alapított Száz Család Mozgalom tagjainak

MÉCSVILÁG A Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület Mûhelye

Egy emlékmû méltósága Adjuk vissza a gyerekeknek a Hõsök Emlékiskoláját!

Az egész országban egyedülálló módon nem szobrot, vagy emlékoszlopot állítottak Mátészalkán az elsõ világháború hõseinek elõdeink, hanem iskolát alapítottak! Élõ, eleven jövõt akartak kovácsolni saját szenvedésükbõl, s a gyermeki lélek mélyébe helyezni példájukat, ami hazaszeretetrõl, önfeláldozásról szól. Senki sem merte volna hinni, hogy lesz majd idõ, amikor a praktikusan gondolkodó utókor az iskolát megszünteti, s a ma már inkább a nemzet megosztottságát szimbolizáló politikai pártok irodáját helyezi oda. És még örülhetünk is, hogy nem került a vele szerves egységben lévõ egykori községi iskola sorsára, vagyis lebontásra a kis épület a Kölcsey téren. Pedig, évekig tartó adakozás elõzte meg azt a nagyszabású ünnepséget, amelyen 1936. szeptember 13-án az un. szatmári 5. gyalogezred még élõ tagjainak jelenlétében, a kultuszminiszter személyes megbízottja felavatta a Hõsök Emlékiskoláját. Elsõ tanítója Borbás János, aki maga is a gyalogezred tagjaként megbecsült polgára volt Mátészalkának. Hosszú évtizedekig szolgált az épület iskolaként, de a rendszerváltozás után az addigi esztelenséget egy olyan ésszerûség váltotta fel, amelybõl pedig az értékek iránti fogékonyság hiányzott. Olyan ésszerûség, amely a haszonelvûséget fogadta el elsõdleges mércének. Így történhetett meg az, hogy ezt az iskolát eladták egy befektetõnek, építsen üzleteket, lakásokat. Annyi jóérzés azonban maradt a döntéshozókban, hogy azt a kicsi épületet, azt az emlékmûvet legalább meghagyták. Ez a jóérzés azonban már nem volt sehol, amikor a pártok házává tették, megcsúfolva az emlékmû ethoszát. Ma azonban nem az a dolgunk, hogy keseregjünk, hanem hogy a józan ész és a tisztesség jegyében cselekedjünk.

Az egyesületünkhöz kötõdõ, általam alapított Száz Család Mozgalom tagjainak azt javasoltam, hogy kezdeményezzük azt, hogy a Hõsök Emlékiskolája a pártok háza helyett a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola egyik tanszakának adjon helyet. Az intézmény megbízott igazgatója, Tóth Béla örömmel fogadta az elképzelést, s társaim sem jeleztek ellenvetést. Ezen írás megjelenése után tehát a tettek mezejére kell lépni. Levélben keresem meg a politikai pártok helyi szervezeteit, kérve õket, lássák be, nem méltó az emlékmûhöz, annak gondolatiságához, elõdeink szándékához az, hogy pártok irodájaként mûködjön. Remélem, hogy a megértés mellett, anyagi támogatást is kaphat tõlük az ügy. Ezután kérem arra Tóth Béla igazgató urat, hogy együtt forduljunk önkormányzatunkhoz kérelmünkkel. Mi az, amit mi vállalhatunk? Az iskola homlokzatán, annak kiemelkedõ párkány részén visszaállítjuk a feliratot. Az épület elõtti terecskét kizárólag gyalogos forgalomra alkalmas térburkolattal látjuk el. Az épület belsõ átalakítását, tanszaki mûködésre alkalmassá tételét azt hiszem az intézmény saját erõbõl is képes lesz elvégezni. Nem nagy dologról van tehát szó. Viszonylag kevés anyagi forrás, inkább több jó szándék, értékeinkre, múltunkra való figyelés, annak megbecsülése. Ez az, ami ehhez az ügyhöz - is - kell. Reménykedem, hogy rövidesen újra értelme lesz a felíratnak ott az épület falán: "Gyermek! Valahányszor e ház küszöbét átléped, gondolj büszkeséggel a hõsökre, kik életüket áldozták a hazáért!" Pénzes Ottó

XIII. évfolyam 1. szám 2013. március

muveszetbarat.mateszalka.hu

Székely zászló Mátészalkának A példátlan hóvihar közeledte arra kényszerítette Mátészalka polgárait, hogy március 14-én, a nemzeti ünnep elõestéjén emlékezzenek. Az idõjárás már azt sem tette lehetõvé, hogy a tavaly felavatott Dorgay emlékmû elõtt találkozhassanak a Posta épülete elõtt, így a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagyterme fogadta be az ünneplõket. A Talán Teátrum és a fiatal tehetségekbõl álló Szcéna Színházi Mûhely énekesei ezúttal is nívós mûsorral rukkoltak ki.

A polgármesteri köszöntõ és Kovács Sándor, a megyei közgyûlés alelnökének ünnepi gondolatai is méltóságteljesek voltak. Az igazi emelkedettséget, a már megszokott mátészalkai "ízt" azonban most három közöttünk élõ székely honfitársunk, barátunk adta ünneplésünknek. Dr. Bajkó Sándor, Dr. Szöllösi Ferenc fõorvosok és Józsa Csaba természetgyógyász székely zászlót adományoztak városunknak. Méltóságteljes megjelenésükkel, a székelység és Mátészalka kapcsolatának, az egykor itt harcoló Székely Hadosztály történetének felemlegetésével, a határon túl élõ testvéreink autonómia-harcának drámai megjelenítésével adtak igazi súlyt a nemzeti ünnepnek. Amikor Szabó István polgármester úr a zászlót átvette, mindnyájunk érzéséit és kívánságát tolmácsolva jelentette be, hogy ennek helye a polgármesteri hivatal elõtt a magyar és az európai zászló mellett lesz, szimbolizálva a nemzeti összetartozást és szolidaritást. A három székely gyógyító és a többi erdélyi mátészalkai már hosszú évek óta ad új értelmet, tartást kisvárosi életünknek. Hálánkat kifejezve fogadhatjuk meg magunkban, hogy hozzájuk hasonlóan valljuk, s éljük: Habár a józan észre mindig, mindenütt szükség van, tudjuk, azért a szív az Úr!

MÉCSVILÁG

2

2013. március

Ez történt 2012-ben!

Városszépítés, rendezvénysorozatok, támogatások…. Beszámoló a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület tevékenységérõl Bár egyesületünk hivatalos közgyûlése ettõl az évtõl kezdõdõen a Magyar Költészet Napján lesz, azt hiszem, nem szentségtörés, ha a Mécsvilág tavaszi lapszámában már közzé is tesszük beszámolónkat. Így az év elsõ negyedében érdemes végignézni, hogy mi minden történt 2012-ben, miféle dolgokhoz volt közünk, hogyan próbáltuk meg városunk életét szebbé, kulturáltabbá tenni. Képes beszámolónkat még 2012 utolsó napjaiban megtekinthették interneten az érdeklõdõk, most azonban prózában tekintsük végig tevékenységünket: A 14. aktív évünket zárhatjuk, s azt hiszem most sincs miért szégyenkeznünk. 57 tiszteletbeli, 224 rendes és 120 külsõ tagunknak - összesen tehát 401-en vagyunk - sem kell talán megbánnia, hogy a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesülethez kötõdnek. Sajnos, voltak fájdalmas pillanataink 2012-ben is, hiszen több tagtársunktól, kiváló barátunktól kellett végsõ búcsút vennünk. Eltávozott közülünk városunk szülötte Dr. Szabó László a néprajztudomány professzora, Bartha Béla református lelkész, Mónus Béla református lelkész, Fülöp Sándor mûvész-tanár, gimnáziumunk egykori tanára, Fodor Gábor könyvtárunk volt munkatársa és a népszerû gyógytornász Nagy László. Szerencsére örömteli dolgok is történtek tagjainkkal. Kitüntetéseik, elismeréseik rangot adnak egyesületünknek, ezért a gratuláció mellett kifejezzük hálánkat is Kocsis Zoltán zongoramûvésznek, a Nemzeti Filharmonikusok fõzeneigazgatójának aki a Corvin-lánc, Orendi Mihálynak a Debreceni Sportcentrum igazgatójának, aki a Magyar Arany Érdemkereszt, Dr. Bodó Sándornak a Budapesti Történeti Múzeum fõigazgatójának, aki a Magyar Érdemrend Középkereszt, Hauser Adrienne zongoramûvésznõnek, a Tiszadobi Zongorafesztivál megalapítójának, aki a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Príma Díj, Dr. Cservenyák Lászlónak, a Szatmári Múzeum igazgatójának, aki a Holló László díj, Csányi Ottó karnagynak, gimnáziumunk volt tanárának, aki a Fasang-díj, Tóth Bélának mûvészeti iskolán igazgatójának, a Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület elnökének aki a Pro Urbe és Dr.

Hadi Évának, polgármesteri hivatalunk köztisztviselõjének, aki a Mátészalka Közigazgatásáért kitüntetést kapta meg!

Márai est, koncert, könyvbemutató, Filmklub Megalakulásunk óta a Magyar Kultúra Napjához kötõdnek közgyûléseink. 2012-ben is a Kölcsey parkban találkoztunk, s ezúttal a Himnusz költõjének emlékmûvénél maga az alkotó Bíró Lajos szobrászmûvész mondta el ünnepi gondolatait. A mûvészeti iskola nagytermében már a mûvelõdési központtal közösen szervezett gyönyörû esten vehettünk részt. Buzogány Márta és Pelsõczy László színmûvészek Márai estje felejthetetlen élmény volt. A magyar jazz-t ebben az évben a Borsodi Blue együttes koncertjével ünnepeltük. A városi könyvtár volt a helyszíne annak a kötetbemutatónak, amelyen Dr. Hamar Péter legújabb alkotásáról beszélt nekünk. A neves irodalomtörténész, filmesztéta folytatva Móricz kutatását, ezúttal az író és a film kapcsolatát vette alapos vizsgálat alá. Dr. Telkes Lászlóné szervezõmunkájának eredményeképpen folytatódhatott a Filmklub sorozat is. Az Esze Tamás Gimnáziummal közös rendezvényünkön is Hamar Péter vezetésével nézhettünk meg összesen tíz filmet.

