1
Alaklélektan Gestalt=Alak Szembenállások (Woodworth, 1948): Tudatlélektan Behaviorizmus Elemi érzet Asszociáció Introspekció
Szubjektív, száműzendő Intellektualisztikus, S-R kell helyette Szubjektív
Alaklélektan Atomista, egész kell Additív, helyette szerveződés kell Túl elemző, naívabb beszámoló kell
Behav.: megtartják az elementalizmust Alakl.: megtartja a belsőt, humanista elégedetlenség a hagyományos pszi-val szemben. Mi az, hogy ALAK? Az egész gondolat múltja és a Gestalt keletkezése - régi szembenállás: Részekre bontás <-> az egész több, mint a részek összessége - Értelmetlen elemek világa <-> szubjektív értelem-jelentés egészleges világa - Az egész nem az eszme (Kant), hanem a világ szerveződése (Goethe) - Wundt, Mach: a formaészlelés külön mechanizmusai A melódia mint egész Christian von Ehrenfels (1859-1932) egyazon dallam transzponálható egy másik oktávra; - bevezeti az alaki minőséget, de ő még úgy gondolja, hogy az elemekből automatikusan keletkezett új elemi tulajdonság. A háromszög: három vonal + háromszög-forma minőség. - A Gestalt kifejezés bevezetője a pszichológiában (1890) -
szexuálpszi (poligámia) reprodukciós házasságok, etikus szerződések
grazi iskola - egészek aktív produkciós folyamatok terméke Alexius Meinong(1853-1920) - Ehrenfels tanára - iskolaalapító, az első pszi. labor Ausztriában
2 -
minden megismerésben van egy alap és egy ráépült forma. Tapasztalat + az elme hozzáadja a formaság minőségét. - A mentális aktus gondolata Brentanotól ered. - Ehrenfels-szel együtt még elementaristák, csupán egy újabb elemet, a szervezés elemét adták a listához. Vittorio Benussi - termékeny kísérletező, vaskos könyveinek az olvasására már keveseknek van csak bátorsága - a bőr két pontjának ingerlése -> mozgás. Nála még PRODUKCIÓS folyamat -
az első hazugságvizsgáló-gép feltalálója
fenomenológiai leírás - Edmund Husserl fenomenológiai mozgalma hatott rájuk - Introspekció: az elementarizmus betolakodása a leírásba - Naív szemlélet kell, ahogy az élmények közvetlenül adottak a személy számára. Az élmények leírása és nem elemzése a cél. - Egy háromszöget látva: Titcherner: három vonalat látok. Fenomenológusok: egy háromszöget látok. Wundt pszichológiája reakció volt a brit elementarizmusra, de a gestaltosoknak ő sem volt elég holisztikus. Az I. vh. válságából az egészlegességben és a transcendensben keresték a megoldást. Mozgáslátás Max Wertheimer - A mozgalom vezére; Ehrenfels-nél tanult Prágában és Külpénél Würzburgban - phi-jelenség vizsgálata (1912) (függőleges vízszintesbe), (a késleltetéstől függ, 0.2 sec) - a korábbi megközelítések nem tudják magyarázni - az élményt az ingeregyüttes egésze, belső viszonyai határozzák meg. - Fiziológiailag rövidzárlat - => mozaikmodell helyett értelmes egészbe szervezett világ - Az egész részekre osztása nem csak mesterséges, de értelmetlen is, sehova sem vezet. - Felülről lefelé építkezés A látás vizsgálata Edgar Rubin Figura-háttér, kétértelmű ábrák Perceptuális Szerveződés Az érzékelés szerveződése Közelség, Hasonlóság, Zártság, Jó folytatás
3
A perceptuális szerveződés elveit kiterjesztették a Tapasztalatszerzés, a Tanulás és az Emlékezés vizsgálatára Behav Gestalt Gyűjtögető Nyilvánvalóságra apelláló Tapasztalat nativista Elementaristák struktúraelvűek A tapasztalat szerepének kérdése Gestalt: Belátásos tanulás (a megoldás megelőzi a kivitelezést) a viszony! Behav. A véletlenben hisznek Problémamegoldás: Egészleges-szemléletes <-> analitikus-műveletelvű (hat gyufaszálból négy egyenlő oldalú háromszög) <-> ha, akkor Gestalt világkép (Wertheimer) -értelemteli világ, ezek megragadása a mentális élet (<-> a kapcsolatok puszta véletlen előfordulások) A mező - A fizikából vett analógia - Az elemeken túllépő mező; az erők dinamikus kölcsönhatása; az élmény a dinamikusan kölcsönhatásban levő elemek mezője - pl. Müller-Lyer illúzió - a problémamegoldásra is kiterjesztették - a problémamegoldó viselkedéses mezejében az akadály egy stressz. A mező újraszervezésével (pl. belátásos tanulás) lehet a problémát megoldani. A probléma és a megoldás is csak akkor tud létrejönni, ha a környezet alkotóelemei mint egy egész vannak jelen a tudatban. <-> Thorndike - a megoldás az adatok intrinzik tulajdonsága - (ma már nem gondoljuk, hogy a problémák megoldják magukat, és a phi jelenséget is pszichológiai jelenségnek gondoljuk, de ők ezt a kettősséget (külvilág-elme) nem akarták elfogadni.) - a mezőfogalmat kiterjesztették a kreativitás és a szociálpszichológiára is.
