Akasztó Község Önkormányzatának Szolgáltatástervezési Koncepciója
I.
FEJEZET
1. Bevezetés A szociális szolgáltatások az elmúlt évek folyamán mind mennyiségben, mind minıségben és a szolgáltatások sokszínőségében sokat változtak és fejlıdtek. Nemcsak a különbözı típusú emberi problémákra keresnek megoldást, hanem az ellátás igénylıt is a maga teljességében, valamennyi problémájával igyekszik felvállalni, komplex segítséget adva az egyén, a család életkörülményeinek javításához. A komplex problémakezelés igényli a különbözı ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti mőködését, hálózatba szervezıdését. A szolgáltatások szervezésénél mindig az ellátást igénylı szükségleteibıl kell kiindulni, figyelembe véve azt is, hogy milyen hagyományai és meglévı intézményei vannak a szociális ellátásnak az adott településen. A szociális törvény 1999. évi módosítása (1999. évi LXXIII. tv.) átfogóan meghatározta a fenntartói feladatokat, szabályozva az intézményfenntartó fogalmát, valamint az azokkal kapcsolatos felelısségét és teendıit. A fenntartó szerepe az ellátás szervezésében meghatározó, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítaniuk kell a tárgyi – személyi feltételeket és a biztonságos mőködés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenırzés elsı lépcsıjét is jelentik. A szociális törvény 2001. évi módosítása több területen is tovább bıvítette a fenntartó kötelezettségeit, így többek között a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésével. A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladataik meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció un. állami fenntartók – önkormányzatok – számára jelent feladatot, hiszen elsıdleges célja, hogy az ellátási kötelezettség körébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait a más fenntartókkal történı kapcsolattartás feladatait meghatározzák.
1
II.
FEJEZET
1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma, célja, feladata 1.) A koncepció fogalma: dokumentum, amely a települési önkormányzatok szociális szolgáltatási stratégiájának, operatív tervezésének és az operatív tervekbıl származtatott fejlesztési projektjei alapját kell, hogy képezze, amely a feladatok, fejlesztési irányok különféle szintekre történı lebontása révén a szociális szolgáltatások, illetve az azokat körülvevı szőkebb és tágabb környezet különféle viszonylataiban folyamatosan mőködıképes kell, hogy legyen. A szolgáltatástervezési koncepció kiindulópontja az alapkoncepció, ami helyzetértékelést és felmérést tartalmaz a szolgáltatások iránti igényekrıl, a szükségletekrıl és az ellátási kötelezettség teljesítésérıl. Az alapkoncepció egyes a szociális szolgáltatásokra vonatkozó és költségtartalommal rendelkezı elemeinek illeszkedniük kell a fıkoncepcióhoz, és így egészében jelentik magát a szolgáltatástervezési koncepciót. 2.) A koncepció célja: -
-
-
azokat az alapelveket, irányokat, célokat határozza meg, amelyeket a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ a település a lakosság a problémákkal küszködı egyének, családok életminıségének, életkörülményeinek javítása, egyénre szóló ellátások biztosítása információt, tájékoztatást nyújtson a település ellátási kötelezettségének a helyzetérıl, a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, szükségletekrıl, a szolgáltatások fejlesztési irányairól és az ehhez kapcsolódó feladatokról hosszú távú, fenntartható fejlıdés biztosítása, amelynek középpontjában az egyén áll a fennálló hiányok megszüntetése, az ellátási igények felmérése a felmerülı igények kielégítése hosszú távon fenntartható, ellenırizhetı legyen és a szolgáltató rendszer mőködésével kapcsolatos információk a feldolgozást követıen folyamatosan visszaépíthetıek legyenek a rendszerbe, ezzel egy állandó minıségi kontrollt valósítva meg a szociális szolgáltatás az igénylıket ne csak pillanatnyi igényeik alapján, idıszakosan ellátni, hanem tartós megoldást nyújtani számukra