Dorgay Emlékmû, Csizmadia Park, Fellegvár Két nemzeti ünnepünkön is úgy állhattunk városunk nyilvánossága elé, hogy valamit adhattunk Mátészalkának. Olyan összefogás kezdeményezõi és szervezõi lehettünk, amelynek eredményeképpen szép emlékekkel gazdagodhattunk. Március 15-én avathattuk fel a Posta Kálvin téri bejárata elõtt Bíró Lajos alkotását, az 184849-es szabadságharc hõsének, egykori postamesternek Dorgay Károlynak emlékmûvét. Meghívásunkat elfogadva Pozsgay Imre a magyarországi rendszerváltoztatás kiemelkedõ alakja méltatta Dorgay érdemeit, s lett a városi ünnepség fõszónoka. Augusztus 20-án Mátészalka egyik régi kis szegletétnek felújítását ünnepelhettük, s nevezhettük el arra érdemes régiekrõl. A "nagyvégesi" pompakút újra vizet ad - hála Siket

Vilmosnak - s immár Décse Károly nevét viseli. A parkocskát pedig javaslatunkra arról a szerteágazó, tekintélyes családról nevezte el önkormányzatunk, amelynek tiszteletreméltó tagjai ma is jelentõs szerepet játszanak Mátészalka életében. A Csizmadia Park felavatásán százak ünnepelhettek velünk. Kutatjuk, keressük a régi Fellegvár nyomait is. Egyesületünk állt élére annak a kezdeményezésnek, aminek végén talán tisztán láthatunk ennek a középkori emlékünknek kapcsán is. A Jósa András Múzeum munkatársaival már túl vagyunk az elsõ vizsgálatokon, s reményeink szerint 2013-ban folytathatjuk a munkát.

Pszichológiai sorozat Harmadszor szerveztük meg azt a pszichológiai sorozatot, ami a sokatmondó "Várva vártként érkezni, felelõsséggel itt lenni, méltósággal elmenni" címet viselte. A szervezés, koordinálás kellemes feladata a miénk, az anyagi alapok megteremtésének kevésbé örömteli terhe pedig a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Egészségügyi Alapellátási Intézményeké volt. A sikeres TÁMOP pályázatot és még nagyobb sikerû sorozat követte. Az elsõ három elõadásra még 2011-ben sort került Czeizel Endre, Vekerdy Tamás és Gyarmathy Éva közremûködésével. Ebben az évben óriási érdeklõdés mellett bonyolíthattuk Tari Annamária, Bagdy Emõke, Csernus Imre, Szendi Gábor, Müller Péter, Pálhegyi Ferenc és Pál Ferenc, alias Feri atya elõadását. Úgy tûnik, hogy a hiteles szónak, az életbölcseleti témáknak nagy keletje van manapság, hiszen százak várták hónapról, hónapra az elõadásokat.

Bevállalod? - középiskolásoknak Kevesen, talán csak az érintettek tudják, hogy a népszerû Csernus doktor nemcsak a pszichológia elõadás kapcsán járt Mátészalkán az elmúlt évben. Szintén a hosszú nevû egyesített szociális intézménynek köszönhetõen a város négy középiskolájával együttmûködve látogathatott el azokhoz a diákokhoz, akiknek talán életreszóló élmény lehetett a találkozás, s ami még ennél is fontosabb: életük felelõsségteljes döntését is komoly szempontokat mérlegelve hozhatják meg

talán a jövõben. Ezzel a reménnyel, illetve ebben a reményben vállaltam magamra az egyesület nevében ennek a nyolc alkalomból álló programnak a koordinálását, s végeztem szervezési feladatait.

Fényes Napok - velünk Mátészalka nagy kulturális ünnepe a Fényes Napok nevû rendezvénysorozat. Egyesületünk az indulás óta komoly szervezési feladatokat vállal magára, s ez 2012-ben sem volt másképpen. A Buzogány Béla igazgató úr irányítása mellett lassan, lassan igazi tartalommal megtelõ programsorban részfeladatok vállalásával járulhattunk hozzá az osztatlan sikerhez. Meghívásunkra látogatott Mátészalkára Berecz András a Kossuth-díjas ének és mesemondó. Nem kell bizonygatni, hogy mekkora szeretettel és örömmel hálálta meg a szalkai sokaság a kapott fantasztikus élményt. Bár a pszichológia sorozat része volt Müller Péter József Attila díjas író mátészalkai elõadása, mi mégis úgy idõzítettük az idõpontot, hogy a Fény az ember életében címû elõadását éppen a Fényes Napokon tarthassa meg a neves spirituális szerzõ. A Kossuth téri Református Egyházközség jóvoltából a templomban élhettük át a nem mindennapi élményt. Nagy öröm volt újra itthon fogadni Pál Dávidot, akinek festményeibõl a Római Katolikus Egyház közösségi termében nyithattunk kiállítást. A "nagyszívû" festõmûvész elkészítette egykori mesterének, Fülöp Sándornak portréját is, amit a megnyitó alkalmával adott át az Esze Tamás Gimnázium igazgatójának. Az õ kezdeményezésére nevezték el az intézményben a rajz szaktantermet a nemrég elhunyt mûvész-tanárról.

Mécsvilág és egy "mesekönyv" Mátészalkáról Tizenkét éve jelenik meg egyesületünk lapja a Mécsvilág. Az évszakok változáshoz kötõdõ számok interneten és papíralapon is olvashatók voltak 2012-ben. Mint alapító, s mint kvázi fõszerkesztõ büszkén állapíthatom meg, hogy soha, egyetlen szám sem marad ki, s még összevonás sem történt idõhiányra, vagy pénzszûkére hivatkozva. Kevésbé vagyok boldog, ha arra gondolok, hogy lapunk eléggé magányos, hi-

szen néhány alkalmi kiadványtól eltekintve nincs Mátészalkának igazi sajtója. Nem tagadhatom viszont örömömet, ha arra a könyvre gondolok, amelyet magam jegyezhettem, s amelyben Mátészalka történetérõl mesélhettem. Bár a kiadó egyesületünk, a könyv megjelenésének anyagi kockázatát magam vállaltam, így ebbõl a szempontból is megnyugtató, hogy alig másfél hónap alatt elkelt mind az 500 példány. Igyekeztem úgy mesélni a régiekrõl, a valaha volt történésekrõl, hogy az idõsebb és a fiatalabb nemzedék számára is érdekes legyen az a hely ahol élünk, tanulunk, dolgozunk.

Rendkívüli közgyûlés Az említett könyv félhivatalos bemutatójára a Kastélyszállóban került sor november 7-én. Ezen az estén egy rendkívüli egyesületi közgyûlést is lebonyolíthattunk. Egyszerûsítettük az alapszabályunk azon pontjait, amelyek a szavazásra vonatkoznak megszüntetve a titkosságot, s kétharmadra mérsékelve az addig oly szigorú 90 %-os egyetértési arányt a tagfelvételi és tisztségviselõválasztási eljárások során. A legfontosabb döntés azonban a nemrég megalakult Luby Társasághoz való csatlakozás volt. Ezzel már deklaráltan is a szatmári térségre kiterjedõ tevékenységet folytathattunk. Ezt a szándékunkat erõsítettük akkor is, amikor külsõ telephely létesítésérõl döntöttünk. Mostantól a nagyari Petõfi Galéria neve és címe is szerepel hivatalos dokumentumainkon. Új tiszteletbeli tagok felvételérõl döntöttünk, így tagjaink sorában köszönthetjük immár Adorján Gusztávnét, Tukacs Zoltánnét és Szabó Menyhértet is.

SZÁZ CSALÁD Még 2011 adventjén hívtam életre egy mozgalmat, amit Száz Család névre kereszteltem. Olyan családokat kerestem meg levélben, akikrõl azt feltételeztem, hogy, hozzánk, vagyis a Pénzes családhoz hasonlóan boldogok és elégedettek, s akik még áldozatokra is hajlandók Mátészalkáért. A mai panaszkodós világban nagy örömömre negyvenhárman vállaltuk a boldogság és elégedettség "bélyegét". 346 ezer forintot adtunk össze, s feladatot kerestünk, hogy picikét szépíthessük, formálhas-

MÉCSVILÁG

2013. március suk városunkat. Végül a Rossmann üzlettõl a Fecske Patikáig terjedõ útszakasz térburkolásában, szépítésében vállalhattunk szerepet. A szervezõ munkát ebben az esetben is magamra vállaltam, s elmondhatom, hogy az örömteli pillanatok, sikerek mellett ezúttal talán elõször közténykedésem során, megaláztatásban is volt részem. A lényeg azonban az, hogy hozzájárulhattunk a díszburkolat megvásárlásához, tavasszal pedig növényeket telepíthetünk és tûzfalakat festhetünk széppé. 2012 adventjén is elküldtem leveleimet, reménykedve abban, hogy továbbra is találok boldog embereket.

Készülõben a Kosutány és a Képes Géza emlékhely Mátészalka jeles személyiségeinek immáron programszerûen szeretnénk emlékeket állítani köztereken, középületeken, vagy éppen középületekben. 2012 õszén két kezdeményezést is elindítottunk. A városunkban élõ jogászok megszólításával reméltük, hogy az 1850-ben itt született jogtudós, egykori egyetemi rektor Kosutány Ignácnak legendás alakját örökíthetjük meg a városi bíróság falán. Sikerrõl még a legnagyobb jóindulattal sem

beszélhetünk egyelõre, de célunkat nem adjuk fel. Talán több szerencsénk lesz a Képes Géza Irodalmi Szalon tervének megvalósításával. A városi könyvtár vezetõi mindenesetre örömmel fogadták az ötletet, s már Mátészalkán van az a festmény is, amit a neves költõrõl készített városunk díszpolgára Csizmadia Zoltán festõmûvész. Az alkotás árát a Képes Géza Általános Iskola munkáját segítõ "Ötösért" Alapítvány nagyvonalú támogatása mellett a Városi Könyvtár, a Mûvészetbarát Egyesület és az iskola diákjai adták össze. Õk az adakozás erényét gyakorolva egy gömb fagyi árát ajánlották fel, több mint 60 ezer forintot összegyûjtve. A festmény körül kialakuló új közmûvelõdési térnek fontos helye lehet majd a város szellemi, kulturális életében. Reményeink szerint 2013. április 11-én, a Magyar Költészet Napján egyesületünk rendes évi közgyûlésén már avathatjuk is a Képes Szalont.

