2014
Lövői Krónika Akikre büszkék lehetünk…
Rovatunkban olyan embereket szeretnénk bemutatni olvasóinknak, akik szabadidejükben érdekes, esetenként különleges hobbival foglalkoznak. Ezzel is öregbítik községünk hírnevét. Galavics Gergő mesél hobbijáról. Szia! Bemutatkoznál pár szóban? Üdvözlöm a Krónika olvasóit! Galavics Gergő vagyok. 24 éves. Mezőgazdasággal foglalkozom. Hogy kerültél kapcsolatba a lovakkal, lovaglással? Ebbe születtem, gyerekkorom óta vannak lovaink. Már kiskoromban megtanultam lovagolni, pónikon kezdtem, majd egyre nagyobb lovakkal lett dolgom. Elkezdtem kisebb amatőr versenyekre járni és általában jó eredményekkel tértem haza, majd egyre komolyabb versenyeken indultam, ezeken is sokszor az első helyen végeztem. A Fertődi Családi Lovas napok veretlen bajnoka voltam 4 éven keresztül. A kisebb versenyek mellett két nagy országos lovas eseményen is megméretted magad. Mesélnél ezekről? Igen, ezek a versenyek idővel abbamaradtak részemről és jött a Nemzeti Vágta. 3 évig indultam a Széchenyi Vágtán. Utolsó éven végre sikerült bekerülnöm a budapesti Nemzeti Vágta elődöntőjébe. 2012-13-ban útra keltem és lóháton egy hét alatt Lövőről Ópusztaszerre majd második éven Kunszállásra, mint egy 450500 km-t megtéve értem oda a Nyeregszemlére, az országos lovas találkozóra. Első éven a kalandvágy miatt indultam el, másodjára pedig az ott megismert barátok miatt tettem meg ezt a nagy utat. Milyen lovad, lovaid vannak? Van e kedvenced? Jelenlegi állomány 7 lovat tesz ki, melyek mindegyike magyar félvér, köztük a kedvencem Villám, az a csődör, amivel ezeket a szép eredményeket elértem. Sajnos a lábai már nem a régiek, ezért már csak itthon, hobbi célra tudom használni, a további versenyekről és túrákról le kellett mondanom vele. Jelenleg két utódja van, Tüzes egy 2 éves és Sólyom egy 1 éves kanca csikó, melyek reményt adnak a jövőbeli „visszatérésemhez”. Ők viszont még fiatalok, és rengeteg közös munka áll még előttünk, hogy az apjuk nyomdokaiba léphessenek. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Rengeteg tervem van még, mindenhez sok idő és munka kell. Az elsődleges cél az idén augusztusra tervezett esküvő, ugyanis megnősülök. Ehhez fűződően most kezdtem bele egy újabb tevékenységbe, mivel postagalambászattal is foglalkozom, ezért esküvőkre, rendezvényekre hófehér postagalambok röptetését szolgáltatom. Gyermekkorom óta vannak galambjaim, melyeket egymagam neveltem és láttam el már akkoriban is. Az első galambomat egy vihar után törött szárnnyal találtam, haza vittem segíteni rajta, majd ettől fogva sorra vettem a galambokat, innen indultam. A lovak, a gazdaság és a többi kisebb állat mellett másra már nem sok idő marad, de nekem így tökéletes az életem. Köszönjük, hogy bemutattad hobbidat, sok boldogságot kívánunk! Balogh Anett
2
2014
Lövői Krónika Óvodásaink életéből
Az óvodások életében a tavasz mindig a programok, élmények sokaságát hozza. Ilyenkor már a kisebb gyerekek is otthonosan mozognak az óvodai hétköznapok, szokások között, és számukra is örömet jelent egy-egy újszerű esemény. A nagyobbak pedig emlékeznek a tavalyi élményekre, és alig várják, hogy ismét átélhessék a bábszínház, a jelmezbál, a tavaszi ünnepek és kirándulások örömét. Idén már januárban megkezdődött a nagycsoportosok számára az úszásoktatás. A kőszegi tanuszodában régi ismerősként köszöntöttek bennünket, és odaadóan foglalkoztak a gyerekekkel. Az ottani úszóedző mellett a csoport fiatal óvó nénije, Farkas Eszter, gyermekés gyógytestnevelés szakos végzettségének megfelelően vezette az oktatást. Február 21-én megrendeztük a hagyományos bábszínházi délutánunkat. Az eseményen a Habakuk Bábszínház előadása után az óvó nénik bábcsoportja mutatta be „A didergő király” című mesét. A délután folyamán az általános iskola népzenekara (Galavics Bianka, Bagó Márton és Megyeri Gergő) szerepelt az ovisok nagy örömére. A délutánt jó hangulatú játszóház zárta, melyen a gyerekeken kívül sok szülő és nagyszülő is részt vett. A farsang utolsó péntekje minden évben az óvodai jelmezbál napja. Már egész héten csodás illatok lengték be az épületet, mivel a báli finomságokat a gyerekek maguk sütötték. Napokon, heteken keresztül készült a színpompás farsangi dekoráció is. Pénteken aztán kicsik és nagyok jelmezesen ropták a táncot. Húshagyó kedden egy utolsó tánccal elbúcsúztattuk a farsangot, és a kiszebáb elégetésével, elkergettük a telet. Jöjjön a tavasz…! Régi szokás, néphagyomány volt, hogy az iskolás gyerekek iskolába hívták a kisebbeket, és a tanítónak is ekkor gyűjtötték a javadalmazást. Ezt a szokást Gergely-járásnak hívták. Ezt elevenítették fel Gergely napján a mai iskolások is, Kontorné Márti tanító néni vezetésével. Régi rigmusokkal, énekekkel csalogatták az iskolába készülő nagycsoportosokat, és nyakba akasztható emlékkel ajándékozták meg őket. Ez nagy megtiszteltetés, hiszen a nyakláncon ez olvasható: Szent Gergely vitéze vagyok.
