ALAPSZABÁLY
Az egyesület neve:
Nemzetközi és Szakszervezete.
Rövidítése:
NeHGOSZ.
Jogállása:
A munka világában működő érdekképviseleti Szakszervezet.
Működési területe:
Országos, munkahelyi, területi csoportjai útján.
Székhelye:
H-3400. Mezőkövesd, Bokréta utca 2.
Képviselő:
Hivatásos
Gépkocsivezetők
Országos
A Szakszervezet Elnöke egy személyben.
A szakszervezet célja és működésének alapelvei: 1. A szakszervezet célja tagjainak egyéni és kollektív érdekvédelme és érdekképviselete. Szakszervezet elsődleges feladata szakmánk országos és munkahelyi szintű érdekvédelme. Ennek megvalósítása érdekében megkülönböztetett figyelmet szentel a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló tényezőknek, a munkahelyi biztonság megteremtésének, valamint a munkavállalói jogok biztosításának. 2. A szakszervezet működésében és szervezetében a következő alapelveket érvényesíti; a.- demokratizmus a tisztségviselők megválasztásában és a határozataiban, b.- szolidaritás a szakszervezet tagjai között, c.- nyilvánosság a döntéshozatalban és a működésben. 3. A szakszervezet független a politikai pártoktól és a munkáltatóktól. 4. A szakszervezet céljai megvalósítása érdekében kész együttműködni minden más, munkavállalói érdekvédelemmel, foglalkozó szervezettel.
I. fejezet: A TAGSÁG I./1. A Szakszervezet tagja lehet: a.- minden olyan munkavállaló, aki a nemzetközi és belföldi fuvarozás, illetve nemzetközi és belföldi személyszállítással foglalkozó, bármely munkáltatónál hivatásos gépkocsivezetői munkakört tölt be, munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében,
1
b.- minden olyan munkavállaló, aki a nemzetközi és belföldi fuvarozás, illetve nemzetközi és belföldi személyszállítással foglalkozó, bármely munkáltatónál, mint alkalmazott és (fizikai, szellemi) munkakört tölt be, munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, c.- aki korábban nemzetközi és hivatásos gépkocsivezetői munkakört töltött be a belépését megelőzően legalább összesen 365 napot -, s most más munkakörben dolgozik, de a nemzetközi és belföldi-fuvarozó, illetve nemzetközi és belföldi-személyszállító szakmában, d.- aki hivatásos és nemzetközi gépjárművezetői jogosítványt szerzett, s jelenleg valamely nemzetközi és belföldi személyszállítással, illetve nemzetközi és belföldi fuvarozással foglalkozó vállalatnál gépjárművezetői beosztásra vár, e.- az a nemzetközi és hivatásos belföldi gépkocsivezető, aki vállalkozói igazolvánnyal tevékenységet folytat, de nem munkaadó, f.- azok a szakszervezeti tagunk/tagjaink, akik az előbb felsoroltaknak megfeleltek, a nyugdíjba vonulásuk után is megőrizhetik tagsági viszonyukat. I./1.1. Az Alapszabály lehetővé teszi, hogy a NeHGOSZ tagjai egyidejűleg más érdekképviseleti szakszervezet/ek/nek is tagjai lehetnek. I./1.2. Pártoló tag lehet az, a személy, aki a nemzetközi és belföldi fuvarozó, illetve nemzetközi és belföldi személyszállítás szakmában van foglalkoztatva, de nem gépkocsivezető munkakörben. Szintén pártoló tag lehet az, aki más szakszervezetnek is tagja, de nem gépkocsivezető munkakörben tevékenykedik. A pártoló tag a Küldöttgyűlésen mondhatja el véleményét, javaslatát és a Küldöttgyűlésen szavazásra terjesztheti be. I./1.3. A kettős tagsággal bírók és a pártoló tagok nem kaphatnak a NeHGOSZ-ban vezető szerepet. Vezető szerepnek számít a NeHGOSZ Elnökségi és csoport Ügyvezető Testületi tagság. I./1.4. Nem lehet a szakszervezet tagja, aki bármilyen szinten és módon munkáltatói jogokat gyakorol vagy tulajdonosa (részben vagy egészben) nemzetközi szállítmányozása tevékenységet végző