Alföld tájtípusai • • • •
Futóhomokos hordalékkúpsíkságok Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok Ártéri síkságok Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok
Kisalföld tájtípusai • Ártéri síkságok • Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok
Ártéri síkságok az Alföldön • Felső-Tiszavidék: Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz • Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy • Alsó-Tiszavidék • BerettyóKörösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó–Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík • Dráva-sík • CsepelMohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík
Az Alföld ártéri síkságai Jászság, Szolnoki-ártér Hevesi ártér, Borsodi-ártér Taktaköz, Bodrogköz Csepeli-sík Solti-sík Kalocsai,Tolnai sárköz
Beregi-sík
Szatmári sík Rétköz
Mohácsi-sziget
Hortobágy
Mohácsi teraszos sík
Nagysárrét, Dévaványai-sík Bihari-sík
Dráva-sík, Dél-Tisza-völgy, Marosszög
Berettyó-Káló köze Körös menti sík
Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai pleisztocénben folyók formálták – Duna menti síkság Dunántúli-khg., Mecsek vízfolyásai – Dráva-sík Dráva, Dél-Baranyai-dombság, Zselic, Mecsek, Villány-hg. vízfolyásai – Felső-Tiszavidék Ős-Tisza, -Szamos, Bodrog „folyói” – Közép-Tiszavidék Észak-magyarországi-középhegység folyói – BerettyóKörösvidék Ős-Tisza ,-Szamos, Körösök, Berettyó – Alsó-Tiszavidék Duna
Középső pleisztocén vízhálózata
Tisza
Duna
Későglaciális vízhálózata Tisza
Duna
Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) • Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások • Duna würm közepe: ÉD-i irány felvétele – Kalocsa-Baja-Zombor süllyedék szerepe – Kanyarogva bevág kiformálja a CsepelMohácsi-síkságot • Tisza-Szamos: süllyedő BeregSzatmári-síkság Ény-nak fordulnak Bodrogköz – Szatmár–Beregi-síkság: kanyarogva feltölt gyakori mederváltoztatások – Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág futóhomokos térszíneinek letarolása elhagyott folyómedrek, hátak – Tisza: Hortobágyon át BerettyóKörösvidék felé tart D-ebbi részen feltölt
Kisar: Tisza-part
Pleisztocén végi/holocén feltöltés
Bodrogköz futóhomok-szigetei
Homokbuckák
Homokbuckák
Pleisztocén vége, holocén • Tisza: TokajSzolnok irány felvétele kanyarogva bevág Borsodi-, Hevesi-, Szolnoki-ártér, Alsó-Tiszavidék kiformálása Árvizek alkalmával vízleadás a folyószabályozásokig a Berettyó–Körös-vidék felé • BerettyóKörösvidék: további süllyedés feltöltődés • Dráva menti síkság: folyásirány-változás Dráva-sík • Szabályozások döntő változások: – Megszűnt az évről-évre ismétlődő vízborítás – Megindult az ártéri területek szárazodása, az ártéri társulások területvesztése, másodlagos szikesedés
Árterületek a szabályozások előtt
• Zselic-Baranyai-dombság, Villányi-hegység és a DrávaSzáva közötti rögvidék között húzódó tektonikus süllyedékben alakult ki
Domborzati jellemzők Alacsony és magas ártéri szintre tagolódnak Jellemző formái • Elhagyott folyómedrek, morotvák: természetes / mesterséges – BeregSzatmári-síkság: Nagy-Éger, Csaroda – Bodrogköz: Tice, Karcsa – Hortobágy: Kadarcs, Hortobágy – Nagy-Sárrét: Kösely
Sárköz • Sió-torkolat • Faddi-Duna
• Folyóhátak: elhagyott folyómedreket kísérik Folyóhátakat fokok és erek tagolják fokgazdálkodás • Sarlólaposok, övzátonyok • Folyóhátak közötti mélyedésekben: mocsarak, lápok – Ecsedi-láp, Nagy-, Kis-Sárrét, Vörös-mocsár
Magas ártér: • Homokkal, lösszel borított teraszmezők
Recens ártéri felszínfejlődés FOLYÓHÁTAK
A fok modellje
A Duna-menti síkság szelvény erekkel és fokokkal
Szatmári-sík elhagyott folyómedrei
Túr
Nagy-Éger
Beregi-sík elhagyott Tisza-medrei
Dédaifőcsatorna
Csaronda
A Szamos a szabályozás előtt (Csengernél)
Bodrogköz elhagyott Tisza-medrei Tice
Karcsa
Elhagyott Tisza-meder a Bodrogközben
Bodrogköz: Karcsa
Hortobágy egykori folyómedrei
Tó, fenék, lapos, rét, mocsár
Berettyó–Körös-vidék elhagyott folyómedrei (medergenerációk)
Az Alsó-Tiszavidék és a Hármas-Körös torkolata (Tiszazug)
A Maros torkolata (Marosszög)
Domborzati jellemzők Futóhomok szigetek • Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy, Duna menti-síkság (partidűnék?), Ormánság, Csepel-sziget stb.
