AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY JELENTÉS ÉS ÉVES BESZÁMOLÓ 2010. DECEMBER 31.
2
3
AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY 2010. ÉVI BESZÁMOLÓ 2010. DECEMBER 31.
4
MÉRLEG ESZKÖZÖK Megnevezés 1. Pénzeszközök 2. Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
2009.12.31 188
2010.12.31 344
18.943.155 19 317 352 6.606.376
4 579 166
12.336.779 14 738 186 2.815.280
2 880 268
57.078
78 334
2.758.202
2 801 934
2.758.202
2 801 934
4. Ügyfelekkel szembeni követelések
345.864
745 289
a) pénzügyi szolgáltatásból
345.864
745 289
aa) éven belüli lejáratú
331.888
734 977
13.976
10 312
b) befektetési szolgáltatásból 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
0 0
0 0
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok
0
0
7. Részvények, részesedések befektetési célra
0
0
77.000
77 000
9. Immateriális javak
184.116
209 831
10. Tárgyi eszközök
84.181
82 625
0
0
3.180
814
13. Aktív időbeli elhatárolások
1.097.510
1 227 274
a) bevételek aktív időbeli elhatárolása
1.094.203
1 214 376
3.307
12 898
a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú
ab) éven túli lejáratú
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
11. Saját részvények 12. Egyéb eszközök
b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások Eszközök összesen
0 23.550.474 24 540 797
Ebből: FORGÓESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
0 9.756.912
8 195 569
12.696.052 15 117 954
5
MÉRLEG FORRÁSOK Megnevezés
2009.12.31 2010.12.31
1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
0
0
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
0
0
3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség
0
4. Egyéb kötelezettségek
145.799
0 132 483
5. Passzív időbeli elhatárolások
256.635
288 833
a) bevételek passzív időbeli elhatárolása
237.220
234 834
19.415
53 999
0
0
1.606.821
1 764 017
0
0
1.606.821
1 764 017
c) általános kockázati céltartalék
0
0
d) egyéb céltartalék
0
0
7. Hátrasorolt kötelezettségek
0
0
987.416
987 416
0
0
2.758.832
2 758 842
0
0
b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
8. Jegyzett tőke 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 10. Tőketartalék 11. Általános tartalék 12. Eredménytartalék (+ -)
17.135.932 17 794 970
13. Lekötött tartalék
0
0
14. Értékelési tartalék
0
0
659.039
814 236
15. Mérleg szerinti eredmény (+ -) Források összesen
23.550.474 24 540 797 0
Ebből: RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK SAJÁT TŐKE Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek
145.799
132 483
0
0
21.541.219 22 355 464
56.585.201
60 958 246
6
EREDMÉNYKIMUTATÁS Megnevezés 2009.12.31 1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 1.472.663 2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások 0 KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 1.472.663 3. Bevételek értékpapírokból 0 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 557.742 a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből 557.742 b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység 0 bevételét) 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások 17.706 a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból 409 b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység 17.297 ráfordításait) 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] 401.463 a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből 499.011 b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból 97.548 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből 150.035 a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei 618 b) egyéb bevételek 149.417 8. Általános igazgatási költségek 843.080 a) személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, személyi jellegű egyéb 511.384 kifizetések,bérjárulékok) b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) 331.696 9. Értékcsökkenési leírás 128.592 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből 276.666 a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai 108 b) egyéb ráfordítások 276.558 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés függő és 1.633.885 biztos jövőbeni kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után 400.053 b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 1.233.832 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék 977.065 felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után 141.757 b) kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 835.308 13. Értékvesztés a befektetési célú részesedések után 0 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú részesedések után 0 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 659.039 Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [1659.633 2+3+4-5+6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14] -594 - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a)-10.a)] 16. Rendkívüli bevételek 0 17. Rendkívüli ráfordítások 0 18. Rendkívüli eredmény (16-17) 0 19. Adózás előtti eredmény (+15+18) 659.039 20. Adófizetési kötelezettség 0 21. Adózott eredmény(19-20) 659.039 22. Általános tartalékképzés, felhasználás (+ -) 0 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 0 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés 0 25. Mérleg szerinti eredmény (21-22+23-24) 659.039
2010.12.31 1 467 422 0 1 467 422 0 738 088 738 088 0 19 733 477 19 256 361 082 406 566 45 484 135 548 535 135 013 871 386 558 614 312 772 188 832 341 721 0 341 721 1 808 679 544 394 1 264 285 1 344 947 237 858 1 107 089 0 0 816 736 816 201 535 0 2 500 -2 500 814 236 0 814 236 0 0 0 814 236
7
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1. Általános értékelés Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt 1991. május 21-én aláírt alapító okirattal hozta létre a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet. Az Alapítvány célja a vidéki kis- és középvállalkozók hitelképességének növelése, hitelhez jutási feltételeinek javítása, pénzügyi életképességének biztosítása készfizető kezesség nyújtásával. Az Alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele 1991. augusztus 7-én történt meg a Fővárosi Bíróságon. Az Alapítvány törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség, a pénzügyi szolgáltatás felügyeletét pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Az Alapítvány kezességét 1999 óta 70%-os állami viszontgarancia biztosítja, ezért az Állami Számvevőszék minden évben vizsgálja a viszontgaranciával érintett ügyleteket és a kapcsolódó eljárást. A Kuratórium az Alapítvány kezelő szerve, 8 főből áll. Az 5 tagú Ellenőrző Testület az ellenőrző szerve, a hozzá tartozó belső ellenőrzéssel. Az Alapítvány operatív, napi ügyeit a Titkárság látja el. Az Alapítvány létszáma 2010. év végén 36 fő. Az Alapítvány működési területe: országos. Az Alapítvány: -
nyilvántartási száma:
Fővárosi Bíróság 1904 szám
-
adószáma:
19670780-1-41
-
címe:
1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20.
-
internet elérhetősége:
www.avhga.hu
Az Alapítvány 2008. január 1-jétől pénzügyi vállalkozásként működik. 2010. május 31-ével indult a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő (ekvivalens) pénzügyi vállalkozásként való működés elérése érdekében az engedélyezési eljárás, amelynek eredményeként az Alapítvány 2011. január 01-i hatállyal ekvivalens pénzügyi vállalkozási státuszt kapott. Az Alapítvány kizárólagosan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján a Hpt. 3.§ (1) f. pontja szerinti kezességvállalás. E tevékenységét a kis- és középvállalkozásokat segítendő pénzügyi intézményeknek, közvetítő szervezeteknek biztosítja. 2006. májustól az Európai Beruházási 8
Alappal (EIF) kötött együttműködés alapján a „Kaláka” termékünk – a kezességvállalás 15 %-áig – EIF viszontgaranciával is biztosított az állami viszontgarancián felül. Az Alapítvány a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 20. § (1.) a. pontja alapján adómentesnek minősül, ezért nem kell társasági adót fizetnie. 2010-ben, pénzügyi vállalkozási státuszára való tekintettel az Alapítvány 131,9 millió Ft-ot fizetett a 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló jogszabály alapján. Az Alapítványnál 2010. évben az adóhatóság nem folytatott le adóvizsgálatot. Az adóhatóság a vonatkozó adóévet követő 6 éven belül bármikor vizsgálhatja a könyveket és nyilvántartásokat és pótlólagos adót vagy bírságot, állapíthat meg. Az Alapítvány vezetőségének nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen címen jelentős kötelezettsége származhat. Az Alapítvány tevékenységéből eredő működése során sem veszélyes hulladék sem környezetre káros anyag nem keletkezik, költségeket e tárgyban nem számolt el.
2. Az ún. üvegzseb törvény A Kuratórium 79/2003. XII. 04. számú határozatával írta elő „a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2003. XXIV. törvény egyes rendelkezései alkalmazását az Alapítványnál. A törvény az Alapítványra, mint magánalapítványra - a költségvetési viszontgarancia miatt az Állami Számvevőszék részéről tartott évenkénti vizsgálat kivételével - nem vonatkozik, de működésének átláthatósága, a nyilvánosság elvének érvényesülése érdekében bizonyos rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek vesszük. Az üvegzseb-törvény módosította az üzleti titok fogalmát, s meghatározta továbbá, hogy a jogszabály által közérdekből elrendelt adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettsége nem jelenthet üzleti titkot. Előírás továbbá, hogy az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. Mindezekre az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmaz rendelkezéseket. Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek számadási kötelezettséggel bírnak a részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű
9
felhasználásáról szóló kötelezettségének az Alapítvány minden évben a mérleg és pénzügyi beszámoló formájában tesz eleget. Az Alapítvány – jelen beszámoló útján – 2010-ben teljesítette az üvegzseb-törvény szellemében működésének átláthatóságára, a nyilvánosság elvének érvényesülésére vonatkozó kritériumait.
3. A beszámoló készítés főbb általános szempontjai Az Alapítvány hatályos számviteli politikája a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai, illetve a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 (XII. 24.) Kormányrendelet és egyéb törvényi szabályozások alapján került összeállításra. A mérleget, valamint a függőleges tagolású I. eljárással összeállított eredménykimutatást az Alapítvány a Kormányrendelet 1. és 2. számú mellékletének előírásai szerinti bontásban részletezi. Az Alapítvány kettős könyvvitelen alapuló, éves beszámolót készít. Az éves beszámoló forintban készül el, ezer forintra kerekítve. Az Alapítvány a 2010. évi adatainak összehasonlítását az előző évivel, mint bázis év adataival végezte el. A beszámoló kiegészült a mellékletben található Cash-flow kimutatással (1. számú melléklet),ami a Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti „A” változatban készült, valamint az Alapítvány 2010. évi önköltségének a meghatározásával (2. számú melléklet). A Cash-flow mutatja az Alapítvány pénzeszközeinek állományváltozását, illetve pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamatát 2009. és 2010. évben. Az önköltségszámítás az Alapítvány szolgáltatásainak
(kezesség
nyújtás,
kezesség
beváltás)
egységre
jutó
költségét,
önköltségét mutatja. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja, azaz december 31. napja. A mérlegzárás (mérlegkészítés) időpontja a tárgyévet követő év február 28. napja. A beszámolóval lezárt évre vonatkozó könyvelési bizonylatokat az Alapítvány legkésőbb február 15-ig fogadja be. Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet, továbbá az üzleti jelentést az Alapítvány hatályos Alapító Okirata VI. pontja szerint, a Kuratórium feljogosított tagja és az ügyvezető igazgató jogosult aláírni. (Kivonat az Alapítvány 24. számú Alapító Okiratának VI. pontjából: „Az Alapítvány képviseletére a Kuratórium elnöke és jelen okirattal erre feljogosított tagja együttesen, illetve az elnök és az ügyvezető igazgató, valamint a feljogosított tag és az ügyvezető igazgató együttesen 10
jogosult.„). Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány képviseletére jogosult és egyben az éves beszámoló aláírója Dr. Molnár János (1031 Budapest, Prés u. 4.) és Dr. Ulrich Anikó (1126 Budapest, Királyhágó u. 5. A. II em. 3/a). Az Alapítvány könyvvizsgálatát a PricewaterhouseCoopers Kft. végzi. (Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 16., Nyilvántartásba vételi szám: 001464.) A könyvvizsgálói jelentés aláírója Balázs Árpád üzlettárs, kamarai tagsági szám: 006931. A könyvvizsgálat 2010. évi díja 3.885.000 Ft +ÁFA. Az Alapítványnál Hegedűs Vilmos felelős a beszámoló készítéséért, valamint jogosult a könyvviteli szolgáltatás végzésére (regisztrációs szám: 118142, 1154 Bp., Domaháza u. 11). Az Alapítvány a beszerzett eszközöket rendeltetésszerű használattól függően sorolja be a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé. Értékcsökkenést az Alapítvány az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés, értékesítés napjáig számol el. Az Alapítvány a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti immateriális
javak
és
tárgyi
eszközök
beszerzési
vagy
előállítási
költségét
a
használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja. Az Alapítvány a tárgyi eszközeit, immateriális javait lineáris kulcsokkal amortizálja. Immateriális javak amortizációs kulcsai: -
vagyoni értékű jogok leírási kulcsa évi
15%
-
üzleti vagy cégérték leírási kulcsa évi
20%
A tevékenység során használatos tárgyi eszközök esetében a tervezett hasznos élettartam alapján meghatározott amortizációs kulcsok a következők: -
számítástechnikai eszközök leírási kulcsa évi
33 %
-
gépek, berendezések, felszerelések leírási kulcsa évi
20 %
-
ügyvitel-technikai eszközök leírási kulcsa évi
33 %
-
egyéb berendezések, felszerelések leírási kulcsa évi
20 %
-
járművek leírási kulcsa évi
25 %
Az Alapítvány az értékcsökkenést havonta számolja el. A beszerzett, előállított eszközök utáni értékcsökkenés számolása az eszköz aktiválás hónapjában kezdődik.
11
4. Értékelési eljárások Az Alapítvány a 2010-ben hatályba lépett Ügyletminősítés, Céltartalékképzés, Értékvesztés Elszámolás Szabályzat alapján minősíti kötelezettség állományát és határozza meg a képzendő céltartalék és értékvesztés összegét. Eszerint a kezességvállalásból fennálló kötelezettségeket a fizetési késedelem és a várható veszteség alapján minősítjük. A minősítés eredményeképpen kerül meghatározásra a céltartalék összege. A kezesség beváltásból fennálló követeléseket alapvetően szintén a fizetési késedelem és a várható veszteség alapján minősítjük. A minősítés eredményeképpen kerül meghatározásra az értékvesztés összege. Az Alapítvány a 2004 után vállalt és beváltott kezességekből keletkező követelései után késedelmi kamatot számít fel, mely függővé tételre kerül és a mérleg alatti tételek között szerepel. A hatályos kuratóriumi határozat (44/1994.XII.15.) értelmében az Alapítvány kizárólag olyan értékpapírokat tart, amelyek kockázati szempontból a legbiztonságosabb befektetési formának számítanak, mivel ezek visszafizetését a magyar állam (költségvetés) vagy a Magyar Nemzeti Bank garantálja. Az Alapítvány értékpapír állománya után a számviteli törvény 54.§ (4.)-(8.) pontja alapján értékvesztést nem kell képezni.
5. A 2010. évi eredmény értékelése a számok tükrében Az Alapítvány 2010. évi gazdasági tevékenységének legfőbb jellemzője az eszköz- és forrásállományának, valamint pénzügyi helyzetének további erősödése volt. Ezt támasztják alá az Alapítvány gazdasági és pénzügyi tevékenységét reprezentáló fontosabb mutatók is (3. számú melléklet). Mérlegfőösszege 2010. év során 4,2 %-kal növekedett, amellyel elérte a 24.540,8 millió Ft-ot. A 814,2 millió Ft-os mérleg szerinti eredménye 23,5 %-kal haladta meg a 2009. évi eredményt. Fő tevékenységéből származó garancia díj bevétele 738,1 millió Ft, kezességgel biztosított ügyletek állománya 53.384,2 millió Ft volt, míg 2.340 db hitelhez nyújtott garanciát az Alapítvány.
12
Megnevezés Mérlegfőösszeg (MFt) Mérleg szerinti eredmény (MFt) Garanciák száma (db) Garantált hitelállomány (MFt)
2009.
2010.
23.550,5
24.540,8
659,0
814,2
2.651,0
2340,0
57.147,5
53.384,2
A felhalmozott vagyon, illetve annak növekedése biztosítja a garancianyújtással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek (kezesség beváltások) forrását. Tekintettel a 2010. december 31-i aktuális garancia kötelezettség 60,9 milliárd Ft-os állományára, valamint a futamidő szerinti elkötelezettség már 2034-ig való kiterjedésére, az Alapítvány a hosszú távú biztonságos működés szempontjából a vagyon reálszinten való megőrzésére törekszik.
13
6. A mérleg részletezése Eszközök Megnevezés 1. Pénzeszközök
2009.12.31 2010.12.31 188
2. Állampapírok 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
Változás
344
183,0%
18.943.155 19 317 352
102,0%
2.815.280
2 880 268
102,3%
345.864
745 289
215,5%
5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
0
0
0,0%
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok
0
0
0,0%
7. Részvények, részesedések befektetési célra
0
0
0,0%
77.000
77 000
100,0%
9. Immateriális javak
184.116
209 831
114,0%
10. Tárgyi eszközök
84.181
82 625
98,2%
0
0
0,0%
3.180
814
25,6%
1.097.510
1 227 274
111,8%
23.550.474 24 540 797
104,2%
4. Ügyfelekkel szembeni követelések
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
11. Saját részvények 12. Egyéb eszközök 13. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Pénzeszközök
A pénzeszközök 344 ezer Ft értékű állománya az Alapítvány év végi pénztári pénzkészletének összegét tartalmazza. Állampapírok
Megnevezés
Változás
2009.12.31
2010.12.31
6.606.376
4.579.166
69,3%
Befektetési célú
12.336.779
14.738.186
119,5%
Állampapírok összesen:
18.943.155
19.317.352
102,0%
Forgatási célú
A forgatási célú állampapírok között került kimutatásra a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközök közé átminősített értékpapírok és a
14
diszkontkincstárjegyek, valamint MNB kötvények. Befektetési célú állampapírok között került kimutatásra az éven túl lejáró magyar államkötvények. Az Alapítvány üzletpolitikájával, a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök nagyságával és a mindenkori likviditási helyzettel összhangban, az érvényes kuratóriumi határozatok szellemében 2010 évben is tovább bővült a befektetések volumene. 2009 évhez képest az értékpapírban tartott állomány 374,2 millió Ft-tal növekedett. A növekedés az értékpapírok hozamain túl tartalmazza a devizabetét kamatait, illetve a realizált garancia díjakból leköthető összegeket. A 2011-ben lejáró államkötvények összege 1.184,6 millió Ft, amelyet a számviteli előírások értelmében soroltunk át a forgatási célú állampapírok közé. 2010. évben is elsősorban az államkötvények állománya növekedett, az értékpapírokon belüli arányuk elérte a 93 %-ot. A portfolión belül – az előírásoknak megfelelően – továbbra is a költségvetés által garantált értékpapírok szerepelnek. Az értékpapír befektetésekhez kapcsolódóan az Alapítvány tartósan 3 hitelintézettel és 2 befektetési alapkezelővel köt ügyleteket. Hitelintézetekkel szembeni követelések
Megnevezés
Változás
2009.12.31
2010.12.31
57.078
78 334
137,2%
egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból
2.758.202
2 801 934
101,6%
Hitelintézetekkel szembeni követelések
2.815.280
2 880 268
102,3%
látra szóló
A hitelintézetekkel szembeni követelések között számoltuk el a kiszámlázott garanciadíjak fordulónapig meg nem fizetett összegét, a számlapénzek egyenlegeit, valamint a devizabetét összegét. A látra szóló követelések állományának 78,3 millió Ft-os összegét elsősorban a pénzforgalmi számlákon, valamint elszámolási számlákon december 31-én meglévő egyenlegek teszik ki. Az egyéb követelések 99,5 %-át a 10 millió Euró összegű deviza vagyon forintban nyilvántartott értéke adja. Az euró vagyon 278,75 Ft/Euró átváltási árfolyamon szerepel év végén a könyvekben. A hitelintézetekkel szembeni követelések között elszámolt tételek mindegyike – lejáratukat tekintve – 3 hónapon belül esedékesek. 15
Ügyfelekkel szembeni követelések Megnevezés éven belüli lejáratú éven túli lejáratú Ügyfelekkel szembeni követelések
Változás
2009.12.31
2010.12.31
331.888
734 977
221,5%
13.976
10 312
73,8%
345.864
745 289
215,5%
Az éven belüli lejáratú követelések között számoljuk el a vállalt kezesség beváltásából, illetve a behajtás során felmerülő költségekből az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét mindaddig, amíg az - az ügyfél vagy az állami viszontgarancia által - meg nem térül. Ennek összege 2010. év végén 731.313 ezer Ft volt, amely több mint kétszerese a 2009. évi értéknek. A növekedés magyarázata a követelések fejezetben található. Az ügyfelekkel szembeni követelések között számoljuk el továbbá a munkavállalókkal szemben év végén fennálló 13.976 ezer Ft összegű, munkáltatói hitelek éven belül, illetve éven túl esedékes részét is. Az ügyfelekkel szembeni követelések lejárat szerinti – 2010. december 31-i – megbontását az alábbi táblázat tartalmazza:
3 hónapon belül 731.766
3 és 12 hónap között 3.211
1 és 5 év között 6.383
5 év felett 3.929
Összesen 745.289
Követelések Az Alapítvány beváltott kezességekből 2010.12.31-én fennálló követelés állománya 1.883 millió Ft volt, mely után 1.152 millió Ft értékvesztés került elszámolásra. Az Alapítvány beváltott garancia állományából fennálló követeléseinek alakulását az alábbi táblázat mutatja:
16
Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő
Átlag alatti
Kétes
Rossz
Összesen
Követelések száma Követelés összege Követelések száma Követelés összege Értékvesztés összege Követelések száma Követelés összege Értékvesztés összege Követelések száma Követelés összege Értékvesztés összege Követelések száma Követelés összege Értékvesztés összege Követelések száma Követelés összege Értékvesztés összege
Értékvesztés %
2009 Állomány Megoszlás 3 1% 18.467 2% 3 1% 75.362 6% 5.881 1% 6 2% 169.441 14% 49.042 6% 38 15% 103.685 9% 40.342 5% 207 81% 806.010 69% 749.984 89% 257 1.172.966 845.249 72,06%
2010 Állomány Megoszlás 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 0 0% 29 8% 585.052 31% 142.772 12% 96 28% 454.792 24% 205.749 18% 218 64% 843.254 45% 803.264 70% 343 1.883.098 1.151.785 61,16%
Vált. % 0% 0% 0% 0% 0% 483% 345% 291% 253% 439% 510% 105% 105% 107% 133% 161% 136% 85%
A kintlévőség állomány a 2010-ben beváltott ügyek értékével nőtt (2.272 millió Ft) és az igénybe vett viszontgarancia összegével, a megtérülések összegével és a záró elszámolással megszűnt ügyek nettó értékével csökkent. Az értékvesztés elszámolás 528 millió forint, az értékvesztés falszabadítás és visszaírás pedig 221 millió forint volt. Az elszámolt értékvesztés ennek eredőjeként 307 millió forinttal nőtt. Megnevezés Értékvesztés az ügyfelekkel szembeni követelések után
2009.12.31
845.249
Képzés
527.890
Felszabadítás
221.354
2010.12.31
1.151.785
A problémamentes és külön figyelendő minősítést a kezességbeváltásból eredő követelések a 2010-ben hatályba lépett „Ügyletminősítés, céltartalékképzés, értékvesztés elszámolás szabályzat” alapján már nem kaphatnak. Átlag alatti minősítést kapnak azon követelések, melyek esetében a viszontgarancia még nem került lehívásra, illetve ahol a viszontgarancia lehívását követően a várható veszteség nem haladja meg a 30%-ot. Kétes kategóriába azon követelések tartoznak, ahol a viszontgarancia lehívását követően a várható veszteség nem haladja meg a 70%-ot. A 70%nál nagyobb várható veszteséget okozó követelések rossz minősítést kapnak.
