h´´b
HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2015. JANUÁR – TEVET-SVAT 5775.
XIII. REG. ÉVF. 1. SZÁM, 224. SZÁM
A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA
Hanukai csoda Komáromban
Purimi meghívó Komáromi Zsidó Hitközség Shalom klubja ezúton hív meg minden érdeklődőt purimi ünnepségére, melyet 2015. március 8-án, 14:00-kor tart a Menház épületében.
A
Program: – A Jazzrael együttes koncertje – Zsidó és izraeli dalok sajátos stílusban. Ének: Bíró Nóra, zongora: Jager Bandi. – Kardos Péter zuglói főrabbi szól a zsidó vallás egyik legvidámabb ünnepéről. – Ünnepi tombola – Ünnepi finomságok
Részletes beszámoló lapunk 3. oldalán
Közgyűlési meghívó
Minden jelmezben érkező gyermek ajándékot kap (természetesen a felnőttek is). Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Széder esti előzetes
Komáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden hitközségi tagot a 2015. március 8-án, vasárnap 16:00-kor (a purimi ünnepség után) a Menház Wallenstein Zoltán termében tartandó közgyűlésre.
A
Program: 1. Beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, gazdálkodásáról 2. Az új vezetőség (5 fő) és az új számvizsgáló bizottság (3 fő) megválasztása Ezúton kérjük azon tagjainkat, akik szeretnének aktívan bekapcsolódni a hitközségi vezetés vagy a számvizsgáló bizottság munkájába, vagy jelölni szeretnének valakit e testületekbe, hogy jelölésüket a KZSH titkárságán írásban tegyék meg legkésőbb 2015. március 1-ig. 3. Küldött választása a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége Közgyűlésébe (1 fő és 1 póttag) 4. Egyebek Kérjük azokat a tagjainkat, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak részt venni a közgyűlésen, jelezzék azt a titkárságon a 7731-224-es számon Haas Judit irodavetőnél. Számukra biztosítani fogjuk az írásbeli szavazás lehetőségét. Megjelenésükre feltétlenül számítunk!
Komáromi Zsidó Hitközség idén is megrendezi hagyományos széderét. Ezúttal az ünnep első estéjén 2015. április 3-án, pénteken 18:00-kor várjuk az érdeklődőket a szombatfogadással egybekötött kóser vacsorára. Jelentkezni 2015. március 30-ig lehet
[email protected] címen vagy a 7731-224es számon. A részvételi díj 4 EUR.
A
Nyertes pályázatok Holland Zsidó Humanitárius Alap a 2015. évre oktatási programjainkat támogatta. A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségétől pedig a Menház és a zsinagóga szigetelési munkálataira, közösségi programjainkra és Schnitzer Ármin könyvének kiadására kapunk támogatást. Köszönjük!
A Purim ünnepe urim ünnepe az idén március 4-én, szerdán este kezdődik (Eszter böjtje március 4.), az ünnep napja március 5-e csütörtök. Vidám ünneplést kívánunk, március 8-án pedig várunk mindenkit a Menházban!
P
Löwinger Blanka néni emlékére zomorú szívvel fogadtuk a hírt, hogy közösségünk tagja, lapunk
S
rendszeres olvasója, Löwinger Blanka néni elhunyt. Az utolsók
egyike volt szűkebb régiónkban, aki igyekezett megtartani a kóser étkezés szabályait, őrizte és továbbadta a tradíciókat, melyeket Galántáról hozott magával. A család gyászában osztozunk, emlékét megőrizzük. a Hitközségi Híradó szerkesztői és a Komáromi Zsidó Hitközség vezetősége
Kérjük a támogatását! Kedves Olvasónk! Kérjük, lehetõsége szerint támogassa a Komáromi Zsidó Hitközség programjait, a HH megjelenését, épületeink, temetõnk felújítását. 2008. január 1-tõl támogatását az alábbi bankszámlaszámokra küldheti (támogatás személyesen a KZSH titkárságán és csekken is lehetséges): Belföldi átutalás Szlovákiából: 26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy 10103804/5200 – OTP Slovakia Nemzetközi átutalás külföldrõl: A KZSH címe: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, Slovakia IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBX Bakunk címe: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno vagy IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBX Bankunk címe: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno Köszönjük! Magyarországi olvasóink figyelmébe: Kedves Olvasónk! Kérjük, hogy az egyházaknak adható személyi jövedelemadója 1 százalékát a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége részére ajánlja fel a 0358-as technikai számon. A MAZSIHISZ rendszeresen támogatja a KZSH munkáját!
Faliújság rövid hírek A HH-t, a Shalom klubot és a KZSH-t támogatták: Vajnorsky Terézia (Izrael), Wilheim Parnes Ágnes (Izrael), Wilheim Karolin (Németország) és anonimitásukat kérő adományozók. Köszönjük! A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnökétől, Siklósi Vilmostól két, frissen megjelent könyvüket kaptuk ajándékba, melyek könyvtárunkban olvashatók. Köszönjük! Az ENSZ Holokauszt nap alkalmából 2015. január 27-én Paszternák Tamás koordinátorral készített interjút a Pátria Rádió. Új logóval és megújult tartalommal vár minden érdeklődőt a KZSH Facebook oldala a www.facebook.com/menhaz.sk címen. Január végéig elszámoltuk 2014. évi pályázatainkat és számos új támogatási kérelmet beadtunk. Tovább folynak Schnitzer Ármin komáromi főrabbi Zsidó kultúrképek - az életemből című könyve szlovák és magyar nyelvű kiadásának előkészületei.
Kóser pékáru rendelhető óser barcheszt és egyéb pékárút (a pékség teljes választékából, ezúttal hámán táskát is- www.koserpekseg.hu) legközelebb március 6-ra (péntek) rendelhetnek. Rendeléseiket, március 4ig, szerdáig várjuk a
[email protected] címen vagy a 7731-224-es számon.
K
Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is! A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikat az alábbi címre küldhetik:
[email protected] Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszerkesztõ – šéfredaktor: Paszternák Tamás (
[email protected]), Paszternák András (
[email protected]), munkatársak – spolupracovníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: Vadász Magda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSH címe – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail:
[email protected], tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporou Úradu vlády SR – program Kultúra národnostných menšín 2014. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!
