KI OLVASSON TEOLÓGIÁT?
7
I. RÉSZ PROLEGOMENA / 11 1. Alapfogalmak és meghatározások 2. Néhány elıfeltétel 3. A tekintély kérdése
13 16 21
II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / 27 4. Isten megismerése 5. Isten kijelentése 6. Isten tökéletes tulajdonságai 7. Isten nevei 8. Isten hármas egysége
29 33 43 58 66
III. RÉSZ A BIBLIA: ISTEN IHLETETT IGÉJE / 79 9. A különös kijelentés 10. Az ihletettség bibliai tana 11. Az ihletettség bibliai tanától eltérı elméletek 12. A Biblia tévedhetetlensége 13. A tévedhetetlenség és Krisztus tanítása 14. Problémás igehelyek 15. A kánon 16. A Biblia értelmezése
81 86 93 98 110 121 134 141
IV. RÉSZ AZ ANGYALOK: SZOLGÁLÓ LELKEK / 153 17. Az angyalok létezése 18. Az angyalok teremtése 19. Az angyalok természete 20. Az angyalok szervezete 21. Az angyalok szolgálata
155 159 161 165 169
V. RÉSZ ELLENSÉGÜNK, A SÁTÁN / 173 22. A sátán valósága 23. A sátán teremtése és bőne 24. A sátán tevékenysége 25. A sátán világa
175 180 186 193
VI. RÉSZ A DÉMONOK: TISZTÁTALAN LELKEK / 199 26. A démonok valósága 27. A démonokról általában 28. A démoni tevékenység
201 207 211
VII. RÉSZ AZ EMBER: ISTEN KÉPMÁSA / 219 29. Evolúció és eredet 30. A Biblia és az eredet 31. Az ember teremtése 32. Az ember lényének sokszínősége 33. Az ember bukása
221 234 246 254 262
VIII. RÉSZ A BŐN / 271 34. A bőn bibliai fogalma 35. Krisztus tanítása a bőnrıl 36. A bőn öröksége 37. A bőn átruházása 38. A személyes bőnök 39. A keresztyén és a bőn
273 279 287 292 298 302
IX. RÉSZ JÉZUS KRISZTUS, A MI URUNK / 309 40. Krisztus préegzisztenciája 41. Krisztus inkarnációja 42. A testet öltött Krisztus 43. Krisztus: próféta, pap és király 44. Az önmagát megüresítı Krisztus 45. Krisztus bőntelen volta 46. Krisztus feltámadása és mennybemenetele 47. Krisztus mennybemenetel utáni szolgálata
311 316 324 334 342 347 353 359
X. RÉSZ ILY NAGY ÜDVÖSSÉG / 363 48. Bevezetı megfontolások 49. A bibliai terminológia 50. Krisztus szenvedéstörténete 51. Krisztus halálának jelentısége 52. Az üdvösség néhány következménye 53. A kiengesztelésre vonatkozó elméletek 54. A kiválasztás tana
365 368 370 376 392 406 409
55. A kiengesztelés hatásköre 56. Az üdvösség 57. A hívı biztonsága 58. Az evangélium lényege
420 429 435 444
XI. RÉSZ A SZENTLÉLEK / 451 59. A Szentlélek személye 60. A Szentlélek az ószövetségi idıkben 61. A Szentlélek jelenléte Urunk életében 62. A bennünk lakozó Szentlélek 63. A Szentlélek, aki elpecsétel minket 64. A keresztelı Szentlélek 65. Az ajándékozó Szentlélek 66. A minket betöltı Szentlélek 67. A Szentlélek egyéb szolgálatai 68. A Szentlélekrıl szóló tanítás történeti áttekintése
453 458 463 469 474 478 484 496 503 507
XII. RÉSZ „FELÉPÍTEM EGYHÁZAMAT” / 517 69. Mi az egyház? 70. Az egyház megkülönböztetett volta 71. Alapelvek és / vagy sablonok 72. Egyházszervezeti tipusok 73. Képzett egyházvezetés 74. Egyházi szertartások 75. Istentisztelet 76. Az egyház egyéb szolgálatai
519 524 532 535 544 557 567 573
XIII. RÉSZ A JÖVİ / 579 77. Bevezetés az eszkatológiába 78. A posztmillennista álláspont 79. A millenniumot tagadó elmélet 80. A premillennializmusról 81. Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége 82. Isten Dáviddal kötött szövetsége 83. Az eljövendı események felvázolása 84. A „nagy nyomorúság” idıszaka 85. Az egyház elragadtatása 86. Az elragadtatást a nagy nyomorúságot megelızı idıszakra helyezı elmélet 87. Az ezeréves birodalom polgárai
581 584 590 597 601 607 611 615 633 638 645
88. Az elragadtatást a nagy nyomorúság közepére helyezı elmélet 89. Az elragadtatást a nagy nyomorúságot követı idıszakra helyezı elmélet 90. Az ezeréves békebirodalom 91. Az eljövendı ítéletek 92. A feltámadás és az örök élet
656 659 671 676 683
XIV. RÉSZ FONTOS IGESZAKASZOK / 691 93. A teológia tanulmányozásához nélkülözhetetlen központi igeszakaszok
693
XV. RÉSZ MEGHATÁROZÁSOK / 701 94. Néhány meghatározás a teológia tanulmányozásához
703
A FONTOSABB IGEHELYEK JEGYZÉKE / 712 A fontosabb témák jegyzéke / 716
1 ALAPFOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK z I. rész címe — Prolegomena — elıszót, elıbeszédet jelent. Az elıszó alkalmat nyújt a szerzınek a mő általános tervének, mondanivalójának és korlátainak bemutatására, néhány eleve elfogadott nézetének és módszereinek ismertetésére. A prolegomena a szerzı szándéka felıl ad útmutatást az olvasónak.
