Alapozó gazdaságtan nappali Minimum fogalmak 1. A szakmapolitikák fogalma, célja, eszközei és mutatószámai (mérhetősége) egy-két példán keresztül. Szakmapolitika: Az Európai Unió tevékenységét (politikáit) alapelvekre és központi értékekre felépítve, az érdekeket hangsúlyozva ismerteti, ezek mentén mutatja be, hogy egy adott politika területén mit miért tesz, mi mire irányul. „Szakpolitika” • Jól definiált céljai van • Pénzügyi eszközök kerülnek hozzárendelésre • Politikai döntéseket igényel Szakmapolitikák célja, eszközei, mutatószáma (lásd első előadás, kis elődás): - Gazdaságpolitika – gazdasági növekedés - Foglalkoztatáspolitika - Szociálpolitika - Oktatáspolitika - Egészség(ügy)politika - Infrastruktúrapolitika - Agrár-és vidékfejlesztési politika HORIZONTÁLIS ELVEK: esélyegyenlőségi politika, környezeti fenntarthatósági politika 2. A gazdaságpolitika fogalma. • A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. • Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. 3. Gazdaságpolitika irányzatai és azok jellemzése. 1. JÓLÉTI ÁLLAM - a gazdaságpolitika allokációs és disztribúciós funkciói túlmutatnak a piaci hibák korrekcióján. (Svédország) 2. NEOLIBERALIZMUS - minimális állami beavatkozás, a legfőbb szabályozó a piac. 3. SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG (ordoliberalizmus) - az állam szerepe a piaci keretfeltételek megteremtése és a piaci hibák korrigálása. Ismérv A versenyről
Jóléti állam
Szükséges rossznak tartja A gazdaságpoli- A telj.foglalk.-hoz tikai célokról költségvetési eszk. A szociális hálóról Univerzális – mindenkire – szelektivitás másodlagos Az állam Redisztribúció, szerepéről allokáció egyenlőtlenség kiegyenlítésére
Abszolutizálja
Szociális piacgazdaság Igenli
A piac szerepének maximalizálása Csak rászorultsági alapon, olykor kegyként
A pénz értékáll. Biztosítása Szelektív, a rászorult is tegyen jobb helyzetéért
Kívül a mikrogazdasági folyamatokon, minimalizálás
Krízis esetén átmenetileg redisztribúció
Neoliberalizmus
1
4. A gazdálkodás folyamatának ábrája és annak értelmezése.
5. Szükségletek fogalma, fajtái. Az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Maslow-féle szükséglethierarchia. Gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: javak Gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata: fogyasztás 6. A termék fogalma és jellemzői. • TERMÉKEK (áru és/vagy szolgáltatás) - ÁRU - SZOLGÁLTATÁSOK – az anyagi jellegű és – a nem anyagi jellegű szolgáltatások részletesebben az eladáson 7. A szűkösség fogalma és következményei. Az erőforrások és a javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok a társadalom, a gazdasági igényeihez nem elegendőek, ugyanakkor még lehetőséget kínálnak annak eldöntésére, hogy mit és hogyan termeljenek, illetve fogyasszanak. A szűkösségnek következményei: • A termelési tényezők, javak nem ingyenesen állnak rendelkezésre, használatukért ellenszolgáltatást kell nyújtani. • A felmerülő igények, szükségletek egy része kielégítetlen marad. • A felhasználásért verseny alakul ki. • Az igények, szükségletek kielégítése valamilyen elosztási módszer létét, alkalmazását igényli, amelyet a társadalomnak ki kell alakítania. 8. Termelési tényezők és jellemezőik. 1. Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. 2
2. Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. 3. Tőke javak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reál javak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat. 4. A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli. Ára a profit. 9. A gazdálkodás fogalma. • a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki. • A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. • Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával jár. 10. A közgazdaságtan fogalma és kérdései. Fogalma: • a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya, • az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozik. Kérdései: MIT termeljenek ? HOGYAN termeljenek ? KINEK termeljenek ? Az alapkérdésekre adható válasz függ: • az adott gazdaság tulajdoni és • szervezeti struktúrájától, • a gazdaság működésének mechanizmusától, koordinációs rendszerétől. 11. A gazdálkodás működését befolyásoló tényezők. 1. Tulajdonviszonyok és koordinációs mechanizmusok 2. A piac mint a gazdaság működésének fő közege 3. Az állam gazdasági szerepe 12. A munkamegosztás fogalma és fajtái. • Munkamegosztás esetén a termelők a feladat részeit elkülönítve végzik el. – Természetes munkamegosztás: A tevékenységek nemek, kor, fizikai vagy egyéb adottságok alapján különülnek el. – Technikai munkamegosztás: a munkafolyamatok elkülönítése a társadalom anyagi-technikai szintjei alapján. – A specializáció meghatározza az egyes emberek és embercsoportok társadalmi helyét a gazdaságban, azaz beszélhetünk a munkamegosztás társadalmi vetületéről.
