Ahol a nők hordják a kalapot Oly sokmindet olvasott a könyvekben, hallott és látott a televízióban az 1,3 millió négyzetkilométeres délamerikai országról, Peruról az ember, hogy joggal hihetné, a tengernyi információt a valóság már képtelen felülmúlni. Nos, aki így gondolja, az jókorát téved ! A világ második legmagasabb hegyvonulata nemcsak az oxigénhiány miatt lélegzetelállító. A lekicsinylően legyintők, akik az itt élőkről sommásan csak úgy nyilatkoznak, hogy: „Ugyan már micsoda népek, de hát ez Latin-Amerika.”, elröstellheik magukat, mert ez a nép a megtestesült vendégszeretet. Az idegenforgalomból, vendéglátásból és utaztatási kultúrából, a fínyás európai gyomornak is remek ízharmóniát biztosító ételeleikből, andalító zenéjükből, kalapot viselő hölgyeikből, párját ritkító népviseletükből, történelmi emlékhelyeikből és természetviláguk kincseiből olyan hálót szőnek az utazó köré, hogy amíg ott tartózkodik, úgy érzi álomvilágban jár. A legtöbb turista, mint mi is, a külföldiek által leglátogatottabb – hósipkás hegycsúcsoktól ölelt – Cuscóban kezdi az ismerkedést az országgal. Ez az Inka Birodalom bölcsője. Szomszédságában a Szent völggyel, ahol az andesi sziklák között zubog a gyorsfolyású, ám a sík terepen már szelíden kanyargó Urubamba folyó. A hegyoldalban ma is láthatók az inka ösvény nyomai, amelyen a hatalmas fejedelmek, az inkák futárai rohantak híreikkel az ezer éve már remekül megszervezett ország mind a négy régiójába. A hírvivők az óriási szintkülönbségek között, napi hetven kilométert is megtettek, mert tarisznyájukból folyamatosan rágcsálták a fárdtságérzetet enyhítő, oxigénfelvételt gyorsító coca leveleket. Ajánlatos már az akklimatizációra szánt első napon elfogadni a szállodák mate coca teakínálatát. Nem fogunk tőle „repülni”. Ahhoz legalább kilónyit kellene elcsócsálni, vagy kábítószerré sűrített kivonatát fogyasztani, amitől minden épeszű embert óva intek. Eredménnyel fogyasztható a coca-cukor s a hasonló ízesítésű rágógumi is. Ám ezekből a termékekből, egyetlen darabkát se kíséreljünk meg hazavinni mutatóba, mert a fináncok jószimatú kutyái már a limai repülőtéren lebuktatnak. S ezen a tájon a hírek szerint, nem a legbarátságosabbak a börtönök. A főtér körül álltak az uralkodó- és főemberei palotái. Fölöttük a napimádó inkák sokszínűen csíkozott zászlaja, ami a Pacsamamának föld istenasszonynak (aki egyben a Nap feleségeként, Holdanya is volt) az éggel összekötő szivárványhídját jelképezte. Ma is látni ilyen lobogót több épületen, a hajdani inka királyok címerszíneivel. A spanyol nyelvterületen szinte mindenütt Plaza de Armasnak nevezett központi térség (itt díszelegtek hajdan a katonák) északnyugati sarkán áll a Quasana, Huayna Capac inka palotája, amelyet Francisco Pizarro vett birtokba az elfoglalt épületek felosztásakor 1534-ben. Ez az ember volt a legkeresztényibb spanyol király haramiákat megszégyenítő gaz vezére. Aki maroknyi lovasával és puskáival térdre kényszerítette az óriási
1