Fiatal pleisztocén teraszmaradvány : Csepel, Sárköz, Mohácsi teraszos sík
Kunhalmok (kurgánok) folyóhátakra, buckákra Eróziós tanúhegyek: Solti-sík Solti- és Tétel-halom Vulkáni hegyek: Beregi-sík: tarpai Nagy-hegy, Tipet-hegy Szik lepusztulási formái: Hortobágy – Szikhát, szikpadka, sziklejtő, sziklapos, szikfenék, szikér, sziktöbör – Kialakulásuk: réti szolonyecek „A” szintjének denudációjával
Bodrogköz: buckás táj
Kunhalmok a Hortobágyon (Zoltai, 1907)
Keresztszelvény Dunaföldvár és Soltszentimre között Solti-h.
Tétel-h.
Tarpai Nagy-hegy (154 m tszf.)
Kaszonyi-hegy
Szikerózió → padkásodás →szikformák • Würm (+holocén) melegebb, szárazabb periódusaiban (boreális)→ elsődleges szikesedés → antropogén hatásra → másodlagos szikesedés → • padkásodás feltételei: – Réti szolonyecek → „A”szint poros, szerkezetnélküli, „B” szint oszlopos → kiszáradás hatására repedezett felszín – Reliefkülönbség → leggyakoribb szikpadkás területek a folyóhátak lejtőin, belvízcsatornák, kubikgödrök közelében • 10–50 cm reliefkülönbség a folyamat megindulása • 50–100 cm reliefkülönbség: látványosabb formák – Nagy intenzitású záporok – Állatok tiprása → szikerózió felgyorsítása
Szikformák kialakulása – Repedések menti lineáris erózó → szikháton szikerek kialakulása – Szikerek peremén szikpadka (2– 3 cm 50cm magas) hátrálásával → sziklanka, sziklapos (szikfenék) – Eredeti felszín: szikhát
Padkás szikesekkel tagolt táj
Padkás szik
Szikerek
Kiszáradt szikerek
Vízzel telt szikformák
Éghajlat • Meghatározó különbségek eltérő fekvés – Csapadék: >700–550 mm Dráva menti síkság Hortobágy – Januári khőm: -4–0 oC Felső-Tisza-vidék Dráva menti síkság – Júliusi khőm: 22–‹20 oC Alsó-Tisza-vidék Felső-Tiszavidék – Hőingás: 24,5 22–23 oC Hortobágy Dráva menti síkság • Közös vonások jobb vízellátottság Kisebb hőingás, magasabb páratartalom, gyakori ködök
Vízrajzi viszonyok • Vízfolyások: folyókban, elhagyott folyómedrekben gazdag táj, szabályozások morotvák – Problémák: ár- és belvízveszély (2010), morotvák vízcseréje, rehabilitációja, eutrofizációja, feliszapolódása • Talajvíz – Általában: 2–4 m, folyóhátakon, homokbuckákon: 4 m, folyóhátak között: 2 m (Ecsedi-láp) – Nagy a vízjáték belvízveszély belvízlevezető csatornák – Sótartalom folyóktól távolodva nő szikesedés Hortobágy, Körös-vidék, Duna menti síkság • Parti szűrésű vizek jelentősek: Dráva-sík, Felső-Tisza-v. • Rétegvíz: változó vízhozam, jelentős: BeregSzatmárisíkság, Duna menti síkság
Holtág a Körösön
Talajtani viszonyok A folyók és a felszín közeli talajvizek befolyásolják: Folyók közelében: nyers öntéstalajok, öntés réti talajok Felszín közeli talajvíz: réti cszj., típusos réti és láptalajok, mocsári erdőtalajok Felszín közeli magas sótartalmú talajvíz: mélyben sós réti cszj, mélyben sós alföldi mészlepedékes cszj, szoloncsák, szoloncsákos szolonyec (Csepel– Mohá-csi-síkság), réti szolonyec ( Hortobágy) Futóhomokon: kovárványos BET, futóhomok váztalaj
