37. szám
2009. Böjtmás havának 8. napján
Angyalföldi Szent László Plébánia lapja
letét, tarü lk le ni ta tí sz ti a rj ka a eg m „Aki tja dolrá ba le fe l o ˝ st zé ke él ít en d in m tózkodjék ek vin en a ss ta oz rh ká e n a h so és gát illeto˝en, rek be em z a t á lc pá k n ü rj tö e n a selkedését. Soh g di in m ek n ek ez ig ed p en pp ké o ˝ cselekedetei, legf akkor sem , em N . tt le fe i a ka ék té ít dí d in o ˝ ns rejtett be ére. Csak és él ít eg m ek n en k se ke té le il vagyunk ámot, sz k a tn a ha h rt ta e re kr nk n tü vé sz ré te szent és ˝oszin segítk u vj hí t en st I el ly el m a a, kr n és ájtatos imá ségükre.” ˝o l éb et el d en gr vé n li ta a K nt ze Sienai S A tartalomból: Liturgikus naptár • Róbert atya úti beszámolója • Elmélkedés • Mese • Vers • Közös élményeink • Szentek élete • Programok
1
2 2009. április 2. csütörtök (Paolai Szent Ferenc, Prohászka Ottokár) Ter 17,3-9; Zs 104,4-9; Jn 8,51-59 4. szombat (Szevillai Szent Izidor) Ez 37,21-28; Jer 31,10-13; Jn 11,45-56 5. vasárnap: VIRÁGVASÁRNAP (Ferrer Szent Vince) Iz 50,4-7; Zs 21; Fil 2,6-11; Mk 14,1 - 15,47 7. kedd (De la Salle Szent János) Iz 49,1-6; Zs 70; Jn 13,21-33.36-38 8. szerda (II.Rákóczi Ferenc, Széchenyi István) Iz 50,4-9a; Zs 68,8-34; Mt 26,14-25 9. csütörtök: NAGYCSÜTÖRTÖK Kiv 12,1-8.11-14; Zs 115; 1Kor 11,23-26; Jn 13,1-15 10. péntek: NAGYPÉNTEK (Szent Ezekiel) Iz 52,13 - 53,12; Zs 30; Zsid 4,14-16; 5,7-9; Jn 18,1 - 19,42 11. szombat: NAGYSZOMBAT (Szent Szaniszló) 12. vasárnap: HÚSVÉTVASÁRNAP (Szent I.Gyula) 13. hétfő (Szent I.Márton) ApCsel 2,14.22-32; Zs 15; Mt 28,8-15 14. kedd (Szent Tibor) ApCsel 2,36-41; Zs 32; Jn 20,11-18 16. csütörtök (Soubirous Szent Mária Bernadett, Szent Labre Benedek) ApCsel 3,11-26; Zs 8; Lk 24,35-48 19. vasárnap: HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA Az isteni irgalmasság vasárnapja ApCsel 4,32-35; Zs 117; 1Jn 5,1-6; Jn 20,19-31 21. kedd (Szent Anzelm) ApCsel 4,32-37; Zs 92; Jn 3,7-15 23. csütörtök: SZENT ADALBERT ApCsel 5,27-33; Zs 33; Jn 3,31-36
2009. március 8. vasárnap: NAGYBÖJT 2. VASÁRNAPJA (Istenes Szent János) Ter 22,1-2.9a.10-13.15-18; Zs 115; Róm 8,31b-34; Mk 9,2-10 9. hétfő (Római Szent Franciska, Savio Szent Domonkos) Dán 9,4b-10; Zs 78; Lk 6,36-38 15. vasárnap: NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA (Hofbauer Szent Kelemen) Kiv 20,1-17; Zs 18B; 1Kor 1,22-25; Jn 2,13-25 17. kedd (Szent Patrik) Dán 3,25.34-43; Zs 24; Mt 18,21-35 18. szerda (Jeruzsálemi Szent Cirill) MTörv 4,1.5-9; Zs 147; Mt 5,17-19 19. csütörtök: SZENT JÓZSEF (főünnep) 2Sám 7,4-5a.12-14a.16; Zs 88,2-29; Róm 4,13.16-18.22; Mt 1,16.18-21.24a 21. szombat (Szent Benedek, Flüei Szent Miklós) Oz 6,1-6; Zs 50; Lk 18,9-14 23. hétfő (Mongrovejói Szent Turibiusz) Iz 65,17-21; Zs 29; Jn 4,43-54 25. szerda: URUNK MEGTESTESÜLÉSÉNEK HÍRÜLADÁSA (főünnep) (Szent Izsák) Iz 7,10-14; Zs 39; Zsid 10,4-10; Lk 1,26-38 27. péntek (Szent Rupert) Bölcs 2,1a.12-22; Zs 33; Jn 7,1-2.10.25-30 30. hétfő (Climacus Szent János) Dán 13,1-9.15-17.19-30.33-62; Zs 22; Jn 8,1-11 31. kedd (Szent Ámosz, Szent Benjamin) Szám 21,4-9; Zs 101; Jn 8,21-30
ApCsel 1,1-11; Zs 46; Ef 1,17-23; Mk 16,15-20
2009. május 1. péntek (Szent József, a munkás, Szent Zsigmond, Szent Jeremiás) ApCsel 9,1-20; Zs 116; Jn 6,52-59 2. szombat: SZENT ATANÁZ ApCsel 9,31-42; Zs 115; Jn 6,60-69 3. vasárnap: HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA (SZENT FÜLÖP ÉS JAKAB APOSTOLOK) ApCsel 4,8-12; Zs 117; 1Jn 3,1-2; Jn 10,11-18 4. hétfő (Szent Flórián, Szent Guidó) ApCsel 11,1-18; Zs 41-42; Jn 10,1-10 7. csütörtök (Boldog Gizella, Szent Notker) ApCsel 13,13-25; Zs 88,2-27; Jn 13,16-20 9. szombat (Boldog Gerhardinger Mária Terézia) ApCsel 13,44-52; Zs 97; Jn 14,7-14 10. vasárnap: HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA (Szent Jób) ApCsel 9,26-31; Zs 21,26-32; 1Jn 3,18-24; Jn 15,1-8 11. hétfő (Szent Odó, Majolusz, Odiló és Hugó cluny-i apátok, B. Salkaházi Sára) ApCsel 14,5-18; Zs 113B; Jn 14,21-26 12. kedd (Szent Néreusz és Szent Achilleusz, Szent Pongrác) ApCsel 14,19-28; Zs 144; Jn 14,27-31a 13. szerda (Szent Szerváciusz, Bogner Mária Margit) ApCsel 15,1-6; Zs 121; Jn 15,1-8 15. péntek (Szent Pachómiusz apát, Szent Zsófia) ApCsel 15,22-31; Zs 56; Jn 15,12-17 16. szombat (Nepomuki Szent János) ApCsel 16,1-10; Zs 99; Jn 15,18-21 17. vasárnap: HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA (Baylon Szent Paszkál) ApCsel 10,25-26.34-35.44-48; Zs 97; 1Jn 4,7-10; Jn 15,9-17 18. hétfő (Szent I.János pápa, Szent Erik) ApCsel 16,11-15; Zs 149; Jn 15,26 - 16,4 19. kedd (Szent Celesztin pápa majd remete, Szent Alkuin) ApCsel 16,22-34; Zs 137; Jn 16,5-11 20. szerda (Sziénai Szent Bernardin) ApCsel 17,15.22 - 18,1; Zs 148; Jn 16,12-15 22. péntek (Szent Rita) ApCsel 18,9-18; Zs 46; Jn 16,20-23a 23. szombat (Boldog Apor Vilmos, Szent Dezső) ApCsel 18,23-28; Zs 46; Jn 16,23b-28 24. vasárnap: URUNK MENNYBEMENETELE (SZŰZ MÁRIA, A KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE, Lerini Szent Vince)
24. péntek (Szent György, Sigmaringeni Szent Fidél) ApCsel 5,34-42; Zs 26; Jn 6,1-15 25. szombat: SZENT MÁRK EVANGÉLISTA (ünnep) (Szent Ervin) 1Pét 5,5b-14; Zs 88,2-17; Mk 16,15-20 26. vasárnap: HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA (Szent Anaklét, Szent Radbert) ApCsel 3,13-15.17-19; Zs 4; 1Jn 2,1-5a; Lk 24,35-48 27. hétfő (Szent Zita) ApCsel 6,8-15; Zs 118,23-30; Jn 6,22-29 28. kedd (Chanel Szent Péter, Szent Teodóra, Grignon Szent Lajos) ApCsel 7,51 - 8,1a; Zs 30; Jn 6,30-35 29. szerda: SZIÉNAI SZENT KATALIN (ünnep) 1Jn 1,5 - 2,2; Zs 102; Mt 11,25-30 vagy Mt 25,1-13 30. csütörtök (Szent V.Piusz, Takashi Nagai) ApCsel 8,26-40; Zs 65; Jn 6,44-51
Liturgikus naptár Róbert atya úti beszámolója
Z ARÁNDOKLAT SZENT PÁL ÉVÉBEN
XVII. Benedek pápa a 2008-as évet „Szent Pál év”-nek nyilvánította. A Szentatya abból a meggondolásból indult ki, hogy a biblikus tudósok Kr. u. 8-ra teszik Szent Pál születésének legvalószínűbb évét és a 2000 éves évforduló követeli a kereszténység leghatásosabb apostolára való emlékezést. A jeles évforduló alkalmából világszerte megindultak a zarándoklatok azokra a helyekre, amelyek a Nemzetek Apostolának missziós állomásai voltak. A magyarországi egyházmegyékben 2008 szeptemberére lett meghirdetve a papi zarándoklat. Az Angyalföldi Plébánia Képviselő-testületének és a hívek jóvoltából aranymisés ajándékként részt vehettem ezen az utazáson. Két püspök, 32 magyar pap és 10 plébániai világi munkatárs társaságában végig járhattam azokat a helyeket, amelyeken Szent Pál 2. missziós körútján hirdette az evangéliumot Görögországban. Szentföldi utazásom után ez a zarándokút volt életem legmélyebb vallási élménye. Dr. Gyürki László körmendi plébános úr, egykori szemináriumi kispap társam lelki irányítása és szakszerű vezetése különösen is elmélyültté tette az utat. Ő a biblikus professzor hozzáértésével és a népszerű lelkipásztor lelkes magyarázatával olyan atmoszférát teremtett az egy hetes zarándoklat alatt, hogy szinte megelevenedett előttünk az Apostol élete. Ő maga rövid, szemléletes úti beszámolóban kiváló módon ötvözte a 2000 évvel ezelőtti eseményeket, az idegenforgalmi nevezetességeket és az egyéni élményeket. Amikor kértem engedélyét, hogy helyi egyházközségi lapunkban közkinccsé tegyem írását, mosolyogva mondta: „Kitüntetésnek veszem!”