Állam- és Jogtudományi Szekció

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

59

Állam- és Jogtudományi Szekció PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR BUDAPEST, 2001. ÁPRILIS 25-27.

Szakmai bizottsági elnök: Ügyvezetõ elnök: Ügyvezetõ titkár: Hallgatói képviselõ:

Dr. Nagy Árpád tszv. fõiskolai tanár, ált. fõigazgató-h. Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, intézetigazgató Dr. Tattay Levente egyetemi docens Landi Balázs

A rendezvény kiadványa: A XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció Program. Budapest. 2001. április 25-27. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jogés Államtudományi Kar, 2001. 22 oldal

60

DIÁKTUDÓS XV/1-2. SZÁM

A XXV. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekció megrendezésének támogatói:

Kiemelt támogatók: Legfelsõbb Bíróság Belügyminisztérium Oktatási Minisztérium Szecskay Ügyvédi Iroda Igazságügyi Minisztérium Budapesti Ügyvédi Kamara Magyar Szabadalmi Hivatal Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Köztársaság Elnöke ELTE Jogi Továbbképzõ Intézet Környezetvédelmi Minisztérium Szociális és Családügyi Minisztérium Magyar Országgyûlés Elnöki Kabinet Országos Tudományos Diákköri Tanács Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok

További támogatók: Fõvárosi Bíróság Adatvédelmi Biztos Külügyminisztérium Magyar Jogász Egylet Dr. Báthori és Társa Bt. Budapesti Ügyvédi Kamara Köves és Társai Ügyvédi Iroda Országos Rendõr-fõkapitányság Szõgyéni és Társai Ügyvédi Iroda Osztrák-Magyar Akció Alapítvány Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosa Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoka Artisjus Magyar Szerzõi Jogvédõ iroda Egyesület Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Budapest II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyûlési Biztosa Budapest Fõváros XI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal


61

A XXV. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekció beszámolója: A XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciója rendezvényei 2001. április 25-27-ig Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara szervezésében kerültek lebonyolításra. A szervezõkkel való kapcsolattartás során nyert tapasztalatok, a résztvevõ diákok, oktatók, bírálók, zsûritagok, zsûri megbeszélések, írásos értékelések alapján a Szakmai Bizottság véleménye az alábbiakban foglalható össze: 1.) A központi nevezésben foglalt feltételek, határidõk teljesítése egyes Karokon problémát jelentett és a késve, illetve hiányosan elõterjesztett dolgozatokat el kellett utasítani annak ellenére, hogy a részvétel feltételei több, mint 1 évvel a rendezvény elõtt közzétételre kerültek. Még így is túlságosan magas volt a bemutatásra került dolgozatok száma. (A helyi konferenciákra nagyobb hangsúlyt kell helyezni.) 2.) Általában a szekció felhívásának megfelelõen érkeztek az anyagok, de a kért rezümék, bírálói listák esetenként pontatlanságokat is tükröztek. 3.) A tagozatok kialakítása, és a dolgozatok besorolása esetenként nehéz probléma elé állította a szervezõket, mivel a nagyon eltérõ jogágakba tartozó dolgozatok miatt elkerülhetetlen volt „kicsi” 5 fõs és „nagy” 10-12 fõs szekciók kialakítása is. 4.) A zsûritagok felkérése idõben megtörtént, de „feladatvállalói hajlandóság” – elsõsorban az anyagi érdekeltség hiánya és egyéb leterheltség miatt – komoly problémákat okozott. Napjainkban nehezen várható el, hogy csupán elhivatottságból rendszeresen és konferencia idején 3 munkanapot egybefüggõen anyagi díjazás nélkül vállaljon egy oktató. Problémát jelentett a zsûrizést vállalók utólagos lemondása is. A fentiek miatt így esetenként nem érvényesülhettek azok a szakmai bizottsági elvek sem, amelyek szerint: – a zsûriben többségben kell lenni a minõsített oktatóknak, – a zsûri tag vagy elnök nem vehet részt „saját” hallgatója dolgozatának és szóbeli elõadásának elbírálásában, – a rendezõ karnak kellett végül a zsûritagok több mint felét biztosítani, és ez – kényszerûen zömmel nem minõsített oktatók bevonását eredményezte. 5.) A dolgozatok és elõadások színvonala a korábbi évekhez viszonyítva is kiemelkedõen magas volt. Érezhetõen és folyamatosan emelkedik az idegen nyelvek és az informatika magas szintû alkalmazása. 6.) A szervezés emberi, technikai és anyagi kondíciói rendkívüli erõfeszítést igényeltek, az |Állam- és Jogtudományi Szekció mérete a jelenleginél nagyobbat már nem képes elviselni.

62


7.) A konferencia kiemelkedõ eseményét képezték az Állam- és Jogtudomány reprezentásainak jelenléte a nyitó ülésen (igazságügy-miniszter megnyitója), a rendezvénysorozaton és a záró ülésen egyaránt. A hallgatók „kikapcsolódását” jól szolgálta az esti zenés rendezvény. 8.) A Konferencia rendezése és lebonyolítása során követendõ példa a jó elõre történõ (legalább 1 év) és többszöri (6 hetente) egyeztetés a Szakmai Bizottság és a rendezõ szervek együttes megbeszélései.

Változatlanul megoldandó feladat az anyagi feltételek elõteremtése és a rendezvénysorozatban jelentõs szerepet vállalt oktatók anyagi elismerése.

Budapest, 2001. május 24.

Dr. Nagy Árpád tanszékvezetõ fõiskolai tanár, általános fõigazgató-helyettes, az OTDT Állam- és Jogtudományi Szakmai Bizottság elnöke


63

A XXV. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekció programja: Budapest, 2001. április 25-27. 2001. április 25. 1100

1230-1400 13

00

Ünnepélyes megnyitó

Dr. Jobbágyi Gábor a PPKE JÁK intézetigazgató egyetemi tanár

Beszédet mond:

Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter

Köszöntõt mond:

Dr. Szendrõ Péter egyetemi tanár, az OTDT elnöke

Ebédszünet Zsûri elnökök megbeszélése

1400-1730

Tagozati ülések

1700-1930

Vacsora

2001. április 26. 700-900

Reggeli

900-1200

Tagozati ülések

12 -14

Ebédszünet

1400-1700

Tagozati ülések

00

00

17

00

Szakmai Bizottság ülése

1700-1900

Vacsora

1900-2200

Fogadás a résztvevõk számára

Zene: Kormorán Együttes

2001. április 27. 700-900 1000

Tagozatülések: Étkezés: Szállás:

Reggeli Ünnepélyes eredményhirdetés, záróülés

PPKE JÁK épületei, Budapest VIII., Szentkirályi u. 28-30. Budapest VIII., Szentkirályi u. 26. Étterem és Hallgatói Klub Hotel Góliát, Budapest XIII., Kerekes u. 12.

