TOKAJ MELLÉKLET
› Minőségi Minőségi forradalom forradalom › Hegyaljai Hegyaljai terméskilátások terméskilátások › Szemléletváltás Szemléletváltás a TTokaj okaj
FOTÓ: PUZZLEPIX/ALAMY
Kereskedőháznál Kereskedőháznál › Tanítani Tanítani kkell ell a piacot piacot
Legyen a borok királya! 2013/43. FIGYELŐ 2013/39.
F_39-46_tokajmelleklet.indd 39
39
10/21/13 8:32:42 PM
Tokaj melléklet
Tokaj legyen a tökély TOMBOR ANDRÁS ❘ Hegyalján még a kommunizmus szelleme kísért a Tokaj
L
ázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár és ön a napokban tették le a Tokaj Kereskedőház Zrt. tolcsvai telepén annak az 1,5 milliárd forintos beruházásnak az alapkövét, amellyel szimbolikusan az egész borrégiót fejlesztő programot is elindította. Mi a célja a programnak? – Az a célunk, hogy Tokaj bekerüljön a világ prémium borrégióinak exkluzív klubjába. Ezzel olyan gazdasági egységet is teremtünk, amely tartósan képes megélhetést biztosítani minden olyan helyi embernek, aki hajlandó a minőségi váltás mellett elköteleződni. A már eddig is magas minőséget termelő vállalkozá-
40
sok pedig fenntarthatóan nyereségesek lesznek, eddig ugyanis a legtöbben keményen veszteségesek voltak. – Hogyan kapcsolódik ez az országimázshoz? – Magyarország híján van olyan ikonikus személyeknek, termékeknek, cégeknek, amelyeket a külföld egyértelműen társítana az országgal, és így ezek hozzájárulhatnának az országimázs építéséhez. Ausztriában ilyen a Sisi- és Mozart-kultusz, a Swarovski kristály, a franciáknál a bordeaux-i és burgundi borok, amelyek az egész országot vonzóvá teszik, de Portugália, Spanyolország és számos latin-amerikai állam esetében is nagyban hozzájárul a bor az ország pozitív megítéléséhez. Magyarország számára Tokaj hihetetlen lehetőség. Ezt ismerte fel a mostani kormányzat, az előző két évtized bűnös mulasztásai után. – Hogyhogy, a tokaji aszú világhíres, a borok királya, a királyok bora évszázadok óta. – Csak mi hisszük, hogy a magyar bor ismert. A tokaji aszú is csak Magyarországon világhíres. Az eddigi népszerűsítés nem vált be. – A boré vagy az országé? – Magyarországról csak a 60 évvel ezelőtti focit, Puskást ismerik külföldön, a Rubikkockáról sem tudja senki, hogy magyar. Általában a magyar, így a tokaji borok eddigi promóciója is esetleges volt, gyenge szakmai kvalitású. Egyszeri reklámkampányok helyett tartós brandépítésre van szükség, ez persze eurómilliókba kerül, de meg is térül. De csak akkor, ha magas minőségű, fenntarthatóan hiteles termékeket tudunk kínálni. Ez a mi dolgunk. – Szóval a hegy leve lenne az országimázsépítő: akinek bora van, barátja is van? – Akinek kiváló bora van! Csak nézzük meg az osztrák mintát: a borhamisítási botrányok után a nulláról indult, és az éghajlati adottságai sem kiválóak a szőlőtermesztéshez, mégis, az osztrák borok ma a világ valamennyi prémium éttermében ott vannak, beleértve az édesbor-szegmenst is. Magyarországon sok jó borvidék van, de csak Tokaj-Hegyalja emelkedik ki világviszonylatban, és így a nem túl sok Magyarország brandet építő eszköz egyike lehet. Az állami tulajdonú társaság új vezetésének a mandátuma ezért nemcsak a cég, hanem
FOTÓK: KŐHALMI PÉTER
Kereskedőház Zrt. elnöke szerint, de a borvidéken indított minőségi forradalom fenntartható életvitelt teremt a helyieknek, helyreállítja az ikonikus régió nemzetközi rangját, és meghatározó elemmel járul hozzá az országimázs erősítéséhez.
FIGYELŐ 2013/43.
