Parádi Ferenc – Carsten Trog ALISTER új elektronikus biztosítóberendezés ipari elemekből kis és középállomások számára Az ALISTER fantázianevű új elektronikus biztosítóberendezést Svédországban fejlesztették ki. Jellemzője, hogy az iparban széleskörűen alkalmazott elemekből áll, és a fejlesztés már kezdetektől fogva a vonatkozó CENELEC normák szerint történt. A kifejlesztett berendezés igazoltan kielégíti a SIL 4re vonatkozó követelményeket [1]. 1. Előzmények, feladatkitűzés Svédország kb. 12000 kmes, jórészt egyvágányú vasúthálózatán mintegy 860 db, nagyrészt jelfogós állomási biztosítóberendezés üzemel, amelynek mintegy 90 %a kisállomás, jellemzően kettő nyolc közötti váltószámmal. A berendezések életkora 3040 év, ami azt jelenti, hogy ezek a berendezések az életciklusuk végéhez közelednek és cseréjük a közeljövőben szükségessé válik.A Svéd Pályavasút (Banverket) a kilencvenes évek közepén egy pályázatot követően megbízta az akkor NovoSignal nevű céget, 2001 óta Vossloh Information Technologies Malmö, egy új alacsony költségű biztosítóberendezés kifejlesztésével. A fejlesztés megkezdésekor elvégzett analízis azt mutatta, hogy a legtöbb elektronikus biztosítóberendezés egy speciális, direkt a biztonsági alkalmazásokhoz kifejlesztett hardverplattformra épül. Ennek következtében egyrészt az előállításuk drága, másrészt az elektronai iparban lezajló gyors technológia váltás következtében az életciklus idejük lerövidül és nem éri el a vasutak által megkívánt 2030 évet. Ezen túlmenően a speciális jelleg miatt az alkatrészutánpótlás költségei különösen az idő előre haladtával – jelentősen megemelkednek, azaz magasak az életciklus költségek. A vázolt okok miatt a hardver bázis eldöntésekor a választás olyan, az iparban nagyszámban alkalmazott elemekre, alkatrészekre esett, amelyek rendelkezésre állása hosszú időn keresztül garantált, alkatrész utánpótlás megoldott, és a felülről való kompatibilitás is biztosított. Egyúttal elsősorban a nagy darabszámú és a legkülönbözőbb területeken való alkalmazás miatt rendkívül megbízhatóak. Példa erre, hogy a egyik választott hardver elem a Siemens S5 PLCből a világon minegy 1,5 millió darab üzemel, és az egyik legmegbízhatóbb elemek között tartják számon. Az elmondottak következetes alkalmazása révén sikerült egy alacsony költségigényű, redukált életciklus költségekkel bíró, és magasfokú rendelkezésre állású berendezést kifejleszteni. A fentiek figyelembe vételével a fejlesztés célkitűzései következők voltak: Ø A végső kapcsolóelemek kivételével a berendezés legyen teljesen elektronikus Ø Az alkalmazott elemek és alkatrészek minél szélesebb köre az iparban nagy darabszámban használt elemek és alkatrészek közül kerüljenek ki Ø A kábelezési költségek csökkentése érdekében a berendezés legyen decentralizált felépítésű
Ø A biztosítóberendezési logikába beépített biztonsági funkciók a jelenleg is használatos jelfogós berendezések funkcióinak feleljen meg Ø A fejlesztés és minősítés az EN 50126/50128/50129 CENELEC normák előírásai alapján történjenek 2. Redszerfelépítés A kifejlesztett berendezés a következő rendszerelemekből épül fel (l. 1. ábra): Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Távvezérlő központ Helyi kezelő és visszajelentő készülék Parancs vezérlő Központi alrendszer Adatátviteli csatorna I/OModulok
1. ábra Az ALISTER rendszerfelépítése A jelzéstechnikai biztonságot a kétcsatornás felépítés garantálja. Mind a központi alrendszer, mind az adatátviteli csatorna, mind pedig a I/OModulok különböző elveken nyugvó és különböző elemeket tartalmazó csatornákat használnak. A különbözőség kiterjed a központi rendszerben alkalmazott szoftverre is. Különös figyelem fordítodott a közös módusú hibák elkerülésére, amit az EN 50129 ír elő. Ebben a vonatkozásban a fejlesztés és a vizsgálatok az IEC 61508 előírásaira támaszkodtak. A rendszerstruktúra minden alapvető megoldását szabadalom védi.