Regényiné Demeter Mónika
3
2014
Lövői Krónika Iskolai élet
Az évkezdés egyik kiemelkedő eseménye a farsangi jelmezbál volt, melyet február 14-én tartottunk. A program jelmezversennyel kezdődött, ahol ötletesebbnél ötletesebb öltözékeket mutattak be a tanulók. A legjobbnak ítélt maskarákat a zsűri oklevéllel jutalmazta. A délután további részében a táncé volt a főszerep. A jó hangulatról idén Kun László és Magyar Róbert DJ-ék gondoskodtak. A szünetben a 8. osztályosok rövid ízelítőt adtak a tánciskolában tanultakból. A szórakozásban megéhezők és szomjazók számára a büfében a szülői munkaközösségi tagok süteményt, szendvicset és üdítőitalt árusítottak. A bevétellel az iskola egyéb programjait támogatják. Lehetőség volt tombola és zsákbamacska vásárlására is. A szerencsések értékes nyereményekkel lettek gazdagabbak. Február harmadik hetében idén már negyedik alkalommal szervezte meg a Lövői Általános Iskola a tanulók körében népszerű sítábort. Az enyhe tél ellenére a Semmeringen levő sípálya ebben az évben sem okozott nekik csalódást. A tábor szervezését és a diákok oktatását idén is Rákócziné Tapolcai Anita testnevelő tanár, és Rákóczi László iskolaigazgató bonyolították le. A síelni vágyó gyerekek megtanulhatták a sportág alapjait. Azok pedig, akik az előző évek tapasztalati után már gyakorlottabbak voltak, segíthettek a kezdőknek, és tovább fejlesztették tudásukat. A résztvevők sok vidám és mulatságos élménnyel lettek gazdagabbak, és várják a jövő évi kalandokat.
4
2014
Lövői Krónika Élő tavaszköszöntő hagyomány az iskolában a kiszézés, amit az idén is az alsós lányok mutattak be Panni tanító néni vezetésével. A mondókák, dalok segítségével elődeink a telet és a betegségeket próbálták elűzni a faluból. A felöltöztetett báb elégetése is ezt a célt szolgálta. Reméljük, hogy a lányok műsorával a tavasz is beköszöntött a faluba, és minden lakójának egészséget hoz ebben az évben.
Március 14-én iskolai és községi ünnepély keretében emlékeztünk meg nemzeti ünnepünkről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapjáról. A műsor felelőse a 7. osztály volt, de felléptek a színjátszó szakkörösök, a furulyások, és az énekkarosok is. Kontorné Németh Márta Balogh Viktória 7.o.
