Pályavasutasok akikre büszkék vagyunk

2008. július-augusztus

HÉZAG NÉLKÜL

200 8. július-augusztus 008 X. évfolyam 7-8. szám

Pályavasutasok akikre büszkék vagyunk… Járási Ferenc, szakszervezetünk nemrégiben elhunyt elnöke az idei vasutasnap alkalmából több évtizedes kimagasló szakmai munkája elismeréseként, melyet a vasútért és a vasutasokért tett, a „Vasút

szolgálatáért” kitüntetés posztumusz arany fokozatában részesült. A család, valamint a szakszervezetünk nevében ezúton is megköszönjük az elismerést.

Mottó: a legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt az életedben, hanem, hogy mennyi élet volt éveidben

Az 58.vasutasnap alkalmából a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág munkavállalói közül, ismét sokan – méltán – részesültek elismerésben, melyhez szakszervezetünk ezúton is gratulál. Az érintett Kolléganõk és Kollégák munkájához további sikereket, magánéletükben pedig sok boldogságot kíván a PVDSz!

(folytatás a 2. oldalon)

2 (folytatás az 1. oldalról)

HÉZAG NÉLKÜL

2008. július-augusztus

2008. július-augusztus

HÉZAG NÉLKÜL

3

VÉT HÍREK A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) júniusi ülésén – számos kisebb jelentõségû, de az érintettek számára fontos – hosszú ideje napirenden lévõ kérdésben egyeztettek a MÁV Zrt. és a reprezentatív szakszervezetek tárgyalói. Parttalan vitát követõen megállapodások ugyan nem születtek, de egyetértés mutatkozott abban, hogy az egységes vasúti gyakorlat kialakítása, a munkáltatói jogkörgyakorlók jogkövetõ magatartásának biztosítása érdekében utasításban szükséges szabályozni a helyettesítés jogintézményének alkalmazását, az utazási költségtérítés biztosításának szabályait. Ez azért tekinthetõ mégis eredménynek, mert néhány szakszervezet szerint az idevonatkozó Munka törvénykönyv (Mt.) és Kollektív Szerzõdés (KSz) szabályok egyértelmûek, és csak azokat kell betartani. A vita azonban rámutatott arra, hogy korántsem egyértelmû a helyzet. Kiderült, hogy egyes szakszervezetek és a MÁV között, jogértelmezési különbség mutatkozik. Ilyen konfliktus például az azonos munkakörben történõ helyettesítés. A PVDSz arra mutatott rá, hogy jogkérdésekrõl van szó, amikor az adott tényállás határozza meg a következményeket. Eltûrhetetlen, hogy bármely járandóság kifizetését egyéni alkuktól tegyük függõvé. A helyettesítési díj meghatározott körülmények között vagy jár, vagy nem jár és nem az érdekérvényesítõ képesség függvénye és ugyanez a helyzet az utazási költségtérítés tárgykörében is. A VDSZSZ kezdeményezésére napirendre került a munka-alkalmassági vizsgálatok rendje. A szakszervezet számára elsõsorban a pszihológiai vizsgálatok okoznak problémát. Követelésük, hogy az ilyen vizsgálatokat csak

ideggyógyász javaslatára lehessen végezni, illetve a vizsgálatokat töröljék a rendszerbõl. Ennek ellentmondani látszik a Vasutasok Szakszervezetének az a követelése, hogy a munkáltató határozza meg azon munkakörök jegyzékét, ahol pszihoszociális értékelést kötelezõen kell végezni. Ezt egyébként a Munkavédelmi törvény írja elõ a 2008. január 1-tõl hatályos módosításával. Szakszervezetünk álláspontja szerint a problémák abból származnak, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlók munkafegyelmi ügyeket gyakorta soron kívüli orvosi vizsgálatra küldéssel igyekeznek megoldani. Mindenképpen a napirendre került érdemi témák közé tartozik a munkaközi szünet szabályszerû biztosításának lehetetlensége egyes, a budapesti elõvárosi közlekedést bonyolító munkakörökben. A problémakör 2006. óta a Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tárgyalásokon (PÉT) is számos alkalommal felvetõdött. A tartós és garantáltan jogszabályszerû megoldás lehetõségét a PVDSz már 2006ban is kizárólag abban látta, hogy a menetrend szerkesztés során a munkaközi szünet kiadásának követelménye figyelembe vételre kerüljön. Megítélésünk szerint a munkaközi szünet biztosítása épp olyan tényezõje a vasúti pályakapacitásnak, mint a pályasebesség vagy a biztosítóberendezések típusa. Addig is azonban – míg a menetrendi struktúra nem változik – a jelenlegi jogszabályellenes állapotot meg kell szüntetni és erre az azonnali kizárólagos lehetõség az Mt. 117/A § d) pont alkalmazása. Ennek érdekében kollektív szerzõdésünket szükséges módosítani. A KSz 40. §-ban – felsorolva a szolgálati helyeket – a helyi függelékeket látjuk in-

dokoltnak felhatalmazni arra, hogy központilag kidolgozott lehetõségek közül – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – válasszanak megoldást. Mint ismeretes – a Nyílt Vonal júniusi számában beszámoltunk róla – a MÁV Zrt., a VSZ, MOSZ és PVDSz között május 20-án megállapodás jött létre a foglalkoztatási problémák társasági szintû kezelésérõl. A VDSZSZ a tárgyalásokon nem vett részt, majd a megkötést követõen módosítására tett javaslatot. Az írásos módosító javaslat „hatalmas szellemi erõfeszítésrõl” tanúskodott. Nem tettek mást, mint a már megkötött megállapodás szövegét és a középtávú foglalkoztatási megállapodás szövegét összeollózták. A munkáltató természetesen jelezte, hogy a társaságokra vonatkozó pénzbeli kötelezettség vállalására nincs lehetõsége, így a módosítási javaslatot elfogadni nem tudja. (Számunkra ez nem bírt az újdonság erejével, hiszen mi februárban ezen a tárgyalási szakaszon már túljutottunk.) A tárgyalás azonban mégsem bizonyult feleslegesnek, hiszen az eredeti megállapodáshoz a VÉT ülésen jelentette be csatlakozását a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ) és a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége (VFSZSZ) is. Ez az út természetesen a VDSZSZ elõtt is nyitva áll. A VÉT ülésen végülis az a közös álláspont bontakozott ki, hogy a felvetett problémák tartós megoldását kellene keresni, ehhez azonban további vizsgálatokra és konstruktív tárgyalások folytatására lenne szükség. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

