Alkotmány 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elõs egítés e érdekében az Ors zággyûlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarors zág Alkotmányának s zövegét a következõk szerint állapítja meg:
I. fejezet Általános rendelkezések
1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képvis elõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) S enkinek a tevékenys ége s em irányulhat a hatalom erõs zakos megs zerzés ére vagy gyakorlás ára, illetõleg kizárólagos birtoklás ára. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi s zerzõdés alapján - az E urópai Uniót, illetõleg az E urópai Közöss égeket (a továbbiakban: E urópai Unió) alapító s zerzõdés ekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredõ hatás köreit a többi tagállammal közös en gyakorolhatja; e hatás körgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
Közöss égeket (a továbbiakban: E urópai Unió) alapító s zerzõdés ekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredõ hatás köreit a többi tagállammal közös en gyakorolhatja; e hatás körgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés s zerinti nemzetközi s zerzõdés megerõs ítés éhez és kihirdetés éhez az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (2) A pártok közremûködnek a népakarat kialakítás ában és kinyilvánítás ában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelõen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tis zts égvis elõje nem tölthet be.
4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlens égét és területi éps égét, valamint a nemzetközi s zerzõdés ekben rögzített határait.
6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erõs zak alkalmazás ától, illetõleg az erõs zakkal való fenyegetés tõl. (2) A Magyar Köztárs as ág együttmûködés re töreks zik a világ valamennyi népével és országával. (3) A Magyar Köztárs as ág felelõs s éget érez a határain kívül élõ magyarok s ors áért, és elõmozdítja a Magyarors zággal való kapcs olatuk ápolás át. (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljes edés e érdekében közremûködik az európai egys ég megteremtés ében.
7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztos ítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezetts égek és a bels õ jog
kiteljes edés e érdekében közremûködik az európai egys ég megteremtés ében.
7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztos ítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezetts égek és a bels õ jog összhangját. (2) A jogalkotás rendjét törvény s zabályozza, amelynek elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tis zteletben tartás a és védelme az állam els õrendû köteles s ége. (2) A Magyar Köztárs as ágban az alapvetõ jogokra és köteles s égekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (3) (4) R endkívüli állapot, s züks égállapot vagy ves zélyhelyzet idején az alapvetõ jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetõ jogok kivételével - felfügges zthetõ vagy korlátozható.
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben rés zes ül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelõs s éggel önállóan gazdálkodnak.
12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (2) T ulajdont kis ajátítani cs ak kivételes en és közérdekbõl, törvényben s zabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
II. fejezet Az Ors zággyûlés
19. § (1) A Magyar Köztársaság legfels õbb államhatalmi és népképvis eleti s zerve az Ors zággyûlés . (2) Az Ors zággyûlés a néps zuverenitás ból eredõ jogait gyakorolva biztos ítja a társ adalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Ors zággyûlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;
(3) E jogkörében az Ors zággyûlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát; b) törvényeket alkot; c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét; d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; e) dönt a Kormány programjáról; f) megköti a Magyar Köztárs as ág külkapcs olatai s zempontjából kiemelkedõ fontos s ágú nemzetközi s zerzõdés eket; g) dönt a hadiállapot kinyilvánítás áról és a békekötés kérdés érõl; h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben ves zélyeztetõ, fegyveres en vagy felfegyverkezve elkövetett s úlyos erõs zakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) az Alkotmányban meghatározott es etek kivételével dönt a fegyveres erõk ors zágon belüli vagy külföldi alkalmazás áról, külföldi fegyveres erõk magyarors zági, vagy az ors zág területérõl kiinduló alkalmazás áról, a fegyveres erõk békefenntartás ban való rés zvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenys égérõl, valamint a fegyveres erõk külföldi, illetve a külföldi fegyveres erõk magyarors zági állomás ozás áról; k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az ors zággyûlés i biztos okat, az Állami S zámvevõs zék elnökét és alelnökeit, a Legfels õbb Bírós ág elnökét és a legfõbb ügyés zt; l) a Kormánynak - az Alkotmánybírós ág véleményének kikérés e után elõterjes ztett javas latára felos zlatja azt a helyi képvis elõtes tületet, amelynek mûködés e az Alkotmánnyal ellentétes ; dönt a megyék területérõl, nevérõl, s zékhelyérõl, a megyei jogú város s á nyilvánítás ról és a fõváros i kerületek kialakítás áról; m) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának a s zavazata s züks éges . (5) (6) A (3) bekezdés j) pontja s zerinti döntés hez a jelen lévõ ors zággyûlés i képvis elõk
(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának a s zavazata s züks éges . (5) (6) A (3) bekezdés j) pontja s zerinti döntés hez a jelen lévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának a szavazata szükséges.
19/A. § (1) Ha az Ors zággyûlés e döntés ek meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Ors zággyûlés e döntés ek meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülés ezik, és ös s zehívás a az idõ rövids ége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a s züks égállapot kihirdetés ének indokolts ágát az Ors zággyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (4) Az Ors zággyûlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a s züks égállapot kihirdetés ének az indokolts ágát az akadályoztatás ának megs zûnés e utáni els õ ülés én felülvizs gálja, és dönt az alkalmazott intézkedés ek jogs zerûs égérõl. E döntés hez az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának a s zavazata s züks éges .
19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a) a fegyveres erõk ors zágon belüli vagy külföldi alkalmazás áról, a fegyveres erõk békefenntartás ban való rés zvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenys égérõl, valamint külföldi állomás ozás áról, b) a külföldi fegyveres erõk magyarors zági vagy az ors zág területérõl kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról, c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedés ek bevezetés érõl. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Ors zággyûlés elnöke, az Ors zággyûlés ben képvis elettel rendelkezõ pártok képvis elõcs oportjainak vezetõi, a minis zterelnök, a minis zterek és tanács kozás i joggal a Honvéd Vezérkar fõnöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Ors zággyûlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait.
(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Ors zággyûlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfügges ztheti, illetõleg törvényi rendelkezés ektõl eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel. (5) A Honvédelmi T anács rendelete a rendkívüli állapot megs zûnés ével hatályát ves zti, kivéve ha az Ors zággyûlés a rendelet hatályát meghos s zabbítja. (6) Az Alkotmánybírós ág mûködés e rendkívüli állapot idején sem korlátozható.
