ 2[ " C # # $ # ! C3 ' 21 ' $' 1 $ ! : !# & # # # (1 $ AA! C @ " @ @ @ 2= G M " !& % '$ !# & 6 C 4 C$ A & ! 2 A 1 $ 1 ! ! # !1! !# ) 6 ) $ ( : < #2 5 ' = $ 4 #2 $ !$1 A % #2 &! C 4 : Q -%5, 4%), -5, %4 (5+5 . 0)- " " BB E @ %( M M1! #21 2 4& $ #2 A $ $ ! 2 & $ 1 $ ) 6 C) ! $ C A % & 1!# ! 2! : #21 2 1 $ $ % #4 WC4 C $ C #2 ! ! 6 C & C A 2 $ e ! & $ # $A % & 1 $ 2 1 $ : C'1) C #2 6' $ # C A < AD @ = $ AA6 01 A@ AD @ RA " #21 2 4& $ ! %' 4A 3$ C 1 4A $$ C '$ $ !## #2 A $ & # 1 5 #2 : $ 4 # $ &!5 1 $ #A #2 < C 02 !&$ ! @ " @ " @ @ H"@ @ C C C $ $ #2 ) !## #25 C M1 !# ! C !! A '$ 6 ! C ' # < " "@ @ A C @ A E @ " @H C " C " "@C H " @@ " @ @ C E 6 AE " @H F @ " @ @ C " AE H "F =00 $ 1 2 ( A '1 ! 2 $ $ 4 AA6C" " @ A " @ " @ AE @ " @ @ C C S< T G , @ D " @ @ "E C @ " C BB B CC "F C C "E A @ 0? #5# ) 6 # !1) # $ # #2 2 & 2 $! ! A $ 1 6 ! A #2 C # )1 $ 2 4 6 1 $)# $ # % 3 C ! 2( ! ! 5 :07 ;M1! 4 18
6
271
Nagyváthy J. (1790) Tsillagok-forgásibúl való polgári jövendölés Lengyel-országra. 49. p. U .,. 50. p. 20 Nagyváthy J.: A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar hazafinak öröm-órái. 1790. Hely nélkül, névtelenül. 12-13. p. 21 U ., 30. p. 22 U ., 32. p. 23 U ., 34. p. 24 Vörös K., 18-21. pp. 19
272
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
A #2 $ $ # ! 6 % &! '1 1 & # #2 ) !# 3 C !& A & # 1 $ !M 6 ! ( A !#& # 3#2A #2 !# ' ! 1 # 4 : (1 $ #2 $ 1 #2 # $M !!A $ 5#2 1 ! !A $ 4 %& %4C A $ 1($ ! M$ 4 #! 2 $! ! A 4 $ ! ! 2 6 ( :; $ ) 4# $ : $ ) M1 '$' !# #2 # $ C!1 5 $ &% #21 2A 4# 3 !# ' ! ) 5 A ( $ $ $ A $ A #2 ) !# A ! $ $ % #2 W / @ @ CF DF " @ "CC C B 09 C @ A@ #21 2 6 2 & # A 2 ) #2 3#4 C ! A 2 $ U %$2 B $ 4 ' $ $ $ A "C C " " E " @ S< T " PE" E @ . E " E @ @ N@ '@ E @ "E C 6 @ P@ @ E "D " @ " 0> 1 1 4 #A 6 % 6 #& $ 5 ) #2 & ! ) 99: B &4 '1 ) 6 # 4 !# C ) !$ 1 $ 1 ' '$' " 2 2 C A P % J2' #2 A $$ C 4 % #21 2 : *8/@ $ ) M1 & 2A # &% !) W$ #2! ! #21 2 ! 3 C $C : !) & $5 !# !#! A $ M1 ! # $ ! $)# $ #6 C $! : 1! /! ( K C `@ " E i %( MA *+-/ ! $5 2 A 2 $ *+*+ O 5 & !# 1 6 : ;M1 4 3 A #2 #21 2 & 6 6 # 1 /24=1 " @ @@ @ @ @ D CC F #2 '$# $ # ! C3 ' 21 A $ ! @ " 04 $ ) #21 2 4 $ $4 <( . " )" @ @ ' C ' @ " = %( M C 4 C $ ! ' & $5 !# !#! A ! $ $! ( : !$ % $ ( 6 A 2 ) 5 A #2 $ ! M1! A ! < @ " " @ @@ " " @ " @ " B @ E D " I" C @ =0+ $ ' %' A 1 ! A (15 6 1! A <7B"B C * =C C #2 &% ( A #2 / RP @ " * C r C G C '"@ " G C" D R$ " C R C @" C C @@ R 7 C C P@ @ A 0/ C #21 ! / 25
U ., 16. p. Benda K.: A magyar jakobinusok irata. Budapest. 1957. 624-625. pp. 27 Vörös K., 399. p. 28 U ., 402.p. 29 Nagyváthy J.: Közönséges Instructio a Mltgos Tolnai Gróf Festetits György Királyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl”. Keszthely. 1792 Kézirat, 170. p. 26
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
"C R$ " r R C G RC : ,- C4 1 ! $ ( /!RP @ @ " \ rG '" " '" R '"C E B R ) @ @ S< T !R$ " C ! R" C B Cr`@ " 7C C '"C E r S< TD @ @@ S< T C @ "h ! ) " G "C @ (@ Q "D " " G MC " B D '" @ MC " B M C BG E @ "; " " @ ?2 #21 2 & & C <& # C = 6 6 $ ) $ ) C $) $ 1 1$ A! #6 6 # : #21 2 M1 ! & 5#2 &% 1 4 2$ !& $ $5 !# !#! ) $4 : " # #21 2 & 6 6 # O C 4%$2 ! " 2 2 !$ 1 ' $ 1 1 # &( C A #2 #21 2 '& $ ! A 4# $ #! 2 A,0 C # & 1 $ 3 ! A #2 # 1 )5 A $ 6 & # $ &% 4 4 A ! & #4# ! ! 6 # $ : !$ !# ! ! ! ( ! 1 6 C $ A $! ! # & C # (1 A 6 '$!& !# & 32 '1 ! !1 & & #! 6) !&$ : " # $ /6 @ @ @ @ @ @ & @ D #21 2 6 ! A " H"@ m?? !# 3 C # & # C A $ !$ #C $) 1! ! 2! / " " B" F " R( " G R) " @ @@ H A @ R' C B" Oh " RKD ; @ " ; @ " C @ C G" D " R7D C R P @ ) R (" " @ E A @ @C !" AF G $@ @ " C @ "C " R 6 H@ E R " ! "E @E CX ?: rAC C #C
@ D @ . # $
273
"
@
& 6+- & 5 (+&% ,>* &* &*)- % #21 2 6 A #2 #2 $)# $ # $( 1 #C ) 6 A (#2 / " H B C C ! $ A " B" " " @ ) #( : ;M1 6 C $! & # 32A ' $ $) ! $ $ ! A (#2 $$ &% % & ! 2 # #6 # &( ' $ # $1! : J $ # 30
Uo. U ., 171. p. 32 Ballagi G., 334. p. 33 U ., 46. p. 34 Nagyváthy J.: A’ Szorgalmatos Mezei Gazda. Pest, 1791. 470-471. pp. 31
6 C $! #2 $ / $)# $ # $ # $ # A # 6
274
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
C $)C A #2 ' 21 # $ # $ & )C! # $4 ( A ! # $ ( 4 : # $ 4 ! ) C #2# $ # $ ( # /! '" (" )" /! ( $ "D C /( $ C " D %( M ' 21 : 6 ' $ # $ /( .@" )" " 1 4 4 %( M ' 21! A ! P % C C" " # $ #2 1 4 # 4 M1 /. " lE H C C R. "@ R C H @ C C @ @ R( " A C H& KC " C E @ @ B" B ?4 $ 1 $ 2 '$' 5 6' (4 # $ # M1 6 ( C4 A 1 " @ 6 " C )" " "@ @ C "A ?[ ! C C @ )" @ E @ @ @ C . "@ ?= \ & $ 1 4 & '& 1 A $ $ " 6 4# $ # 1 $ 2 !&& 2 41 $ 4 (4C 1 : '& 6 4 #2' #1 $ A % & C 2$ ) 4 C 1( # 3 2 $ : ;M1 $ $ M # $ 6 # A ! !&$! $ &! 6 C $! 6 @ @ " @ @ "E A S< T J X( " " " *D RK @ S< T R( $ A@ ( C C R( " h B BIC C C " R :1 @ I R.@" C ( . "@ @ X X #21 2 & # C # $ ! $ !&$! ) 1 ! ! !! C A 2 $4 $ ! ! # $ $ 2 1 A (#2 6! 6 @ " AC : $ 4
U ., 397. p. Nagyváthy J.: Magyar Practicus Termeszt . Pest, 1821. El beszéd VI. p. 37 Uo. 38 Nagyváthy J.: Magyar Házi Gazdaasszony. Pest, 1820 3. p. 39 Nagyváthy J.: A’ Szorgalmatos Mezei Gazda. Az Elöl-járó beszéd oldalszámozás nélküli. 40 Nagyváthy J.: A’ Szorgalmatos Mezei Gazda. 470-471. pp. 36
275
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
*8/* !) 6 2
1 $
#C
M1 # # 46 $!% 2 P % : #2 ! $ $ $ $ 2 # )1( ! $ $ & $ 1 :B $ [ $ M1 / E" C" @ A@ F C C F @ E :2 ; #6 #2 )A #2 /!R '" (" )" $ 5 6' 1 $ 1 $ !) # 4 &! # !$! ! : 9) M1 5$ ! &( #A #2 #2 5 6' 3C( !# #1 A ! (#2A $ 5 ) #1 A % ! A #2 <$ K C ' B A@ @ U F V " @ " D A " B ! " @ & " C "A :0 5 )6 1 !!A% & 5 6' $ # 1 ! A #2 ! : <( )" " 1 $ ! 2 $ # 32A % $ 6 ! #2 C A $ !2 # W%! C A #2 ! !$ & 2 # C . # )" @ @ @ 7B" C @ ( C D @ & @@ @ !" C C C :? )" " "@ E ! 2! $ M# $ # $! 6 A 5 6' $ $) #2 / R( E " C " B AC @ "D DC I D A@ :: # '$# $ # # #6 # $ M1 / R$ "CR @ @ R " @ " @ "E $ C" C " R " @ D R$ C " C " :9 [! @ ! 2 #2 # $ # 6 C $!!) $ 1 $ 2 $A ! #2 $ $ : " 1 #2 # &( A #2 #21 2 A C'1 '$& 3 # $ $ #2 )C 1 A $ / " @ " " @ @ D C" " @ AI @ C $ ! " " @ @ C A @ " @ @ H IC I @ E C " " @ @ @ E 7D C @ @ & 6+- (5, , ,
" C
41
&
,)6 ,&U=?-+(+.
2 J2' #2 *88/ #6 # 6 " BB ! C m:4 #21 2 6 2 # #! 2 '& 1
$ A
#2 / @ B C #2 2 1M $ #2 ) #25 C
@ # $
Lázár, V.: Nagyváthy János emlékezete. MTA Agrártudományi Osztály Közleményei 3-4. Budapest. 1955. 254. p. 42 Nagyváthy J.: Magyar Practicus Termeszt . 9-10. pp. 43 Nagyváthy J.: Elö Beszéd (1821) 1.p. 44 Nagyváthy J.: Magyar Practicus Tenyésztet , Pest, 1822. El beszéd III. p. 45 U ., IV. p. 46 Borotvás-Nagy S.: Nagyváthy János. Budapest, 1942. 43. p. 47 Bessenyei Gy.: Holmi, 1779
! /!
276
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'"
(" )" $ C :B $ $ ' 21 " E"@ " E D " @ BD F :[ M G B @ E "C ! 6 # $ # 2 1 M1 ) & # C ( $ $ 4 !) $! ( #2 2 1 A #2 ! ' ' 21! ) AA!"" HA C" " C ! " "E " " A &C " " ( . " @ B A R RC "" @ @E (" R @ " C C " 6 H@ @ A@ E 7B C := #2 2 1 ( $ 2 (1 1 A ! $ $ A 6 # 2 ( $ 2 $ 5 : $ ( !$ !#! A $ 2 # # #21 2 6 (1 6 #2 $ G B @ E "C : $ $4 4 M $ 2 2 1 )$ ! ) ! ! $ AA* B @ " A@ E @ R @ " A C C @"@ C F B $B C BB @ E[999: $ $ 1!#! # 4 2 1 M1 ) #21 2 #C 1 A ( 4 # $ 4 # #2 2 1MA $$ !$
48
Lázár V., 251.p. Kaz. Lev. XIV.köt. 31.p. 50 Uo. 51 Uo,. 52 Kaz. Lev. XV. köt. 153. p. a levél keltezése: Csurgó, 1817. április. 10. 49
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
'"E @ ! $( ! ! # 1 2 A #2 & #2 2 1
6 ! A '$! )A $ $
5 : #21 & $ $ 4 $4
277
2 $! #3A #3 2 $ 6 # 4A ! ! $( ! ! C 1 :
((5,>*&))+( $ @ )I C #21 2 4#C $ ( 4 # $ #2 ! M1 ) ! ' ! $ &! ) 2 '$' AA R )" @ $ @ AF R " C B C @ CC C R "@ C " @ C D C "C C " @ @ $B R C C @ @ C B " @ E R( N @ C " A@ =@, #21 2 # C A #2 AA " C C =@7 $! # 4 ! C $ : ;M1 # $ #' ! $ & 4 ) C ) !## ( A $)# $ # 6 A # 4 $ 3C( $ & M1 A $ ! M1 ) ! ' ! ! 2 $ : #21 2 6 # $ #2 $ 6 !! & ! C A $ ' 21 #C ! ) $ ) M1 & 2 #C ! ( '& A 2 % !) # $ # M1 $ 1 $ 2 ( ! C 1 6 & # $ &% 4 4 A ! A ! & #4# ! ! 6 # $ : > ) # 2 # 2 $ 6 C) ! ! 2 $ & C $ A M1 $ $ ! $ #! $ !# $ ' #C : * )* " BB J9J!$ •*+++‘! ( "@ 2[09 : " & : 96C: " > •*/8,‘( "D " @ qQ*** "@" :" & : " G •*/@8‘! :" & : "U U [^ . JI •*/70‘6 ( ) " @ : $ # A */70: ,, 8*:&: JK H! $ : •*/8/‘ ( "D " @ @ @ @ BC : ! 4A " & : > N‡ ! •*/,D‘! " D I C C I D C BC " qQ*** "@" : N C: >^ " \ I9>4$ 6 •0--,‘! '" 'J-.*! R $ @ @ C " 6!)k'W5!$R! @ @ @ C " D I C : "&: # 4A 0--,: 7" " K "C : 9EE99: ' : C [ %$2 > ! O 2 91 : "&: ; A *+/- */08:
53 54
Tudományos Gy jtemény 1824/XII. 68-69. pp. Nagyváthy K., 57. p.
278
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
B^ ^ [ •*/@@‘6 @ P@ C " :; # 2 U$ 2 '$ ! 2 , 7: "&: JI[^ OI > •*8/-‘ Q @ CC @ B C @ C " E E "C C & " " @@ "F @ C " @ "@ " @ C O @ @ 2 J 6 1 ! ) > M 1 : O 2 : !1 5 : JI[^ OI > •*8/-‘ E @ B BC N "@ @ C @ @" !" BB @ " "@ E F BF ! " FC C O 2 : !1 5 : $ 1! 2 !&C! ' ! !# % : E[999: $ $ #2 '& 6 #2 $ 4 : "&:A */@-: JI[^ OI > •*8/-‘ ! @ " @ E " H C " C ( K B C D ! " FC C : O 2 :A !1 5 : JI[^ OI > •*8/-‘ ! " " "@" C " " BB E @ ! " FC C (5 : O 2 : !1 5: JI[^ OI > •*8/*‘ ! " " " ! ( "@ " " @ C " F H A 999: ' : JI[^ OI > •*8/0‘ /7B"B C * ( $ )E K )B 7@ 7 @ ; " )" @ C "B: $ 2: !$ JI[^ OI > •*+0*‘ ( $ " D: H : ) $4 *+*+ : 0: H A *+,@: JI[^ OI > •*+00‘ ( $ C " D: H : 0: *+07:A ,: :*+0DA 7: :*+,D: H : JI[^ OI > •*+0-‘ ( @" " " : H : *+0-: 0: A H A *+,-: 6 @ P@ C B A@ A : KGU;^ IU JI“> ;\ IA *+07: E99: ' D@ D/: &&: JI[^ OI •*+/*‘6 @ P@ C : H $ 2: H^ G9H $ : •*/D@‘! BC ? 2440 , 2[:=: [ ^ H9e> ^J•*+//‘*+//L,+: $ #21 2 % !& : [_ _ 2 •*/D*‘ K " 6 @ P@ C C D : 9: # ' ! $ A */D*: / ,*:A,8* 7-+: &&:
279
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
/.
E C @ E H BB F
@ *@ S-
*6+ (
C I @"N T
34, / !: :
$
/ 1
Q'
1R V $
# /
*)7&9( * *+00 *+/0 9 2 G ' ! $ : 1 ( 4 A A $ 4 : ! ! ! 2 % !1 ) $ : #2 ' ! # 6 ! $5 4 A C $ ) 1 #2 2 % A 2 % % !2 $ :9 2 G $ & $ &1 # !M ! 23 1 : $! C 6 A #2 9 2 G '$! $ & ! ! A *+D+ 4 # *+/0 # #2 $ %4 ! 6 C : $ 6 1! 1 A0 @ % A, !&1 ) $ & 4 A7 1 $ ! $! ! '& $! 5 : > 2 $ <% = 9 2 G *+D+ # %4 4 ' ! ) $ !!! '5 ! 2 ! & & 1 (1 C : & ! & % 9 2 6 4 !$ 1 #2 & ! : & % $5 ! M *+00 5#21! $ # & %$ M ' ! !1 (1 6 B C 6 #2 ! : ! $ 1 $ *+7+L7/ 6 ! $ # % A 6 1 ! 2 $ ! : *+7/ 1! 2 ! $ 1 % $ ##2M ! A C H 1 2 $ ! M ' ' A 2 1! $ ' 1! 2 $! ( A! 6 # 1 # 6 #21 ! #: 1 # $ 46
1
Irányiról ld. b vebben: Déry S.: Un emigré hongrois en France. Irányi. Kolozsvár, k. n., 1943.; E. Csorba C.: Irányi (Halbschuh) Dániel. In: Márciusi ifjak nemzedéke. Szerk.: Körmöczi K., Bp., MNM, 213-237. pp.; Illyés B.: Irányi Dániel emlékezete. Kecskemét, Sziládi, 1893.; Koltay-Kastner J.: A Kossuthemigráció Olaszországban. Bp., Akadémiai, 1960.; Kósa, G.: Daniele Irányi, un diplomatico di Lodovico Kossuth in Italia. Bp., Societa Italo-Ungherese Mattia Corvino, 1943.; Szabó Cs.: A függetlenségi eszme képviselete a 48-as pártban a kora dualizmus id szakában. PhD dissz., Bp., ELTE BTK 2002. 2 Helfy Ignác irathagyatéka. MOL. 1526 utáni gy jtemény R 75.; Simonyi Ern irathagyatéka. MOL. 1526 utáni gy jtemény R 169.; Irányi Dániel irathagyatéka. MOL. 1526 utáni gy jtemény. R 75.; Kossuth-gy jtemény. MOL. 1526 utáni gy jtemény. R 90.; OSzK Kézirattár Levelestár 3 Egyetértés, Ellen r, A Hon, Magyar Újság, Nép Zászlója, Pesti Napló, Vasárnapi Újság 4 A több száz kötetet kitev Képvisel házi Naplók és Irományok pontos adatait jelen esetben nincsen mód feltüntetni. 5 A teljesség igénye nélkül, példának okáért: Bartha M.: A Függetlenségi Párt. Kolozsvár, Ajtai, 1890.; Eötvös K.: Magyar alakok. Kortörténeti rajzok. Bp., Lombardi, 1904.; Irányi D.: A függetlenségi és 48-as párt szervezete. Bp., Pallas, 1888.; Irányi D.: A negyvennyolcasok és a nemzetiségi kérdés. Milano, Tipografia Internazionale, 1864.; Irányi D.: Magyarország függetlensége. Milano, Lombardi, 1863.; Irányi D.: Megjegyzések b. Kemény Zsigmond emlékirataira. Bp., Tettey Nándor és Társa, 1883.; Pártos B.: A függetlenségi és 48-as párt szervezésér l. Bp., Grimm, 1887.; Podmaniczky F.: Naplótöredékek III-IV. Bp., Grill, 1888.; Pulszky F.: Életem és korom. I-II. Bp., Szépirodalmi, 1958.; Tóvölgyi T.: A Függetlenségi Párthoz. Bp., Aigner, 1878.
280
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
5 6' # A ! 1! 2 #C 2 1 ! & %$ !# #2 ; #2 $ # < = & %$ 1! 2 !# 6 C ( & ! ! " % M & : ! ! C 1 AN B N #( . L C . %( *+D+ ! 3C 4 1 $ ; #2 $ # ! $4 ' ! % & A 2 # #C 1 : G' & A ) #2 1 $ # # 4 $! ) 1 #2 65## + % $+ %,) 5 -0 0(,BCYC .
$ # %4 A 2 #( !#! 1 : ; '$ (! ! : 5 6' ' $! ' M ' A $ $ $ # J 6 C #2$! &C #2 & $ #2 $ # %' ! !A :D : #2 # &$ $) 1 A ( : *+D+ 1 $ )! # $4 6 2 ( % !&1 ) A #2 $! !# & # &( :
8
*+D8: C3 0@ 9 2 1! 1 ) 6 ) $' A #2 ; #2 $ # !&1 ) ! ! $ :+ $ # %4 !) B C %& 9 2 & C A C4 # . $ $ !!A $ $ 6 # C . # (1 A #2 A !) $ ! A O # $ A (#2 ( C <. " &C " C ( "@ " " @ & @ " C @ " ( "@ @ " J" @ C " @ C I D C C C & " " @ " " C C " . " @ "@ # S @ C " IT @ " @ "J" @ B "D " & " " " @ @ " @ " C " @ E E D"D C " F C B " @ " "@ @ @ "J" @ I D C C C , @ "E " " @ " " E @ "E @:=/ 9 2 *+D8 % ! ! '' ! 6 C A #2 H!% !&1 )1! 1 $ A*A 2! ) # <‹ BB @ " @ -C C "D B @" 'Q C F C Q @ ) C F " 7 "@ C " BC C "F " :=** 9 2 *+D+ C! $ 1 ! C #! $! $ !! & C 1 A 3#2 #
Charles-Louis, Chassin – Irányi D.: A magyar forradalom politikai története. 1847-1859. I-II. Szerk.: Spira Gy., Bp., Szépirodalmi, 1989. 7 A hazatérésének és képvisel vé választásának körülményeir l és problematikájáról ld. még: Tóth E.: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete. (1826-1874). Bp., Zrínyi, 1967. 149-157. pp. 8 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1867. jún. 25. MOL R 90, I. 4863. 9 Kossuth Lajos Irányi Dánielhez. Turin, 1867. júl. 3. MOL R 75, I. 49. 10 Kossuth megválasztásról, Bubreg Mihály ellenében ld. Sz. n.: Helyi Kossuth-imádás. I-III. In: Pécsi Lapok, 1867. nov. 24. 1. p., dec. 1. 1. p., dec. 5. 1. p. 11 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1867. dec. 23. MOL R 90, I. 4958.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
281
@
H C D C BB " :=*0 ! 2 $ '1 $) 1 $ ! 2 !#! <J " @ "\ C ( i @ •; #2 eC # . : :‘ @@ B" C C @ 5@ E C @ E H BD @ @ @ "@ C F E C @ @ 5 @ C D @" C @ :=*, $ ! 1 ! ( # A #2 < = 1 $ !&A ) $(1 6 # C !&1 ) & $ : *+D+: C *8 1 $ 1 ! . ! $ & . #2 $ # & 4 ! $ A $ 9 2 <. " @ \ D @ :=*7 9 2 ! A *+D+: % 0, 1 ! 6 C A #2 $ ! ; #2 $ # A !&& &$ $ ) (1 A !&1 ) & $(%4 <6 C "@ C " C " " D C D D C " C < =*@ -C N *+D+: & ,$ 4 ( A #2 B C 6 # C !&1 ) !# A 2! C 9 2 G !&:*D G & C4 # $ '1 ) ) C 1 9 2 ! $! ) A 5 # :*8 9 2 *+D+ C3 1 C $ #4 3 A #2 . C . $ ! ; #2 $ # A 1 $C # !&1 ) <‹ C " " C DC @ " B "D C &2 "B @ B H AC C" I E C D @ B CC B " C " "D DC @ " @@ 0 " @ C " "E A " "D " @ C C C @ @ #2 C BB " :=*+ B $'# $ A !&1 ) & $ % 1 C A 2 #1 $ # ! % 1 $ ' 5 <M C •‹ ‘A @ " " B"B " @ " C C C C :=*/ # C -C %( M 3C # ( @ "@ A *+D+ C3 $ ! ! % # A #2 &!% 1 $ 4 . !&1 ) & $ 4 . C ; $ ! A $ 9 2 G 0C 1 : & (15 & A (#2 6 # $
Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1868. jan. 9. MOL R 90, I. 4986. Uo. 14 Kossuth Lajos Irányi Dánielhez. Turin, 1868. jan. 17. MOL R 75, I. 52. 15 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1868. márc. 23. MOL R 90, I. 5058. Uerr l ld. még: Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1868. április 6. MOL R 90, I. 5069. 16 Junius: Pécs, april 29-én. In: Pécsi Lapok, 1868. ápr. 30. 1. p. 17 -a-: Nyugodt elemezés. In: Pécsi Lapok, 1868. évf. jún. 4. 1. p., Sz. n.: Vajda János és széls ink. In: Pécsi Lapok, 1868. júl. 23. 1. p., júl. 26. 1. p., júl. 30. 1. p., N: Pécs, decz. 17-én. In: Pécsi Lapok, 1868. dec. 20. 1. p. 18 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1868. jún. 20. MOL R 90, I. 5112. 19 Uo. A választásokkal kapcsolatban ld. még: Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Párizs, 1869. márc. 27. MOL R 90, I. 5174. 20 Pécsi követválasztás. In: Baranya és Pécs, 1868. jún. 18. 3-4. pp. 13
282
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
" " @ "E . *@ @
"@ A E C B % C " @ "@ " "@ " C" @ B" 2:11 E C" " C D"D E " C B C @ F C @ "@ C " *@ 5@ @ " X =0* *+D+: 1 *+ 1 4 9 2 & 1 ( i @ A *@ 5@ C " %( :00 ; ) 6 $ *+7+ & $ 1 4 1 $ ! ! : e#2 1! A % ! 1! 2 ( ; #2 $ # $ $ 1 $ A #2 #2 $ !# $ (C C # : 1 & C ( A 1 # ' !! '1 ! A $ 4$ # 6 A !& 1 ! 6 A $ 4 %' ! A $ ( A M ! 1 2 # $M ! : B 1 ! 6 C $! $ A 2 C !) !&1 ) $ $! # C $) 1 4$ 6A 2 A 2_ ' A % $ J2 A $ #2 [ # : $ & % & C 65## !# ! #2 $! ( 1 : #C $ *+7+: 999: ' 1! 2% &C A! $ A 1 : $ &% & A 1 C 2$4 (1 $ ! A $! A ) # !2 1 $ ) 1 $ : B # 9 2 G 1! ! : % $ J2 (#2 6 # $ <#@ *@ @ " C C B :=0@ $ #2 [ # 4 !&& #
Uo. Irányi Dániel levele a pécsiekhez. In: Magyar Újság, 1868. nov. 18. 1. p. Uo. 24 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Pest, 1869. ápr. 19. MOL R 90, I. 5181. 25 Schwarz Gyula Kossuth Lajoshoz. Pest, 1868. ápr. 25. MOL R 90, I. 5092. Vö. még: Schwarz Gyula Irányi Dánielhez. Pest, 1868. április 24. MOL R 75, I. 57. 26 Szilágyi Virgil Kossuth Lajoshoz. Pest, 1869. febr. 14. MOL R 90, I. 5165. 22 23
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
283
& $ $
$ :08 ! 7+ & $ *+D/ 1 $ # C4 & A $ $ # 0$ 7- !&1 ) 2 A (# G & D1 $ :0+ 7+ & *+D+: & ** ! . C4 # A ! 6C `@ " E @ .& # C 6) & C A *7 !&1 ) ( 1 :0/ ; C *+D/: C *7 ! '$$! 1 $6 C 1 0D !&1 ) ( 1 A ( i @ :,25 1 4 & 1 & !2 ! ; #2 $ # 4C $5 !# !# A # %4 !$ ! 2! 6 51$ # A '$' #! $ 4 # & C A 1 ! $ $) ! $! A C # #2 ) !# ! C 4 ' 1! 2 2 A 1 1 $ !! 6 51$ # A ( $ 1 $ '1 ! A $ 2 C # )1( ! A 1! ! 2 2 1 ( $ # A 1 $ # # 32 $ A '$ M1 ) ! C 1( !& 1 ! A '$ A M ! 1 2 # $M ! A ! & ' 1! 2 A 1 $ 4 $ 6 C 5# ! : B C 9 2 ( 1 ) 3#2 M A #2 9 2 *+D/ C 65## !# 1! $5 !# !#! A & $ 4 1 #1 4 ( 1 :,* 9 2 5 ! A #2 & & # & $ 4 1 1 #2! 6 A $ ; $ >4$ 6 ! $( !$ :,0 1 $ 3#2 1! A #2 #1 $ & A (# $! ) & 1 A 7+ & %!
27
A számadatokat ld. Ger A.: Az elsöpr kisebbség. Bp., Gondolat, 1988. 11. p. Ger A., i. m. 18. p. 29 A párt programját ld.: Magyarországi pártprogramok. 1867-1919. Szerk.: Gergely J., Bp., ELTE, Eötvös Kiadó, 2003. 93-94. pp. 30 A negyvennyolczas párt válaszfelirati javaslata. In: Magyar Újság, 1869. máj. 14. 1-2. pp. 31 Vö.: MOL R 75, I. 74., I. 75., I. 76. 32 Irányi és Madarász vitájáról ld. b vebben: Madarász J.: Emlékirataim. Bp. Franklin Társulat, 1893. és Irányi D.: Megjegyzések Madarász József emlékirataira. Bp., Pfeffer, 1884. 33 Kossuth Lajos Irányi Dánielhez. Turin, 1869. aug. 10. MOL R 75, I. 75. 34 Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Pest, 1869. szept. 19. MOL R 90, I. 5201. 35 Kossuth Lajos Irányi Dánielhez. Valdieri, 1870. júl. 30. MOL R 75, I. 86. 28
284
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ $ <<
4A $$
!#
#2 & 1 $
@ C" " " C C" @ " C C " C " " A@ #2 <W @ " " @ B CC" @ -@ IC C @ @ !" "@ IC H @
# $ $ 1 $ A #2 !# A A !&1 ) $ C B C C " B"B l C @ :=,D ; & # 4 & $ A BFB F C @ @ @ " C I " C "@ " @ C "@ A "F "C D :=,8
,6,),4 ,& 40 6%(,)3 25 F + % $+ %,) %44,% + % 9 )%5 9(4* % *)%-%4+=+ 4 ) %))0 ,%
/ &
J=(+&. #
9 2 <'"A "
) $' *+D8: & *D & & A C \ A@ @ " " D H •"' $' ! 2 B $ 4 . : :‘ @ B" @ @ @ " B AC C C" " * " I B" B FB B E "F C C C ""F $ " F @ E " " " A E " IC C @ @ C C A !" D " "D H "E A@ @ C" " H C B" C C F B C @ @ @ '" C CC " A 2 A@ E @ D CC E" :=,+ N $ !## C #A $ '$C # & 4A $ ! ) A '$ # $# 4A & $ )A $ )A & 1 $ ) ) 6 # ' $ !$ : ) ( 6 1 2 $ 1 4A A $ $ !# ( : !" H D @ C @ "@ %( M % ! 6 C A #2 2 C & # $ $ 3 6) & '! A C A #2 C A '$!& $ 2
Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Pest, 1871. jan. 29. MOL R 90, I. 5309. Irányi Dániel Kossuth Lajoshoz. Pest, 1872. nov. 26. MOL R 90, I. 5425. I. D.: Levelek egy képvisel höz. In: Magyar Újság, 1867. április 16. 1. p. 39 I. D.: Levelek egy képvisel höz. Az új f ispánok és a megyei választás. In: Magyar Újság, 1867. ápr. 24. 1. p. 40 I. D.: Levelek egy képvisel höz. Egy democrata párt alakulásának szüksége. I. In: Magyar Újság, 1867. jún. 9. 1. p. Hasonló gondolatmenetet fejt ki, kiegészítve az 1867-es kiegyezés kritikájával: I. D.: Levelek egy képvisel höz. Létezhet-e szabadság, egyenl ség, testvériség közösügyi kormány mellett. In: Magyar Újság, 1868. ápr. 8. 1. p. A demokrácia fogalmának körülírására kés bb is visszatér: I. D.: Mi a democratia? I-IV. In: Magyar Újság, 1869. júl. 10. 1. p., júl. 18. 1. p., júl. 20. 1. p., júl. 23. 1. p. Ebben a cikksorozatában a demokrata fogalma a következ : „A demokrata mindenekel tt nem a maga javát, népszer ségét, hanem a közjót, a nép javát keresi, mivel igaz, jó barátja a népnek, nem kételkedik neki is megmondani az igazat, épen úgy, mint egyes embernek, az szinte, jó barát. Ehhez bátorság kell, melyet csak tiszta öntudat, önzetlenség és az igaznak, a helyesnek az ismerete nyújthat.” 37 38
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
285
& ! A $ $ % ; #2 $ # 6 #C 3CC A ; #2 $ #C # !& 1! :H ! $ $! A <6 @ C F E " @ C @ "@ @ BC / DC C $$ $ /!" DC C C " DC C "@ B C := ' % $ $ !# ! ! 5#2! A 2 ' '() ; % #2 ! ! 1 A 1 #2 1 : 9 2 $ 1! 2 !# $ ! ; #2 $ # < = 6 & ! : N $ # $A 1 4 % 5# : #2 & ! $ ' %' ! # ! ! 1! <( E A " " B C " @ " C C C C H C H @ B =.6 # $ 9 2:[ A #2 !&& $ $ % 32 %' '$! ! ! #2 : G 1 % #2 $ 2A $! $ $ $ %! A '$!& ! 4 M A 1 #2 C 3 ! '$! A #2 & # ( : C3 *$ 1 4 & ( 5 # ! A 9 2 6 (%4C % 4 <( C F Oh F " B " C " C H " D @ @ @ @ •‹ ‘ @ DC & &1 ! ' $ 6 # A " @ =7* 2 $! $5 !# '$' A 3 : & !# C' ! A & # ' $ & C 9 2 A #2 # A #2 & N C ! !&1 C A !&1 ) $ 1! 2 !# : $ 1 $ C ' # ; #2 $ # 65## !#! A & # $ # ! C # #2 ) !#! $5 ! A 1 ! $ !# 5 ' '$) !# ! 5 A '$ M1 ) ! !& ! ( ! A #2 ! $ ' % !# $ #! 2 #2 #! 2 $! '% # &( & ! C $ ! A ' 1! '$' 5#2 ' 1! 2 ' ! ! A $ ( A 1 C 1 $ #7,A $ !# 70 C # $ $ #2 C #3 ( $5 !# !# : J $ # C 1 & # '1 $) 1 $ 4 $ ( A 2 ! 4 &4 # $5 ! A M ! !# 1 2 ' ! A ' 4 $ &( : !# ! #2 ) !# A # 32 $ A 5 ! ' ! ! A77 1 ! #2 $ 2 !&1 & ' ! ) ' $ (1 ! 1 $ ' 1! 2 $ 1M & 6 !!