Talajtani viszonyok Zonális talajok (erős vízhatás miatt) Intrazonális talajok: – réti talajok, – mocsári erdőtalajok – szikesek: • réti szolonyec (Hortobágy), • szoloncsákos szolonyec (Csepel–Mohácsi-síkság), • szoloncsák (Solti-síkság), • mélyben sós talajváltozatok (réti- csernozjom) Azonális talajok: – nyers öntéstalajok, – humuszos öntés talajok – láptalajok,
Ártéri talajsorok Szolonyec szikesek
IDŐSZAKOS VÍZHATÁS
Szoloncsák szikesek
Réti talajok
Öntés réti talajok AKTÍVAN Nyers és humuszos FEJLŐDŐ ÁRTÉRI öntéstalajok TÉRSZINEK
Lápos réti talajok
ÁLLANDÓ VÍZHATÁS Láptalajok
Nyers öntéstalajok
Réti talajok
Lápok
Szolonyec szikesek
Nyers- és humuszos öntéstalajok (Fluvisol, gleyed cumulic Regosol)
Réti talajok Vertisol, Gleysol
Szikes talajok: szolonyec
A Bodrogköz és a Rétköz talajai
A Hortobágy és a Közép-Tiszai ártér talajai
Növényvilág INTRAZONÁLIS • Ártéri társulások: bokorfüzesek, fűz-nyár, tölgy-kőris-szil ligeterdők • Sziki társulások: mozaikos megjelenés vízellátottság, szikesség foka (Hortobágy) – Nedves sziki rétek: ecsetpázsitos, csetkákás, hernyópázsitos, mézpázsitos – Száraz szikes puszták: gyengén szikes, ürmös szikes puszta, vakszik – Tatárjuharos sziki tölgyes (Ohat, Újszentmargita) AZONÁLIS Tavi, lápi társulások: hínártársulások, nádasok, magassásoszsombékosok, láp- és mocsárrétek, láperdők (fűz, nyír, éger)
Ártéri társulások Fűz/nyár liget
Zátony és /iszapnöv.
Tölgy/kőris/szil
Bokorfüzes
Fűz/nyár liget
Kaszálórét
Fűzláp
Égerláp
Legelő
Dagadóláp
Meghatározó tényező: talajvíz mélysége – elárasztás időtartama: felszín magasság
Zátonyok, szigetek pionír felszíneinek növényzete (eltűnőben, ritka: szabályozások következtében)
Fűzláp, bokorfüzes
Égerláp
Puhafás galériaerdő (Háros-sziget –Bp.)
Keményfás (tölgy-kőris-szil) liget Fás legelő (Beregi-sík,Márokpapi)
Kaszálórétek, láprétek
Csaroda: Bábtava
Jégkorszaki maradványnövényzet tőzegmohaláp:
Gyapjúsás
tőzegpáfrány,tőzeg-eper, gyapjúsás, nyír
Tőzegeper
Jellegzetes ártéri fajok Tisza parti margitvirág
Csermelyciprus Ligeti szőlő
Ártéri erdők reliktumfajai bükk-I fázis hűvösebb, nedvesebb időszakából (ÉKAlföld, Dráva-sík) Az alföldi gyertyános-tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligetek montán elemei: • kapotnyak (Asarum europaeum), • sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), • erdei madársóska (Oxalis acetosella), • erdei szélfű (Mercurialis perennis), • enyves zsálya (Salvia glutinosa), • hegyi veronika (Veronica montana) stb.