Tánciskola Hagyományokhoz híven, idén is tánciskolán vehettek részt iskolánk nyolcadik osztályos tanulói. A szülői munkaközösség és a Szolgáltató és Kulturális Központ anyagi támogatásával, a diákok térítésmentesen vehetnek részt a táncórákon. Az idei évben 26 diák sajátíthatta el Németh József tánctanár segítségével a tánclépés alapjait. A táncórákon megismerkedtek a rumba, cha-cha-cha, blues, jive, tangó, mambo, angolkeringő, bécsi keringő táncokkal. Örömkönnyeket csaltak a gyerekek szüleik szemébe, a tánciskola zárónapján, a Koszorúcskán. Ezen az estén a tanult koreográfiát mutatták be, hozzátartozóiknak, tanáraiknak, barátaiknak a gyerekek. A kiváló hangulatban telt koszorúcska agapéval zárult. Galavics Péterné
5
2014
Lövői Krónika Lövői Gyermekholmi Börze
Amikor első kisfiamat vártam, nem ismertem még a gyermekholmi illetve bababörzéket, pedig nagyon sokat rendeztek a környéken. Miután anyuka lettem, rájöttem, nem fontos mindig mindenből újat venni a gyerkőcöknek, hiszen amíg kicsik, nagyon hamar kinövik a kisruhákat. Pár alkalom után már vesszük a nagyobb méretet, amit pénztárcával sem lehet bírni. Lehetőséget láttam benne, így gondoltam Lövőn belevágok egy gyermekholmi börze szervezésébe, hisz nagyon sok fiatal szülő, és anyuka él Lövőn, akiknek szintén egy jó vásárlási és eladási lehetőség lehet a börze. Itt használt és új gyermekholmik - ruhák, játékok, gyermekszoba kiegészítők, babakocsik, nagyobb gyermekruhák - és még sorolhatnám a sokféle gyermekholmit, aminek adás-vételére kerül sor. Mind szép állapotú, ajánlani tudom! A bolti ár töredékéért árusítanak anyukák a börzéken, továbbadják a már kinőtt kisruhákat, megunt játékokat, amire más gyermeknek még szüksége lehet. Évente 3-4 alkalommal kerül megszervezésre a gyermekholmi börze, amiben nagy segítséget jelent az, hogy a Szolgáltató és Kulturális Központ munkatársai biztosítják nekünk a nagytermet az adás-vételhez, valamint a kábeltévében való meghirdetést is, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Szeretettel várjuk a következő börzénkre, amennyiben szeretne gyermekholmit szép, minőségi vásárolni gyermekének, megéri ellátogatni!
Játszóház 2013. október 2-a óta Játszóház működik a Lövői Napsugár Óvodában. Heti rendszerességgel, délután 4 órától a lövői és környékbeli anyukák 3 év alatti gyermekeikkel ellátogathatnak az óvoda tornatermébe. Ott kellemesen eltölthetnek 2-3 órát. Zsámolyok, matracok, hulahoppkarikák, labdák, trambulinok állnak rendelkezésünkre az óvodavezető jóvoltából és sajátjátékokat is hozhatnak a kicsik, megosztva társaikkal. Harmonikus kapcsolat alakulhat ki a gyermekek között, hasznos az óvoda megkezdése előtt, hisz szokják a picik az óvodai környezetet, saját korcsoportú társaikat. Kisgyermekes anyukaként – azt hiszem, nem csak a saját nevemben nyilatkozhatom – rájöttem, mennyire fontos, hogy a kicsik – szüleik társasága mellett - közösségbe kerüljenek, saját korcsoportú társaikkal legyenek, játszanak. Ez a játszóház lehetőséget biztosít arra, hogy a kicsik kimozduljanak otthonról, ismerkedjenek hasonló korú kisgyermekekkel, az anyukák is megbeszélhetik az anyasággal együtt járó problémáikat, ötleteket cserélhetnek, miközben gyermekeiket biztonságos környezetben tudhatják. Ezúton köszönöm a lehetőséget Regényiné Demeter Mónikának a lövői Napsugár Óvoda vezetőjének és az Anyukáknak, akik ebben lehetőséget látva ellátogatnak a játszóházba. Turiné Oláh Enikő
6
2014
Lövői Krónika Bemutatkoznak iparosaink...
