ÁGI FdLDIGÁZRÓL

FÖLDTANI KÖZLÖNY 1912

KÖTET.

XLII.

11-li FÜZET.

NOVEMBER-DECEMBER.

A MAGYAllOES/ÁGI FdLDIGÁZRÓL. Irta

NoTH Gyula gácsországi

geológus.'

Vájjon az erdélyi földigáz a kolajéval azouos eredetre vezetend -e vissza és miképpen lehetne a földigázt Magyarországon legelnyösebben értékesíteni? Ezekrl a kérdésekrl fogok a mélyen tisztelt Gyülekezetnek szólani. Minthogy azonban a magyar nyelvet nem bírom, kérem szíves elnézésüket,

hogy eladásomat német nyelven tarthassam meg.

Jóval a kissármási földigáz megfúrása eltt ismertük gázt

részint

országon

is.

természetes

A

kiáramlásokban,

természetes

részint

már sokan Höfer leobeni

gázkiömléseket

már

fúrásokban

a földi-

Magyar-

ismertették és tanár, továbbá

leírták, igy Zincken (Lipcsében), a magyar irodalomban Papp Káeoly geológus, Bauer Gyula és Pazáe

több ízben

Hugó selmeczbányai tanár, azért ezekre nem Mivel Magyarországon kívül sok helyütt találtak földigázt, a melyek kolajjal összeköttetésben állanak, ismételten felvetdött az a kérdés, hogy Magyarország lldigázai vájjon nem lehetnek-e a István mérnökök, Böckh

terjeszkedem

ki.

kolajjal (petróleummal) genetikus összefüggésben?

Mieltt erre a kérdésre válaszolnék, a mely kéj-dés a magyar korona országaira nézve nemzetgazdaságilag nagyfontosságú, engedjék meg, hogy Mrazec tanárnak, a kiváló bukaresti geológusnak, fleg az ujabl) fejtegetéseire utaljak,

amelyekben a szomszédos Kománía földtani

viszonyait a köolajelfordulásra való

tekintettel

az

erdélyiekkel

össze-

NoxH Piudolf dr., ki kevéssel ezeltt a bécsi Földtani Társulatban tartott eladásán errl a tárgyról szólt, kivonatosan eladja a következkben mindezeket, már amennyire azok a, végs következtehasonlítja. Fiam,

téseimhez szükségeseknek mutatkoznak.

A

hogy Erdélyben kolaj mélyfúrások útján várható volna-e, elttem egy társaság, amely zártkutatmányokat szerzett és fúrni akart. Kutatásaim közben Fels-Bajom (Bázna) fürdhelyre is eljutottam, ahol sidk óta gázok áramlanak ki

már 30

*

kérdést,

évvel ezeltt felvetette

Eladta

a Magyarhoni Földtani Társulat 1!>12 március 6-íki szakülésón. •'^^

Földlani Közlöny.

XI.II. köt

I9IS.

894

a

NOTH GYUI.A föld

Ezek

amelyek meggyújtva kékes világító lánggal égnek. metánból állanak, amelybez kénhidrogén vegyül.

belsejébl,

uralkodólag

A fürd

nagy medencéjét kiüríttettem, kitisztittattam és újl)ó] vízzel töltettem tele, amely a gázzal együtt a föld belsejébl nyomul el. Kolajnak a kgkisebb nyoma sem mutatkozott, még csak irrizálás sem látszott a víz felületén. De hogy ennek dacára is fúrást javasoltam, s ennek helyét a fürdöháztól délre jelöltem ki, ez azért történt, mert az a lehetség szerintem megvolt, hogy nagyobb mélységben

De ha kolajra nem

tárjanak.

is

bukkantak volna,

láthatólag a számos helyen szétoszolva a föld felületére

kat olyan tömegben lehetett volna a fúrási lyukban

ennek Medgyesre való vezetése fedezte

Más

volna.

gyantát

találtam

leltek,

ugyan bitumenes

agyagrétegekben, továbbá szénsavas

amelyek a kiáramló mocsár-

dékét,

ban

azt

szó.

Erdélyben a

a

bo

m

á s á

I

égethet

földi-

reziduumokat

vasoxid-oxidulliidrát és

bven

és

opalizáló

kénhidrogén-gázokkal

az üle-

kapcsolat-

hogy itten nehéz szénhidrátokról van gáz elfordulása mindenütt a sóelfordulásokkal áll

képzdése megmagyarázható

es

anyagoknak I

költségeit

hiedelmet kelthetik,

kapcsolatban

e

nyomuló gázo-

ahol azt hitték, hogy kolajat

helyeken,

fel-

elre-

koncentrálni, hogy

a fúrás

és értékesítése

kolajat

ezzel szemlieu

kus agj^agja,

ó

1)

a

1

1.

Ha

e

hanem

a

v e g ö

t

ö

v a

1

1

a szerves elzárás mellett történ

ó

meggondoljuk, hogy nemcsak a sóformáció plasztipannóniai pontusi emelet óriási agyagtömege is

s azonkívül hatalmas nyomást metángázok képzdésén kívül azoknak az óriási feszültsége is. Ismeretes, hogy a fizikai viszonyok fontos szerepet játszottak a szénhidrátok képzdésénél és bomlásánál, részben a hegynyomás következtében, részben a kapillaritás, filtrácio és emulzió következtében ellenben hogy a vegyi átalakulások a természetben

a szerves anj'agokat tökéletesen lezárták

is

megmagyarázható

fejtettek ki,

a

;

mködtek

milyen jnértékben talatok.

Csakis

azt

közre, erre nézve

még hiányzanak

hogy az egykori tengerek

sejthetjük,

sói,

a tapasz-

az óriási

ersen hatottak s még ma is hatnak. A kolaj képzdésének és felgyülemlésének feltétele az anyagon

mészk-

és gipszüledekek

kívül a felszívó likacsos vagy széttöredezett telejjek jelenléte, amilyeneket

Románia ma^otikumában,

tódó

rétegsorliaii

képzdtek

ki,

—

találunk. a*mi

telenül

kitnik.

nem

voltak

vezetségtl gondosan

A

jegyzem meg, hogy

ahol

a

az

olígocénbe

maeotiai

részletekbe tölib

réteget átfúrtak anélkül,

száz

való

kedvezk a

vezetett fúrási

bocsátkozás

méter metángázat

folyta-

rétegek

meg

alsó-pannoniai rétegeink felelvén

úgylátszik a kolaj képzdésére az állami fúrási

eocénjébl

Galícia

Erdélyben,

nekik,

nem

—

viszonyok, arai

naplóból kétség-

mellzésével csak azt tartalmazó

homokos

hogy folyékony kolajra vagy kolajmolekulák-

kal impregnált kzetre akadtak volna.

A MAGYARORSZÁGI PÖLDIGÁZRÓL.

895

Azt az egészeu miuimális koolajuyomot nem veszem számításba, amelyet a marosiigrai 2. számú fúrás 552 m mélységében leltek, mivel

bitumenek ilyen szórványos zárványai sok fúrásnál elfordulnak, hogy jelentékenyebb köolajösszegyülemlés is jelen volna; tehát ezek minden g^-akorlati jelentség nélkül valók. Jogosan következtet-

a

anélkül,

hetjük tehát azt, hogy ha az évezredeken át felszálló gázok kolajtelepekkel összeköttetésben állanának, úgy ha

ék ny k ö o laj a t ne m i s raktak le, kétségkívül, legalább az áttört fedrétegeket impregnálták volna. De miután a valóságban ez az eset nem forog fenn, úgy látszik, hogy Erdélyben a kolajnak és a metángáznak az egyidej elfordulása ki van zárva. A sok helyen észlelt «rdélj'i gáz szaga a kolajgáz szagától elüt inkább erjed anyagokra emlékeztet, míg a kolajgáz aromatikus szagú. Opalizálás, irrizálás, amely fölöttébb érzékenj^ reakció szokott lenni, alig észlelhet.

már

f

o ly

()

;

Maga

nagy gazdasági értéket képvisel, ha nagyobb nagyobb városok, fordul el, amilyenek kohómvek, gyárak. Mindezek azonban nincsenek a földigáz eddigi elfordulási helyein. Könny azt mondani, hogy ipart lehet teremteni a használati

a földigáz

helyek

is

közelében

:

gáznak nagy távolságra való elvezetésével. Szteeényi volt államtitkárnak Bécsben 1912 februárjában tartott eladása felvilágosít bennünket arról, hogy Magyarországon új ipartelepek létesítése milyen nagy áldozatokat követel. Nagy kohómvek létesítése nagy és gazdag vasérctelepeket

feltételez,

amilyeneket

Erdélyben

eddig

még nem

Hosszú csvezetékeknek a felhasználási helyig való kerül,

amelyet csak abban az esetben

mint a monopólium tulajdonosa

szabad

létesíteni,

jótáll azért, hogj' a gáz,

a feltódulás ereje és összetétel dolgában hosszú

De

sem

tártak

fel.

fektetése sok millióba

idn

ha az állam, a mennyiség,

át állandó

marad.

magyar kormány, valamint egy komolj- geológus sem állhat jót. St ellenkezleg, itt vannak a welsi, baumgarteni stb. gázelfordulások, amelyek csakhamar megszntek, vagy amelyeknek vegyi összetétele megváltozott; ezek int példákként állanak elttünk, hogy ezért

a

túlmerész spekulációktól óvakodjunk

s túlságosan vérmes reményeket ne tápláljunk. Ajánlatosnak látszik tehát, hogy a magas magj'ar kincstár a lehetség szerint a nagy felhasználási középpontok közvetlen közelében mélyítsen fúrásokat, ha az értékes földigázat nagj' felelsség nélkül

az állam nagy hasznára értékesíteni akarja.

gyrdése a legfiatalabb neogén ideig hogy a Magyar-Alföld bizonyos részeit érte a gázok összegylemlése ilyen disz-

Tudjuk, hogy a hegységek iartott. Feltételezhetjük tehát,

határozott irányú

gyrdés

:

59*

890

NOTH GYÜLA

lokációk, nevezetesen antiklinálisok közelében legintenzívebb volt, azt

az a nehézség

rokat

a

amint Böckh urak kitnen felismerték. De elttünk, hogy az Alföldön ezeket a rétegzava-

idben Lóczy

legújabb

a

itten

áll

felszínen

nem

és

tudjuk észrevenni, mert

fiatalabb üledékek eltakarják.

De viszont

kitn

a

rétegek

szerkezetét

eszközünk van a mag-

fúrásban arra, hogy a földalatti rétegszerkezetet kikutassuk.

A Ma gyár- Alföldön

eddigelé végrehajtott fúrások

óta Karczagon, Koczon, Vargalaposon,

Nádudvaron,

hegyesen, Temes-Eékáson, Püspökladányban

kiöml

A

Mez-

gáz igen figyelemre-

méltó útmutatást adnak arra nézve, hogy hol várhatunk lemléseket elérhet mélységben.

évtizedek

az

és

Nagyrábán,

gázösszegyü-

kecskeméti földrengés a figyelmünket

erre a környékre tereli. Halaváxs, Koch, Adda,

Peth, Szontágh,

Eoth

T.

Lajos, Schafaezik, Zsigmondy pontos feljegyzései ebben az irányban igen

jó elmunkálatok.

Ha

tekintetbe vesszük

még

azt

is,

hogy a Nagy-Alföldön a káliummint az erdélyi meden-

sók elfordulásának nagyobb a valószínsége,

—

—

amire már Papp Károly 1911-ben utalt cében, az igen tisztelt magyar geológusok közül néhányan talán csatlakoznak ahhoz a nézetemhez, hogy tanácsos lenne néhány mélyfúrást a Magyar-Alföldön

hogy tisztáu az Erdélyi-medencében nagyolihszámú fúrás mélyíttessék, amire viszont már Böckh Hugó dr. IIU I-ben ráutalt. végeztetni, a helyett,

Uraim A kissármási földigáz elzárása kétségkívül igen sikerült, érdeml alkotás. De utalnom kell arra a veszélj-re, amely !

elismerést

azáltal elállhat, óriási

sítettek

A

volna részére.

felé való

földalatti

koncentrálódása

nem

az elzárás többé talált

ha egy bizonyos országrészben a fúrások

a

által

tömegét feltárják anélkül, hogy elzleg elegend lefolyást

gázáramlásoknak

egy bizonyos tájék

a feszültség olyan hatalmas

által

lesz lehetséges,

sem veszünk. Ez voltaképpen

a nemzeti

hogy

lehet,

útjokban

vagy pedig a gázok az

csatornákon a fedrétegekbe áramolhatnak helyenkint,

általában észre

gáz. léte-

amit

kincs

egy-

elpocsé-

kolását jelentené.

Ha

csak

egyetlen

egy,

a

Tiszához

közelfekvö

mélyfúrás

a

kis-

—

eredményt mutatna, egy nyomós geológiai okot sem látok fennforogni arra nézve, hogy ezt ne reméljük, annak következményei Magyarországra nézve kiszámíthatatlan horderejek lennének. sármásihoz

csak közel

hasonló

—

Lelki szemeimmel Magyarország szép fvárosát nem sejtett virágzásnak látom indulni a jövben, anélkül, hogy céltudatos kormányának merész terveket kellene végrehajtani; mert hiszen földi kincseink

pihennek ugyan

a

mélységben, de hatalmas ervel

törekszenek

felfelé

í

ORANGE-Ul VER PETlíOL EÜM-TI^]LEPEI DELAERIKABAN. Irta

—

A

NoTH Gyula.'

(Í2-63. ábrával. -

-

Minthogy az augol haditeugerószet a hajóhad ftésére lehetleg petTÓleumot kíván használni, egymásután indulnak meg a föld legkülönbözbb részein petróleum-területekre való kutatások. Az általános érdekldés a délafrikai petróleum-elfordulások felé is odairányult.

Kiváló tudósok alakultak, tását

többé-kevesbbé

amelyek feladatukul

tzték maguk

elé.

a

elnyös véleményei alapján társaságok mélyfúrásokkal való

peh-óleumnak

A The Petroleum Engineering

felkuta-

et

Deve-

C" London cím angol társaság engem hívott Délafrikába, hogy a véleményekbe letett adatokat fölülvizsgáljam s az alábbiakban számolok az ott tett mega gyjtött közetek bemutatásával kapcsolatosan be figyeléseimrl, már amennyiben azok nyilvánosságra liozása a társaságom

lopment

—

—

nem ütközik. Egyesek ezen adatok közül a magyar közönség eltt sem lesznek egészen érdektelenek. A következ geológusok véleményeit kaptam kezeimhez Leonhakd V. Dalton tanár Londonban. 1909-ben végeredményben kimondja, hogy a karroo-

érdekeibe

:

kolaj mennyiségek keletkezésének a föltételeit szolgálRemélhetjük ennélfogva, hogy kolajat nyerünk. Eowaldson, New-Yorkban tapasztalatait így foglalja össze Tekintve azt az óriási nyereséget, amelyet ez országban megfelel mennyiség petróleum föltárása nyújtana, nézetem

rétegek tömege nagy tatta.

:

szerint indokolt vállalkozás az ismert

Dr. ZüBER tanár, Lembergben.

kedvez

jeleket a fúróval követni.

1909-ben igy

oXem csatlakozhatom

ír:

ahhoz az elmélethez, amely egy fekv rétegcsoportból intruzivus, hatoló kitörések útján

Argentinjában

végbemen

kiterjedt

lepárolási

kolajmezket

a

folyamatot

és

törik

keresztül."

Zubee

szelvényeibl

argentiniai olajtartó rétegek szerkezete egészen

Nyugati és

pedig

és andezitek zavarják

kiviláglik

eltér

repedésekbe föl.

rétegekbe

fels-triaszkori

különösen oda helyeztem, ahol a képzdménji; trachitok

meg

tételez

hogy az amely a karro-

azonban,

attól,

rétegekben uralkodik. Sawyer A. R. tanár az intruzivus közetekben elforduló

olajnyomokban

1

Eladta

Jjudape-íten.

találja a

a

bizonyságát annak, hogy a mélyebb rétegekben mély-

Magyarhoni Földtani Társulat 1912 március

6-iki

szakülésén,

:

NOTH GYULA

898

fúrásokkal elérhet nagy olajmennyiségeknek kell lenniök. Cook tanár, ban, a legsürgsebben ajánlja a

amelyeket netet

e célra a

mondok

legalkalmasabbaknak

Smit

dr,

és L. Joit-Cape To^vn

Az a számolok.

Woodworth

A,,

talál.

kijelöli

s

azokat

a

továbbá

Rogees A.

AV.

amelyrl most

be-

dr.

uraknak.

legdélkeletibb

részén,

a

déli

volt

s

szélesség

29°-án

A

megfigyeléseim

érvényben

nagyobb részére vonatkozóan,

sokkal

mert

a

s

hosszúság Greeuwichtl számított 26 és 27°-a között, Orange-Eiver Fixliurg környékén fekszik.

Délafrika

Londonpontokat.

Szíves felvilágosításaikért köszö-

London,

amelynek átkutatása feladatom

terület,

Afrika

mélyfúrásokat

keleti

államban,

maradnak azonban

a

földtani

viszonyok

ugyanazok maradnak, a lerakódások kevéssé hajolt helyzetben vannak nagy darabon észak és nyugat felé, egészen Basutoország liatáráig. Déli irányban.

A

Dolerittel kitöltött

Sawyer tanár litmutatása

nyomán

repedések.

iuditott kutatás.

Eepedések hálózata Lemoeuboom petróleum-vidékén, Délafrikában.

62. ábra.

Basutoország

felé a

felé ellenben a

3000

m

fölé

emelked Machacham hegység

több ezer Km--nyi, 500

formán. Ez DNy-tól ÉK-nek

m

magas

a határ, észak

afrikai fennsík terül el tábla-

húzódó hegyláncokból

és

egyes,

az

elmosatástól

megkímélt romszerü rögökbl áll. Itt van a Caledon forrásvidéke, kiszáradó mellékvizeivel, amelyek a rétegeket sok helyt jól föltárták. Az üledékes közetek rétegei csaknem vízszintes települések és az egész fennsík

magasabb

—

csak nagyon lankásan

része a délafrikai

dlnek

geológus-bizottság

jurába, legnagyobb részében azonban a fels

rétegek

s

következ

ezeket,

mint a karrorétegek

fels

megállapítása

ti'iaszl)a

tartozik,

Hatch

—

Az üledékek

kelet felé.

részét,

gyakran

szerint

az

mint leg-

alsd

neve stromberg-

és

Corstophine

alosztályoki-a tagolják

vulkáni kzetek carehomokkövek zanklodontákkal.

redbeds

moltens-köszéntartalmú rétegek

A vulkáni közetek

leginkább

trachitok

és

riolitok

nagykiterjedésíi repedések kitöltéseként pedig diorit és diabáz.

tufáikkal,

a

ORAXGE-KIVER PETRÓLEUM-TELEPEI DÉLAFRIKÁBAN.

A careliomokk

m

150

vastag ós közbetelepiUt palákkal elválasztott

két részre oszlik. Ezek közül az alsó naerátos.

A

899

durvaszem, st néhol egészen konglo-

carehoniokkö fels része finomszem, számos kisebb-nagyobb likacs

van benne, ezek körül többnyire vasoxidtól szinezett lerakódások keletkeztek. Ezen. valószínleg fúrókagylók által létrehozott s késöblii éllények számára is

ezt a

homokkövet aCare-

bár kérdéses, hogy helyesen-e

a németországi

tartózkodási helyül szolgált likacsokról nevezték

homokkneki), azonosítva

—

triász ismert üreges liomokkövével.

a

—

Az üregeeskókbe ma számos rovar rakja

homokos,

vékony,

két-két

petéit,

A homokk kötanyaga

el

tojásdad

viigy sárgás, barnás,

vagy ha mállottabb, szürke.

vagy zöldesbe hajlik

aszerint,

bennük.

találunk

héjjacskát

többnyire homokos, kevéssé meszes.