birodalmat. Az őt kedvesen fogadó királyt álnok módon elfogatta és a több tonna ezüst-, meg arany váltságdíj átvétele után a szerencsétlen uralkodót előbb megkereszteltette, majd megfolytatta. A nagy fejedelem, Tupac Amaru nevét pedig, ma is viselik az amazóniában itt-ott még fellelhető partizáncsapatok. Hamarosan az indiánok rabszolgákká váltak hazájukban. A szent inkvizíció máglyáinak fényében, megszabadították az európai zsidó-keresztény kultúra szégyenletes hírvivő seregei, régi isteneiktől s templomaiktól az őslakosokat. A várost azonban nem rombolták le a spanyolok, mert a földrengésbiztosan készült épületek anyaga, mérete és elrendezése megfelelt a gyarmatosítóknak. Cuscó százezer fős lakossága a hódítást követően, az egész országéhoz hasonlóan mintegy ötödére csappant, háromszáz esztendő alatt. Ma már kétszázezren élnek itt. Míg Pekingben, a Földtemplom szomszédságában mutatják a világ közepét, addig itt az inka birodalom legfőbb kultuszhelyét, az egykori Aranynegyed főisteneinek templomegyüttese központi udvarát tartották a világ köldökének, azaz az univerzum középpontjának. Ma itt a Szent Domonkos templom és kolostor áll. Jól láthatók az egykori indián épület elbontott kövein, hogy azokon a LEGO játékkockáéhoz hasonlítható domború és homorú vágatok vannak, amelyeknek köszönhetően a trapézforma ablakú, kötőanyag nélküli falak, átvészelték a legerősebb földlökéseket is. A mennydörgés és villámlás istenének Illapának és a szivárvány istenének, azaz K’uychinek ma is épségben látható templomegyüttese földalatti része, téglalap alaprajzú. Az itt elvégzett csillagászati vizsgálatok azt bizonyították, hogy az épületeket a Fiastyúk úgynevezett heliakális kelésének irányába tájolták. Ez az irány megfelel a Nap júniusi napfordulója előtti kelési irányának. Mintegy előre jelezve az inka vallás egyik jeles ünnepét. A Katedrális, Evangélium tornyában lévő 2,15 méter magas és 5980 kg súlyú Maria Angola harangot 1569-ben öntötték a messze távoli, Titicaca tó közelében. A hagyomány szerint nevét egy fekete rabszolganőről kapta, aki a munkálatok közben beleesett az olvasztókemencébe. A templomi szobrok többsége igazi, nehéz arannyal dúsan hímzett szövetből készült gyarmatosítás korabeli öltözéket visel, még a Szent Család is. Az egyik oldalsó szárny a Győzelem temploma. Onnan kapta a nevét, hogy amikor Manco inka 1536-ban visszafoglalta egyetlen épület kivételével a várost, akkor a Szűzanya alászállt és erőt adott az európai hódítóknak a győzelemhez. A megszállók hagyománya szerint mórölő Szent Jakab, Spanyolország védőszentje is megjelent lóháton, segítve az indiánok legyilkolását. A spanyolok tehát kettős égi segítséggel győztek az indiánok és hitük fölött. Ezen csoda története elolvasható a templom falán lévő feliratról. Természetesen mára a kultúrák keverékével találkozhatunk. Jól példázzák ezt a Museo de Arte Religioso del Arzobispadó XVI.-XVIII. századi festményei. Az úgynevezett cuscói iskola jegyeit viselő képeken az arkangyalok ruházata spanyol, európai puska van a kezükben, míg a kerubok arcai indián vonásokat őriznek. Az utolsó vacsora ábrázolásán Krisztus és indián 2
külsejű apostolai a helyiek kedvenc ünnepi ételét, sült tengerimalacot, meg perui sajtot fogyasztanak. Dél-Amerika régészeti fővárosába Machu Picchuba érdemes kora reggel elindulni. Ugyanis a két buszos és egy vonatos átszállású út, több órát vesz igénybe. A bejárat előtt együnk, igyunk és menjünk illemhelyre. Mivel a romterületre csomagot, hátizsákot és nagyobb üvegű üdítőt tilos bevinni, s ráadásul nincs egy árva mosdó sem. Aki szükségből mégis kénytelen kimenni, az újraveheti a méregdrága, majd’ ötezer forintos belépőjegyet. A harsogóan zöld, sűrű erdővel borított 2450 méterrel a tengerszint fölött lévő ősi városhoz kevés hasonló fogható a földkerekségen. A települést, több mint négyszáz évig a feledés homálya fedte, amikor 