2
TRADÍCIÓ
a komáromi zsinagóga hitéleti oldala
Hanukai csoda Komáromban ecember 21-én megtelt a komáromi Tiszti pavilon nézőtere a hitközség hanukai rendezvényén. Sokaknak csak állóhely jutott. Paszternák Tamás, a KZsH programkoordinátora köszöntötte a megjelenteket, köztük Komárom polgármesterét, Stubendek Lászlót és alpolgármesterét, Keszegh Bélát. Elsőként a Selye János Gimnázium két, az idei debreceni Kardos Albert Szavalóversenyen kiemelkedően szereplő diákja, Lakatos Lili és Kálosi Zsófia (felkészítő tanár Spátay Adriana) szavalt, majd a pozsonyi Pressburger Klezmer Band adott fergeteges koncertet. Dalaik és zeneszámaik ötvözték a tradicionális zsidó muzsikát a dél temperamentumos dallamaival. Az ünnep eredetéről Riszovannij Mihály beszélt, felelevenítette a nyolc nap szokásvilágát. Az együttes kíséretében Zev Stiefel pöstyéni rabbi gyújtotta meg a környék közösségeiből érkezett gyermekek segítségével a hanukia lángjait. A vallási vezető beszédében a hanukai fények csodájára emlékeztetett. Az ünnepség végén minden-
D
ki vendégünk volt egy-egy fánkra, ezzel benei Földes pékség, üdítőkkel pedig Kollár Zoltáan támogatta közösségünket. Az asztalról a barchesz és a kóser bor sem.
Köszönet a támogatóknak, a KZsH irodavezetőinek és vezetőségi tagjainak a rendezvény lebonyolításában nyújtott segítségért. Az ünnepség a regionális média élénk érdeklődése mellett zajlott. PA
Shalom klub – emlékezés és ünneplés z emlékezésé és az ünneplésé volt a főszerep a 2015-ös esztendő első rendezvényén a Menházban. A Wallenstein Zoltán teremben megjelenteket – köztük Keszegh Béla alpolgármestert dr. Paszternák András köszöntötte. Bevezetőjében megemlékezett az auschwitzi koncentrációs tábor 70 évvel ezelőtti felszabadításáról, s mécsest gyújtott a hadműveletek során elhunyt felszabadító katonák és a tábor áldozatai-
A
nak emlékére. A vérzivataros időszak helyi eseményeit Katarína Repasová, az SzK Belügyminisztériuma Komáromi Levéltára munkatársa idézte, aki a zsidó lakosok vagyontárgyainak árjásításával kapcsolatos kutatásait összegezte, szomorú képet festve a 70 évvel ezelőtti komáromi mindennapokról. Reményét fejezte ki, hogy ezek az események sosem ismétlődnek meg. A közelgő TuBiSvát ünnep alkalmá-
ból gyümölcsökkel gazdagon terített asztalok mellett idézte Paszternák Tamás a fák születésnapjának hagyományait, bevezetve vendégeinket a tradíciók világába. Az asztalról ezúttal sem hiányozhattak a budapesti Semes Pékség kóser finomságai. Köszönet mindazoknak, akik a klub előkészítésében segédkeztek! PA
A játékos formában szervezett foglalkozásokra március 30-ig lehet jelentkezni a kile menhaz.sk címen. A résztvevőkkel később egyeztetjük a pontos időpontokat (terveink szerint havi 1 alkalommal találkoznánk).
Ovisok, sulisok figyelem! KZSH új programot szeretne szervezni a jövő generációi számára. Várjuk közösségünk tagjainak, rendszeres látogatóinak gyermekeit, unokáit, akik szívesen megismerkednének a zsidó vallás és kultúra alapjaival, elsajátítanák a hagyományokat az alapoktól.
A
Kérünk minden érdeklődőt, hogy amennyiben lehetősége van rá, hozza el a gyerekeket purimi rendezvényünkre március 8-án! Meglepetésekkel várjuk őket. 3
JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT
a régió oldala
A zsidó közösség történelmi fényképeinek első kiállítása Diószegen z Inovatech helyiségeiben 2014. november 13-án első alkalommal nyílt kiállítás a diószegi, illetve a környező zsidó közösségek történelmi fotóiból. A megnyitó részét képezte a diószegi zsidókról szóló előadás is. A kiállítás iránti érdeklődés óriási volt, amiről a megtelt konferenciaterem tanúskodott. A kiállítást Eva Sudová nyitotta meg, aki a látogatókkal ismertette azt a gondolatot, mely a városunk fejlődését a 19. századtól a II. világháborúig terjedő, nagymértékben befolyásoló zsidó közösség felkutatására és bemutatására irányul. A cukorgyár történelmén és báró Kuffner Károly de Diószegh családjának történetén kívül, a többi zsidó család és személyiség történelme ismeretlen számunkra. Célunk, ezen személyiségek, illetve tények felkutatása, hogy majd egy publikáció által a lehető legpontosabban leírjuk zsidó polgártársaink sorsát a legegyszerűbbektől kezdve a legjelesebb személyiségekig, hiszen mindenki fontos és érdekes számunkra. A bevezetőt követően Eva Sudová a szót Lang Tamásnak adta át, akitől értékes előadást hallhattunk a diószegi zsidók történelméről és holokausztjáról. A látogatókat szakértelmével, szaktudásával és professzionalitásával kötötte le, előadása igazán hatásos volt, és a hallgatók sok érdekes információhoz jutottak általa. Az előadást rövid zenei produkció követte a diószegi művészeti alapiskola tanulójának előadásában. A látogatókhoz Lanz Roland úr is szólt, aki köszönetet mondott a diószegi zsidók leszármazottainak a kiállításhoz nyújtott fényképekért - MUDr. Viera Lesnának (szül. Koláriková), Ing. Gejza Büchlernek, Pavol Polannak - Edith Schwitzer fiának (százéves életútjának fotódokumentáció-
A
ja a kiállítás egyedülálló darabja), Katarína Polanovának (szül. Somogyi), Zuzana Janetschekovának (szül. Somogyi), és Agneš Jakobnak (szül. Wollner). Lanz Roland köszönetet mondott Lang Tamásnak az egyedülálló előadásért, a zsidó hitközségek képviselőinek Feldmár Tibornak és Kornfeld Tibornak Dunaszerdahelyről, az érsekújvári Lang Tamásnak, a pozsonyi Vojtech Schraggenak, Ladislav Schraggenak és Ivan Pasternaknak, a Zsidó Közösségi Múzeum lektorának. Üdvözölte a galántai zsidó családok (Fahn, Deutsch, Stein, Leicht, Blau, Struhár,...) jelenlévő tagjait is. A hivatalos részt követően Lanz Roland úr a látogatókat egy kis kóser frissítőre invitálta (falafel, macesz, többféle hummusz, pita, kóser víz, Carmel fehér és vörös bor), melyek egyenesen Izraelből származtak. A megnyitó résztvevői ezt követően a kóser frissítő mellett kötetlen beszélgetést folytattak a késő esti órákig. A megnyitó sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a sok dicsérő email és sms, melyet a résztvevőktől kaptunk. Köszönet jár az első zsidó tematikájú kiállítás megszervezéséhez nyújtott segítségért Diószeg városának, Szabó Antal polgármesterrel az élen, a Galántai Zsidó Hitközségnek, Vojtech Fahn elnökkel az élen, a Galántai Népművelési Központnak, amely szervező¬társa volt a kiállításnak, és kibővítette azt a Galántáról és Szeredből származó érdekes fényképekkel, valamint az önkénteseknek, akik segítségünkre voltak. Köszönet jár minden jelenlévőnek, aki eljött a kiállítás megnyitójára. A szervezők remélik, hogy mindannyian a jövőben is támogatják a zsidó kultúrát és hagyományokat kisvárosunkban. A kiállítást az érdeklődők 2015. január 12- ig tekinthetik meg, és a szervezők hálásak lesznek azért, ha újabb érdekes fényképekhez jutnak, illetve a kiállított fényképeken látott személyek azonosításában kapnak segítséget.