vállalkozásnak. I./1.5. A taggá válás érdekében a jelentkezőnek belépési nyilatkozatot (a minta csatolva a mindenkor érvényes Alapszabályhoz) kell tennie. A nyilatkozatot a NeHGOSZ Elnökség vagy a NeHGOSZ Csoportok Ügyvivő Testülete fogadja el. Az elfogadásról vagy elutasításról a jelentkezőt írásban értesíteni kell. Az ilyen döntést nem kell indokolni. A mindenkor érvényes tagjegyzéket a csoportoknál az ellenőrzési ügyvivőnek, csoportokon kívül és összességében az Alapszabály szerinti NeHGOSZ képviselőnek kell vezetnie. I./2. A tagsági viszony megszűnik: a.- a tag halálával, b.- a szakszervezet megszűnésével, c.- a tag kilépésével, d.- a tagsági viszony elvesztésével, e.- kizárással.
2
I./2.1. A tag halálával és a szakszervezet megszűnésével automatikusan megszűnik a tagsági viszony. I./2.2. A tag kilépés esetén a tag írásbeli bejelentésére, a nyilvántartásra kötelezett szervek törlik a szakszervezet sorából. I./2.3. A tagsági viszony elvesztésével szűnik meg a tagság abban az esetben, ha a tag 60 napon belül önhibájából nem rendezi a tagdíjhátralékát. Erről a tagot írásban kell értesíteni az utolsó elmulasztott tagdíj befizetési időponttól követő 60. nap után. I./2.4. Aki az Alapítólevéllel, Alapszabállyal, illetve a szakszervezet céljaival ellentétes magatartást tanúsít, az a szakszervezetből kizárható. A kizárásra a tag csoportjának Taggyűlése jogosult. A kizárás nyílt vagy a tag kívánságára titkos szavazással történik. A kizáráshoz a csoport teljes tagsága több mint 50 %-ának egyetértése szükséges. A tag a kizárás ellen panasszal élhet az Ellenőrzési Bizottságnál írásban. I./2.5. A munkahelyi vagy területi csoportba nem tartozó egyéni tagot az I./2.4. pontban taglalt tevékenység esetén az Elnökség zárhatja ki a szakszervezetből. A kizárt tag az Ellenőrzési Bizottsághoz fordulhat panasszal, s kérheti a bizottságot, hogy a kizárás jogosságát, Alapszabályszerűségét vizsgálja meg. I./2.6. A szakszervezetünk célját és működését el nem fogadó tag, vagy tagokat, tisztségviselőket függetlenül milyen csoportokhoz tartozik/nak a rendkívüli elnökségi ülés felfüggesztheti és az Ellenőrzési Bizottságnál, kezdeményezi a kivizsgálást. I./3.A tagok jogai és kötelességei: I./3.1. A szakszervezet tagjai jogosultak: a.- A szakszervezeti üléseken (Csoport Taggyűlésen vagy Küldöttgyűlésen közvetlenül, továbbá Küldöttgyűlésen, Elnökségi ülésen, Csoport Ügyvezető Testületi ülésen képviselői útján közvetve) részt venni, b.- az üléseken (és azon kívül is) javaslatokat tenni, c.- szavazati jogukat gyakorolni, d.- szakszervezeti tisztségeket betölteni, e.- a szakszervezet működéséről, pénzügyeiről (a beszámolók közötti időszakban is) tájékoztatást kapni, a tisztségviselőket beszámoltatni, f.- munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben védelmet és képviseletet kérni, g.- csoportokat alakítani és ott csoport tisztségviselők megválasztását, leváltását kezdeményezni, a csoport tevékenységében részt venni, h.- másik tag kizárását kezdeményezni, i.- az Alapszabály módosítását - kollektívan - kezdeményezni, az elfogadott Alapszabállyal szemben észrevételeket tenni. I./3.2. A szakszervezet tagjai kötelesek: a.- az Alapszabályt betartani, 3