64


Megnyitó gondolatok a jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának ünnepi ülésén Budapest, 2001. április 25. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter Rektor Úr! Alapító Dékán Úr! Elnök Úr! Professzor Doktor Urak és Jurátusok! Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket. Külön köszöntöm távollétében is Radnay József tanár urat, a rendezõ Kar dékánját, köszöntöm az egyes a bíráló bizottságok elnökeit, tagjait, de a legnagyobb figyelemmel és hódolattal a tudományos téren itt ma versengõ ifjú joghallgatókat vagy egészen friss diplomás kollegákat. Örömmel teszek eleget a felkérésnek, hogy az ünnepélyes megnyitón Önökhöz szóljak. A felkérést megtiszteltetésnek tekintem. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pártelnök vagyok és szakminiszter. Ha beszélek, a kettõt nem választom szét. Nem választom szét, mert pártelnökként mélyen hiszek a demokráciában, a jogállamban, és abban, hogy jól kormányozni csak a jog eszközével lehet. Igazságügy-miniszterként pedig hiteltelennek tartom azt a jogot, amely mögött nincs morális közösség, nincs erkölcsi háttér, hiányzik a polgárok érzülete. E rövid elõadásomban két tétel köré csoportosítom gondolataimat. – Az elsõ szerint a jogban a nemzet sorsa tükrözõdik. – A második, hogy a nemzet sorsát az erkölcsei határozzák meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mit is jelent, hogy „a jogban a nemzet sorsa tükrözõdik”? Ne áltassuk magunkat, hiszen amíg a jogászok éppúgy nem tudnak arra válaszolni, hogy mi a jog, mint ahogy a laikusok sem arra, hogy mi az igazság, addig minden generációnak lesz lehetõsége, hogy a jog és az igazság fogalmaival újra és újra megbirkózzon. Kérdések szép számmal vannak. Milyen követelményekkel lép fel a demokrácia a joggal szemben? Milyen különös jogtechnikai módszerekkel biztosítható a demokrácia életképessége? Miként érvényesül a demokrácia eszméje jogintézményekben? Mi az, ami következik és mi az, ami nem következik a demokráciából?


65

Mennyi lehet a hozzájárulása jogszolgáltatásnak, jogalkotásnak és jogtudományoknak a demokrácia megvalósításához? Mintha ma hallanánk õket. Esetleg az lehet gyanús, hogy a „jogállam” kifejezés egyszer sem merül fel. Horváth Barna szegedi jogászprofesszor 56 évvel ezelõtt ezekkel a kérdésekkel kezdte a Pázmány Péter Tudományegyetem falai között megtartott elõadását. Mindebbõl csak azt szerettem volna leszûrni, hogy valamennyi tegnapi és mai kérdés ugyanazt veti fel: mi a jog szerepe a társadalomban. A jog életünk állandó útitársa: körbevesz mint a levegõ, s árnyékként követ bölcsõtõl a koporsóig, sõt már a születés elõtt is oltalmazza a csírázó emberi életet és a testi elmúlás után is védelmezi még a meghalt ember emlékezetét. Ám a jog nemcsak az egyes embernek, hanem magának a nemzetnek a sorsát is nyomon kíséri: részt vesz a nemzeti felemelkedés dicsõséges napjaiban, s nem hagyja el a katasztrófától sújtott népet sem. A nemzet története és a nép élete talán a legvilágosabban éppen jogban – s ennek változásaiban – tükrözõdik. A jog ezt az irányító befolyását a nemzet és a polgárok életében azáltal éri el, hogy szükség esetén fizikai kényszerrel is megvalósítja a kitûzött célokat. A jog nem csupán útbaigazítja, „vezeti” azt, aki önként engedelmeskedik neki, de kényszert alkalmaz azzal szemben, aki szembeszáll vele. A kényszert a társadalomból kiküszöbölni nem lehet. Minden társadalomban elõfordulhat, hogy valaki szellemi képességét, testi erejét embertársa ellen használja fel. A jog hivatása a közakarat számára fenntartani, monopolizálni a kényszeralkalmazás hatalmát és megakadályozni az önkény uralmát. Nem lehet tehát engedni azoknak, akik az állam elhalásának utópiája helyébe, most a kényszer nélküli jog utópiáját állítják. A XXI. század társadalmának érdekszövete minden korábbinál bonyolultabb. Ellentétes emberi érdekek, egymást keresztezõ gazdasági törekvések, egymástól különbözõ nézetek, szociális vagy kulturális felfogások, politikai vagy erkölcsi ideálok ütköznek. S ezek a különféle célok mind alkalmasak arra, hogy embertömegeket vonjanak a maguk bûvkörébe, s állítsanak szembe egymással. Mindez azzal a kockázattal jár, hogy a társadalom élete mindenkinek mindenki ellen vívott, állandó izgatottságot fenntartó küzdelemévé válik. A jog hivatása, hogy döntõbírája legyen a társadalmi ellentéteknek, békés alkotómunkára és együttmûködésre szervezze meg az érdekharcban felõrlõdõ erõket, hogy a haladáshoz és nagy alkotások létrejöttéhez szükséges rendet és békét teremtsen. A jog legelsõ feladata tehát: a társadalmi együttélésünkhöz nélkülözhetetlen béke biztosítása. Nagyon helyénvaló az a német mondás, miszerint „aki békét hoz nekünk, az legyen a mi urunk”. A történelem tapasztalata azt mutatja, hogy a társadalom számára a jog igazságtalansága mindennél jobban elviselhetetlen, míg a jog erõtlensége pedig magának a jognak, azáltal pedig a rend és béke megszûnéséhez vezet. A jog hivatása – Pascal szép gondolatát követve –, hogy miután „az igazságosság erõ nélkül tehetetlen, s az erõ igazságosság nélkül zsarnoki”, egyesítse az igazságosságot az erõvel s elérje így, hogy „ami igazságos: erõs, s ami erõs: igazságos legyen”.