41
I. D.: Levelek egy képvisel höz. Egy democrata párt alakulásának szüksége. II. In: Magyar Újság, 1867. jún. 10. 1. p. 42 Vö. még.: I. D.: Levelek egy képvisel höz. A nemzetiségi kérdés. I-II. In: Magyar Újság, 1867. aug. 1. 1. p., aug. 2. 1. p. 43 Erre a kés bbiekben is visszatér: I. D.: Levelek egy képvisel höz. A vallás-szabadság. In: Magyar Újság, 1867. 1867. júl. 19. 1. p. 44 Ennek a kérdéskörnek a b vebb kifejtését ld. még: I. D.: Levelek egy képvisel höz. A testi büntetések eltörlésér l. I.-II. In: Magyar Újság, 1867. aug. 30. 1. p., aug 31. 1. p. Ezen írásaiban kifejti, hogy nemcsak a polgári büntetések, hanem a katonai büntetések során is szükséges lenne a testi fenyítés megszüntetése. Ld. még: Irányi Dániel kérvénye a testi büntetések eltörlése iránt. In: Magyar Újság, 1868. jún. 16. 1. p.
286
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! 2 #! A %( )$! ! A7@ $ $ 1 4 6 #2 $ C # $ $( A 2 ' 1! 2 % 2 $! !! !
1 ' !! ! $! A 1! : ( i @ *+D+: & / 2 & # $ # $ 4 $4 A 1!#! # 5$ ' :7D
+ (57 ' !1 ! 2 6! 2 5 9 2 ! !) & C A KF C -@ 6 A B C A O 62 9# %% A C O U 41 A K# J 1 4 $ !2 A & 1 C A A #2 9 2 *+D+ 4 *+/0 # 1!# # 1! 2 !$ 1 A !# #26 C
Err l a problémáról ld. még: I. D.: Levelek egy képvisel höz. A czímzések eltörlése. I-II. In: Magyar Újság, 1867. aug. 24. 1. p., aug. 25. 1. p. I. D.: Levelek egy képvisel höz. A polgári házasságról. In: Magyar Újság, 1868. ápr. 9. 1. p. A demokrata körökr l ld. még: I. D.: Levelek egy képvisel höz. Perczel Mór vádja a demokrata körök ellen. In: Magyar Újság, 1868. ápr. 10. Irányi a francia példára hivatkozik, ahol már 1791 óta törvénybe lépett a polgári házasság, s t 1792-t l a házasság felbontásának a joga (amit kés bb, 1816-ban eltöröltek). Irányi mind a polgári házasság, mind a váláshoz való jog bevezetését fontosnak vélte. 47 Országos Erkölcsnemesít Egyesület. Útmutatás erkölcsnemesít egyesületek létesítésére, az országos erkölcsnemesít , az ifjúsági és mértékletességi egyesületek alapszabályai. Bp., k. n., 1892. 48 Az 1892. évi február hó 18-ára hirdetett országgy lés képvisel házának naplója. Bp., 6. köt. 102. oü. 1892. nov. 3. 122. p. (Továbbiakban: KN) 49 uo. 50 KN 1892/1897. 6. köt. 102. oü. 1892. nov. 3. 123. p. 51 uo. 46
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
@
B "HC @ B " IC D B D " C C E C @ @ A 9# $Ve#2 1 V C C C C " F C @@ B F D \! 2 !: D"D C " @ :@0 C A #2 9 2 G $A ! !1 # 5$ ' A ! # & # $ #A ! C 1 #2 C #3 # ' 1! 2 % 2 $! ! : 2 # ) C (1 4 A 6 $ 1 9 2 G $ !!!A & 1 :G 1 A #2 ' ! ! $A !1 4 6 # $ #2 & 1 1 A (1 % $A #2 #2 #2 $ MA ! '$ & ! ! 2 A 2 $ ! 2 !# 1 9 2 G $ 1 $ & $ &) C 1 !$ % & 1 $! 6 A # ! ! ) !&& $! % # 1! : ! 2 1! ! 5 : #2 $ C # ( )1! ! $ B $ ! 4# $A $ )C 1 $ 2 4 A $ 3C $5 ' 65 ! $ 4A #! $ !#! ) ! $ A A 4 # A ! 25 << "@ H 7 E @ • . : :‘ " E @ " C " @ C "" @ " :=@, ; 1 ! A 2 9 2 J!$ $A '%% ! $ %( $ A # 1 !$ ( # $ 4A ! J!$ 4 ! #' '# ) <% = !# !# $ 2$ ! A 1 4 A #2 2 @7 1 $! 1 4 $( M # A $ #2 1! 5 C : $ !2 4 ) $ #A # $( 1! (#2 (1 % ' ! ! $ : 2 $ A ' 1' 2 1 $ ! $! )A #2 9 2 # ) $ ! 2 '5 ! 2 '$' A % !&1 ) (C 4 ! : !&1 ) (C 1 # *8@ 6 '5 $# :@@ #2 ! $ ! A 2! !1 7-- 6 6$ : 1 B % 1 : " C 4 )C! 1 7 6 6$ : ^ #2 # '$ A $ 2 '$ 1 ! 2 # 2 $: \ $ &A $ A ! C A ##2 P %$ $ A 2 & 0A@ 6 C 5 : 2 A ' ! A ) $ $ : '1 !# 1 $! A ' 211 : $ !# (#2 5 @D A! 1!#! @--- 6 # ( A ' ' !#5 #2 : O 2$ ! A $ 2 $ A #2 $! ! $ $ 1
52
"
287
uo. Irányi Dániel n véréhez. Turin, 1867. nov. 24. OSzK Kézirattár, Levelestár 54 Irányi Dániel Irányi Gézához. Budapest, 1888. ápr. 2. OSzK Kézirattár, Levelestár 55 A képvisel i díjazásról ld. b vebben Ger A., i. m. 161-165. pp. 56 Eötvös K., i. m. 7-9. pp. 53
288
@E B [$ # 6 C B '% ! ! #
57
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
IB @" 2 [
" " #
"
@ $
A A!
:=@8 A $ ! &( $ @ @ #2 1
$ A
C
@
"
@ @
1
& . ) !%$ B $ 4 [ $ 2 . < @ *@ 5@ " := @+ O 9 2 G <% = ! $ 4 # $ 4 A # A EE9: $ $ $$ & & 2 C ! 1$ # A A #! :
Az 1884. évi szeptember hó 25-ére hirdetett országgy lés képvisel házának naplója. Szerk.: P. Szathmáry Károly, Pest, 1884-1887. 14. köt. 305. oü. 1887. jan. 24. 203. p. 58 T kéczki L.: Vázsonyi Vilmos eszmei politikai arca. Bp., XX. Század Intézet, 2005. 16. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
5,
289
,% 4*( 8 'V
1/
V
$ ' 8 !:
1
EE:
$ $ ) !1 $ ! '$ &! $ & #A # ! # $ # # 3C (1 ) : % & & $! !! 5 3 . 2 #6) C $)C $ % A & # A & $& ! $ !# & # )' ! A. Q D8 2& $! ! ! : # )$) ' !1 $ $ '$C # # 4 7+ $! (%4C ! 2 !1 ' ! ) C . 1 $ ! . 6 C #2! : $ $ ) !1 $ ! 1!#! $ . (%4 1 # 1 & $ . # $ # ! ! ) 6 A $ &:' 4 A 1 $ 4C #A 6' 6 : $ $! ! $! ) & ! & (15 $! ! 1 #2 6 $( 5 A $ # $ # ! $ 5 $ 1!# C 4 # A # 1!# C # 4 #2 A # 6 $ : $ 6 5# ) $ 65## !# & '1 ) > J2 A $! ' M ! $ # $4A $ $ ! 2 !#! # $ 1 # 1 ) $ )$ : > J2 *+@- */*8 (%4 !&1 ) $ ' & $ &! )! 5 ! #2 $ */-/ 21 # ! (%4 6 $ )$ 1 : $ $ 6 4 4 P %1 $ P5## !# 7+ H 5 5' C . 2( A $ *+/!1 '$ &! C $4 4 #2 $& 1 )$ 4 ' $ 4 . > % & #2 !1 $5 $ $ # #6) & 6 4 C! 1 # $ 65## !# (%4 ! $!1! 1 :* > 5 & $(%4C )()& ! !& 6 A C #2 $' 4 1 A 2 1!#5 & !$ $1 $ : ' #2 !1 1 # A & $ % ! ! $ 1 ' $ 65##! 1 !$ 2 % ! 1 6 5 $ % &% : > 2 > */-/ 1! 2 !#! A & # C A 2 % ! $ 1 $! ! C 6 :0 > J2 */-@ 6 C . (%4 1 $ #2)$ ! '1 ) . 6 # !&1 ) $ ' $! ! : $ ! 2 !# A & 1 A $ ' ! % 1! ! 2 1 # ! & % & C 1
Justh Gyula politikai pályájáról lásd Pölöskei F.: Makó város országgy lési képvisel je a kiegyezés korában. Justh Gyula. In. A Makói Múzeum Füzetei 101. Szerk: Halmágyi P., Makó, 2002. 23-30. pp. és Szendrei Á.: A függetlenségi baloldal vezéralakja. Justh Gyula politikai pályája. In. Történeti Tanulmányok X. Szerk: Takács P., Debrecen, 2002. 121-134. pp. 2 A koalíció válságáról: Pölöskei F.: A koalíció felbomlása és a Nemzeti Munkapárt megalakulása 19091910. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. 201. p. ill. Dolmányos I.: A koalíciós kormány válsága és bukása. In: Magyarország története 7/2. F szerk: Hanák P. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983. 761-785. pp.
290
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2( 4 & 1 $! 6 : & & 1 */-+ !# % 1 ! $A 65## !# % & A $ && 91 A #2 J2' #2A 5' ' $ 1 $ 4C # '1 ) ' 1' 2' 43 !! :> # $ 1 ! $ $ 2 5# 63$ 4 A (%4 & C A $ 21 $ 2& ! 65## !# '$' 1 #2 % ! #2 $ 2 J2 5#2 $ */-+ % ! ) C $ & 1 $ 4C # 1 $ !1 : > 1 */-+L-/ 6 4C 4 $ ' $ 6 4 1 # ! ! !1 : 1 # $ */-8 4 ! 1 $ )1 $ A S $ ' ($ !1 2 ( $ 3C $ . #2 ! 1 $ $) ! A #2 $$ C 0] ! !1 :, > <65## #2 $ # $ #= # ! # $ A ! 2 1! 5 #2 1 ! 5 $51 !&1 ) $ A #2 $ $ 6! ! $ 4 #2 (#! $ ' 4 #2 $ ! $ A : */*8 ) $ ' 4 1 5 # ( : $ U$ ; #2 " $ */*-: % ,* # 1 2 A (#2 2 C !! & $1 > ! 65## !# $4 #: " 2 2 1 A O 4 B C : */-+ 1 !) & & M$ ! $ ' 4 #2 '1 ! ! : ' 4 #C $ 1 $ #2 $ & : ! && 2 1 4C $ 7 # A (%4 ' & C U$ ; #2 " (!! 1 $ ) 2A S ! %2 $ ! A ) C $ 1 # $ $ ' 4 : $ 4 # > 1 $ 65## !# # C 65## !# : 2 & 2$ ! ! */-+L-/ 6 4C # $ (%4 1 $ ) : 2 */-+: % *+:W*/-/: C */: ! S */-+: % 0,:W*/-/: C D: ! */-/: C *D: % $ 4 ) 2 1 1 41 1 A #2 $ 2& @A (! && 2 */-/: C 00: # 1 & # #2! M A #2 (%4 1 $ ! ! #2 ! $ ' 4 A % $1 $ ' '$A #2 % ( ! :D $ 4 . & & 32 1 # $ 6 ! ! ) ' . $ $ 4 # #2 ! ! ! (1 # A (%4 ' $ # $ 4% & C 4 ) 2 ' !# A ) $ 2& ! P5## !# 7+ H 63$ 4C 1 :
3
A magyar vámtarifa ekkor 34.4%-ról 36,4%-ra növekedett. A kartell lényege, hogy megmarad a közös valuta és a közös aranyfedezet, de az országos bankok irányítása elvileg egymástól függetlenül m ködne. 5 Magyarország 1908. december 17. A bank-küzdelem; Magyarország 1908. december 24. Wekerle Bécsben; Magyarország 1909. január 7. Wekerle a királynál; Magyarország 1909. január 16. Wekerle Bécsben. 6 Apponyi Albert az eredetileg audienciára rendelt Kossuth Ferencet képviselte, aki betegsége miatt nem vállalta a kihallgatást. Magyarország 1909. január 23. Apponyi Bécsben. Aknamunka a Nemzeti Bank ellen. 4
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
>
291
%C A 2 */-/: C 0D 5 A # 1! ! (%4 1 $ ) # $ :8 > ' !#2 !1 !&1 ) $ ' !# $1 $ ) $ !2 # $! ! $ 41 : (%4 2( 4 !1 ' % 1 !$A P % $ */-/ # . 1 # # . !#2 % 1 ! $ :+ > # (1 )' ! #2 #2 1 A C #2$! $ $ ' # ! $( ) $ /P @ 2=1= @ @ "" D" F C @ @ " = H C " "@ @ C C @ A E F #2 #2 4 2 # > . (%4 1 $ ) $ 4 . 6 1 # A $ 5 & ! 65## !# & 2$ ! $ : \1 ! ) */*0 C C "% B C '1 $) ) $4 4 /! @ @ @ G C H " @ C C @ C @ S< T . " C F E C C B F "F C "@ @ D C" C " A@ K C C @ "" D C D C " >4 " A C " C " A F 2=24 @ C " @ B@ E @ " C C @ " " @ @ C @ "E @ FCD C D @" " " "" *!&1 ) $ ' 1 $ 4C # ! ! ! 3 ' $ (1 &% ! ! A 2 '$5 #6 #2 1 $! 2 2 1 1 $ !! : > 1! ! 2 5 ' '$' (%4 1 $ ! ' #C ! 4 A #2 . 2 ) 1 . $ & 63$ 4 (1 ( A 7+ & )! 5 ! !1 : $ 2& 4 ' ! ) #6 ) 1 A P % $ ' 1 $! ! C 1 A ! #6 C #2 ! 4& # &C 4 D8 ! $1! ! 6 # : P %A #2! M & C 1 A %C $$ (1 2 ##2)$ : \1 !) ( 1 ! ( A #2 3#2 # C A $ 4 ## $ > $ ' ' 4 # 1 ! C4 2 > # :** > 1 $ $ % 5 ) ! A #2 P % >4$ 6 ! #2 & 63$ 4C 1 (1 # 1 # A (%4 2 & #A ! 2 1 D8 & (15 ) # )( A 2 J2 1 #2 O 1 2 2 $ ' !#!1 :*0 ) % !$ ! (%4 5 ) ' ! ) # ) ( ! ! (1 4 2S 6! C $ 63$ 4 1A 2 2 ( 7
J2
Magyarország 1909. január 27. Justh kihallgatása. Kossuth Ferenc audienciái 1909 decemberéig: 1905. február 16.; 1905. szeptember 23. és 1906. április 8. 9 Gratz G.: A dualizmus kora II. A koalíció agóniája és bukása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 199. p. 10 Beck L.: A régi Magyarország. Justh Gyula és a 48-as Magyarország. Budapest, 1944. 248-251. pp. 11 Kossuth Ferenc 1909. február 28-án kelt levele Kossuth Lajos Tódorhoz. Közli R. Várkonyi Á.: Adalékok a függetlenségi párt történetéhez (Kossuth Ferenc tíz levele). In: Századok 1961/1-2. 358-361. pp. 12 Kristóffy J.: Magyarország kálváriája. Budapest, 1927. 590. p. 8
292
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#
: ; ! 11 $ !& 6 > J2 A " 2 2 ! O 4 B C 1 $ % & A $ ! (1 A 2! C $ ( ' : (%4 */-/: 6 *0 $ 6 # & # C A $ $ $ 2 & 00 ! #2! M $ 4$ C 1 4: 2 $ ! 2 $ A S $ ' & 08 ! : 1 # !# A 2 $ 5#2 $! ! " & ! $ ! % 6 # $' 4 (4 S A %2 A 2 J2 ! $! :> J2 %C C D 5 A '$1 5 2 J2 1 G 662 ! 6) $ ' # : > # < & $ 4C = $ 2 ( #2! M $ ' 4 ! !!A $ 1 #6 #2 1 (1 : 65## !# & $G C C '1 $) /! @ 6 @ " K C BB @ FC !" @ @ "C " B@ E @ @ S< T 6 @ E " @ " *, P F C @ @ C" "D %>4$ 6 & # (%4 1 $ ) 3 &% !# $ 1M & A $ 91 A O 1 2 2 ! B % B $ 41 : P5## !# 7+ H 4 & $ 5 #2 $ ' $ 1 ! ) ' ! S 2 & # # % P % # 2 ! ! : $ && 2 1 $ $ 2 1 $ 2& (1 6 $ 2 ( # 1 A> % & C #2 % $ ' !#! C 1 $ 1 $ 4C # &C : 2$ ' $ !#! # $ C A #2 #2 2 # )$) $! M */-/: & 8! $5 1! 3 # $ . !# $ !1 1 $ . ! && 2 A > A O 4 ! " 2 21 $ % & & %% (1 & 4 1 ( A (#2 & 4 1 ) ! $( 63$ 4 21 /* " @ " C FC " " " -@ C S< T D 7 " C " #C D B " A@ @ • #2‘ 7 C ! D " C -@ ! @ C C @ E % & '$' $ ( $ #2 ) H" E C 2: '1 $ A ! 6! $ #2 !# 65## !# & '#' # !2 1 # # : > */-/ % 4 &% B % B $4 1 &! $5#2 $ ! ;! 2 O 1 2 $ 4 $ 1 : ;! 2 O 1 S 2 '1 ) & 1 5 ' > J2 A #2 % & # 6 # 4 & %4 ( 1 $ 1 A 2 $ ' 4 ) # ! $ ( ! $ 1 $ 4C # ! ! )! 5 ! !1 & $ : 2A 1! $ A C 4 1 1 $ 4C # 1 # 2
13 14
Egyetértés 1909. május 7. Kihallgatások a várban. Batthyány Tivadar gróf 1909. április 7-én kelt levele Justh Gyulához. MOL Justh-hagyaték B.b.IV/20.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
293
$51
!! % ! # % ' 4 :*@ > */-/ C $ )! 5 $ 1 6) $ & )C!1! 1 A 2 # ($ B % B $ 4 # 65## !# & ! $! ) ! > 1 6 &% : ;! 2 O 1 C #2$) ' 21 ! $( 2 ( )$ # & 4A ! 65## !# & '$' : $ 4 5 A #2 > C 4 6 $ ' 4 /S< T C C" B" I B D C C" " @ "CC " B@ E @ F C @ F @ @ " @ B@ E @ C " B@ E @ " A !" C @ E 2> CC > $ 1 $ 1 $ 4C # 1! 6 # 1 A ) C 1 1 $ 1 $ 4C # &C ' $ (1 3C & A '$1 1 #2 $ A (1 6 # /!" C @ @ @ E BC C " " C "C B C " B CC B CC C A " "@ @ @ "E @ "C S< T G"C D "@ @ @ "E C " " E @ "@ 24 "F C @ ;! 2 O 1 > )! 5! ! # 4 $ 1! # 5 #) ) #2 65## !# ) ! # $ $ ) 4 2 ( 1 :*+ 6 ( 4 2 ! 6 ' !#1 ! $ ( A $ 1 $ 4C # 1 $ ! ! ! $ $ & 4 1 $ # C :> J2 $ $ )$ # & C A #2 ) !# C !#( ) $ (! $' 4 !$1 A ! $ 6 ! 5 ' (1 $ 3C !&& ' !#! 6 # $A $ # $ 4 #2 !&! 1 $ ' 4 */**: C * 6 ( # )$) ) ! $( ) : $ $ & #2 2 6 C $ 1 /!" @ @ F C @ " D C @ 7 @ @ " EC @ " "E " D A " E " "@ A C "F C F " DC s " B" @ @ @ @ F C B D @ @ @ F " D "CC " B CC @ " @ S< T ! " B " C C C" F C " ""@ @ @ "F C S< T s( "C &! " AC "@ @ DC @ "E EA @ " 2=1> @ " C @ H 7 E F @ @ F C @ " A " S< T KF C @ & " B&7 K F &7 K F "B CD "C C C "@F B ACF C F K C " C BF 6 F C @ & C "F &N @ N@ " E 15
Méray-Horváth Károly 1909. április 29-én kelt levele Justh Gyulához. MOL Justh-hagyaték. B.b.IV/22. Méray-Horváth Károly és Justh Gyula kormányalakítási feltételei. 1909. május 24. MOL Justh-hagyaték B.b.V/32. 17 Uo. 18 Uo. 16
294
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
@ C
B" @ F 2= > J2 1 $ C A #2 (1 % 1 $ A !$ ! 2 ! ! ! 5 A $ 5' # & &C !&$) 5#2 % 1 2 !&& ) ! : P % >4$ 6 $ C ! C3 % ! 4 '' ' 6 2 $! # ! #2)$ ! # $ ' 4 #2 1 $ !! 6 # 4: > % & #2 6 !&! ! A $ C3 0' $ (1C !&1 ) $ ! #$ 1 $ C $ ' 4 A $ 4 2 $ O $ 6 $ 1! ! ) % C 1 $ (!! ( : >3 65## !# & ! % & C $ 1 #2 5' 2 $ : 1 C 4 (%4 D8 ) . # 2 4 .1 4 1 A> & # # $ $ ' 4 $! $ 7+ 2 :0- */-/ 2 > ! ! ! 25 A & ' ! 2 %' : 5 ! 1 1!# # $ $ # A #$ P % 2 > J2 A " 2 2 1 ! O 4 B C '#' $ 6 65## !# : > ! !! $ )$ ! ' $ 1)C 1 : $ &1 ) 5 ' !#A #2 2 !& !# A & # C 4 #2 $ #2 $ ' 4 '1 ! ! A $ C C5 5 ' '$) !&& ! $ 1 $ 4C # 1 : > $ #2 ) ! 1 $ 4C # 6 # A (# C A #2 C5 $ ( 65## !# & #C $ 6 # :0* ! # 4 (15 ) ) #( ! : > */-/ C3 C! 1 & #21 4A 2 C 6 1! ( 4 /7 C D C "C @ " D• ‘ "C F @ P " • %V ‘ ) @ C @ BC B C AE @ @ " " A@ C" @ "E B C CC ! @ @ " C @ C " " B@ E C CC D E " A@ "C @ E X X X00 */-/ ) $ ) ! 1 1 $ 1M $ 1 $ ! A 2 1 4 1 $ !! !2 1 1 ) ! $( A $$ & $ (%4 5 !1 A $ 2& ! P5## !# 7+ H $ 2 6! #2 & $'1 !# A ) 1 4 $( M ! 65## !# $ : $ 1 & 1! 2 !# 6 2 #2 1 4 $( M ! 1 A #2 6 # C $ 2& # 6 # 4 2! 1 $ ! !1 ( 4 & %4 ) !#! : P %>4$ 6 % & C! #2 ( ! ! 3#2 # A #2 $ ) #2 (%4 ' 2 2 !& ! 1 A& # C $ '1 ) : $ 4 (%4
19
Uo. ill. Hasonlóan új kormányalakításra enged következtetni Kossuth Ferenc 1909. október 21-én kelt Kossuth Lajos Tódorhoz írott levele is. Közli: R. Várkonyi, i. m., 366-369. pp. 20 Pölöskei F., 1963, 93. p. 21 Gratz G., i.m., 202. p. 22 Nagyváradi ismeretlen polgár 1909. június 8-án kelt levele Justh Gyulához. MOL Justh-hagyaték B.b.IV/38.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
295
#3C(
!# D8 2 C !&$ ) A > % & C $ $ 3C ) ! $( ! ! ) : S 1 $ 2 $ & 0+ ! A C 3C 4 $ ! 1 $ % $ : 2A S ! 1 $ 4C # ! ! )! $ A ' 4 # ! $ ( 1 :> 1 $ 4C # 6 1! A # $ $ ' 4 6 ( $ A! / @ @ [ 21 @ @ @ @@ BC BC @ A C C 0? 65## !# & 5 % & )' ! ! ) ' 4 # 6 2 4 : #2 */-/: 4 *7 $! M " ) ! $ 1! 3 # $ A ! $( M !# B % B $4 2 ( ! 5 ! !1 1 ' $ 65##! : /G" C H 0 @ C @ : E @@ N @ @ DC •B % ‘0 @ C D " @ C E @ B @ E D , E "AI C C @ #C @ "C C G > E , @ C " I @ N @ N@ " E @ " 0: # 2 . 1! ( 4C $ . & !$ $ $ 5 ' A 2 $ 2 $! 1! # : /N @ F C " @ @ "@ @ C D @"" C H "E C @ " E " "@ B C D @" B@ E S< T 5 @ " C " "@ D @ @ N @ BB , , " F C C #C A @ S< T 5 @ ""@ C @ "@ " @ " "" " , C C " B""C " 7 h @ @ 6 @ 7 D@ E C 09 " 2 2 1 1! ' $ % #) ( > 4 *D A 6 (1 6 #2 ! A #2 % # A 2! ' ! 1 # : /! D " " B " @ BC " B" ( "F C D C CF " @ @ " @ E @ !" @ @ D"D C " BD C BD DCI C BC 6 F " " C " C" @ C D B" " F " 0> C @ H@ $ '1 ) > ! 6 $5 !# 2 ! A #2 1 8! & ! 6 %4C #2 4 65## 5 ! $ : > ; 4 (1 % & C A /7 C #A08 & # 0+ ! ! $ C # 4 2 1 ( $ U$ 23
Kristóffy József levele Brosch rnagyhoz. 1909. október 6. In. Kristóffy, 1927. 637.o. Gunya Adalbert1909. október 14-én kelt levele Justh Gyulához. MOL Justh-hagyaték B.b.IV/65. 25 Uo. 26 Batthyány Tivadar 1909. október 16-án kelt levele Justh Gyulához. MOL Justh-hagyaték B.b.IV/65. 27 A Justh-frakció legprominensebb képvisel i: Batthyány Tivadar, Bakonyi Samu, Búza Barna, Hentaller Jen , Holló Lajos, Kmethy károly és Lovászi Márton voltak. 28 A Kossuth-frakció fontosabb képvisel i: Apponyi Albert, Tóth János, Mez ssy Béla, Barabás Árpád, Désy Zoltán, Bethlen István. 24
296
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
; #2 $ & $
" $ ! 6 # : $ #2 C $ A #2 % & 4 ' ! ) #$ ! ! !5 $! # ! : > ! $$ $ 1 $ % & A & $ (1 ) ! $( A $ 4 # 4 &4 6 C $ $ 2& 4 ! !&& 4 : /! F C @ AE >4 " @ >4 S< T ! " " A@ F C @ C "C D B C S< T (C " B@ E 2=22 @ C FB @ F 2=24 @ C 0= $ 4 '$' & ! $ 1 ** ! % & C 1 *0- A P % C $ 87 $ 1 $ A C & !# !$ ! $ 7+ P5## !# H : $ 2 & A P5## !# 7+ H > & ' > J2 A & $ '1 ) !&1 ) $ ' 6 %4C 4 : > !& $ M !# #2 (1 6 6 !A & C 1 *0- !&1 ) $ A $ ' $ 1 $ & #A *@8 $ 1 $ 5 ' $ #2MC A ' !J & !&1 ) 1 $ : $ 3C 6 C ! 2 ! C #2 !1 4 1 # # A 2 ! % & # $4 C A ' 2 D8 & )! (1 : 1 '$ &! # 2 2AS ! ! A '$' $ 15 & ' !#! # # 32 $ : $ 4 $ 6 # A! $ 91 1 $ 1M C 1 ! A S % J2 ! %2 > # : $ 1 1! ! $ #2 2 & %4 % ) # !1 $ & ' !# # A 1 $4 ) C 4 A ! ' # # '#' 6 $ A > & & # & ! 1 $ 4 '$' #2 2 ) !&1 A $! 32 #6 ) (1 $ : A 6 #2 1 $ 4C # $ $ C M$) > ! A & # A A & $& A $ % ! $ !# $ 4 $! ' M ' $ 6 # &C ! C'1) $'1 !# ) !# : $ 1 !$ # #2 2 #! ' $ 6 # A #2 6 #2 (15 > & : #2 ! 2 A #2 ! $ ) ! $( #2 C %4 2 5! ! (%4 (15 D8 ! > & ! $1! !1 A ! $ D8 ' 4 !&! ! & & # > & C $ %4C : H 1 *- ! $ ! C # % /S< T P "C P ( @ C" @ "@ BB "" C F C @ H " DC " & BB C H C"" ?1 B % B $4 ! O 1 2 2 % */-/: % *+: ! > & ' ! ) #2 5 )! ! 6 2 3C 4 B % ! ! 6 ;! 2 O 1 1
29 30
Magyarország 1909. november 9. Szakadás a függetlenségi pártban. Neue Freie Presse 1909.december 4. idézi: Pölöskei F., i.m. 112. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&C :,* 6 ! C C
( #2 B % ! > '$' 65## !# $ ) ' A $ ' 4 ! !! ) 1 /S< T 2=22 @ @ G" C C " "" N @ .C @ @ " " @ C " A S< T . @ ?0 BD C @ @ " 4662 >4$ 6A $ ! > & # ) ' ! ! ) ( /P ) C " h "@ B"B C C" D S< T B" C C " AC P E@ " I " @ C @ P HA G P ) @C ?? $ " " @ B" @ ! 4662 #2 1 &C 2 5 > ! B % '$' 6 24 # & 4A 2 ! & $'# $ 65## !# & 2 ( 6 ! : &C A #2 / **T :[ @ C E @ C" S< T " BC C 0 ? @ ZK C D " " @ @ C @ " " ***T ! C C @ " B@ E @ A@ @ "E C A@ " D @ " B@ E @ A@ @ C "E "F C D @ C " S< T *Q T ! -@ E C "@ @ D @ "E ,7 E "E E B C C C @ "@ FD 4662 1 ! #C #2$ A #2 B %> $ & ' !## $ A $ 1 ,, A $ $ *@ ! $ 2& 4 0@ # A $ 3 & # ! 2 1 ! 1 $ !!! : # $ ) ) $ 1 $ & #A B % > & %4 $ 3 ' !# . 4662 $ . C $ 1 ) 1 :,@ > J2 ($ A #2 B % A ) 2 #2 1 M A #2 $ $' 4 $ # $ 4 A > & (15 $ ! 1!#! # ! 2 ! 2 $ 5 : $$ $ B % > (1 !( */** ' ! )6 ( '1 ! ! ) : $ !1 1!#! & $ > ! 1 5 )! A % 00 ! !&1 ) $ *,/ +/ 2 #$ 1 $ $ ' 4 */** 1 4 6 ( %! $4 6 5 !! 2 $: $ 4 */-/: % 0, B % B $ 4 ($ # 2 ( : */-/ *- 6 4C $4 # % ! $ 1 ! $ A > ! B % & %4C : 2 ! ' $ 6 # A O 1 2 6 2 #2 :,D C ' $ ' ! > ! 2 ( #2 % 0@ ! $ ) : # $! ! ) ; #2 $ # */-/: % 0+ $ % $ C ! A #2 2 !$ !! 1 6 '$' A
31
2
297
&C @ #@ @
Magyarország 1909. december 19. Lukács missziója. Magyarország 1909. december 21. A vállság. 33 Kristóffy József 1909. nove,ber 10-én kelt levele Brosch alezredeshez. In: Kristóffy J., i.m. 643. p. 34 U ., 644. p. 35 Uo. 36 Magyarország 1909. december 22. Lukács tárgyalásai. 32
298 > 1!#
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& & # $ # & # C A & ! 5! $ A #2 6 ! # A $ ! ! # $! ! ! !# 5 :,8 2 #2 5' 5 6 A 2 #2 ! !# ! ! # #2 $! ) !#! A > !) $ 4C $ # $! ! B %' # <' 4 C #2 = 1 $ : B % ! > '$' 2 ( $ & C 4 ' ) 6 #3 ! 21 % ,1 $ 2 %A 2 ! & #2 $ & # (1 : 1 # # $$ 1!# ) !& A 65## !# & #2 ! 1 5) ! 2 # 4: > 2 # H 2 1 1 (1 ) (#2 ?[ > 3% 3$ /Q " "" C " 5 " #2 7- & % # 6 (1 $ 4 6 #2 ! */-@: C3 *+ !$ A 2 C A #2 / @ " C B" " @ C "A C D @" B C C @ ?= 2 ) 5 A #2 B % ' 4 6 # % C #M A & 6 $ : P %>4$ 6 1 $ A #2 /N @ D B"B C D E "C C h C C B@ E @ GC C "" C HE " "@ " E BC @ :1 > 2$ 2 !!! 1 C 4 B %% $ #2 7* & C ! 2 ( 1 % 6 2 : 2 3 A! ! ! $! !1 1 C 4 6 # :70 > J2 $ 1 !&! ! & 32 1 A 2 4 1 4 ! 2!1 A 2 1!#5 1 4 ! 5 O 1 2 2 1 $ ! !1 #: B %> 1! 1 $ 2 $! ) !# : > 1 2 $ % 6 # 2 !1 $5 $ $! 1 $! A 1 # '1 & C 6 1 A 1 $ 4C # ' $ (1 : O 1 $ C 4 !# $ 1M #6) 1 !&1 ) $ A ' # ) & #A $ % ! & # #25 #2M ! $)A #2 !& $ M !# ' 1 ) $4 1 ) : & 23 '$ ! ' ! ! A & . C 1! ! 2 &C 2! ) $ 2 % #C 4 1 A # !# ) #'1 A 1 1 $ % :
37
1
C
$
4 #
(!