3.) Koncepció feladata: -
elısegítse a szociális törvény által bevezetésre került új típusú intézmények bevezetését - a szociális biztonság megteremtése és a minıség biztosítsa a szolgáltatásokban 2
-
mutassa meg a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságait családban történı nevelés alapvetı feltételeinek, a megélhetési és gondozási feltételek és körülmények biztosítása - a települési önkormányzat által már megszervezett és mőködtetett alapellátások magasabb szintő biztosítása - a törvény által kötelezıen elıírt hiányzó feladatok megszervezése, ehhez kapcsolódóan a feltételek megteremtése és a hiányzó ellátásnak határidın belüli biztosítása
3
III. FEJEZET Akasztó Község helyzetképe Akasztó Község Bács-Kiskun Megye közepén helyezkedik el, melynek lakosságszáma 2007. december 31-i adatok szerint 3525 fı. Akasztó lakossága az elmúlt idıszakban csökkent. A község közigazgatási területének nagysága 6488 ha, melybıl központi belterület 300 ha. A település központi belterülettıl különálló külterületi lakott részei: Döbrögec 37 (fı), Kígyóshíd tanya (19 fı). A településen 1500 lakás található, az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma teljes. A település belterületén 32 km közút van, ebbıl állami tulajdonú 4 km, míg önkormányzati tulajdon 28 km. Az összes közút 90 %.-a, 28,8 km aszfaltos út. A kiépített járdák hossza 30 km. A községet átszelı 53-as fıútvonal mentén kerékpárút húzódik, 2,5 km hosszan. A község teljes belterületét felölelı szennyvízcsatorna hálózat 2000. évben került átadásra, a lakások rákötésének aránya 98 %-os. A településen a helyi tömegközlekedést menetrend szerint közlekedı VOLÁN buszjáratok biztosítják, amelyek környezı településekre biztosítanak közlekedési lehetıséget. Községünkben egy általános iskola és egy napközi otthonos óvoda mőködik, az óvoda két épületben. Településünkön két háziorvosi és két védınıi körzet mőködik. A háziorvosok adatai szerint községünkben a vezetı betegedések a szív és érrendszeri, valamint a mozgásszervi betegségek. Akasztó község az országos távbeszélı hálózati struktúrának a kiskırösi primer körzete. A településen 942 db vezetékes telefon vonal és 265 Internet vonal mőködik.(Forrás: T-Com) A hálózat üzemeltetıje a Magyar TELECOM NyRt. Községünkben a hulladékszállítási közszolgáltatás szervezett formában mőködik, az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján 2004. január 1. napjától a Dunanett Kft végzi. Jelenleg 1312 elıfizetıje van a szolgáltatásnak. Akasztón biztosított a kábeltelevízió szolgáltatás a Kábel2 Bt. szolgáltatón keresztül. A hálózat 1991. évben került kiépítésre. Kezdetekkor 413 elıfizetıvel indult a szolgáltatás, azóta ez a szám 621 elıfizetıre gyarapodott. A Bt. Internet szolgáltatást is biztosít ezen elıfizetık száma: 120 (Forrás: Kábel2 Bt.) A mobiltelefon használat három fı átjátszó, a Pannon GSM, a T – Mobile és a Vodafone szolgáltatók rendszerén keresztül lehetséges. Településünkön a mőködı vállalkozások száma 2007. év végén 436, ebbıl jogi személyiségő vállalkozások 126, jogi személyiség nélküli vállalkozások 310. Kiskereskedelmi üzletek száma 70, ebbıl élelmiszer jellegő üzlet 12, a többi 58 üzlet profilja vegyes jellegő. Magán szállásadás szálláshelyének száma: 6.