A riportban szereplő vállalkozót szinte mindenki ismeri Lövőn és a falu határain túl is. Stánitz József kőműves mester szintén azon vállalkozók egyike, akinek neve összeforrt a lövői iparos körrel, s számos lakóház viseli magán keze nyomát. Az ismertségtől függetlenül mondjon pár gondolatot magáról. Völcsejen születtem. Édesapám a II. világháborúban hősi halált halt a Don kanyarnál. Ezt még tetőzte, hogy 1940ben házunk porig égett. Édesapám akkor katona volt és egy hónap szabadságra engedték haza, hogy felépítse a házat. Hárman voltunk testvérek. Egy hónap múlva visszament a frontra és többet sajnos nem jött haza. Ilyen tragikus körülmények között készültünk édesanyámmal, nővéremmel és öcsémmel az életre. Az általános iskola alsó osztályát Völcsejen, a felső tagozatot Lövőn végeztem. 1957-ben, amikor kimaradtam a nyolcadik osztályból még fel sem merült a továbbtanulás. Ezen nehézségek ellenére hogyan "talált" Önre a kőműves szakma? Az első nyáron a szomszéd gazdának markot szedtem két hétig két mázsa búzáért. Csepegett az eső, nem tudtak aratni, s ekkor eljött Rádler József kőműves mester a gazdának épülő gazdasági helyiség területét kimérni. Én ott segédkeztem és ő úgy látta, hogy van bennem tehetség. Megkérdezte, nem akarok-e tanulója lenni? Én nemet mondtam, mert tudtam, hogy dolgoznom kell és pénzt kell keresnem. Ő megígérte, hogy meglesz a számításom és édesanyámat is meggyőzte. Így elszegődtem hozzá tanulónak. Az ígéretből nem sok minden lett, ugyanis 1959-ben megalakult a Lövői Építőipari Szövetkezet, ahova mesterem magával vitt. Ott aztán olyan fizetést kaptam, amit a rendeletek előírtak. Viszont nem engedhettem meg magamnak, hogy ezen változtassak, mert akkor már a szakmát is megszerettem. Már első éves tanuló koromban eljártam munka után és vasárnap is maszekolni, ezzel egészítve ki jövedelmemet. Megtanultam küzdeni, anyagi helyzetemen javítani. 1969-ben megnősültem és Lövőre költöztem. A Lövői Építőipari Szövetkezetnél, mely később egyesült a Bástya Építőipari Szövetkezettel 20 évet dolgoztam. Mióta dolgozik önálló vállalkozóként? 1976-ban működési engedélyt váltottam és másodállásban is tevékenykedtem. Már ekkor készültem arra, hogy vállalkozó leszek. 1979-ben megszereztem a mesterlevelet és hirtelen annyi munka összejött, hogy nem bírtam másodállásban elvégezni. Egyik munkatársammal kiváltottuk a főállású vállalkozói engedélyt. Először ketten dolgoztunk, majd később tanulókat szerződtettem, majd 5-6 főre állandósult a létszám. Igaz voltak, akik konkurenseim lettek, de voltak, akik 23-25 évig nálam dolgoztak, amíg az osztrák magasabb fizetések el nem csábították őket tőlem. Összeszámolta már, hogy az elmúlt 35 év alatt hány családi házat épített fel? Lövőn legalább 50-t, Völcsejen 35-t, de előtte is kb. ugyanennyit, amíg a Szövetkezetnél dolgoztam. Mind emellett a környező falvakban is több tízre tehető településenként az általam készített házak száma.
7
Lövői Krónika
2014
Ezek közül volt-e olyan, ami valamilyen oknál fogva emlékezetes marad? Volt olyan, hogy egy házat szineztünk. Átjött a szomszéd, hogy az ő házát is meg kellene csinálni. A lakásba érve megdicsértem a tulajdonost, hogy milyen szép a csempe és a járólap. Kiderült, hogy mind azt, amit ott láttam 30 évvel ezelőtt én csináltam. Miben különbözik a vállalkozók akkori és mostani helyzete? Akkor könnyebb volt vállalkozásba kezdeni, mert adtak adókedvezményt, az építettők könnyen kölcsönhöz jutottak, az adminisztráció is sokkal kevesebb volt. A segédmunkást mindig az építtető biztosította és így kalákában az építkezés sokkal olcsóbb volt. Napjainkban nem lehet kölcsönhöz jutni, ezért az építkezések nagyon visszaestek és az adminisztráció akkora terhet ró az iparosokra, hogy elveszi az időt a szakmunkától. Ezt még tetézi a tavalyi év októberében bevezetésre kerülő elektromos építési napló is. Jelenleg hány alkalmazottal dolgozik? Rajtam kívűl 6 alkalmazott és 1 tanuló a jelenlegi létszám, továbbá eddig mintegy 16 tanulóval foglalkoztam. A vállalkozás folyamatosságát abban látom, hogy vejem és az unokám is a csapatban dolgozik. Bízom abban, hogy ők majd tovább viszik az én általam megkezdett vállalkozást. Talán azért is nyúlt bele a nyugdíjas éveimbe ilyen hosszan a vállalkozói tevékenységem, hogy unokámat én szerettem volna a szakmára legjobban megtanítani. Nyugdíjasként mennyire veszi ki részét a