19. évf. 2009/10. október
agrárium
Ára: 287 Ft
A Magyar Agrárkamarák lapja
AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG
Alternatív finanszírozási lehetôségek Alvóbomba a mezôgazdaságban!
Nemzetközi LEADER Találkozó és Vidékfejlesztési Nap
Pihenjen a csendesen hullámzó Duna partján, Ráckevén, a
Kék Duna Wellness Hotelben**** Ajánlataink Wellness Ízelítô (szombattól hétfôig) 3 nap, 2 éjszaka, félpanziós ellátással 1 szolárium és 1 infrakabin
33 000 Ft/fô
Duna-parti Wellness Party (a hét bármely napján) 3 nap, 2 éjszaka, félpanziós ellátással 42 000 Ft/fô 2x fél óra testmasszázs, 1 arcmasszázs vagy manikûr, 1 szolárium, 1 infrakabin használat Több mint wellness-hétvége 4 nap, 3 éjszaka, félpanziós ellátással 2x fél óra testmasszázs, 1 arcmasszázs vagy manikûr, 1 szolárium, 1 infrakabin használat
50 000 Ft/fô
Wellness szolgáltatásainkból Látvány- és úszómedence • pezsgôfürdô • szauna • tepidárium • Kneipp-kúrák • infrakabin • merülômedence • teabár • mágnesterápia • masszázsok • szolárium • levendula relaxációs szoba • chi-gép • csini gép • fitnesz- és kondicionálóterem • télen-nyáron használható kültéri wellness szigetünk • úszómedence • élménymedence 9-féle látványelemmel • sókamra • gyermekjátszótér • vízibár • kültéri jakuzzi • gôzfürdô
Információ: 2300 Ráckeve, Dömsödi út 1/a. • Tel.: 06/24-523-230 www.wellnesshotel.hu •
[email protected]
Tartalom 3
Tisztelt Olvasó! Végre egy jó hír: a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közlése szerint a múlt esztendôben alig négyszáz millió forint termelôi befizetés érkezett az agrár-kárenyhítési alapba, míg az idén az elsô félévben csaknem a tavalyi ötszöröse. Természetesen a fenti összegbôl a tényleges kifizetés töredéknyi a tavalyi keretbôl, csupán száz millió forintot tett ki kárenyhítô juttatásként. Hogy ez a szám miként alakul ebben az esztendôben, az a 2009. évi igények feldolgozását követôen derül ki. A termelôknek október 20-áig lehetett benyújtani kérelmüket, ezután következik majd az ellenôrzés és elbírálás, melynek végén a szaktárca miniszterének jóváhagyása zárol december tizedikéig. Mint tudjuk, az idei nagyobb befizetés a törvényi változás eredménye, miszerint kötelezôvé tették a csatlakozást e rendszerhez a mezôgazdasági tevékenységet folytató cégeknek és egyéni vállalkozásoknak. Az ôstermelôk önkéntes alapon dönthetnek e kérdésben.
Kamara 4 Az AKG-támogatás tudnivalói 6 A föld második legnagyobb gabonatermése 8 Alvóbomba a mezôgazdaságban!
Kertészet
Gépesítés
Vidékfejlesztés 26 Új korszak a vidék turizmusában? 27 A Magyar Vidék Napja 28 Nemzetközi LEADER Találkozó és Vidékfejlesztési Nap 30 LEADER Piac- és Bolthálózat 32 NEKTÁR = Nemzeti Kisvállalkozás Támogató Rendszer
Növénytermesztés
18 Idén is alacsony almaárak 18 Szôlészek-borászok szakvására Németországban
Interjú 25 Egy jubileumi kiállítás apropóján
16 Cukorrépa-termelés, korlátozott mennyiségben
Agrárfinanszírozás 21 Alternatív finanszírozási lehetôségek
Agrárstratégia 10 Több mint egymilliárd éhezô 12 V4 – példás együttmûködés 13 Agrárköltségvetés – 2010
Kaleidoszkóp 34 A klímaváltozás nyertesei vagy vesztesei leszünk? 34 Adománykonvoj Budapesten
19 Gépvásárlási támogatás után
16
tartalom
21
Az örvendetesebb hír pedig az, hogy a közelmúltban felvetették a jégkárt is a megtérítendô károk körébe. Sôt, kikerült a rendeletbôl az a szabály, amely visszafizetni rendelte a magasabb kárenyhítési elôleg és az esetlegesen kisebb végleges kárenyhítési összeg közötti különbséget.
28
Más! Az agrárágazat jövôre csaknem annyi támogatást kap, mint az idén – vagyis 463 milliárd a végszám. Ennek durván négyötödét uniós forrásból kapjuk, a maradék pedig (130 milliárdnyi) a nemzeti forrás. Egyelôre az ôszi betakarítások javában folynak, amelyek sorában több ágazatban is komoly gondok és problémák szemtanúi lehetünk. Ezekrôl is igyekszünk olvasóinkat folymatosan tájékoztatni, érthetôen a teljesség igénye nélkül, de mindenképpen jó szándékkal. Szalay Attila
2009. október
agrárium
4 Kamara
Az AKG-támogatás tudnivalói Tápanyag-gazdálkodás, földhasználat A szántóföldi, valamint az ültetvény célprogramcsoport esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási idôszak kezdetét megelôzô gazdálkodási évben vagy az elsô gazdálkodási évben, valamint a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bôvített talajvizsgálatot végeztetni. Talajminták laboratóriumba történô leadásának határideje a 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. közötti, majd 2013. szeptember 1.– 2014. augusztus 31. közötti idôszak. Talajmintavétellel kapcsolatos tudnivalók A kötelezettségvállalással érintett egybefüggô terület (továbbiakban KET): egy célprogramban egy blokkon belüli öszszefüggô terület, mely jól láthatóan elkülönített. A szántóföldi és az ültetvény célprogramoknál kötelezô a támogatási idôszak elsô (vagy megelôzô) és az utolsó gazdálkodási évben a támogatásba bevont területre bôvített talajvizsgálat (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu) elvégzése. Laboratóriumi leadási határidôk 2008. szeptember 1.–2010. augusztus 31., majd 2013. szeptember 1.–2014. augusztus 31. közötti. A talajmintát bárki begyûjtheti egybefüggô 5 ha-os, talajtanilag egységes területrôl. Az utolsó évben a mintákat ugyanazokról a helyekrôl kell venni. Több földhasználó szomszédos KET-szántója összevonható a mintavétel szempontjából (egybemûvelés nem megengedett.). Az ültetvényeknél csak az azonos ültetvénycsoportban lévô KET vonható össze. A mintavétel mélysége: Szántóföldi kultúránál 30 cm, álló kultúránál 0–30 cm, 30–60 cm; kivéve bogyós: 0–20 cm, 20–40 cm. Az azonos mélységû rétegekbôl azonos tömegû legalább 20 pontról begyûjtött részmintákból 1 kg átlagmintát akkreditált laboratóriumba kell küldeni. Tilos mintát venni: forgókban; szalmakazlak, mûtrágya, szervestrágya-depók, állatok delelô helyén. A mintát mintaazonosító jeggyel kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a földhasználó és a területi azonosítókat. Mintavételre legalkalmasabb a betakarítás és a trágyázás közötti idôszak. Mintavételre alkalmas még a mûtrágyázást követô 100 nap után; szervestrágyázást követô 6 hónap elteltével.
Levélanalízis során betartandó követelmények Integrált és ökológiai gyümölcs- és szôlôültetvény célcsoportnál évente N-, P-, K-, Ca- és Mg-paraméterekre levélanalízis elôírt. A mintavétel egysége megegyezik a talajmintavételével, de egy faj, fajta azt korlátozhatja. Két átló mentén külön
agrárium
2009. október
gyûjtött átlagmintából egy, minimum 0,1 kg lemérendô mintát kell képezni. A szôlôültetvények esetén a tavaszi-ôszi mintavételezés választható. Egy fáról legalább 2 db levelet kell szedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadán, szôlô esetén a levéllemezt az elsô fürt szárcsomójáról (kifejlett, egészséges, csapadékmentes rész jó). Nem szabad mintát gyûjteni: növényvédelmi munkaügyi várakozási idô leteltéig; lombtrágyázás után 2 hétig, sáros, szennyezett növényekrôl; a szélsô növényekrôl. A mintát mintaazonosító jeggyel kell ellátni, laboratóriumba történô juttatásig hûtôtáskában kell tartani. A mintaazonosító jegy a talajmintánál leírtakat kell, hogy tartalmazza. A táblánként mintavételi jegyzôkönyvet kell készíteni. A növény mintavétel módjáról, idôpontjáról, helyérôl ültetvények esetében a kamarai tanácsadóknál érdeklôdhetnek.
Tápanyag-gazdálkodási terv A talajvizsgálat, valamint az ültetvényes célprogramoknál a levélanalízis eredményei alapján számított, trágyával, termésnövelô anyaggal legfeljebb kijuttatható hatóanyagok mennyiségét határozza meg évente és táblánként. Talajvizsgálati eredmény nélkül egyszerû mérlegszámítás is jó. A tervnek tartalmaznia kell a kijuttatandó anyagok típusát (mûtrágya, szerves tárgya stb.) mûtrágya és szennyvíziszap esetén az N, P, K elemre, míg szerves trágyánál N-re vonatkozó kijuttatható hatóanyag/ha mennyiségét. A számításokhoz az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben – nitrátrendelet – meghatározott adatokat kell figyelembe venni. Korlát a növény tápanyagigénye, a talaj tápanyag-szolgáltató képessége! A nitrátérzékeny területeken a szerves eredetû nitrogén hatóanyag legfeljebb 170 kg/ha/gazdálkodási év lehet. Az alábbi célprogramok tápanyag-utánpótlási korlátozást határoznak meg: • Túzok élôhely – szálas; kék-vércse – szálas: tápanyagutánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett úgy, hogy a mûtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket.
Kamara 5
• Túzok élôhely – vegyes szántóföldi, vadlúd, daru élôhely; madár- és apróvad élôhely; kék-vércse vegyes: a mûtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket. • Zöldugar: legfeljebb három gazdálkodási évig tartó állandó vagy idôszakos zöld növényi borítottság, amelyet legalább három fajból álló magkeverékkel, ebbôl legalább egy pillangós faj alkalmazásával alakítottak ki; tilos a mûtrágya felhasználása. • Gyep, illetve vizes élôhely célprogramoknál általános a tiltás, csak a legeltetett állat trágyája jelenthet tápanyagutánpótlást (Natura 2000 esetében is).
Tápanyag-utánpótlásra felhasználható anyagok Engedélyezett termésnövelô anyagok; EK-jelölésû mûtrágyák; szerves trágya (hígtrágyát is talajvédelmi hatóság engedélyével); szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt engedély szerint. Túzok- élôhely, vadlúd, daru élôhely; madár és apróvad élôhely; kék-vércse élôhely célprogramok területén hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos! Integrált ültetvény célprogramnál: szennyvíziszap, szennyvíziszapot tartalmazó komposzt nem juttatható ki! Hagyományos gyümölcstermesztés célprogramnál: csak szerves trágya és komposzt használható! Zöldtrágyázás olyan vetett növénnyel, amely beborítja a talajt és legkésôbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül. Az árvakelés nem zöldtrágya-növény. Integrált, tanyás, ökológiai, és a víz- és szélerózió elleni szántóföldi célprogramban 5 év alatt legalább egyszer kötelezô a zöldtrágyázás, akár másodvetésként is. A beforgatást megelôzô 10 munkanapon belül a zöldtrágyázásra kerülô növényfajt, a munka helyét, idôpontját az MVH D-3008-01 formanyomtatványán be kell jelenteni az MVH-hoz. Ha a táblán a teljes támogatási idôszak alatt évelô szálas pillangósnövény termesztése történik, nem kell zöldtrágyázni (középmély lazítás sem). A gazdálkodási napló naprakész vezetése szerint a tápanyag-gazdálkodási tevékenységeket legkésôbb a mûvelet után egy héttel rögzíteni kell a gazdálkodási naplóban. Adatszolgáltatás: az elôzô gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási terv elôírt adattartalmát évente szeptember 1. és november 30. között, elektronikus úton kell benyújtani az MgSzH-hoz, elsô alkalommal 2010. szeptember 1. és november 30 között. A tápanyag-gazdálkodási terv kötelezôen beküldendô tartalmi elemei: • gazdálkodási év illetve célprogramkód megnevezése; • KET, adott évi tábla száma, területe (ha); • a trágyázott kultúra megnevezése, hasznosítási kódja; • a maximálisan kijuttatható hatóanyag (N: P2O5: K2O kg/ha).
Földhasználati terv Egy gazdálkodási évre vonatkozóan évente, a szántóföldi célprogramnál célprogramként készített dokumentáció, mely a tápanyag-gazdálkodási terven túl figyelembe veszi a vetésszerkezetet, a vetésváltás szabályait, így a HMKÁ szerint az alábbi:
a) egymás után – önmaga – két évig termeszthetô: rozs, búza, tritikálé, árpa; b) egymás után – önmaga – legfeljebb három évig termeszthetô: kukorica és dohány; c) több évig termeszthetô maga után: évelô kertészeti kultúrák, évelô takarmánynövények, fûmagtermesztés, méhlegelô céljából vetett növények, energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint rizs; d) minden egyéb növény egy évig termeszthetô; valamint figyelembe kell venni az AKG-rendelet vetésváltási szabályait – a másodvetést is –, melyek táblaszinten a következôk: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthetô 4 éven belül; b) napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthetô 5 éven belül; c) két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie; d) lucerna után hüvelyes növény nem termeszthetô; e) szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. A vetésszerkezetre vonatkozó elôírásokat 5 év átlagában – a célprogramban támogatott területen –, célprogramonként, fôvetésû növények tekintetében kell betartani. Célprogramonkénti vetésszerkezeti elôírások: • integrált szántóföldi: ôszi búza, szemes kukorica, napraforgó együtt max. 60%, a pillangós növények részaránya min. 10% lehet; • tanyás és ökológiai szántóföldi gazdálkodás: az ôszi búza, szemes kukorica, napraforgó együtt max. 50%, a pillangós növények részaránya min. 10% lehet; • túzok élôhely – vegyes szántóföldi: legalább 20% kalászos gabona és 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), min. 20% zöldugar és 10% ôszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra; • vadlúd – daruvédelmi szántóföldi: min. 30% kalászos és 20% szemes kukorica, min. 20% szálas pillangós takarmánynövény és min. 20% zöldugar, max. 10% egyéb kultúra; • madár és apróvad élôhelyfejlesztés: min. 30% kalászos és 20% szálas pillangós takarmánynövény, min. 10% zöldugar, max. 25% egyéb kultúra; • kék-vércse élôhely: max. 30% kalászos, min. 20% szálas pillangós takarmánynövény és 20% zöldugar, max. 20% egyéb kultúra; • vízerózió: szemes kukorica, csemegekukorica, burgonya, csicsóka, dohány, cukorrépa, takarmányrépa, napraforgó együtt legfeljebb 20% lehet; • Szélerózió: Az ôszi vetésû vagy évelô növények aránya min. 60%. A tavaszi vetésû növények aránya max. 40% lehet. A következô növények összes részaránya el kell, hogy érje a 20%-ot: köles, pohánka, cirkok, szudáni fû, mohar, rostkender, baltacím, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, tarka koronafürt, csillagfürt; + ôszi vetésû növények után zöldtrágyanövény. 2009. október
agrárium
6 Kamara
Nem kell földhasználati terv MTÉT évelô szálas takarmánynövények termesztésére. A földhasználati tervben KET-enként, táblaszinten fel kell tüntetni az elôveteményt, azaz az elôzô gazdálkodási év fônövényét vagy másodvetését; a jelenlegi fônövényt. A vetésszerkezeti elôírások szerinti növénykultúra-csoportoknál a területnagyságot; az adott gazdálkodási évre vonatkoztatott százalékos részarányt és a támogatási idôszak egészére vonatkoztatott százalékos részarányt (göngyölített) is jegyezni kell. A tápanyag-gazdálkodási és a földhasználati tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következô gazdálkodási évre. Az elkészített tervektôl való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell, indoklással együtt. Fontos! Az elsô gazdálkodási évre vonatkozó tápanyaggazdálkodási és földhasználati tervet legkésôbb a területazonosítási kérelemre hozott határozat jogerôre emelkedésétôl számított 60 napon belül el kell készíteni. A helyszínen a gazdálkodási napló kinyomtatott példányát, valamint az azokban szereplô anyagok felhasználására vonatkozó számlákat és bizonylatokat, a tápanyag-gazdálkodási és a földhasználati terv valamennyi évre vonatkozó példányát ellenôrzik.
Szankciók A talajvizsgálat és zöldtrágyázás elmaradása esetén a szankció KET-szintû 15–60%; 3%–15%; a tápanyag-gazdálkodási terv vagy egyes adatai benyújtásának hiánya, illetve a hatóanyag mennyiségeinek túllépése esetén a szankció célprogram szintû 30%–60%; 15%–60%; a gazdálkodási napló vezetésének, illetve egyes adatainak benyújtási hiánya intézkedés szintû 100–30% szankcióval jár. A tápanyag-gazdálkodási minimumkövetelmények betartása a gazdaság teljes területére kötelezô, azaz savanyú, szikes és homoktalajok 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.1.1.-2.1.3. pontjai szerint javítása talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Központi Szakmai és Koordinációs Iroda „Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”
A föld második legnagyobb gabonatermése A kukorica több mint fele került eddig a magtárakba, lényegében vége a napraforgó, a szója és a burgonya betakarításának. A cukorrépa bô 40 százalékát szedték fel a földbôl. A vetési munkákkal is haladtak a nehéz idôjárási körülmények – szárazság – ellenére. A gabona piacán némi élénkülés és minimális árnövekedés figyelhetô meg, miközben kiderült, hogy az idén betakarított gabonamennyiségnél csak egyszer – tavaly – arattak többet a Földön.