A

A homokk

külseje fehéres

vörösesbe

színe

amint vörös vagy zöld palára, márgára, vagy agyagra telepedik. A réteglapok gyakran barázdáltak, bordázottak. hengereltek és hosszúra nyúló repedésekkel meg-megszakítvák. A homokkötörnbök felülete karcolt és csiszolt

az egykori eljegesedésnek és északkelet felé

s

áraknak félreismerhetetlen nyomait

EEK

Éppúgy ezt

felé

irányul a

lankás

rótegzés

általános

azonban helyenként hatalmas, egész hegylejtökre

helyzetet megváltoztató csuszamlások zavarják

E

dések (dejkok) szakítják meg. (62. ábra.) állnak

diabázos vagy

és

A magma

bazaltos

iránj'ult

jég-

viseli.

s

ellaposodása

kiterjed

nagykiterjedés erupciós repe-

függlegesen

repedések többnyire

intruzivus

is.

normális

a

s

közetek

töltik

ki.

ábra.)

(G3.

helyenként a repedések szélein túlömlött, magas hegyhátakat, egyes

feltöréseket

keletkeztek

hozott s

—

létre,

amint

bazaltos

nagymennyiség

tömegek

tufalerakódásai

gyjtött közetek világosan mutatják

azt a

metamorfózís a szomszédos kzeteket

is

nagymértékben

—

a

piro-

átalakította.

A

carehomokkö üveges, rideggé vált, helyenként vörösen, ritkán sötéten mert kevés szerves maradványt tartalmaz. A tarka és vörös, homokos palák meg agyagok az érintkezési síkoktól egészen 3 4- m távolságig sötétebb szinekké váltak (k k a 63. ábrában), a réteglapokon a magmahö által egészen 6 N m-ig befolyásolvák, a repedéstl nagyobb távolságokban a jyi kutatások megállapították, hogy ott a kzetek már egészen változatlanok színezdött,

—

—

—

maradtak.

A

bitumentl származó sötét sávok és szerves anyagok bitumenné alakultak ugyan, anélkül azonban, hogy kolajnak eredeti fekvhelyén való képzdésérl, vagy annak nagyobb mértékben való feltörésérl beszélhetnénk. kontaktuskzeteken helyenként

foltok látszanak.

A

.\.

bennük

széntartalmú

megszilárdult szilikátok üregeiben

megfigyelhet olajmolekulák

fekv

foglalt

moleno-

és

nyainak desztillációs

és

bituminák

boccfeldrétegeiben

termékei,

és

nem

foglalt

amelyeket a

hkacsaibau

lév

és

valósággal

egyebek, mint a karro mélyebben

szénben

magma

gazdag szerves zárvá-

melege

párologtatott

el.

Különösen a mandulak üregei tartalmaznak helyenként ozokeritre emlékeztet olajreziduumokat, de valóságos folyós olajat is, amely sárgásbarna szín, igazi petróleumszagot áraszt és a víz felületén úszkál. Ugyanezt a jelenséget találjuk

Felsmagyarország triászában der

k.

k.

és

karbonmészkövében, amint azt a Mitteilungen

geologischen Eeichsanstalt 18S4. évi kötetében megírtam.

900

NOTH GYULA Dr. SzAJNOCHA kraküi

G e s ells c h a

f t

ban

egy nemrégiben a bécsi G e o 1 o g s c li e eladásában azt a nézetét fejezte ki, hogy az

tanár

tartott

i

északmagyarországi vulkáni kitörések észak a menilitpalák bitumentartalmát

felé nag^-

líetróleummá

távolságokra hatottak és

alakították,

magában Magyar-

országban, a kitörések közelében azonban e palákat az inti-uzivus kzetek olajtalanította. E felfogásnak egész határozottan ellentmondok.

hje

Amint Délafrikában, úgy Északmagyarországon Ungvár, Szobránc meg is azt látjuk, hogy a höbeli behatások az é r i n t k e-

Váralja mellett

Finomszemü Care

homokk

Vörös agyag hullámos réteglapu tarka agyag

homokk

homokk vörös agyag kövületekkel

Durvaszemü

homokk

és

kouglomerát

Gyrdött

vöröses

cemoiitmészkö

Dolerittel

A magma

kitöltött

höbeli be-

Kutató aknák a kontaktus-

repedés

hatásának

tól

határai 63. ábra. Sziklák

Lemoenlioom

és

•20

méternyire mellett, Fixbiu'gbau. Orange-Eiver

dél afrikai államban.

z é s t ö

1

csak pár méternyire terjedhettek.

trachit-, riolit-, andezit- és bazalt-kitörései

sorát találták

maguk eltt

oly

Felsömagyarország

a neogénbe esnek

s

hatalmas réteg-

idsebb közeteknek, amelyeknek egyes emeleteit

több száz méter vastag áthatlan agyagrétegek választják

ben repedések hosszabb ideig nyitva nem maradnak,

el.

Plasztikus rétegek-

hanem

a

hegynyomás

következtében elzárulnak, a földkéregben kering víz beiszapolja,

illetve oldott

állapothói

kiváló

mész-

és

északi lejtinek gázömlései

gipszlerakódásokkal

kén-, szénoxid-szénsav-, szénhidrát-kiáramlásokat és kémiai

folyamatok

eltömi

sem támogatják Szajnocha

következtében

elálló

h

sok

esetben

hozza

létre.

A

Kárpátok mert a jód-, a licgynyomás De ha föl is

azokat.

hipotézisét,

—

ORANGE-RIVEK PETRÓLEIIM-TELBPEI DKLAFIUKÁBAN. "tesszük

—

bár

földi giz a

cl

nem

fojíiuljuk

magma hje

fi)lytán

—

!'01

hogy a meiiilitpalában

azt,

képzödlictett. e szénhidrogének

petróleum

ahkor

is

és

csak

mélyebben fekv petróleumsziutek seramikép sem állhattak ily módon el. Hogy az óharmadkor legidsebb rétegeiben és a krétarétegekben is tekintélyes petróleummennyi-

legföllebb a közvetlen

fekvt

valami szivacsként,

telíthették

ségek vannak, azt Hzajnocha tanárnak

is

tudnia

kell.

Meg

azt

is,

hogy Galíciá-

mélyebbre hatoló mélyfúrásai közül egyikben sem bukkantak bazaltos eruptivus kzetre, amelynek pedig itt vagy amott föl kellett volna törnie, ha a magma egyáltalában oly mélységben állapodott volna meg. hogy

nak

1001)

m-nél

is

a desztillációs folyamatra befolyást gyakorolhatott volna. Saw'ver a. R. angol

Leraonienboom

geológus

•doleritvonulat számos pontján kutattatott

a

s

és

Nebo környékén egy igazolta azt, hogy

ez ásatásokkal

mellékkzet petróleumot csak nyomokban tartalmaz. Franzhoek környékén pocsolyák színén

nekem

liogy

azzal,

mondták. Mangán-

ered kénes

ottjárt

kutatók

ezeket

irizáló

mutattak

hártyácskákat

<(álh'tólag»

petróleumnyomoknak

és szénsavas vasoxiduloxidhidrát-lerakódások. trachittufából

kiválások

ezek,

amelyek tartalmaznak ugyan

nem nevezhetk petróleumnak. A fúrások homokkövön hatoltak át s

sok

bituminózus

500 m-ig le818, mélyesztett ez 740—750 lábnyi, 79S .1^65—900 lábn>-i mélységekben. 1027 lábnál, továbbá 1210 1231, 1435—1447, 1494- 1500 lábnyi mélységekben és 1603 lábnál petróleumnyomokat és petróleumgázokat szolgáltatott. A kis mennyiségben talált petróleum szaga az ichtioléra emlékeztet. A petróleumnyomokat megelzleg 756 770 és 1403 anyagot, de

Clocolan mellett

—

—

—

1424 lábnyi mélységekben a fúró több doleritrétegen hatolt rétegekben gyakoriak a halmaradványok, a bíbormárgákban

A

boccfeld-

pedig

tölibhelyt

át.

találtam csontmaradványokat.

Egyes

fúrásokban

mellett, hol a

ség

Nebo

Blomfontain,

környékén,

devonon keresztül az archaikumba

metángázt, kénhidi'ogéngázt,

meg

is

meg

Elisabethport

behatoltak, tetemes mennyi-

szénsavas ásván^T^izet találtak, de

pet-

róleumot nem. Vizsgálataim végs eredményeként kimondhatom, hogy a Fixburg környékének intruzivus- és kontaktus kzeteiben elforduló petróleum mélyebb rétegek szerves anyagának -desztillációs terméke és csak szporadikus.

Petróleumra

való

fúrásokat

nem

ajánlok

simelyeket vulkáni kitörések nagymértékben

sok

ezer kilométernyi területen

Délafrika

megzavartak,

és

azon ahol

csaknem vízszintesen fekszenek.

vidékein, a

rétegek

:

ÚJABB SLÉNYTANI ADALÉKOK HAZÁNK KÜLÖNFÉLE TÁJAFRÓL. írta

Téglás Gábob.

közben a palseontológiai leletekre

Eégiségtannlmányaim

figyelmemet. Minthogy az általam észlelt leletek többnyire a

szakemberek

helyeken,

kevésbé ismert és alig látogatott gyjteményekben riztet-

által

jegyzkönyveim

nek,

kiterjesztem

is

félrees

revideálása közben ismét

egy

féhg-meddig

ilyen

sorozatra bukkanva, újból kedveskedhetem e folyóirat

rejtett

szerkesztségének.

Ész-

gyjtemények sorrendjében a Földtani Közlöny 1911 XLI. kötete 650 652. lapon bemutatott els közleményem folytatásául imígyen csoportosítva adom leleteim anyagát a

—

:

I.

élére,

nyugalmazott tanfelügyel tordai múzeumában.

Téglás István

Torda

Téglás István az 1894. évben

kerülvén

hivataloskodása alatt a megye

mindennem

terjesztette figyelmét,

megye tanfelügyelösége

nevezetességére

épúgy

ki-

Kiskkllö megyékben. így gyjteménye érdemli meg a látogatást,

mint tévé az ideig Nagy-

nem

és

csupán régiségtára és ethnografiai aminthogy azt Izabella fhercegn is felkereste volt 1910 tavaszán, de palaeontológiai megfigyelni való is akad nála böviben. A lefolyt nyári látogatásunk folyamán a következket jegyeztük hamarosan össze ebbl a gazdag

magánmúzeumból 1.

Koppand, Torda mellett. A

folyamán egy

1911

fiatal

gipszbányában

pnmigemus

Elephas

robbantás

beágyazott

közben

vázmaradványát

zúzták szét. Az állkapcsok töredékei az agyaréval, számos bordával már csak Téglás István gondos keresése folytán kerültek ki a romhalmazból. 2. Tor d ahasadék. Cenus elaphus koponyarészlet aganccsal. Négy darab rózsatövei

megmaradt

részlet.

3.

Lunkaújfalu

(toroczkói

hegy lábától Cervus elaphus L. agancsrészletei.

4.

Zsidovin nev Lunkaújfalu

a

járás),

Ugyancsak

határából, az ú. n. bedellöi csontbarlangból, melyet Thoeoczkay Sándor

nev

lányáról 1882-beu Klára-barlangnak

BLM.

bordái és zápfoga.

5.

Fe

1

v

i

n

neveztem

volt

el,

d

é

helyrl. s e

(u.

o.),

6.

Tord

a

ör

m én y e

lábszártöredékek.

8.

Klára

spelaeus

c z (Tordaaranyos megye), Elephas priini-

(leaius combfej töredék és apróbb végtagi részletek a várostól

nev

LVsus

s

(felvinczi

Szo hódol

járás),

DNy-ra es Likat

zápfog.

7.

Maros-

(Alsófehér megye, verespataki

UJAliB

koponyája,

Topánfalva roollett, egy jól kifejlett Ursus speUieus B. számos végtagrészlet, bordatöredék. Ezeket Téglás István dr. Szi-

Zoltán

10.

Egy

öt ággal,

látható.

khalmi

Cervus

járás),

megye, khalmi és

három

alce» Ccrnif:

járás),

egy

ki

iskolalátogatás

primigfitius

isVep/ífís

megyei.

(Xagykükiillö

másikon kett

íjfrrus

elaplivs

llombos 1:2. Hévíz

agancsrészlet. cliiiilnift

agant-störedékei.

Nagyküküllö

(Nagyküküllö

Ha lm ágy

13.

alkalmával. végtagrészlo-

(Wolldorf),

11.

Elephas /iní/uV/emiis* zápfog.

megye,

tvel

ásatta

megye),

(Kiskükiillö

Segesvár

tek.

maga

eltt

ásatásai

Kükulló'vár

9.

903

Lueia-biirliiDg,

járás),

lády

SLÉNYTANI ADALÉKOK HAZÁNK KÜLÖNFÉLE TÁJAIRÓL.

vármegj-e,

(Xagyküküll

agancsa az Oltból. h;irom darab rózsa-

ággal.

n. BoEBÉLY Sámuel

ii

gyü

y u

j t

e

áll. tan. k é p z ö

g.

ménye

S

z é

le

e

1

y k

-

i

u

t

é z e

e r e s z

t

ú

t i

r

igazgató házi

o n.

BoEBÉLY Sámuel nyiig. áll. képz intézeti igazgató fiatal korának pár Tokma Károly jeles régészünk s akkor Belsöszolnok vármegye fispánja házánál neveli minségben tölthetvén, a kiváló gyjt hatása esztendejét néhai

maga is érdekldéssel karolt fel minden útjába es leletet. így Dácia néhány számottev katona-bélyege, lámpajegye mellett 1894 júliusi látogatásom idején pár slénytani leletrl is jegyzetet vehetek nála. 1. Szászörményes (KiskfiküU megye, erzsébetvárosi járás), Elephas primigenins L. zápfoga. 2. Hosszúpatak (ugyanazon járás), üatal mamutli alatt

borjú zápfoga.

járás),

Véczke

3.

(Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás), jól

4. Eted (Udvarhely vármegye, Bos primicicnins koponyája egyik szarvával, a FirtOK hegy

kifejlett

példány hatalmas zápfoga.

keresztúri alól

ered

patak árkából.

HL Aszódi Az

ág. e

v.

P

1906. év folyamán

szertárában

az

e

IV. 1.

f

i

-

g

i

mnáz

Petfi Sándor

Elephas jjrimigeiriun

diluviáhs csontjaiból kerülnek

Az

t

i

u

m gyjteményébl. gimnázium Ezek a Galga

iskoláját meglátogatva, a

több

zápfogát

láttam.

ki.

Jászberény városi múzeum.

Hliiiioccros Merkii koponyarészletei,

melyeket 187S-ban szállítottak be.

1901. szerzeményben két állkapocs, lábszár és zápfogak.

geiiius hét zápfog. 3. Jászapátiból

2.

Ele f has primi-

három combcsonttöredék. Ezek egyikét a

községházánál kifüggesztve, óriások csontjaként mutogatták. Agyarrészletek.

V. JliLCH Ármin

f

ü r é s zg y á ro

s

házi

gyjteménye. U

j

ko

m á r o m.

MiLCH Ármin frészgyáros Uj komaromban elismert régiséggyjt, kinél (üszny) kikerült tömérdek régiség mellett Bos priscKx koponya-

a Brigetióból

részietet jegyezhetek fel

1910 október

ti-án

Simonytornyáról (Tolna megye).

TÉGLÁS GÁBOR

904

Vere

VI.

s

e

gy

á z

li

(A

!i

s

1

ó fe

j

vármegye)

é r

b

a

1

á z s f

:i 1

v

i

járásában. Az

1890. évi március 24-én az alsófejérmegyei Szekas-völgyet (melyet a

középkor forgalma

enyed

— Szeben

Hontebüs Erdély térképérl

követelt

is

szempontjából

régiség

közt)

Egy

birtokosnál több sállat-csontot láttam.

más

több

töredékkel a Griim-kert Ijiifzko

láthatólag,

Nagy-

Dobolyi

József

vizsgálgatva,

Ceit'us vlap]ius kilencágú agancsa

nev

határrészén került elé a Szekas

partomlása nyomában.

Kquus

Több

ngyaninneu a nagyenyedi néhány lelkes és fleg az erdélyi anyagának összegyjtésében nagy érdemek-

zápfog

priniifienhiy

Bethlen-kollégium gyjteményébe,

került

szállította

harmadkori medence palísontologiai Herepet Károly tanárunk. Kelt Budapesten, 1912 március havában.

kel bjró

AMTOK

HAZAI ELTEKJEDÉSÉHEZ.

ÍO.\STOR FIBER íJ

A fíÓD

Közli Orosz Endre.

— A hód

A

X. táblával.

—

hajdanában nemcsak Magyarországon, hanem általában az egésaközé tartozott. is a legszélesebb körben elterjedt állatok

európai kontinensen

Azonban egyrészt

az

emberek

is s

—

a

a végenyészet

Ehóne

Élbe

és

—

el

jutottak.

larbár

Míg az Európa

északi

él néhány hódcsaládnak Magyarországban már teljesen ki is *

az

5ü-es

évek

végén

és

a

végképen. Egykori elterjedésüket és gyakoriságukat a

zárt fosszilis

csontmaradványok,

szati feljegyzések és a

a recens

vadász-

azonképen a hódak

mellékén

vannak számlálva, addig Hazánkból Sajó Iííkoly szerint

tntek

másrészt

miként a bölények,

szomorú sorsára folyók

kapzsisága,

lelketlen

szenvedélyeik kielégítése folytán

részében

napjai

meg

pusztultak.

60-as

években

föld

rétegeibe

példányok elejtésére vonatkozó vadá-

nagyszámmal elforduló helynevek mutatják

és

teszik

kétségtelenné.

Magyarországban

fosszil h

ó d

{pontusi emelet) óta

maradványok a

;

a

hód

Halaváts

m a r a d vá n y o k»-ról élt.

íi't

Pontusi korúak

levantei korból valók

:

:

fíYULÁnak

«A

tanulmánya-

magyarországi

szerint az

a köpeczi. az ajnácsköi

a novskvai és szegediek,

végi

alsó-phocóu és

besenyi

diluviálisak

gánóczi és a kolozsvári * hódieletek. '

Kihaló állatfajok. L.

A

Természet: I-sö évfoly. X. sz. 5-ik lapon. (XlV-ik köt.) pag. 88. LÖRENTHEV Imiíe A kolozsvári széiiteleji. l'öldtani Közlöny.

- Természetrajzi Füzetek. 1891. '•*

li.

évfolvaiii.

(Ír.

llá— IKi

:

].

1895.

:

ADATOK A HÓD

Az ú-iiUuvium

(CASTOIÍ

FIBER

L.)

semberek

idejebeli

:

905

HAZAI ELTfíRJEDÉSÉHEZ. a

voltak

kortársai

is

hogy azokat milyen szorgalmasan vadászgatták,

kitn

hódaknak

s

bizonyságul szolgálhat-

nak a nagyobb stelepek konyhahulladék maradványai, amelyek között gyakran jönnek el a hódnak csontváz-részei. Különösen a keményszerkezet, vaskos, alsó állkapcsok, a dús lemezredözet görbe zápfogak és a szabályos félkörben görbül, nagy, vörösbarna szín metszfogak azok a jellemz csontrészek, melyek els pillanatra magukra hivják a szemlél íigvelmét. E közleményein származó római

tulajdonképeni tárgyát ilyen prehisztorikus és két lelhelyrl

el

kori csontleletek képezik, amelyek ásatás által kerültek

Míg hazai stelepeink faunájának tanulmányozásával csak

a kultúrrétegekbl.

elvétve

találkozunk,

addig a nyugati államok nevezetesebb prehisztorikus telepeirl rendszeres tanul-

mányokban számolnak fordulásáról

nagyszámú e

s

így

és

helyen csupán csak a svájci skori tavi

hivatkoznom, melyet észleleteit

ezekben

egyes

az

el-

állatfajok

konyhahulladék

lakások

faunájára,

Eütimeyer tanár olyan beliatóan tanulmányozott és

dr.

oUntersuchung der Thierreste aus den Pfahlbauteu der Schweiz!) és in der Schweiza cím értekezésekben tette közzé.