1911-ben azt egy indián kisfiú segítségével „felfedezte” az utolsó inka főváros után kutató régész, Hiram Bingham. Aki a következő három év során számos ásatást végzett. Ezalatt 173 temetkezési helyet tárt fel, az elhunytak közül 150 nő volt, akiket „napszüzeknek” tartott. A városban szépszámmal éltek még papok, főhivatalnokok, kézművesek és szolgák is. Az biztos, hogy az isz. VII. században már lakott és kiemelkedően fontos, kultikus funkciójú hely volt, ahová rendszeresen vezettek vallásos zarándoklatokat. A templomokkal és csillagászati fontosságú építményekkel teli helység utcáin olyan vezetékeket készítettek, amelyekben ma is kristálytiszta víz csörgedez. A házak egy része kétszintes volt és mindegyiket zsúpszalma fedte. Csodás a kiszabott épületkövek faragása és összeillesztésük pontossága. Az ottlakók ellátásról, az öntözéses teraszos gazdálkodást folytató „alsóvárosi” parasztok gondoskodtak. Míg védelmüket és az ünnepségek rendjét a király katonái garantálták. A városban élők sorsáról semmit sem tudunk, azt a spanyol krónikások nem említik.
Cuscoból érdemes kényelmes és meglepően olcsó autóbusszal továbbutazni a Titicaca tó partjánál lévő százezres nagyvárosba, Punóba. Vannak olyan társaságok, amelyek idegenvezetőt biztosítanak s több megállót is beiktatnak a jelesebb nevezetességeknél. Az első meglepetések már az elegáns szállodai hallhoz hasonló váróteremben érik az embert, ahol szendviccsel, rántottával, kávéval és természetesen mate coca teával fogadják az utasokat. Beszálláskor mindenkit videokamerára vesznek. Aki azt hiszi, hogy ez külön szolgáltatás és a látnivalókról készült videót megveheti a végállomáson, az téved. A felvétel oka az, hogy évente több jármű is a szakadékok mélyén köt ki s így könnyebb az azonosítás. Érdemes még néhány szót szólni a turisták ellátásáról és a vásárlási lehetőségekről. A távoli Dél-Amerikában lévő országban a hazánkéhoz hasonlatos, ha nem különb a számlaadási fegyelem úgy a nagyobb boltokban, mint a szállodákban, utazási irodákban és a távolsági buszjáratokon egyaránt. A szolgáltatás színvonala rendkívül magas, sokat tanulhatnánk tőlük. A piacokon és az utcai árusoknál, továbbá a helyi-járatos autóbuszokon azonban ne várjunk 3
blokkot, vagy jegyet. A gyönyörű kézműves termékek esetén még az üzletekben is érdemes és eredményes alkudni. Különösen szépek a kellemes tapintású, szemet gyönyörködtető színösszeállítású - többnyire alpakka gyapjából való kötött sapkák, zoknik, lábszárvédők, ponchók, szütyők, valamint bőrtarisznyák és kalapok, továbbá a háziszőttes terítők. Csábítóak az évezredes mintákat őrző cserépedények, meg kerámia szobrocskák. Különlegesek az évszázados hagyományok szerint készített rongybabák Eme a portékákat, elsősorban a kecsua- és ajmara indiánok lakta településeken érdemes megvenni. Mivel ott ezeket mindennapi használati tárgyként állítják elő. Csábítóak az ezüstből- és aranyból készített ékszerek is. A fafaragások közül mutatós ajándéktárgy a sakkkészlet, amiben az őslakósok harcolnak a spanyol hódítókkal. A tengerparton és a fővárosban ugyanis, jócskán találkozhatunk csicsás gagyival is. Az éttermek tiszták, az étlapok bőséges választékot kínálnak. A felszolgálás gyors és udvarias. Érdemes megkóstolni a helyi étel- és ital jellegzetességeket. A levesek kivétel nélkül mid ízletesek. A hegyvidéken fölséges sülteket kínálnak, például lámahúsból. Az egyik legkülönlegesebb fogás