Elszikesedett árterek
Sziki specialista fajok (halofitonok): Bárányparéj,
Erdélyi sóballa
Jellemző sziki fajok: Sóvirág
Sziki őszirózsa
Sárga billegető
ugartyúk
Széki lile
bíbic
Hortobágy madarai Sziki pacsirta
daru
Mocsári kosbor
(Orchis laxiflora)
Kékperje
(Molinia coerulea)
A császártöltési Vörös-mocsár
Hortobágy nyáron
Tájhasználat • Eredeti társulások helyett: rétek, legelők, alacsony termőképességű szántók • EU változások erdősítés ( őshonos jelenleg a Tisza árterén: nemes nyár, akác > 44%) + rétek, legelők, tározók • Szennyező források: erős műtrágyázás, üdülők, strandok, vadkemping, motorcsónak Állatvilág páratlan gazdagság Természetvédelem DunaDráva NP, Hortobágyi NP, KörösMaros NP, Szatmár Beregi, TokajBodrogzugi, Kesznyéteni, Borsodi Mezőség, Pusztaszeri, Mártélyi TK
Hullámtér: erdők, gyepgazdálkodás Mentett árterek: mezőgazdaság, gyepgazdálkodás
Magyar sóvirág (Limonium gmelini) a Hortobágyon
Újszentmargita: tatárjuharos sziki tölgyes
Medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságok az Alföldön Észak-alföldi hordalékkúpsíkság Pesti hordalékkúpsíkság
Fekete-víz síkja
Az Alföld medenceperemi (teraszos) hordalékkúp-síkságai Pesti hordalékkúpsíkság Hatvani-sík
Tápió-vidék Gyöngyösi-sík Harangod Sajó-Hernád-sík Borsodi-Mezőség Hevesi-sík
Fekete-víz síkja
Pesti-síkság teraszai
A Csepel-Mohácsi sík
Felszínfejlődés • Pleisztocén: Észak-magyarországi-középhegységből kifutó vizek
hordalékkúp-sorozatot építenek
– Észak-alföldi hks: Tápió-vidék Tápió Hatvani-sík Galga, Zagyva Gyöngyösi-sík Tarna és a Mátrából kifutó patakok Hevesi-sík Laskó, Eger Borsodi-Mezőség Bükkből kifutó patakok Sajó–Hernád-sík, Harangod Sajó, Hernád !Kettős hordalékkúprendszer! 20-200 m folyami kavics homok Würmben újabb hordalékkúpok
Felszínfejlődés – Pesti hordalékkúp-síkság: Duna I–V. sz. hordalékkúp-terasz – Fekete-víz síkja: Zselic, Dél-Baranyai-dombság felől kifutó patakok
• Pleisztocén végén: vízfolyások bevágódnak hordalékkúpjukba ártéri síkságok formálódnak Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík nagy része stb. magasabban maradt felszíneken: eolikus felszínformálás futóhomokmozgás és/vagy löszképződés
Domborzati viszonyok • Ártéri, futóhomokos és löszös síkság domborzati elemei keverednek medenceperemi hordalékkúp-síkságok egyedi vonásaival Ártereken: holt medrek, morotvák tagolják: Hatvani-sík középső sávja, Gyöngyösi-sík, Fekete-víz síkja, Kiemeltebb részeken: lösszel fedett/ fedetlen futóhomok-formák Tápióvidék, Hevesi-homok-hát, Hatvani-sík és kissé tagolt löszfelszínek Borsodi-sík • Észak-alföldi hordalékkúp-síkság egyéni arculatát – Tölcséresen kiszélesedő völgykapuk (hegylábi ter-ről kilépve) – Sekély völgyek, enyhén domborodó széles völgyközi hátak • Pesti hordalékkúp-síkság: Duna teraszok (5); idősebbek völgyekkel szabdaltak
Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés
Vízrajz • Számos folyó és patak szeli át • Állóvizei kisméretűek nem számottevőek SajóHernád-sík kavicsbánya-tavak • Talajvíz: változó mélységű (26 m) tájtípus-függő Pestisíkság legidősebb teraszai alatt 10m • Rétegvíz-készlet: változó legnagyobb vízhozam: SajóHernád kavicsos hordalékkúpján
Nyékládháza: bányatavak
Talajtani viszonyok • Mozaikosság: - Ártéri területeken öntéstalajok, vízhatású talajok - Lösszel fedett részeken csernozjomok - Futóhomokon kovárványos BET, futóhomok váztalaj - Kuriózum: kerecsendi fésűs (tundra) talaj • Átmenetiség: dombságok szomszédságában: csernozjom BET, barnaföld
Kerecsendi „fésűs” /tundra/ talaj
Növényföldrajzi viszonyok • Tájtípusoknak megfelelően változó eredeti vegetáció – Legalacsonyabb, ártéri területeken: lápi, ártéri, sziki társulások (Ócsai TK, Csévharaszti borókás, Erdőtelki égerláp) – Löszös felszíneken: löszre jellemző társulások (Kerecsendi erdő) – Homokterületeken: futóhomokra jellemző társulások • Jelenlegi földhasznosítás – Ártéri területeken: szikes rétek, legelők (Turai legelő) – Magasabb térszíneken: szántók + szőlő és gyümölcs – Eredeti vegetáció szigetszerű maradványaival
Környezet-, és természetvédelem • Változatos táji adottságok/területhasznosítás eltérő problémák • Pesti hordalékkúp-síkság főváros és agglomerációja/ rekreációs övezete – Beépített területek térnyerése, tájromboló „hétvégi házak” – Hiányos infrastrukturális beruházások
– Feladat: a biológiai sokféleség megőrzése
A Kisalföld tájai • • • • •
A dunai medencesor második legnagyobb tagja Legkisebb kiterjedésű nagytájunk Brucki és Dévényi-kapu, Visegrádi-szoros Ny-on átnyúlik Au-ba, É-i része Szlovákia… Minden síksági tájtípus előfordul, de javarészt csak színezőként… • Középtájai: Győri-medence Marcal-medence Komárom-Esztergomi-síkság
Pontosan fele Szlovákiához tartozik – a Csallóköz a Szigetköz iker-kistája, a Győri medence párja a Mátyusföld a Marcal-medencéé a Nyitra-völgye…
A Fertő-tótól Esztergomig és a sümegi vár lábáig terjedő legkisebb nagytájat három középtáj és 12 kistáj alkotja
Száraz szavanna klímán bérbaltavári fauna Mozgások bazalt a Rába-vonalnál
KomáromEsztergom között vízválasztó!