2.1 A központi alrendszer A központi alrendszer kér különböző hardver és szoftver csatornából áll, amelyek független áramellátással is rendelkeznek. Az egyik csatorna egy Siemens S5 PLCből Intel processzorral, a másik pedig egy Berghof S5 PLC másolatból Motorola processzorral épül fel. Mindkét csatorna PLCje intenzív öntesztelő funkciókkal rendelkezik. A két PLC folyamatos adatcsere révén ellenőrzi egymás működését. Az adatcsere a két csatorna között, a SIL 4 követelményeihez igazodóan két különböző Profibus összeköttetésen keresztül valósul meg. 2.2 I/OModulok Mint az 1. ábra is mutatja az információ az I/OModulokhoz két, különböző rendszerű adatátviteli csatornán keresztül jut el. Ezzel a megoldással egy 10 12 worstcase hibaráta érhető el, ami megfelel az EN 50129 SIL 4 követelményeinek. Jelenleg I/OModulok állnak rendelkezésre a jelzők, váltók, valamint az un. ATC balizok (svéd vonatbefolyásoló rendszer) vezérléséhez, továbbá állapotellenőrzéséhez. A rendelkezésre álló modulokkal más kültéri obejektumok vezérlése és állapotellenőrzése is megoldott, mint pl. a közúti sorompóberendezések, blockcsatlakozások, vágányzáró elemek, sínárakörök. Minden be és kimenete az I/OModulokoknak szigorú önellenőrzéssel rendelkezik, az esetleges hibák gyors felderítése érdekében. Ezenkívűl a két csatorna be és kimenetei, a közösmódusú hibák elkerülése végett különböző módon lettek kialakítva, pl. az optocsatoló az egyik csatornában feszültséggenerátoros, a másikban pedig áramgenerátoros. Minden I/OModul mindkét csatornája független redundáns áramellátással rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az elektronikus rendszerek meghibásodásaiban az áramellátás meghibásodása a vezető ok, ezzel a megoldással az I/OModulok magasfokú üzemkészségét lehet garantálni. Ezenkívül az I/OModulokba be van építve egyegy modem az adatátviteli csatornákhoz való csatlakozáshoz. A modemek révén a multimodusú üvegszálon keresztül az információtovábbítás a következő 3 kmen belül elhelyezkedő I/OModulig lehetséges. Az I/OModulok elhelyezése szabdtéren, az egyes objektumok közelében elhelyezett szekrényekben is lehetséges. Klimatizálást nem igényelnek, működésük 40 o C és +70 o C között garantált.
2. ábra Az I/OModulok sematikus képe
2.3 Adatátviteli csatorna Az adatátvitel a központi alrendszer és az I/OModulok között csatornánkén két fényvezető kábellel történik. Természetesen a közös módusú hibák elkerülése érdekében (SIL 4) a két csatorna adatátviteli rendszere különböző, az egyik csatorna Profibus DP, a másik pedig Interbus S rendszerű. Az adó és vevőpontok közötti távolság (a PLC és az első I/OModul, illetve két további I/OModul között) multimodusú üvegszál esetén maximum 3 km, de monomódusú szál esetén 30 km lehet. 2.4 Programozás A központi alrendszer PLC programjainak előállítására szintén két különböző programozó eszköz áll rendelkezésre. Az egyik csatorna számára Windows NT alatt futtatható PG95, a másik csatorna számára pedig Win 95 alatt futatható STEP5 ® (l. 3. ábra). A PG95 és STEP5 ® ugyanazokkal a interfészekkel, funkcióblockokkal, ugyanakkor két különböző funkcióblock könyvtárral rendelkeznek. A különbözőség tehát a programozás szintjén is biztosított.