. Magam is átelmélkedve összefoglalását, újból átéltem a közös élményeket és még egyszer megköszönve az egyházközségnek papi jubileumomra tartogatott figyelmességét, szeretettel kínálom olvasásra a szemléletes írást: Róbert atya A zarándoklat első állomása Pál apostol európai missziójának első helyszíne, az ókori Neapolisz, a mai Kavala volt. - Az apostolnak egy látomásában megjelent egy macedón férfi, aki kérlelte őt: „Jöjj át Macedóniába, és segíts rajtunk!" Pál késedelem nélkül útra kelt, és két nap alatt áthajózott Európa földjére. Kavalában, az ortodoxok Szent Miklós-templománál egy kör jelzi, hogy Szent Pál itt lépett Európa földjére. Neapoliszból a híres Via Egnatia úton indult tovább a mintegy tizennégy kilométerre lévő Filippibe, és itt alapította meg Európa első egyházközségét, amely mindig is a legközelebb állt a szívéhez. A Krenidesz pataknál találkozott Pál az első hívekkel: Lídia és még néhány asszony alkotta az első európai egyházközséget. A pataknál egy ortodox templom épült Lídia tiszteletére. - Ma hatalmas romterületet talál Filippiben a zarándok. A bizánci korban két hatalmas bazilika épült, ezeknek is csak a romjai láthatók már. Sétáltunk a fórumon, majd felkerestük Pál apostol börtönét is. Ezután követtük az apostolt következő állomására, a Filippitől százötven kilométer távolságra lévő, milliós nagyvárosba, Tesszalonikába. Pál világosan látta, hogy a nagy városokat kell elsősorban felkeresnie, és azokból majd elterjed az evangélium a környék többi településére is. A helybeli zsidók vádaskodása miatt azonban hamarosan elhagyta a várost, az ott alakult keresztény közösséget, Timóteus és Szilás azonban Tesszalonikában maradt. - Pál korából származó emlé-
***
3
keket ma már nem találunk a városban. Felkerestük Galerius diadalívét és mauzóleumát, amelyek még nem álltak az apostol idejében. Az Ajiosz Dimitriosz- bazilika a város védőszentje, Szent Demetriosz vértanúsága helyén épült - falai között évszázadok történelme érinti meg a zarándokot. Az apostol útját követve jutottunk el Bereába, a mai Veriába. Pál eredményesen hirdette itt az evangéliumot, és a bereai közösség szívesen fogadta - erre utal a szép emlékhely is. Az apostolnak azonban ennek ellenére nem volt sokáig maradása, mert az utána érkező zsidózók itt is zavargást szítottak ellene. Bereából az apostol Athénbe indult, mi azonban tettünk egy kitérőt a Meteorák vidékére összefoglaló elnevezése ez a gigantikus, torony és csipke alakú, több száz méter magas különálló szikláknak. Egyes barlangjait, majd a csúcsokat is a XI. század óta ortodox szerzetesek foglalták el. A legnagyobb sziklán 1344-ben építették a máig legnagyobb kolostort, négyszáz méterrel Kalambaka városka fölött. Mi ezt a Nagy Meteorát látogattuk meg. A főtemplomot, amelyet Krisztus színeváltozásának szenteltek, negyvenkét méter hosszú, nyolcszögletű kupola fedi. Nagyon szép az Istenanya ikonja, a Színeváltozás freskója, s valamennyi falfestmény, amelyek Krisztus szenvedését, a szentek vértanúságát, az első ökumenikus zsinatot s az ortodox szenteket ábrázolják. Az Athénba vezető úton a Thermopülai szorosban idegenvezetőnk a görög hősökről, a hazaszeretet és az önfeláldozás nagyjairól szólt, akik az emlékmű felirata szerint is „megcselekedték, amit megkövetelt a haza". Az apostol körüljárt a bálványokkal teli városban, és vitatkozott a filozófusokkal. Nagyszerűen felépített beszédével nem ért el eredményt, elhallgattatták, sőt kinevették. Csak néhányan csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes egy Damarisz nevű asszony... - tájékoztat Pál apostol athéni működéséről az Apostolok cselekedetei. - A mai négymilliós város Szent Dénes-katedrálisában hosszabban elmélkedtünk Pál athéni missziójáról, amely apostoli működésének fénypontja és mélypontja volt egyszerre. Különösen fontos tanulságokat tartalmaz ez az eseménysor a mai papok számára is: az igehirdetés során el kell viselni a kudarcot is. Athéni sétánkon fölkerestük az Areopágosz szikláját, ahol bronztáblán olvasható az apostol beszéde. Az Akropoliszon idegenvezetőnk ismertette az ott található nevezetességeket: ezeket Pál még a maga ékességében láthatta. Az agórán járva lélekben mi is találkozhattunk Pállal, aki ezeken a köveken járva vitatkozott. A kultúra városából „félve és remegve" indult tovább az apostol a mintegy ötven kilométerre fekvő Korinthoszba, a „két tenger kikötőjébe", a pénz, a kereskedelem városába. Akkor még nem volt meg az isztmoszi csatorna, amely ma összeköti a Korinthoszi és a Szaronikósz-öbölt, ezért egy kikövezett úton, a „diolkoszon" vontatták át a hajókat egyik kikötőből a másikba. - Éjjeli látomásban az Úr bátorította Pált: „Ne félj, csak beszélj és ne hallgass, mert én veled vagyok. Senki sem fog hozzád nyúlni, hogy ártson neked, mert sok népem van ebben a városban." Az apostol változtatott igehirdető módszerén is, amivel kapcsolatban ezt írta korinthoszi híveinek: „Én is, amikor hozzátok mentem, testvérek, nem a beszéd vagy a bölcsesség fölényével mentem, hogy hirdessem nektek Isten titkát. Mert nem akartam másról tudni köztetek, mint Jézus Krisztusról, a megfeszítettről." Ebben a bűnös városban Pál eredményesen hirdette az evangéliumot. Korinthoszt a rómaiak Krisztus előtt 146-ban lerombolták, de száz év múlva Julius Caesar újjáépítette. Pál ebbe a második Korinthoszba érkezett. Az első város Apollo - templomának harmincnyolc dór oszlopából mindössze hét oszlop maradt meg. Az apostol is csak ezeket láthatta. A romok között járva gondolhattunk arra, hogy a városnak huszonhárom temploma, három színháza, öt fedett piactere, számos bírósági épülete és gimnáziuma (sportpályája) volt. Megálltunk azon a helyen, ahol a helybeli zsidók Pált bevádolták Gallio prokonzul előtt, aki azonban elkergette a vá4