AUTONÓMOK 2008. június 27-én ülésezett az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének Tagszervezeti Tanácsa. A testület megtárgyalta az Európai Unió munkaidõre és a munkaerõ kölcsönzésére vonatkozó irányelveinek módosítását és az ebbõl származó kötelezettségeket. Értékelte a 2008.

december 31-én lejáró OÉT megállapodás tapasztalatait és meghatározta az ebbõl fakadó további feladatokat. Értékelte az alkotmánybíróság 36 órás munkahéttel kapcsolatos állásfoglalását és következményeit. A testületi ülésen résztvevõk úgy értékelték, hogy a jelenlegi belpoliti-

kai helyzetben különösen fontos a szakszervezeti aktivitás, hisz a kisebbségi kormányzás feltehetõleg jobban igényli a társadalmi párbeszéd folytatását és hitelességének megteremtése érdekében az eddigieknél jobban keresi a kompromisszumok lehetõségét. erobi

4

HÉZAG NÉLKÜL

A vasút-egészségügyi megállapodások értékelése Június végén a szakszervezetek kezdeményezésére került sor a 2007. március 2-án és 2007. június 26-án a Kormánnyal megkötött – a vasútegészségügy egyes kérdéseirõl szóló – megállapodások értékelésére a Honvédelmi Minisztériumban. A Kormány delegációját dr. Szeredi Péter úr a HM kabinetfõnöke vezette, de jelen voltak az Egészségügyi Minisztérium, a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, valamint az Állami Egészségügyi Központ képviselõi is. A tavaly megkötött megállapodást értékelve azt kellett megállapítani, hogy több ponton nem az elõzetesen lefektetetteknek megfelelõen alakultak a dolgok. A szakszervezeti kifogások azonban nem az ellátás színvonalára irányultak. Ilyenek voltak például a „vasutas kapu” biztosítására, a MÁV elne-

vezés érdemi megjelenésére, a honvédség szubjektív alapon történõ túlhangsúlyozására vonatkozó észrevételek. Érdemben pusztán a tüdõgyógyászat megszûnését és ezzel összefüggésben a Budai MÁV Kórház helyzetét érték kritikai megnyilvánulások. Mindennek ellenére, annyi minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK), mely a továbbiakban alapvetõen biztosítja a vasutasok fekvõbeteg ellátását, az ország egyik legkorszerûbb, legmagasabb színvonalon mûködõ egészségügyi intézménye. Az egyeztetõ tárgyaláson egyetértés mutatkozott abban, hogy a nem megvalósult, de kezelhetõ problémák (névhasználat, alkalmazottak menetkedvezménye, tüdõbeteg ellátás problémái, stb) megoldására további megbeszélésekre kerüljön sor. Enzsöl Róbert

2008. július-augusztus

PÉT HÍREK A Pályavasúti Üzletág – a MÁV Zrt és a reprezentatív szakszervezetek között létrejött foglalkoztatási megállapodásban foglaltaknak megfelelõen – elõterjesztette a 2008. július 1. és szeptember 30. közötti idõszakra vonatkozó foglalkoztatási elképzeléseit. Az elõterjesztés értelmében a jelzett idõszakban a munkaviszony megszüntetések száma 76, melynek túlnyomó részét a különféle nyugdíjazási formák képezik. A vasúti munkaviszony megszûnésekkel szemben az elképzelések szerint 163 fõ részére terveznek létszámfelvételt. Örvendetes, hogy az üzletág immár a harmadik negyedévben tervezi a foglalkoztatottak számának növelését. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a tervek mindeddig csak tervek maradtak. A Pályavasúti Üzletág létszáma ugyanis folyamatosan csökken. Szentgyörgyi Mihály PML alelnök

Megújuló tárgyalások a megújuló minisztériumban

Az új vezetés nevében Csepi Lajos, a minisztérium közlekedésért felelõs új szakállamtitkára július 3-án hívta tárgyalásra a vasutas szakszervezeteket, köztük a PVDSz-t is.

zelések között szakszervezetünk vasútszakmai szempontból új elemeket ugyan nem tudott felfedezni, de azt mindenképpen rögzíteni kell, hogy az új vezetés a korábbinál nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a társadalmi párbeszédre és – legalábbis a szavak szintjén – a korábbinál nagyobb szociális érzékenységgel kíván a problémák megoldásához hozzálátni. Ennek keretében további egyeztetésekre kerül sor a mellékvonalak jövõjérõl és a bezárás helyett, a regionális társaságok megalakítására helyezi a hangsúlyt. A vasúti utazási kedvezmények tekintetében biztosították a jelenlévõket, hogy azok, akik a törvénymódosítás hatálybalépéséig jogosultságot szereztek, továbbra is jogosultak lesznek a kedvezményekre.

A tárgyalás célja a vasúti ágazattal kapcsolatos kérdések áttekintése, a hivatalos kapcsolatfelvétel volt. Csepi Lajos a bemutatkozáson túl ismertette az új vezetés jövõre vonatkozó elképzeléseit. Az elkép-

A minisztérium új vezetése kifejtette, hogy a korábbi megállapodásokat magára nézve kötelezõnek tartja és e tekintetben intenzívebb, és gyakoribb tárgyalásokra kell felkészülni. A 2007. év végén létrejött – VSZ,

A 2007. év második felében intenzívebbé váló párbeszéd a vasutas szakszervezetek és a minisztérium között – az ismert belpolitikai események következtében – ez év március-június hónapjában lelassultak, elakadtak. Az idõszakban a kormányból kivált a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezetõ SZDSZ, a tárca átalakult, új miniszter került az élére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummá változott, az eddigi tárgyalásokat vezetõ személyek kicserélõdtek.