:
#2 !2 !#
Magyarország 1909. december 29. A válság. Beck L., i.m., 255. p. 39 U . 256. p. 40 U . 258. p. 41 Beck Lajos visszaemlékezéséhez hasonlóan Justh János is így emlékszik a történtekre: „ugyanis, amid n apámmal való tárgyaláskor Lukács - de még Wekerle miniszterelnök is – készséget mutatott az önálló jegybank felállítására, ugyanakkor a király el tt a legélesebben ellenezték azt.” Justh Gyula-Justh János. In: Apák és fiúk. I. kötet. Budapest, é.n. 207-208. pp. 42 Magyarország 1909. december 31. A tárgyalások megszakadtak. 38
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
299
$A #2 2 1 > 1 4 <' 4 = & %! C !$ # # : 1 # $ # 6 1 ) !#! A #2 1 4C 2 C 1 %! A % # # # $ $! ! ' : [! ! 2 $ $ # $ # $ C # 4 : !2# $ ! 6 #2 D8 $ $ 6 A (#2 $ !! 1 $! 2 $ ! A $ ' # $ 65## !# $! & # ! 6 !#! : > : 7+ & 6 $ ! # $ # #2 #! A $ 6 # # $ ! 6 1 !& 1 A $ $ $! 6 $5 ! !1 6 2 # :
300
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
0 ,/ !:
%4*),-8@
, 5,-%(0&% 40 0(/ &
/ $ V
!
$
/ /1
$ /
ABCGH BCGSI
* (5+&*
" "# (5+5 .
/( "@ C" qQ*** "@" "C F " C C C D FB B"D IC − @ F @ − " C )E ! ! "@ FB C " " C B"B / " D @ E H " DC @ @ @ @ @ C D E C C H @ @ @ "@ E C DC 2 $ *8/- /*: !1 $ ##2M ! 6 4& 1 $ !# ' ! ! : ; #2 2 1 C # ! ! '1 ! $ 4 4 99: >4$ 6 *8+7: !1 2 1 ! '1 ) 5 )! #2 2 1 5#2 A 4 '1 ! !& 6 && FB [ % ! 1 $ 14 G % : *+7+ '1 ! ' )15 $ 2 2 1 ! #2 6 ( A $ 2 2 1 $ ##2M ! $ A $ #2M ! # ! 2 $! ! (15 #C 5 4 '1 ! :0 5 ' 4 # #! 2 $ 1 ' $ #2 $ ) #2 & 6 6 # A 2 $ $ $ $ A! 1 ; #2 $ # !) $ !# $ ' 4 1 #2 5 ' 2$ A $ : $ 4 1! C O 1 $ # ! $ !2 $ $ : $ !$ ! ) < #2 & $ = 6 # # 4 1 :, ; #2 $ # 1 2 & 2$ 1 #2 % & A 2 # $ 1 $ $ # 5 # $ 1 #2 #2 $ & #2 !#! $A $ 2 &! 1 $ & A 26 & 1 #! ! :7 *+7/ C3 $ $ ##2M ! $ # $ !# 1 $4 2 $ $ A 2 $! 64 $ ( $ 2 2 1 $ A $ $ $ # % !& ! :@ $ $ C! (! ' ! #2 $ !# ! ! # A $ *+D*: !1 $ ##2M ! #2 6 $ 1 A #2 $$ #2 $ # $ !# 5#2! : G P % $ ) 3#2 1! A #2 & ! # C & A (# #2 & 1 $ ) ! # 1 C 4 $ #2 C #3 # !! A 1
Gr. Apponyi A. : A nemzetiségi kérdés múltja és jöv je Magyarországon. Budapest, A Pesti Szent Imre Kollégiumi Kör kiadása, 1926. 6. p. 2 Kemény G. G. : A magyar nemzetiségi kérdés története. I. rész. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790-1918. Budapest, Gergely Rt. kiadása, 1946. 9-29. pp. 3 Ács Z. : Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1984. 12-13. pp. 4 Gr. Apponyi A. : Emlékirataim. Ötven év. Ifjukorom – huszonöt év az ellenzéken. 3. kiadás. Budapest, A Pantheon Irodalmi Intézet Rt. kiadása, 1926. 139. p. 5 Kemény G. G. : A magyar nemzetiségi... 36-37. pp.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#
301
!# & $ ! ! $ A 1 $ $ $ # $1 $ 1 :D B C 5 2 2 1! *+@* O # 1 4 # ! !! 2 #2 $ # $ !# 1 4 $'1 !# C A !) G 6' %4 1! *+D0 1 $ ; #2 $ #A ! 2A O 1 $ #A ! $ #2 #3 4C :8 #2 # $ 1 $ 4$ 1 $ )A G !& $'1 !#! 1 $! 2 $ 1 ! $ ! $ !5 A 4 A #2 $ 1 4 '$' < " > E =:+ $ !# ' 1! 2 1!#5 #2 $! '1 ) !1 $5 # $ 1 *+D+ EB9[: : %: : A #2 <( ( "@ B" @ " @ " " C " " " C " @ @ " C " ""C A= 1 C ( $ !# #6) (1 # A #2 $ C! ) : ' 1! 2 #2 2 1 2 1 ! $ #A $ $! ' M ) !# 23C $ 2 2 1 $ :/ K#2 % *+D+ !& ! '$ ' 1! 2 *+D+ EEE[999: : %: A 2 $ 2 2 1 $5 !# !#! A ! A #2 4 2 2 1! 2 C $ $ !& :*J 46 && 2 $ #2 & 1 $ ) ! # 3#2 1! A #2 $ !# ' 1! 2 < $ ' 1' >4$ 6 6! ! $ # '1 =1 A 6 # 2 $ 2 (15 A $ C 1!# $! : $ 1 1! ! 2 A #2 $ # $ 6 $ 2 C 1 $ ) ' : # #2 1 4 $ *+D+ & 4A $ & #2 !#! ) 1 / " C C C C @ E − D" @@ AC " A @ E− @ @@ " UV 1 $! $ @ C " @ :** $ # H # ( ! $ */-8: !1 '$ ' 1! 2 # :*0 #2 2 ! '$1! ! 2 A < $ !# # = C $ !# $# A ! 6 $ C ) !#! : e#2 1! ! A 1 $ $ (C $ $ # A *, & ! # 4 : $ *+8!1 ) $ 1 $ 2 !$ ! ' 1 $ ) & (! ! $ !# $# ! A ! 2 '$ M1 ) !
6
6
$
4
Ács Z., i.m. 268-270. pp. Fónagy Z.: Modernizáció és polgárosodás 1849-1914. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2001. 40-46. pp. 8 Zichy A.: Magyar szabadelv -conservatív politika. Pest, Pfeifer Ferdinánd, 1862. 62-66. pp. 9 Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Budapest, Franklin Társulat, 1896. 490-494. pp. 10 Magyar Törvénytár, 449-469. pp. 11 Gr. Apponyi A. emlékiratai. 2. kötet. Budapest, MTA kiadása, 1934. 54-58. pp. 12 Apponyi A.: Emlékirataim. Ötven év... pp. 216-220. 13 Szekf Gy.: Állam és nemzet. Tanulmányok a nemzetiségi kérdésr l. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1942. 165. p. 7
302
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
#2 5 5
6 $ A $ !# 1 ! #2 ) #( ! ! #2 5 C' ! A & : P 1 ! ; #2 '$ M1 ) ! #2 5 . P ; A ! 2 ! $ ; #2 '$ M1 ) ! #2 5 . ; A 1 ' 1! 2 − 6) ! '$ ! − $5 A 2 $ !# #2 2 1 ' $) ! :*7 $ *+8/ E[999: : %: $ ' $ !& ! ( 4 !&$) : $ *++, EEE: : %: '$!& A $ *+/* E[: : %: & # $ 41 1 $ #2 2 1 ( : " 662 G $ ) $ ' *+/@ *+// 2( $ ( $ !# ' 1! 2 A #2 !# #2 A $ *+/+ 9[: : %: !# '$ !# 1 #2 ( :*@ #2 % $ E9E: $ $ 1!#! < $ 1 (1 1 $ = A ! & # 1 #2 C # 23 ( A #2 ( . )$ : [$ ) & % #2 # 1 4A 5 ! ! ) ( : > )A # .A $ $ )C < % 4 #2 = ! ! A ; #2 # 4 5 &! ! $ A !&& $ !# & 1 $ ) C :*D $ ( !$ ! 6 $ 1$ $ !# # 2 1 1 $ *+/!1 ; *+/0 A 1 & $ !# # $ *+/@ A 2 ! C' #2 3 $3 ! M $ $ 1 $'1 !#: 0 + (57 / & / & 8?) *+D8
9 6%-+ 7)
#1 4 C4$ #A $ 2 !& $ *+7+: !1 C 4 ' 1! 2 *+7+ E[999: : %: : $ ) C4 6 ) & 2 1 ! ! : ' ) $ & $ 6 & ! & C C A #2 #C # <65## =1 4 & A 2 C & C # :*8 G $ $ *++- A *+/!1 C 4C $ & ! 1 4 ( & 1 C A ! $ ! # C # 5) $ $ A % & A 1 & 1 ! 6 %4 % ( 4 ( :*+ O 1 J2 &( ( .A ) $ *+/*: % 0* ! C #: $ 6) ! ; $ 1! 2
#2 $! # $
8?) 7)0( /, * ! !
14 Magyarország története 1848-1890. 6/2. kötet. F szerk: Kovács E., szerk: Katus L. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. 1360-1362. pp. 15 Mikó I.: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Kolozsvár, Minerva Rt, 1944. 254-260. pp. 16 Hanák P.: A magyar nacionalizmus néhány problémája a századforduló idején. In: Történelmi Szemle 1960/2-3. sz. 337-338. pp.; Apponyi A. emlékiratai. 57. p. 17 A magyar sajtó története 1867-1892. II/2. kötet. Szerk: Kosáry D., Németh G. B.. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. 29-34. pp. 18 Dersi T.: Századvégi üzenet. Sajtótörténeti tanulmányok. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973. 105. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
303
6 5 ! A 1 < $ O $ 4=1 A 2 ) #$ ( C! $ !&1 ) $ ' ! ) : $ ( 4 C4 # 1 O 1 A $ 2 #2 $ ! &! $) $ ! '$' A #2 #2 ( .A . ) # ; $ $ ( &6 *-: !16 4C 5 & ) $ :*/ ( .A < C 65## = 2 1 ( # A C A #2 / "F E C "F @ "C "E E " C "@ " C 01 @ C " D & ( (15 & 4( # $ #A $)# $ #A 5#2 ( )A )$ 4A < 1 = %( 5 6' ! 2 ): $ $) ) " 4 2 A J 2 J!$ A \ 6 2 '$' # #! 2 : $$ &% ( .A 6 C A #2 / @ "C ID @ @ D " C " "@ : 02 & &( 4 O 1 J2 *+7, *+/8 ) ) $! 2 % 4 $ $ A !2 1!# $ : *+DD 4 1 !$ 1! 2 '$! A *+80 5 5 ) #2 $ ##2M ! !&1 )C : ) $' " '$!&A C $ 1M H #C 1 A 1! ) 1 C! *+/* !& : *+/0 C C % $ $ &( $ H $A ' A *+/7 C! $ !& & 4 :00 O 1 < !&! ! $$ A #2 & 1 $ ) !# ! '$ % 1 !! $ #2 $& ! ! C & A 2 C 1 #2 '1 4 CA # !1 = (.A *+/7: C 0: 0: $ : O 1 $ ; C 4 !$ 1 A *++8 $ #2 5 ' C 4 A '$#2M ! ) ( .A $ : :0, $ ; /, * $ *++&( 9 6
) $ $
19
9 6%- 0(
, ABCGH BCGSI
!1 $
$ !# & C $ !# ! ) ' 1! 2 ! & $1 1 : $ *++7 #2 $ 2 1M $ %( M & $ $ & $1 : & 1% 2( A '& 6 C A #2 & $ ! $! A 6 C ! M !#! A 1 $ A #2 % 6 C) :07 $ @ ! 2 !1 5 C $ $ $ $ !A < $ &" 6 =A #2 C
Magyar Hírlap, továbbiakban MH, 1901. március 21. 80. szám Uo., 1891. március 21. 1. szám 21 Uo., 1895. január 1. 1. szám 22 Sándor J.: Horváth Gyula EMKE-m ködése. Kolozsvár, Ajtai K. Albert magyar polgár könyvnyomdája, 1898. 3-5. pp. 23 U ., i.m. 11-12. pp. 24 Kocsis I.: A meztelen igazságért. A magyar-román viszony megromlásának története. Budapest, Püski Kiadó Kft, 1994. 296-301. pp. 20
304
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 $ ) # $
$
&! !2
6 # 1 :0@ B# N gA 2 & A $ ! #2 ( ! ! A & #2 !#! % :0D $ *++- !1 # $ !# & ' 1! ! !# 5#2 1 A %! C 1 $ $ 1 A #2 $ $# !& ! $! ! # 1 C :08 $ 5# !! #2 $ # $ H !C $ A #2 ! 6 # 1 $ 4 $ 6 : $ ! 23C ' $' $ % *+/0 C 5 :0+ $ # )$) A !# *+/* 6 2 #2 '& & 6 2$ ! A ) $ )$ #2 ( & $ A ! $ C $ ! 5 6' ' : '& 7 "" ) (! #2 # A $ ( 4 A #2 / C @ @ @ " @ C "@" " "@ " ""@ @ @ E @ C " C C ": 0= & 1 ( .A 6 # $ A C A #2 4& % !# #2 2 A / FB B"D C C @ " @ CC DCC C ?1: BC " @@ C " C @ & $ $) $1 ' 1! 2 $! *+/, # $ (! A ' $ (! ) 5 : *+/0 C $ ! ' A9 h #2 ,-- #3 5 ' !# ! ! "!% $ A #2 ; C 9: P % >4$ 6 : $ 4 $ 6 # ) A C $1 $$ A #2 ! ! 1 #2 5#2 : $ 1!#5 6 #2 2 $ 5 A 2 #2 % 6 1 $ 5 h : '$ $ C $ ! ; #2 C 4 #2 #3 # ( ! $ C 4 A ! 5 6' ' :,* ! ! $ 6 # A ; 1 !&1 ) 6 $4 $ $ ##2M ! : $ 5#2! $ !# < C 4 3 C '1 $ !# $# = %( ! 1 $ ! #C : & *+/7 C $ C A F 5 ! ' !1 6 # $ 1 : $ '1 ) #2 2 $ H A C ! :,0 ; & 6 4& 1 $ !# ! ! A $ ,, & / F E C D C @ @@ @ @ @ F & % 4A 2 # 4& 4 C' 4(4 A 25 Bíró S.: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2002. 234. p. 26 I. Tóth Z.: Magyarok és románok. Történelmi tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. 402. p. 27 Jancsó B.: A román irredentista mozgalmak története. Máriabesny -Gödöll , Attraktor Kiadó, 2004. 110. p. 28 Magyarország története 1890-1918. 7/1. kötet. F szerk: Hanák P., szerk: Mucsi F. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. 99-100. pp. 29 Idézi MH, 1891. április 10. 20. szám 30 MH, 1891. április 18. 28. szám 31 Magyarország története 7/1. pp. 100-101. 32 Uo., 7/1. 101. p. 33 Szekf Gy., i.m. 176. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
305
6 % 6 C $
! $ $ 3 : < 2 6 # 4= ( A J # N % < % = %( M 2 $ C A #2 $ & $ #2 $!#2 A ! (! h ! A $ 4& '$1! ! 2 ) 6 ) :,7 ,@ 6) ; %! M$! !2 4 C 2 ( A $ !# #2 C #3 ( A 1 $ #2! A 2 1 $ '$ # $# ! # $ #$ # : ! '$! C $ !# A 1 $ A $ # ! '$ ' 1! 2 A 2 %! C #2 # 4 $ ( W #2 2 W C 4& W #2 2 # & C : $ #2 ' 1! 2 $! $ ! C A #2 < B " "@ D C C "@" @ C @ " " " @ C " @ "@ " C "@ @ D C " @ @ =,D / &
8?)
, 5,-%(0&% 40 0(3)
( .A # 4 $ 1 #2 6 #2 $ $ !# ! ! : $ % $ $ !# # $ 4A & 5#2 ) A ; 23C '1 ) $ O 1 J2 1 $! % &4 1 4 # #2 $! ) !#! # : 1 $ ) #2 & $ 4 ) ( 5 ' 2$ 1! 2 5' !# ; % 2 B C #1 4 ( 4 A A #2 1 C # ! A #2 $ 1 4 : O 1 C41 ; 23C ) A *++D ( #2 ' 21 $ !2 $ !# ! ! ) [&qN*** @ BC " C C A C @ C :,+ O 1 $ / " C BC D @ " "C E C AC " F B"C C C @ "@ " C AC 6 # ! 2 $ A ) 6 $ 6 #C CA ) 5 ' '$) $ !# '$' ! '$' !# # A & # C # $ C : e#2 # A #2 !& ! ) '$ !# !#( A ! 6 $ 6 #A #' $ !#
34
Jancsó B., i.m. 192. p. A Memorandum teljes szövegét közli: Kemény G. G.: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I. kötet (1867-1892). Budapest, Tankönyvkiadó, 1952. 824-847. pp.; a szövegét elemzi Kocsis Z., i.m. 313-329. pp. 36 Kemény G. G.: Iratok a nemzetiségi ... 846. p. 37 Horváth Gy.: Particularismus. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt, 1886. 4. p. 38 Kemény G. G.: Iratok a nemzetiségi... 827. p. 35
306
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& %4
A $ $ !# A 6 :,/ $ !# !#! $$ !&! %' A $ #( ! 2 ! ) & & # :7- \ $ A #2 !2 #2 $ ! C # A !# 6 # # $M A ! / @ " B ( "@ B C @ : ( $ )$ #2 ( 1 C A 3#2 1! A $ # / "@ C F C"C C C" A $ # C !!A 1 $! 2 $ C 2 1! :7* $ !# #2 '$ M1 ) ! #2 5 ; A P ; #2 ( $ '$! A $$ $ $ ; #2 '$#2M ! ! $ 1 A #2 / @" DC " B"B " " B" "@ C " " F C I CF @ ! " C C C :0 O 1 ( "@ C "I C C $ $ 1 A #2 $ $ #2 5 $ !# $# %! C :7, C A #2 $ 2 #2 #2M ' ; ' ' A < "@ E @ " CF @ @ @ C %B " C C @@ C :: E@@ A $ 1 1! ! 2 A #2 $ ! #2 $ 6 6 $A #2 <6 C = $ #2 ! ! A / @ " D" C FC UV C " 7@ @ E " "@ C @ C @ C F @ : O 1 $ % $! ( A #1 4 #2 ) ; #2 $ # 6 4 1 A / @ C A ( "@ M @ D BC C " @ % " @@ "" A $ ! $ # #2 ! $ 1 6 4$ :7D ( .A !# ! 23C ) $ ( A #2 / C "FD " F C / " B C @ " B" :4 ; 4 O 1 # &( A #2 $ /F E @ @ E AC @ " A 3#2 1! A #2 % $! & 2 $ $ 1 ) '$' ! (4 A / " C C B @ @ C C :7+ O 1 $ ( A #2 #2 ! '$' ! 3 $$ A #2 ' $ A #2 & # < 2 1A6 C ! 1 5 ' !# ! 5 = C # $ C A! #/ C C " @ CF "C " : 39
Horváth Gy., i.m. 38-40. pp. MH, 1892. augusztus 4. 215. szám 41 Horváth Gy., i.m. 53-54. pp. 42 Berzeviczy Albert beszéde, MH, 1892. június 8. 158. szám. 43 MH, 1893. szeptember 13. 253. szám. 44 Uo., 1893. december 1. 332. szám. 45 Uo., 1893. december 18. 349. szám. 46 Horváth Gy., i.m. 50. p. 47 MH, 1892. május 7. 127. szám. 48 Uo., 1892. június 17. 167. szám. 40
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6 #2 $ #2 $$ " C
307
#2 ! $ 5 $ 1 A #2 #2 / C " @ C BB @ @ A F" C E :; # !
49
! 1! 2 $ @ @
A $ A
Uo., 1893. július 22. 200. szám Uo., 1893. december 1. 332. szám 51 Hanák P.: A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén. In: Történelmi Szemle, 1959. 1-2. szám. 74. p. 52 Horváth Gy., i.m. 60-61. pp. 53 Kocsis Z., i.m. 309. p. 54 MH, 1892. június 29. 179. szám és 1892. július 29. 209. szám 55 Kemény G. G.: Iratok a nemzetiségi... 842. p. 56 Magyarország története 7/1. 101. p. 57 MH, 1894. július 20. 200. szám és 1894. július 28. 208. szám. 50
308
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
*+/@ C C 4 " 662 G $ ) 5 2 A 2( %! C $ #2 !# #2 $ #1 4 ( 1 : $ !# ' 1! ) C A #2 / " B C @ @ C "C " C " @ CC C " C :@+ $ $ # 1 $ A $ # #2 A #2 ! ! $ !# !$ ! $ !# 5#2 $ 2 6 ( A $ ! A #2 ( $ A 1 :@/ O 1 J2 " 662 2$ ( ! A 3#2 1! A #2 / " " @ C " C C A C @ @ >1 @ *+/@ $ & ! ; & (! C #2 & A $$ &% O 1 ! 2! # A #2 / B C "F BC @ B"B C C C C "@ @ " " @ @ C " F " C " " D :>2 $ !# 4 C ) # 2 1 $ *+/@ # $ " & $ # $ 1 A $ '1 ) #2 ) ! 2 $# A $ !# & % $ */-!1 C! $ 1 $ !!5 #2 & :D0 * )* ! E BC *+D8 *+/0: 99L0: $ 2 G A ! J: "! : " & A ! 4A */+@: )E ! ! $ !# ! ! C ! C'1)C ; #2 $ # : " & A H $ 9 !# ' A */0D: )E ! ! ! : _ 1 !1: 96C . $ ' !1 $ $! : ,: :" & A H 9 9 !$ : A */0D: )E ! ! C : 0: ' : " & A ; A */,7: W ` @ $ !# ' ! ; #2 $ # : " & A ' 21 4A */+7: #AE '@ !# ! ' !# : ! #2 *+D8 */7-: N( $ AH H 4A 0--0: 5 $ @ $ $ 1!# 5$ : C4' ! 2 : " & A $!& ' 21 4A */8,: KE ` @ ; $ %4 ! & # *+7/ */*7: G % A N 4A 0--*: . @ -C $ 1 # & ! E9E: $ $ 1!#! : 9 $B C '" */@/L* 0: $ : ,8 +D:
58
Idézi: Jancsó B., i.m. 218. p. Magyarország története 7/1. 155-156. pp.; Hanák P.:A dualizmus válságának... 83. p. 60 MH, 1895. július 3. 178. szám. 61 MH, 1895. szeptember 20. 257. szám. 62 Kemény G. G.: A magyar nemzetiségi... 144-148. pp. 59
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
. 9 O *
309
@ -C #2 % $ ! 2& ! C $ $ 6 4 C! : $B C '" */D-L0 ,: $ : ,,@ ,7*: 1 J2 H % :" & A9 ! 2 A *++D: $E ` @ ; #2 ! : ' ! 2 : " & A ! 4A */DD: P E # $# ' ! : ; 2) J' ' )A 4A 0--7: 7 C ) )@ #2 $ !# ! ! ' ! *: ! $: $ !# ! ! ' 1! 2 ! 1 $ 5 ! *8/- */*+: " & A J # 2 : A */7D: 7 C ) )@ 9 $ !# ! ! ' ! ! $ ; #2 $ # $ : 9: ' *+D8 *+/0 : " & A ' 21 4A */@0: 7 * @ $ # $ #! : #2 1 $ 2 # ' ! : " & A H5 4 6 A *//7: ( .A 9: [: !16 2 *+/* *+/@ ( $B C 2 *+,D *+D+: !1 ' 1! 2%$ : " & A P A *+/D: ( "@ B C *+7+ *+/-: DL0: ' : P) $ 1 % A $ B $ 4: " & A ! 4A */8/: ( "@ B C *+/- */*+: 8L*: ' : P) $ O H! A $ ; % P %: " & A ! 4A */8+: ( E* $ !# C # ! $ !# & : $ 1 A; 1 A */77: '@ PE" O 1 J2 ; M ' ! : $1 A C : #2 & # ' 21 2 C A *+/+: '" I) ^ ! $ : 2 $ !# ! ! ) : " & A ; #2 $ #A */70: ` ! ; #2 $ 1M % 1 (1 & : H A H6 6 P A *+D0:
310
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
7- ! 2 & % $
H
$
/ !1 $1
1
C
1! 2 !#! #2 C C
$1/
:1
1$
$! A & ! $ )C! A ! #2 $ !2 2 &C % : N! $ ) 2 H 1! 2 A 1 6 M1 A ! 1 &% 6' $ ' 2 $ A : H 6C3 6' C$ 2 !! ! ) ! (! 6 #2 ! 1 $ (4 2 6 C) ! !A 1 6 #! 2 # $ % ! ! : $ #C ) 6' C$ #23 ! # 6 ' ! ( & 4# A 4# A ! 2 #23 ! '$' $ */-# 4O $ $ $ &C : ^ 2 ! $! ! !" D @ "C C C C "2 %( ! C' ! ! 6 2 1$ # C A 4 6 $46 1 ) 1 A !$ 2 & 4# # '$ ( ! : M ) &! C 2 # 4 C : K#2 A ( $ E @ !&1 @ $ E @ " E9E: ! EE: $ $ 6 4C 1 #$ A C 0 M1 )C A h 5 " E D C @@ @ C" C C ? @@ D A @ @ @ "@ @ "
4 & #2 6 )
V 1
$ A A
Teleki P.: Az els dleges államkeletkezés kérdéséhez. Államtudori értekezés. Bp., Franklin Társulat, 1903. 84. p. 2 Durkheim, Émile (Epinal, 1858. ápr. 15. – Párizs, 1917. nov. 15.): francia szociológus, nevel -tudós. A pedagógia. és a társadalomtudományok professzora a bordeaux-i egy.-en (1887), majd a Sorbonne-on (1902), ahol tanítványaival, munkatársaival jelent s szociológiai isk.-t al., 1898-tól szerkesztette a nagy hatású L’Année Sociologique -ot. 3 „ Historizmus, szociológiai – uralkodik a XIX. sz.- ban; stádiumokat keres, és nem lényeget nyomoz. A XIX. század historizmusa eltemette a kisközösségi hagyományokat.” In. Szociológiai M szótár. Szerk.: Dékány I. 31. p. 4 Dékány I., i.m. 18. p. 5 Teleki P.: A földrajzi gondolat története. Essay. Bp., Kilián Fr, 1917. 231. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
311
#
$4 1 A 1 A #2 $ !2 2 ! !1 : M 1!# ! 2 6' C$ 2A $ A !$ 2 #2 ! $! ! 2 C ) ! $! # 6 # 4 2 ' $ #$! A 2 '$!&& C # # 32 $ 5, ., 0( 4 -+ ( ) %M-0 .,)% 42-3 0(,% +)) 4#
3
5, ., 0( -+=4 $
! C
C
(*)-
%)%3 ,4 1 $ : $ "D: #6 A E @ C "DA A #2 A &, , + %74 (* A #25 ! ) $ 1 $ '$' !# :D 6 6 # 6' C$ 2 $ &% A $ % 4# C !# ! :8 $ &% #2 ! $ -+ ( ) % 4252((0&% 4 (*)-A ! $ -0 4 (*)-M 2 ' ! 1 : ! ! 2 $) ' ) 6 2 1 $ 0),- 7 # $! 4 ' ! ! $ ! A! $ $ ! 2 $) (*44 ) , 3(,.. 2((5,42-3 , 3-=,), -M % ,)6: L&& !: < ! I D C C @ @ @ B "@ C C C @ @ " / H @ @ " @ @ B C C D C C "E B " = "C I D C B " @ 6 C
!M
&% $ &
$ ! C 4 @ C
/%--,),9 * ; # $ $ &1 ! ! A C 2 ! *+8* # $5 ) 2! $ : ! 2 $)
6
A
6 A 2 ' ) 4 6 2 2 ) !$ ! ; & # #C ! 1 A !# $ 1 4 $ . 2 1 ' ) $ & C $ : ! C' $ #2 !# ! $ #: 1 #2 $' $ #! $ #2 !# ! $! A #2 ! &4 $ 1 ## $ # ! ! #2 ! #2 !# #1 4 ( 4 $4 4 1 ! & $ 2 $ 1 ! $ 2 ) *+8@ ) ; & % &%4 ( :
U ., 133. p. U ., 135. p. 8 U ., 111. p. 9 Prinz Gy. – Teleki P.: A magyar munka földrajza. In: Magyar föld magyar faj. 2. Magyar földrajz. Bp., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936-1938. 16. p. 7
312
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
; & 6 # C (!! C $ # $ # A 6' C$ ' 5 $ ! ' $ H % '$!& 4& A ! 2 (1 : $$ & ! 1 '$!& 4& 6 # C '! !A! ; & # 1 (1 ! #2
! 4&
#
'
! # :*- O ( & ! ! 6' C$ ' 5 ## :** $ ) #2 $ F6 #2 6 ! ! ! *0 $5 #2 C ! > & H % 4 :*, C #! $! !$ ! 2 $) # $ #A & A ! 2 $) #( !#5 '$!& 4& $ 5 :; # 6 1 ! ! $ 4 #! 2 5 C '! @ # : ! #2 & #2 1 4 # :
9 + % + ( (+&*7 ( W" $@ @ T # # ( */*$ 2 '$1 5 ' $ 65## $$ ! 2 A #2 $ */-7 " # &( ! 7B"C E )" @ G F '" " */*" & 6 % : ! $ @ $@ @ */*$ # ^$ # C A 1 #2 ! % J % 6 C $ ! H C : # 1 # 1 $! $ @ $@ @ %( ( W" $@ @ : ) $! 2 ; $)# $ # ;3$ !&5 ! 1 : # ' !#! $ ) #C 1 H : $ 4 & # H '1 $) 6 # ' $ < C < " @" C F E C @ @ IC " C C B" " @ @ @ " " C C B" " ‹ ! @ @ " I I BC C D "@ @ 29 # ' ! $ */*, # 4 $H@ . # 6 24 1 $ )C! '1 $) & # C < 7 X 6 " @ C " @ C $ @ " @ D @ " @ C AC @ ( " @ C FD " " @ F C @ CC "CC " D >L&&,-), (0&L 4 : ‹ K B F C D CC 5 " C E # @ D F
10
Lendvai L. F.: Közép-Európa koncepciók. Bp., Áron Kiadó, 1997. 137. p. U ., 146. p. U ., 144. p. 13 Partsch, J.: Mitteleuropa. Die Länder und Völker vin der Westalpen und dem Balkan bis an den Kanal und das Kurische Haff. Gotga, Justus Perthes. 1904. 14 Kincses Nagy É.: störténet és nemzettudat 1919-1931. In: Magyar störténeti Könyvtár. Szeged, 1991. 15 U ., 45. p. 11 12
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
313
h
" F B " C " @ i " D "D @ ,&4L5 , L 4 *D # */*D C 2 # 1 A ! ' '$' $ U $ ##2M ! !&5 ! : 1 #1 $ ( 7 7 H B" : $ #2 5 ' # 46 $!% 2 "! ) A 6) $ # A $ 91 $ ' ! 6 & $ ' ! ! :*8 $ 6 ! 2 4 #$ 1 $ " 6! $ # 2 4 F& (%4 A #25 M ' 1 ; #2 2 ! 1 *+A 1 ; #2 2 P' ## */ #25 M ' 1 : # # &( A 1! 2 !#! A ! 6! !# C A #2 #2 ! !#A 5 ' ' 6' C$ 2 1 6! 4 &% !1) A A $ ; & 2 % &%4C # $ ! 6' C$ 2 1!#$ A 1 $$ ! 6' C$ 2 ! 1! 2 !# ' ! A ! 1 $ 1 6' C$ 2 $ ! $! ! A 6 6 #2 ! #2 & $ ; #2 $ # ) $ ! A ! $ 2$ ' 4 A C #2 2 # 1 !& 6 : H )! 5! # 2( A $ ! 2 )( #: C
+ +- , , , & C &! 1 & % & # $ # #2 !# ! 1 4 3C $! 4& '$!: K#2 A % $ 6' C$ # $ # #2 !# !& (1 !$ 1 $ 4& A! G! 4& ! !# ( : & % 4& 3#2 1 $ +- , ,-% 0&%7% 4 #2 :0- $ !# 4 5 ' '$) ! 4 3 1 #2 $ !#M !& C A !) 6' C$ #3 C C : # $ ! 2 1 $ # (& A 1 #2 1 ! (& C ( #:0* $ 2 #3 5 6 2 ! 4 $ 1 6 C) ! AC $)C $ #2 3 2 ' 1! : & % ! $ $ #2 3 2 ' 1! A 1 #2 #2 ( ) ! # $ # # $ 3#2 1 $ +- , ,-% 57 A 1 #2 6+(+ 26 $ 1 $ : 1 '1 '$& ( #! ' 2 $) C ! $! 5 ! : 9 2 $ '$ ! ! #4%& :
16
Teleki P.: Bevezet : A Turáni Társaság alapítása alkalmából. In: Turán. 1913. 1. évf. 1. sz. 3-6. p. Tisza István miniszterelnök levele Széchenyi Bélához. 1916. április 1. In: Gróf Tisza István összes munkái. 4. sorozat. 5. kötet. Bp., Franklin Társulat, 1933. 18 A Magyar Tudományos Akadémia Balkán-kutatásainak tudományos eredményei. Szerk.: Teleki P. – Csiki E. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, Én. 19 A magyar királyi Földtani intézet 1917. évi balkáni munkálatainak tudományos eredményei. Bp., Bethlen G. Irod. és Ny. Rt., 1918. 20 Teleki Pál ismeretlen memoranduma az európai kérdésr l, 1940. In: Pro Minoritate. 2004/ sz-Tél. 67. p. 21 Ua., 67. p. 17
314
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$A #2 ; % # $ # # #2 3 2 $ M 1 '1 $ C4 % $ 1 # : [ #2 5 '$ # $# $ ! ) !& !# $ ! 4 C #6 ) #$ 1 $ : ; $ 1 $5 !#A $ !# #25 ! ! ! ! $1 41 $ 2 1 4 : $ !&$ ! ! ) $' */0* 2 $ K 2 1 # ) A00 $ ! $ 2 % &%4 & $ ! #2 ! $5 :
' C' A
$
(
1 6 C) ' #2 2 ! !& $ #2 6' C$ $ $
C & 4
49- -+( H 2 ! & & # C #2 &C !& $ & % !M :; ; #2 P' C$ # 6 ! A #2 ! $( $ 6' # 6 ' ! ! A ' $ #2MC 1 $ 1 $4 ! !& 2 # A '1 $) 1 $ C
A nemzetiségi kérdés a geográfus szemszögéb l. A Williamstownban (USA) 1921 nyarán tartott el adás. In.: Európáról és Magyarországról. Bp., 1934. Athenaeum, 1934. 30-50. p. 23 Földrajzi Közlemények. 1911. február. XXXIX. Kötet, 2. füzet. 24 A 2146/M.E. II.sz. rendelet alapján. In: A Magyar Társaság és Falukutató Intézet Évkönyve az 1935. évre. Bp, Magyar Társaság és Falukutató Intézet, 1935. 135. p.