A
kukorica betakarítása a 55%-ot meghaladja, azonban az elmúlt néhány esôs nap akadályozta a betakarítás folyamatát. A betakarított terület termésátlaga 6,35 t/ha, míg Dunántúlon ez 7,2 t/ha, addig az Alföldön csak 5,6 t/ha az átlagtermés, Észak-Magyarországon pedig 5,8 t/ha. Összesen eddig 4,1 millió tonna kukoricát helyeztek a raktárakba. A napraforgó betakarítása csaknem befejezôdött (99%), az átlagtermés hektáronként 2,346 t, a betakarított mennyiség pedig 1,247 millió tonna. A szója betakarítása is csaknem befejezôdött (96%), Észak-Magyarország egyes térségeiben még néhány száz ha várja a betakarítást. Az átlaghozam hektáronként 2,3 t, az összes termés 70 ezer tonna. A cukorrépának 43%-át takarították be, 52 t/ha átlagterméssel.
agrárium
2009. október
A burgonya betakarítása is csaknem befejezôdött (99%), az átlaghozam 24,59 t/ha, az összes termés közel 515 ezer tonna. Ôszi káposztarepcébôl 292 ezer ha-n vetettek, ami mintegy 4 ezerrel több, mint amit vetésként korábban jeleztek. A csapadékhiány azonban gondot okozott, mivel egyes térségekben foltokban ki sem kelt a repce. Ezen területekre már csak a tavaszi vetésû növények kerülhetnek. A vetési szándék szerint az ôszi árpának több mint 70%-át (145 ezer ha), az ôszi búzának közel 26%-át (280 ezer ha), a rozsnak mintegy 77%-át (30 ezer ha), a tritikálénak 54%-át (72 ezer ha) vetették el. A száraz idôjárás a gabonák vetésének sem kedvezett, de a napokban érkezett csapadék elôsegíti a munkák elôrehaladását. A szándék szerinti magágykészítés az ôsziek alá 1,756 millió ha volt, ebbôl 1,176 millió ha-n végezték el a munkát,
Kamara 7
Franciaország
Spanyolország
Németország
Lengyelország
Románia
Magyarország
Étk. búza
120–128
135–143
103–128
99–112
95–103
104–111
Tak. búza
–
–
101–119
104–105
79–94
86–96
Tak. árpa
97
120–133
89–103
77–93
74–85
93–95
118–122
135–150
109–133
100–111
76–85
84–102
Tak. kukorica
míg az ôszi mélyszántást a tavasziak alá csak 355 ezer ha-n végezték el szemben a 2,073 millió ha-a szándékkal. A néhánynapos csapadékos idôjárás az ôszi mélyszántási munkákat is jótékonyan segítette. Az elmúlt néhány hétben a gabonafélék, de az olajmagok árában is lassú növekedés következett be. A szabadpiaci árak szintén alacsonyak, azonban az elmúlt két hétben fokozatos növekedés volt megfigyelhetô. Ez gabonafélétôl függôen 1–2 ezer Ft/t árnövekedésben mutatkozott meg. Az étkezési búza ára 25–30 ezer Ft/t, a takarmánybúzáé, 23–25 ezer Ft/t, a takarmányárpáé 22–25 ezer Ft/t, a takarmánykukoricáé 24–27 ezer Ft/t. A napraforgó- és a repceárak tág határok között mozogtak, az idei évben a szerzôdéskötéssel rendelkezô termelôk jobb áron tudták értékesíteni terményeiket, mint akik nem szerzôdtek. A napraforgó ára az elmúlt két hétben 52–56 ezer Ft/t, a repcéé 62–66 ezer Ft/t között mozgott. A Magyar Agrárkamara tapasztalatai szerint az utóbbi idôben kismértékben élénkült a gabona iránti kereslet, de még mindig jelentôsen elmarad az elmúlt szezon forgalmához képest. Az Európai Közösség néhány tagállamában a gabonafélék áralakulása a következô volt 2009. október 15-én:
A termésmennyiségben növekedést várnak az USA-ban, Oroszországban, Ukrajnában és az EU-ban, csökkenést Argentínában és Kínában. A világ gabonatermésében az elmúlt becsléshez képest 5 millió tonnával többet várnak, azt jelenleg 1753 millió tonnára becsülik, és ezt a világon a második legnagyobb termésmennyiségnek mondják. Ez a tavalyi rekordtól (1792 millió tonna) 39 millió tonnával marad el. Az alacsony árak a fogyasztásban növekedést indukálnak, azt 1743 millió tonnára várják, ami az elmúlt szezon fogyasztását 16 millió tonnával haladja meg. A készleteket a fogyasztásnövekedés ellenére 9 millió tonnával magasabbra becslik, mint a tavalyi szezoné, azt 363 millió tonnára várják. A készletnövekedést csaknem teljesen Kína könyvelheti el, az öt fô exportôr készlete várhatóan 3 millió tonnával kevesebb, mint az elmúlt szezonban volt. A világ gabonakereskedelmében 10%-os csökkenésre számítanak a tavalyi rekordhoz képest, és azt 224 millió tonnára várják. Az USA várhatóan több gabonát exportál, mint a tavaly, de kevesebbet szállít majd az EU, Argentína. Ukrajna. Oroszország várhatóan megismétli a 2008/09 szezonban teljesített mennyiséget. Magyar Agrárkamara
Állami intervenciós intézkedések a gabonaágazatban 2009/10 gazdasági évben (Jogszabályok: a többször módosított 1234/2007/EK/Tanácsi r., 884/2006/EK, 428/2008/EK, 687/2008/EK, 670/2009/EK Bizottsági rendeletek) Megnev.
Mennyiség
Referenciaár Felajánlás €/t idôszaka
Feltételek és a kifizetés legkorábbi idôpontja Felajánlás: Min. 80 t, jogsz. minimum minôség vagy felett, biztosíték nincs. Átvétel beszállítással vagy in-situ. Beszállítás a felajánlást követô 4 hónapon belül. Fizetés: 101,31 €/t a +/- költségekkel korrigálva (a minôsítés és szállítás a felajánlót terhelô kts-ek) Ft-ban meghatározva, a minôségi átvételt követô 30-35. napon
Búza
korlátlan
101,31
nov. 1.– máj. 31.
Árpa
korlátlan
101,31
nov. 1.– máj. 31.
Felajánlás: min. 80 t, jogsz. minimum minôség vagy felett, biztosíték nincs. Átvétel beszállítással vagy in-situ. Beszállítás a felajánlást követô 4 hónapon belül. Fizetés: 101,31 €/t a +/- költségekkel korrigálva (a minôsítés és szállítás a felajánlót terhelô kts-ek) Ft-ban meghatározva, a minôségi átvételt követô 30-35. napon
nov. 1.– máj. 31.
Jelenleg nincs lehetôség felvásárlásra. Ha a felvásárlásra vonatkozó kérelmünket a Bizottság megszavazza, úgy rögzített áron, 15 €/t biztosíték mellett, minimum 80 t, a jogszabályban meghatározott minimális minôség vagy felett. Átvétel beszállítással vagy in-situ (a felejánlást követô 3 hónapon belül). Fizetés: 101,31 €/t a +/- költségekkel korrigálva (a minôsítés és szállítás a felajánlót terhelô kts-ek) Ft-ban meghatározva, a minôségi átvételt követô 30-35. napon.
Kukorica
korlátozott; jelenleg 0
101,31
korlátlan a felvásárlási ár ügyfél ajánlja, Durumbúza függvényében; de max. 101,31 jelenleg 0
Jelenleg nincs lehetôség felvásárlásra. Ha a pályázati kiírást a Bizottság kihelyezi, pályázati úgy 30 €/t biztosíték mellett, pályázatos módszerrel, minimum 10 t, és a jogszabálykiírástól ban meghatározott minimális minôség vagy felett. Átvétel csak beszállítással a felajánlást követô 3 hónapon belül. Fizetés: elfogadott ajánlati ár +/- minôségi bonififügg káció, a min. átvételt követô 30 napon belül.
korlátlan a felHántolatlan vásárlási ár ügyfél ajánlja, függvényében; de max. 150,0 rizs jelenleg 0
Jelenleg nincs lehetôség felvásárlásra. Ha a pályázati kiírást a Bizottság kihelyezi, pályázati úgy 50 €/t biztosíték mellett, pályázatos módszerrel, min. 20 t, és a jogszabályban kiírástól meghatározott minimális minôség vagy felett. Átvétel csak beszállítással a felajánlást követô 3 hónapon belül. Fizetés: elfogadott ajánlati ár +/- minôségi bonifikáció, függ a min. átvételt követô 30 napon belül.
2009. október
agrárium
8 Kamara
Alvóbomba a mezôgazdaságban! Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara javaslatait, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minôsítette az Országgyûlés mezôgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ôs- és kistermelôt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezôgazdaságban?
K
is túlzással, minden agrártermelônek, legyen ôstermelô vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj-felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenô hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra.
Termékdíj a mezôgazdaságban A mezôgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente jelenteni kell. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési idôt is figyelembe véve – 5 évre visszamenôleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg mûanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezôgazdaságban a csomagolást végzônél jelentkezik, aki/ amely lehet természetes személy, ôstermelô, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történô felhasználás (csomagolás) esetén is – néhány kivételtôl eltekintve – meg kell fizetni. A termékdíj-kötelezettségrôl 2010. január 1-jétôl kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni.
agrárium
2009. október
Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ, vagyis a fenti mennyiségeknél kevesebbet. A mentesség ténye ugyanakkor nem mentesíti a csomagolóanyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetôség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerzôdés megkötésével. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékû hasznosítási díjat fizet, viszont az átvállalás sem mentesíti a csomagolóanyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelô csomagolt termékét exportálja vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj viszszaigényelhetô vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenôrizhetô. Termékdíjkedvezmény: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás vagy annak összetevôje környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik.
Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének idôpontja: • a belföldi elôállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíjköteles csomagolás esetén az elsô belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; • a belföldi elôállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíjköteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján;
• az importált termékdíjköteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá esô vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a mûanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, siló takarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hûtôházi vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása vagy értékesítése bekövetkezik: pl. bálaszalma. A csomagolás jellegébôl adódóan elôfordul, hogy az agrártermelônél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követô évben is megôrzi funkcióját, és a termelô azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételérôl gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történô ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után. A bejelentés visszamenôleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a; késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Magyar Agrárkamara
Pr 9
Közeleg a „téli gyûjtés” ideje a Cseber Gyûjtôhelyeken A Cseber Non-profit Közhasznú Kft. a növényvédô szeres csomagolóanyagok, valamint a csávázott vetômagos zsákok viszszagyûjtését koordinálja. A tavalyi évben több, mint 1000 tonna növényvédô szerrel érintkezett csomagolási hulladék begyûjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását szervezte meg. Ebben segítségére volt többek között a közel 120 gyûjtôpontból álló begyûjtôhálózat és a környezettudatos és jogkövetô mezôgazdasági termelôk, akik göngyölegeiket a visszagyûjtési akciók során a begyûjtôhelyekre leadták. Az idei évben terveink szerint még több göngyöleget gyûjtünk be, és külön szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy gyûjtôhelyeink kizárólag a háromszor kiöblített növényvédô szeres flakonokat veszik át. A növényvédô szeres flakonok tisztítása a felhasználók feladata. „Kézi úton történô megvalósulása esetén a kiürítés után legalább háromszor, az ûrtartalom 10%-ának megfelelô vízmennyiséggel, a növényvédô szer felhasználásának helyszínén ki kell öblíteni oly módon, hogy az öblítô folyadék a növényvédelmi technológiában kerüljön felhasználásra.” A mosatlan göngyöleg károsítja környezetünket, csökkentheti permetezésünk hatékonyságát (kevesebb hatóanyag kerül a tartályba) és ugyanakkor megterheli a pénztárcánkat is, hiszen az értékes hatóanyagokat a nem megfelelô kimosás következményeként egyszerûen „a kukába dobjuk”. Fontos tudnivaló, hogy a göngyölegeket tételesen veszik át a gyûjtôhelyeken. Az átvételi elismervényen a göngyölegeket anyagfajtánként (jellemzôen: mûanyag, papír, fém és társí-
tott) és a flakonokat, tartályokat térfogat szerint, darabszámra kell feltüntetni. Ennek ismeretében készüljünk fel az átadásra: a göngyölegeket fajtáként szétválogatva, az üres flakonokat méretenként madzaggal összekötözve és átszámolva vigyük a gyûjtôhelyre, ahogyan azt már nagyon sok felhasználó megtette az elmúlt évek gyakorlatában. Köszönjük! A gyûjtés további részleteirôl kérjük, tájékozódjon a legközelebbi gyûjtôhelynél. Lantos Péter Ön sikeresen felhasználta, mi térítésmentesen visszavesszük kiürült és háromszor kiöblített növényvédô szeres göngyölegét, valamint csávázott vetômagos csomagolóanyagait. TÉLI visszagyûjtési akciónk: november–december. Kérjük vegye fel a kapcsolatot az Önhöz legközelebbi gyûjtôhellyel és tájékozódjon az átvétel részleteirôl! Gyûjtôhelyeink listáját megtalálja a www.cseber.hu weboldalunkon. Lantos Péter (1) 340 4888 Fenyvesi Rita (1) 340 5411
2009. október
agrárium
10 A g r á r s t r a t é g i a
Több mint egymilliárd éhezô A közelmúltban megrendezett Élelmezési Világnapnak szomorú aktualitást adott, hogy ez évben a világ éhezôinek száma átlépte az egymilliárdos határt. A világnap alkalmából tartott rendezvények fô témája a világ élelmezésbiztonsága volt. Az elmúlt évek élelmezési válságát követô gazdasági válság miatt az idén mintegy száz millióval több embert fenyeget az éhezés és alultápláltság, mint tavaly.
A
FAO (Food and Agriculture Organisation) az októberi 29. Élelmezési Világnap alkalmából a világ élelmezésbiztonságának válságos helyzetére és kihívásaira hívta fel nyomatékkal a figyelmet. A néhány évvel ezelôtt kezdôdött élelmezési válságot világgazdasági krízis követte, amely tovább rontotta a világ élelmezésbiztonságának helyzetét. Az éhezési mutatók mostani növekedése nem a gyenge termés következménye, hanem a gazdasági világválság „mellékhatása”. A jelenleg is tartó válság több okból is példanélkülinek nevezhetô. Elôször is, ez a krízis az alapélelmiszerek 2006–2008 folyamán végbement jelentôs áremelkedését követte. A mostanában tapasztalható élelmiszerár-csökkenés azonban legkevésbé sem tekinthetô a válság végének. Afrika 27 országában a FAO által vizsgált adatok szerint a gabonaárak az esetek zömében több mint 25 százalékkal magasabbak a két évvel korábbiaknál, vagyis az élelmiszerválságot megelôzô idôszakban. Ázsia, Dél-Amerika és a Karibi-térség 31 országában a vizsgált adatok 40–80 százaléka mutat több mint 25 százalékos gabonaár-növekedést a válság elôttihez képest. Számos országban egyáltalán nem csökkent az alapvetô élelmiszertermékek ára. A termelés növekedését akadályozza a költségek emelkedése – a mûtrágyák 176 százalékkal, a vetômagok 70 százalékkal, a takarmányok 75 százalékkal kerülnek többe, ami a mezôgazdasági befektetéseket rendkívül nehézzé teszi. Az élelmezési válság kiváltó okai között szerepel elsôsorban a világ népességének növekedése, különösen a legszegényebb, fejlôdô országokban. A helyzetet súlyosbítják a klímaválto-
agrárium
2009. október
zás következményei: áradások, aszályok, viharok. A mezôgazdaság termelékenysége a világ nagy részén alacsony, a mezôgazdasági kutatásokra és fejlesztésre a szakemberek által javasoltnál sokkal kevesebb forrás jut, s az sem a szegények gondjainak megoldását leginkább segítô terményekre összpontosít. Az Európai Unió 27 tagországában 2009 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008 áprilisában. Árcsökkenés volt többek között Írországban (0,7) és Portugáliában (0,6). A legnagyobb áremelkedést Romániában (6,5), valamint Lettországban és Litvániában (5,9–5,9) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 3,2 százalékkal növekedtek az árak ez idôben. A világ élelmezési helyzete romlott, a világgazdaság lassulása pedig tovább nehezíti az élelmezésbiztonság megteremtését. A fejlôdô országokban makacsul tartják magukat a magas élelmiszerárak, így az éhezéstôl szenvedôk száma évek óta növekszik. A FAO Fôigazgatója, Jacques Diouf Élelmezésbiztonsági Csúcstalálkozót kezdeményezett, hogy a világ vezetôi kulcsfontosságú egyezségre jussanak a válság megállítására. Erre a találkozóra október 12–13. között került sor Rómában. Az Élelmezési Világnap alkalmából tartott sajtóértekezleten Mária Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselôje hangsúlyozta: „Az európai régió élelmezésbiztonság tekintetében szerencsés helyzetben van. Ezért innen nézve nem szabad megfeledkeznünk a világ többi részérôl. Drámai, hogy a világ éhezôinek száma meghaladta az
egymilliárdot – a gazdasági válság és a mezôgazdaság elôtt álló kihívások mind-mind az éhezéssel szembeni nagyobb összefogásra sarkallnak minket.” Az élelmezési válság megoldására már születtek javaslatok és megtörténtek az elsô lépések is. A G8-ak L’Aquila-ban tartott júliusi találkozóján elfogadott Közös Nyilatkozat a kisgazdálkodók termelésnövekedésének elsôbbségébem gyökeres változást mutat, fôként az alacsony jövedelmû, élelmiszerhiánnyal küzdô országokat illetôen. A program támogatására három év alatt 20 milliárd USA dollár mozgósítását irányozták elô. Ez a lépés bátorítja a nemzetközi donor közösséget arra, hogy növeljék a mezôgazdaság százalékos részesedését a Hivatalos Fejlesztési Támogatásból (ODA), így az elérheti az 1980-as értéket, azaz 17 százalékot. Fontos, hogy emlékeztessünk arra, ez a befektetési szint mentette meg az 1970-es években Ázsiát és DélAmerikát az éhezés fenyegetô veszélyétôl. Az Európai Unió 2009 májusában jelentôs lépést tett az afrikai, ázsiai, délamerikai és karibi fejlôdô országok mezôgazdaságának fejlesztésére. Az EU kétéves, egy milliárd euró értékû „Food Facility” keretprogramjából 125 millió euró értékben FAO-segélyprogramok támogatásáról írt alá szerzôdést. „Létfontosságú, különösen válsághelyzetben, hogy a mezôgazdasági támogatások ne csökkenjenek. Csak egészségesen mûködô mezôgazdasági szektor és hatékony szociális háló segítségével lehetséges szembeszállni az általános gazdasági visszaeséssel, és elérni, hogy az éhezést és a szegénységet visszaszorítsuk.” – mondta el a világnap alkalmából Jacques Diouf.