daskodókat. Pál tizennyolc hónapig maradt Korinthoszban. Később, harmadik apostoli útján négy levelet is írt az itteni közösségnek, amelyekből láthatjuk a korinthoszi egyház életét, problémáit egyaránt. Korinthoszban írta levelét a rómaiakhoz. Korinthosz romjai között járva felidéztük a számukra írt híres „szeretethimnuszt" is. Tovább utazva Mükénébe az oroszlánkapun át jutottunk be az ásatási területre. A Fellegvár romjai között - Schliemann, a romantikus lelkű régész nyomdokain - a mitológia és a történelmi valóság lenyűgöző és meghökkentő találkozásának lehettünk tanúi. Epidauroszban megcsodáltuk az épségben maradt színházat, melynek páratlan akusztikáját magunk is kipróbáltuk a Boldogasszony Anyánk kezdetű egykori nemzeti himnuszunk eléneklésével. Szentmisénk ezen a napon az újkori Görögország első fővárosában, Napflionban volt. A templom eredetileg török mecset volt, kriptájában pedig a görög szabadságharcban elesett katonákat temették el. Holland domonkos atya és egy magyar sekrestyés fogadott minket nagy szeretettel. Görögországban még egy jelentős helyet kerestünk fel, a delfi jósdát. Bulgárián keresztül vezetett utunk hazafelé, ahol felkerestük a rilai kolostort, melyet a bolgárok legnagyobb szentje, Rilai Szent János (876-946) alapított. Az egykori nemes úr bolgár Szent Ferencként a vitézi és udvari élet helyett a remeteséget választotta. „A Szentföld Isten Fia megtestesülésének és megváltásának helyét jelenti. Szent Pál nyomába lépve azonban feltárul előttünk Jézus jelenléte a világban, és az egyház által a történelemben" - Kránitz Mihály professzor az apostol törökországi nyomait járva mondta ezt, de mi is ugyanezt éreztük görög földön zarándokolva. Bizonyos szempontból hasonló helyzetben vagyunk, mint az első keresztények, akik kisebbségben éltek, s ez bennünket is arra kötelez, hogy Szent Pál évében, az apostol leveleinek olvasásával vagy missziós munkaterületének felkeresésével még tudatosabban éljük meg a mindennapokban egy változó kulturális valóságban keresztény hivatásunkat. Gyürki László
Elmélkedés
A VALLÁS ÉS AZ ERKÖLCS KAPCSOLATA: (A tíz parancs) Nagyon sok embert távol tart a vallásosságtól az, hogy úgy érzi, ha ő vallásos ember lesz, akkor eleve el kell fogadnia egy erkölcsi kódexet. Átgondolás nélkül kell szabályokat betartania, mert egy bizonyos könyvben ezt megírták 2000 évvel ezelőtt. Sokan azt mondják, hogy kiskorú emberek viselkednek így, („apu azt mondta, hogy nem szabad, ezért nem csináljuk”.) A felnőtt ember maga átgondolja, a lelkiismeretére hallgat, aszerint él. Ezt a fajta kritikát Kant fogalmazta meg legélesebben, aki azt mondta, hogy a vallásos ember heteronóm (= más törvényű) erkölcs szerint él. Kívülről kapja, olvassa törvényeket és aszerint viselkedik. Nem azért teszi meg a jót, mert meg van győződve róla, hogy jó, hanem mert egy külső tekintély parancsolja. Kant szerint ha csak azért tart be egy erkölcsi normát, mert elő van írva, akkor ez igazából nem erényes cselekedet, hanem egy kiskorú ember engedelmessége. Az embernek autonóm (= ön törvényű) módon kell élnie, akkor igazán erkölcsös az ember, ha önmaga a törvénye, a saját maga lelkiismeretében felismeri az értékeket és azokat követi. Ez a lázadás aztán egészen radikális formákat is öltött. Nietzsche pl. azt mondta, hogy az Istent meg kell ölni ahhoz, hogy az ember ember lehessen, szabad lehessen. Nincs szükség atyáskodó tekintélyekre. Az embernek az önmegvalósításához szabadulnia kell a vallástól. 5
Mit lehet erre válaszolni? Először is ezek a Bibliában is megtalálható erkölcsi elvek nem olyan egyértelműen kívülről jönnek. Ős idők óta az ember lelkében megszólaló parancsok. Az ember ősi, kiolthatatlan igénye az, hogy szépen, eszményi módon éljen. Nem kívülről kényszerítették az emberiségre, hogy a 10 parancsolat törvényei minden jelenlegi civilizált ország jogrendjének alapját képezik. Ez azért van így, mert úgy érzi minden ember, hogy ezek a törvények az evidencia erejével hatnak; valóban így emberhez méltó és szép az élet. Ha viszont úgy nézzük, hogy nem kívülről jöttek ezek a szabályok, akkor felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben állítható, hogy ezek a több ezer éve megfogalmazott törvények valóban az örök isteni törvényeket tükrözik. Sokan mondják pl. manapság, hogy a házasság intézménye meghaladott dolog; sokáig így élt az ember, amíg volt a patriarchális család, amikor fontos volt együtt maradni, sok gyerek volt. De manapság az emberiség túllépett ezen. Tehát állíthatjuk-e, hogy ezek a törvények, amiket az emberek megfogalmaztak, azok valóban az abszolút, objektív, örök törvények megfogalmazásai? Igazak-e, örök érvényűek-e? Ez egy rendkívül aktuális kérdés. A Veritatis Splendor enciklika, ami az erkölcsi igazságoknak az objektivitását és az erényét védi, tulajdonképpen erre a kételyre reagál, amit manapság nagyon sokan gondolnak: minden erkölcsi elv relatív, valaha egy társadalom így érezte, látta, ez volt a jó, de manapság más világ van, más értékeket vallunk. E mögött a kérdés mögött az húzódik meg, hogy megismerhető-e egyáltalán az objektív valóság. Kant filozófiájában minden ismeret relatív és szubjektív. Csak olyannak tudom látni a világot, amilyen én vagyok, amilyennek az én sémáim. Éppen ezért az objektív, örök igazságra nem tud az ember eljutni. Ebből következik az erkölcsi relativizmus. Ezt a helyzetet próbálja felülmúlni Heidegger filozófiája, aki azt mondja, hogy az igazság alap sémája nem az alany és a tárgy közötti megegyezés. Nem kellene az igazságot a tárgyilagosságra szűkíteni, hanem ami szubjektív, az is része az igazságnak. Az sem rosszabb, mint az objektív. A filozófia történetének eddigi nagy bűne a ’lét-feledés’, a lét széthasítása alanyra és tárgyra. Szétszabdalták azt, ami eredendően EGY. Az igazság nem annyira alany és tárgy megfelelése, hanem sokkal inkább az az esemény, amikor a létezés megnyilvánul. Ez egy görög szó etimológiájára utal: alétheia – igazság görögül azt jelenti: nem elrejtettség, feltárulás. Amikor a lepel lehullik valamiről, feltárul a valóság mélysége. Az igazság kinyilatkoztatás szerű pillanat. És az a hely, ahol a létezés leginkább feltárja önmagát, az pontosan az ember, a szubjektum. Az embert éppen ezért nevezi el Heidegger így: Da-sein - ’itt-lét’. Az ember az, akiben a létezés itt van, megjelenik, beszél. Azt akarja ezzel állítani, hogy a legobjektívebb valóság ott tapasztalható meg, ahol a legszubjektívebb az ember, tehát itt belül, magunkban. Ami legszubjektívebb igazságunk, az tárja fel az objektív valóság legmélyét. Ez az a különleges hely, ahol az objektív örök igazság leginkább beszélni tud. Nyilvánvalóan nem minden ember, csak azok az emberek, akik hiteles, autentikus módon léteznek, akik nem csak úgy fecsegnek, beszélnek arról, hogy „-Szép az idő! Hogy van a kedves feleséged? Viszontlátásra!” Nem azt mondják, amit mondani szokás, azt teszik, amit az emberek tenni szoktak, hanem akik felismerik a létüknek az egyedi, megismételhetetlen lehetőségét. Szemben a halállal felvállalják azt, hogy kimondják a lelkük mélyén levő titkot, vagyis a kincset előhozzák, ami bennük van. Megtegyék az életük nagy döntését. Ezekben az emberekben a lét beszél, az igazság megnyilvánul. Éppen ezért Heidegger keresi a múltban azokat az embereket és azokat a pillanatokat, amikor a létezés megszólalt és ezeket értelmezi. Szerinte az emberiség legnagyobb írásműveit, eseményeit, költeményeit kell kutatni ahhoz, hogy az ember az objektív igazságot megsejtse.