b.- a szakszervezet célkitűzéseit szem előtt tartani és megvalósításukat aktívan elősegíteni, c.- a tagdíjat rendszeresen fizetni. II. fejezet: A SZAKSZERVEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE a.- Munkahelyi vagy területi csoportok és szerveik (taggyűlés) a csoportok külön Működési Szabályzata szerint megválasztva és működtetve, b.- Küldöttgyűlés, c.- Elnökség, d.- Ellenőrzési Bizottság és más eseti bizottságok, e.- Csoportba nem szerveződő tagság. II./1. A munkahelyi vagy területi csoportok: II./1.1. A tagok közös érdekeik képviseletére munkahelyi vagy területi alapon csoportokat alakíthatnak. II./1.2. A szakszervezeti csoportok önálló döntéshozó, érdekvédő, érdekegyeztető és érdekképviselő egységek. A csoportok - a szakszervezet Alapszabályával összhangban - önállóan alakítják ki szervezeti és működési rendjüket, választják meg képviselőiket. Szakszervezeti csoportként működik az önálló szakszervezet nyilvántartásába vett egyesület is, amelyik elfogadja a NeHGOSZ Alapszabályát. Ilyen esetben a szakszervezet saját Alapszabályát, Működési Szabályzatként kell figyelembe venni. II./1.3. Szakszervezeti csoport akkor alakítható, ha ezt legalább 10 szakszervezeti tag, alapító nyilatkozatban kinyilvánítja. II./1.4. Csoport alakuláskor a tagok - a helyi körülményeknek megfelelő - Működési Szabályzatot fogadnak el.
II./1.5.
A csoport megalakulását a NeHGOSZ elnöksége fogadja el. Az alakulást követően, az elfogadott Működési Szabályzat egy példányát, és a Küldöttgyűlésen, vagy csoport gyűlésén megválasztott személy nevét át kell adni a NeHGOSZ Ellenőrzési Bizottságának. II./1.6. Azok a szakszervezeti csoportok, származtatott önálló jogi személyekként működhetnek, melyeket a NeHGOSZ-nak nyilvántartásba kell vennie, a feltételek megléte és a jogi személyiség megállapítása, az Elnökség feladata, származtatott önálló jogi személyiséggel az Alapszabály szerint létrehozott munkahelyi és területi csoportok rendelkeznek. Az Elnökségnek azt kell kivizsgálnia, hogy ezek a 4
csoportok megfelelnek az Alapszabály II./1. pontjai rendelkezéseinek. Amelyek önálló ügyintézővel és képviseleti szervvel rendelkeznek, azaz megfelelnek az Egyesülési jogról szóló törvény 2. szakasz (4) bekezdésének, önálló jogi személyként működhetnek. II./1.7. A csoport bírósági nyilvántartásba vételére nincs szükség. II./2. Küldöttgyűlés: II./2.1. A Küldöttgyűlés a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve, mely a munkahelyi, területi csoportok által választott képviselők összességéből, illetve küldöttekből áll. A csoport a csoport-képviselőjén kívül minden 50 tagja után további egy fő küldöttet delegálhat a Küldöttgyűlésbe. Tehát pl. egy 52 tagból álló csoport összesen két küldöttet delegálhat a Küldöttgyűlésbe. II./2.2. A testület létszáma változó, amely megegyezik a létező, az Ellenőrzési Bizottsághoz bejelentett tagcsoportok számával. A meghirdetett esedékes Küldöttgyűlésen azok a csoport-küldöttek vehetnek részt, akiknek a nevét 15 nappal a Küldöttgyűlés előtt írásban közölték az Ellenőrzési Bizottsággal. A Küldöttgyűlés megnyitása előtt az Ellenőrzési Bizottság elnöke az Alapszabály szerint bejelenti a küldöttek létszámát és megállapítja, hogy a Küldöttgyűlés határozatképes-e. II./3. Elnökség: II./3.1. Az Elnökség a Küldöttgyűlések közötti időszakban a Szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve. II./3.2. Az Elnökség a Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, két alelnökből és két elnökségi tagból (összesen 5 fő) áll. Elnökségi tagságra minden NeHGOSZ tag választható, akinek egyébként a tisztségviselését az Alapszabály nem korlátozza. A választott tisztségviselők mandátuma öt évre szól. A Küldöttgyűlés az Elnökségi tagság betöltéséhez 3-fő póttagot választhat. Az elnökségi tagok kiesése esetén, a megüresedett helyre, a póttagok közül beléphet, sorrendben az a póttag, aki a legtöbb szavazatott kapta, póttaggá választásakor. A póttag behívásáról az elnökségnek kell gondoskodnia.