19/C. § (1) A s züks égállapot kihirdetés ekor az Ors zággyûlés akadályoztatás a es etén a köztárs as ági elnök dönt a fegyveres erõk 40/B. § (2) bekezdés e s zerinti felhas ználás áról. (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztárs as ági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedés ekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Ors zággyûlés elnökét. A s züks égállapot idején az Ors zággyûlés - akadályoztatása estén az Ors zággyûlés Honvédelmi Bizotts ága - folyamatos an ülés ezik. Az Ors zággyûlés , illetõleg az Ors zággyûlés Honvédelmi Bizotts ága a köztárs as ági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Ors zággyûlés - akadályoztatás a es etén az Ors zággyûlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja. (5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
19/E. § (1) Küls õ fegyveres cs oportoknak Magyarors zág területére történõ váratlan betörés e es etén a támadás elhárítás ára, illetõleg az ors zág területének a honi és s zövets éges légvédelmi és repülõ kés zülts égi erõkkel való oltalmazás ára, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a
19/E. § (1) Küls õ fegyveres cs oportoknak Magyarors zág területére történõ váratlan betörés e es etén a támadás elhárítás ára, illetõleg az ors zág területének a honi és s zövets éges légvédelmi és repülõ kés zülts égi erõkkel való oltalmazás ára, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkés zített erõkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedés érõl haladéktalanul tájékoztatja az Ors zággyûlés t, a köztárs as ági elnököt a további intézkedés ek megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
20. § (1) Az ors zággyûlés i képvis elõk általános válas ztás át - az Ors zággyûlés felos zlás a vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elõzõ Ors zággyûlés megválas ztás át követõ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. (2) Az ors zággyûlés i képvis elõk tevékenys égüket a köz érdekében végzik. (3) Az ors zággyûlés i képvis elõt - az ors zággyûlés i képvis elõk jogállás áról s zóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg. (4) Az ors zággyûlés i képvis elõt a függetlens égét biztos ító tis zteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tis zteletdíj és a költs égtérítés ös s zegérõl, valamint a kedvezmények körérõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges . (5) A képvis elõ nem lehet köztárs as ági elnök, az Alkotmánybírós ág tagja, az állampolgári jogok ors zággyûlés i biztos a, az Állami S zámvevõs zék elnöke, elnökhelyettes e és s zámvevõje, bíró, ügyés z, államigazgatás i s zerv dolgozója - a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a fegyveres erõk, a rendõrs ég és a rendés zeti s zervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (6) Az ors zággyûlés i képvis elõk jogállás áról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
20/A. § (1) Az ors zággyûlés i képvis elõ megbízatás a megs zûnik: a) az Ors zággyûlés mûködés ének befejezés ével, b) a képvis elõ halálával,
20/A. § (1) Az ors zággyûlés i képvis elõ megbízatás a megs zûnik: a) az Ors zággyûlés mûködés ének befejezés ével, b) a képvis elõ halálával, c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) a választójog elvesztésével. (2) Az ös s zeférhetetlens ég kimondás áról az Ors zággyûlés a jelenlévõ képvis elõk kétharmadának szavazatával határoz. (3) A képvis elõ az Ors zággyûlés hez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatás áról. A lemondás érvényes s égéhez az Ors zággyûlés elfogadó nyilatkozata nem s züks éges .
21. § (1) Az Ors zággyûlés elnököt, alelnököket és jegyzõket választ tagjai sorából. (2) Az Ors zággyûlés állandó bizotts ágokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) Az ors zággyûlés i bizotts ágok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezés ükre bocs átani, illetõleg köteles elõttük vallomás t tenni.
22. § (1) Az Ors zággyûlés évenként két rendes ülés s zakot tart: minden év február els ejétõl június tizenötödikéig, illetve s zeptember els ejétõl december tizenötödikéig. (2) Az Ors zággyûlés alakuló ülés ét - a válas ztás t követõ egy hónapon belüli idõpontra - a köztárs as ági elnök hívja ös s ze; egyébként az Ors zággyûlés ülés s zakának és ezen belül az egyes ülés eknek az ös s zehívás áról az Ors zággyûlés elnöke gondos kodik. (3) A köztárs as ági elnök, a Kormány, vagy a képvis elõk egyötödének írásbeli kérelmére az Ors zággyûlés t rendkívüli ülés s zakra vagy rendkívüli ülés re ös s ze kell hívni. A kérelemben az ös s zehívás indokát, továbbá a javas olt idõpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztárs as ági elnök az Ors zággyûlés ülés ét egy ülés s zak alatt egy alkalommal legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Ors zággyûlés elnöke a képvis elõk egyötödének írás beli kérelmére - a kérelem kézhezvételétõl s zámított nyolc napnál nem távolabbi idõpontra köteles az Ors zággyûlés t ös s zehívni.
23. § Az Ors zággyûlés ülés ei nyilvános ak. A köztárs as ági elnök, a Kormány, továbbá bármely képvis elõ kérelmére az Ors zággyûlés a képvis elõk kétharmadának a s zavazatával
köteles az Ors zággyûlés t ös s zehívni.
23. § Az Ors zággyûlés ülés ei nyilvános ak. A köztárs as ági elnök, a Kormány, továbbá bármely képvis elõ kérelmére az Ors zággyûlés a képvis elõk kétharmadának a s zavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. § (1) Az Ors zággyûlés akkor határozatképes , ha a képvis elõknek több mint a fele jelen van. (2) Az Ors zággyûlés a határozatait a jelenlévõ képvis elõk több mint a felének s zavazatával hozza. (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntés ek meghozatalához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának a s zavazata szükséges. (4) Az Ors zággyûlés a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazatával elfogadott Házs zabályban állapítja meg mûködés ének s zabályait és tárgyalás i rendjét. (5)
25. § (1) T örvényt a köztárs as ági elnök, a Kormány, minden ors zággyûlés i bizotts ág és bármely ors zággyûlés i képvis elõ kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az Ors zággyûlés t illeti meg. (3) Az Ors zággyûlés által elfogadott törvényt az Ors zággyûlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.
