Tűzvédelem
Alapok - 1 !
A tűzvédelem legfontosabb feladatai: tűz keletkezésének megelőzése, " továbbterjedésének megakadályozása, " közvetlen veszély elhárítása. "
Az égés általános értelemben oxidáció. Tűzvédelmi szempontból a tűz nem irányított égés, amely káros következményekkel jár ! Az égés feltételei: "éghető
anyag "égést tápláló anyag (oxigén, min. 14... 17 tf%), "gyújtóforrás "gyulladási hőmérséklet
Alapok -2 !
Az égés sebessége alapján lehet "lassú
égés (mm/s sebességgel - izzások), "normál égés (cm/s sebességgel - a legtöbb égési folyamat), "gyors égés (dm/s sebességgel - pl. a tűzveszélyes folyadékok égése), "robbanás (100... 1000 m/s sebességgel). !
Az égés körülményei alapján: tökéletes égésről, amikor elegendő oxigén áll rendelkezésre az összes éghető komponens teljes oxidációjához: így pl. C —> CO2, H2 —> H2O S —> SO2. "tökéletlen égésről, amikor nem áll rendelkezésre elegendő oxigén az összes éghető komponens teljes oxidációjához, ezért sokszor további éghető termékek keletkeznek. A tökéletlen égés során mérgező anyagok szabadulnak fel! "
Alapok -3 !
Az égő anyag és az oxigén kapcsolata szerint "diffúziós
égés, amikor az égő anyag és a levegő az égés előtt nincsenek összekeverve, hanem egymással szemben áramlanak és csak egy jól meghatározott felületen találkoznak egymással. (Gyakran tökéletlen égés, pl. szilárd anyagok, folyadékok felületi égése) "kevert égés: az éghető anyag és az oxigén már az égés előtt tökéletesen össze van keverve, pl. gázkeverékek esetén.
Szilárd anyagok égése !
A szilárd anyagok meggyulladása általában egy jól meghatározott hőmérsékleten, a gyulladásponton következik be. A szilárd anyagok a melegítés hatására különféleképpen viselkednek, ami befolyással lehet égésükre: "Az
éghető anyag a hő hatására szublimál, és a keletkező gőzök gyulladnak meg "Az éghető anyag megolvad, majd párolog, és a gőzök égnek (pl. parafinok, fémek). "Megolvadnak, elbomlanak, majd a folyadék bomlástermékei égnek (pl. nagy móltömegű parafinok). "Olvadás és bomlás, majd párolgás és bomlás vegyesen játszódik le (pl. poliuretánok). "Szilárd fázisú bomlás, majd a gázhalmazállapotú bomlástermékek égnek (pl. fa, papír, szén).
Folyadékok égése !
!
!
A folyadékok általában diffúziós égéssel égnek, a felszínen lévő gőzréteg ég. Lobbanáspont: az a hőmérséklet, amelyre hevítve a folyadékot, a fölötte lévő gőzréteg gyújtóláng hatására meggyullad, de a gyújtóláng eltávolítása után kialszik. Gyulladási hőmérséklet: égés a gyújtóláng eltávolítása után is folytatódik.
Gázok égése !
!
!
!
Az éghető gázok, gőzök levegővel keveredve csak bizonyos koncentrációhatárok között képesek meggyulladni. Ezt alsó éghetőségi határkoncentrációnak nevezzük. És van egy olyan koncentráció érték, amely felett már nem éghető az elegy, az a felső éghetőségi határkoncentráció. Égés csak a két határérték közötti gázkoncentrációknál lehetséges. A határkoncentrációk nem csupán anyagi jellemzők, mert értékük számos tényezőtől függ, mint pl. a gyújtóforrás energiája, a gázelegy kiindulási hőmérséklete, az elegy nyomása, inert gázok jelenléte. A gázok éghetnek diffúziós és kevert égéssel egyaránt. Az éghetőségi határértékek közötti tartományban a levegő-gáz elegy robbanóképes. Minimális gyújtási energia: az energia, aminek hatására a gáz meggyullad (mJ nagyságrend). (Gyújtószikra mentes áramkörök)
Öngyulladás ! !
! ! ! !
! ! ! !