F_39-46_tokajmelleklet.indd 40
10/21/13 8:23:33 PM
az egész tokaji térség fejlesztésére vonatkozik, mert a Tokaj Kereskedőházon keresztül vezet az út a tokaji borrégió gyors, hathatós felemeléséhez, ezt ismerte fel a tulajdonos. – De a Kereskedőház csak egyike a több száz hegyaljai pincészetnek. – De a legnagyobb súlyú. A borrégió teljes szőlőtermelésének csaknem harmadát a Kereskedőház, kétharmadát a többi pincészet és üzem dolgozta fel az elmúlt 15-20 évben. A szőlőtermés mintegy 30 százaléka azonban elhagyta a borvidéket, és olyan alföldi „borcsinálókhoz” került, akik „tokaji” címkével hoztak forgalomba olcsó, méltatlan borokat. Azzal a szőlővel gyakran borzalmas dolgok történtek, de senki sem ellenőrizte még, miből és milyen módszerrel készült az az alföldi „tokaji”. A Kereskedőház is felelős a történelmi borvidék leépüléséért, mert rendkívül alacsony minőséggel, rossz technológiával dolgozik, és hagyta, hogy leromoljon a vele kapcsolatban álló termelők ültetvényeinek állapota. – Ez kinek a hibája? – Az állam mindig elnézte a Kereskedőház hibáit, ha rosszul gazdálkodott, ha a gyengébb évjáratok minőségét rossz feldolgozójával még tovább rontotta. Nem voltak minőségi elvárások, ennek az a középréteg a vesztese, amely az elmúlt 20 évben a legtöbbet fejlődött. Azok a kis, közepes borászatok, amelyekben minőségi a technológia, az ültetvényeket rekultiválták, ahol a szaktudás koncentrálódott. Nem tudták ugyanis a minőségi termelés nagyobb költségeit az árakban elismertetni, mivel a Kereskedőház olcsó termékei letörték az árszintet. A minőséget képviselő kis- és középbirtokok ezért – kevés kivétellel – veszteségesek lettek, és elfogyott az a tartalék is, amely a Tokaj borrégió minőségi fejlődésének az alapját adhatta volna. – Mekkora ez a térség? – Jelenleg mintegy 11 ezer hektár a védett tokaji szőlőterület, ebből körülbelül 5500 hektárt művelnek, de az állapotuk nagyon eltérő, nagyjából 2500 hektárt újra kell telepíteni ahhoz, hogy világszínvonalú, külföldön is jegyzett prémium borvidéket építhessünk. Vissza fogjuk hozni azokat a területeket a művelésbe, amelyek a legjobbak, és kivonjuk a minőségi termesztésre alkalmatlanokat. – Miért vonták be eddig a rossz területeket? – Mert a „kommunizmusban” kellett a volumen, hogy a KGST-országokban minél több tokajit ihassanak. Most is könnyedén elérhető aszú 700 forintos áron, ami persze olyan is. Ennek régen véget kellett volna vetni, de Tokajban még mindig kísért a kommunizmus szelleme. – Ki dönti el, hogy melyik dűlő alkalmas és melyik nem?
– Nemzetközi hírű szakemberek bevonásával létrehoztunk egy munkacsoportot, amely a döntés előkészítéséhez felméri és háromdimenziós térinformatikai adatbázisba foglalja a borvidék ültetvényeinek termőhelyi potenciálját. Negyed hektár pontossággal meghatározza, hogy adott „terroir”-nak milyen a talaja, a vízháztartása, a mikroklímája, azaz milyen termelésre képes. Mindezt olyan pontossággal, csúcstechnikával, ami ma a világban is egyedülálló lesz. Hasonló felmérést a világ sok bornagyhatalma is készít. Mi nemcsak azt tudjuk majd megmondani, melyek azok a területek, amelyeken be kell szüntetni a termesztést, hanem azt is, hol érdemes újra elkezdeni, és ez mekkora ráfordítást jelent. Ez az EU-s források hatékony felhasználása céljából is nagyon fontos. A legjobb tokaji területekre kell koncentrálni a forrásokat. – Szóval kisebb lesz a terület, csak a csúcsminőség marad meg? – Átmenetileg erről van szó, de ez hosszú távon nem feltétlenül jelent csökkenést a termelésben, mert fokozatosan vonjuk be azokat a prémium minőséget ígérő területeket is a művelésbe, és javítjuk a meglévőket, ahogyan a tokaji iránt a marketing és a márkaépítés hatására növekszik az igény. – Eszerint az állami feldolgozóból is csúcsminőséget előállító bormanufaktúra lesz? – A régió legnagyobb borászati cégének nem az a dolga, hogy a prémium borászatok csúcsminőségével versenyezzen. Ezek éppen attól szenvednek, hogy hiányzik a piacról a megbízható, meghatározó, felső középkategóriás szegmens, amihez képest a magasabb minőségüket és áraikat is viszonyíthatják. – Ezen hogy tud segíteni egy állami vállalat? – Például amikor egy elsőrangú borászat megjelenik a piacon a palackonként akár 150 eurós prémium aszúval, ne legyen ott mellette egy ugyanolyan nevű, kinézetű és színű, 2-3 eurós kereskedőházi „termék”, ami azt sugallja, hogy „ugyanaz vagyok”. A Tokaj Kereskedőháznak az lesz a feladata, hogy olyan árat határozzon meg a felső középkategóriás termékeinél, amellyel segít a hegyaljai prémium boroknak ennél jóval magasabb árat elérni a világpiacon. De ehhez a Kereskedőházba is korszerűbb technológia kell, ezért a fejlesztés első ütemében képessé tesszük a feldolgozót az irányított erjesztésre. A tokaji borokhoz jelenleg gyakran használnak természetes édesítőanyagot, mustsűrítményt, amelyet a minőségi termelés érdekében meg fogunk szüntetni. – Hogyan fogadta a hegyközség a Kereskedőház minőségi forradalmát? – Márciusban tartották a tokaji hegyközségek a tisztújító választást, amellyel a területarányos képviselet már megvalósult. A gazdák, látva, milyen gyökeres változások indul-
A lehető legszigorúbb szabályok és ellenőrzési rendszerek kellenek Hegyalján.