26. § (1) A törvény kihirdetés érõl, annak kézhezvételétõl s zámított tizenöt napon - az Ors zággyûlés elnökének s ürgõs s égi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás elõtt az (1) bekezdés ben említett határidõn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlés ével vis s zaküldheti az Ors zággyûlés nek. (3) Az Ors zággyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadás áról is mét határoz. Az Ors zággyûlés elnöke által ezt követõen megküldött törvényt a köztárs as ági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztárs as ági elnök a törvényt aláírás elõtt az (1) bekezdés ben említett határidõn belül
(3) Az Ors zággyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadás áról is mét határoz. Az Ors zággyûlés elnöke által ezt követõen megküldött törvényt a köztárs as ági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztárs as ági elnök a törvényt aláírás elõtt az (1) bekezdés ben említett határidõn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. (5) Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztárs as ági elnök a törvényt az Ors zággyûlés nek vis s zaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni. (6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a néps zavazás megerõs ítette.
27. § Az Ors zággyûlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kis ebbs égi jogok ors zággyûlés i biztos aihoz, az Állami S zámvevõs zék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfõbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
28. § (1) Az Ors zággyûlés megbízatás a az alakuló ülés ével kezdõdik. (2) Az Ors zággyûlés kimondhatja felos zlás át megbízatás ának lejárta elõtt is . (3) A köztárs as ági elnök a válas ztás ok kitûzés ével egyidejûleg felos zlathatja az Ors zággyûlés t, ha a) az Ors zággyûlés - ugyanazon Ors zággyûlés megbízatás ának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy b) a Kormány megbízatás ának megs zûnés e es etén a köztárs as ági elnök által minis zterelnöknek javas olt s zemélyt az els õ s zemélyi javas lat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg. (4) (5) Az Ors zággyûlés felos zlatás a elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a minis zterelnöknek, az Ors zággyûlés elnökének és az Ors zággyûlés ben képvis elettel rendelkezõ pártok képvis elõcs oportjai vezetõinek véleményét. (6) Az Ors zággyûlés felos zlás ától vagy felos zlatás ától s zámított három hónapon belül új Ors zággyûlés t kell válas ztani. (7) Az Ors zággyûlés mûködés e az új Ors zággyûlés alakuló ülés éig tart.
(6) Az Ors zággyûlés felos zlás ától vagy felos zlatás ától s zámított három hónapon belül új Ors zággyûlés t kell válas ztani. (7) Az Ors zággyûlés mûködés e az új Ors zággyûlés alakuló ülés éig tart.
28/A. § (1) R endkívüli állapot vagy s züks égállapot idején az Ors zággyûlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (2) Ha az Ors zággyûlés megbízatás a rendkívüli állapot vagy s züks égállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetõleg a s züks égállapot megs zûnés éig meghosszabbodik. (3) A felos zlott vagy felos zlatott Ors zággyûlés t a köztárs as ági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghos s zabbítás áról az Ors zággyûlés maga határoz.
28/B. § (1) Ors zágos néps zavazás és népi kezdeményezés tárgya az Ors zággyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (2) Az ors zágos néps zavazás ról és népi kezdeményezés rõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelés ére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül s or. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Ors zággyûlés re kötelezõ. (4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az ors zággyûlés i képvis elõk egyharmada vagy 100 000 válas ztópolgár kezdeményezés ére az Ors zággyûlés rendelhet el. (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költs égvetés rõl, a költs égvetés végrehajtás áról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl s zóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi s zerzõdés bõl eredõ kötelezetts égekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány néps zavazás ról, népi kezdeményezés rõl s zóló rendelkezés eirõl, d) az Ors zággyûlés hatás körébe tartozó s zemélyi és s zervezetalakítás i (-átalakítási, -
b) hatályos nemzetközi s zerzõdés bõl eredõ kötelezetts égekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány néps zavazás ról, népi kezdeményezés rõl s zóló rendelkezés eirõl, d) az Ors zággyûlés hatás körébe tartozó s zemélyi és s zervezetalakítás i (-átalakítási, megs züntetés i) kérdés ekrõl, e) az Ors zággyûlés felos zlás áról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánítás áról, rendkívüli állapot és s züks égállapot kihirdetés érõl, h) a fegyveres erõk külföldi vagy ors zágon belüli alkalmazás áról, i) a helyi önkormányzat képvis elõ-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. (6) Az ügydöntõ ors zágos néps zavazás eredményes , ha az érvényes en s zavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az ors zágos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Ors zággyûlés hatás körébe tartozó kérdés t az Ors zággyûlés tûzze a napirendjére. Az ors zágos népi kezdeményezés ben megfogalmazott kérdés t az Ors zággyûlés köteles megtárgyalni.
28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, ors zágos népi kezdeményezés es etén két hónapig lehet aláírás t gyûjteni.
III. fejezet A köztársasági elnök
29. § (1) Magyarors zág államfõje a köztárs as ági elnök, aki kifejezi a nemzet egys égét, és õrködik az állams zervezet demokratikus mûködés e felett. (2) A köztárs as ági elnök a fegyveres erõk fõparancs noka.
29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Ors zággyûlés öt évre válas ztja. (2) Köztárs as ági elnökké megválas ztható minden válas ztójoggal rendelkezõ magyar
(2) A köztárs as ági elnök a fegyveres erõk fõparancs noka.
29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Ors zággyûlés öt évre válas ztja. (2) Köztárs as ági elnökké megválas ztható minden válas ztójoggal rendelkezõ magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
29/B. § (1) A köztárs as ági elnök válas ztás át jelölés elõzi meg. A jelölés érvényes s égéhez az Ors zággyûlés legalább ötven tagjának írás beli ajánlás a s züks éges . A jelölés t az Ors zággyûlés elnökénél a s zavazás elrendelés e elõtt kell benyújtani. Az Ors zággyûlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (2) Az Ors zággyûlés a köztárs as ági elnököt titkos s zavazás s al válas ztja. A s züks éghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az els õ s zavazás alapján megválas ztott köztárs as ági elnök az, aki a képvis elõk kétharmadának s zavazatát elnyeri. (3) Ha az els õ s zavazás alkalmával ezt a többs éget egyik jelölt s em nyeri el, az (1) bekezdés nek megfelelõ új ajánlás alapján újból s zavazás t kell tartani. A második szavazás alapján való megválas ztás hoz ugyancs ak a képvis elõk kétharmadának s zavazata szükséges. (4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a s zavazás ban rés zt vevõk számára - a szavazatok többségét elnyerte. (5) A s zavazás i eljárás t legfeljebb három egymás ra következõ nap alatt be kell fejezni.