66


Régóta vita tárgya, hogy a jog milyen mélyen avatkozzék bele az emberek életébe, a társadalom érdekharcába. Talán ez a legsúlyosabb kérdés, amit a jognak meg kell oldania, hiszen közvetlenül érinti az egyik legnagyobb értéket, a szabadságot. Az egyik felfogás az egyéniség érvényesülésének és a szabadságnak az érdekében a jogi szabályozás minél szûkebb térre korlátozását kívánja. A másik felfogás a jogi szabályozás kiterjesztését követeli. Kétségtelen, hogy a társadalom fejlõdésével mindinkább szaporodnak azok a nagy közösségi feladatok, amelyek csak úgy oldhatók meg, ha a jog összefogja és megszervezi erre a célra a társadalom erõit. Ezért a jog békét és a rendet biztosító szerepe mellett egyre növekvõ súlya van a jog gazdasági, szociális és kulturális tevékenységet támogató vagy irányító szerepének. Nem valamiféle közösségi társadalomeszményrõl van itt szó, hanem arról, hogy a jog által biztosítható kiszámíthatóság elengedhetetlen feltétele a szabadsággal való élés és az egyéni vállalkozás zavartalanságának. A XX. század története is azt bizonyítja, hogy az emberi élet mindinkább a jog szabályozó hatalma alá kerül. Gondoljunk csak az emberi jogok mára kifejlett monitoring, kontroll és elszámoltató rendszerére. Szabadságának azért a korlátozásáért, amely az egyre fokozódó jogi beavatkozás következménye, a jog azzal tudja az embert kárpótolni, hogy beleszólást enged az egyeseknek a jog megalkotásába. A jogalkotónak nem szabad elfelednie, hogy kímélnie és tisztelnie kell az emberi személyiséget és szabadságot, mert ha ezt elnyomja, a társadalmat legjobb teremtõ erõitõl s az emberi haladást elõremozgató rugóitól fosztja meg. A jog a kultúra terméke és maga is értékrendszer. A törvényhozónak éppen az a feladata, hogy ezt formába öntve felmutassa! A magyar jogrendszer évszázadok óta az európai jogrendszer része, a közös alap a klaszszikus római jog és a kánonjog. A római jogra alapozó jogszemlélet lényegében a mai Lengyelország, Csehország, a történelmi Magyarország és Horvátország által kijelölt vonalig jutott el kelet felé, s ez mind a mai napig meghatározó. Ezen országok jogászi gondolkodása az elmúlt évtizedekben is képes volt megõrizni nyugati hagyományait. Ugyanakkor tény, hogy a (magyar) társadalomban jó néhány alapelv és jogelv ereje meggyengült. Sokan elfeledték, hogy a szerzõdés, s mint ilyen, vagy csupán az adott szó is szent és sérthetetlen. Ez vélhetõen következménye a klasszikus római jog által gyakorlatilag érintetlenül hagyott keleti nagyhatalom, azaz Oroszország negyvenéves befolyásának. Ezen idõszak alatt a jogi kultúra, a jogi gondolkodás elbizonytalanodott. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az igazságügyi tárca felelõseként szeretnék pár szót mondani a jog és a jogpolitika alapkérdéseirõl. A rendszerváltozás elõtti idõszakra emlékezve nagy nyereségnek tarthatjuk, hogy a magyar nép nagyon érdeklõdik a jogi kérdések iránt. Ezért is tartom fontosnak kijelenteni, hogy a jognak számunkra és minden polgár számára túl szent dolognak kellene lennie ahhoz, hogy idõnként meglehetõsen egyoldalú viták játékszerévé tegyük.


67

Látnunk kell, hogy a magyar közvélemény igényli a jog tisztaságát és áttekinthetõségét. Az a benyomásom, hogy a jogrendszerünk túlságosan elaprózódott. A jog bizonyos részei nem teljesen harmonikusak és a polgárok igazságérzetével sincsenek mindig összhangban. Túl sok törvény van, és néha magamon érzem Montesquieu intõ mondatának súlyát és figyelmeztetését, miszerint „semmi sem igazságos, pusztán azért mert törvény, de mindenbõl, ami igazságos törvényt kellene csinálni”. Talán, ha nem minden igényt kényszerítenénk a jogba, és nem minden jogból akarnánk törvényt gyártani, hanem engednénk érvényesülni a jogalkalmazást. Lehet, hogy két legyet ütnénk egy csapásra. Tisztulna, egyszerûsödne a polgárok számára a jogrendszerünk. A jogalkalmazás pedig az eddiginél felelõsségvállalóbban, nem pusztán „kiszolgáltatná” a jogot, hanem társadalmi rendeltetésének megfelelõen értelmezné és érdemben alkalmazná. Ezáltal sok – jogalkalmazói önkénytõl való félelem által generált – szabályra nem lenne szükség. A jogban a szabályozás-túlfûtöttség ugyanolyan mellékhatással jár, mint a gazdaságban a beruházás-túlfûtöttség. Inflálódáshoz, hiányjelenségekhez, bürokratizálódáshoz vezet. Nem mondhatunk le arról, hogy életben tartsuk az új Alkotmány megalkotása iránti igényt. A jóléti demokráciák tapasztalatai számomra azt mutatják, hogy az országnak egyszerû és gyakorlatias, könnyen érthetõ alaptörvényre van szüksége. Olyanra, amelyet tanítani lehet már az általános iskolákban is, és megérti, azonosul vele minden magyar polgár. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! E gondolatokkal egy, a múlt században Pécsett végzett ügyvéd tiszteleg Önök elõtt az új század hajnalán. Egyúttal ez a múlt századi ügyvéd ma, igazságügy-miniszterként õszinte nagyrabecsüléssel köszönti a jogászság képviselõit. Igazságügy-miniszterként második alkalommal vehetek részt az Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezvényein. Két évvel ezelõtt Miskolcon egy kitûnõen megrendezett és magas szakmai színvonalú konferencián lehettem jelen, amelyrõl szép emlékeket õrzök. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kara idén elsõ ízben rendezi meg az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának rendezvényeit. Ugyan rendezõként a Pázmány most mutatkozik be elõször, de hallgatói már az elõzõ konferencián is nagy sikerrel szerepeltek, bizonyítva azt, hogy az új Kar hallgatóinak a felkészültsége, tudományos érdeklõdése nem marad el az ország többi, az OTDKmozgalomban nagyobb múlttal rendelkezõ Kara mögött. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem létrejöttét a Magyarországon végbement nagy társadalmi és politikai átalakulás tette lehetõvé. Mintha tegnap történt volna, hogy a kiváló Zlinszky János professzor úr az elsõ lépéseket tette ennek a Karnak a létrehozására, és lám, tavaly már végzett az elsõ Pázmányos-évfolyam, és lezajlott az elsõ doktorrá avató közgyûlés. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák sorában ez a XXV. Egy nagy múltú mozgalom és egy egészen fiatal egyetem találkozik itt. A diákköri konferencia az elmúlt évtizedek magyarországi történelmének a része, és az egyik legszebb része. Életre hívója, éltetõje, mozgatója az egyetemisták és fõiskolások tudományos érdeklõdése, alkotóvágyának a megnyilvánulása.