2013/43. FIGYELŐ
F_39-46_tokajmelleklet.indd 41
41
10/21/13 8:23:36 PM
Tokaj melléklet tak a Kereskedőháznál is, olyan vezetőket bíztak meg, akik a borvidék megújulása mellett tették le a voksot. Remek az együttműködés, mindenki rengeteget dolgozik most. – Akkor olyan szigorú eredetvédelem, drákói szabályok várhatók Hegyalján is, mint ami az Egri borvidéken bevált? – Szerintem a lehető legszigorúbb szabályok és ellenőrzési rendszerek kellenek Hegyalján. Az eredetvédett borok minőségét két dokumentum határozza meg. Az egyik a termékleírás, amelyet Brüsszellel egyeztetve kell megalkotni, a másik a rendtartás, a hegyközség belső szabályzata. Mindkettő újraszövegezése már folyamatban van. Ennek keretében a hegyközség többek között újradefiniálja a borvidék és a magyar bor zászlóshajóját, a tokaji aszút. Szabályozza a szőlőművelést, hogy milyen technológiát, fajtákat enged a művelésbe. Szabadon alakíthatja a tokaji arculatot, külcsínt, beltartalmat, elnevezést is. A borvidéken kívüli tokajik sorsát eldönti a palackozással kapcsolatos szigorítás. Csak ez után kezdhetünk el azon gondolkodni, hogyan építsük fel külföldön a tokaji márkát. – De e tervek nem valósulhatnak meg a több ezer hegyaljai termelő nélkül. Velük mi lesz? – A Kereskedőház mintegy 2000 termelőtől, csaknem 1100 hektárról vásárol fel szőlőt, így közvetve a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója is. Meg kell adni a lehetőséget, hogy aki elfogadja a prémium minőséget fókuszba állító céljainkat és az ezzel kapcsolatos valamenynyi előírást, az folytathassa, és jó áron adhassa el a szőlőt a Kereskedőháznak. Együttműködve a hegyközséggel minden olyan programban részt vesz a cégünk, amely lehetővé teszi, hogy azok a szőlőtermelők, akik be akarnak kapcsolódni a borvidék megújításába, és vállalják a folyamatos konzultációt, ellenőrzést, lehetőséget kapjanak. – Milyen lehetőségre gondol? – Szívügyem, hogy heteken belül eljusson a kormányzati tisztviselőkhöz a minőségi kisbirtokokat kialakító javaslatunk. Ez mindenki számára lehetőséget kell adjon, aki a következő évtizedekben részt akar venni a borrégió megújításában. Kötelességemnek érzem, hogy ehhez a tudást, a lehetőséget és az erkölcsi, anyagi támogatást meg tudjuk nekik adni. – Pénzt vagy más anyagi támogatást? – Elsősorban olyan szőlőművelési és -feldolgozói közösségi infrastruktúra kialakítása a cél, mely hosszú távú megélhetést ad a helyieknek. A hegyközség szervezésében olyan uniós források bevonása a cél, amelyek megfelelő technológiát adnak, de szigorúan a gazdasági racionalitás mentén. Például érdemes több kisbirtoknak egy közös palackozót működtetni. Másik példa: egységes brandépítés és marketing. Ne felejtsük ki a tanácsadói kört se, amely pontosan 42
megmondja, hogyan szabad, hogyan érdemes szőlőt művelni, a termesztést nyomon követni és beavatkozni, ha szükséges. Már ma is komoly generációs krízist okoz Hegyalján a kistermelők között is az elöregedés és a fiatalok elvándorlása. Ezért mi azokat a fiatalokat is megcélozzuk, akik innen származtak el, vagy ide szeretnének települni, hogy olyan szőlőterületekhez juthassanak, amelyek a felméréseink szerint prémium minőség termelésére alkalmasak. Ezeket a fiatal szakembereket a Kereskedőháznak integrátorként meg kell szerveznie, és az általuk termelt minőségi szőlőt felvásárolja s feldolgozza. Akik pedig saját bort akarnak érlelni, azok számára a már említett, jó értelemben vett szövetkezeti rendszert dolgozzuk ki. – Az 1,5 milliárdon túl mennyibe kerülnek ezek a tervek? – Minden egyes programunkhoz társítottuk a várható