29/C. § (1) A köztárs as ági elnököt a korábbi elnök megbízatás ának lejárta elõtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idõ elõtt s zûnt meg, a megs zûnés tõl s zámított 30 napon belül kell megválasztani. (2) Az elnökválas ztás t az Ors zággyûlés elnöke tûzi ki.
29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetõleg a megbízás idõ elõtti megs zûnés e es etén a kiírt válas ztás eredményének kihirdetés ét követõ nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépés ét megelõzõen az
29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetõleg a megbízás idõ elõtti megs zûnés e es etén a kiírt válas ztás eredményének kihirdetés ét követõ nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépés ét megelõzõen az Ors zággyûlés elõtt es küt tes z.
29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatás a valamely okból idõ elõtt megs zûnik, az új köztárs as ági elnök hivatalba lépés éig a köztárs as ági elnöki jogkört az Ors zággyûlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozás s al, hogy törvényt az Ors zággyûlés nek megfontolás végett, illetõleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Ors zággyûlés t nem os zlathatja fel, és a kegyelmezés jogával cs ak a jogerõs en elítéltek javára élhet. (2) A köztárs as ági elnök helyettes ítés e idején az Ors zággyûlés elnöke képvis elõi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Ors zággyûlés elnökének feladatát az Ors zággyûlés által kijelölt alelnök látja el.
30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társ adalmi és politikai tis zts éggel vagy megbízatás s al. A köztárs as ági elnök más keres õ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a s zerzõi jogi védelem alá es õ tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (2) A köztárs as ági elnök tis zteletdíjáról, kedvezményeirõl és az õt megilletõ költs égtérítés ös s zegérõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
30/A. § (1) A köztársasági elnök a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztárs as ág nevében nemzetközi s zerzõdés eket köt, ha a s zerzõdés tárgya a törvényhozás hatás körébe tartozik, a s zerzõdés megkötés éhez az Ors zággyûlés elõzetes hozzájárulása szükséges, c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, d) kitûzi az ors zággyûlés i képvis elõk, a helyi önkormányzati képvis elõk és a polgármes terek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos néps zavazás idõpontját, e) rés zt vehet és fels zólalhat az Ors zággyûlés és az ors zággyûlés i bizotts ágok ülés ein,
d) kitûzi az ors zággyûlés i képvis elõk, a helyi önkormányzati képvis elõk és a polgármes terek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos néps zavazás idõpontját, e) rés zt vehet és fels zólalhat az Ors zággyûlés és az ors zággyûlés i bizotts ágok ülés ein, f) javas latot tehet az Ors zággyûlés nek intézkedés megtételére, g) népszavazást kezdeményezhet, h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; megerõs íti tis zts égében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, l) dönt az állampolgársági ügyekben, m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. (2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
31. § (1) Az elnöki megbízatás megs zûnik: a) a megbízatás idejének lejártával, b) az elnök halálával, c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapottal, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondással, f) az elnöki tis zts égtõl való megfos ztás s al. (2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés ] merül fel, bármely képvis elõ indítványára az Ors zággyûlés határoz az ös s zeférhetetlens ég kimondás áról. A határozat meghozatalához a képvis elõk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos. (3) A köztárs as ági elnök az Ors zággyûlés hez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatás áról. A lemondás érvényes s égéhez az Ors zággyûlés elfogadó nyilatkozata
az ös s zeférhetetlens ég kimondás áról. A határozat meghozatalához a képvis elõk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos. (3) A köztárs as ági elnök az Ors zággyûlés hez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatás áról. A lemondás érvényes s égéhez az Ors zággyûlés elfogadó nyilatkozata s züks éges . Az Ors zággyûlés tizenöt napon belül kérheti a köztárs as ági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Ors zággyûlés a lemondás tudomás ulvételét nem tagadhatja meg. (4) A köztárs as ági elnök a tis zts égétõl megfos ztható, ha annak gyakorlás a s orán az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.
31/A. § (1) A köztársasági elnök s zemélye s érthetetlen; büntetõjogi védelmét külön törvény biztosítja. (2) A tis zts ége gyakorlás a s orán az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megs értõ köztárs as ági elnökkel s zemben az ors zággyûlés i képvis elõk egyötöde indítványozhatja a felelõs s égre vonást. (3) A felelõs s égre vonás i eljárás megindítás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Ors zággyûlés határozatának meghozatalától kezdõdõen a felelõs s égre vonás i eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztárs as ági elnököt tis zts égétõl megfos zthatja. (7)-(8)
32. § (1) Ha a köztárs as ági elnök ellen a felelõs s égre vonás i eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenys égével ös s zefüggés ben elkövetett, büntetõjogilag üldözendõ cs elekmény miatt indult, az Alkotmánybírós ág eljárás ában a büntetõ eljárás alapvetõ rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Ors zággyûlés által a s aját tagjai közül válas ztott vádbiztos képviseli. (2) A köztárs as ági elnök ellen egyéb cs elekménye miatt büntetõeljárás t cs ak megbízatás ának megs zûnés e után lehet indítani. (3) Ha az Alkotmánybírós ág a köztárs as ági elnök bûnös s égét s zándékos bûncs elekmény elkövetés ében megállapítja, az elnököt a tis zts égétõl megfos zthatja, s egyidejûleg a Büntetõ T örvénykönyvben az adott cs elekményre meghatározott bármely büntetés t és
megbízatás ának megs zûnés e után lehet indítani. (3) Ha az Alkotmánybírós ág a köztárs as ági elnök bûnös s égét s zándékos bûncs elekmény elkövetés ében megállapítja, az elnököt a tis zts égétõl megfos zthatja, s egyidejûleg a Büntetõ T örvénykönyvben az adott cs elekményre meghatározott bármely büntetés t és intézkedést alkalmazhatja.