4
Akasztó lakosságszáma, összetétele és alakulása
/ l. számú tábla /
A település lakossága az elmúlt évek folyamán fokozatosan csökkent. A csökkenést három tényezı befolyásolja, a születés, a halálozás és a migráció. Ezek változásának függvényében alakul az állandó népesség. / l. számú tábla / Lakosságszám alakulása 3560 3550 fı
3540 lakosságszám 3530 3520 3510 2005
2006
2007
év
Születések és halálozások száma
/ 2. számú tábla /
A lakosság számának csökkenését jelentısen befolyásolja a születések és halálozások aránya, 2007. év volt a születések - halálozások arányának mélypontja, amikor 168 %-a volt a halálozások száma a születések számának. / 2. számú tábla / Születések és halálozások száma 60 50
fı
40 születés
30
halálozás
20 10 0 2005
2006
2007
év
5
A lakosságszám nem és kor szerinti megoszlása 2007. évben / 3.számú tábla /
Lakosságszám nem és kor szerinti megolszlása 2007. évben 300 250 200 150 100 50 0
férfi nı
Házasságkötések száma
/ 4. számú tábla /
Településünkön a házasságkötések száma változó képet mutat. A házasságkötések száma összességében nézve alacsony, ennek elsıdleges oka, hogy napjainkban már nem annyira jellemzı a fiatalok körében a házasságkötés, továbbá oka ennek az elöregedı lakosság és a fiatalok elvándorlása, nagyobb városokba történı letelepedése. Az elmúlt évben több vidéki fiatal pár is felkereste községünk anyakönyvvezetıjét házasságkötési szándékával. Az elvándorlás a költözési kedv a fiatalabb, aktív korú lakosságot jellemzi, akik tanulási lehetıségeiket, illetve az ezt követı elhelyezkedésüket nagyobb településeken, városokban találják meg. / 4. számú tábla / Házasságkötések száma 20
pár
15 10
házasságkötések száma
5 0 2005
2006
2007
év
6
A lakosság korösszetételének aránya / 5. számú tábla / 2005 év - 3555 fı
740
806
0 - 18 év 19 - 59 év 60 év 2009
2006 év 3539 fı
723
759
0 - 18 év 19 - 59 év 60 év 2057
2007 év 3525 fı
699
778
0 - 18 év 19 - 59 év 60 év -
2048
Demográfiai adatok összehasonlítása / 6. számú tábla /
Fı
Demográfiai adatok 4000 3500 3000 0-18 é. 2500 19-59 2000 601500 Össz. lakos 1000 500 Nyugdíjasok száma, aránya / 7. sz. tábla / 0 2005 2006 2007 Év 7
Nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma aránya /7-8. számú tábla/
Akasztó község közigazgatási területén folyósítási címmel rendelkezı, nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerő rendszeres ellátásban részesülık megoszlása 2008. január hóban. (Forrás: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság)
Ellátásnem Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugdíj Árvaellátás Mg. Szövetkezeti járadék Baleseti járadék Átmeneti járadék Rendszeres szociális járadék Rokkantsági járadék Házastársi pótlék, hjp. Egyéb nyugdíj járadék, stb. Összesen (fı):
Fı 452 338 81 33 100 5 17 87 12 19 8 1.152
/7. számú tábla/ Teljes ellátás átlag Ft. 66.231 57.520 61.323 32.158 59.286 20.296 38.616 26.641 32.626 17.397 24.643 56.710
Egy személy többféle ellátást is kaphat. (Pl.: öregségi nyugdíj + özvegyi nyugdíj + hadigondozotti ellátás.) A fenti táblázatban ez a személy egyszer szerepel függetlenül attól, hogy hányféle ellátást kap. A következı táblázat megmutatja, hogy a meghatározott ellátás fajtákból hány ember részesül. Itt a fenti példánál maradva, ugyanaz az ember már 3 helyen kerül kimutatásra, mivel nem a személyek szerint került besorolásra, hanem az ellátások szerint.
8
/8. számú tábla/ Ellátásnem Db Öregségi nyugdíj 452 Rokkantsági nyugdíj 338 Hozzátartozói nyugdíj 298 Árvaellátás 33 Mg. Szövetkezeti járadék 139 Baleseti járadék 8 Átmeneti járadék 19 Rendszeres szociális járadék 94 Rokkantsági járadék 12 Házastársi pótlék, hjp. 19 Egyéb nyugdíj járadék, stb. 82 Összesen (db): 1.494 Településünkön a nyugdíjasok illetve egyéb nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma viszonylag magas, mintegy 1152 fı. Ez a szám az összlakosság 32,6 %- át jelenti. A fenti adatok egyértelmően mutatják, hogy a településünk lakossága az elöregedés irányába mutat, aminek oka az átlagéletkor emelkedése mellett elsısorban a fiatalság elköltözése, illetve a gyermekvállalási kedv csökkenése. A munkanélküliség és közcélú foglalkoztatásban részesülık száma /9. számú tábla/ A népesség megtartásának és a gyermekvállalási kedv növekedésének egyik legfontosabb eleme az elfogadható megélhetés, melyet az állandó munkahely és a szociális biztonság megléte biztosíthat. Akasztó községben viszonylagosan kevés a tartós és hosszú távú foglalkoztatást biztosító munkahely. A munkaviszonnyal rendelkezık nagy többsége a helyi borászatokban, szılıfeldolgozó vállalkozásoknál áll alkalmazásban, valamint nagy létszámban a helyi cukrászüzem alkalmazottai. A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt években – ha kismértékben is – emelkedett. Az Önkormányzatnak anyagi lehetıségei szabnak korlátot a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának elısegítésére. Az elmúlt években a munkaügyi központ és az állami pályázatok segítségével sikerült pár hónapos programokat szervezni, melyek elısegíthetik a munkába való visszatérés lehetıségét. Közcélú munkában lehet foglalkoztatni az olyan személyeket, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek, vagy a segély megállapítás feltételeinek megfelelnek. A közmunkaprogramok minden esetben egy konkrét cél megvalósítására, probléma leküzdésére (parlagfő-mentesítés, csapadékvíz-elvezetés) kiírt pályázatok sikeres elnyerése után valósulhatnak meg. Ezen programok kistérségi keretek között szervezıdnek. Közhasznú munkára a megyei munkaügyi központ által meghirdetett pályázat útján kerülhet sor, melyet a területileg illetékes munkaügyi központ koordinál.