költségeket is. A Tokaj Kereskedőház teljes termelő-, feldolgozókapacitásának és támogató üzemeinek megújítása további csaknem 5 milliárd forintba kerül. Ahhoz, hogy a borvidéken a termőterületek, ültetvények is megújuljanak, hektáronként 8-9 millió forintra lesz szükség. A brandépítés pedig egy nagyon költséges, de szintén megtérülő befektetés. Ne felejtsük el, egy hektár átlagosan egy embernek biztosíthat megfelelő jövedelmet. – Milyen időtávokban gondolkodnak? – A társaság rendbetételén már túljutott a tavasszal kinevezett új menedzsment, és ahol szándékos károkozásra bukkantunk, meg is tettük a szükséges jogi lépéseket. Ennek eredményeként 3-4 éven belül elérhetjük a valódi nyereséges működést. A borvidék – főleg tudati – átformálása azonban hosszú, több mint egy évtizedes folyamat, ez Champagne-ban is csaknem fél évszázadig tartott. A régió piaci szereplői, a kistermelők, továbbá a kis- és középbirtokok azonban már a következő években egyre inkább érzékelik a kedvező változásokat.●
Tombor András ■ 40 éves, a Johns Hopkins Egyetemen szerzett diplomát nemzetközi közgazdaságtanból, miután az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történészként. ■ 2000–02 között a Miniszterelnökség külpolitikai főtanácsadója. Ezt követően vezetői tapasztalatokat szerzett a média- és az élelmiszeriparban, valamint a pénzügyi szektorban. ■ A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozó alapítvány alapító kurátora. ■ Nős.
FIGYELŐ 2013/43.
F_39-46_tokajmelleklet.indd 42
10/21/13 8:23:36 PM
A
sárga muskotály leve már a hordókban pihen, a furmint és a hárslevelű szürete lapzártánkkor még javában tart Tokaj-Hegyalján. Azok a termelők azonban, akik a minőségre koncentrálnak – köztük a legnagyobb felvásárló, a Tokaj Kereskedőház –, csak később kezdik meg a betakarítást, a feldolgozást, hogy az aszúszemeket begyűjthessék. Érdemes várni, mert 2008 óta az idei az első év, amikor ideális az időjárás ahhoz, hogy a Tokaj aranyát érlelő botritisz gomba megtelepedjen a bogyókon és megindulhasson az aszúsodás. Hosszú folyamat, ezért a barna aszúszemeket egyenként szedik, és a fürtök – teret engedve a további aszúsodásnak – továbbra is a tőkén maradnak. Jobb években háromszor is gyűjtik az aszúszemeket, és csak az után, novemberben kezdődik az igazi szőlőszüret. Lapzártánkkor még csak a második aszúszedésnél tartanak a termelők, a nagy feldolgozók közül a Tokaj Kereskedőház is csak a héten kezdte meg a szőlő felvásárlását. A minőségi átvétel szellemében minél jobb a szőlő minősége, annál magasabb az ára. Ez különösen igaz az aszúszemekre, amelyekért az idén kilogrammonként 2400 forintot fizetnek. „Érdemes a termelőknek későre halasztani a szüretet, hogy addig többször válogathassák az aszúszemeket” – tanácsolja Prácser Miklós, a hegyközségi tanács tavasszal megválasztott új elnöke. A terméshozamot srófoló felfogást mostanában felváltó minőségi szemlélet jegyében a hegyközség elnöke nem is szívesen említ „mázsákat” az idei évjárat kapcsán, mert sokan szigorú, önkéntes terméskorlátozást vezettek be. Annyit azonban sikerült megtudni, hogy a hegyaljai 5500 hektáros ültetvényről 30-35 ezer tonna szőlőtermés várható, egy kiló szőlőből pedig 0,6 liter bor. Mennyiségben a közepesnél jobb, míg minőségben messze átlag feletti termésre számítanak a hegyközségi elnök szerint. „Még lutri, de minden esélyünk megvan, hogy nagyon jó aszús évjárat legyen az idei” – bizakodik
Aszúszüret ZEMPLÉNIT TOKAJRÓL ❘ Közepesnél bővebb
termésre és további jó idő esetén az átlagosnál több aszúszemre számítanak az idén Tokaj-Hegyalján.