vállalkozás irányításából? A vállakozás irányítását fokozatosan szeretném átadni. Unokám jól ért a számítógéphez, így bízom benne, hogy idővel leveszi a vállamról az adminisztrációs terheket, amelyeket most én intézek. Öntől is megkérdezem. Úgy, mint vállalkozó, és mint lövői lakos, hogy látja községünk helyzetét? Községünk jövője biztosított, mivel itt a Roto Elzett és elég sok vállalkozó van, aki munka lehetőséget biztosít az itt lakóknak. Ahol munka van az a legbiztosabb módja a lakosság megtartó erejének. Ugyanakkor jó érzés végigmenni a falun, nincs szégyenkezni valóm az általam épített házak láttán. Sokáig a Lövői Iparos Kör elnöki teendőit is ellátta. Mit kell tudnunk még társadalmi szerepvállalásáról? A munka mellett fokozatosan kapcsolódtam be a KIOSZ lövői intéző bizottságának munkájába és 1983-1990 között az elnöki teendőket is elláttam. Sőt még megyei küldöttnek is megválasztottak. A rendszerváltáskor megszűnt az intéző bizottság és helyette iparos köröket alakítottunk, amelynek elnöki tisztségét 1991-től 1999-ig töltöttem be. Közben a soproni ipartestület küldött gyűlése 7 fős elnökségébe elnökségi tagnak is beválasztottak. Ez irányú tisztségem 10 évi után 1995-ben szűnt meg. Büszkeséggel tölt el, hogy képviselhettem a vidéki iparosok érdekeit. Segítettem az idős, öreg iparosoknak anyagi támogatást szerezni: Varga Vince szabómesternek, Stepán József bádogosmesternek, és Balogh József szabómesternek, és még azt is sikerült elérnem, hogy nyugdíjukat felemeljék. Őket mind a mai napig példaképemnek tekintem, hisz nem csak kényszerből, hanem a szakma iránti szeretettől vezérelve az utolsó percig dolgoztak. Fentieken túl Lövőn újraindítottuk az iparos bált, Sopronban öregek napját, télapó ünnepélyt, nőnapot, sportnapot és kirándulásokat szerveztünk. Ez a sok társadalmi munka elismerésre került? 1987-ben megkaptam az Ipar Kiváló Mestere címet, 1990-ben Kiváló Aranyfokozatával tüntettek ki, 2006-ban pedig Aranykoszorús Mester lettem.
Kisiparos
Ennyi elfoglaltság mellett mivel tölti szabaidejét? Szabadidőm nem sok van, de minden héten két alkalommal szakítok időt arra, hogy elmenjek Balfra úszni. Ez nem csak kikapcsolódást jelent, de segít az egészség megőrzésében is.
8
2014
Lövői Krónika
Több évtizedes tapasztalattal a háta mögött mit üzen a pályaválasztás ill. ezt a szakmát választó fiataloknak? A kőműves szakmát választó fiataloknak azt tudom mondani, hogy ez a szakma erős fizikai munkát követel. Nyáron a forróságban, télen a hidegben, az időjárás viszontagságai közepette kell végezni munkánkat, de az alkotás öröme mind ezt felülmúlja és elfeledteti velünk. Munkánkkal olyan maradandót alkotunk, amely haló porunk után is bennünket dicsér. Ugyanakkor nem elég a tehetség, kitartás és szorgalom is kell, hogy legyen minden emberben. Akiben ez nincs meg, az biztosan nem érvényesül, mert senkinek sincs a sikerhez vezető útja kikövezve. Az élet hullámhegyekkel és völgyekkel tarkított. De ezeket tudni kell legyőzni és tanulni kell belőlük. Stánitz Józsefnek nagyon szépen köszönjük a tartalmas interjút. További jó egészséget és még sok szép szakmai sikereket kívánunk!
"Isten áldd a tisztes ipart!" Spóner Tiborné
9
2014
Lövői Krónika Ifjúsági Klub Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér kialakítására kiírt pályázaton elnyert pénzből az SZKK alagsorában helyet kapott egy Ifjúsági Klubhelység is. A lövői fiatalok február elejétől vehették birtokba a helyet, amihez az SZKK dolgozóitól igényelhetnek maguknak saját kulcsot. Céljaink közt szerepel, hogy aktívan részt vegyünk a község társadalmi életében, emellett persze élvezzük a helység felszereltségét, ahol tv, házimozi, internet áll a rendelkezésünkre. Az esti filmnézések mellett szerveztünk már hétvégi bulikat biliárdozással, csocsózással egybekötve. Igaz jó párszor „kinőttük” már a helyet, de sok szeretettel várunk mindenkit.
Balogh Anett
Rejtvény 1. Az LKBT ......... kiadásban jelentette meg Mohl Adolf - Lövő története című könyvét. 2. Horváth Győző különleges hobbija 3. Hányadik Tökfesztivál került megrendezésre 2013-ban? 4. 2013-ban ünnepelte 10. születésnapját ez a lövői szervezet 5. Ide zarándokolt 2013-ban a Lövői Egyházközség 6. Motorosok újítják fel társadalmi munkában 7. A Lövői Iparos kör vezetője 8. Galavics Gergő 500 km-t lovagolt erre az eseményre 9. Mit nyert meg a helyi Vöröskereszt a 2013-as falunapon?