szünk, hogy az örök objektív létezés, az Isten pontosan az emberben szólalt meg. Az emberiség legnagyobb pillanatait, a kinyilatkoztatás pillanatait kell kutatni ahhoz, hogy ezt az örök igazságot megismerjük. Mi abban hiszünk, hogy ezek a pillanatok, akkor is, ha végesek – nyilvánvaló, hogy Mózes és későbbi írástudók, akik hagyományozták a törvényeket a maguk korlátival fogalmazták meg, mégis az örök igazságot tudták gyarló emberi szavakba önteni. A kereszténység így értelmezi a kinyilatkoztatást: az örök igazság, az Isten, a történelemben véges emberi közvetítőkön és eseményeken keresztül nyilatkozik meg. Tehát a szubjektíven megfogalmazott emberi szavakban, a Bibliában, az örök Isten törvényei és igazsága ismerhető fel. A tíz parancs mögött tehát egy nagy kinyilatkoztatás, a történelem egy nagy eseménye van, Isten feltárulkozása: a kivonulás eseménye. A tíz parancs és a kivonulás: bensőségesen összetartozó események. A kivonulást élményéből fogalmazza meg ilyen tisztán Izrael az erkölcsi elveket. Döntő fordulat Izrael életében, amikor megtapasztalják azt az Istent, akinek az utolsó rabszolga is végtelenül fontos. Isten azt mondja: „Izrael az én elsőszülött fiam”. Innen születnek meg ezek a tiszta erkölcsi elvek: „Ne ölj, mert mindenkinek az élete szent. Ne lopj, mert mindenkinek a tulajdona szent. Ne törj házasságot, mert mindenkinek a házassága szent”. A Biblia ilyen tiszta és gyökeresen új Istentapasztalatból eredezteti ezeket az erkölcsi elveket. Azért vallja a kereszténység, hogy az erkölcsi élet lényege a szeretet, mert hiszünk abban, hogy a világ mögött egy szerető Isten rejtőzik. Ő alkotta, Őhozzá kell hasonlónak lennünk. Dr. Székely János püspök
Közös élményeink
SZILVESZTER A BÉKE TÉREN 2008. december 31. Bár elvileg minden évben kétszer van Szilveszter, mégis jól tudjuk, hogy ez egy különleges alkalom, ami gyakorlatilag minden évben csak egyszer van. Egy este, és egy újabb alkalom, hogy keressünk valami kifogást, fiatal létünkre miért nem a templomban vagyunk. Ott ugyanis 2008 utolsó estéjén is minden érdeklődőt szeretettel vártak a szervezők egy remek szórakozásra. Inkább szóra se méltassuk azokat, akik otthon punnyadtak, sokkal jobban jártak azok, akik kibírták a hosszú utat a házuktól a plébániáig és a megszervezett programra bízták magukat. Ezúttal én is így tettem. Mikor megérkeztem szép díszítés és sok-sok virsli fogadott. Bár én már ezzel ellettem volna reggelig, az izgalmas rész csak ezután kezdődött. Néhány bemelegítő-ismerkedő játék után csapatokba osztódtunk és megkezdődött a vérre menő küzdelem a csapattagok között. A legkülönfélébb versenyszámokban kellett a csapattagoknak - vagy olykor az egész csapatnak - bizonyítania, hogy ők érdemlik a legmagasabb pontszámot. A feladatokat nem részletezném, nehogy valaki emiatt döntsön úgy, hogy jövőre se jön, de annyit elárulok, hogy nem csak ész és ügyesség kellett, hanem olykor kellő bátorság, színészi tehetség, és még több bátorság. Éjfélkor Szentmisén vettünk részt, majd utána közösen koccintottunk. Miután kiürültek a pezsgőspoharak, még egy végső nagy hajrában minden csapat megpróbálta leelőzni a többieket. Az éjszaka hátralévő részében táncolni lehetett az egyik teremben, míg a másikban beszélgetni, illetve a terem csöndesebb részében kialakult egy zombi-részleg is, ahol a fáradtak dőltek ki és tették el magukat 2009-re. Már most hirdetnénk, hogy idén is lesz Szilveszter, így nyugodtan be lehet írni a naptárba! jan
Ez a fajta látásmód rendkívül közel áll a keresztény világnézethez, hisz mi is abban hi6
7
JANUÁRI KIRÁNDULÁS 2009. január 24. A Parlament előtt találkoztunk. Amikor bementünk, először átvizsgáltak bennünket, át kellett menni egy mágneses kapun. Az idegenvezető megmutatta a termeket, folyosókat, a hatalmas lépcsősorokat. Néhány terem előtt szivartartókat láthattunk, amik a szivarok tárolására szolgáltak, amig a gazdájuk egy tárgyaláson vett részt. Most már ezeket nem használják, mert az épületben tilos a dohányozás. Mikor a kupola alatt álltunk és a koronázási ékszereket néztük, odavonult két katona és őrséget álltak. Továbbmenve egy olyan terembe értünk, ahol kézzel szőtt kék szőnyeg volt. Ezután véget is ért ez a rövid látogatás és indulhattunk haza. Zsuzska
FARSANG A BÉKE TÉREN 2009. február 14. Gyerekfarsang A gyerekfarsang idén Noé bárkájáról szólt. Ugyanis a gyerekeknek nem volt kötelező jelmezben megjelenni, hanem saját kezűleg készíthették el a különböző, szebbnél-szebb álarcokat. Volt, aki tigris-, oroszlán-, párducjelmezt készített, de még pillangót, pókot, és malacot is láthattunk. A táncházi mulatság előtt bemelegítésképpen székes játékot játszottunk, majd egy kis szünet után kezdődött a dínom-dánom. Amikor a táncban elfáradtuk, mindenki a maga kedvére ehetett és ihatott. A következő játék nagyon nehéznek tűnt, mégis hamar túl voltunk rajta. Mindenkinek be kötöttük a szemét, és rengeteg kicsi állatot kellett az özönvíz elől megmenteniük. De csakis úgy tehették be az állatokat a bárkába, ha kitalálták, hogy milyen fajta volt. Szerencsére minden állat megmenekült. (szegény növények...☺) Ennek örömére Laci atya a tombolákat is kihúzta a cukorkás porcelán tálból. Sok értékes nyeremény talált gazdára. Végül mindenki elmondta, hogy az általa készített állat milyen különleges képességgel rendelkezik, milyen mesében szerepel, hány lába van. Jövőre valószinűleg nem Noé bárkája lesz a téma, de bizonyára sok izgalmas meglepetés vár mindenkit. Gyertek el minél többen! Katy & Davv Felnőttek farsangja Február 14-ére esett az idén, a Béke tériek farsangi mulatsága. A Rokolya utcában 19 órakor kezdett a jókedvű társaság gyülekezni. Férfiak elegánsan felöltözve jelentek meg, hölgyek, lányok csinosan. Az estet Bella Peti és Barátai kezdték felmelegíteni, népzenei táncházzal. A tánc jól ment, mindaddig, míg a feladat a sima körbemenetelés volt. Ám amint próbálkoztak „volna” belénk nevelni néhány bonyolultabb tánclépést is, zátonyra futott a próbálkozás. Na jó, néhány őstehetség kivételével. Viszont a hangulat igazán kezdett felszabadulni, és a táncház végére, a gyomrunk is 8
kellően leapadt. Azonban nem volt hiány finom szendvicsekből, sütikből és szomjunk oltására üdítő is akadt bőven. Kis pihenés gyanánt két csapatra osztódtunk, és vetélkedő volt melyet Vica nagy gonddal és kellő nehézséggel állított össze. Talán túlságosa is nehézre, mert Laci atya és Róbert atya segítsége nélkül lett volna jó pár megválaszolatlan kérdés Szent László életútját illetően. Végül is mindkét csapat nyert egy nagy adag ismeretanyagot. A farsang második részében egy kedves Béke-téri társunk Lukács Sanyi szolgáltatta a szalonzenét. Ropta mindenki a táncot, talán jobb is, hogy nem volt közöttünk hivatásos versenytáncos, mert hát finoman szólva mindenki azt táncolta ami neki jól ment: ki „rokit”, ki tangót, ki slowfoxot, ki rumbát, ki cha-cha-chát, ki angol és volt aki bécsi keringőt, nem számított a zene valódi üteme. Míg zenészünk pihent, Balázs és Regina, nagy lelkesedéssel és páratlan skót hangulatban tanítottak egy skót táncot. Nagy volt itt is a tudásvágy, a kezdetekben ment mindenki mindenfelé, a végére azonban összeállt a kép, és ők, nyugtázhatták tánctanításuk eredményét, mely az est legnagyobb eredménye volt. Fiataljaink igazán kitettek magukért, bár nem voltak felelősek a jó hangulatért, megteremtették jókedvükkel, vidámságukkal, fáradhatatlanságukkal, közvetlenségükkel. Köszönjük a szervezőknek a lehetőséget, hogy egy ilyen kellemes estével, lehetővé tették számunkra a farsang megünneplését. B.R.