Főhajtás a Menházban Cigány Tudományos és Művészeti Társaság Rostás-Farkas György elnök vezetésével "béke-zarándoklat"-ra érkezett Komáromba december 17-én, felkeresték a Menházat is, ahol a KZSH elnökével együtt emlékeztek a vészkorszak áldozataira.
A
Lanz Roland (a cikk a Diószeg Élet 2014/6. számában jelent meg) 4
EGY ÉV IZRAELBEN Dr. Paszternák András útinaplója XXXVIII. rész Amikor elfogy a fogkrémed, avagy ünnepel az izraeli kutatói társadalom (2011. október 5.) izonyára sokan szembesültek már azzal az ijesztő helyzettel, amikor az ember az esti fogmosásnál rádöbben, fogytán a Blend-a-Med vagy a Colgate, Aztán reggel ismét tényszerű megállapításként összegzi, hogy ideje lenne elmászni a szupermarketbe egy új tubusért. A következő este a fizika törvényeit meghazudtolva próbál a fogkeféjére nyomni egy borsónyit a pasztából, s a másnap reggelt már meg sem említem. Két nap 110 %-os kitermelésre törekvés után ma este végre beszabadultam a pláza élelmiszerboltjába. Még szerencse, hogy globalizálódott világunkban ma már mindenhol ugyanazok a fogkrémmárkák kaphatók. Ha már pláza, akkor nem maradhatott ki az ÁNTSZ sarok sem. Megjegyzem, most, hogy már fél ötkor sötét van, a félhomályban nem is tűnik anynyira szörnyűnek a hely. A könyvesbolt is becsábított magához. Eredetileg Új Keletet akartam venni, végül a szeptember 29-i dátum elbizonytalanított, hol van már az 5771-es esztendő, pláne az akkor történtek. Magyar újságot nem, de egy angol könyvet beszereztem: Dan Senor, Saul Singer: STARTUP Nation, The Story of Israel´s Economic Miracle címmel. Ha egyszer a héber tudásom terén egetrengető változások nem történnek, legalább az angol tökéletesedjen. Amúgy a kzat, kzat (kicsit, kicsit) válasz a héber ismeretemet firtató kérdésekre már egész meggyőzően hangzik. A mai nap nagy híre, hogy a kémiai Nobel-díjat egy izraeli kutató, Daniel Shechtman professzor kapta a kvázikristályok felfedezéséért. Hogy mi van? – villant át az agyamon az első híradásokat olvasva. Valószínűleg az én beszűkült szakmai ismereteimet jellemzi, s nem az általam látogatott oktatási, kutatási intézmények hibája, hogy az első pillanatban nem nagyon tudtam mihez kötni az internetes portálokon felvillant szalagcímeket. Aztán persze az egyetemi emlékek között kutatva bevillant egy-két dia, talán pont a szerkezeti
B
kémia órán volt erről szó, kb. akkor, amikor elvesztettem a fonalat. Azt hiszem ezeken az előadásokon kívül csak a biokémián néztem körül néha, hogy hol is vagyok. Ahogy a Népszabadság írja: “1982. április 8-án reggel Shechtman olyan képet kapott elektronmikroszkópjával, amely eltért mindattól, amit korábban a kristályokról tudtunk. A tudós ragaszkodott megállapításaihoz, aminek következményeként megkérték, hagyja el kutatócsoportját. Harca végül arra késztette a tudósokat, hogy gondolják át az anyag természetéről alkotott elképzeléseiket.” Hát igen, nem könnyű a kutatói sors. Az itteni főnököm is egészen belelkesedett a hírtől, s körlevélben hívta fel diákjainak, munkatársainak a figyelmét a jelentős tudományos eredményre, megjegyezve, hogy nem kaphat mindenki Nobel-díjat, s hogy a kutatásban türelmesnek kell lenni, hiszen a mai díjazottnak is közel 30 évet kellett várnia az elismerésre. A leveléhez mellékelte azt a publikációt, amelyért a mai díj járt. Az már csak az én rosszindulatú Kispaszti agyamon villant át, hogy hééé, mi van azzal a 3-4 társszerzővel, akik ott szerepelnek az 1984-es cikk fejlécében. No, de ne legyünk ünneprontók. Gratuláció és minden elismerés 2011 kémiai Nobel-díjasának! Egy érdekes dologra hívnám fel a figyelmet. A kitüntetett professzor annak az anyagmérnöki tanszéknek a munkatársa a haifai Technionon, amellyel a mi pesti csoportunk hosszú
5
évek óta együttműködik, s ahol 2007ben egy hasznos és kellemes hetet töltöttünk néhány kollégámmal. Hát igen, egykori főnököm, Kálmán Erika professzor asszony tudta, kikkel kell együtt kutatni. Tegnap este nem volt erőm blogot írni. Talán eddigi izraeli kintlétem legjobb másfél-két óráját tudhattam magam mögött. Nanopaprika ügyben voltam egy megbeszélésen, minderről részleteket majd később. Amúgy a találkozások napja volt a tegnapi. Reggel Orna és Aharon egyik gyerekkori barátjával beszélgettem egy órát. Ő itt az egyetemen a kutatást támogató egység vezetője. 56 óta él itt. Hihetetlen, hogy errefelé is szinte mindenhol magyarul beszélő emberekbe botlik a gyanútlan posztdoktor. Déli ebédemet a kis közértből jövet kedvenc padomon fogyasztottam éppen, amikor valaki rohamléptekben megindult felém, s azt kiáltotta angolul vagy háromszor: “elzavartak a laborból, hogy itt eszek a padon”. Megnyugtattam, hogy nem, csak ez a kedvenc ebédelő helyem (igen, igen délidőben itt nézek ki a fejemből). Ezt megjegyzi, legalább tudni fogja, hol kell keresni – mondta mosolyogva a diák, akivel még a júniusi, csoportépítő jeruzsálemi kiránduláson találkoztam. Az embernek már ebédidőben is résen kell lennie, hiszen felismerhetik a kampuszon. A tegnapi nap valahogy nagyon ott volt szakmailag, emberileg, élveztem! Dr. Paszternák András Izraelben átélt kalandjai immár könyv formájában is olvashatók. A Kék-fehér hétköznapokat keresse a KZsH titkárságán és a facebook.com/izraelkonyv oldalon.