PVDSz, MOSZ és a Kormány által aláírt – megállapodás által életre hívott Vasúti Egyeztetõ Bizottságot a minisztérium tovább kívánja fejleszteni és kérte a résztvevõket, hogy járuljanak hozzá, hogy a jövõben a bizottság munkájában részt vehessen a többi reprezentatív szakszervezet valamint a Pénzügyminisztérium és a szociális tárca képviselõje. A bizottság tagjai – köztük a PVDSz is – egyetértett az államtitkár javaslatával Enzsöl Róbert

A hó-nap bölcsessége „Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást.” Stephen Dolly

2008. július-augusztus

HÉZAG NÉLKÜL

5

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Egymilliárdos bevételkiesést okoztak a sztrájkok a MÁV-nak A MÁV a Népszava kérésére összesítette a két februári és az egy áprilisi vasutassztrájk anyagi költségeit: a MÁV-csoport összesen 1 milliárd 115 millió forint veszteséget könyvelhetett el. Az összesítés szerint a személyszállítás bevételkiesése a legnagyobb: pontosan 555 millió forintra rúg. A teherszállításban, a vontatásban számított kiesés 148 millió forint. A be nem szedett pályahasználati díj 228 millió forint. Az utasok és megrendelõk kártérítésére, valamint a nem sztrájkoló vasutasok túlóráira 184 millió forintot fizethettek ki. A hatalmas összeg azonban némileg csökken, mert a sztrájkok közben valamennyit spóroltak is a vasúttársaságnál. Bizonyos személyi jellegû kiadások és üzemeltetési költségek csökkentek, amikor állt a vasút: a megtakarítás 372 millió forint volt.

Negyedéves pótlás Szünetel a vasúti forgalom az óbudai vasútállomás és a Nyugati pályaudvar között az északi összekötõ vasúti híd felújítása miatt; a vonatok szeptember 21-ig a Margit híd és Kaszásdûlõ között a HÉV-vonalon szállítják majd az utasokat, így az EsztergomBudapest vonal végállomása a Margit híd lesz - közölte a MÁV-START Zrt. szóvivõje az MTI-vel. A Budapest-Esztergom vasútvonal szerelvényei Esztergom felõl Óbuda vasútállomásnál áttérnek a HÉV vonalra, így Kaszásdûlõ megállóhely után a Margit hídig közlekednek. A Margit híd budai hídfõ és a Nyugati pályaudvar között a 4-es és a 6-os villamossal mindkét irányban, a 26os autóbusszal egy irányban közlekedhetnek érvényes vasúti bérlettel, míg a pesti oldal utasai a 3-as metróval a Nyugati pályaudvar és Újpest Városkapu állomások között mindkét irányban megtehetik ugyanezt.

Azoknak, akik metróval utaznak, a vasúttársaság pénztáraiban M3-as feliratú bélyegzõvel látják el a bérleteket, és a menetjegyeket. A korlátozás ideje alatt a BKV szintén elfogadja a lezárt vasúti szakaszra érvényes vasúti jegyeket, bérleteket és utazási igazolványokat. A vasúttársaság a jármûfejlesztések után idén kezd bele a vasútvonal felújításába, és ennek keretében a Budapest-Esztergom rehabilitációs program elsõ ütemében újítják fel az Északi összekötõ vasúti hidat, hogy a rekonstrukció után a vonatok menetideje csökkenhessen. A felújítás elõtt 20 km/h sebesség-korlátozás volt érvényben, a felújítás után 80 km/h lesz a vonatok megengedett sebessége ezen a szakaszon.A korlátozás várhatóan szeptember 21-ig tart.

Már az interneten is vehetünk vonatjegyet Elindult a MÁV-START internetes jegyértékesítési szolgáltatása mellyel az utasok virtuális jegyeket, bérleteket és helyjegyeket vásárolhatnak az interneten keresztül, majd papírváltozatokat az állomásokon elhelyezett internetes jegykiadó kioszkokon vehetik át. Az interneten keresztül kényelmesen, sorban állás nélkül vásárolhatunk jegyet akár otthonról is. A számítógép elõtt ülve elõre megtervezhetjük az utazást, és idõben lefoglalhatjuk a helyjegyet, elkerülve a csúcsforgalom okozta kényelmetlenségeket. Fontos, hogy ezek a jegyek pénztárakban és egyéb helyeken nem vehetõk át, ám a kioszkok számát folyamatosan bõvítik, a mindig aktuális lista a MÁV-START oldalán megtalálható. Ezt feltétlen ellenõrizni érdemes a vásárlást megelõzõen! Az így vásárolt jegyekhez számlát a pénztárakban tudnak biztosítani. A szolgáltatással kapcsolatban, melyet folyamatosan fejlesztenek, várják az észrevételeket az ügyfélszolgálat címén. A vásárlás menete: regisztráció, bejelentkezés, utazás kiválasztása, já-

rat kiválasztása, jegy kiválasztása, visszaút meghatározása, pót/ helyjegyfoglalás, fizetés, majd a jegy átvétele a megadott pontokon, egyelõre a legnagyobb budapesti és vidéki pályaudvarokon: Nyugati pályaudvar, Keleti pályaudvar, Déli pályaudvar, Miskolc Tiszai pu., Debrecen.

Nemzetközi vasútmodell kiállítás 2008. augusztus 20-24-e között Balatonfüreden a vasútállomáson nemzetközi vasútmodell kiállítást kerül megrendezésre. A kiállításon látható lesz kb. 120 méteres modul terepasztal bécsi, gyõri, tapolcai és veszprémi elemekbõl összeállítva. Vitrinekben Román, Szlovák és Magyar modellezõk munkái és gyûjteményeik. Vasúttörténeti dokumentumok, rajzok és fényképek. A rendezvény ideje alatt a szombathelyi és veszprémi modellboltok kínálatából vásárolhatnak a látogatók! Javítás, szaktanácsadás. A kiállítás nyitva tartása : naponta 10-18 óráig. Belépõjegyek ára: felnõtt 500 Ft/ fõ, gyermek (6-14 év) és nyugdíjas 250 Ft/fõ. Bõvebben: www.vasutmodellklub.hu honlapon.

FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk a 01+81-94, a 01+86-52, vagy a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím). szemisa

6

HÉZAG NÉLKÜL

„§” E havi számunkban folytatni fogjuk az elõzõ számunk témáját, de most a Munka törvénykönyvének (Mt.), a pótszabadságra, a rendkívüli szabadságra és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó intézményeit fogjuk górcsõ alá venni:

Pótszabadság Mt. 132.§: Az 1992tõl hatályos törvény csak egészségügyi megfontolások alapján biztosít a munkavállaló részére pótszabadságot. Pótszabadság az életkor, a gyermeknevelés, munkavállalói fogyatékosság, illetve egészségi ártalom címén jár. Ekképpen pótszabadság illeti meg a fiatalkorút, az anyát, illetve a gyermekét egyedül nevelõ apát, továbbá a vak munkavállalót, a föld alatti vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozókat. Általános érvényû szabály, hogy a pótszabadság az alapszabadságon felül jár, és a többféle jogcímen alapuló többszöri pótszabadság egymás mellett is megilleti a munkavállalót. Az Mt. felhatalmazása szerint a kollektív szerzõdések a törvényben nem említett, további pótszabadságokat (pótszabadságfajtákat) is kreálhatnak (s természetesen rendelkezhetnek azok igénybevételérõl, a kiadás szabályairól, a pénzbeli megváltás módjáról stb.), és mindennek meghatározására mód van az egyes munkaszerzõdésekben is.