IV. fejezet Az Alkotmánybíróság
32/A. § (1) Az Alkotmánybírós ág felülvizs gálja a jogs zabályok alkotmányos s ágát, illetõleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az Alkotmánybírós ág tizenegy tagját az Ors zággyûlés válas ztja. Az Alkotmánybírós ág tagjaira az Ors zággyûlés ben képvis elettel rendelkezõ pártok képvis elõ cs oportjainak egyegy tagjából álló jelölõ bizotts ág tes z javas latot. Az Alkotmánybírós ág tagjainak megválas ztás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges . (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatás körébõl adódó feladatokon kívül politikai tevékenys éget nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybírós ág s zervezetérõl és mûködés érõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata szükséges.
V. fejezet Az állampolgári jogok ors zággyûlés i biztos a és a nemzeti és etnikai kis ebbs égi jogok ors zággyûlés i biztos a
32/B. § (1) Az állampolgári jogok ors zággyûlés i biztos ának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
32/B. § (1) Az állampolgári jogok ors zággyûlés i biztos ának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kis ebbs égi jogok ors zággyûlés i biztos ának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) Az ors zággyûlés i biztos eljárás át törvényben meghatározott es etekben bárki kezdeményezheti. (4) Az állampolgári jogok, illetõleg a nemzeti és etnikai kis ebbs égi jogok ors zággyûlés i biztos ait a köztárs as ági elnök javas latára az Ors zággyûlés a képvis elõk kétharmadának s zavazatával válas ztja. Az Ors zággyûlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. (5) (6) Az ors zággyûlés i biztos tevékenys égének tapas ztalatairól évente bes zámol az Ors zággyûlés nek. (7) Az ors zággyûlés i biztos okról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
VI. fejezet Az Állami S zámvevõs zék és a Magyar Nemzeti Bank
32/C. § (1) Az Állami S zámvevõs zék az Ors zággyûlés pénzügyi-gazdas ági ellenõrzõ s zerve. F eladatkörében ellenõrzi az államháztartás gazdálkodás át, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és céls zerûs égét, ellenjegyzi a költs égvetés hitelfelvételeire vonatkozó s zerzõdés eket; elõzetes en felülvizs gálja az állami költs égvetés felhas ználás ának a törvényes s égét; ellenõrzi az állami költs égvetés végrehajtás áról kés zített zárs zámadás t; ellenõrzi az állami vagyon kezelés ét, az állami tulajdonban lévõ vállalatok, vállalkozás ok vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
ellenõrzi az állami költs égvetés végrehajtás áról kés zített zárs zámadás t; ellenõrzi az állami vagyon kezelés ét, az állami tulajdonban lévõ vállalatok, vállalkozás ok vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami Számvevõs zék ellenõrzés eit törvényes s égi, céls zerûs égi és eredményes s égi s zempontok s zerint végzi. Az Állami S zámvevõs zék az általa végzett ellenõrzés ekrõl jelentés ben tájékoztatja az Ors zággyûlés t. A jelentés t nyilvános s ágra kell hozni. Az Állami S zámvevõs zék elnöke a zárs zámadás ellenõrzés érõl kés zült jelentés t a zárs zámadás s al együtt terjes zti az Ors zággyûlés elé. (3) Az Állami S zámvevõs zék elnökének és alelnökeinek megválas ztás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges . (4) Az Állami S zámvevõs zék s zervezetérõl és mûködés ének alapelveirõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelõs a monetáris politikáért. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti B ank elnöke a bank tevékenys égérõl évente bes zámol az Ors zággyûlés nek. (4)
VII. fejezet A kormány
33. § (1) A Kormány a) minis zterelnökbõl és b) minis zterekbõl áll. (2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti. (3) A minis zterelnököt a köztárs as ági elnök javas latára az Ors zággyûlés tagjai többs égének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadás áról az Ors zággyûlés egys zerre határoz. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(3) A minis zterelnököt a köztárs as ági elnök javas latára az Ors zággyûlés tagjai többs égének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadás áról az Ors zággyûlés egys zerre határoz. (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. (5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulás a után az Ors zággyûlés elõtt es küt tes znek.
33/A. § A Kormány megbízatás a megs zûnik: a) az újonnan megválas ztott Ors zággyûlés megalakulás ával, b) a minis zterelnök, illetõleg a Kormány lemondás ával, c) a miniszterelnök halálával, d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével, e) a minis zterelnök ös s zeférhetetlens égének megállapítás ával, illetõleg f) ha a 39/A. § (1) bekezdés ében foglaltaknak megfelelõen az Ors zággyûlés a minis zterelnöktõl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.
33/B. § A minis zter megbízatás a megs zûnik: a) a Kormány megbízatás ának megs zûnés ével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával, e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával.
34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi s zemélyek és a jogi s zemélyis éggel nem rendelkezõ s zervezetek jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) a belügyminis zter közremûködés ével biztos ítja a helyi önkormányzatok törvényes s égi ellenõrzés ét;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) a belügyminis zter közremûködés ével biztos ítja a helyi önkormányzatok törvényes s égi ellenõrzés ét; e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérõl; h) irányítja a fegyveres erõk, a rendõrs ég és a rendés zeti s zervek mûködés ét; i) az élet- és vagyonbiztons ágot ves zélyeztetõ elemi cs apás , illetõleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; j) közremûködik a külpolitika meghatározás ában; a Magyar Köztárs as ág Kormánya nevében nemzetközi s zerzõdés eket köt; k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) Ves zélyhelyzetben a Kormány az Ors zággyûlés felhatalmazás a alapján egyes törvények rendelkezés eitõl eltérõ rendeleteket és intézkedés eket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges . (4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedés t megs emmis ít, illetõleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
35/A. §
36. § F eladatának ellátás a s orán a Kormány együttmûködik az érdekelt társ adalmi szervezetekkel.
37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak
37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelõen vezetik az államigazgatás nak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
38. §
39. § (1) Mûködés éért a Kormány az Ors zággyûlés nek felelõs . Munkájáról az Ors zággyûlés nek rends zeres en köteles bes zámolni. (2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Ors zággyûlés nek felelõs ek, tevékenys égükrõl köteles ek a Kormánynak és az Ors zággyûlés nek bes zámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállás át, díjazás át, továbbá felelõs s égre vonás uk módját törvény szabályozza. (3) A Kormány tagjai rés zt vehetnek és fels zólalhatnak az Ors zággyûlés ülés ein.