17
Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Ezen a jogcímen mutattuk ki a kapcsolt vállalkozásban, tartós befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket. Az Alapítvány 2007. szeptember 19-én alapította meg az AVHA Szolgáltató és Tanácsadó Kft-ét (székhely: 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20.), amelyben a részesedése 100 % tulajdoni hányadot képvisel. A Kft. 27 millió Ft jegyzett tőkével és 50 millió forint tőketartalékkal került megalapításra. Értékvesztés elszámolására 2010-ben nem volt szükség. Immateriális javak Az immateriális javak értéke az Alapítvány által használt szellemi termékek és vagyoni értékű jogok értékét mutatja az értékcsökkenés elszámolását követően. Az Alapítványnál 2010. évben az informatikai beruházások tekintetében az alábbi főbb területeket érintően valósultak meg fontosabb programfejlesztések és beszerzések: - Ügyfélközpontú ügykezelés koncepciójának kidolgozása - Felhasználói kézikönyvek, üzleti folyamatábrák frissítése - Garancia rendszer leírás elkészítése - Támogatástartalom fejlesztés folytatása, korrigált díj alkalmazása - Adatbázis naplózás, jogosultságkezelés átalakítása a Garancia rendszerben - Díjtáblázatok kibővítése új dimenzióval - Ügyletminősítést érintő feladatok fejlesztése - Üzletszabályzat 2010 évi módosításához kapcsolódó fejlesztési feladatok - Bevételek passzív elhatárolása fejlesztés folytatása - Az IBAHIR kimutatás készítés jelenlegi technológiájának kiváltása - A licence gazdálkodás keretében a beszerzéseket, a szükséges szoftver legalizáció, illetve a felhasználói szoftver környezet egységesítése határozta meg. - Bevezetésre került a LOGNESS naplózó rendszer. A naplózási tevékenység az informatikai rendszerekben létrejött események rögzítésére, hiteles tárolására és visszakereshetőségére szolgál. A nevesített immateriális javakra (szellemi termékekre) előirányzott keretösszegből jelentős megtakarítást értünk el.
18
Az immateriális javak nettó értéke 2010-ben 25.714,3 ezer Ft-tal emelkedett. Az immateriális javakban bekövetkezett fontosabb mozgásokat a beszámoló 4. számú melléklete tartalmazza. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök között mutattuk ki az Alapítvány gazdasági céljait tartósan szolgáló műszaki berendezések, gépek, felszerelések és járműveket amortizációval csökkentett nettó értékét. A nevesített eszköz-beszerzések körébe tartozóan a tervezett közel 30 MFt-os keretet az év során tartani tudtuk. Az eszközbeszerzések kapcsán 1.555,8 ezer Ft-tal csökkent a tárgyi eszközök nettó értéke, amely a csökkenést az előző években beszerzett eszközök tárgyévi amortizációjának elszámolása okozott. A eszközbeszerzések keretében valósultak meg a két példányos offline mentés, számítógépes munkaállomások cseréje, valamint a bérlemény bővítési, átalakítási, felújítási munkálatai. A tárgyi eszközökben bekövetkezett fontosabb mozgásokat a beszámoló 4. számú melléklete tartalmazza. Egyéb eszközök Az egyéb eszközök között szerepelnek a nem hitelintézeti ügyleten alapuló követelések. 2009 évhez képest összege jelentősen csökkent, amelyet az okozott, hogy 2009. évi adat tartalmazta a 2010 év januárjában vásárolt gépkocsi vételárának, előlegeként elszámolt összegét. Ezen túlmenően itt számoltuk el pl. MOL kártya letéti díját. Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés bevételek költségek, ráfordítások Aktív időbeli elhatárolások
Változás
2009.12.31
2010.12.31
1.094.203
1 214 376
111,0%
3.307
12 898
390,0%
1.097.510
1 227 274
111,8%
Az aktív időbeli elhatárolások között került kimutatásra a névérték alatt vásárolt értékpapírok vételárban elszámolt hozamainak időarányos része, továbbá a tárgyévet érintő, pénzügyileg a mérleg fordulónapját követően realizálódó bankkamatok, értékpapír hozamok és euró
19
kamat értéke, valamint a tárgyévben felmerült olyan pénzkiadások, amelyek a következő év költségei között számolhatóak el (folyóirat előfizetések, biztosítási díjak, stb.). A 1.214,3 millió Ft értékű bevételek aktív időbeli elhatárolásának a megoszlása az alábbiak szerint alakult: Értékpapírok hozama
892,5 millió Ft
Értékpapírok árfolyam-különbözete
292,7 millió Ft
Euró betét kamata Egyéb függő követelések
27,8 millió Ft 1,3 millió Ft
Az aktív időbeli elhatárolások 129,7 millió Ft-os emelkedését elsősorban a nagyobb értékpapír állománynak köszönhetően elszámolt hozam és árfolyam elhatárolt összege adja.
Források Megnevezés
Változás
2009.12.31
2010.12.31
Egyéb kötelezettségek
145.799
132 483
90,8%
Passzív időbeli elhatárolások
256.635
288 833
112,5%
Céltartalékok
1.606.821
1 764 017
109,8%
Jegyzett tőke
987.416
987 416
100,0%
2.758.832
2 758 842
100,0%
17.135.932
17 794 970
103,8%
659.039
814 236
123,5%
23.550.474
24 540 797
104,2%
Tőketartalék Eredménytartalék (+ -) Mérleg szerinti eredmény (+ -) Források összesen Egyéb kötelezettségek Megnevezés
Változás
2009.12.31
2010.12.31
Szállítói tartozások
45.907
54.936
119,6%
Adó és járuléktartozás
99.892
77.547
77,6%
145.799
132.483
90,8%
Egyéb kötelezettség összesen:
Az Alapítványnak nincs hosszú lejáratú kötelezettsége, az eszközök finanszírozása saját forrásból történik. A szállítói tartozások közül 8.330 ezer Ft az AVHA Kft-vel, mint kapcsolt vállalkozással szemben fennálló tartozás. A fent felsorolt rövid lejáratú kötelezettségek, pénzügyi rendezése mérlegzárás időpontjáig megtörténtek.
20
Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés
2009.12.31 2010.12.31
bevételek költségek, ráfordítások Passzív id. elhatárolás összesen:
Változás
237.220
234 834
99,0%
19.415
53 999
278,1%
256.635
288 833
112,5%
A passzív időbeli elhatárolások között kerül elszámolásra: - minden olyan tárgyévet terhelő költség és ráfordítás, amelynek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapja és a mérlegzárás időpontja között esedékes, - azok a bevételek, amelyek tárgyévben keletkeztek ugyan, azonban a következő év(ek) időarányos bevételei közé számítanak, - a névérték felett vásárolt kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre jutó összegek. A 288,8 millió Ft értékű passzív időbeli elhatárolás megoszlása az alábbiakat tartalmazták: Bevételek passzív időbeli elhatárolása:
234,9 millió Ft
Árfolyam elhatárolás:
41,4 millió Ft
Költségek:
12,5 millió Ft
A bevételek passzív időbeli elhatárolásai között számoltuk el az egyszeri díjfizetésű garanciák esetében azon díjrészletet, amely időarányosan a következő évekre jár. Céltartalék állomány Az Alapítvány kötelezettség (kezesség) állománya 2010.12.31-én 60,9 Mrd Ft volt. Az Alapítvány kötelezettségállománya 2010-ban több mint 2 Mrd Ft-tal nőtt. Az Alapítvány kötelezettség állományának alakulását az alábbi táblázat mutatja:
21
Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő
Átlag alatti
Kétes
Összesen
Kötelezettségek száma Kötelezettség összege Kötelezettségek száma Kötelezettség összege Céltartalék összege Kötelezettségek száma Kötelezettség összege Céltartalék összege Kötelezettségek száma Kötelezettség összege Céltartalék összege Kötelezettségek száma Kötelezettség összege Céltartalék összege
Céltartalék %
2009 Állomány Megoszlás 3.985 84% 48.478.660 83% 338 7% 4.626.628 8% 67.077 4% 400 8% 5.538.817 9% 1.491.994 96% 0 0% 0 0% 0 0% 4.723 58.644.105 1.559.071 2,66%
2010 Állomány Megoszlás 4.651 87% 49.102.551 81% 440 8% 6.392.409 10% 112.014 7% 51 1% 974.524 2% 164.987 10% 223 4% 4.488.762 7% 1.391.516 83% 5.365 60.958.246 1.668.517 2,74%
Vált. % 117% 101% 130% 138% 167% 13% 18% 11%
114% 104% 107% 103%
A kötelezettségállomány 81%-a problémamentes minősítésű volt. Ezen kategória után az Alapítvány céltartalékot nem képez. A külön figyelendő és az átlag alatti állomány 10%, illetve 2%-ot tett ki. A már említett 2010-ben hatályba lépett szabályzatban bevezetésre került a kétes kategória azon kezességek esetében, ahol a fizetési késedelem a 90 napot meghaladja.
Ezen
ügyletekre
az
Alapítvány
31%
céltartalékot
képez.
Ennek
eredményeképpen az előző évi minősítési szabályok alapján átlag alatti minősítési kategóriába tartozó ügyek nagy része kétes minősítésűvé vált. A kétes ügyletek részaránya 7%. A minősítés alapvetően három szempont szerint történik: a költségvetési viszontgarancia, a fizetési késedelem és a várható veszteség alapján. Mivel az Alapítvány év végi kötelezettség állománya mögött jelenleg közel 100%-ban 70%-os mértékű költségvetési viszontgarancia áll, így az egyes ügyletekben várható veszteség mértéke nem lehet több mint 30%. Ezért az ügyek minősítése legrosszabb esetben is kétes lehet, 31%-os mértékű céltartalékképzéssel. Költségvetési viszontgarancia nélkül nyújtott kezességből összesen tíz ügylet volt a portfólióban 60 millió Ft összegben. A kategóriák közötti megoszlásban a problémamentes kategóriába sorolt ügyek állománya tovább csökkent, míg a külön figyelendő és a kétes
állomány – az említett
szabályzatváltozás miatt - nőtt. A külön figyelendő állomány növekedése főként a kapcsolt vállalkozások figyelembe vételének tudható be. A külön figyelendő állomány növekedésének magyarázata, hogy a minősítési szabályok szerint amennyiben egy ügyfélnek vagy egy ügyfélcsoporton belül egy ügyletnek a minősítése problémamentestől eltérő, úgy az adott ügyfél, illetve ügyfélcsoport ügyleteit legalább külön figyelendőnek kell minősíteni és 1% céltartalékot kell utána képezni.
22
A megszűnt és a kedvezőbb minősítésűvé vált kezességek miatt 1.019 millió forint céltartalék került felszabadításra, míg az új és meglévő ügyekre 1.177 millió forint céltartalékot kellett az Alapítványnak képeznie. Ennek eredményeképpen az Alapítvány céltartalék állománya 157 millió forinttal nőtt. A céltartalék fedezettség mértéke 0,08%ponttal nőtt, jelenleg 2,74%. Megnevezés Céltartalék a függő kötelezettségek után
A
teljes
céltartalék
2009.12.31 1.606.821
állományból
Képzés
Felszabadítás
1.176.491
1.668.517
eFt
1.019.296
céltartalékot
az
2010.12.31 1.764.017
Alapítvány
a
kezességvállalásból fennálló kötelezettségei utáni céltartalékként számolt el, további 95.500 eFt céltartalék pedig peresített, elutasított kezesség beváltás után került elszámolásra. Az Alapítvány Ügyletminősítési és értékelési Szabályzata alapján az Alapítvány ellen indított peres eljárásban szereplő perértékét rossznak kell minősíteni marasztaló ítélet születésekor és 100% céltartalékot kell képezni. Saját tőke
Megnevezés Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen:
2009.12.31 2010.12.31
Változás
987.416
987 416
100,0%
2.758.832
2 758 842
100,0%
17.135.932 17 794 970
103,8%
659.039
814 236
123,5%
21.541.219 22 355 464
103,8%
Az Alapítvány saját tőkéje 21,5 milliárd Ft-ról 22,3 milliárd Ft-ra növekedett. A növekedéshez egyrészt a tárgyévi mérleg szerinti eredmény 814,2 millió forinttal, másrészt 1 pénzügyi intézmény összességében 10 ezer Ft csatlakozási díjjal járult hozzá. Az eredménytartalék összege a 2009. évi mérleg szerinti eredmény összegével emelkedett. A tőketartalék összegébe számoljuk el a partner pénzügyi intézmények csatlakozási hozzájárulását, továbbá az uniós forrásból származó pénzeszközök bekerülési értékét. Az Alapítvány saját tőkéjének, a tőkeelemek származási forrás szerinti megoszlása az alábbi képet mutatta 2010. december 31-én:
23
Megnevezés
Összeg
Phare tőke-hozzájárulások (bekerülési érték) FM hozzájárulás Tőkenövekedés eredményből Bankok hozzájárulása Összesen:
Aránya
2.564.646
11,5%
700.000
3,1%
18.609.206
83,2%
481.612
2,2%
22.355.464
100,0%
Mérleg alatti tételek A mérleg alatti tételek között az alábbiak szerepelnek:
Megnevezés 011. Függő kötelezettségek kezességvállalás miatt 013. Függő kötelezettségek kezességvállalás miatt (peres eljárásból) 021. Függő követelések állami viszontgarancia vállalásból 022. Függő követelések EIF viszontgarancia vállalásból 023. Függő követelések állami viszontgarancia vállalásból 024. Függő követelések EIF viszontgarancia vállalásból 051. Leírt követelések 061. Függővé tett kamatok 071. Biztosítékok és fedezetek értéke
Összeg 60.958.246 95.500 42.628.765 187.685 416.609 680 132.222 287.419 23.822.973
011. Függő kötelezettségek kezességvállalás miatti nyilvántartási számla: ezen főkönyvi számlaszámon a kezességvállalásból fennálló (hatályban lévő) kötelezettségállomány kerül nyilvántartásba vételre. 013. Függő kötelezettségek kezességvállalás miatti nyilvántartási számla: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány ellen indult peres eljárások ügyértéke kerül nyilvántartásba vételre. 021. Függő követelések állami viszontgarancia vállalásból: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány 011. számú főkönyvi számlán nyilvántartásba vett kezességállománya (függő kötelezettség) mögötti költségvetési viszontgarancia állomány értéke kerül nyilvántartásba vételre. 022. Függő követelések EIF viszontgarancia vállalásból: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány kezességállománya mögötti EIF garancia állomány értéke kerül nyilvántartásba vételre. 24
023. Függő követelések állami viszontgarancia vállalásból: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány kezesség beváltása miatt, a Magyar Állammal szemben esedékessé vált, de még be nem folyt költségvetési viszontgarancia követelései kerülnek nyilvántartásba vételre. 024. Függő követelések EIF viszontgarancia vállalásból: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány kezesség beváltása miatt, az EIF-el szemben esedékessé vált, de még be nem folyt garancia követelései kerülnek nyilvántartásba vételre. 051.
Leírt
követelések
nyilvántartási
számla:
ezen
főkönyvi
számlaszámon
a
behajthatatlanság miatt 2008 óta leírt követelések kerülnek nyilvántartásba vételre. 061. Függővé tett kamatok nyilvántartási számla: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány által kezesség beváltások után felszámított késedelmi kamatkövetelései kerülnek nyilvántartásba vételre. 071. Biztosítékok és fedezetek értéke nyilvántartási számla: ezen főkönyvi számlaszámon az Alapítvány kezességállománya és a beváltott kezességek mögötti egyéb (dologi és jogi) biztosítékok értéke kerül nyilvántartásba vételre.