A megfejtéseket az
[email protected] e-mailcímre illetve a Nóci Szépségházban kihelyezett dobozba várjuk június 14-ig. A helyes megfejtést beküldők között ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: Fritse Anna. Sok helyes megfejtés érkezett, ezek közül sorsoltunk. A nyertes Balogh Jenőné. A nyereménye egy Lövői Krónikás bögre. Gratulálunk!
10
2014
Lövői Krónika Emlékezzünk régi lövőiekre… „Kik meg nem halhatnak soha Őrzött elevenek és holtak Szívek távoli mosolya Reátok néz aggódva árván, Őrzők vigyázzatok a strázsán.”
Falunkban utca őrzi Szép Gáspárné sz. Fritse Anna nevét elődeink hálája és szeretete emlékeként. Idézzük fel életét, családját, falunk kultúrájának egyik megalapítóját. Édesapja Fritse István gazdag lövői mászáros és vendéglős volt. Anna lánya (szül. 1845. július 18.) is vendéglős férjet választott, akit Sulyok Józsefnek hívtak. Sajnos gyermekük nem született, 1872-ben férje meghalt. Négy év özvegység után 1876-ban Fritse Anna újból férjhez ment Szép Gáspár ny. jegyzőhöz. Szép Gáspár hozzáértéssel, felelősen kezelte felesége vagyonát, új házat építtetett a jelenlegi iskola helyén, gyarapította föld vagyonát. Halálakor 1894-ben tekintélyes vagyon maradt gyermektelen özvegyére. Özv. Szép Gáspárné 1908. szeptember 15-én kelt végrendeletében (Lövő története 216. old.) halála után minden ingó és ingatlan vagyonát Lövő községben megvalósítandó leányiskola és apácazárda céljára hagyományozta. Végrehajtását alapítványi formában Bene Pál esp. plébánosra és a lövői képviselőtestületre bízta. 1914-ben bekövetkezett halála évében kitört az I. világháború, így az iskola és a zárda megvalósítása elhúzódott 1921-ig. Megnyitásának dátuma 1921. július 5-e volt. Az avató beszédet Dr. Mohl Adolf apátkanonok mondta, aki szülőfalujában mindig nagy örömmel látogatott. Szép Gáspárné sírját a lövői temetőben a mai iskolásgeneráció ápolja tanáraik közreműködésével. Még egy jelentős „adományát” kell megemlítenem: halála előtt 1913. október 12-én avatták fel a gurundi földje szélén, az akkori sárvári út mellett Szt. Anna szobrát. Mi csak így emlegetjük, bár a szobor valójában Szt. Annát Szűz Máriával és a kis Jézussal ábrázolja. A földek Tsz tagosítása, az útkorrekció, a két régi gondozó család elhunyta, elköltözése miatt (Hajtó és Varga család) a szobor egyre elhanyagoltabb, rosszabb állapotba került. Vaskerítését ellopták, környékét benőtte a gaz, a bozót, s ezáltal szinte megközelíthetetlenné vált. Volt ugyan egy felújítás 1990 után, de környékét továbbra sem gondozta senki. 2013-ban az egyház, a hívek és az Önkormányzat összefogásával megújult e szép szobor és környéke. 2013. október 13-án a 100 éves évfordulón szentelte meg ismét Csámpai Norbert plébános, melyet litániával, énekekkel tettünk ünnepélyessé. Számomra igen megható volt, régi gyermekkori emlékeimet hozta vissza. Köszönet Csámpai Norbert atyának, Balics János polgármesternek és mindazoknak, akik adományaikkal, munkájukkal hozzájárultak a restauráláshoz és tereprendezéshez. A szobor környezetének további rendezése, karbantartása és ápolása a jövő nem kis feladata lesz. Isten áldása kísérje az ebben fáradozók munkáját! Forrásanyag: Soproni Levéltár Mohl Adolf: Lövő története Saját emlékeim
Balázs Ferencné Varga Teréz
11
Lövői Krónika
2014