4 Legfontosabb gestaltosok (Wertheimeren kívül): Koffka Köhler - a gyermeki fejlődésre terjeszti -A Kanári-szigeteken ragadt ki a G. elveit -az igazi tanulás a viszonyok - különböző bonyolultságú átlátása és nem egyedi struktúrák kezelésének kapcsolatok létesítése fokozatos kibontakoztatása ~Wert. Problémamegoldás nem - népszerűsítő lépésről l-re haladás A Berlini Egyetem Pszi Int vezeti
Lewin -mezőelméleti szociál- és személyiség pszi -az ember mozgása a társas mezőben -a személyiség, mint szervezett egész - szociálszich.
Az izomorfizmus elve - új fiziológiai doktrína (Weitheimer) - ha nincs elme, akkor az ingereknek az idegrendszerre közvetlenül kell hatniuk. 1. az érzékelés rendje és az agykérgi rend között hasonlóság van 2. a fiziológiai elemzés kulcsa a mező fogalma - szerintük az agy nem asszociációs háló, hanem egy komplex elektromos mező Három pólus hasonlósági elve: A külső ingermező szerkezeti viszonyai az agykéreg működésében a képződnek le, s ennek felel meg az élménybeli szerveződés. - Nem állnak közénk és a világ közé a priori sémáink (mint Kantnál) Köhler: az idegsejtek minden-vagy-semmi jellegű működéséből az agykéregben egészleges elektromágneses mezők jönnek létre. –stabilitásra törekvő holisztikus folyamatok- A phi például átfedő agyi mezők hatására tűnik mozgásnak. Csak az izomorfizmus elve tette lehetővé, hogy elkerüljék a dualizmust. Bizonyíték: Figurális utóhatás Lashley és Sperry megzavarta a feltételezett mezők működését, de semi változást nem tapasztalt Hubel és Wiesel viszont Nobel díjat kapott a ‘huzalos’ magyarázatok kimutatására. Az analóg idegrendszeri folyamatok létezésére ma már nincs lényegi bizonyíték. Fejlődés, Személyiség és Csoport Koffka: a fejlődés a struktúrára irányul A kezdetektől az egész dominál Fejlődés lényege, hogy milyen struktúrát képes megragadni egy faj vagy életkor A fejlődés önszerveződő
5 A helyzetek értelmezésének megváltoztatása A JELENTÉS Szem.lélektan: viselkedésünket nem a dolgok, hanem azok jelentése határozza meg Lewin csoportlélektana A személyiség, mint belső tér és ebben hatnak a különböző mezők A siker és a kudarc elvárásainknak megfelelően alakul A társas mezőben mozgó ember A frusztrációból nem szükséges az agresszió, ez csak az egyik válaszlehetőség (regresszió, viselkedési sztereotípiák) Demokratikus, nyitott döntések után a hangulat és gyakran a teljesítmény is jobb -> Mérei csoportlélektana. Bluma Zeigarnik -Lewin tanítványa -befejezésre törekvés szerepe az emlékezésben (pincérek). -nem hagyta befejezni a feladatot. -sorozatok (cliffhanger-hatás). Tanulás közben, érdemes nem befejeznie a tanulást, mielőtt szünetbe kezdünk. MOTIVÁCIÓS FESZÜLTSÉGEK Össz.: - El akarták kerülni az atomizmust és a dualizmust is. Ehhez az embert mint percepuálisan egészleges mezőkre reagáló észlelő szervezetek. - Az észlelési jelenségeik fennmaradtak, de a misztikusnak tűnő elméleteik nem maradtak életképesek angolszász országokban. - Németország: Nácizmus – Amerikába emigrálnak, Köhler ’35-ig áll ellen. - Amerikában ekkor: behaviorizmus, neopozitivizmus diadalmas évei - Akik Amerikában dolgoztak sem képeztek ki utódokat, nem oktattak. - A többség a II. vh. vége előtt meghalt, a mozgalom partikuláris kérdésekben élt csak tovább (ingerszerveződés), vagy beleolvadt az eklektikus megközelítésekbe. - Szociálpszichológiájuk túlél Solomon Ash és Lewin által.