68


Ma és az elkövetkezõ napokban a bíráló bizottságok elnökeiként, tagjaiként és a szereplõ hallgatók konzulenseiként itt megjelenõ professzorok, oktatók annak idején maguk is diákkörösként tették meg az elsõ lépéseket a jog-és államtudományok területén. A XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam-és Jogtudományi Szekciójában idén tíz intézmény képviselteti magát. Különös örömmel tölti el a szívemet az, hogy a résztvevõk között látom a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem hallgatóit is. Õket külön szeretettel köszöntöm. Talán nem véletlen, hogy az egyik kolozsvári hallgató dolgozatának címe: „A nemzeti kisebbségek alkalmazásáról szóló keretegyezmény”. Az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciója programfüzetének az átlapozása nyomán a joghallgatók tudományos tevékenységérõl nagyon szép képet kaphatunk. E kép jellemzõje a rendkívüli tematikus gazdagság: a jogalkotás, a jogalkalmazás és a jog elméleti mûvelése terén jelentkezõ idõszerû és „örök” témák egyaránt jelen vannak. A véleménynyilvánítási szabadságtól a jogi hermeneutikáig, a magyar házassági jog szerzõdéstípusaitól az európai ombudsman intézményéig terjed a témák tárgyválasztása. Szinte sajnálnom kell, hogy egy-egy elõadó csak 10-10 percet kaphat, hiszen nem egy jeles dolgozat megérdemelné, hogy teljes terjedelemben, nagyközönség elõtt kerülhessen bemutatásra. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A civilizáció az észnek, a kultúra a szívnek a mûveltsége. Amaz tudomány és finom ízlés; emez erkölcsiség és lelkiismeret. Naggyá, boldoggá egy népet a kettõ csak egyesülve tehet. Ferenc József a fia történettanárának arra a kérdésére, hogy „mit tanítsak felség” azt válaszolta, hogy „Igazságot akarunk, kövesse Ön a meggyõzõdését.” Bölcs tanács, hogy a megismert igazsághoz és meggyõzõdésünkhöz váltig ragaszkodni kell. Az emberiség haladása a tudomány, a természet és az emberközpontú gondolkodás összehangoltságától függ. Ehhez olyanok kellenek – akik szeretik másokkal megosztani mindazt, amit tudnak, de szívesen fogadják mások gondolatait, felfedezéseit is, – akik nemcsak ítélkezésre, hanem ítélkezés nélküli odafigyelésre is képesek, – akikben a tanácsadási vágy a segítõkészséggel és felelõsségérzettel párosul, – akik felkészültek, mindenbõl valamit és valamibõl mindent tudnak. A nagy igazságok a legtetszetõsebb eszméknél is tovább élnek, s Önöknek, akik a tudományok mûvelésére esküdtek föl, a csillogó elméletek kedvéért sohasem szabad föláldozniuk a nagy igazságokat. Ezeket éles ész mutatja meg Önöknek, de meleg szív teszi az élet áldásává. Isten áldja meg Önöket minden nemes munkájukban. Kívánok sikeres szereplést a versenyzõknek, bölcs és igazságos döntéseket a bíráló bizottságok elnökeinek és tagjainak, sikerélményt a konzulenseknek és minden résztvevõnek.


A XXV. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának tagozatai és zsûrije: 1. AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Fodor László egyetemi docens (DE) Dr. Tóth Lajos egyetemi docens (SZTE) Dr. Göndör Éva egyetemi tanársegéd (ELTE SZIF)

2. ALKOTMÁNYJOG I. TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár (PPKE) Dr. Bólyai János fõiskolai docens (RTF) Dr. Pákozdi Csaba egyetemi tanársegéd (ME)

3. ALKOTMÁNYJOG II. TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Tóth Károly egyetemi docens (PPKE) Dr. Balogh Zsolt egyetemi docens (PTE) Dr. Tornai Attila egyetemi tanársegéd (PPKE)

4. ALKOTMÁNYJOG III. TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Fürész Klára egyetemi docens (ELTE) Dr. Takács Péter egyetemi docens (PPKE) Dr. Varga Gyõzõ egyetemi docens (PPKE)

5. JOG ÉS ÁLLAMBÖLCSELET TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Varga Csaba egyetemi tanár (PPKE) Dr. Loss Sándor egyetemi docens (ME) Dr. Szentpéteri Ádám egyetemi tanársegéd (ELTE)

6. BÜNTETÕJOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Blaskó Béla fõiskolai tanár (RTF) Dr. Kiss Zsigmond c. egyetemi docens (PPKE) Dr. Németh Imre egyetemi tanársegéd (ELTE SZIF)

7. BÜNTETÕJOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Békés Imre egyetemi tanár (PPKE) Dr. Gellér Balázs egyetemi adjunktus (ELTE) Dr. Domokos Andrea egyetemi docens (DE)

8. JOGTÖRTÉNET TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Máthé Gábor fõiskolai tanár (BKÁE) Dr. Révész T. Mihály egyetemi tanár (ELTE) Dr. Szabó István egyetemi docens (ME)

69

70


9. JOGTÖRTÉNET – RÓMAI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Zlinszky János egyetemi tanár (PPKE) Dr. Földi András egyetemi tanár (ELTE) Dr. Stipta István egyetemi docens (ME)

10. PÉNZÜGYI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Kalas Tibor egyetemi tanár (ME) Dr. Halustyik Anna egyetemi docens (PPKE) Dr. Nagy Istvánné fõiskolai docens (BKÁE)

11. KÖZIGAZGATÁSI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Torma András egyetemi docens (ME) Dr. Bende-Szabó Gábor egyetemi docens (DE) Ferenczi Rita egyetemi hallgató (PPKE)

12. KRIMINOLÓGIA TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Korinek László egyetemi tanár (PPKE) Dr. Sárkány István fõiskolai tanár (RTF) Szankoly Zsanett egyetemi tanársegéd (SZTE)

13. KRIMINALISZTIKA TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Bócz Endre fõiskolai tanár (RTF) Dr. Szabó Kovács Judit fõiskolai tanár (RTF) Dr. Váradi Erika egyetemi docens (ME)

14. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Hágelmayer Istvánné egyetemi docens (ELTE) Dr. Bassola Zoltán c. egyetemi docens (PPKE) Dr. Lõvétei István fõiskolai docens (BKÁE)

15. EURÓPAJOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Vörös Imre egyetemi tanár (ELTE SZIF) Dr. Horváth Balázs egyetemi tanársegéd (ELTE SZIF) Dr. Czuczai Jenõ egyetemi adjunktus (PPKE)

16. NEMZETKÖZI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Kovács Péter egyetemi tanár (ME) Dr. Kardos Gábor egyetemi docens (ELTE) Dr. Kravalik Gábor egyetemi adjunktus (PPKE)


17. POLGÁRI JOG: SZEMÉLYEK JOGA, ORVOSI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Sólyom László egyetemi tanár (PPKE) Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea egyetemi adjunktus (ME) Dr. Lászlófi Pál egyetemi tanársegéd (DE)

18. POLGÁRI JOG: ÁLTALÁNOS RÉSZ, DOLOGI JOG, ÖRÖKLÉSI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Bíró György egyetemi tanár (ME) Dr. Tattay Levente egyetemi docens (PPKE) Dr. Herédi Erika egyetemi tanársegéd (ELTE SZIF)

19. POLGÁRI JOG: KÖTELMI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi docens (ME) Dr. Leszkoven László egyetemi adjunktus (ME) Dr. Garay Mária c. egyetemi docens (PPKE)

20. POLGÁRI JOG: KERESKEDELMI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Lenkovics Barnabás egyetemi tanár (ELTE) Dr. Sélley Zoltán egyetemi tanársegéd (PPKE) Dr. Olajos István egyetemi tanársegéd (ME)

21. POLGÁRI JOG: SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Kecskés László egyetemi tanár (PTE) Dr. Tarr György egyetemi docens (PPKE) Dr. Palásti Gábor egyetemi tanársegéd (ME)

22. POLGÁRI JOG: SAJTÓJOG – INTERNETJOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Török Gábor fõiskolai tanár (BKÁE) Dr. Fábián Ferenc egyetemi adjunktus (PPKE) Dr. Mátyás Imre doktorjelölt (ME)

23. ELJÁRÁSJOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Tremmel Flórián egyetemi tanár (PTE) Dr. Kabódi Csaba egyetemi docens (ELTE) Dr. Papp Zsigmond fõiskolai docens (BKÁE)

24. EGYHÁZJOG – KÁNONJOG, CSALÁDI JOG TAGOZAT Elnök: Tagok:

Dr. Kuminetz Géza egyetemi docens (PPKE) Dr. Balogh Judit egyetemi adjunktus (DE) Dr. Schanda Balázs fõtanácsadó (NKÖM)

71

Város

1

2

3

4

1 BKÁE ÁFK

Budapest

1

1

1

2

1

2 DE JÁTI

Debrecen

1

1

1

2

1

4 ELTE ÁJK

Budapest

1

2

1

1

1

1

2

3 ELTE SZIF

Gyõr

5 ME ÁJK

Miskolc

6 PPKE JÁK

Budapest

1

1

7 PTE ÁJK

Pécs

1

1

8 RTF

Budapest

9 SZTE ÁJK

Szeged

10 BBTE

Kolozsvár Összesen:

2

1

5

6

2

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

1

1

4

1

1

1

2

2

1

2

1

1

2 1

1

2

2

1

4

2

2

1 3

2

7

1

1

4

5

2

3

1

2

1

3

2

4

2

5

1

2

1

3 1

4

1

1

3

2

1

3

3

2

2

2

4

2

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

4 1

1

3

3

1

2

1

3

4

2

1

1

3

3

1

1

2

1

1

9

10

9

12

7

11 10

8

6

11 13

6

7

12 10

6

7

7

11

7

7

11

I-III. helyezés

12

5

14

3

40

18

9

4

35

15

3

43

21

1

28

11

10

3

1

16

8

1

3

0

7

210

88

6

2 6

1

Elõadások összesen

72

Intézmény


I. helyezésû dolgozatok száma

II. helyezésû dolgozatok száma

III. helyezésû dolgozatok száma

I-III. helyezett dolgozatok száma

Díjazott, Díjak bruttó de nem helyezett összege dolgozatok száma

1

Agrár- és környezetvédelemi jog

6

1

1

1

3

1

95.000,-

2

Alkotmányjog I.

9

1

1

1

3

2

96.000,-

3

Alkotmányjog II.

10

1

1

2

4

2

111.000,-

4

Alkotmányjog III.

9

1

1

3

5

2

111.000,110.000,-

5

Jog- és állambölcselet

12

1

1

2

4

2

6

Büntetõjog I.

7

1

1

2

4

0

80.000,-

7

Büntetõjog II.

11

1

1

2

4

1

105.000,105.000,-

8

Jogtör ténet

10

1

1

2

4

1

9

Jogtör ténet – római jog

8

1

1

1

3

0

65.000,-

10

Pénzügyi jog

6

1

1

1

3

0

65.000,100.000,-

11

Közigazgatási jog

11

1

1

2

4

1

12

Kriminológia

13

1

1

2

4

0

80.000,-

13

Kriminalisztika

6

1

1

1

3

0

65.000,-

14

Munka- és szociális jog

7

1

1

2

4

0

80.000,-

15

Európajog

12

1

2

2

5

1

120.000,-

16

Nemzetközi jog

10

1

1

2

4

0

80.000,-

17

Polgári jog: személyek joga, orvosi jog

6

1

1

1

3

1

95.000,-

18

Polgári jog: általános rész, dologi jog, öröklési jog

7

1

1

1

3

2

115.000,-

19

Polgári jog: kötelmi jog

7

1

1

1

3

2

85.000,-

20

Polgári jog: kereskedelmi jog

11

1

1

2

4

1

100.000,-

Polgári jog: szellemi alkotások joga

7

1

1

1

3

3

100.000,-

Polgári jog: sajtójog – internetjog

7

1

2 (II.-III.)

0

3

2

120.000,-

23

Eljárásjog

11

1

2

2

5

0

100.000,-

24

Egyházjog – kánonjog, családi jog

7

0

1

2

3

0

50.000,-

210

23

27

38

88

24

Összesen:

73

21 22


Sorszám TAGOZAT NEVE

Elõadott dolgozatok száma

Helyezés +díjazás

Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

Dr. Prugberger Tamás tszv. A külföldiek termõföldtulajdon szerzésére egyetemi tanár vonatkozó szabályok a „zsebszerzõdése” korában Dr. Olajos István egyetemi tanársegéd

I.

Dr. Szalontai Éva

ME ÁJK

Agrár- és környezetvédelmi jog

II.

Nagy Attila

DE JÁTI

IV.

A Nemzeti Földalap jogi természete, helye a magyar jogrendszerben

Dr. Süveges Már ta tszv. egyetemi docens


III.

Czakó Gabriella

ME ÁJK

V.

A gabonapiac szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon

Dr. Olajos István egyetemi tanársegéd


Különdíj

Farkas Csamangó Erika

SZTE ÁJK

V.

A természetvédelem és a nemzeti parkok jogi fejlõdése

Dr. Miklós László egyetem adjunktus

Alkotmányjog I.

I.

Gerencsér Balázs Juhász Albin

PPKE JÁK

V.

A Kárpát-medencei magyar autonómiák lehetõsége az ezredfordulón

Dr. Tábik Ferenc egyetemi adjunktus

Alkotmányjog I.

II.

Hallók Tamás

ME ÁJK

V.

A népszuverenitás a mai magyar választójogi és népszavazási szabályozás tükrében

Dr. Páricsi Viktor egyetemi adjunktus

Alkotmányjog I.

III.

Vincze Attila

ELTE ÁJK

III.

Jogállamiság Magyarországon – Különös tekintettel a jogbiztonságra

Dr. Sári János egyetemi tanár

Alkotmányjog I.

Különdíj Tarjányi Tamás

ELTE SZIF

V.

A komprimusszomokkal terhelt alkotmánybíróság megújulási lehetõségei

Dr. Papp Imre egyetemi adjunktus

Alkotmányjog I.

Különdíj Sós Tünde

SZTE ÁJK

III.

A faji, illetve etnikai alapú diszkrimináció és az egyenlõ bánásmód aktuális alkotmányjogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban

Dr. Kiss Barnabás egyetemi adjunktus

SZTE ÁJK

IV.

A cigányság helyzete Magyarországon és az Európai Unióban

Dr. Tóth Judit egyetemi docens

I.

Szajbély Katalin



Alkotmányjog II.

74

Tagozat


Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

Beszélhetünk-e alkotmánybírói függetlenségrõl Magyarországon?

Dr. Petrétei József egyetemi docens

Az országgyûlési biztos és az ügyészség hatáskörének egymáshoz való viszonya

Dr. Seereiner Imre egyetemi adjunktus

III.

Kisebbségi törvénytervezetek és alternatívák Romániában


V.