39/A. § (1) A képvis elõk legalább egyötöde a minis zterelnökkel s zemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az ors zággyûlés i képvis elõk többs ége bizalmatlans ágát fejezi ki, az új minis zterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és s zavazás t legkorábban a beterjes ztés tõl s zámított három nap után, legkés õbb a beterjes ztés tõl s zámított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben elõírt határidõk s zerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott elõterjes ztés feletti s zavazás egyben bizalmi s zavazás legyen. (5) Ha az Ors zággyûlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a
elõírt határidõk s zerint. (4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott elõterjes ztés feletti s zavazás egyben bizalmi s zavazás legyen. (5) Ha az Ors zággyûlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.
39/B. § Ha a Kormány megbízatás a megs zûnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi s zerzõdés t azonban nem köthet, és rendeletet cs ak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
39/C. § (1) Ha a minis zterelnök megbízatás a az újonnan megválas ztott Ors zággyûlés megalakulás ával vagy a minis zterelnök, illetõleg a Kormány lemondás ával s zûnt meg, a minis zterelnök az új minis zterelnök megválas ztás áig ügyvezetõ minis zterelnökként gyakorolja a hatás körét, de új minis zter kinevezés ére, illetõleg minis zter felmentés ére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elves ztés e, illetõleg ös s zeférhetetlens égének megállapítás a miatt s zûnik meg, az új minis zterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több minis zter lett kijelölve, az els õ helyen kijelölt minis zter.
40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat. (2) (3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
VIII. fejezet A fegyveres erõk és a rendõrs ég
40/A. § (1) A fegyveres erõk (Magyar Honvéds ég, Határõrs ég) alapvetõ köteles s ége a haza
A fegyveres erõk és a rendõrs ég
40/A. § (1) A fegyveres erõk (Magyar Honvéds ég, Határõrs ég) alapvetõ köteles s ége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi s zerzõdés bõl eredõ kollektív védelmi feladatok ellátás a. A Határõrs ég rendés zeti feladatkörében ellátja az államhatár õrzés ét, a határforgalom ellenõrzés ét és a határrend fenntartás át. A fegyveres erõk feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges . (2) A rendõrs ég alapvetõ feladata a közbiztons ág és a bels õ rend védelme. A rendõrs égrõl és a nemzetbiztons ági tevékenys éggel ös s zefüggõ rés zletes s zabályokról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
40/B. § (1) (2) A fegyveres erõket az alkotmányos rend megdöntés ére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben ves zélyeztetõ, fegyveres en vagy felfegyverkezve elkövetett s úlyos erõs zakos cs elekmények es etén, az Alkotmány rendelkezés einek megfelelõen kihirdetett s züks égállapot idején lehet felhas ználni, akkor, ha a rendõrs ég alkalmazás a nem elegendõ. (3) A fegyveres erõk irányítás ára - ha nemzetközi s zerzõdés más ként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Ors zággyûlés , a köztárs as ági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. A fegyveres erõk irányítás ára és a Magyar Honvéds ég fels õ s zintû vezetés ének rendjére vonatkozó alapvetõ s zabályokat a jelen levõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazatával elfogadott törvény állapítja meg, a részletes szabályokat pedig a Kormány határozza meg. (4) A fegyveres erõk, a rendõrs ég és a polgári nemzetbiztons ági s zolgálatok hivatás os állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (5) A fegyveres erõk nem hivatás os katonai állományú tagjának pártban való tevékenys égére a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.
40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a magyar, illetve külföldi fegyveres erõk 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, a) az Észak-atlanti T anács döntés én alapuló alkalmazás át, illetõleg
40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a magyar, illetve külföldi fegyveres erõk 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, a) az Észak-atlanti T anács döntés én alapuló alkalmazás át, illetõleg b) az Észak-atlanti S zerzõdés S zervezete döntés én alapuló más cs apatmozgás ait. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntés érõl haladéktalanul bes zámol az Ors zággyûlés nek a köztárs as ági elnök egyidejû tájékoztatás a mellett.
IX. fejezet A helyi önkormányzatok
41. § (1) A Magyar Köztárs as ág területe fõváros ra, megyékre, város okra és közs égekre tagozódik. (2) A fõváros kerületekre tagozódik. A város okban kerületek alakíthatók.
42. § A közs ég, a város , a fõváros és kerületei, valamint a megye válas ztópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közös s égét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus intézés e, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlõek. Az önkormányzatok kötelezetts égei eltérõek lehetnek. (2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogs zerû gyakorlás a bírós ági védelemben rés zes ül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
44. § (1) A válas ztópolgárok a helyi önkormányzás t az általuk válas ztott képvis elõtes tület útján, illetõleg helyi néps zavazás s al gyakorolják. (2) A képvis elõ-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az idõközi válas ztás kivételével - az elõzõ általános válas ztás t követõ negyedik év október hónapjában kell megtartani. (3) A képvis elõ-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt válas ztás es etén a képvis elõ-testület megbízatása
kivételével - az elõzõ általános válas ztás t követõ negyedik év október hónapjában kell megtartani. (3) A képvis elõ-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt válas ztás es etén a képvis elõ-testület megbízatása meghos s zabbodik az idõközi válas ztás napjáig. A polgármes ter megbízatás a az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képvis elõ-testület a megbízatás ának lejárta elõtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.
44/A. § (1) A helyi képvis elõtes tület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonos t megilletõ jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, s aját felelõs s égére vállalkozhat, c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátás ához megfelelõ s aját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a s zervezetét és mûködés i rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetés eket és elis merõ címeket alapíthat, g) a helyi közös s éget érintõ közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) s zabadon társ ulhat más helyi képvis elõtes tülettel, érdekeinek képvis eletére önkormányzati érdeks zövets éget hozhat létre, feladatkörében együttmûködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (2) A helyi képvis elõtes tület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magas abb s zintû jogs zabállyal.
44/B. § (1) A helyi képvis elõtes tület elnöke a polgármes ter. A képvis elõtes tület bizotts ágot választhat, és hivatalt hoz létre. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat
(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, és kivételes en a képvis elõtes tület hivatala ügyintézõjének is .