STETL
a Hitközségi Híradó kulturális oldala
Feuerstein Azriel:
KELJFELJANCSI 13. fejezet 1. rész wüstegiersdorfi kórházba való utazás előtt elvitték a ruháinkat, csak a nyári alsónadrágot hagyták meg. Ez október végén, november elején volt, nem volt még hó, de hópelyhekkel volt kevert ólmos eső, és a hideg szél a csontokat is megfagyasztotta. Német logika! Meggyógyulni küldenek, de gondoskodnak arról, hogy félig megdögöljünk, amíg odaérünk. Összeölelkeztünk és összebújtunk, hogy megmelegedjünk, azok, akik nem tudtak megmozdulni, még jobban szenvedtek. Egy munkácsi fiú, aki két hónappal azelőtt volt már a kórházban, a hidegen kívül, a félelemtől is remegett. Mesélte, hogy a kórházparancsnok, egy Horst nevű S.S. törzsőrmester avval fenyegetőzött, hogy, aki másodszor tér vissza oda, nem sokáig marad majd életben. Ennek a Horstnak volt egy szokása, a fiú szavai szerint, külön fogadtatással várta az újakat, amely veréssel egybekötött tornagyakorlatokból állt, hogy megállapítsa, érdemes-e drága orvosságokat befektetni a kezelésükbe –mintha lettek volna drága orvosságok. Az egész utazás nem tartott fél óránál tovább, de örökkévalóságnak tűnt. Végre megérkeztünk a lágerek központi kórházába, Wüstegiersdorfba. A bokámon lévő sebek miatt az utolsók között voltam a leszállásban. Egy haeftling ruhás de fehérköpenyes fiú segített nekem. Ránéztem és nem hittem a szememnek: „Dzsoni, ez te vagy?!” – kiáltottam. Első percben nem ismert meg, meg kellett mondanom neki, hogy Feuerstein Gyuri vagyok. Időbe telt, amíg magához tért, intett, hogy maradjak utolsónak. Ez a Dzsoni, akinek annyira örültem, egy osztrák zsidó menekült volt, aki 1938ban érkezett Kassára, miután Hitler elfoglalta Ausztriát, a szomszédunk, Kürthy posztó üzletében kapott állást, akinek valamilyen rokona volt és apám segített neki az összeköttetései révén, hogy megkapja az ott tartózkodási engedélyt ezért nagyon jó kapcsolatban voltunk. Ő is a „rémhírter-
A
jesztők” közé tartozott, aki figyelmeztetett, hogy mi itt Magyarországon a hülyék mennyországában élünk és keresnünk kell sürgősen valami módot a menekülésre, addig, amíg lehet. Egy idő után ezt abbahagyta, mert értésére adták, hogy nem akarnak ilyesmit hallani. Úgy látszik, hogy ezek a figyelmeztetések neki magának sem segítettek, mert elkapták, velünk együtt. Mivel német anyanyelvű volt és német iskolát végzett, írnok, „Lagerschreiber” lett az összes kórházakra felügyelő S.S. tiszttel való kapcsolata által, aki a földije volt. Ez csak ritkán látogatott a kórházba, de Horst a kórházparancsnok is félt tőle. Mindezt később tudtam meg, az első találkozásnál csak megértette velem. hogy ne mutassam, hogy ismerjük egymást, a szájmba nyomott egy vitamin tablettát és az ágyhoz vezetett. Az első benyomásom a kórházról nem volt rossz. A nagy terem szép világos volt, vagy harminc- valamennyi ággyal, a lepedők valamikor fehérek voltak, a személyzet is fehér köpenyt hordott, az orvosok zsebében sztetoszkóp volt, régi fajta ugyan, de mégis. Két beteg feküdt ugyan minden ágyban, de nem lehet minden együtt. Dzsoni engem a kis szobába vezetett, ahol csak öt ágy volt, nem volt olyan világos, de viszont sokkal csendesebb. Egy idősebb ember mellé fektetett, aki csont és bőr volt, megnyugtatott, hogy az illető meg fog halni holnap, holnapután, ami úgy is volt. Ebben a szobában voltam legalább egy hónapig még négy, időnként még hét emberrel. A kassai doktor Józsi levelét mindjárt másnap átadtam a főorvosnak, aki szó nélkül zsebre vágta, de ha senki nem volt a környéken, néha a kezembe nyomott egy-két vitamint, vagy egy jobb kenőcsöt a sebeimre. Ezeknek a sebeknek a neve flegmone, az okuk vitaminhiány, gennyesednek, a csontig hatolhatnak, veszélyesek. Amíg ott voltam, nyolc ember halt meg, közöttük egy, akit vakbélre operáltak, helyi érzéstelenítéssel és zsilettel. Az operáció sikerült ugyan, de másnap6
ra az S.S. őrmester megtiltotta, hogy fájdalomcsillapítót adjanak a szerencsétlennek, aki üvöltött egész nap kínjában, amíg az ápoló és Dzsoni befejezték a lehetetlen állapotot. Nem volt más kiútjuk, mert az orvos elhatározta, hogy parancs ellenére is ad neki orvosságot, semmi kétség nem volt afelől, hogy Horst ott helyben lelövi. Érdekes, hogy az összes ember közül, akik velem egy szobában feküdt, az égvilágon senkire sem emlékszem, dacára annak, hogy valószínűleg beszélgettem velük. Azt hiszem, hogy az idő nagy részét átaludtam. A sebeim nem fájtak, hála az ápolásnak, az éhség sem volt olyan rémes. Ez főleg Dzsoninak volt köszönhető, aki többek között az ételt is osztotta, ezt a nagy teremben kezdte el, úgy hogy hozzánk a kondér sűrű alja érkezett, én az utolsók között voltam és mindig egy jó adagot kaptam. Kenyeret nem adhatott nekem, mert félni kellet a besúgóktól, de úgy igyekezett, hogy a kenyér végét, a „serclit” kapjam. Háromszor egy héten volt pótadag is, margarin, lekvár vagy szalámi és mindig voltak haldoklók, akiknek erre már nem volt szükségük. Tudatában voltam annak, hogy ez a kórházi időszak és főleg Dzsoni megmentették az életemet, a Keljfeljancsi újra talpra állt. De mindennek el kell múlni egyszer. Ez is elmúlt. Egy este Dzsoni megmondta, hogy másnap reggel nyolckor a kórház parancsnok irodájába kell lennem, még öt emberrel és átvisznek bennünket egy munkáslágerbe. Nekem elmesélte azt is, hogy azért választotta ezt az időpontot, mert az S.S. érdeklődött, hogy kik azok, akik már több mint két hete vannak a kórházban, mivel tudta, hogy ez a transzport a helyi, szomszédos lágerbe megy, amely jó lágernek volt elismerve, beadta az én nevemet is. Ez 1944. december elején volt.
Folytatása következik...