(pl. tartási szerzõdés) alapján vette magára. Ilyen esetekben mindazonáltal a vér szerinti szülõ - legalábbis ezen a címen nem igényelheti a pótszabadság kiadását. Szintén az MK 100. számú állásfoglalása intézkedik akként, hogy - tekintve, hogy az Mt. nem teszi a pótszabadságra való jogosultság elõfeltételévé azt, hogy a dolgozó az egész évet munkaviszonyban töltse , a pótszabadságra jogosultság azt a munkavállalót is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról év közben tért vissza, illetve év közben került a munkáltatóhoz. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 16. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött, illetõleg egyébként szabadságra jogosító idõ arányában kerülhet sor.

2008. július-augusztus Mottó: Jog-seg-élj-vele!

A betegszabadság és kiadása Mt. 137.§: A munkavállalót a betegsége miatti keresõképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresõképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresõképtelenségét - a keresõképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelõen - a kezelõorvos igazolja. Minden keresõképtelenséget, 2000. január 1-tõl ugyanis megszûnt annak lehetõsége, hogy a dolgozó anélkül menjen 3 napra betegszabadságra, hogy az orvos betegállományba vette volna. A betegszabadság idejére a munkavállaló részére távolléti díjának nyolcvan százaléka jár. Év közben kezdõdõ munkaviszonynál a tizenöt napnak csak az idõarányos része vehetõ igénybe. Az idõarányos rész azonban - ha a dolgozó az adott évben valahol máshol már munkaviszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része (együtt tehát összesen tizenöt nap). A betegszabadság “fel nem használt” része a következõ évre nem vihetõ át, a dolgozónak a betegszabadságra vonatkozó joga év végén elenyészik. A betegszabadság kiadásánál a munkaidõ-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. Ugyanez a szabály érvényesül a heti kettõnél több pihenõnapot biztosító munkaidõ-beosztás esetén is azzal az eltéréssel, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenõnapját. A betegszabadság vonatkozásában az Mt. 130. §-ának (2) bekezdését, valamint a 133. §-ának (2) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell, azaz a szabadság idejére is jár betegszabadság; ha a betegszabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérõ töredék egész napnak számít.

§

A fiatalkorúak pótszabadsága: A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A gyermeket nevelõk pótszabadsága: A szülõk döntése alapján a gyerme-

ke nevelésében nagyobb szerepet játszó munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelõ szülõt a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettõ, két gyermeke után négy, kettõnél több gyermeke után évenként összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket elõször a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A Legfelsõbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma MK 100. számú állásfoglalása alapján a pótszabadság a gyermeket örökbe fogadó személyt, illetve azt a munkavállalót is megilleti, aki - térítés ellenében - állami gondozott gyermek gondozását és nevelését vállalja. Ugyancsak megilleti e kedvezmény azt a munkavállalót is, aki a gyermek nevelését családi kapcsolat (pl. a nagyszülõ az árván maradt unokát), illetve szerzõdéses kötelezettség

A vak munkavállaló pótszabadsága: A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár

Az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók pótszabadsága: A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltõ munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. A MÁV Kollektív Szerzõdés 43.§-a szerint, ha a munkavállaló ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen legalább öt évet eltöltött, a pótszabadság mértéke tíz munkanap.

Rendkívüli szabadság: Az évi rendes szabadság mellett sajátos kategóriát jelent a rendkívüli szabadságok csoportja, jóllehet a két jogintézmény elhatárolása nem is olyan egyszerû: mindkét szabadságfajta fizetett, és a rendkívüli szabadságot is kötelezõ kiadni, ha a törvény úgy rendelkezik. Ilyen a betegszabadság, a tanulmányi szabadidõ iskolai rendszerû képzés esetén, tanulmányi szabadidõ nem iskolai rendszerû képzés esetén és a továbbképzési szabadság lehet. A MÁV Kollektív Szerzõdés 45.§-a szerint kérelmükre naptári évenként a mozdonyvezetõt és a mozdony-segédkezelõt három munkanap, a vontatási vonatkísérõt, a vezetõ jegyvizsgálót, jegyvizsgálót, a szolgáltatás-felügyelõt, a vonatkísérõ-levelezõt, a kirakót, a kocsivizsgálót és a fõrendelkezõ munkakörben foglalkoztatott munkavállalót kettõ munkanap rendkívüli szabadság is megilleti, amely esetben a munkavállalót – miként a betegszabadság esetén – a távolléti díj 80%-a illeti meg.

A tanulmányi szabadidõ iskolai rendszerû képzés esetén Mt 115.§ (14) bekezdés: Az iskolai rendszerû kép-

zésben részt vevõ munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidõt biztosítani. A szabadidõ mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelezõ iskolai foglalkozások, és szakmai gyakorlatok idõtartamáról szóló igazolásnak megfelelõen állapítja meg. (folytatás a 7. oldalon)

2008. július-augusztus (folytatás a 6. oldalról)

Ezen túlmenõen a munkáltató vizsgánként (ha egy vizsganapon a munkavállalónak több tárgyból kell vizsgáznia, akkor vizsgatárgyanként), a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidõt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minõsül. Ugyancsak szabadságot kell, hogy adjon a munkáltató a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez, mégpedig tíz munkanapot. A szabadidõt és szabadnapot a dolgozó igényeinek megfelelõen kell kiadni

HÉZAG NÉLKÜL olyan személyes és családi okok, amelyek szükségszerûvé teszik, hogy a munkavállaló távol maradjon munkahelyétõl. A kódex indokolása szerint ilyen körülmények esetén célszerûtlen lenne a munkáltató mérlegelésére bízni a szabadság biztosítását, illetve bizonyos munkaidõ-kedvezmény megadását. Ezért némely esetekben - ezeket a törvény pontosan meghatározza kötelezõ munkaidõ-kedvezményt, illetve szabadságot adni a munkavállalónak. Ez esetben a szülési szabadságról, a gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezményrõl, a gyermekgondozási és ápolási szabadságról, a hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadságról, az építkezõk szabadságáról és az országgyûlési képviselõ(jelölt) és polgármester szabadságáról van nevezetesen szó.