315
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ 5& #C
)
!$ ! 2 6 #2 ! 2 A ! 1 2 A%
(! &
; #2 %!1
$ # &%
!
) 5 6' '
:1
+=0( 0 49- -7 25 * C! !& 4 '$& ! C' #2 6 # $ % # 6$ 1! 2 !#! A 1 ; #2 $ % # 6 9 !$ 1! 2 !#! ' $' ): H */,+ 4 ! 1 ! '$ 5#2 $ ! $ ! '$& A #2 1 C $ % # 6$ $: J2) 662 9 1 (#2 1 )
25
C'
-05,-
!
$^ 2 9 !$ A '$& $ O1 2 !$ ! : $ 1 %4C ; $ ' !# & # ! 5 5#2 $! U$ 2 $ ( : 6 2 $ % # 6 9 !$ # $ #2MC ! A $ ! (! ! 2 ( #2 # 4 A ; #2 $ #4 ! $ 4 $4 4A 5 6' ' #C 1 2 A % : 5' ' #2MC ' $ 4 $ 1 A
Gy rffy I.: A néphagyomány és a nemzeti m vel dés. In: A magyar táj és népismeret könyvtára. Szerk.: Gy rffy I. Bp, 1939. Magyar Társaság Falukutató Intézete. Az 1917-ben megalakult Magyar Társaság hozza létre. In.: A Magyar Társaság és Falukutató Intézet Évkönyve az 1935. évre. Bevezet . 27 Rónay A.: Térképezett történelem. Bp., Püski, 1993, 82. p. 28 Gy rffy I.: A néphagyomány és a nemzeti m vel dés. In: A magyar táj és népismeret könyvtára. Szerk.: Gy rffy I. Bp, 1939. 26
316
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6 &
# $
A
1
& %4 :0/ !M %! A $ 4 A C 1 $4 : 4 $ 9 !$ 1 $ )C (#2 1 C " " " B" " @ C H E C" @ F BC @ F E@ ! !# $ 4& #2 & 6 #2 (! $ 9 !$ A 1 !& $'1 !## A #2 $ 2 1 A ! $ $ 1 $ A 2 4& # 3CC $! !1 $ # 1!#$ 5 6' 6 !: 1($ 4 #2 ; #2 $ ^ 2 9 !$ 2 # A $ 9 !$ !&$ ! A 1 $ :,* $ 9 !$ $ 1 ( C &
$ $ '$!& 4& ! !# ) <J " " AE @ E B" "E ID ?1 B '$1! ! 2! &% 2 & 6 # $ :O1 % # 6
9 !$ ! $ # $ 1($ 4 #$ %& C :
+=04*5- -+(% 1(5-+) */,/ $ 1 $ ; $ ' !# : b#2 # $@ G F 7F B $ C C C @ AE * @ E ( " B C *Q $@ C " @ J " @ ?0A $ 91 2 G 1 $ ! !1 :,, $ $ 2 $5 ' ! ; #2 $ # ! $1! $ */7$ C4 $ '$ 2 ! ) ! $( ) A 1 6 #2 (! $ 4& 6' $ ! ! !1 6 # $4A 1 C% 1! 2 ) C! $ U$ 2 C ! ! $ % & A 1! 2 !#! :,7 ^ 2 9 !$ ! #2 $ % # 6 9 !$ 2 ! C $ : + (57 H $ 1 $ 2 ; #2 ' ! ' !
29
#2 #2
&
' ! ! & $ C$ 4 !
! 6' $ #A ! $ !1 & #A $
$ #2
$ $
& ! # & %! ' ) $5: 5 6' ' $ 65##! :
1
! &
C$
1 $ ) $ & A 2) #2 ' !: ; # 1 4 ! $1! : !A & %: C $ $ & 4& # ! $ C4
Rónai A., 83. p. U ., 79. p. 31 U ., 113. p. 32 MOL K 30, Miniszterelnökségi Levéltár. 2 Cs. B/11 tétel. 54/1940 Irodarendelet. 33 Uo., Miniszterelnökségi Levéltár. Miniszterelnökség, B 1. Tájékoztatási Osztály. Szent-Iványi Domokos az Osztály megalapítására 1939. július 15-én kapott megbízást 34 Gajzágó László levele Genfb l Szent-Iványi Domokoshoz. 1940. június 28. MOL K 30, Miniszterelnökségi levéltár. 2 Cs. B 25. Békefeltételek és újjárendezési tervek 1940-1941. 30
317
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$A #
#2 ! 6 & C ! !## &% A ! ! !# ! $ ) 1 A $ '1 $ #2 ! $ C 2 # 4 C 4A 2 $ 2 $ ! !A 4 $ ! ! 2 5 '$ A !$ $ & $ %4 4 A 2 $ # (1 : ••• %
N &H % & # : B &$ #A */-,: O $ $ $ 9: !16: */-7: 8, 8@: &&: ( G& 5 ; % : B &$ #A */-7: O $ $ $ : @: !16: */-7: 07* 07,: &&: 2 4# & : $ < % 1 65 J % 6 # = %: 6 24 ! :O $ $ $ @: !16: */-7: ,*+ ,00: &&: ' : G # K % % : B &$ # " A */-,: O $ $ $ : @: !16: */-7: 7*- 7**: &&: 6 ) . K: " 9 2 &A 6% # 2 6 & %& 6 : N # A */-7: O $ $ $ @: !16: */-7: @// D-*: &&: ' " ;& # % " 65 " 6 % 6 $ % ; % 66 # % % : " A */-7: O $ $ $ : @: !16: */-7: @// D-*: &&: %%
(- -%(5-%4 % -+.)+5 -*4 -% $ !# $ : [ $ : &5 ! # ! A !& $ & : B 4 $ $ : $)# $ # M1 ! # $ # P' 6 $ : P' # $ ^ $ 6 C ! 5' (1 : 9 $ : $)# $ # ! $ & # $4 6 -C ; #2 $ % # 6 9 !$ 9 : ; #2 #! P 4 9 !$ %%%/
&
# $
:
$ : $ */07 */0@A !
$ */,-: !1
:
# # $ : $ 1 $ ! #2)C ! 2 : \1 ' 21 $ */,@: !1 *,D: &:
%.)%*& +>% 2
# 6 " & 2 N 4# ; #2 O 2 ' ! " # 6 ; #2 '$ !# ; #2 '$ !# < #$ 5 !$1 = 5 5#2 C 4 % (1 ; #2 $ $ $ % 1 $ 91 2 G $:: */,/ C ;UB ,-A ; $ ' !# B 1! : ; #2 $ % # 6 "9: **: ! :
: /: 9 !$ 9
:0N:
318
5 5#2 % & ( $ #2 % $ 1 $ 4 5 G 6' %4: U$ ! 1 $ H 4& $# ; 2#2 ;UB ,-A ; $ "9: **: ! :
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN 5 5#2 B & $ 5& ! !)
2 #
1 #2
#
$ 2$
$1 #2MC '
'1
$)
: :
2: : # ! 1 ' !# B 1! :
$4 '$ ! 2 : ; #2 $ % # 6
9 !$ 9
:0N:
319
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!
$ ! / !: 1
$ !1
1/
320
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
5%)+& % (*)'
/
!
$
/ K!!
!
$
!
!
!
Bevezetés % ! &5 ! 6' C$ A # $ # ! ' ! 6 C) ! C # )A $ $ 6' $)1 A < # 1 = #2 #C $) % ' !C5 $ 1 $) )A #2 C ! M 2 1 #: EE: $ $ )6 ! ' 6 ! 2 A ! #2 !# C) & % A #2 $ 6 #2 . $ $ # * . 6 #2 !$ ! $ '5 ! 2 '$' ! ) 2 # $ # & 2( :0 $ )6 $( ! ! 6 #2 % #2 !$ A $ % ! 6 2 1 #& ! 6 !. % A #2 < ! = #2 #1 $ # $ #A ! & 1 $ 2 : " PD & #2 #2 $)# $ # & #2 ' # */0* (#2 6 # $
1
Legismertebb az 1921-es kecskeméti és az 1927-es szentesi tanyakongresszus. Ld. Magyar Gazdák Szemléje 1921. 577–581. pp. és Magyar Róna 1927. No. 10. 229–237. pp. 2 Czettler J.: A tanyakérdés magyar feltámadás. Magyar Gazdák Szemléje 1921. 443–446. pp. és U . Tanyai település és tanyai központok. Bp., Stephaneum Nyomda Rt., 1913. 3 Czettler J.: A tanyakérdés… 445–446. pp. vö. U . Csonka-Magyarország ereje. Társadalomtudomány 1921. No. 2. 177–185. pp. 4 Gesztelyi Nagy L.: Magyar tanya. Kecskemét, Els Kecskeméti Hirlapkiadó- és Nyomda– Részvénytársaság, 1927. 1. p. 5 Klebelsberg K.: Az Alföld problémái. In: Pesti Napló 1932. augusztus 28. vö. T Kiss T.: Klebelsberg Kuno. Bp., Új Mandátum Könyvkiadó, 1999. 220. p. 6 Rácz I. A tanyarendszer kialakulása. In: Parasztok, hajdúk, cívisek. Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Rácz I., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000. 317–380. pp. 318. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
4, (4, 0-% -
321
, (5, 4% )49)+( 0( 6+ *(.% -*4 *)%-%4+=
1 4 !#! $ $ 4# '" E 7@ @ 4 C5 A #2 ! 2 E[: $ $ 1 $ ) 1 $ A8 $ ' ! ! 6' C$ 2 $ 2 '$!& )$ ! 2 '$' 6 2 # &% $ 2( 4 ##2)$) :+ 1 $ ! ! ! ' ! ) 6 # 4A 6 M $ ! 2A #2 '' ) $ 6' 6 2 #2 ! $ # 5 : 6 ! 1 $ # " -@ 1 6' C$ 4 '1 $) # #6 # $ $
7
Szabó K.: Kecskeméti tanyák. Kecskemét, Kecskeméti Lapok, 1936. 6. p. Beluszky P.: Talányos táj – az Alföld. In: Az Alföld történeti földrajza. Szerk.: Frisnyák S., Nyíregyháza, MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete – Nyíregyházi F iskola Földrajz Tanszéke, 2000. 185–197. pp. 187. p. vö. Rácz I.: i. m. 341. p. 9 Uo. 194. p. 10 Dömötör L.: Kecskeméti tanyai települések és Kecskemét város földbirtokpolitikája. Magyar Gazdák Szemléje 1921. 446–452. p. 447. p. 11 Wolf I.: Kecskemét hj város monográfiája. Doktori értekezés. [1926?] Kézirat. Fellelhet : BKMÖL (= Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára) XV. 7. (= Kecskemétre vonatkozó történeti adatok gy jteménye) 8. tétel. vö. Erdei F.: Futóhomok, a Duna–Tisza köze. Bp., Gondolat Kiadó, 1957.3 (hasonmás kiadás, eredeti: 1937.) 2. p. vö. Martonné Erd s K.: Magyarország természetföldrajza I. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000. 64. p. és 150. p. 12 Bende L.: A kecskeméti sz l - és gyümölcstermesztés fejl déstörténete. Kecskemét, A Kecskeméti Közlöny Nyomda- és Lapkiadó Vállalat kiadása, 1929. 14. p. 13 Entz G. – Genthon I. – Szappanos J.: Kecskemét. Bp., M szaki Könyvkiadó, 1961. 47. p. – Ennek ellentmondó adatokról szól Gesztelyi Nagy L.: i. m. 21. p. 14 Dömötör L.: i. m. 448. p. vö. Bende L.: i. m. 15. p. 8
322
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
% ! 5 $ )1 # 3 ) !1 ! ' *D, $ $ C ! A*@ 2 */*' ,* $ 5 5 ! :*D $ *+@- $ !& '$ 7A@ $ '1 ! : #2 & ! 1 # 3 '$' 1 6 2 4 A*8 '$ 6' '$ C & $ $ 1 : ; $ $ C A #2 1 */0- ! */,8 '$' *+ !1 *-] ' 6' 5 $ /7+0 A *+@- ! */*, '$' #2 D- !1 6 # :*+ $ */,@ ' 5$ $ ' $ ( */ & 1!1 C A #2 $ $ # 2$ $ 1 $ 2( 1 % ! 3 C 1 $) !& : #$ ' ) 5 ' !# $ * ! ! ) 2 C A 2 $ $ $ # # $ ,DA+] !& ! 2 # % 2 1$ # 1 1 $4 ! ! 0*A0] : ; ! $ A #2 2 !#2 # 5 ' !# 6 #2 ) # *-.0- ! 0-.@# $ #2 $ 1 $ 2( 2 : % ! A ! #2 % & 4 1 $4 #2 ! **A+] A '$ $ # $ ! % & 2 ! #2 4A $ *-.0& $# $ 4 ! $ 2 1 *-AD] A 0-.@4 ! ! ) ) @A8] : % ! . 2 1 . 1 & 4# $ # M ' ' */,@ A '$ ! % 2 !$1 ' A 0-.@# $ 4 : ; !&& 6 # $1 1 $3 !1 $ 6 2 . ! . & C ! 2 $A #2 % ! # $ # /7A@] $ @! $ $ 4 A 2 $ ' $ 6' 5 7+A0] 6 # # : K#2 A # 2 6 A #2 3#2 ' & @ A @. *-! #2 #2 1 $ # 5 A #4 ! $ # #! ! A '$ *-6 #2 # $$ $ % 2 1 :015
Balásfalvi Kiss B.: Kecskemét multja és jelene. Klny. (= különlenyomat) In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. város adattára. Kecskemét, k. n. (= kiadó nélkül), 1939. 32–66. pp. 55. p. 16 MSK ÚS (= Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat.), Bp., Stephaneum Nyomda Rt. 42. k. (= kötet) 17 Thirring L.: Kecskemét mint tanyaváros. (klny.) Magyar Statisztikai Szemle 1935. No. 5. 52–77. pp. Különös tekintettel az 58–59. közötti számozatlan térképoldal. A tanyai lakosságszám alakulását nehézkes nyomon követni 1930 után, hiszen az 1941. évi népszámlálás adatai között nem szerepel a vonatkozó érték. Kecskemét esetében azonban szerencsés helyzetben vagyunk, mivel 1936-ban végeztek egy helyi népszámlálást, amely a város iratanyagában fennmaradt. Eszerint 1936-ban 46.663 f élt a város környéki tanyavilágban. BKMÖL IV. 1903. a. (= Kecskemét város Közgy lési jegyz könyvei) 58. k. 28. p. 1936. április 28. – A város külterületi lakossága 1920-hoz és 1930-hoz viszonyítva ugyan emelkedett, de a növekedés dinamikája lelassult. Vö. MSK ÚS 71. k. és 83. k. és KSH (= Központi Statisztikai Hivatal) 1947. (= Az 1941. évi Népszámlálás. Demográfiai adatok.) Bp., Stephaneum Nyomda Rt. Kézirat. DEENK (=Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) 623612. 18 1920-ban, még a Nagyatádi-féle földtörvény el tt, az 1100 földigényl csak mintegy 18–20% volt földmunkás, napszámos, gazdasági cseléd. (Wolf I.: i. m. 43. p.) Az igényl k zöme ekkor még tisztvisel volt. A város XIX. század elejét l formálódó racionális birtokpolitikája ezúttal is megnyilvánult: a lényegesen több tisztvisel igényl között összességében kevesebb földet (116 kh) osztottak ki (átlagosan 169 négyszögölt) – igaz közvetlen a város alatt –, mint a jóval kevesebb „földnélküli” között. 19 MSK ÚS 112. k. 20 Uo. és Kerék M.: A haszonbérletek Magyarországon, tekintettel a kishaszonbérletekre. Magyar Statisztikai Szemle 1938. No. 5–6. 613–632. pp. 615–616. pp.
323
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
[!#5 A ' $ (C #2 $! 5 4 */*D */,@ ' ! ! A 2 1 1 41 1 A #2 '$ ! !1 $ 1 A @ $) # $ # *@DAD] A (# $ @.@(4 # $ $ *8*A,] :0* >4 4A #2 $ $C 1 $ & 21 : +(
#2
4
* @ A '" P % */70 !) 5 ! A # ! )C $ 7 !&$ ! ! C # # A 4 % & $) % 6 ) ! 6! & ! 1 2A & # # #2 (! C5 # . $
)@ )@ ! !1 = $ 6! $ :00 $! A $ (#2 ) !$ !# A '1 1 $ # & A '$!& ! # '$!& $ 2! ! 6 ! $! : O 6 # $ $ $ 2 4 #2 */,1 ) !& !#! . ' 6 @@A/] $)# $ # 6 # $ 2 ,-A8] A '$ $ # $ 6 # $ 3 $6! $: $ 6 4 4 #2 C ! 26 # $ $ ) 6 :0, ; $ #6 #2 ) 2% ' ! DA7] A $ & 6 # < & = : $ 4 $ 4 '$ $ # $ 6 # $ 3 ) '! #2 $ 21 $ $ ) $ 3 $ : # 6 # $ $ $ 1 $ 2 ! 2 # $ (! # $ $ 6 1! $ 4 6 : '$ ( ) & #3 2 ! $! !! 1 % ! # # ! 2 $ 2A 4% $ ! # $: '$!& $ 2 21
)
)* (5, 4,5,-
! 1 # 3 '$' !&& 5 # : '$5 5 2 #2 # #2 # $
$
4 '$5 ! G K # . ' ! ( A !& : ! 2 !1 < # (1 $ 2( ) ' 1 5 ! $! 4 $ 2 A $ $ $ A A 1 $ 1 $ 2( A % #21 .
I) ( .
A ! 1 # $ : '$ 2 $ $ # )! A $6!
# &( C A 2 # (C . $ & 6 # @A8] $ */0-.*/7* '$' '1 !& !# C ) # '1 ! A C % & $ 4 # C #2 $ 5 A #26 )
# &( $ $ 2 : 6 A 5 % & % $ : $ A */,!&& *] !$ # '$ ( ) # *-.*0] A
Balásfalvi Kiss B.: i. m. 58. p. Gyáni G.: Érvek a kett s struktúra elmélete ellen. Korall 2001. Tavasz–Nyár 221–231. pp. vö. Gyáni G. – Kövér Gy.: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 192. p. 23 MSK ÚS 72. k. 76. k. 94. k. és KSH 1947. és KSH 1979. IV. k. (= Az 1941. évi népszámlálás), Bp., KSH, 1979. 22
324
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
& # # $ A C 4 3 & $ A '$!& ! # $ #& $ A 1 ) ! # 0,.0@] 6 # # 1 4W #25 & #A '$!& ! # ' !& $ : 1 # 0-.00] A (# & $ 1! ! 1 #2 % C A $)# $ # &$ ! % ! ! # #25 #2 7-. 70] % ! !& !#! :07 ;1 1 $ $ !A % ! ' '$' # $ # 4 4 # $ # $ # 1$ # )$ A 3#2 1! C5 A !&& $5 !# #1 $ # ! # $ ' $ ! 2 1 !&& !) ' $ 65##! #1 #( ! #! ! 1!# ! 5 '$ : % ! # 1 6 !&( ! ! ( */,@ ' 5$ $ ' $ ( 4 &4 C # : 4 $ ) $ @ N $ A G % 1 # 3 6 # $ :0@ $ 4 $ $1 . 6 #2 1!1 $ #2 # $ $4 # 5 ! $ !) % ! # $ # ! $ $ 1 $ 2 . $ # 1 # $ $ 2 S2 @ @" T: %4 $ ( 4 & %5 $ 1 $ $ '1 $) 2 3 C : #2C 4 0- $ $)# $ # ) ' 6 @*.@@] # & $ 2 A (# #2 [email protected]] & $ 1 : 1 $ ! ! # '$' #2 1 $ 2 # $! % & A 6! # & ! # 2 $ A 2 $ # ) #2 ! *@.*D] : ! # #25 & # $ # /,./7] : # #4 $ % 2 ! ! ! 2 # %5 $4 : ! 6 #1 '$!&& $ ! # 2 7A*.7A@] $ C #A '$ # $ #& $ % #2 1! 2 ! # *A7. *A@] C : '$!& ! < #2 = & # #25 ' $ -A*@] A $ 4 % #2 <6 (1 ! #= 1 A $ % ! $ 6 # $ !2 ! $ : $ 1 2 '$5 C !& $ :
24
MSK ÚS 86. k. és Kovács A.: Kecskemét város statisztikai megvilágításban. (Klny.) Magyar Statisztikai Szemle 1935. No. 5. 1–26. pp. 13., 15., 17. táblázat adatai alapján végzett saját számítás. Középosztály: közszolgálat-szabadfoglalkozás (2073), mez gazdasági tisztvisel (13), ipari tisztvisel (176), kereskedelmi és hitelügyi tisztvisel (283), közlekedési tisztvisel (74), nyugdíjas (1439), nagy- és középbirtokos (235) összesítve 4293 f (11,8%). Kispolgárság: mez gazdasági segédszemélyzet (37), önálló iparos (1804), sof r, szolga az iparban (202), kereskedelem-hitel önálló (948), 50–10 kh-as gazda (4065), 50–100 kh-as gazda (850), véder (774) összesítve 8680 f (23,9%). Kevésbé vagyonos kisparaszt, agrár- és fél-agrárproletár: 10–5 kh-as gazda (1817), >5 kh-as gazda (3635), gazdasági cseléd (1591), munkás-napszámos (7299), hiány a két eltér adatsorból fakadóan (766) összesítve: 15 108 f (41,6%). Városi munkásság: ipari segédszemélyzet (4022), kereskedelmi és hitelügyi segédszemélyzet (831), közlekedési segédszemélyzet (458), házicseléd (1755), külön meg nem nevezett napszámos (499), hiány a két eltér adatsor miatt (110) összesítve 7675 f (21,1%). Az egyéb kategóriába 590 f esett, így a 100% = 36 346 f 1930-ban. 25 Timár L.: Vidéki városlakók, Debrecen társadalma 1920–1944. Bp., Magvet Kiadó, 1993. 118–119. pp.
325
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN *: N
$
;\ 9 J ^
^ 9
G BU; [ ^ I 9 */,@
9 ^B9
'
1 ! #
6)
# & 6! & & $ '$!&& $ # $ #& $ '$!& #2 B"
/0/ ,-+7 @*DD +@@ 0/08 0
# & 6! & & $ '$!&& $ # $ #& '$!& #2 B"
$
*-,@,
]
6)
]
+A/8 =491 @-A+ 0/A8 ,-+7 *DA7/A/ @*DD 0DA/ +A0D +@@ 7A7D 0A+- 0/- *A@* -A0D 08 -A*7 -A-0 0 -A-* *-- */*87 *--
6)
]
**@77 ,-+7 @*DD +@@ 0/08 0 01=>[
@@A-D *7A8* 07AD7 7A-+ *A,+ -A*, -A-* *--
$ @-A+@ . @@A-D
@0A/@
0A*-0D
9? 1
*DA-+ . *7A8*
*@A7-
-AD++*
29 :
0DA/7 . 07AD7
0@A8/
*A*@0D
09 [
7A7D . 7A-+
7A08
-A*/-+
:?
*A@* . *A,+
*A7@
-A-D78
2:
-A*7 . -A*,
-A*,
-A--D-
12
-A-* . -A-*
-A-* *--
-A---7 ,
112 211
/@A@,.*-7A78 !
!
@ E "@ A@ " " @ @ & ('7[> C 220 C 7'. 2=4= *Q ‰ 6' 4 1 #2 ! ) # $ $ . ; **0 : &C 1!#$ C ‰ $ # & ! # $ %! &C 1!#$ $ ( '‰ $)#%$ ! # ) $ %! &C 1!#$ $ ( $ ‰F " ! N% !% ! ! ! ‰ %4 ! ! $ $ ! ‰ ! ! ! ! ! 5 ' '$ ± !‰ %4 ! ! #2 $ ( $ $ ! ! ! <6 (1 $ 2= • */,6' ! 5 $)# $ # D/*0 6) ! # $ # % ! *D,* 6) $ ' $ CSND 6) 1 : ; +D: : 0-7.0-@: &&: : $)# $ # ) $ & # . */,@ 1!#$ %! $ . HEGYC >3: */,-: ! */7*: !1 !& $ 1!#$ %! $ @-• 00 -@- . 0- ,-+ L*,0 ‰ DD- 6)W0- ,-+ ˆ DD- ‰ 0- /D+ 6): */,0- ,-+ (1 ) # $ $)# $ # A 2 ) +@7, 6) 1 6' ! 5 ! # $ # % ! A (#2 $ $ ! 2 70A-D 1 : $ ) 2 #( !#!1 1!#$ %! $ 0- /D+ ) ) */,@ 1!#$ % ! 1!#$ $ ( $ $ ) % & 6' ! 5 $)# $ # ! # $ # % ! $ */,@ CCHB 6) )A 1 */7* $ $ 2 $ $! $ ) A< 2 %! 4 $ = $ : A */,@ % ! . 6' $) # & /0/ 6) ! 6' $)A ) # &(
326
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# & %5 5$ $ 6 1! 6 ! $ 5 : •• $)# $ # )$)
$ !1! )
' $ C $ ( $
*/,@
++0* 6) .A $ A 1!#$
%!
C C5 A #2 $ #2 GOSE 6) # & &C
$
B! 2 #
5 ' !# 5 6 #2 A % ! $ $ $ ! (C ' $ % ! ! : % $ # 0-] % ! A $$ $ % ! $ $ 2% 6 +./] 1 : . ) . $ !) ! $ $ C #A $ %(1 1 $ 46' M1 ! : >4 A % ! # 1 $ 46' 2 A $ C ) $) ) A #25 ' % ! $' !# $! # ) A &$ 1 $5 !#W # $ !) $ $ ' & $ # 1 6$ $ !1 % ! ! ! : ; $ 5 # $ C $)# $ # 6 ( 2$ A #2 G % $ # 0@] A (# % ! @0.@D] 1 &$ : >4 4 ! $ 5 ' !#: ; $ 1 !! 1!1 $ ! 6 #2 ! 4A #2 $ ) 1 ! $ 1 6! & 2 ,-] A % ! *@.*D] : ; $ # '1 $ A #2 % ! 1 2 1 $) $ $ A! '5 ! 2 1 $ 2 $ # #! $! !$1 A 1 $ 6! & ! # $M 1 A 2 ! C $ $ 5 ' !# ) 6 4 1 A 1 $) $ $ 2 & : K#2 6 C5 A #2 (# G % $ # & 2 7@] ' 5 A A $ ! 2 # $ % ! *-] # ! ! :0D >4 . ) !$! . C ! $ 4 6 4 1 $) ! ' 5 ! 2 1 $ 2 6 ! $! ! A 6 #2 1 $5 $ A #2 % ! $ # & 6 # $ # ! 2 # # 1 A G % A 6 4 $ ( $4 # & F A 2 $ ! )# $ # 3 ) $ : '1 $) 6 C $ : ; $ # C4 $ C A #2 % !A C 2 1 A $ !1 $ ) C4$ ## A C4 6 6 # ' ' 1 ! ) ( & C 1 #2 1 $ 2 # 1 $) A # $ $ (1 ! : K#2 #2 $! '1 ) 2 <6 #2 = $ & &( ! : ! 5 ) #2 $ 1 A %&) ! #2 6 #2 A $)# $ # #! 1 #2 & $' 2 $)# $ # ! 6 # $ A 1 #2 # $ $ $5 !# $ '$' ( ):08 b#2 6 # $ $ $ ! #$) ! ! ! 1 # 3 '$' 1 # 1 # $4 C #M : # G
26
A Debrecenre vonatkozó adatokat lásd Timár L.: i. m. 126. p. Juhász I.: Kecskemét város építéstörténete. Kecskemét, Kecskemét Monográfia Szerkeszt sége és a Tiberias Bt., 1998. 219. p. és 227. p.