3. ábra A biztosítóberendezés magjának architektúrája A biztosítóberendezési logika programjának az előállításához, a CENELEC szerinti SIL 4 szint elérése érdekében egy teljeséggel ellenőrizhető és egyértelmű specifikációra van szükség. Egy független assessor csak ennek birtokában tudja az ellenőrzéseket elvégezni. A Banverket közösen a Vossloh IT szakembereivel egy speciális matematikailogikai nyelven elvégzett formális leírás mellett döntött. Ezzel elérhető volt a specifikáció egyértelműsége, és mellékhatásként a vasúti régiónként eddig részben eltérő követelmények egységesítése [2]. Egy minden szempontból teljes, kellően ellenőrzött és hibátlan formális leírás előállítása azonban több évet vett igénybe és nagymértékben késleltette a projekt továbbhaladását. A formális leírás megkezdése mellett a fejlesztők egy másik (átmeneti) megoldás mellet is döntöttek, ez pedig a pilot állomáson eddig üzemelő jelfogós kapcsolás bevitele a PLCkbe és a biztosítóberendezési logika programjának ily módon való előállítása (ReleEmuláció).
Ez a megoldás szintén megfelel a CENELEC normák szerinti követelményeknek. A jelfogós kapcsolás több évtizednyi működés után funkcionálisan hibátlannak tekinthető. A bevitel után az assessornak azt kell ellenőriznie, hogy a PLCbe bevitt program azt a kapcsolást valósítjae meg, amely az adott állomáson már működik. Emellett még csökkenti a hibák lehetőségét a két csatornához elkészített két különböző program. 2.5 Helyi kezelő és visszajelentő készülék A kezelőfelület vonatkozásában a Banverket, mint több más európai vasút, szemben pl. a német vasúttal nem követelte meg a biztonsági visszajelentést. A kezelőfelület vonatkozásában ez a körülmény lényegesen egyszerűsítette a feladatot, ugyanakkor további tervezett projektek (elsősorban Németországban) ezt a fejlesztést szükségessé teszik. A helyi kezelő készülék egy ipari PC, aminek képernyőjén megjelenik a kezelt körzet állapota (visszajelentés), ezen keresztül történik a kezelés, de megjeleníthetők rajta az egyes műszaki elemek állapotai is (diagnosztikai képek). A helyi kezelőfelület az ipari standard SCADA rendszeren alapul. Ez egy objektumorientált rendszer, amelyben a felhasználó saját objektumokat hozhat létre. A rendszer rendelkezik egy biztosítóberendezési objektum könyvtárral, illetve az ehhez tartozó grafikus objektumokkal, mint pl. a jelző, váltó, sínáramkör, továbbá parancsablakokkal a vágányutakhoz és az egyes objektumokhoz. A kezelői parancsokat a központi alrendszer számára vagy mauszos (objektumorientált) kezeléssel, vagy pedig tasztatúrán keresztül történő beírással (kódos kezelés) lehet kezdeményezni. A diagnosztikai képen (l. 4. ábra) a PLCk, az adatátviteli buszok, valamint az I/OModulok állapotát lehet megtekinteni. Ez nagy segítséget jelent a műszaki személyzet számára az esetleges hibák lokalizálásában és a szükséges intéskedések megtételében. Az állomási képet és a diagnosztikai képet egy távoli munkahelyen is meg lehet jeleníteni. Ez lehetőséget teremt a karbantartó személyzet számára, hogy a berendezés felügyeletét egy központi munkahelyről is elláthassa (távfelügyelet).