Fauna der Pfahlbauten

(iDie

A

be a kutatók

pontosabban vagyunk tájékozva. Hogy a barlangi leletekrl írt értékes közleményeket különösebben ne említsem, legyen szabad

is

leíi't

faunában

a liód

mint gyakori

is,

állatfaj

mert a mosseedorti,

szerepel,

•wauwyh, robenhauseni, \\augeni és concisei skori tófalvak többszörös példányokban mutatta ki

di-.

A

Etimeyer.

leletei

között

skori

hazai

és

mind római

telepek konyhahulladék maradványai között eddig a

hódnak biztos elfordukövetkez lelhelyekrl regisztrálhatom 1. Szamosújvár. A római kasztellum pretóriumának 1907-ben végzett kiásatása közben római edénycserepek társaságában a liódnak egy metszfoga került felszínre, mely adat szerint a hód a római császárság idszakában a Kisszamos folyó völgyében is otthonos volt és mint vadász-zsákmány jutott be lását a

a kasztellum képületei közé. 2.

M ar

kencz e.

sle

A

(Torda -Aranyos megye).

Maroshld

közelében,

a folyó jobbparti omlásos falában prehisztorikus és római kultúrrétegek tárul-

nak

fel

1 1

dcm

következik,

koponyáit gyjtöttem.

hamvas rétegben állkapcsát,

réteg

1.

5.

'

szén a

benne három zápfoggal

—

/íos

a

taurus L.

aniiquus Méh.

Tord

Casíor fiber

8.

2.

s

Cricptus

6.

a d é

A

k.

jobbpartján, a hasadék Torda

Dr.

—

jobboldali

mint a hódnak

9.

MÉHRLY Lajos: A

Hclix

sziklaszoroson

felöli

földi

7.

iiiti'^eevx

keresztül

Sus scrofa L. Spalax graecus

L. 4.

ai-ics

fmmenlarius Páll.

Zgl.

kutyák

barlangja,

fajai.

a

Hcsdát pataka.

folyó

végének közelében, fent

fokszik a hasadék legnagyobb és legszebb

'

s

gyjtöttem Erjuus cabaUmt L. 3. Oris

alsó,

állkapcsot tartalmazó

állatfajokat

Unió batavus Lamck.

a h a

egy

L.

Az benne

(X. tábla 3. ábra).

tárgyai kétségtelen bronzkoriak

következ

Canis familiáris L. 3.

A

találtam 1908

mveldési

kortársait

Ezen televényréteg alatt kevéssé rozsdaszínü melyben a Spalax graecus antiqmis Méhely felszíntl 85 cm mélyen szénmorzsás, túlnyomóim

vastagságban.

homokiszapüledék

75

a

m

Budapest, 1909.

szirtek

hosszú,

paj,'.

175.

között

22

m.

OROSZ ENDRE

Ít06

legnagyobb szélesség és 9

években

és 98.

általam

— 2U

m

magas boltoxatú "Nagy barlangn. Az ásatások

eszközölt

alkalmával

barlang

a

1S97.

fenekének

kultúrrétegeiböl elkerült konyhalmlliidék csontmaradványok hódnak két metszfogát is találtam. i^X. tábla 2. ábra). 4. Törd a. A második adat, mely a hódnak az Aranyos folyó völgyében való elfordulását igazolja, az itten létezett római város Pota ssa korából datálódik. A városi nagy malom melletti malomárok balparti síkján római épületek romjait tiu-ták fel az ottan dolgozó földmunkások 1907-beu s a felszínre került tégla- és edénytöredékek, valamint nagyszámú emberi

prehisztorikus között a

i

:

csontvázrészek között egy baloldali, fels állkapcsi zápfogat találtam.

parti

Gyertyános. (Torda- Aranyos megye). E község és Nyírmezö között nev festi szírtszoros, melynek északi végén, a patak baloldalán a «Gévoj» nev szép, különálló sziklaszírt emelkedik. Az skor-

ban,

valamint a

5.

fekszik a «Kököz»

párkányain

s

késbbi

telepesektl

e

idkben emberi települések voltak a sziklatetök nagymennyiség hulladék maradt \-issza a szikla-

fokok lejtin. 1007 nyarán ásatást rendeztem boldogult Feniehel Sámuel

ásatott.

is

elkerült, a Caslor fiber L.

egy

benne lév négy záp fogával. csont (as humeri) is van az

(X.

Marosba ömlése

514

feletti

nagyenyedi

Bethlen -fiskolai

fedezett

Ennek

fel.

azon

roppant

alsó,

baloldali

tábla

1.

a

sok

ép

helyen,

csont

állkapcsát

ábra). Ezenkívül

ahol

között,

még

is

régebben

mi

itten

találtam

a

két ép felkar-

gyjtött leletek között.

itten

Magyar kapud.

6.

A

megye). Az egyesült Küküllnek a magas Magura-tetu néhai Herepey Károly

(Alsófehér

m

egy gazdag neolith kulturális stelepet nyarán végzett kutatása közben a hódnak is

tanár

a folyó év

egy fels, baloldali állkapcsából származó ép zápfogát sikerült találnom. 7. C s á k 1 y a. (Alsófehér megye). A községtl N W-re a a r j u c z a, T y i k u j á t a és a Z s i n t y i c á u v e nev tithoni mészkszirtek tövében gazdag stelepet tárt fel néhai Herepey Károly nagyenyedi tanár. Az innen kiásott prehisztorikus faunában Téglás Gábob a hódat is felemlíti.' Herepey tanárnak ezen hírneves stelcpén a folyó év nyarán eszközölt ásatás révén a hódnak két alsó, jobboldali állkapcsát, egy külön incisivus és egy külön moláris fogát gyjtöttem. 8. Tordos. (Hunyad megye). A Maros folyó balparti oldalában egy Km

M

hosszúságban feltárva lév európai

hód

ki

is

Dév«. A Várhegy

9.

—

rulatban a

kvel

hír stelep

konyliahulladék

faunájában

a

van mutatva.keleti oldalának

alján,

a

'2-ik

szerpentin-kanya-

hol Mallász -Iózsef dévai pénzügyi számtiszt úr ásatást rendezett

telített

humus törmelékei

—

közt neolith jelleg edénycserepek társaságá-

ban a hódnak egy fels, baloldali állkapocstöredékét találtam két zápfoggal a helyén. lU.

1

Nándor. (Hunyad

A

Peták-patak jobbparti oldalának leg-

Az Erdélyi Mecleuce östörténelméhez. Orvos-tenn.-tud.

1887. évfoly. 79 -

megye).

i'.itesitö.

Kolozsvár.

1.

TÉGLÁS Gábor:

A

tordosi stelep. Arch. Értesít. 1S82. évfoly. 2f»4

I.

-

ADATOK

HÓD (CASTOR FlUER

A

907

HAZAI ELTER-JEDÉSÉHEZ.

I..)

mely a pataktól magasságban fekszik. A barlangterem fülkéiben Téglás Gáboe és Torma Zsófia eredményes ásatást rendeztek s az itten elkerült nagymennyiség

Tiagyobl) s egyúttal legérclekesebb sziklaürege a Sái-kánybarlang.

50

m

állatc'sontok között a

sorral (négy) 11.

bogy

írja.

igazolják

vidék

balállkapocstöredékét

alsó.

zápfog-

teljes

Teutsch Gyula oA bárezasági skori telepekrl" cím értekezésében «a neolithikus korban mint azt srn elforduló hódcsoutok

—

:

—

ma termékeny bárezasági

a

fe

n

s

i

k

mocsaras

nagyobbrészt

volt.i)

Csóka

12.

zett neolithkori

ménye

Bisoit prisciís

Cervus elaplius L.

lupus L.

8.

melyben

15.

H. 5.

V.

L.

következ

C(t/(Ís vulpi's

9.

sp.).

18.

Siliiitis

16.

ghííiis

rorneus L. 24. Ilelix hartensis Mull. 27. U. p. L. var. dcrollnta 13.

L.

L.

Held.

28.

25.

Equus caballus L.

3.

Sus scrofa L.

ferus.

7.

h. 10. Ovis arie^ h. 11.

CnnHus

Canis

Capra

fnímciitariiis

vékony madár19. Ciprítivs carpio L. 20. Esox Paludina vivipani L. 23. Plaiiorhis Anodonta sp. 26. l'iiio pictorum L.

Ai-vicola sp.

lucius L. 21. Luciopei-ra sandra Cuv. 22.

léte-

faunagazdag gyjte-

állatfajok szerepelnek:

laurux

ííos

2.

Caslor fiber L. 13. Lcims limidns L. l^.

Spalax typhlus Páll.

csont (ludet.

a

Meí.

Cervits raproúluís L. 6.

Cuiiif! lainiliaris

hircus L. 12. Páll.

A «Kremenyák» nev dombon

(Torontál megye).

stelep ásatása közben a konyhaliulladék

került felszínre, 1.

4.

(kistor fihpr L.

találták.'

is

17.

Üreges,

Unió hatavus Lamk.

Törökbecse: Borjas-puszta. Az

itteni

tanyától

NXO-ra,

a

Tisza folyó skori, plateauszer, messziterjed partmagaslatán fekszik a oTégla-

házi táblán, melynek területén egy

—

—

neolitbkori leletekben gazdag stelep nyarán végzett kutatása alkalmával a hódnak három külön alsó állkapcsát gyjtöttem. Ezek egyike a felszíntl 160 cm mélyen,

Ennek

létezett.

pernyével

1903. év

telített

agyagos talajban kova-

és

obsidián

nucleus,

csont-ár,

vad-

disznó állkapocs és egy nagy halcsigolya társaságában feküdt, mint kétségtelen

semberi konyhahulladék.

Az

adatok 13 lelhelye közül 11 az erdélyi medence kett pedig Délmagyarországra tartozik. Ha a vizeket vesszük tekin-' tétbe, amelyeknek mellékén a lelhelyek feküsznek, úgy a Szamosvölgyébó'l egy leihely. az Aranyoséból kett, a Maros fövölgyéböl négy, mellékvölgyeibl, nevezetesen a bedelli patak, a csáklyai Gyógypatak és a Peták-patak völgyébl összesen három leihely, az Olt-völgybl egy és végül a Tisza folyó mentérl két leihely van kimutatva e közleményben, melyek így összeségkben elég meggyzen igazolják a hódnak történelemelltti-kori általános elterjedését. itten feljegyzett

területére,

:

* TÉGLÁS GÁBOR A Ruska-Pojáiia keleti lejtjén és az Erdélyi Érczbegység mészköövébeu folytatott barlangkutatásaim slénytani adalékai. Orvos-term.-tnd. :

déli

Értesít. Kolozsvár. 1897. évlbly. 26-ik lapjáu. -

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület negyedik vándorgylésének Emlékkönyve.

1908. pag. 86.

OROSZ ENDRE

908

Éppen ebbl

kifolyólag neiu lehet eléggé haugoztutni e helyen

konyhahulladék fauna szorgalmas

felásatásánál a

mert az sember

voltát,

az östelepek

is

szükséges

összegyjtésének

által évezredekkel ezeltt

elejtett

vad-

és

tenyésztett

gyjteményéhez másként sehogyan sem

házi állatok maradványainak hiteles

idk folyamában egymásra

lehet hozzájutni, mint csupán az stelepeknek az

rakódott kultúrrétegeiben. Kelt a kolozsvármegyei Apahidán,

I91"2.

év május hónap 3il-án.

A TEREGDVAI FÖT-DPÁTEKiForiDULÁS KIIASSO-SZÖKÉNY VÁKM EGY ÉBEN. Eoth

Irta Telf.udi

Lajos.

nyarán a krassó-szörényi középhegységben, Teregova és Mehadika korán elhunyt kartársunk, Adda KÁLUÁNtól keresztülvitt részletes geológai

189.5

táján,

felvétel

alkalmával a nevezett Teregovától Ny-ra,

pegmatit vagy

É

a

helységtl

földpátér»-nek

nem a

messze,

kibukkanó-

vonulatukban

való

felé

szegény

igen

amelyek az Izvoru Lazului-nev árok közepe tájától a Leo-árkon és a Teregova- és Cserbului-

konstatálta,

rétegfejeit

kezdve

biotitban

avastag,

patak legkeletiebb részén át a Temes-folyó és Teregova-patak közti vízválasztó8.51

m-es magassági pontjáig, tehát közel 3 km-nyi kiterjedésre nyomozhatok. Ez adatot azután átvettem és a «Krassova és Teregova környéken -cím

magyarázó szövegében közöltem, egyúttal a "gyakor-

részletes geológiai térkép

szempontból fontosabb kzetan^'agoko-ról szóló zárófejezetben e földpátelfordulásnak ipari szempontból való nagy fontosságára utalván rá. A Tere-

lati

govánál nak.

A

közt

csillámgneisz

a

fellép

vagy orthoklász,

tiszta kaliföldpát

pegmatit-telérek földpátja ugyanis igen amelyet kivált a kerámiai iparban használ-

vele társuló kvarc szintén tiszta fehér anyag, a csillám csak részenként,

alárendeltebben lép

fel.

Ez az elfordulás magára vonta

már Duna mentén fekv csak

(e tájt

melyek

— Cseh

tak

E

érnek

Cukor Ferenc,

kutatott

nem

Cukor F.

volt.

lejtn

Lajos bányatanácsos szerint

— két

tehát

hajtatott

szerinte

2- 3

budapesti

m

a tárók elrehajtásával

két

is

több

a

a

ügyvéd a Teregova melletti egymás fölött fekv tárót, teléren (földpátéren) liatol-

vastagok, de ennél

még

ügyvéd délre,

oly tiszta közeteljö vételekre-

a

telérek

el és

dr.

években a mondott hegységben tovább

Tiszovica táján liasonló, de

zárványok)

pegmatittelérekre

át.

elblii

az

figyelmét, aki

uagyolib

felszínen

vastagságot

is

látható efféle telér

volna átszelhet.

Petrik L. tanár, ságára földpát

aki a teregovai

kaliföldpátot

elemezte és használható-

úgy nyilatkozik, hogy e minségénél fogva a kereskedelemben megforduló legjobb föld-

gyakorlatilag

is

megvizsgálta,

véleményében

A TEREGOVAI Fru.ni'ÁTKI.FdltDULÁS KEASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYÉBEN.

90!K

pátfajtákkal

verseu yezliet és a világkereskedelem lieu az öt megillet helyet Szállítási nehézségek nincsenek, mert a község szélén magának. biztosíthatuá fekv bánya felöl jó lít vezet a vasúti állomásra, amely mellett a Temes-folyó tovasiet.

is

Az

IfllO.

év elején Cukok ügyvéd azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy

—

—

esetleg nagyobbmérvü ha lehetséges hogy ilj' vállalat létrejötte esetén kedvezményeken kívül bizonyos szubvenció

ebben az ügyben támogassam, hogy

vállalat jöhessen létre, egyúttal megjegyezvén,

az is

áUam részérl meg lett neki

lényeges szálUtási

A magam

igérve.

részérl e tekintetben adott Ígéretemnek

teend. Hambloch Ant.u, igazgatóhoz, a Kajna melletti Andernachon fordultam, akivel személyesen megismerkedni alkalmam volt és aki többek közt

eleget

a rajnai trasszról szóló több érdekes értekezést

is

tett közé.

Hambloch igazgató

az én tudakozásomra a legnagyobb szívességgel késznek nyilatkozott, ebben az

nagyon érdekld ügyben ténylegesen eljárni, amit teljesen be is váltott, amennyiben a kerámiai ipar legjelentékenyebb képviselivel Szászországban és

öt is

Tiiringiában lépett érintkezésbe.

A

Németországba küldött teregovai anyaggal

megejtett égetési és olvasztási kísérletek ott

minek

folytán ez

nálhatónak A

elsrend szakkörök

is

is

okiváló eredményt" szolgáltattak,

a teregovai földpátot

nagyon hasz-

jelentették ki.

hosszabb ideig tartó tárgyalások végeredménye azonban az

a németországi

ipari

illet

körök

a

maguk részérl nagyobb

akartak nyélbeütni, mert ez az «ugyan rendkívül

ritka

volt,

vállalatot

hogy

nem

anyaga az ö szempont-

jukból igen távol félreesik. Ily

viszonyok

nagyobbmérvü

közt

volna

legjobb

ipartelepet létrehozni,

magában

az országban,

Teregovánál,

mely ipartelep a nyersanyag kiválóságá-

nál fogva ugyancsak virágozhatna. Kelt Budapesten,

1912 március 15-én.

AZ AÍÍDALÜZIT

TI-Í

Irta

— A a

ELFORDULÁSA HAZÁNKBAN. Vendl Aladáe

A

kontakt

zóna

legersebben

metamorfizált

keskeny

csak a «Szíízvári malom»-tól D-re

Maga 1

—

fejérvármegyei Velencei-hegység gránititjának közvetlen kontaktusában

tartalmazó, sztomolitszer

ható.

64. ábrával.

dr.'

a

Eladta

szürkeszínü

a Maijyar

kzet

Orvosok

ülésén Veszprémben 1912 aniíusztiis

Füldtani Kozluny. XI. II.

hit.

I9IS.

zóna

lev egyik tömött,

kontakt-kzetét

képviseli.

Ez

egy

andaluzitot

a sztomolitszer

kzet

rövid árkoeskában tanulmányoz-

teljesen

átkristályosodott,

és Természetvizsgálók

melynek

vándorgylésének szak-

í28-áu.

60

910

D:

egykori

réteges

némi nyoma az

VENDL ALADÁR

csaknem egészen eltnt; csak

struktúrája

látható

itt-ott

még

eredeti rétegzettségnek.

kzetben csak kvarc és csillámrészecskék ismerhetk szerint a kzet alkotó részei kvarc, muszkovit, biotit, andaluzit. magnetit, kaolin és járulékosan néha turmaJin. Ez alkalommal a következkben elzetesen csak az andaluzitot ismertetem. Az andaluzit mindig nagyobb csoportokban fordul el aprócska szemecsMakroszkóposán

A

fel.

kék 0'20

mikroszkójjos

alakjában.

— 0'25

A

a

vizsgálat

:

szemecskék

mm-esek;

O'Kt

nagyjában

a c tengelj'

szerint

— O'lö mm

hosszúkásak,

hosszúak,

ritkán

prizmás

kifejlö-

ti'hát

«

4

.

f

f

ábra.

64.

•\

*

i

»•

«.>

•

•

••

-

Az audaluzitos sztomolitszcrü koutaktközet mikrofotüKrafiája,

.52-szeresen.

nagyítva.

dések

mindig legömbölyödöttek. Közelebbi formát megállapítani (110) szerint való hasadás igen jól kivehet a ften-

a

csúcsok

rajtuk

nem

lehet.

gellyel

párhuzamos hasadási vonalkák alakjában.

;

Az

ers, a közepes törésmutató

értéke ca l'63ö.

hasadást jelz voualkákhoz mérten egyenes tív

;

a hasadást jelz vonalkák

vékonyabb csiszolatokon

c == a.

megadta fzóna

optikai tengelyszög igen nagy, 2

V=

ca 82°

A

szemek fénytörése igen s egyszersmind a Kettöstörés gyenge és nega-

Kioltás

—

— 84°.

\\c

c-hez

—

szintén negatív.