3
13. A gazdaságpolitika szereplői (aktorok) fogalma és szereplői. Fogalma: A gazdaság minden olyan alanya, aki/amely a megvalósítandó célok, illetve az ezek érdekében bevetett gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol, vagy megkísérli azt. A szereplők lehetnek: elsődleges vagy közvetlen aktorok és másodlagos vagy közvetett aktorok. Elsődleges aktorok: Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik a választók akaratának megfelelően – működésük ezért legitim. Belföldiek: állam, parlament, kormány, központi közigazgatási szervek, központi bank Külföldiek: nemzetek feletti intézmények, nemzetközi intézmények, nemzetközi szerződések Másodlagos aktorok: Szövetségek: pártok, tényleges szövetségek, közjogi jellegűek, magánjogi jellegűek, lobbik Tanácsadók: tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok 14. A piacfogalma, a piaci verseny leírása (10 pont): Valamely áru vagy szolgáltatás adásvételének színtere. Típusai: fogyasztási cikkek és termelési tényezők piaca. Piaci verseny – két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. – olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. – a vállalat fennmaradásának, létének feltétele a versenyben való helytállás. 15. A vállalkozások (üzleti szervezetek) fogalma, célja, nyilvántartása, főbb adatai. Üzleti szervezetek: a termelés szervezeti alapegységei. Üzleti szervezetek legfontosabb jellemzői: • gazdasági tevékenységet végeznek, • az önállóság, • a gazdaság egyéb szereplőitől való gazdasági elkülönültség, • a profitorientáltság, profitérdekeltség, • a kockázatvállalás és viselés, • eredményességét a piac minősíti, • korszerű formái a vállalatok. Fő céljuk: a piaci versenyben való eredményes részvétel, a profitcél elérése. Adataik: Statisztikai szám: 17 számjegyű, Adószám: pl. 12345678-1-05, Gazdálkodási forma kód: KSH 13-15. számjegye, TEÁOR: 4 számjegy Minősítési kód 16. Piaci (gazdasági) szereplők fogalma és azok jellemzői. Fogalma: azok a személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. • vállalkozások • háztartások • állam • nem profitérdekelt gazdasági egységek (nonprofit szervezetek)
4
17. A szervezet eredményességének meghatározói- McKinsey 7 S modellje. Hard - kemény tényezők: struktúra, stratégia, rendszerek Soft - lágy tényezők: a vezetés stílusa, a munkaerő, a képességek és az értékek. Struktúra
Stratégia
Rendszerek
Közös értékek Képességek, szakértelem
Stílus
Munkaerő
18. A gazdasági döntés. • az alternatív cselekvési lehetőségek megléte. • a gazdasági rendszerben a döntéshozó akaratától függően változások valósíthatók meg, és ezeknek a változásoknak a megvalósítására irányuló cselekvéssel a gazdasági rendszer teljesítménye (gazdasági eredménye) befolyásolható. • A lehetséges cselekvési változatok közül azt kell választani, amelyik a gazdasági eredményt a legnagyobb mértékben növelheti. • A beavatkozásoknak negatív hatásaik is lehetnek, ezért minden egyes cselekvési változatnál meg kell határozni azt a gazdasági előnyt és gazdasági áldozatot, amely az adott cselekvési változat megvalósítása esetén kialakulhat. • A gazdasági tevékenységek részfolyamataira vagy egyes eredményt befolyásoló paramétereire vonatkozó döntéseknél a gazdasági előny a termelési érték (TÉ), a gazdasági áldozat pedig a termelési költség (TK) növekedésével mérhető. • A döntéseknél mindig csak a döntést megelőző állapothoz viszonyított változásokat kell figyelembe venni. 