Keszthely-Gleichenberg hátság
Ártéri síkságok a Kisalföldön • Legelterjedtebb (Győri-medencében: Szigetköz, Csallóköz, Mosoni-sík, FertőHanság-med., RábaköZ Marcal-medencében: Marcal-völgy) • Felszínfejlődés: Duna és mellékfolyói, süllyedő térszínek (Győri-m.) Pleisztocén és holocén: nagy tömegű hordalék hordalékkúpok formálása >> eolikus fsz-formálás Folyószabályozások
Domborzat • Szigetköz: Duna alacsony ártér (középvíznél 1-2 m-rel magasabb), holtágak és meanderek hálózata • Mosoni-sík: fiatalabb dunai hordalékkúpon Mosoni-Duna mentén hasonló domborzat K-i felén homokbuckákkal tagolt vizenyős ter. Ny-i felén löszös iszappal fedett, tagolatlan magas ártéri síkság LegNy-abbra: Lajtazug • Rábaköz: javarészt Rába kavicstakaró kö és D-i része ártéri helyzetű tökéletes síkság, szárazra került folyómedrekkel és csatornákkal tagoltan É-on löszös homokkal borított homokbuckák és vizenyős mélyedések
• Fertő-Hanság-m.: Duna és a Rába-Répce hord-kúpja által elgátolt süllyedék Északi-Hany – gorondsor, Bősárkányi-kapu – Déli-Hany törésekkel determinált fiatal süllyedék: Fertő-medence
• Marcal-völgy:
alacsony > és magas ártéri síkság tagolatlan felszín
Éghajlat • Ny-felé erősödő atlanti hatás kiegyenlítettebb, hosszabb vegetációs periódus enyhe telek (0– -1°C), nyáron hűvös óceáni légtömegek felhőzet, napsütéses órák száma… 600 mm 700 mm • „legszelesebb” tájunk kevés ködös nap
Vízrajz • Felszíni és felszín alatti vizekben leggazdagabb… (Mosoni-Duna Duna; Rábca, Répce, Gyöngyös, Marcal Rába • Duna szabályozása (közlekedés, Bős-Nagymaros) • Hanság lecsapolása (1500 km) Tavak, fertők, mocsarak, • Bel- és árvízmentesítés lápok területe csökken Legmélyebb részekben ma védett tavak (Barbacsi-tó) • 20-200 m vastag kavicsos üledék édesvíz-raktár, gazdag termálvízkészlet • Felszín-közeli talajvíz (2 m – 6 m (Mosoni-sík)), folyók közelében nagy ingadozással, horizontális mozgással
• Fertő-tó: - Közép-Európa 3. ln. tava - medencéjét árkos süllyedés és szél-kifúvás formálta - vele összefügg az egykori hansági lápvidék, de már csak foltokban látható - síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője - kora kb. 20 000 év - A történelem során többször kiszáradt, legutóbb teljesen: 1868-1872 közötti években sekély, nagy vízszintingadozás és magas sótartalom - Főleg a déli oldalon gyors ütemben nádasodik el ~240 km összhosszúságú „úthálózat”
• Hanság: Hordalékkúppal elzárt, korlátozott lefolyású medence korábban erdős láp, ma kultúrtáj (lecsapolva) 17-18.sz-ig a Fertővel egységes, > 600 km2 kiterjedésű vízivilág 1912: mexikópusztai (fertőújlaki) zsilip választotta szét
• Szigetköz, Csallóköz: Öreg- és Mosoni-Duna (– Kis-Duna); szinte áttekinthetetlen vízhálózat, különleges ökoszisztéma
Nyirkai-Hany, láprekonstrukció
Talajok Folyók és felszín alatti vizek közelsége • Szigetköz: réti öntéstalajok • Rábaköz: öntés és réti talajok, típusos réti, lápos réti és kotus láptalajok • Marcal-völgy: lápos réti talajok, peremeken (ahol a tjvíz mélyebben): réti cszj-ok. • Fertő-Hanság med.: láptalajok • Mosoni-sík: nagyobb vízállású helyekencszj-ok Tőzeg: magas tjvízállású, lefolyástalan ter. egész évben telített talajok növ.maradványok nem bomlanak le, felhalmozódnak 3-6 m vastag is lehet. Vízeltávolítás kiszárad, megkezdődik a szervesanyag-lebomlás összeesik
Élővilág • Gazdag és változatos a vízi, mocsári, lápi és ártéri élővilág FHNP, Szigetközi TK Szigetközben alakult ki az ártéri vegetáció leggazdagabb sorozata: Iszaptársulások parti füzesek cserjések bokorfüzesek fűz-nyár ligeterdők, folyók szállította hegyi fajok (tűzliliom)