7

Csecsemõ örökbefogadásakor a szülõ nõkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nõt illetik meg, ami értelemszerûen annyit jelent, hogy neki is jár a szülési szabadság.

A gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezmény Mt. 138/A.§: A gyermekek után a szülõi felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apák öt munkanapnyi munkaidõ-kedvezményre jogosultak. A szabadság - az apa kívánsága szerinti idõpontban - a születést követõ második hónap végéig vehetõ igénybe úgy, hogy az eltöltött idõ nem számít be a rendes szabadságba. A kedvezménnyel azok is élhetnek, akiknek a gyermeke halva születik vagy meghal. Az apa erre az idõtartamra távolléti díját kapja az állami költségvetés terhére.

§

A tanulmányi szabadidõ nem iskolai rendszerû képzés esetén Mt. 115.§ (5) bekezdés: Némileg más a helyzet a

nem iskolai rendszerû képzésben részt vevõ munkavállalók tanulmányi munkaidõ-kedvezménye kapcsán: nekik ugyanis csak abban az esetben jár kedvezmény, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály (ide sorolható a kollektív szerzõdés is) elrendeli, avagy a munkáltató és a munkavállaló között kötött tanulmányi szerzõdés megállapítja. Nem elhanyagolható, ámbár egyre csekélyebb jelentõségû rendelkezés végül, hogy a ma használatos Munka Törvénykönyve hatálybalépése elõtt (1992. július 1.) megkötött tanulmányi szerzõdésekre, illetõleg az akkor megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a megkötése kori, illetve a tanulmányok megkezdésekor hatályos jogot kell alkalmazni. A MÁV Kollektív Szerzõdés 44.§-a szerint a munkáltatói kijelölés (kötelezés) alapján a nem iskolarendszerû képzésben résztvevõ munkavállalót – az ún. „bentlakásos” (nappali tagozatos) tanfolyamok kivételével az ott szabályozottak szerint illeti meg munkaidõ-kedvezmény.

A továbbképzési szabadság Mt. 25.§ (4) bekezdés: A munkáltatónál

mûködõ szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató elõzetes egyeztetés alapján köteles minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli (fizetett) szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehetõ mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság szándékolt igénybevétele elõtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell.

Fizetés nélküli szabadság: A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adható. Felmerülhetnek azonban

A szülési szabadság Mt. 138. § : A terhes, illetõleg a szülõ nõt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A törvény miniszteri indokolása szerint a szülési szabadság célja a szülésre történõ megfelelõ felkészülés és az újszülött gondozásának biztosítása. Éppen ezért, ha “a gyermek olyan helyzetbe kerül (halvaszületés, a gyermek halála, továbbá állami gondozásba adása), amely a személyes anyai közremûködést kizárja,” a szülési szabadság idõtartama is megrövidül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülési szabadság idõ elõtt megszûnik, mégpedig: 1. a gyermek halva születése esetén az ettõl számított hat hét elteltével; 2. ha a gyermek meghal, a halált követõ tizenötödik napon; 3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követõ napon. A szülési szabadság idõtartama mindazonáltal - a szülést követõen legalábbis hat hétnél rövidebb nem lehet. Elõfordulhat, hogy a koraszülött csecsemõt valamilyen intézetben ápolják. Ilyenkor a kismama nem veszi (veheti) igénybe a szülési szabadságot vagy annak egy részét. Ilyen esetekben a szülési szabadságot vagy annak még igénybe nem vett részét a gyermeknek az intézetbõl történõ elbocsátása után, a szülést követõ egy évig lehet igénybe venni. A szülési szabadság kiadása egyébiránt a munkáltató joga, illetõleg kötelessége. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetõleg a szülés várható idõpontja elé essen (az idõpont a szakorvos igazolása alapján megtudható). Egy témába vágó szakkönyv szerint “ettõl az elõírástól a nõ kérése alapján sem célszerû eltérni.”

A gyermekgondozási és ápolási szabadság Mt. 138. § (5-6) bekezdés: A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg 1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából; 2. a gyermek tizedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; 3. a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. A gyermeket ténylegesen nevelõ munkavállaló, tehát az örökbe fogadó és a nevelõszülõ természetesen e területen is a vér szerinti szülõvel esik egy tekintet alá. A nõnek a szoptatás elsõ hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követõen a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidõ-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidõ-kedvezmény az ikrek számának megfelelõ mértékben jár.

A hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság Mt. 139.§ (1-2) bekezdés: Ápolásra, illetve gondozásra nemcsak a munkavállaló kiskorú gyermeke, hanem más családtagja is rászorulhat. Ezért írja elõ a törvény, hogy a munkavállalónak - kérelmére - a tartós (elõreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása és gondozása céljából az ápolás és gondozás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást vagy gondozást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást vagy gondozást, illetõleg annak indokoltságát az ápolásra vagy gondozásra szoruló személy kezelõorvosa igazolja. Az (folytatás a 8. oldalon)

8 (folytatás a 7. oldalról)

HÉZAG NÉLKÜL

§

ápolási szabadság kapcsán a Munka Törvénykönyve közeli hozzátartozónak a házastársat, az egyeneságbeli rokont, a házastárs egyeneságbeli rokonát, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelõszülõt, a testvért, valamint az élettársat tekinti. Itt kell még megemlíteni azt a rendelkezést, miszerint a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszûnését követõen a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkezõ munkavállalók részére idõközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelõen módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Az építkezõk szabadsága Mt. 140.§ (1-3) bekezdés: A lakáshoz jutás olyan

FIGYELEM! Üzemi Tanács választás a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágnál. Felhívjuk minden PVDSz–es, illetve nem PVDSz-es pályavasutas dolgozó figyelmét arra, hogy üzemi tanács és munkavédelmi képviselõ választást tartanak MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág PML szakágnál.