Akiknek mi adhattunk Nagy örömünkre a sok-sok program megszervezése, köztér felújítási és szépítési akciónk mellett anyagilag támogathattunk néhány mátészalkai intézményt, mûvészeti csoportot,

eseményt. A Dr. Cservenyák László igazgató által vezetett Szatmári Múzeumnak 100.000 Ft-ot juttathattunk programjaiknak szervezésére. Az Esze Tamás Gimnázium tanulóinak szervezett egri nyári filmtáborra 40.000 Ft-ot adhattunk. Ugyancsak 40.000 Ft-tal támogattuk az Esze Napokat is abban a reményben, hogy annak a szellemi, kulturális életnek, amelynek egyesületünk is része, éppen a gimnáziumból érkezhet majd a megújító utánpótlása. A Zenebarátok Kórusának és az Ádám Jenõ Pedagóguskórusnak 2012-ben egyaránt 40.000 Ft támogatást adhattunk. A városunkban élõ országos hírû költõnek, gimnáziumunk tanárának, Kürti Lászlónak Testi misék címmel megjelent verseskötetét 50.000 Ft-tal tudtuk támogatni.

Akik nélkül nem adhattunk volna Nem jelentéktelen az az öszszeg, amit 224 egyesületi tag 2.000 forintjával tagdíj címén összead évrõl évre, de ebbõl a felsorolt programok, támogatások töredékét fedezhettük volna csupán. Felbecsülhetetlen értéke van annak, amit tagjaink önzetlen munkája, partnereink

3 segítsége, vállalkozó támogatói körünk nagyvonalúsága jelent. Engem személy szerint azoknak a magánszemélyeknek a támogatása hat meg a legjobban, akik belsõ késztetést éreznek arra, hogy valamilyen formában kifejezzék elégedettségüket, segítõszándékukat. Tempfli József 2012-ben is havi rendszerességgel küldte támogatását, de segített Dr. Bereczky Kálmán, idõsebb Dr. Hauser Tibor, ifj. és id. Mónus Béla, Szakszonné Csepei Katalin, Dr. Hiriczkó Julianna és Dr. Moráriu Péter, Véghseõ Sándorné, Nagy György, Ignácz Gyula, Tóth Béla kályhásmester, Okváthné Kertész Anna, Galambos Béla és Dienes Judit, T. Nagy Gyuláné, Ujhelyi Jánosné, Kovács Tiborné Kõhalmi Piroska, Széles Endre, Király József, Dr. Ungor Károly, Kedves Gusztáv, Duljánszki Mihályné, Bõdi Mária és Huszti Judit is. Õk összesen 306.000 Ft-tal járultak hozzá közös dolgainkhoz. Nagy tisztelettel köszönöm meg támogatásukat.

Partnereink és régi-új támogatóink Köszönettel tartozunk együttmûködõ partnereinknek, akik mindig, mindenben segítsé-

günkre vannak, akikkel közös programokat valósíthatunk meg. Rendkívüli öröm és megtiszteltetés, hogy egy jelentõs vállalkozói kör is áll egyesületünk mögött. Többségük 9 éve segíti tevékenységünket. Hároméves ciklusokban értékeljük és kötjük újra együttmûködési és támogatási szerzõdéseinket. 2012 õszén a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület elnökeként végiglátogattam támogatóinkat, hogy az éppen lejáró megállapodásainkról tárgyalhassunk. Mindenhol tisztelettel fogadtak, s nagyra értékelve folyamatos értékteremtõ és védõ tevékenységünket, ezúttal 5 évre vállalták támogatásunkat. A jólesõ elismerésen túl ez a gesztus évenként mintegy 1 millió forint segítséget jelent munkánkhoz. Köszönet a méltatásért, köszönet a támogatásért! (Partnereink és támogatóink listája lapunk utolsó oldalán olvasható) Kérem, jöjjenek el a rendezvényeinkre, vegyenek részt programjainkon, akcióinkban. Legyenek boldogok és elégedettek. Higgyék el, ez csak döntés kérdése. Pénzes Ottó egyesületi elnök

Erre készülünk 2013-ban Ebben az esztendõben folytatni kívánjuk azt a tendenciát, amit elnökké választásom óta folytatunk, vagyis a rendezvényszervezés felõl a lokálpatrióta tevékenység felé mozdulunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek találkozási lehetõségek, nem folytatódnak a megszokott programok. Már februárban elkezdõdött az Esze Tamás Gimnáziummal közös Filmklub sorozatunk, ami egyébként éves rendes közgyûlésünk idõpontjára véget is ért. Dr. Telkes Lászlóné és Dr. Hamar Péter ezúttal a "szélsõséges hatáselemek a filmmûvészetben" összefogó címet választotta a hétfõn esténként vetített filmek elé. A Mécsvilág címû lapunk évszakokhoz kötõdõ megjelenése most is a kötelezõ feladatunk lesz. Reményeink szerint megújulhat honlapunk is, s az új rendszer lehetõvé teszi majd azt is, hogy napi szinten élõvé válva, mindenki tájékozódhasson minden kulturális eseményrõl, történésrõl, hírrõl, ami városunkhoz kötõdik. Április 11-én, közgyûlésünk új idõpontjában avatjuk fel városunk szülöttének Képes Gé-

zának portréját a róla elnevezett városi könyvtárban. Még a múlt év végén realizálódott egyesületünk kezdeményezése, hogy a költõ nevét viselõ intézményekkel összefogva elkészíttessük a város másik neves szülöttével, Csizmadia Zoltánnal az említett festményt. Különösen nagy áldozatot hozott az ügyben a Képes Géza Általános Iskola melynek tanulói egy fagyi árát ajánlották fel, az "Ötösért" Alapítvány pedig 100.000 Ft-tal segítette az akciót. Egy Képes Géza emlékhely kialakítását is tervezzük, s talán az év végére ez is megvalósulhat. Szintén áprilisra tervezzük a Rossmann üzlet elõtti kis terecske avatását. Ennek felújításában, a növények telepítésében, s a tûzfalak kifestésében is tevékenyen részt vett egyesületünk, illetve az egyesületünkhöz köthetõ Száz Család Mozgalom. Ha már szóba került ez a lokálpatrióta erõ, hadd említsem meg azt a kezdeményezést, amelynek újabban élére kíván állni a kis csapat: Adjuk vissza az egykori Hõsök Emlékiskoláját a gyerekeknek! Az egykor egye-

dülálló módon háborús emlékmûként épült iskola - véleményünk szerint - semmiképpen sem lehet a politikai pártok székhelye. Szeretnénk, ha az egykori felírat visszaállítása és az elõtte lévõ terecske felújítása mellett az épület a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola egyik tanszakának adhatna helyet. Várhatóan még tavasszal megjelenik a mátészalkai, de már országos hírû G-Jam Project együttes harmadik CD-je. Az eddigi albumokhoz hasonlóan egyesületünk ismét a támogatók sorában található. Ezúttal is az adminisztráció és hanghordozó sokszorosításának bonyolításában, költségének vállalásában vállalunk feladatot. A Zenebarátok Kórusának fesztiválszereplését is támogatjuk, mint ahogyan Oláh András régen várt kötetének megjelenését is. Rövidesen folytatódik az egyesületünk kezdeményezésére és támogatásával megindult Fellegvár kutatás is a zsidó temetõ területén. Nem adjuk fel azt a kezdeményezésünket sem, amelynek célja a város kiemelkedõ

szülöttének Kosutány Ignác emlékének ápolása, s a bíróság épületének falán emlékmû elhelyezése. Május 28-án este a Városi Mûvelõdési Központtal közös rendezvényünket tartjuk a zsinagógában. Rákász Gergely orgonamûvész koncertjét valószínûleg nagy érdeklõdés kíséri majd. A korábbi alkalomhoz hasonlóan most is szervezünk diákelõadásokat a város általános és középiskolás tanulóinak. A Mûvelõdési Központ felújításának függvénye, hogy mikor rendezhetjük meg Mátészalkán Makovecz Imre Templomok címû kiállítását. A rendezvényen jelen lesz a világhírû építész özvegye Szabó Marianne Munkácsy-díjas textilmûvész. Ehhez a programunkhoz kötjük majd a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesületet támogató cégek, vállalkozások, és a velünk együttmûködõ partnereink képviselõivel való ünnepi találkozót is. Ha városunk önkormányzata megrendezi a Fényes Napokat, nagy valószínûséggel most is a szervezõk között leszünk. Hogy milyen programmal kapcsolód-

hatunk be majd a mindig nívós eseménysorba még rejtély, azt azonban már most kijelenthetem, hogy csak olyan rendezvényt leszünk képesek megrendezni, amelyik költségvetése a belépõjegyek árából finanszírozható. Reméljük, hogy õsszel is folytatódhat a Filmklub sorozat. Ez azonban most nem olyan egyértelmû, mint az elmúlt években. Az Esze Tamás Gimnáziummal ebben az ügyben egyeztetnünk kell még. Losonczi Léna születésnapi költõi estjét novemberben rendezzük meg, s ebbõl az alkalomból egy verseskötet kiadását is tervezzük. Magam is dolgozom két könyvön, természetesen mindkettõ témája Mátészalka. Talán az egyik ez év végén meg is jelenhet. A felsorolt programok, rendezvények mellett ebben az évben nem igen lesz lehetõségünk arra, hogy improvizatív jelleggel kapcsolódjunk más események szervezésébe, támogatásába. Azt hiszem, ha ennyit becsülettel végigviszünk, már nem lesz miért szégyenkeznünk. Pénzes Ottó