4. ábra A kezelőfelület diagnosztikai képe
Minden parancs, zavar és esemény mint pl. vágányútállítás, vágányfoglaltság, váltóállítás – eseményként a helyi kezelő háttértárolóján mentődik. A tárolt eseményeket a helyi kezelő gépen, de akár egy távoli kezelő gépen (távfelügyelet) is vissza lehet játszani (Replay Funkció). Az események visszajátszása történhet valós időben, vagy akár az egyes eseményeket lépésenként követve is fel lehet dolgozni. 2.6 Parancs vezérlő A parancs vezérlő szintén egy PLC, azonos felépítéssel és programnyelvvel, mint a központi alrendszer egyik csatornája. A parancs vezérlő feladatai közé tartoznak: Ø Vágányúttárolás Ø Vonatszámos vágányútvezérlés (autobakter) Ø Vonat előzések, keresztezések lebonyolítása Ø Hiba és zavarjelentés Ø Kommunikáció a távvezérlő központtal Ø Kommunikáció a helyi kezelővel Ø Parancsokn és jelentések továbbítása a központi alrendszertől/felé 2.7 Távvezérlő központ Egy távvezérlő központban maximum 256 állomást lehet a szoftver standard elosztó funkciójával egy TCP/IP WANon keresztül, valamint egy Windows SQLServer applikációval felépíteni. A távvérlő központ funkciói az egyszerű parancsoktól, mint pl. a vágányútállítás égészen a komplex funkciókig (pl. autobakter) terjedhetnek. A távvezérlő központ alapfunkcióit a szoftver standard funkciói segítségével lehet generálni. Az egyes állomások lokális képei egyegy objektum, és ezeket egyszerű parancsokkal másolni lehet a távvezérlő központ képernyőjére. Ezekrőr a képekről azután ugyanazok a kezelések elvégezhetők mint a helyi kezelőről. Egy MS SQLServer segítségével azonban további funkciók is megvalósíthatók, mint pl. Ø Összetett vágányutak beállítása több állomáson és vonalon keresztül Ø Vágányutak betárolása több állomáson és vonalon keresztül Ø Vonatszámjelentés Ø Vonatszámos vágányútállítás 2.8 Áramellátás A központi áramellátást akkumulátorral alátámasztott, ipari elemekből felépített áramellátó berendezés adja. Mivel az áramellátás meghibásodása a leggyakoribb hibaforrás, ezért az redundánsan került kialakításra. Az I/OModulok, mint már szó volt róla saját áramellátással reendelkeznek, amelyek a betáplálást a pufferelt központi áralellátástól kapják. Az I/OModulok decentralizált elhelyezése következtében az egyes I/O szekrények saját betáplálással kell, hogy rendelkezzenek. Ez kétféle módon lehetséges, vagy egy központi ellátó kábelről kapnak tápfeszültséget, vagy pedig egy helyivkommunális csatlakozással rendelkeznek. A redundáns betáplálás itt is növeli a rendszer üzemkészségét. 3. Karbantartás, szerviz
Az egyszerű és gyors hibadetektálás érdekében az I/OModulok előlapján világítódiódák jelzik a modulok üzemállapotát. Ezek a visszajelentések megjeleníthetők a helyi kezelő, illetve a távfelügyelet diagnosztikai felületén is. Ezen túlmenően a legfontosabb folyamatadatok egy eseménytárolóban rögzülnek, továbbá a rendszer által felismert hibák pedig egy hibatárolóban. Lehetőség van ezeket adatokat egy, a rendszerrel szállított diagnosztikai szoftverrel analizálni, és a esetleges hibára utaló jelenségek alapján azok fellépését meg lehet akadályozni. 4. CENELEC engedélyezési eljárás A komplett dokumentáció az engedélyezési eljáráshoz 2001. júniusa óta rendelkezésre áll. Az assessor a norvégiai SINTEF volt. A verifikációt és validációt a dán WS Atkins, (Banestyrelsen Rådgivning) végezte. Alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkezik a rendszer Svédországban és crossacceptans révén Dániában. A rendszer megkapta az előzetes engedélyt a németországi EBAtól is, továbbá előzetes alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkezik még Magyarországon..