A g r á r s t r a t é g i a 11
Felhívjuk olvasóink figyelmét a világ élelmezésbiztonságával kapcsolatos legfontosabb kihívásokra: • Nemcsak az élelmiszerek termelését kell növelni 2050-re ötven százalékkal a 9,2 milliárdra növekvô népesség számára, hanem minden embernek lehetôséget kell teremteni minôségi élelemhez való hozzáférésre. • Következetes és hatékony nemzetközi élelmezésbiztonsági irányítási rendszer bevezetésére van szükség. • A fejlôdô országoknak tisztességes versenylehetôségeket kell biztosítani a világkereskedelemben: az ag-
rártámogatási politikák ne torzítsák a nemzetközi kereskedelmet. • Biztosítani kell, hogy a fejlôdô és a fejlett országok kisgazdálkodói a más szektorokban (ipar, szolgáltatás) dolgozók keresetével arányos jövedelemre tegyenek szert. • Jelentôs mértékû állami beruházások és magánbefektetések mozgósításával fejleszteni kell a vidéki infrastruktúrát, és biztosítani kell a kistermelôk hozzáférését korszerû eszközökhöz, amelyekkel az élelmiszertermelés és a termelékenység növelhetô a fejlôdô országokban, elsôsorban az alacsony jövedelmû,
illetve élelmezési hiányosságokkal küzdô országokban. • Harminc országban van élelmiszerhiány, hatékonyabb módszerek kellenek az élelmiszerhiány esetén szükséges gyors segítségnyújtásra. Az Élelmezési Világnapon tudományos közös konferenciát szervezett a FAO Regionális Irodája az FVM-mel (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) és a MÉTE-vel (Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület). A világnaphoz kapcsolódva több vidéki helyszínen is szerveztek eseményeket – Keszthelyen, Debrecenben, Szegeden és Sarródon is. SZA
Élelmezésbiztonság a válság idején Az alábbiakban Jacques Diouf, a FAO fôigazgatója rövidített üzenetét tesszük közzé olvasóinknak, amely számos hasznos információt tartalmaz, illetve jövôképet mutat az agráriusoknak. „Az elmúlt három év eseményei tragikus módon bizonyították a globális élelmezési rendszer törékenységét. A történelem során – elsô ízben a világon – az éhezô, alultáplált emberek száma meghaladta az egymilliárdot. Számuk tavaly óta százmillióval növekedett, ami azt jelenti, hogy a Földön minden hatodik ember nap mint nap éhezéstôl szenved. Az éhezés mostani növekedése egyáltalán nem a gyenge termés következménye: a gazdasági világválság okozta, amely a már elszegényedettek jövedelmét és munkalehetôségeit tovább csökkentette, azáltal az élelemhez jutás lehetôségét is rontotta. Napjainkban, amikor a gazdasági válság továbbra is uralja a híreket, fontosnak érezzük, hogy világszerte felhívjuk a figyelmet arra, hogy a válság elérte a kistermelôket és a vidéki területeket, ahol a világ éhezôinek hetven százaléka él és dolgozik. A jelenleg is tartó válság több okból példanélkülinek nevezhetô. Elôször is azért, mert az alapélelmiszerek 2006–2008 folyamán végbement jelentôs áremelkedését követte. A mos-
tanában tapasztalható árcsökkenés egyáltalán nem tekinthetô a válság végének, sôt, számos országban egyáltalán nem csökkent az alapvetô élelmiszertermékek ára. Másodsorban: kereskedelmi szempontból a fejlôdô országok világgazdasági integrációja folyamatban van, ennek következtében a globális keresletben és kínálatban, valamint a hitelhez jutás folyamatában bekövetkezett hanyatlás azonnali visszaesést okoz számukra. Harmadszor, a válság globális természete miatt a háztartásokban a gazdasági megrázkódtatások átvészelésére alkalmazott megszokott mechanizmusok erôsen beszûkültek. A Közvetlen Külföldi Befektetések (FDI) 2009-ben várhatóan harminc százalékot meghaladó mértékben csökkennek, s ebben a mezôgazdaság is érintett. A városokban is csökken a munkalehetôség, emiatt sok munkát keresô visszatér vidéki otthonába. Az ingázók, otthonuktól távol munkát vállalók jövedelem átutalásai a korábbi húsz százalékos éves növekedés után, (ami 2008-ban 300 milliárd USA dollárt tett ki), 5–8 száza-
lékkal csökkenhetnek 2009-ben. A pénzpiacon nem lesz elegendô hitel a magas kockázat miatt, sôt, a hiteleket kockázati prémiummal terhelik. A rideg valóság az, hogy ha nem történnek azonnali, jelentôs és hosszú távon fennmaradó, a helyzetet javító intézkedések, az Élelmezési Csúcstalálkozó célkitûzése – hogy az éhezôk száma 2015-re 420 millióra csökkenjen –, nem valósul meg. Nem csak pénzre van szükség célunk eléréséhez. A jelenlegi válságot súlyosbító tényezôkön túl egész sor alapvetô problémát kell megoldani. Elsôsorban azt, hogy a segélyek milyen úton jutnak el a rászorulókhoz, és hogyan érik el hatékonyan a kisgazdálkodókat, valamint a világ élelmezésbiztonságot irányító rendszerének reformját, annak érdekében, hogy a kormányzatok és fejlesztési partnerek jobban összehangolják tevékenységüket, illetve a mezôgazdaság fejlesztésére szánt köz- és magánbefektetéseket. Létfontosságú, (különösen válsághelyzetben), hogy a mezôgazdasági támogatások ne csökkenjenek. Csakis egy egészséges mezôgazdasági szektor – kombinálva egyéb gazdasági növekedéssel, hatékony szociális biztonsági hálóval és szociális védelmi programokkal – képes szembesülni az általános gazdasági visszaeséssel, illetve elérni, hogy az éhezés és a szegénység megszûnjön.”
2009. október
agrárium
12 A g r á r s t r a t é g i a
V4 – példás együttmûködés A tejpiaci gondok megoldásáról, az áruházláncok erôfölénnyel való visszaélésének megakadályozásáról, valamint az uniós közös agrárpolitika 2013 utáni jövôjérôl tanácskoztak a közelmúltban Budapesten a Visegrádi Csoport (V4) országainak agrárminiszterei, valamint Bulgária és Románia mezôgazdasági tárcáinak vezetôi.
A
z elmúlt több mint másfél évtized során a Visegrádi Együttmûködés (V4) egy jól mûködô konzultációs és együttmûködési keretté, s egyben nemzetközileg ismert és elismert fórummá fejlôdött. A négy állam Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számos kérdésben fogadott el közös álláspontot, s képes volt érdekeit összehangolni. Európai és azon kívüli partnereink, valamint regionális együttmûködési formák (Benelux, Balti 3) is keresik a kapcsolatot velük, és rendszeressé váltak a „V4+” formátumú találkozók. Az együttmûködést a rotációs alapon évente változó soros elnökség koordinálja: most júliustól Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget. A V4+2 országok egymás közötti ágazati kereskedelme mind nagyobb jelentôségû az EU csatlakozást követôen, 2008-ig dinamikusan nôtt. A magyar mezôgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel tekintetében pl. Románia mára a legfontosabb felvevôpiacunk egyike, Lengyelország pedig az importunkban játszik kiemelt szerepet. Múlt évben az 5 országba együttesen 1,7 milliárd euró értékben exportáltunk élelmiszer-gazdasági termékeket, míg 1,0 milliárd eurót tett ki az onnan behozott ágazati termékek összértéke. Az idei év elsô 5 hónapjának adatai szerint, döntôen a pénzügyi-gazdasági válság következtében jelentôsen visszaesett az külkereskedelmi forgalom is. Az 5 országból az ágazati importunk 18,3%-kal csökkent, az exportunk valamivel kisebb mértékben, 16,8 százalékkal. A mostani budapesti konferenciát követôen kiadott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a részt vevô országok egybehangzóan kritikusnak ítélik meg a tejágazat piaci helyzetét, s hogy érdemi döntések híján az egyes tagországokban a tejtermelés nemkívánatos mértékben csökkenhet. Ez nemcsak súlyos ágazati, hanem komoly társadalmi feszültségekhez is vezethet. Mint Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a tanácskozást követô sajtótájékoztatón elmondta, a résztvevôk az EU bizottság eddigi intézkedéseit elégtelennek tartják, és ismételten felhívják a testület figyelmét a megkerülhetetlen és érdemi döntések meghozatalának szükségességére. Álláspontjuk szerint csak nemzeti hatáskörben a piaci zavarok nem kezelhetôk, azok megoldása összeurópai ügy. A Visegrádi Négyek országai valamint Bulgária és Románia igénylik és számítanak az összes tagország együttmûködésére a pénzügyi terhek vállalásában. A nagy kereskedelmi láncok magatartásával kapcsolatban a tanácskozáson jelen lévôk megállapították, hogy azok sok-
agrárium
2009. október
szor visszaélnek erôfölényükkel, és ezt szintén nem nemzeti hatáskörben, hanem uniós keretek között kell rendezni. Ezért felkérik az EU bizottságát, hogy erre irányuló javaslatait ez év végéig tegye meg. A mostani költségvetési idôszakot követô közös agrárpolitikáról megállapították, hogy annak jövôje igen fontos, mivel az az Unió egyik alapértékét képezi. Ezért fontosnak tartják, hogy a közös agrárpolitika továbbra is a jelenlegi keretek között és finanszírozással mûködjön tovább. Ez különösen fontos az újonnan belépett tagországok számára. A közvetlen támogatások súlyának fenntartása lehet ugyanis az alapja egy ambiciózus, a jövô kihívásait kezelni tudó közös agrárpolitikának, hiszen e támogatások nélkül nem versenyképes az EU mezôgazdasága, a mezôgazdasági tevékenység nem lenne fenntartható minden térségben. A közvetlen támogatások jelenlegi rendszere megfelelôen szolgálja a jövedelemstabilitást és az elôállított közjavak kompenzálását, ezért nemcsak fenn kell tartani a jelenlegi szintjét, hanem meg kell erôsíteni. A kérdés nem az 1. és 2. pillér közötti választás, hanem megtalálni az egészséges egyensúlyt a kettô között, Többet kell termelni, a mezôgazdasági termelés fenntartása alapvetô cél, e nélkül nincsen élhetô vidék. A közvetlen kifizetéseket olyan irányban indokolt fejleszteni, hogy hatékonyan szolgálják az élelmezésbiztonsági cél megvalósítását, a multifunkcionális mezôgazdaság fenntartható fejlôdését, az új tagországok felzárkózását és a tagországok közötti eltérô mértékû közvetlen kifizetések kiegyenlítését. Gráf József arról is tájékoztatott, hogy Magyarország felkészülése a 2011 elsô fél évében esedékes magyar elnökségre rendben folyik. Ezen belül agrárkérdésekben hazánk fontosnak tartja a KAP további jövôjének megalapozását, valamint az új költségvetési idôszak pénzügyi terveinek elfogadását. Emellett Magyarország hangsúlyt helyez a vízkészletek célszerû hasznosítására is. Ez a kérdéskör ugyanis szerinte egyenértékû az élelmiszerhelyzet és -biztonság kérdéskörével, valamint az energiaügy fontosságával. Ezért hazánk már most munkatársakat delegált azokba az országokba, amelyek jelenleg látják el, illetve a közeljövôben foglalják majd ellátni az Unió elnökségi posztját. A tapasztalatokat pedig hasznosítani kívánja a magyar elnökség tevékenységében. Valkó Béla
A g r á r s t r a t é g i a 13
Agrárköltségvetés – 2010 A 2010-es agrárköltségvetés számai alapján elmondhatjuk, hogy újabb nehéz év elé néznek az ágazat szereplôi, a büdzsé szigorú és takarékos gazdálkodást vetít elôre. A jövô év fô számairól Gôgös Zoltán államtitkár és Máhr András szakállamtitkár adott tájékoztatást a sajtó számára.
A
z ágazat támogatására felhasználható bruttó – az Európai Unióból származó forrásokat is tartalmazó – támogatási összeg a 2009-es 472,8 milliárd forinttal szemben 2010-ben 463 milliárd forintot tesz ki. Ebbôl uniós forrás 375,6 milliárd forint – 81,1 százalék –, a nemzeti forrás pedig 87,4 milliárd forint, az összes igénybe vehetô támogatás 18,9 százaléka. – A földmûvelésügyi tárca jövôre is fenntart minden eddigi támogatást, bár a termelôknek nyújtható közvetlen hozzájárulás hazai részébôl a 2010-es költségvetés tervezetében 33 milliárd kerül elvonásra – fogalmazott Gôgös Zoltán. – Az FVM 2010-es támogatási elôirányzata az idei 177,0 milliárd forinttal szemben jövôre mintegy 130 milliárd forint lesz. A részletekkel kapcsolatban Máhr András elmondta, hogy a jövô évi csökkenés a tb-járulék és az egészségügyi hozzájárulás mérséklôdése miatti 1,1 milliárd forintos korrekcióból, továbbá az idén kormánydöntés alapján zárolt 11,5 milliárd forint és 1,5 milliárd forint egyensúlyi tartalék elvonásából adódik. Emellett csökkentô tétel még a közvetlen termelôi támogatás nemzeti kiegészítésébôl, azaz a top-up-ból már korábban elvont 33 milliárd forint, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) nemzeti hányadából elvont 5,0 milliárd forint is. Az FVM számára az Integrált Irányítási és Ellenôrzési Rendszerre (IIER) kapott 3,0 milliárd forint és az agrárkár enyhítési rendszer változása miatti mintegy 2,0 milliárd forint többletforrás áll jövôre rendelkezésre. A tárca irányítói szerint csupán néhány területen lesz viszszalépés. Így például a korábban a parlagfû irtására a személyi jövedelemadó 1 százalékából felajánlott pénzek nem lesznek felhasználhatók, ehelyett ezt az összeget az agrárkutatásra és a génmegôrzésre fordítják. A parlagfû irtásához szükséges 400 millió forintot így az FVM költségvetése viseli. A tejágazatban tapasztalható zavarok kezelésére több forrást biztosít az FVM 2010-ben. A tejpiaci gondok enyhítésére a termelôknek még az idén októberben kifizetik az úgynevezett tej top-up-ot, azaz a nemzeti támogatásból az ágazatnak járó összeget. Ez mintegy 16 milliárd forint lesz. Az agrártárca a szorult helyzetben lévô tejtermelôk megsegí-
tésére a jövô évben mintegy 14–15 forint literenkénti támogatást kíván adni nemzeti forrásból. Az FVM-ben azért döntöttek így, mert az Unió bizottsága lényegében nemzeti hatáskörbe utalta a tejpiaci problémák megoldását. A magyar agrárkormányzat ezért úgy határozott, hogy még ez év ôszén kifizeti a termelôknek – nemzeti forrásból – a tej top-up-ot. Ez még idén 16 milliárd forint többletforrást jelent a súlyos gondokkal küszködô ágazatnak. Emellett jövôre be kívánják vezetni az állatjóléti támogatást, valamint az uniós források átcsoportosításával további pénzeket szeretnének az ágazatnak juttatni. Erre lehetôség adódik, ugyanis az uniós pénzek 10 százalékát nemzeti hatáskörben át lehet csoportosítani. Ebbôl a 10 százalékból 3,5 százalékot, vagyis az így rendelkezésre álló összes pénz 35 százalékát szeretnék a tejágazatnak adni. A jelenlegi és a tervezett többlet támogatással együtt így jövôre literenként mintegy 22–23 forint támogatáshoz juthatnak a tejtermelôk. Lehetséges, hogy az értékesített tej litere után, de az is lehetséges, hogy tejelô tehenenként adják. Ez azt jelentheti, hogy az ötvenforintos felvásárlási ár mellett akár a 75 forintos költséggel elôállított tej is nullszaldós lehet. – Az elindított technológiai fejlesztési program klasszikusan géptámogatás, s amire több mint 5 ezer kérelem érkezett be 40 milliárd forintos igénnyel. Mivel óriási feladatról van szó, a számlabenyújtás határideje a korábbi október 31-ig helyett egy hónappal késôbbre november 30-ig tevôdik át. A kifizetések várhatóan 2010. január elsejével kezdôdnek meg – jelezte Gôgös Zoltán, majd hozzátette. – 2009. szeptember 15-tôl december 31ig legfeljebb 200 fô falugazdászt csoportosítanak át az MVH állományába, így próbálva a humánerôforrást megerôsíteni. – Azt akarjuk, hogy hozzáértô szakemberek kerüljenek ebbe a bíráló, ellenôrzô, feldolgozó rendszerbe, amit a gazdálkodó érdekében kell megtenni. De szó nincs a falugazdász hálózat fölszámolásáról – szögezte le Gôgös Zoltán államtitkár. vb Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége fôtitkára a jövô évi agrárköltségvetés tervezetérôl úgy nyilatkozott, hogy azt az elvonások és megszorítások jellemzik, s ez az amúgy is kritikus helyzetben lévô mezôgazdaságot tovább taszítja az ellehetetlenülés felé. A Magyar Agrárkamara elnöksége szerint mára a jövô évi termés is veszélybe kerül, mert az elmúlt évinél alacsonyabb termésátlagok, a mezôgazdasági termelôi árak jelentôs zuhanása, valamint a kereslet hiánya egyre növekvô likviditási gondokat okoz. Ez utóbbit erôsíti a hitellehetôségek beszûkülése is. Az agrárvállalkozások a pénzszûke miatt sok esetben még az egyszerû újratermeléshez szükséges technológiai folyamatokat sem képesek finanszírozni. Ennek viszont egyenes következménye lehet a következô év gyenge megalapozása.
2009. október
agrárium
16 N ö v é n y t e r m e s z t é s
Cukorrépa-termelés, korlátozott mennyiségben Magyarország EU-csatlakozása idején még minden nagyon szépnek látszott a cukoripar és következésképpen a cukorrépa-termelés terén, hiszen 402 ezer tonnás cukorkvótát sikerült kialkudni a tárgyalásokon, 320–330 ezer tonnás hazai fogyasztói igények mellett. Az azóta talpon maradt egyetlen hazai cukorgyár, a Magyar Cukor Zrt., az osztrák Agrana-csoport tagja továbbra is hazai cukorrépából kíván cukrot elôállítani.