44/C. § A helyi önkormányzatokról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlevõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.
X. fejezet A bírói szervezet
45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfels õbb Bírós ága, az ítélõtáblák, a F õváros i B írós ág és a megyei bírós ágok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. (2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
47. § (1) A Legfels õbb Bírós ág a Magyar Köztárs as ág legfõbb bírós ági s zerve. (2) A Legfels õbb Bírós ág biztos ítja a bírós ágok jogalkalmazás ának egys égét, jogegys égi határozatai a bírós ágokra kötelezõek.
48. § (1) A Legfels õbb Bírós ág elnökét a köztárs as ági elnök javas latára az Ors zággyûlés választja, elnökhelyettes eit a Legfels õbb Bírós ág elnökének javas latára a köztárs as ági elnök nevezi ki. A Legfels õbb B írós ág elnökének megválas ztás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
48. § (1) A Legfels õbb Bírós ág elnökét a köztárs as ági elnök javas latára az Ors zággyûlés választja, elnökhelyettes eit a Legfels õbb Bírós ág elnökének javas latára a köztárs as ági elnök nevezi ki. A Legfels õbb B írós ág elnökének megválas ztás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges . (2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A bírákat tis zts égükbõl cs ak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
49. §
50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi s zemélyek és a jogi s zemélyis éggel nem rendelkezõ s zervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bûncs elekmények elkövetõit. (2) A bírós ág ellenõrzi a közigazgatás i határozatok törvényes s égét. (3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatás ban bírói önkormányzati s zervek is közremûködnek. (5) A bíróságok szervezetérõl és igazgatás áról, továbbá a bírák jogállás áról és javadalmazás áról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
XI. fejezet Az ügyészség
51. § (1) A Magyar Köztárs as ág legfõbb ügyés ze és az ügyészség gondoskodik a termés zetes s zemélyek, a jogi s zemélyek és a jogi s zemélyis éggel nem rendelkezõ s zervezetek jogainak a védelmérõl, valamint az alkotmányos rendet, az ors zág biztons ágát és függetlens égét s értõ vagy ves zélyeztetõ minden cs elekmény következetes üldözés érõl. (2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
és függetlens égét s értõ vagy ves zélyeztetõ minden cs elekmény következetes üldözés érõl. (2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyés zs ég közremûködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
52. § (1) A Magyar Köztárs as ág legfõbb ügyés zét a köztárs as ági elnök javas latára az Országgyûlés válas ztja, a legfõbb ügyés z helyettes eit a legfõbb ügyés z javas latára a köztársasági elnök nevezi ki. (2) A legfõbb ügyés z az Ors zággyûlés nek felelõs , és mûködés érõl köteles bes zámolni.
53. § (1) Az ügyés zeket a Magyar Köztárs as ág legfõbb ügyés ze nevezi ki. (2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (3) Az ügyés zi s zervezetet a legfõbb ügyés z vezeti és irányítja. (4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
XII. fejezet Alapvetõ jogok és kötelességek
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltós ághoz, amelyektõl s enkit nem lehet önkényes en megfos ztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bûncs elekmény elkövetés ével gyanús ított és õrizetbe vett s zemélyt a lehetõ legrövidebb idõn belül vagy s zabadon kell bocs átani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró
biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bûncs elekmény elkövetés ével gyanús ított és õrizetbe vett s zemélyt a lehetõ legrövidebb idõn belül vagy s zabadon kell bocs átani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban s zabadlábra helyezés érõl vagy letartóztatás áról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bírós ág elõtt mindenki egyenlõ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztárs as ágban s enki s em tekinthetõ bûnös nek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõs s égét a bírós ág jogerõs határozata nem állapította meg. (3) A büntetõeljárás alá vont s zemélyeket az eljárás minden s zakas zában megilleti a védelem joga. A védõ nem vonható felelõs s égre a védelem ellátás a s orán kifejtett véleménye miatt. (4) S enkit nem lehet bûnös nek nyilvánítani és büntetés s el s újtani olyan cs elekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog s zerint nem volt bûncs elekmény. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták és s zerû idõn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.
58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazás i és letelepedés i s zabads ágról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazás i és letelepedés i s zabads ágról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A s zemélyes adatok védelmérõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) E z a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiis mereti meggyõzõdés s zabad megválas ztás át vagy elfogadás át, és azt a s zabads ágot, hogy vallás át és meggyõzõdés ét mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítás át mellõzze, gyakorolhas s a vagy taníthas s a. (3) A Magyar Köztárs as ágban az egyház az államtól elválas ztva mûködik. (4) A lelkiis mereti és vallás s zabads ágról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megis merje, illetõleg terjes s ze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. (3) A közérdekû adatok nyilvános s ágáról s zóló törvény, valamint a s ajtós zabads ágról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata szükséges. (4) A közs zolgálati rádió, televízió és hírügynöks ég felügyeletérõl, valamint vezetõinek kinevezés érõl, továbbá a keres kedelmi rádió és televízió engedélyezés érõl, illetõleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozás áról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra s zervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz cs atlakozni. (2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre. (3) Az egyes ülés i jogról s zóló, valamint a pártok gazdálkodás áról és mûködés érõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata szükséges.
64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társ adalmi cs oporthoz tartozás uk, vallás i, illetõleg politikai meggyõzõdés ük miatt üldöznek, vagy üldöztetés tõl való félelmük megalapozott. (2) A menedékjogról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
66. § (1) A Magyar Köztárs as ág biztos ítja a férfiak és a nõk egyenjogús ágát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében. (2) A Magyar Köztárs as ágban az anyáknak a gyermek s zületés e elõtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzés e s orán a nõk és a fiatalok védelmét külön s zabályok is biztos ítják.
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társ adalom rés zérõl arra a védelemre és gondos kodás ra, amely a megfelelõ tes ti, s zellemi
(3) A munka végzés e s orán a nõk és a fiatalok védelmét külön s zabályok is biztos ítják.
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társ adalom rés zérõl arra a védelemre és gondos kodás ra, amely a megfelelõ tes ti, s zellemi és erkölcs i fejlõdés éhez s züks éges . (2) A s zülõket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelés t megválas s zák. (3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.