27
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
,53& 5 (+& -, ,)0(% (5, 4,5,-,0( & 5 (+&% 6%)+&6+)(+&
327 -+(
# 4 #2 . 4 . #25 ' % ! #2 1 1 $ % ! :0+ #2 ! $! A % ! 1 # # !$ $ & **A*– A0/ #25 ' % ! & # $! A 1 $ $ # #25 ' % F& # #2 # */08.*/,7 '$' :,$ ) 1 # 3 ! ! ! !1 ' ' A # 1 ! $ 4 ! ! $! 2 :,* $ */0/L,-: !1 5 $ " B" ( "D " @ 7 !1 C !! ) '1 $ 5 A #2 < !&5 )= ! $ C ! 2 $5 !# !#( ! ! :,0 $ ) A ! !# 3 ) '1 $ . 6 !&) . ! 1! $ #25 #2 ! 2 $ M $)# $ # <$ $ 1 = ! 2 $ : '1! 2 $! 5 )! 5 $' !# #25 ' % 6 $ ! ! M ! A 2 1 4 $ A #2 */,@ % ! #25 ' % 6 2 8*] $ A $ 1 ! C$ % . $ $$ 5 A #2 #25 ' % 6 ! 6' (4 # & A 6! & ! & $ % 1 :,, K#2 % $ . $ ) ( ! # .C 6 ! $! ! 2 # 1! 6 6 2! $ ! A,7 5' ' # $1 # $ # 1 #1 # !1 :,@ # $' ! 2 & % ! ! ( ! : 2 6 1 ! 2 #2 ! $ 6)1 ! $ $ # 1 5 A '$ #2 # C ) 2 */,7 +0] ,D F& ! #2 $ $ # : $ $ 4 ! ) 6 2 % & % A 28
A kifejezést gyakran hangoztatták a kecskemétiek írásaikban (pl. Merétey S.: Kecskemét a gyermek városa. (Klny.) Magyar Statisztikai Szemle 1935. No. 5. 78. p.), olykor pedig a hivatalos dokumentációkban, jelentésekben is el fordul (pl. BKMÖL IV. 1926. 104/1931. Tiszti f orvosi jelentés: 1931. április 21.) 29 Pl. 1920–30 között: Debrecen (7,0‰), Szeged (6,1‰) vagy Hódmez vásárhely (3,0‰) – MSK ÚS 83. k. 30 Szabó K.: Kecskemét sz l - és gyümölcstermelésének multja. (sic!) Kecskemét, Katona József Társaság, 1934. 82. p. 31 B vebben ld. Wolf I.: i. m. 59. p. 32 Duna-Tiszaközi Mez gazdasági Kamara évi jelentése (1929. május 9. – 1930. május 11.). Szerk.: Gesztelyi Nagy L., Kecskemét, é. n. (= év nélkül) 33 MSK ÚS 112. k. 34 Wolf I.: i. m. 93. p. vö. BKMÖL IX. 234. b. (= Duna-Tiszaközi Mez gazdasági Kamara iratai 1922– 1946) 1. d. (= Adóügyi-, Alföldi-, Állattenyésztési-, Baromfitenyésztési-, Földbérl -, Gazdatiszti-, Gyümölcsészeti-, Sz lészeti-, és Borászati Szakosztályának iratai). – „Magyarországon […] az egész baromfiállománynak több mint 90%-a kis- és törpebirtokosok kezén van.” (Baromfitenyésztési Szakosztály 1935. május 14-ei ülésének jegyz könyve.) 35 BKMÖL IX. 234. b. 1. d. (Baromfitenyésztési Szakosztály 1931. december 11-ei ülésének jegyz könyve.) – „a tanyai kisgazdának ma a baromfi az egyetlen bevételi forrása, tehát már azért is fejleszteni kell ezt a termelési ágat, hogy a válságban a tanyai népnek a megélhetést biztositsuk [sic!].” Vö. A baromfit „nem sokból tartott fenntartani kukoricával.” – Szálas M. interjú. Szálas M. szül.: 1924. július 18.; a. n.: Göbölyös Erzsébet. A felvétel készült: Kecskemét, Helvécia, 2003. július 30. (A szerz tulajdonában.) 36 Für L.: Kertes tanyák a futóhomokon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1983. 223. 53. p. táblázat alapján végzett számítás
328
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
:,8 1 F& 5) #25 ' % 2 !#! ++] $ # $ @7] A ! $ # 00] ! N $ 1 *0] 1 6 */08.*/,7 '$' : ! $ $ #2 $$ $ A #2 % ! 1! ! 1 ! $ ) # $ # 1 #1 # A !$ & # $A #2 1 $) 1 $ 2 ! 2 !&& ! C' M ' ) !& 5$ # $ # #2 ! $ ' $ A & # $ ! 2 $ A #2 $ # $ # % $ $ % ' A 2 ) ( : K#2 C ) &( 1 #1 # 4 2 '1 $ ! 2 $ A #2 &$ ! % ! ! # #2 &! $ A ! 2 & 6$ ! 5 A 2 $ 2 1! 23C # $ # C 3 ! C 3 4 :,+ #2 $ $ $ A $ # 1 4 ' 6 ! 1 # $4 C # ' ' A $ $ 1 $ 2 '$1 1 ' ! # 1 A #2 % ! $ & A '$ ! ! $ . ! $ ! ! 6 #1 . $ ! $ 4 $'1) ' $ $)# $ ## : $! #2 $ 4 # ' 2 ! A #2 1 ' ! ! $ */,@ ' < !$ $ 46 !1 = 6 #2A C!# )A $ 2 ,/ ! C ! $ ) #2 A $(1 '1 $ ! 2 &5 ! # $ # A !$1 : 2 & # C ! ) # ) < $ 46 =A $ &C C A #2 %6 C Q #2 ! ! 6 #2A (# ! 2 ! ' #25 ' % 6 # D-.8-] $ :7!) C!#1 ! & # 1 ! 5 #2 7-] ' 1 2 6 :7* ; $ 6 5 ! ! # $ 4 # : # $ # 1 #1 # !1 . 4 . & $ ! # # *-] 1 #2 2$ ! $ !& C ) 1 4 1 :70 1! ' $ ( 4 $ $4 6 %4 &C */,, $) ) # $ 1! ! 1 4 1 ,] A $) )1 #25 ' %% $) # 0-] : ; $ 7 C N "@ E C -C " @ E # M %V */,7: !1 C !! ) '1 $ 5 A #2 2 $ 3C 1 4 ' % ' ' ' $! ! # ) A !# $ ! # $ . 1 # ! . 6 1 ' %' C 1 !$ 1 $ ' $ :7, 37
!1
!
! 2
BKMÖL XI. 214. (= A Kecskeméti Leszámitoló és Pénzváltó Bank Rt. [sic!] iratai 1894–1948) 3. d. (= M ködéssel kapcsolatos iratok.) A Kecskeméti Leszámitoló és Pénzváltó Bank Részvénytársaság XXXVIik évi üzleti jelentése és zárszámadása az 1931. évr l. 38 Gunst P.: A magyar társadalom 1919–1945 között. In: A magyar társadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Szerk.: Gunst P., Bp., Napvilág Kiadó, 1998. 231–284. pp. 264–265. pp. 39 B vebben ld. A Kecskeméti Közlöny Naptára 1936. 65–103. pp. (Az elemi csapások esztendeje c. fejezet.) 40 BKMÖL IV. 1910. l. (= Kecskemét város polgármesteri hivatalának iratai. Különkezelt iratok és nyilvántartások 1933–1944) 3. d. (Az ONCSA helyi munkaközösségének iratai. Segélyekkel kapcsolatos jegyz könyvek 1935) 14 809/1935 (167/1935) – A kecskeméti polgármester levele a Magyar Királyi Belügyminiszterhez 1935. május 27. 41 A Kecskeméti Közlöny Naptára 1936. 101. p. 42 BKMÖL IV. 1910. l. 1. füzet (Az 1933-as védett birtokok összeírása alapján végzett sasát számítás.) 43 Uo., XI. 214. 3. d. A Kecskeméti Leszámitoló és Pénzváltó Bank Részvénytársaság XXXIX-ik évi üzleti jelentése és zárszámadása az 1934. évr l.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
329
K#2 6 ! $ )A #2 1 #1 # ! 2 # 2 ! 6 $ % ! A $ 1 ! !# 5 !# % $ 2$ 5 : $ */,!1 $ $ # 1 ' $ D7 $ #! 2# $4 !$ 6 % A77 2 ) $ #2 % ! : $ !$ ! 2 M ' ! ! 1 $4 $ A */,-.*/,, '$' ) C ! ,- 6) 1 # $ 4 $ #! 2 # $ $ : '1 ! #2 ) $ A !# #2 */,0 % ! (4 C ! $5 !# '1 $) # 3 2 $
$, *& +>% % 0(,&0(5(0&L& % 6%(5* *4 6 1 $ 1 $) 1 $ 2 ! A C A $ !& 1!! ! ! #2 # 1 #( # 6 ! $ #! $ !#5#2 4 $5 1 C $) & % & ! 1 1 $ # : C 4 & $ #6 A 6 2 ! C5 A $ % ! 5 5 ' $ 65##! ! $ C5 ) ! 2 : ( 1 #2 $$ $A #2 $ ( ) 2' 2$ $! ! 2 !#! ' $ A 2 # &) 1 $) 1 : O $ 6' 3$ % !1 C: ' 1! 2 4 # C #3 1 5 5 # 2 (C ' $ A #2! M 7+ 2 !& !# 2 % ! & $ 4 # # ! ! : 1$ # 1 7+A*] 4 */*- 7/ @DA8] */,D A $ # $ # 1 #1 # ! 2 !&& 5 5 # '1 ! 5 A 2 $ */,0: ! */,@: !1 ! C 1 2 6 $ & C $ :@44
Romsics I.: Magyarország története a XX. században. Bp., Osiris Kiadó, 1999. 200. pp. BKMÖL IV. 1926. 7/1933. (Tiszti f orvosi jelentés 1933. január) 46 Uo., IV. 1903. a. (Vö. a Közgy lési jegyz könyvek 1928. szeptember 19-ei és 1930. január 15-ei bejegyzéseit.) 47 Uo., IV. 1910. l. 3. d. 15 655/1935 (167/1935) vagy 20 361/1935 és 26 281/1935 48 MSK ÚS 83. k. 49 MSK ÚS 42. k. 50 Bálint B.: Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetér l és szervezetér l 1919–1936. In: BácsKiskun Megye Múltjából IV. (Egészségügy) Szerk.: Iványosi-Szabó T., Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1982. 133–201. pp. 156. p. 45
330
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' $ ! 1$ # 4 # &( 4A #2 */,1 5 5 ! ! ) !& !# ,@A@] *@ !1 ! 6 1 A@* 2! ! ' 6' C: 1 $ !& 0.8] 1 # : % ! 5 ! !) *@ !1 ! 6 $ 2 2 00A7]A '$ *,] % 2 A 5 5 :@0 #2 $ # C A #2 $ ) ! 6 # $4 2 (15 # 1 2 +DA+] A #2 ( 7@" C 6 # $ A #2 2 < @ " o @ @ p=:@, 1 $ A #2 $ & & # $ C #A #2 . $ #! 2% ) . #2 $5 !# 1 <' !$ = $)# $ # 1!#$! $A ) % A 6 # &$ )A . @7 & # : [ !&&A 6 # $ 3#2 . ! 3$ .A #2 % 5 # #2 ! $ $ 2 ) !1 # ' $' #2 *- !1 ) $ ( C A 1 #2 1 2 ' 2 < 2 # ! =A $ $ #) 1 ) $$ C % A 1 #2 # ' # 6 $:@@ 5) 3 *@.*/ !1 A 6 0-.,/ !1 ! $ ) !& $ 2 7-.@/ !1 5 #2 2 :@D G 2$ #! $ !& 6 A $ #2 % & ' # A #2 $ 1 $ 2( 1 1 $ # C : $ 5 ) 3 @7AD] ! 5 5 : $ 4 ' ! ! & A 6 ! ) & (1 3 ! 2 #2 $ $ )$) #1 #( : $$ $ D- !1 6 A ) # . ' # 1 $ # 1 .A #2! M 5 # % # @DA+] : $ A #2 C 3 A ! 1 $ ' '$ ! 5 2 1 : $ 2 2 1 $ ' $ ! #2 $ 4 # 3 32 C $A ! ! !# #6 #2 )A #2 $ !#M 1 5 ! ! #2 2 : 1 ' $ ! #! !& 5 '$: (# 5 # 8*] 4 1 # A # 2 !& !# '$ +-] $ $ ) 6 $ $: 6 4 2 6 #2 ) #: #! !! . 1 4 . $ $ ! 1 & $ 4A $ /8] 6' C$ 1 5 ! :@8 $ ! ! 6 (1 6 #2 $ # 2 $ ! $ $ 1 $ 2 A #2 *-A 1 #2 #2 51
MSK ÚS 83. k. (saját számítás) Thirring L.: i. m. 65. p. – A kialakult helyzetet a „katasztrofálisan megapadt” jelz vel illette. 53 Magyar K.: A tanyai iskolaügy. Magyar Gazdák Szemléje 1921. 507–511. pp. 509. p. 54 A vonatkozó adatokat ld. Hoóz I.: Népesedéspolitika és népességfejl dés Magyarországon a két világháború között. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970. 143–144. pp. 55 Thiring L.: i. m. 61. p. vö. Gunst P.: i. m. 263–364. pp. 56 1930-ban a fent említett korosztályok belterületi arányszáma – rendre – a következ : 11,5%, 34,8%, és 20,7%, míg a külterületen ugyanez: 10,7%, 31,0% és 16,6% volt. MSK ÚS 83. k. 57 Arányuk nem meglep , hiszen 1930-ban 73%-uk országos viszonylatban is városlakó volt. – Bosnyák Z.: Magyarország elzsidósodása. Bp., Gede Testvérek Bt., 2000.2 (hasonmás kiadás, eredeti: 1937.) 63. p. és Zeke Gy.: A budapesti zsidóság lakóhelyi szegregációja a t kés modernizáció korszakában (1867– 1941). In: Magyarország társadalomtörténete (1920–1945). Szöveggy jtemény II. k. Szerk.: Gyáni G., Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. 331–339. pp. 32. p. 52
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
331
! ) 1 #2 C 4 ' 6 @*A,] 1 ! A (# ' A #4 5 D-] 6 5 5 1 4 # 8DA7] : #( ) % #C 2 ! 2 # # 2 # $ +8A,] A 5 !) ! *0A8] : $ ! $ 1 #2 1 A #2 C ! '5 ! 2 . C 4 .6 ( 2 # #2 $ A 1 #2 A #2 $ ) ) 4 1 $4A % A #A 1 #2 #2 M1 ! 6' : 1!#5 $ # ( 5 A #2 6' ! 5 # & '$ +-] #2 % 2 ! A 1 $ C ) !#M ! 2 A #2 !$ 2 # 2$ 2 !# # ' ) !# C # : 1 #! $ !#5#2 2$ ! 1 # 3 '$' !1 C ) C 1 A $ % ! $ 4 A # ! ! '1 $ $ $ # # $ !& A ! A #2 '$ %' ) %1 ( 4 ! 1! 2 4 6 2 : $ ) 2 ! ! . 1 4 $ 6) 1 $ . # 1 $) 2 1 $ 2 #2 $ 4 :@+ % ! (15 C $) 1 #26 3 1 2A 1 $ A #2 # !1) <& $ ' = # ) 2 $ :_ $ (1 G % */,#2 1 0A7 $ ' *@-- 6) C % ! A !$ $ ! # 2 # 2 1 : " $$ A */,, ! 2 $ 1 ! 5 5 ^# #2 $ A@/ $ # #! $ !#5#2 5 5 # $ 1 $! % $ $ ( !1 5 DDA (# #2 ! ' :D5 5 1 % 7 1 M ' ' : K#2 $ # $A #2 4 $ # $ '1 A 6 C5 A #2 4 $ $ ! % 1 # ! # # . # )A $ $5 ! # 2 # :D* $ */0D.*/,- '$' 1 $ 6) 1 1 C ! &C # &( C A #2 $ $ # $5 ! $ ! $ !& 1 $ *+] # A 2 ! ) $ 8.+] #2 1 $ A !# # ' $5 A ! 4 & : 1 $ < !& !# = $ ' $ 65##! $)# $ # !1 % # 1 A $ 1 $ #2 # )$) !1 2 6 # : P#2 ! 4 #2 ! A #2 . 1 $ # )$ . 1 $ ' #2 #$ ! $ 1 $ 2( 1 $ A /@] A (1 $5 ! % !$ #2 $ 4AD0 $ 2 A
6
58
Merétey S.: i.m. 78–87. pp. 80. p. BKMÖL IV. 1926. (= Kecskemét thj. város Közigazgatási Bizottságának 1876–1949 közötti iratai; iktatott iratok.) 60/1933. (Tiszti f orvosi jelentés: 1933. március 21.) 60 Cserey-Pechány A.: Kecskemét közegészségügye. Városkultura (sic!) 1933. No. 8. 150–151. pp. 150. p. 61 Bereznai Zs.: Kecskeméti népi elbeszélések. Kecskemét, MTA RRK Alföldi Tudományos Intézetében m köd Kecskeméti Monográfia Szerkeszt sége, 2001. 45. p. 62 Hasonló volt az országos tendencia is. Vö. Mozolovszky S.: Az öngyilkosságok statisztikájának els tíz éve. Magyar Statisztikai Szemle 1940. No. 2. 95–101. pp. 97. p. I. ábra 59
332
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ !
!# # $ ( 1 $ : ! 5 $5 ! $ ) #( : $ 4 % $ 1 1 1 $ A $ #$ C 5 A $ $ 1 $ ! !1 C #25 : 92 2 1 # 5 ) % #2 1 A */,- $ & ! ) : D, C 5 $ C #! $ !#5#2 2$ #2 $ : # $ */,-.*/,7 '$' ' $ 2 '$ 7-] *@ !1 ! 6 1 A $ #2 8-] !# $ * !1 ' ' : #' 1 2 !#$) $ 1 A 6 )$) # # ! 1 #2 & $ $ 1 4 #! '1 $ !! :D7 % % ) '! A & $ $ 1 4 6 4 # $ 2 0D.,-] 1 4 $( M # M 5 '$ $ 3A 1 4 2$ !& A $)# $ # ! & $ 2 4 ! # ! '5 ! 2 A ! ) !#! :D@ P M ) # A #2 70] & $ 4 %! !#$) $ 1 # # ! !&&3#2A 6 )$) # !# 2 0*] 2 : #2 $ #2 # $ % 2$ ! . $ $$ $ ' $ 65##) . #6 )A $ #! '5 ! 2 A 1 $ ) 2 1 $ 2 ) !$ & )6 : % ! !&5 . ! 1 5 5 $ . +*] ! $5 1 2 # 4 A 4 3#2A #2 ) '$ ,-] 1 % $ # !# 4 &$ A '$ $ ' $ % $ DD 4 $ $ 36 # #2 % & #2 $ $ : # ! $ @.D 6) AD8 2 ) C 6 )$) # !# #2 C !! ! $ $ 3 '1 $ ! 2 A 6) # C 1 2 C : [!#5 $5 !# $4 $ ) 1 $ 1 $ 2 C4 & 4 & $ (1 23 1 $ 4 :; # 6! 2 !&5 ! ) $ 1!# $ ! ! 5 5 4 #! $ !#5#2 & 6 ! ! ! 3#2 ) $ A 1 $ A 5 ' ' 6 #2 6 (1 % ! %! # # ! A 1 M1 1 4 6 )$' !# : # #2 . ! 6 )$' % #C . #2 #2 $ ! ! $ ( ! :D+ !& 6 % % ) $ ! ! !! $$ A #2 $ ( $ ! C D C D '" " $ M ' !!A 2 ) $ 2 A6 1 # ( M$ %! : $ ( $ 1 $ ' ! % # $ $!& A */0- $ !& */,, '$ !#2 $ 2A ' *@ $
63
#
5
BKMÖL IV. 1903. a. 52. k. 549. p. (Közgy lési jegyz könyv 1930. szeptember 30.) Merétey S.: i. m. 85. p. vö. Bálint B.: i. m. 185. p. 22. táblázat 65 Kerék M.: A magyar mez gazdasági munkás táplálkozása. In: Agrárszociológiai írások Magyarországon 1900–1945. Szerk.: Tóth Pál P., Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1984. 388–399. pp. 395. p. (eredeti megjelenés: Magyar Szemle 1933. II. k. 135–145. pp.) vö. Timár L.: i. m. 79. p. 66 Balásfalvi Kiss B.: i. m. 53. p. vö. Thirring L.: i. m. 76. p. 67 BKMÖL IV. 1903. a. 58. k. 28. p. (Közgy lési jegyz könyv 1936. április 28-ai adatai alapján végzett számítás.) – Wolf István az 1920-as évek derekán tanyai viszonylatban inkább 6–8 f r l beszélt. (Wolf I.: i. m. 30. p.) Ez részben mutatja, hogy egy évtized alatt azért javult valamelyest a tanyai lakáshelyzet. 68 BKMÖL IV. 1926. 360/1926. és 209/1927. (Tiszti f orvosi jelentések: 1926. dec. 21. és 1927. jún.) 64
333
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# ' ! : D/ 1 A 6 C # ( S B"T E @" ! 1 $F D "E * C" M ' !!A # #2 C . #2 $ ( 5 . #24#2 $ ! #24#2 $ ! A8! 1 1 #2 2
!#
@ $ #! 2 $ #2 # :
_ $ #$! !&& # &( 4A #2 $ ' $ 65##! )6 1 & C A $ # $ $ ' $ ! ! # $ # 1 #1 # < & = 6 2 '$' : " 2 6 #2 ! 6 $ ) &% A $ !&& C4 # $ # ! $ % 4# $ A #2 < 2 =A $ ! )A # ! % C $' $)# $ # 4 6 4 & $ # 5 ' ' 6 #2 6 ( % 2 A $ : $ # ! !! A C & # 1 # : # 4 2& ! ) '$' 6 2 #2 A C4 1 A #2 $ 2 6 6 $)1 !1 $ $ ' ! & $& # 6 C) ! ! 1 ( A 1 $ %4 ) !# $ ( 2 4$ !&( ! !1 : ; # 1 $$ $ & . 23 . $ 4 6 4 6 ! $ : $$ &% (15 ##2)$) % ! !& &! C A #2 ! 5 6 C) ! $ : $ &! $ ) )15 ) 2 4$ !$$ 6 # 4 ! 2 ! */0- $ !& */7* ' *,] & $ 6 ! 2 /A8] :8* 1 2 ! 2 !$ 1 $ !$ 1 A $ */,7 $ #2 5 4 ' !#1 ! ! *,AD] $ %! :80 & $ $ $! A # ' ($ $ 5 5 # 1 A C # $)# $ # ! $ $ !1 A # $ # 1 #1 #1 # $4 2 ! ! 1 $ 2 # < 6 C) ! = & : $ & # #6) !&& C A #2 ; #2 $ # #25 ' % F& C 1 #1 # !1 ! #2 3 # 1 A % ! ! #2 ) ' MM 2 4$ 6 2 # $ ! A8, #25 ' % ) 6 4 $ !) # A $ $ # A 6) # # & 1 #2 & C #M 1 $ $ ! 5 !# 1 $4 : K#2 $ # ! ! ! C5 . $ ) . < % = C'1) !&& $) 2 # # $ #& C !! 1 2( A $ '$' ! C4 6 6 #4A ! $ ! 1! 2 ( 4 4 # $ #2 $ 6 # 2 :
69 Uo., IV. 1903. a. 42–43. k. (1920) és 55–56. k. (1933) és Uo., IV. 1926. 30/1933 és 31/1934 (Tiszti f orvos összes havi jelentése a 1933. évre) 70 Uo., IV. 1926. 60/1933. (Tiszti f orvosi jelentés 1933. március 21.) vö. Romsics I.: i. m. 199–200. pp. 71 MSK ÚS 73. k., 76. k., 96 k. – saját számítás. 72 Entz G. – Genthon I. – Szappanos J.: i. m. 70. p. 73 Für L.: i. m. 225. p.
334
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
,.34
)+5( K /
:
^SE
/
1$
$ ! '5 ! 2 # #2 6 2 1 $ 2 : 1 $ ! $ */@!1 6 ! A $ ! '5 ! 2 C ) $$ C & 2$ $: #2 $ # $ % $ ) !1 $ ! ) $ & 4 &1 ) !$ $ C */@, # $ ! ' 5 ! 2 1 ! #6 # $ & ! $ $ # 1 $ ) : $ */@, ! */@D '$' )$ ' $' 6 5 $ ! '5 ! 2 1 $) & ! C A $ $ ) ) $ 6 2 #2 9 1 1 : ; C $ */@D ! 2 ' ! ' ) 1 $ A 1 !&6 ! 1 ! ! '1 ) ) $ '1 $4 1 $ $ ! $( 1 1 $4 #: $ 2 $ */@D !&6 ! '$1 5 '1 ) )$ ! 2 1 6 # $ $ ! '5 ! 2 & % $ 51 #! $5A ) $ ! ! A ! 2$ 64 $ 1 : ; #2 !& '$ # ) ' !1 ! $ # 1! $ */@-: C *: ! */@7: % ,*: '$' )$ 1 $ ! : $ ) ' !1 1 6) %! C !$ & 1 $ 3 6 C $! 1 A %! ! M$ ! $)# $ # # 6 $ A 1 $ C ) ! ! A #2 ) !# $ ( C #! $ $5 !# ! : 1 '$' $ & $ ! $( 1 # ,@] 1 4 ! A '$ $( 1 ! 1 $ 2 #C 1( :* 1 $ &) $ !$ & '1 ! A1 $ $ ! $( 1 #2 C 1 1 $ */@!1 ) 6 ! A $ ! ' 5 ! 2 : ; #2 $ # # $ # !$ & C 1 ' ! ) 4 1 4 ( #2 # $ #C # ' ' : & $ 4 & ( ' !# # $4 6 $ ! # % 2 1 ! A ! #! $ !#1! A1 $ % $ # 6 ( 1 ' !#1 ! :0 ^ 4 $ 2A &1 1 A 2 & # #2 $ 6 ! ' ' A $ $ #2 !&5 ) #2 & $ ! # !&5 A #!&( & # $ ) !#M A % 2 6 6 $ 3 ! & 5 M 1 :, $ ) ' !1 1 )$ #2 # $4 ! 5 $ # '$ '$ M 1! C #2 $ ! 1 $ !! ! 2 1
Balogh S. (szerk.): Nehéz esztend k krónikája. Bp., Gondolat, 1986. 164-165. pp. Belényi Gy.: A nagyipari munkásság élet- és munkakörülményei az 1950-es években. In: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk.: Püski L. - Tímár L - Valuch T. Debrecen, KLTE, 2000. 230. p. 3 Pet I. - Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás id szaka 1945-1968. Bp., Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó, 1985. 44.; 225-226. pp. 2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
335
#6
! $ ! #2 ! & % */@* A C C % 6 $< ! ! $! = '1 $ $ ! A ; #2 $ # 4& $ # 6 5 3 $ ! ! ! ! 1 */@* % :7 # $ !1 ! !# (15 $ */@0 $ ) 1 A #2 $ #2 9 6! <3C $ $= 1!# C 1( 1 2 $ ! $( 1 4 ' '$' $ !$ ! $ $! '5 ! 2 # ' 2( ! ! A $ ! ! $ (14 2 # # : ^ $ ( C 1!# A C ) %' ! $ & ! !$ & ! $ !! $ 4A '1 ! 1 $ $)# $ # $ ! !&( ! 6 ( ' $ # :@ $ <3C $ $= $ $ 2 A $ $ 1C 4 '1 $ 3C & 6 */@@ % ! ! 1 ! $ 2( $ $ # A) & # # 1 4 #2)$) 1 A #2 $ ! 2 ! ! M ! $( 1 ! 2 # $ # 6 C) ! ! ! ' $! ! C $ $ # : $ */7/ @, '$' )$ $ !& $ 1 2 1 $ A #2 ! A ! !$1 1 $! 2 $ ! $( 1 ! 6 2 & C :; 1 A #2 / C" "CC " @ A C F C "A @ CC D "D & C E C D C C D AD B C " " $ ;GH !# 3C 1 $ ) 6 A #2 #2 ! ! 4 ( $ & 6 $ < = $ ! # 6 #2 $ <"= $ 2$ $ 4 C 1 : $ */@D !&6 ! '1 $! # 5$ % $ ; ;H 4# C $ <' 3 =C ) ! ! C 1!# A (#2 '$ ( 1 ! # $4 1!#$ ! ! ! $ ! # $4 1 $ $: $ #2 & ! ! ( $ ;GH 2! !&) ; ;H 1 $ ! ! A #2 1 6 # # #2 A % $ ! '5 ! 2 C ) ! 1M C 1( 1 1 ! 25 /! @ "@ @ C "A @E A C" D " 2=9> 2=94 C C" C " D "E @ @ @ C @ C C E B" A@ @ "" ! @ C "@ D C ,C " E , C C D 8 $ ; ;H % ' ! 6 5 ( A ) */@8 1 $ 1 ! ! # !2 $ : & 2$ $ 1 #2 $ 4 1 % 6 $ A $ 1 $ ) ' ' $! A 1 1!#$! A 1 #6! (! $ )1 2( / " @ B " C C B "D C C D A C #$ $41 4
Huszár I. - Hoch R. - Kovács J. - Timár J. (szerk.): Az életszínvonal alakulása Magyarországon. Bp., KSH, 1969. 72. p. 5 Romsics I.: Magyarország története a XX. században. Bp., Osiris, 1999. 378. p. 6 Az MDP vezet inek beszédei. MOL-M-KS-276-104/ 2. .e. 35.; 38. p. 7 A bérb l és fizetésb l él k életszínvonalának alakulása 1957-ben. A SZOT jelentései, feljegyzései. MOLM-KS-288-23/1958/33 .e. 36. p. A továbbiakban: Jelentések 1957-r l.