9
/9. számú tábla/ Regisztrált munkanélküliek, foglalkoztatásban és rendszeres szociális segélyben részesülık regisztrált munkanélküliek
196
200 168
174
közhasznú foglalkoztatottak
150 fı 100
közcélú foglalkoztatottak
50 0
3 5 1 12
4 378
385 4
2005
2006
2007
közmunkában foglalkoztatottak aktívkorúak rendszeres szociális segélyében részesülık
év
Az iskolázottság vonatkozásában a munkanélküliek többsége a nyolc általánossal nem rendelkezı, nyolc általánost végzık és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık közül kerülnek ki. Regisztrált munkanélkülieken belül 44 %-ot képviselnek azok, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy azzal sem. A szakképesítéssel (szakmunkás végzettség, szakközépiskolai érettségi) rendelkezık aránya 35 %. A felsıfokú végzettségőek aránya 0,02 %. Megállapítható, hogy a munkanélküliek nagy része nem rendelkezik semmilyen képesítéssel. Egyértelmőnek látszik, hogy az önkormányzat számára a legnagyobb feladatot a szakképzetlen, tartósan munka nélkül élı réteg problémájának megoldása jelenti. Átmeneti, rövidtávú megoldást jelent az önkormányzat által szervezett és megvalósított közcélú foglalkoztatás, valamint a sikeres pályázatok eredményeként megvalósulható közmunkaprogramok indítása és közhasznú foglalkoztatás.
Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások Rendszeres szociális segélyben részesülık száma, kor és nem szerinti megoszlása / 10. számú tábla / Aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülık száma 2005 2006 2007
Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi
18-29 év
30-44 év
45-61 év
Összesen
1
2 4 1 1 1 0
1 5 2 3 1 1
3 9 3 4 2 2
10
Idıskorúak járadéka Az idıskorúak járadékában részesülık száma az elmúlt években jelentısen nem változott, évenkénti változása legfeljebb 1-2 fı. Ez a stagnálás azt jelzi, hogy nem növekszik, de nem is csökken nagyobb mértékben a jövedelemmel nem rendelkezı nyugdíjkorhatárt betöltött személyek száma. A stagnálás azt jelzi, hogy a nyugdíjkorhatárt elérı személyek többségénél fennáll a jogosultság a nyugdíjszerő ellátások valamelyikére. Ápolási díj Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen állandó, és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjban részesülık számának alakulása az elmúlt években lényegesen nem változott. A jogosultság szerinti átalakulás pedig a törvényi változás eredménye, mely 2005. szeptember hónaptól az alanyi jogon járó ápolási díjnál, a fokozott ápolási igény megállapítására szakértıi vélemény beszerzését teszi szükségessé. Az ápolási díjban részesülık száma, jogosultság szerint / 11. számú tábla /
Ápolási díjban részesülık jogosultság szerint Alanyi jogon Méltányossági alapon Összesen.
