Aktuális 2006
(avagy: esemény- és hírnaptár 2006. január 1-től az év végéig)
Ezt a menüpontot 2006. május 16.-án kezdem írni. Szomorú, de már majdnem túl vagyunk az év felén és úgy tűnik, mintha semmi nem történt volna. Pedig nem így van... Magával a Sport Quattro-val túl sok valójában tényleg nem történt, de még adós vagyok a január 5-6.án az ausztriai Freistadtban megrendezett Jännerrally-ról szóló tudósítással. Az eseményre a Sport Quattro-val mentünk, ez egy olyan kivételes alkalom volt, amikor télen is elővettem az autót. Egy szó mint száz, a képekkel illusztrált anyag immár látható is a honlapon. MEGSZÜLETETT A KIS AUDI REPLIKA!!! Miután az előző kis Audi (ld. Archívum) hősi halált halt, és a sors úgy hozta, hogy még egy mindennapi használata alkalmas autóra volt szükségünk, idén év elején megérlelődött bennem a gondolat, hogy építtetetek még egyet. Ez meg is történt, méltó utód született. Részletek fotókkal együtt később. Május 25.-én kerül megrendezésre Tirolban az 1. Bayerische Urquattro Club és az Österreichische UrQuattro Club közös rendezésében az "Ötztal-Runde" amelynek során az osztrák-olasz határnál lévő hágókon fogunk autózni. A teljes táv időméréses, és ha jól tudom, lesz egy gyorsasági szakasz is. Természetesen a SQ-val ott a helyünk. Július 22-23.-án kerül megrendezésre Nyírádon az első magyarországi Rallycross EB futam, amely Jőrös István hihetetlen erőfeszítése, odaadó és lelkes munkája eredményeképpen vált lehetségessé. Ugyanebben az időpontban, mintegy társrendezvényként szervezem az első magyarországi UrQuattro találkozót, ahol számításaim szerint a csapat gerincét a bajor UrQuattro klub tagjai és autói fogják képezni. Természetesen mindenkit szeretettel várok, különösen számítok azonban a hazai UrQuattrok megjelenésére is. Egyelőre röviden ennyit, a képekkel illusztrált beszámolók az új kis Audi-ról, és az Ötztal-Rundé-ról június második hetében lesznek olvashatók. Üdv: Zs.
1.) Jännerrally, Freistadt, Ausztria, 2006 január 5-6. Régóta vártam erre az alkalomra, nagyon szerettem volna megnézni egy gyári UrQuattro versenyautót menetben. Hát...nem nagyon jött össze a dolog. Nem volt téli gumi a SQ-ra, így aztán szereztem egy garnitúrát felnivel a Jőrös Pistitől és felszereltem az autóra. Elég viccesen nézett ki vagy 20 cm-rel vékonyabb nyomtávval :o). Kimentünk a Rally-ra de mint kiderült a Rally Quattro tulajdonosa nem merte rábízni az autót Franz Wittmannra, így aztán az egykori első Quattro-pilóta egy Q7-es Audival volt kénytelen előfutóként menni. Kissé lehangoló volt. Persze lehetett látni pár UrQuattro versenyutót is, amelyeknek odakint még mindig óriási a kultuszuk. Az egyik elég szépen is ment, elég ügyes volt a pilóta. Érdekessége volt mág a versenynek, hogy indult Stig Blomquist is, legnagyobb sajnálatomra azonban csak egy N-es Mitsubishivel. A legjobb rész az volt, mikor hazafelé egy havas hegyi úton jöttünk az SQ-val, és kicsit kipróbáltam. Azt hiszem ennyit még életemben nem tekergettem autókormányt egységnyi idő alatt :o) Hazafelé meg elvették a rendőrök a forgalmit, mert mint kiderült 2005 októberében már lejárt. Mindegy, már visszaszereztem, úgyhogy jövő héten semmi akadálya a megjelenésnek az Ötztal-Rundé-n :o) Íme egy pár kép ízelítőül:
Aki igazán szemfüles, észrevette, hogy a hátsó lökhárítóra szereztem eredeti SQ-hoz való gumicsíkot. Megint egy kicsit kevesebb lett a különbség az eredetihez képest :o))
2. Ötztal-Runde, 2006. május 25., Oetz, Ausztria Május 23.-án indultunk útnak Viktor barátommal. Első állomásként a Chiemsee melletti Bernau-t céloztuk meg, ahol az 1. BUC UrQuattro-s előörsével volt hivatalos találkozónk.
Aznap este meg is érkeztünk a helyszínre, amiből ugyan nem sokat láttunk, de az némi reményre adott okot, hogy szinte minden második a faluban közlekedő autó UrQuattro volt... A másnapi közös reggelit követően a főtér melletti parkolóban gyülekeztünk. Összesen 23 UrQuattro, egy 80-as Quattro és az én Sport Quattro-m volt jelen.