FOTÓ: PUZZLEPIX/ALAMY
Tokajské ■ Lassan évszázados huzavona után sem rendeződött a Tokaj elnevezés használata Hegyalján. A vita akkor kezdődött, amikor három települést az I., majd a II. világháború után Csehszlovákiához csatoltak, nem egészen 100 kataszteri hold termőterülettel együtt. A határon túli „tokaji” terület aztán nőttön-nőtt, ma már csaknem ezer hektár termését szeretnék a patinás földrajzi eredetű márkanévvel forgalomba hozni. A szlovák fél ugyan korábban tett arra ígéretet, hogy ugyanazokat a művelési és eredetvédelmi szabályokat alkalmazza, mint amelyek a magyarországi oldalon is érvényben vannak, de ezt az ígéretét Prácser Miklós szerint nem tartotta be. Ezért az EU nyilvántartásában is két külön borvidékként szerepel a magyar Tokaj és a szlovákiai Tokajské, illetve Tokajsky. Korrekt megoldás, de a hegyközségi elnök szerint az lenne a legjobb, ha határon átnyúló egységes borvidék lenne azonos szabályokkal és feltételekkel. Jelenleg azonban a névhasználati ügyben elakadtak a tárgyalások.●
Prácser Miklós. Az adatok alapján már az eddig leszüretelt szőlő-, illetve aszúszemek is első osztályúak, kellően harmonikus borok készíthetők belőlük. A savak és a cukor koncentrációja megfelelő, egyensúlyban van. Az előrejelzések szerint pedig az idén nagyon hosszú szüret várható, mert – a száraz, mérsékelten enyhe időben – nem rohad a szőlő a tőkén. Több termelő ezért a lehető legkésőbbre halasztja a betakarítást, hogy még több és jobb aszúszemet szüretelhessen. A töppedt barna szemekre ugyanis nagy a kereslet, mert az elmúlt 3-4 évben nem kedvezett az időjárás a botritiszesedésnek. Korábban a szlovákiai felvásárlók is átjártak szőlőért, de a hegyközségi elnök szerint az idén kevesebb az onnan érkező vevő, mert ott is jó a termés. Nagy számban jelentek meg viszont az idén is az alföldi borászatok felvásárlói, akik főleg a gyengébb minőségű, korábban szüretelt szőlőt vitték. E téren azonban változás várható. „Arra törekszünk, hogy tokaji minőségű bort Tokajban készítsenek a pincészetek, a Hegyaljáról kikerült szőlőből származó bor ne tokajiként, hanem zempléniként kerüljön forgalomba” – mondja Prácser Miklós. Az erre vonatkozó új eredetvédelmi szabályt a hegyközség hamarosan el is fogadja, de az idei szüretre még nem vonatkozik, a szigorítás csak jövőre lép hatályba.● 2013/43. FIGYELŐ
F_39-46_tokajmelleklet.indd 43
43
10/21/13 8:32:54 PM
Tokaj melléklet
Világszínvonalat a pohárba TOKAJI RENESZÁNSZ ❘ Szemléletváltást és minőségi
forradalmat akar Hegyalján a Tokaj Kereskedőház új vezetése, amit a kormány a novemberben elfogadandó programmal támogat.
T
A borvidék 15 százalékát reprezentáló néhány, valóban világszínvonalú csúcsborászat megfelel a világ minőségi, gasztronómiai elvárásainak, és bevonult a luxustermékek globális szegmensébe.