25
7. Eredménykimutatás Bevételek
Bevételek
Változás
2009.12.31
2010.12.31
1.472.663
1 467 422
99,6%
Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei
557.742
738 088
132,3%
Egyéb pénzügyi műveletek bevételei
499.011
406 566
81,5%
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
150.035
135 548
90,3%
2.679.451
2 747 624
102,5%
2009.12.31
2010.12.31
Fizetett jutalék- és díjráfordítások
17.706
19 733
111,4%
Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai
97.548
45 484
46,6%
Általános igazgatási költségek
843.080
871 386
103,4%
Értékcsökkenési leírás
128.592
188 832
146,8%
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből
276.666
341 721
123,5%
1.363.592
1 467 156
107,6%
2009.12.31
2010.12.31
1 633 885
1 808 679
110,7%
977 065
1 344 947
137,7%
659 039
814 236
123,5%
Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
Bevételek összesen: Kiadások
Kiadások összesen: Céltartalék, értékvesztés elszámolás
Változás
Változás
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Mérleg szerinti eredmény Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek A kapott kamat és kamat jellegű bevételek között számoltuk el az elhelyezett forint és devizabetétek után kapott kamatbevételeket, a befektetett államkötvényekkel kapcsolatos kamatbevételeket, illetve az ezekhez tartozó időbeli elhatárolások összegét, továbbá az államkötvények vételárában elismert felhalmozott kamatok bevételcsökkentő összegét, valamint a beváltott kezességek megtérüléséből késedelmi kamatként elszámolt tételeket. Az összes bevételi forrást tekintve a befektetésekből eredő hozamok – az Alapítványi működés sajátosságából adódóan – meghatározó jelentőséggel bírnak. A 2010. évben 26
realizált kamatbevételek összege 1.467,4 millió Ft volt, amelynek 94,3 %-át az államkötvények befektetéséből származó hozambevételek teszik ki. A 10 millió Euró deviza vagyon befektetése betét formájában valósult meg az év során. Ebből összességében forintra konvertálva 71,9 millió Ft bevételt realizáltunk. A befektetések átlaghozama 2010. évben 7,22 % volt. Kamat, hozam jellegű bevételek megoszlása 2010. évben: -
betétek utáni kamatok
76,8 millió Ft
-
állampapírok kamata
-
késedelmi kamat
5,3 millió Ft
-
egyéb kamat jellegű bevételek
3,1 millió Ft
1.382,2 millió Ft
Díjbevételek alakulása Az alábbi táblázat az analitikus nyilvántartásokból származó információkra alapozva mutatja a 2010. évi tényleges jutalék- és díjbevételeket (ezer Ft-ban):
Megnevezés Gazdasági évben egyszeri díjfizetésből származó bevétel Gazdasági évben évenkénti díjfizetésből származó bevétel Összesen: Korábbi évek kezességvállalásai után kiszámlázott évenkénti díjbevétel Díjkedvezmények Módosítások Kezelési díj Összes díjbevétel
2009.12.31
2010.12.31
Változás
159 740
185 632
116,21%
150 858 310 598
137 031 322 663
90,83% 103,88%
255 407 -8 263
444 627 -16 085 -18 399 5 282 738 088
174,09% 194,66%
557 742
132,34%
Díjátlagok bemutatása, a 2010-ben kihelyzett kezességek esetén 2009. tény 2010. tény Változás Megnevezés 78 541 40 952 Piaci díj 52,14% Piaci díjú garantált hitel 9 394 484 7 219 718 76,85% 0,84 0,57 Piaci díj átlag % 67,53% 243 056 281 711 Általános díj 115,90% Általános díjú garantált hitel 47 753 064 46 164 529 96,67% 0,51 0,61 Általános díj átlag % 119,65%
27
Az Alapítvány 2010. évi díjbevételként összességében 738 millió Ft-ot könyvelhetett el. Ez a díjbevétel a 2009. évi díjbevételnél 32%-kal, 180 millió Ft-tal magasabb. A díjbevétel alakulását a kezességgel biztosított hitelállomány, a díjkulcsok alakulása, valamint a díjfizetési-mód választás szabadsága együttesen alakította. A tényleges 2010. évi garantált hitelösszeg 53,4 milliárd Ft értékben realizálódott, az előző évhez képest 3,7 milliárd Ft-tal kevesebb kezességvállalásra került sor. Az Üzletszabályzat módosítása alapján a 2010. július 1-től beérkezett kezességi kérelmeknél az általános díjmérték mind az egyszeri, mind az évenkénti díjfizetésnél átlagosan 25%-kal nőtt. A díjemelés csak az új ügyletek körében jelent meg, ugyanis a hatályos Üzletszabályzat rendelkezése szerint a korábban igényelt, éves díjfizetésű kezességeknél a korábbi kedvezőbb díj fizetendő. A díjemelés az egyedi termék-megállapodások egy részénél is érvényesült, azonban a korábban megkötött olyan egyedi termék-megállapodások esetében, amelyeknél a díj nem a Hirdetmény díjaihoz kötött, hanem abszolút mértékben rögzített, a díjmértékek nem változtak. A piaci díjat az Európai Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján számoltuk. A módszertan évközi módosításának következtében 2010. szeptember 1től a piaci díjak átlagosan mérséklődtek, és a szegmentáció is változott, eltért az általános díj struktúrájától. 2010-ben továbbra is fennmaradt az ismételt kérelmi bónusz, az ügyfél- és ügylet minősítés függvényében a hirdetményi díjtól legfeljebb 20 %-kal kedvezőbb díj számlázása. A 2010. évi tényadatok alapján az egyszeri díjfizetésből származó díjbevétel 16%-kal magasabb az előző évinél, miközben a 2009-ről 2010-re az egyszeri díjfizetést választók kezességgel biztosított hitelállománya 25-ről 22,5 Mrd Ft-ra csökkent. A 2010-ben kihelyezett évenkénti díjfizetésű kezességgel biztosított hitelállomány 31 Mrd Ft, nagyságrendileg azonos a 2009. évivel, viszont az ebből származó 2010. évet érintő díjbevétel az előző évhez képest 9 %-kal alacsonyabb, 137 MFt-ot tett ki. A korábbi években kihelyezett, évenkénti díjfizetésű kezességek 74%-os díjbevétel növekedését 2010-re a már 2 év óta megfigyelhető 60-40%-os évenkénti-egyszeri díjfizetési-mód szabad választása indokolta, az évenkénti díjfizetést választók javára. Az évenkénti díjfizetésű hiteleknek az átlagos futamideje 2010-ben 4,88 év volt, mely alapján az elkövetkező években a törlesztés arányában, de jelentős díjbevételi forrást biztosítanak.
28
Egyéb pénzügyi műveletek bevételei Megnevezés
2009.12.31 2010.12.31
Befektetési célú értékpapírok árfolyamnyeresége Devizás eszközök árfolyamnyeresége Összesen: Az
egyéb
pénzügyi
műveletek
bevételei
között
Változás
434.707
327.218
75,3%
64.304
79.348
123,4%
499.011
406.566
81,5%
a
befektetésekhez
kapcsolódó
árfolyamnyereséget számoltuk el. Az értékpapírokon realizált árfolyamnyereség összege negyedével csökkent a bázis évhez képest. Ezt a csökkentést elsősorban az idézte elő, hogy a 2010 évben a pénzpiaci kamatlábak csökkentek és közelebb kerültek a forgalomban lévő értékpapírok kupon értékéhez. A névérték és a bekerülési érték különbözeteként elszámolt időarányosan járó összegek eredményezik az árfolyamnyereség összegét. A 10 millió Euró deviza vagyon a december 31-i átváltási árfolyamértéken szerepel a könyvekben. Az árfolyamnyereségként elszámolt összeg a 2010. évi árfolyam emelkedést tartalmazza. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Az üzleti tevékenységből származó bevételek 135,5 millió Ft-os összegének 99,2%-át a beváltott garanciákhoz kapcsolódó bevételek elszámolása adja, amely az alábbi tételeket tartalmazza:
Tárgyévben értékesített követelések vételára;
2004. év előtt beváltott garanciákhoz kapcsolódó megtérülések (ezek a beváltott garanciák korábban 100%-ban veszteségként kerültek elszámolásra, így az ezekhez kapcsolódó megtérüléseket nem követeléscsökkentésre, hanem egyéb bevételek között számoljuk el);
Az Alapítvány a 2004. évtől kiadott garanciák beváltása esetén késedelmi kamatot számol el, amely a 0-ás számlaosztályba kerül nyilvántartásba vételre és megtérülése esetén a kamat összegét az üzleti tevékenység egyéb bevételei között számoljuk el.
29
Fizetett jutalék- és díjráfordítások A fizetett jutalék- és díjráfordítások 19,7 millió Ft-os összege a pénzforgalmi számlákhoz kapcsolódó bankköltséget, továbbá az értékpapírok letét- és vagyonkezelés díjait tartalmazzák. Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai Az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai között az értékpapír befektetésekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget számoltuk el. Összegének csökkenését a pénzpiaci kamatok és az értékpapírok kupon értékének közeledése eredményezte. Általános igazgatási költségek Az általános igazgatási költségek 2/3-át a személyi jellegű ráfordítások 558,6 millió Ft-os összege adja, amely az alábbi tételekből áll össze: -
bérköltségek, tiszteletdíjak:
384,0 millió Ft
-
személyi jellegű költségek:
64,9 millió Ft
-
bérjárulékok:
109,7 millió Ft
A 2010. évi bérköltségek a bérek és tiszteletdíjak elszámolásán túl magába foglalja a béremelést,
valamint
prémium
és
jutalom
kifizetéseket.
A
Kuratórium
által,
keresetfejlesztésre címén jóváhagyott 4,5 %-os átlagos béremelés mértékét az Alapítvány nem lépte túl. A tervezett bérköltség 254,9 millió Ft-os összegéhez képest, 2009 évben elszámolt közvetlen bérköltség 244,4 millió Ft volt. A személyi jellegű költségek 64,9 millió Ft-os összege tartalmazza a kafeteria rendszer keretében nyújtott juttatásokat, a tanulmányút költségeit, reprezentációs költségeket, valamint a betegszabadság címén kifizetett összegeket. A fenti jövedelmekhez, valamint az adóköteles természetbeni juttatásokhoz kapcsolódóan került kifizetésre és elszámolásra a bérjárulékok 109,7 millió Ft-os összege. Az egyéb igazgatási költségek több mint 90 %-át az alábbi költségsorok eredményezik: -
Tárgyi eszköz javítás
13,3 millió Ft
-
Konferenciák szervezése
9,0 millió Ft
-
Külföldi konferenciák
8,0 millió Ft
-
Szakmai kiadványok
26,7 millió Ft 30
-
Irodabérlet díja
53,9 millió Ft
-
Hirdetés, reklám
25,8 millió Ft
-
Szakértői díjak
-
Posta, Internet, telefon
131,9 millió Ft 11,5 millió Ft
Az általános igazgatási költségek összege 2010-ben 871,3 millió Ft volt, amely mindössze 3,4%-kal – 28,3 millió Ft-tal – haladta meg a 2009. évit. 2010 évben ugyan költségnövekedést eredményezett az előzőekben említett bérfejlesztés összege mellett, az év folyamán munkába álló új munkavállalók – 4 fő – személyi jellegű ráfordításai, azonban ezt a növekedést ellensúlyozta az anyag jellegű ráfordítások összegének, bázis évhez képesti alacsonyabb költségfelhasználása. Az Alapítvány költségeinek a bázisévvel összehasonlító táblázatát a beszámoló 5. számú melléklete tartalmazza. Értékcsökkenési leírás Az Alapítvány számviteli politikájában meghatározottak szerint 188,8 millió Ft terv szerinti értékcsökkenési leírás került elszámolásra. Az amortizáció tárgyévi összegének közel 50%os növekedését egyrészt a 2009-ben beszerzett nagyobb volumenű informatikai eszközök és a garancia rendszer fejlesztésének magasabb költsége, másrészt a hozzájuk kapcsolódó magasabb amortizációs kulcs (33%) együttesen okozta. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Az
üzleti
tevékenység
egyéb
ráfordításainak
61,3
%-át
a
beváltott
garanciák
elszámolásaihoz kapcsolódó ráfordítások 209,3 millió Ft-os összege teszi ki. Itt egyrészt a behajthatatlan követelések leírásából származó veszteségeket számoljuk el, másrészt azoknak a bevételeknek a 70%-át, amelyeket az üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek között számoltunk el és érintettek voltak az állami viszontgaranciával. 2010. évben új elemként jelentkezett a pénzügyi intézmények különadója. E vonatkozásban az Alapítvány tárgyévben 131,9 millió Ft-ot különadót fizetett. Emellett ezen a soron számoltuk el eszközselejtezésből adódó terven felüli értékcsökkenés összegét.
31
Értékvesztés és céltartalék elszámolása
Megnevezés
2009.12.31
2010.12.31
Változás
értékvesztés követelések után
400.054
527.890
131,95%
értékvesztés visszaírása követelések után
141.757
221.354
156,15%
-258.297
-306.536
118,68%
Összesen:
Megnevezés céltartalék képzés kötelezettségekre kockázati céltartalék felhasználása Összesen:
2009.12.31
2010.12.31
Változás
1.233.832
1.176.491
95,35%
835.308
1.019.296
122,03%
-398.524
-157.195
39,44%
Az értékvesztés és a céltartalék állományának változása 2010. évben összességében az eredményt 464 millió Ft-tal csökkentette. Az állományváltozás elemzésével az éves beszámoló külön fejezete – követelések, céltartalék állomány – részletesen foglalkozik.
8. Mérleg szerinti eredmény A 2010. évi eredmény 814,2 millió Ft volt, amely a 2009. évi eredményt 23,5 %-kal – 155,2 millió Ft-tal – haladta meg. Azon túlmenően, hogy a 2009. év eredményére rányomta bélyegét a gazdasági világválság hazánkat érintő kedvezőtlen hatása, az Alapítvány 2010ben pénzügyi szempontból sikeres évet zárt. Működési költségeinek szinten tartása mellett növelni tudta üzleti tevékenységéből származó díjbevételei összegét.
32
A BESZÁMOLÓHOZ TARTOZÓ MELLÉKLETEK
1. Cash-flow kimutatás 2. 2010. évi önköltségszámítás 3. Gazdasági és pénzügyi mutatók 4. Immateriális javak és tárgyi eszközök változása 2010. évben 5. Működési költségek
33
1.sz. melléklet
Cash- flow kimutatás Kamatbevételek Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei Egyéb bevételek (céltartalék-felhasználás és céltartalék többlet visszavezetésének kivételével) Befektetési szolgáltatás bevételei Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Osztalék bevétel Rendkívüli bevétel Kamatráfordítás Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai Egyéb ráfordítás (céltartalék kivételével) Befektetési szolgáltatás ráfordítása Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítása Általános igazgatási költség Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét) Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség Kifizetett osztalék Működési pénzáram Kötelezettség állományváltozása Követelés állományváltozása Készlet állományváltozása Forgóeszköz között kimutatott értékpapírok állományváltozása Befektetett értékpapírok között kimutatott értékpapírok állományváltozása Beruházások állományának változása Immateriális javak állományának változása Tárgyi eszközök állományváltozása Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök Jogszabály alapján véglegesen átadott pénzeszközök Bevont saját részvény, vafgyonjegy névértéke Nettó pénzáramlás ebből: készpénz (Ft,valuta,csekkek) állományváltozása számlapénz állományváltozása
09.12.31 1.472.663 2.033.818
10.12.31 1 467 422 2 489 601
149.417 618
135 013 535
0
0
1.749.139 276.558
1 873 896 341 721
108 843.080
0 871 386
0
2 500
787.631 459.187 -4.277
1 003 068 143 890 -397 059
109.988
2 027 210
-844.430
-2 401 407
-202.837 -70.410 -165.593 26.344
-187 389 -25 603 -129 764 32 198
95.603
65 144
-58 95.661
156 64 988
34
2.sz. melléklet 2010. évi önköltségszámítás
Alaptevékenység közvetlen+közvetett költsége, egységköltség (adatok Ft-ban) Közvetlen költségek 2010.03.31 Ga r a n c i a nyúj t á s 8f ő Be v á l t á s 5 f ő
14 953 431 11 952 595
Közvetlen költségek 2010.06.30
Közvetlen költségek 2010.09.30
30 808 196 22 434 594
54 270 921 47 294 552
Közvetlen költségek 2010.12.31
84 490 029 75 585 780
Közvetlen +közvetett Közvetlen+közvetet Közvetlen+közvetett költségek 2010.03.31 t költségek költségek Közvetlen+közvetett *** 2010.06.30 2010.09.30 költségek 2010.12.31 Ga r a n c i a nyúj t á s 8f ő Be v á l t á s 5 f ő
20 855 072 148 156 150 Kezesség nyújtás/beváltás 2010.03.31-ig (db)
Ga r a n c i a nyúj t á s 8f ő
498 41
Be v á l t á s 5 f ő
1 db kezesség közvetlen költsége 2010.03.31 Ga r a n c i a nyúj t á s 8f ő Be v á l t á s 5 f ő
30 027 291 527
420 194 214 205 572 766 Kezesség nyújtás/beváltás 2010.06.30-ig (db)
407 987 898 263 064 532 Kezesség nyújtás/beváltás 2010.09.30-ig (db)
1 200 63 1 db kezesség közvetlen költsége 2010.06.30
25 673 356 105
Be v á l t á s 5 f ő
Megjegyzés:
41 878 3 613 565
350 162 3 263 060
Kezesség nyújtás/beváltás 2010.12.31-ig (db)
1 758 85 1 db kezesség közvetlen költsége 2010.09.30
2 340 117 1 db kezesség közvetlen költsége 2010.12.31
30 871 556 406
1 db kezesség 1 db kezesség közvetlen+közvetett 1 db kezesség közvetlen +közvetett költsége közvetlen+közvetett költsége 2010.03.31 2010.06.30 költsége 2010.09.30 Ga r a n c i a nyúj t á s 8f ő
331 624 984 367 521 436
36 107 646 032 1 db kezesség közvetlen+közvetett költsége 2010.12.31
232 075 3 094 877
141 720 3 141 209
***2010. I. negyedévben nem volt minősítés, így CT/ÉV többletráfordítás sincs.
Utókalkulált önköltségi garancia díj 2010.03.31 Garantált hitelállomány (MFt) Kezességvállalás közvetlen+közvetett költsége (MFt) Utókalkulált garancia díj % Kezességvállalás + beváltás közvetlen+közvetett költsége (MFt) Utókalkulált garancia díj %
2010.06.30
2010.09.30
2010.12.31
9 634
24 373
37 356
53 384
21
420
408
332
0,22%
1,72%
1,09%
0,62%
169
626
671
699
1,75%
2,57%
1,80%
1,31%
3.sz. melléklet Gazdasági és pénzügyi mutatók Az Alapítvány gazdasági és pénzügyi tevékenységét reprezentáló fontosabb mutatók a következők szerint alakultak:
Gazdasági és pénzügyi mutatók alakulása Megnevezés Tőkefedezetségi mutató=Kezességvállalásból származó jövőbeni kötelezettség/Saját tőke ROE(1) jövedelmezőségi mutató=Adózott eredmény/ Saját tőke Tőkeellátottsági mutató=Mérlegfőösszeg/Saját tőke Eszközminőségi mutató=Kockázati Ct /Saját tőke Hatékonysági mutató=Adózott eredmény/Átlagos állományi létszám (ezerFt/fő) Átlagos állományi létszám (fő)
2009.12.31 2010.12.31
Változás%
2,73
2,73
100,12%
3,06
3,64
118,98%
1,09
1,10
100,43%
7,46
7,89
105,77%
20 922
23 264
111,19%
2009-ben 2010-ben Változás% 31,50 35,00 111,11%
Tőkefedezetségi mutató=Kezességvállalásból származó jövőbeni kötelezettség/Saját tőke A saját tőke állománya, valamint a fennálló kötelezettség állomány is 4%-ot javult, ezért a mutató értéke változatlan. ROE(1) jövedelmezőségi mutató=Adózott eredmény/ Saját tőke Az Alapítvány jövedelmezőségi mutatója az adózott eredmény 20%-ot meghaladó növekedésével összefüggésben nőtt 19 %-kal. Tőkeellátottsági mutató=Mérlegfőösszeg/Saját tőke A mutató vagyon-multiplikátor hatást mutat, azaz mennyi eszköz mozog egységnyi saját tőkével. A mutató értéke az Alapítvány vonatkozásában jó, 3 fölött kritikus. Eszközminőségi mutató=Kockázati Ct /Saját tőke A mutató a kezességállomány minősítése alapján képzett biztonsági tartalékot viszonyítja a saját tőkéhez. Azt mutatja, hogy a saját tőkénk közel 8%-a a céltartalék állomány. Az előző évhez viszonyítva 4%-ot nőtt a fennálló kötelezettségállomány, s ezzel párhuzamosan közel 10%-ot a CT állomány, így a mutató változása 6%-os növekedés. Hatékonysági mutató=Adózott eredmény/Átlagos állományi létszám (ezerFt/fő) Azt mutatja, hogy átlagosan egy fő mekkora adózott eredményt állít elő. Az átlagos állományi létszám az előző évhez képest 4,5 fővel (11%-kal) nőtt, míg az adózott eredmény 20%-kal, ezért a hatékonysági mutató javult. 36
4. sz. melléklet
Immateriális javak és tárgyi eszközök változása 2010. évben (ezer Ft) I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Vagyoni értékű jogok 2. Üzleti vagy cégérték 3. Szellemi termékek 4. Kísérleti fejlesztés akt. értéke 5. Alapítás-átszervezés akt. értéke Összesen:
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1.Ingatlanok 2. Műszaki berendezések, gépek, já 3. Egyéb gépek, berendezések, jár 4. Nem közvetlenül a tevékenységhez kapcsolódó berendezések, gépek 5. Nem közvetlenül a tevékenységhez kapcsolódó egyéb berendezések, gépek 6. Kis értékű tárgyi eszközök 7. Beruházások 8. Beruházásokra adott előlegek Összesen:
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS NETTÓ ÉRTÉK 10.01.01 Növekedés Csökkenés Átsorolás 10.12.31 10.01.01 Lineáris Csökkenés Átsorolás 10.12.31 10.01.01 10.12.31 55.588 43.049 98.637 20.516 8.396 28.912 35.072 69.725 456.026
144.344
18.644
581.726
306.982 153.283
18.644
441.621
149.044
140.105
511.614
187.393
18.644
0 680.363
327.498 161.679
18.644
0 470.533
184.116
209.830
10.01.01 30.478 92.269 22.032
5.332
509 9.403
160.023
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS NETTÓ ÉRTÉK Növekedés Csökkenés Átsorolás 10.12.31 10.01.01 Lineáris Csökkenés Átsorolás 10.12.31 10.01.01 10.12.31 1.263 31.741 896 1.853 2.749 29.582 28.992 12.542 8.468 96.343 42.297 19.308 8.468 53.137 49.972 43.206 137 260 21.909 18.529 1.145 260 19.414 3.503 2.495
9.725
767
2.161 213.221
745 213.221
239.049
223.461
14.290
4.717
2.917
767
6.867
615
7.423
509 10.819
9.403
2.161
745
0 10.819
509 0
509 0
0 0 175.611
75.842
27.384
10.240
0 92.986
0 84.181
0 82.625
0
5. sz. melléklet Működési költségek Megnevezés 1.Anyagjellegű ráfordítások Anyagköltség: Vásárolt energia (cégautók) Fenntartási anyagok Nyomtatvány, irodaszer Kisértékű eszközök
2010
2009.