Pleochroizmus ers

s

Az

a leg-

=

a=rózsaszín, b - színtelen, c színtelen. is kifejezett Nagyobb mennyiség andaluzit-szemecske mindig majdnem teljesen azonos optikai orientációval helyezkedik el a kzet többi ásványai között Az egy csoportban elforduló szemecskék mindig olyan elhelyezések, hogy a szemek :

:

a iránya és természetesen a hasadási

mosak.

vonalkák

is,

majdnem

teljesen

párhuza-

J

AZ AXDALUZIT

Az

íuidaluzit-szeiuecskék

luagnetitet,

ELÜFORDILÁSA HAZÁNKBAK. mt'uuyiségben

Uiigy

amiut a mikrofotogratiáu

911

tartaliuiizuak zárványként

látható.

is

Az audahizitnak hazánkban való elfordulásáról eddig a következ adatokat közli az irodalom Schafarzik Ferenc dr.' a kissehesi dácit egy zár^valószín, hogy a jelen esetben andaluványában az andaluzitot ismeri fel zittal, illetleg andaluzitgnájsszal van dolgunk") Szádeczky Gyula dr.^ a szobi :

(

8ágh-hegy andezitjában

koruudot

talált

Böckh Hugó

gnájsz-zárványt.

és

tartalmazó

andaluzitot

jának kontaktusából említ andaluzitot közelebbi

Vendl Alapár

A üv

kir.

vezetése

'

.József-megyetem

mellett

—

alkalmával az

dulásunk tartalmazó

Eresztevéuy-i

bazaltdarabot

gyííjtöttem,

nyomán «ilmenitj) néven

József

E

ásvány- földtani

nagyságú

-zárvány

(lilmenitn

feketék, fekete

karcúak,

E

•ers fémfényüek.

Ez

gálat révén

vagy sem

A

felhí\'ta

borsónagyságúak

ritkábban

kagylós és

—

fként

a

arra,

arról, vájjon ez a fekete

silmenit* -szemek

teljesen,

A

legtöbb

még

esetben

A

zárványok

—

mágnesesek.

hogy kissé behatóbb

legvékonyabb csiszolatban

a

barnás

vizs-

Schafarzik

P,

is

átlát-

mállási termékkel körülvettek. is

adunk a sósavhoz,

Trachytjaink uéháuy ritkább zárványáról. Földt. Közi. 1889^

:

410. lap.

2 Szádeczky Gv. A szobi Ságb-hegy audezitjáról Közlöny 1895, XXV. 161-174. lap. * Böckh H, A gömörmegyei Vashegy stb. .A. m. :

:

(i'2.

kir.

zárvány csakugyan ilmenit-e,

Sósavban könnyen oldódnak, fleg ha kevés káliumjodidot 1

a

törési felületeken

feltn ersen

figyelmemet

st

;

gyjteményében egy mogyoró-

szertárának

?

fekete

szatlanok

XIX.

tanár

dr.

geológiai kirán-

van, szintén a Medves-hegységböl.

törésük

meggyzdjem

egyik

kbányában néhány fekete zárványt mely zárványok az irodalomban Szabó

zárványok mindig

ers mágnesesség

az

is

Schafarzik Ferenc

rendezett

ismertek.*

zárványok néha borsszem-,

József -megyetem

-JE.

dr.

—

hallgatóival

a Medves-hegységbe

gránit-

leírás nélkül.

AZ ERESZTEVENYI BAZALT „ILMENIT Ii-ta

kordierit-

gömörmegyei Yashegy kornyéke

a

di-.^

és közetzárványahól. Földt.

kir. fokit,

int.

évk.

XIV.

k.

lap,

Szabó József: Geológia, Budapest 1883, 299—302. lap. Schafarzik Ferenc: Kirándulás a nógrádi Medves-hc<;ységlje. Budapest, 1911,

*

5 lap

(litográfia,

V.

ö.

vezet

a kir.

még RozLOZSNiK

József-megyetem geológiai kirándulásaihoz). Emszt K. .\ ^ledves-begység bazaltos kzetei.

P. és

:

Földtani Közlöny XLI., 1911, 258. lap.

60*

.

912

VENDL ALADÁR

Az ásvány fajsúlyát piknométer segélyével két meghatározásból 4-8Ü7-nek: meg; temp. = á4-9 25'1° C. Az ásvány mennyisége kémiai analizisre is elégséges volt. Meg kell azonban jegyeznem, hogy e rendelkezésemre álló anyag nem volt teljesen ideális tiszta, amennyiben a barnás bomlási terméktl nem sikerült teljesen

—

állapítottam

megtisztítanom.

Az ásvány porát

kénsavban,

higitott

széndioxidáramban oldva, a

vasat kálinmpermanganáttal való titrálás útján határoztam meg. a

—

majdnem semleges

Az

le.

így nyert

f(>rro-

titándioxidot

—

oldatból liosszú ideig^

csapadékot

káliumhidroszulfáttal

tehát igen gyengén savanyú

tartó fzéssel választottam

A

feltártam, hideg vízben való feloldás után az oldatot kénhidrogénuel telítettem s

kevés

hozzáadása

ecetsav

kicsaptam. Ez eljárást

hófehér

Fe^Oj

A

volt.

Az

még

többi

analízis

után

széndioxid-áramban a titándioxidot fzéssel A kapott Til\ majdnem teljesen

egyszer ismételtem.

módszerekkel határoztam meg.

alkotórészt a szokásos

eredménye: TíO^

= 53-68%, MnO=

=

SiO^ 99-61%.

6-5S»'o,

1-03; ö.sszesen

= nyom,

R'0

= 38-32%,

Ez eredmények egyáltalán nem egyeznek az ilmenitnek az irodalomban Az ilmenit TiO^-, tartalma ugyan 5%-tól 60-80% -ig

közölt elemzési adataival.'

változik, amint Hiutze összeállításaiból kitiínik e közölt elemzések szerint azonban a csekély titándioxid-pereentnek (5-67% 10-4.7%i) csak csekély ferrovasmennyiség (0-11%)— 8 52% FeO) felel meg, a vas túlnyomó része ferrialakban van jelen az ilmenitben. (Suarum-i ilmenit.) Az eresztevényi anyag összetételre legjobban egyezik az Unkel am Éhein ;

—

=

bazaltjának titánmágnesvasával, melyet Rammelsberg C. F. elemzett - TiO, 37-22 ^'o, MnO 8-27%, F(>^0^= 51-81 %, FeO 2-03%, MgO 0-78% össze:

=

sen

1

00- 11

E

%

.

Faj súlya

=

=

;

= 4-90r3 %

mind arra vallanak, hogy az eresztevényi bazalt e feketfr zárványa nem ilmenit, hanem titánmágnesvas. És ha a titánmágnesvas megfigyelések

önálló ásványfajként

úgy

ez ásványt

vájjon í^erü.

esetleg

meg nem

állhat

— amint

titántartalmú magnetitnak ilmenit

magnetit

és

szabályos

kevés anyagomból végleg eldöntenem Kelt

újabb vizsgálatok mutatják *

Budapesten,

a

kir.

nem

kell tekintenünk.

összenövésérl van-e

szó,

—

Hogy vagy

sikerült.

.József-megyetem ásvány-földtani intézetében

1911 december 15-én.

* •*

—

1881. lap. V. 0. HlNTZE C. Handbuch der MiiuTalogic. I. kötet. 187ti Rammelsberg C. F. Handbuch d. Mineralchemie, II. kiadás, I. 159. lap. L. fkép VoGT I. H. L. tjber dio Rödsand-Titaneisenerzlagerstátten in Nor:

:

:

wegen. Zeitschr.

f.

prakt. Geol. 1910, .59—67.

lax).

IRODALOM. VÁLASZ INKEY ÚR MEGJEGYZÉSEIRE. b'ta

— A

dr.

65. álji-ával.

—

A

Földtani Közlöny XLII. kötetének 9

Inkey Béla

lakon

Pálfy Múk

úr

szíves

— 10.

füzetében, a 736

—

volt az erdélyrészi Erchegységröl írt

7.53.

olda-

munkámat

részletesen megbírálni.

Nagy kéziratban

köszönettel tartozom Inkey úrnak,

tájékozódást

munkámról

tájékozódás

volt

szíves

szerezhettem

arról,

amiket

hogy kritikájának szövegét még átadni s így már jó elre

nekem

végett

az

erdélyrészi

Erchegységröl

írott

közölt.

Mint IxKEY úr igen lielyesen megjegyezte, munkám megírásánál egy oly gondolatmenet kísért végig, amellyel megmagyarázhatni vélek néhány nagyde közelebbrl nem magyarázott természeti jelenrészben eddig is ismert séget. Helyesebben mondva egyes, már eddig is ismert jelenséget az Érchegy-

—

—

módon világították meg és pedig oly nagy számhogy az itt nyert bizonyítékokat elégségeseknek tartottam arra, hogy hasonlóan magyarázzam a terület más pontjain is azokat a felszíni jelenségeket, amelyek az említett bányafeltárások felett a felszínen is megvannak. Kénytelen voltam tehát e helyeken az analógiára támaszkodni ez pedig a geológiai vizsgálatoknál mindennapi és szükséges kényszer. A. természet magyarázatában nézetem szerint megállani nem szabad s ség egyes bányafeltárásai oly tan,

;

az

egj'es

elegend

jelenségek biztos

egyrésze mindenesetre

han van-e «

jöv

megítélésébe

alapot

jó vagy

találunk.

és

iij

Az

új

haladást jelent.

mind

gondolatot keU bevinni, ha arra

új

gondolatok

Hogy

a

egy része lehet

tlem

felvetett új

rossz,

de

goudolatok-

heh'telen

értelmezése a természeti jelenségeknek, azt

vizsgálatai fogják kideríteni.

Minden természetvizsgáló mindaddig ragasz-

míg kétségtelen adatok felfogásának helytelenségérl meg azon, ha Inkey úr, ki mintegy 30 év részletesen az Érchegység területével, különösen Nagyág kör-

kodik felfogásához,

nem

gyzik,

s

így

•eltt foglalkozott

nem csodálkozhatom

nyékével, ragaszkodik régi álláspontjához és

munkámban nem

talál elég bizo-

nyítékot felfogásának megváltoztatására.

Mindenesetre megtiszteltetésnek veszem, hogy az elbbi tárgyilagos megoly részletesen foglalkozott azokkal az új felfogásokkal, amelyek

jegyzéseiben

munkámban találhatók. Ezek az új magyarázatok természetesen néhány pontban nem egyeznek meg Inkey úrnak azzal a felfogásával, amelyeket nagyági monográfiájában

kifejtett

és

amelyeket

röviden megjegj'zéseiben

is

ismételt.

914

E

D!

természetesen

felfogást

igyekeztem lehetleg

magam

PÁLFY MÓR

munkám

igen jól ismertem és

is

folyamait

kidomborítani azon megfigyeléseimet.amelyek az én

fel-

fogásom helyességét lennének hivatva beigazolni. Nem tudom, hogy Inkey úr azon 30 év alatt ami nagyági tanulmányai óta eltelt, foglalkozott-e részletesebben még az Ercliegységgel s különösen nem tudom azt, hogy munkám megjelenése után vizsgálta azokat a teriileteket és gálata

munkámba megnyilatkozó

a

líj

feltárásokat,

magyarázatojíat

új

amelyek

bennem

vizs-

kiváltotta.

más szempontból kell tekintenem>ha megfigyeléseimet, azok közlése után, a helyszínén ellenrizte s más szempontból kell, ha megjegyzéseinek megírásánál 30 év eltt tett megfigyeléseiböL indult ki. Nézetem szerint csak akkor lehet régi felfogásainkhoz ragaszkodni, ha az líjabb feltárások s az e feltárásokból vonható újabb magyarázatok régi Megjegyzéseinek mérlegelését mindenesetre

nem mondanak, hanem azt megersítik. Ezt pedig csak módon dönthetjük el, ha az i\j magyarázatok helyességét vagy helytelenségét nem az íróasztal mellett keressük, hanem künn azokon a helyeken és felfogásunknak ellent

oly

azokba a feltárásokba, ahol az újabb magyarázatok megérleldtek.

Nem

kutatom

helyen, hogy megfigyeléseim helyességét, illetve az azok-

e

ból vont magyarázatokat,

megjegyzéseit

Mégis

tudósét.

Nem

pedig

nem

meg Inkey úr a

amelyek

akarok

A nagyági azt

u p

e r

foglaltam

tetbe vesszük azt,

c

i

munkám

adatokat

álló

ismertem

azokat az

Azokat tehát

jól

azoknak az érveknek

munkám

túl-

folyamán

felesleges ismételnem.

A

követ-

csak néhány fontosabb kérdés megvilágítására akarok szorítkozni.

tudtam hámozni,

nem

válaszolni.

is s

hanem ismer'

jól

megjegyzéseire

támogatják,

felfogásomat

domborítottam.

is

kezkben éppen

én

az

helyszínén,

Érchegység területét

mert munkám megírása eltt amik felfogásaink között fcnnállanak

részletesen ki

kezésemre

az

egy,

részletességgel

teljes

részét,

e helyen

vizsgálta

azért,

ellentéteket,

nyomó

mennyire mint

tekintem,

úgy

hogy

a

ó k

245

k o

dácit

arra

r

v

i

s z

o n y á r a

— 248. lapján

nem

fiatalabb

találtam

vonatkozólag

amit

ki

ismertettem. Határozott állást

feltörése mellett,

mert a rendel-

elégségeseknek.

Mégis, ha tekin-

az Érchegység egész területén, ahol a dácit és amfibol-

mindenütt az andezit az idsebb, valószínnek Nagyág környéken is, mert az ellenkezre semmi elfogadhatóbizonyítékot nem találunk. Az az érv, hogy az amfibolandezitek nincsenek zöldkövesedve, nem állhat meg, mert nemcsak ezek esnek kívül a zöldkövesedés zónáján, hanem még a tlük északra lev fiulihegy. Cukorsüveg és Szárkódacitja is. amelyek szintén normális állapotban vaunak megtartva. Inkey kétségbevonja azt, hogy a Bulihegy alját félholdalakban körülvev kzet andezit lenne, hanem szerinte az dácit. Erre vonatkozólag csak ismételhetem, hogy az nem andezit

korviszonya

látható,

kell azt tartsuk

dácit,

hanem

'

kvarcot

andezit

s

benne a kvarc

is

elfordul.'

Munkámban

Utólagosan allialmam volt Inkey líruak úgy a Bulihegy aljáu tartalmazó amfibolanclezitet, mint a nagyági völgytl délre

is

—

úgy

lát-

elfordul.') s

es

és

már

tle is aiufibolandezitnek vett kzctpéldányokat bemutatni. Azt hiszem, hogy megtudtam gj'özni arról, hogy az utóbbi közetek is tartalmaznak kvarcot és a Bulihegy aljáu

lev

közét pedig amfibolamlczit.

VÁLASZ INKEY UU MEGJEGYZÉSEIRE. szik

—

nem tudtam

elég vilá£;osiiii

megmagyarázni

915

hogy az erupciociklus

azt,

az Érchegység egész területén ugyanaz, csak az erupciók délen korábban követ-

keztek be, •

a szerz

Ha ki

elég

amelyen

észak tehát

felfogásomat

értheten, ki

van

késbben, különben nem mondaná Inkey, hogy

pedig

felé

legalább egy háromszor

ismételt erupeiós ciklust tételez fel».

munkám 225— 22G.

oldalán e tekintetben

nem

fejeztem

megmagyarázza azt a következ rajz, hogy észak felé lialadva mint törtek fel az egyes

világosabban

talán

tüntetve,

képzdmények mind késbb és késbb (65. ábra). Hogy az erupciók korviszonyainak bizonyítására nem hoztam fel több példát, annak az az oka, hogy nem akartam munkám amúgy is nagy terjedelmét a bányavidékeken kívül es területek leírásával még bvíteni, holott például a sesznri medencében nem egy pontot írhattam volna le. ahol vilá-

OOOOOOOOOO 040 oooooooooooooooo oooooooooooooooooo OOOOO OOOOOOOO OOO o

o

O

o

o

o

o

D

65. ábra.

A

liarmadUori erupciók korának vázlatos feltüntetése az Erdélyi Érchegységben, Dr PÁiFY MÓR szerint.

Magyarázat: ai^dacit, 6=amfibol andezit, (=piroxén andezit, inediterrán agyag,

^'

= slir

gipsszel,

.S

agyag

= globigerinás

köves piroxénandezitre.

A

színtáj,

(/=liparit.

l=fels-

4=alsümeiliterrán kavics,

és konglomerát.

gosan látható az amtibolandezit tufájának brád vidéki

és brecciájának

erupciók

rátelepülése a zöld-

korviszonyáról

1903-ban megközleményem úgy látszik kikerülte Inkey figyelmét, ahol pedig kimutattam, hogy a dácitnak a felsmediterránnál okvetlenül fiatalabbnak keU lenni, mert különben nem mondaná, hogy itt a dácitnak a felsmediter-

jelent elzetes

ránnál fiatalabb korba való helyezése jogosulatlan.

A boicai Szevregyelhegy kzetének igen van mondanivalóm

azok

a

riolittufa

elfordul.

hovatartozását illetleg

alatt

Sajnálom,

—

hogy

az alsómediterránban ezt a

holott e tufát

mindenütt az alsómediterrán

—

Tresztyá-

meghatározást Inkey

tartja elég precíznek s érthet alatta e területen báriuilyen régibb is,

nem

amiket már leírtam, csupán azt jegyzem 274. oldalán megjelöltem az alsómediterrán

után,

meg, hogy munkám 222., 231. és fels részén azt a színtájat, amely nál

E

rétegek

közül

nem

képzdményt

említem, amely

916

d;

rétegeket pedig I>-key

nem

tétben szintén

maga

—

mint szóbeli közlésbl tudom

NopcsÁval ellen-

glauchot illet megjegyzóscii-c csupán a következ A glaucli nem mindenütt fiatalabb az éreteléi-eknél, mert

:

a glaueh alkotja az érctelért. Példa erre éppen az a glauchdarab,

munkám

melyet

—

tekint a mediten-ánnál idsebbeknek.

A- nagyági mondanivalóm van olykor

is

mór

pái.fy

bemutattam

ábráján

10.

amely éppen a valódi

és

longinból

származik.

Ikkey kifogásolja, hogy a glaueh képzdésénél a glaiich anyagának a hasadékokba való bejutását elég világosan nem magyaráztam meg. Erre vonat-

kozólag

«E k áj á

t

következket írtam

a

z e

íi

\

k

u

gznek

1

a r

li

k á u

e

e

]i

u

i

t

i'i

d é

:

s e

k b e

ii

nyag b

a

z

müködésué

s z e r e ji

I

á

s

á u a k a

ö fo r r ú v

í

z

e s z á 1

1

I

í

t

n ck

u u

iii

-

és víz-

m

t u a il " 11 í t o és az egész mködést úgy képzelem, ho^y az alulról feltör forró víz és különösen a vízgz az ufívagos mediterrán réteget a tektmiilvai hasadékok meutéu, a kürtökön kívül, fellazította s a vízgz a legfinomabb iszapI

.1

részecskéket magával ragadva, behatolhatott a legfinomabb hajszálrepedésekbe és az iszapot ott lerakhatta. Kissé másképen mehetett végbe a szélesebb repedések kitöl-

amelyben a mediterránnak már oly töredékei vaunak benne, amiket sem a sem a víz nem hozhatott magával. Ezek kitöltési módjára némi analógiát találhatunk a kovásznai «Pokolsár»-ban. Eniiok iszapfeltöréséröl kimutattam (Természettudományi Közlöny XXXVII. köt. p. "Ili. 190ö), hogy 14 m mély foglalatlau csatornájában a feltör szénsavas víz fellazítja a finom iszapot, úgy, hogy az iszap végre betölti a forrás csatornáját. Akkor azonban, amikor a szénsavgáz feszít ereje legyzi az iszap nyomását, az iszapot a csatornából kilöki. Ilyenformán lehet elképzelni a glauchuak a vasta»abb erekbe való belenyomulását. Amikor a feltör víztése,

vízgz,

gz

annyira fellazította a mediterránt, hogy az iszapot képezve betöltötte a hasavízgz feszít ereje egy id múlva nagy ervel felszorította az összegyülemlett iszapot a hasadéknak a daoitlepelbe es részébe. Ez a felszorítás

dókokat, a feltör

oly ervel történt,

hogy

szögletes dai'abkákat töltéseket"

(p.

a dacitlepolbcn a hasadék faláról

azokat

s

magába gyúrva

leválasztotta a meglazult

létrehozta a brccciaszerü glaueh ki-

258l.