MÉCSVILÁG

4

Az alkotó

(Stonawski Tamás köszöntése)

Te összegyûjtöd a Napnak Holdnak fényét havas hegycsúcsok villanó jegét füvek kardhegyén a dér csillanását esõ cseppjében rejtõzõ reményt virágok dús pompázó gazdagságát õszi szivárvány ígéret-jelét Palettádra a naplementék vérét a nyáréjszakák encián-egét a tág mezõk ezernyi zöldülését s az ért kalászok sárguló neszét… Te összegyûjtöd szerelem szikrafényét gyermek-mosolyok öröklét-hevét síró csillag sápatag ragyogását édesanyák féltõ tekintetét hulló levél sárguló aranyát s a kopjafák gyászoló énekét Palettádra a naplementék vérét a nyáréjszakák encián-egét a tág mezõk ezernyi zöldülését s az ért kalászok sárguló neszét… Megalkotod sok tiszta színbõl fénybõl a teremtés millió földi mását lélekszemünk megszentelt látomását

Korniss Péteré a Kölcsey-díj A Magyar Kultúra Napján a Himnusz születési helyén, annak születése napján átvenni a Kölcsey-díjat, ez az elismerés tényleg csak a legkiválóbbakat illetheti meg. Nem is került még méltatlan helyre a plakett. Ebben az évben Korniss Péter Kossuth-díjas fotómûvész kaphatta meg, akit mi mátészalkaiak is különösen meleg szeretettel köszönthetünk. Õ az, aki a városunkról, az itt élõ emberekrõl a közvélemény által alkotott képet úgy segít formálni, hogy az nekünk erõt, önbizalmat adjon, másokból elismerést váltson ki. A díjhoz szívbõl gratulálunk, s reméljük, hogy annyi év után újra nyithatunk majd Korniss kiállítást Mátészalkán. Pénzes Ottó

Helyreigazítás Elõzõ lapszámunkban interjút közöltünk városunk Pro Urbe díjas költõjével, az elismert pedagógussal Losonczi Lénával, aki 50. tanévét kezdte meg 2012. szeptemberében. Tördelési hiba és szerkesztõi figyelmetlenség miatt az interjú címe hibásan jelent meg. Helyesen a következõképpen lett volna: Ötven év szolgálat Kedves olvasóinktól és mindenekelõtt Losonczi Lénától elnézést kérünk.

2013. március

Kultúr - Társak a Magyar Kultúra Napján 1989. óta január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, annak emlékére, hogy 1823-ban ezen a napon öntötte végleges formába Kölcsey Ferenc költeményét, a Himnuszt. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat teremtenek arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk hagyományainknak, gyökereinknek, szellemi értékeinknek. Városunkban már hagyomány, hogy emléket állítunk ezen fontos eseménynek. Idén a Kultúr - Társ névre keresztelt rendezvényünkre invitáltuk a tisztelt nagyérdemût. Ezt egyfajta élõ mûvészi leltárnak szántuk Mátészalka 2012-ben született kulturális értékeirõl, pontosabban eseményekhez, személyekhez, közösségekhez köthetõ sikereket idézünk fel abból a jó néhányból, amiben szerencsére részünk lehetett. Városunk kulturális erejét mutatja, hogy annak ellenére, hogy a fõ közmûvelõdési helyszínünk átépítés alatt van, rengeteg érdekes és izgalmas dolog történt. És miért is a "Kultúr - Társ" mûvésznévre hallgatott az este? Azért, mert megszólítottunk egy-egy sze-

mélyt, vagy mûvészeti csoportot, akikhez rendelünk egy társat, aki köszöntötte õt, saját mûvészetével igyekezett örömöt szerezni kultúr-társának és természetesen a kedves közönségnek. Így vált azon az estén egy párrá a Szalka Consort Vonószenekar és a SZCÉNA Színházi Mûhely, hiszen összekötötte õket, hogy mindkettõ egy fiatal, közelmúltban alakult csapat, akikben igencsak ég a tenni vágyás, hogy sok széppel és értékkel gazdagítsák kulturális palettánkat. 2012-ben számos fontos esemény történt, ami mellett nem mehettünk el szó nélkül. Ilyen volt például, hogy felépült a Mátészalkai Kertvárosi Református Gyülekezet Kincses Háza, ami a közösség, sõt közmûvelõdési programjaiknak köszönhetõen, az egész település további épülését, lelki gazdagodását szolgálja majd. Az írott betûk szerelmesei is örülhettek, hiszen napvilágot látott Kürti László új verseskötete, a Testi misék, valamint a hivatásos lokálpatriótává kinevezett Pénzes Ottó könyve szeretett városáról, Mátészalkáról. Kultúr-

társaik jóvoltából, egyfajta kedvcsinálóként, kis ízelítõt kaphattunk a mûvekbõl. Az elõzõ évben egy színházi produkció, a Tékozló fiú címû musical is életre kelt Buzogány Béla rendezõnek és a Talán Teátrumnak köszönhetõen, amibõl Becsei Miklós tiszteletes úrnak ajánlását követõen gyönyörû dallamok csendültek fel. Nagyszerû kezdeményezésnek örülhettünk a tavalyi évben Nagy Ágnesnek és Mándi Ákosnak köszönhetõen, hiszen útjára indult a Vasárnapi Zongoraestek sorozat, amikor is a komolyzene gyönyörû darabjai csendülnek fel Ákos elõadásában, Ági pedig a mesélõ szerepében bepillantást enged a darab szerzõjének életébe, vagy éppen abba a korba, amikor elõször felcsendültek ezek a darabok. Ezen az estén egy kis darabot elhozott nekünk azokból a bizonyos "vasárnapiakból" a két kultúrtárs. Mátészalka Város mindenkori képviselõ-testülete a Pro Urbe-díj odaítélésével tiszteleg olyan személyek elõtt, akik munkásságukkal, kiemelkedõ kulturális - közéleti

tevékenységükkel a város érdekében sokat tettek a településünkért. Pro Urbéseink sorából is meginvitáltunk néhány személyt, olyanokat, akik 2012-ben kapták meg, illetve azon polgárainkat, akik már régebb óta birtokosai a díjnak, de a 2012-es esztendõ újabb elismeréseket, jelentõs alkotásokat hozott számukra. Így köszöntöttük a frissen kitüntetett Tóth Istvánnét és Tóth Bélát a nekik szánt ajándék produkciókkal, de bepillantást nyerhettünk a mûvészházaspár, Bíró Lajos és Sirpa Ihanus elõzõ évben született munkáiba is. No, és velünk volt Csányi Ottó és Dr. Cservenyák László is, akik - valljuk be õszintén - a maguk nemében páratlanok, de mi gondoltunk egy merészet, és bizony kultúr-társsá boronáltuk össze õket arra a bizonyos napra. Az est lezárásaként pedig megidéztük Mátészalka legnagyobb kulturális ünnepét, a Fényes Napokat, valamint annak jelképét, a mécsestartó fiút, aki a Kultúra Napján ismét életre kelt. Zsoldos Judit Városi Mûvelõdési Központ

Szatmári festmények Brassóban

Stonawski Tamás barátaival ünnepelt március 15-én Elsõ gondolatom az a Jézus által megfogalmazott vélemény volt, hogy "senki sem próféta a maga hazájában." Miért is? Mert szûkebb hazánk fiának, a mûvész-tanár Stonawski Tamásnak Brassóban van kiállítása a festményeibõl. Vajon hány mátészalkai lakos látta már ezeket a képeket? A kiállítás megnyitójára - nem véletlenül nemzeti ünnepünkön, március 15-én került sor. Az ottani Evangélikus Egyházközség kiállító termében gyûltünk össze, hogy mi is lokálpatrióta büszkeséggel gyönyörködjünk a csodálatos festményekben. Többségében a szeretett szatmári tájat megjelenítõ, annak hangulatát odavarázsoló alkotások kerültek fel a falakra. Az ott élõ magyar testvéreink csodálták a képeket, ámultak a táj szép-

ségén és a mûvész tehetségén egyaránt. Nagy szeretettel, szívélyesen fogadták a 14 fõs kis csapatot, akik Lábas Tibor lelkes szervezõmunkájának köszönhetõen elkísérték barátjukat, jó hírét vitték városunknak, illetve odaszállították a festményeket Tóth József jóvoltából. Dacolva a távolsággal, az idõjárás viszontagságával együtt örültünk a brassói érdeklõdõkkel. Az ünnep alkalmából elõször Nagy Miklós, a Csengeri Járási Hivatal vezetõje tartott emlékbeszédet. Aztán a házigazda, az Egyházközség lelkésze köszöntötte a megjelenteket, majd Vetro András képzõmûvész-tanár ismertette Stonawski Tamás festõmûvész életútját, méltatta munkásságát az internetrõl megszerzett ismeretei alapján. Elragadtatva fejtette ki azokat

az érzelmeket, hatásokat, melyeket a képek megtekintése váltott ki. Egy tanuló Áprily Lajos versével köszöntött bennünket. Hogy teljesebb legyen a Tamásról alkotott kép, Dr. Cservenyák László múzeum-igazgatónk mutatta be - teljesebb képet adva városunk igen sokoldalú, tehetséges mûvésztanárát a tõle megszokott érdekes, hangulatos elõadásmódban. Én az Alkotó címû versemmel gratuláltam, köszöntöttem az "alkotót". A megnyitót kötetlen beszélgetés, ismerkedés követte. Az ünneplés pedig - az ünnephez illõen - az ottani Pilvax kávéházban folytatódott, melynek magyar tulajdonosa baráti szeretettel, kedvességgel fogadott minket, s ünnepelt velünk. A 23 db csodálatos festmény (tájképek, portré, akt) kb. 3 hóna-

pon át díszíti az Evangélikus templom udvarán álló kiállítótermet, egy festmény pedig kollektív kiállításra is elkerül. Lehetõség nyílik ezzel a Brassóban élõ magyar lakosoknak a szatmári táj szépségének, Tamás tehetségének megismerésére, felkeltve Mátészalka iránti érdeklõdésüket, tiszteletüket. Losonczi Léna