5. Decentralizált elhelyezés Mint már szó volt róla, a kialakított rendszerstruktúra lehetővé teszi a decentralizált elhelyezést. A helyi kezelőt és a központi alrendszert mindenképpen célszerű egy központi helyen elhelyezni, ahol célszerűen a hozzájuk tartozó áramellátó berendezések is elhelyezkednek. A központi alrendszerhez üvegszálon csatlakozó I/OModulok azonban már decentralizáltan, kültéri klimatikus viszonyok között is elhelyezhetők, célszerűen a vezérelt objektumok közelében. Ennek a megoldásnak több előnye is van: Ø Megtakarítható a központ és vezérlő objektomok közötti hosszú, gyakran több kilométeres és sokeres rézkábel összeköttetés, helyette csak az I/OModulok és az objektum közötti rézkábeles összeköttetés marad maximum néhány 100 mes hosszban Ø A központ és az I/OModulok közötti fénykábeles összeköttetés az adatátvitel és ezzel együtt a rendszer zavarérzékenységét jelentős mértékben csökkenti Ø A jelentősen lerövidített rézkábeles összeköttetés a villámcsapások valószínűségét és és azok visszahatását a központi alrendszerre is jelentősen redukálja, ami az üzemkészség jelentős mértékű növekedésében nyilvánul meg A decentralizált elhelyezés nem igényel különleges építményeket az I/OModulok számára, azok a mennyiségtől függő méretű fém szekrényekben a pálya mellett elhelyezhetők. Klimatizálást a szekrények nem igényelnek, a bennük telepített eszközök klímaállósága megfelel a legszélsőségesebb időjárási viszonyoknak is. 5. A pilotprojekt lebonyolítása, további tervek A pilotprojek számára a Banverket egy kétvágányos kisállomást jelölt ki, ahol összességében kb. 40 vezérlendő objektum volt. A kültéri berendezések installációját és kábelezését a Banverket maga végezte. Az egyes kültéri objektumokat, mint pl. a jelzőárbócok, váltóhajtóművek, sínáramkörök, svédországi
cégek szállították, és megfelelnek a Banverket hálózatán szokásos komponenseknek. A kültéri objektumok vonatkozásában új fejlesztési igény nem merült fel. A beltéri berendezések, úgymint a központi alrendszer, a helyi kezelő, valamint néhány I/O Modul egy központi „jelfogó” helyiségben kerültek elhelyezésre. Ezek két állványt vettek igénybe, a hozzájuk tartozó áramellátó berendezésekkel együtt (l. 5. ábra). Az összes többi I/OModul pedig összesen öt pályamenti szekrényben, kettő pedig a szomszédos állomásokon (blockcsatlakozás) települt.
5. ábra Gemla állomás beltéri (központi) moduljainak képe A beltéren elhelyezett állványok és kültéri szekrények szerelése, beleértve az áramellátást és a kábelezést is teljes egészében a cég műhelyeiben készültek és intenzív tesztek is ott lettek elvégezve (FAT, Faktori Acceptannce Test). A teszteléshez a közeljövőben szimulációs rendszerek alkalmazását is tervezzük [3]. Az helyszíni installáció 2002 áprilisára készült el, és meginduhatott a biztonsági felelősség nélküli sötét üzem. Az ezt követő időkben folytak a helyszíni tesztek (SAT, Site Acceptannce Test). A rendszer folyamatos felügyelet alatt volt és a fellépő hibákat azonnal javították. Itt elsősorban olyan hibák léptek fel amelyeket FAT esetén nem lehetett kimutatni, mint pl. meglévő berendezésekkel (sínáramkörök, blockcsatlakozások) való együttmüködés során fellépő időfüggő funkciók. A fellépő hibák gyorsan lokalizálhatók és javíthatók voltak.
Nem léptek fel említésre érdemes nehézségek a biztonságtechnikai vizsgálatok és a dokumentáltság vonatkozásában sem. Ez elsősorban az új és a konzekvensen a CENELEC normák szerinti fejlesztésnek köszönhető. A Banverket és a Vossloh IT szakembereinek kitűnő együttműködése eredményeként a berendezés többhetes hiba nélküli sötétüzemet követően 2002 szeptember 15én teljes biztonsági felelősséggel üzembe mehetett. Az első napokban a berendezést a helyszínen kezelték, folyamatos felügyelet alatt volt, majd ezt követően a kezelést átvette a malmöi távvezérlő központ, kevéssel később pedig már a vonatszámos (automatikus) vágányútállítás is bekapcsolódhatott. A régi jelfogós berendezés még néhány hónapig rendelkezésre állt, azonban bekapcsolására nem volt szükség és ezt követően leszerelték. Mint már említettük, a fejlesztési folyamat gyorsítása érdekében az első verzió reléemulációval készült, és az első üzembe helyezés is ezzel történt. A tapasztalatok kedvezőek voltak, a vasúti forgalmat jelentősen zavaró meghibásodás, így teljes kiesés sem volt, apróbb hibák az első időszakban még léptek fel, de kb. egy év óta semmilyen meghibásodás nem fordult elő, a berendezés helyszíni felügyelet nélkül problémamentesen üzemel. Időközben elkészült a formális specifikáció, annak az implementációja és a tesztjei is megtörténtek. Ez év