A
legutóbbi idôkig három beszerzési forrásból táplálkozott a hazai cukorpiac: a magyarországi fogyasztást a Magyar Cukor Zrt., a Mátra Cukor Zrt. és az import fedezte. A közelmúltbeli gyárbezárások után az egyetlen megmaradt gyárban, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzemében egy cukorkampány alatt a több gyárból álló cég korábbi piaci részesedésének megfelelô mennyiséget, 105 ezer tonna cukrot képesek elôállítani. Ahogy eddig is, a még hiányzó mennyiséget a kereskedelmi cégek hozzák be az országba, az e célból létrehozott csomagoló üzemekbe. Az átrendezôdésbôl nem drágul okvetlenül a cukor, ugyanis az uniós cukorreform egyik lényeges célja, hogy a biztonsági raktárkészletek mérséklése mellett az ágazat termelési árszintjét csökkentsék. A répatermelôk és -feldolgozók közötti rendkívül bonyolult, különbözô támogatások és felárak figyelembevételével kialakult végsô elszámolás legfontosabb eleme a referenciaár. Ez a 2006-ban kezdôdött reform elôtt cukortonnánként 631 € volt, 2008. október elsejétôl 540-re csökkent, és az idén ôsszel már csak 404 €. Vagyis a referenciaár összességében 36%-kal csökkent alig három év alatt. A fogyasztói árat pedig nemcsak a gyártók alakítják, hanem a mindenkori kereslet is, ennek megfelelôen semmi sem indokol áremelést a közeli jövôben. A külföldi kézen lévô magyar üzemek tulajdonosai az uniós cukorkvóták mérséklése és a felvásárlási árak csökkenése hatására nem várhattak mást, mint a más növényekhez pártoló termelôi magatartást. Annál is inkább, mert Brüsszel a gyártók mellett a termelôket is szerkezetátalakítási támogatással kárpótolta. A termelôk többsége – különösen a cukorrépa egyre csökkenô átvételi ára és a kárpótlási támogatás miatt – nem is búslakodott túlságosan, hiszen két évvel ezelôtt más szántóföldi növények termelésével valóban magasabb jövedelmet tudtak realizálni. A helyzet azonban alaposan megváltozott, hiszen az egyéb ipari növények – búza, kukorica, olajosok – tiszavirág életû árrobbanása ismét rávilágított arra, hogy a cukorrépa-termelés gazdasági és agrotechnikai szempontból is nehezen nélkülözhetô a vetésszerkezetbôl. Az idén, csökkent területi nagyságrendben ugyan, de visszaállt a „világ rendje”, és ez rádöbbentette a termelôket, hogy az egyik legjövedelme-
agrárium
2009. október
zôbb növény mégis a nagy tömegmozgatással járó, magas költségszintet igénylô cukorrépa.
Fokozódó termelôi érdeklôdés A cukorrépa-termesztés, amióta mennyiségi keretek közé szorult, azóta egyre népszerûbb. Ennek oka – a többi ipari növénnyel összevetve – a kedvezô jövedelmezôségi mutatókban keresendô. Ahogyan a 115. kampányára készülô kaposvári cukorgyáróriás mezôgazdasági vezérigazgató-helyettese, Bráth Zoltán mondja, nem mellékes az sem, hogy a márciusban megkötött cukorrépa-termeltetési szerzôdésekben minden paramétert pontosan rögzítenek, majd októberben kezdôdhet a beszállítás, és egy hónap múlva a termelô megkapja a pénzt a beszállított, minôsített répája után. Ma ez a többi ipari növény esetében közel sincs így, hiszen léptennyomon a piaci bizonytalanság jellemzô. Természetesen az ökonómiai és logisztikai elvárásoknak megfelelôen termelôi átrendezôdésre van szükség, és a Kaposvár közeli termelôké lesz az elôny. Ez a gazdasági koncepció máris él, a gyárhoz közeli répatermelôk jelentkeznek is, a távoli termelôktôl pedig a gyár vezetése kénytelen a fenti okokra hivatkozva megválni. Ez nem kellemes szelekciós munka, mert éppen azoktól kell elköszönni, akik a legnehezebb túlélési idôszakban álltak a gyár mellett szerzôdéseikkel. A cukor ára nem bírja el a 400 km-es szállítási távolságot még úgy sem, hogy a termelôk is beszálltak – a táblától a berakóállomásig – a költségek egy részének felvállalásába. Ezek a távoli termelôk tudják és megértették a Magyar Cukor Zrt. helyzetét és a termeltetési koncepciót is, amelynek lényege, hogy csak addig termelhetnek, amíg közelebbi termelô nem lép a helyükbe. Sajnálatos módon így nagyon jó termôhelyi adottságú területek is kiesnek a termelésbôl, de az ökonómia szem elôtt tartása nem teszi lehetôvé pl. a szigetközi, rábaközi, jászsági stb. termelôk részvételét a szerzôdéses termeltetésben. Maradt kevés nagy termelô, sok közepes és kistermelô a partneri körben szektorsemlegesen annak érdekében, hogy a minôséget, a szállítási ütemezést a mennyiség mellett optimálisan lehessen tartani. Az idei évben szerzôdött 13 500 ha vetésterület, a terméskilátások ismeretében úgy tûnik, biztosítja a közel 800 000 tonna cukorrépát, amibôl a 105 000 tonna cukor ki-
N ö v é n y t e r m e s z t é s 17
lenében – hajlandó segítséget nyújtani. Ennek megfelelôen szívesen jönnének vissza a korábbi termelôk, illetve új termelôk is a gyárhoz, amire azonban csak korlátozott lehetôség adódik.
Felvásárlási árak alakulása
nyerhetô. Ha 16% cukortartalmú répa érkezik, akkor 770 000 tonna cukorrépa elegendô lehet, de az évjáratok különbözôsége miatt ezt pontosan aligha lehet elôre kiszámítani.
A Magyar Cukor Zrt. nem változtat A magyar cukorrépa-termelôk az elmúlt évben – néhány kivételtôl eltekintve – abban voltak érdekeltek, hogy a magyar cukoripart „bedöntsék”, mert az EU cukor-rendtartása mind a magyar államnak, mind a cukoripar tulajdonosainak, mind pedig a magyar cukortermelôknek magas kárpótlási összegeket fizettek azért, hogy befejezzék, illetve jelentôsen csökkentsék a cukortermelést. Ez akkor volt lehetséges, ha a cukorgyárak visszaadják a kvótájuk egy részét, amit nagyrészt sikerült is elérni. A Magyar Cukor Zrt., az osztrák Agrana-csoport tagja, korábbi stratégiai elképzelését fenntartva továbbra is cukorrépából kíván cukrot elôállítani hosszú távon Magyarországon. Az EU cukorreformjának termeléskarcsúsító elképzelései azt eredményezték, hogy az elmúlt kritikus évben mindössze 365 000 tonna répára tudtak szerzôdni, de ennek ellenére az Agrana, mint osztrák tulajdonos a cukorgyártás folytatása mellett döntött, szemben más hazai cukorgyári érdekeltségekkel. A kialakult helyzetet egyéves történetnek tartották, és úgy gondolkodták, hogy a hatékony és gazdaságos répacukorgyártás érdekében visszaállítják a termelési kedvet.
Az EU-ban kialakult cukorrépaár-rendszer van érvényben, amely most 26,5 €/t-ás alapárat jelent, erre jönnek rá a különbözô prémiumok 3,5 €/t mértékben, továbbá az uniós szubvenció és a magyar nemzeti támogatás, együttesen 11 €/t 2012-ig bezárólag. Ez azt jelenti, hogy összesen 41 €/t répaárral számolhatnak a magyar termelôk. Természetesen nem mellékes az árfolyam sem – különösen az elmúlt egy év történései fényében –, amit úgy határoztak meg, hogy a szeptember 1–30 közötti idôszak €/Ft árfolyam átlagára az átváltás alapja. A Magyar Cukor Zrt. azonban felajánlotta a termelôinek, hogy amennyiben akarják, a kifizetést euróban is kérhetik, és ezzel a lehetôséggel termelôk 60%-a élt is. Amíg Magyarország nem jut be az euró övezetbe, addig ez a fizetési formáció lesz érvényben, és a termelôk igényük szerint élhetnek az árfolyamnyereség lehetôségével, vagy vállalhatják a kockázatot. Ha elfogadják a gyár konvertálási ajánlatát, akkor az idén 10 500–11 000 Ft/t között alakul a felvásárlási ár 16% digesszió mellett. Ez utóbbi a múlt év átlagában 17,1% volt, ami további árkiegészítést jelentett, és vélhetôen jelent az idei évben is. Körvonalazódik tehát termelôk és termeltetô között egy új „szövetség”, amely mindkét fél számára kedvezô lehet. GYZ
Tel.: (1) 460-10-20, fax: (1) 460-10-21;
[email protected]; www.belarustraktor-mtz.hu
Csábító jövedelmezôség A Magyar Cukor Zrt. 13 500 ha-os szerzôdéses területén az idei évben 58 t/ha termésátlag várható, ami már megközelíti azt a korábbi cukorgyári elképzelést, amely a partneri körtôl 60 t/ha termésátlagot vár. Ilyen sarokszámok mellett már realizálható a 700 000 Ft/ha árbevétel úgy, hogy a termelôk termelési költségei 400–500 000 Ft/ha között változnak termôhelyi adottságoktól függôen. Az öntözés nem jellemzô a gazdaságokban, pedig számos helyen felkészültek erre is, csak éppen gazdaságossági okok miatt nem látták indokoltnak. Az átlagosan 250 000 Ft/ha nyereségtartam igen számottevô összevetve a többi ipari növénnyel, hiszen ôszi búzából enynyi árbevétel sem képzôdik. Igaz a ráfordítások mértéke legalább háromszorosa a búzáénak és a gépesítési, öntözési és egyéb szempontoknak is csak felkészült gazdaságok tudnak megfelelni. Nagy tehát a cukorrépa-termesztés ráfordításigénye, nagy a kockázata, de nagy jövedelmet hozó tevékenység. A termeltetô tisztában van a magas költségszintekkel, ezért segít a vetômag finanszírozásban, befogadnak engedményezést az inputanyag forgalmazóktól, tehát a termelés minél jobb szervezése érdekében – természetesen kamat el-
AGROKER HOLDING ZRT. 4402 Nyíregyháza, Kinizsi u. 2. Telefon: (42) 342-211 Fax: (42) 598-469 BEREG-AGRO KFT. 2351 Alsónémedi, Ócsai út 3. Telefon: (29) 337-628 Fax: (29) 337-652
MTZ-920.3
80 LE
MTZ-952.3
4X4
91 LE
4X4
MTZ-1025.3 105 LE
4X4
MTZ-1221.3 132 LE
4X4
MTZ-1523.3 151 LE
4X4
SOLÁRKER KFT. 6000 Kecskemét, Könyves Kálmán krt. 109. Telefon: (76) 494-534 Fax: (76) 494-561
2009. október
agrárium
18 K e r t é s z e t
Idén is alacsony almaárak Lapunk augusztusi számában sorra vettük a hazai gyümölcstermelés ez évi eredményeit. Az eltelt idô immár lehetôséget ad az idei almatermés és almapiac áttekintésére is, amire Bodnár Józsefet, az Alma Terméktanács elnökét kértük fel. – Ez évben 520 ezer tonnás almatermés várható. Ebbôl az ipari alma mennyisége, a keleti országrészt többször sújtó jégesôk következtében, 320 ezer tonna – kezdi az értékelést Bodnár József. – Az ipari alma ára 8–11 forint kilónként, a helyi felvásárlások esetében 6-7 forint. Az étkezési alma ára 30–40 forint, a fajtától függôen. Az igen kedvelt Jonathan alma ára 25–30 Ft/kg. A termelés önköltsége étkezési alma esetében meghaladja a 30 Ft/kg-ot. A korai fajta (Gála) ára a korábbi 70–80 forint helyett 35–40 forintra esett vissza. A kereskedôk jelentôs mennyiségben hoztak be Ausztriából, Olaszországból 2008-as termésû almát 8–10 eurócentért. A kinti hûtôházak szabadultak a készletektôl, kellett a hely az idei termésnek. Ez az áru az áruházak polcain Nyári zöld almaként 299 Ft/kg-os áron tûnt fel. Ez a kereskedelmi húzás, valamint az almaágazatra jellemzô tôkeszegénység nagymértékben hozzájárult a belsô piac összeomlásához. A termelôk egymás alá ígérve adják gyümölcsüket, csak hozzájussanak valami minimális árbevételhez. 2007-ben az ültetvények jelentôs része százszázalékos vagy azt közelítô nagyságú fagykárt szenvedett el. Ugyanakkor a kárenyhítési rendszer a felmerült költségeknek csak a felét térítette meg, mindez tovább növelte az ágazat tôkeszegénységét. – Ehhez képest mennyi almát termesztünk Magyarországon? – Magyarországon jelenleg 39 ezer hektár almaültetvény van. Ebbôl mintegy 13 ezer hektár az 1995 után létesített, jó
fajtaszerkezetû, piacképes árualapot biztosító ültetvény. A szélsôséges csapadékviszonyok nagymértékben befolyásolják a megtermelt gyümölcs minôségét, ennek ellenére az új ültetvények esetében az öntözött ültetvények aránya nem éri el a 20%-ot. 16 ezer hektár elavult ültetvény található országosan, ezek még a szövetkezeti és állami gazdasági ültetvények, melyek tagi tulajdonba kerültek Ezek jelentôs részét alacsony színvonalon mûvelik. Itt fôleg ipari alapanyag terem, bár egyes években az étkezési almapiacon megjelenve piaci zavart képesek elôidézni. Általános probléma a megtermelt gyümölcs hûtôházi elhelyezése. A hazai termés mennyisége 500–650 ezer tonna között ingadozik. A hûtôházakban 200 ezer tonna tárolására elegendô hûtôtér áll rendelkezésre. Ebbôl a mai kor igényeinek csak 25 ezer tonna felel meg. – Mi jellemzi az ágazat általános helyzetét? – Az almapiac szervezetlen, illetve alacsony szervezettségû, jelentôs hányadú termelôi értékesítéssel, melyet a vevôi oldal nagymértékben kihasznál. A 2008-ban kialakult piaci zavar az ipari alma esetében az induló 24 forintos árat 8–10 forintra csökkentette. A kormányzat felismerve a problémát 70 000 forint hektáronkénti támogatást biztosított a termelôknek. Idei év a korábban leírt okok miatt szintén elviselhetetlenül rossz éve lesz az almatermelôknek. Az ipari feldolgozók kockázatot nem vállalva állapítják meg az ipari alma árát augusztusban, amikor a sûrítmény piaci ára mélyponton van, mivel Európában ekkor kezdôdik az alma betakarítása. Az európai sûrítménypiacot meghatározza a kínai almasûrítmény. Ennek az USA-ba 51,7 százalékos a beviteli vámtétele, míg Európában nincs, illetve minimális a vám. A probléma megoldására több javaslat született, melyekre várják az érdemi választ az almatermelôk. Sz.B.L.
Szôlészek-borászok szakvására Németországban Európa legnagyobb borkereskedelmi szakvására a düsseldorfi ProWein, amelyen jövôre várhatóan húsznál több magyar cég állít ki, az ideihez hasonlóan. A Düsseldorfban 2010. március 21–23. között tartandó vezetô európai borkiállításon a világ minden fontos bortermelô országa és régiója bemutatja kínálatát – hangsúlyozta budapesti sajtótájékoztatóján Danila Avdiu, a ProWein projektigazgatója. Évenként közel 50 ország mintegy háromezer kiállítója ad keresztmetszetet a világ bortermelésének és szeszesital-gyártásának trendjeirôl a rendezvényen. Idén három nap alatt több mint 35 ezer szakmai látogatót regisztráltak a Rajna parti vásárközpontban. A ProWein tükrözi a nemzetközi borpiac trendjeit: Többek között növekszik a kereslet a könnyû borok iránt. Fehér bornál egyre népszerûbb a 11, vörösbornál a 13 százalék körüli alkoholtartalom. A német fiatalok körében továbbra is népszerûek a könnyû dobozos borok. Különleges eseménynek ígérkezik, hogy bemutatkozik
agrárium
2009. október
Argentína, Chile, Dél-Afrika, Kalifornia és Új-Zéland bortermelôinek „Új Világ Borszövetsége”. Az öt ország érdekelt cégei „New World Wine Alliance” néven tervezik az együttmûködést a világpiacon. Hagyományosan a ProWein legsikeresebb része a kóstoló részleg, ahol különbözô országokból mintegy ezer különbözô márkás borral ismerkedhetnek az érdeklôdôk. Külön kiállítási részen „A bor legjobb barátai” címû bemutató a borral együtt fogyasztható finom élelmiszerekre hívja fel majd a figyelmet. Részt vett a sajtótájékoztatón Thomas Brandl, a stuttgarti vásárszervezô vállalat PR-igazgatója is, aki felhívta a figyelmet a Stuttgartban tartandó Intervitis Interfructa technológiai szakvásárra, ahol március 24–27. között a bortermelés és gyümölcsfeldolgozás korszerû mûszaki eszközeit mutatják be. Így a közvetlenül egymás után sorra kerülô két vásáron a szakemberek rövid idôn belül megismerhetik a borkereskedelem legújabb nemzetközi trendjei mellett a borászat aktuális mûszaki újdonságait is. SZA
G é p e s í t é s 19
Gépvásárlási támogatás után Idén ôsszel immáron negyedszer jöttek össze az agráriusok Nyíregyházán a „Nyitott kapuk” kétnapos rendezvényre. A szakmai programokon kívül a sajtótájékoztatón az egész agráriumot érintô gondolatokat vetett fel a gépvásárlási támogatások kapcsán Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. ügyvezetô tulajdonosa – ezt foglaljuk most össze Olvasóinknak.
S
okan várták az idei nyári mezôgazdasági gépesítéshez támogatást nyújtó – az ÚMVP-on keresztül megvalósulandó, építéssel nem járó gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez kapcsolódó – pályázatok hatásait. A támogatás pályázati lehetôsége alaposan felrázta a hazai mezôgazdasági termelôket, hiszen jelentôs összeg, mintegy 30 milliárd forint állt a pályázati kiírás alapján rendelkezésre. Ez az összeg, illetve a támogatás intenzitásának 25–35 százalékos mértéke 100 milliárd forint feletti összesített új mezôgazdasági géppiacot vetített elôre 2009-re. Az idei helyzet kettôsségét jól mutatja, hogy míg a gazdasági környezet, illetve a piaci várakozások rövidtávon jelentôsen romlottak az elmúlt néhány évhez képest, a támogatásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a 2013-ig tartó Európai Uniós költségvetési ciklusban ez az utolsó ilyen jellegû mezôgazdasági gépberuházási támogatás. Ez a tény egyértelmûen érezhetô nyomást gyakorolt a gazdálkodókra. A 2009. július 15-ig beadható pályázatokat összesítve már július végén látható volt, hogy a 30 milliárd forintos támogatási keretet túljegyezve, közel ötezer gazdálkodó egység nyújtott be pályázatot gépvásárlási támogatásra. A mezôgazdaság és a mezôgazdasági gépesítés szempontjából meghatározó két hónap szeptember elején vette kezdetét, amely idôszak során gyors, következetes és pontos munka szükséges a gépvásárlást tervezôk és az igényeket kiszolgáló gépkereskedôk, s talán még hangsúlyozottabban a finanszírozó felek részérôl.