Jegyzőkönyv mely készült a Budapest-Angyalföld – Szent László plébánia képviselő-testületi ülésén 2009. január 19. (aktuális részletek) Dr. Hajnal Róbert plébános felidézte a képviselő-testület célját és értelmét, hiszen az eddig több esetben éjszakába nyúló viták nem egyszer parttalannak tűntek. Strukturális változásokra van tehát szükség, ezért kell mindenek előtt a testület eredeti célját és értelmét felidézni. A második, konkrét teendő, hogy a különböző bizottságok (Lelkipásztori, ezen belül liturgikus, hitoktatási, családgondozási, karitatív, illetve Gazdasági, ezen belül vezető gondnokság, könyvelés, temetkezési gondnokság) már a gyűlés előtt foglalják össze mondandójukat, melyekre öt perc körüli hozzászólást kaphatnak a tagok. (A témák előkészítés utáni közlésének módszerét már jelen gyűlésen is alkalmaztuk, mint később kiderült nagy egyetértéssel és sikerrel!) Lelkipásztori ügyek (…) » Véssey Tibor kezdeményezésére a képviselő-testület megszavazta, hogy jövőre a roráté misék ne csak heti két alkalommal legyenek, hanem a teljes héten december 23-ig. » Mohay Miklós karnagy beszámolójában elmondta, hogy a szűkös anyagi források miatt 2008ban nehéz volt helyt állnia az énekkarnak. Ennek ellenére a következő halottak esti szertartáson elő kívánnak adni egy különleges requiemet, melyet Mozart kortársa, Joseph Haydn testvére, Michael Haydn írt. Ennek kapcsán több újabb ötlet hangzott el, melyet a Lelkipásztori Bizottság később újra tárgyal. » Május 3. vagy 4. vasárnapján templomunkban újra bérmálás lesz. Felnőttek részére külön hittan csoport indul! » A nagy létszám és egyéb pedagógiai okok miatt különvált az óvodások és az első és második osztályosok hittanórája. Az óvodásokat továbbra is Hell Gabriella tanítja, míg az első és második osztályosokat Laci atya. 9
Gazdasági ügyek Pollákné Véssey Éva könyvelő ismertette 2008-as év főbb könyvelési adatait, és a 2009-es terveket. Ennek tükrében: » A 2008-as év gazdasági szempontból valamelyest jobban alakult, mint arra előzőleg számítottunk, elsősorban az önkéntes egyházi hozzájárulás növekedésének köszönhetően. Ez a bevétel azonban még mindig elmarad a várttól. Javaslatként elhangzott, hogy minden hónap 2 vasárnapján a szentmisék után lehetőséget biztosítunk a hívek számára, hogy akár készpénzben, akár csekken, akár elektronikus átutalás formájában fizethessék be az Önkéntes Egyházi Hozzájárulást. Ennek és más ötletnek a kidolgozására a Gazdasági bizottságot kértük fel akinek a későbbiekben pontosított módon további bevétel növelésre kell törekednie. » A tervezett kiadásokhoz plusz (nem várt) –legalább– 400.000 Ft-ot kell biztosítani az orgona fenntartására. 2008. szeptember 15-től a Szent László utcai kápolna kiadása sajnálatos módon megszűnt. » Minél előbb új bérlőt kell találnunk, mert rezsi és egyéb költségeink fedezése csak így lehetséges. Szolnoki János kérdésére Török László atya elmondta, hogy 2008-ban közösségi progra» mokra több pénz jutott, mint korábban és reményeink szerint 2009-ben ez a tendencia tovább tartható. Elkészült az urnatemető új szárnya! Rövid vita után a Török László atya által kidolgozott két » árkategória közül a másodikat szavazta meg a testület. (Megjegyzendő, hogy az árak 2003 óta változatlanok voltak). Az új kegyeleti hely egyik nagy előnye, hogy 6, 7, 8, sőt 10 személyes urnák vásárlására is lehetőség nyílik. Az urnafülkék nem kerülnek a vásárló tulajdonába, hanem húsz évente - ingyenesen - meg kell újítani a bérleti viszonyt. Az új urnafülke-szárnyat február 1-én nyitottuk meg. Mohay Miklós felszólalásában kérte a szentélyben és közelében szétszórtan elhelyezkedő » zöld „pártházi székek” eltávolítását. Török László atya javaslatára ezek a lépcsőházba kerülve várakozó székekként funkcionálnak. Személyi változások következtében újabb tagok felvételével szeretnénk feltölteni a képviselő-testület tagságát. A jelöltek listájának összeállítása megtörtént, az érintettek hamarosan felkérést kapnak Dr. Hajnal Róbert plébános atyától. »
Hirdetés
ÖNKÉNTES EGYHÁZI HOZZÁJÁRULÁS Kedves Testvérek! Amikor 1950-ben az apácákat és a szerzeteseket elhurcolták, a jászberényi zárdába zsúfolták őket. A cél az volt, hogy a 8000 szerzetest Szibériába szállítják. Napokig étlen, szomjan, embertelen körülmények között sínylődtek. Az egyszerű hívek kis kosarakba csomagolt élelemmel indultak segítségükre. Az Ávós tiszt üvöltözött velük: „Menjenek haza! Majd az Egyház gondoskodik róluk!” Egy fejkendős falusi asszony visszaválaszolt: „Csakhogy az Egyház: mi vagyunk!” Testvérek! A Zsinat óta különösen is tudatosult a hívekben, hogy az egyházat nem a püspökök és a papok alkotják csupán, hanem Isten szent népe együtt. Az egyház elsődleges célja az evangélium hirdetése és az emberek üdvösségének szolgálata. Ez lelki feladat. 10
De mint minden közösségnek céljai eléréséhez szüksége van intézményekre is. Felépít templomokat, plébánia épületeket, szervez közösségi programokat, működtet szociális akciókat. Ezek fenntartása valamennyiünkre hárul. Anyagi szempontból is. Az egyes egyházközségek ma földre, vagyonra, állami támogatásra nem támaszkodhatnak. Önkéntes hozzájárulásukkal az Egyház tagjai segítik. Hivatalosan két anyagi forrás működik: a perselypénz és az ún. „önkéntes egyházi hozzájárulás” /régen egyházi adónak nevezték/. Az altemplomi Kegyeleti Helyen megváltott sírhelyekért juttatott adomány is ezt a célt szolgálja. A PERSELYPÉNZ főként a templom szükségleteit fedezi. Az EGYHÁZI HOZZÁJÁRULÁS pedig az Egyházközségnek, mint intézménynek kiadásait. Személyi kiadások: papok, munkatársak kisegítők ellátását. Dologi kiadások: közüzemi befizetések, felszerelések. Közösségi programokhoz való hozzájárulások: kirándulások, zarándoklatok, lelkigyakorlatok, nyári táborok. E fölött az egyházközség Képviselő-testülete őrködik. Évenként az előre látható forrásokból Költségvetést készít, év végén a Zárszámadást ellenőrzi. Régebben a Püspöki Kar kérte, hogy a havi jövedelem 0,5%-át juttassák el a Hívek az egyházközséghez. Most a megemelkedett árak miatt nagy tisztelettel kéri, hogy akik be tudják iktatni kiadásaik közé, azok jövedelmük 1%-val járuljanak hozzá az egyházközség fenntartásához. A hozzájárulás lehetőségei: 1. 2. 3. 4.
5.
Pénzbeszedő munkatársunk készséggel felkeresi lakásukon és ott átveszi évenként egyszer, vagy megbeszélés szerint többször. Az Egyházközség Bankszámlaszámára rendszeresen átutalhatják. Sárga csekkeket tudunk kézbe adni és azt postán feladják. Ezentúl minden hónap második vasárnapján a szentmisék után a templom végében pénzbeszedő munkatársunk Elismervény ellenében készpénzben átveszi. Most, a mise után is van erre lehetőség. Aki más időpontban szeretné hozzájárulását megtenni, bármelyik mise után a sekrestyében, vagy a hivatalos időben, az irodában továbbra is eszközölheti.
Kedves Testvérek! Ismerve a Hívek jelenlegi anyagi helyzetét az Egyházközség Vezető Testülete nehéz szívvel hozza a Hívek tudomására gondjait, de úgy érzi, nem szabad anyagi okok miatt leépíteni az eddigi lelki szolgáltatásokat Bízunk a Hívek nagylelkű találékonyságában. Kérjük azon Híveink támogatását is, akik a közelmúltban költöztek Plébániánk területére. Szent Pál szava: „Mindenki úgy adjon, amint szívében elhatározta. Az Úr elég hatalmas ahhoz, hogy gazdagon viszonozza nagylelkűségeteket”. Laci atya
KEGYELETI HELY 2009. február 1-től templomunk kegyeleti helyének egy részét nyitottuk meg, ahol két teremben több száz urnafülkét kínálunk az egyszemélyestől a tízszemélyesig. Az új világos és ablakkal ellátott termekben a már megszokott tisztasággal és renddel fogadjuk és őrizzük azokat, akik kívánják meglelni végső nyughelyüket és hozzátartozóikat. A leglényegesebb változtatás, hogy ezen a helyen is véglegesen temetjük el az elhunytat, de 20 évente újra kell érvényesíteni. Ezt teljesen ingyenesen bárki megteheti, aki látogatja a sírt. Amennyiben ezt mégsem teszik, akkor az elhunytat egy templomi díszsírhelyre tesszük, ahol természetesen bárki meg tudja látogatni, és kegyeletét kifejezetni. 11
A régi fülkéket kedvezményes áron kínáljuk, és az adminisztráció megkönnyítése érdekében ezeket nem kellene 20 évente érvényesíteni. Az új fülkék esetében már 20 évente érvényesíteni kell a fülkéket, de plusz pénz befizetése nélkül. Az új fülkék árát a magasságuk alapján határoztuk meg. Ezáltal az alsó két sor és a felső sor is kelendőbbek lesznek. A régi termekben még kapható fülkék árai: Egyszemélyes: ...................... 144.000 Ft. Kétszemélyes: ....................... 204.000 Ft. Háromszemélyes: ................. 264.000 Ft. Négy-ötszemélyes: ............... 324.000 Ft. Az új termekben kapható fülkék árai: (csak bruttó árak) Egyszemélyes: ...................... 156.000 Ft-tól 204.000 Ft-ig. Kétszemélyes: ....................... 222.000 Ft-tól 264.000 Ft-ig. Háromszemélyes: ................. 288.000 Ft-tól 342.000 Ft-ig. Négyszemélyes: .................... 354.000 Ft-tól 420.000 Ft-ig. Ötszemélyes: ........................ 390.000 Ft-tól 426.000 Ft-ig. Hatszemélyes:....................... 420.000 Ft-tól 498.000 Ft-ig. Hétszemélyes:....................... 540.000 Ft. Nyolcszemélyes: ................... 486.000 Ft-tól 576.000 Ft-ig. Tízszemélyes: ....................... 654.000 Ft. Laci atya
KIADÓ HELYISÉG Bizonyára sokan tudják a kedves hívek közül, hogy plébániánk az egyházak kárpótlásakor visszakapta a Szent László úton azt a helységet, ahol a templomunk építése előtt kápolna volt. Sajnos az állapota és anyagi okok miatt szakrális és közösségi térnek nem tudjuk használni, így raktárhelyiség vagy üzlethelyiség céljára adtuk ki eddig. Ez az alagsori helységekkel együtt kb. 600 m2, mely saját 1200 m2-es udvarral és kapubeállóval rendelkezik. Mivel ez egy társasház aljában található, így komoly közös költséget is kell utána fizetnünk. Sajnos pár hónappal ezelőtt felmondott a bérlő, aki eddig üzletet rendezett be, és elköltözött. Plébániánknak így sürgősen új bérlőt kellene találni, mert sajnos komoly anyagi terhet ró a plébániára az üresen álló helység. Ezúton is kérünk minden kedves olvasót, aki tudna segíteni bérlőt találni, az jelezze Róbert atyánál vagy Laci atyánál! Aki tartós bérlőt tud szerezni, annak köszönetképpen az első havi bérleti díjat felajánljuk.