2005
2006
2007
2 6
5 2
6 1
8
7
7
Átmeneti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdı személyek, családok részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt. Önkormányzatunknál az átmeneti segély alkalmanként adható, rendkívüli esetekben havi rendszeresség megállapítására is sor kerülhet. Elsısorban azok a személyek, családok jelennek meg segélykérelemmel, akik betegség, baleset miatt hosszantartó kórházi ellátásra, esetleg mőtétre szorulnak, hirtelen jött betegség miatt számottevıen, de csak idıszakosan megnı a gyógyszerköltségük, továbbá olyan elıre nem látható kiadások terhelik a családot, mely létfenntartásukat veszélyezteti. A támogatás egy évben összesen 18000 Forint lehet. Kiskorú gyermeket nevelı, krízis helyzetbe kerülı – mely a gyermek ellátását veszélyezteti – családoknál rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható, mely gyermekenként egy évben 10000 Forint lehet. 11
Az átmeneti segélyt kérık és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igénylık köre szinte minden évben ugyanazon családokból kerül ki, mely visszavezethetı a halmozottan hátrányos szociális helyzetre, így a tartós munkanélküli állapotra, s általában a tartósan beteg gyermekeket nevelı családokra, továbbá a több gyermeket nevelı családokra. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülık számának növekedése a fent jelzett hátrányos helyzetet igazolja. Az elmúlt főtési szezonban több családnak is természetbeni átmeneti segély került megállapításra. Az Önkormányzati tulajdonú telkeken kitermelt tüzifa került kiosztásra. Átmeneti segélyben és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülık száma
Támogatásban részesültek Átmeneti segélyben részesültek Rendkívüli gyermekvédel mi támogatásban részesültek
2005
/ 12. számú tábla / 2006 2007
20
18
12
0
4
5
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi támogatás A nehéz helyzetben lévı gyermekes családok támogatására 1997. november 01.-tıl bevezetésre került a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amely támogatási formában az arra jogosult gyermekes családok havi rendszerességgel a mindenkori nyugdíjminimum 20-22 %-át kapták támogatásként. Ez a támogatási forma 2005.december 31.-el gyakorlatilag megszőnt és beépült a családi pótlékba. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást felváltandó - 2006. január 01.-tıl - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lépett, amely jogosultsági alapot biztosít az arra rászoruló családoknak bizonyos kedvezmények igénybevételére (óvodai-, napközi térítési díjkedvezmény, tankönyvtámogatás), és évi két alkalommal gyermekenként 5.500.- Ft juttatást biztosít. A gyermekvédelmi támogatás megszőnése után a gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma lényeges eltérését mutat, ennek magyarázata, hogy a családok többségénél a pénzbeli támogatást tartották fontosnak, továbbá a gyermekvédelmi kedvezmény bevezetésével a kérelem benyújtásakor a család vagyoni helyzetérıl is
12
kell nyilatkozni, így ténylegesen azon családok jogosultságai kerültek megállapításra, akik szociális helyzetükre tekintettel hátrányos helyzetben vannak. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban illetve kedvezményben részesülı gyermekek száma / 13. számú tábla / 2002 2003 2004 2005 2006 2007 216 169 75 Gyermekvédelmi 212 támogatás 97 101 Gyermekvédelmi kedvezmény
Lakásfenntartási támogatás / 14. számú tábla / A nehéz anyagi helyzetben lévı családok vagy egyedülálló személyek nehezen vagy egyáltalán nem tudják az energia áremelkedések következtében megemelkedett lakásfenntartási költségeket fedezni. Az önkormányzat területén lakással, lakóhellyel rendelkezı és életvitelszerően itt élı tulajdonosainak, használóinak, bérlıinek lakásfenntartási támogatás adható. Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. Az elmúlt két évben lényegesen megnövekedett a lakásfenntartási támogatásban részesülık száma. Ennek elsıdleges indoka a energia áremelkedés, valamint a létfenntartás egyéb tényezıinek emelkedése is megnehezíti a lakásfenntartás költségeit.