II./.3.3. Az Elnökségi tisztséget viselő tagjai: a.- elnök b.- általános alelnök c.- szervezési alelnök II./3.4. Az Elnökség feladata a Küldöttgyűlés határozatai és keretein belül a döntéshozatal és a szakszervezet mindennapi feladatainak ellátása.
5
II./4. Ellenőrzési Bizottság: II./4.1. Az Ellenőrzési Bizottságot a Küldöttgyűlés választja. Az Ellenőrzési Bizottság tagja nem lehet a Küldöttgyűlés delegáltja. Tagjainak száma 3 fő. A bizottság mandátuma öt évre szól. II./4.2. A bizottság tagjai maguk közül szóvivő feladatokra elnököt választanak. Az elnököt akadályoztatása esetén bármelyik bizottsági tag helyettesítheti. II./4.3. Minden választást az Ellenőrzési Bizottság bonyolít (választásokat kiírja, a szavazást felügyeli, a szavazatokat összegyűjti és értékeli, az eredményt közzéteszi, a panaszokat rövid úton orvosolja, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a Küldöttgyűlés elé terjeszti) le. II./4.4. Az Ellenőrzési Bizottság működésével szemben panaszt a Küldöttgyűléshez kell beterjeszteni. II./5. Csoportokba nem szerveződő tagság: II./5.1. Mivel a NeHGOSZ-on belül munkahelyi, illetve területi csoportok alakítása nem kötelező, ennek a tagsági résznek a képviseletére három tagot kell választani, hogy a csoportokon kívüli érdekeiket a Küldöttgyűlésen képviseljék. II./5.2. A csoportokban nem szervezett tagok érdekvédelmét helyenként, esetenként, megválasztott képviselő látja el a munkáltatóval szemben. A tagsági jogok nem ruházhatók át, annak meghatalmazásával történő más tagra való átruházása nem megengedett. II./5.3. A választás történhet a nem csoportokba szervezett NeHGOSZ tagok körében lebonyolított választással vagy a Küldöttgyűlés döntése szerinti meghívással. A tagok általi választás során egy-egy csoporton kívüli küldött delegálásához minimum 50 tagi szavazat szükséges. II./5.4. A nem csoportokba szervezett NeHGOSZ tagságot képviselő küldöttek kapcsolattartását a tagsággal a Küldöttgyűlés Ügyrendje Szabályozza. III. fejezet: A SZAKSZERVEZET MŰKÖDÉSE III./1. Általános alapelvek: III./1.1. A NeHGOSZ mindenkori megválasztott Elnöke, tevékenységét megbízással vagy munkaviszonyban végzi. A munkaadója és munkáltatói jogok gyakorlója a Küldöttgyűlés az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban. Az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság tagjai a munkájukat csak társadalmi megbízatásként láthatják el és ezért a munkáért semmiféle címen, nem részesülhetnek díjazásban. Természetesen a 6
feladatok elvégzéséből fakadó költségeiket a szervezet köteles megtéríteni. A költségviselés alapelveit és a felhasználás eseti feltételeit a Küldöttgyűlés Ügyrendje határozza meg. III./1.2. A szakszervezet Elnöke nem lehet a tagcsoportok által esetenként létrehozott bizottság tagja. III./1.3. A testületek (csoportoknál Taggyűlés, Küldöttgyűlés, Elnökségi ülés, Ellenőrzési és más bizottsági ülések) határozataikat - a személyi ügyek kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozzák. Személyi ügyek esetén 2/3-os minősített és az érintett, vagy a szavazók kérésére titkos szavazás elrendelése szükséges. III./1.4. Érvényes határozatot akkor lehet hozni, ha a döntéshozásban az adott testület létszámának több