Látható tehát, hogy én nem a vulkáni

utómködésnél szerepl forrásmint Inkey mondja hanem forró vízre és vízgzre gondolok s ha a fennebbiekbl ez eléggé nem világlik ki, akkor kijelentem, hogy igenis vízre

—

—

uvenilis vízre.

Az

e r

up

c

i

ó

s

v o

uu

1

való kapcsolatára vonatkozólag

nem akartam

a

t

o k u n k

csak

az

tektonikai viszonyokkal

a

az egész hegység monográfiáját adni.

csak egy térképvázlatot közöltem, amelyen csak a

repet játszó

képzdményeket tüntettem

minthogy azokat rolják,

képet

---

fel,

amint hangsúlyoztam

nyújtanak

a terület

—

Éppen

feltnbb

is.

Hogy

erupciós vonal szintén egybeesik a terület tektonikájával,

besülyedt kárpáti homokkterület kétségtelenül a brádkörnyóki törések idejével, tudni

nem

is.

V. táblán

azért az és

nagyobb

sze-

amelyeknek elterjedési területe, mindenütt törési vonalak hatá-

tektonikájáról

rolja az oíl'cnbáuyai kristályos palahorstot

hogy munkámban

megjegyzésem,

a

azt

brádsztanizsai

a

a

meláfir

közé

Hasonló törés hatáHogy ennek törése egybeesik-e mutatja.

lehet,

de

lia

tekintjük

a

kristályos

:

VÁLASZ INKEY ÚR MEOJEGVZÉSEIKE.

917

palákat áttör erupciókat, közclfekvö a gondolat, hogy a kett között

Az V.

latot keressünk.

helyett

területi kijelölése

centrumokat kapcsoltam volna

erupciós

az

U

Inkey ezen megjegyzését az

nem

szempontjából

egészen

tartora

mert az erupciós centrumok kijelölésének lehetségét

O nem

kapcso-

Inkey helyesebbnek tartotta volna, ha az erupciok

táliláu

össze.

logikusnak,

lepelképzödméuyek

a

nem kötöttem tlem kijelölt nagyszámú erupciónak összekötésére egy nagyobb méret térképre lett volna szükségem s fbb vonásokban az

közepette éppen

Én

megbizhatóuak.

tartja

pedig azért

azokat össze, mert a sokkal

sem mutatott volna más

mint

képet,

ez.

A vulkáni csatornák kijelölési módja. Ami csatornák kijelölési módját

igyekeztem szelvényekkel

annak

illeti,

is

"brádi terület bejárása után,

bebizonyítani

vulkáni

a

munkám

megbízhatóságát

folyamán

ismételten liangsúlyozom, hogy

s

nehogy a bányafeltárások valamiként

a

befolyásolja-

nak, mindig a külszínt térképeztem azon tapasztalatok alapján, amiket a brádi bányákban szereztem s annak a módszernek helyességét a bánya feltárások minden esetben beigazolták. Sokszor olyat is, amit a felszínen igazán kétel-

kedve választottam

szét

a,

közvetlenül mellette

lév

Hajtó két csatornáját, aminek helyességét pedig

vénye

Els

igazolja.

€rupeiót

bejárásom alkalmával

sem mertem megvan

nem

munkámban

részérl

reá

Hogy

lév

magam sem

szinten

a

Erczhegység területén

az

a

szel-

kis

míg

a

két

kijelölt

tartottam soha teljesen kétségtelennek,

de ha ezeknek legalább egyhogy a lepelképzödmény közepette az egykori vulkán

is

kétségtelen,

is

altáró

keletre

hogy azon

bizonyította,

a mediterrán.

mindenik vulkáni csatornát arra

Nagy-Hajtótól

a

például

így

.József-

elkülöníteni a Nagy-Hajtótól, oly közel vau hozzá,

a Ferencz-altárna szintje be

erupció között

erupciótól.

Ferencz

a,

utaltam

230)

p.

(1.

;

csatornáját jelöli, akkor ezeknek kitüntetése az eddigi

térképezési

módszerrel

szemben mégis csak jelent valamelyes haladást.

A

nagyági bányaterület kráterszer felépítését és a kráterbe belenyomult

munkámban

elég részletesen tárgyaltam s így

bocsátkozom.

A

csatornaágakat leírásába

nem

szétágazó

képen igyekeztem szemlélhetövé

mondja

nem

-

dácittufa lenne.

látna

semmi

esatornaágakat

azoknak ismételt ábrán közölt

11.

alakulásban

Ikkey

—

ha a csatornák

között

rétegzett

Ebben

tenni.

lehetetlenséget,

a

az

mint

Én magam a csatornaágak között a tufának elfordulását nem még pedig azért nem. mert a tufa anyaga a vulkáni

tartom valószínnek, erupcióuál

a

ágak között

kráterbl kiszóródik

nem

is

mediterránrétegek

A

s

oda aligha

találtam, csupán

között

fordul

a

el,

száll vissza.

mediterránterület

tehát

az

egykori

Tufát

a

már

kráteren

csatornaágak között inkább a mediterrán foszlányait várhatjuk

csatorna-

ahol

szélén,

s

az

a

kivül.

tényleg ez

megvan majdnem mindenik csatornaág

között. Jól ismerte ezeket a mediterrán-

foszlányokat Inkey

hasonlóan magyarázta, mint én. amikor

is

és elöfonlulásukat

ezeket irta

«A traehytba zárt nagy üledék-tuskók pedig nem egyebek, mint a nagy erupció-liasadékok között fenumarailt válaszfalak részei, melyeket az erupció

mozgása csak kevéssé mozdított

ki eredeti lielyükböl«

(p. B6).

lomha

918

d;

íme

tehát Inke\'

már 30

pálfy mók

év eltt szintén szükségét

bányaterületen több erupciót feltételezzen.

kezket írtam •

itt

látta,

liogy a nagyági'

Ezekre vonatkozólag

én

a

követ-

:

Amint a bányaterületen

átvitt

szelvénybl

is

látliató,

feltn

jelenség,

a mediterránban egy tölcsérszerü mélyedés van, amelynek közepót

hogy

foglalják

el

a szétágazó vulkános kürtöágak.

Ezt a tölcsérszerü mélyedést másképen alig tudjuk megmagyarázni, csak úgy, ha ezt az egész tölcsért vulkáni kráternek feltételezzük, amelynek azonban a felületen több nyilasa volt. Minthogy e dácitvulkánokat többé-kevésbbé strató vulkákell fölfognunk, a vulkáni mködés lefolyását itt körülbelül a következképen képzelhetjük el. A bizonyára hosszú ideig tartott vulkáni mködés alatt itt is olyanforma viszonyok lehettek, mint némely ma is vulkánnál, t. i., hogy a különbözidben történ crupciók nem egy tölcséren át történtek, hanem a tölcsér helye

noknak

mköd

folyton változott ú
kitörés csatornájával is ;

csatornakitöltést jelöltem, ellentétben az ú. n. lepelképziidménnyel,

elz

kitöréseibl

idleges szünete

a

csatornákban

visszamaradt

s

már

a

alatt is átalakult a feltör gázoktól és gzöktölii

Felfogásunkban

— úgy

látszik

—

itt

amely

vulkáni (p.

a vulkán

tevékenység Í62).

csak az a lényeges különbség, hogj^

én megkisérlettem az erupeióknak különválasztását, a mit Inkey nem tett míg. Erre a külünválasztásra a felszíni kifejldésen kívül az egyes erupciók között

lev mediterrán tárt dácitokat

adta meg a támpontot. Hogy pedig én a nem külön erupeióknak vettem, hanem egy

csatornaágaknak, arra a Fereucz

József

altárónak

a

bányaterületen

felsbb

szintekkel

egybevetése feljogosítanak.

A nagyági télé r viszony ok

fel-

kráterbe szétágazó-

—

való

—

leírásánál be kell ismernem hogy a felérek mennyiben egyeznek meg azon általános szabállyal, amit az Érchegység nagy részén találtam. Leírásomból azonban világosan látható, hogy a «mélyben alig pár telérhasadékkal találkozunk, amelyek azután fölfelé az egykori vulkáni kráterben

nem

preciziroztam

elég

világosan,

legyezöszerüen szétágaznak

(p.

267).

Pár sorral elbb pedig azt mondom:

«A ftelérhasadék irányának körülbelül a valódi Longiu felel meg, mint amelyik telér az összedl telérek között a középen áll. Ha a mélység felé összecsatornáknak az irányát követjük, könnyen elkéi)zelhetjük, hogy egy bizonyos mélységben az összes ágak egységes kürtövé olvadnak össze. És ha egybevetjük a

dl

szelvényt és az altáró térképét, az is kiviláglik, hogy az egyesült ftelérhasadék az egyesült kürtnek a széléhez nyúlik le». (p. 266—267,)

Kitnik tehát ebbl, liogy a "valódi Longinnak megfelel fötelérhasadéknak helyzete a mélyben ugyanaz, mint a mint az Érchegység teléreinek nagy részénél találunk s csak a felsbb szinteken ágaznak szét a melléktelérek s metszik át a esatornaágakat. Az a körülmény, hogy a nagyági kráter teljes

919

VÁLASZ INKEV ÚK MEGJEGYZÉSEIRE.

egészében nincseu kitöltve szívós, kemény kzettel, mint az Érchegység krátereinek nagy része, ennyiben módosítja a nagyági telérek helyzetét.

Nem

hallgathatom

káni kráter nagy részének kitöltését, a puha,

egy korábbi terményének tartom, csatornaágak a vulkán kaolinosodás történt.

—

tésével.

Inkey ellenben

csatornaágnak

kemény kzetbl hatoltak be

tevékenység eltt

már meg-

származtatja

s

azt a

meg-

a

telérektöl

iNKEynek következ kijelen-

ez

«A nagyági bányaviszonj'ok ábrázolásában feltnik, hogy igen sok nemes ersíti meg a PÁLFY-féle szabályt, aiaennyiben nem a szerz áltat

csatornák szélén haladnak,

Valódi

Jlagdaléna, Margarét,

o.

fekvkuek nagy

nem

hanem inkább azok kell közepén vannak, Nepomuk,

a Longinteléreknek és az

nem tudom

része ». K'key magyarázata szerint

ezek a nagy telérek

nem

kaoUnosították

annyira, mint a bányaterület

a mellettük

el

szélén,

a

pl,

3.

elképzelni,

Inkey elméletébe sehogy sem állapotban

lev

közvetlenül mellette

Ezért

lev Bavanistye

tagadja, is

'?

hogy Nagyág környékén normá-

dáciterupciók legyenek, mert ezzel

argumentuma.

korának legfbb

bele,

illik

megdlne

erupció

önálló

idsebb

a dácit

hogy a Szárkó

s

bizonyára a

hanem nem

volna,

egyéb mint egy lávaár vége, mely a zöldkövesedés régiójából kinyúlik

meg

maradt

változatlan

altáróba,

tett

nyúlhat

nem

hisz

s

azért

táblám

Inkey a YIH.

le,

azonban meg, hogy honnan kerülhetett a Ferene a Szárkó alá a mediterrán rétegek közé 200 m lávaár vége itt a mediterránrétegek alsó szintájába csak

közvetlenül

hosszúságban a dácit ?

nem

Ezért

Nem mondja

helyességében. József

állapotban.

Ellhogy

lev kzetet, legalább Nepomuktól nyugatra,

ahol pedig nagy területen egyetlen számbavehet telér nincsen

lis

álló

tehát a

;

vettem, a telérek kaolinosító hatásától

elkaolinosodást

az

a jelenlegi

— az utolsó

vul-

nem

kijelölt

is

A

anyagot, én a vulkán

kaolinos

kímélt résznek mondja. Ellentmondásban van

p.

megjegyzéseibea

alkalmával

melybe

a

tevékenysége

utolsó

legalább nagy részben

amelyet én

részt,

telér

amit Inkey

el azt az elleumonclást.

Inkey ugyanis a nagyági csatornaágaknak más magyarázatát adja.

látok.

A

annyival kevésbbé, mert a Szárkó és Bavanistye között mélyesz-

FRiESE-akuában

nem nagy

felfogása szerint tehát

mélységre már megtalálták a mediterránt. Inkei

úgy ezek az erupciók. mint Cukorsüveg

és a

Bulihegy

Nagy Kálha idsebbek

dácitja kívül esnének a zöldkövesedés zónáján. Miért kellene tehát a

vária amíibolandezitjének és a többi andezitnek zöldkövesnek lenni,

még távolabb vannak a zöldkövesedés zónámint a normális dácitok. Miért vannak zoldkövesedve a szomszédos Hondol

volnának a dácitnál, hiszen ezek jától,

és

Magura

teljesen hasonló tipusú amfibolandezitjei egyes erupcióknál

'?

Végezetül Inkey különböz vulkáni utóhatásra vezeti vissza a zöldkövesedést

Ezt magam alig tudom meggyzdésem is az, hogy más

és a kaolinosodást.

hanem

a

káni centrumhoz közelebb, mint távolabb, lennebb, egyes

máshoz

közel

helyeken

es

intenzívebb

volt,

elképzelni.

Nemcsak megengedem,

eredménye a vulmagasabb régiókban, mint

volt az utóhatás

más

a

mint más pontokon, de meg egy-

területeken ugyanaz a vulkáni hatás

is

más

változást hozott

centrum kemény, szívós anyagában és mást a kiömlött lávában. Inkey magyarázata szerint nem lenne szabad a kaolinos lávába zöldköves közbetelepülést találni, pedig ilyen is elfordul az Érchegység területén. létre a vulkáni

920

D'

tALKV MuR

Amit végül Inkbi a nemesérceknek a telérhasadékokba való jutásáról mond, abban én jelenleg sem láthatok egyebet, mint a laterális szeki-éció elméletét.

Hogy pedig

ezt

arra az okokat

miért nem tartom az erdélyrészi Érchegységben munkámban már felsoroltara.

elfogadhatónak,

Kelt Budapesten, ldl'2 május 1-én.

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK. A

XII.

NEMZETKÖZI GEOLÓGIAI KONGEESSZÜS KANADÁBAN 1018-BAN.

— A

Els

körlevél.

—

nemzetközi geológiai kongresszus XII. ülésszakát a kanadai kormány,

a tartományi kormányok, a bányászíiti intézet együttes ság,

minisztérium és a kanadai bányászati meghívására Kanadában tartja 1913 nyarán. A szervez bizott-

mely Kanada tudományos testületeinek képviselibl :2-án tartotta Torontóban (Ontario).

alakult,

els

ülését

1010 december

Tiszteletbeli elnök.

A a

coNNAUGHTi HEKCEG, tábornagy, a kanadai tartományok fkormányzója

tiszteletbeli elnökséget elfogadni méltóztatott.

Végrehajtó bizottság. Elnök Adams Frank T>., D. Se, F. R. S. az alkalmazott tudományok karának dékánja és a geológia tanára a Mc. Gill egyetemen, Montreal. Ftitkár: Brock E. W.. M. A.. E. S. C. a kanadai földtani intézet :

igazgatója. Ottawa.

Tagok Bablow Alfréd CoLEMAN A. P., Ph. D. :

E.,

D. Sc, F. E.

S.

C, Mc.

Gill egyetem, Monti-eal.

F. E. S. a geológia tanára a torontói egyetemen,

Toronto.

Denis Théo. C, B. A.

Sc. a (jiiebeci

tartomány bányászati ffelügyelje,

Québec.

Le Eoy

0. E., B. A..

LiNDSEY G. G.

S.,

;\I.

WiLLiAM Mc. Innes, B. WiLLET G. Miller. LL. Toronto.

V. geológiai intézet, Ottawa.

B. A., K. C, 27

Manning Arcade, Toronto.

a., földtani intézet,

D.,

F.

li.

S.

G.,

Ottawa.

Ontario tartományi geológus,

GEOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

Paeks W.

Tyrbell

!(2t

egyetem. Torontó.

a., B. a., Pli. D., geológiai tanszék, torontói

M.

B.,

J.

a.,

F. E. S.

C,

534 C'oufedcration

Life

Building,

Memóriái

Museum,

Toronto. Titkár:

Stanley Lecky W.,

M.

A. R. 8.

Victoria

Ottawa.

Progra

A

kongresszus

ülései

lu

Torontóban,

iii.

kezddnek

augusztus 21 -én

és

nyolc

napig tartanak.

A megbeszélések tárgyai. A tárgyául a következ témákat tzi ki ciáció

a

magmákban.

tüzes

3.

A

:

LA

mélység

végrehajtó

bizottság megbeszélés

A

differen-

fémes üledékek

jellegére.

világ szénkészletei.

liatása a

2.

A

prekambriai üledékek eredete és kiterjedése. 5. A pre-kambriai idszak (i. Mennyire szakították meg a jégkorszakot interglaeiális idszakok? 7. A paleozoikus tengerek fizikai és faunái jellemzése

i.

felosztása és terminológiája,

tekintettel a tengerek

visszatérésének

értékelésére a geológiai

rendszerek

fel-

állításában.

kszén készletei.

A világ

A

XI. nemzetközi geológiai kongresszus

végrehajtó bizottsága a világ vasérckészleteirl

terjedelmes jelentést adott

A

mostani bizottság a világ szénkészleteirl ad ki hasonló

ez

minél tökéletesebb legyen a föld összes földtani

mködésre. A meghívás a jelentést

ülések

az

szívélyes fogadtatásra

monográfiát.

ki.

Hogy

intézeteit felkértük a közre-

remélhetjük, hogy

talált és így

megkezdése eltt kioszthatjuk

azok

és

a

megbeszélés

alapjául szolgálhatnak.

K Intézkedés

és fiziografiáját.

A

ndu

:i

1

á s

o k.

összes

kirándulások a kongresszus eltt és után, továbbá az ülések

fognak tartatni.

alatt is

r

hogy a kongresszus tagjai a kirándulásokon megkönnyebbén megközelíthet részeinek geológiáját

történt,

ismerhessék Kanada

i

A

tagok tetszésük szerint vehetnek részt egy vagy több

hosszabb, továbbá több rövidebb kiránduláson.

.4.)

Ai. «T

e

ng

e r

i

A kongresszus eltti

k

i

tartományok"

e

o

(N o v a S 10 n a

A

:í

t i

n d u a é s

1

á

s

o k.

New Brunsw

i

c k).

p.

kirándulás az Atlanti-tenger partján

Kanada ezen

r

lev tartományok megismerését

következ geológiailag jelents helyek vannak a cambriai profil St. John-nál a St. John folyó nagy vízeséseinél lev völgyszorulat. mindkett New Brunswick tartományban a nevezetes karbona Fundyöböl gipszlerakodásai és petrokorú Joggins profil Nova Scotiában karbonüledékek Cape Breton-nál. A Sydney-i és New-Sydney-i leumos palái célozza.

i-észében a

:

;

:

;

;

szénbányákat

és

acélmííveket a kirándulás

továbbá ellátogathatnak

egy

nova-scotiai

résztvevi szintén megtekinthetik,

aranybányába

is,

melyben a dóm-

Í22

(íeológiai események.

struktúra típusosán

nézik

meg

Bay devonkorú

Visszajövet a Chaleur

liitliató.

lerakodásait

(Québec). Ezenkívül meglátják Észak-Amerika egyik legszebb appa-

lachi profilját a Gaspe-i bérceknél.