Öngyulladásoknál magában a rendszer belsejében termelődött hőtől gyullad meg gyújtóforrás nélkül Feltételei " hőtermelő folyamat a rendszer belsejében, " a hőtermelés sebessége meghaladja a hőelvezetés sebességét. Csoportjai: Növényi anyagok öngyulladása Olajok öngyulladása Bizonyos körülmények között a növényi eredetű olajok öngyulladók lehetnek. Az ásványi eredetű olajok, kőolajszármazékok nem öngyulladóak. Kőszén öngyulladása Öngyulladás levegővel érintkezve Vízzel érintkezve meggyulladó anyagok (pl. alkáli fémek, alkáli és alkáli földfémhibridek) Egymással heves hőfejlődés mellett reagáló anyagok "Erős oxidálószerek (pl. oxigén, klór, salétromsav, hidrogénperoxid, káliumnitrát) szerves anyagokkal érintkezve erős hőfejlődés közben reagálnak.
Tűzvédelmi alapfogalmak !
!
!
!
! !
Veszélyességi övezet: a helyiségben, vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térrész, ahol termelés folyik. Helyiség: épületszerkezettel határolt, önálló légterű meghatározott rendeltetésű tér. Épület: a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott tér. Műtárgy: épületnek nem minősülő építmény. Létesítmény: építési telken álló építmények és szabadterek összessége.
Tűzveszélyességi osztályok -A !
''A'' Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes "az az anyag # #
# #
"
amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. Jelölés a csomagoláson : F+
az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, #
#
ahol az fenti tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő,
Tűzveszélyességi osztályok -B !
„B” Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik: "az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, "az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, " az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 º C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 ºC, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 C és Tü > 35 º C, " az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, "az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol fent meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, "a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
Tűzveszélességi osztályok -C !
„C” tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik: "a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, #
#
#
!
!
!
aa) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt -20 C, Tü > Tlpnyt -50 C és Tü > 35 C, ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, d) az üzemanyagtöltő állomások
Tűzveszélyességi osztályok - D !
„D” Mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik: "a)
az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 ºC-nál nagyobb, #
#
!
! ! ! ! !
aa) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 º C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt - 50 º C és Tü > 35 º C, ab) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 º C felett dolgoznak fel, d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a C tűzveszélyességi osztályba, e) az iroda-, lakó- és szállásépület, f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér), g) állattartó helyiség.
Tűzveszélyességi osztályok - E !
„E” Nem tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik: "a)
a nem éghető anyag, "b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. !
Létesítmény tűzvédelmi besorolása Létesítmény Épület Övezet Helyiség & övezet
Övezet 3
a
b
d
t
é
r
Helyiség
S
z
Övezet 2
Övezet 1
!
A létesítmény tűzvédelmi besorolása alapterületek és tűzveszélyességi osztályok figyelembe vételével történik
Tűzoltás alapelvei !
Az égés kémiai reakció, s mint ilyen a lefolyásához alapvetően két feltétel szükséges: "a
reakciópartnerek találkozása, "a reakciópartnerek aktivált állapota. (Az éghető anyag részecskéi megfelelően aktivált állapotban találkozzanak oxigén molekulákkal. Az aktivált állapotot általában hőfelvétellel lehet elérni.) !
Oltás feltétele: Valamelyik feltétel megszüntetése
Tűzoltás elve !
Fizikai elven "Az éghető anyag és az oxigén találkozásának megakadályozása # # # #
az éghető anyagot kivisszük a lángok közeléből, egy szelep vagy csap elzárásával megakadályozzuk, hogy az éghető folyadék vagy gázaz égés terébe kerüljön, az égő felület letakarása tűzoltó habbal, pokróccal vagy homokkal, az oxigén kiszorítása az égés teréből szén-dioxiddal vagy vízgőzzel.
"Hűtés #
A reakciózóna és a környezet hűtése • az oltóanyag entalpiaváltozásához szükséges hőmennyiség, ami ahhoz szükséges,hogy az oltóanyag felmelegedjen; • a párolgáshő (pl. víz esetén); • a szublimációs hő (pl. szén-dioxiddal való hűtés esetén - a palackból kiáramló széndioxid lehűl (megfagy), majd szublimál); • termikus bomlás (tűzoltó porok a lángba kerülve elbomlanak, a bomláshoz szükséges hőt az égéstől veszik).
# ! !
Tisztán a hűtőhatás csak akkor érvényesül, ha a hőelvonás sebessége nagyobb, mint a hőtermelésé.
Fizikai-kémiai elven Egyes oltóanyagtípusok alapvető hatásukat úgy fejtik ki, hogy beavatkoznak az égési reakciók folyamatába. Jellemzően az égés fenntartásában, terjedésébem szerepet játszó aktív molekulák aktivitását csökkentik, illetve megszüntetik (inhibíciós hatás)
Oltóanyagok !