FELHÍVÁS! Várjuk azon cégek, vállalkozások jelentkezését, akik a BékeHírben való hirdetés ellenében hozzá tudnának járulni az újság előállítási költségéhez. Köszönettel: a szerkesztőség.
12
Mese (nem csak gyerekeknek)
A Z ÖTVÖS TÜZE Egy csapat nő a Bibliát tanulmányozta együtt. Mikor elérkeztek Malakiás könyvéhez, a harmadik fejezetben találkoztak egy verssel, amely ezt mondja: “leül az ötvös és megtisztítja az ezüstöt”...Ez a vers teljesen lenyűgözte az asszonyokat, és azon gondolkodtak, hogy vajon mit fejez ki ez az állítás Isten természetéről. Az egyik nő felajánlotta, hogy utánanéz, hogyan tisztítják az ezüstöt, és majd a legközelebbi alkalmon megosztja a többiekkel. Azon a héten ez a hölgy felhívott egy ötvöst, és megbeszélte vele, hogy elmegy megnézni munka közben. Nem említette neki, hogy milyen célból akarja megnézni, azon túl, hogy egyszerűen kíváncsi a tisztítási folyamatra. Miközben az ötvöst nézte, a férfi megfogott egy darab ezüstrudacskát, tűz fölé emelte, és hagyta, hogy felmelegedjen. Közben magyarázta, hogy ahhoz, hogy az ezüst tiszta legyen, a tűz kellős közepébe kell tartani, ott, ahol a lángok a legmelegebbek, hogy a szenny kiégjen belőle. A nő elgondolkodott a képen, amint Isten egy ilyen forró helyen tart bennünket, aztán felelevenítette az igeverset: “leül az ötvös és megtisztítja az ezüstöt”. Megkérdezte hát a férfit, hogy igaz-e, hogy az ötvösnek a tűznél kell ülnie az ezüsttisztítás teljes ideje alatt. A férfi igennel válaszolt, és elmagyarázta, hogy nemcsak, hogy ott kell ülnie és tartania kell az ezüstöt, de a szemét is rajta kell tartania egész idő alatt, mert ha az ezüst a kelleténél akár csak egy perccel is tovább marad a lángok között, megsemmisül. A nő egy rövid ideig csöndes volt. Majd megkérdezte: “Honnan tudja, hogy mikor teljesen tiszta az ezüst?” Az ötvös mosolyogva így válaszolt: “Ó, az nagyon egyszerű - amikor látom magamat benne.” ismeretlen szerző
Humor Sivatagi atyák bölcs humora A szcétai Szerephion atya cellájában együtt aludt néhány kecskével, tyúkkal és nyúllal. Egy napon megkérdezte egyik társa: - Atya, tudod-e, hogy az, aki ugyanabban a helyiségben alszik, mint az állatok, könnyen megbetegszik? Az öreg azonban így válaszolt: - Már évek óta ugyanabban a cellában alszunk, s eddig még egyetlen állatom sem betegedett meg. Egy alexandriai püspök, aki nem szokta meg a szerzetesi szigort, arra kényszerült, hogy egy éjszakát az ennatoni kolostorban töltsön. Mielőtt leterítette volna a gyékényt a földre, hogy ráfeküdjön, három hangyát pillantott meg. Mindjárt értesítette is róla az egyik testvért. - Csak hangyákról van szó. Aztán döglöttek is - nyugtatta a testvér. A hajnali kelés után a püspök így panaszkodott a testvérnek: - Az a három hangya valóban döglött volt, de hogy hányan jöttek el a temetésükre!.. Mihály atya találós kérdést tett fel újoncainak: - Melyik parancsolatnak engedelmeskednénk, ha védelmébe kelnék egy szamárnak, amelyet gazdája ütlegel? - Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! ***
13
A Biblia évében házaló ügynököre bízzák, hogy áruljanak Bibliát. Az első hét után visszatér 3 ügynök. Az első 2 db Bibliát adott el, a második 3-at, a harmadik, a dadogós 25 db-ot. Meg is kérdezik tőle, hogyan sikerült ilyen sokat eladnia: - Há-á-á-á-át, a-a-a-a-azt mo-mo-mo-mondtam, ha ne-ne-nem ve-ve-veszik meg, fe-fe-fe-felolvasom ne-ne-ne-nekik...
Az év szentje
SZENT PÁL APOSTOL Június 29. *Tarzusz (Kilikia) +Róma, 67. A világot, amelyben Pál munkálkodott, a keleti-hellénisztikus szinkretizmus, azaz a nyugati és a keleti kultúrák óriási, állandó keveredése jellemzi. A legkülönbözőbb vallások találkoznak egymással. Új vallási közösségek jönnek létre, melyek mind-mind számos követőre találnak a sors hatalma alól megváltást keresők, isteni oltalmat és életet remélők között. Keletkezőfélben van a gnózis, az a filozófiai- vallási mozgalom, amely a 2. században majd halálos fenyegetést jelent a kereszténységnek. A sztoikus filozófia a világpolgárságot hirdeti. A római birodalom a Földközi-tenger térségének népeit egyesíti saját uralma és közigazgatása alatt. Egységes lesz a jog, a pénz, a mérték, a súly stb. Római utak kötik össze egymással a legtávolibb tartományokat. A kereskedés és a közlekedés virágkorát éli. Egységes nyelv támad, az úgynevezett koiné-görög. Mindezeknek a tényezőknek döntő jelentőségük van Pál életművében, mely az Egyház történelmi jelentőségű fordulatát jelzi. Pál akkor tért meg és lett az ősegyház tagja, amikor az kezdett elszakadni a választott néptől, s hozzálátott a birodalom pogány népeinek misszionálásához. Az Ószövetséghez ragaszkodó kereszténység jelentéktelen szektává válik: a küzdelmek idején még megvan, de végül a harcok áldozata lesz. Pál a Törvénytől függetlenné vált új irányzat teológusa és előharcosa lett. Életéről kevés információnk van. Egyetlen dátumot sem lehet pontosan meghatározni. Egyes adatokat -- mindenekelőtt életének utolsó és mindenképpen legjelentősebb évtizedéről -leveleiből és az Apostolok Cselekedeteiből tudhatunk. Maguk a levelei azonban az apostol egyéniségének, hitének és gondolkodásának megragadó képét nyújtják. Pál a világ felé nyitott diaszpóra-zsidóságból származott. (Mintegy ötmillió zsidó élt akkoriban Palesztinán kívül.) A kilikiai Tarzuszban született, a Szíriát és Kisázsiát összekötő út mentén, a szinkretizmus központjában. Gyaníthatóan a középső társadalmi szinthez tartozott. Pált tulajdonképpen Saulnak hívták, mint a Benjamin törzséből való első királyt; de már születésekor megkapta a római Pál (Paulus) nevet is. Személyiségének megértésében döntő az a tény, hogy tudatosan a zsidóság szigorú irányzatához, a farizeizmushoz csatlakozott, és sok kortársánál buzgóbban ragaszkodott hozzá (Fil 3,5; Gal 1,14). Származásával összhangban áll mozgékony szelleme. Jól beszélt görögül, ismerte a hellén műveltséget. Úgy látszik, bizonyos mértékig megértette a sztoikus fogalmakat, ismerte a pogány kultúrákat és a kezdődő gnózist. Gondolkodásának súlypontja azonban kétségtelenül a zsidó hagyományban volt. Így helyzete Jézus minden tanítványánál alkalmasabbá tette, hogy a legkülönbözőbb fölfogású és képzettségű emberek nyelvére lefordítsa az evangéliumot. Zsidó volt a zsidóknak, görög a 14