1 434 1 539 4 657 87
1 444 1 766 3 562 337
Összesen: Anyagjellegű szolgáltatások: Utazási költség Tárgyi eszköz javítás,fenntartás Irodabérlet díja Postai szolgáltatások Folyóirat, szakkönyv Külföldi konferenciák Konferenciák szervezése Szakmai kiadványok Hirdetés, reklám Szakértői díjak
7 716
7 110
3 526 13 290 49 762 10 795 883 2 158 8 463 24 158 48 245 147 230
3 070 13 284 53 916 11 477 854 7 995 9 016 26 694 25 785 131 915
Összesen:
308 510
284 007
Anyagjellegű ráfordítások összesen: 2. Személyi jellegű ráfordítások: Bérköltség: Teljes m.idős dolgozók Állományon kívüli dolgozók Tiszteletdíj Alkalmazottak jutalma Alkalmazottak prémiuma
316 226
291 117
211 778 2 377 30 312 27 392 66 103
244 444 380 33 211 30 059 75 894
Összesen: Személyi jellegű költségek: Napidíjak Betegszabadság Egyéb személyi jellegű Oktatás, továbbképzés Tanulmányút Természetbeni juttatások
337 962
383 989
90 2 662 22 288 8 624 15 446 14 291
359 2 612 23 763 12 183 18 211 7 827
Összesen: Tb járulék, egyéb munkáltatót terhelő járulékok
63 401 110 020
64 955 109 671
Személyi jellegű ráfordítások összesen: 3. Egyéb ráfordítások: Jogi tagdíjak AECM Egyéb, nem anyagjellegű szolgáltatások Hatósági díjak, cégautó adó
511 384
558 614
2 425 7 169 5 876
2 421 13 106 6 128
15 470
21 655
843 080
869.361
Egyéb ráfordítások összesen: Működési költségek mindösszesen:
AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY ÜZLETI JELENTÉS 2010. DECEMBER 31.
1
Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................... 3 1. Gazdaság és társadalom ............................................................................................... 3 2. Az agrárgazdaság helyzete ............................................................................................ 4 3. Kis- és középvállalkozói szektor helyzetértékelése, hitelezésük, kezességvállalók a piacon ................................................................................................................................ 6 4. Kezességnyújtási és beváltási tevékenységre ható tényezők ........................................ 7 5. A pénzügyi, gazdasági folyamatok kilátásai ................................................................... 9 Az Alapítvány szervezeti működése 2010-ben ................................................................. 10 Kezességnyújtási tevékenység ......................................................................................... 16 6. Kezességvállalást befolyásoló tényezők, változó szabályok .........................................16 7. Kezességvállalási szerződések száma és összegének alakulása .................................19 7.1
Kezességvállalások jellemző adatai ...................................................................21
7.2
A kezességvállalások támogatási kategóriák szerinti megoszlása......................22
7.3
Gazdálkodási forma szerinti összetétel ..............................................................24
7.4
Vállalkozások főbb jellemzői szerinti összetétel..................................................26
7.5
Hitelösszeg szerinti összetétel ...........................................................................27
7.6
Futamidő szerinti összetétel ...............................................................................28
7.7
Finanszírozás célja ............................................................................................30
7.8
Ágazati jellemzés ...............................................................................................31
7.9
Földrajzi megoszlás ...........................................................................................32
7.10
Pénzügyi intézményi fedezettség .......................................................................34
7.11
Egyéb szempontok szerinti megoszlás ...............................................................34
8. Elutasított kezességi kérelmek ......................................................................................35 9. Kezességek lezárásának módjai ...................................................................................36 10. A beváltott kezességek ...............................................................................................37 11. A követelésbehajtás tapasztalatai ...............................................................................39 12. A lezárt behajtási eljárások .........................................................................................39 Monitoring tevékenység .................................................................................................... 41 Az Alapítvány előtt álló feladatok 2011-ben ..................................................................... 43 Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tevékenységét 2010-ben irányító kuratóriumi tagok névsora ................................................................................................ 48 Az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Ellenőrző Testületének névsora ........ 49
2
Bevezető 1. Gazdaság és társadalom A magyar gazdaság helyzetét 2010-ben a korábbi nemzetközi pénzügyi válság kedvezőtlen reálgazdasági következményei mellett döntően az alábbi tényezők határozták meg: Magyarország az elmúlt években hatalmas külső adósságállományt halmozott fel; magas fizetésimérleg-hiánnyal küszködött; több éven át igen jelentős volt a költségvetési deficit, miközben a lakosság is eladósodott; az ország finanszírozhatósága erősen függ a külföldi befektetőktől; folyamatos kényszer a külföldi hitelezők, befektetők felé a lejáró adósságok megújítása. Ezzel együtt a 2010-es évben Magyarország túljutott a gazdasági a visszaesés időszakán (2009-ben még 6,7 százalékos GDP csökkenés következett be). A gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt. Az év egészében pedig 1,2 százalékos GDP növekedés következett be. A külső piacok húzóereje, a nettó export játszott elsődleges szerepet abban, hogy a magyar gazdaság megkezdte kiemelkedését a recesszióból. A külső – döntően német - konjunktúrára tudott felkapaszkodni az ipar, ezen belül a gép- és a feldolgozóipar exportorientált ágazatai, s lendültek be ennek nyomán a logisztikai területek. A kivitel dinamizálódása növelte a készletfeltöltési igényeket, megélénkült az import is. Az általában még szűk belső kereslet miatt azonban a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől. Az államháztartási hiány – több a gazdasági helyzet megkívánta rendkívüli intézkedésre támaszkodva - az IMF és az Európai Unió által elvárt szinten alakult. Az ipari termelés a 2009. évi közel 18 százalékos süllyedés után, 2010-ben 10,5 százalékkal emelkedett, főként az exportértékesítés bővülésére támaszkodva. Tovább folytatódott az építőipar mélyrepülése: a termelés volumene 2010-ben is kisebb lett, mégpedig 10,1 százalékkal. A mezőgazdaság teljes termelése 2010-ben 6 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A külkereskedelmi forgalomban – főként a gépipar és a feldolgozóipar növekvő teljesítményéhez kapcsolódva - 2009-hez képest (az export 19, az import 25 százalékos visszaesése) jelentős fordulat következett be 2010-ben. Az export euró értéke 20,7 a 3
behozatalé 18,9 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban 2010-ben is jelentős, 5,5 milliárd eurós aktívum keletkezett A KSH adatai szerint 2010-ben a nemzetgazdaságban 5,5 százalékkal kevesebb beruházást hajtottak végre. A kép vegyes. A beruházási aktivitás szűkülése elsősorban az autópályaépítéseket
is
tartalmazó
szállítási,
raktározási
beruházások
közel
20
százalékos
visszaesésével magyarázható: a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége ugyanis befejeződött. A lakásépítési beruházások is kétszámjegyű mérséklődést mutattak. A felfutó export által is serkentve a feldolgozóipar (elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termékgyártás) beruházásai ugyanakkor mintegy 15 százalékkal nőttek. A villamosenergia-termelésben és -elosztásban is jelentős beruházások valósultak meg. 2010. december 31-én közel 1 millió 742 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak Magyarországon, 3,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A szervezetek egyharmadát a közép-magyarországi régióban jegyezték be, ebből Budapesten 407 ezret, Pest megyében 184 ezret. A bruttó átlagkeresetek 2010-ben mintegy 1,4, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek – a fogyasztói árindex 4,9 százalékos növekedése mellett – kb. 2 százalékkal nőttek az előző évihez képest.. Ennek ellenére - a növekvő takarékossági hajlandóság, de főként a bankhitelek kiterjedt visszafizetése okán - a lakossági fogyasztás 2010 egészében több mint 2 százalékkal mégis kisebb lett.
2. Az agrárgazdaság helyzete A magyar agrárszektor helyzetét 2010-ben alapvetően befolyásolta a csapadékos és belvizes időjárás miatti gyümölcs- és nyári gabonatermés csökkenés; a gabonafélék nyár közepétől megkezdődött világpiaci felértékelődése; az alapvetően a támogatásokra támaszkodó agrárberuházók egy részének elbizonytalanodása tervei megvalósításában. Ősszel a belvíz újabb gondot okozott: megnehezítette a vetési munkálatok elvégzését. A 2010. év viszontagságai a mezőgazdasági vállalkozások nagy hányadát negatívan érintették. Pénzügyi szempontból leginkább a folyószámlahitelek kihasználtságának növekedésében, illetve a fejlesztési igények elhalasztásában mutatkozott meg a rendkívüli helyzet hatása. Az előbbiek következtében a mezőgazdasági hitelállomány egy része problematikussá vált mind a hitelfelvevők, mind a hitelnyújtók számára.
4
A KSH adatai szerint 2010-ben a növényi termékek kibocsátásának volumene 11 százalékkal csökkent, míg az időjárási tényezőknek kevésbé kitett állattenyésztésé 0,9 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság teljes termelése 2010 egészében mintegy 6 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági terméseredmények szerint 2010-ben 12,3 millió tonna gabona termett, az előző évinél 9,7 százalékkal kevesebb. A két legjelentősebb gabonaféle közül búzából 15, kukoricából 7,5 százalékkal kisebb mennyiséget takarítottak be, mint 2009-ben. Az őszi betakarítású növényeknél egyedül a cukorrépa termésmennyisége nőtt, ugyanakkor a hozamot tekintve némi növekedés figyelhető meg a kukorica, a cukorrépa és a burgonya esetében. A 2010. decemberi állatösszeírás adatai szerint hasonló mértékben, 2–3 százalékkal csökkent a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány az egy évvel korábbihoz képest. A tyúkfélék és a libák száma alig változott, a kacsáké több mint felével nőtt, és pulykából is 5 százalékkal tartottak többet, mint 2009 decemberében. 2010-ben a növényi termékek felvásárlása az előző évhez képest 24,4 százalékkal csökkent. Részben, mert kisebbek voltak az áthúzódó gabonakészletek és gyengébb volt a gabonatermés, részben pedig, mert időjárási okok miatt később értek a zöldségekgyümölcsök és a termés is megfogyatkozott. A sertés- és baromfitermelés, illetve felvásárlás valamelyest nőtt, és emelkedett a tojásértékesítés is. Ám a tejértékesítés jóval elmaradt a 2009. évitől. Így összességében az élő állatok és állati termékek felvásárlása 3,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2009 hasonló időszakában. A mezőgazdaság egészét tekintve több mint 14 százalékos felvásárlás-visszaesés következett be. Az élelmiszer-vertikum külpiaci egyenlege (a növényolaj- és a faforgalmazással együtt) több mint másfél milliárd eurós szintet ért el. A kilencvenes évek közepe óta a mezőgazdasági beruházások a támogatáspolitika függvényében alakulnak. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a 2010-es évben is folytatódott a pályázati kiírások meghirdetése, de a finanszírozási gondok miatt lassúbb lett a támogatott fejlesztések megvalósítása, számos nyertes (főleg állattenyésztő telep tulajdonos) lemondott beruházása megvalósításáról. Így 2010-ben a mezőgazdasági beruházások volumene 25,5 százalékkal kisebb lett, mint 2009-ben volt. 2010. január–decemberben az agrártermékek termelőiár-szintje 16,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit; közülük a növényi termékek ára 27,6, az élő állatok és
5
állati termékeké 1,8 százalékkal nőtt. 2010-ben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 4,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. 2010-ben összességében növekedett a mezőgazdasági üzemek jövedelme, ám a likviditási problémák mégis szaporodtak. A növényi termékeknél a jelentősen magasabb árak jóvoltából a teljes bevétel nőtt. Az állattenyésztésben a bevételek szinten maradtak, ám a rentabilitás gyengült. 2010-ben több mint 450 milliárd forintos támogatáshoz jutottak hozzá a gazdálkodók területalapú, agrár-környezetgazdálkodási, géptámogatás, tej top-up támogatás és az ÚMVP projektek finanszírozása címen.
3. Kis- és középvállalkozói szektor helyzetértékelése, hitelezésük, kezességvállalók a piacon A teljes, nemzetgazdasági ágakra kimutatott vállalkozói hitel 2010. december végén 7.595 Mrd Ft volt. A bankhitelek nemzetgazdasági ágazatok közötti arányait és változását vizsgálva megállapítható, hogy egy év alatt a teljes hitelállomány 194 Mrd Ft-tal csökkent. A legtöbb ágazat pl. mezőgazdaság, élelmiszeripar, feldolgozóipar, gépipar, gépjárműipar hitelállománya csökkent, a kereskedelem, a szálláshely, szolgáltatás, a szállítás, raktározás, a villamos energiaipar, ingatlanügyek tevékenység hitelállománya némileg nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az MNB szektoronként bemutatott hitelstatisztikája alapján a mezőgazdaság hitelállománya 2010. december végén 314 Mrd Ft-ot tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest mintegy 28 Mrd Ft-tal kisebb. Az agrárgazdaság 2010 végén fennálló, nemzeti forrásból finanszírozott támogatott hitelállománya 40 Mrd Ft-ot tett ki.
Az előző év azonos
időszakához képest megfeleződött az állomány, friss forrást a szektor szereplői számára a sikeres Magyarországért Agrár-finanszírozási hitel jelentett. A kezességvállaló intézmények (Garantiqa, Alapítvány) fennálló agrár-kezességállományának nagyságrendje együttesen 40 Mrd Ft volt az év végén. Ennek az állománynak több mint 70%-át az Alapítvány nyújtotta. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2010. IV. negyedéves adatai szerint a hitelintézeti szektornak a KKV-k részére nyújtott hitelállománya - a 2009. év végi állományhoz képest mindössze 45 Mrd Ft-tal magasabb, - 4042 Mrd Ft-ot tett ki. Ebből 1.322 Mrd Ft volt a beruházási hitel. A hitelállomány minőségi összetétele az alábbi képet mutatta: 66 %-a problémamentes, a fokozott figyelemmel kísérendő, de még nem problematikus állomány 19 %-ra rúgott. A hitelállomány fennmaradó 15 %-a (mintegy 617 Mrd Ft) tartozott
6
a problémás minősítésű kategóriába, amelyből 224 Mrd Ft-os hitelösszeg esett a különösen rossz kategóriába. A pénzügyi szektor hitelpiaci szolgáltatói – a bankok, szövetkezeti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások – romló eszközminősége is kockázatosnak minősíthető volt 2010-ben. A késedelmes hitelkövetelések aránya június végéig az elmúlt évtizedben mért messze legmagasabb szintre emelkedett. Ebben az időpontban darabszám alapján az összes hitelszerződés 39 %-át érintette fizetési mulasztás, 23%-át pedig 90 napon túli késedelem. A kezesség-nyújtással foglalkozó pénzügyi szolgáltatók (az Alapítványon kívül a Garantiqa Zrt., a Start Tőkegarancia Zrt., és a
Portfóliógarancia Program-MV Zrt.) kezességgel
biztosított hitelállománya 2010. év végén mintegy 27 Mrd Ft-tal maradt el az egy évvel korábbitól, értékben 470 Mrd Ft körül alakult. Az Alapítvány megtartotta 2. helyét a kezességi portfólió részarányban. A KKV szektor hitelállományának a négy szervezet 11,5 %-át fedte le, melyből az Alapítvány részesedése 1,3 %-ot jelentett. Az Alapítvány piaci pozíciója további növelésére alapozhat, figyelemmel a kezességi intézményekhez viszonyított - az ekvivalens működéssel összefüggő tőkemegfelelés - stabilitására.
4. Kezességnyújtási és beváltási tevékenységre ható tényezők Az Alapítvány üzleti tevékenységére többek között kihatottak a 2010-ben lezajlott politikaigazdasági változások, a pénzügyi intézmények kockázatminimalizáló finanszírozási politikája, a vállalkozások kiváráson alapuló stagnáló hitelfelvételi kedve továbbá a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárási körülmények. A finanszírozói kockázat nem csökkent, az okok a változatlanul alacsony szintű gazdasági aktivitásban, az év elején tetőzött munkanélküliségi rátában, a növekvő csődgyakoriságban, a háztartások és a vállalkozások pénzügyi tartalékainak kimerülésében, illetve a gyengülő forintnak a devizahitelek terheire gyakorolt kedvezőtlen hatásában keresendő. A bankok hitelezési hajlandóságát és lehetőségét fékezte, hogy nem javult a potenciális hitelfelvevők helyzete sem: a korábbiaknál gondosabban mérlegelték, kinek adnak hitelt. A tapasztalatok szerint a bankok átmenetileg nem – vagy csak nagyon szelektált, például az exporthoz kapcsolódó partneri körben – enyhítették a hitelnyújtási feltételeiket. A gazdasági helyzet némi javulása ellenére sok vállalat nézett szembe értékesítési nehézségekkel, a továbbra is bizonytalan kilátások rontották a finanszírozási lehetőségeiket. A vállalkozások egymás közti fizetési fegyelme is kedvezőtlenül alakult.