A
I. A TEOLÓGIA FOGALMA Az a tény, hogy a könyv a teológiával foglalkozik, már elárul valamit tartalmáról, céljáról és korlátairól. A Ñteológiaî szó, az ÑIstenî jelentéső theosz és az „érthetı megfogalmazás” jelentéső logosz görög szavak összetétele, a vallásos hit ésszerő értelmezésére utal. A teológia általános fogalmának három alapvetı elemét különíthetjük el. (1) A teológia érthetı. Az emberi értelem képes rendszerezetten, logikusan felfogni. (2) A teológia bıvebb magyarázatot igényel. Ehhez pedig igemagyarázat és rendszerezés szükséges. (3) A keresztyén hit alapja a Biblia, tehát a keresztyén teológiának nélkülözhetetlen eleme a Biblia tanulmányozása. A teológia tehát az Istennel kapcsolatos igazságok felfedezése, rendszerezése és bemutatása. II. A TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK A teológia számos szempont szerint osztható fel. (1) Korok szerint: pl. patrisztikus (ısegyházi), középkori teológia, a reformáció teológiája, modern teológia. (2) Szemlélet alapján: pl. arminiánus, kálvini, katolikus, barthi teológia, a felszabadítás teológiája, stb. (3) Hangsúlyát tekintve: pl. dogmatörténet, biblika teológia, rendszeres teológia, apologetika, exegézis, stb. A teológia tanulmányozásához lényeges az egyes megkülönböztetı elnevezések ismerete. A. Dogmatörténet A dogmatörténet azt vizsgálja, mi volt az egyéni vagy kollektív, pl. az egyházi zsinatokon megfogalmazott véleménye a Szentírás tanításairól azoknak, akik a Bibliát tanulmányozták. Bemutatja az igaz tanok és a tévtanok kialakulásának folyamatát az egyházban, és segíti a teológust a hitelvi kérdések megértésében, egyéni álláspontja megfogalmazásában. A teológus biztosabban eljut az igazság személyes ismeretére, ha az egyháztörténelem tanulságaival és tévedéseivel egyaránt tisztában van. A könyvben újra és újra utalok majd a hitelvi kérdések történeti vonatkozásaira. B. Biblika teológia Habár a „biblika teológia” meghatározás többféleképpen használatos, a teológia tanulmányozásának egy speciális módját jelöli. Ha el akarjuk kerülni a szakmai zsargont, úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a pietista teológiára utal (szemben a vallásfilozófiával); vagy a Biblián alapuló teológiára (ellentétben azzal, amely a kortárs gondolkodók szellemi
termékeit is figyelembe veszi); valamint exegézis teológiára (mint a spekulatív teológia ellentétére). A szabadelvőek szemszögébıl nézve a jelenkor biblika teológiái nagyrészt ez utóbbi kategóriába sorolhatók, mintha exegézis teológiák lennének, annak ellenére, hogy ez az ún. „igemagyarázat” legtöbbször távol áll a bibliai tanok hőséges képviseletétıl. Gyakran egy-egy tágabb kategória — mint pl. Isten országa, szövetsége, az ószövetségi biblika teológia, Jézus, Pál, esetleg a korai keresztyénség tanításai az újszövetségi biblika teológia vonatkozásában — szolgál összetartó tényezıként az ilyen bibliai kommentárokban. A biblika teológia célja valójában ennél élesebben elhatárolható. Azt teszi rendszeres vizsgálat tárgyává, hogy Isten hogyan adott önmagáról kijelentést a történelem folyamán a Bibliában. Ez utóbbi meghatározásból a biblika teológia négy sajátossága kerül elıtérbe: (1) A biblika teológia kutatási eredményeit rendszerezett formában kell közreadni. Ebben a vonatkozásban a bibliai és teológiai tanulmányok egyéb ágazataihoz hasonlít. Az általa felhasznált rendszernek ugyanakkor nem szükségszerő alkalmaznia például a rendszeres teológia (szisztematikus teológia) által használt kategóriákat, hanem szabadon dönthet ezek átvétele vagy figyelmen kívül hagyása felıl. (2) A biblika teológia figyelembe veszi az isteni kijelentés történelmi hátterét. A Biblia íróinak életét kutatja, azokat a körülményeket, melyek írásra ösztönözték a szerzıket, valamint az írások címzettjeinek történelmi helyzetét vizsgálja. (3) A biblika teológia a kijelentés természetes folyamatát követi nyomon. Metódusa azon a felismerésen alapul, hogy a kijelentés nem egyetlen pillanat mőve volt. Isten úgy döntött, hogy fokozatosan, számos emberi szerzı felhasználásával közvetíti üzenetét az ember felé. A Biblia a kijelentés szakaszainak, kibontakozásának dokumentációja, s ez a szempont határozza meg a biblika teológia tartalmát is. A rendszeres teológia ezzel szemben a kijelentést befejezett, lezárt egészként kezeli. (4) A biblika teológia forrásanyagként nyúl a Szentíráshoz. Valójában ugyanez a helyzet az ortodox rendszeres teológiák esetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a biblika vagy szisztematikus teológia egyedüli forrásanyaga a Szentírás, az alapvetı tanítás vagy teológia viszont csakis a Bibliából származhat.