Ha

A-2.

Ez a

1

u r

1

n

o

t

B

-

a n c r o f

Ontario.

t.

nap.

9

terület az észak-amerikai kontinens laurentiumi protaxisának szélén

Ontario

az

fekszik,

1 i

A

északra.

tótól

Grenville-sorozat

a

Itt

legszebb feltárásai

metamorfizmusnak eredményeit mutatják, extenzív granitbatholithok intruziójának következményekép különböz amfibolit stb. típust hozva létre. Érdekes továbbá a nefelines és más alkalikus szienitek láthatók.

nagy

rétegek

progresszív

ezek közül több ritka típust képvisel. Egyes helyeken a is, koruudban bvelkednek, másutt igen szép szín szodalit található. A kirándulással kapcsolatban a résztvevk megtekintik a Craigmonti korimdbányákat és malmokat. elterjedése

szienitek

AS. S u d b u

r

y

C ob

-

a

P

1 1

o r c u p

n

i

Ontario.

e,

12 nap.

Ezek a bányászati kerületek a laurentiumi protaxisban, a Laké Huronfeküsznek. A Huroui és Keewatin szisztémák igen jellegzetes

tól északkeletre

kifejldésben kodások,

a

Legérdekesebbek itt a Sudburry-i nikkel- és rézleraMountain vasbáuyái. a Cobalt-i ezüstbáuyák és a Porcu-

láthatóak. ]\Ioose

pine-i aranyos kvarcerek.

N

.-lí.

A

í

ag a r a

kirándulás

A

ismerése.

1 r o q

-

s

i

B

Torontótól

a

célja

u

e a c h,

<J

és

délre

u

t

ar

•dulás résztvevi, továbbá a

Hamiltoni

p.

nyugatra lev vidék meg-

vízeséseit és a Niagara szorost

Niagara

3 n a

o.

i

megtekintik a kirán-

is

Laké

szilurprofilt és a

Iroqiiois hajdani

partjait Burlington Heights-nál.

A5.

A

A

q u

b

e c

azbeszt

világ

keleti részébl,

résztvevi

e

i

t

a r

t

má

o

n y

szükségletének

Thetford

megtekintik

és

azbeszt

t

e

1

e

]i

e

i.

3 n a

legnagyobb része a québeci tartomány

Black Laké közelségébl származik.

ezen

bányáit

vidék

p.

és

malmait

A

kirándulás

tanulmányozhatják

;

"továbbá azon jellegzetes peridotitokat és szerpentineket, amelyekben az azbeszt

elfordul.

Ad. A.

Morini A

kirándulás

Ez a

rl

terület

nevezetes.

r

t

h os

célja a laurentiumi

ziójának megtekintése.

.17.

no

A

Mou

i t

c.

Québec.

protaxis egy típusos anorthosit intru-

hely Montrealtól északra

t

e r e

g

i

a n

H

í 1 1

s.

St.

Jerome közelében

Québec.

Montreal közvetlen közelében fekszik

Els nap

a

nap.

1

kirándulás résztvevi

2

fekszik.

nap. és

alkalikus kzetei-

megtekintik a nefeliiiszienit

:

OEOLÓOIAI ESEMÉNYEK.

«s

melyek

essexit intruziókiit.

A Mount

Royal-t

építik

melyen a palaskitnak

a kisérö tingimit,

camptonit

A második nap

a

stb.

dykokkal együtt

Mount Joliusou-ra mennek,

a ba/.ikus essexithez való átmenete

kitnen

Az ottawai kerület ásványos lerakodásai.

AS.

A fekv

fel.

923

látható.

3 nap.

az Ottawa folyótól északra, Montreal és Ottawa között mennek, ahol megtekintik a vidék fbb csillám, grafit és apatit

kirándulók

területre

Lachute-nél és az eredeti eozoon-

továbbá a grenville-mészkövet

lerakodásait,

lelhelyet.

A9.

A K

i

ng

s t

on v

i

d é k

i

ií

s

V

n y o

ii

s

Kingston vidéke nevezetes csillám,

e r a

1

ko d

;!

s

n

o k.

t

a r

i

3 nap.

o.

apatit, földpát, talcum, gratit.

korund.

ólom, zink és vasérc lerakodásairól, toválibá ásvány lelhelyeirl.

pirit,

AUK Pleisztocén,

A

résztvevi

kirándulás

o n

]\I

t r

e a

megtekintik

1 1

1,

Mount

a

\\

a,

3 n

a p.

Pioyal terraszait, továbbá a

Mile End-i és több más törmelékkúpot. Ezenkívül Ottawa közelében a GreenCreeki

agyagokat

kövületes

az

és

Ottawa

északi

partján

lev

terraszokat

nézik meg.

A[[.

A

r

doV

i

kirándulás

c

f

o r

tárgya

a

i

a

i

m

ii

c

i

ó,

Montreal

Montreal és

és

Ottawa.

3

nap.

Ottawa között több ponton

feltárt

•ordoviciai formáció tanulmányozása.

Al'i.

Ez

Ontario délnyugati része.

a kirándulás különösen

kövületek tanulmányozhatók

Húron

és

paleontológusokat gyííjthetk.

A

3

nap.

érdekel,

szilur- és

devon-

terület Torontotói nyugatra, a

és Ontario tavak között fekszik.

B)

Az

Az ülések alatti kirándulások.

ülések alatt több kis kirándulást tervez a végrehajtó bizottság Toroiato

közvetlen közelében a következ helyekre

Niagara vízesés. Glaciális és interglaciális lerakodások

Don

A'alley közelében és

3Ieights-nél.

Paleozoikus

A A

A

képzdmények Hamiltonnál.

homokkbányái. lev morénalerakodások. Muskoka régió laurentiumi képzdményei. Credit River

Torontotói északra

Scarboro

;

924

OE0LÓ6IAI ESEMÉNYEK.

Az Ontariói gáz-

és olajmezök.

A

Streetsville-i

A

Toronto melletti agyaglerakodások és bányák.

kövületdús paleozoikus lerakodások.

A kongresszus utáni kirándulások.

C.

Torontóból kiindulva négy transzkontinentális kirándulást tervez a végrehajtó-bizottság, ezek

C.

1

.

Tartama: 15

:

C

a u a d

i ii

n

-

P

nají Torontótól

a

i

f

i

c

vasút

Yaneouvorig

v o n a

(f

és öt

1).

nap Vancouvertl vissza

Torontóig vagy Monh-ealig. Ebben a kirándulásban a résztvevk a Canadian-Pacific vasút fvonalán a nagy síkságokon és a Cordillerák hegyláncán át a Csendes-óceánig jutnak

Nevezetesebb megtekinteni valók az Animikie és of the

Woods

Eeeweenawan képzdmények Port-Arthur közelében

laurentiumi és keewatini sziklái

Lake-Louise

Yoho-VaUey Columbia.

A

;

és a Victoria glecscser

Mount-Stephen Field-nél

Laggan-nál és a

;

a

Pioeky-Mountains-ben

a

és

szénbányákkal

Banff-i

nagy jégmez

;

Laké

a nagy síkságok krétakorú

;

tercier lerakódásai a Medicine-Hat-i gázkútakkal és a a

el.

a Sudbury-i nickel- és rézlerakódások

:

;

a

Glacier-nél, British-

Selkirk-Eange hegyei, a Coast-Kange batholith és a Fraser-Biver

eaüonja képezik a vancouveri út utolsó jellemz vonásait.

C.

i2.

Canadian-Pacific vasút

(

c r o

Tartama: 15 nap Torontótól Vancouverig

\v s

n

és öt

e s

t

i

e

1

á

g

a z á s).

nap Vancouvertl vissza

Torontóig vagy Montrealig.

A

kirándulásban résztvevk a Canadian-Pacific vasút fvonalán Medieine

Hat-ig (Alberta tartomány) utaznak. Innen a crowsnesti elágazáson Midwag-ig

mennek, a következ bányászati centrumok érintésével

:

Lethbridge,

Nelson, Eossland és Greenwood. Midwaynél a társaság megoszlik,

Férnie.

egyesek

az

fvonalon fekv Nelson és Eevelstoke-ig. A többiek Vancouverig mennek Hedley, Princeton, Tulameen és Nieola bánya-

Arrow tavakon

át

visszatérnek

a

át. Lethbridge és Férnie között krétakorú szénképzdmények tanulmányozhatóak. Frank-nál az 1903. évi nevezetes sziklaomlás látható. A Kootenay

helyeken

Piivertl njTjgatra a Purcell-Eange precambriumi

granodiorit

intrusiv

kontaktusa

profiljai,

tanulmányozható.

továbbá

Ezenkívül

a

Nelsonnál kirándulás

progi-ammjában benne foglaltatik a Eossland-i arany-, rézlerakódások, a SheepCreek arany ereinek, Phcenix és Greenwood rézbáuyáiuak. a Slocan régió ezüst-ólomtelléreinek tése.

A

és

a

Hedley-i

kirándulás tagjai ezenkívül

oligocén fordulást.

szénmedencéket és

a

Nickel-Plate

még

aranybányáinak megtekin-

megtekintik

a Princeton és Nicola-i

Tulameen-i gyémántot tartalmazó peridotit el-

!)25

(iEOLOGIAl ESEMÉNYEK.

C A

kirándulás

S.

C

u

ii

tii)-tiiiiiii

!i

(1 i 11 II -

10

;

N o

r

e r

t li

\' ;i

ii

ú

t.

\'iaa-ouverig

Torontótól

uiip

s

öt

ófs

nap

Yancouvei-tcll vissza Torontóig vagy Montrwilig.

A kirándulás a Húron és Superior tavakon át l'ort-Arthurig és innen a Canadian-Northern vasúton a nagy síkság északi részén át a liocky-Mountains lábáig megy. Port-Arthur és Winnipeg között az Atikokau formáció tanulmányozása van progi'ammou. .V kiráudulók meglátogatják továbbá Steeprocknemrég precambriumi közetekben találtak kövületeket. RainyLake-nél a couchiching és keewatin formációk viszonya és postglaciális vetdések tanulmánvozbatók. Manitoba tartományban a kövületdús ordoviciai és devon mészkövek több helyütt tanulmányozhatóak. míg Pine-Eivernél krétakorú márgák és mészkövek kibúvásait fogják a résztvevk megnézni. Alberta tartományban a Red-Deer-Eiver dinosaurus maradványokat tartalmazó rétegei

Lake-et, abol

tanulmányozhatóak. Calgarytól Vanconver-ig

kirándulók

a

a

Canadian-Paeific

vasút fvonalát fogják használni.

C. 4.

( i

r a

n d

-

T

r

P

u nk

a c

i

f

i

c v a s

ú

t.

A kirándulás tartama: 15 nap Torontótól A'ancouverig és öt nap Vancouvertl vissza Torontóig vagy Montrealig. A résztvevk a Grand-Trunk és a Temiskaming and Northern- Untario vasutakon a Cobalt és Porcupine-i bányavidéken keresztül Cochrane-ig mennek, ahol elérik a Grand-Trunk-Paeiíic vasút lij transzkontinentális vonalát. Ez az Abitibi és Nipigon tavaktól északra és a Lac-Seul-töl délre Winnipeg-ig megy,

innen Saskatoon-t és Edmonton-t nyugatra hagyva, Jellow-Head-Pass-on megy át.

Amennyiben

a Csendes-óceánig

rándulók visszatérnek Edmontonig

Cochrane

és

és

Rocky-Mountains-en

még nem

vonal

a

a

készülne

el.

a

a

ki-

innen Calgary-n át Vancouverig mennek.

Winnipeg között precambriumi kibúvások, továbbá

glaciális

és postglaciális lerakódások tanulmányoztatnak löbb jellegzetes lielyen.

A

kirándulás a következ érdekesebb helyeket érinti kövületes cambroszénképzödmények Entwhistle-uél a mészkövek Winnipeg közelében silur Pemlnna-River-en Edmontontól nyugatra kövületes devon-carbon mészkövek canadai Rockya Carlsbadnál. Megemlítend még, hogy Mount-Eobson. :

;

:

Mountains legmagasabb csúcsa a vonatról látható. A kirándulás résztvevi lemehetnek továbbá a Fraser-Riveren Fort-George-ig, innen Ashcroftig automobilon, luajd Vancouverig a Canadian-Paeific vasút vonalán.

C.

5.

K

r

i

e-

és

Hu r on

-

1

a

v

a k.

(14 u a p.)

A kirándulás az Ontario-, Erié- és Huron-tavakou át a Niagara-vízesésekig megy. Elkészületek történnek az Onandaga és az Utica formáció kövületeinek tanulmányozására és meggyüjtésére Port-Colborne-nél és Collingwoodnél. A kirándulók ezenkívül elmennek Manitoulin szigetére, aliol nevezetes ordoFöMiíini

KüzWnn

.M.ll.

Iiüt.

1912.

«1

)

ÖKOLÓGIAI ESEMÉNYEK.

9^(i

viciai és silur- profilok láthatóak jellegzetes kövületekkel. Pelee-Islanduál

kbányák tanulmányozhatóak. képzdmények és kontaktusaik a paleozoikummal

devon-

kövületeket tartalmazó

Az archai

tanul-

jól

mányozhatóak a georgiai öböl tájékán, amely szintén fel van véve a kirándulás programmjába épúgy, mint Walpole szigete indiánus telepével. Ez a kirándulás

kitn

alkalmat nyújt

C.

A

S u d

Cl.

1

1

u r

y

-

C

o b a

1

Po

1 -

r c u

]) i

n

Ontario.

e.

kirándulás programmja azonos az «A. 3.»

különbséggel, hogy a kiindulási hely

bányavidékeire

Ontario

tanulmányokra.

stratigrafiai, glaciális és fiziografiai

még egy másik

a p.

alatti kiránduláséval,

Amennyiben

Toronto.

(12 n

kirándulást

vezet

is

azou

szükséges, északi

szervez-

a

bizottság. C.

7.

Va

u

(•

o u v e r

an

- I s 1

d.

(4

na

p.)

Yaneouverböl kiindulva, a társaság gzhajón Victoriába, British-Columbia székhelyére, innen pedig vasúton Xanaimora, fontos szénbányászati centrumba

megy. Útközben bven nyilik alkalom peneplén-képzdés. glaciális erósio és metamorfizmus tanulmányozásra. A szénbányák megtekintése után a t.irsaság vasúton ^'iktoriába tér vissza.

C. 8.

.Jukon és északi British -Columbia.

Vancouverbl

(23 u a

p.)

Skagwaybe White-HorsePassou átkelve, gzhajón a .Jukon-Eiveren Dawson-Citybe jutnak. Útközben meglátogatják a Klondyke-i aranymezket, a Lewes-Eiver-Yalley-t. a Whitehorse-i rézbányavidéket, a Alaskába mennek

kiindulva, a kiránduláson résztvevk vízi úton

innen vasúton

;

a

Llewellyn glecsert. az Atlin aranybányavidéket, és

a

Portland-Caual rézlerakódásait

Skeene-Eiver bányavidéket

a

Ezenkívül

British-Columbiában.

északi

A

megnézik még a Texada-sziget réz- és vasérceit a georgiai öbölben. a szigetek a Skagway-i átkelésnél gyönyör tájképet nyújtanak.

C.

9.

P

V

i

n

e

-

E

u p e r

t

ós

S k

e e

(8

Indulás Vancouverbl.

halad és nevezetes Pacific-Eailway

hegyeirl

Az

út

n

a

-

E

az

v e

r.

B

r

i

t i

s

h

-

C

o

u

1

mb

és

i

a.

nap.) British- Columbia

hajón

Prince-Euperttl,

és fjordjairól.

végállomásáról,

i

part

utat

vonaton

teszik

nyugati a

partján

Grand-Truuk

meg Skeena-Eiver-

Valley-n át Hazeltonig.

C.

A vevk

A

h

a b a » c

a és

Pea

E

i

v e

kirándulás Edmontonból indul a C.

3.

10.

t

c c

-

r,

Albert a.

és C. 4.

(13

na

p.)

kirándubisokou részt-

megérkezésekor.

Az útirány

a

következ

:

Edmontoutól

Athabascáig

vonaton,

innen

az

GEOLÓGIAI KSEMÉXYEK.

'.»27

Athabasca folyón FortMc-Murray-ig; iuuen esetleg hajón az Athebasca-tavou Peacc-Piiveren fel Vermiliou-Fallsig: továbbá az Athabasca-tavon keresztül Slave-Rivcr-Eapids-ig. A kirándulás férdekessége az le -és a Slave-Eiveren

-ós

Athabasca-Eiver mentén fekszik.

ban krétakorú lerakódások,

Itt

több mértföldön át a folyó fels szakaszá-

a folyó alsó

szakaszán bipos

dlés

devon-mészkövek

láthatóak.

Útm A

u

t

a

1

1)

k.

kirándulások útmutatói most készülnek.

Költségek. Az közöljük.

értékkel

:

és vissza

kirándulások

egyes

költségeinek

kanadai városokban a szállodák lakást és ellátást nyújtanak, penziókban és kisebb városok jönni.

A

késbb

megállapítását

végleges

Egyelre a következ általános megjegyzések bii-nak némi gyakorlati Az utazás ára Európából Torontóba, Quebecen vagy Montrealon át l-i5 és 350 dollár között váltakozik a különböz gzhajókon. NagyoV'b 2-50

napi

szállodáiban

torontói ülések tartamára (10 nap) az egyetem

belül napi két dollárért. és gzhajózási társaságok

A

is

is

is

kezdve lehet

ki

nyújt ellátást körül

kanadai dollár értéke öt korona.

már

dollártól

olcsóbban

Az egyes vasúti

felajánlottak kedvezményeket.

Levelezés.

A

minden a kongresszusra következ címre küldendk The Secretary, International Geological Congress, Mctoria Memóriái Museum. Ottawa, Canada. Távirati cím Geucong, Otlawa. A táviratok a következ kódexek szerint \'égrehajtó-bizottság titkára szíxesen válaszol

"vonatkozó megkeresésre.

A

levelek a

:

:

fogalmazhatóak

:

A. B. C. 5

th.,

Lieber. Bedford-Mc-Neill.

Kelt a Victoria Memóriái

1908.

Museumbau. Ottawában, Canada,

191:2

május

hónapban.

61*

KÖZLEMÉNYEK A MAGYAEHONI FÖLDTANI TÁRSULAT BARLANGKUTATÓ

BIZOTTSÁGÁBÓL. ÉVFOLYAM

1912.

.5.

SZERKESZTI

FÜZET.

:

KADIÓ OTTOKÁR

ár.

ELADÓ.

A KOMÁRXIKI-BAKLANG Irta

:

KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE.

Schkéter Zoltán

dv.

A

nagy nyugat- krassószörényi mészkövouuhitou, amely déku Ujinokloviiés felhúzódik Eesiczabáuyáig, a karszttiiuemények számos alakját észlelhetjük. A nagykiterjedés hegyhátakon tömérdek dolina van, meredek caüonszer völgyek, itt-ott vakvölgyek, búvópatakok és barlangok találhatók. De azért korántsem igazi karszt ez, mert nem kopár sziklák sivár birodalmát nál

kezddik

látjuk

itt,

hanem majdnem

végig

ez

egész

területen

a

mészk

fölött

lév

—

vékony 1 2 m-nyi sárga agyagtalajban gyökerez szép erd födi az egész mészkvonulatot. Itt a barbár erdírtás a praktikus erdkihasználat és gondos ellenrzés miatt lábra nem kaphatott, ami különben Krassószörény megye területének nagyobb részén dívott sajnos. A szóban forgó mészköterület ersen gyrve és törve van, amely folyamatok a középs krétában mehettek végbe. Az egész terület azonban nagyjából plató benyomását teszi, amelybe a folyók igen mélyen, canonszerüen vannak belevágódva. Helyesebben azonban peneplainrl, félsíkról, eróziós síkról beszélhetünk, amely általánosságban nyugatról kelet felé, továbbá északról dél

—

felé,

valamint

(déli részén)

délrl észak

felé

fokozatosan emelkedik. Fkiemel-

kedése a Plesiva környékén vau, amely hegyvidék azonban nézetem szerint a peneplain létrejötténél íiatalabbkorú dislokációk következtében emeltetett magasabbra.