A véleménynyílvánítás szabadságának korlátai a közérdekû ügyek vitatása során

Dr. Papp Imre egyetem adjunktus

Rendeleti jogalkotás Romániában

Dr. Tudor Drãganu egyetemi tanár

Alkotmányjog II.

II.

Blandl Ágnes

PTE ÁJK

IV.

Alkotmányjog II.

III.

Fekete Dalma

PPKE JÁK

végzett

Alkotmányjog II.

III.

Nagy Csongor István

ELTE ÁJK

Alkotmányjog II.

Különdíj Szenthe Zsolt

ELTE SZIF

Alkotmányjog II.

Különdíj Veress Emõd

BBTE

I.

Karsai Dániel

ELTE SZIF

V.

A mulasztásos alkotmánysér tés


Alkotmányjog III.

II.

Kovács György

PPKE JÁK

IV.

A véleménynyilánítás szabadsága, különös tekintettel a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatára

Dr. Kilényi Géza egyetemi tanár Dr. Balogh Zsolt egyetemi adjunktus

Alkotmányjog III.

III.

Gára Krisztián

ELTE ÁJK

V.

A parlamenti képviselõcsopor tok jogállása a Magyar Országgyûlésben

Dr. Papp Imre egyetem adjunktus

Alkotmányjog III.

III.

Berta Zsolt

ELTE SZIF

V.

A választási formulák


Alkotmányjog III.

III.

Szabó Bernadett

BKÁE ÁK

III.

A miniszteri felelõsség

Dr. Cserny Ákos fõiskolai adjunktus

PPKE JÁK

V.

Alkotmánytervezetek hazánkban 1988-tól napjainkig, különös tekintettel az államszervezet csúcsán álló intézményekre és az alkotmánybíróságra

Dr. Salamon László egyetemi docens

Alkotmányjog III.

Különdíj Szabó Sarolta

75

Alkotmányjog III.


Tagozat

Alkotmányjog III.


Szerzõ(k)

Különdíj Egri Tünde

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

DE JÁTI

V.

Az ügyészség alkotmányjogi helyzete

Dr. Wiener György egyetemi docens

V.

Hitelezõvédelmi tényállások a magyar gazdasági büntetõjog körében

Dr. Szabóné dr. Soós Ildikó egyetemi tanársegéd

A bûncselekmények és a szabálysér tések elkövetõi

Dr. Papp László fõiskolai docens

Dr. Balogh Ágnes egyetemi adjunktus

Büntetõjog I.

I.

Vizeli Kornél

DE JÁTI

Büntetõjog I.

II.

Seres Krisztina

BKÁE ÁFK

Büntetõjog I.

III.

Bálint Máté Mór

PTE ÁJK

III.

A kóros elmeállapot, különös tekintettel az elmebetegségre és a szenvedélybetegségekre

Büntetõjog I.

III.

Mészáros Ádám

SZTE ÁJK

IV.

Öngyilkosságban közremûködés. Az öngyilkosság prof. dr. Nagy Ferenc tör téneti, etiológiai és büntetõjogi megközelítése tszv. egyetemi tanár

Dr. Belovics Ervin megbízott elõadó Dr. Busch Béla egyetemi docens

I.

Tóth Dóra

PPKE JÁK

V.

Büntetõjog II.

II.

Görömbei Róbert

ME ÁJK

IV.

Modern büntetési elméletek az angolszász államokban

Dr. Lévay Miklós intézetigazgató egyetemi tanár

Büntetõjog II.

III.

Horváth Csilla

PTE ÁJK

V.

Szervátültetés- és kereskedelem büntetõjogi szabályozásának problémái hazánkban

Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

Büntetõjog II.

III.

Varga Gergely

ELTE ÁJK

IV.

Elkövetõi alakzatok a büntetõjogban

Dr. Györgyi Kálmán egyetemi tanár

SZTE ÁJK

IV.

„Ha hatékony törvényekkel védenék a gyengeséget” Az újszülött sérelmére elkövetett emberölésrõl.

prof. dr. Nagy Ferenc tszv. egyetemi tanár

Büntetõjog II.

Különdíj Prikidánovics Dóra


Büntetõjog II.

Büntetõjogi és közgazdasági vizsgálódások a bankvezetés felelõsségének kérdéskörében, avagy a banki mûködés problematikái a ’90-es években

76

Tagozat


Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)


II.

Vigh Annamária

PPKE JÁK

III.

A szándékos megtévesztés – „dolus” –, mint a házassági beleegyezés hiányosságának oka az egyház jogrendjében


III.

Fekete Szabolcs

PPKE JÁK

V.

Primátus és kollegalitás. Az Egyház legfõbb hatóságának szabályozása a régi és az új Egyházi Dr. Szabó Péter egyetemi docens Törvénykönyvben


III.

Bánki Erika

ELTE SZIF

V.

A gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény rendelkezéseinek megvalósulása a magyar családjogban

Dr. Herédi Erika fõiskolai tanársegéd

Eljárásjog

I.

Jancsó Gábor

PTE ÁJK

V.

Az angol vádképviseleti rendszer változásának tanulságai

Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár Dr. Tremmel Flórián egyetemi tanár

Eljárásjog

II.

Esztervári Adrienn

PPKE JÁK

V.

A bûnüldözési célú titkos információgyûjtés szabályozása hazánkban

Dr. Varga Zoltán megbízott elõadó

Eljárásjog

II.

Jancsák Ramóna

PTE ÁJK

V.

A fogvatar tottak munkáltatása

Dr. Vókó György egyetemi docens

Eljárásjog

III.

Faragó Ágnes

PTE ÁJK

V.

Az elõzetes letar tóztatás elrendelésének feltételei

Dr. Herke Csongor egyetemi adjunktus

Eljárásjog

III.

Erdõs István

ME ÁJK

V.

A titkos információgyûjtés és az általa nyer t információ felhasználása a büntetõeljárásban

Dr. Farkas Ákos tszv. egyetemi docens

A Római Szerzõdés 81. és 82. cikkelyének reformja a Bizottság által kiadott Fehér Könyv és a végrehajtási rendelet módosítására irányuló Dr. Berke Barna egyetemi adjunktus Javaslat alapján. Lépések a közösségi versenyjog egységes alkalmazása felé.

Európajog

I.

Pálos Tímea

ELTE ÁJK

IV.

Európajog

II.

Varga Aranka

PPKE JÁK

végzett

A szubszidiaritás elve a közösségi jogban

Dr. Szabó Péter intézetvezetõ helyettes

77

Dr. Dienes-Oehm Egon egyetemi docens


Tagozat

Európajog


II.

Szerzõ(k)

Szigeti Borbála

Küldõ intézmény

SZTE ÁJK

Évf.

V.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

Schengen: az egységes belsõ piac külsõ dimenziója? – a Schengeni acquis kihívásaira adott és adandó magyar válaszok

Dr. Bodnár László tszv. egyetemi tanár

Európajog

III.

Takács Tamara

PTE ÁJK

IV.

Dánia az európai integrációban

Dr. Petrétei József tszv. egyetemi docens Dr. Chronowski Nóra egyetemi tanársegéd

Európajog

III.