7
A vállalkozások körében a gazdasági válság bekövetkezésétől kezdve a hosszú távú finanszírozás háttérbe szorult, a forgótőke hiány pótlása érdekében a rövid távú pénzügyi megoldások kerültek előtérbe. A mezőgazdaságban az elmúlt évben jelentős, finanszírozást és beruházást ösztönző hitelvagy támogatási program nem indult, miközben az időjárási körülmények alakulása sem kedvezett e szektor működésének, ezért az ágazat finanszírozása óvatosabbá vált és a hitelfelvételi kedv is csökkent. Az Alapítvány üzleti tevékenységében mindezek ellenére megfelelően teljesült a kis- és középvállalkozói finanszírozás elősegítésének célja. Amint a későbbiekben bemutatásra kerül, változatlanul jellemzőnek bizonyult a relatíve kis összegű - 20 millió Ft körüli – forgótőke finanszírozást szolgáló szerződésekre vonatkozó kezességnyújtás, ugyanakkor a hosszú távú és sikeres kezességvállalási tevékenység és volumen fenntartásának záloga lehet a magasabb összegű szerződések fedezetbiztosítása is. A beváltások alakulásában és a követelésérvényesítés folyamataiban is alapvetően a válság játszott meghatározó szerepet 2010-ben. A pénzügyi intézmények a lehetőségekhez mérten megpróbálták elkerülni a bukásokat a kötelezettségek újratárgyalásával, prolongációval, azonban sok esetben – felszámolás megindulása miatt – ezen kísérletek nem jártak sikerrel. A csődeljárások újraszabályozása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s bár a korábbiaknál jóval több csődeljárás indult, ezekből csak kevés vezetett ténylegesen eredményre, azaz a fizetőképesség helyreállításához. A pénzügyi intézmények a bukás és a kezesség beváltás elkerülése érdekében próbáltak minden lehetőséget megragadni, hogy a behajtási eljárást meg kelljen indítani az adósok ellen. Ennek érdekében olyan fizetési megállapodások megkötésére is volt példa, mely nem járt együtt az eredeti szerződéses feltételek módosításával, hanem enélkül biztosított az adósok számára fizetési haladékot. A bukások a válságágazatokban nőttek látványosan (építőipar, autóipar, kereskedelem). Az agrárszektor veszteségei az eddigiekben nem számottevőek, a korábbi évekhez hasonló nagyságú. A követelésérvényesítés területén a kereslet jelentős csökkenése és ennek kihatásai (biztosítékok értékcsökkenése, az eljárások elhúzódása, a követeléspiac teljes leállása) jelentettek problémát. A követeléspiacról gyakorlatilag eltűnt a forrás, a kivárás volt a jellemző.
8
Fentiek ellenére az elmúlt évben mind a beváltási, mind a visszatérülési adatok viszonylag kedvezően alakultak, azonban a rekord beváltás miatt a kezelt állomány jelentősen megnőtt és a korábbiakhoz képest kevés ügyet tudtunk lezárni.
5. A pénzügyi, gazdasági folyamatok kilátásai A magyar gazdaság növekedése 2011-ben felerősödik. Az előző évinél kisebb (de továbbra is jelentős) ütemű külpiaci keresletbővülésre és a hazai kereslet némi növekedésére támaszkodva 2,5-3,5 százalékos GDP dinamika várható. A kormány gazdaságpolitikai céljainak megfelelően az államháztartás GDP-arányos hiánya három százalék alatt lesz. Megkezdődnek a költségvetés egyenlegét tartósan javító, például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a közlekedési szektort stb. érintő strukturális átalakítása lépések. Elsősorban a külpiaci keresletre támaszkodva az ipari termelés várhatóan 8 százalékot megközelítő mértékben bővül. Az építőipar visszaesése remélhetőleg megáll. A 2010. évinél kedvezőbb, átlagos időjárási körülmények között a mezőgazdasági termelés 6-7 százalékos bővülése látszik valószínűnek. Az uniós támogatási programokra, a külföldi beruházók fejlesztéseire támaszkodva a beruházások is növekedésnek indulhatnak, mintegy 3 százalékos mértékben. A fogyasztói árak emelkedése 2011-ben lassul. Ám az élelmiszerek és az energiahordozók árának eddigi és várható emelkedése (kihatva a feldolgozóiparra is) ebben az évben is jelentős inflációs nyomást gyakorol. Így éves átlagban 4 százalék körüli inflációval számolhatunk. 2011-ben lassulva, de folytatódik a külkereskedelem dinamikus bővülése: az export és az import euró értéke egyaránt 15 százalékkel nőhet. A külkereskedelmi többlet meghaladhatja a 6 milliárd eurót. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás alapján 2011-ben átlag 4-6 százalékos béremelésre kerül sor. A módosult szja szabályok (a beépített kedvezmények és kompenzációs mechanizmusok együttes hatásaként) az érintettek jelentős hányadánál nem romló, vagy kedvező hatással járnak: növekszik, vagy megmarad a felhasználható jövedelem. Az előre jelezhető inflációt figyelembe véve a reálkeresetek 1-2 százalékkal emelkedhetnek. Ennek azonban csak részleges lesz a fogyasztás bővítő hatása: továbbra is élénk maradhat ugyanis (különösen a magasabb jövedelműek esetében) a háztartások megtakarítási hajlandósága és hitel visszafizetési törekvése. Így mindent egybe vetve a lakossági fogyasztás szintje 2011-ben enyhén, egy-két százalékkal emelkedik. 9
A jegybanki alapkamat az év során várhatóan szinten marad (2011. március: 6 százalék), vagy kismértékben mérséklődik (kb. 5,5 százalékra). Az euró 2010-es átlagos 275 Ft-os árfolyama 2011-ben 277 Ft körül valószínűsíthető. A dollár 2010. évi átlagos 208 Ft-os árfolyama 2011-ben 210 Ft közelében alakulhat.
Az Alapítvány szervezeti működése 2010-ben 2010 - mind az Alapítvány státuszát, mind tevékenységét tekintve - a minőségi előrelépés éve volt. A nagy változás – amint lenni szokott - alaposan próbára teszi a munkaszervezet teherbíró képességét, akaratát, tehetségét. Így történt ez nálunk is, de az év végi eredményeket látva azt mondhatjuk, hogy az Alapítvány kiállta a próbát: a hitelintézettel egyenértékű prudens működés Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi elismerése decemberben megérkezett, melynek alapján az Alapítvány 2011. január 1-jétől hivatalosan is ekként működik. Próbatételt jelentett az Alapítvány számára a Kormány 1159/2010. (VII. 30.) számú határozatának a végrehajtása is, melynek értelmében megtörtént a szervezet átvilágítása, aminek eredményeként a 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat szerint továbbra is alapítványi formában folytatja tevékenységét. Jelen fejezetben az Alapítványt, illetve egyes szerveit jellemző fontosabb információkat tesszük közzé. Kuratórium A Kuratórium az éves munkaterve szerint, de a korábbi éveket meghaladó mértékben végezte munkáját, összesen 9 alkalommal tartott ülést, melyen 113 határozatot hozott. A gazdálkodást 31, a működést 52 határozat érinti, és 30 tájékoztatási célú ügy igényelt tudomásul vételt. Legtöbb napirend, illetve határozat az ekvivalens működés feltételeinek szabályozórendszerével függött össze. A Kormány részéről elrendelt, fentebb említett vizsgálat miatt elmaradt a kuratórium összetételét érintő nagyobb mértékű tisztújítás. Év közben Németh Zoltán kuratóriumi elnöknek, belvárdgyulai vállalkozónak lejárt a mandátuma, helyére az alapítók Pongrácz István József somodori vállalkozót jelölték, akinek tisztsége 2010. szeptember 24-étől érvényes, hasonlóan a Kuratórium 8. tagjának, dr. Herczegh András fejlesztési és koordinációs igazgatónak. Nevezett személy az Alapítvány munkatársa, taggá jelölésével az
10
alapítók eleget tettek annak a Hpt. előírásnak, miszerint egy hitelintézettel egyenértékű prudenciális
szabályozásnak
megfelelő
(ekvivalens)
pénzügyi
vállalkozás
irányító
testületében két alkalmazotti képviselőnek kell helyet biztosítani. Ellenőrző Testület Az Ellenőrző Testület az alapítók által elfogadott munkaprogram szerint működött, az év során 6 ülésen vizsgálták, illetve ellenőrizték az Alapítvány tevékenységét, és 42 számozott határozatban fogadták el a belső ellenőri vizsgálati jelentéseket, illetve tettek a Kuratórium számára ajánlásokat. A belső ellenőr Ellenőrző Testület részére készített jelentéseit a Kuratórium tagjai megkapták tájékoztatási céllal. Az Ellenőrző Testületnek 2010-ben nem volt az Alapító Okirata, illetve a Hpt. szerinti jelentéstételi kötelezettsége, mert nem állapította meg az Alapítvány belső szabályzatainak súlyos megsértését és az irányításban, vezetésben sem észlelt súlyos szabálytalanságot. Alapítói gyűlés Az alapítók (Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Bank Nyrt, Erste Bank Hungary Zrt., K&H Bank Nyrt.) képviselőiből álló személyek 2010-ben egy alkalommal tartottak ülést, melyen a Kuratóriumot érintő személyi kérdésekről egyeztettek. Alapító Okirat módosítása Az Alapító Okirat módosítására 2010-ben egy alkalommal került sor. Az alapító dokumentum módosítását
elsősorban
az
Alapítvány
hitelintézettel
egyenértékű
prudenciális
szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásként való működésre való felkészülése – a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény rendelkezéseinek való megfelelés – tette szükségessé. Említést érdemel, hogy az Alapító Okirat módosításra került a kuratóriumi tagok vonatkozásában, valamint az Alapító Okiratban rögzítésre került az Alapítványhoz történő csatlakozásra vonatkozó további feltételt tartalmazó rendelkezés, amely szerint az Alapítvány a csatlakozásnál figyelembe veszi a csatlakozotti, vagy partneri kapcsolatot
létesíteni
kívánó
pénzügyi
intézmény
gazdálkodásának
folyamatos
eredményességét, illetve a veszteséges gazdálkodás elkerülését. A 25. számú módosítás
11
időpontja 2010. július 9-e, a bejegyzést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének időpontja 2010. szeptember 24. A stratégia felülvizsgálata A Kuratórium az alapítványi stratégia felülvizsgálata során megállapította, hogy az alapítványi célokban az ekvivalens pénzügyi vállalkozói státusz kapcsán történtek változások, illetve a stratégia 2004. évi hatálybalépése és menet közbeni kisebb módosításai óta változott a működési környezet, értve ez alatt az Uniós csatlakozással járó szabályozási kereteket,
a
Közös
Agrárpolitika
(KAP)
2007-2013
közötti
időszakra
vonatkozó
iránymutatását, a hazai gazdaságpolitikai irányzatok változását. A Kuratórium álláspontja, hogy mindezen változással együtt az Alapítvány fő célja „a vállalkozások hitelképességének a növelése”, ez határozta és határozza meg a továbbiakban is alapjaiban a stratégia szellemiségét. A stratégia bővült azzal az elemmel, hogy az Alapítvány a vidéki vállalkozók érdekében lehetőséget biztosít valamennyi, a kkv-k érdekében közvetlenül közreműködő szervezet által felvett hitelekhez kapcsolódó kezességvállalásra, ezen felül az eddigi erős agrárirányzatot megtartva a vidékfejlesztési célokra is nagyobb hangsúlyt helyez. Ez összhangban áll a kormányzati célokkal, miszerint a vidék gazdaságát több lábra kívánják állítani, erőteljesen támogatják a vidéki jellegű nem mezőgazdasági tevékenységeket, az ezekhez kapcsolódó helyi mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A stratégia kifejezésre juttatja, hogy az Alapítvány törekvése - igény esetén - minden arra érdemes vidéki vállalkozó alapítványi kezességhez való juttatása. Ennek érdekében az Alapítványnak naprakész piaci ismeretekkel kell rendelkeznie, és aktív kommunikációt kell folytatnia. A vállalkozások támogatásának stratégiai pontként való kiemelésére azért volt szükség, mert az Alapítvány által nyújtott kezességek iránti kereslet túlnyomó többsége a támogatott kezességek iránt jelentkezik.
Ebből
adódóan
fontos
stratégiai
elvárás
a
támogatási
tevékenység
optimalizálása, amit az Alapítvány rendelkezésére bocsátott kezdő tőke, a működése során felhalmozott eredménytartalék, illetve az Európai Unió támogatási szabályai, valamint a kormányzat által biztosított viszontgarancia intézménye együttesen tesz lehetővé. Az Alapítvány - működésének lényegéből adódóan - nem törekedhet a profitorientált vállalkozásokhoz
hasonló
nyereségráta
elérésére,
alapvetően
megőrzését, hanem a támogatási tevékenység optimalizálását
nem
a
reálvagyon
kell szem előtt tartania.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kezességvállalás formájában adott támogatás számos előnnyel rendelkezik más támogatásokkal való összehasonlításban is, ugyanis a kezesség – a fejlesztések előmozdításán túl – a mindennapi működéshez szükséges forgóeszközhitelekhez való hozzáférést is tudja biztosítani. További előnye a kezességvállalás intézményének, hogy a felhasznált vagyoni eszközöket a hitel visszafizetése után ismételten 12
le lehet kötni, ezáltal a rendelkezésre álló vagyoni források mintegy multiplikátorszerűen képesek kifejteni hatásukat a gazdaságban. Ekvivalencia Annak a tényét, hogy egy pénzügyi intézmény ekvivalens pénzügyi vállalkozás, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezési eljárást követően határozatában állapítja meg. Ennek feltétele, hogy a pénzügyi vállalkozás megfeleljen a Hpt. 87/A §-ában leírt követelményeknek. 2010-ben az Alapítvány az engedélyezéshez elvárt „bankszerű” működést fokozatosan megkezdte. Az engedélykérelem beadására 2010. május 28-án került sor, melyre a PSZÁF kedvező, EN/I -1599/2010 határozatát december 13-án vettük kézhez. Együttműködő pénzügyi intézmények Az év végi nyilvántartásunk szerint 2010-ben 159 partnerrel álltunk munkakapcsolatban, 15 hitelintézettel, 132 takarékszövetkezettel, és 12 pénzügyi vállalkozással. 2010-ben az Alapítványhoz 10 pénzügyi intézmény csatlakozott, nevezetesen a Takarék Szövetkezeti Hitelintézet (Kazincbarcika), a Vértes Takarékszövetkezet, a Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet, a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet, a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, Next-Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt., Oberbank AG magyarországi Fióktelepe, e-Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt., City Faktor Zrt., Raiffesen Bank Zrt. Kommunikáció Az Alapítvány új logóját és arculatát 2010 januárjában vezette be, amelyet azóta konzisztensen használ megjelenésein, arculathordozó eszközein. Az új arculat könnyen felismerhető, korszerű. A régi emblémában szereplő motívumok - a fa és az alapítókat jelképező öt kör – tovább élnek az új logóban. A fa formája megújult; modern, letisztult motívum került megjelenítésre, amelyet jól megjegyezhető, különleges formájú ötszög vesz körül. A logónkat egy szlogennel egészítettük ki, "A vidékért kezeskedünk". Ez a szlogen kifejezi az Alapítvány alapvető tevékenységét, - a kezességnyújtást,- valamint az alapítványi küldetést is sugallja: hiszünk a vidékben, akár kockáztatunk is érte. Az Alapítvány 2010. évben folytatta a korábban megkezdett kommunikációs irányvonalat; amellett, hogy pénzügyi intézményi partnerei számára folyamatos szakmai támogatást nyújtott, aktív kommunikációt folytatott a vállalkozások irányába is. Az egyedi igényeknek 13
megfelelően partnerei részére szakmai előadásokkal, tájékoztató megbeszélésekkel, háttéranyagokkal is támogatást nyújtott, míg a vidéki mikro-, kis-, és közepes vállalkozások számára a kezességről kiemelt kommunikációs tevékenységet folytatott, illetve kiegészítő információkat nyújtott az aktuális támogatási, finanszírozási lehetőségekről. Ezen felül az Alapítvány részt vett kiállítóként agrár-szakkiállításokon, ahol szórólapokkal, illetve személyes tanácsadással segítette a vállalkozásokat finanszírozási kérdésekben. Az Alapítvány – az AVHA Kft. közreműködésével – az év során folyamatosan, több kiadványon keresztül szolgáltatott szakmai információkat. A Garancia kiadvány havonta jelenik meg agrárszaklapok mellékleteként, a Hírlevél elektronikus formában havonta jut el az Alapítvány ügyfeleihez,
érdeklődő
vállalkozásokhoz,
hitelintézeti
partnerekhez.
Az
adatbázis
folyamatosan bővül, a vállalkozók számára fontos és releváns információkat egyre szélesebb körnek tudja az Alapítvány eljuttatni. 2010-ben is megrendeztük a Hitelgarancia Sajtóklub rendezvényt, ahol az újságírók, illetve rajtuk keresztül a vállalkozók értesülhettek az alapítvány életét, illetve az agráriumot érintő kérdésekről. Humánpolitikai tevékenység Az Alapítvány alkalmazotti létszámának alakulását – az elmúlt öt évben - az alábbi táblázat mutatja.
Létszám/fő
40 35 30 25 20 15 10 5 0
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
A táblázatból látható, hogy a létszám közel megkétszereződött a vizsgált időszakban, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a humánpolitikai területre is. Az Alapítvány a korábbi két évben
kialakított
humánpolitikai
tevékenységét
2010-ben
tovább
fejlesztette.
A
teljesítményértékelési rendszerét tovább finomította, a prémium feladatok még szorosabban 14
kötődtek az üzleti tervben meghatározott feladatokhoz, s az értékelés objektivitásának biztosítása érdekében bevezette az egyes feladatok üzleti eredménnyel összefüggő súlyozását is. Jelentős lépéseket tett az Alapítvány a szervezeti klíma erősítése és egy szervezeti kultúraváltás elindítása érdekében. Ez több éven átívelő folyamat, amely a szervezet gyors növekedésével és egyben tagolódásával, valamint a létszám és a feladatok komoly változásával vált szükségessé. Felülvizsgáltuk és módosítottuk 2010-ben a teljes szervezetre érvényes új munkaköri leírásokat az ekvivalens működési és irányítási feladatokkal összhangban. Ezzel párhuzamosan kialakítottuk a javadalmazás politikai rendszerét, mely feladat – az alapítványi forma sajátosságaira is figyelemmel - az Ellenőrző Testület hatáskörébe került. A testület elfogadta az Alapítvány javadalmazási politikáját, és megalakult a Javadalmazási Bizottság, amely a jogszabályi változásoknak megfelelően foglalkozott a javadalmazási rendszerrel. Az Alapítvány az üzleti stratégiában rögzített tevékenység magas színvonalú biztosítása érdekében
folyamatosan
biztosít
lehetőséget
a
munkatársak
számára
szakmai
konferenciákon, tréningeken való részvételre az éves oktatási terve alapján.