Kiállítás Berlinben, 2. díj a Sajtófotó Pályázaton Bócsi Krisztián újabb sikerei

A mátészalkai születésû, és néha még itthon is élõ Bócsi Krisztián fotográfus, kulturantropológus újabb sikereket ért el. Moholy-Nagy ösztöndíjasként Berlinben dolgozhatott, ahol olyan külföldi személyeket fotózhatott, akik ezt a várost választották életük helyszínéül. Zenészekrõl, táncosokról, képzõmûvészekrõl, színészekrõl, építészekrõl, irodalmárokról, tudósokról, valamint Berlinben tanuló diákokról készített port-

réival, pillanatképeivel azt a sokszínûséget kívánta bemutatni, amellyel az idegenek gazdagítják a várost. Képein finn, spanyol, lengyel, szerb, belga mûvészek mellett természetesen ott találhatjuk magyar honfitársainkat, Snétberger Ferenc gitármûvészt, Dalos György írót és a Nobeldíjas Kertész Imrét. Hotel Berlin címû kiállítása 2012. október 26-án nyílt meg a Collegium Hungaricum Berlin Moholy-Nagy László Ga-

lériájában, ahol azt ez év január közepéig látogathatták az érdeklõdõk. Még be sem zárt a kiállítás, amikor kiderült, hogy a fotók egy részébõl készült sorozat, a Magyar Sajtófotó Pályázaton, az Emberábrázolás-portré kategóriában 2. helyezést ért el. A már említett Kertész Imre berlini lakásán másfél hónappal azelõtt készültek a képek, mielõtt az író bejelentette volna, hogy nem kíván többé írni. Bócsi Krisztián anyaga

így kaphatta a Lezárt életmû címet. P.O.

MÉCSVILÁG

2013. március

5

Vízkereszt és Szalka Consort - Milyen kár, hogy nem tanultam meg tisztességesen valamilyen hangszeren - jut eszembe, mialatt hallgatom a Szalka Consort koncertjét január 6-án a Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola nagytermében - kimarad az életembõl az együttzenélés öröme. Pedig milyen csodálatos dolog ez! Hallgatóként is az egekbe repít Bach, Vivaldi, Corelli, Pergolesi muzsikája, de ha az ember maga mûveli, zenésztársakkal, biztos közelebb kerül a jóistenhez. Mindez megadatott viszont a színpadon lévõknek, akik feledhetetlen perceket szerezetek Vízkereszt

estéjén a mátészalkai közönségnek. Név szerint: Bócz István (trombita), Viktor Péterné (hegedû), Béltekiné Szívós Ágnes (hegedû), Ivancsó Fruzsina (hegedû), Tóth Hajnalka (hegedû), Tóth Béla (hegedû), Filep Boglárka (hegedû), Horváth Sándor (hegedû), Dr. Bakos Amarilla (gordonka), Takács Zoltán (gordonka), Filep Erzsébet (orgona). Az est mûsorvezetõje Ivancsó Sándor görög katolikus pap öntötte szavakba, a szavakkal ki nem mondhatót, az érzést, amit a nagy barokk mesterek álmodtak a muzsika hangjaira.

" Kell ez nagyon, igen nagyon…" - mondom csak úgy magamnak a koncert végén együttzenélés, koncertmuzsika, zenehallgatás. Kívánom a Szalka Consortnak, hogy létükkel mutassanak

A kitagadó megye

példát minél több szalkainak, s muzsikájukkal szerezzenek sok-sok ilyen kellemes estét önmaguknak és a hallgatóságnak. Farkas Judit

"…hazámat elhagytam, de nem a nemzetemet!" Dr. Futaky István professzor emlékére

Életének 87. évében elhunyt Dr. Futaky István a göttingeni Georg-August Egyetem nyelvészprofesszora, a Pro Kultúra Hungarica és a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetés birtokosa, a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület tiszteletbeli tagja. Nyírcsaholyi születésének egyetlen oka, hogy édesanyja az ottani szülõi házba vonult vissza gyermeke érkezésekor. Gyermekkora már Mátészalkához kötötte. Emlékeit Szalka, Szalka… címû könyvében elevenítette fel, amelynek mátészalkai bemutatójára 2003. december 8-án került sor a Szatmári Múzeumban. Ekkor hangzottak el testvérének Futaky Lászlónak, a megyei könyvtár nyugalmazott igazgatóhelyettesének, egyesületünk tiszteletbeli tagjának bemutató és ajánló szavai. Gondolatainak felidézésével búcsúzunk, és emlékezünk egy nagyszerû emberre, egy kiváló életútra. Az irodalomban korántsem elszigetelt jelenség, hogy egyes szerzõk több mûfajban is jeleskednek. Szépírói körben ez természetesnek mondható. Jóval kevesebb példa hozható fel azonban arra nézve, hogy a tudomány mûvelõi szakterületük stíluskötelmeit áthágva, az ismeretközlõ kifejezésmód egyéb eszközeivel is éljenek, s ebben is kipróbálják magukat. Hogy milyen oka lehet ennek? A több közül csupán arra za egyre hivatkozom, amely nagy valószínûséggel István bátyámat is erre a lépésre készítette. Túl a hetedik X-en, de még innen a nyolcvanon, Futaky István életében is elérkezett az idõ - hogy miután eljutott a lét mélyebb elemzéséig, s szinte mindent tudjon már a világ lényeges dolgairól -, a kutatómunka penzumai helyett, számot vetve valamikori önmagával, papírra rögzítse ifjúkorának történéseit. Így is összegezzen. A Szalka, Szalka… címû kis kötet e szándékból fakadó, tágabb kitekintésû önéletírásnak az elsõ tagja, megvalósult darabja. A szerzõrõl elöljáróban el kell mondani, hogy Nyírcsaholyban született és ebben a városban

gyerekeskedett (- egyébként ez az apropója, hogy Cservenyák László igazgató úr jóvoltából sor kerülhetett erre a múzeumbeli találkozásra - ). A második világháborút követõ nehéz évek után, a Rákosi rendszer szemléletének, gyakorlatának következményeként, az ötvenes évek elsõ felében - mint ahogyan ez a tény ebben az országban sokak által megtapasztalt - viszontagságos idõszak következett. István életútja is ezt példázza. A papi pályát hivatásul választva 1952-53-ban még Budapesten a Hittudományi Akadémia hallgatója, ez év szeptemberétõl azonban már politikai elítélt, Csolnokon bányamunkás-rab, majd a márianosztrai fegyház szigorát ismerte meg. 1956 õszén amnesztiával szabadult, s az elõzményeket ismerve talán érthetõ, hogy 1957 januárjában, nem elsõsorban kalandvágyból, átlépte a határt. Ausztriából, egy Ford-ösztöndíjjal a zsebében indult aztán még nyugatabbra, s a németországi patinás göttingai Georg-August egyetemen kezdte meg tanulmányait. Göttingen, mint a liberális felvilágosult szellem egyik nagy hatású központja nem ismeretlen a magyar értelmiségi köztudatban. Jó ideig, mint Európa legkorszerûbb és leghaladóbb intézménye, fennállásának különösképpen az elsõ évszázadában nagy hatást gyakorol a hazai tudományos életre. Magyar földrõl is sokan látogatták s tanultak ott diákok, köztük Bolyai Farkas, Budai Ézsaiás, Gyarmathi Sámuel, Körösi Csoma Sándor - és mások. Futaky István stúdiumainak végeztével ezen az egyetemen maradt oktató, s mint a finnugor tanszék vezetõ professzora, innen ment nyugdíjba. Több évtizedes nyelvészeti, hungarológiai kutatómunkájának eredményeképp jó néhány, tudománytörténeti szempontból fontos könyv, számtalan tanulmány, egyéb írás került ki a keze alól, mindezt meggyõzõen bizonyítja szakmai publikációinak bibliográfiája. A téma természetesen bõvebb kifejtést érdemelne. Ezekrõl az évekrõl annyit még szükséges elmondani: István itt alapított csalá-

dot, feleségével F. Ruthhal kölcsönösen segítve, támogatva egymást itt nevelték fel gyermekeiket - itt teljesedett ki az élete. Ami pedig a könyvet illeti. Hogy mit érdemes ebben a rövid felvezetõben, kötetlenebb hangnemben tolmácsolni a kötetrõl? Elsõsorban azt, hogy szerzõje származása jogán fontosnak tartotta a múlt több mint fél évszázadon túli homályából megidézni az általa látott, tapasztalt bölcsõhelykörüli tájat, kora ifjúságának színterét a régi-régi Szalkát, a felnevelõ, útra bocsátó szülõi házat. Ugyanis ennek az önéletrajzi fogantatású, vallomásos kisprózának minden történeti eleme tényszerûen és valóságosan belegyökerezett a mátészalkai, szatmári tájba. A földrajzilag meghatározott kisebb haza, megnevesített utcáival, tereivel, épületeivel, a sokarcú, színesen tagolt társadalom, néven nevezett szereplõivel, a család otthoni élményvilága, egyszóval mindaz, ami egy kamaszodó ifjú ember tudatába vésõdött, megõrzõdött, s most újólag feldereng. Az emlékezet rejtett mélységeibõl tör föl, hogy Futaky István tolla nyomán nem titkolt nosztalgiával rajzolódjon elénk. Visszaemlékezés fûzérén megelevenedik a múlt, feltûnnek a város akkortájt már jellegzetesnek számító látványképei, közkedvelt helyei (a felekezeti templomok, a Tisza István utca-sarki "Csizmadia" palota, a híres Péchyféle ház, a Csikó-domb stb.) és egyéb rekvizitumok, szemlélõdésének fókuszában pedig a legizgalmasabb: a felfedezhetõ, megismerhetõ felnõtt- és gyermektársadalom. Nagyszülõk, szülõk, családtagok, tanárok, diáktársak és mások, s velük való kapcsolatában önelemzõ megfigyelések tükrében megmutatkozik õ maga. A tapasztalatok sûrítését hordozó epizódokból, a múlt iránti érzékenység miniatúráiból alkotott, polgáriasuló Szalka, Szalka… nyilvánvalóan nem hasonlítható a világirodalomból vagy a magyar irodalomból ismert nagy lélegzetû családregényekhez, melyek teljes társadalmi-történelmi komplex-