Az év során több fórumon és többször elhangzott finanszírozói helyzet változása alapján érezhetôen nagy jelentôsége lesz az elkövetkezô két hónapban azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek több finanszírozó cég kínálatát összefogva, az adott lehetôségek közül a vállalkozások számára leggyorsabban a legmegfelelôbbet tudják kínálni. Az MVH szeptember elejétôl kezdôdôen megkezdte a pályázatok elbírálási eredményeinek kipostázását. Ezen támogatási határozatok kézhezvételével válik egyértelmûen élessé a helyzet, mert a mintegy ötezer beadott pályázat nyertesei a 2009. október 31-i elszámolási határidô által kényszerítve egyazon idôszakban, egyszerre jelentkeznek gép- és finanszírozási igényeikkel. A jelentkezô forgalom az átlagosnak mondható években 6–12 hónap alatt realizálódik. A várhatóan jelentkezô igények lekövetésére alkalmas extra kapacitással alapvetôen kevés hazai szereplô rendelkezik. A finanszírozással kapcsolatban két tényezô érezhetô mértékben megváltozott. Az elsô, hogy a tavalyihoz képest jelentôsen lelassult a pénzintézetek hitelbírálati és döntéshozatali folyamata, s megnôtt a pénzintézetek kockázatérzékenysége. Több, szélesebb körû információra van szükségük a jóváhagyásokhoz, amelynek sokszor a finanszírozó cég anyaországbeli tulajdonosa által okozott akadályai is vannak. Lényegében korlátozták a magyarországi döntési hatásköröket, több a helyi viszonyokat közvetlenül nem ismerô ember néz rá ugyanarra a hitelkérelemre, mint korábban. Ter-
mészetesen sok múlik majd azon, hogy a két fél között (finanszírozó és finanszírozott) mennyire gyors az információcsere, de finanszírozás lebonyolításához korábban szükséges 1–1,5 hét most akár 1–1,5 hónapra is megnôhet. Ez az október végi határidôt is figyelembe véve, egy késôn megkezdett hitelminôsítés, hitelfelvételi ügyintézés esetén akár a támogatásból való kicsúszáshoz is vezethet. A másik tényezô, ami az ügyintézési idô további növekedését valószínûsíti, hogy az említett idôszakban várhatóan minden pénzintézetnél megnô az átmeneti finanszírozási igény, és jellemzôen kevés pénzintézet tudja a megduplázódó kapacitásigényt rugalmasan lereagálni. Az idei év elsô nyolc hónapját kétirányú hatások befolyásolták. Az egyik a június 15. és július 15. között beadható gépvásárlási támogatás igénylése és azok várható piacgeneráló hatása. Emellett a gazdasági környezet változásának következményeként a termelési értékek és volumenek csökkenésével a jövedelemszintek mérséklôdése is megtörténik, amely várhatóan a termelôi szektorban a költségek hatékonyságának további fokozását hozzák magukkal. Ez a hatás az idei évben mérhetô módon változtatta meg a hazai mezôgazdasági és építôipari vállalkozók szokásait. Axiáléknál például érezhetô, hogy partnereik a legutolsó pillanatra hagyják alkatrész- és szervizszolgáltatáshoz kapcsolódó beszerzéseiket. Ez már az idei évben is felértékelte azokat a szolgáltatókat, akik mögött olyan szakember-, logisztikai és eszközháttér áll, amely képes az ilyen mértékben kiegyenlítetlen igények rugalmas lekövetésére. Hosszabb távon pedig a célzott gépvásárlási támogatások megszûnése egyrészt a további specializációt, másrészt a különbözô mértékben változó, de mindenképpen növekvô szolgáltatási volumenigényt vetíti elôre. Sz.A.
2009. október
agrárium
20 P r
Privát bankárok Magyarországon A külföldi privát bankárok már több mint egy évtizede jelen vannak Magyarországon, csakúgy, mint a régiónk vagy a világ más országaiban. Egy privát bankárnak az a feladata, hogy nagy megtakarítással, vagy ha úgy tetszik, nagy vagyonnal (legalább 60 millió forint – a szerk. megjegyzése) rendelkezô emberek, családok vagyonkezelését segítse. Magyarországon a Concorde Alapkezelô zrt. – a Concorde csoport tagja – az egyetlen olyan magyar tulajdonú társaság, amely vagyonkezelési szolgáltatást végez magánszemélyeknek, intézményeknek és emellett befektetési alapok kezelésével is foglalkozik. A cég vezérigazgatójával, Bilibók Botonddal beszélgettünk. – A privátbankárok jelenléte Magyarországon azt sejteti, hogy több pénz van az országban, mint amennyit gondolnánk? – Az átlagos magyar megtakarítási ráta alacsony, és össztársadalmi szinten a nagy vagyonnal rendelkezô magyarok száma is alacsony. De ez nem jelenti azt, hogy a privát bankári szolgáltatásokra ne lenne szükség. – Klienseik milyen körbôl érkeznek? – A legkülönfélébb szektorokból: van, aki a mai napig kétkezû, fizikai munkát végez; van, aki szellemi foglakozású; és vannak, akik vállalkozásokat alapítanak és mûködtetnek, illetve akik esetleg már értékesítették a korábban alapított cégüket. Új kollegáimnak mindig elmondom, hogy mindebbôl egy dologra érdemes következtetni: a mi ügyfeleink nem egy szûken meghatározható körnek a tagjai, hanem az a közös bennük, hogy az átlagosnál szorgalmasabbak, kitartóbbak. Bármilyen szektorban lehet üzleti, anyagi sikereket elérni, ha a fentieket valaki betartja. – Nálunk hogyan kell elképzelni a vagyonos embert? Mi a közös bennük? – A kommunizmus nálunk is tönkretette az évszázados családi vagyonokat. Az újraépítkezés megkezdôdött, sokan látjuk ennek különbözô formáit. Azonban nyugat-európai értelemben kevés a vagyonos ember. A többségük még csak a tôkefelhalmozás kezdeti szaka-
agrárium
2009. október
szában van. Jól érzékelhetô a válság hónapjaiban, hogy kik azok, akik valóban komoly likvid vagyonnal rendelkeznek, és kik azok, akik hitelbôl váltak polgárrá. Az utóbbiak, akik hitelbôl váltak gazdaggá, a válság vesztesei. Ezzel ellentétben azok, akik „valós” vagyonnal rendelkeznek, még nyerhetnek is a válságon, hiszen marad „felhasználható” pénzük, amelyet most egy kis odafigyeléssel jól be lehet fektetni. – Melyek az együttmûködés lépései? – Elôször kezdetét veszi egy közös ismerkedés. Mindenekelôtt meg kell ismerni azt, akinek a vagyonát kezeljük. Ez akár több évet is igénybe vesz. Az esetek többségében, fôleg olyanoknál, akiknek ebben semmilyen tapasztalatuk nincs, óvatosan indulunk, és csak fokozatosan javaslunk kockázatvállalást. A vagyonkezelés során mi az öszszes befektetési döntéshez szükséges terhet levesszük az ügyfelek válláról. – Elmagyarázzák nekik, hogy kéthárom évig mit fognak csinálni a pénzével? – Nemcsak két-három évig, hanem mindig, minden körülmények között. A kapcsolattartás folyamatos. Általában havi, de inkább negyedéves rendszerességgel, a régi ügyfeleknél néha ennél is ritkább, ami a bizalom legjobb jele. Az ügyfelek azért bíznak meg bennünket, hogy „mi kezeljük a portfóliót, ne ôk”, de a tájékoztatás elengedhetetlen.
hozamú vagyonkezelést végzünk. A legfôbb célunknak a vagyonmegôrzést és -gyarapítást tartjuk. Nagyon fontosnak ítéljük meg az adóoptimalizációt, amivel a vagyonalakulás hosszútávon nagyon lényegesen alakítható. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy míg a privát banki szolgáltatásoknál az ügyfél egy termékpalettáról több-kevesebb transzparenciával rendelkezô termékeket vásárol a privát bankár tanácsára (azaz a döntést az ügyfél hozza), addig a Concorde Alapkezelônél a befektetési döntések nem terhelik az ügyfelet, ez a szakemberek kompetenciája és felelôssége. A szolgáltatás sikerdíjra épül, azaz az ügyfél és vagyonkezelôje érdekazonosságára törekszünk. – Hogyan lehetne összefoglalni a cég filozófiáját? – Az utóbbi évek legnagyobb változása, hogy egy olyan vagyonkezelôi tudásbázist kezdtünk el kialakítani, amely egyedülálló Magyarországon. Szándékunk az, hogy a néha markánsan különbözô vagyonkezelési szemlélettel rendelkezô befektetôi attitûdöket egy asztalhoz ültessünk. Meggyôzôdésünk, hogy jó eredményt többféle filozófiával el lehet érni, ezek pedig nagyon jól ki tudják egészíteni egymást, továbbá nagyon sokat tudnak egymástól tanulni.
– Vannak, akikkel mégsem épül ki a kapcsolat? – Inkább olyanok vannak, akikkel az elsô néhány beszélgetés után közösen arra jutunk, hogy mégsem való nekik a tôkepiac. Sokan nagyon félnek tôle, semmilyen bizalmuk nincs. Nekik egy hosszú távú, akár kis kockázatú portfólió sem való. A legfontosabb, hogy mindenki jól aludjon.
– Kérem, hogy a tevékenység után mutassa be a céget is! – A független társaság minden vagyonkezelési mandátumát piaci versenyben nyerte el, miután nincs a hátterében bank vagy biztosító. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy 2009 ôszén több vagyont kezelünk, mint a válság kirobbanása elôtti, 2007-es évben – a kezelt vagyon meghaladja a 180 milliárd forintot. Kétszer volt „Az év legjobb alapkezelôje”, mely címeket értékpapír alapkezelôként csak a Concorde Alapkezelô birtokol.
– Melyek a szolgáltatásuk vezérfonalai? – A vagyonkezelési szolgáltatásunk a klasszikus portfóliókezelési, befektetési tanácsadási, illetve adótanácsadási hármasból áll. Konzervatív befektetési szemlélettel rendelkezünk, és abszolút
Concorde Alapkezelô zrt. 1123 Budapest, Alkotás u. 50. www.concordealapkezelo.hu Tel.: 06-1-489-22-80
A g r á r f i n a n s z í r o z á s 21
Alternatív finanszírozási lehetôségek „Hónapok óta pang a gabona, a gyümölcs, a tej piaca, ehhez csatlakozott most a szôlô és az alma, illetve a repce és a napraforgó. Az árak nyomottak, a bevétel nem fedezi a kiadásokat – már ott, ahol van értékesítési lehetôség. A termelôk több száz milliárd forint árbevételcsökkenést szenvednek el tavalyhoz viszonyítva. A bevétel elmaradását nem lehet pótolni külsô forrásból, azaz hitelbôl sem, mert a bankok nem adnak kölcsön” – áll a Magyar Agrárkamara nemrég kiadott közleményében. Ebben a helyzetben szeretnénk idézni a Magyar Agrártudományi egyesület és a Szaktudás Kiadó Ház közös konferenciáján elhangzottakat, felvázolni néhány lehetséges módját a termények értékesítésének.
M
iért fontos jelenleg, amikor a világ félig-meddig válságban van, foglalkozni a határidôs piaccal, a kockázatkezeléssel? – nyitotta elôadását Lovas Attila, a Budapesti Érték Tôzsde kereskedelmi igazgatója. – Azért mert, ebben a szertorban is nagyfokú a bizalmatlanság az üzleti partnerek között, aminek a kezelésében igen jó lehetôség lehet a határidôs tôzsde. A termelési folyamat során az input árak nagyjából kalkulálhatók, azt viszont senki sem tudja, hogy betakarításkor mennyi lesz a gabona ára. A tôzsdén viszont már akár a vetés pillanatában lehetôség van arra, hogy valaki a várható termésének egy részére fedezeti üzletet (hedge) kössön. A hedge három tranzakcióból áll: egy tôzsdei eladásból és egy tôzsdei visszavásárlásból, amin már van bizonyos profit vagy veszteség, illetve végül a fizikai értékesítésbôl, amit természetesen lehet, de nem feltétlenül kell a tôzsdén keresztül lebonyolítani. A kettô összege lesz az, amit az ember zsebre tehet. Ez egy zárt termelési és értékesítési folyamat, amelyben mindig látható, mennyi lesz a végén bevétel. Egy családi gazdálkodás számára a tôzsde egy végtelen ciklust is adhat, amelyben nincs olyan év, amelyben annyira megrogyna a gazdaság, hogy komoly problémát jelentsen a következô év finanszírozása. Egy tavalyi valós példán szemléltetve a folyamat a következôképpen követhetô: a termelô már áprilisban úgy döntött, hogy nem adja el a terményét betakarítás után, hanem egybôl leköti decemberi szállításra. Az önköltségi ár, ami számára elfogadható és még profitot is tartalmaz 35 000 Ft volt, a tôzsdén viszont 52 000 Ft-ért tudta áprilisban eladni decemberi szállítással. November végére tavaly csökkentek az árfolyamok, így a termelô 31 000-ért tudta visszavásárolni a gabonáját. Az eredmény 21 000 Ft tôzsdei árfolyamnyereség, amihez ha hozzáadjuk a végsô fizikai értékesítés 29 000 Ft-os eredményét (mínusz 2000 Ft úgynevezett „bázis kockázat” után), akkor kijön egy kb. 50 000 Ft-os bevétel, ami a tervezett 35 000 Ft-hoz képest szép eredmény. A hedge lényege, hogy az árfolyam-
kockázatot, ami akár 10–30 000 Ft is lehet, nagyságrenddel csökkentjük. Ugyanennek a tranzakciónak a másik verziója lehetett volna, hogy az árfolyamok emelkednek. Ha tehát a novemberi jegyzés 50 000-rôl 65 000 Ft-ra ment volna fel, akkor a veszteség a bázis kockázattal 13 000 Ft. Ha tehát a tényleges eladásból levonjuk a veszteséget és a „bázis kockázatot”, a termelô ugyanúgy az 50 000 Ft-os eredményt éri el. A határidôs tôzsde egy sor olyan bizonytalansági tényezôre tud enyhítô megoldást kínálni, amelyek – különösen egy válság idején – a mezôgazdaságban szinte mind jelen vannak, ilyenek: a finanszírozási, refinanszírozási források szûkülése; a partnerek fokozott csôdveszélye; a nemteljesítési kockázat növekedése; a fizetési határidôk növekedése; a likviditás- és forráshiány; a keresletcsökkenés és a kedvezôtlen árfolyam-alakulások; az exportpiacok szûkülése; végül a deviza- és árfolyamkockázat jelentôs növekedése. A következô elôadó, Török Sándor, az AGROKONT Zrt. elnöke a tôzsdei árképzésre hívta fel a termelôk figyelmét. – A „jó árat” mindig a termelô oldaláról kell megközelíteni, mi az, ami neki már megéri. Hogyan számol ezzel szemben a kereskedô? Õ napi árat kap az anyacégtôl, és azzal kalkulál. Az így kapott áron vásárol, amit az anyacég valószínûleg még aznap, ugyanazon árfolyam mellett le is köt egy másik piacon, vagyis még ugyanazon a napon – természetesen a maga hasznával – lezárja az üzletet. Ergo a kereskedô ezzel a tétellel nem spekulál, nem kíván vele tovább foglalkozni. Óva intenék tehát minden termelôt, hogy folyton azt vizslassa, mire spekulál a kereskedô, hanem inkább azzal törôdjön, mi az az árszint, ami neki már a saját költségei és kalkulációi alapján megfelelô. A piacaink végsô beárazásában a világpiac, ezen beleül is az európai, illetve a Chicagóhoz köthetô globális piacok beárazása a meghatározó. Ha a piacon keresleti piac van, magasabb árakra, ha kínálati piac van, alacsonyabb árakra számíthatunk. Sajnos a számokból az látszik, hogy termelôi ol2009. június–július
agrárium
22 A g r á r f i n a n s z í r o z á s
dalról nézve mostanában inkább kínálatinak tûnik a világpiac. Ilyen esetben számunkra egyetlen tényezô hathat pozitívan – ami persze más oldalon negatívba fordulhat – a forint és az euró árfolyamváltozása. Tapasztalatok szerint a tôzsde már 5 Ft-nyi árfolyamváltozásra reagál, azt beépíti a késôbbi árakba, így két-három napon belül az árak 3-4000 Ft-os kilengése is elképzelhetô. A búza és a kukorica tôzsdei értékesítését megfigyelve és összevetve az állapítható meg, hogy a világpiacon a kukorica esetében irányunkban inkább mutatkozik kereslet, ennek következtében a kukorica piaca likvidebb, volatilisabb és talán egy picit spekulatívabb is, mint a búzáé. Otrok György, a Concordia Közraktár Zrt. egy másik gabonaértékesítési, -finanszírozási értékesítési lehetôséget, a közraktározást mutatta be. – A közraktár egy „biztosítékgyár”, amely az árupiacot és a pénzpiacot köti össze. A közraktárjegy tulajdonképpen egy banki fedezet, ami a bank számára egy megfogható értékpapír, nem pedig egy bizonytalan minôségû árumennyiség valamelyik raktárban. A közraktár azt vállalja, hogy a közraktárjegyen szereplô árut minôségben és mennyiségben megôrzi a közraktárjegy idôtartama alatt. A közraktárjegyen szereplô ár a napi tôzsdei árak átlagából indul ki. Ezt követôen a bank dönti el, hogy ezt az értéket milyen mértékben finanszírozza, mekkora árkockázatot vállal. A közraktárjegy is csak egy papír, amíg nem kerül be egy bankba, és nem kerül rá hitelfelvétel. A Concordia közraktárjegyeit a bankok általában korlát nélkül elfogadják, cserébe viszont elvárják a szigorú közraktári feltételek betartását. Jelenleg a bankok a 80–90%-áig nyújtanak fedezetet a közraktárjegyekre. A Concordia kipróbált szakemberekkel, a legmodernebb eszközökkel ellenôrzi a közraktárra vett terményeket, illetve nagyon szigorúan ellenôrzi és minôsíti a partnereket. Mindezért a közraktár természetesen bizonyos díjat számít fel. Csorba Zoltán, Raiffeisen Bank, kereskedelemfinanszírozási fôosztály vezetôje bemutatta, hogy fest mindez a másik, a bankok oldaláról.