15
Kezességnyújtási tevékenység 6. Kezességvállalást befolyásoló tényezők, változó szabályok Az Alapítvány a 2010. évi Üzletszabályzatát és belső szabályzatait a hitelintézetekkel egyenértékű, prudenciális szabályozás követelményeinek figyelembevételével alakította ki. Az Üzletszabályzat lényeges változása, hogy elkülönül egymástól a kezességi kérelem benyújtásának folyamatában a pénzügyi intézmények és az Alapítvány feladat- és felelősségi köre. A pénzügyi intézmények feladata a vállalkozások azonosítása annak érdekében, hogy a kezességvállalás iránti igény megfeleljen az Alapítvány számára történő elküldéshez szükséges feltételeknek, az alapítványi befogadás és az azt követő bírálat elkezdődjön. Az Üzletszabályzatban előírt azonosítási feltételek tartalmazzák azokat a formai és tartalmi követelményeket, melyeket a pénzügyi intézmények a kezességi kérelem benyújtása előtt megvizsgálnak. A kezességvállalás iránti igény befogadási feltételeinek vizsgálatát az Alapítvány akkor kezdi meg, ha az azonosítási feltételek megfelelőségéről a pénzügyi intézmény az erre a célra rendszeresített azonosítási checklist-en nyilatkozik és azt a kezességi kérelemmel együtt az Alapítvány részére megküldi. Az ekvivalens működés követelményeire tekintettel a kezességet kizáró okokat az Alapítvány saját hatáskörben, önállóan vizsgálja. Az Üzletszabályzat főbb, 2010-ben módosult szabályai a következők: - nem minősült kizáró oknak az adóhatóság által indított végrehajtási eljárás, amennyiben azt az adóhatóság fizetési halasztásról vagy részletfizetésben hozott jogerős határozata szünetelteti és az átütemezett köztartozás nem éri el az éves nettó árbevétel 5 %-át, továbbá a megállapodásban vagy a határozatban foglaltakat a vállalkozás az előírtaknak megfelelően teljesíti, - kizáró ok volt viszont, ha a vállalkozásnak - az alapítványi bírálat során lekért KHR adatok alapján - 90 napnál régebbi lejárt tartozása áll fenn, továbbá ha a pénzügyi intézmény által lekért, a kockázatvállalásról szóló pénzügyi intézményi döntést megelőző 60 napnál nem régebbi köztartozás igazolás alapján lejárt köztartozása (APEH, VPOP) van, s a lejárt köztartozást a kezességi kérelem bírálatáig sem fizette 16
meg és az is kizáró ok, ha az Alapítvány kezességével biztosított és lejárt szerződések kiváltásakor, megújításakor az eredeti szerződés lejárata és az új szerződés aláírása között 60 napot meghaladó időtartam telt el, továbbá ha a fedezeti követelmények nem teljesülnek. - a kezességi díjmértékek az év elején nem változtak, a piaci környezet változásainak megfelelően azonban mértéküket 2010. július 1-jétől átlagosan 25%-kal növeltük. A díjak emelésére differenciált mértékben, az általános díjú kezességeknél került sor. Az Alapítvány
2010
faktoringszerződés
elejétől esetén
kezelési vevő
díjat
számított
változtatása,
fel
prolongáció
fedezetmódosítás, nélküli
törlesztési
átütemezés, adós személyének változása, valamint kezességi díjvisszatérítés esetén. A kezelési díj sávosan került meghatározásra a módosításkor fennálló kezességgel biztosított összeg függvényében. - a piaci díj számítási módszertanának módosítására vonatkozó bejelentésünk Európai Bizottság általi – 2010. július 7-i – jóváhagyása az érvényes piaci díjak átlagos csökkenését, valamint a korábbi szegmentáció egyszerűsödését eredményezte. Az új szegmentáció a korábbi forgóeszköz/beruházás-jelleg megkülönböztetésen túlmenően kizárólag a kezességvállalás tárgyát képező ügyletek agrár vagy nem agrár jellege alapján történik. A vonatkozó Üzletszabályzat-módosítás 2010. szeptember 1-jével lépett hatályba.
- a kezességi szerződés módosításánál változás, hogy módosításra akkor kerülhetett sor, ha a szerződés nem járt le, vagy nem került felmondásra, és a módosított szerződés aláírásának dátuma nem későbbi, mint az eredeti szerződés véglejárata. - az adatszolgáltatás kibővítését az ekvivalens működés szabályai tették szükségessé, amelyek a következő főbb területeket érintették. A pénzügyi intézmény az Alapítvány által
végzett
ügyletminősítéshez,
céltartalék
képzéshez,
valamint
monitoring
tevékenységéhez – az iBaHiR rendszerben rögzített alapítványi kérés alapján, ha egy vállalkozás részére az Alapítvány által vállalt kezesség fennálló összege elérte a 100 millió Ft-ot – szöveges beszámolót készített a kérésben szereplő adósok pénzügyi helyzetére vonatkozóan. Ezen adatokat a pénzügyi intézményeknek a tárgynegyedévet követő hó 15-ig kellett kitölteni az Alapítvány számára elektronikusan és papír alapon is megküldeni. A pénzügyi intézmény a beváltott kezességek esetében - a beváltott ügyletek állapotáról adandó jelentésen túl – a követelésérvényesítés aktuális helyzetéről
a
kapcsolódó
dokumentumok
megküldésével
negyedévente,
tárgynegyedévet követő hó 15-ig írásban vagy e-mailben tájékoztatta az Alapítványt.
17
- beváltási folyamatot érintő főbb változások a következők: az új feladatmegosztás következtében, amelynek eredményeképpen a kizáró okok jelentős részét az Alapítvány vizsgálja, a beváltási kérelem dokumentációs kötelezettsége csökkent, a Lehívási Lap mellékleteként a fedezetekre vonatkozó adatlapokat a jövőben nem kell kitölteni. A beváltási kérelmekre hatályos Üzletszabályzat rendelkezései - a pénzügyi intézmények részére kedvező irányba - megváltoztak. Ennek lényege, hogy a 2007.01.01.-től, a 2010. évi Üzletszabályzat hatálybalépéséig vállalt kezességek esetében az Alapítvány a beváltáskor nem vizsgálja, hogy a Bank a szerződésben milyen kikötést tett az alapítványi kezességgel kapcsolatosan, csak azt, hogy a kezesi kérelem elbírálása (kezességi levél elkészült státuszba kerülése) a folyósítás előtt történt-e. Kivételt képeznek ez alól a fenti időpont előtt vállalt kezességek és azon kezességek, ahol a Bank a kölcsönszerződésben a szerződés hatályba lépési feltételül szabta az alapítványi kezesség meglétét, létrejöttét vagy hatályba lépését. A hitelezés és a kezességvállalás feltételei év közben a támogatási lehetőségek kibővítése következtében változtak. Így az Európai Bizottság az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási
lehetőségek
intézkedésekhez a
elérésének
támogatására
jelenlegi pénzügyi
és gazdasági
irányuló
állami
támogatási
válságban" című közlemény
módosításával (2009/C 261/02) újabb átmeneti támogatási kategória bevezetésével adott lehetőséget a tagállamok számára a válság negatív hatásainak mérséklésére. Az ún. 15 000 eurós támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővítette, alkalmazásával az Alapítvány az alacsony – 7 500 eurós – agrár de minimis küszöböt meghaladó mértékben is nyújthatott általános díjon kezességet, kölcsön-, hitel- és lízingszerződésekhez. A 15 000 eurós támogatást az Alapítvány a pénzügyi- és gazdasági válság kapcsán mezőgazdasági termelő vállalkozások részére a központi költségvetésből nyújtandó átmeneti állami támogatás igénybevételének eljárási szabályairól szóló 2/2010. (I. 14.) FVM rendelet alapján alkalmazta 2010. március 1-től. Az új támogatási kategória keretében a 2008. július 1-ét követően a pénzügyi válság következtében nehéz helyzetbe került vállalkozások támogatására is lehetővé vált.
18
7. Kezességvállalási szerződések száma és összegének alakulása Kezességvállalások alakulása 2006-2010 (millió HUF és darabszám szerint)
30 000 20 000
2 000 1 500
20 655
40 000
3 000 2 500
39 085
50 000
53 384
60 000
3 500 57 147
60 796
70 000
1 000
10 000
500
-
2006
2007
Kezességgel biztosított összeg
2008
2009
2010
Elfogadott kezességi kérelmek száma
Az Alapítvány az 52 milliárd Ft kezességgel biztosított összegre vonatkozó éves tervet teljesítette, 53,4 milliárd forint kezességgel biztosított összeghez vállalt készfizető kezességet, az összeg 6,6 százalékkal kevesebb az előző évinél. A kezességi kérelmek száma ennél nagyobb mértékben, közel 12%-kal esett vissza, ugyanakkor az átlagos ügyletmérték növekedett. A kezességgel biztosított szerződések átlaga 22,8 millió forint, a 2009 évi 21,6 millió forinttal szemben. Az átlagos kezességvállalási mérték 57,7% volt az előző évi 63,3 %-hoz viszonyítva, amely tükrözi a hitelezési célok alakulását, azaz a pénzügyi intézmények gyakran a meglévő, ám növekvő kockázatú állomány megújítását preferálták intézményi kezesség bevonása mellett, melyhez az Alapítvány küldetésének megfelelően kezességet biztosított, a kockázatvállalás mértékének megállapítását követően, több esetben a kérelemben szereplő kezességvállalási igényhez képest alacsonyabb mértékben.
19
Kezességvállalások havonkénti alakulása (millió HUF és darabszám szerint) 450
2 459
3 383
3 646
4 500
5 545
400
4 924
350 300
4 204
4 717
4 112
3 777
6 000
5 150
5 912
5 556
7 500
250 200
3 000 150 100
1 500
50 0
0 1
2
3
4
5
6
Szerződések összege
7
8
9
10
11
12
Szerződések száma
Az utóbbi évek során az év egyes hónapjai között bizonyos tendencia alakult ki, az első három hónapban tapasztalható mérsékelt ütemű emelkedést követően a nyár közepéig erőteljesebb kérelemhullám, amely átmeneti stagnálást követően az év végéig húzódik. A legalacsonyabb mértékű havi ügyletátlag januárban 16,5 millió forint, míg a legnagyobb októberben 30,2 millió forint összegű volt. Természetesen az Alapítvány nem csupán az új kezességi kérelmek vonatkozásában, hanem a már kibocsátott kezességi levelek alapját képező szerződések módosításában, hosszabbításában vagy futamidőn belüli törlesztési átütemezésében is közreműködik, ezen a módon is segítve az esetlegesen pénzügyi problémákkal küszködő vállalkozások stabilizálását. A múlt év folyamán 275 esetben, 17 milliárd Ft összegű vállalkozói hitel lejárata került megnövelésre, közel 10 milliárd Ft kezességvállaláshoz kapcsolódóan, amely szinte megegyezik a 2009-ben végrehajtott prolongációk mértékével. Ezek a módosítások az az 53,4 milliárd Ft-os éves kezességvállalási állományba nem értendőek bele, de az év végi kötelezettségrészét képezik. A futamidő hosszabbítások háromnegyed részben a legfeljebb 2 éves lejáratú ügyletekhez kapcsolódnak (ezek előfordulása a portfólióban az egyedi termékek számosságából 20
kifolyólag egyébként is magas), a hosszabbítások átlagos időtartama megközelíti a nyolc hónapot. Ez annak következménye részben, hogy több esetben a rövid futamidejű konstrukciókat szerződésmódosítás révén újítja meg a pénzügyi intézmény,
részben a
fizetési problémák miatt a lejáratkor pénzügyileg nem rendezhető ügyletekre prolongációs időszak kerül meghatározásra, amely időtartam alatt a vállalkozás időhöz jut a tartozás kiegyenlítése céljából, ezzel elkerülve a nemfizetés további jogi következményeit.
7.1 Kezességvállalások jellemző adatai A kezességvállalások ügyletcsoportok szerinti összetételét az alábbi táblázat tartalmazza: Kezességvállalások összetétele (millió HUF-ban)
Megnevezés
2009
2010 db Összeg 2 264 51 179
db 2 607
Összeg 54 986
- általános feltételű
1 011
43 549
794
40 169
- egyedi termékmegállapodás
1 596
11 437
1 470
11 010
19
757
34
1 070
0
0
0
0
14
1 220
17
730
11
185
25
405
2 651
57 148
2 340
53 384
Kölcsön/Hitel, ebből
Bankgarancia Lízing Faktoring Költségvetési viszontgarancia nélküli állomány Összegzés
A mérsékeltebb számban érkező, hitelügyletekre vonatkozó kezességi kérelmeken túl 34 bankgarancia típusú konstrukcióhoz állítottunk ki kezességi levelet, melyek többségükben építőiparhoz kapcsolódó jólteljesítési, szavatossági bankgaranciák. A faktoring finanszírozási formára irányuló szerződések intézményi kezességvállalásának kereslete 2010-ben sem okozott érdemi áttörést, néhány darabbal növekedett csupán, ezek együttes összege azonban elmarad a korábbi évitől, bár az Alapítvány már több éve biztosítja a hozzáférési lehetőséget e konstrukcióhoz. Az Alapítvány kezességi állományát 70%-os költségvetési viszontgarancia biztosítja, azonban a LEADER Akciócsoportok működési költség előfinanszírozását biztosító hitelkonstrukcióban teljes mértékben saját kockázatú kezességvállalásra kerül sor, mert ezen vállalkozási formákra a költségvetési viszontgarancia nem terjed ki. E körben 2010-ben 405 millió Ft összegű hitelhez 25 esetben nyújtottunk kezességet. 21
7.2 A kezességvállalások támogatási kategóriák szerinti megoszlása Az Alapítvány kezességi kategóriái a korábbi évekhez képest nem változtak, a kezességek 2010-ben is három kategóriába sorolhatók. Az agrárkezesség és általános vállalkozói kategóriában nyújtott kezességek állami támogatásnak minősülnek, a piaci kezesség kategóriában nyújtott kezességek nem. Az Alapítvány 2010-ben az agrár de minimis, az általános de minimis, a halászati de minimis, a mezőgazdasági csoportmentességi, valamint az egyedileg notifikált támogatási jogcímeket, illetve az Európai Bizottság által lehetővé tett átmeneti támogatási kategóriákat, az ún. 500 000 eurós, 15 000 eurós és kezességvállalás formájában nyújtott átmeneti támogatásokat alkalmazta. Az alábbi táblázat a 2010-ben nyújtott kezességek megoszlását mutatja be.
Kezess égek száma (darab)
Kezességek számának aránya a teljes kezességgel biztosított állományhoz viszonyítva (%)
Kezesség gel biztosított összeg (millió Forint)
A kezességgel biztosított összeg aránya a teljes kezességgel biztosított állományhoz viszonyítva (%)
2 235
95,5
45 993
86,2
260
11,1
2 317
4,3
209
8,9
6 237
11,7
5
0,2
31
0,1
16
0,7
806
1,5
1743
74,5
36 536
68,5
2
0,1
66
0,1
Piaci kezesség
105
4,5
7 391
13,8
Összesen
2 340
100,0
53 384
100,0
Állami támogatásként kiadott kezesség Ebből: agrár csekély összegű (de minimis) támogatásként kiadott kezesség csekély összegű (de minimis) támogatásként kiadott kezesség halászati csekély összegű (de minimis) támogatásként kiadott kezesség mezőgazdasági csoportmentességi támogatásként kiadott kezesség átmeneti támogatásként kiadott kezesség notifikált támogatásként kiadott kezesség
22
2010-ben az Alapítvány a teljes kezességgel biztosított állomány 86,2%-ához nyújtott állami támogatásként kezességet, darabszám alapján pedig a teljes portfólió 95,5%-ához. A 2009-es évhez viszonyítva ez mindkét esetben növekedést jelent. A piaci kezességek száma az előző évhez képest 1,7%-kal, a kezességgel biztosított összeg tekintetében pedig 2,5%kal csökkent. Az állami támogatásként kiadott kezességek esetében az átmeneti támogatásként kiadott kezességek száma a tavalyi évhez képest, 64%-kal nőtt, a kezességgel biztosított összeget tekintve pedig 41,6%-kal. A korábban már alkalmazott támogatási kategóriák aránya jelentősen csökkent az előző mondatban írtakkal összhangban (az agrár de minimis aránya a kezességgel biztosított összegen belül 24,7%-ról 4,3%-ra, az általános de minimis 27,6%ról 11,7%-ra mérséklődött). Az állami támogatásként kiadott kezességeket 2010-ben alapvetően az átmeneti támogatási kategóriákon belül nyújtottuk. A kezességvállalások támogatási kategória szerinti megoszlását mutatja az alábbi diagram:
20 420
37 374
80%
971
100%
60%
16 010
10 432
1369
40%
Kezességgel biztosított összeg (millió HUF)
Kezesség (millió HUF)
20%
0% Darab
Agrár
Nem agrár
Az agrár kezességtípusok alatt értjük az agrár de minimis, átmeneti (kezességvállalás formájában nyújtott) támogatás, átmeneti max. 15.000 € támogatás, halászati de minimis és mezőgazdasági
csoportmentességi
támogatási
kategóriákat.
Ezen
felül
a
nem
agrártámogatási kategóriájú kezességek (csekély összegű támogatás, átmeneti – 500 ezer 23
EUR-s - támogatás, piaci kezesség) több mint harmada is szorosan a bővebb értelmezésű agráriumhoz kötődik, (így például mezőgazdasági termékek feldolgozása-kereskedelme, növénytermelési szolgáltatás, borászat), amelyeket a mindenkori támogatási jogszabályokra tekintettel szükséges besorolni.
7.3 Gazdálkodási forma szerinti összetétel Az elmúlt évben elbírált és elfogadott kezességi igények gazdálkodási forma szerinti megoszlásai az évek óta tartó tendenciát tükrözik. Változatlanul kiemelkedik a kft-k részére igényelt kezességek száma és összege. A korábbi években arányuk a kezességgel biztosított új ügyletek körében lassú csökkenést mutatott, 2010-ben viszont arányuk növekedett; amíg a megelőző évben az új kezességek 61%-ában szerepelt korlátolt felelősségű társaság a szerződésekben adósként, az elmúlt évben már 66%-ban. A változás az egyéni vállalkozók hátrányára történt, mely adódhat abból, hogy ezen vállalkozási forma hiteligénye mérséklődött, továbbá a pénzügyi intézmények a pénzügyileg áttekinthetőbb és mérhetőbb kockázati formában működő szerveződéseket részesítették előnyben.
24
Elbírált és elfogadott kezességek száma szerint
3,2%
2,3% 1,6%
5,7%
39,9%
Kft.
12,6%
Egyéni vállalkozó Őstermelő Családi vállalkozás Bt. Rt. Szövetkezet Egyéb
14,3%
20,4%
Kezességgel biztosított összeg szerint
2,8%
2,7% 1,7%
3,2% 4,7%
8,9%
Kft. Rt. Egyéni vállalkozó Szövetkezet Családi vállalkozás Bt. Őstermelő
10,0%
Egyéb
66,0%
25
A kezességek 40%-át kft-k részére igényelték ügyletszám szerint. A benyújtott kérelmek számának 47%-át az egyéni vállalkozók, őstermelők és családi vállalkozások alkotják (a mutató értéke 2009-ben még 59% volt). A részvénytársaságok ügyleteire irányuló kezességi igény csekély darabszámban érkezett, azonban az éves kezességvállalásunk 10%-át képezik, amely nem mutat érzékelhető eltérést a bázishoz képest.
7.4 Vállalkozások főbb jellemzői szerinti összetétel A kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény meghatározásai szerint besorolt vállalkozási méret vizsgálata szerint a kezességvállalások túlnyomó részét képező mikrovállalkozások részesedése csökkent. Az elmúlt évben partereink több nagyobb összegű hitelszerződés kapcsán fordultak az Alapítványhoz kezességi igénnyel (a különbség számszerűen a kezességgel biztosított összegeknél, a középvállalkozások 7%-kal magasabb arányában jelentkezik, melyek döntően korábbi, intézményi kezesség nélküli ügyletek megújítása alapítványi kezességgel). Kezességvállalások vállalkozásméret szerinti összetétele: 2009 Szerződés
2010 Állomány
Szerződés
millió Megnevezés
millió
%
HUF
%
2 088
79%
22 240
39%
Kisvállalkozások
417
16%
19 910
Középvállalkozások
146
5%
2 651
100%
Mikrovállalkozások
Összesen
db
Állomány
db
%
HUF
%
1 791
77%
18 391
34%
35%
407
17%
17 596
33%
14 997
26%
142
6%
17 397
33%
57 148
100%
2 340
100%
53 384
100%
A fő jellemző – mint az elmúlt évek során – az alacsony létszámú vállalkozások banki forráshoz jutásának támogatása, hiszen az egyedi megállapodáson alapuló konstrukciók e körben a legkeresettebbek. A kezességi kérelmek 77%-át a maximum 10 fő alkalmazottal rendelkező vállalkozások részére igényelték. A nagyobb, 100 főt meghaladó vállalkozásoktól összesen 21 db kezesi kérelem érkezett.