Megmentik a zsinagógát őszeg város zsidóságának története a 14. században kezdődött, amikor Zsigmond király engedélyt adott a letelepedésükre. A kőszegi zsidóság életének alakulásában meghatározó szerep jutott báró Schey Fülöpnek, aki 1858-59 között romantikus stílusban, megépítette a zsinagógát, a rituális fürdővel, és az iskolával együtt. A holokauszt borzalma nem irgalmazott egyetlen kőszegi családnak sem, deportálták és meggyilkolták valamenynyit. A háború után a gazdátlanná vált zsinagóga az állam tulajdonába került, majd a rendszerváltást követően – úgymond – privatizálták. Ennek története 1996-ra vezethető vissza, amikor Krug Gusztáv, az egykori városatya jókor volt jó helyen, vagyis 4.332.500.- Ft-ért megvásárolta az ingatlant „ír sörözőnek”. Mivel Krug Gusztávnak időközben elment a kedve a vendéglátástól, takaros haszonnal – mintegy 25 millióért – továbbpasszolta Molnár Gyulának, a kulcsi (Fejér megye) vállalkozónak az összedőlés határán álló épületet. Az új tulajdonos, a kiszivárogtatott hírek szerint, banki jelzáloggal terhelte meg a zsinagógát. A kapott hitel egy hányadából az utcafronton álló két lakrész homlokzatát felújítatta, az egyiket kinevezte lakásnak, a másikból sírkőbemutató lett. Az udvari belsőben elhelyezkedő zsinagógához nem nyúlt, viszont fejenként 200 Ft belépőt szedett a látogatóktól… Az igazi fordulat 2014-ben köszöntött be, amikor a magyar állam visszavásárolta a kőszegi zsinagógát, egyben megbízta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (MNV) a további teendők elvégzésére, a 70 évig méltatlanul kezelt, hányattatott sorsú műemlék megmentésére. Az MNV azonnal döntött, vagyis megkezdődtek a halasztást nem tűrő állagmegóvási munkák, kijavították a tetőszerkezet, megtörtént az épület szigetelése, melyről Ilan Mor Izrael magyarországi nagykövete is meggyőződött.
K
Kőszeg páratlan gyöngyszemének, a 155 éves kettős bástyatoronyszerű zsinagógának a teljes felújítása a terveknek megfelelően történik, melynek főbb történéseiről tudósítani kívánom a Hitközségi Híradó olvasóit a jövőben. Mezei Péter, a SAR-EL projekt többszörös résztvevője, a Szombathelyi Zsidó Hitközség egykori elnöke
Könnyes pillanatok a Dohány utcai zsinagógában jet hadsereg két veteránjának az 1945. január 18-ai felszabadításukat. A veteránszövetség elnöke, majd Oroszország nagykövete is részletesen sorolja a gettót felszabadító hadsereg veszteséglistáját. Valószínű ezen áldozatok nélkül nem menekülhetett volna meg a főváros zsidósága. A program második felében az orosz védelmi erők világhírű Alexandrov kórusának közel ötven tagja ad koncertet, kiemelkedő szólisták közreműködésével. Az orosz nyelvű dalok mellett számos héber dallam is felcsendül, ismét könnyekig meghatva az emlékezésre szép számban összegyűlt idősebbeket és fiatalokat. A rendezvény a gettó egykori kapujánál, a Wesselényi utcában elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával ér véget. Méltóképpen emlékezett Budapest zsidósága a gettó megmenekülésére, s azokra, akik távolból érkeztek, hogy lerombolják a gettó falait, elhozva déd- és nagyszüleinknek a szabadságot. PA
elemás érzésekkel lépek be a Dohány utcai zsinagógába január 18-án, a budapesti gettó felszabadulásának 70. évfordulójáról emlékező rendezvényre igyekezve. Próbálom felidézni nagymamám szavait, emlékképeket, melyeket megőrzésre és soha el nem feledésre adott át azokról a vérzivataros időkről. Itt lebeg előttem dédszüleim emléke, akik pár héttel a gettó felszabadítása után hunytak el, köszönhetően az odabent uralkodó áldatlan állapotoknak. „Emlékeznünk kell azokra, akik felépítették és azokra is, akik lerombolták a gettó falait…” – vésődik Frölich Róbert főrabbi szava sokunk elméjébe. Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke és Verő Tamás budai rabbi is a múltat idézi, a jövőbe mutató tanulságokat összegzi. Fekete László főkántor gyászimájába sokan beleborzongunk, a meghatottság könnyei nem csak az eseményeket átélők szemében jelennek meg. A délelőtt legmeghatóbb pillanata, amikor az egykori gettólakók köszönik meg a szov-
F
7
Löwinger Manci szakácskönyvéből A fák ünnepe és a fákat szeretők z iskolában ahol tanítottam, szép szokást vezetek be. Tu Bisvátkor, svát hónap tizenötödikén ünnepelik a fák ünnepét, ez alkalommal a tanítványokat különböző helyekre osztották be, ahol fákat és virágokat ültetek. Voltak, akik óvodákba vagy elemi iskolákba mentek, mások a városi intézetekbe, kertekbe vagy városon kívüli területekre. Aki Izraelbe látogatott, biztos emlék- sem. De találtunk málnát, gombát, riszik, hogy mennyire kevés természetes bizlit, áfonyát és más finomságokat, erdő és zöld terület vannak itt Európá- azoknak az ízét és illatát sosem felejtem val összehasonlítva. A legtöbb fával fe- el. Minden nap, iskola az erdő peredett terület, például a Jeruzsálem felé mén levő találkozási ponton összegyűlvezető úton, sok éves ültetés és ápolás tünk és játszottunk estig. Egy este mieredménye. kor hazérkeztem a szüleim el voltak Az egyik fák ünnepén az osztályom- foglalva csomagolással, röviden mondmal beosztottak a nem régen nyílt ták: Nehéz idők előtt állunk, csomagolj öregotthon kertjébe fákat és bokrokat össze pár játékot és könyvet és legyél ültetni. Reggel megkaptuk a facseme- kész, mert éjfélkor jönnek értünk és Istéseket és palántákat, a faiskolai szakér- ten segítségével hamarosan egy új ortővel együtt az öreg otthonba men- szágba érkezünk. majdnem az utolsó tünk. Lelkesen fogadtak minket. A kö- pillanatban sikerült kimenekülnünk vetkező mesét az otthon egyik lakójá- Európából Izraelbe, akkori Palesztinától hallottam. Az illető, Ávráhám nem ba jöttünk. régen költözött be az otthonba hosszú Mikor az új országba érkeztünk, leteés fontos karrier után a Keren Káyémet lepedtünk egy akkor alapult faluban, a LeIsráélnál, az Izrael nemzeti alapítvá- Jeruzsálemi hegyekben. A legnehezebb nya az ország erdősítésére. volt megszokni a kopár hegyek látváGyerekként erdővel körülvett falu- nyát. ban laktam, biztos voltam benne, hogy Izrael állama megalakult. Az elhaaz egész világ így néz ki. A gyerekeket gyott faluból és erdőből rossz hírek érsokszor figyelmeztették, hogy ne men- keztek. A környéket elfoglalták a néjünk be az erdőbe. Meséskönyvekből metek, a zsidó lakosságot összeszedték tudtuk, hogy az erdőben vannak rossz- és deportálták. Az erdőbe partizán csoindulatú teremtények, de azt is, hogy portok próbáltak a németek ellen harvannak jóindulatú törpék és tündérek colni, az erdő és a környéke csatatér is. Szerencsékre nem találkoztunk sen- lett. Mindennap köszönték az Istennek, kivel, aki rosszindulatú volt, de nem ta- hogy meg mentette és Izraelbe vezette lálkoztunk törpékkel és tündérekkel őket.