Víz "A
víz előnyei: # # # #
könnyen hozzáférhető, olcsó, egészségre nem ártalmas, viszonylag egyszerű berendezésekkel használható.
"Hatása: # #
a lángtér hűtése, víz párolgásakor keletkező vízgőz kiszorítja az oxigén egy részét a reakciózónából.
"Alkalmazási # #
terület:
gáz, folyadék és szilárd anyagok égésének oltására, kivéve: • elektromos tüzek • égésnél jelen levő anyagok bármelyikével kémiai reakcióba lépve éghető gázt fejleszt (pl. az alkáli, alkáli földfémek a hő hatására hidrogén fejlesztenek —>durranógáz), • • izzó fémek hűtésére (mert 2000 C° felett alkotórészeire bomlik: 2H2O -> 2H2 + O2 ->durranógáz).
Oltóanyagok -2 ! !
! !
!
Gázhalmazállapotú tűzoltó anyagok Oltóhatásuk: kiszorítják (12...14tf%-ra csökkentik) az oxigént az égéstérből, a gáz expanzió okozta lehűlése miatt az égésteret is hűti. Halonok: Ózonkárosító hatásuk miatt nem használhatók Halon pótló gázok: Klór és fluor tartalmú szénvegyületek, hő hatására mérgezőanyagok keletkeznek belőlük Szén-dioxid: A szén-dioxid színtelen, szagtalan, magas hőmérsékleten is stabil vegyület, normál állapotban nehezebb a levegőnél. "Előnyei:
olcsó, villamos szigetelő és nem okoz szennyeződést. "Hátránya: csak nagymennyiségben kellően hatásos és ezért jelentős veszélyt jelent az emberre. !
Inert gázok: Nagy nyomáson tárolják, így nagy a tárolótér igényük, hosszabb a kiürülési idő, de nincs toxikus bomlástermék. Az inert gázoknak sem ózon réteg károsító hatásuk, sem üvegház hatásuk nincs. Jellemzően használt inert gázok: a nitrogén és/vagy a nemesgázok (hélium, argon) keverékek.
Oltóanyagok - 3 !
Tűzoltó porok Hatásuk az égőanyagot elzárják a levegőtől, hűtik a reakcióteret, inhibitor hatásuk is van BC porok - folyadék- és gáztüzek oltására. "ABC porok - folyadékok, gázok és szilárd anyagok tüzeinek oltására. "D porok - fémtüzek oltására. "
Oltóanyagok - 4 !
!
!
Tűzoltó habok A habok habzóképes folyadék és gáz elegye. Fontos jellemzője a két anyag térfogati aránya. A tűzoltói gyakorlatban a folyadékösszetevő egy vizes oldat, a gáz összetevő pedig legtöbbször levegő. A vizet habképzők segítségével teszik habosíthatóvá. Oltási mechanizmusa, hogy egyrészt „betakarja" az égő felületeket (megnehezíti az oxigén utánpótlást), másrészt pedig víztartalmának párolgása révén hűti az égésteret. Alkalmazási terület: "folyadékok "szilárd anyagok Fajtái: "Nehézhabok: stabil, tömör, tartós. Lövellhető, szabadban nagyon jól használható. A függőleges felületeken is megtapad, de viszonylag lassan terül. "Középhabok: Kevésbé stabil, lazább szerkezetű. Kevéssé lövellhető, inkább folyatni lehet. Szabadban és zárt térben használható. "Könnyűhabok: Nagyon nagy buborékokból áll, laza, gyorsan összeesik.
Tűzérzékelők !
!
Rendeltetésük: Helyi-vagy központi riasztás, tűzoltórendszerek működtetése Fajtái: "Hőérzékelők "Sugárzásérzékelők "Gázérzékelők "Füstérzékelők
Tűzoltó készülékek !
!
!
!
A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, írányíthatóan a tűz fészkére lehet kilövellni. A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal egy tartályban, kémiai reakció révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. A hordozható tűzoltó készülék olyan eszköz, amely kézzel kezelhető és kézben hordozható. Üzemképes állapotban tömege max. 20 kg. A készülékeken szereplő betűk jelentése: "- A Szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) állapotában égnek. "- B Folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei. "- C Gázok tüzei. "- D Fémek tüzei Követelmény: Rendszeres felülvizsgálat
Köszönöm a figyelmüket!