az önellátásra berendezkedett pásztornépek ünnepi eledele a cuy, azaz a ropogósra sütött tengeri malac. Utána fogyasszunk el a helyi szokás szerint, egy pohárka mentalikőrt. Sörből a legfinomabb a kristálytiszta cuscoi hegyi források vizének felhasználásával készült Cusqenna. A híres arequipai töltött paprikát viszont csak a méregerős kosztot kedvelők rendeljék meg. Több, mint ötszázféle krumplit termesztenek, úgyhogy ebből a köretet bízzuk a pincérre. A tengerparton nem szabad kihagyni a halételeket. A sütemények pedig, egyszerűen ellenállhatatlanok. Hazatérve, útiélményeik hallgatóságát elkápráztathatjuk az élelmiszerboltokban vásárolható porított, és vízzel feloldható lila színű, finom ízű, alkoholmentes Chicha Moradaval, azaz kukoricasörrel. A taxisok nem várnak borravalót, ám érdemes előre megkérdezni a tarifát. Azonban ajánlatos megfogadni a sokhelyütt olvasható tanácsot, hogy a repülőtér és a buszpályaudvar kivételével, ahol fölírják, hogy melyik autó hová ment, csak a szállodai recepciónál, vagy utazási irodánál rendeljünk taxit. Ajánlatos értékeinket a szálláshely széfjében elhelyezni és séta közben az útlevelünknek csak a fénymásolatát magunknál tartani. Az emberek alapvetően kedvesek és barátságosak, ám tolvaj, rabló mindenütt akad a világban. Még Budapesten, a hatos villamoson is. A világ legmagasabban fekvő hajózható tava a Titicaca, amelynek területe 8000 négyzetkilométer, így nagyobb hazánk háromnegyedénél. A Peruból Bolíviába átnyúló valószerűtlenül égszínkék víztömeg legfeljebb a jegesmedvéket csábítaná fürdőzésre, olyan hideg. S ez jószerével mit sem változik a néhány nyári hónapban, amikor a hőmérséklet nappal akár harminc celziusz fok is lehet. Ám, ahogy a Nap lebukik a hegyek mögé, minimum megfeleződik a meleg. 4
A parton terül el a százezer lelket meghaladó tartományi székhely, Puno. A tiszta, rendezett város rengeteg üzletében többek között dúsan hímzett háziszőttes holmikat, meg láma és alpakka gyapjából kötött árukat kínálnak. Szerintem itt található a leggazdagabb indián piac az országban. A vendéglőknek szinte mindegyikében kemencéhez hasonlatos, fatüzeléses kályhaféle fűti esténként a helyiséget, ahol olcsó és ínycsikladó ételek várják a betérőket. Egynapos, vagy valamelyik szigeten való alvással egybekötött kétnapos csónakázós programokra lehet befizetni. De szerintem untig elég a reggeltől estig tartó is. Ennek során megismerkedhetünk a totoranádból készült nádházak lakóinak életével, akik közös konyhán főznek és évente új főnököt választanak. A vezetékes áram nélküli kicsiny kunyhók legtöbbjének mélyén már ott lapul az akkumulátorról működő televízió és videólejátszó. Az úszószigeteken kecsua, míg a stabil szigeteken ajmara indiánok élnek. Nem igazán beszélik még ma sem egymás nyelvét, inkább a spanyolt használják közvetítőként. Világhírűek Taquile szigetének takácsai, akik szövetkezetbe tömörülve készítik finomabbnál-finomabb, színes szőtteseiket, fantasztikusak a különböző nemekre, korosztályokra, családi állapotra és foglalkozásra utaló változatos sapkáik. A szomszédos, Umayo tó félszigetén százezrek látogatják meg évente a különleges hegyvidéki temetőt. Itt habarcsba rakott, vagy anélkül épült 12 méter magas tornyokba temették el halottaikat az egykori inkák. Úgy hírlik, hogy nagy probléma megoldása előtt a sámán és a főnök állítólag kivonult ide, az ősökkel megbeszélni a teendőket. Ami mindig sikerült, kellő mennyiségű