26
Kezességgel biztosított átlagos összeg foglalkoztatottság szerint (millió HUF-ban)
21,6
Alapítványi átlag
22,8
114,4
100 fő felett
136,2
72,3
21 és 100 fő között
54,6
39,2
11 és 20 fő között
46,1
11,8
- 10 főig
15,8 0,0
20,0
40,0
60,0
2009
80,0
100,0
120,0
140,0
160,0
2010
Az átlagos kezességi kérelmek mértéke növekedett alapítványi szinten: 2010-ben kevesebb kérelem érkezett a megelőző évhez képest, azonban a szerződések összege átlagosan 5,5%-kal magasabb volt. A további következtetés összecseng a korábbi meghatározásokkal, azaz elsősorban az alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkező, mikrovállalkozói szektorba tartozó, főként egy-két éves rövid lejáratú kötelezettségekhez igényeltek kezességet, jelentős számban egyedi termék megállapodások alapján.
7.5 Hitelösszeg szerinti összetétel A kezességgel biztosítandó szerződések ügyletmérték szerinti megoszlása gyakorlatilag egyezőséget mutat az egy évvel korábbi összetétellel.
27
Kezességvállalások hitelösszeg szerinti alakulása 2009 Szerződés
2010 Állomány
Szerződés
millió Megnevezés
millió
%
HUF
%
2 069
78%
13 711
24%
20,1 – 100,0 M Ft
478
18%
22 356
100,1 M Ft felett
104
4%
2 651
100%
0 - 20,0 M Ft
Összesen
db
Állomány
db
%
HUF
%
1 822
78%
12 267
23%
39%
434
18%
20 333
38%
21 080
37%
84
4%
20 784
39%
57 148
100%
2 340
100%
53 384
100%
Változatlanul a kérelmek 78 %-a a 20 millió forint összeg alatti kötelezettségekhez igényelt kezességek száma. Ezen belül a legtöbb kezesség, 1.550 db, a kezességek számának 66 %-a a legfeljebb 10 millió forint összegű ügyletekhez kapcsolódott. Nagy összegű, 100 millió forintot meghaladó hitelhez 84 esetben történt kezességvállalás, mely 20%-kal elmarad 2009-hez viszonyítva, de ez teszi ki a garantált állomány 39%-át. 2010-ben az Alapítvány által garantált legkisebb hitelösszeg 350 ezer Ft, míg a legnagyobb 850 millió Ft volt.
7.6 Futamidő szerinti összetétel 2009-hez képest az éven belüli lejáratú hitelek aránya a garantált állományon belül tovább emelkedett, 45%-ról közel 51%-ra, míg az ilyen célra igényelt kérelmek száma ennél nagyobb mértékben, 31%-ról 41%-ra nőtt. Az egyedi termékmegállapodások keretében igényelt kezességvállalások jelentős része 2 éves lejáratú konstrukció, melyek célja szintén a forgótőke finanszírozása. Ezen körrel bővítve a futamidő szerinti elemzést, a vizsgálat eredménye szerint az összes kihelyezésen belül a maximum 2 éves ügyletek adják az állomány 61 százalékát. Mint az alábbi táblázat ábrázolja, az 1-2 év közötti kezességek száma és együttes összege is szinte felére csökkent, miután az egyedi konstrukciók több esetben úgy módosultak, hogy a maximális futamidő 2 évről 3 évre nőtt, így pl. a Gazdakártya hitelek egy része már ide került besorolásra.
28
Kezességvállalások futamidő szerinti alakulása Kezességgel Kezességek
Változás
biztosított összeg
Változás
száma
2010/2009
(millió HUF)
2010/2009
Futamidő 1 évig
958
117%
27 001
105%
1 és 2 év között
691
53%
5 670
53%
2 és 5 év között
341
152%
6 615
96%
5 és 10 év között
276
124%
9 535
94%
10 év felett
74
96%
4 563
123%
Összegzés
2 340
88%
53 384
93%
A 10 év feletti futamidejű kezességvállalások nem gyakoriak az Alapítvány gyakorlatában, az erre irányuló kérelmek száma sem emelkedett, viszont együttes összegük 23%-kal, közel egymilliárd Ft-tal magasabb, mint a megelőző évben, melyek nagy hányadban ingatlan jellegű
beruházásokhoz
kapcsolódnak,
főként
az
Új
Magyarország
Kisvállalkozói
Hitelprogram keretében. A kezességi ügyletek átlagos futamideje – bár csekély, egyhónapos mértékkel - növekedett, értéke (súlyozás nélkül) 2,7 év (csak az éven túli konstrukciók esetében 4 év). A súlyozott futamidő átlagértéke 3,7 év; a két mutató közti különbség a kockázatvállalások mértékével függ össze, mert általában a magasabb szerződéses összegek a kockázatvállalás emelkedését is jelentik, hosszabb futamidejű megtérüléssel kalkulálva.
29
7.7 Finanszírozás célja Kezességgel biztosított összeg finanszírozási cél szerinti alakulása, millió HUF-ban (folyófinanszírozás nélkül)
293
677
1 226
1 500
1 481
1 440
1 800
3 000
1 977
3 031
4 500
4 425
4 176
6 000
4 526
5 810
7 500
0 Bankgarancia, Egyéb beruházás faktoring
Ingatlan beruházás 2009
Gép, berendezés
Technológia
Termőföld
2010
Az Alapítvány kezességvállalásával érintett szerződések hitelcélja szerinti vizsgálata alapján a
forgóeszköz
finanszírozáshoz
igényelt
folyószámla,
forgóeszköz
és
rulírozó
hitelkonstrukciók képviselik az állomány meghatározó részét, számszakilag 2 013 db, együttes összegük 38,4 milliárd forint (a kiugró érték következtében a fenti adatsor nem tartalmazza), ezen kérelmek száma 12%-kal, míg összege 7%-kal csökkent. Érdemi növekedést az ingatlan beruházásokhoz kapcsolódó kezességvállalások mutatnak, az előző alfejezetben említettek szerint, mely szerződések száma 18%-kal, összege ugyanakkor 28%-kal nőtt. A gyakoribb ingatlanfinanszírozási célok közé tartozik az üzemingatlanok, üzemcsarnok vásárlások, új ipari épületek létrehozása illetve a már meglévő ingatlanok fejlesztése. A gép, berendezés és jármű beruházások tekintetében tapasztaltunk erőteljes csökkenést, amelynek magyarázata összefügg a forgóeszköz finanszírozó konstrukciók keresettségével valamint 2010-ben gyakorlatilag ezek finanszírozására célzott hitel- vagy támogatási program nem indult.
30
7.8 Ágazati jellemzés Kezességek ágazati megoszlása
Megnevezés
száma
Mezőgazdaság,
1 468
Kezességek
Kezességgel biztosított összeg
változás 2010/200 megoszlás 9 63% 75%
millió
20 495
38%
változás 2010/200 9 83%
HUF
megoszlás
erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar
219
9%
107%
12 404
23%
106%
93
4%
143%
1 742
5%
135%
237
10%
94%
11 555
22%
84%
Szállítmányozás
49
2%
111%
1 432
3%
103%
Egyéb ágazatok
274
12%
203%
4 756
9%
137%
2 340
100%
88%
53 384
100%
93%
Építőipar Kereskedelem
Összesen
A kérelmek 63%-a a mezőgazdaságból érkezik, az új kezességgel biztosított állomány 38%át
képezve.
Meghatározó
ágazat
továbbá
a
főként
mezőgazdasági
termékeket
alapanyagként felhasználó feldolgozóipar és a kereskedelem. A mezőgazdasági ágazaton belül a növénytermesztési célú konstrukciókhoz igényelt kezességek a számottevőek, a kérelmek 71%, a kezességgel biztosított összeg 58%-ban. A mezőgazdasági és a közvetlen mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz, valamint ezen termékkör kereskedelméhez kapcsolódó hitelek kezességi igényei mérséklődtek, ezen bővebb agrárkategória szerint értelmezve érkezett a kérelmek 68%-a, amely a kezességgel biztosított összegnek az 56%-át képezi (a két mutató értéke a megelőző évben 80% és 63%). A portfolión belül érezhető és lassú emelkedést eredményezett a már néhány éve „parkoló pályán veszteglő” építőipar, valamint az egyéb ágazatok (pl. műszaki tevékenység, ingatlanügyletek) teljesítménye, nem közvetlenül a finanszírozási igények emelkedésével összefüggésben, hanem a meglévő banki kockázatok intézményi kezesség általi csökkentésével,
mert
az
ágazat
finanszírozását
e
körben
csak
az
Alapítvány
közreműködésével tudták fenntartani.
31
7.9 Földrajzi megoszlás A kezességgel biztosított állománynak az adósok székhelye szerint megyénkénti eloszlását tekintve vegyes kép rajzolódik ki. Részben tartják elsőbbségüket a tradicionálisan agrármúlttal
rendelkező
tájegységek,
másrészről
a
vidékfejlesztési
tevékenység
előretörésével néhány olyan megye került az élbolyba, amelyek korábban alacsony igénylési intenzitást mutattak. Két helyről, Bács-Kiskun megyéből és Budapestről érkezett 5 milliárd Ft feletti kezességi igény. A főváros esetében a Mikro Expressz hitelkonstrukció valamint az Új Magyarországi Kisvállalkozói Hitelprogram felfutása vezetett kiemelkedő eredményekre. A hatályos Üzletszabályzat rendelkezései szerint minden olyan tevékenység a vidékfejlesztés fogalma alá sorolható, amely szállítók, vevők, munkavállalók, tulajdonosok révén vagy egyéb módon vidéki térséghez kapcsolódnak. Budapesten a jellemző tényezők a vevő-szállítói kapcsolatok és az agglomerációból ingázó munkavállalók. . Öt megyéből – Hajdú-Bihar, Baranya, Békés, Pest és Tolna - érkeztettünk három milliárd Ftot meghaladó állományt. A legkevesebb kérelem a tavalyihoz hasonlóan a gazdaságilag kevésbé fejlett Heves-Nógrádi régióból származik. Kezességgel biztosított összegek megyénkénti megoszlása, millió HUF-ban
Borsod-Abaúj-Zemplén 2 938 Szabolcs-SzatmárBereg 1 725
Nógrád 511 KomáromGyör-MosonEsztergom Sopron 2 264 1 197
5 542
Veszprém 1 161
Heves
826 Hajdú-Bihar
Pest 3 241
Vas 963
Budapest
Fejér
Jász-NagykunSzolnok 2 909
1 756 Békés
Bács-Kiskun
Zala
Tolna
2 404
Somogy
3 975
3 201
2 660
3 663
5 725 Csongrád 2 979
Baranya 3 743
32
Az agrártámogatási kezességtípusok kérelmeinek száma és állománya közötti összefüggés fordított kapcsolatot jelez az egyes szerződésfajták számossága és együttes összege között. 2010-ben az új szerződések átlagos kezességgel biztosított összege 22,8 millió Ft, amely támogatási kategóriák szerint az agrártámogatási kategóriák körében 11,7 millió Ft, míg a többi ügylet átlagában 38,5 millió Ft. Ez az indok magyarázza, hogy a nagyobb gyakorisággal előforduló agrárkezességi szerződés ellenére a nem agrárkategóriába sorolt kezességek miért eredményeznek együttesen magasabb kezességgel biztosított összeget. Támogatási kategória szerinti megoszlása, megyénként, az agrárkezességek számával együtt 100%
90%
90%
80%
80%
70%
70%
60%
60%
50%
50% 40%
40%
30%
30% 20%
20%
10%
10%
0%
0%
Agrár támogatásnak minősülő kezességek
Nem agrártámogatásnak minősülő kezességek
Agrárkezességek száma
33
7.10 Pénzügyi intézményi fedezettség A kezességgel biztosított szerződések alapítványi fedezetértékelési szabályzat alapján kalkulált átlagos fedezettsége 70,7%-ról 63,3%-ra csökkent. Fedezettség változása 2009-hez képest Kezességgel biztosított összeghatár
2009
2010
20 millió Ft-ig
50,5%
47,8%
20 millió Ft-tól
76,6%
68,0%
Összegzés
70,7%
63,3%
A vállalkozások számára kedvező változás háttereként érdemes megemlíteni, hogy az Alapítvány fedezeti elvárásai 2010-től változtak. A korábbi szabályok azt rögzítették, hogy az 50 millió forintot meghaladó, kezességgel biztosított ügyletek alapítványi fedezeti értéke és az egyéb fedezetek fedezeti értéke együttesen legalább a kezességgel biztosított tőke összegét elérje; 2010 januárjától a 20 millió Ft alatti szerződések esetén elegendő PTK XXIII. fejezete szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség, az összeghatár feletti ügyleteknél az alapítványi fedezeti értéknek el kell érnie a kezességgel biztosított összeg 30%-át. A fedezettség alakulása egyenes arányban áll az Alapítvány fedezeti szabályainak változásával, melyből azt a következtetést vonjuk le, hogy az Alapítvány valóban az elsősorban alacsonyabb fedezettséggel rendelkező vállalkozások hitelhez nyújtását segíti elő.
7.11 Egyéb szempontok szerinti megoszlás A kezességvállalások elemezhetőek továbbá többek közt a kezességet igénylő vállalkozások képviselőjének, azaz a vállalkozók életkora szerint valamint érdekes összehasonlítást mutat a nemek szerinti megoszlás is. Életkort tekintve a középkorú korosztály aktivitása évek óta dominál, a 30-59 éves korosztályból érkezik a kezességvállalások 83%-a.
34
Kezességi kérelmek vállalkozás képviselőjének életkora szerinti megoszlása Kezességgel biztosított összeg Életkor
Kezességek száma
(millió HUF)
20-29
106
1 352
30-59
1940
44 692
60-69
243
7 009
51
331
2340
53 384
70Összegzés
A legidősebb igénylő 87 éves, míg a legfiatalabb vállalkozó 20 éves volt. A kezességet igénylő vállalkozó illetve a vállalkozás képviselőjének neme szerint az elbírált és elfogadott kezességek 82%-t férfiak vették igénybe. A historikus adatokból egyértelmű trendet nem tudunk meghatározni, de a férfi vállalkozói réteg elsőbbsége,
80-85%-os
aránya állandósult.
8. Elutasított kezességi kérelmek A 2010-ben beérkezett kezességi kérelmekből 97 db, 5,6 milliárd Ft értékű szerződés kezességi igényét utasította el az Alapítvány. A kezességi kérelmek befogadására és bírálatára vonatkozó szempontrendszert a mindenkori Üzletszabályzat tartalmazza részletesen. 2010-ben a leggyakoribb elutasítási indokok a bírálat során megállapított túlzott mértékű kockázat, az előírt fedezeti elvárásoktól való elmaradás, a kezességet igénylő vállalkozás gazdálkodási adatai alapján rossz adósminősítési kategória, továbbá jogi kizáró okok (pl. adóhatóság végrehajtási eljárása) fennállása.
35
Elutasított kezességi kérelmek alakulása Elutasított kérelmek
2009
2010
Száma -
db
aránya az elfogadott kérelmekből (%) Összege -
-
milliárd HUF
-
aránya az elfogadott kérelmekből (%)
77
97
2,9%
4,1%
4,2
5,6
7,3%
10,5%
9. Kezességek lezárásának módjai Az Alapítvány működése során 2010. év végig 30.741 db kezességi levelet adott ki, mellyel 550 milliárd forint új forrás igénybevételét segítette. Az alapítványi kötelezettség vállalás átlagos mértéke 58,2 % volt, a vállalt kötelezettségek összege pedig 320 milliárd forint. Az Alapítvány portfóliójában 2010. december 31-i záró időpontban nyilvántartott kezesi szerződések száma 5.365 db, melyek együttesen 60,96 Mrd Ft kötelezettség állományt tettek ki. Az Alapítvány megalakulásától, 1991-től kezdődően az elmúlt év végéig 24 870 ügy került lezárásra, melyekkel az Alapítvány 402 milliárd Ft hitel folyósítását segítette elő.
36
ebből 2010-ben
1991-2010
Megnevezés Határidőben visszafizetett Határidő előtt megfizetve Visszavonva Megszüntetve Nem lépett hatályba Végrehajtás után lezárva Megtérülés nélkül lezárva Beváltás elutasítva Összesen
Kezességgel
Kezességgel
biztosított
biztosított
Kezességek
összeg (millió
Kezességek
összeg (millió
száma
HUF)
száma
HUF)
17 556
256 909
1195
23 911
5 372 283 416 91
96 525 6 609 11 520 5 081
465 6 71 41
10 295 152 1 431 3 091
914
18 351
27
1 348
36 202 24 870
551 6 672 402 218
3 61 1 869
18 2 332 42 578
A hitelintézetek aktív ügyfél és követeléskezelő tevékenységét valamint a finanszírozást igénylő vállalkozások jó fizetési fegyelmét jelzi, hogy a lezárások 89%-a véglejáratkor vagy a határidőt megelőző előtörlesztés eredményeként megtörtént.
10. A beváltott kezességek Az Alapítvány 2010-ben 117 beváltás során 2,3 Mrd Ft kezességet fizetett ki. Az Alapítvány – tekintettel a bázisévet megelőző év végén kibontakozott pénzügyi válságra - terveiben a korábbi évinél számottevően magasabb beváltással számolt. A válság miatt várt kedvezőtlen hatások bekövetkeztek, de a beváltások a tervezett 2,9 Mrd Ft-ot nem haladták meg. A beváltások és a beváltási arány alakulása (MFt-ban)
Kezességek száma (előző év végén) Kezességek összege (előző év végén) Beváltott kezességek száma, db Beváltott (megfizetett) kezesség Beváltási arány % (darabszám alapján) Beváltási arány % (összeg alapján) Átlagos beváltás összege
2009 5 869 56 585 106 1 697 1,81% 3,00% 16
2010 4 723 58 644 117 2 272 2,48% 3,87% 19
Vált. %-ban 80,5% 103,6% 110,4% 133,9% 137,2% 129,2% 121,3%
37
A beváltási arányt az előző év végén fennálló kötelezettség állományhoz viszonyítva határozzuk meg. A beváltási arány mind az ügyszám, mind az összeg alapján emelkedett. Ahogy a kezességvállalás területén az Alapítvány egyre nagyobb összegű hitelekért vállalt kötelezettséget, úgy a beváltásnál is emelkedett a nagyobb ügyek száma. A beváltások 42%-a 100 Mft feletti hitelek bukásához kapcsolódott. A
beváltások
ágazati
megoszlása
mutatja,
hogy
a
válság
elsősorban
nem
a
mezőgazdaságot sújtotta: a beváltások több mint 60%-a a nem-agrár szektorban volt. A beváltások vállalkozási forma szerinti megoszlása jelentős eltérést mutat az előző évhez képest, mely a Kft-k korábbihoz képest még nagyobb arányában mutatkozott meg. A kft-k aránya 71% (előző évben 58%), az egyéni vállalkozóké 12% (előző évben 11%). A beváltások havonkénti alakulása A beváltások havonkénti eloszlása mutatja, hogy év elején és év végén volt több a beváltás. Az év elején még az előző évből áthúzódó tételek okoztak beváltás emelkedést, míg év végén a nyári alacsonyabb aktivitás miatt felgyűlt ügyek okoztak nagyobb beváltási hullámot. Beváltások havonkénti alakulása ezer Ft-ban 400 000
360 475
356 369
350 000
318 970
300 000
250 000
223 600 201 098
200 000
164 606 150 000
168 180
127 851
119 939
122 162 90 584
100 000
50 000
17 645 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
38
A beváltások száma alapján a tárgyévi beváltások 70%-a az 5 év alatti futamidejű ügyletekből adódott, mely előző évhez képest némi csökkenést jelent. A nyújtás éve szerint a beváltások összege 77%-a a 2007-2008-ban nyújtott kezességekből történt, mely előző évhez képest kis mértékben emelkedett. Garantált hitelösszeg szerint a 30 millió Ft-ot meg nem haladó ügyek aránya 62% volt, előző évhez képest csökkent.