agrárium
2009. október
– A gabonapiac a termékektôl és az áraktól függôen egy 350 milliárd forintos piac. Ebbôl mintegy 100–200 millárd forint nagyságú gabonahitelt nyújtanak a bankok. Ezt a piacot a bankok gyakorlatilag 10 éve készletfinanszírozás formájában finanszírozzák, mégpedig alapvetôen a közraktározás útján. A Raiffeisen 10 éve piacvezetô a mûvi közraktározásos gabonafinanszírozásban, a gabonapiacon évi 30–60 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezünk. Minden szezon elején termékenként központilag meghatározzuk a finanszírozás következô szezonra vonatkozó alapvetô feltételeit, és a teljes fiókhálózatunk – jelenleg 160 fiókunk van országosan – bármelyik fiókjában ugyanaz a termék ugyanazokkal a kondíciókkal érhetô el. A bankok jelenlegi hozzáállását a gabonahitelezéshez az elmúlt két szezon eseményei jelentôsen befolyásolták. A 2007–2008-as szezon elején, ôsszel elindult egy hisztérikus gabonaár-emelkedés, amit év végén és tavasszal egy drasztikus áresés követett. Erre korábban nem volt példa. Ennek az áresésnek három fô oka volt: egyrészt az EU piacra dobta az intervenciós készleteit; másrészt az elôrejelzések ellenére a világpiaci kínálat nem esett vissza olyan mértékben, mint ami a magyar áremelkedést indokolta volna; harmadrészt az akkori 240 Ft körüli euró árfolyam nem kedvezett az exportnak. Ez az áresés nagy számban megnövelte az ügyfelek hibájából bekövetkezô rendkívüli eseményeket, amelyek nagysága több milliárdra rúgott. Egyebek között jellemzôvé vált, hogy a közraktárra vett gabonát év közben értékesítették azzal, hogy majd a következô betakarításkor visszapótolják, erre viszont a magas árak miatt nem volt lehetôség. A Raiffesen Bank a visszásságok elkerülésére némiképp szigorította a feltételeit, és a saját ügyfelei szerzôdésébe beépít egy fedezetfeltöltési klauzulát, azaz egy adott piaci ár mellett adja a hitelt, ami, ha a hitel nô, vagyis a piaci ár csökken, akkor az ügyfél addicionális hitelt vagy egyéb fedezetfeltöltést kell biztosítson. Azt is megtehetik a bankok, hogy drasztikusan csökkentik a finanszírozási arányt, volt már példa 50-60%-ra is. Lehetséges az is, hogy a bankok külsô garantôrt vonnak be az ügyletbe. Szigorodik a bankok elvárása a közraktárak tevékenységét illetôen, sôt némely bank bevezette a saját ellenôrzést is. Ha folyamatos a kontroll, az ügyfelekben kisebb a kísértés a menet közbeni, szabálytalan értékesítésre. Ezt erôsíti a személyes felelôsség kikötése az áru meglétének biztosításában. A bankokkal párhuzamosan összezárnak és szigorítják a feltételeiket, ellenôrzéseiket a közraktárak is. Végül a bankok az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Concordia közraktárat fogadják el, a többit vagy nem, vagy csak szigorúbb feltételek mellett. A Reiffeisen továbbra is piacvezetô finanszírozói pozícióra törekszik a gabonapiacon. A 2009–2010-es szezonban mûvi közraktározás finanszírozási aránya 75-95% között várható, ami terméktôl, az ügyfélminôsítéstôl és egyéb biztosítékoktól függ. Emellett bevezettük a fedezetfeltöltési rendszert, a rendkívül szigorú banki fizikai felülellenôrzést és a személyes felelôsség megállapítását. A Raiffesen jelenleg a Concordia mellett egy bizonyos limiten belül a Depot Trezor közraktár jegyeit fogadja még el, és mi is részt veszünk Magyar Fejlesztési Bank Gabona forgóeszköz hitelprogramjában. SZB
I n t e r j ú 25
Egy jubileumi kiállítás apropóján Ez évben épp negyedszázados fennállását ünnepelte a közép-európai térség egyik legnagyobb agrár-összejövetele, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok. A társrendezô IKR Zrt. vezérigazgatóját, Szaxon Attilát azonban nemcsak ezen esemény kapcsán kerestük meg. – Szeptember elején az Országházban rendezték meg a Magyar Termék Nagydíj pályázat díjátadó ünnepségét, amelyen Önöket nagy megtiszteltetés érte. Kérem, röviden szóljon errôl! – Az említett Magyar Termék Nagydíj pályázatot immár tizenkettedik alkalommal hirdették meg, amelyen ezúttal 13 témakör több mint negyven pályázatát értékelték. Ezek sorában a mezôgazdasági gépgyártókat a mi cégünk képviselte az IKR-F3 típusú szárítóadapterrel és a B3–15 szemestermény-szárító berendezéssel. A kitüntetô nagydíjat Padolák Györgytôl vehettem át, aki az országgyûlés gazdasági és informatikai bizottságának az elnöke. – A régi szárítóik ezek szerint már nem felelnek meg a korszerû követelményeknek? – Fôleg az energiahatékonyság és porterhelés tekintetében volt szükség a fejlesztésre. Az új konstrukció nemcsak a szaktárca elôírásainak felel meg, hanem az EU-normatíváknak is. Egyes visszajelzések szerint az IKR-F3 adapter felszerelésével akár egyharmadával is csökken az energiafelhasználás. – Hol üzemelnek hazai fejlesztésû berendezések, s egyáltalán, milyen a kereslet irántuk? – Egyre népszerûbb a termékünk, jelenleg hét megyében üzemel már ilyen a gazdák megelégedésére. Elsôsorban azoknak ajánljuk, akik tovább szeretnék mûködtetni a régebbi szárítójukat. Mi egyúttal gyártók és kivitelezôk is vagyunk. Tapasztalataink alapján a beruházásokat három hét alatt kulcsrakészen át tudjuk adni a gazdáknak. – Egyébiránt mi a Magyar Termék Nagydíj pályázat célja? – Egy mondatban megfogalmazva: az EU tagállamaként elismerni a fogyasztói alapjogoknak, a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi elôírások-
nak megfelelô magas minôségi termékeket, szolgáltatásokat, illetve az elôállítóikat. – Erôsen közeledik évezredünk elsô évtizedének utolsó esztendeje. Így ôsz táján, a betakarítás idején hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet vállalkozásuk kapcsán? – Nos, akik elôfinanszírozott termeltetési szerzôdés keretén belül dolgoztak, jól tudják, hogy itt az elszámolás ideje. Cégünk fennállása óta együtt sír vagy nevet termelô partnereivel. Mi mindig keressük a megoldásokat a nehéz helyzetekbôl. – Valóban újra nagy gabonakészletekrôl hallani, sôt még jelentôs eladatlan tavalyi tételek is eladásra várnak raktárainkban, miközben több növény esetében jóval az önköltségi ár alatti átvételi árakról hírlik a sajtó. – Az alacsony terményárak tényleg megkeserítik az életünket. Tehát adott a kérdés: mi legyen akkor a fáradságos munkával elôállított értékekkel? Aki áremelkedésre vár, annak is találnunk kell megoldást. Egyet biztosan állíthatok: a finanszírozóval is el kell számol-
ni, a hitelt illik visszafizetni, ezért a közraktározást ajánljuk partnereinknek. – Természetesen ez esetben mérlegelni szükséges a termelônek. – Valóban, mert a várt emelkedésnek magasabbnak kell lennie a közraktározás és az ahhoz kapcsolódó hitel költségeinél. Mert ha nem, akkor nyilván veszítünk, következésképpen rossz döntést hoztunk. – Mindezek mellett már az új vetésekre is gondolni kell, hiszen a természet ciklusai irányítják életünket. – Így igaz, az új termésért is meg kell tenni minden ésszerû lépést. Az aszály ismét bebizonyította, hogy a minôségi talajmunkák és a tápanyag precíz, szakszerû visszapótlása enyhíti a káros hatásokat. Ebbôl következôen idôben érdemes indítani az ôszi munkákat, amihez ismét pénzre van szükség. Éppen ez esetben jelentenek biztonságot a termelônek elôfinanszírozásaink különbözô termeltetési konstrukciókkal. Partnereink elôtt köztudott, hogy elkötelezettek vagyunk a fejlesztés területén, amiben még a pénzszûke idôszaka sem korlátoz bennünket. – Más! A jubileumi kiállításukat mennyiben befolyásolta a jelenlegi, rózsásnak éppen nem nevezhetô gazdasági helyzet, a recesszió? – Ahogy a látogatók tapasztalhatták, némiképp visszafogottabban jubiláltunk. Kevesebb volt a csillogás, a szórakoztató show-elem, viszont elmélyültebb volt a szakmai tartalom. Az oly népszerû szántóföldi gépbemutatón új gépkapcsolásokat is láthattak az érdeklôdôk. A tavaly sikerrel debütált „Kihívások és válaszok” konferencia ismét népszerû volt, hiszen az idôszerû problémákkal és azok megoldásával foglalkozott a tematikus fórum. – Köszönjük a beszélgetést! Szalay Attila 2009. október
agrárium
26 V i d é k f e j l e s z t é s
Új korszak a vidék turizmusában? A vidéki turizmus sokszínû fajtáinak közös sajátossága a környezeti és társadalmi dimenziója, amelyek közül a természet közelsége, a még élô vagy felelevenített hagyományok, a vidéki életmód a fô vonzerô. A falusi turizmus differenciálódó kínálatával kapcsolódik a vidéki turizmusfajtákhoz. 2010-tôl várhatóan nemcsak az adókörnyezet változik, a szálláshelyekre vonatkozóan is egységes szabályozás várható, amely nem tesz majd különbséget a jelenlegi kereskedelmi és magánszállásadói tevékenységek között. A szállásadáson belül az egyéb szálláshelyek üzletkörbe tartoznak majd a falusi szálláshelyek abban az esetben, ha gyógyhelynek nem minôsülô, illetve kiemelt üdülôkörzethez nem tartozó községben vagy kiemeltnek nem minôsülô településen találhatóak. Egyéb szálláshely az új rendelettervezet szerint az a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló, valamint elszállásolásra alkalmas önálló ingatlan vagy annak lehatárolt épületrésze, amelyet vendégek részére hasznosítanak legfeljebb 90 napig történô tartózkodás céljára, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. A követelmények az egyéb szálláshelyekre vonatkozóan minimum elvárásként lesznek meghatározva, a szálláshely üzemeltetési engedélyét ezek teljesítése után kapja meg a szolgáltató. Ilyenek többek között a szobák nagysága, a maximális szobánkénti ágyszám, a szobák fûtése, a vizesblokk, a konyha felszereltsége, az ivóvízellátás, a takarítás, textíliaellátás és -csere. A minôsítés jelölése várhatóan változatlanul napraforgókkal történik, de nem kötelezôen minôsítetten, hanem védjegyszerûen, amire pályázni kell majd, és csak az értékelés után ítélik oda a szolgáltatónak, ami nagyobb garanciát jelent a vendégnek. Az intézkedések fel fogják gyorsítani a vidéki vendégfogadás rendszerének
agrárium
2009. október
meglévô szervezeti bázisra alapozott megújítását. A jelenlegi szakmai szövetségi elképzelések a falusi turizmus speciális termékeit nevesítenék, meghatároznák tartalmi és minôsítési rendszerüket. A speciális termékek: aktív üdülés falun, üdülés a lovasudvarban, környezetbarát vendéglátó porta, hagyományok vendégfogadó portája, csoportok vendégháza a falusi portán, falusi életmód ifjúsági porta, gyermekbarát vendéglátó porta, egészségporta, a „falusi vendégasztal”, üdülés borosgazdánál. Ez az innováció nemcsak túlélési alternatívát jelenthet, hanem elôremutató is lehet.
Az élmény mint versenyelôny Az innováció másik eleme az élménymenedzselés. A vidéki turisztikai kínálat rendkívül sokrétû, ugyanakkor a kínált csomagok sokszor azonos szolgáltatások mennyiségi kombinációi, amelyek csupán a környezetben különböznek egymástól. A verseny dimenziója egyre inkább eltolódik az élmények felé, melyik szolgáltató mit tud ígérni, és azt mennyiben tudják beváltani. Ehhez minél pontosabb élménymegfogalmazás szükséges, ami ellentmondásban áll ugyan a kínálat diverzifikációjával, de a bôségesebb választék csak tetézi az élmény megvalósulását. A szolgáltatások zökkenômentes technikai-technológiai lebonyolítása ma már elvárás, az egyszerû adás-vétel egyik eleme csupán, ezért nevezzük élménybázisnak. Az élményfunkció betöltésére két tényezô maradt, a szolgáltató személyes részvétele a folyamatban és a környezeti sajátosságok, ezek az élménygenerátorok.
Az utazási döntési modelleknek alapja a motiváció. Az ajánlatokban ígért élményekrôl alkotott képzeteink, az ajánlat alapján kialakult, az utazás során várható érzések megélhetôségének valószínûsége fogja eldönteni a választást. A vendégek minél egyedibb, a személyiségnek megfelelô interakciókat kívánnak megélni az igénybevétel során. Az interakciók összesített valószínûsített hatása a várható élmény. Ne azt hangsúlyozzuk, hogy mit nyújtunk, hanem azt, hogy milyen hangulatot, érzéseket, tapasztalatokat, élményeket élhet meg nálunk a vendég. Mi fogja a vendéget motiválni arra, hogy a szabadidô-menedzselésre specializálódott professzionális nyaralóhelyeket feladja a vidékért? Talán ráébred arra, hogy a beszámolója annak felsorolásából áll, hogy milyen technikai lehetôségek voltak a szállodában, hogy mit csinálhattak a vendégek, hogyan érezte magát a szórakoztató futószalagon, pedig lehet, hogy ô maga sohasem volt a középpontban. Mennyivel másabb a vidéki turizmus! Emberléptékû pihenés, az állandó nyüzsgéstôl nem fárad még jobban el az amúgy is kifacsart vendég. Nem visz magával automatikusan a szállodai programautomata, sôt maga a vendég is egyedi, különleges lesz. Nem azt lehet mesélni, hogy hol volt, milyet látott, hanem, hogy megfogta, megnézte, kipróbálta, csinálta. Az individuum kerül a középpontba. Ne is akarjanak a vidéki vendégfogadók turisztikai nagyüzemek lenni. Nyújtsák az egyediség, a törôdés érzetét, meghagyva a választás lehetôségét a közeledésre és a diszkrét távolságtartásra. Érezze a vendég, hogy „itt én én vagyok”, nem a „kedves vendég”, egy a több száz közül, hanem a „Rózsikáék vendége” (akit elôtte nem is ismert, mégis a nevére vett a falu). Ez garanciát és biztonságot is jelent. Élményt, amiért érdemes vidékre jönni. Dr. Kóródi Márta Szolnoki Fôiskola Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.
V i d é k f e j l e s z t é s 27
A Magyar Vidék Napja Mintegy 15–20 ezer ember fordult meg a budapesti Vajdahunyadvárban megrendezett II. Magyar Vidék Napján. A falvak és kisvárosok ünnepén nemcsak a verôfényes ôszi idô ígért kellemes idôtöltést: tucatnyi színpadi mûsor, hagyományos játékok, évszázados mesterségek bemutatói és a vidéki termékek színe-java fogadta az érdeklôdôket.
A
z Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) támogatásával a tavalyi szívélyes fogadtatást követôen immár második alkalommal érkezett budapesti vendégségbe a 96 hazai LEADER közösség, hogy bemutassák mindazt, amire joggal büszkék: hagyományaikat, gasztronómiájukat, mûvészetüket, turisztikai kínálatukat. A vidéki termelôk és mesteremberek bemutatkozása, illetve a szórakoztató programok mellett e napon rendezték meg a Kétéves az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program címû szakmai konferenciát is, amelyre hivatalosak voltak a 96 LEADER Helyi Akciócsoport képviselôi és a Helyi Vidékfejlesztési Irodák vezetôi. Gôgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára emlékeztetett: egy éve, hogy a 96 HACS mindegyike LEADER titulust nyert. A vidékfejlesztési közösség azóta felkészült a számos új kihívásra, és sikerrel közvetíti a magyar vidék üzenetét: „Mi is élünk, és élni akarunk.” Gôgös Zoltán arról is beszélt, hogy a LEADER csoportok új kihívások elôtt állnak: egyrészt egyre önállóbbakká kell válniuk, másrészt ezen a héten már indul a IV. tengely és az ehhez való kapcsolódás is komoly feladatot jelent. Az államtitkár arról is szólt, hogy a következô hónapban szinte az összes EUs pályázati lehetôség újranyílik, amely az eddiginél lényegesen komolyabb feladat elé állítja az FVM-t és az Irányító Hatóságot is. Forgács Barnabás közösségi ügyekért felelôs szakállamtitkár a számok szigorú nyelvén fedte fel a kétéves ÚMVP eddigi eredményeit: 79 078 kérelem 739 milliárd forint értékben, ebbôl mintegy 30 700, több mint 500 milliárdos értékben jóváhagyva, ebbôl már 215
milliárd ki is fizetve. A III. tengelyes intézkedések során 80 milliárdot hagynak jóvá, a IV. tengelyen a 96 HACS összes célterületének (több mint 1000) áttekintése befejezôdött, a LEADER rendeletet a Magyar Vidék Napjának hajnalán hirdették ki. A szakállamtitkár kiemelte, hogy az elmúlt hónapok intenzív munkája közepette a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az ÚMVP-vel kapcsolatos ügyek vitele mellett más feladatokat is ellát, így fordulhat elô, hogy az Irányító Hatóság adott esetben nem tudja tartani a saját maga által felállított határidôket. Az ôsz egyik legfontosabb változása az, hogy az MVH-tól bizonyos feladatok átkerülnek a HACS-okhoz. Nehéz, küzdelmes idôszak várható, amíg a helyi szereplôk szert tesznek az új megbízatáshoz szükséges tapasztalatra és szaktudásra, hiszen a feladatok az MVH „feketeöves” vidékfejlesztôi számára is tudtak fejtörést okozni. Ugyanakkor a szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy „másként éli meg” a hivatali alkalmazott az elôtte fekvô ügy kezelését, mint az, aki helyben szembesül vele, a lakóhelyérôl szól, ismeri a környezetet, a hátteret, testközeli számára a probléma – ez lehet a fô pozitív hozadéka feladatok helyi szintre delegálásának. Pásztohy András miniszteri biztos a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról (MNVH) szóló helyzetjelentésében elmondta, hogy jelenleg 5369 regisztrált van a rendszerben, köztük a 33 „LHH” (leghátrányosabb helyzetû) térség képviselôivel, akik számára különösen fontos lehet az, hogyan jutnak el igényeik a döntéshozatal felé. A fôtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy az egyes akciócsoportok által elért eredmények mielôbb közkinccsé váljanak és tanuljanak egymás eredményeibôl, hibáiból is.