336
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
< ! % 4= $! A 2 !$ '1 ) 5 6 $ : 2$ $ 4 1 & $ # $ ! ! $ ( 2 $ 1 1 !# # # .J ) $ ! ! : > $) % A #2 */@8 C! # '1 A ) */@8 1!#! C4% 6 # : H: #C ) & $ A #2 % & % ! '1 $) !&& *@,, 6 */@D ) $ — 0**+ 6 */@8 C — 0-@D 6 */@8 ) $ : b#2 1 ! ,7A*] ' A #2 !11 #C #2$ )A #2 # $ 6$ & $ A #2 6 4 ) */@8 ) $! % **07 6 : 6 ( )$ % & % ! ! #2 $ $ ! 23 '1 ! )6 A 1!# ! 2 $ 3 ! ! 1 2 # : # #2 $ $ ! 23 '1 ! #! 1 #6 #2 ) +7- 6 V— *07+ 6 ˆ7+AD] : */@8 ) $! #2 % 77A@ ] *+-, 6 A #2 ) M1 & # 7DA7] *D+8 6 ' 1 $ % C A */@D ) $! :+ */@8 ! ) ! 6$ ! ) !) # $4 # *70D 6 1 A *8] ' A */@D *0*/ 6 : # '1 ! $ ^ J $ # A ! $)# $ # ' ! $! ' ! *-] ' 5 A (# *@ 0@ ] 1 $ ! :/ $ $ $ 6 C A #2 7] 6 #2 $ 4 ! ! '1 $! A # $! ' < ! 2$ ! #= 1 #2 1 # &! $ $ A $ 2 ' :*- P) ! $ */@8 !1 C! 1 C $)A #2 # $4 1 $! 2 $ #1 4 6 #2 $ % )A !&& & : #6) 2% 3 A $ % A $ #!& A 4$ A 1 $ !&( ) 2 # 1 4 1 2A 6 6 $ #2 # 1 $$ C : ;1 # ) M '$ $5 !# % ! &1 ) ! $ 1 4 4 & ! C A $! . 6 # . $ ! # ) $' ! $! ) ! 2 6 : $ $ 1 $ U $ # % U '$# $ # # '$# $ # N & C C !! $ 6 (1C 6 #2 A #2 '1 1 1 4 ! ! M ! $( 1 ! $ ' 2M 6 # $4 A $! & '$ C'1) $! ' M & & # C 6 2 $ ! $( 1 !! )6 $( ! ) ! #2 $ # 2$ $ < = ' $ 1 ) ! $ # 2$ !1 :** C ! &C ! ) ! 6$ ! ) !) # ! $( 1 */@8 $ 1) '1 A ) '1 ! : ! 8
Jelentések 1957-r l. 24. p. Uo., 6. p. Uo., 3. p. 11 Uo., 31. p 9
10
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
337
*/@D @-]
$ !& *@] A */7/ $ !& *+] A */,+ $ !& & # 7'1 # )$) & $ 1 1 4 ' $ 1 ! # 6 #C #2 $ : K#2 $ $ #2 6) ) C'1 ! *,]— ,@]— 7- @-]: ; $ */78 ! */@8 '$' ! !1 0] A !1 7] !! A '1 ! ) # #2 ) 1 $ % $ A #2 */@- */@, '$' 4 6 2 %' ! 1 C $) :*0 ! '1 !! % & #2 # $ $ 2 "@ H @ @" C : # # ! ! 2 $ ! $ !&( ) & C 1!# A (# # 23 F & 4 6 ! 2 $) A #2 $ A $' ) ) 1! ! 1 1 $! 2 2$ $ ' 1) 3C & # !$1 A $ & #: 32 & ! C A #2 ! ! ! $ ! $( 1 1 $ 2 # '1 ! ! ) ! 6$ ! ) !) % !# # #2 ! ! A $ 5 5' ' ' #2 % ! 2 # (C :*, % C'1 $ # $ 4 C! $ 0 "@ H @ @" $ ; ;H H" */@+: 6 7! $ &C */@+ C ! C3 1 ! $) #2 7@ $ ! )# %4 ! !# 1 $! # A 2 $ 4 $ & A # $ # ! 2$ ! : 6 ! ! $ #2 ! $! $ 6 # $ A #2 C'1) 1 $ ! !# A $ 4 $ A %' ! $ ! $( 1 A $ '1 $ $ 2& 1 # $ # !$ ! A $ A ! $ ! 6 $ $ ) A &%4A & $ A $ 5$! ! % A $ ! % && # $( : 5' ' #26 3 5 !# 3( 2$ ! 6 4 2 # (C $ &% :^ ! ! ! 1 ) ' 6 & ' ! A #2 $ 2 1 $ ) $ 2A ! *7 $ 2! # $ 6 !! 2 1! ! 2 # $ A 2 1 C : $ \$ > MC 1( 4 &: RC4 6 4= $! A (# $ ‡ O C4#2 # $4 $ $ 6 A $5 # C4 ! $ 1 $) !$ ! :*@ 5 A #2 ! ) ! 6 $ ! ) ! ) 0@] !# # @-- 6 $ #2 6) ) C'1 ' $ # ! A #2 U C ! $ % *@] 1 $ : $ # $4 % $5 !# %4 ! $ ! %4 & % C A 1 1 $ ) !#5 $4 $ A $ A 12
Uo., 2. p. Uo., 2-3. pp. 14 1958-as felmérés a budapesti munkások körében. MOL-M-KS-288-5/96. .e. 10. p. A továbbiakban: 1958-as felmérés. 15 Uo., 15. p. 13
338
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$( $ ! M1 ) ! A 5 5 ! ) & # $4 : ^ 1 '5 A #2 5 ) #! A $! 1 # 1 A 1 $ $ # $ : #2 ! $5 4 A ' % ' ' ) ! ! $ #%! $ : ' $ #! 2 $ A 3 $ 36 ! A 2 $ : #2 !$ 1 6 $ 2$ A 5 ' ' A #2 1 % : # #2 # $ 1 2 C A 1 $A #2 $ $ $5 !# 4 6 #2 $ % 3 A #2 M A 2 6 $ ! $ $! C 1 :*D */@/ $ ; ;H 1 $ ! $ )$) !1 ! C A !$ ! $ ! ' 5 ! 2 ) C41 () C ! & $! : & H! $5#2 P) $ 2 $ */D* */D@ ' ' !1 1 )$ 1!# C 4 ! $( 1 ! #2 #2 ! $ 3 A #2 $ # 6 ( C 1 A 2 #C $ ; ;H " ^ # $ # U$ 2 A U # A H! $5#2 $! A ; 5#2 ; $ ! A " ; $! A $ U $ # ^ 1 A '$& $ O1 A $ ; J $ # 2 9 !$ A 1 ; F 2 '$# $ # 2 #2 $! : ; #2 $ # $ 1 #2 #2 ! $ ! 6 ) 1 A 2 '1 ) 5 6 ( ! 2 # 2$ ! ) !# :*8 C ! P 9 1 A $ ; ;H $ ;GH ^ # $ # U$ 2 1 $ )C A '$# $ # 2 9 !$ # $# 4C $! 6 ' $ : C ! ' ) !$ %91 $ ; ;H ^ # $ # U$ 2 ! J 4 U 4 $ U $ # 1 1 6) $ 21 $ )C A $ \ $( 1 "$ # 5 ! : 6 $ !2 ' '$' $! ( 1 4 2$ 6 A / D "@ " "@ E @ @@ @ " C C I @ A@ @ D "C C " &" @ @ "@ @ "F C " @ C B @ *+ A +-- 6 $1 ! 1 $' 6 A %' ) # $4 A 1 %' !& !#M : $ 4 $)# $ # # $4 *@] 4 ! # $4 *0] 4 : */@8 $ & $ # C'1 $ ! 4$ 2$ M ! ) ! 6 $ ! ) ! ) ! % DD] 1 : $ #2 6) C 4 # C'1 # #2 ' $ 65##! % #2 # 1 ! ) 2 ' #3 % ' $ D] 1 /-- 6 6 $ #2 6) ) C'1 : $ 1 $ #2 ) !# %! M$) $ % 4 C'1 5 ' !# (# # 4 #4 7-- 6 L6) 1 1 # C'1 A # #6 ) #4 $ *D-- 6 L6) ' 5 16
Uo., 29-31. pp. Jelentések az életszínvonal 1958. évi alakulásáról. MOL-M-KS-288/23/1959/52 továbbiakban: Jelentések 1958-ról. 18 Uo., 49. p. 17
.e. 1-2. pp. A
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
4
339
# $ #! 2 $ !& ' $' ' 1 $ #2 6) ) 6 #2 $ A $! $ ' ' &! $ ) !# ! ! !# #2 A $ $ ' $ # ! $ 2 %$ $! A $ % 6 ( :*/ ? "@ H @ @" & ( C ( "@ 2=9[ T $ */@+ !1 $M 5 2% ' A #2 ! ! M $ #!& ! 3 1 4 2% $ ( A #2 # $$ 6! : #2 ! ! M 4 6 #2 $ % ! 1 $ ! ! $ 6$ ! %4 A $ $$ C 4 # ! !$ 2 ( '1 $! $ ) !# % 1 1 ! #! 2 : P) ! 1 ! 1 3 6 C $ $ " & $$ 1 ) # C ( 5#2 ! # 2! $ 1 A ) $ !C $ 5! # $5 ! :06 #2 $ 4 $ !1 # -A,] A $ !1 $ % ! $ ! C41 # 1 # 7A0]A ) $ ! 2% '! !# ! #2 23 ! )6 : # #2 %' ! )$ % 1 C '1 $ *+] : $ ! $ ) !# C 1 A 1 #2 &: C ! #2! 1 $ $! A $ ) % # ! ! 3 2% ' ! A1 2! ) !#! :0* _ $ !#! $ $ ! $( 1 #! $! 1 # 1 1 : /! @ " H"" " " C C "A " C 00 32 2 $ ; ;H ! 2 # 2 ( A !# */@8 88] ' !&( A $ )$) !1 ! *-/] ' A */@@ : 2$ 6 # 6 ! 1 $ */@8 ' !#1 ! ' $ $ 00A8] % & ( : $ $ !1 !&5 08:+-D7A@] ' 1 $ !A 1! ! 1 3 A $ )$) !1 V #' #2 $ A !# !1 $ !& & 5 MA 1 1 65 ) $ ! 1 $ ! 141($: $ A M$ C #M C $)A #2 <@ @ @ F & H 0, @ @" 32 1 $ # 1 6 !&5 $ /! @ "@ @ C E "@ E @ :07 $5 !# $ # $ @:+-- $ 1 A */@8 ' $ ,:7@- $ 4$ 1 $ $ # A 2 0:,@- $ 4$ 1 ! $ % #2 $ C 1 # : " & ! $ $ # #2! 1 00 $ % ! $5 !# A! % " & *0 $ ! 1 $! 2 A 5 #) 4 :U $ #$ ,-- $ 6) ! A *0- $ 6) $
19
Uo., 167. p. Uo.,. 84. p. 21 Uo.,. 95-96. pp. 22 Jelentések 1957-r l. l 2. p. 23 Uo., 14. p. 24 Uo., 42. p. 20
340 !
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$ ! ! # # 1 A C $) 1 $ < ! = A $ (15 70 $ 1 $ #2 ! ) $ : % A #2 1 $ 36 A 3 $ 36 : " & *-- $ A 1 ! *7D $ 2 1 A 2 , @ 6) #2 $ : C ! $ 7- @- $ 3C 6 !&( ! $5 !# !1 : U $ ) 1 # #6) '1 ! 2$ ) A 1 #2 #2% #( ! $ A $< ! $ = 6 !&! A < % & = # $M ! A1 $ 2 # 4 $ 6 3C( :
25
Uo. Jelentések 1958-ról. 8. p. 27 Uo., 99. p. 28 Uo., 85. p. 29 Uo., 20. p. 26
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
$
$ !&( ) & $ A $ 4 # $ A $ $ ) !# 6 C ) ! : #2 1 5 #2 5 ' !# 1 < F $ 44= < 2 $ 4 #= )6 : $ 4 '$' '1 $) #4 5 ' '$ # U C ! # $ 4 %! C !&5 $ 4 4A 2 4 ( $ 4 $5 !# ! ( ! 2 & %! A A 2 $ $ 4 : $ 4 #4 C $' $ $ 7-] 4 1 3 $ 36 #A $ #2! 2 !# 2 ! #2 1 1($ 2 &: " ! 4# #2! A 1 4 ! ( ! 2 *-] #! $ !#5#2 # 2 $ ( :^ & $ A 2 # ! # $ 1 A #2 '$5 5 6! # ! & 2 2! $ 2 1 #2 : #!& $ % 0,] 1 1($A ' 2 4 $ &: O C 3 $ $ 4A % ! : $ 4 ' 2 6 '$' C $) 1 $5 ! A $ '% !# ! & # 2 # 2 !$ $ <*/@D 6 ! 2 = $ C ( : 32 2 # 1 $ ! 6$ (C ! #2 2 6$ ! A (# 2 $ ! $ !&( ) & C (C $ ( $ # $4 : $ $ !! & # ! $ 5 #1 : $ ' !# ) $ # # *-@A*@ 6 1 A +A*D 6 # $4 ! ( #:,; #C #2$ )A #2 # $4 $ #6 ) ' 5 ! 2 $ (4 $ & 1 !# #2 */@* 6 # 7-L*/@* 99:**: ; : $ 3 1 1 # $ ( < "@ @ C"CF " @ @ " " @ !" C " C F " @ " C @ @ S@ @ F T @ C E " @ " A U< V! @ B E "@ @ @ A C"CF B C " @ ,* C" ' !1 1 6 '5 ! 2 1!#5 0@- $ 6 !&( ! ! A $ (15 & # 8@-- 4 $ #2 ! ( ! ! ! 7@-- 3C $ 2 ! $ M$ %! :,0 ;!# */@+ & ' ! $5 #2 4 6 !&( ! ! ) A 2 $ */D- */8@ '$' )$ 1 $ #1 4 ( : _ $ !#! $ ) $ % !1 $ 6 !&5 ' 7-- $ !# # 1 $ 2 (1 $1 $ : */D; #2 $ # C 2 +-] #2 $ A 6 ! 5 1 A 2 00] !# $ $ 6 4 ) A 7*] $ : $
30
: P) ! # $4 $ Q @!1
Uo., 53. p. Balogh S., i.m. 311.p. 32 Jelentések 1958-ról. 240. p. 31
2 $ ! #2 ! $ 6 !&( 2 !# $ 4 '$'
341
342
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
&
# */-- */7@ '$' !&5 $ $ ; #2 $ # # $( 1 ! $ 4& # #1!#! $ & :,, $ ; ;H H" */@+: $ & 0, $ C 5! ! ! $ 1 1) $ #2 $ ! '5 ! 2 ! $ $$ ' $ 65##) !$ ! 1 : P % > ) 6 $4 '1 $) /'" C A C C C @ @" @ "@ H " " C "" @ C " @ C" U< V 6 C "F C @ B@ E @ ""C G" C " IC "F C " A E ,7 6 &C ' $ #$! 5 4A #2 $ ; ;H1 $ ! % 6 ! 6 $( $ $ ! $( 1 &% !# ) & ! A & ! # C ) 1 $ $ A #2 )$ ' )A ! 1 $ !# ' ! : $ */@8 ! $ */@+ C ! &C */@/ # $ ' !1 1 ! $( 1 !! &1 ) 2 A 2 ) 5A #2 $! 4 6 3#2 6 $ A #2 $ ! 2 ) ! ) # 1 $) 1 A1 $ #!# ) & ! 6 ! 5 # 5C :,@ & 1 ! $ #A #2 ! $ #2 $ 1) ! #! ! C . !# '1 ) . $ !& $ ! '5 ! 2 #C 1( 1 $) 5 $ ! $( 1 :,D #6) %! M$! '1 $) 6 # $ C ' ! # 2$ C 1( A ! ! A $ #! $ !#5#2 $( 1 ! A ) 2$ ! #C 1( A #2 ! 6 ! '5 ! 2 C 1( A # ) 6 #2 $ !#( ! A 1 $) 6 # $ $( 1 !! A '5 ! 2 ! #C 1( A 1!#5 4 ! ! #! 2 !#( ! :,8 $ ; ;H H" */@+: $ & 0, # 5! ! G $) 6 $4 C4 ' $ #$ $ 3C & 1 $ ! ;GH ' ' !# 3 2 ! C'1)1 &% # 4& ! 6 2 # ) $ &/6 " " " @ "@ C C @" @ "@ " !" C " " D"D D " " " A ,+ @ FB B" E " @ "@
33
Gadó O. (szerk.): Az életszínvonal alakulása Magyarországon. Bp., Kossuth, 1978. 107-108.pp. Az MSZMP vezet inek beszédei az MSZMP PB 1958 szeptember 23-án megtartott ülésén. MOL-M-KS288-5/95. .e. 16.; 20. p. A továbbiakban: MSZMP-vezet k beszédei. 35 Jelentések 1958-ról. 162.p. 36 Jelentések 1958-ról. 17.p. 37 Jelentések 1958-ról. 24; 131-132.p. 38 MSZMP-vezet k beszédei. 49. p. 34
343
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2 "@ H @ @"
! '1 ! */@D C3 . */@8 $ & % & % & % & % & #2 # #2 # #2 # 6 */@D: C3 : ] */@8: $ & : ] */@8A *--- 6) ˜8-*@A* ,A0 80A@ 8-* +-*-A7 7AD *-DA+-* *--00A@ *@A* ,77A@ *--* *0-*+AD *+A8 70DAD *0-* *@-*8A@ 0,A/ @7DA@ *@-* 0--**A@ 00A0 @-+A0 0--* 0@-,A* +A* *+7A/ 0@-* ,---A/ 0A8 D,A0 ™,---A7 *A@ ,7A+ P ;UB ; 0++ 0,L*/@+L,,:): :/:&
0 "@ H @ @" */@D . */@8 >'1 6 L6) ˜7--
%
C'1
$
*/@D ]
*/@8 1!#!
# $
; #2
N
#4
$ #
] */
8A+
(15 % 2 M % 2 C'1 M '$ & C'1 M 9: '$ & C'1 M 99: ; # C'1 M
C'1 7-* D-D-* +-+-* *--™*--* ;UB ;
,*A, 08A* 0,A8 0/A@ *,A, *8A/ *0A8 *8A8 0++ 0,L*/@+L,,:): :*0:&:
? "@ H @ @" ; % & 6 ˜ 8-8-* +-+-* *--*--* *0-*0-* *@-*@-* 0--0--* 0@-0@-* ,--™,--* P ;UB ;
!
; #2 $ # */@+ % & % & *--- 6) ) ] D7A0A8 +8A* ,A8 ,*7A7 *,A, D7A*8AD +8A* 07A* @+DA@ 07A/ 0*@A/ /A0 8*A8 ,A,DA, *A@ 0++ 0,L*/@/L@0:): :/,:&:
, , % N' N' N' N' '1 '1 '1 '1 #
) ) ) ) 1) 1) 1) 1) 4
344
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
+.%+ / !: /!" C CC
* .+) 1
@
! /
!@
" I @"
"
" "#
$/
#
1$
!@
C
I @ F "@
B" @ @
"C
*
E9E: $ $ 6 $ #2 #! ! #6 C ) ) )$ 1 #( A ! $ 5 '$1 #( 0 ' ! ! : C # 1 #( ! 3C 6 C & 4 ! 1 21 #( : 2 # #2 # $1 #( A 1 #( 6 C E9E: $ $ 6 ! C ; #2 $ # : 1 #( 4 $ )$ 1 2$ #2 $ *+D- 8- !1 A # $1 #( ) C1 #( A $ *++- !1 ) & # 1 21 #( : '$1 #( 6 #C #2 A 6 C) ) &5 ! A C !!) % $ $ 6 ! $! : $ ' ! 2 $) (#2: $ #2 #6 ! 2 $)A #2 2 1 A $ '$& 2$ A 1 1 1 ; #2 $ #4: 6 2 $ & # 1 #2 $ &5 1 $ '$1 #( #C ! ! :, 2 1 2 ! 5 ' '$) 5 & (!) 1 #( A 5 & %4 # A % & $ 2 $ (! ! 2 1 2 # : ; #2 $ # # #2 1 #( $ >4$ 6 6) % # *+78 3 C ( ! A 2 1 1 6! 2! $$ 6 # !C $ $4 A7 5 & & % 1 2 # ! :@ 1 #( $ & $ %4 $ '$ 1 A $ #2 1 6$ !$ '$&! $ 4A ! $ & # & # C $! 25 ) A $ # #2 2 #1 #( :: E9E: $ $ 6 ! & # !# $$ 1 A 1 6 $ !2 #C A ! 5 # $! 1 #( : 92 1 &! 2 !1 &C A D $5 ! &C A 51)C *+7+L/ 6 1 #( 1
Tikos I.: Statisztikai adatok Magyarország városai és nagyobb községeinek közvilágitási állapotáról, Debrecen, 1898, 3. p. 2 „A városok közvilágításán az utczák és terek rendszeres világítását értjük.”( Magyar városok háztartása, 26. p.) 3 Koslofsky, C.: Court and street lighting in seventeenth-century Europe. Journal of Urban History, Volume 28 Nr. 6. 2002 Sept. pp. 743-760. 4 pl.: „Este a szegedi polgárok fáklyászenével vonultak fel a királyi helytartó lakása elé, majd az egész városban kivilágították az ablakokat. A kir. herczeg kíséretével körútra indult a fényesen kivilágított városban és 11 órakor pedig a tiszteletére rendezett tánczvígalomra ment, honnan csak éjfél után fél kett kor érkezett vissza szállására.” (Iványi: Szabadka története, I., Szabadka, 408–410. pp.) 5 Kovács Á.: Játék a t zzel, Fejezetek a magyarországi t zijátékok és díszkivilágítások XV-XX. századi történetéb l, Helikon Kiadó, 2001, 46-47. pp. 6 Pl. Szegeden 1881. aug 178-én a király 50-ik születésnapja alkalmából tartottak kivilágítást (CsML XII. 6.a. Szeged Fels városi Minorita rendház iratai (23. kötet) , DIARIUM [Historia Domus], 1880. aug. 17-i bejegyzése, a továbbiakban: Diarium)
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
345
! $ : % $ ! $! A $ '' 6 C $! ! $ '$ : 1 ! 1 & 6 (! $ 15 6 C $! ! $ '$ 1 1 #( A " 1! ! $$ 5 & ! : 1 #( 1 #2 $ $ 1 &: % $ ! #2 #2 1 #2 6 $ # % C! 1 ! :8 P %>4$ 6 *+@0 3C 1 J2) & A 6 # $ $4 ! #2 1 #( 6 # A /7 @ E " D @ A@ + @ C" 7@ "@ @ BC #2 $! &! P ! 1 #( 5 & ! A 2 )$ ! $5 : / $ #2 $ A & 1 #( % A *#2 $ 5 & $ &% 4 : 1 #( $ $ &% 4 $ %4 A $ !&5 ! $ % 1 #( ! A& #6 # $ 1 $ ( $ 1 #( C A $ 6 . $ '5 . 5 ' '$) !& A 6 : $ % $ 4 4# $) 2 # A $ $4 # $ 6 ! 2 ( $( . &: 1 $ $ 4& !& 1 :** 1 #( $4 $ $ #2 $ 5 & (15 '$1 #( ! $ A 1 $ '$1 #( $4 % A % $ *+8!1 ) $ 6) ! $! A $ $) ! : '$1 #( ! $ !# $ % 1 #( A % 1 #( A !C $ 1 #( A 2 1 1 #( $4 &% 1 #2 #2 $ M % 1 #( $4 : $5 & 2 '$1 #( $ ! $ $$ C A &: P % >4$ 6 $ # . #2 $ #2 1 . 1 $
1
7
Pl. Veszprémben 1849. ápr. 28-án : „Gyertyát az ablakba! – Dobjátok be, ahol nincs gyertya!” „Apró deák gyermekek és mesterinasokból álló nagy csoport tolongott az utcákon” „Amerre néztünk, minden ház ablakai kivilágítvák. Valami különös ünnepélyesnek látszott az egész.” (Francsics K.: Kis kamorámban gyertyát gyújték, Magvet , Bp., 221. p. „Gyertyákat tegyenek az ablakokba, mert különben minden sötét ablakokat bedobálok. Hunkár Antal, szeretett f ispánunk megérdemli, hogy tiszteletére a város kissé kivilágíttassék.” (Francsics K.., i.m., 228. p.) 8 Gy r vármegye és város története, Bp., é. n., 398. p. - A vizsgálat során kiderült, hogy ezek vakablakok voltak. 9 „Létre jövén a kiegyezés, mid n Fiuméban hirét vették, hogy nemsokára ki fog neveztetni a magyar miniszterium, február 10-én mintegy 150 polgár gyült össze, a kik elhatározták, hogy a mint sürgönyileg hírt kapnak a megtörtént kinevezésr l, kitüzik a magyar nemzeti zászlókat, a boltokat becsukják, kivilágítást és körmenetet rendeznek, melynek élén Magyarország babérkoszorús zászlaját viszik”. (Fiume és a magyar-horvát tengerpart, Bp., é. n., 80. p.) 10 Pl. Szegeden 1899. április 1-jén a húsvéti körmenet alkalmával (ami egyébként is fáklyás, manapság gyertyás szokott lenni): „ Körüskörül kivoltak világitva az ablakok és a lelkes alleluja a búgó harangszóval örömre inditott mindenkit.” (Diarium, 1899. VI. 1) 11 Pl. Bácskai Hírlap, 1897. okt. 4, 1. p. : - Ferenc József névnapja alkalmából rendezett kivilágítás: „A korán kezdett esti sötétség megtörve l n a sok ezernyi gyertyaláng, villanyfény és gázlángok fényét l. Valóságos fényárban úszott a belváros. Minden ablakban gyertya, a földszintöl fel a legmagasabb emeletig. szembet n en volt díszítve és világítva a városház erkélye. fent a magasban villanylámpák által diszelget a mi szeretett királyunk olajfestmény arczképe. az erkély küls rácsozatán ugyancsak színesvillanylámpák által világítva pompázott a magyar címer, míg az egész bordó drapériával díszített falakat, erkélyt ölel él zöld koszorufüzéreket és zászlódíszt két, a magasból aláfügg villanyívlámpa árasztá el nappali világossággal.”
346 %
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 ! 1 21 #( 1 $ ! !1 ' ' ( #:*0 #2 A $ '$ #2 ' $' )A #2 1 # ) $' ; #2 $ # 1 % ! '$1 #( :*, $ $ #2 ! 2 6M$ A C A 1 1 #( 4 2 # #2 1 $! 2 1 :*7 #2 ! 1 # (15 C 5 &! $$ C 1 #( 3C # # $A & ! $ 0@ !1 !16 4C $ ( $ 1 #( 1 *+/0 5 ; #2 $ # ) $' !#) 1 #( " & P5 ) % :*@ 1 #( % '$1 5A '$1 1 . . $$ C $ % 1 #( # $: '$1 #( 1 $ !! 6! 1 : 6 &! #2 1 &! C A 1 $ 4 #26 C 1 A ' 25 $ # %1 $ # # ! $ 4 A #2 # $M ! A 6 $ :; 1 ! . $ 4 $ ' ) 1 #( 1 $ ! $ ! 4 < # $ ! 2 $! = $ & A #2! ! '$' !# : $ & # 1 #( #2 $ A '$ $ # '1 ! A # 2 $ . ) ) ! !1! ! 1 #( 1 $ !!: 1!1 1 & % ) A 1 4 ! 1 #( 1 $ ! A !& !#5 # 41 !C $ : <$ " CC C "C " @ @ R@ D " " @ @ B" @ @ B R "C " I R C B" " @ @ @ A@ @ := *D $ # % #2 ' !$ ! 2 (1 6 1 '$1 #( 1 $ !! . #C #2 $ A #2 2 C #M 6 (1 #2 ' ! A &: !C $ 1 #( $ ; !$ ! $ ' ): " ' 1! 2 ! $ #! $ $ # $4 4 ( $5 $ % 1 #( 1 $ !! A #2 4 # A*8 $ # ( 4 A*+ C 6) ' ' A*/ % ) & 2 A0- ) !# 1 $ ) 0* 12
$6
$
Tari L.: Zenta villamosítása, Zenta, 1995, 10. p. Szabadváry F. – Sz kefalvi Nagy Z.: A kémia története Magyarországon, Bp., 1972. 304-305. pp. Tata története II., 1727-1970, szerk.: Körmendi Géza, Tata város tanácsa, 1984, 83. p. 14 Sz kefalvi-Nagy Z. : Acetilénes közvilágítás hazánkban, 1897-1912, Várpalota, 1975. 10. p. : „Már az els napokban több olyan eset történt Tatán, ami eléggé messze hallhatóan ellenérvet szolgáltatott a gáz csekélynek mondott robbanékonyságához. Legel ször, éppen közvetlenül a hadgyakorlat el tt a városháza el tti lámpa, a lámpagyújtogató felületessége folytán "nagy dörejjel felrobbant s az egész lámpát szétvetette". Ehhez hasonló történt kés bb a Komáromi utcában, valamint Tóvároson a Gyár utcára néz sarkon.” 15 BFL IV. 1407. b. II. 1945/1894 – A gáztársulat nem távolította el a lámpákat a kivilágítás után, azért hogy „tartósságukat minden id járásban kipróbálhassuk”. A kés bbiekben, mikor a világítás jobbításáról volt szó hivatkoztak ezekre a lámpákra a tárgyalások során. 16 BKMÖL IV. 1103, 1853. jun. 6 . 492. t. 17 Kecskemét: „A nagy tekintet megyehatóság f. é 10015 szám alatti rendelet által meghagyni méltoztatott miszerént a közbátorság és közkényelem tekintetéb l a városi közönség által legalább a f útczák kivilágítassanak, egyes helyeken magok a háztulajdonosok úgy nevezett arganti lámpákat álitasanak ki!” (BKMÖL 1504. c. 1854. 3. 343. - 4044/1854) 18 Gyula : A f szolgabíró már 1851-ben kezdeményezte a közvilágítást (Magyargyulán), de csak 1853-ban valósult meg. Ekkor Németgyulát is kötelezték, hogy a meglév 10 lámpájukat rakják ki és égessék, k a 13
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
347
'$1 #( 1 $ !! 5' ' $ *+@'$ &! : 1 4 '$ $ # 1 A & ! '$ C $ : % ! &! #2 4 # ! $ # (4 1 5 # & # A '1 $)1 $ !$ ! $5 !# !#!
lámpák javítására való hivatkozással halasztották. Ugyanekkor az üzletek tulajdonosait is arra szólították fel, hogy záróráig kivilágítsanak. (Dr. Scherer F.: Gyula város története, II.: A rendezett tanácsú város, Gyula, 1938, 76. p.) 19 Zenta: 1855. dec 8-án „Ugyan is elnökl város birája el adja, hogy szinte a cs.k. járásf nökség által a városházán, valamint néhány a város piaczi f bb helyeire világító lámpák felállítására felszólítva – Szegeden városi jegyz Szávai Pál Úr által tíz lámpát, ugyan arra a mintára mint a Szegedi Bécsb l hozatott lámpák már is léteznek...” (ottani bádogos 20 p ft-ért, Szeged 28 ft-ért hozatta). (Tari L., 5-7. pp.) 20 Pl.: Kaposvár: „Az 1852. márc. 21-én tartott városi ülésen Schr der József bíró el terjeszti, hogy a cs. Kir. Csend rkapitány a várost éjjeli világításra szorítja; miért is elhatározták 10 drb lámpának felállítását olyan formán, hogy minden egy forint adó után külön 3 krajcárt vetettek ki. Egyben megbízták a Pestre utazó bírót, hogy 10 lámpát szerezzen be. A 10 drb lámpa 133 peng forintba került. Pollák Mihály kaposvári keresked nek 1852. évr l 63 p. forint 30 krajcárt, 1853. évr l 167 p forint 58 krajcárt utaltak ki.” (Bereczk S.: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejl dése, Bp., 1925, 178. p.) 21 Versec: „1850/1851 telén a verseci térparancsnok, Marzano ezredes elrendelte a város éjszakai kivilágítását, ekkor 88 olajmécsest állítottak fel, de hiányzott a pénz a fenntartásukra, ezért tavasszal megszüntették. 1852 vagy 1853 nyarán újból elrendelték, azonban csak 1854-t l lett végleges a „város utcáinak éjjeli megvilágítása, ekkor 61 új Bécsben készült lámpát is felállítottak.” (Milleker B.:, Versec szabad királyi város története. ford: Buday József, Bp., 1886, 116-117. p.) 22 BKMÖL 1504. c. 1854. 3. 343. - 3686/1854 23 Temesvár, Bp., é. n., 155. p. és 277.p . 24 Gömöri - Balogh – Vadas: Az els gázgyár, A józsefvárosi gázgyár története a gázközvilágítás tükrében, Bp., 1999, 19-20. pp.