A
Kile Kaleidoszkóp
Ávráhám apja a falutól kapott földbe ültetett gyümölcsfákat áldást látott a munkájában. Ávráhám mint iskolás gyerek fákkal ültette be a Jeruzsálemi hegyeket és felnőtten bekapcsolódott a Keren Kayémet alapítványba, amelynek a legfőbb célja fákkal beültetni az Izraelt. Most mikor nyugdíjas és beköltözött az otthonba, ezt az üzenetet akarja továbbadni a fiatal generációnak: Szeressétek a természetet, a fákat, az erdőt, a világ szépségét és vigyázzatok rá!. Az ünnep alkalmából mellékelem a „Fatörzs“ receptet, nem a gesztenyés, hanem aszalt gyümölcsös változatát. Hozzávalók: 15 dkg aszalt gyümölcs: sárgabarack, szilva, füge, narancshéj, mazsola, áfonya keverve, apróra vágva, 15 dkg dió, mandula, mogyoró és kesudió, 1/2 kg datolya pép. Elkészítése házilag: Kimagozott datolyát 5 percig forró vízben főzünk és robot gépben simára keverjük hozzá adva a datolya vízből egy kicsit, míg rugalmas pép lesz. Miután kihűlt téglalapformát gyúrunk, összekeverjük a két keveréket. Rúdformát készítünk, alufóliába becsomagoljuk pár órára a hűtőbe teszszük. Miután kihűlt villával fatörzsformába díszítjük a felületét. Vékony karikára vágva tálaljuk. Jó étvágyat! Orna Mondschein
Új információs vitrin A temető bejárati ajtaján új információs vitrint helyeztünk el, megkönnyítve a látogatók tájékozódását. A sírkert szombat és a zsidó ünnepek kivételével továbbra is mindennap látogatható.
Tagsági díj Ezúton kérjük hitközségünk tagjait, hogy a 2015. évre esedékes tagsági díjat szíveskedjenek átutalással, csekken vagy a titkárságon befizetni. A díjak változatlanok: 10 EUR/fő, diákoknak, nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek 4 EUR/fő. Adományaikat szívesen fogadjuk. Temetőgondozási díj Kérjük, a komáromi zsidó temetőben eltemetettek hozzátartozóit, hogy a 2015. évre esedékes sírgondozási díjat lehetőleg még a tavaszi munkák megkezdése előtt szíveskedjenek rendezni. A díjak nem változtak: 10 EUR/sír, dupla sírok esetén: 17 EUR/sír. 8
Chanuka sa vydarila!
nukový príbeh z úst jedného z najmladších členov obce, Noela Elkriefa a potešili sa z melódií hebrejských piesní, aj populárneho repertoáru dvoch spevákov, otca a syna, Petra a Adriana Fahnovcov z Galanty. Následne sme sa v priestoroch našej ŽNO občerstvili a pobavili s domácimi aj hosťami, staršími, i tými najmladšími, členmi našej komunity, ale aj sympatizantmi, ktorí nás poctili svojou návštevou. Milí priatelia, ďakujeme, že ste prišli a pripomenuli si spolu s nami, aké dôležité je stále a znova zapaľovať svetielka v našich životoch! Dovoľte, aby sme spoločné podujatie ilustrovali tak trochu netradične. Starou fotografiou z 50. rokov 20. storočia, na ktorej sú nitrianske deti pred tou istou menorou, ktorú sme zapaľovali aj teraz...a pohľadom na bohato – a štýlovo - prestreté stoly, pri ktorých sa hovorilo o minulosti, ale najmä o budúcnosti...
viatok svetiel, ktorý sa tento raz začal v predvečer sviatku, teda 16. decembra 2014, sa vydaril! Už dávno sme neboli svedkami toľkých pekných spoločných podujatí, ktorými by sme si pripomínali zázrak spred vyše dvoch tisícok rokov! Už koncom novembra sa začali trúsiť pozvánky z rôznych kútov Slovenska, ba čo viac, aj zo zahraničia. Len si vybrať! Ani naša náboženská obec v Nitre neostala bokom a ako každoročne, i v tomto roku sme sa zamýšľali, čím spoločné posedenie obzvláštniť...niekedy veru ani improvizácia nie je na škodu, a tak sme sa v sobotu popoludní o 16:00 najprv stretli v nitrianskej synagóge, kde sa konal prvý blok programu...spoločne sme zapálili svetlá na nádhernej starobylej menore, ktorá do tohto chrámu voľakedy organicky patrila, zaspievali sme si požehnania i pieseň Moaz cur, vypočuli cha-
S
Katarína Potoková
O Chanuke aj na obrazovke
doročne pripomínajú zázrak, víťazstvo nad náboženským prenasledovaním, v prenesenom zmysle však nad akýmkoľvek násilím a zlom vo svete. Ako slávime Chanuku? Sviatky, to je hra symbolov. Každý večer postupne zapaľujeme svetlá na osemramennom svietniku, ktorý nazývame chanukia. Postavíme ju obyčajne na okno, aby sa správa o zázraku šírila aj mimo nášho domova. V predvečer sviatku, ktorý tento rok pripadá na 16. decembra, zapálime jednu sviečku a postupne pridávame ďalšie. Pri zapaľovaní sviečok, obyčajne po západe slnka, pomáhajúc si sviečkou služobníčkou, odriekame požehnania a všetci spolu spievame podmanivé melódie piesne Maoz cur, v preklade Mocná skala. Spieva sa v nej o najťažších, ale zároveň aj najradostnejších udalostiach z dejín židovského národa a spája všetkých židov na svete do ľudskej reťaze. Kým svetielka horia, nepracujeme, ale sa radujeme v spoločnosti svojich najbližších. Pravda, najväčšiu radosť prežívajú naše deti a vnúčatá. Obdarúvame ich drobnými darčekmi. Na stole rozvoniavajú sladké šišky, fánky či zemiakové placky, to znamená jedlá pripravované na oleji. Zo šuflíka vyberieme typickú chanukovú hračku zvanú dreidel, po našom vĺčko, vrtielka. Na každej strane vĺčka je znázornené jedno hebrejské písmenko, začiatočné písmeno slov tvoriacich vetu: „Tu sa stal veľký zázrak!“ Legenda hovorí, že keď Gréci zakázali štúdium Tóry, Židia potajme aj naďalej čítali a študovali sväté knihy. Keď zbadali, že prichádza nejaký Grék, rýchlo ich schovali a predstierali, že sa hrajú spoločenské hry. Preto dreidel a bank plný sladkostí a pochúťok! Chanuka pochádza z biblických čias a jej posolstvo sa prenáša z generácie na generáciu. Jej význam však ani po stáročiach nebledne. Pretože ani dnes, začiatkom 21. storočia nie je ľudská a náboženská sloboda všade vo svete samozrejmosťou. Teplo domova, spolupatričnosť, radosť, svetlo, to sú hlavné atribúty oboch sviatkov, kresťanských Vianoc aj židovskej Chanuky. Oslávme ich, každý svojím spôsobom, v pokoji, zdraví a radosti, vážení priatelia!