19. Gazdálkodás és gazdaságosság értelmezése. A gazdálkodás eredményességére utal a gazdaságosság és a gazdasági hatékonyság. A gazdálkodás eredményességét kifejezi: • Hatékonysági mutató, amely megmutatja, hogy egységnyi ráfordítással mekkora hozam érhető el: Hozam/ráfordítás • Igényességi együttható, amely megmutatja, hogy egységnyi hozam mekkora ráfordítást igényel: ráfordítás/hozam. 20. Pénz kialakulása Í(előadás, történelem), funkciói, bankrendszer. A pénz funkció • ármérce vagy elszámolás egység funkció: az egyes termékek árát pénzben fejezik ki. • forgalmi eszköz vagy csereeszköz funkció: a pénz az áruk cseréjét közvetíti, lebonyolítja. 5
• • • • •
fizetési eszköz funkció: az áru- és pénzmozgások időben elválnak, illetve a pénz az áru mozgásától független mozgást végez. A felhalmozási eszköz vagy értékőrző funkció: a pénz vagyonelemként későbbi vásárlásokra őrizhető meg, azaz alkalmas a vagyontartásra. a világpénz funkció: betöltésére csak néhány konvertibilis valuta alkalmas, a pénz nemzetközi fizetőeszközként szerepel. a kulcsvaluta funkció: alapul szolgál bármely más valuta paritásának kifejezésére. Tartalékvaluta funkció: olyan valutáról van szó, amelyben jegybankok a tartalékaik tekintélyes részét tartják.
Pénz- és bankrendszerek: • Aranypénzrendszer: a pénzrendszer aranyon alapul, vagy az áruért magát az aranypénzt adják cserébe, vagy a forgalomba pénzhelyettesítők kerülnek, de ezek bármikor átválthatók fix árfolyamú aranyra. • A modern pénzrendszer: hitelpénzrendszerben a pénzek hitelművelettel jönnek létre. A bank olyan üzleti vállalkozás, amely elsősorban betétügylettel és pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozik. A pénzforgalmi szolgáltatás a bankszámla vezetésével kapcsolatos műveleteket foglalja magában. A pénz nyeresége döntően két forrásból származik. Egyrészt a kifizetett és felszámított kamatok különbözetéből (kamatjövedelem), másrészt a különböző szolgáltatások elvégzéséért beszedett jutalékokból. Egyszintű, kétszíntű és háromszintű bankrendszer (előadás, ki elődás!!!) 21. Monetáris politika fogalma, két alaptípusa. Fogalma: a pénz mennyiségének, valamint a pénz belső és külső árának szabályozását jelenti. A pénz belső árát a kamatláb, a külső árát az árfolyam segítségével módosítják. Célja az árszínvonal stabilitásának megőrzése (részlegesen önálló ágai a kamatpolitika és az árfolyam politika.) A monetáris politikának két alaptípusa van. A korlátozó (restrikciós) szabályozás célja a pénz mennyiségének visszafogása, csökkentése vagy a pénzpiaci kamatláb növelése (valutafelértékelés). Ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak, ha az inflációt szeretnék csökkenteni, illetve ha a túlfűtött keresletet szeretnék mérsékelni. Az ösztönző (expanziós) szabályozás a pénz mennyiségének növelését, vagy a pénzpiacon meglévő kamatláb csökkentését tűzi ki céljául (valutaértékelés). Ezeket az eszközöket akkor alkalmazza a jegybank, ha a gazdaság szempontjából az összkeresletet elégtelennek ítéli meg és növelni kívánja ezt. Alaptípusai: • A korlátozó (restrikciós) szabályozás: célja a pénz mennyiségének visszafogása, csökkentése vagy a pénzpiaci kamatláb növelése (valutafelértékelés). Ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak, ha az inflációt szeretnék csökkenteni, illetve ha a túlfűtött keresletet akarják mérsékelni. • Az ösztönző (expanziós) szabályozás: a pénz mennyiségének növelését, vagy a pénzpiacon meglévő kamatláb csökkentését tűzi ki céljául (valutaértékelés). Akkor alkalmazza a jegybank, ha a gazdaság szempontjából az össz-keresletet elégtelennek ítéli meg és növelni kívánja azt.
6
22. Az államháztartás fogalma, meghatározó makrogazdasági tényezők. Az állam a nemzetgazdaság szereplői között kiemelkedő feladattal, képességgel bír. A jövedelemtulajdonosok zárt rendszert alkotnak, elmozdulni egymás javára, vagy kárára tudnak, hiszen az elosztható jövedelem véges. Az államháztartás közgazdasági definíciója: közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer. Az államháztartást meghatározó főbb makrogazdasági tényezők: • Gazdasági növekedés: ez a gazdaság hosszú távú fejlődését jelenti. Megítélésénél egyrészt a gazdasági teljesítőképesség, másrészt a bruttó hazai termék változásának mértéke a meghatározó. A bruttó hazai termék (GDP – Gross Diomestic Product) a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Az államháztartás szempontjából az a legfontosabb, hogy a GDP milyen mértékben mozdul el az előző évhez képest. • Infláció: A pénz elértéktelenedését (drágulás) leegyszerűsítve a fogyasztói árindexszel (inflációval) mérjük. Az antiinflációs politikától függnek a tervezett béremelések, az államháztartás bérköltség igénye, valamint a termelők áremelési törekvései. • Fizetési mérleg: külgazdasági egyensúly. Ha kiegyensúlyozott, az kedvező az államháztartásnak. A túlzott államháztartási hiány azzal a veszéllyel jár, hogy emelkedik a folyó fizetési mérleg hiánya. • Jövedelemcentralizáció, újraelosztás, hiány: a közfeladatok ellátásához szükség van bizonyos mennyiségű jövedelemre. Ezt a jövedelmet a nemzetgazdaság szereplőitől szerzi meg, elsősorban a fizetési kötelezettségen alapuló közhatalmi bevételek formájában. Az elvont jövedelmek összértékét nevezzük jövedelemcentralizációnak. A befolyt jövedelmeket az állami feladatellátás finanszírozására használják fel. Ezt nevezzük a jövedelmek újraelosztásának. • Az állam általában többet oszt újra, mint amennyi jövedelmet centralizál. A két összeg közötti különbség a költségvetési hiány. (EU követelmény 3 % alatt tartanikiselőadás). GFS egyenleg (Government Finance Statistics) a folyó bevételek és folyó kiadások viszonyát mutatja. Az államháztartás és alrendszereinek pozícióját GFS szemléletben értékelik. Az elsődleges egyenleg számítása mutatja meg, hogy az adott év államháztartási gazdálkodása növelte-e az állam eladósodottságát, vagy sem. • Államadósság: Az államháztartás korábbiakban felhalmozott tartozásai. Az államadósság csak az államháztartás hiányának mértéke szerint nőhet.
7