44
alán az égiek tréfájaként ömlött az eső a Tokaj Kereskedőház Zrt. beruházássorozatát szimbolikusan elindító ünnepségen. Pedig ez éppen azt célozza, hogy végre véget érjen a sok évtizedes borús időszak Hegyalján. A piacot meghatározó állami integrátor új csarnoka eső áztatta alapkövének elhelyezésekor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár maga is a novemberi kormánydöntésről, a hegyaljai borászat támogatásáról, a borvidéki reform folytatásáról és a Tokaj világörökségi program elindításáról beszélt. A Kereskedőház a legfontosabb helyi felvásárló és integrátor, nagy foglalkoztató, és régóta a borvidék iránytűje, csak sokáig nem a helyes irányt mutatta. A szocializmus évtizedeiben az elődnek, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátnak a KGST-tagországok ellátását szolgáló sok évtizedes igénytelen, nagyüzemi termelése megzavarta az addig a királyok borát érlelő hegyaljaiak szemléletét. KETTÉHASADT HEGYALJA Az integrált ezernyi kistermelőtől olcsón átvett, évjáratonként változó, néha kicsit jobb, de inkább éretlen, silány szőlőből a megelőző két évtizedben, ha akarta, sem tudott volna csodát művelni. A borvidék páratlan adottságaihoz méltatlanul szerény minőséget és – a muzeális készlet kivételével – zömmel olcsó aszút és igénytelen tömegborokat ontó állami vállalat gyakran változó vezetése a rendszerváltás, a sikertelen privatizációs kísérletek, de még az EU-csatlakozás után sem tudott ebből az ördögi körből kitörni. A 90-es években a kombinátból 1993-ban alakult Tokaj Kereskedőház készítette a legolcsóbb tokajit, de az ezredfordulótól az ország más szegletéből, főleg az Alföldről érkező felvásárlók további minőségi áldozatokat követelő versenyre késztették a céget. Hiába próbált a vállalat alkalmazkodni, elvesztette piacszabályozó szerepét. Még a prémium szegmenst megcélzó Grand Selection termék-
család és a 2004-től indított szerény technológiai fejlesztés sem hozta a remélt üzleti sikereket. Az egyre rosszabb pénzügyi eredményt, csökkenő forgalmat elérő társaság tavaly már 3,2 milliárd forintos árbevétel mellett 2,7 milliárd forint veszteséggel zárta az évet. Eközben a borvidék csúcsborászatainak vezetői okkal panaszkodtak, hogy az állami borvállalat lejáratta a tokaji márkanevet, leszorította az árakat. Az olcsó tokaji stratégiának oroszlánrésze volt abban, hogy Hegyalja kettéhasadt. Az egyik véglet – ahogyan azt Bacsó András, a TokajOremus technikai igazgatója tapasztalja – a borvidék 15 százalékát reprezentáló néhány, valóban világszínvonalú csúcsborászat a maga sajátos modernitásával, amely megfelel a világ minőségi, gasztronómiai elvárásainak, és bevonult a luxustermékek globális szegmensébe. Ez az a kör – Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet Zrt. vezérigazgatója szerint is –, amely bizonyítja, hogy Tokaj képes eladható csúcskategóriát érlelni. De a többség ma is ugyanolyan silány minőséget állít elő, mint 20 évvel ezelőtt, és eddig a Tokaj Kereskedőház is ezt a vonalat erősítette. SZIGORÚ KONTROLL „Ebből az állapotból ki kell törni, és a leggyorsabban csak a legnagyobb szereplő segítségével lehet” – állítja Mészáros László. Mint az összes megkérdezett, ő is üdvözli a kormány Kereskedőházat is érintő, az integrált szőlőművelés javításától a bortechnológia fejlesztéséig a termékpályát átfogó minőségfejlesztési programját. A stratégiának Lázár János szerint éppen az a célja, hogy Tokaj és a történelmi borvidék valóban világszínvonalú bort tudjon az asztalra tenni. A Kereskedőház 1,5 milliárd forintos, 60 ezer hektoliteres tároló- és feldolgozócsarnokának építése csak az első ütem. További 3 milliárd forintból korszerűsítik a palackozót, a 45 éves hordókészletet, áldoznak a Tokaj márkanév erősítésére is. Az integráció jegyében az a cél, hogy alapos termőhelyi felmérés után, új gazdákat is ösztönözve, jobb minőségre képes területeket vonjanak művelésbe, szigorú kontrollal. A kereskedőház ezért minden szerződéses partner területét értékeli, és külön szerződik a szerint, milyen minőségű szőlő várható a területén. Jobb szőlőért magasabb, rosszabbért alacsonyabb lesz az ár. A program részeként olyan pinceszövetkezeteket hoznának létre a kis bortermelőknek, mint Elzászban, hozzájárulva, hogy a régióban emelkedjen az átlagbor minősége. „Nem lesz könnyű. Elzászban 40 évbe telt, mire saját érdekükben meggyőzték a termelőket, hogy csak úgy jutnak előrébb, ha egyre jobb szőlőt termelnek, de megérte” – előlegezi meg Kovács Tibor, a Tokaj-Hétszőlő Sző-
FIGYELŐ 2013/43.