Ehhez kapcsolódóan megfelelô információs rendszert is kiépítenek; emellett fontos feladatnak nevezte az egyes LEADER csoportokba tartozók képzését és továbbképzését is, amelyhez ugyancsak segítséget nyújtanak. Pásztohy András kiemelte az agrár-programirodák mûködésének jelentôségét is a LEADER csoportok további sikeres tevékenysége szempontjából. Mara Lai, az Európai Vidéki Hálózat képviseletében az Unió tagállamai közötti együttmûködés fontosságára hívta fel a figyelmet – a vidékfejlesztés területén is. Az esemény zárásaként az FVM vezetôi jelképes csekktáblákat adtak át az ÚMVP III. tengelyének egyegy régióból származó nyertes pályázói részére, akik falumegújítási, falusi turisztikai vagy mikrovállalkozás-fejlesztési projektjeik megvalósításához láthatnak hozzá a közeljövôben. A HipHome Kft. képviseletében Végvári Bori a Somogy megyei Észak-Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesületéhez benyújtott, az Európában nagy népszerûségnek örvendô „Fôzôiskola” projektet mutatta be. A Balatonlelle mellett található, festôi környezettel rendelkezô ódon kúria felújításával szeretnének a külföldi fôzôiskolákkal megegyezô, esetleg azt túlszárnyaló minôségû, ámde a nemzeti, helyi hagyományok bemutatásával gazdagított üdülési lehetôséget teremteni. –v– Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.
2009. október
agrárium
28 V i d é k f e j l e s z t é s
Nemzetközi LEADER Találkozó és Vidékfejlesztési Nap Kozárdon mintegy a II. Magyar Vidék Napja rendezvény folytatásaként rendezte meg nemrég a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. a Nemzetközi LEADER Találkozót és Vidékfejlesztési Napot. A rendezvény két helyszínen zajlott egyszerre. A kozárdi Faluházban egy nemzetközi konferencián lehetett megismerni a Helyi Akciócsoportok projektötleteit, együttmûködési elképzeléseit. Ugyanezen idô alatt élôben is bemutatkozhattak, kiállíthattak a nemzetközi és a magyar HACS-ok. „Kozárd. Egy aprócska falu a Cserhát alján. Kozárd. Egy zöld völgyben megbúvó gyöngyszem a Palóc Út déli kapujában. Kozárd. 1000 év Küzdelem, Hagyomány, Megújulás és Remény. Kozárd. A küzdelmesen élô falu modellje Magyarországon. Kozárd. A magyar szellem és a vidék mûvészetének hírvivôje Európában” – fogalmazza meg magát a Nógrád megyei település honlapján. Akik legutóbbi fesztiváljuk alkalmából ott jártak, maguk is meggyôzôdhettek az állítás igazáról. S ami szintén nagyon fontos, jó hírünket keltették a tucatnyi országból idelátogató vidékfejlesztôk körében. A kozárdi Almavölgy sokadalmában találomra szólítom meg az egyik sátornál álló fiatalembert, akitôl megtudom, hogy kiállítóként az Abaúj Leader Egyesület helyi akciócsoport projektmenedzsereként van itt és Falatek Lászlónak hívják. – Már eddig is sok érdeklôdô keresett meg és nagy kíváncsisággal tanulmányozták a kiállított helyi termékeket és prospektusokat. Többükkel sikerült néhány percet beszélgetni is, egy kicsit megismertetni, bemutatni az abaúji térséget, a méltán híres gönci barackpálinkát, Közép-Európa legnagyobb szederültetvényén Forró községben készült vitamindús egyedi zamatú lekvárokat, a szikszói mézet és turisztikai kínálatunkat. Csoportunk a nemzetközi kapcsolatok tekintetében elsôként a határ túloldalán, a hozzánk térben és kultúrában legközelebb álló magyarok lakta régió felé szeretne nyitni, de a késôbbiekben Ausztria és Románia is szóba jöhet.
agrárium
2009. október
S hogy mennyire konkrét Falatek Lászlóék ebbéli szándéka, bizonyítja, hogy akciócsoportjuk a Magyar Vidék Napja, valamint a Nemzetközi LEADER Találkozón és Vidékfejlesztési Napon való részvétel keretében vállalta, hogy saját térségében is külföldi LEADER akciócsoportokat fogad szakmai egyeztetésre. S ha már külföld, a szomszédból szlovák szó üti meg a fülemet. Népviseletbe öltözött fôzôasszonyok adnak gasztronómiai ismertetôt tolmács nélkül két érdeklôdônek. Mint magyarul is
elmondják, sztrapacskát készítenek juhtúróval és káposztával. A Nógrád megyei Vanyarcról jöttek, ahol éppen a múlt héten rendezték a hatodik sztrapacskafesztivált. Szlovák nemzetiségûnek vallják magukat, büszkék a tradícióikra és ápolják azokat. Hagyományôrzô csoportjuk tevékenységét magyarországi és szlovákiai szakember is segíti. Távolabb a vanyarciak kondérjától szintén szláv szó hallatszik, de hogy honnan jöttek, csak a seregnyi prospektusokból és a LEADER csoport jelen lévô tagjaitól tudom meg. A szóvivôi feladatra egy hölgy, Jolanta Malinauskaitë, a Kaunas térségi helyi akciócsoport elnökségének tagja vállalkozik: – Mi nyolc különbözô litvániai LEADER csoportot képviselünk és autóbusszal együtt jöttünk. Országunkban 51 csoport mûködik, akadnak közöttük kezdôk, amelyek éppen csak szervezôdnek, s akadnak szép számmal jól mûködôk is – indítja beszélgetést Jolanta, akinek magyar hangja egy Litvániába elszármazott honfitársunk. – Mit hoztak „bôröndökben? – kérdezem. – Régi litván ételeket, rozskenyeret, egy nemzeti ünnepi süteményfélét, sajtokat, húskészítményeket, kolbászokat és egy italt, aminek három kilences a neve, merthogy 27 különbözô gyógynövénybôl és vodkából készült. – Mire helyezik tevékenységükben a hangsúlyt? – Legfôbb cél a falu megújítása, segítséget adni egyes elmaradott, központoktól távol fekvô településeknek. Az együttmûködés, egymás segítése,
V i d é k f e j l e s z t é s 29
az örökség megôrzése, produktumaink hazai és külföldi bemutatása nagyon fontos számunkra. De nem elhanyagolható a szociális terület sem. Igyekszünk segíteni például azokon, akiknek nincs mosógépük vagy éppen fürdési lehetôségük. – Milyen a balti országok LEADER csoportjaival való együttmûködés? – A legszorosabb Lettországgal, ahol október elején újra meglátogatjuk a
csoportokat, de Észtországgal is fejlett a kapcsolatunk. – Van-e a konferenciának kézzelfogható eredménye az Önök számára? – Itt, a szomszéd pavilonban ismerkedtem meg a lengyelekkel. A bolgárokkal névjegyet cseréltünk, és a hollandok is megkerestek minket. – Ennyire fontos a személyesség? – Igen, azt hiszem, sokkal jobb találkozni, mint az interneten levelezni.
Vélemények a LEADER-rôl A kozárdi fesztivál forgatagában rövid értékelésre kértük a nemzetközi szemináriumot vezetô Dr. Fehér István egyetemi tanárt a Szent István Egyetem professzorát, Pásztohy András miniszteri biztost, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) fôtitkárát és Dr. Hajas Pált a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. ügyvezetô igazgatóját. Dr. Fehér István: – A nemzetközi LEADER partnerkeresô szemináriumot a Faluház Színháztermében rendeztük meg, ahová a magyarokon kívül 11 országból érkeztek vidékfejlesztési szervezetek, elsôsorban helyi akciócsoportok képviselôi. A szeminárium résztvevôi megosztották egymással tapasztalataikat, tanultak másoktól, és igyekeztek együttmûködést kialakítani. Görögök, lengyelek, szlovákok, lettek, litvánok, finnek és más nemzetek LEADER csoportjainak tagjai szembesülhettek egymással, cseréltek információt a vidékfejlesztés gyakorlatáról, ismerhették meg, hogyan közelítik meg a vidékfejlesztési projektek megvalósítását az egyes országok. Érdekes volt hallani, hogy a helyi akciócsoportok államai közül Finnországban például mind a 4 tengelyre kiterjesztik a LEADER-t, Szlovákiában viszont csak a 3. tengelyre. – Mely országok erôsek ma a LEADER-ben? – A régi tagországok közül a finnek, a görögök; a kelet-közép-európai országok közül a szlovákok, a lengyelek, a magyarok; a litvánok és lettek félúton járnak; a bolgárok és a románok pedig
csak most kezdik. Utóbbiakat azért hívtuk meg, hogy lássák, hogyan valósították meg az elôttük csatlakozók a fejlesztési programokat, hozták létre intézményeiket. Tanulság az is, hogy szinte mindenki panaszkodott arra, hogy a LEADER-ben túl nagy az állami befolyás, túl nagy a bürokrácia, és nem az aluról való építkezést segíti elô a szabályozás. Úgy tûnik, hogy a bürokrácia nem bízik meg eléggé a lentiekben, pedig ôk tudják legjobban, mire van szükségük, azt miként valósítsák meg. Ezért tartom jó ötletnek, hogy nálunk a helyi akciócsoportokat akkreditálják, így helybe hozva a döntéseket. Pásztohy András: – Több szempontból is örülök, hogy Hajas Pálék megrendezték ezt a fesztivált. Egyrészt folytatódik az a nemzetközi tapasztalatokat átadó munka, amit tegnap elkezdtünk Budapesten. A külföldiek személyesen is meggyôzôdhettek a vidékfejlesztés magyarországi gyakorlatáról. Kozárdon, e csodálatos, 174 lélekszámú nógrádi településen somogyi emberként különösen nagyra értékelem az itt élôk teljesítményét. Azt a módot, ahogyan „ki tudják találni” magukat, ahogy a saját természeti, kulturális értékeiket konvertálni képesek a térségi közjó érdekében. A helyi összefogás itt hagyománnyá vált, a kozárdi ôszi fesztiválra az idén is legalább 4–5 ezer ember volt kíváncsi. Ha valaha fontos volt az összefogás, akkor most különösen az. Hiszen üzenni akarunk az EU döntéshozóinak és saját kormányunknak is, hogy a vidék-
– Most van elôször Magyarországon? – Így van. – Benyomások? – Túl rövid volt az idô ahhoz, hogy érdemben véleményt mondhassak, de eddigi tapasztalataim nagyon kedvezôek – mondja búcsúzáskor Jolanta Malinauskaitë, és hamuba sült pogácsa helyett szalvétába csomagolt apró litván rozskenyeret tesz a „tarisznyámba”. re oda kell figyelni, az több erkölcsi támogatást, több kedvezményt érdemel. Ez a rendezvény is bizonyította a vidék élni akarását, hogy tud minôséget teremteni, ha segítséget kap hozzá. Dr. Hajas Pál – Az idei Magyar Ízek-Magyar Színek Fesztivált immár hatodik alkalommal a Cserhátalja LEADER akciócsoport, valamint a helyi civilek és a falu önkormányzata szervezték. Most 12 országból jöttek vidékfejlesztôk több mint százan, köztük 40 polgármester, s hozták el helyi termékeiket, lelkesedésüket, ahhoz hogy együtt mûködjön. Svájcból is itt van egy barátunk, aki az európai fajtavédelmi alapítványtól jött, mert ma tartjuk Kozárdon az európai biodiverzitás napját is. Ebben a témában a LEADER-ben legfeljebb kisebb projektek megvalósítására lesz lehetôség, de intézményes nagy projektekre egyelôre nincs mód. A térségben az a tervünk, hogy Észak-Magyarországon, a Palócföldön, a palóc vidék ôshonos gyümölcsfajtáit összegyûjtjük, és génmegôrzô kertet hozzunk létre. De a terv megvalósításához egyelôre sem erônk, sem pénzünk nincs. Akik eljöttek ide ezen szép, verôfényes szombaton, fôleg azért tették meg az utat, hogy lássák, mit terem a vidék, lássák a szép gyümölcsöket, kóstolják a tényleg jó helyi termékeket ennivalókat. Amíg lehet persze… VB Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.
2009. október
agrárium
30 V i d é k f e j l e s z t é s
LEADER Piac- és Bolthálózat Az idei Agrárexpón szeptember 10-én indult útjára az agrár-vidék dinamikus klaszterprogram, melynek fô célja a mikro-, kis- és közepes vállalkozások gazdasági megerôsödése, piacra jutási feltételeinek javítása. Errôl az Európában egyedül álló programról kérdeztük Mészáros Istvánt, a Magyar LEADER Szövetség alelnökét. – Nem kétséges, az Európai Unió agrártermelési és értékesítési folyamatai jelenleg a magyar termelôk számára egyre komplexebb, bonyolultabb, nehezebben átlátható és kezelhetô kapcsolati rendszer megszervezését igénylik. A családi gazdaságok többsége ma képtelen egymaga biztosítani a megváltozott termelési-piaci feltételek közötti nyereséges termeléshez szükséges szaktudást. – A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar LEADER Szövetség vezetôi 2008 tavasza óta konzultálnak arról, hogy a Vidék – ezen belül is elsôsorban – a LEADER program gazdasági szereplôinek milyen módon tudunk lehetôséget teremteni arra, hogy aktív részeseivé válhassanak a fenntartható vidékfejlesztésnek. Az erre készített javaslat mára már egy komplex fejlesztési csomaggá nôtte ki magát az elmúlt bô másfél év alatt. A program neve: LEADER típusú konzorcium és agrár-vidék dinamikus klaszter. Ennek a komplex programnak a megszervezését és menedzselését szándékozik megvalósítani a ma-
agrárium
2009. október
gyar LEADER Helyi Akciócsoportok közremûködésével alkotott országos hálózati menedzsment-szervezet, és mozgalommá szervezni a vidék fejlesztését, integrálni az abban részt venni szándékozókat. – Milyen céloknak, kihívásoknak kíván a program megfelelni? – A program fô célja a LEADERvidék termelô-feldolgozó (közösségek) és a fogyasztó érdekrendszerét foglalja magába, és érvényesíti azt piaci körülmények között egy sikeres, európai színvonalú országos piaci és bolthálózat kiépítésével és mûködtetésével. A hálózat tagjai és egyben tulajdonosai közremûködésével, a másokkal való szoros együttmûködésbôl adódó termelési, beszerzési, értékesítési, logisztikai és disztribúciós (diverzifikációs) elônyöket franchise rendszeren keresztül kívánja önmaga és a fogyasztók számára is elérhetôvé tenni. Cél az is, hogy az egyre gyorsuló és élesedô versenyben, valamint a multinacionális élelmiszerláncok által diktált és vérre menôen kiélezett konkurenciaharcban olyan alternatívát nyújtson a
LEADER-vidék termelôinek, élelmiszer-feldolgozóinak, beszállítóinak, fogyasztóknak, amely újrateremti és megôrzi a régi hagyományú, vásárlóközpontú kereskedelmi módszerek alkalmazását. Másrészrôl a termelô számára biztos piaci felületet teremt, megfelelô gazdasági megtérülést, életminôségében minôségi változást; egyúttal kedvezô áron kínál a fogyasztó számára garantáltan jó minôségû terméket. A program segíteni akarja a termelôt a piaci igényeknek megfelelô termék kiválasztásában és elôállításában, az értékesítés során pedig abban, hogy a legfejlettebb piaci technikák alkalmazásával korrekt árakon magas színvonalú áruellátást biztosítson a fogyasztó számára. Ennek érdekében egységes, hagyományos és virtuális piaci és bolthálózatot hoz létre és mûködtet. – Kik a stratégiai partnerek? – A 3000 üzlettel rendelkezô Co-op Hungary bevonásával kívánja elôsegíteni, hogy a helyben megtermelt élelmiszereket, fogyasztási cikkeket közvetítôk nélkül piacra lehessen juttatni. A Ramsys Zrt. az áruk nyomon követhetôségét biztosítja az általa kifejlesztett informatikai rendszerrel. A Kelet-KözépEurópai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége pedig a környezô országok magyarlakta területein, illetve a fiatalok körében igyekszik partnereket találni a kezdeményezéshez. – Milyen elônyei lesznek a LEADER Piac- és Bolthálózatnak más értékesítési láncokkal szemben? – Mindenekelôtt az, hogy a hálózat beszállítói maguk a hálózat- és terméktulajdonosok. A „termôföldrôl a család asztalára” szinte közvetlenül kerül az élelem, nincs közbeiktatott közremûködô – ami a termék minôségének és a ki-
V i d é k f e j l e s z t é s 31
váló termék megfizethetôségének is a garanciája. A piaci-értékesítési hálózatba csak és kizárólag a magyar vidéki gazdaságokban elôállított, megtermelt saját termék(ek)kel (élelmiszertôl a kézmûves, mûvészeti termékektôl kezdve a turisztikai szolgáltatásokon át), csak magyar produktumokkal, termelôi közösségeken keresztül lehet részt venni. A piaci megjelenés/részvétel szigorúan ellenôrzött minôségi rendszer keretében termelt/elôállított, védjeggyel ellátott termékekkel lehetséges. Maga az értékesítés franchise-rendszer keretében történik. A piac megszervezésének négy formáját fogjuk alkalmazni: • a hagyományos piacot; • az ún. „kisbani” piaci értékesítést;
• a saját bolthálózatot (vegyes élelmiszer és ún. kifôzde) és • a csomagküldô szolgáltatást. A teljes rendszer tulajdonosai (termeléstôl, feldolgozástól a végsô piaci értékesítésig) maguk a termelôk, vállalkozók és az értékesítés szereplôi, illetve ezek szervezetei. – Hol tart most a program? – Integrátorként 18 helyi LEADER közösséget vontunk be, s jelenleg a feladatok lehatárolásán dolgozunk. A programtanács, amelyben valamennyi érintett fél képviselteti magát, és országos szervezetként fog koordinálni, a döntéseket elôkészíteni, a napokban kezdi meg érdemi munkáját. A Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége a Kárpát-
medencei vállalkozói kapcsolatokat építi, ezeket a második vagy harmadik lépcsôben szeretnénk a programhoz integrálni mind termelôi, mind értékesítési szempontból. Jelenleg a legnagyobb problémának azt látom, hogy magukat a termelôket miként tudjuk megszólítani, mert végül is ôk a kulcsszereplôk. Hiszen termék nélkül nincs kereskedelem. –v– Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.