itásban mutatják be az egymást követõ nemzedékek sorsát. Nem. Ez a szikár stílusú, viszszafogott oldalszámú kötet bár nincs híján a családtörténeti adatoknak, s a leszármazottak számbavételével generációs összefüggéseket tár fel, elsõsorban mégis egyes szám elsõ személyre kihegyezett önéletírás. A szerzõ a szülõföld iránti szeretet s ragaszkodás hangján szólal meg benne, a hovatartozás életre szóló élményérõl beszél. Végül engedjék meg, hogy elmondjam: az elmúlt évtizedek alatt többször megfordultam göttingeni otthonukban, mely ugyanazt a hivalkodás minden jele nélkül való képet mutatta, rendet, puritán célszerûséget. Konszolidált életlehetõséget biztosító otthon, mely egyben dolgozószoba. Felesége Ruth több mint tíz magyar nyelvû kötetet (köztük jelentõs mûveket Bartók, Móricz stb.) fordított német nyelvre. István nyugdíjas éveiben is aktív, az általa alapított finnugor szakfolyóiratot (Finnisch-Ungrische Mitteilungen) szerkeszti, könyveket jelentet meg (ez évben pl. a kevéssé ismert és méltatott Farkas Gyula irodalomtudós munkásságáról szólót), nyelvtudományi cikkeket publikál honi folyóiratokban is, népszerûsíti a magyar kultúrát, missziót teljesít, jó ügyek szolgálatában. Újkori magyar történelmünk szeszélyes politikai változásainak hullámverésében sokaknak jutott osztályrészül az emigráció. A valamikori megpróbáltatások okozta fájdalmak elmúltak, elcsitultak. Az eltelt idõ a hontalanság kínzó érzését megszelídítette. Mi akik itthon maradtunk, ma már azt mondjuk: István bátyánknak két hazát adott az Isten. Mátészalka és Göttingen között végül is csak földrajzi értelemben nagy a távolság. Hiszen Pista most is úgy érkezett haza, szûkebb pátriájába mint aki lélekben, szellemében soha el se ment volna innen. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ajánlom ezt a kötetet az itt lévõk figyelmébe, mely tisztelgés a szülõföld elõtt.

Közel ötven évig élt megyénkben Bakos Pál, aki ma sem tudja keserûségét tagadni. El kellett hagyni a szülõföldet, de ebbe belenyugodni akkor sem egyszerû, ha nem a kényszer, hanem a belátás a motiváció. Az õ esetében ez a távozás olyan fájó, hogy egy kis kötetecskét is szentelt ennek a témának. Persze igazságtalanság lenne Bakos Pált azzal vádolni, hogy búslakodó versek és írások gyûjteményét adta át a Nap Alapítványnak kiadásra. Mai lakóhelyének Vácnak, nagy szerelmének Erdélynek, s persze az igaz embereknek is állít emléket szavakból. Nem feledheti persze Szatmárt sem, errõl szól az alább közölt verse is:

Hazatérés Képes Géza emlékére Szülõföldemen járok megint. Régi utcák, ódon házak;emlékei az elsuhant ifjúságnak. A templomtornyok mint egy-egy óriás vigyázzban állnak. Õrzik szótlan pajkosságaink. A kovácsmûhely füstjét elfújta már a szél. Apám kezében a kalapács.; a vas szikrát vet a kivert ritmusok alatt. Keresztfák. Szívemben elszendereg a tér. hiába várom ismerõseim, parolázni a szomszédok helyett; elhagyott üres tanyánk nyújt kezet. Suomen Szivárvány hídján hazáig ér a fény.

Képes Géza

Az utolsó kaland Távoli tájak hívnak, folyók, tengerek. Nem megyek. Itt zúg bennem a Bajkál, a Narva, a Temze a Földközi-tenger. Szemem már tágra nyílni nem mer. Szobámba beleng a reggeli szél: talán a Szelenga partján tapadtak szárnyára ezek a nyers és könnyû illatok Vonóként játszik a szél, de néma a húr. Messzirõl hegyek karéja kéklik és ég, és ég, határtalanul. Szemem lehunyom, Így szoktatom magam a nagy kalandra, mikor majd fekszem, maroknyi por: alaktalanul, haragtalanul, gondolattalanul.

MÉCSVILÁG

6

Zsigmond László akadémiai székfoglalója

Városunk fõépítésze január 24-én székfoglaló kiállítással és elõadással lett tagja a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiának. Budapesten, a Kiscelli Múzeum templomterében megtartott rendezvényen megjelent városunk polgármestere Szabó István is. Az Ybl díjas alkotó az organikus építészet egyik legjelesebb magyar képviselõje. Mi szalkaiak nem felejtjük, hogy amikor összefogtunk a temetõi harangláb felépítéséért, a terveket ajándékba kaptuk Tõle. Keze nyomát láthatjuk a megújult Képes Géza Általános Iskola épületén is. Reméljük, hogy egyre több "Zsigmondépület" jelenik meg majd Mátészalkán, de legalább a szellemiségével jó lenne már találkozni utcáinkon. Nem rajta múlik, hogy így legyen. P.O.

Kürti László

füst jön szobádban zárd be ablakod! ne tudd, hogy mikor ér el. átjár a testeden:huzat. hinnéd, de ott a kétely. ma zárj ki minden képletet. tágas kert: börtönudvar. kutathatod a végzetet, nem fojtogat, de furdal.

Ahogy én láttam Eltékozolt idõ lett volna máshol tölteni az estét, mint ott, ahol a Tékozló fiú címû Talán Teátrumos produkciót láthattam. A világot jelentõ deszkákon sok ismerõs arcot véltem fölfedezni, s talán ezért sem gondoltam, hogy annyi élményt ad majd nekem a mû, mint amennyit elképzelni sem merészeltem. Senki sem próféta a maga hazájában - mondja Jézus a Bibliában. És rácáfol, mert Õ az volt. S az elõadás is az volt. Már az elsõ pillanattól én is benne éltem a történetben. Kenyerem a Tékozló fiú, mert már számtalanszor prédikáltam róla. Azon az estén azonban a Tékozló prédikált nekem. Azért is, mert hagytam, mert akartam. Akkor, ott, lényem minden apró részletét megszólították. Angyal és ördög, fény és sötét között voltam kisebbik fiú, és vele mentem én is a merész lázadás kalandos útján; és voltam nagytestvér, és vele szájhõs, és lázadni nem merõ, a lázadóra irigykedõ; és voltam apa, érett lélekkel és elengedõ szeretettel, és egy kicsit anya is, féltõ szerelemmel. A Tékozló fiú átgyalogolt rajtam, s én hagytam, mert jó volt összerakni emlékeimben az apró üvegcsere-

peket, melyek már nem fájtak, nem sebeztek, hiszen a gyógyító szeretet lecsiszolta élüket. Mondottam is magamnak: de jó vállalni az életet! Úgy mindenestõl… De jó, hogy az üvegcserepek prizmává rakódnak össze bennem, és én szivárványt látok ott, ahol más talán csak egyszerû világosságot... Azon az estén büszke voltam református keresztyénségemre, bibliás örökségemre, a népem nyelvén, Károli Gáspár által kezembe adott, ismert és kívülrõl tudott régi történetre, amely fenségesen szólt a mûvészek hangján. Az alkotás nem rugaszkodott el a Bibliától még akkor sem, ha néhány új elemmel kiegészítve, egyes mozzanatokat más szereplõkkel és más szimbólumokkal helyettesített. Így aztán nem hiányoltam a disznók (sertések) vályúját sem, hisz rejtve bár, de az is ott volt, és megmutatta, hogy mennyire le tudunk aljasodni mi, emberek. Ezen az estén még a pokolra szállás is jólesett, mert a megváltó isteni szeretet angyali fényessége oda is eljutott és fölemelte azt, akinek elég volt a sötét. Igazi katarzis élményt jelentett a musical, mert úgy érzem, hogy megtisztított,

az irgalom: késleltetés. hiába vágynál másra. bár nem elég, mégsem kevés. tégy lakatot a szádra.

Felhívás - kérés Mátészalkáról szóló kiadványok elkészítéséhez kérem a város lakóinak segítségét: Régi épületekrõl, egykor fontos, érdekes emberekrõl keresek fotókat, amelyeket digitalizálás után természetesen visszajuttatok tulajdonosához. Keresek továbbá olyan video, vagy dvd felvételeket, amelyek olyan interjúkról, beszélgetésekrõl készültek, amelyeknek mátészalkai látogatásaik alkalmával vendégei voltak: Kepes András, Ranschburg Jenõ és Harcsa Veronika. Köszönettel! Pénzes Ottó

jobb emberré tett. A Talán Teátrum eme produkciója számomra igehirdetés volt és véleményem szerint akár az egyház társadalmi missziójának a szerepét is képes lenne betölteni, mert a mai kor nyelvén, észjárása és ízlésvilága szerint mondja el a jézusi szeretet örök evangéliumát.

Köszönöm Buzogány Béla barátomnak, a Talán Teátrum tagjainak, a darab minden szereplõjének és valamennyi munkatársnak ezt a feledhetetlen élményt. Megtekintését mindenkinek szívbõl ajánlom! Becsei Miklós református lelkész

Testi misék - kötetbemutató a könyvtárban

az ész a test tulajdona, hiába kutatod ki. nem állíthatod le soha, te és soha se senki.

ne légy mégsem elégedett. ne sejthesse meg senki, el milyen pokol égetett, s milyen mennybe tudsz menni.