csicsa, azaz kukoricasör és kokalevél elfogyasztása után. Akinek van még ideje, az buszozzon tovább a fehér városba Arequipába, a település szomszédságában terül el a Colca kanyon, amely a legmélyebb a Földkerekségen. Ahová hajnalban érdemes indulni, hogy odaérjünk a két és fél három méteres szárny - fesztávolságú fenséges kondorkeselyűk ébredésére és reggeli vitorlázó repülésére. Tengerszint fölött 2350 méteren lévő, pálmafákkal díszes város körül három vulkán is emelkedik, amelyek közül az egyik hósipkás meghaladja a 6000 méteres magasságot. Nem szabad kihagyni a gyarmati időket idéző főtér, azaz Plaza de Armas épületeinek és székesegyházának megtekintését. Nem messze van ide a Museo Santuarios Andinos, ahol mélyrehűtve őrzik a gleccserjégben talált és 500 éve feláldozott kislány – Juanita - holttestét, akit vannak akik a „jég hercegnőjének” neveznek. A felfedezők további szerencsétlenül járt gyermekek múmiáira is rátaláltak. A város másik különleges látnivalója a húszezer négyzetméter alapterületű kolostor város, amit még a középkorban építettek. A berendezett cellák és konyhák döntő része ma már múzeumként szolgál. Egész éjszaka kell buszozni tovább Nazcába, amelynek homokjába rótt többkilométeres ábráit Daniken, „Istenek ivadékai vagyunk” című könyve tette világhírűvé. Mivel azt gondolta, hogy a száz és háromszáz méter nagyságú mértani ábrák, s például a lepke, a kolibri, meg a pók figurája egykori űrhajók 5
leszállópályáját jelölte. A mai tudósok közül többen állítják, hogy a rajzokat kezdetleges léghajókról tudták kijelölni. Az ábrák megtekinthetők négy utast magasba vivő, borsos árú kisrepülőkkel. A rajzok jelentős hányada fölé tilos odaszállni mivel az, katonai terültre esik. Így is szép és elképesztő az élmény, megéri az árát. A város mellett harminc kilométerre található a sírrablók által kifosztott hajdani temető. Itt tizenkét restaurált, adobetéglával kifalazott sírkamrát ástak ki és állítottak helyre a régészek. Hátborzongató látnivalók a hét évente egyszeregyszer esőt látó sivatagban az összeaszott múmiák. Érdemes megállni egy hegyi tanyánál is. A kétméteres kőkerítés mögé szívesen invitálnak a sokszor még kőbaltát is használó földművesek. Bemutava gazdaságukat és otthonukat, néhány soles reményében. Tanulságos látvány lenne az itthoni nyomorról panaszkodóknak. Ezeknek az emberek ajkáról viszont nem hangzik el zokszó, pedig nincs villany, tűzhely az udvaron és a folyóvíz ismeretlen fogalom. Egymást szeretve, segítve élik kemény életüket. A háztetőkre még vidám cserép-marhákat is raknak, ezzel csalogatva a jószerencsét. A Csendes óceán partján fekvő kis pihenőfalu, Paracas szomszédságában találhatók a Ballestas szigetek. Amelyeket, a partvidék többi szigetéhez hasonlóan nyolcvan centitől két méter vastagságig elfedi a csípős szagú guanó. Ez a madártrágya foszforban rendkívül gazdag és a földművelés során hasznosítják. A szigetcsoport a csendes-óceáni tápláléklánc csúcsút képező állatvilága révén vált híressé. Az Antarktiszról jövő hideg Humbold áramlatnak köszönhetően, a szárazföldi nagy hőség dacára találhatók itt többek között pingvinek, pelikánok és oroszlán-fókák is. A szerencsések még delfinekkel is találkozhatnak a mintegy három órás motorcsónak kirándulás során. Ne érjen csalódást senki, magukra a szigetekre tilos a belépés. A hajókázásról visszatérve nem szabad kihagyni a parti éttermek fölséges halételeit. Kőhalmi Dezső
6