PML Üzemeltetési Alosztály Szeged: július 30-augusztus 05

2008. július-augusztus

fontos, társadalmilag méltányolandó cél, hogy a Munka Törvénykönyve is igyekszik elõsegíteni az otthonok felépülését. Ennek érdekében a jogszabály elõírja, hogy a munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedõ fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló a saját részére lakást épít (magánerõs építkezés). A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élõ házastárs (élettárs) igényelheti. (Helyette, de nem mellette, az igénybe vehetõ fizetés nélküli szabadság tehát csak az egyik felet illeti meg.) Ha a fizetés nélküli szabadságot megszakítás nélkül, egybefüggõen kérik, azt a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal korábban közölt - idõpontban kell kiadni. Ha ellenben a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezésérõl a munkáltatóval elõzetesen meg kell állapodnia. Tekintettel arra, hogy csak az egyik házastárs kérhet fizetés nélküli szabadságot lakásuk felépítéséhez, elképzelhetõ, hogy a munkáltató a munkavállalót kötelezi annak igazolására, hogy házastársa ilyen kedvezményt a saját munkahelyén nem vett igénybe.

Az országgyûlési képviselõ(jelölt) és polgármester szabadsága: E körben

az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. tv., és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. tartalmaz munkajogi szabályozást. E második cikkünkkel immár befejeztük a szabadsággal kapcsolatos szabályozás és az e körben felmerülõ anomáliák ismertetését és felvetését bízva abban, hogy ezzel is elmélyíthettük tagjaink ez irányú munkajogi ismereteit. Ugyanakkor nem lényegtelen itt és most ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló részérõl a munkaviszony fennállása alatt tanúsítandó együttmûködési kötelezettség általános szabálya mögötti minimális tartalom az, hogy a felek egymás irányában mindenkor jóhiszemûen és a kölcsönös tisztelet tanúsítása mellett gyakorolják munkajogi jogosítványaikat, ami ez esetben okszerûen a szabadság igénylése és annak kiadása területén is irányadó. Dr. Jog Ász

06-30/496-0299

Információk a PÖKKÖP beiskolázási segély igényléséhez

A családi pótlékot 2008. április hónaptól, a munkáltatónál bejelentett állandó lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai folyósítják. A beiskolázási segély igényléséhez szükséges családi pótlék igazolást, a lakhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságtól lehet beszerezni. A Regionális Igazgatóságok címei megtalálhatóak a

www.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az igazolás kizárólag írásban igényelhetõ a Regionális Igazgatóságtól a személyes adatok és az igénylés okának megjelölésével. Az alábbi igazolás igénylési minta összeállításával próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak, amit az adatok kitöltése és az aláírás után lehet beküldeni az illetékes Regionális Igazgatóságnak:

Tisztelt Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóság! A tét nem kicsi, hiszen a PVDSzes jelöltekre leadott szavazatotokkal tovább tudjátok erõsíteni a MÁV Zrt.-nél, és azon belül a Pályavasúti Üzletágnál is a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, így tehát a saját érdekérvényesítési képességeteket is. A szükséges információkért és nyomtatványokért forduljatok bizalommal a PVDSz–hez, a 01+11-69 és a 01+86-52 (üz.rögz.fax) vasúti, illetve a 06+1+511-81-94 (üz.rögz.fax) városi telefonokon. Munkájukban sok sikert kívánunk a leendõ PVDSz-es ÜT tagoknak! Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök

Ezúton kérem, hogy küldjenek részemre egy igazolást a családi pótlék folyósításáról a gyermekeim nevének feltüntetésével. Az igazolásra a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztárnál igényelhetõ beiskolázási segély miatt van szükségem. Adataim: Név: Születési hely, idõ: Lakcím: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám): Adóazonosító jel: Segítségüket elõre és ezúton is köszönöm! ……………………........................

2008. július-augusztus

9

HÉZAG NÉLKÜL

Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó

egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni szám-

lája egyéni részén. És ez fontos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):

Íme néhány példa: 1. „… -ig betegállományban részesültem, 5 nap kórházi ellátás után, kivétel 10 nap megszakítással, mivel az éves szabadságomat igénybe vettem, de már munkát nem tudtam vállalni. … A családomat anyagilag hosszantartó táppénzem nagyon megterhelte, különösen, két kiskorú gyermekem van…” PÖKKÖP segély: Betegségi segély: Kórházi, szanatóriumi segély: Beiskolázási segély 2 gyermekre: Összesen:

15 000 Ft 5 000 Ft 20 000 Ft 40 000 Ft

2. „…Nõs vagyok, két gyermek édesapja…. Fiammal …-én kórházba kerültünk, kiderült róla hogy I.tip. inzulinfüggõ cukorbeteg. Nincs inzulint termelõ sejtje, így a nap 24 órájában 4x kap inzulint, és e mellett 8x, azaz 3 óránként vércukorszintjét ellenõrizni kell.(aminek függvényében ehet, vagy nem szénhidrát tartalmú ételeket, italokat). Minden nap teljes embert igényel az ápolása, felügyelete és ellátása. … februárjára cukorbetegségéhez lisztérzékenység is társult, amit vérvizsgálat alapján gyanítottak, szövettani eredmények pedig bebizonyították. A két betegség folytán feleségem munkaviszonya megszûnt.(Õ egyébként pedagógus)…” PÖKKÖP segély: Ápolási segély: Gyógyszer segély: Beiskolázási segély 2 gyermekre: Összesen:

10 000 Ft 16 200 Ft 20 000 Ft 46 200 Ft

3. „…-én balesetet szenvedtem,5 napot kórházban is voltam és azóta is betegállományban vagyok. …-ban született egy gyermekem,…, õ általa feleségem … gyeden van. A gyed és a táppénz együttes összege éppen hogy 100.000 forint. A téli hónapok anyagi tartalékainkat felemésztették (rezsi költség), és mivel járóképtelen vagyok állandó jelleggel autót kell fogadjak az állandó kórházi kontroll vizsgálatokhoz, ami nem kevés pénzbe kerül…. „ PÖKKÖP segély: Betegségi segély: Kórházi, szanatóriumi segély: Beiskolázási segély 1 gyermekre: Összesen:

15 000 Ft 5 000 Ft 10 000 Ft 30 000 Ft

Biztosítás: „A” csomag „B” csomag baleseti csonttörés 20 000 Ft 20 000 Ft Baleseti múlékony sérülés 10 000 Ft 10 000 Ft (28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén) Baleseti kórházi napi térítés 2 000 Ft/nap 2 000 Ft/nap (legalább 5 nap elérése után – 1-50 nap között – naponta) baleseti rokkantság: 1 000 000 Ft 1 500 000 Ft (már 1%-tól 100 %-ig arányosan) A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!