Garai Borbála

ELTE ÁJK

V.

Emberi jogok az Európai Unió kontextusában

Dr. Berke Barna egyetemi adjunktus

Különdíj Jakab András

PPKE JÁK

V.

Az osztrák EU csatlakozás alkotmányjogi szempontból

Dr. Király Miklós egyetem docens

Európajog

I.

Bóka János

SZTE ÁJK

V.

Jogi transzplantok és jogi kultúra. Néhány gondolat Alan Watson munkássága ürügyén.

Dr. Szabó Attila egyetem docens


II.

Tattay Szilárd

PPKE JÁK

V.

A népszuverenitás és a természetes jogok eszméinek középkori kezdetei. Antiuchrónia két részben

Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár


III.

Cserne Péter

PPKE JÁK

V.

A jog gazdasági elemzése, mint jogelmélet, jogpolitika és jogszociológia

Dr. H. Szilágyi István egyetemi docens


III.

Ihnáth György

ME ÁJK

V.

A politikai elit múltja és jelene Magyarországon

Dr. Loss Sándor egyetemi docens


Különdíj Jakab András

PPKE JÁK

V.

Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága (Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára)

Dr. Gyõr fi Tamás egyetem adjunktus


Különdíj Hegyi Szabolcs

ME ÁJK

V.

Ronald Dworkin politikai filozófiája és ennek közösségelvû kritikái

Dr. Bódig Mátyás egyetemi adjunktus



78

Tagozat


Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

Jogtör ténet

I.

Mázi András

PTE ÁJK

V.

A veszélyes üzemi kár felelõsség magyarországi fejlõdése a polgári korszakban

Dr. Béli Gábor egyetemi adjunktus

Jogtör ténet

II.

Bencsik Zita

SZTE ÁJK

IV.

Nagykõrös büntetõjogi gyakorlata 1794-tõl 1804-ig

Dr. Balogh Elemér egyetemi docens

Jogtör ténet

III.

Hoffmann István

ELTE ÁJK

II.

Közjogi viták 1848–49-ben

Dr. Mezey Barna tszv. egyetemi tanár

Jogtör ténet

III.

Dr. Rákosi Tibor

ME ÁJK

A helytar tóság és a helytar tótanács mûködése, különös tekintettel a Borsod vármegyei fõispáni helytar tó tevékenységére

Dr. Stipta István tszv. egyetemi tanár

Jogtör ténet

Különdíj Böll Gábor

PPKE JÁK

II.

A VKF/2 tör ténete a legújabb kutatások tükrében

Dr. Horváth Attila egyetemi docens

Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus

I.

Kertész Gábor

PPKE JÁK

V.

Az abszolutista állam egyházügyi rendelkezései Magyarországon a XVIII. században


II.

Nagy Csongor István

ELTE ÁJK

III.

Jogtör téneti tendenciák a romániai kisebbségi jog tör ténetében 1945 és 1989 között, különös Dr. Horváth Attila egyetemi adjunktus tekintettel a romániai magyarság helyzetére


III.

Dér Dezsõ Takács Attila

BKÁE ÁFK

III.

A kormánybiztosi rendszer változásai 1848–1849-ben

Dr. Máthé Gábor fõiskolai tanár

Közigazgatási jog

I.

Csáki Gyula Balázs

ME ÁJK

V.

Közigazgatási középszint: Régiók az EU-ban és Magyarországon

Dr. Torma András PhD egyetemi docens

Közigazgatási jog

II.

Lux Anita

ME ÁJK

V.

A végrehajtási szakasz problémái az államigazgatási eljárásban

Dr. Paulovics Anita egyetemi adjunktus

Közigazgatási jog

III.

Szabó Anita

DE JÁTI

IV.

A központi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok kapcsolata

Dr. Balázs István tszv. egyetemi docens

79



Tagozat

Közigazgatási jog

Közigazgatási jog


Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Bizonyítási rendszer és teher az államigazgatási eljárásban

Témavezetõ(k)

Dr. Dantesz Péter fõiskolai tanár Dr. Temesi István fõiskolai adjunktus

Boros Anita

BKÁE ÁFK

Különdíj Lantos Ottó

BKÁE ÁFK

A közigazgatási eljárás és a bírósági felülvizsgálat Dr. Dantesz Péter fõiskolai tanár szabályainak összehasonlítása

RTF

Kriminalisztika a gyakorlatban. Csalás bûncselekmény nyomozása egy konkrét ügy tükrében.

Cserhalmi Ferencné fõiskolai adjunktus

III.

III.

80

Tagozat

I.

Vas Róbert

Kriminalisztika

II.

Wiedermann Edvard RTF

Közúton elkövetett bûncselekmény nyomozása

Anti Csaba szakoktató

Kriminalisztika

III.

Lõrinc Zsolt Illés

RTF

A zsebtolvajlós módszerével elkövetett lopás és nyomozása

Kovács Már ton fõiskolai tanársegéd

Kriminológia

I.

Bácskay Ágnes

ME ÁJK

V.

Gondolatok a gyermek viktimizáció és megoldásai körébõl

Dr. Váradi Erika egyetemi docens

Kriminológia

II.

Gyurkó Szilvia

ELTE ÁJK

IV.

Alternatív büntetések


Kriminológia

III.

Arató Kinga

PPKE JÁK

V.

Sztereotípiák a jogászokról Franciaországban és hazánkban

Dr. Tamási Erzsébet megbízott elõadó

Kriminológia

III.

Csiki László

PTE ÁJK

V.

A bûnmegelõzés lehetõségei egy pluralista társadalomban és piacgazdaságban

Dr. Kõhalmi László egyetemi tanár

Munka- és szociálisjog

I.

Kulisity Mária

ELTE ÁJK

V.

A munkaügyi bíráskodás aktuális kérdései és problémái


II.

Márkus Anett

ELTE SZIF

V.

A vezetõ állású munkavállalókra vonatkozó szabályozás

Dr. Hágelmayer Istvánné egyetemi docens


Kriminalisztika


Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)


III.

Arany Tóth Mariann SZTE ÁJK

V.

A diszkrimináció tilalma az Európai Unió munkajogában

Dr. Újváry József egyetemi adjunktus


III.

Tóth Attila

SZTE ÁJK

V.

Az alternatív vitamegoldási technikák és adaptálhatóságuk a magyar munkajogba

Dr. Hajdú József egyetemi docens

Nemzetközi jog

I.

Kékuti Ákos

ELTE ÁJK

V.

A polgári lakosság nemzetközi jogi védelme fegyveres konfliktusokban

Dr. Valki László egyetemi tanár

Nemzetközi jog

II.

Tóth Zsuzsanna

PPKE JÁK

végzett

A Csáky, Pajzs, Esterházy ügy az állandó nemzetközi bíróság elõtt

Kovács Péter egyetemi docens

Nemzetközi jog

III.

Varga András

ELTE ÁJK

V.

A gazdasági erõfölénnyel való visszaélés tilalma Dr. Kisfaludi András európai és amerikai modelljének összehasonlítása tszv. egyetemi docens a Microsoft-per tükrében

Nemzetközi jog

III.