görögöknek. Mindenkinek mindene lett -- így fogalmazta meg egyszer később az igehirdetés máig érvényes programját (vö. 1Kor 9,20--23). Tökéletes szinten birtokolta a teológiai érvelés képességét (2Kor 12,1 sk.). Úgy beszélt, mint környezetének vándor tanítói, himnikus nyelven magasztalta Isten nagy tetteit (Róm 8,31 sk.) de a korintusi kikötőmunkások nyelvét is ismerte. Leveleiben vannak bensőséges helyek az egyházközség megnyerésére (2Kor 6,11; 7,2). Van bennük szeretetreméltó kedvesség, amikor ott kér, ahol követelhetne, hogy egy szökött rabszolga részére lehetővé tegye a büntetlen visszatérést (Filem). Rideg szarkazmust mutatnak írásai, amikor a körülmetélés galíciai híveinek azt ajánlja, hogy inkább kasztráltassák magukat (Gal 5,12). Megtérése (34 körül) megadta élete értelmét. A Törvényért és az atyai hagyományokért égő buzgólkodása a keresztények üldözőjévé tette. Hogy mikor és hogyan találkozott velük először, már nem lehet megállapítani. Az Egyházzal való összeütközése azonban nyilvánvalóan összefüggésben állt azzal a válsággal, amely Jeruzsálemben István megkövezéséhez, a jeruzsálemi keresztény közösség hellénisztikus csoportjának üldözéséhez és elűzéséhez, továbbá a damaszkuszi egyházközség alapításához vezetett. Úgy látszik, ez az egyházközség -- a jeruzsálemi egyház törzsrészével ellenkezően -- teljesen elszakadt a Törvénytől. Pál -- amint a Gal 1,13 sk. és a Fil 3,5 sk. mutatja -- a szigorú zsidó törvénytiszteletet védelmezte a Törvénytől való szabadsággal szemben. Nemcsak egy keresztre feszített Messiás ,,botrányáról’’ volt szó, hanem arról a kérdésről, hogy a Törvény érvényes útja-e az üdvözülésnek. A Törvény vagy Jézus Krisztus? -- ez lett életének döntő kérdése. És ez időben történt megtérése. Úgy értelmezte mint Isten tettét, és Jézusnak ezt a megjelenését egy sorba állította a Föltámadott megjelenéseivel (Gal 1,15; 1Kor 9,1; 15,8). A megtérést nem lehet lélektani, vallási vagy erkölcsi válságból levezetni, amint egyesek megkísérelték a Római levél 7. fejezetére hivatkozva. Pál kényszerítve érezte magát, hogy föladja az üdvösség útjának, az addig helyeselt jámborságnak értelmezését. Később igehirdetésében minden embertől megkívánta ezt a megmérettetést: amit nyereségnek tartott -- a választott néphez, a Törvényhez való tartozást -- most jelentéktelen dolog lett. A megfeszített Messiás volt ténylegesen Isten új és végleges üdvözítő tette. Ez jelentette a fordulatot; Isten jövője kezdődött meg vele. A Törvénynek, a Törvényhez való hűségnek és a cselekedetekből való megigazulásnak az útja érvényét veszítette. Új út nyílott. Az ember az üdvösségét csak Istenben találja meg, akinek tökéletes bizalommal ki kell szolgáltatnia magát. Krisztusnak ez a kinyilatkoztatása Pál számára azt is magában foglalja, hogy Isten mint a zsidók és a (Törvény nélküli) pogány népek Istene mutatkozik be. A pogányok is hivatalosak a hit útjára. Meghívatásával együtt Pál fölismerte, hogy az evangéliumnak a pogányok közötti hirdetése az ő feladata. Ez a tudat szinte kényszerként nehezedett rá (vö. Gal 1,16; 1Kor 9,16). A hit útja lett életének témája. A rá jellemző radikalizmussal járta ezt az utat. Emiatt gyanússá vált saját keresztény testvérei előtt, s magára vette népének gyűlöletét, pedig a végsőkig szerette ezt a népet, és megmentéséért a saját üdvét is odaadta volna (Róm 9,1 sk.). Megtérése után ,,azonnal’’ (Gal 1,16) megkezdte a missziót, először Arábia területén (Damaszkusztól délkeletre). Több éven át működött Pál Szíriában és hazájában, Kilikiában (Gal 1,21). Barnabás Tarzuszból Antiochiába hozta, ahol már megalakult egy Törvény nélküli pogány-keresztény egyházközség (ApCsel 11,19 skk.). E közösség küldötteként vett részt Pál és Barnabás az ún. apostoli zsinaton (kb. 48/49). Az események menete nagyon nehezen rekonstruálható (vö. Gal 2,1 sk.; ApCsel 15,1 skk.). A vegyesen zsidó-, illetve pogány-keresztény egyházközségek eltérő gyakorlata az egységet veszélyeztette. Pál maga beszéli el a Péterrel és Barnabással Antiochiában támadt összeütközését (Gal 2,11 skk.). Teológiailag megvédte ugyan álláspontját, de a gyakorlatban gyaníthatóan 15
nem tudta érvényesíteni. Törésre került a sor Barnabással és az antiochiai egyházzal. Talán e tapasztalatok szolgáltak alkalmul arra, hogy Pál ezentúl a kimondottan pogány vidékeken munkálkodjék. Most kezdődött az ő igazi missziója. Nagyvonalúan megtervezett útvonalán végigjárta Kisázsiát, Makedóniát és Acháját. Ekkor keletkeztek a galáciai, a filippibeli, a tesszalonikai és a korintusi egyházak (kb. 48 és 52 között). Korintust nem számítva, ahol másfél évig tartózkodott, nem sokáig maradt egy helyen. Az egyház megszervezését rábízta az újonnan megnyert keresztényekre és munkatársaira. Ő maga ritkán keresztelt (vö. 1Kor 1,14--17). Valami tovább űzte őt, mert az igehirdetést érezte küldetésének. Mint minden nép apostola a birodalom egész területét a maga missziós területének tartotta (vö. Róm 1,14; 15,16). A nagyvárosokat választotta ki az egyes tájak középpontjaként, és remélte, hogy maguk a megtértek viszik tovább az evangéliumot. Ez a nagy igyekezet csak abból az eszkatologikus várakozásból érthető teljesen, amely a korai kereszténységet eltöltötte. Palesztinába és Szíriába visszatérve, a kisázsiai missziót folytatta. Először két éven át Efezusban, a misztériumvallások városában tartózkodott. Erre az időre esik rövid korintusi látogatása az ottani egyházban támadt válság ügyében. Letartóztatása és pörbe fogása, amelyről a Fil 1,12 skk. beszél, Efezusban is megismétlődött. Az efezusi tartózkodás kapcsán még egyszer fölkereste Makedóniát és Görögországot. Korintusból indult körülbelül 55/56-ban Jeruzsálembe a gyűjtött adományokkal, azzal a céllal, hogy onnan Róma felé veszi útját (Róm 15,28 skk.). Leveleiből és az Apostolok Cselekedeteiből kivehetjük, hányféle megterhelésnek volt kitéve Pál tevékenysége közben. Először is ott voltak azok a veszedelmek és fáradozások, amelyek az antik világban az ilyen hosszú szárazföldi (többnyire gyalogos) és tengeri utazásokkal jártak. Pál keze munkájával maga kereste meg a megélhetését. Csak a filippibeliektől fogadott el támogatást (vö. Fil 4,10 skk.). Az egyházközségekről nem szabad valami nagyot elképzelnünk. Általában kis csoportok voltak, többnyire az alacsony szociális szintekről jött tagokkal (rabszolgák, kikötői munkások stb.; vö. 1Kor 1,26 skk.). Hol és hogyan találhatott a városokban alkalmat az igehirdetésre? Hiszen megjelenése nem volt imponáló, és szónoki képességével sem tudta az embereket elbűvölni (2Kor 10,10; 1Kor 2,1). Amivel ügyéért harcba tudott vonulni, az egyedül meggyőződésének őszintesége és szolgálatának önzetlensége volt. Missziós útját kezdettől fogva összeütközések, bebörtönzések, igen kemény büntetések (megvesszőzés, korbácsolás, megkövezés) jellemezték. És mindezt beteg emberként teljesítette (Gal 4,14; 2Kor 12,7--10)! Életműve számára a legveszélyesebb fenyegetések magukból a keresztény egyházközségekből jöttek. Galáciai, filippibeli és korintusi ellenfeleinek vallástörténeti besorolása nagyon nehéz, csak a levelekben lévő utalásokból lehet rájuk következtetni. Nincs kizárva, hogy idővel Pál is megértette őket. Valószínűleg mindnyájan gnosztikus szektákhoz tartoztak. Jellemző volt ezekre a csoportokra a világtól elforduló lélek-kultusz, amely a jelenben birtokolni vélte az üdvösség tökéletességét, s a szentségeket mágikus módon értelmezte. A keresztény élet történetiségét nem látták. Számukra az üdvösség a léleknek egy bizonyos égi lét számára való fölszabadulását jelentette, nem pedig az egész embernek és a világnak a megváltását. A kereszténység Törvény alá hajtásának veszélye ellen alig felülmúlható élességgel védelmezte Pál evangéliumát a galatáknak írott levelében. Visszanyúl a zsidó ellenfeleivel kapcsolatos korábbi tapasztalataira. Számára magától értetődik, hogy a hitnek meg kell valósulnia egy szeretettől meghatározott életben (Gal 5,6; 6,13 skk.). Ott azonban, ahol az Isten előtti megigazulás alapjául az emberi teljesítményt teszik meg, Krisztushoz való hűtlenséget látott (Gal 5,2- -4). Az 16