VII. Országos Vasutas Fotópályázat A „Vasúttörténeti Alapítvány” az idén rendezte meg a VII. Országos Vasutas Fotópályázatot. Az Alapítvány azzal a kéréssel fordult szakszervezetünkhöz, hogy amennyiben módja, lehetõsége van rá, támogassa a rendezvényt. A megrendezés költségeihez szakszervezetünk 50.000 forinttal járult hozzá. Reméljük, hogy szakszervezetünk támogatása hozzájárult a vasutas fotókiállítás sikeres lebonyolításához! -a szerk.-

A hó-nap vicce Süllyed egy hajó a tengeren. A skót házaspár kétségbeesetten mászkál a korlátnál. Az asszony siránkozik: – Ennél rosszabb már nem is történhetett volna velünk, drágám! – Dehogynem! – így a férj – Ha retúrjegyet veszünk.

10

HÉZAG NÉLKÜL

O LVASÓI L EVÉL Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Budapest Teleki Blanka u. 15-17 Enzsöl Róbert Érdekvédelmi Társelnök

Tisztelt Társelnök Úr! A Nyílt Vonal 2008. április havi számában elemezted a pályavasúti bérek alakulását. Hasznos és tanulságos összehasonlítást végeztél a kategóriánkénti átlagos alapbérek vonatkozásában. A táblázat adatait felhasználva a 6-13 kiemelt kategóriák között végeztem összehasonlítást az 5 év alatti és 15 év feletti munkaviszonnyal rendelkezõk alapbér átlag különbsége (emelése) tekintetében. A fenti kategóriák átlagos alapbére: 5 év alatt: 125 091 Ft/hó 15 év felett: 136 219 Ft/hó A különbség (emelés): 11 128 Ft/ hó (8,9%) Az átlaghoz viszonyítva kirívóan alacsony az emelés százalékos és konkrét összege a következõknél: 6-os kategória: 0,40% - 338 Ft/hó 13-as kategória: 2,02% - 3988 Ft/hó 13-as kiemelt kategória: 0,72% - 1 577 Ft/hó

A váltótisztító, segédmunkás (6) esetében a hosszabb szolgálati idõ nem valószínû, hogy lényegesen hasznosabb munkavégzést eredményez. A távközlõ mester, a blokkmester, a fõpályamester (13. kiemelt) esetében véleményem szerint a hosszabb szolgálati idõ több, hasznosabb szakmai tapasztalatot eredményez, melyet a munkáltató figyelmen kívül hagyott. Az érintettek kérése az, hogy a 13 és a 13 kiemelt kategóriák alapbéreinél a jelenlegi aránytalanságon a PVDSz a lehetõségeihez mérten kezdeményezzen pozitív változtatást. Köszönöm Pécs. 2008. június 18. Tisztelettel: Walter János

A VÁLASZ: Észrevételét az újságban megjelent elemzõ íráshoz megköszönöm. A PVDSz természetesen mindenkor a tagságtól érkezõ észrevételek alapján határozza meg bérpolitikáját és teszi meg javaslatait a bérfejlesztések végrehajtására. Így lesz ez a 2009. évre vonatkozó követelések összeállítása során is. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

Az idén sem volt máshogy! Immár, mintegy hagyományt teremtve, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) nem központi, hanem helyi rendezvényekkel ünnepelte meg az idei vasutasnapot is. Az ország különbözõ helyeirõl sokan jelezték szakszervezetünk központjának, hogy „igen sikeres PVDSzbulik” kerültek lebonyolításra. A teljesség igénye nélkül például szakszervezetünk támogatásával Szajolban a hidász alosztály, Poroszlón a füzesabonyi fõpályamesteri szakasz, Szobon a PML Bp-Észak alosztály, Tapolcán (nyíltnappal egybekötve) az állomásfõnökség munkavállalói „ünnepeltek közösen” vasutasnap alkalmából. - a szerk -

hu.morzsák • Minden vitát megnyersz, amit el sem kezdesz • Csak az képes megtenni a lehetetlent, aki látja a láthatatlant • Akinek nyerõ kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik • Bizonytalanságban ismerszik meg a biztos barát • Egyesített erejükkel még gyöngék is erõsek

2008. július-augusztus

Nyári menetrend a MÁV-nál A nyaralási fõszezon igényeihez igazított nyári menetrend június 21-tõl, szombattól augusztus 24-ig érvényes. Bécsbõl Szombathelyen, Tapolcán és Balatonfüreden át Székesfehérvárra közvetlen kocsik közlekednek. Az észak-balatoni vonalon a Batsányi és Tihany InterCity vonatpárok közlekednek Budapest-Tapolca között. Budapest-Tapolca között négy pár vonat közlekedik; Budapest-Balatonfüred között három vonatpár közlekedik; Záhony-Debrecen-Budapest-Tapolca útvonalon pedig egy pár vonat szállítja az üdülõket. Az észak-balatoni vasútvonalon 11 pár regionális személyvonat közlekedik. A nyári menetrendi idõszakban – június 21-tõl augusztus 24-ig – immár a harmadik szezonban DESIRO motorvonatok is közlekednek. Budapest-Nagykanizsa-Mura-keresztúr-Zágráb útvonalon a Kvarner IC és a Maestral nemzetközi gyorsvonat közlekedik, melyek közül az utóbbi, közvetlen kocsikat továbbít Split illetve Rijeka tengerparti városokba. Budapest-Nagykanizsa-Gyékényes-Velence útvonalon a Venezia EuroNight közlekedik, KrakkóKassa-Miskolc-Keszthely között a Hernád InterCity vonat biztosít eljutást. A nyári forgalom ideje alatt a Kanizsa-Zala InterCity vonattal is eljuthatnak Budapestrõl Nagykanizsára, illetve Keszthelyre. Budapest-Nagykanizsa között öt vonatpár szállítja az utasokat, továbbá Pécs-Fonyód-Keszthely-Celldömölk, illetve Szombathely között két vonatpár, Sátoraljaújhely-Budapest-Nagykanizsa és Keszthely között egy pár vonat közlekedik. Naponta közvetlen gyorsvonatok biztosítják az eljutást Záhony-Debrecen-Balatonszentgyörgy és Miskolc-Balatonszentgyörgy között. Naponta további egy pár gyorsvonat Budapest-Fonyód között jár. Vasárnaponként egy gyorsvonat közlekedik Nagykanizsa, illetve Keszthely és Budapest között, a délutáni meg-növekedett utazási igények kielégítése céljából. Székesfehérvár-Balatonszentgyörgy között 13 pár regionális személyvonat közlekedik. A nyári menetrendi idõszakban – június 21-tõl augusztus 24-ig – szombatonként és vasárnaponként egy pár vonat Siófok expresszként közlekedik Budapest-Déli pályaudvar-Siófok-Budapest között. A vonat Budapest-Kelenföldön, Székesfehérvárott, Szabadisóstón és Szabadifürdõn áll meg. - a szerk -