Igen érdekes

Amint attól

dleg

hogy vájjon mikor alakult

kérdés,

említettem, a gyürdési

kezdve szárazon indult

mindjobban

meg

az

állott

a

fels

kréta

ki

ez

végén

a

peueplaiu.

befejezdött

s

Ettl az idtl kezddestrukció munkája, minek következtében

a krassószörényi hegység.

erózió

alacsonyodott

folyamat

és

a

a

liegység.

A

fokozatos

lehordás

végül

annyira

hogy az akkori (a neogen elejei) erózióbázishoz képest csak kevéssé kiemelked, lankásan emelked peueplain állott el, amely talán nyugatabbra, a ma már lesülyedt és az Alföld mélyében eltemetett hegységrészre is kiterjedt. haladt,

A KOMÁRNIKI- BARLANG KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE.

A

muditeiTÚu-cmelet nlejJbeu losülyodt az Alföld

b

ii

'.<29

sülyedóst elfoglaló oeogeu

'(mediterrán és szarmata), tengerek körülvették a krassószörényi hegységet, amely

"bellük szárazföld, illotölcg félsziget alakjában

A mai

kiállott.

vízrendszernek

idben kezddik. A mai

*lsö vonásokban való kialakulása valószínleg ebben az

vízrendszernek az erteljesebb, rohamosabb fejldése azonban csak a ben, a levantei emelet idejében történhetett, amikor a Nagy-Alföld

pliocén-

tavának errl a részrl visszavonult s csak az Alföld közepén és Szlavóniában maradt meg a reliktuma. A beltónak ez az összezsugorodása természetesen az erózió-fenékvonalnak is a mélyebbre helyezdésével járt, ami viszont a folyóvize

vizek esésének jelentékeny

l)eu ós történik a

folyóvölgyek

a

az

s

A

pliooénben

mélyebbre

karsztjelenségek kialakulása,

eróziónak

fokozottabb

ers-

történt aztán tovább a pleisztooén-

holoeén eleje óta máig.

továbbá

történhetett

nagyobbodását

Ugyanez a folyamat

bülését eredményezte.

a

és

árkolódásával

pleisztocénben

egyidejleg

a

nevezetesen a barlangjáratoknak és a

tömérdek dolinának a képzdése. A barlangoknak s a dolináknak képzdését lehetvé tette az a tömérdek repedés, hasadék, amely a hegység felgyrdése alkalmával keletkezett s amelyek át meg áthatják az egész heg^-vidéket. A repedések mentén a csapadékvíz leszivárgott a mélység felé. s eközben a mészköböl álló falakat oldotta hol intenzivebben, hol gyöngébben és ennek megfelelöleg helyenkint vékonyabb-tágasabb hasadékok, st nagy üregek is keletkeztek. Barlang elég nagy számban van a nyugat-krassóelsegítette, illetleg

szílrényi hegységben, de

ismeretlen járatok

eddig

az

többszörösen felülmúlja az ismertekét.

hosszúsága

barlangok:

Ilyen

barlang, a moldovai rablóbarlang, a néravölgyi barlang, a

Panur-, Bohuj -barlangok, a resiczabányai barlang

mennyi közt

azt

légj'-

Plopa-b.,

stájerlaki

De

stb.

kétségkívül

galambóczi

n

hiszem,

vala-

a legérdekesebb és legnagyobb a szóban forgó komáruiki barlang.

Egyébként megjegyzem, hogy a mi általános paloeogeográíiai és földtani szempontból a komárniki barlangról elmondható, ugyanaz áll az összes többi barlangra vonatkozólag

is.

Lássuk már most jelen

Ny-i,

a

50— 60"-os

körülbelül

tömött

mészk

düléssel

maim

rétegkomplexusa, majd erre a fehér

következik.

majd

hegytömeg

följebb a

áll

maim

:

és

alul a

földtani

vannak vékonyabb

nevezetesen csillámpalák erre

;

szaruköves

liasz

mészk

homokk

alsó ne

és

okom

Ezután nyugat felé menve egy hatalmas vonalhoz jutunk, amelyen az e vonaltól

vetdéshez, helyesebben feltolódási nyugatabbra fekv hegytömeg följebb, feltolódott

környékének

komárniki barlang közvetlen

kristályos palák,

viszonyait. Keleten a

a

perm

keleti fölé tolódott.

vörös

homokkbl

Ez

a

nyugatablri

és palás

agyagból,

kréta-mészkövekbl. A barlang legnagyobb

es maim

része

van van s elüls része délnek irányul. A folyosó, legalább az elüls felében könnyen járható általában széles, néha nagyobb üregekké, st termekké is kiszélesedik, néha azonban meglehea

feltolódási vonaltól keletre

Tájódva. Bejárata a komárniki

erdri

és

lak

kisebbrészt

a

kréta-mészköbe

fölött

;

tsen

összeszkül.

haladásnál hol

A

barlang feneke dél

felfelé,

hol

mellékfolyosók ágaznak

ki.

meg

felé általában

lefelé kell

amelyek

mászni.

ma még

emelkedik, de az elre-

Egyes nagyobb

üregekbl

kikutatlanok. Körülbelül egy órai

930

Dl

elrehaladás után

SCHEÉTEK ZOLTÁN

továbbmenetel igen megnehezül egyfell

a

ocláig tette járhatóvá

barlangot

a

a

terület

Allamvasút-Társaság, másfelöl azért, mert

itt

továbbá mert a hátralév rész jóformán nincs

rök

tulajdonosa,

már is

víz folyik a barlang fenekén,

kikutatva.

A komárniki erd-

egyszer elég nagy fáradsággal végigmentek, a hátralév

a hegy túlsó oldalán

eltnik a

föld alá.

ott jutottak

Errl

barlangrészen

s.

a fölszínre, ahol a Pouikva-iíatak egy üreglien

még

alantabb

szó esik.

A barlang bejárata és elüls járható részlete mészkbe van mélyülve, melynek rétegei NyÉNy-ra

szürke (-20^)

48

Igen érdekes jelenség a szarukönek a szereplése. Az egyes talan szarukögumók, miután

mert csakr Osztrák-Magyar

azért,

az

szaruköves

maim-

— 50°-nyira dühiek.. szabály-

elszigetelt

mészkarbonát a víz oldó hatása következtében eltávolodott, kimerednek a sziklafalból. Némelyik, néha többkilogrammos darab is már csak egy vékony nyélen iil. Azonkívül a mészkrétegekben 2 4 ujjnyi szarukrétegek is elfordulnak, amelyeket így kipreparál körülöttük

a

—

a

víz.

Ezek néha eléggé terjedelmes, vékonyabb-vastagabb

padokat alkotnak. Némelyik, amelyiket már

nem

kiálló lemezeket,

st

mennyezethez kötrész, leszakad. Alkalmam volt ilyen lezuhant darabokat látni, amelyek egy-két héttel azeltt még állítólag a barlang fels falán függöttek. A liarlangban sok és

szépen

fejlett

vandalizmusa

mitok szeríí

s

c s e

még nem

p p k ö tette

bírja el a

m

- k é é u y t észlelhettem. A látogatók p z ö d tönkre ket. Változatos alakú staloktitok, stalag-

összeforrott oszlopok láthatók, de

fleg a függönyszerü

kifejldés gyakorabbi. Ezeknek közelebbi leírása

levegjének

hmérséklete

a

nyílás közelélieu

:

nem

és

célom.

orgonasíp-

A

barlang 8° C, beljebb 11-5° ('..míg

a leveg hmérséklete a barlangou kívül köriillicliil ugyanakkor, 1911 aug. 4-én 17° C. volt. Arra a körülményre, hogy a barlang szája közelében leghidegebba barlang hmérséklete, s ezt

már elzetesen

tényleg igazolva találtam.

ben csillámos kvarchomokot

Az

alsóbb

rész

fenekét

A

a vezet

erdvéd felhívta figyelmemet még pedig a belsbb részé-

barlang fenekén,

és kvarckavicsot észleltem

legtöbb

helyütt

;

cseppk-réteg

agyagot vonja

nem be.

láttam.

(isáUatok

kszerszámokat nem leltem s az itteniek sem tudnak róla, hogy Megjegyzem, hogy pleisztocén sállati maradványok esetleges utóbbi elkerülése a ma még át nem kutatott mellékágakban uciu csontjait,

ilyesmi elkerült volna.

tartoznék a lehetetlenségek közé.

Térjünk vissza már most a közelebbi környék palaeogeográíiájának

továl)bi

hogy a szóban forgó barlang keletkezését is megértsük. .\ Naveszhegytl, amelyben a barlangjárat van, délre egy patak van, a Ponikva. amely vizét a keletebbi csiUámpala-területrl nyeri. Ez a völgy ott fejldött ki, aliol a fejtegetéséhez,

perm homokkre ós palás agyagra a kemény ki'éta-mészk következik. A völgy eme dél-északi irányú szakaszának talpa természetesen a régebbi pliocén- és pleisztocén-idben jóval magasal)ban feküdt mainál. A völgy vize pedig nyugat felé az országút mentén lév száraz völgy csillámpalára rátelepül lágy

adódott

Hogy

Ponikva vize az említett irányban járt mai és egykori Ponik\ameder közt lév vízválasztón található épen az országút mellett. A pleisztocén"ben, amint a Ponikva a perm vízliatlan és laza altalajon ide-oda, kanyargott felé

le

a Karasba.

a

egykor, arra világosan utal az a kavicsterrasz, ami a

A KOMÁRNIKI- BARLANG KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE.

s helyét

változtatta,

valószínlefí egyszer

rájutott

arra

a

931

amelybl

részre,

a

mni Ponikvát elnyel üreg fejldött. Ugy látszik, a víz az ersen repedezett mészk liasadékailiau könnyebb és kényelmesebb lefolyást nyert s így a régi medrét egészen elhagyta s összes vize a KisNavesz hasadékhálózatán át került az északabbi völgybe, amely a mai komárniki völgy. A lekerül folyóvíz a

idn

hosszú

Hogy

tényleg

át

repedéseket

a

folyóvíz,

ma

egykor a barlang

szóles,

még pedig a száraz,

folyosókká

üregekké,

tágas

kristályos

és

kavics.

völgyszakaszok erteljesebben mélyültek. Ezzel a

járt

annak kitn Utóbl) a nagyobb alsó

magasabban fekv részében

hizonyítéka az itten található kvareliomok

alakította.

ered Pouikva

paláról

is,

mélyüléssel

kellett

volna

a

Ponikva barlangi patakjának is lépést tartani, amit természetesen a kis patak nem végezlietett el. Elhagyta tehát a barlangjáratnak alsó szakaszát, amelynek a nyilasán, a mai barlangbejáraton át közvetlenül ömölhetett a f völgybe s a repedezett

mészk

egyébb mélyen lév hasadékait kereste

megint könnycbl)en juthat bele a fvölgybe. Ezért látjuk közepe táján pedig

már

a

bviz

patak

vízmeunyiséiíe

egészen elvész. Eltnik a rejtett

újabb barlangjáratokká dolgoz, váj

azeltt a barlang száján ömölhetett

komárniki völgybe,

bukkan

ma

körüllielíil

1.5

csökken,

hasadékokban,

kissé

amelyeket

lejjebb

megint

folyamán. A vize pedig, amely magasabban fekv fenékkel biró 20 m-rel mélyebben bvizíi forrásként

ki az a

hirtelen

amelyeken át hogy a barlang

fel,

azt,

idk

szintén

fel.

Igen érdekes körülmény az, hogy a Pouikva-pataknak ezt a fokozatos mélyebb nívóra való szállását a fels folyásán is észlelhetjük. Ennek bizon;\-ítékai itten azok a kavicsterraszok, amik a patak johbpartján észlelhetk s amiket már Teleqdi Koth Lajos ' leirt. Két terrasz van, amelyek közül a magasabbikhoz tartozik a már említett országút mellett fekv terraszfoszlány is. A magasabbik terrasz egyes részletei körülbelül 15 2Ü m-rel fekszenek maga-

—

mai patak szintjénél, míg az alsóbb terrasz részletei körülbelül 6 m-rel vannak magasabban. Utóbbi talán már óholocénkorú.

sabban a 5

—

' Telegdi Koth Lajos: A krassószijrényi ..Mészbegység» É-i része Krassüva környéken. Az 1S93. évi felvételi jelenté.s. A m. Jdi'. Föld. Int. ÉviJelentése 1893-ról. 94 oí.l.

HIVATALOS JELENTÉSEK. KivDiial

;iz

i!)l2.

évi február

hó

27-éii laríoii

Elnök: báró Nyáiíy Albert vannak: Balogh Maróit dr.. Bella

E

clr.

A

feutjelniítt

Az

ülé.sen a

elnök

következ

megnyitja az ülést

j«igyzkönyvébl.

Kadic Ottokár (Ir. .T e 1 e u Bddimszky Károly, Éhik Gyula, Benhossék MmÁLY dr.. Mihók Ottó, a d ó

1

:

Lajos,

HiLLEBRAND .Ten dr.. KoRMOS TivADAR dr., Steinhausz Gyula és Strömpl Gáboe dr. 1.

íilés

I'oiitosablj

tárgyak kerültek tárgyalás alá az eladót, hogy az 191Ü. évi :

és felkéri

február hó 16-áu tartott ülésnek jegyzkönyvét fölolvassa. A bizottság a felolvasott jegyzkönyv tartalmát tudomásul veszi. 2. Az eladó indítványára a bizottság elhatározza, hogy közleményeit olyan hazai és külföldi tudományos társulatoknak, intézeteknek, esetleg hatóságoknak és magányosoknak is elküldi, alvikaek összeköttetése a bizottságnak hasz-

nos lehet.

Az elnök ajánlásái-a a bizottsáu a kiivotkezö urakat bizottsági tagokká Bella Lajos, ny. föreáliskolai tanár, Budapest Scheeter Zoltán dr., állami geológus, Budapest és Podek Ferexc hivatalnok, Brassó. 4. HiLLEBRAND Jen dr. megtartja «A B a 1 1 a - b a r 1 a n g b a n történt 3.

választja

:

;

ásatásoknak újabb eredményeirl" cím az

1911.

évben a Balla-barlangban

Az ásatásokhoz

a

Földtani

Intézet

végzett

lÜOO

K-val,

a

500 K-val járnlt hozzá. Az ásatások fleg a barlang

Eladó

eladását.

rendszeres

ásatásainak

Tudományos Akadémia pedig hátulsó

részében,

a

medveesontokat tartalma zc'i zöldes-sziü'ke törmelékes agyaglerakodásban Az innen kikerült moustérien- és anrignacien-típusokat tntetnek fel. köröskörüli szilánkolása az am'ignaeienre utal.

ismerteti

eredményét.

Szembetnik még

barlangi történtek.

A pengék nagyszámban

a

ösmedvefog is. A barlang elüls részében lerakódott törmelékes maradványai és steppei, madár- és rágcsábWsontok kerültek ki. Az itt talált néhány paleolit-keszköz leginkább a magdalénienre utal. Ezek szerint az itt lerakódott üledékek az Alpesckben történt megfigyelések alap-

megmunkált

fiatal

sárgaagyagból

a

rénszarvas

követ idszaknak egy fiatalabb fázisába tartozik. Kormos TivAD.vR dr. (vendég) részletesen ismerteti a magyarországi pleisztocénnek idszakait. Korainak tartja, hogy a paleolit iparokat a pleisztocén fázisaival biztos vonatkozásba hozzuk és hogy a paleolitoknak, hasonlóan mint a vezérkövületeknek, korhatározó értéket tulajdonítsunk. Hillebrand Jen dr. Kormos dr. felszólalására megjegyzi, hogy mivel a kipartypusoknak korjelzö értékét el kell fogadni és mivel az Alpesekben kimutatták az aeheleén. sulutreén és magdalenieniparnak a jégkorszakhoz való viszonyait, joggal beszélhetünk Európa területén például a magdaleniennek postglaeiális koráról még akkor is, ha az illet vidéken esetleg nem volnának kimutathatók az utolsó jégkorszak nyomai. 5. HiLLEBRAND .Tbnö dr, megtartja «A fa u n a é s k ö p a y p u s o k

ján az utolsó jégkorszakot

i

kor meg ha tározó Eladó

kifejti,

hogy

értékérl a

pleisztocénban

a

jileisztocéuban" dolgozó

i-

-

cim

t

eladását.

geológusoknak, különösen pedig a

TÁRSULATI ÜUYEK.

számolni

Ijarlangkutatókuak

köipartipusokuak

a

kell

•ezeknek geológiai értelemben korhatározó

mény

bizonyítja.

'.lH3

Európában

Klöször, liogy egész

korjelzö

értékük van, azt

másiitánja tigyanaz, másodszor, hogj- a faunával

ezeknek

két

típusoknak

a

Hu.uy

értékével.

különö.seu

körül-

az

összliangban szoktak lenni.

is

egy-

Ha

fleg annak a körülménynek kell betudni, hogy a fauna sokkal jobban függ a klímától, mint az ember. Az eliíadáslioz Kormos Tivad.vr dr. és Beli..^. Lajos szóltak hozzá, amire az ehiadó ez az összhang Déleurópában nincsen meg,

úgy

ezt

replikáit.

Egyéb tárgy nem

Kivonat

a/.

1Í)I2.

lévén, elnök az ülést berekeszti.

évi

április

|jó

2ü-áii

értekezlet

tartolt

jeyyzö-

könyvéböl.

Elnök:

Bell.í Lajos.

E1ó

a d ó

:

Kadic Ottokáií

Jele

tlr.

n

v a n n a k

AscHBR Antal, Beket Imre Gábor, Horüsitzky Henrik, báró Nyáby Albert Steömpl Gábor dr., Scholtz Pál Kornél, Schreter Zoltán dr., Szontagh Tamás TÉGLÁS GÁBOR és Vargha György.

A lás alá

fentjelzett

értekezleten

a

:

dr.,

dr.,

következ fontosabb tárgyak kerültek tárgya-

:

1. Az eladó mint az értekezlet egybehívója megnyitja az ülést és felkéri Bella Lajos bizottsági tagot, hogy a távollev alelnök helyett mint korelnök az

értekezleten elnökölni és az

értekezlet

összehívásának

megniagyai'ázni

célját

szi-

vesked.ien.

Bella Lajos korelnök üdvözli a megjelent tagtársakat és felkéri K.a.1)IÓ di-. eladót, hogy az értekezlet jegyzökönyvét vezesse. 3. Az elnök jelenti, hogy Siegmeth Károly elnöktl levél érkezett, melyben tudatja a bizottsággal, hogy Munkácsra való elköltözése végett kénytelen az elnöki tisztségrl lemondani. Az elnök felhívására az eladó feloh'assa a lemondó levelet. Az elnök továbbá jelenti, hogy hasonló levél a Földtani Társulat titkárságához is érkezett s hogy a társulat választmánya az üggyel f. évi április hó 17-én tartott választmányi ülésén foglalkozott. Az elnök felhívására az eladó a választmányi ülés jegyzkönyvének idevágó szakaszát felolvassa. HoRrsiTZKY Henrik bizottsági tag szólásra jelentkezik és a következ indítványt teszi "Azt hiszem, hogy bátran az egé.sz bizottság nevében mondhatom, hogy •2.