Ezután kezdetét vette a túra. Összesen 240 km-t kellett aznap megtennünk. Az út Olaszországot is érintve négy hágón keresztül vezetett át. Elsőként a 2509 m magas Timmelsjoch-ra mentünk fel. Eszméletlen jó hely volt, nem egyszer 2-3 m magas hófalak között autóztunk.
Ezután le a völgybe egy jó kis szerpentinen, majd ismét felfelé vettük utunkat, a Jaufenpass-on. Az út 2094 m magasra vitt fel, szintén gyönyörű helyeken keresztül. Lefelé menet Jörg kiállt UrQuattrojának tetőablakába, a sor elejére állt, és onnan fotózta a mögötte haladó autókat. Jópofán nézett ki :o)
A Jaufenpass-ról leérkezve Sterzing-be, egy kis dél-tiroli falucskába jutottunk, ahol megnyitották a sétálóutcát a quattro-k előtt, és a városka főterén nemsokára felejthetetlen élménnyel gazdagodhattak az arra járók :o) Itt kényelmesen megebédeltünk, majd a Brenner és a Kühtai hágók felé vettük utunkat. Gyönyörű utakon ismét 2000 m fölé autóztunk, ahol egy kis hegyi étteremben egy közös estebéd után búcsút mondtunk a társaságnak.
Egy szó mint száz, fantasztikus élménnyel lettünk gazdagabbak. A feelinget talán a "25 éves a Quattro" találkozóéhoz tudnám hasonlítani, csk itt a hangulat a résztvevők számából kifolyólag jóval családiasabb volt. Külön köszönet a szervezésért és a kiváló lebonyolításért Hans és Marco Maurernek! Hans és Quattro-ja:
Hans, Marco (jobboldalt) és Marco Quattro-ja:
További képek az 1-buc.de honlapon
3. Az új "kis Audi" Volt egyszer egy szenzációs autóm, amit az előző tulajtól, Keskeny Lacitól származó becenév alapján én is csak "kis Audi"-ként hívtam. Ez a gép egy igazi sleeper volt, a lehető legegyszerűbb külsővel, és az autóhoz mérten brutális technikával. Úgy hozta a sors, hogy egyszer mégiscsak megváltam az autótól, ami sajnos egy szerencsétlen véletlen folytán nemsokára totálkáros lett. Mivel minden autómhoz lelki szálak is fűznek-fűztek, lelkiismeretfurdalásom volt, mert kicsit úgy éreztem, hogy az autó nem akart tovább nélkülem élni. (Bővebben a kis Audiról az Archívum menüpontban olvashattok) Idén szükségünk lett egy másik hétköznapi használatra is alkalmas, strapabíró autóra, ezért elérkezettnek láttuk az időt, hogy ne csak egy szimpla autóbeszerzésről legyen szó, hanem egyben az eredeti kis Audinak is emléket állítsunk. Így kezdődött a történet, amelynek a végén birtokba vehettük ezt a gyönyörű autót. A technika ugyanaz, mint a régié volt (5 henger 20VT), csak kisebb turbóval, ami utcai használatra sokkal alkalmasabbá teszi, mint az elődöt. Menettulajdonságai: 0-100 km/h: 5,8 sec, 200 m állórajttal, 0 rollout mellett: 9 sec., végsebesség: 260 fölött. Hogy méltó utód született-e azt a képek alapján ítélje meg mindenki maga. Ha ez számít valamit: szerintem igen. Meghalt a király, éljen a király!!!
Most és egykor: az új és a régi "kis Audi"
1. MAGYARORSZÁGI URQUATTRO TALÁLKOZÓ 2006 július 22-23.-án került sor az első Magyarországon megrendezett hivatalos UrQuattro találkozóra. Már tavaly megérlelődött bennem a gondolat, hogy egyszer itthon is kéne csinálni egy ilyet, biztosan lenne rá érdeklődés. Ez igaznak is bizonyult, azzal a pontosítással, hogy inkább külföldről volt rá érdeklődés, mint itthonról. Péneken, 21.-én este 9 óra körül Veszprémben találkozott a társaság egy része, és innen autóztunk le Balatonfüredre a szállásra. A megérkezés után még egy rövid vacsorára futotta az erőnkből és az időnkből, aztán mindenki nyugovóra tért. Szombaton gyönyörű napsütésre ébredtünk és 10 óra körül elindultunk a hajóállomás felé, ahol pár perces késéssel kezdetét vette a találkozó első hivatalos programja, a hajókirándulás. A Jókai motorossal két óra alatt körbehajóztuk a Tihanyi félszigetet. Iszonyatosan meleg volt, de egész jól bírta a társaság, főleg, hogy a hajón pezsgőt és aprósüteményt is felszolgáltak.
A hajókirándulás végeztével kissé felfrissítette magát a megfáradt társaság és autóba pattanva Pannonhalma felé vettük utunkat. Pannonhalmán egy kellemes ebéd és egy kétnyelvű idegenvezetéssel egybekötött apátsági látogatás várta a találkozó résztvevőit.