2008. július-augusztus

11

HÉZAG NÉLKÜL

Magyarországon rossz dolgozni?! Kevés fizetett szabadság jár, és az ünnepnapok aránya is alacsony a többi uniós tagállamhoz képest Magyarországon. Ráadásul nálunk azzal sem foglalkoznak, hogy ha egy ünnepnap hétvégére esik, míg az olaszoknál ezért pénzt kap a munkavállaló. Kevesebb a szabadságuk és hosszabb a munkaidejük az új uniós országok dolgozóinak, mint a régi tagállamok munkavállalóinak, s a magyarok - nem feltétlenül önként vállaltan - a legszorgalmasabbak közé tartoznak, derül ki az Eurofound, a munka- és életkörülmények javításával foglalkozó uniós szervezet felmérésébõl. A 2006-os adatok szerint a 27 tagú unióban az átlagos éves munkaidõ 1749,7 óra volt, ezen belül a régi tagországokban 1701,8, az újakban viszont 1809,6 óra. Magyarországon a keleti átlagnál is több, 1856

A hó-nap esete Lefénymásoltam egy tükröt. Most van egy fénymásolóm pluszban.

óra. A listát Észtország vezeti 1872 órával, az utolsó helyen Franciaország áll, 1568 órával. A tendencia azóta sem sokat változott, azaz az új tagállamokban dolgozóknak magas a heti ledolgozott óraszáma derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. E szerint 2007 utolsó negyedévében a listavezetõk a cseh és a görög férfiak voltak, akik átlagosan 43,5 órát dolgoztak, de 42 óra felett teljesítettek a bolgárok, a máltaiak, a lengyelek, valamint az osztrákok is. Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan húsz munkanapon kell fizetett szabadságot biztosítani, ám a szabadnapok száma - fõként a fizetett ünnepeknek köszönhetõen - jócskán különbözik az országok között. Magyarországon a húsznapos alapszabadság az életkorral fokozatosan emelkedik, hasonlóan például Ausztriához vagy Lengyelországhoz. Ezzel szemben Észtországban vagy Litvániában a fogyatékosok vagy az egyedülálló szülõk számíthatnak több szabadságra. Franciaországban például eleve több, 25 munkanap fizetett szabadságra számíthatnak a dolgozók. A szerzõdésekben megállapított minimum még ennél is kedvezõbb lehet: a dublini székhelyû EIRO kutatóintézet felmérése szerint a

németeknél tavaly átlagosan 29, a hollandoknál pedig 31 munkanapra terjedt ki a minimális szabadság. Az ünnepnapok számában is mutatkoznak különbségek az államok között, s Magyarország ebben sem tartozik a “legbõkezûbb” országok közé a tíz fizetett állami ünnepével. Szlovákiában és az olaszoknál ugyanis tizenkettõ van, a hollandoknál viszont csak nyolc. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, néhány országban léteznek helyi ünnepek is. Ráadásul változó az is, hogy a hétvégére esõ ünnepnapokat hogyan kompenzálják: ezzel Magyarországon nem foglalkoznak, Belgiumban viszont a szünnapot követõ három hónap valamelyikében egy napon nem kell dolgozni, Olaszországban pedig egynapi fizetés jár az “elveszett” szabadnapért. (Forrás: Napi Gazdaság)

A hó-nap kérdése Milyen az új rádió? Olyan, mint a gõzmozdony. Minden állomáson fütyül.

A TEB szakmai napról Szakszervezetünk szakmai napot tartott 2008. június 26-án, Cegléd állomáson, ahol az új Siemens biztosító berendezést, illetve kezelõ felületének mûködését tekinthették meg a kedves érdeklõdök. A rendezvényen nagy számmal jelentkeztek

pályavasutas, mi több nyugdíjas kollégák is. A mérnökök színvonalas elõadását óriási érdeklõdéssel fogadták a látogatók, melynek – osztatlan figyelmük mellett – a témával kapcsolatos, érdeklõdõ kérdéseikkel adtak hangot.

A bemutató után szakszervezetünk vendégül látta a pályavasutas kollégákat, ahol vendégeink a szakmát érintõ gondolatok, problémák jegyében kötetlen beszélgetést folytattak. Öröm és egyben megtiszteltetés szakszervezetünk számára, hogy a szakmai nap létrejöttét többen is támogatták, így ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindenekelõtt Sullay János TEB igazgatónak és a szakmai vezetésnek. Továbbá köszönettel tartozunk a TEB Budapest -Kelet vezetõjének, a ceglédi blokkmesteri szakasz vezetõjének és valamennyi dolgozójának fáradozásáért, valamint a rendszermérnökök kiváló elõadásáért. Természetesen nem utolsó sorban, külön szeretnénk megköszönni a ceglédi állomásfõnök úrnak és alkalmazottjainak szíves közremûködését! Még egyszer köszönjük! A sikeren felbuzdulva természetesen jövõre is tervezünk szakmai napot! Hegedûs István TEB alelnök

12

HÉZAG NÉLKÜL

2008. július-augusztus

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

RÁADÁS!

600.000 Ft

1.000.000 Ft

500.000 Ft

1.000.000 Ft

1.000.000 Ft

1.500.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

bármely okból bekövetkezõ halál esetén

• Baleseti halál esetén plusz!

• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan

• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén

• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén

• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén

• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta

• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a

• Kritikus betegségek bekövetkezése

esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap várakozási idõ)

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413