F_39-46_tokajmelleklet.indd 44
10/21/13 8:23:44 PM
FOTÓ: BALÁZS ATTILA, MTI
lőbirtok birtokigazgatója. A szakember szerint a Kereskedőháznak is nagy előrelépés lesz, ha eléri az elzászi pinceszövetkezeti borok minőségét és árát. Nincs is más út, mert Hegyalján a termelési költségek magasak, olcsó bornak már ezért sincs helye. Az előremenekülés tehát csak jobb minőségű bort és ennek megfelelő szőlőt jelenthet. „De nem elég, hogy a Szepsy, az Oremus, a Hétszőlő, a Disznókő és sok más pince jó borokat érlel, csak akkor válhatunk a világpiacon sikeressé, ha Tokaj egésze hiteles és sikeres” – mondja Mészáros László, és ezzel Bacsó András is egyetért. Külföldön nap mint nap szembesül azzal, hogy ha a borvidék nem tud teljes egészében a minőségben előrébb lépni, nem alakul ki a régió presztízse. MEGÁLLT AZ ELVÁNDORLÁS A nemzetközi hírű szaktekintély, Szepsy István, a mádi Szepsy Pincészet megalapítója saját törekvése, a mádi, tokaji márkaépítés megerősítését, megsegítését látja a Tokaj programban. A dűlőkre egész Hegyalján nagy figyelmet kell fordítani, és élni kell az eredetvédelmi rendszerrel, hogy értékesebb, magasabb minőségű borok szülessenek, mert a világban ezáltal versenyképesebbekké válnak a helyi borászatok. Növelni tudják a keresletet és az árakat, hogy újra legyen élet Hegyalján, munkát találjanak a fiatalok. Ez az első év Mádon, hogy megállt az elvándorlás. A fiatalok újra kezdtek szőlőt termelni, a vállalkozások eltartóképessége is javult, több embert foglalkoztatnak, de ez még mindig nem elég. A cél érdekében könnyíteni kellene az egyre növekvő adminisztrációt, és lehetővé tenni, hogy a hajdan legjobb, most parla-
gon álló Natura 2000-es szőlőterületeken újraindíthassák a termelést. Áldozni kellene a fajtaés a termőhelyi kutatás támogatására is, hogy újra betelepíthessék a szocializmus idején elhagyott minőségi területeket. Ehhez persze tudni kell, pontosan melyek ezek. Egyebek mellett erre hivatott a Kereskedőház megbízásából júliusban kezdődött vizsgálat. Ennek során a társaság integrációjába tartozó mintegy 1200 hektárnyi ültetvényt, termőhelyet mértek fel. Lukácsy György, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a munkacsoport vezetője elmondta, meghatározták egyebek között az ültetvények szerkezetét, a sor- és tőtávolságot, a művelési módot, a sorok irányát, a támberendezés jellegét, a tőkehiányt, a várható termést. A vizsgálat másik részében azt határozzák meg, milyen termőképességgel, agroökológiai potenciállal rendelkezik az adott ültetvény. A gigászi adathalmaz feldolgozására speciális térinformatikai rendszert kell létrehozni, hogy az adatokat egy közös digitális térképen jelenítsék meg, tegyék leolvashatóvá. Külön digitális adatréteg rögzíti például a parcellahatárokat, a talaj kémhatását, összetételét, a lomb sűrűségét, hogy végül a térkép bármelyik pontjára kattintva megtudjunk minden jellemzőt. Ebből következtethet a borász az ültetvény állapotára, hol terem különleges minőségű szőlő, így könnyebben döntheti el, hogyan tudja adott területen a szőlő minőségét javítani. A munkacsoport a hegyközséggel is tárgyal a felméréséről. Ha az üzlet megköttetik, minden korábbinál részletesebb, az egész borvidékről képet adó termőhelyi adatok szolgálják majd a térségfejlesztő minőségi stratégia megvalósítását, a termelés biztonságát.●
Turistacsalogató ■ Bacsó András szerint a szőlészeti-borászati fejlesztések mellett szükség lenne a dűlőkbe vezető utak, a meredek támfalak megépítésére is. Ezzel ugyanis nő a vidék vonzereje az igényes turisták és borkedvelők szemében, fejlődhet a gasztronómia, minden olyan tényező, ami a hegyaljaiak megmaradását célozza.●
2013/43. FIGYELŐ
F_39-46_tokajmelleklet.indd 45
45
10/21/13 8:23:47 PM
Tokaj melléklet
Egészséges dolog a verseny
46
RAPHAËL REYBIER ❘ Jó
ötlet a Tokaj Kereskedőház termékeinek és egész TokajHegyaljának az újrapozicionálása – mondta a Tokaj-Hétszőlő birtok francia tulajdonosa.