348
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
1 A O 2 4 % $ . 1 !) " 5#2 $! $ . C41 #2 1!# 6 C $ ! # $1 #( $ $) ! $$ ! 1 A #2 1 #( ' !# % ' !! ! ! 1 $5 !#5 # $1 #( : J2) ! $ (1 # ' $ &% 4 2 4 % $ 1!# C 1 A #2 $ *+D!1 C! O 2 4 % 1 ' !#1 ! ! A ' !# ) 2$ #2 ( 1 A #2 ! C 1 $ ! $ /! 2> C @ @ A@ 49=1 B C B" @ B"B C C ( ? @ ?44 " C @ D " D @ " " @ B"B C " C C" C " " "C A " C BC AC C D R C " " " A@ A@ D D " "BC C C CC " F R B"B C " @ @ @ C @ C @@ C CC C " D B " C @" " C " " C C C C %" D @ @ C C C P CC B D 0@ CC O 2 4 % 6 C $ C ! A 1 $ 1 ' !#1 ! 1 $ )1! ! ) 41 1 : $ # ! ! 1 $4 1 A %' ! ! # ( 4 1 : $ C! 3C A 1 $4 1 4 ! ! ) $ #2 $ #2 !1 1 4 A & # , !1 ' ! ): O 2 4 % $$ $ 1 $ A #2 ' 0D . $$ $ ( $ $) ! 5 ! &! $ 6 2 C4 1 #( A #2) & # & $ 4 :08 ! ' ) 1 $ !# $ $ 6 4 % 25
MOL D 215 II. 6. t. 8809/1863 Az egyik szabadkai újságíró írta a szabadkai világítási vállalkozókról: „ .. bebizonyitandjuk, hogy a vállalkozókkal kötött szerz dés pontjai meg nem tartatnak, különösen a lámpák nem tisztítatnak, a lámpák gyujtása és oltása nem a rend rség által kiadott órarendszerint történik és hogy a lámpák nem teljes lánggal égnek, sokszor meg sem gyujtatnak. Vállalkozók a rend rség által e hanyagságukért többbizben lettek megbüntetve csak egy példát említek fel: február havi számlájukbol 501 fr birság lett levonva. Bizony városai urak! a f kapitány úr e tárgyban nem érti a tréfát. A világítás fölött tartott árlejtés alkalmával az idei f.- évre Joó és Fürst urak mint legolcsóbb vállalkozó urak kapták meg 17 ft 90 krtért lámpánként a kivilágítást mint a mi 300 lámpánál 5370 forintot tesz ki évenkint és nem 12 ezer frtot mint a multkor sajtó hiba folytán közöltük. De miként is világithatnánk jól mid n az óra rendszerint egy lámpának évenkint 2905 órát kell égnie teljes lánggal,- ez 300 lámpánál évenként 871500 –ot tesz ki, hamár most egy lámpára óránként 3 deca petroleumot igényel, a vállalkozóknak évenként 262 m mázsa petroleumra van szükségünk, - ami mázsánként 22 forintjával számítva – a petroleum ára emelkedett, mert behozatalát vám métermázsanként 3 ft arany értékben – évenkint 5564 forintot tesz ki, tehát a petroleum ára sem fizeti ki a város által világitás cimen szerz dött 5370 forintot. Ha már most a fenti 5764 forinthoz hozzá számítjuk a világitásnak egyéb kiadásait – nevezetesen 10 lámpagyujtó fizetését havonként 13 forinttal számítva a mi évenként 1560 ft, - a lámpákban okozott károkat 2 forintjával – 600 ft és évi adójukat 150 forintot, - nekik 817 forintba kerül a világitás, tehát 2704 ft veszteségük van. Hogy ezen veszteséget azonban helyre hozzák a felgyujtási eloltási id t nem tartják meg, naponként elvonnak bel lük és a lámpák nem teljes világitással égnek, így akarják megtakarítani és jobban mondva helyre ütni a deficitet.” (Szabadkai ellen r, I. évf. 5. sz, 1879. III. 16. , 2. p.) 27 A XIX. század els felében „a gyorsan fejl d város igényeivel azonban a közvilágítás annál kevésbé tarthatott lépést, mert annak gondját a város rendszeresen nyilvános árverésen a legolcsóbb vállalkozóra ruházta. A szerencsés vállalkozót azután a legkevésbé sem érdekelte, hogy a hajóval érkez k besötétedés után a Vízikapun kívül világítás nélküli úton botorkálnak vagy legfeljebb jótékony lelkek kézilámpásokkal sietnek segítségükre.” (Balázs P. : Gy r a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején, Bp., 1980, 173-174. pp.) 26
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2
$ ! ' ) ! :A $ 4 '$' & # '$1 #( 3 1 :0+ 4 1 $ 1 #( 4 2 #A 2 $ *+D- !1 '5 < (15 6 = 1 #( 5#2! A $ & 4 6 6 6 $! #2 2 !# ! %4 5 4& A0/ #2 !1 $ $ ( '1! 2 ! 1 2 C 1 #( 4 2 # : & 4 1 #( 1 4 ! ! ; #2 $ # . 1 4& 2 ) $' & #! ,& #C !! C : ; #2 $ # ) $' $ *+@D #23C # & #! & :,* #2 4( $ /6 E @ AI C #C $ @ C '" @ @ @ AE BC D @ @ E " "" " S D "C @ @ C T @ A@ D 291 @ % C " @ " C F & C D " O ,0 & #! 1 #( C !! #2 # $ $$ C A #2 1 !1 C! <1 # C= : &% C 1 #( $ 4 $! 6 ! 1 ! &! 4 # C41 #2 O 2 4 % $A #2 $ C ! 1 ' 6$ 1 $4 A 2 $ $) ! '#$( 1 :,, ; #2 #2 *+@+ D0 & M ' !! $ C # 6 65## $ ! ' !#1 ! %' ! ! ! :,7 $ ) !# #2 1 6 5 A 1 #2 #2 ! & : #2 $1 # A 1 #( # $5 ! A 1 #( 5 %' ! A $ %' ! : *+D, 1!#! 1 % &! $ 2 51 ' ! #2 C41 A 1 #( # $5 !! $ :,@ '
28
!# & (
1
# &
349
$
4
Magyar városok háztartása, Statisztikai közlemények 58., Budapest, 1916, 27-28. pp. Uo., 26. p. „Fotogén, a barna szén kátrányából el állított folyadék, amely f képen szénhidrogénekb l áll; kis mennyiségü kénvegyületeket is tartalmaz, fajsulya 0,81-0,82. A petroleumnál kellemetlenebb szagu. Világításra használják.” (A Pallas Nagy Lexikona, cd-rom) 31 Fábián B.: „Világít nekünk Singer olcsón és jól”, Szabadka „conservativ” fényei, I. rész. Bácsország 2005/2. (33. szám), 57-59. p. és Iványi I. : Szabadka szabad királyi város története, II. rész, Szabadka, 1892 [reprint,1991] 642. p. 32 Magyar Sajtó, 1857/13. szám 33 MOL D 215 II. k. 6. t. 76332/1862 - 3926/1862: „... mely folyamodványt, mai napon tartott teljes tanácsi lésünkben tágyalás alá vétetvén, közmegegyezéssel elhatároztuk, hogy miután a folyamodvány kapcsolékábol kitünik, miszerint akkor, mid n e Város a folyamodókkal szerz d tt, a virág olaj mázsájának ára oszt: ért: 26 ft: volt: és jelenleg annak ára 40 ftra emelkedett: és a kérdéses vállalkozás mellett igen érzékeny károsodásuk van: f képpen pedig figyelembe veend nek találtuk , hogy a 3% alatt ide kapcsolt árlejtési jegyz könyv szerint ámbár akkor az olaj ára 14 ftal olcsobb volt mínt most, még is a válalkozni kivánó három hebeni lakosok – kík közt az el bbeni bérl Héritz István jelen volt – egy lámpának egy éjjelen általi eltását és meggyujtását 20 fkon alul felválni nem akarták – mindezek tekintetéb l meggy z dvén a folyamodók nagyobb károsodásárol, és nem kívánhatván egy Hatóság, hogy 2 magános válalkozók tovább is tetemesen károsodjanak... egy napra százalék levonása nélkül 17 xrok: fizetessenek ...” 34 Dr. Scherer F., 76. p. 35 MOL D 215 II. k. 6. t. 1619/1864 -: „Nagyméltóságu Elnökség a’napi sajtó után tudatja, miszerint Temesvár sz k. város tisztvisel i és szeg dvényesei nem fizettetnek pontosan és hogy pénzhiány miatt a’ külvárosok kivilágitása megszüntetni szándékoltatik”. 29 30
350
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
O 2 4 % $ !&5 1 #( ! 1 % 4 A ! '$1 5 2 4 A #2 $ #2! ! $ !&5 $ ! # :,D $ *+@!1 # $ !&5 !C $ 1 #( 6 1 A 1 &5 ! $ ' $):,8 [ ' ' ' % 1 #( 4 . $' ! 5! ! ! A #2 )) 1 # : H: " C ! <‹ % : C 4 # 5 '%$' $ !&5 ! 4 ! #2 & @ @ C @ !! 1 C ( A $ $ % & 2! $! ! $ $ '$ # ,+ ,/ #6 ) # $1 : 1 ' 2$ 1 ' 4 # $ % 1 #( 5#25 $ !! A $ C 1 #2 6 $ C ' 4 : $ ' $ #2 $ A $ $) ! ' ! 5 $ 6 5#2 A #2 ' !#1 ! 5 : $ $ CA & #! C & 4 1 #( ! C # A 1 4 # C41 #2 % 4 # . C46 C !& . 1 : ; 1 2$ # $1 #( A $ $ ! $ $) ! ' ! 1 $5 !#: $ $ $ ! C41 #2 C # 1 A $ $) ! % C # ) .1 1 $ ' $) ! 1! 2M1! . # & 6 ) C41 #2 : 7- 6 ) 4 # 6 1 C41 #2 (15 $ $) ! #1 $ # A $ 4 #2 $! 1 #2 5 ) $ ! ) A 1 #2 $ $! 1 1 1!# $ ! : 1$ # ) 1 ! ! $ ) A $ & 4A 1 : ^ 1!1 4A #2 $3 13 ! 6 #2 1! !1 41 1 !) #2 ' $ !# ) A 1 ) 1 A #2 !) $ $) ! $! ! 6 : K#2 '1 13 ! 6 #2 1! '$! 4A #2 36
MOL D 215 II. k. 6. t. 1619/1864 - 13539 (/2459)/1864 BKMOL IV. 1103. 1853. évi községtanácsi jkv. III. 11: „Gyertya, ’s olajvilágitásra nézve: miután a’ városok f kaszárnyajan kivül két fiok kaszárnyája van jelenleg. ezen kivül felsöbbi rendelet szerint a Gendarmerie kaszárnyák kül és bel l lámpával világítani kelletik, úgy szinte a’ város háznál is állandoan lámpa ég, az olaj, ’s a fagyú árának felszökkenésevel a’ további 710 fi kiadás az idén 800 fra tétetik ki. –” 38 közbiztonságnak 39 BKMÖL IV. 1103. 1855. nov 7 527. (343-344. pp.): „H: Az utszai lámpák már kell képen rendezve lévén, a börtönház közelében alig néhány lépésnyire Klenáncz János házán egy, a’ börtönház hátulsó oldalára benyuló uczaiskába tellyes világoságot nyujtó Mészáros Antal házára függesztet – egy és ugyan ezen börtönház napkeleti oldala közelében allig 4. – 5. öl távolságnyira zvegy Latinovics Sándorné házán ismét egyazon uczába hol a börtönök rendezve vannak tellyes világosságot nyujtó egy, és igy a csekély térü 3. lámpa van felállitva oda megyen nézve e tanács ’s k zségnek, hogy ezen , és a lámpáknak már alaposan történt beosztása okábol az óhajtott helyre lámpát nem állittat, ily értelemben a tisztelt hatóság értesitend ; - olyalázatos hozzá a’ tétellel, hogy miután a kérdéses uczácskában uczára kinéz ház nincs, és a présházi épület mind a négy oldalról lámpákkal van ellátva a közbátorságot illet leg biztositva hiszi.” 40 MOL D 215. II. k. 6. t. 26491/1866 – Esztergom leveléb l: „a’ mellékelt szerz dést a nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanácsnak mély tisztelettel megvizsgálás és kegyes meger sítés végett felterjesztenök”. K 150 V. 40815/1872 – Kecskemét leveléb l: „a szerz dést a Nagyméltóságú M. Kr. Belügyministerium jóváhagyásának fenntartásával megkötöttük, szabályszer leg killítottuk ’s azt a nevezett vállalkozó is elfogadván, illetékes bírósága el tt aláírta : mely szerz dés eredetiben% alatt mellékleve van szerencsénk mély tisztelettel bemutatni.” 37
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
351
&! $5#2 2$ 5 6 #2 1! ! $4 ( 1 . 1 C 3 #2 : ^ 4A #2 6 $ $) ! 4 ( $ 5 1 ! ! : $ . 6) ! ' $' # ! ) ' . # $1 #( 1 $ ! A 1 #2 C # 2 $ W 1 ) '$ 1 #2 1 $4 # # # 1 #2 &! $5#2 L# $ # 2$ 1 $ #A #2 #1 4 ( $ !&$ ! ! : B # ' $' % & 6 #2 $ ! 1 A #2 #2 $ ) #2 1 1 $) 6 ! ' ' $ $) ! :7* $ 5 )A # #2! ! C! $4 %! C 4 $ *+8!1 !# $ $ 1 #( 1 $ ) 1 # #2MC ' ! $) . ! C41 #2 . $ $) ! A $ $) ! ! 1 $ $ 23C ! 1! 2 : 6 5#2 $! &C $ &( 4 # #2 % 1! # $ $ $) ! C41 #2 A % ) C! $4 ! &C 1 $ !# $ $1 #( $ $) ! : $ #2 #C $ ! 1! 2 % ! 1 ! 1 A 2 $ 1 # '' ! # )( $ $) ! &C :70 O 2 4 % A C " 5#2 $! #26 C 6 %4 $ 1 1 $ A 1! 1 $4 3 & 4: P !# ' ' C A $ *+8- !1 C! !$ 1 1 A #2 #2 1 $4 5#2 ' 3 $ $) ! ' ' : B A #2 1 1 (#! A 1 $ $) ! A C' '$ $ *+8, # $ # 1 #: ! 2A #2 1 #2 5 2 $ A 1 2 $ M 5#2 ' A 1 # ($4C : #2 $! ) $ # ( 4 A 1 #2 6) & 2 4 #C $ $) ! ' ! A # ' $' ) # 1 !!!: &! ; % 1 C $ ! 2 $! ! ) # '$1 #( *+@7 !# #2 6) ' C ! $ *0 3C & A7, C *+D, 1 @- 3C & 6 ( A /D @ E ?1 77 "@ CC F = E 4 "@ A ! A #2 $ #2 $ 2 1 6) & 2 4 $ $) ! ' ! C 1 A # $#2 6 !&( ! A M ' !5 $ !# 3$4 : $ $) ! #2 ! $! ' $' ' 6 1 4 # : O #2 $ ! $1! 2 ! !# $ $1 #( $ $) ! C41 #2 A ) ! $1! 2 C41 #2 A C $ $) ! : $ *+D!1 & $ A 1 $ $ $) ! 3$4 A 41
Uo.,K 150 V. 435/1872 – Szabadka például visszautasította a Belügyminisztérium figyelmeztetését, mert ha: „a városi hatóság csak is és kizárólag a folyamodóval kényteleníttetnék ujabb alkura lépni, és folyamodó el bbi áraktól, azon tudatban, hogy a város mással úgy se érintkezhetnék, elvállalni nem akarná; ugy a fels bb figyelmeztetés és azon alapuló ujabb alkunak semmi eredménye nem lehetne. – Ez pedig a kitüzött céllal vagy is azzal, hogy a város kell biztosítás mellett olcsóbb teljesítést nyerjen mer ben ellenkezik.” (MOL K 150 V. 435/1872) 42 Uo., K 150 V. 40815/1872 43 Miskolc és Borsod – Gömör - Kishont egyel re egyesített vármegyebeli községek. Szerk.: dr. Halmay B. és Leiszh A. Bp., 1929, 105-106. pp. 44 Dr. Szendrei J. : Miskolc város története, 1800-1910, IV., Miskolc, 1911, 760. p.
352
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
# 1 1 $ 2 1 ! $ :" ! $ # $ *+@- !1 ) 1 C $ !5 1 ! # $#2 A 1 #2 1 ) !&( ! 6 ! *+88 $ ' $ # $#2 7@ $ $ ! 1 !$ 1 A7@ ; #2 $ # % $ *+/!1 # $ 6 2 ! */*, # % # $#2 *L, 5 1 $ ! : &1 ) $ 6 6 # 1 A 2 $ & 5$ 1 !$ A 6 # C4 M ' : /! B" " @ C " " E @ @ " I " I C A C A " C "@ E "E @" @ "@ @ @ " @ 7D B" B" C " " " C @" A % 1! ! 2 $ / BC "@ @ F" " @ @@ @ 2= "@" @ C @ E@ D "C @ " C "C " @ " B"C " A D " A @ @" @ @ " H@ @ D C " C E E@ B "D C C @ E B"F" E A@ DF " F E A "C C E B " 78 @ " @ @ ! 2A #2 % ! # $#2 !&5 E9E: $ $ 6 ! 2 ! $1! 2 #6 C A 2 1 & # ( A ) &( !1 # 3$4 $ 4 # :[ #2 #2 !&5 6 1 '$&! $ ) A $ ) 1 # $#2 % */-* !&( 6 7+ E9E: '$ &! $ $ &! $ ! ) 2 : $( 1 '$5$ ! $ : $ *+D!1 ) #2 $ # C 1 # $#2 A 1 $ $ 1!#! 6 24 ( 1 1 2 & 1 #2 # $#2 6 !&( ! ! $: # $ # 2$ ! 1 $4 1 2 4 1 #( '$5$ # ! : $ 6 6 # C $)A #2 !# $ $ 6 4 A #2 ! 5$ . ) # $#2 1 1 !$ '1 $) ( & /! @" @ @ C" C B "D BF C @" @ B" "F C @ @ @ "C "E C AC @ "E C 7/ B" @ @ " @ E B"B C B B B " "D C BC C 1 21 #( ! '' $ $) ! A $ '$5 ' !&5 1 C ! A 1 $41 % & $ !&( ! '' $ $) ! : 1 21 #( #1 4 ( $ # A 1 $ $ $5 !# $ '$' ; #2 $ # #2 A $ & ' 1! 2 1! ! A $ (15 #2 %!# $! 5' 1 A 1 1 6 #2 ! C : $ 6 $! 64 1 1 ! 1 4 $ : " ! $ *+D0 # ' ' $ $) ! #1 4 ( ! 6) ! & & # 41 A $ 5 $ !&5 ) # $#2 < 65 C = ! 45
Reulecke, J. : Geschichte der Urbanisierung in Deutschland, Frankfurt am Main, 1985, 57. p. Dr. Schindler A.: Sopron közüzemi politikája, Soproni Szemle, 1942. VI. / 3. sz., 5-6. pp 47 U o. 48 Komárom vármegye és Komárom sz- kir. város, Bp., é.n., 157. p. 49 A magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben, XVIII. füzet, Vegyészeti ipar I., Bp., 1901, 89. p. 46
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
353
#2 2 $ 6 #C & ! 5 : # $#2 1! $! ! ) 5 A #2 6 2 4 '$ 1 2 A 2 1 $ 5 # $#2 !&( ! ! $A 1 / C @ FB B " C " C H I" F R FB C C "D C D D " "C @ @ @C" C" C A O 2 4 % 1!#5 1 ! $! ' ' ! ! A $ *+80: !1 [999: ' 1! 2% $ & ' 1! 2 +: & # 6 5 A@* #2 <. @ @ F" @ @@ @ CF " F" C FC @ " "C E @ @ B"B C @ @ @ @ "C " " @ BF @@ E@ C @ @ = H: # $ ! $( )A # $ 4 !$ : #2! ! 1 $ # $#2 1 $! 2 5$ A ' 1 M$ !$ $ 2 ! M$1! $ ! # $ & ' $ ! 6 #23C M$1! $ '$ ! A 1 1 $! 2 5$ '$ $ : $ 4 #6 1 1 ! 1 $4 '$ 1 ! ! ' ! A 1 $ $) ! ) $ ! : H! J2) ! *+87 # ' ' $ $) ! 1 $41 A $ 6 # A #2 1 !# $ $ %' !! ! : 4 # 1 $ ! 2 $ ' $ ( 1 6 #2 # $#2 1 $ :@0 U2 $ 1 6 #2 $ $ 6 #2 $ !# $ $ 6 $ ! ! : H! 1 A 1 # 1! ! $&! $ 1 #2 $1! A #2 !1 # 6$ # $1 #( $ A! !) 1 A 2 6 #2 $ : # $ & ( 1 A $! & # ' !# ) 2$ 4 ! 5 )A 1 $ # '1 ' !# : 1 & $ &4 ( $ 5#2 6 ) !# / @ " @ C @ A@ C FB"D @ r C PE" F@ "@ C @ C C CC B" C "@ "@ @ R D @ A@ " " C " @, #2 " BC E C BC D @ " 1 $4 $! A #2 $ # 1 *+88 1 ) #2 *+D* ( # . $! #2 C41 1 '1 ! ! 1 *8 !1 C : 0@ 6 4 1 $4 @7 $ 1 $ 6) & C 6 #2 $ . # $#2 ! ( ! &C *+/@ A #2 # $#2 C 4 # 1 :@@ B # 6 6 2 " 4 ! 1 ! $ $! # 1 $ 2 1 #( 6 $ ! ! ! !! $ $ : $ " 5#2 $! # 6 6 2 2A < " " @ @ C" C EC C " " "C @
50
MOL D 216 28267/1865 Ugyanezt tartalmazta az 1884. évi 17. tc. 52 MOL K 150 V. 28185/1874 53 Uo., K 150 V. 38398/1877 54 Uo., K 150 V. 7454/1879 55 SzTL F:032 Szabadka f ispánjának iaratai 608/1895 51
354
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
@D "@ @ @ D" E C" F ' ! &C $ $ # A #2 $ 5#2 1$ # 5 A #2 $ $! # !# $ $1 #( 1 $ ! ) #2 # $ ' $ ## $$ C 1 #( $A #2 $ $ ' $ # 1 $ 3C 1 #( 4 A " 4 <1 ! 1 ! % = 3#2 !$ A #2 $ $ ' $ # A *- 6 . $ 1 #( ' $ # #2 2 . $ ) 6$ ! ' 6$ ! $ $! # A 1 4 $( M # &! $ ( !! 1 $ ) :@8 " 5#2 $! $ #2 / C " " @ A@ " " "C @ " "E @ D " " "C @ "C C D C FDC " " " "E A@ B "C " @ "@ " D " @ @ D C "C C " ""@ @ C" C " C C " " @ @ I D D D " @ " & C @ " "C @ C " " @ A@ D C C D " " CC C @ B " D @+ D C @ C " E9E: $ $ 6 ! % $ $ & ) # '$1 #( A 1 4 # !A 1 !# A C ) # $ ! 2 $! ) ! $$ C 4 C' ! $ % 1 #( & # . $ 4A 1 &4 ! 6$ ! ! (15 . #2 1 $ &5 1 1 #( : 1 % '' # $ $) ! ! #2 1 $4 A ' ' & 6 C ! ! $( A & # #2 6 & ! 1! 2 1 $: 1 #( 1 1 #C 6 C $)C!1! 1 A 1 $ ) 1 6 A $ 6 3 6 C !# C $ 1 # : ' 1! 2 4 # C #3 1 ' !# !# E9E: $ $ 6 ! # $1 #( !&( : ! 1 #( 4 4 1 # ! 1 #( 4 '$' ' $ 65##! A 1 & 4 1 #( % $ ) ' ' 2 $ & A $ *++- /- !1 $A 1 6 1 #( C !& : [ 21 #( & # 2 &5 ! ! $ A 1 #2 1($ ) M1 !&( A 1 #2 2 #)$ #)$#!&! $ & % 1 : #2 # $#2 !&( ! ! 6 #2 ) 6 ! #! 2 A 1 4 #! 25 A #2 C #2 2 F : 0D ' 1! 2 4 # C #3 1 4 % &
56
MOL K 150 V. 7868/1870 -„Ez oknál fogva a szomszédságok felterjesztésének helyt adván, ... minden légszeszvilágítási költség fejében évenként 21 f 44xrt még pedig 1868 évi October november és december, ugy szintén 1869. évi január, február és mártius havakra egy szerre m. évi április hó 1-ét l kezdve pedig évnegyedenként utólagosan fizetett k telesek – feloldom, és a város k z nségét oda utasitom, hogy a világítási költségeket a menynyiben azok a szomszédságok részér l ajánlott és eddig e czimen fizetet sszegeket fel lmúlják, a városi pénztárból fedezze, város ha ez azoknak viselésére képtelen volna, a fedezetet a városi lakosságéra az állami adó után kivetend potlék által eszk z lje.” 57 U o. – A városi tanács saját álláspontjának védelmét, még az 1892-ben megjelent városmonográfiában is szükségesnek tartotta: „az utczavilágítás megkezdése után az egyes szomszédságok fedezték a világitás költségeit. Mid n azonban kés bben és különösen a gázvilágítás tetemesen megszaporodott költségei következtében a szomszédságok járulékai mindig rendetlenebbül folytak be, 1877-ben a világítás költségeinek fedezését a város vette át.” (Adatok Brassó szabad királyi város monográfiájához, A magyar orvosok és természetvizsgálók XXVI. vándorgy lése alakalmából, a vándorgy lés tagjainak felajánlja Brassó város községe, Brassó, 1892. 17. p. ) 58 MOL K 150 V. k 7868/ 1870
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' ;
355
!&5 # $#2 A $ 1 $! # $1 #( 1 $ !!: % & # !# $ %3 1 ! 1 4( #: $ %3 1 '$5 % % 1 # $#2 A ! % & &5 ! 1 $ % #C A $ '$5 ) #2 $! 21 W A [ #3C 2 & # $ 2 1 1 ! 2 #2! !# 0 # $#2 1 : # $1 #( 1 & $ %4C 6 $ & 1 : $ $ 4 ! $ '$$ 6 2 1 '$1 #( : $ $ 6 4 % 1 '$& C A 51 1 !C $ 1 #( A ) !# #2 6 1 : */-/ " "@ @ 990 @ @ C B" C C B" @ A@ " B" " C "@ @ @ B" B C BC 21? @ @A : @ 2 @ S' @ T @" 2 @ S-F B @ T @"" 2 HE 00 @ @" @ A@ B @ @" C @ A@ X 0? @ @ "@ ' I @ A@ C @ C @/ @ 5 D" @ # E; C i C
59
Az ország közvilágítása. Világosság I./2. szám, 1900. júl. 15, 6-7. pp.
356
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
!,), (0 /7 %4 $
/
1
!:
/
$
/
$
#2 2 )1 C #M H A $3 ) $5 $ % $ & C $4 " ! 4 ‡ #2 5 ! ! ) *+8, ! C' 6)1 #2 5 $ 4 ! & : ) # %4 */*- # : @:@ 4 $# #: 2 ) $ $ A #2 $5 ) 25 ! $ $ # !$ & : #6) 1 $ ) 6)1 1 : # # &4 $ % ! #2 C ! ! 2! : > $)A #2 (# 1 H A" A‡ C !& !# *+D/ 08* $ 6)A *+/A 6)1 ! 7/0 $ A */*& # ++- $ 6): O $ 1 6 #2 ) # 1 !&( ! A $ A '$!&5 ! 4 $ $ $ # 4 6 3 ! C' ! : 6 C ) ! $ 1 #2 !&( ! 5 #2 !&! !& !# '1 ! : 2$ 6 2 A $ 36 # '1 !! '1 $ ! 2 & # $3 : 2 A 1 3 !& #C ! : $ $ ) 2 3 $ 36 6)1 $ # 4 : $ 36 # $ 1!#! %' A ) A */-* " & $ ! ! ' # 1 ! # ,D $ $ ! A ! $ ! 7 @ 6) M M !## ,- $ $ ! : $ 3 : ## $ 4 $ 4 2 ,0 ) ,D $ $ ! ) : ; #2 $ # $ E9E: $ $ '$ &! ) $! #2 2 4A ! $ % : $ '$5 $ ) ! B &4 $ 2( A #2 #2 '% $5 ! $ #! 2 !# ! 2 '1 $! $ ' 1! 2 $ M '1 $ : $ 1 $! 2 $ #2 '$! ; 2 !# ) & ! A & 6 6 #2 ; 2 1 #6 ' 1! 2 ! A 2 #2 1! ! ! $ ' '$' $ ! ! 1 $ : 1 $! 2 $ #2 $ #2 ' !#! $ #! 2 ! 2 #4 % '! ) 5 : #2 6 ! ! (15 % 21 : $5 ) #2 ! $ (#2 ! 2 $ ( 1 1 $ #! 2 !# #2 5 # $ : $ */--: !1 !& $ $ 7/+ $ 8 *7 !1 3 #2 # $ '5 ! 2 '$' : $ & # $ 1 $! 2 1 6 : # $4 3 #2 C A $ #! $ !# ' A $ # 1 : 2$ & # !# 1 32 ( A #2 *0: ! !1 ' ! ' $ !# # $M A ! (#2 # ' *- *7 !1 1 #2 !# 6 3 #2 # $ : # $4 #2 #2 C ) 2 < % = !&1 ! : 2! ) !# $ ! # ! ! 1 # !2 $ ( & % ( A < $( #2 )%' =A <$ 2 = C &! C% & 4 2 !# : *+/D ) $' C # 2 6 $ eC #A C ! ) '1 ; #2
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
357
& ! P eC # : b#2 1 ## 1 &A 1 ! A1 ! # $5 4 4 % 3C # 1 % : % #2 ' 1! 2 # *7 !1 1 : $ ) 1 # 3 C! CC 1 ! % A #2 < $ % 4 = $ 3 *- $ ) 63 ! 2 $ % 3C # && ! !CC #2 : $ & $ !# ) & ! # 1! 6 6 $ $ *+80 $ A C *++7 4 ( 3 : 9& ' 1! 2* !$ ! : $ ' !#! $ # $4 #2 C A $ #! $ !#5 ' : O & # !# 1 2 # C A #2 C $ A $ 4 6 # 6 #2 : (4 & # $ ( A 1 1 !& 5' ') $ 2 A& ! #2 : / " C B C C !" " I C" " D ID D " F D @ D"D 5 B C OM " @ @ C " ! F EC " " E B " @ C A@ E @ E @ H E C C @" "D E C C @ "E E E H @ G" " C ?: E@ "F C "C F F " F A " C " @ " . " " C !" D 0 @ $ 4 1 & # #2 1 $ # A C ' '5 ! #2 #2 3 '1 1 #2 1 1 4 M '$)1!: ^ & 5#2 1 5$ C C 4 $ ! $ A 1 #2 !&& #2 5#2 !# #! 2 ) $ 1 C <#2 =: M '$! 1 $ $ ( ! ! $ # */-8 $ 3 : D----: 1 $ 3 5#2 $! :, $ $ !$ ! $ 1
Az 1872-ben hozott Ipartörvény kimondta, hogy nem lehet alkalmazni 12 éves kor alatti tanoncokat és gyári munkásokat. Azonban ez alól is lehet kivételt tenni: a 12 évnél fiatalabb tanoncok és 10-12 éves gyári munkások alkalmazását iparhatósági engedélyhez kötötték. A munkaid a törvény szerint: a tanoncoknál: 12-14 év között 10 óra naponta; 14 év fölött 12 óra naponta, melybe beleértették az iskolában eltöltött id t is; 14-16 év közöttieknek lehet sége volt, hogy a nappali m szak felét éjszaka dolgozhassák le. A gyári munkásoknál: 12-14 év között naponta 8 óra; 14-16 év között 10 óra naponta. A 16. évüket még be nem töltött munkásokat általában csak olyan munkára lehetett alkalmazni, mely nem ártott egészségüknek, és nem gátolta testi fejl désüket. MTT, 1872: VIII. tc. II. fejezet 40. §, 45. §, 70. §. A módosított Ipartörvény (1884) lényegében véve jóváhagyta az addig érvényben lév rendelkezéseket. MTT, 1874: XVII. tc. II. fejezet 60. §. 64-65. §, 115-116. §. 2 Nemes L.: A kültelki gyermekek élete és jöv je. In: Sipos A., Donát P. (szerk).: „Kelet Párizsától” a „b nös városig”. Szöveggy jtemény. 169-170. pp. (A továbbiakban: Nemes L.: A kültelki...) 3 Az 1907. évi 60000. sz. belügyminisztériumi rendelet alapján az állam vette gondozásba azokat a 15 éven aluli gyermekeket, akik jogi értelemben nem elhagyatottak, de közvetlen környezetük miatt erkölcsi romlásnak voltak kitéve, vagy már züllésnek indultak és akiknek a nevelésére hozzátartozóik képtelenek. Ezeket a gyermekeket a továbbiakban állami gyermekmenhelyekbe gondozták. A köztudatban k voltak az ún. „hatvanezres gyermekek”.
358
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! 2 A %' 6 3 '1 $ : )A & A% ! $ 5#2 ) !# 1!1 $4 # $ ! : $ (! ! $ 4 & # $ 5 $ A #2 #2 ! ) A ' M '1 : $ 3 ! 6 $$ & $ #2 ! 2 ! 6 1 : /( @ " @ B" " D C F F B" & D G " F C C @ " C @ D @ "@ @ ! E @ G" D @ C @ " " " C D D " h C" @ @ C D @ "@ #2 (1 2 C / E " " " B " E G" " &N D B " E 7 $ '1 ) '! 1 2 A 1 ! ) C' 6)1 $ %! & 4 : #2 ! & #A (# 1 &! $ A 1 ! ) ' / C" @ E " @ F " @ D C ! @ B"F B C & " @ B " @ . @ D C " CC @ @ C B" AD E @ C " C AD @ @ 1 & ! C !# $ A 1 #2 #2 3C # 1 A < $#4 $( $= #C ! ! ! 4 ( 6 '! A 2 3C ! 3C 1 $! 26 $ # : ' '$' & #4# 6 (1 $ 6 #2 ! A # 3 2 $1 $A #2 < $#4 $( $ #2 #2 ) !# 6 := C #2 1 $ 2 # % 4 1 A (#2 $ #! 2 ! )1! 1 $ 6 C $4 $ ) !#: 1 $! 2 ! 2 # 1 A 2 #2 $' 2M M 3( #2 6 #6 C G 2 % : & #2 #2 A #2 $ $ '1 ! 4 < $#4 !& ) = : $ !# E9E: $ $ 6 ! 6 # $ 5' #2 M '$) : " 1 !$ ! A 2 5' # C ( ) 6 3 !$1 A ! 2 # 2$ 6 3 1! : $ *+8+ ' 1! 2 ! ! $ ) C 1( 4 !$ $4 2 # & *++7 : 9 '1 ! !$ ! $)# $ # (15 !# ($ 5 ' '$) & $ & !&$! : *+/& 2 ! $! $ 0@ 6! ) 2 A *+/@ $! 6 ! 1 A C *+/D $1 ( 6 C 1( 4 !$ : ; #2 $ # *+/8 # !#2 C 1( 4 !$ M ' ' : $ !$ &% $ ' & ! 6 5 : K#2 M %
$$ 6M$' ! 2 6 #2 # $
Dr. Feleki B.: A pártfogó-ügy (patronázs). Az elhagyott és az erkölcsi veszélyben forgó gyermekek és fiatalkorúak társadalmi és hatósági védelme. Budapest, 1911. 4 Nemes L.: A kültelki.... 167-168. pp. 5 Gegus D.: Hatósági és társadalmi gyermekvédelem. Budapest, 1914.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
% 6 1
(4 # $
: A
#2 #2 ! # 6 #
#2 : A '1
$ '$!: *++* $ ! #2
2 $ #2 $ A 1 #2 #6 ) < $5 ) ! ! 8 !1 : $ 5 ' 6! $ !$ # O $ $ 3 : # 3 6 ! $! # $ !$ ! $ ! 2 A #2 (4 # C 1( 4 !$
359
A 2 A #M !$ 1 *D !1 % 1 #4 A $ ' %M ! 2 # 4 #! 2 ) #2 2 $! ! !$ $ 1 1 (#2 6) # $ 2! 2 # ! C' : & # $ 2 2 1 $1 6 3 A ' ' 6 ) M '$) 2
5 C =
6)1 ' 1! 2 4 # $ # $ A #2 6)1 4 # $ 2 *D !1 5 ) ! % 1 #4 ! $! C 1( 4 !$ ! ( : $ &$ 2$ $ $ !$ 6 1 M ! 2 (! : 1 ! $ '$ $ $ A ) $ # A $ !$ $5 !# 1 A ) # '1 ! ) ( : '1 ! ( $ 4 # $ !$ 5 6 2A $ !& 1 $ :; '1 ! $ #2 3 : ! &! $ ' 21 % !1 A 2 6)1 % # !2 &C $ !$ ) 5 1 $ & #A #2 $$ #( ! $ ' 4 ! 5 $ !!: #2 #2 1! ' ! ! $ )A # $ '! $! 6! ! ' 1! 2 C $ A 2 */-* $ #: $ $ 8 !1 #2 #2 C # 1 A #2 $ A 1 6 1 C A ! !&& $! #2 $ ' !# $ A #2 #2 2 % !$ ( 6 : $$ #25 ) !# #2 $ &% 4 #2 1! C : 6 3 M 5#2 ! ! % $ 6) & 2 # $ 3 <$ #2 !$ 6 ' $ =: $ C #2 ( ! ! & # 6 3 &% 5#2 (15 !$ ! : $ ! 25 6 ) ) C 5' (1 $ A ) (! 5 $ #2 )' :; $ 6 5 $ */-+ 6) & 2 6 ( & 2 # ! M ' ) ) #2 ( 4 # !$ ! 2! : # #2 5 & 2 # (! $ # '1 ) 6 3 6 A (# $ #2 (4 # C # '! $ : $ ) ( 6 3 5 $) $ A 1 6 ) 6 # C A 5 ' $ %! C ' $ 1 ! ) A 6 5#2 & # )' 1!# $ ! : #2 (4 $ (! < $ = C #2! $5 : 6 3 # ' $' #3 $ #2 #2 # A 1 #2 & # &4 % : #2 $ 4 $ ( 4 $ ! 2! C A $(! # $ ) $ ! ! ! ! 2 5 6 & : <1 C $$ $ ( ! $ #2 #2 1 ! ! = :: $ # $! 1 $ $ !