mint 50%-a részt vesz. III./1.5. A pártoló tag bizottsági tagságot és tisztségeket nem tölthet be. III./1.6. A Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság ügyrendje kizárólag ügyviteli kérdéseket szabályozhatnak (pl. levezető elnök személyének megválasztása, felszólalások rendje, döntéshez szükséges dokumentumok megküldése, jegyzőkönyvvezetés, határozatok nyilvántartása, dokumentumok kezelése, költségtérítés, stb.) III./2. A csoportképviselő feladatai: III./2.1. A csoportképviselő önállóan képviselheti a csoport tagjait mindazon ügyekben, melyek csak az adott csoport tagságát érintik. III./2.2. A tagság más csoportjait is érintő állásfoglalás előtt a csoportképviselő köteles kikérni az Elnökség vagy a Küldöttgyűlés véleményét, s az ott elfogadott álláspontot képviselni. III./2.3. A csoportképviselő köteles a csoport tagjainak érdekképviseletét minden körülmények között ellátni. III./3. A Küldöttgyűlés: III./3.1. A NeHGOSZ rendes Küldöttgyűlése ötévenként ülésezik. III./3.2. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt legalább két csoport, az Elnök vagy az Ellenőrzési Bizottság kéri az ok megjelölésével.
7
III./3.3. A Küldöttgyűlés összehívásáról a tagságot - a gyűlést összehívó - a Küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal köteles értesíteni, nyilvános hirdetmények, valamint csoportképviselők útján a téma, a napirend, a hely és az időpont megjelölésével. III./3.4. A Küldöttgyűlésre való delegálás szabályait a II./2. 1. pont tartalmazza. III./3.5. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Személyi ügyekben titkos szavazást kell elrendelni. III./3.6. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a delegált küldöttek több mint 50%-a jelen van. III./3.7. Ha valamely kérdésben nem sikerült érvényes határozatot hozni (vagy ha a Küldöttgyűlés eleve határozatképtelen), akkor 3 héten belül újra össze kell hívni a Küldöttgyűlést. Ha a megismételt Küldöttgyűlésen a lehetséges küldöttek 25%-a jelen van, érvényes határozatokat hozhatnak. A 25%.ot személyekre átszámolva felfelé kell kerekíteni. III./3.8. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.- az Alapszabály elfogadása és módosítása, b.- saját ügyviteli rendjének (Ügyrend) a létrehozása és elfogadása, c.- a szakszervezet tevékenységi, érdekképviseleti programjának elfogadása, d.- a tisztségviselők megválasztása (Elnökség, ellenőrzési és eseti bizottságok), leváltása, lemondások elfogadása vagy visszautasítása, e.- az Elnökség és az Ellenőrzési Bizottság részére feladatok meghatározása, f.- eseti bizottságok létrehozatala, g.- a munkahelyi és területi NeHGOSZ csoportok megalakulásának tudomásul vétele, h.- a szövetségekhez való csatlakozás, kiválás, i.- a pénzügyi beszámoló és terv elfogadása, j.- az elfogadott Alapszabállyal kapcsolatban tett tagsági észrevétel alapján az Alapszabály felülvizsgálata és szükség esetén módosítása. III./4. Az Elnökség feladatai: III./4.1. Az Elnökség szükség szerint ülésezik, de minden negyedévben köteles rendes ülést tartani. Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti bármelyik csoportképviselő, Elnökségi tag vagy az Ellenőrzési Bizottság. III./4.2. Az Elnökség összehívása az Elnök feladata.