augusztusában a szoftvercsere fennakadás nélkül megtörtént, és a berendezés minden különösebb gond nélkül üzemel tovább az új szofverrel. Időközben a Vossloh IT egy 25 állomásból álló vonalszakasz biztosítóberendezésének szállítására kapott megbízást Korzikáról, kapcsolódva a VosslohCogifer francia cég korzikai megbízásaihoz. A tervek szerint a berendezés reléemulációval fog készülni. A másik előkészületben lévő pilotprojekt a Deutsche Bahn részére szállítandó kisállomási berendezés, amely a DB nyomógombos biztosítóberendezéseinek (nem spurplan) kiváltására lesz hivatott. Itt szintén a reléemulációs megoldás szerepel a tervek között. 6. Összefoglalás A Vossloh IT kis és középállomások számára kifejlesztett új elektronikus biztosítóberendezése a következő sajátosságokkal rendelkezik: Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Moduláris rendszerarchitektura nyitott illesztő felületekkel A szabványok konzekvens figyelembe vétele Magasfokú paraméterezhetőség Könnyű tervezhetőségv és ellenőrizhetőség Jó karbantarthatóság a szélekörű diagnosztikai és tesztszoftverek segítségével Hosszú idejű alkatrészutánpótlási lehetőség a széleskörűen elterjedt ipari elemek alkalmazása révén Ø Az alkalmazott elemek cserélhetősége az újabb generációs elemekkel (felülről való kompatibilitás) Ezen sajátosságok garantálják a hordozhatóságot (portabilitás), a továbbfejleszthetőséget és a rugalmasságot a berendezés teljes életcikusa során. Ugyanakkor az iparban széleskörben használt elemek alkalmazása csökkenti mind az előállítási mind pedig az életciklus költségeket is.
A berendezés SIL 4 szinten kielégíti az EN 50126/50128/50129 CENELEC szabványok szerinti előírásokat. Magasfokú üzemkészséggel rendelkezik, és alkalmazható nagy forgalomsűrűség mellett egészen 160 km/h sebességig. A rendszer mind szoftver, mind pedig hardver szempontból kétcsatornásan kialakított struktúrát használ. A fő eleme az ipari folyamatirányító rendszerekben széleskörűen elterjedt PLC. A kommunikációs rendszer szintén elfogadott ipari szabványokra épül. Az alkalmazott elemek széleskörű ipari elterjedtsége biztosítja a hosszún idejű alakatrész utánpótlást és garantálja az alkalmazott elemek újabb generációjának a felülről való kompatibilitását
Zusammenfassung ALISTER ist ein neues elektronische Stellwerk auf Basis von Industriekomponenten, das vollständig nach CENELEStandard entwickelt worden ist. Es erfüllt das Sicherheitsniveau SIL4 nach CENELEC mit vollständig diversitären Systemen. In Sveden ist es schon in Betrieb und ist dort flächendeckend Einsatz vorgesehen.
Summary ALISTER is an electronic interlocking system based on industrial components and developed in full complians with CENELEC standards. With its completly diversified system ALISTER fulfils the conditions required FOR CENELEC cesurity level SIL4. In Sweden it in working already.
Irodalom [1] Trog, C. – Gatenfjord, G.: ALISTER–Ein elektronisches Stellwerk für Regionalstrecken. Signal und Draht, (94) 2002, Heft 5. [2] Trog, C. – Eriksson, LH.: Spezifikation von Stellwerkslogik mit formalen Methoden Signal und Draht, (96) 2004, Heft 1+2. [3] Hrivnák, I.: A TranSYS Kft. Fejlesztési projektjei a biztosítóberendezési tervezés és szimuláció területén. Generációváltás a biztosítóberendezések tervezésében, TranSYS Kft. Jubileumi szakmai nap, Budapest 2004. június
Szerzők: dr. Parádi Ferenc 1949ben született Nagytályán. 1972ben szerzett közlekedésmérnöki oklevelet a BME Közlekedésmérnöki karán. 1972 óta a Közlekedésautomatikai Tanszék oktatója, jelenleg egyetemi docensi beosztásban. Doktori oklevelet szerzett 1978ban a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1991ben a Drezdai Közlekedési Egyetemen. 1994óta a TranSYS Rendszertechnikai Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. Cím: TranSYS Rendszertechnikai Kft., 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 2628. EMail:
[email protected]
Dipl.Ing. Carsten Trog Projektleitung und Vertrieb für Stellwerkstechnik und Stellwerkssimulation bei Vossloh SystemTechnik GmbH. Cím: Vossloh Information Technologies, Edisonstraße 3, D24145 Kiel EMail:
[email protected]