Az év legnagyobb ünnepére készülünk… Nagyapámtól tanultam még gyerekkoromban, hogy három nagy ünnepe van az évnek, a három közül: a Karácsony - a legszebb, Húsvét – a legnagyobb és Pünkösd – a legfontosabb. A gyerekek általában a Karácsonyt jelölik meg legkedvesebb ünnepüknek, és ez még érthető is, viszont a Húsvét nem véletlenül érdemelte ki a „legnagyobb” jelzőt. Húsvét az-az ünnep, amely az ELSŐ HÚSVÉTTÓL kezdve folyamatosan meg lett tartva napjainkig. (Karácsonyt csak 300 évvel később kezdték ünnepelni) Most, amikor húsvétot említem, akkor vele együtt értem a húsvéti ünnepkört, tehát beleértve a nagyböjtöt is. Nekünk már egyértelmű, hogy ha húsvét, akkor előtte 40 napos nagyböjt is van. Pedig nem volt ez mindig így, itt ugyanis két dolog összefonódásáról van szó: 1. Húsvétra való fölkészülés – ez az apostoli időkre nyúlik vissza 2. A Szent Negyvennap, a Quadragessima – a IV. sz. elejére alakult ki. Nyugaton a böjtöt 6 héttel a Húsvét előtt kezdték: ez 42 nap, Vasárnap ókeresztény felfogás szerint tilos böjtölni, tehát 6 vasárnap levonása után 36 nap volt a tényleges böjti nap. Úgy vették, hogy ezzel az év 365 napjából tizedet fizetnek az Úrnak. A VII. sz. elején „ragasztják” hozzá a hiányzó 4 napot nagyböjt 1. vasárnapja elé, és így jön ki kereken a 40-es szám, és kezdődik ez az időszak hamvazószerdával. Az egész nagyböjtöt egy nagy hegyhez lehetne hasonlítani, amelyre az egyház segítségével föl akarunk menni, a hegy lábánál hamvazószerda figyelmeztet, hogy itt nem lehet csak úgy akárhogy nekifutni ennek a hegynek, kellenek bizonyos fölszerelések: az ima, a böjt, lemondás valamiről, a csend, az alamizsna – ma jócselekedet. Erre figyelmeztetnek bennünket a hamu, a viola szín, a feszület. Ennek a képzelt hegynek a vége felé, kicsit megváltozik a járás: az utolsó hét, a NAGYHÉT, amely Virágvasárnappal kezdődik, Jézus bevonulásával Jeruzsálembe. Innentől kezdve a liturgia, a szertartások szinte óráról-órára pontosan, kronológiai sorrendben követik a Jeruzsálemben megtörtént Krisztus eseményeket: NAGYCSÜTÖRTÖK délelőtt a székesegyházban a püspök a papsággal együtt vesz részt a krizmaszentelési misén, és hálát ad az egyházi rend szentségéért. Az esti órákban az Oltáriszentség alapítását ünneplik minden templomban. NAGYPÉNTEKEN: Krisztus szenvedését, Megváltásunk pillanatát, (az év e napján nincs szentmise, hanem nagypénteki liturgiát tart az egyház kereszthódolattal) NAGYSZOMBATON az egyház nem ünnepel, emlékezik arra, hogy Jézus a sírban nyugszik, ilyenkor sok faluban az emberek – családdal együtt – szombaton délelőtt 1-1 órára fölmennek a templomba, és csendben virrasztanak, imádkoznak Krisztus sírja előtt. (Lövőn ez a hagyomány már kiveszett, bár újra vissza lehetne állítani ezt a régi hagyományt), az esti Vigília – éjszakai virrasztás már Húsvétvasárnaphoz tartozik, ezért kezdődhet csak napnyugta után. HÚSVÉT – VIGÍLIA Az egyház ezen az éjszakán nemcsak Krisztus feltámadását ünnepelte, hanem ezen a szentmisén történt a katekumenek beavatása a keresztény hitbe, ezért is szentelünk ezen az éjszakán keresztvizet, és áldjuk meg a keresztelő kutat. A vigília 4 részből áll: 1. Tűzszentelés a templom előtt, Krisztus világossága – húsvéti gyertya által - bevilágítja a világunkat, 2. Igeliturgia – az olvasmányokon keresztül, a Ter. Könyvétől kezdve eljutunk a prófétákon keresztül az evangéliumig, 3. Keresztelőkút megáldása, (esetleg felnőttek keresztelése), 4. Eukarisztia liturgiája. Magyar nyelvterületen még van egy ráadás is a végén, a szentmise után körmenetet is tartunk az Oltáriszentséggel a faluban.
12
2014
Lövői Krónika Szentmisék és liturgiák rendje a lövői templomban: Lelkigyakorlat - márc. 26-27-28.
Virágvasárnap - ápr. 13. Nagycsütörtök – ápr. 17. Nagypéntek – ápr. 18. Húsvéti Vigília – ápr. 19. Húsvétvasárnap – ápr. 20.