8
III./4.3. Az ülések összehívása előtt legalább 30 nappal írásban kell értesíteni az Elnökség tagjait a téma, a hely és az időpont megjelölésével. Az értesítéssel együtt el kell juttatni a képviselőkhöz az ülésen sorra kerülő témát, döntés-előkészítő anyagát, mely világosan megfogalmazza a döntési alternatívákat. III./4.4. Amennyiben az ülés összehívására valamely csoportképviselő kérésére kerül sor vagy valamely csoportot érint az ülés, akkor tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett csoport képviselőjét is. III./4.5. Az öt tagú Elnökségből legalább három főnek jelen kell lenni ahhoz, hogy érvényes döntést lehessen hozni. Az Elnökség döntéseinek érvényességéhez a jelenlévők több mint 50%-ának egyetértése szükséges. III./4.6. Az Elnökség hatáskörébe tartoznak a következő ügyek: a.- szakmai (ágazati) kollektív szerződés megkötése, b.- szakmai (ágazati) bér-megállapodások elfogadása, c.- döntés az alkalmazottak foglalkoztatásáról, d.- demonstrációk (pl. sztrájk) elindítása, leállítása, e.- valamint minden olyan ügy, melyek eldöntésére valamely csoport felkéri a testületet, f.- a pénzügyi beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása, g.- az Alapszabály- és szakszervezet céljai ellen tevékenységet folytató szakszervezeti tisztségviselőt, illetve tagot jogainak gyakorlásából felfüggesztheti, illetve a szakszervezet soraiból kizárhatja, a szakszervezet működésének biztosítása érdekében ideiglenes intézkedések megtétele, a felfüggesztett vagy lemondott tisztségviselő helyett joga van II./3.2. Pontja szerint a póttagot behívni az elnökségbe, a következő Küldöttgyűlésig. Megbízás a következő Küldöttgyűlésig szól. Ezt a döntést csak a Küldöttgyűlés vagy a rendkívüli Küldöttgyűlés bírálhatja felül. III./5. Az Elnök feladatai: III./5.1 A mindenkori Elnök az 1997. Október 4-ei Küldöttgyűlésen elfogadott (U.I.C.R.) Hivatásos Gépkocsivezetők Nemzetközi Szövetséghez való csatlakozása, mely a NeHGOSZ tagozataként működteti. Az Elnök feladata a tagság egészének képviselete. A csoportok Taggyűlésének, a Küldöttgyűlésnek, a NeHGOSZ Elnökségének döntéseinek megfelelően. III./5.2. Tárgyalások folytatása és megállapodások aláírása a III./3. 7. pontban meghatározott ügyekben. III./5.3. Az Elnök a tárgyalások után köteles szóban vagy írásban kikérni az arra felhatalmazott testület véleményét, s az ott hozott határozatokat képviselni. III./5.4. Az Elnök a tárgyalások után köteles az őt felhatalmazó testületnek beszámolni a tárgyalások eredményéről és az elhangzott álláspontokról.