2013. március

Múlt év december 12-én este Kürti Lászlónak, és költészetének adott alkalmi otthont a

Képes Géza Városi Könyvtár. Legújabb kötetének bemutatójára szép számmal gyûl-

tek össze családtagok, tanítványok, barátok és más érdeklõdõk a könyvtár olvasótermében. A Testi Misék címû Kürti kötet "hivatalos" itthoni bemutatóját már megelõzte két olvasótalálkozó. A mátészalkai Kastélyszállóban a Vörösmarty Kör rendezvényén szûkebb baráti körben beszélt az alkotó legújabb verseirõl. Budapesten Gilányi Magdolna, a Magyar Napló kiadó szerkesztõje vezette a könyvet a nagyközönség elé. Mátészalkán Antal Balázs, a Nyíregyházi Fõiskola tanára

beszélgetett a költõvel. Az est során többek között, az alkotói munka folyamatáról, a költõi én és a hétköznapokat élõ személyiség viszonyáról is szó esett. A felolvasott versekkel tarkított elõadás után lehetõséget kapott a közönség is, hogy feltegye kérdéseit, ám miután elmaradtak a szót kérõk, Varsányi Gábor tanár úr szólíttatott meg. Tanár úr kérdések helyett személyes élményeivel alátámasztva vallotta meg, mit jelentenek számára a Kürti versek. Czine Árpád

Száz Család - újra lendületben Mozgalmunk elsõ vállalása a Rossmann üzlet elõtti járdaszakasz felújítása, növények telepítése és a tûzfalak megszelídítése. Az elmúlt év õszén sikerült a közmunkaprogramból kimaradó terület térköveinek megvásárlásához összefogást teremteni. Az áldozatra hajlandó üzlettulajdonosok és az önkormányzat vállalása mellé magunk is

300.000 Ft-ot tettünk le. A tél beállta elõtt a térburkolás el is készült. A tavasz végre megengedi, hogy folytassuk a munkát. Kézy Zsigmond és Huszti Judit jóvoltából növényeket telepíthetünk a Coop áruház háta mögé. Igaz, hogy ezek a növények csak egy, két év múlva takarják majd el teljesen a csúf falat, de a folytatást, a tûzfal

díszítését már most elvégezhetjük. Az elõkészítésben a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Turgyán Sándor, a Kálvin János Református Általános Iskola két karbantartója Balogh Ferenc és Gergely Zoltán, valamint Kedves Gusztáv bádogosmester segít. A park-hatást keltõ falfestés tervezését és kivitelezését Juhász Eszter

képzõmûvész végzi. Reményeink szerint április elején már valamiféle kis bensõséges avatáson örülhetünk együtt az összefogásunk eredményének. Új tervünk megvalósításáról, a Hõsök Emlékiskolájának "rehabilitálásáról" lapunk címlapján olvasható írás. Pénzes Ottó

MÉCSVILÁG

2013. március

7

Gaál Botond professzor a tudomány õsi fészkérõl Bár jószerivel csak vendég volt a mátészalkai református parókián, ahol családja élt lévén édesapja néhai Gaál Miklós az egyházmegye esperese - mégis ezer szállal kötõdik városunkhoz Gaál Botond professzor úr. Idõnként elõadást tart gyülekezeteinkben, de volt már a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület vendégei is, amelynek nagy örömünkre tiszteletbeli tagja. Tizenhárom könyv és több száz tanulmány, publikáció után ezúttal két kiadvány is fémjelzi tudósi, tudományszervezõi munkásságát. Mindkettõ a Hatvani István Teológiai Kutatóközpont gondozásában látott napvilágot. A feladat amire vállalko-

zott heroikus, hiszen történészi aprólékossággal, precizitással dolgozta fel a Debreceni Református Kollégium amelybõl éppen száz évvel ezelõtt nõtt ki a Debreceni Egyetem - természettudományos oktatásának múltját, jeles képviselõinek életútját, tudósi munkásságát. A matematika-fizika szakkal is bíró teológus professzor egészen más távlatokból, európai látásmóddal és kitekintéssel tanulmányozza ezt a tudományterületet, annak változásait, irányait. A XVI. századi protestáns iskolaalapítás európai elõzményeit is vizsgálva helyezi el Debrecent a tudományos világ térképén. Szinte hihetetlen, hogy a

semmibõl indulva kétszáz évvel késõbb a Debreceni Kollégiumban már európai szinten oktatták a természettudományokat. Gaál profeszszor úr másik könyve látszólag kisebb területet ölel fel, hiszen "mindössze" saját tanszékének történetét dolgozta fel. A dogmatika szaktárgyi és tanszéki múltja azonban rendkívüli mélységekbe vezet. A fõ korszakok, tudományszemléleti változások bemutatása mellett a kollégium egykori tanárainak életpályáját is bemutatva jut el napjainkig. A könyvnek, s egyik záró fejezetének címe Egy kis tanszékbõl nagy egyetem - nagyon jó érzékelteti, hogy 1538-tól, egyetlen

Tagdíjak, támogatások

tanszék indulásából, hogyan terebélyesedett ki a teológia tudomány hatalmas fája, s hogyan vált Debrecen a magyar, az európai, s az egyetemes tudomány fellegvárává. Pénzes Ottó

Dr. Forgács András könyvei Néhány példány készült csak abból a két könyvbõl, amelyeket Dr. Forgács András az állampárt, az egykori MSZMP helyi szervezetének titkára jegyez. A szocialista idõszak iparával és mezõgazdaságával foglalkozó munkák rendkívüli precizitással, körültekintõen készültek. Nem a pártvezetõ, hanem a közgazdász vette végig tényszerûen azokat az eseményeket, eredményeket, amelyek rendkívül fontos forrásai a tárgyalt

korszak gazdaságának. Nagyüzemi mezõgazdaság fejlõdésének tapasztalatai (19491988) címû könyvében a Szamosmenti Állami Tangazdaság és a termelõszövetkezeti mozgalom mûködését elemzi. Az ipar fejlõdésének eredményei (1900-1988) címet viselõ munkája már messzebbrõl indít. (Az egykori Szalkay Gyártelep bemutatásánál, a családi viszonyok taglalásakor némi pontatlanság tapasztalható, de ez nem a szer-

zõ hibája, hanem valószínûleg az adatközlõt csalta meg az emlékezete.) Dr. Forgács András ebben a könyvében 18 fejezetben tárgyalja annak az iparnak a megjelenését és térfoglalását, ami valóban forradalmi hatású volt Mátészalkán. Hogy nem múltba révedésrõl, nosztalgiázásról van szó, hanem korrekt közgazdasági tények rögzítésérõl, az is bizonyítja, hogy a szerzõ az 1956-ban történt eseményeket forradalomként

említi munkájában. Nem tagadható, hogy azokban az évtizedekben is lelkes és szorgalmas emberek éltek és dolgoztak hazájuk és családjuk megélhetése, gyarapítása érdekében Mátészalkán is. Nem õk tehetnek róla, hogy az álmok hazugnak bizonyultak. De, mi lesz vajon a maiak szorgalmával, lelkesedésével, álmaival? Pénzes Ottó

Jubiláló diáklapok Ritkaság számba megy Mátészalkán, hogy egy újság fennállásának jelentõs jubileumát ünnepelje. A közeljövõben két mátészalkai középiskola is ilyen ünnep elé néz, hiszen a Gépészben és az Eszében is több évtizede jelenik meg rendszeresen diáklap.

A Gépészeti Szakközépiskola lapja, a Gép-észlap 1993. április elsején látta meg a napvilágot, így 20 éves születésnapot ünnepelhetnek a lap szerkesztõi. Az Esze Tamás Gimnázium diáklapja, az ET tíz évvel elõzte meg a gépészeseket. Az õ lapjuk, az

ET 1983-ban lett alapítva, ezért õk már harminc gyertyát gyújthatnak meg újságjuk tortáján. A két iskola diáklapjainak történetérõl részletesen olvashatnak a frissen megjelent lapszámokban. A korábbi számok cikkeibõl pedig a

könyvtárakban, vagy a kepeskonyvtar.hu honlapon szemezgethetnek az érdeklõdõk. Reméljük, továbbra is sok év áll még az Eszés és Gépészes diáklapok elõtt! Czine Árpád

A MÁTÉSZALKAI MÛVÉSZETBARÁT EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012.ÉVRE INDULÓ TÕKE: 12.000.-Ft. 2012.ÉVI BEVÉTELEK Közhasznú célú mûködésre kapott támogatások 2.922.000.-Ft. -Helyi önkormányzattól 350.000.-Ft. -Egyéb 2.572.000.-Ft. Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel 109.656.-Ft. Tagdíjból származó bevétel 436.000.-Ft. SZJA 1% 121.239.-Ft. Egyéb bevétel(Kamat) 860.-Ft. Összes közhasznú tevékenység bevétele 3.589.755.-Ft. 2012.ÉVI KIADÁSOK: Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Postaköltség Egyéb kiadások -Banki költség

389.579.-Ft. 2.091.384.-Ft. 146.870.-Ft. 480.481.-Ft. 60.986.-Ft.

Tárgyi eszköz vásárlás Adott támogatás Közhasznú tevékenység ráfordításai PÉNZKÉSZLET 2012. december 31-én Bankszámlán Pénztárban ÖSSZESEN

19.990.-Ft. 810.000.-Ft. 3.938.304.-Ft. 690.064.-Ft. 71.345.-Ft. 761.409.-Ft.

KIMUTATÁS A VAGYON FELHASZNÁLÁSÁRÓL Induló tõke 12.000.-Ft. Tõkeváltozás/eredmény 1.379.000.-Ft. Tárgyévi eredmény közhasznú tevékenységbõl -349.000.-Ft. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl 0.-Ft. Mátészalka, 2013. március 25.