A kultúrától és a kiadós ebédtől eltelt társaság ismét Balatonfüred felé vette az irányt. Útközben egy rövid időre megálltunk a cseszneki várral szemközti parkolóban, ahol az érdeklődők lefotózhatták az impozáns romot. A napot egy kellemes balatoni fürdőzés és egy közös, kiváló hangulatú vacsora zárta.
Már nagyon vártuk a másnapot, amikoris az első, Magyarországon megrendezett Rallycross EB-futamra voltunk hivatalosak. A délelőtt pihenéssel, beszélgetéssel, autónézegetéssel-szakértéssel telt, majd délben Nyírád felé vettük utunkat. A Nyírádi pályára érkezve hatalmas élményben lehetett részünk: Jőrös Pisti, a pálya tulajdonosa (és egyben az egyik legnagyobb magyar Quattro-hívő) vezetésével lehajtottunk a starthelyre, ahonnan nemsokára libasorban két kört tettünk meg az autókkal a pályán. A Sport Quattro-t Keskeny Laci barátom vitte, miközben én a hangosbemondón mutattam be a közönségnek az egyes típusokat, a résztvevő autókat, és gazdáikat. Hatalmas élmény volt látni és hallani, ahogy a sokezernyi közönség integetett, kiabált és dudált a felvonuló Quattro-knak. Ezzel lényegében véget is ért a találkozó hivatalos programja, és átadhattuk magunkat a Rallycross EB döntői által nyújtott izgalmaknak. Bár Audi sajnos nem volt az indulók között, mindannyian nagyon élveztük az "előadást". A döntők végeztével ki-ki hazafelé vette az útját. Az azóta kapott visszajelzések alapján úgy gondolom, nagyon kellemesre sikerült a találkozó. Talán jövőre újra vállalkozom egy ilyenre...
Karlheinz Schmidt, az 1. Bayerischer Urquattro Club elnöke, én és az olajfestmény az S1-ről. A gyönyörű ajándék egyik legbecsesebb Audi ereklyém lett.
Az alábbiakban szeretnék külön köszönetet mondani - feleségemnek Erikának, aki rengeteget segített a találkozó megszervezésében - a megjelent külföldi vendégeknek - Dobos Áronnak és kedves nejének valamint Cashmoney-nak és kedvesének, akik nem UrQuattro-s létükre a találkozó oszlopos tagjainak bizonyultak, megmutatva ezzel a külföldieknek, hogy nálunk is vannak igazi elkötelezettjei a típusnak - Molnár Attilának és kedves nejének, akik a magyar UrQuattro-sok közül az egyedüliek voltak, akik megjelenésükkel és a gyönyörű UQ 20V-vel emelték a találkozó fényét - Helli Csabának, aki időt és autót nem kímélve Magyarország ellenkező csücskéből utazott Nyírádra, hogy Coupé Quattro-jával csatlakozhasson hozzánk, - és végül, de messze nem utolsó sorban JŐRÖS ISTVÁNNAK, aki lehetővé tette nekünk, hogy még több ember körében népszerűsíthessük a Quattro-kat. Ezúton gratulálok Pistinek mindahhoz a munkához, amelyet az elmúlt évben a nyírádi pálya átalakításával kapcsolatosan - szégyenszemre egyetlenegy nyilvános elismerő szó nélkül - végzett, és amelynek eredményeképpen mára büszkén mondható, hogy a versenypálya az FIA által is elismerten Európa legjobb autocross és rallycross pályája.
5. Az utolsó simítások Az UrQuattro tali után észrevettem, hogy az autó egyre erősebben ráz egy bizonyos sebesség fölött. A rázás mindenképpen a futómű irányából jött, így alaposabban szemügyre is vettem. Meglepő módon azt tapasztaltam, hogy a hátsó gumik teljesen elkoptak, néhol még a szövet is kilátszott.
Mivel a kerékösszetartás teljesen rendben volt, nem tudtunk másra gyanakodni, csak arra, hogy a hátsó szárny túl erősen nyomja le az autó hátát, ami a gumi fokozott kopásához vezetett. Megoldásként két új gumi vételét és a hátsó szárny módosítását választottam. Mivel ez utóbbi elég bonyolult volt, egyszerűbbnek tűnt, ha lecserélem a szárnyat. Amilyen szerencsés vagyok, a Lacinál volt egy Svájcból származó Coupé Quattro, amin véletlenül éppen egy olyan hátsó szárny volt, ami a gyári SQ-kon, így hát nem sokat haboztam, megszereztem tőle, lefesttettem, és fel is raktuk. Kicsit furának tűnik nekem most az autó. Egyáltalán nem rossz, sőt, de még meg kell szoknom... Ha már enyire az eredeti felé haladtunk, szereztem még egy hátsó ablakmosó fúvókát, így az is végre a helyére került. Ez azt jelenti, hogy az autó most már 100%-ig eredeti kívülről. Kíváncsi vagyok, mit szónak majd hozzá a Sport Quattro találkozón...