Lakásfenntartási Támogatás Támogatott lakások
2005 36
/14. számú tábla/ 2006 2007 63
56
Közgyógyellátás /15. számú tábla/
A közgyógyellátási igazolványra jogosultak száma nemcsak a betegségek alakulásának függvénye, hanem nagyban függ az idevonatkozó szabályok módosulásától, elsısorban a jogosultsági feltételeket meghatározó kritériumoktól (pl. nyugdíjminimum, gyógyszerköltség mértéke). A jogosultságok megállapításának száma a normatív és méltányossági esetekben jelentıs csökkenést mutat. A törvény változása miatt a gyógyszerköltségek meghatározása a házi orvosoktól szakhatósági (MEP) hatáskörbe került és több összetevı vizsgálata után állapítják azt meg. Ebbıl kifolyólag a jogosultsági összeg nagyon sok esetben nem éri el a törvényben meghatározott minimum összeget, így a jogosultságot megállapítani nem lehet. Az alanyi jogon kiadható igazolványok száma ezzel szemben fokozatosan nıtt. Ennek
13
egyik oka, hogy évrıl-évre emelkedik azon gyermekek száma, akiknek tartós betegségére tekintettel szüleik emelt összegő családi pótlékban részesülnek és ezzel párhuzamosan jogosultak közgyógyellátásra is. Közgyógyellátási igazolvánnyal ellátottak száma a jogosultság és a szociális rászorultság alapján
Közgyógyellátásban részes. Alanyi jogon Méltányossági alapon Normatív alapon Összesen
/ 15. számú tábla / 2005 2006 2007 94 118 124 17 16 4 38 36 22 149 118 148
14
IV. FEJEZET
A települési szociális szolgáltatások jellemzése, a helyi önkormányzat kötelezı feladatainak teljesítése.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59. §-a az önkormányzatok részére elıírja az alapszolgáltatások megszervezését, melyben a települési önkormányzatok segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Alapellátás: -
étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés
Ezen feladatokon túlmenıen még gondoskodik az ellátási területén jelentkezı igények felmérésérıl, a gondozás megszervezésérıl, más szolgáltatási formákhoz történı hozzáférés segítésérıl. Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri melegétkeztetésrıl kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül, aki életkora vagy egészségi állapota miatt nem képes más módon az étkezésérıl gondoskodni. A településen lévı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybeteg részére is lehetıség van az étkeztetés biztosítására. Az étkeztetés az ellátást igénybe vevı szükségletének megfelelıen községünkben lakásra szállítással történik. Ellátottak demográfiai mutatói (2007. év)
Szolgáltatást igénybe vevık életkor és nem szerinti megbontásban Életkor Férfi Nı Összesen 40 – 59 év 2 fı 1 fı 3 fı 60 – 64 év 2 fı 2 fı 4 fı 65 – 69 év 1 fı 5 fı 6 fı 70 – 74 év 4 fı 3 fı 7 fı 75 – 79 év 4 fı 4 fı 80 – 89 év 3 fı 9 fı 12 fı 90 – x év 1 fı 1 fı Összesen 12 fı 25 fı 37 fı
15
Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás keretén belül gondoskodunk azokról az idıskorú személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, illetve azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. A házi segítségnyújtás olyan gondozási formaként mőködik, amely az igénybevevı önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelıen – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybevevı fizikai, mentális, szociális szükséglete: -
saját otthonában és lakókörnyezetében életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen önálló életvitelének és meglévı képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység: -
segítı kapcsolat kialakítása és fenntartása alapvetı ápolási, gondozási feladatok ellátása segítségnyújtás a higiénia megtartására közremőködés az ellátást igénybevevı háztartásának vitelében környezettel való kapcsolattartás
A házi segítségnyújtásban részesülık száma 4 fı.
Családsegítı és gyermekjóléti szolgálat Családsegítı szolgálat: A családsegítı szolgálat 2007. november 1. napjától mőködik Akasztó, Szt. István utca 1. szám alatt. A szolgáltatás célja – a szociális vagy mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve konfliktus- vagy krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megırzése, az ilyen helyzetekhez vezetı okok megelızése, a konfliktus- vagy krízishelyzet megszüntetésének elısegítése. Együttgondolkodva feltárni, mozgósítania a kliensben meglévı erıforrásokat. A családsegítés feladata – egyének és családok életvezetési képességének felépítése, megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı problémák megoldása.