Pénzes Ottó, egyesületi elnök

Bár egyesületünk alapszabálya szerint mindig az adott év márciusának utolsó napjáig kell befizetnünk tagdíjunkat, még mindig sokan adósok maradtak kötelezettségük teljesítésével. A Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület tevékenységének alapját képezi az az összeg, ami a tagságtól érkezik, de rendkívül fontos és jelentõs az a támogatás, amit ezen felül kaphatunk. Sokan vannak, akik rendszeresen megtoldják a tagdíj összegét, vagy olyan külsõ tagok, akik örömmel nyújtanak segítséget kultúraszervezõ munkánkhoz. Az év elsõ negyedévében már 86.500 Ft-ot kaphattunk ily módon. Köszönetet mondunk az elismerés ezen formájáért Tempfli Józsefnek, aki továbbra is havi rendszerességgel küldi támogatását, valamint Hagymássy Irmának, Dr. Okváth Lászlónénak, Csûrös Andornak, Dr. Moráriu Péternek és Dr. Hiriczkó Juliannának, ifj. Mónus Bélának, Dr. Bereczky Kálmánnak, T. Nagy Gyulánénak, Ignácz Gyulának, Dr. idõsebb Hauser Tibornak, Szakszonné Csepei Katalinnak, Véghseõ Sándornénak és Dr. Hajdú Károlynénak. Tisztelettel kérjük egyesületünk rendes tagjait, hogy tagdíjukat mihamarabb legyenek szívesek befizetni a szokásos helyeken, a szokásos módon. Pénzes Ottó egyesületi elnök

Hírek • Születésének századik évfordulóján az ország több pontján is kiállították Zórád Ernõ grafikus munkáit. Így érkezett az anyag január 14-én Mátészalkára a Szatmári Múzeumba, ahol a család néhány tagjának jelenlétében nyílhatott meg a kiállítás. • Néhány évvel ezelõtt a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület szervezésében és támogatásával kerülhetett a Szatmári Múzeumba a Parlament Vadásztermébõl egy régi, 1969-ben Békésszentandráson készült kézi csomózású szõnyeg. Ennek a történelmi relikviának egy másik darabja is Mátészalkán van már, szintén az egyesület jóvoltából. A tervek szerint a felújítás és átszabás után a megújuló Mûvelõdési Központban lesz a helye. • Nehézkesen folytatódhat az egykori Fellegvár úgynevezett talajradaros vizsgálata. A többszöri egyeztetés után talán április hónapban újra megindulhatnak a munkálatok Pintye Gábor régész vezetésével. • Nem volt sikeres városunk azon pályázata, amellyel a város történelmi központját, a Kossuth utcát és teret szerették volna megújítani. Egy másik pályázat azonban benyújtásra került, ami lehetõséget adna az egykori mozi és az elsõ világosított ház teljes felújítására. • Az interneten is olvasható a Mécsvilág! Egyesületünk honlapján - muveszetbarat. mateszalka.hu - Mátészalka város hivatalos honlapjának helyi média menüpontjában, valamint a Képes Géza Könyvtár weblapján egyaránt elérhetõ lapunk online változata is. Ez utóbbi helyen valamennyi Mécsvilág szám megtalálható már.

MÉCSVILÁG

8

KÖSZÖNET PARTNEREINKNEK ÉS TÁMOGATÓINKNAK Az alább felsorolt közintézmények, vállalatok, vállalkozások, civil szervezetek, mint együttmûködõ támogatóink és partnereink teszik lehetõvé, hogy a Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület a tehetséges helyi mûvészek, produkciók segítõje, nívós kulturális rendezvények szervezõje lehet 2013. és 2017. között. Partnereink: • Szatmári Múzeum - Dr. Cservenyák László Városi Mûvelõdési Központ - Buzogány Béla • Képes Géza Városi Könyvtár - Szabóné Dankó Erzsébet • Szatmár Alapfokú Mûvészeti Iskola - Tóth Béla • Esze Tamás Gimnázium - Lukács Bertalan • Képes Géza Általános Iskola - Papp Lászlóné • Szatmár Néptánc és Népmûvészeti Egyesület - Tóth Béla • Fõnix Park - Dr. Ilku Magdolna, Dr. Ungvári Zsigmond • Kossuth téri Református Egyházközség - Becsei Miklós • Mátészalkai Rotary Club - Tóth Imre Támogatóink: • Mátészalka Város Önkormányzata • Szabó István városunk polgármestere • Nobilis Rt. - Novák Tibor • "Öcsi Hús" Húsipari Zrt. - Zemlényi Gyula, Zemlényi Tibor, Zemlényi Zoltán • Szatmár Optikai Kft - Radics Ilona • Carl Zeiss Vision Hungary Kft - Karaffa Róbert • HOYA Szemüveglencse Gyártó Zrt. - Kerekes János • Szatmár-Nyír Kft - Fülöp Bálint • Szatmárkerház Kft - Lábas Tibor • Can-Tel East Telekommunikációs Kft - Szabó Tibor • Tóth 47 Kft és Kastélyszálló - Tóth József és Tóthné Lakatos Erzsébet • Szal-Tó Kft - Tóth Attila és Szalai Árpád • Infó-West Kft - Juhász Katalin • Norinvest Kft. Könyvelõiroda - Oláh László • Hellog Kft - Heller Gyula • Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet - Debreczeniné Olajos Katalin, Hetényi Sándorné Médiatámogatóink: • Szatmári Szó Információs Lap - Szamosi István • M1 Televízió - Varga Dezsõ, Varga Zsolt Az egyesület bankszámlaszáma: 67800254-10605747 Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet Adószám: 18803891-1-15 Honlapunk a következõ címen érhetõ el: muveszetbarat.mateszalka.hu, vagy w3.enternet.hu/muveszet

MÉCSVILÁG Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület Mûhelye XIII. évfolyam 1. szám

Belsõ terjesztésû hírlevél Megjelenik: negyedévente Szerkesztõ bizottság tagjai: Czine Árpád, Kapturné Bíró Beáta, Losonczi Léna, Pénzes Ottó Tördelõ-szerkesztõ: Orbán Norbert

A Mátészalkai Mûvészetbarát Egyesület a következõ címeken érhetõ el:

4700 Mátészalka Csokonai utca 5. sz. Pénzes Ottó egyesületi elnök Telefon: 44/500-091 vagy 44/313-233 Honlapunk: muveszetbarat.mateszalka.hu Villámposta (e-mail): [email protected] Nyomdai munkák: INFÓ-WEST Kft. Nyomdaüzeme Mátészalka, Tompa M. u. 1. Telefon:44/500-024 e-mail: [email protected]

2013. március

Rákász Gergely - Organ Magic MÁTÉSZALKÁN

Varázslatos orgonamuzsika és zenetörténeti idõutazás Európa színpadaitól a filmvászonig

A 200 éve született Verditõl és Wagnertõl Aida - Nagy induló, Nabucco - Rabszolgakórus, Tannhäuser és Valkûr részletek Valamint Vivaldi - Négy évszak, Csajkovszkij Diótörõ, Rossini - Tell Vilmos Nyitány Amit mi technológiának és tudománynak hívunk, azt sokáig varázslatnak tartották. De talán hívhatjuk mi is így és ez visszacsempész egy kis romantikát a régi korokból a mi életünkbe is. Egy biztos, hallgatni egy mûvészt, aki a szemünk elõtt játszik az orgonán és zenekari hangszereken a "varázslat" segítségével sokszor 3-4 kézzel egyszerre, olyan hangzásvilág, amelyet eddig nem tapasztaltak. Mûvészet? Technológia? Varázslat? Mind együtt? Egy biztos: élmény! Az eddigi tények: Álló vastaps a premier elõtti bemutatókon, és több mint 12.000 diák a mûsorból kivonatolt iskolakoncerteken.

Május 28. Kedd 19 óra Mátészalka, Zsinagóga Jegyelõvétel: Városi Mûvelõdési Központ (Eötvös utca - ideiglenes székhely) Tel: 44/310-010 30/7407909

A mûsorról Az "Egy Koncert Kékben" mûsor feszített tempójú 3 éve után alkotói szabadságra visszavonult mûvész európai körútjáról gyönyörû muzsikákkal tért haza. Vivaldi - Négy évszak átirata Velencében fogant meg, ahol a Cinquecento Reneszánszának gazdagsága és az olasz lélek zenei fogékonysága mindig együtt áll. Verdi Aidája és Nabuccója Milánóban, míg Wagner Tannhäuser átirata az õsbemutató helyszínén Drezdában kristályosodott ki. A hangversenyre külön erre a célra hozott hangszer is megérdemel egy gondolatot, hiszen a digitális zenei hangképzés jelenlegi csúcsa szólal majd meg. Olasz mérnökök közel 10 évet dolgoztak a technológián, mire olyan élethû hangot hoztak létre a világ legkülönbözõbb pontjain rögzített csodálatos orgonák hangmintái, és egy beépített szuperszámítógép segítségével, amelyrõl rendszerint az avatott fül sem képes megmondani, hogy egy a teremben felépített hangszert, vagy egy digitális koncertorgonát hall. Ráadásként, míg egy hagyományos orgona esetében 15-30 féle sípsor, és azok kombinációi közül válogathat a játékos, addig ebben az esetben közel 700 féle orgona hangszín, és 30 zenekari hangszer hangja áll a rendelkezésére. Ez oda vezet, hogy például

Csajkovszkij Diótörõjének Virágkeringõje játékos, szinte áttetszõ, míg Verdi Nagy Indulója az Aidából fanfáros, nagyzenekari hangképpel varázsol el bennünket. Rákász Gergely zenetörténeti kommentárjai ezúttal sem maradnak el, a koncerten megtudhatjuk, hogy miért akarta Verdi huszonévesen abbahagyni a kom-

ponálást, vagy azt hogy csap be bennünket Rossini néhány nagyon egyszerû trükkel, de darabja mégis miért mestermû, esetleg azt miképp került az újságba Mascagni mosodai listája.Varázslatosnak ígérkezik! Koncert információk: www.rakaszgergely.hu; www.facebook.com/rakasz gergely

Újra kapható a "mesélõs" Mátészalka könyv Október közepén jelent meg, s december elsõ napjaira már el is fogyott Pénzes Ottó Mátészalkáról szóló könyve. Jóval kisebb, tehát ugyancsak korlátozott példányszámban újra kapható lesz a kiadvány, április közepétõl. Összesen öt helyen találhatják meg az érdeklõdõk a városban: A Novella és a Forrás könyvesboltok mellett a Postán, a Városi Könyvtárban és a Képes Géza Általános Iskola könyvtárában juthatnak hozzá az érdeklõdõk.