ember nemcsak akkor fordul el Istentől, ha bűnt követ el, hanem akkor is, ha jámbor tettekkel akarja helyzetét Isten előtt biztosítani. Akkor még a látszólag jámbor is ,,testi módon’’ él, azaz önközpontúan és evilági módon, Istentől elzárkózva. Hinni annyi, mint radikálisan komolyan venni azt, hogy az élet értelmét csak Isten tudja megadni, és Jézusban végérvényesen meg is adta. A Törvény teljesítése nem képes életet adni. A Törvény azért jött, hogy Krisztushoz vezessen mint pedagógus (Gal 3,19--28; Róm 5,20). A keresztény Istennek kiskorú fia, kiskorú leánya, és ezért a Törvény minden szolgaságától szabad (Gal 4,4--7; 5,1). Pál szerint az Egyházban megvalósult a szabadság alapformája (Gal 4,21--31). Pál a szeretetet tette meg minden kegyelmi adomány teljesülésének. A keresztény élet másokra irányul, józan szolgálat a világ hétköznapjaiban. Megköveteli, hogy tűrjük a feszültségeket, és vállaljuk saját helyzetünket. Ezekben valósítja meg a keresztény a hivatását. Pál próbálja ellenfeleit megérteni és meggyőzni. Nem mindig sikerül neki. Miközben a velük folytatott vitákban az ,,ő’’ evangéliumát újra átgondolja, egy új korszak számára teszi érthetővé Jézus evangéliumát. Korintusból írta Pál legjelentősebb levelét a római egyházközséghez. Fordulópontot rögzít: Pál a birodalom keleti felében lezártnak tekinti a missziót, Rómán keresztül tovább akar menni, hogy Hispániát térítse. A levél mindent összefoglal, ami a két évtizedben teológiailag kiérett benne. Kiegyensúlyozottan kifejti evangéliumát: a megigazulás egyedül csak a hitből van, a Törvény, a bűn és a halál alól való szabadság Isten műve Jézus Krisztusban. Hitének középpontja Isten szeretete, amitől semmi sem szakíthat el (Róm 8,38 sk.). A ,,választott nép’’ sorsa felől föltett kérdés az evangéliumnak megfelelő választ kap: ,,Isten minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön’’ (Róm 11,32). A Rómaiakhoz írott levél teológiai végrendelete lett. Az Apostolok Cselekedetei szerint Pál mint a római állam foglya érkezett Rómába. Mi lett missziós terveiből, nem tudjuk. Halálának idejére vonatkozóan is meg kell elégednünk a találgatásokkal. Régi hagyomány szerint 67-ben, de talán már 66-ban végezték ki Néró idejében. Pál egyházközségei nem vitték tovább evangéliumát. A 2. században legtöbbjük a gnózisba tévedt. A nagy Egyház is alig tudta gondolkodásának feszültségét és dinamikáját elviselni. A gyöngeségről adott tanítás itt ismét igazolta magát. Ha bárhol az egyháztörténelem folyamán fölfedezték evangéliumát, megmutatkozott üzenetének ereje, a hit mindig új indításokat kapott és kap belőle. Az általa hirdetett evangélium igazsága ítéletté válik az emberek rendszerei és törekvései fölött, amelyek erőt akarnak venni Isten bölcsességén és tettein. forrás: www.katolikus.hu
17
Vers
GYÓGYÍTS MEG! Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Nézd: elszárad a fám, A testem-lelkem fája… De épek még a gyökerek talán. A tompa, tunya tespedés alatt, Gyökereimben: érzem magamat, És ott zsong millió melódiám.
„
„Miért keresitek az élĘt a halottak között?" (Lk 24,5)
Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Hiszem - nem is éltem igazában. Csak úgy éltem, mint lepke a bábban, Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben: Rólam gondolt roppant gondolatod Torz árnyékaképpen. Egy kóbor szellő néha-néha Valami balzsam-illatot hozott. Akkor éreztem a Te közelséged, S maradtam mégis torz és átkozott. Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Én szeretni és adni akarok: Egy harmatcseppért is - tengereket. S most tengereket látok felém jönni, És nem maradt egy könnyem - megköszönni.
Fotó- és (gyermek)rajz pályázat A legnagyobb keresztény ünnep, Húsvét tiszteletére templomunk falai újra teret engednek a fényképezĘgéppel, illetve ecsettel és ceruzával rendelkezĘ lelkes tehetségek mĦveinek.
Reményik Sándor Hittanórák és közösségi foglalkozások rendje
Óvodások és I. osztályosok hittanórája: Elsőáldozásra készülők hittanórája: 4-6. osztályosok hittanórája: 7-8. osztályosok hittanórája: Bérmálkozásra készülő fiatalok hittanórája: Ifjúsági hittanóra: (középiskolás kortól) Istenkereső fiatalok szentségfelkészítője: Fiatal felnőttek katekézise: (kéthetente) Bérmálkozásra készülő felnőttek katekézise: (januártól) Bibliaóra: (felnőtteknek) Ministránsgyűlés: Cserkészgyűlés: Ifjúsági gitáros énekkari próba: Felnőtt kóruspróba: Imacsoport: (Lányi Enikő) (minden hónap 2. és 4.) Imacsoport: (Bella Erika) (minden hónap 1. és 3.) 18
Hétfő Kedd Csütörtök Kedd Szerda Hétfő Péntek Kedd Péntek Kedd Péntek Péntek Vasárnap Péntek Szerda Hétfő
1700 1700 1700 1700 1900 1900 1900 1900 1900 1830 1700 1700 1015 1830 1900 1900
A téma ezúttal a tágan értelmezett ÚJJÁSZÜLETÉS, azaz mindaz, ami ennek elĘzményeként (pl. szenvedés, kereszt, sötétség, igazságtalanság, stb.) és következményeként (pl. öröm, dicsĘség, ünnep, feltámadás, stb.) szóba jöhet. Minden képhez csatolni kell az alkotó nevét és a mĦ címét, de bármilyen szövegrészlettel (pl. szentírási, bölcseleti, vers idézettel, saját gondolattal, stb.) is ki lehet egészíteni. Az alkotásokat digitális formában a
[email protected] e-mail címre kérjük elküldeni, minden egyéb pályamĦvet itt a plébánián (sekrestyében, irodában, stb.) lehet leadni zárt csomagolásban, „Fotópályázat" megjelöléssel. Leadási határidĘ: 2009. húsvétja (április 12). A kiállítás végén a képeket jótékonysági célból árverésre bocsátjuk. Angyalföldi Szent László Plébánia
19
PROGRAMOK
Márc. 12. Cs Nyugdíjasok klubja Márc. 13. P Karitász + imacsoportok által vezetett keresztút Márc. 14. Sz Szabadtéri keresztút Márc. 15. V Gitáros szentségimádás Márc. 20. P Énekkar által vez. keresztút, Ifj. lelkigyakorlat Pilismaróton Márc. 27. P Ministránsok által vez. keresztút Márc. 29. V Nyári időszámításra való óra előreállítás Márc. 30. 31. Ápr. 1. Triduum Ápr. 1. Sz Karitász gyűlés Ápr. 2. Cs Csendes szentségim; Nyugdíjasok klubja
Ápr. 12. V Ételszentelés Ápr. 13. H Locsolkodás 9-es mise után nem csak gyerekeknek Ápr. 18. Sz Ipolytarnóc és környéki buszos kirándulás Ápr. 19. V Gitáros szentségimádás Elsőáldozásra készülő hittanosok keresztelése Ápr. 26. V Molnár C. Pál Emlékmise és tárlatvezetés Máj. 1. P Egyházközségi majális, Máj. 3. V Anyák Napja Máj. 6. Sz Karitász gyűlés Máj. 7. Cs Csendes szentségimádás Máj. 9. Sz Elsőgyónás
Ápr. 3. P Ifjúság által vezetett keresztút Ápr. 4. Sz Templomtakarítás János- hegyi keresztút + libegőzés Ápr. 5. V Barkaszentelés Ápr. 9. Cs Utolsó vacsora emlékmise + virrasztás Ápr. 10. P Ünnepélyes keresztút, Nagypénteki szertartás Ápr. 11. Sz Szentsír őrzés, húsvéti körmenet
Máj. 10. V Elsőáldozás Máj. 14. Cs Nyugdíjasok klubja Máj. 16. Sz Kisvasúttal a Börzsönybe Máj. 17. V Gitáros szentségimádás Máj. 17. vagy 24. Bérmálás Máj. 23. Sz Nagymarosi Ifj tal. Máj. 30. Sz Zarándoklat
VÁRUNK TÉGED IS!!! Várjuk észrevételeiket és javaslataikat: Kiadja : Angyalföldi Szent László Plébánia 1139 Bp. Béke tér 1/a. Tel.:3-400-666 Nyomdai munkák : Monobit nyomdaipari Kft. 1033 Bp. Reményi Ede u. 3. Tel.:439-0485 Kapcsolat : 3-408-408 (Szolnoki Vica), 20/331-9588 (Hajósi Áron), 20/991-9927 (Czinege Attila) web, e-mail : www.szentlaszlo.tk,
[email protected] Csevegő lista :
[email protected] (List owner:
[email protected]) A lista honlapja : http://lists.ghost.hu/mailman/listinfo/beketer Információs lista :
[email protected] (List owner:
[email protected]) A lista honlapja : http://lists.ghost.hu/mailman/listinfo/szentlaszlo