16
Családsegítı szolgálat gondozási esetei: Szolgáltatást igénybe vevık életkor és nem szerinti megbontásban: (2007.11. – 2008.05. közötti idıszak adatai) Életkor 18 – 59 éves 60 éves és idısebb Összesen
Férfi 5 fı 6 fı 11 fı
Nı 46 fı 110 fı 156 fı
Összesen 51 fı 116 fı 167 fı
Szolgáltatást igénybe vevık száma gazdasági aktivitás szerinti megbontásban:
Gazdasági aktivitás megnevezése Aktív keresı Munkanélküli Inaktív keresı ebbıl: nyugdíjas Összesen
Ellátotti száma 28 fı 12 fı 127 fı 116fı 167 fı
Iskolai végzettség szerinti megbontásban: Iskolai végzettség megnevezése Általános iskola 8 oszt. Kevesebb Általános iskola 8 osztálya Szakmunkás – szakképzı iskola Középiskola, gimnázium Összesen
Ellátotti létszám 68 fı 66 fı 28 fı 5 fı 167 fı
Gyermekjóléti szolgálat : A gyermekjóléti szolgálat l998. augusztus 01. létesült, a Fı utca 40. szám alatt a Polgármesteri Hivatalban, önálló irodában. 2008. május 26. napjától a Családsegítı Szolgálat épületébe költözött. Szolgálat célja, feladatai Gyermekjóléti Szolgálat célja: az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történı kiemelésének a megelızéséhez. 17
Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetıség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb esı ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Gyermekjóléti Szolgálat feladatai: A szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervezı tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani. ♦ családgondozás → gyermekkel és családjával végzett szociális munka ♦ szolgáltatás → közvetítéssel segíti elı a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a gyermekjóléti szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz. ♦ szervezési feladatok → körében gondoskodik a szabadidıs programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttmőködésének szervezésérıl és mőködtetésérıl.
Alapellátás Védelelembe vét. Szakmai tevékenység száma átmeneti nevelt.
2005. 16 10 97
0
2006. 10 13 242
2007. 10 9 344
0
3
18
V. F E J E Z E T Feladatok, fejlesztési irányok és a várható eredmények a szolgáltatások biztosítása során A települési önkormányzat a személyes gondoskodás keretében köteles gondoskodni az alapellátásokról, – étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés – valamint az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátásához való hozzájutósról. Az önkormányzat fejlesztési irányainál ugyanúgy, mint a koncepció egészénél a fı elvárások a következık: -
Tervezett: végrehajtani a törvényt és vele párhuzamosan igazodni a lakosság igényeihez
-
Ütemezett: idıben rendszerbe foglalni a fejlesztési elképzeléseket, célszerő ezt középtávú 2 – 4 éves tervben, koncepcióban összegezni.
-
Szakmailag megalapozott : fontos a fejlesztési koncepcióval kapcsolatban álló szakemberek teljeskörő bevonása, hiszen így a település teljes szociális metszetét tudjuk feltérképezni.
Jövıbeni fejlesztéseink jogosságát már a tervezés során válaszokkal tudjuk bizonyítani, hiszen így teljes lesz a visszacsatolás, vagyis amit a jelenben elképzelünk arra valóban szükség lesz a jövı során. A tényleges igények felmérése a reális, a szakmapolitikai elvek és a fejlesztési irányok megalkotása után a jelenben meglévı szakmai tartalom korszerősítése az elsı lépés, melyet meg kell oldani. Az egyénre szabott ellátásoknál a jogszabályok betartása /fontos elvárás az ellátottak maximális jog és érdekvédelmének biztosítása/ és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a fı cél. Itt a legnagyobb elıny és a legoptimálisabb megoldás a saját környezetében való gondoskodás a rászorultakról. Ugyanúgy, mint az élet más területén a szociális szolgáltatásnál is nagyon fontos a partnerség elve, az erıforrások ésszerő koordinálása.
19
VI. FEJEZET Célkitőzések, fejlesztési irányok
Étkeztetés: Az étkeztetés magasabb szintő biztosítása elsısorban az által, hogy intézményi keretek között, helyben étkezéssel megoldható legyen. Továbbá felmérni azok körét, akik rászorulnak helyzetükbıl adódóan a szociális étkeztetésre. A jövıben még több rászorult személyhez eljuttatni az étkezési lehetıséget. Megvalósítás: sikeres pályázat esetén, illetve folyamatos Házi segítségnyújtás: A meglévı szolgáltatás kibıvítésének biztosítása a megvalósítandó intézmény fıfoglalkozású gondozójával. Szolgáltatás keretében biztosítani kell → - az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, - veszélyhelyzetek kialakulásának megelızését, illetve az elhárításban való segítségnyújtást, - segítségnyújtást, a szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, - segítségnyújtást, a környezetével való kapcsolattartásában.