lhé zimné večery sú ako stvorené na rozprávanie hrdinských príbehov. Patrí medzi ne aj starozákonný chanukový príbeh. Hovorí o víťaznom boji Makabejcov proti tyranskému gréckemu panovníkovi Antiochovi Epifanovi, ktorý pred vyše dvoma tisícročiami vládol v Judei. Pohanskí Gréci totiž chceli, aby sa Židia pogréčtili. Zakázali im zachovávať dávne tradície, svätiť šabat a študovať Tóru. V mestách postavili oltáre so sochami boha Dia a nútili Židov, aby sa im klaňali. Kto sa nepodvolil, toho tvrdo potrestali. Židia sa útekom do hôr snažili chrániť si holé životy, ale i náboženskú slobodu, ktorú si cenili nadovšetko. Aj keď boli Židia v menšine, postavili sa tyranovi na odpor. Pod vedením modinského patriarchu Matatiáša a jeho piatich synov, najmä Júdu, zvaného Makabejský, napokon 25. dňa mesiaca kislev zvíťazili. Oslobodili jeruzalemský chrám a očistili ho od cudzích bôžikov. No keď ho chceli znova zasvätiť a zapáliť večné svetlo, našli iba malý krčiažtek posvätného olivového oleja, ktorý obyčajne stačil iba na jeden deň. A tu sa stal zázrak, olej horel plných osem dní, kým Židia vyrobili nový. A tak od tých čias Židia na celom svete každoročne slávia sviatok zasvätenia, sviatok svetiel, Chanuku. Pripomína zázrak, víťazstvo svetla nad tmou, nad akýmkoľvek násilím a zlom vo svete. A tak si od tých čias židia na celom svete kaž-
D
(Príhovor o Chanuke v relácii SLOVO, ktorý 16. decembra 2014 o 19:45 na STV2 predniesla Katarína Potoková. Námet a technická spolupráca: Igor Leicht.) 4
Zázrak Chanuky v Komárne o posledného miesta sa zaplnilo hľadisko Dôstojníckeho pavilónu na oslavách Chanuky 21. Decembra 2014, ktorú usporiadalo ŽNO v Komárne. Mnohým sa ušlo iba miesto na státie. Koordinátor programov Tamás Paszternák pozdravil prítomných, medzi ktorými bol primátor mesta Ladislav
Stubendek a viceprimátor Béla Keszegh. Na začiatku vystúpili študentky gymnázia J. Selyeho Lili Lakatos a Zsófia Kálosi (pani učiteľka Adrien Spátay), dievčatá boli veľmi úspešné na súťaži poézie Alberta Kardosa v Debrecíne. Nasledovalo vystúpenie bratislavského Pressburger Klezmer Bandu. Bol to fantastický koncert. Ich piesne boli kombi-
Klub Šalom – pamiatka a oslava
denia koncentračného tábora v Osvienčime, zapálil kahanček na pamiatku vojakov, osloboditeľov ktorí zahynuli v priebehu vojenských operácií a na pamiatku obetí tábora. Udalosti krvavého obdobia pripomenula pracovníčka Ministerstva vnútra SR, Archívu mesta Komárno, pani Katarína Repašová. Sumarizovala výsledky svojho výskumu týkajúce sa arizácie židovského majetku, načrtla smutný obraz o každodennom živote Komárna pred 70 rokmi. Vyjadrila nádej, že takéto udalosti sa už nikdy nezopakujú.
D
a prvej akcii v roku 2015 konanej v Menháze sme spomínali a oslavovali. V sále Zoltána Wallensteina pozdravil prítomných - medzi ktorými bol aj viceprimátor mesta Béla Keszegh – dr. András Paszternák. Vo svojom príhovore pripomenul 70. výročie oslobo-
N
náciou tradičnej židovskej hudby a temperamentných melódií juhu. O pôvode sviatku hovoril Mihály Riszovanij, Oživil zaujímavý svet zvykov mimoriadnych ôsmich dní tohto sviatku. Za sprievodu melódií klezmerovej hudby potom piešťanský rabín Zev Stiefel pomocou detí, ktoré prišli z rôznych častí regiónu, zapálil sviečky. Vo svojom príhovore pripomenul zázrak svetla Chanuky. Na konci programu boli všetci prítomní našimi hosťami. Tradičné šišky sme obdržali od pekárne Földes- ako dar, zo stola nechýbalo ani kóšer víno a, samozrejme, podávali sme aj barches. Ďakujeme sponzorom a za pomoc pri realizácii tejto akcie sa musíme poďakovať riaditeľke kancelárie aj členom vedenia ŽNO. Regionálne médiá prejavili veľký záujem o túto spoločenskú a náboženskú udalosť. Pri príležitosti blížiaceho sa sviatku Tu Bi Švat sa prítomným pri bohato prestretom stole plnom ovocia prihovoril koordinátor programov Tamás Paszternák. Pripomenul zvyky spojené s týmto sviatkom, čím uviedol prítomných do sveta židovských tradícii. Zo stola nechýbali ani kóšer dobroty z budapeštianskej pekárne Semes. Ďakujeme každému, kto pomáhal pri realizácii tejto akcie! PA
20 rokov služby židovstvu v regióne Spravodajca otvára slávnostný ročník ážení čitatelia, teraz máte možnosť čítať mimoriadne číslo Spravodajcu. Týmto 224. číslom otvárame jubilejný, dvadsiaty ročník našich novín. Cieľ publikácie, založenej v roku 1996 a oficiálne zaevidovanej v roku 2003, sa nezmenil. V uplynulých dvadsiatich ro-
V
koch dôsledne a neoblomne podávame informácie o udalostiach týkajúcich sa židovstva v Komárne a v užšom regióne, spomíname na dôležitejšie udalosti z minulosti, pokúsime sa sformovať komunitu, snažíme sa o to, aby sme čitateľom iného náboženstva predstavi-
li rôznofarebnosť judaizmu. Ako sme to už niekoľkokrát napísali, aj naďalej očakávame vaše návrhy, odozvy, signály na našej zverejnenej adrese. Redaktori Spravodajcu
vame prihlášky do 30. maca na adrese
[email protected]. S prihlásenými následne, na základe ich návrhov, odsúhlasíme presné termíny – predpokladáme, že to bude raz mesačne.