Raphaël Reybier ■ 39 éves, Lyonban született. Svájcban járt egyetemre, Los Angelesben a moziiparban dolgozott. Később Kanadában és Kubában megmártózott az olaj-, Afrikában pedig a bányaiparban. ■ 2008-ban visszatért Franciaországba, borász végzettséget szerzett, csatlakozott a családi vállalkozáshoz. A család tulajdonában van több luxusszálloda mellett a világhírű bordeaux-i Château Cos d’Estournel ikonborászat. ■ Nős, kisfia 3 éves, hobbija a főzés.
mékeit az erős középmezőnybe. Ha ez megtörténik, az jó önöknek, mert tovább nő a tokaji márkanév, vagy nem jó, mert erősödik a konkurencia? – Egyetértek, meglehetősen furcsa volt, hogy az egyetlen állami tulajdonú pincészet képtelen volt megjelenni a termékeivel az elit rendezvényeken. Állami fogadásokon soha nem töltöttek tőlük származó tokajit a poharakba, ami szerintem a bortermelő országok közül teljesen egyedülálló dolog volt. Az elmúlt években főleg olcsó aszúkat exportált Magyarország, nem pedig minőségi borokat, és szerintem mindenképpen jót tesz az országimázsnak és Hegyaljának, ha sikerül újrapozicionálni Tokajt. Ebben nagy szerepe lehet a Kereskedőháznak. Tokaj egyedüli ellensége saját maga: a belső harcok és a széthúzás, ami miatt a forgalmazók képesek letörni az árakat. Talán én vagyok az egyedüli ostoba termelő, aki az importőrét elviszi a konkurenciához is, de hiszek abban, hogy egészséges dolog a verseny, és hasznos a sokszínűség. – Ha ön irányítaná Magyarország borexportját, mire tenné a hangsúlyt? – A legnagyobb baj, hogy Belgiumtól nyugatra kevesen tudják: Magyarország bortermelő ország. Először is tanítani kell a piacot, ez lenne az állam feladata, például magyar termékek mintaboltjaival, ahol bort, szalámit, pálinkát, libamájat lehetne vásárolni. Az alapoknál kellene kezdeni.●
FOTÓ: PATAKY ZSOLT
A
Tokaj-Hétszőlőt 2009-ben vásárolták meg. Miért pont erre a birtokra esett a választásuk? – Járt már nálunk? Ha meglátja a dűlőket, meg fogja érteni: minket kizárólag ez a birtok érdekelt Tokaj-Hegyalján. Sokat hallottunk róla a bordeaux-i birtokunk főborászától, aki egy francia szakember, de Magyarországon, a tokaji Disznókő Pincészetnél tanulta meg a szakma csínját-bínját. Nem mellesleg Tokaj a borkészítés utópisztikus területe: soha nem az iskolában tanultak szerint kell borászkodni, Hegyalja egy külön műfaj. – Mikorra térül meg a befektetése? – Ezt nehéz megmondani, mert sosem tudjuk, milyen lesz a következő évjárat, mekkora területen lesz botritisz, és mennyi aszút tudunk készíteni. Úgy számolom, legalább 15 évre lesz szükség, de egy tokaji birtokba nem azért fektet az ember, mert üzleti alapon gondolkodik, ez tényleg szerelem. Ha valaki nem szerelmes Tokajba, inkább menjen máshova. – Sok magyar patrióta éppen így szeretné elküldeni a francia befektetőket. Talán ön is hallott már azokról az összeesküvés-elméletekről, miszerint részben francia „uszításra” terveztek erőművet Tokajba és veszélyeshulladék-lerakót Villányba, hogy ezzel Magyarország két fontos borvidékét is tönkretegyék. – Ugyan már! Tokaj-Hegyalján a nagyobb termelők jó része francia, miért akarnának öngyilkosságot elkövetni?! Szégyen, hogy egy évszázaddal ezelőtt a tokaji borok drágábbak voltak a bordeaux-iaknál és burgundiaknál, mára viszont a francia borok ára a sokszorosa lett, míg a tokajiké a tizedére csökkent. Érdemes lenne ezen elgondolkodni. – Tokaj-Hegyalján szeretnék felmérni az egyes dűlők, birtokok terméspotenciálját. Franciaországban több helyütt is volt már ilyen, milyen tapasztalataik vannak? – A Hétszőlőnél mi is felmértük a saját dűlőinket, és a telepítéseknél, a borok készítésénél figyelembe is vesszük a konkrét adottságokat. Bordeaux-ban 1855-ben a kereskedők határozták meg, ki kerülhet az úgynevezett Grands Crus Classés elit csapatába, az alapján, kinek a borait lehetett a legjobb áron eladni. Ottani pincénk, a Cos d’Estournel kiemelt helyen van, a világ egyik legdrágább vörösborát előállító ikonborászat, a Château Lafite Rothschild mellett. Szóval a terméspotenciál felmérése jól is elsülhet – attól függően, ki készíti, és mennyire ért a borokhoz. – A Tokaj Kereskedőház egy újabb nagyléptékű beruházással fel szeretné húzni terFIGYELŐ 2013/43.
F_39-46_tokajmelleklet.indd 46
10/21/13 8:23:52 PM