16.00-tól gyónási lehetőség 18.00 szt.mise, Tartja: Katona Farkas O.Cist.
szentmise 9.30 Passió (szólistákkal, kórussal) szentmise 19.00 végén oltárfosztás keresztút 15.00 Lektorok vezetik liturgia 19.00 Passió (szólistákkal) szertartások, szentmise 20.30 utána körmenet a faluban, utána ételszentelés ételszentelés 7.30 ünnepi szt.mise 9.30
Többet talán itt nem is kell papírra vetni, mert a többi már a liturgia ünneplésében valósul meg. Ha hamvazószerda a hegy lába, akkor húsvét vigíliája és a húsvétvasárnap a hegy csúcsa. Az egyházi év csúcspontja, minden vasárnapnak anyja és forrása. Lélekben megtisztulva és megerősödve együtt vegyünk részt az év legnagyobb ünnepén, térjünk vissza keresztény hitünk középpontjához, Jézus Krisztus Húsvétjához, amely magában foglalja halálát, feltámadását. Aki élő hittel vesz részt a szent húsvéti misztériumokban, az előrehalad a lelki élet útján! Csámpai Norbert plébános
13
2014
Lövői Krónika Íjász infó
A nyár folyamán több íjászathoz köthető programot tervezünk; reményeink szerint versenyeket, íjásztalálkozókat, melyekre szeretettel várjuk az íjászatot kedvelő lövőieket. Júniusban egy neves íjkészítő, Molnár Sándor látogat meg bennünket, mivel több Molnár- íj is van már a falunkban. Örömmel fogadta el a meghívásunkat és szívesen válaszol az érdeklődők esetleges kérdéseire. Mivel íjászaink már elég képzettek, ügyesek, jó esélyekkel indulunk az idei megmérettetéseken is. Ezt bizonyítja, hogy az egyetlen versenyen, amin tavaly indultunk, az első három helyezett lövői íjász volt. Természetesen büszkék vagyunk az összes résztvevőre is. Terveink között szerepel egy olyan verseny rendezése, (neves íjászokkal és egyesületekkel közösen), ahol az ország minden részéről várunk íjászokat. Az időpontok egyeztetése még folyamatban van, ezt a későbbikben közzétesszük. Bízunk benne, hogy a falu lakói büszkék lesznek íjászainkra. Szalai János
Önkormányzati hírek 2013 őszén községünk pályázat útján 7 172 904 forintot nyert a temetőkerítés és a Takarékszövetkezettel szembeni Milleniumi - park rekonstrukciójára. A park esztétikus felújítása során pihenőhelyek, látványelemek, használati térelemek elhelyezésére kerül sor. A meglévő elöregedett növényzetet részben honos cserjékre, örökzöldekre, dísznövényekre cseréljük. A területen egy díszburkolatú sétaút vezet át, melynek teresedésében egy szobrot tervezünk elhelyezni. Ebben szeretnénk a kedves lakók segítségét kérni, milyen szobrot illetve alkotást látnának itt szívesen. Javaslataikat bátran osszák meg velünk, ill. önkormányzati képviselőinkkel! Az építési munkálatokat a helyi Tischler – Bau Kft., a kertészeti feladatokat pedig a répcevisi Wágner Tamás kertépítő nyerte el. A felújítás elkezdődött, a nyáron már gyönyörködhetünk a parkban, ill. évezhetjük az új zöld övezetet.
14
2014
Lövői Krónika
Tischlerné Németh Noémi
Hirdetmények: Magyarország Köztársasági Elnöke kitűzte az országgyűlési képviselők 2014. évi választását. A szavazás napja: 2014. ÁPRILIS 6. A szavazás 6.00 órától 19.00 óráig tart. A szavazás napján lakóhelyétől távol tartózkodó magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár belföldön az általa megjelölt településen átjelentkezéssel, külföldön Magyarország külképviseletein adhatja le szavazatát. Átjelentkezést 2014. április 4-én 16.00 óráig, a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt 2014. március 29-én 16.00 óráig lehet kérni a www.valasztas.hu oldalon vagy levélben, illetve személyesen a lakóhely szerint illetékes helyi választási irodától. A választópolgár kérheti a választási irodától, hogy • szavazata leadásához mozgóurnát biztosítson az általa megjelölt címre; • a korábbi kérelmében megjelölttől eltérő címre biztosítsa a mozgóurnás szavazást; • törölje mozgóurna iránti igényét, mert a szavazóhelyiségben szeretné leadni szavazatát. A mozgóurna iránti kérelemnek a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie ahhoz a helyi választási irodához, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz.
Anyakönyvi hírek: Megszülettek! Németh Boglárka
Gratulálunk!
Búcsúzunk!
Lökkös Lajos Füredi Ibolya Vilma Balogh Péter Preiner Béláné
Nyugodjanak békében!
15
Lövői Krónika
16
2014