Čakáme aj deti! ŽNO by chcelo pripraviť nový program pre budúce generácie. Čakáme členov našej komunity, deti a vnukov našich pravidelných návštevníkov, takých, ktorí by sa radi oboznámili so základmi židovského náboženstva a kultúry a chceli by si osvojiť od základov naše tradície. Na aktivity, ktoré budú mať hravú formu, očaká-
Veríme, že sa viacerí zapoja do tohto programu, čím zabezpečíme ďalší rozvoj našej komunity! Prosíme Vás, ak môžete, prineste svoje deti, vnukov a príbuzných na našu oslavu Purimu 8. marca. Čakajú na nich prekvapenia!.
3
Na pamiatku pani Blanky Löwingerovej o smútkom v srdci sme prijali správu o tom, že nás navždy opustila členka našej komárňanskej komunity, pravidelná čitateľka Spravodajcu, teta Blanka Löwingerová. V našom užšom regióne patrila medzi málo tých, ktorí dodržiavali predpisy kóšer stravy, zachovávali a odovzdávali ďalej naše tradície, ktoré si priniesla z Galanty. Vyjadrujeme sústrasť jej rodine a jej pamiatku si zachováme!
S
Redaktori Spravodajcu Vedenie ŽNO v Komárne
Členské poplatky iadame našich súvercov, aby poukázali, resp. na sekretariáte zaplatili členský poplatok na rok 2015. Poplatok v roku 2015 je nezmenený: 10,- EUR/osoba, študenti, dôchodcovia a nezamestnaní 4,- EUR/osoba. Radi prijmeme aj vaše dary!
Ž
Poplatok za ošetrovanie cintorína iadame tých, ktorí majú rodinu, známych pochovaných na židovskom cintoríne v Komárne, aby podľa možnosti ešte pred začatím jarných prác zaplatili poplatky za ošetrovanie hrobov. Poplatky sa nezmenili: 10 EUR/hrob, v prípade dvojitých hrobov: 17 EUR/hrob.
Ž
Žiadame Vašu podporu Vážení èitatelia! Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína. Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je možnos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom): Poukázanie peòazí z územia SR: 26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo 10103804/5200- OTP Slovakia
Krátke správy Spravodajcu, komárňanskú židovskú náboženskú obec a klub Šalom podporili: Terézia Vajnorská (Jeruzalem), Wilheim Parnes Ágnes (Izrael), Wilheim Karolin (Nemecko) a darcovia, ktorí si priali zostať anonymite. Ďakujeme!
Od predsedu ŽNO v meste Zalaegerszeg sme dostali darom teraz vydané knihy, ktoré si môžete prečítať v našej knižnici. Ďakujeme! Rádio Patria vysielalo pri príležitosti Medzinárodného dňa pamiatky na obete holokaustu 27. januára rozhovor s koordinátorom našej ŽNO, Tamásom Paszternákom. Facebooková stránka ŽNO sa obnovila, je tam nové logo a obnovený obsah, nájdete to na adrese: w w w . facebook.com/menhaz.sk Do konca januára sme dokončili vyúčtovanie tendrov roku 2014 a podali sme celý rad nových žiadostí o podporu. Pokračujeme v prípravných prácach na vydanie knihy o hlavnom rabínovi Komárrna Árminovi Schnitzerovi – Židovské kultúrne obrazy z môjho života. Kniha vyjde v slovenčine aj v maďarčine.
Môžete si objednať kóšer pečivo óšer barches a iné pečivá a zákusky – z celkovej ponuky pekárne www.koserpekseg.hu – a teraz z príležitosti Purimu aj hamanove taštičky, si môžete objednať najbližšie na piatok 6. marca. Prosíme vás, aby ste objednávky zaslali do stredy 4. marca na adresu
[email protected], alebo na telefónne číslo 7731-224.
K
Poukázanie peòazí zo zahranièia: Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, Slovenská republika IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBX Adresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno alebo IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBX Adresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno Ïakujeme!
2
SPRAVODAJCA JANUÁR 2015 – TEVET-SVAT 5775.
MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE
h´´b
XIII. ROČNÍK 1. REG. ČÍSLO, 224. ČÍSLO
Pamiatka a oslava
Pozvánka na Purim lub Šalom pri ŽNO v Komárne Vás srdečne pozýva na oslavu sviatku Purim, ktorá sa uskutoční 8. marca 2015 o 14:00 hod. v budove Menház. Program: – Židovské a izraelské pesničky prednesie skupina Jazzrael – spev: Nóra Bíró, klavír: Bandi Jager – O najveselšom sviatku Židov bude hovoriť rabín Péter Kardos z Budapešti, z mestskej časti Zugló Sviatočná tombola – Rôzne dobroty a pochúťky Každé dieťa, ktoré príde v karnevalovom kostýme, dostane darček (samozrejme, platí to aj na dospelých). Srdečne vás pozývame a rátame s Vašou účasťou!
K
Klub Šalom – pamiatka a oslava (strana 3.)
Predbežne o sederovej večeri
Pozvánka na valné zhromaždenie NO v Komárne pozýva všetkých členov komunity na valné zhromaždenie, ktoré sa uskutoční v nedeľu 8. marca 2015 o 16:00 v Menháze – po skončení purimovej oslavy-, v sále Zoltána Wallensteina.
Ž
Program: 1. Správa o hospodárení a o udalostiach predchádzajúceho obdobia 2. Voľba nového vedenia (5 osôb) a novej revíznej komisie (3 osoby) Žiadame našich členov, ktorí by sa chceli aktívne zapojiť do práce vedenia alebo revíznej komisie, alebo by chceli niekoho navrhnúť do vedenia alebo do výboru, aby tak urobili písomne na sekretariáte ŽNO najneskôr do 1. marca 2015. 3. Voľba delegáta na valné zhromaždenie ÚZ ŽNO (1osoba + 1 náhradník) 4. Rôzne Žiadame tých našich členov, ktorí sa z dôvodu zlého zdravotného stavu nemôžu zúčastniť na valnom zhromaždení, aby to signalizovali na sekretariáte ŽNO, u riaditeľky p. Judity Haasovej, tel. č: 7731-224. Rátame s vašou účasťou!
NO v Komárne ako každý rok, aj teraz usporiada pri príležitosti sviatku Pesach tradičný sederový večer. V tomto roku to bude prvý večer, v piatok 3. apríla 2015 o 18.00 hod. Rátame s vašou účasťou na kóšer večeri, spojenej s uvítaním soboty. Prihlásiť sa môžete do 30. marca 2015 na e-mailovej adrese
[email protected] alebo na telefónnom čísle 7731-224. Účastnícky poplatok je 4 eurá.
Ž
Úspešné tendre olandský židovský humanitárny fond podporuje naše programy na rok 2015. Od ÚZ ŽNO sme obdržali podporu na realizáciu izolačných prác v Menháze a v synagóge, na naše komunitné programy a na vydanie knihy Ármina Schnitzera. Ďakujeme!
H Oslava Purimu viatok Purim sa v tomto roku začína v stredu 4. marca (Esterin pôst 4. marca), to znamená, že sviatok pripadá na štvrtok 5. marca. Prajeme Vám veselé sviatky a očakávame Vás 8. marca v Menháze!
S