LEADER-típusú konzorcium és agrár-vidék dinamikus klaszterprogram partnersége
Összeállította: Mészáros István
A program stratégiai partnerei: • Magyar LEADER Szövetség • Co-op Hungary Zrt. • Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége A program partnerei: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, Terméktanácsok, Magyar Agrárkamara, ÖKO-LAND Szövetség Egyesület Együttmûködô partnerek: LEADER Helyi Akciócsoportok, Helyi Vidékfejlesztési Irodák, ÚMVP Képzô Szervezetek Konzorciumai, Termelôi szervezetek A program fô támogatója: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
2009. október
agrárium
32 V i d é k f e j l e s z t é s
NEKTÁR = Nemzeti Kisvállalkozás Támogató Rendszer A következôkben a nemzeti kisvállalkozás támogató rendszer lényegét mutatjuk be röviden, mert kutatásaink azt bizonyítják, hogy hatékony, kisvállalkozói érdekû és a kisvállalkozók által ellenôrzött nemzeti kisvállalkozás támogató rendszer nélkül nincs esély a vidék felemelkedésére. A NEKTÁR küldetése elôsegíteni a (kis)vállalkozások Magyarországának kialakítását, a vidék fejlôdését. Mi is az a NEKTÁR? A NEKTÁR lényege a hét statisztikai tervezési régióra kiterjedô mûködési hatókörû, Nemzeti Kisvállalkozás Támogató Rendszer megszervezése, kiképzése, folyamatos továbbképzése, mûködtetése, a vidékfejlesztés, a komplex gazdaságfejlesztés képzési, továbbképzési, kutatási, tanácsadási alapfeltételeinek menedzselésével. A NEKTÁR feladata a kisvárosok és falvak önkormányzatai, az ipari és szolgáltatási kisvállalkozók szakmai és üzleti érdekeinek szolgálata abból a célból, hogy a lakosok és a kisvállalkozók a társadalmilag elismert és indokolt jövedelmet a tanácsokkal támogatott eredményes tevékenység által megszerezhessék; ezáltal növelve a vidéki foglalkoztatást és az életszínvonalat, javítva ezáltal az ott élôk életminôségét. A NEKTÁR újdonsága abban nyilvánul meg, hogy minden létezô és minden a jövôben létrehozandó kisvállalkozási tevékenység mûködési feltételeinek kialakításában, az eredményes mûködés fenntartásában, az inputok beszerzésében éppúgy konkrét tanácsadó szerepet vállal, mint az outputok minél kedvezôbb árú és feltételû értékesítésében. Tekintettel arra, hogy fejlett piaci viszonyok között a nagybani beszerzésnek és értékesítésnek alapvetô a szerepe a kisvállalkozások eredményes és hosszú távú mûködésében; ezért ennek a tényezônek a szellemi-szervezési-információs-oktatási támogatása semmivel sem pótolható elônyöket jelenthet a magyar kisvállalkozásoknak és ezzel együtt a vidéki térségeknek. A NEKTÁR alapvetôen újszerû abban is, hogy
agrárium
2009. október
kizárólag önkormányzati, illetve kisvállalkozói érdeket szolgál. Nem hasonlít tehát azokhoz az információs- és tudástranszferekhez, amelyek nem a megrendelô érdekeit veszik elsôdleges fontosságúnak. A NEKTÁR mind a beszerzési, mind az értékesítési, vagyis a kereskedelmi cégek által nyújtott önérdekû eladási vagy vételi piacok jelenségeit figyeli, monitorozza, értékeli és az így létrejött információkat továbbítja a kisvállalkozóknak. Ehhez járul a magával a termelési, szolgáltatási folyamattal, az annak eredményes végzéséhez szükséges ismeretekkel kapcsolatos információgyûjtési, -szelektálási és -transzferálási tevékenység, vagyis az eseti és konkrét mûszaki szaktanácsadás. Ezen a téren is a versenyképességi faktor az, hogy a kisvállalkozók képesek-e felismerni a mûszaki, termék-, marketingfejlesztési területen bekövetkezô változásokat és megkapják-e az alkalmazkodáshoz szükséges támogatást. A NEKTÁR-nak az is feladata, hogy generálja azokat a tartós erôegyesítési, illetve ha az a hatékonyabb, akkor az alkalmi összefogási kezdeményezéseket, amelyek nélkül a kis, sôt közepes méretû vállalkozások sem lehetnek képesek a tartósan eredményes gazdálkodásra, mûködésre. Ilyen összefogások lehetnek többek között a beszerzô-értékesítô társulások és a regionális, illetve iparági klaszterek.
A NEKTÁR feladatai és tevékenysége A NEKTÁR feladatai a kisvállalkozások különbözô helyzeteiben:
ALAPÍTÁS • Üzleti terv • A jogi forma megválasztása • Tôke- és hitelszerzés • Elsô lépések támogatása MÛKÖDÉS • Gazdálkodási tanácsadás • Mûszaki tanácsadás • Jogi tanácsadás • Pályázatok NÖVEKEDÉS • Fejlesztési terv • Tôke- és hitelszervezés • Pályázatok • Átállási tanácsadás (vezetési rutin, új szervezet, stílus) • A szükséges átalakítás megtervezése VÁLSÁG • Válságfelismerés • Tôke- és hitelszerzés, pályázatok • Válságkezelés • Pszichológiai támogatás MEGSZÛNÉS • Kivezetés a piacról • Veszteségminimalizálás – Értékmentés • Értékek átirányítása más vállalkozáshoz (eljárás, termék, piac, üzleti kultúra) • Pszichológiai támogatás A NEKTÁR legfontosabb tevékenységei: • Tanácsadás – kisvállalkozói – önkormányzati – mûszaki • Cégalapítás – vállalkozásba kezdeni – nem vállalkozni, lebeszélés – cél, termék, versenyanalízis – jogi forma
V i d é k f e j l e s z t é s 33
– finanszírozás – elsô üzleti terv • Fejlesztés • Cégstratégia • Cégvezetés • Eseti szaktanácsadás • Kisvállalkozói információk gyûjtése, feldolgozása, továbbítása a kormánynak • Javaslatok a szabályozók változtatására • Képzés • Továbbképzés • Kisvállalkozói szoftvermenedzsment • Kutatási kooperációk szervezése • Klaszterszervezés • Ipari parkok • Logisztikai központok • Inkubátorházak • Tudásközpont • Szolgáltatások • Térítéses szolgáltatások – cégstratégia – beruházási feasibility study – forrásszerzés (kockázati tôke) – pályázatírás, -készítés, -követés – hitelkérelem-készítés – könyvelés • Válságkezelés
A NEKTÁR létrehozása elôtti és utáni helyzet jellemzôi A NEKTÁR létrehozása elôtti és utáni helyzet jellemzôi a kisvállalkozások szempontjából szemlélve: A NEKTÁR mûködése elôtti (jelenlegi) helyzet: • Összerendezetlen szellemi háttér. • Esetenként szervezett stratégiai szempontokat nélkülözô képzés-továbbképzés. • Összehangolatlan kutatás-fejlesztés. • Nincs a kisvállalkozások horizontális-vertikális integrációjának hatékony szervezôje. • A regionális és beszállítói klaszterek szervezésében nem érvényesül a kisvállalkozói érdek. • Esetleges a kisvállalkozói közérzet, a gazdálkodási pozíció feltárása. • A kisvállalkozói öntudat kialakulatlan, helyzetük túlságosan a nagyobb gazdasági erejû partnerektôl függ. • Nem jönnek létre az egyes gazdasági szektorok közötti kapcsolatokban a lehetséges szinergiák.
Helyzet a NEKTÁR mûködése idején: • Összerendezett szellemi háttér. • Kisvállalkozói stratégiának alárendelt képzés-továbbképzés. • Célra vezérelt kutatás-fejlesztés, amely a kisvállalkozók érdekeinek is megfelel. • Kisvállalkozói érdeknek alárendelt integrációk szervezése intézményes formában megoldott. • A klaszterek szervezésével a NEKTÁR révén érvényesül a kisvállalkozók érdeke, bekapcsolódása a hálózati gazdaságba. • Folyamatos információáramlás a kisvállalkozók közérzetérôl, gazdálkodási pozíciójáról a NEKTÁR-hoz; onnan feldolgozva a döntés-elôkészítôkhöz, döntéshozókhoz. • Megerôsödik a kisvállalkozói öntudat, mert összefogásuk révén kevésbé vannak kiszolgáltatva nagyobb partnereiknek. • A NEKTÁR stimulálja a gazdasági szektorok közötti szinergiák létrejöttét. A NEKTÁR finanszírozása. Már az elsô évben jelentôs Európai Unióból származó forrást lehet(ne) bevonni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megjelölt ide vonatkozó célok alapján. A mûködés elsô évében, vagyis 2010-ben még a magyar költségvetés és az EU lesz a finanszírozó. A második évtôl kezdôdôen a NEKTÁR saját bevételeire is lehet számítani. Ezt a hitelkérelmek, a pályázatok készítéséért a piaci árnál 20–25%-kal kisebb tarifáért a tanácsadó által elvégzett munkáért kapja a NEKTÁR.
Várható hatások, eredmények Kettôs hatás. Ha a kormány, az illetékes önkormányzatok, a gazdasági kamarák, valamint az érdekképviseletek úgy döntenének, hogy a kisvállalkozó érdekû tanácsadást prioritásként kezelik, akkor abból kettôs elôny származna: a) nem aprózódna szét a támogatás, b) a gazdasági modernizáció egyik fontos tudásbeli feltételének anyagi alapja biztos lenne, éppen az átalakulás és az EU-tagság kritikus szakaszában. Számszerûsíthetô eredmények. A második évtôl kezdôdôen 0,2–0,4%-os GDP-növekedést generálhat a NEKTÁR által hatékonyabb mûködési színvonal-
ra segített kisvállalkozói kör. Ez azt jelenti, hogy az éves növekmény 52 milliárd Ft-tól 104 milliárd Ft-ig terjedhet. A foglalkoztatás növelésében a NEKTÁR a leghátrányosabb vidéki, falusi térségekben játszhat szerepet, azáltal, hogy az ott mûködô önkormányzatok, kisvállalkozások tevékenységét segíti a vázolt szellemi-logisztikai szolgáltatásaival. Ennek éves új munkahelyteremtô hatása a legóvatosabb becslés alapján is 15–30 ezer közé tehetô.
A vidék bank(fiók) hiánya A számos tényezô közül, amely a vidéki felemelkedés útjában áll, terjedelmi korlátok miatt itt most csak arról szólunk, mekkora hátrányt szenved a pénzügyi szolgáltatások terén (is) a magyar vidék. Márpedig a piacgazdaság egyik legfontosabb tényezôjérôl van szó, hiszen az egész piacgazdasági szisztéma évszázadok óta a pénz egyre gyorsabb és egyre kényelmesebb áramlására épül. Ahol nem mozoghat a pénz, oda nem megy és ott nem is gazdagodhatnak a helyiek. A hazai bankok és fiókjaik elhelyezkedési adataiból kitûnik, hogy minden bankközpont Budapesten van, ami egyáltalán nem természetes. A magyar vidék településeinek 46,1%-ában semmilyen pénzügyi szolgáltatás nincs, ez 1453 települést jelent, ahol 914 ezer lakos él, vagyis minden tizenegyedik magyarnak nincs jelenleg pénzügyi szolgáltatója. Vajon hogyan akarjuk a vidéki felemelkedést megvalósítani úgy, hogy a pénzforgalmat sem biztosítjuk helyben? A NEKTÁR létrehozása, eredményes mûködtetése és a kisebb települések pénzügyi szolgáltatási hiányának megszüntetése két egymással szorosan összefüggô feltétele a magyar vidék felemelkedésének. Dr. Gergely Sándor Károly Róbert Fôiskola Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával. • Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekben beruházó Európa.
2009. október
agrárium
34 K a l e i d o s z k ó p
A klímaváltozás nyertesei vagy vesztesei leszünk? A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályán belül 7 taggal megalakult az Öntözésfejlesztési Munkacsoport annak érdekében, hogy a klímaváltozásnak ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek a magyar termelôk. Ezért tevékenységi körüket a következôkben határozták meg: • tekintettel a klímaváltozás már tapasztalható és jövôbeni hatásaira, a magyar termôföld vidékmegtartó és eltartó képességének megôrzése céljából az állam közérdekû kötelezettségeinek újragondolása és szabályozása a vizek hasznosításából adódó lehetôségek mielôbbi kihasználására; • a vízgazdálkodási rendszeren belül az öntözésfejlesztés mezôgazdasági érdekeknek megfelelôen elkészített szakanyagának döntéshozók elé tárása; • véleménynyilvánítás a vízgazdálkodással kapcsolatos rendelettervezetekre, pályázati tervezetekre; • öntözési kultúránk javítása érdekében a problémák feltárása; • a mezôgazdasági termelés versenyképességének érdekében az öntözésfejlesztési uniós források optimalizálása. A kitûzött feladatokat a Munkacsoport tagjai folyamatosan végzik, a kéthavonta tartandó ülésen pedig munkájuk értékelésén túl a teendô intézkedéseket vitatják meg. A munkacsoport tagjai vízgazdálkodási, mûszaki és mezôgazdasági szakemberekbôl állnak, maguk közül elnökként Balla Iván ügyvezetô igazgató urat (Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat, Hódmezôvásárhely) választották.
Adománykonvoj Budapesten Az Élelmezési Világnap alkalmából vonult át Budapesten az Élelmiszerbank és a FAO által szervezett adománykonvoj, amely a csatlakozó élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok eddigi legnagyobb mértékû összefogása volt, és mintegy 55 millió forint értékû élelmiszeradományt szállított magyarországi rászorulók javára. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület ezen az eseményen hívta fel a figyelmet az élelmezés és alultápláltság problémájára, amely nemcsak a világ szegényebb részein, hanem sajnos hazánkban is egyre súlyosabb probléma. A gazdasági válság hatására az Élelmiszerbanknál jelentkezô segélykérések száma az elmúlt év során megkétszerezôdött. Az Egyesület az idei évben 350 ezer embernek juttatott el, összesen több, mint háromezer tonnányi élelmiszersegélyt Magyarországon, de ennek többszörösére lenne valós igény. Az Adománykonvojban részt vevô vállalatok – akik közül többen az Élelmiszerbank állandó támogatói – ezzel a megmozdulással demonstrálták összefogásukat a cél érdekében. Az élelmiszerrel megrakott teherautók rendôri felvezetés mellett Budapest belvárosán áthaladva érkeztek meg a Vajdahunyadvárhoz, ahol csatlakoztak az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Association) által szervezett Élelmezési Világnap alkalmából tartandó központi rendezvényhez.
agrárium AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 2009. október 19. évfolyam 10. szám z Szerkesztôbizottság Elnök Dr. Szalay Attila Tagok Dr. Jávor András Gondos Imre Dr. Deme Pál Torma Gyula z Felelôs szerkesztô Szujó Béla z Kiadó Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 1142 Budapest Erzsébet királyné útja 36/B Telefon: 273-2180, 273-2181 z Felelôs kiadó V. Farkas József z Lapigazgató Kovács Ildikó Tel.: 273-2180, fax: 273-2189 E-mail:
[email protected] z Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor z Nyomás e-Print Magyarország HU-ISSN 1215-8380
agrárium
2009. október
A Szaktudás Kiadó Ház Zrt. könyvajánlata
–35%
Lukács Gergely Sándor: Sikeres vidék A könyv a siker tényezôinek, a kistérségi marketingnek, a hét régió egy-egy sikeres kistérségének, a kistérségek három-három lámpás polgárának bemutatásával a vidékfejlesztés szereplôit kívánja segíteni. A szerzô kutatásai alapján arra vállalkozott, hogy fôként az oktatással, a gazdasággal és a munkapiaccal összefüggô tényezôket mutassa be. 3490 Ft helyett 2269
Ft
Lukács Gergely Sándor: A vidékfejlesztés kézikönyve A kötet részletesen tárgyalja a területfejlesztés és vidékfejlesztés alapfogalmait, intézményrendszerét. Továbbá alapos ismereteket szerezhetünk a NUTS-szintek jellemzôirôl, a vidékfejlesztési stratégiakészítésrôl, a terület- és településmarketingrôl, illetve a finanszírozásról. A kötet utolsó fejezetében mindezekre két kisváros példájával is szolgál a szerzô. 2490 Ft helyett 1619 Ft
Dr. Fehét István – Dr. Kóródi Márta: A vidéki turizmus fejlesztése A könyv célja, hogy bemutassa a vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggéseit, és választ adjon arra, hogy a turizmusfejlesztés mennyiben alkalmas integrált gazdasági fejlesztési módszerként. A szerzôk véleményének és tapasztalataiknak közreadásával szólni szeretnének a vidéki turizmus szereplôihez, hogy minél több szempontból ismerjék meg a turizmusfejlesztésben rejlô reális lehetôségeket. 3490 Ft helyett 2269
Ft
Lukács Gergely Sándor: Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért A szerzô összehasonlítja a magyar és EU-tagállamok kisvállalkozóinak helyzetét az ezredfordulón. A hálózati gazdaság alapvetô elemeirôl is szól, amelynek ismerete kiemelkedôen fontos a kisvállalkozások globalizálódó világban való helytállásában. A szerzô sokoldalúan mutatja be a NEKTÁR-t, a nemzeti kisvállalkozásokat támogató rendszert. 3490 Ft helyett 2269 Ft
Dr. Székelyhidi Tamás: Alternatív vidéki vállalkozások szervezése Hogyan tegye eredményesebbé, színesebbé vállalkozását? Mit tegyen, hogy versenyképes legyen az EU-csatlakozás után is? Könyvünk az alternatív gazdálkodás lehetôségeivel segít Önnek. 4980 Ft helyett 3237
Ft
Tekintse meg a Szaktudás Kiadó Ház Zrt teljes könyvkínálatát, és regisztráljon könyvklubtagnak a www.szaktudas.hu weboldalon, hogy további kedvezményekhez juthasson!
MEGRENDELÔLAP Ezúton megrendelem postai utánvéttel az alábbi könyvet: Lukács Gergely Sándor: Sikeres vidék (3490 Ft helyett 2269 Ft) Lukács Gergely Sándor: A vidékfejlesztés kézikönyve (2490 Ft helyett 1619 Ft) Dr. Fehér István – Kóródi Márta: A vidéki turizmus fejlesztése (3490 Ft helyett 2269 Ft) Lukács Gergely Sándor: Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért (3490 Ft helyett 2269 Ft) Dr. Székelyhidi Tamás: Alternatív vidéki vállalkozások szervezése (4980 Ft helyett 3237 Ft)
❏ ❏ ❏ ❏ ❏
Megrendelô Neve:………………………………………………………. Címe:………………………………………………………. E-mail címe:……………………………………………….. A könyv árát és a postai költséget az átvételkor fizetem ki.
Számlázási név**:…………………………………………... Számlázási cím**:…………………………………………... ……………………………. Aláírás
**Abban az esetben töltendô ki, amennyiben az nem egyezik a megrendelô adataival.
Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/b • Telefon: 06 1 273 2180 • E-mail:
[email protected]