Rada Anett

ME ÁJK

V.

A palesztin autonómia és a nemzetközi jog – palesztin szemszögbõl

Dr. Pákozdy Csaba egyetemi tanársegéd

Pénzügyi jog

I.

Halász Zsolt

PPKE JÁK

Pénzügyi intézmények és ügylettípusok

Dr. Halustyik Anna egyetemi docens Dr. Fekete Tímea

Pénzügyi jog

II.

Sipos Ágnes Margit ME ÁJK

V.

A magyar bankrendszer fejlõdési tendenciái, különös tekintettel az Európai Unió elõírásaira

Dr. Pásztorné dr. Erdõs Éva egyetemi adjunktus

Pénzügyi jog

III.

Szigeti István

BKÁE ÁFK

III.

A Vám- és Pénzügyõrség szervezetének és tevékenységének áttekintése, különös figyelemmel az utólagos ellenõrzési tevékenység bemutatására és ér tékelésére

Dr. Nagy Árpád tszv. általános fõigazgató helyettes


I.

Bodzási Balázs

ELTE ÁJK

V.

A zálogjogi szabályozás fõbb problémái

Dr. Harmathy Attila egyetemi tanár

végzett


Tagozat

81



II.

Lomnici Zoltán

PPKE JÁK

III.

A köztestület tör téneti és összehasonlító jogi elemzése

Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár


III.

Balogh Zsigmond

PPKE JÁK

V.

Az önálló zálogjog alternatívái és a német Grundschuld

Dr. Lábady Tamás egyetemi tanár


Különdíj

Csapó Orsolya Zsuzsanna

PPKE JÁK

III.

Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése különös Dr. Bölcskey János tekintettel az elbir toklásra egyetemi tanársegéd


Különdíj Fabók Zoltán

ELTE ÁJK

V.

Ingatlanok kétszeri eladása

Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár

Jogviták a felszámolásokban

Dr. Bíró György egyetemi tanár

Szerzõ(k)

Küldõ intézmény

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

I.

Dr. Fónagy Sándor

ME ÁJK


II.

Marosi Zoltán

ELTE ÁJK

IV.

Az elektronikus kereskedelem jogának fogyasztóvédelmi aspektusai, avagy az Internet a vásárló szemével nézve

Dr. Darázs Lénárd egyetemi adjunktus


III.

Kovács Tamás

ELTE ÁJK

III.

Az Európai Unió fogyasztási cikkek adásvételérõl szóló irányelvének meghonosítási lehetõségei – jogharmonizáció a fogyasztóvédelem területén

Menyhárd Attila egyetemi adjunktus


III.

Holchacker Péter

ELTE ÁJK

III.

A váltóátruházás speciális joghatásai

Dr. Kisfaludi András tszv. egyetemi docens

Szerzõdéskötések a biztostási jogban az európai jogfejlõdés tükrében

Újváriné dr. Antal Edit egyetemi adjunktus

Quo vadis jogalap nélküli gazdagodás?

Dr. Bíró György tszv. egyetemi tanár

Immateriális sérelem okozása miatti helytállás (Nem vagyoni kár térítés)

Dr. Lábady Tamás egyetemi tanár


Különdíj Dr. Hajdu Ágnes

ME ÁJK


I.

Vasady Lóránt Zsolt ME ÁJK


II.

Martonyi Zsuzsanna PPKE JÁK

IV. végzett



82

Tagozat





III.


II–III.



I.

Témavezetõ(k)

prof. Vékás Lajos egyetemi tanár

PTE ÁJK

V.

A koncessziós szerzõdések módosulásának magánjogi jogkövetkezményei

Dr. Kecskés László tszv. egyetemi tanár

ELTE ÁJK

IV.

A szerzõdés és harmadik személyek (A harmadik sze-mély javára szóló szerzõdés és a szerzõdésszegéssel harmadik személynek okozott károk megtérítése)

Dr. Földi András egyetemi docens Dr. Harmathy Attila egyetemi taná

Erdõs István

ME ÁJK

V.

Az elektronikus aláírás szabályainak összehasonlító jogi elemzése

Dr. Palásti Gábor egyetemi tanársegéd

Szigeti Marcell

SZTE ÁJK

III.

Az elektronikus aláírás szabályozásának kérdései

prof. dr. Katona Tamás tszv. egyetemi tanár

PTE ÁJK

V.

Az Internet az európai médiaszabályozásban

Dr. Balogh Zsolt György egyetemi adjunktus

PPKE JÁK

végzett

Internetes fizetési rendszerek jogi kérdései és a digitális aláírás

Dr. Fazekas Judit egyetemi docens

Koltay András

PPKE JÁK

IV.

Sajtószabadság és személyiségi jogok az angol és a magyar jogrendszerben


Tóth Péter Benjámin

PPKE JÁK

végzett

A szerzõi joggal kapcsolatos szomszédos jogok védelme

Dr. Tattay Levente egyetemi docens

Különdíj: kutatási Varga Bernadett szerzõdés

II.-III.

Pályamunka címe

A polgári jogi felelõsség alapelveinek újragondolása

Különdíj Polyák Gábor

Polgári jog: sajtófjog – intrenetjog

Évf.

IV.

Különdíj Csizmadia Norbert

I.

Küldõ intézmény

ELTE ÁJK

Bacsa György

Különdíj Nemessányi Zoltán



Szerzõ(k)


Tagozat

83


Küldõ intézmény

Szerzõ(k)


II.

Fuglinszky Ádám

ELTE ÁJK


III.

Balajthy Dóra

PTE ÁJK

Évf.

Pályamunka címe

Témavezetõ(k)

A franchise-szerzõdés polgári jogi kérdései

Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár

V.

A Franchise mint sikerszerzõdés

Dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus

Az Európai Unió hatása a szellemi alkotások újraszabályozásában: A jogkimerülés


Különdíj Csapláros Ágnes

PPKE JÁK

IV.


Különdíj Lakner Szilvia

PPKE JÁK

végzett

Védjegyjogunk és az Európai Integráció



Különdíj

Hegedûs Márta Boróka

PPKE JÁK

végzett

A franchise vállalkozási forma lényege, jogi aspektusai és mûködése a hazai tapasztalatok tükrében

Dr. Fazekas Judit egyetemi docens

Landi Balázs

PPKE JÁK

V.

Az orvos polgári jogi felelõsségének kérdései


PPKE JÁK

végzett

A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra

Dr. Tarr György egyetemi docens

PTE ÁJK

III.

Az állami kár felelõsség intézményének fejlõdése Európában és Magyarországon

Dr. Kecskés László egyetemi tanár

Polgári jog: személyek joga, orvosi jog Polgári jog: személyek joga, orvosi jog Polgári jog: személyek joga, orvosi jog

I.

II. + Cserjési Péter különdíj Mátyás Brigitta

III.

Gábor Barbara

A szekció minden helyezésen kívüli díjat különdíjként tüntet fel.



84

Tagozat

Állam- és Jogtudományi Szekció

Recommend Documents