360
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
(4:
1 $ 2 # 2 (! 6 3 & # 3#2 ! $ ! A #2 <$ 1 & ! #2! M % ! 2 '1 ! ! := $ C 6 3 1! ! " & m#21! ' J2 1! "$ # : */*& # #2 % M 5#2 '1 6 3 1! ! # $ U $ # H 6 #4 #2 5 : 5 A #2 #2 M 5#2 '1 ) '$' 6 3 1 A $ C 4 $ ! ( $ #2 5 : & 6 #4 6 '$! $ A #2 !# #2 ) 6 ! C $ '1 ) ! ' 5 ! 2 A ! ) !# $ #C C #2 :O 6 3 '1 ) & 4 ) % A! $ ) 3C M % ! 2 '1 A 1 #2 1 $ A % 1 #4 1 '% ! 6 2 A & 6 #4 ' !# 1 ) ! ( ( 4 # A 1 #2 ( 4 # M ' ) 5 5#2! $ !# : */*, $ ( ' 1! 2 '$! 6 3 (4 # M ' !!: ' 1! 2 $ $ 3 (4 C # 6 # $ 1 ) 4 M % ! 2 '1 ) #2 A) & 6 #4C A ! #2 # $4C : (4 # !$ $ % ; $4 A !$ $ # $ #5#2 $! # (4 ) 1!# $ & 6 #4 A 6) # 6 3 2 5#2 : */*@ & # ! $ & #4# 9 !$ : $ !$ ! 2 # $4 ' 2 $ 2 ! & F! A & #4# 1 $ # 1!# $ #2 (4 # ! $! : P '$! $ ' '$' !# 3 '% ! ) !$) A 1 $A #2 ! 6 3 $ #2! A $ ! 2 $ 1 ! 4 # $$ : $ #2 () C !# A ) !&& $4 C A # % % ) $ : $ C! 1 2 !1 A $ ! 1 $5 #2 '$5 % ! # *-: ! !1! : & ! 6 # 6 1 " & 2 U 1 #2 5 *+D+ & 2 $ ( /K C E@ : ( $ $ # D C " DC "@ " O D %( ! $! ) ! $ & 2 A 2 !$ # % % ) $ : $ $) $ #6 '$! $ !& $ % 1 $ 2 A #A % % )1 1 4 A $ 1 1! $ A $ #! $ !#5#2 1 $ 2 A $ 2 # : !$ $ $ $ $ $ < ! $ = # !# (15 !# $$ C 5 ' 6! C 1 2 : ' 1! 2 #2 4 # #21 ! $ # ' ! 1! ! C C 1 '$! $ : $ " & #21 '$5 M ' 1! 2 A $ # (15 $5 #2 #2 2 1 : $ $ ) 6)1 $ ' $ ! 1 $5 ! 5 # #2 #2 !$ C ' 1! 2 $5 ! A #2 % % )1 ' 1! 2 $ $ 3:8 ' 1! 2 &% 4 $ $4 #2 ) % ! $ M &% 4 $5 : O #2 6 7
Semmelweis Orvostörténeti Levéltár, Budapesti Királyi Orvosegyesület anyaga. 21. doboz (1867-1868). Gyáni G.: Család, háztartás és a városi cselédség. Budapest, 1983. 213. p.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2 2 #2 !1
$4 6 !! &C C )A 5 0@-- ,--- ' 1! 2 ! 2 #$ 3C $5 ' 1 $ 2 # A 1 #2 C 5 M : 6 $ $ $ M &% 4 $ $4 % % ) #2 ! $! < 4 = 6 C ! A 1 #2 : ) !# 2 !$ # ( 2 $ A $ ' !#! ! 2 5 $ : #2 $ 1 A #2 % % ) '1 M 5#2 6 (! #' 1 A 1 #! # # $ #25 M ' ! A 2 (#2 < %1 = C $ ! : ' 1! 2 A #2 $ $ 2 A $ # (15 $5 #2 ! #' A @ !1 # C ) ' ' 5 ! A (# $ A #2 A , !1 # C ) 6 #2 $$ 5 ! : !# $ 1 !#A #2 < # ) = ' 1! 2 #2 C $!#2 5 & A 1 #2 $! A #2 #2 6 1 !! !) #$ C 1 ! C %! C 4 : C $ $ ' !#! #2 C % % ) 3 1 : ; $ ( !1 !#2 $ $ ! ' $ $ 5 2 4 1 ! :+ $ $ < #2 % = 6 C $! % #$ C $ A 1 ! C # % % ) A! $ @ !1 #2 A 2 $ #2 ! $! # 4 $ : $A #2 $ < #2 % = 2 #2 & ! C $ A 6 ( (15 !# $ #2! 6 $ 2( C : $ #2 2 " 4 2 " & O( & #C < #2 % 4 " & ' 5 = %( M 4( A 2 C $ 3 : #2 % 1 ! !A ! $ !2 #2MC ' # ' )C !# $ : /Q C B" C "D& @ C " " C h C @ 211 "@ A C @ A & "C B " F 7C "@" " C B " "D " D A C BC "@ A ! >11 E "@ A ?>11 C BC 'F " E@ @E ( " @ & " D F " @ B@ E @ / " " @ B & 6 C & # #2 3C 1 6 C $ #2 % $ 3 : ! $ : $ $ C A #2 C #2 6 # % % ) ! * , !1 < $ =: !$ # # A < ! =: $ C $ 86 & 1 #2 #2 ! A $ 1 @6 6$ 1 ! ): G $ $ )6 A #2 $ <' 6 = 2) 5 #2 #2 % 4 A &! < 6 = 2 : $ 6 #2 & # # 6 2 A (# $ 3 # :
8 9
#2
)
361
'5
Dr. Lévai Ö.: Gyermekmenhelyeink és csecsem védelmünk. Budapest, 1911. 30. p. Bródy S.: Angyalcsinálók – Kirándulás Budapest körül. Budapesti Hírlap, 1887. ápr. 19-20. 107. p.
362
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
6 4 $ 3 & $ C A #2 % $ 6 C 4 1 $ % % ) 1 #2 #2 $: C #2 $ C4 M ' ) <& = / @ E C C C C &" @E @ E @ @ !" @ " @E D " C H @ @ " C C @ D" C @ " " " A *" ' " "@ @ "@ @ G 1 $ !1 # C !# A % 1 C4 4( ! $ (1 6 2 1 # 6 #2 ! : >4 ;4 *+D/ #C < ) $(1M 6 = %( M #! 2! 1 $ #2 % 4 / @ @ @ @ @ G" / E C" 6 B " "@ " E @ @ D ! - BF C D @ G D E " " @ 7 F " / " B"F F O6 C" @ UV " @" I" C @ C BD @ E AE B BD & B"F @ " " % E @" .@ @ B " " H E " @ A C " B" @" @ " @ C G C CC B ! " BD CC "" @ # () " @ " D @ E E ** $ #! $ 5#2 & # $A #2 $ 4 # 1 ' ! : % % ) ! #2 $ 1 $ $ ( ! ! A 1 '$ #! $ !#5#2 C 1( ! $ ! 6)1 4 # $ ! ' 1! 2 $ : $ '$5 # #2 C ) !#M 6 )$) # !# 41 !$ ! ! !& ! 1 6 ) ( ) !$ 6 ( 1 A! 6 )$' # 4 $ ! ( ! !1 *++7 : #6 $ ' $) 1! ) ' 1! 2 1 $ ! 1 *+8D : ; $ !# #2 $ !1 5 '$ #! $ !#5#2 ) $4 4 ' 1! 2 # : $! $ !# $ *+/* 41 4 $ ' 1! 2A 2 ! ! A 41 1 #2 ! $ M ' ' A $5 )A 1 #2 ' 1 , ! D !1 '$' #2 ! 1 #2 C C : $ 4 % 1! A $5 ) # $ A #2 #2 A 1 #2 ) # $ ! 6 5#2 ! $ 5: 2 $5 )A 1 #2 #2 #$ # $ A 4 # *- ) @# C ) &! $ 5 ! $ : ! A #2 #2 1! $ ! '$' ! A $ ! 2 # % 1 ! $! 4: $ C4 ! 2 #2 5 ! #2 $ 1 $ A ! 1 $! 2 $ 3 1! ! 5#2 !: ! ! !$ &( ! M ' 41 A ' %) ! A $ $ A % $ A $ '$ 6 % 1 !$A ( ! 10 11
Dr. Lévai Ö.: i. m. 30. p. Jókai M.: A k szív ember fiai – Az eldobott lélek. Budapest, 1977. 425-426. pp.
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
363
#2MC ! $ : C4 ! 2 #2 ! ! 1!#$ 1! 2 !# $ 1 !$ 1 $ $ A 5' ' ) ! ! &: 2 % ) #C : *++0 C3 #2! $ ! 2 $! ; #2 $ # ) $' 2( 4 3 $ 6)1 6 3#2 2 : #2 #)$ C41 $ #2 A $ ( 4 1 #2 $ C A 1 $ 3 : 6)6 5#2 $ ! 2 4% '$5 1 $ ! 2 : #2 '1 $ ! 2 ! & # *++7 5 " & $5 J2 & #2 5 # : $ #2 5 %! C # #2 # A + ! *0 !1 '$' A C 4 #2 63 ! 2 #2 $ $5 1 ! A #! $ !# ' 2 $ 2 $ A #2 # )' C : $ ! # 2 A *+/0 ) $ $ ) 0+ & % ' ! C $) # $ ! $ ' !# '1 ! : $ #2 5 3 : & $ ! ' '$' O #2 2 A #! 2 A " ! A %! A [ # A : 2 ! 2 !#! < 4 ! ! =A #2 6 2 6 #2 (! ! #2 3 2#2 & : $ 3 $ 63 2 */-* //0 #2 !1 $ 1 ! C4 ! 2 1 #)C! : $ ) $ & $ (1 ' !1 */-D ! $ J2 1! ) B # 3 $ $ ) 6 ! # C #2 C4 ! 2 # !$ ! 2 1 : B# 1 A #2 !1 '1 $) 1 & C 4 $ C 3 : #2 & A*0 ! <#2 5 & & = :*, */-D $ ) #2 & 7D 1 1 ! $ A ! ,+:--1! $ A 2 ) */ #2 5 !$ 5 #! 2 : #2 !1 A */-8 D*0 1 1 ! $ A ! '$ *--:--1! # $ #( B # A ! #2 $ U $ # J2 1! ) & < $ C =: B # # ! #! 2 !$ ( !# $ 1 $ A $ #2 5 A #2 & A1 $ #2 C $ 4 !$ ! 2 : #2 1! 5#2 C #1! ! #2 C # #! 2 23C : B # 1 '$ ' 2 J2 1! B & A 2 */-@ C # ) $' : $ #2 1! */*7 # % $ 6 ! A! $ )1 # 3 #2 3C 2$ :; 3 ) !1! $ '$ : 1 6 ! 1 $ #! 2 $ % 1 $ 2 : $$ #25 & # #2 1! A &! $5#2 A $ ! 2 6 2 $M 5 ! #2 #5 A 6 $ # $ $4 : # !1) # )1( A 1 1 12
A gyermeknapról el ször Karsai István írt. A gyermeknap alatt bárki, aki aznapi bevételének 1 %-át az Országos Gyermekvéd Alap javára önként befizette, a Liga tagjai közé lépett. A bevételével természetesen rászoruló gyermekek támogatására fordították. Dr. Karsai I.: A gyermeknap. Gyermekvédelmi Lap, 1905, I. évfolyam, 2. szám, 27-31. pp. 13 A gyermekünnepnap alkalmával a Liga az egész országban a jótékony egyesületek bevonásával, és azok vezetése mellett gyermekmulatságokat rendezett, melyeknek jövedelme szintén a Gyermekvéd Alap gyarapítására szolgált. Dr. Rottenbiller F.: Az Országos Gyermekvéd Liga harmincévi m ködése. 1906-1936. Budapest, 1936.
364
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
2 ( #2 1! $ ' $ #2 $ 2 1 1 41 1 A $ 1
A #2 1
C $! 1 : #2 1! '$ 5 $$ A ! $ !# 3 A 1 $ 1 ! 4 $ :
365
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
)+5( 0/ & '
$* *-F / !:
/ !8
/(A " C S'
E "E C C N BT
A C
"
/
1 J
C @
" C
" F
; :> S 1! ! 2 '1 $) 1 6 % & $ 3 4 $ *+8!1 /6 " C" @ H " E " CC " " C" C @ C F C" . !$ ) %( M 6 6 24 */*7 A $ ) 1 # 3 '!! !1! : * S A E9E: $ $ K ^C #2 # $4 )C # % 1 A ) $' 1 6 $ 2 &C #5 & ! ! *+80 : 1 $ ) )A 9 6 B #C 1 1 $ : $1 $ *+8- !1 K C #2 1! )A 1! . ! #2! M 1! ! 2 3 4: G ) $4 EE: $ $ ) 1 # 3C A ) $ $'#! ) O #2 1 $ 2 % $A 3 $ ! $ $ 2 ! < ! =A 1 #( $ $ # A )( $ # 2$ ; 2 $ &5 1 #2 6 ; ) $4 6 & %6 $ $ $ $ C! ' 2 1 $ 2( 1!! 6 C ! &6 # : " 1 6 $# %! M$! ) C # $ ( $ # $ 1 4 C #A #2 ) ! A #2 ) )& % !2 A :: 6 $ (! 6! 6 1 ! $ C $)C! A ! $ 6 !& 5 2 &! $ )$ A 3A & $ ( 4 3 1 2$ :0 " 1 )$ 3 1 4 $! ! ( A $ 5 ) 3 A 6 #21 6 $! ! C . $ & &% 4 $ ) 6 6 $ $: 1 , ##2)$) ! & $ & %6 $ $ ' % 6 $46 #2 # : ! 6 # $ $ . ! !&& ! 1 &% 4 & C A 1 5 6 ! 2 ! ! A 2 1 5 &% 6 5 ! 2 1 $ 6 $ ! & %6 $ $ & $ !&&3#2A ( 4: " &% $ #2 &1 ) ! !A #6 # $4 A #2 1 C ! 2 # !# 6! 6 ‡ $ 2 $ ! # 6 $ #2 2 ) $ & 1
N (1914-28) a Feministák Egyesülete és a N tisztvisel k Egyesülete hivatalos közlönye, Budapest, Athaneum; Országos Széchenyi Könyvtár, 1914/6 2 B vebben: http://www.nane.hu/kiadvanyok/szorolapok/miafeminizmus.rtf 3 Híres pacifista volt például Pablo Picasso, Berta Suttner, Albert Einstein, Csontváry Kosztka Tivadar, Mahatma Gandhi, Lev Tolsztoj, Martin Luther King
366
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
O 1! $ ! 4 1 $4 " $! 6 C5 ! ! A #2 1 C 2 & %6 $ 4 $! 5 [ A C # A 1 #2 '% &3 $ ! $ $ & %6 & $ & C # T 1 4 ! ) %! _ $ #2 $ ) & %6 $ #2 C # $ ! ! ! # & ! 6 1 ! # $$ $ ! 2 A #2 ! $ 1 C $ # A 6 $ 4A & %6 $ 4 ! $4: "( 4 $ " )$ A ) A $ 6 #2 2 ) $ & : 6 ) 6! 6 1 A % ! '$' A 6! 6 #2M ' ) ! 4 6 $ : " #6) C A #2 % &3 $ A % : ! ) ! ) ) 65## A %1 4 2$ $1 : ! 1 $ 6 5) ! ! A #26 C 1 ! 1 2 ' % !# 6 # $ #: $ ! ) ! & & $ 1 ' $ : & %6 #6 C $ 4A #2 ! #2 ) 3 ! 5 2$ : ! $ # '$ ( ! ! $! 6 6 $ C5 A #2 # # 32 $ '$' & ! !# 5 $A #2 ( 4 ) 4& $ A 1 4 #4 # $ 4 ! C : ; $ ! 2 # &) ! 2A #2 6 ' $ & %6 1 # A & %6 $ & # # 32 $ ) 1 4 6 4 & %6 $ ! $ ): P #2 5 */-7 C' ! " & A &( 4 '$5 # 6 C A ( "! 2 % 4$ 7 ! % A 3C #( 4 ! # $ A #2 $ M $4 ! ) F 1 #2 3 ( 4 ) A $ ) #2 $ ! 2 !# 1 J 5% % [ A@ )A ' %! $ 1!#$ : P #2 5 %! C '$! $ 1 $ 4C # # $ $! A A $ % 6 ! 1 4 5$ ! $ #! $ !#5#2 2$ ! C 1( . $ %! !! ) 2$ ! C 1( :D $ #2 5 1 6 24 ) ! */-+ */*, */*7 ) */0+ # ) %( C $ : #2 6 (4 ! # 4 5 6' 6 & A $ $!& ( A $ #2 5 ! 1! ) 6 :8 #2 6 & %6 $ 6 24 & %4 # !$! !1 : ) %( M 6 24 % ) A $ #2 !16 2 $ 4 1 # '1 #2 6 & %6 $ A 1 $ A 1 1 $ 2 $ 1 1 # 36 2 $:
4
Élete: http://www.feminista.hu/node/94 B vebben róla a N rendkívüli számában 1927/28, Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) P999 14. doboz 45. tétel 6 MOL P999 1. doboz, 1. tétel 7 A N és a Társadalom (1907-13) illetve A N (1914-28) a Feministák Egyesülete és a N tisztvisel k Egyesülete hivatalos közlönye, Budapest, Athaneum; Országos Széchenyi Könyvtár 5
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
367
& %6 $ A $ #C ! ) # 6 $ ' $ !# & %6 $ ! #2 ) # 1 6 $ : $ */*!1 3 6 $5 !#! #2! M ! #2 # $ C $41 1 & %6 $ $ '$ 6 64 A '1 ! #41 : 3 '!! !1! A $ */*7: !1 ) $ "! 2 1 $! % 6 $4 ( ! $ 1 $ ! #2! $ '$ $ 1 $ &! 1 4 6 !&! $ # $(1 5 & 6 2 4 #2 : %>%5 9( 0( .04, &(U)*5+( 1 +.* U,)), ,((0& 1 # 3 ) ! $ C! 4 ! : #2 & %6 ! 6 $ $ 1 $) 6! 6 A J & & & A& ( 4A 4A ; #2 41 $ ( A <$ ! ! & =A $ ! $ $ ) $ 6 $ ! & %6 $ '$ $ # : $ 4 #6 # $$ A $ &% 4 4& $ 1 $ ; A $ 4& A ( C A & : ' ! $ 6! 6 #2 1 # ! $ 2( M ' (#2 1 : ! ! 31 1 4 ' ! $ ! 6! 6 # '1 $ ! 2 A $! ! $ A #2 ) ! & %6 $ #2 & :+ "! 2 C #2 ! ) % ! #2 6! 6 & 1 $ 3: $ '$ 6 $ 6) ! C 3 !#: $ $ !1 4 # $ J 5% % [ !&1 $ : P $ !C %( M 6 2 4 # % $ #2 $ A/ ) ! 31 $ 2 $! !1 6 # $ : ; ) $ 2!$ 3 . $ 6 ! ! : 1 $ # ) # 4 # $ # 2 A & ! $ $ # 3C !&( ! : ; 6 2$ #6 # $ 1 $ #2! M $ A !$ ! 2 $ '$ ! ! '1 A )$ 2 C # A! 1! A !& ! 1! 2 5 ! ! ! ! 1! 2 ( ! ! A $ 2 2 A '$ #! $ !#5#2 6 C $ ! ! ! $ '$ $ ! : ; $ %! !!! $ & # !$ 1 $ 4C # : 1 $ 4C # % A $ #6 6 '1 ! ! ' $ &% C & %6 $ ! : 3 '! 3C 2$ 4 A 2 $ # ! 6 C # ! #2 # 4 6 & C # $$ : #2 6 2$ #2 #2 1 6 C $! ! C5 & (1 & ! $ #6 # $$ A #2 6! 6 5 #2 2 # $ A 1 $ A # $ A# 4 ) #2 ): $ ) ) ) $ A 2 6 $ 1 $) 6 $ #2 5 : G & % ! & # ! !# 5 ! 2A #2 */*7 "! 2 % 4$ 1 $ #2 ! $4 $K S ' '$ ! ) C $ '$ & (%4 1 )6 '$ ! 6 %
8 9
Giesswein S.: Feminizmus és pacifizmus, In: A N 1914/10. In: A N 1914/10.
368
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' $ (1 :*$ */*@ ' !1 O # ! # $ : ; # $ ^ 4 "! ; #2 "$ # : $ '$ & ! 6) & & C $ 3 A ) $ 1 ! 3 A ) 6 ) !# 3 1 $ 2 '$' A $ '$ #2 ! ! 6 $ A #2 1 ! ! 1!#5 4 1 $ 4C #: 9 % $ '1 #2M ' ' ! 2 :** 1 3 (#! 6 3$4 3C # # $4 A #2 ' 6 # $ +.* U ,), 50(06,)# N H J A 6 5#2 $ '$ # % 1 $! % ( G C C @ HE %( : N ! ! ( C 3A ! 1 $ $ $ ! ! A 2 1! $ 3 6 ! A A !$ : eC # # $4 ! #( ! ! ! & $ A 3C #( 4 )*0 # &) '1 $ ! C A #2 ) 3 ! # &1 ) 1 $)A $ #25 M ' ! ! $ !# '1 $ A ! 2$ 5 A #2 6 $ & C ) A !1! 6! 6 # 3 ! ) 6 . $ #2! M $ ! 2A ! !# 5 (#2 1 : 4 ) ! ! ! 3*, %( M % ! ' $ 6 # C ! 2 3 2$ ) 6 ! ! ) A # 2( $ ! !# 2 ) ) #2 6 2$ ) : 4 (#2 % ! ) 1 ( ) $ & '$ 6 1 4 & C : 1 $ 4C # # $ $! $ 5 ! 1 : K#2 ) #2 ! ) % ! 1 #( A & $ 6 3$ 4 A #2 $ $ $ ) 1 # ! M 6 1!# # #1 $ C #2 2 ) !& : *7 3! ) 2$ ! 1 $ $! ! 6 $ 6 1 C % , *4 -U)0)0(0 3) $4 4 % $ : " 3 2$ '1 $ ! 2 C4 C $ #2 $) A & $ ! $ 6 $ !# # $A #2 3 ! 1 # 3 : b#2 5 64 $ $ 2$ $ #! $ !#A $ ! ! ! #2! $ % & ! : K#2 6 3 !# 1 $ ! $! )A ) % 1! 2$ A $ 6 24 2 % $ 4 # C A % #2 #2 5 # A ! 5 A 1 C $ */*D C3 1 $ # $ : 3 ! 4 !1! $ ) # ! 1 ! !! ! $3 C41 #2 # #5 1 ! ! 6+)(5-7=*&% 40 0( 1 : P# $ 5& 1 $ $ ) ! 6 ! $ $ ) 6 # C $ # & ,' % $5 :*@ 10
In: Uo., 1914. szeptember 20. – rendkívüli kiadás In: Uo., 1915/5. Aki magáról így ír: „Így lettem az els n i zsurnaliszta Budapesten, azaz az els n , aki egy nagy napilap kötelékébe tartozott, saját íróasztala volt (!) és színház- és zene-kritikákat írt." 13 In: A N 1915/6. 14 In: Uo., 1916/1. 15 In: Uo., 1917/1. 11 12
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
369
!1 $ ' ' 1 $ 4C # ) 1 $4 : ) %( M 6 24 #2 $ 6 # $ 1 $ 4C # ! ! A ) C 6! 6 ! 6 ! # : m#25 # 2 2 !A % 2A " 4 "! : ! $ $ 1 $ 4C # % #2 */-@ $ ) #2M ! 1 $ 4C # ! ! : */*, ' ! A #2 $ 2 1 % (C ' 1! 2C 1 A #2 # $ % $ : O $3 !1 % $ */*8: % 0* ! $ $ 1 '$$! $ ' 1! 2C 1 ) (1 ! & $(1 1 $ 4C # 1 $4 : '$ ! #2 '$ !1 6 #2! M 6 # ! ! $S $5 1 $ $ 3: 6 # C A #2 #2 2 !# 1 $ $ 6 (1 : $ #2! M! 6 # 5 5#2 ) $# 5 ! $ A #2 C C ) ; #2 ) %: 3C # C $ % ; $4 ! ( C 6 %! A $ ! A 6 :*D N 5 $ (C #2 6 ! $! 26 ! ! : $ ) %! C A $ ' $! A '$5#2 A 1 $ 4C # A ) $ A $ #2 ) ! A $ 2 # ! $ A 1 # 5#2 ! 1 4 ! $! ! 3 $! 26 $$ $ !# ' !# A % #2 3 2 #) $! ! A ) & % ! 6 # 32 $ A 1 ! '% ) # !#! A $ $ ! $ ! 2 1 # !$ & : $ */*+ !1 ) $' $ 1 $$ 1 $ 4C # ' 1! 2 A *@D $ 1 $ ,D # A $ 2( 1 : & 1 #! $ 4 6 C) )1 $ $ )C # % $ ! 2 $ $ #2M ! A 2 2 $5 # $ */*+: !1 9: !& ' 1! 2*8 ' 1! 2 4 # ! '$C # 1 $ 4C # 4 A 2 $ (C ) $ ! & # # $ ' ' 1 $ 4C # : "! 2 % 4$ #2 '1 $ 2 2 " A $ #26 ) 2 $ & C C 6 $ ! A 6 ) ! 2 #2 6 $ ' ! ! : O $$ $ 5 A #2 "! 2 % 4$ 1 $! ! 4$ 1 1 :*+ _ $ 6 # &C ! # 4 4 A #2 6 $5 ! ! ) 6 $ & %6 $ O #2 6 $ & %6 $ ! 2 3C C ! ' #2 ! $ ! 4& !$ $'1 !# 1 $A 1 #2 2 5 & 6 $ 4 ! !# ! 2A #2 $ ) & %6 1 A ! 2 $ A #2 3 2$ $A #2 ! 1! 2 $ $$ ! A #2 & ! #2 31 1 C 1 $ 4C # #( !#!1 . $ :
16
In: Uo., 1918/3. Ld.: melléklet, forrás: http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_dec_20ik_szazad_alkotm_kuzdelmek.htm 18 In: A N 1918/11. 17
370
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
! $ 4& $ 1 4 6 4 #26 C !$ !# ! #2 5 $ ) 1 # 3 C! : 1 $! $ ! 6 $ ! ' ) $# '$' A & %6 6! 6 #2 !$ C 4 2 ) A !$ $'1 !# 6 ! # C &! 2 ; 2 # &) ' ! ! A #2 '1 ! 1 $ "! 2 % 4$ : 1!# '1 $ ! $A #2 & %6 $ ! 6 $ $ ) 1 # 3 C! $ & &% 4 ) ! #2 ! ' $ A 2 6 $ # ) ' ! ! $ $5 !# 1 $ 4C # ! ) $ & 6 ! ! ) ! $ 3 A #2 $ C # $ ) 1 # 3: $ % ( '$' A ) ! 3 1 $ 2 A 1 $ $! ! $5 ! $$ ! 1 6 # $4 3C #( 4 A # 4: ! !# A #2 3 2$ & #! ! ! $ ! 3C ! $! ! $ #2 C ) !## (A #2 ) 6 ! ! ) ' $ & & $ $ $ ) 6 ! : $ % 1 $ 4C # # $ $! ! ! ) A &! ) 6 # $ # '1 !! $! !# & 2 : ! 2 $ $ A #2 $ ) 1 # 3A 1 #2 6 $ ) C & $ $ 3#2 #2 !# #2 ) $# $ $ $ ) 1 # ! M 6 6 C $ !1 : $ C ! C ' 2M ' ' !# $ '1 $ ) !1 $ !$1 : $'1
1
1
! 6D S2=2: 0[T P 1 '$ ' 2 A " & K U $ #
#2 5 ! WU $ #
A
N C @ -=== ! K B 1!
@ G
F
) $1 ) #2 5 $!% 2 ' 21
S2=1: 9=T * 07:
$A ; #2
* )* 7
P ': A */+/:
# NC
"
(: A *++*:
K ( H
"
[ C %
' & 7&P -
"
%
6
6S
# *+D/ : N
*/7/ " $
' !
6 S
* ** 9 : G C
&
# AN
AJ
0---A * 0:A 7/ D0:
*8/0 : B # K 1 4A */8*: 1 , *D: &&:
A 2
371
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
W
7: ^
)
#
-: H %6
*/*7
P&P # G
S
$
6
S
H % "
P&G P : "!% A
' & LL
: 2 :
4
L
A */,-:
AS
A # J # 2A " & >#
š
&
A $ $) AN
S A */7/: N: L&
"
U1 1
! &O 3A ! $!C P : " J2' #2 !
G
$
&
:A *//7: 1
H
9 %:A *//0:
P A 9$ A J 4 A *//+: S
O š& %6:
1 >#
& %6 $
/ BGBC# 06% # 0 -2 60 , 5,-& X)0(%M-2 60
-7(+&% 0(425(0&% 6+)(5-7=*&*4 7)
*: Ž $ #2M ! 1 $ 4C # 1 6! 6 A ! ! $ #2 !1! ' ' ! # !1 4 #2 & # : $ #2M ! 1 $ 4C # 1 ) A ! ! $ #2 !1! ' ' A # !1 4 #2 & # ! 2 $ !) 2 1 ( 1 : 0: Ž $ #2M ! #C 1 1 $ 4 $A 1 $ )& C 1 $ 4C # 1 A ! ! $ #2 !1! ' ' : ,: Ž 1 $ 4C # 4 1 $ 1 *: & C # #2 4 6 1 65## $ 1 W 0: '$ #! 2 ) ! W ,: # # 1 #2 % ) A 1 #2 3 # # 1 $ (1 W 7: 5$ ! ! 1 #2 6 # $ 6 #1 '% !$ ) $! : 7: Ž 1 $ 4 $ #2M ! #C 1 A 1 $ 4C # 4 1 $ 1 : @: Ž [ $ 4C # % $ #2 A 1 $ 4 !1C #2$! ! 6 1 1!1 : 1 $ 4C # % $ !2 #2 : ; 1 $4 #2 $ 1 $ 1 : D: Ž 1 $ '$ !# $ 1 $4 ' ' '$1 A $ 1 $ ' ! : 8: Ž ' 1! 2 4 # ! '$ !# 1 $ 4C # 1 6! 6 A ! ! $ #2 !1! ' ' A # !1 4 #2 & # ! # 6! !1 #2 $ '$ !# A 1 #2 1 :
372
ÁLLAM ÉS NEMZET A XIX-XX. SZÁZADBAN
' 1! 2 4 # ! '$ !# 1 $ 4C # 1 ) A ! ! #2 !1! ' ' A # !1 4 #2 & # A 2 $ !) 2 1 ( 1 ! # 6! !1 4 #2 '$ !# ! A 1 #2 1 : 0:A D: ! +: Ž 6 # $! C ' 1! 2 4 # ! '$ !# 1 $ 4C # : +: Ž !& 2 ' C ' 1! 2 1!# C 1!# $5 !# M $ 2 1 $ 4 !1C #2$! ! $( ! A 1 $ C A 1 $ 4 C : 5 #) # &( : $