Egyéni igényeknek megfelelıen kell az ellátást megszervezni → -
testi, személyi higiéné biztosítása; öltöztetés, fürdetés
-
mobilizálás biztosítása, gyógytorna megszervezése,
- gyógyszer felíratás, gyógyszerezés, - vérnyomás-, vércukorszint mérés, ellenırzés, - diéta ellenırzés, - szükség esetén háziorvoshoz-, szakorvoshoz kísérés, - pszichés, mentális gondozás, - napi, heti bevásárlás, - közremőködés a gyógyászati segédeszközök beszerzésében, - gyógyászati segédeszközök szakszerő használatának, alkalmazásának megtanítása,
20
- szociális ügyintézés – közremőködés szociális támogatások igénylésében, hivatalos ügyintézésben, - lakókörnyezet minimális higiénéjének biztosítása, komfortérzet megırzése. Megvalósítás: sikeres pályázat esetén, illetve folyamatos Idısek klubja: Az idısek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatás, az idısek klubja által nyújtott magasabb szintő szolgáltatás biztosítása érdekében szükséges egy olyan intézmény létrehozása, amely lehetıvé tenné a napközbeni pihenést, foglalkoztatást és programok szervezését. Megvalósítás: sikeres pályázat esetén Integrált szociális intézmény: Akasztó Község Önkormányzata, a település lakosainak esélyegyenlıségének növelése, a társadalmi kirekesztıdés megakadályozása valamint élethelyzetük javulása, szinten tartása érdekében a szociális alapszolgáltatások, és gyermekjóléti alapellátások egy helyen történı biztosításával hozná létre integrált szociális intézményét, mint komplex ellátó rendszert. A szociális segítségnyújtás célkitőzéseinek eléréséhez egyaránt szükséges a pénzbeli támogatások, a természetbeni ellátások és a szociális szolgáltatások megfelelı színvonalú és összehangolt mőködtetése. Kizárólag segélyezéssel vagy természetbeni támogatásokkal nem érhetıek el a kívánatos célok, a pénzbeli segítség önmagában nem elégséges eszköz az egyén problémájának megoldására, a társadalmi integrációjának elısegítésére. Fontos, szociálpolitikai funkciónak kell tekinteni a nehéz élethelyzetben lévı emberek segítését, a megváltozott társadalmi környezethez és a megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodás támogatását, a hatékony szociális védelem biztosítását. Az intézmény azoknak a szociálisan rászorult személyeknek nyújthat segítséget, akik egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt gondozást, ellátást, segítı támogatást igényelnek és a gondozásuk alapszolgáltatás keretében megoldható. Az intézmény társadalompolitikai feladata, az egyének vagy egyes társadalmi csoportoknak kirekesztıdését megakadályozni, beilleszkedését támogatni, mely segíti zavartalan együttélést a község egész területén és annak kisebb, belsı egységeiben (munkahelyeken, közintézményekben, családban) is. Megvalósítás: sikeres pályázat esetén
21
Elért és várható eredmények
Várható eredményként a mőködı szolgáltatások jogszabályi elıírásoknak megfelelı feltételekkel magasabb színvonalú ellátások biztosítása, a szolgáltatást nyújtók szakmai munkájának szélesebb körő biztosítása. Az illetékességi területen felmerülı igények és szolgáltatások nagyobb összhangba kerülése, hogy szélesebb ellátotti körnek és az igényeknek történjen a szolgáltatások biztosítása. A szolgáltatások bıvítésével a kötelezı feladatokon túl felvállalt szolgáltatással a foglalkoztatottság helyzete is javul.
Összeállította:
Fricskáné Tóth Tímea igazgatási fıelıadó
22
1. sz. melléklet A szociális szolgáltatások feltételeinek és feladatainak ütemezése.
Szolgáltatások
Tárgyi feltételek
Személyi feltételek
Megvalósítás ideje
Étkeztetés
Mőködik, folyamatos fejlesztés
Házi segítségnyújtás
Mőködik, folyamatos fejlesztés
Idısek klubja
Integrált Szociális Intézmény
pihenı, közösségi helyiség az integrált szociális intézményben
sikeres pályázat esetén
sikeres pályázat esetén
23
2. sz. melléklet A szociális szolgáltatások ellátásában dolgozók létszáma, iskolai végzettsége
Szolgáltatások
Gyermekjóléti Szolgálat
Létszám
Iskolai végzettség
1 fı
felsıfokú általános szociális munkás
1 fı 1 fı 1fı 1 fı 1 fı 1 fı
felsıfokú nem szakirányú felsıfokú szociális középfokú szociális gondozó középfokú szociális gondozó középfokú szociális segítı szakképesítés nélküli
Integrált Szociális Intézmény Családsegítı Nappali ellátás vezetı Nappali ellátás Házi segítségnyújtás Étkeztetés Takarító
24