68. § (1) A Magyar Köztárs as ágban élõ nemzeti és etnikai kis ebbs égek rés zes ei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük has ználatát, az anyanyelvû oktatás t, a s aját nyelven való névhas ználat jogát. (3) A Magyar Köztárs as ág törvényei az ors zág területén élõ nemzeti és etnikai kis ebbs égek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kis ebbs égek jogairól s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényes en megfos ztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztárs as ág területérõl kiutasítani. (2) Magyar állampolgár külföldrõl bármikor hazatérhet. (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárs ágról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
70. § (1) A Magyar Köztárs as ág területén élõ minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az ors zággyûlés i és a helyi önkormányzati, továbbá a kis ebbs égi önkormányzati választásokon választható és - ha a válas ztás , illetõleg néps zavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
van ahhoz, hogy az ors zággyûlés i és a helyi önkormányzati, továbbá a kis ebbs égi önkormányzati választásokon választható és - ha a válas ztás , illetõleg néps zavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A helyi önkormányzati képvis elõ- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztárs as ág területén bevándoroltként élõ nem magyar állampolgárt is , ha a válas ztás , illetõleg a néps zavazás napján az ors zág területén tartózkodik. (3) Nincs választójoga annak, aki a cselekvõképes s éget korlátozó vagy kizáró gondnoks ág alatt, illetõleg aki a közügyek gyakorlás ától eltiltó jogerõs ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerõs s zabads ágves ztés büntetés ét, vagy aki büntetõeljárás ban jogerõs en elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. (4) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt vis eljen.
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztárs as ág a jogegyenlõs ég megvalós ulás át az es élyegyenlõtlens égek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga. (3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyis égének és minõs égének. (4) Mindenkinek joga van a pihenés hez, a s zabadidõhöz és a rends zeres fizetett szabadsághoz.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyis égének és minõs égének. (4) Mindenkinek joga van a pihenés hez, a s zabadidõhöz és a rends zeres fizetett szabadsághoz.
70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon. (2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. (3) A s ztrájkjogról s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának szavazata szükséges.
70/D. § (1) A Magyar Köztárs as ág területén élõknek joguk van a lehetõ legmagas abb s zintû testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
70/F. § (1) A Magyar Köztárs as ág biztos ítja az állampolgárok s zámára a mûvelõdés hez való jogot. (2) A Magyar Köztárs as ág ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjes ztés ével és általános s á tételével, az ingyenes és kötelezõ általános is kolával, képes s égei alapján mindenki s zámára hozzáférhetõ közép- és fels õfokú oktatás s al, továbbá az oktatás ban rés zes ülõk anyagi támogatásával valósítja meg.
70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvés zeti élet s zabads ágát, a tans zabads ágot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mûvelõi jogos ultak.
70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvés zeti élet s zabads ágát, a tans zabads ágot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mûvelõi jogos ultak.
70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai s zolgálatot, illetõleg törvényben meghatározott feltételek s zerint polgári szolgálatot teljesítenek. (3) A honvédelmi kötelezetts égrõl s zóló törvény elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
70/I. § Minden termés zetes s zemély, jogi s zemély és jogi s zemélyis éggel nem rendelkezõ s zervezet köteles jövedelmi és vagyoni vis zonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.
70/J. § A Magyar Köztárs as ágban a s zülõk, gondvis elõk köteles ek kis korú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
70/K. § Az alapvetõ jogok megs értés e miatt keletkezett igények, továbbá a köteles s égek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bírós ág elõtt érvényes íthetõk.
XIII. fejezet A választások alapelvei
71. § (1) Az ors zággyûlés i képvis elõket, valamint a helyi önkormányzati képvis elõ-testület tagjait, továbbá a polgármes tert és a fõváros i fõpolgármes tert a válas ztópolgárok általános és egyenlõ válas ztójog alapján, közvetlen és titkos s zavazás s al válas ztják. (2) A megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés tagjai titkos s zavazás s al válas ztják. A megyei közgyûlés elnökévé magyar állampolgár válas ztható. (3) Az ors zággyûlés i képvis elõk, az E urópai Parlament képvis elõi, továbbá a helyi
és egyenlõ válas ztójog alapján, közvetlen és titkos s zavazás s al válas ztják. (2) A megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés tagjai titkos s zavazás s al válas ztják. A megyei közgyûlés elnökévé magyar állampolgár válas ztható. (3) Az ors zággyûlés i képvis elõk, az E urópai Parlament képvis elõi, továbbá a helyi önkormányzati képvis elõk és a polgármes terek válas ztás áról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadás ához a jelenlevõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata szükséges. (4) A kisebbségi önkormányzati képvis elõk válas ztás áról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadás ához a jelenlévõ ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata szükséges.
72-73. §
XIV. fejezet A Magyar Köztárs as ág fõváros a és nemzeti jelképei
74. § A Magyar Köztársaság fõváros a Budapes t.
75. § A Magyar Köztárs as ág himnus za Kölcs ey F erenc Himnus z címû költeménye E rkel Ferenc zenéjével.
76. § (1) A Magyar Köztárs as ág zás zlaja három, egyenlõ s zéles s égû piros , fehér és zöld s zínû vízs zintes s ávból áll. (2) A Magyar Köztársas ág címere hegyes talpú, has ított pajzs . E ls õ mezeje vörös s el és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középs õ rés zén ezüs t kettõs keres zt. A pajzs on a magyar S zentkorona nyugszik. (3) A Magyar Köztárs as ág címerérõl, zás zlajáról és azok has ználatáról s zóló törvény elfogadás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
XV. fejezet
elfogadás ához az ors zággyûlés i képvis elõk kétharmadának s zavazata s züks éges .
XV. fejezet Záró rendelkezések
77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogs zabályok mindenkire egyaránt kötelezõek. (3)
78. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. (2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Ors zággyûlés elé terjes zteni.
79. § Ügydöntõ ors zágos néps zavazás t kell tartani a Magyar Köztárs as ágnak az E urópai Unióhoz történõ, a cs atlakozás i s zerzõdés s zerinti cs atlakozás áról. E néps zavazás idõpontja: 2003. április 12. A néps zavazás ra bocs átandó kérdés: "Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?"