9
III./5.5. Amennyiben a tárgyalások során olyan új szempont merült fel, amellyel kapcsolatban nem jogosította fel az előzetes egyeztetés, akkor az Elnök köteles a tárgyalások felfüggesztését kérni, s újabb egyeztetést végezni. III./5.6. Az Elnök a Küldöttgyűlésen köteles közvetlenül beszámolni az őt megválasztóknak. III./5.7. Az Elnök köteles részt venni az Elnökség ülésein. III./5.8. Az Elnök feladata összehívni a rendes vagy rendkívüli Küldöttgyűlést, kivéve, ha a Küldöttgyűlés összehívására az Elnök leváltása miatt került sor. Ebben az esetben az Ellenőrzési Bizottság Elnöke hívja össze a Küldöttgyűlést. III./5.9. Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakszervezet alkalmazottai felett. III./5.10. Az Elnök speciális szakkérdésekben megbízhat külső szakembert egy ügy elintézésével, de a felelős akkor is ő marad. III./5.11. Az Elnök távolléte, betegsége, felfüggesztése esetén helyettesítéséről az Elnökség dönt. III./5.12. A mindenkori elnök köteles az elnökségi tagok és csoportvezetők munkáját írásban megkérni és minden évben ki kell értékelnie, ezt köteles átadni az Ellenőrzési Bizottság részére, az elnök köteles betartani és betarttatni az Alapszabályt. III./6. Az Általános Alelnök feladatai: III./6.1. Az Általános Alelnök feladatait, jogait és működési területét az Elnökség saját maga által elfogadott Ügyrendjében külön határozza meg. III./6.2. Gondoskodik arról, hogy a szervezet gazdálkodása zökkenőmentes legyen, valamint arról, hogy a gazdálkodási tevékenység a pénzügyi és számviteli, az APEH, és a TB törvényeinek megfeleljenek. III./6.3. Elkészíti az éves pénzügyi beszámolót és a következő évi költségvetési tervet, s felel annak a betartásáért. III./6.4. Felügyeli a tagdíjnyilvántartást, a naplófőkönyv vezetését, valamint a házipénztárát.
10
III./7. A Szervezési Alelnök feladatai: III./7.1. Biztosítja, hogy a szervezet propagandája egységes legyen. III./7.2. Megszervezi a szervezet taglétszám-növekedésének programját. A tagsági jogviszony megújítási eljárását szervezi. III./7.3. Személyesen irányítja a szervezés mechanizmusát. III./8. Az Ellenőrzési Bizottság feladatai: III./8.1. Az Ellenőrzési Bizottság feladata az Alapszabály betartásának ellenőrzése. III./8.2. Az öt tagú Elnökség munkájának ellenőrzése. III./8.3. Az esetleges szabálytalanságokról szóló bejelentések kivizsgálása. III/8.4. Alapszabály céljaival ellentétes, vagy törvénytelen működés, cselekedet esetén köteles a Küldöttgyűlés összehívását kezdeményezni és a vizsgálat eredményét írásban az ülés elé, terjeszteni. Javaslatukat a Küldöttgyűlés a döntésénél köteles figyelembe venni. Az Elnök elmarasztalása esetén kezdeményezheti a Küldöttgyűlés összehívását is. III./8.5. A rendes Küldöttgyűlésen beszámol az előző időszak tapasztalatairól. III./8.6. Az Ellenőrzési Bizottság a munkáját saját maga által elfogadott Ügyrendje alapján végzi, amelyet a Küldöttgyűlés részére átadni köteles. III./8.7. Ülések alkalmával mandátum-ellenőrzést végez. Szavatolja a Küldöttgyűlés Alapszabályszerűségét. III./9. Eseti bizottságok: III./9.1. Az eseti bizottságok kizárólag az érdekképviselet egyszerűbb megvalósítása érdekében jöhetnek létre, nem lehet önálló pénzügyi tevékenységük, nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel. Tevékenységüket Működési szabályzat szerint végzik.