11. A követelésbehajtás tapasztalatai 2010 év végén összesen 351 darab ügyben, 5,8 Mrd Ft követelés behajtása volt folyamatban. A válság a követelésérvényesítés területén is éreztette hatását, mivel a biztosítékok jelentős értékcsökkenése és a kereslet hiánya volt jellemző. A követelésvásárló cégek részéről drasztikus kereslet visszaesés volt tapasztalható, oly mértékben, hogy a követelések rajtuk keresztül való értékesítése szinte megszűnt 2010-ben. A válság miatt az Alapítvány a megtérülések terén alacsony összeget tervezett. A követelések behajtása során ennek ellenére terven felül, összesen 404 MFt megtérülés történt. Ebből 270 MFt normál megtérülés, míg 134 MFt követelésértékesítésből folyt be. A terven felüli megtérülést alapvetően két tényező okozta, egyfelől egy nem tervezett nagy összegű követelésértékesítésből 87,5 Mft folyt be, egy tárgyévben beváltott ügyben pedig 43 Mft megtérülés történt. A megtérülések alakulása (MFt) 2009 1 Beváltott (megfizetett) kezesség 2 Megtérülések összege
2010 1 697 359
2 272 404
Vált. %-ban 134% 113%
12. A lezárt behajtási eljárások Tárgyévben 34 beváltás került lezárásra. A korábbi évekhez képest ez igen jelentősen elmarad, ami szintén a válság fentiekben elmondott hatásainak tudható be. Általános tapasztalat a behajtási eljárások elhúzódása.
39
A lezárt behajtások megtérülésének alakulása (MFt-ban) Megnevezés Lezárt kezesség száma Lezárt kezesség beváltáskor megfizetett összege Befolyt megtérülés Nettó állami viszontgarancia Alapítványi megtérülés Megtérülési arány % Nettó állami viszontgarancia arány % Alapítványi megtérülés %
2010 34 469 229 168 398 48,8% 35,8% 84,9%
A lezárt ügyek megtérülési aránya az eddigieknél némileg kedvezőbb volt. Nőtt a megtérülések aránya, ezzel együtt a költségvetésnek is magasabb hányad került visszafizetésre. A 60%-on értékesített nagy összegű követelés jelentősen javította a lezárt ügyek megtérülési arányát.
40
Monitoring tevékenység Az Alapítvány 2010-től negyedévente részletes monitoring jelentést készít a kezességgel biztosított szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséről. A 30 napon túl fizetési késedelemben lévő jelentős összegű kezességgel biztosított vállalkozásokat pedig egyedileg is értékeli a pénzügyi intézmények által kitöltött szöveges jelentések alapján. Jelentős összegű kezességnek minősül a 100 millió forint fennálló alapítványi kezességet elérő összeg. Ezen túl a monitoring jelentés részét képezi a kvóta negyedév végi kihasználtságának bemutatása, illetve a negyedév során küldött monitoring típusú rendszer üzenetek összefoglalása. Az Alapítvány a monitoring tevékenységről készített jelentésben összefoglaló értékelést készít, amelyben a hitelintézeti információk és a saját adatbázisa alapján áttekinti a fizetési késedelmek alakulását. A jelentősebb összegű, vagy rendszeres fizetési késedelemben lévő vállalkozások pénzügyi, piaci helyzetéről, a tervezett intézkedésekről kiegészítő tájékoztatást kér a finanszírozó pénzügyi intézménytől. Ezekből megállapítható főbb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze: Az aktív portfolió egészét vizsgálva 2010-ben a kezességgel biztosított ügyletekhez kapcsolódó hátralék összege növekvő tendenciát mutatott. A legnagyobb hátralék a III. negyedév végén volt 6,6 milliárd forint összegben. Az év végén a hátralék összege 5,8 milliárd volt. A hátralékok összegének növekedésében jelentős szerepet játszott több olyan nagy összegű ügy is, melyek végül beváltásra kerültek.. Év végén a teljes portfoliót alkotó 5365 db aktív ügyletből 600 db ügyletnél volt tőke vagy kamat elmaradás. A kezességgel biztosított ügyletekhez kapcsolódó hátralékok ágazati megoszlása a következő: a közvetlen agrárágazatban a hátralék összege 0,9 milliárd forint, míg a többi 4,9 milliárd forint a vidékfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó ágazatokban keletkezett. Az alábbi grafikon 2008. év elejétől kezdődően mutatja a hátralékok összegének negyedévenkénti alakulását:
41
7
6,6 5,8
6
Adatok milliárd Ft-ban
5,1
5,1
4,9
5
4,9
4,4 4,1 4
3,2
3,3
III.
IV.
3
2,4 2
1,6
1
0
I.
II.
I.
2008
II.
III. 2009
IV.
I.
II.
III.
IV.
2010
Hátralék összege
Kvóta Az Alapítvány 2010. évi kvóta kerete az állami viszont-garanciával biztosított portfóliójában 100 milliárd forint összegű volt, további 10 milliárd forint keret pedig a saját kockázatra történő vállalt kezességvállalási lehetőség volt. A kvóta az Alapítvány egy naptári évre meghatározott pénzügyi intézmények kezességgel biztosítható új - kezesség módosítások nélküli - szerződéseinek együttes összege. 2010. évben a kezességgel biztosított összeg 53,4 milliárd forint volt, ebből a viszontgarancia nélküli kezességgel biztosított szerződések összege 405 millió forint. Az Alapítvánnyal együttműködő pénzügyi intézmények a maximális keretlehetőségen belül a kvóta 20%-áig szabadon, minden megkötöttség nélkül kérhetnek kezességet. Ezt meghaladó mértékű kvóta igénybevétel abban az esetben lehetséges, ha az Alapítvány által a pénzügyi intézményre nézve számított un. kockázati mutató értéke az összes pénzügyi intézmény mutatóinak figyelembe vételével legalább átlagos szintű. Az év során azonban a teljes kvótából az egyes pénzügyi intézmények igénybevétele nem érte el ezt a mértéket. Az Alapítvány az előző öt év adataiból számított kockázati mutatók alapján megállapított minősítésről (átlag feletti, átlagos, átlag alatti) évente, január 31-ig tájékoztatja a pénzügyi intézményeket. A kezességet igénylő pénzügyi intézmények 2006-2010 évi adatok alapján
42
történt minősítésének megoszlása a következő volt: az átlag feletti kategóriába 13, az átlagos kategóriába 74, az átlag alattiba pedig 39 pénzügyi intézmény került besorolásra.
Az Alapítvány előtt álló feladatok 2011-ben Az Alapítvány 2011-től hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozás szerint működik. Ez hosszú távon meghatározza tevékenysége kereteit, mert követnie és alkalmaznia kell az összetett szakmai előírásokat, különös figyelemmel a szigorú határidejű felügyeleti jelentéstételi kötelezettségekre. A Kormány részéről lefolytatott és a korábban említett alapítványi felülvizsgálat miatt az Alapítvány testületeinek (Kuratórium és Ellenőrző Testület) tisztújítása 2011-ben lesz. A Kuratórium az Alapítvány számára 2011-re a pénzügyi intézmények kezességgel biztosítható szerződéseinek együttes összegét, az un. kvótát 95 Mrd Ft értékben hagyta jóvá. Ebből 90 Mrd Ft szerződésállományhoz állami viszont-garanciával és 5 Mrd Ft összeghez a saját kockázatra vállalható készfizető kezesség. Figyelemmel azonban a makrogazdasági környezetre, melynek jelei lassan válnak érzékelhetővé, a pénzügyi tervben 60 Mrd Ft-os kezességgel biztosítható összeg szerepel. Ez a bázis évhez képest 12,4%-os növekedést jelent. A tervezett növekedésnél figyelemmel voltunk arra, hogy a pénzügyi intézmények finanszírozási lehetőségei kis mértékben javulnak, a vállalkozások külső források
iránti
kereslete
fokozódik
a
gazdaság
fokozatos
élénkülése
és
állami
beruházásösztönző programok hatására. Várakozásaink szerint a klasszikus banki finanszírozás kiegészítőjeként megélénkülhet a faktoring piac, a beruházásoknál ismét felmerül igényként a bankgaranciához kapcsolódó kezességvállalás a különböző fizetési, (jól) teljesítési, szavatossági, stb. kötelezettségekhez. Az Alapítvány várakozással tekint a KKV finanszírozással kapcsolatos új kormányzati elképzelések
alakulására:
minden
új,
agráriumot
és
vidékfejlesztést
szolgáló
hitelkonstrukcióhoz csatlakozni kívánunk. 2010 végén elindult az elemi károkkal sújtott vállalkozások számára kialakított új MFB forgóeszköz hitelkonstrukció, az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitel, amelyhez kizárólag az Alapítvány kezességnyújtása kapcsolódik. A korábbi években többször is felmerült államilag támogatott agrár mikro hitel konstrukció forráshiány miatt egyelőre nem született meg. Amennyiben az állami szervek részéről újra napirendre 43
kerül a felvetés, továbbra is részt kívánunk venni a konstrukcióban, a kisméretű agrárvállalkozások támogatása érdekében. A Kormány második akciótervében szerepel a Széchenyi Kártya agráriumra történő kiterjesztése. Az Alapítvány készen áll a finanszírozásba bekapcsolódni azzal együtt, hogy a kamat-, illetve garanciadíj-támogatást tartalmazó Agrár Széchenyi Kártya széleskörű igénybevételét korlátozhatják a szigorú agrártámogatási szabályok. Az Alapítvány kezességvállalásában az Üzletszabályzat szerinti általános feltételű kezességek és az egyedi megállapodásokon alapuló egyedi feltételű kezességek egyaránt fontos szerepet játszanak. Ezért az éves üzleti célkitűzés teljesítésében az Üzletszabályzat változásai, a díjstruktúra, az alapítványi ügyintézés rugalmassága és gyorsasága, a kiszámítható kezességvállalási és beváltási feltételek bírnak meghatározó jelentőséggel. A piaci környezethez történő alkalmazkodás, a támogatáspolitikai környezet változásaihoz kapcsolódó alapítványi fejlesztések és a partnerekkel kötött egyedi termék-megállapodások tovább segítik az üzletpolitikai célok elérését. Tekintettel az állami támogatásnak minősülő kezességek kiemelkedő arányára, az Alapítvány üzletpolitikáját meghatározóan befolyásolja az Európai Unió támogatáspolitikája, illetve annak változásai. Az Alapítvány elsősorban mezőgazdasági területen törekszik a kezességnyújtások volumenének bővítésére, de - az Alapítvány kockázatának jelentős növelése nélkül - a vidéki gazdasági térben tevékenykedő, mezőgazdasághoz nem közvetlenül kötődő vállalkozásokra is ki kell terjednie tevékenységének. Az a cél, hogy az alapítványi kezességet bármely, arra jogosult életképes agrár- és vidéki vállalkozás elérje és hozzájusson – a szükséges kezességi intézményi háttér mellett – a megfelelő banki forrásokhoz. Az általános vállalkozói körben, vagyis a vidékfejlesztés kapcsán a partnerkapcsolatok élénkítésére törekszünk, és 2011-ben valamennyi kiemelt banki partnerünkben még erőteljesebben tudatosítani kívánjuk, hogy az Alapítvány nem kizárólag az agrárium finanszírozása érdekében fejti ki tevékenységét. A kezességek volumenének még hatékonyabb növelése érdekében célszerűnek és indokoltnak tartjuk, hogy az Alapítvány meghatározott pénzügyi intézményi termékekhez, a Magyar Fejlesztési Bank által meghirdetett egyes refinanszírozási hitelprogramokhoz vagy más, jogszabály alapján vagy pályázathoz igénybe vehető hitelekhez ún. speciális feltételű kezességet nyújtson. Így bármely kedvezőbb, speciális feltételű kezesség elérhető lenne valamennyi partnerünk számára. A speciális feltételű kezességekre kialakítjuk az igénybevételi, bírálati és egyéb feltételeket. 44
A 2011-es év feladata – a banki partnerekkel együttműködve – elsősorban továbbra is olyan konstrukciók kialakítása, amelyek elősegítik az agrárium finanszírozását, de várhatóan megjelennek a szélesebb kkv-kör hitelhez jutását szolgáló megállapodások is, hiszen a vidékfejlesztés keretében egyes partnerek részéről már erre is mutatkozik igény. Tekintettel arra, hogy az állami támogatásként nyújtott kezességet mindig valamely, az uniós jogszabályoknak megfelelő támogatási jogcím alapján szükséges nyújtani, az Alapítvány a pénzügyi válságtól függetlenül is elkötelezett abban, hogy minél több támogatási jogcím alkalmazását tegye lehetővé.
Ennek érdekében a támogatási jogcímek bővítésének
szükségességét folyamatosan jelezzük a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (pl. elemi károkkal sújtott vállalkozások finanszírozása, valamint Széchenyi Kártya kibővítése kapcsán). Az alapítványi díjstruktúrát a piaci díjak tekintetében az EU által jóváhagyott módszertan meghatározza, az általános díjak vonatkozásában pedig a támogatástartalom számítás befolyásolja. A piaci díjakra vonatkozó módszertan egyszerűsítése indokolttá teszi az általános díjak struktúrájának és képzésének felülvizsgálatát is. A felülvizsgálat keretében áttekintésre kerül egyrészt a díjalap megváltoztatásának, azaz a kezességgel biztosított hitelösszeg helyett a kezesség összegére vetített kezességi díj bevezetésének lehetősége, másrészt az általános egyszeri és évenkénti díj képzésének algoritmus szerinti feltételei is. A költségvetési források kímélése érdekében ismét felmerült annak az igénye, hogy az Alapítvány kezességvállalását is biztosító állami viszontgarancia egy részét uniós forrásból kiváltsák. Erre a megoldást a JEREMIE-programon keresztül való viszontgarancia nyújtás jelentené. Fontos feladatunk az új viszont-garancia feltételek kidolgozása során az alapítványi érdekek minél hatékonyabb érvényesítése. A LEADER program átalakítása a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről folyamatban van, melynek célja, hogy az európai uniós támogatások valóban a helyi igényeknek megfelelő helyre kerüljenek. Ennek érdekében a pályázatok elsődleges bírálatát a Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) döntéshozatali fórumára kívánja bízni. A jövőben a helyi akciócsoportok egyesületi formában működnek majd, melyekhez szabadon, korlátozás nélkül lehet csatlakozni. Jelenleg a HACS-ok mintegy 20 százaléka nonprofit kft. vagy zrt., ezek a formák pedig nem biztosították a LEADER nyitottságát. Cél a bürokrácia csökkentése, a pályázati ügyintézés rugalmasabbá és gyorsabbá tétele. A források felhasználását szigorúbban kívánják ellenőrizni, ezért összességében az Alapítvány üzletpolitikai elképzelései a tervidőszakban sem tartalmaznak olyan változásokat, amely a viszontgarancia nélküli kezességvállalás növelését tűzné ki célul. 45
A 2011. évi kommunikáció egyik kulcseleme lesz az Alapítvány 20 éves évfordulója. Az évfordulóra készült logót az év során marketing anyagokon, arculathordozó eszközökön feltüntetjük az Alapítványi logóval együtt. Az Alapítvány új honlapja 2011 első felében indul. Struktúráját úgy alakítjuk ki, hogy a célcsoportok könnyebben megtalálják a számukra releváns
információkat.
Cél
a
közérthetőség
és
a
naprakészség
az
Alapítvány
tevékenységével és a kezességnyújtással kapcsolatban. Újításként felhasználóbarát és közönséget vonzó alkalmazások is megjelennek majd. Az Új Széchenyi Terv 2011-ben nyíló támogatási konstrukciói várhatóan lehetőséget teremtenek arra, hogy az AVHA Kft. közreműködésével folytatott direkt marketing tevékenységet felélénkítsük. Az elmúlt években folyamatosan épített ügyféladatbázis lehetőséget teremt a széles körű információátadásra. Az új alapítványi ügyfelekkel, szakmai érdekképviseletek tagjainak adataival lehetőségünk lesz az ügyféladatbázist tovább bővíteni 2011-ben is. Megújítani tervezzük 2011-ben is a hazai támogatási lehetőségeket, finanszírozási formákat, ezek jogi környezetét, az Alapítvány és az AVHA Kft. tevékenységét átfogóan bemutató CD információtárat. Ezen kívül továbbra is megjelentetjük a Garancia kiadványt és Hírlevelet, részt veszünk agrár-kiállításokon illetve megrendezzük a Sajtóklubot. Az informatika területén a fő feladat a Hpt. 13/C követelményeknek való folyamatos megfelelés, ezzel összefüggésben az ekvivalens pénzügyi vállalkozási formában történő működés megvalósításához és fenntartásához szükséges adminisztratív, logikai és fizikai biztonsági belső követelmények aktualizálása és teljes körűvé tétele, a meghatározott feladatok végrehajtása. Az informatikai beruházások egyébként az Alapítvány szűk körű üzleti tevékenységéhez képest nagy anyagi megterhelést jelentenek, ezzel együtt ekvivalens státuszunk miatt a jogszabályoknak való megfelelésre kiemelt figyelmet fordítunk. Összegzés Ha feladataink sorát nézzük, akkor egyértelműen látható, hogy a 2011. év sem lesz könnyebb az előzőnél. Ez eddig is így volt, hiszen évről-évre meg kellett haladni korábbi teljesítményünket, aminek köszönhetően az Alapítvány mind magasabb szintű szolgáltatást tud nyújtani – céljának megfelelően – a kis- és közepes vállalkozásoknak. Különösen fontos ez most, amikor a nemzetgazdasági politika e vállalkozói kör aktiválását, s a vidék fejlesztését kiemelt feladatként kezeli. Új pénzügyi termékek kidolgozásával, magasabb szintű szolgáltatásokkal és minden más módon segítenünk kell a meglévő és leendő 46
ügyfeleinket abban, hogy az újonnan megnyíló kedvező lehetőségekkel élni tudjanak, a változásokat hasznukra tudják fordítani. Az Alapítvány személyi állománya már dolgozik ezen, s reméljük, hogy egy év múlva ugyanúgy a sikerről számolhatunk be, mint most tettük a múlt év értékelésekor.
47
Agrár-
Vállalkozási
Hitelgarancia
Alapítvány
tevékenységét 2010-ben irányító kuratóriumi tagok névsora A Kuratórium elnöke:
A Kuratórium társelnöke:
Németh Zoltán (2010.09.23-áig) Vállalkozó Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zrt 7747 Belvárdgyula, Ady Endre u. 4.
dr. Szöllősi Endre Főosztályvezető, Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.
Pongrácz István (2010.09.24-étől) Egyéni Vállalkozó 7454 Somodor, Jókai u. 1-3. A Kuratórium tagjai: dr. Ulrich Anikó Ügyvezető Igazgató Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20.
dr. Kovács Béla Vállalkozó Kovács és Társai Birtok Kft. 7051 Kajdacs, Dózsa Gy. u. 521.
dr. Molnár János Vezető Főtanácsos Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4
Szabó János Agrárszakértő BUDAPEST BANK Nyrt. 1138 Budapest, Váci út 188.
Lovászi Gábor Termékfejlesztési Manager OTP Bank Nyrt. 1131 Budapest, Babér u. 9.
dr. Herczegh András (2010.09.24-től) fejlesztési és koordinációs igazgató ügyvezető igazgató-helyettes Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20. Állandó meghívottak:
Kanyokné dr. Strohmayer Mária Osztályvezető, az Ellenőrző Testület elnöke Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Hegyiné Fabríczius Éva Főosztályvezető Magyar Államkincstár TJKF 1054 Budapest, Szabadság tér 11.
48
Az
Agrár-
Vállalkozási Hitelgarancia
Alapítvány
Ellenőrző Testületének névsora
Az Ellenőrző Testület elnöke: Kanyokné dr. Strohmayer Mária Osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
Az Ellenőrző Testület tagjai:
dr. Vida Sándor
Matics Pál
Vállalkozó
Főosztályvezető
Solum Rt.
K&H Bank Zrt.
2900 Komárom, Városmajor u. 30.
1051 Budapest, Vigadó tér 1.
Nemes Róbert
Haskó Béla
Régió Igazgató
Ügyvezető igazgató
Erste Bank Hungary Zrt.
Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet
1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.
6230 Soltvadkert, Ifjúság u. 4.
49
