1
SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
2
A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
3
SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX.
SZATHMÁRI ISTVÁN
A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG Stilisztikatörténeti áttekintés
TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2005
4
AKMAGYAR ÖNYVEM STILISZTIKA AZOKNAK A A KUTATÁSOKNAK KEZDETEKTÕL A FÕBB XX. SZÁZAD EREDMÉNYEIT VÉGÉIG
SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. Sorozatszerkesztõ: KISS GÁBOR Lektor: FÁBIÁN PÁL
ISSN 1419-6603 ISBN 963 7094 25 3
© TINTA Könyvkiadó, 2005 © Szathmári István, 2005
A kiadásért felelõs a TINTA Könyvkiadó igazgatója Felelõs szerkesztõ: Hidalmási Anna Mûszaki szerkesztõ: Bagu László
Képszerûség és poliszémia címû rövidebb fejezet ered
5
ELÕSZÓ
Életpályám úgy alakult, hogy korán közel kerültem a stilisztikához, majd egyik kutatási területem lett, és az is maradt mind a mai napig. A diploma megszerzése után mindjárt tanítottam ezt a tárgyat néhány évig középiskolában a magyar nyelv és irodalom keretében. Azután elõ kellett adnom fõiskolán (az Idegen Nyelvek Fõiskoláján, négy évig), ezt követõen pedig egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén napjainkig). Közben a fõiskolán meg kellett írnom a megfelelõ jegyzetet, az egyetemen pedig már 1958-ban megjelentettük A magyar stilisztika vázlata c. tankönyvet (szerkesztette Terestyéni Ferenc, a szerzõk rajtam kívül Fábián Pál és Terestyéni Ferenc), amely nyugodt lélekkel mondhatjuk máig alapvetõ munka maradt ebben a tudományágban. Néhány év múlva, 1961-ben már napvilágot látott A magyar stilisztika útja c. munkám, amely határozottan stilisztikatörténet is, ti. a magyar stilisztikával kapcsolatos szemelvényeket közölt rövid pályaképekkel és magyarázó, kiegészítõ jegyzetekkel Sylvestertõl Verseghyn, Szvorényin, Négyesyn át Zlinszky Aladárral bezárólag, ezenkívül tartalmazott stilisztikai lexikont, valamint közölte a stilisztikai fogalmak, továbbá a magyar költõk, írók stílusával foglalkozó mûvek, tanulmányok bibliográfiáját. Az 1972-ben Jelentéstan és stilisztika címen megrendezett szegedi nyelvészkongresszuson (A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusa) én tartottam az egyik, valójában tudománytörténeti plenáris elõadást A magyar stilisztika az utóbbi két évtizedben címmel (Nyelvtudományi Értekezések 83. sz. szerk.: Imre Samu, Szathmári István, Szûts László. Budapest, 1974. 2339). 1970-tõl létrehoztam elõször a két magyar nyelvészeti tanszéken stilisztikát oktatókból, majd 1980-tól fokozatosan bevonva a hazai egyetemek (kivéve a pécsit) és fõiskolák stilisztikával foglalkozó tanárait is a Stíluskutató csoportot, amely több tanulmánykötetet megjelentetett, és amely többször tárgyalt stilisztikatörténeti kérdéseket is. 1983-tól hat éven át finnországi vendégprofesszorként megismertem a finn stilisztikai kutatásokat. A kilencvenes évek elejétõl tanítom a stilisztikát a Kodolányi János Fõiskola és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció tanszékén is. Továbbá vezetem a stilisztikai alprogramot az ELTE Nyelvészeti Doktoriskolájában. Föltétlen meg kell még említenem, hogy stilisztikatörténeti kutatásaimat nagyban segítették a magyar irodalmi nyelv kialakulásával, a nyelvtanok történetével, egyáltalán a magyar nyelvtudomány történetével és annak elméleti problematikájával, valamint a nyelvmûveléssel kapcsolatos vizsgálódásaim, tanulmányaim. Így érthetõ, hogy évek, sõt évtizedek során gondolnunk kell a stilisztikusok, stilisztikatörténeti munkák évfordulóira is viszonylag számos, stilisztikatörténettel foglalkozó tanulmányom látott napvilágot, a legkülönbözõbb helyeken: folyóiratokban, évkönyvekben, tanulmánygyûjteményekben, alkalmi kötetekben. Amint ezeket nemrégiben számba vettem, azt tapasztaltam, hogy ezek bizonyos értelemben valójában átfogják stilisztikatörténetünket a kezdetektõl úgyszólván máig. Ezért gondoltam arra, hogy a magyar stilisztika kialakulásának idõrendjébe szedve együtt megjelentetem õket. Ter-
6
A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
mészetesen úgy, hogy minden esetben megadom az illetõ dolgozat eredeti lelõhelyét és idõpontját. Az eredeti szövegeken nem változtattam, néhány esetleges elírás kijavítását nem tekintve. Az elõbbibõl következik, hogy bizonyos fontos részleteket tartalmazó ismétlések elõfordulnak a különbözõ idõpontokban és más-más célból írt tanulmányokban (néhány esetben egyes ismétlõdõ részeket kihagytam, ezt [
] jelzi). A kötet tanulmányaiban az irodalmi hivatkozások különbözõ módon szerepelnek. A régebbi cikkekben ugyanis ezeket az akkori szokásoknak megfelelõen beépítettem a szövegbe. Az újabbak esetében azonban a racionálisabb eljárásnak megfelelõen a hivatkozások rövidítve szerepelnek, és azok feloldása a cikkek végén, az irodalom címû részben található. A nyelvészeti, irodalmi szakmai jellegû folyóiratok és mûvek rövidítésének feloldását a kötet végén találja meg az olvasó. Úgy gondolom, ez a munka alapja lehet egy késõbb megírandó teljes és részletes magyar stilisztikatörténetnek, de minden bizonnyal már ezt is haszonnal forgathatják a stilisztika iránt érdeklõdõ kutatók, egyetemisták, fõiskolai és középiskolai diákok, mindenki, aki valamilyen formában foglalkozik ezzel a sajátos tárggyal. Budapest, 2004. július 9.
Szathmári István