11
III./9.2. Az egy munkaadónál vagy egy megyében lévő önálló képviseleti szervvel nem rendelkező csoportok eseti bizottságokat hozhatnak létre. III./9.3. Az eseti bizottságokat az érintett csoportok képviselői választják meg. IV. Fejezet: KÉPVISELET, ALÁÍRÁSI JOG IV./1. A NeHGOSZ Elnöke önállóan vagy az Elnökség két tagja együttesen képviseli harmadik személyekkel szemben a NeHGOSZ-t. IV./2. Eseti ügyekben az Elnökség Alapszabály szerinti döntésével bármely két tagot együttesen meghatalmazhat képviseletre. IV./3. A csoport-képviselők a csoport Működési Szabályzata szerint képviselik saját munkahelyi vagy területi csoportjaikat.
V. Fejezet: PÉNZÜGYEK V./1. A szakszervezet működésének pénzügyi feltételeit alapvetően tagdíjakból fedezi. A tagdíj egyéni és pártoló tagság esetén 900.-Ft./hó. Belépéskor minden tag kéthavi tagdíjának megfelelő belépési díjat fizet, mely beszámít a tagdíjfizetési kötelezettségbe. A továbbiakban a tagdíjfizetés a bérjegyzéken való levonás útján történik. A tag kérésére postai úton, csekken vagy házipénztárba, történhet a rendszeres tagdíjfizetés. Az elnökségnek jogában áll rendkívüli Küldöttgyűlést összehívni tagdíjemelés céljából, ha az infláció jelentősen emelkedik és a NeHGOSZ működését, veszélyezteti. V./2. Szakszervezetünk nyugdíjas munkaviszonyban.
tagjai
200-Ft/hó
tagdíjat
fizetnek,
amennyiben
nem
állnak
V./3. A befizetett tagdíjak 8 %-a sztrájk alapra kerül elkülönítve. V./4. A munkahelyi és területi csoportok a fenti mértéktől eltérően magasabb mértékben is megállapíthatják a tagdíjat. A tagok által befizetett tagdíj 20%-áig és a többlet-tagdíj erejéig dönthetnek a befizetett pénz helyi felhasználásáról, a NeHGOSZ költségvetésének figyelembe vételével. Indokolt esetben a többlet kiadásról, a NeHGOSZ elnöksége dönt.
12
V./5. A beszedett tagdíjakból fedezi a NeHGOSZ a tagdíj és fizetési kötelezettségeit, valamint a szervezet mindenkori tisztségviselői részére az elnökség által a mindenkori adókötelezettséget figyelembe véve használja fel a Küldöttgyűlés által megszavazott költségtérítési keretet. V./6. Gazdasági és szervezési ügyekben az Elnök önállóan, az Általános és a Szervezési Alelnök együttesen írhat alá. V./7. A szociális segély egyéves tagság esetén, valamint 12 havonta adható. Kategóriák: A nyugdíjas tagjaink segélyezéséről az Elnökség dönt, egyedi elbírálás alapján. 1.) 90 napon túl tartó betegállomány:..................................….............................4500.-Ft. 2.) 30 napon túli kórházi kezelés:........….............................................................4500. Ft. 3.) Kórházi kezelés + 30 betegállomány:..............................................................4500. Ft. 4.) Kórházi kezelés + 30 nap alatti betegállomány:..............................................3000. Ft. Minden esetben orvosi igazolás szükséges. Bármely segély egy évben egyszer folyósítható. Rendkívüli esetekben az elnökségi ülés dönt. VI. Fejezet: EGYEBEK VI./1. A mindenkor érvényes Alapszabály hozzáférhetőségét, naprakészségét a Szervezési Alelnöknek kell biztosítania. VI./2. Az ebben az Alapszabályban nem szabályozott kérdéseket az Egyesülési jogról szóló törvény alapján kell elbírálni. A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2003. augusztus 30-ai Küldöttgyűlésén. A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2007. szeptember 28-29-kei Küldöttgyűlésén. A NeHGOSZ Alapszabály módosítása 2011. április 21-kei Rendkívüli Elnökségi ülésén.
............................................. Eisen Sándor s.k. NeHGOSZ elnök a szakszervezet képviselője
13