A Hanság őrzi az ősi növényzet legtöbb emlékét: Lápi nyúlfarkfüves üde lápok, kékperjés láprétek, magassásos rétek, náddal kevert fűzlápok, égeres láperdők Jelentős mezőgazdasági hasznosítás rétgazdálkodás, szántóföldek (86%)
Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkságok a Kisalföldön • Marcal-medence (Kemenesalja, Pápa-Devecseri-sík) • Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, IgmándKisbéri-medence, Almás-Táti-völgy) Máytusföld Nyitramenti-sík Garammenti-hátság Ipolymenti hátság
Domborzat • Marcal-medence Marcal-völgytől K-re bakonyi patakok hordalékkúpjai (löszös lejtőül-el fedett) PápaDevecseri-sík Bakony felé magasabb, eróziósan tagolt DNy-on enyhén tagolt, + Somló Marcal-völgytől Ny-ra a Kemeneshát lejtősödése, eróziósan letarolt: Kemenesalja Fsz-én 20-30 m homokoslöszös-iszapos réteg Ság-hegy
• Komárom-Esztergomi-síkság „Többemeletes táj”: Duna árterét kísérő lapos homokos hordaléksíkság Duna-teraszokból megmaradt szigethegyek (IV) hullámos felszínű eróziós medencesíkság (IKm) Győr-Tatai-tv jégkor első felében felhalmozódott kavicsanyagból Ny-on 140-150 m magas, széles teraszszint K felé elkeskenyedik apró ovális, 200m magas hegyek egykor egységes teraszt a Dtúli khg. folyói darabolták fel
Almás-Táti-völgy: Gerecse felől lépcsősen leereszkedő Duna-teraszok magasabb térszín szabdalt, alacsonyabb összefügg Felszínükön lösz, néhol édesvízi mkő Igmánd-Kisbéri-medence: tájképi elemek látványos keveredése eróziós és deráziós völgyekkel dombsorokra tagolt med. D-i peremén hordalékkúpsíkság, É-i fele löszös medencesíkság
Éghajlat Eltérő vonások különböző fekvés
Szeles vidék – mégis kevés a homokforma – nedves volt az eolikus formák kialakulásához… Kevés ködös nap!
Magyarországi szélkerekek 80%-a a Kisalföldön! („szélparkokban”)
A nagytáj középső-déli részén hosszabb a vegetációs időszak
Vízrajz • Medenceperemi helyzetek mögöttes hegységekből érkeznek a vízfolyások Pápa-Devecseri-sík főbb patakjai az É-Bakonyból Komárom-Esztergomi síkság: Cuha, Concó, Által-ér • Tatai Öreg-tó, mesterséges • Kemenesalja termálvize akár 80°C (középidei ül.-ből) • Talajvíz domborzatfüggő Duna árterén pl. 2 m, szigethegyek alatt 10-15 m • Parti szűrésű vizek!! • Gerecse előterében karsztvíz • Rétegvizek felsőpannon homokos ül.-ből
Talajok • Változatos domborzat, jelentős vízhatás tarka talajtani kép • Magas vízállású völgytalpak medenceperemek: nyers öntés-, öntés réti, réti talaj, réti és mészlepedékes cszj, cszj bet, barnaföld, abet
Növényzet Eredeti növénytakaró (vízfolyások, talajvíz függvényében): bokorfüzesek, ártéri ligeterdők, néha lápi társulásokkal váltakozva
Szántóföldi művelés maradványokban: homok és löszpusztai társulások, tatárjuharos tölgyesek, cseres és gyertyános tölgyesek
Homoki tölgyes, tatárjuharos tölgyes után kb. 180 m tszf: CSERES-TÖLGYES !!!
Nyúli lösz-szurdik eleje Löszpincék!! (150 m-es, U alakú is!)
Egy félig Magyarországhoz tartozó, - hordalékkúpok által feltöltött idős süllyedék terület - gazdag felszíni és felszín alatti vízkészlet - határozott az óceánikus hatás, kiegyenlítettebb klíma, szél
• • • •
Arrabonától az Opel Művekig Egyenletesebb gazdasági fejlődés Intenzíven művelt kulturtáj, vízhez kötött természeti értékek Fejlett infrastruktúra, képzettebb munkaerő, nagyobb tőkeerő
Tatai Kálvária-domb Középidő (210-66 mió év) rétegsora