Ottokár

:

tisztelt

elnökünk

lemondását a bizottság

sajnálattal veszi

Siegmeth buzgalma és lel-

tudomásul.

líÁEOLY a barlangtan terén szerzett érdemei közismeretesek, az

mindenekeltt nagy tevékenysége, amelyet a bizottság érdekében nagymérv, hogy bátor vagyok a választmány több tagjának az óhaját a tisztelt bizottsággal tudatni, amikor a következket indítványozom I. Kérjük meg a választmányt, hogy Siegmeth Károlv urat, a barlangkutató bizottság buzgó els elnökét a bizottság tiszteletbeli elnökké megválasztani szíveskedjék. 2. A bizottság részérl pedig azt ajánlom, hogy Siegmeth Károly úrnak nagy buzgalmáért jegyzkönyvi köszönet szavaztassék és evvel kapcsolatban kérjük meg a távozó elnököt, hogy bölcs tanácsaival a bizottságot továbbra is támogatni szíveskedjen. Bekby Imre Gáror bizottsági tag ellenzi azt, hogy a választmány a tiszteletbeli elnököt válassza, szerinte ez a választás a bizottságnak bels ügye. Pelszólaló ajánlja, hogy a bizottság igenis válassza meg Siegmeth Káboly volt kesedése, kifejtett,

de

olyan

:

—

ii

elnököt tiszteletbeli elnökké és csak a választás jóváhagyását

kérje a választmány-

amely körülmény teljesen kielégíten kidomborítja a választmány felsöbbségét és jogait. Egyébként Siegmeth KÁROLYnak tiszteletbeli elnökké való megválasztását tól,

934

TÁBSULATI ÜGYEK.

egj'enesen a választmány javíisulta

aggodalmai

jogi

SzoxTAGH Tamás

a clr.

tiszteletbeli tiszteleti

ii

bizottságnak, így tehát Horusitzky tagtársunic

elnök

megválasztása iránt

tag azon óhaját fejezi

ki,

hogy

teljesen tárgytalanok^

a

bizottság

függet-

Többek hozzászólása után az értekezlet elhatározza, hogy SlEGMETH KÁROLY ui'at a bizottságnak tiszteletbeli elnökké való megválasztását javasolja és kéri, hogy a választás eredménye jóváhagyás végett a választmány elé terjesztessék, Siegmeth Károly volt elnöknek ezenkívül jegj-zökönyvi köszönet szavaztassék. 4. Az elnök az új eluök megválasztásának tárgyalását tzi napirendi-e és a távozott elnök helyébe a vezetség jelöltjét, Lenhossék Mihály di\ egyetemi tanár, udvari tanácsos, bizottsági tagnak elnökké való megválasztását ajánlja. Horusitzky Henrik, bizottsági tag a tárgyhoz hozzászólva a következ két 1. «A bizottság kérjen a választmánytól indítványt teszi felhatalmazást arra, hogy épen úgj' mint az anyaegyesület három évi ciklusban magának tisztikart választhasson, még pedig elnököt, alelnököt, eladót és eladóhelyettest. A bizottság tisztikarának a választása mindig az anyaegyesületnek tisztújító közgylésének eltti hónapjában történjék." . Ha a választmány a bizottságnak fenncbbi felterjesztését jóváhagyja, akkor a legközelebbi tisztújító gylésünk januárius hónapra esik. Tekintettel most már arra, hogy jelenleg alig fél évi'öl vau szó, amely idszakra a nyár is beleesik, bátor vagyok azt indítványozni, hogy a most még hátralev rövid idre elnököt ne válasszunk, minthogy alelnökünk ligy is van. Egyébként az új elnök személyében a bizottság összes tagjai\'al teljesen egyetértek és nagyon kívánatosnak tartom, hogy Lenhossék Mih.ály dr., udvari tanácsos urat elnöknek megnyerni sikerüljön." Szontágh Tamás dr. tisztelctlicli tag szintén az elnökválasztás elhalaszlenül a választmánytól intézkedjék.

:

tását javasolja.

Bekky Imre Gábor, a bizottság elnök nélkül

elssorban azért, mert mert a bizottságnak elnök-

bizottsági tag ellenzi a halasztást

nem mködhetik,

de azért

is,

jelölése és a társulatnak választniánj-a között semmiféle összefüggést

kapcsolatban indítványozza

:

nem

lát.

Ezzel

fordiüjon a bizottság a választmányhoz azzal a kéréssel,

miszerint a társulat alapszabályait akként módosítani szíveskedjék, hogy a bizottság

mindenkori vezetsége a választmánynak hivatalból tagja legyen s míg az alapszabályok nem módosíttatnának, hívassa meg a választmány a bízottság vezetségét esetrl-esetre üléseire. Indítványát felszólaló azzal okolja meg, hogy a bízottság a választmány iUéseü-e utóbbi idben személyi és tárgyi ügyekben egyesek részérl folytonos támadások céltáblája; nincs aki védje ott a bizottság érdekeit, úgy hogy minduntalan oly határozatok hozatnak, amelyek a bizottságnak eddigi eredményes mködését hovatovább veszélyeztetik. Téglás Gábor bizottsági tag a bizottság foutos érdekének tartja az elnöki állás

mielbbi

rendes

még ebbl

habár a Földtani Társulat választmánya által megjelölt közgj-léstl csak hónapok választanak is el, azért a választást

betöltését s

tisztújít(')

az értekezletbl elintézendnek tartja.

Minthogy pedig éi-tesülése szerint kitnségét megnyerheti erre a tisztre a bízottság, maga részérl javaslatba hozza annak megválasztását. Lenhossék Mihály dr., egyetemünk kitnsége, akirl szó van, a bizottság mködése iránt mindenkor meleg érdekldést tanúsított és akadémiai értekezletével, úgymint nemrég elhangzott népszer eladásával a bizottságnak nagy szolgálatokat tett. Mindenképen nyereségnek tartja az mielbbi megnyerését, mert hiszen a jöv év munkaprogrammja érdekében nagyon is kívánatos, hogy mind azokkal a körökkel, melyckt()l a bizottság prosjiorálása függ, mielbb megnyerjük a személyes kapcsolatot. Minthogy Lenhossék Mihály dr.. a Magyar Tudományos .akadémia tagjaként is kilátás

van

rá,

miszerint hazai tudósaink

egyik

935

TÁRSULATI ÜUYEK. kiváló szul^'álntukiit

tehet a bizottságnak

személy, akinek neve

s

tekintélye

szólaló javasolja, a bizottság kérje olibeli

tudouiáiij'os

a

s

magában

szakkiiriilíbeu is

vezet

sikert biztosithat a bizottságnak, fel-

is

kiiklöttségileg

fel

t

a

bizottság

elhatározásáról értesitse a Földtani Társulat választmányát

is.

elnökségére

s

Egyúttal azon-

ban igen kivánatosnak látná felszólaló azt is, ha a Földtani Társulat választmányi vezetsége is állandó helyet nyerne. Épen ezért avval a

tagjai sorában a bizottság

javaslattal toldja

mányát arra

meg

indítványát, kérje

fel

a bizottság a Földtani Társulat választ-

egy idevonatkozó pont beiktatásával biztosítson alapszabályszer helyet választmányában a barlangkiitató bizottság mindenkori tisztikarának s ezért terjessze a legközelebbi közgylés jóváhagyása alá, hogy már e is,

miszerint

szerint lehessen lí)13-ban a választást eszközölni.

Miután á tagok

sági

kérdésekhez

felvetett

báró Nyáry Aj.bert

tiszteleti tag, is

még

Bell.\ L.\jos elnök. Szont.ígh Tamás

Gábor

Strömpi.

dr.,

hozzászóltak, az értekezlet

kutató bizottságnak elfogadásra ajánlja

:

Vargha György

következket határozza

a 1.

dr. és

A

bizottság

és

a

ilr.

bizott-

barlang-

kérjen a választmánytól

fel-

hatalmazást arra, hogy a bizottság ép úgy mint az anyaegyesület három évi ciklusban magának tisztikart választhasson. A bizottság tisztikarának a választása pedig mindig ténjék. 2.

A

közgylésnek eltti hónapjában törhogy a társulat alapszabályait

az anyatestületnek a tisztújító

bizottság

kérje

meg

a

választmányt,

akként módositaui szíveskedjék, hogy a bizottságnak mindenkori tisztikara a választtagja legyen s míg az alapszabályok nem módosíttatnak, hivassa a bizottság elnökét és eladóját esetrl-esetre üléseire. 3. A bi-

mánynak hivatalból meg a választmány

zottság válasszon legközelebbi ülésén elnököt

egyhangúlag Lenhossék Mihály

;

egyet, tanár, udvari tanácsos, bizottsági tagnak elnökké való

dr.,

megválasztását ajánlja

megbízza báró Nyáry Albert dr., Téglás Gábor bizottsági tagokat és Kadic OtTOKÁK dr. eladót, hogy Lenhossék Mihály dr. bizottsági tagot felkeressék és neki

s

az elnökséget felajánlják.

Egyébb tárgy nem lévén elnök az

Kivonat az

1912.

ülést berekeszti.

évi április lió 26-áii

Elnök:

tartolt ülés jetiyzölíönyvéljöl.

Jordán Károly dr. E ö a d Kadic Ottokár dr. .Telén v a nBekey Imre Gábor, Brenndörfeu .János di'. Budinszky Károly, Hermann Ottó. Hillebrand Jen dr., Horusitzky Henrik, Majeh István, báró Nyáry Albert dr.. Scholtz P.ál Kornél, Strömpl Gábor dr. és Vargha György dr. A fent jelzett ülésen a bizottság a következket tárgyalta: 1. Az elnök megnyitja az ülést és felkéri az eladót, hogy az 1912. évi február hó 27-én tartott ülésnek jegyzkönyvét felolvassa. A bizottság a felolvasott jegyzkönyv tartalmát á. Az e n ö k bejelenti Siegmeih Károly elnök lemondását tudomásul veszi. és elhalálozását, ami szomorú tudomásul szolgál a jelenlev tagok a gyász jeléül 3. Az el a d ó jelentést tesz azokról az intézkedésekrl, a helyükrl felállanak. amelyek Siegmeth Károly volt elnök elhalálozásával kapcsolatban történtek. A bizottság a jelentést tudomásul veszi s az eladó indítványára felkéri Horusitzky' Henrik bizottsági tagot, hogy valamelyik ülés kapcsán Siegmeth Károly fiilött emlékbeszédet tartson. 4. Az elnök jelenti, hogy Siegmeth K.ároly lemcmdása és elhalálozása következtében megüresedett az elnöki szék. hogy a bizottság ebbeu a tárgyban 1912. évi április hó 20-án értekezletet tartott s felkéri az eladót, hogy az értekezlet jegyzökönyvét felolvassa. A bizottság a felolvasott jegyzkönyv tartalmát tudomásul veszi és az értekezleten hozott határozatokat elfogadja. 5. Az elnök napirendre tzi az új elníik megválasztását. Erre megalakul a szavazatszed n ak

1

i>

:

:

—

1

;

—

—

—

936

TÁRSULATI ÜGYEK.

A

bizottság, auifly elrendeli a titkos szavazást.

Albert

dr.

jelenti,

hogy

a

szavazatszedö-bizottság

elnöke

megejtett szavazás utáu báró Nváry kihirdeti

egyhangúlag az értekezlet

a bizottság

a

szavazás eredményét

jelöltjét

Lenhossék Mihály

s

dr.,

egyetemi tanár, udvari tanácsos urat elnökké választottá. A bizottság a választás eredményét lelkesedéssel fogadja. 6. Az e n ö k ajánlására a bizottság a következ urakat bizottsági tagokká választja Hercbo Odescalchi Loránd, császár és iirálvi kamarás, földbirtokos. Vatta KövÁRY Ern dr., tb. megyei forvos, Vajda-

—

1

:

;

Boldogh Gusztáv székesfvárosi tisztvisel Budapest és Lambrecht K.ílMÁK gyakornok, Budapest. 7. Az eladó jelenti, hogy Prenoszil Iv.m; dr., kir. tanácsos, jószágkoi-mányzó átiratban a Földtani Társulat elnökségét értesítette, hogy O Hercegsége Pálffy Miklós úr a detrek-váraljai barlangok átkutatását megliunyad

;

—

engedte

célra a bizottságnak 150 kor.

s erre a

gyeskedett. Örvendetes tudomásul szolgál. .JÓZSEF

bibornok,

di\

egri

érsek

—

M.

kutatási

Az

O Eminenoiája

úr

költséget engedélyezni ke-

eladó

jelenti, hogj'

Samassa

megengedi,

átiratban

hogy

Hii.lebrand .Ten dr. bizottsági tag az érseki uradalmi területen lev Peski barlangban prcibaásatást végezzen. Örvendetes tudomásul szolgál. a d ó 9. Az e 1 jelenti, hogy az Országos Régészeti és Embertani Társulat maga részérl Bella Lajos bizottsági tagot bízta meg a Chlapeci-barlang felásatásával. A bizottság maga részérl is megbízza Bella Lajos bizottsági tagot, hogy Kadió Ottokár dr. eladóval karöltve a Chlapeci-barlawiban ásatást végezzen. 10. A bizottság megbízza

—

—

HiLLEBRAND

.Jenö

ásatást végezzen

(Ír.

s

bizottsági tagot,

elhatározza,

hogy

hogy ha

—

a

csobánkai Kiskevélyi-burlangban próba-

a fvárostól támogatás érkezne a bizottság

A

bizottság megbízza Podek Ferenc bízott hogy a homorodalmási barlangvidéken kutatást végezzen és elhatározza, hogy Udvarhely vármegye törvényhatóságától erre a célra támogatást fog kérni. 12. A bizottság megbízza RosKÓ Pál répáshutai erdrt, hogy kerületének barlang-

az ásatási költségeket megtéríti.

11.

sági tagot,

jait a

—

Bizottság részére felkeresse, térképezze, felmérje és lefotografálja. 1-S.

langvidékf

Strömpl Gábor

cím

dr. bizottsági

eladását.

Eladó

megtartja "Az ubavjtornn-gömöri bar-

tag

itteni barlangok teljes összhangban amelyek pusztulásnak indultak. A barlangok boltozatának leszakadása néhol már a felszínig hatolt és kürtöszer lyukkal tárta fel a mélyebben rejtz barlangokat. Másut a sziklaomlás már ezeket a kürtket is betemette. Az omláson kívül a barlaugok üregeinek eliszaposodása és a cseppkképzdés is hozzájárul a barlaugok pusztulásához. Az eladó részletesen megmagyarázza a barlangok különliöz típusainak kifejldését egészen a pusztulásig, Külön megemlékezett a barlangoknak egy újabb, hazánkban eddig még nem ismertetett típusáról, az li. n. zsombolyokról, amelyek aknaszerü. hirtelen mélyed üregek. A zsombolyok a hegy mélyében lev nagyobb barlaugok leszakadt boltozatának a kürti. Igen mélyek, úgy hogy csak kötéllel lehet beléjök hatolni. Mivel a kürtk

sauuak

szerint

az

a hegyvidék karsztos tüneményeivel,

teljesen ismeretlen barlangokba vezetnek kikutatásuk igen fontos.

Kadic Ottokár

eladó

eladáshoz hozzászólva megállapítja, hogy a barfeladatai közül legsürgsebb és legfontosabb a hazai barlangvidékek rendszeres bejárása, térképezése és nagy vonásokban való megismertetése. Ez a kutatás arra a munkára hasonlít, amelyet az állami geológusok dr.

langkutató bizottságnak

az

sokoldalú

országos geológiai felvételein végeznek. Az

a munka, amelyet Strömpl dr. a uiuit nyáron végzett, felszólaló szerint bátran országos speleologiai felvételnek nevezhet. Kívánatos lenne, hogy a többi barlangvidék is hasonló kutatásban részesüljön. Az eladáshoz még .Tordán Károly dr. ehiök és Scholtz Pál Kornél bizottsági tag saját nézetükkel járultak hozzá elmondva a zsombolyokra vonatkozó tapasztalatukat.

Egyébb tárgy nem

lévén, elnök az ülést berekeszti.

SUPPLEMENT ZUH

FÖLDTANI KÖZLÖNY NOVEMBER-DEZEMBER

XLIL BÁND.

11-12. HEFT.

1912.

FBER DAS EKDGAS IN UNGARN. Vom «Ist au 11

f

nd

g

-w

(1

me

e

e

i

i

i

n

B

(•

a

s

köun

i

1

cl

u n g

men fc

Noth*

(teologen Július

e d

e

i

,s

e

S

(les

U r s p r u ii .s

e

b e

mit

11

li

ü rg

i

s c

li

e

Erdgases

11

ii f ü h r e n n in U nMit diesen Fragen möchte ich mich

Gas

garn verwertet werden?i>

i

Galizien.

aiis

g

a

m

lir d ö

vo

r t e

1

i 1

z

u

ha

1'

r

ü

c

k z

t e s t

e

im folgenden eingehender befassen. Schon lange vor Eibohrung der Erdgase bei Kissáimás in Siebenbürgen war das Yorkommeu derselben teils durch natürliches Ausströmen. teils durch Erbohruug bekannt. l)ie AufzaiiluDg und Beschreibung der natürlicben Gasexhalationen Leipzig, Höfee ist vielfach veröffentlicht worden, so von Zincken Budapest. H. v. Ijöckh Selmecbánya u. a., daher Leoben, Dr. Papp

—

übergehe ich

—

—

—

sie.

Da nun an

üngains Erdgase gefunden wurden, welche mit Erdöllageru in Verbindung stehen, so wurde mehrfaeh die Frage aufgeworfen, ob das Erdgas Ungarns ebenfalls in vieleu Ürteu autíerhalb

genetischem Zusammenhange

mit Petroleum stehen dürfte? Bever ich auf diese Frage, welche für die Lánder der ungarischen Ki-one von hoher wirtsehaftlicher Bedeutung ist, eingehe, sei mir gestattet, besonders auf die neueren Erörterungen des ausgezeichneten Bukarest hiiizuweisen, welche die geologischen VerGeologen Meazec

—

Üumánien unter Berücksichtigung des Petroleumvorkommens mit jenen von Siebenbüi-gen vergleichen. Mein Sohn, Dr. Rudolf Noth, welcher unlángst in einem Vortrage des

háltnisse

Xachbarlaudes

in der geologischen GeselLschaft

insoweit dies zu

Wien über

dieses

Thema

sprach. wird

meinen Schlufifolgerungen nötig erscheint

—

—

densel-

ben auszugsweise vorzuführen, die Éhre habén. Die

Frage,

ob

* Vortrasj', Kehalten schaft

zii

Budapest

aiii

Siebenbiirgen

in

H.

in

dci-

M.-irz

Sitziins

1912.

Erdöl

der

durch

Unyiirisohcn

Tiefbohrangen

zu

Geologischen Gesell-

JÚLIUS NOTH

í);íb!

erwarten

sei.

wurde mir vor 30 Jahren von einer Gesellsehaft vorgelegt,

welehe Freischürfe erworben hatte und bohren woUte.

Meine

anch nach

dem Badeoríe

(Baasen), woselbst seit undeuklichen Zeiten

Gase dem Erd-

Untei-sucbungeu

Fels-Bajom

lubrten

mic-h

innern entströmen, die angezündet, mit leuchtender bre'nnen.

Es sind dies vorheirschend Methane,

wasserstoff

gemengt

sind. Ich

liefi

mir

Flamme

gelblicher

welche

mit

Schwefel-

groBen l^assins der Bade-

die

anstalt entleeren. aiisieinigen nnd wieder mit Wasser, welebes mit

Gas aus dem Erdinnern

dringt, anfüUen.

Es zeigte siob jedoch nicht die

geringste Spur von Petroleum, aucli keine Irisiermig auf

des Wassers. solche südlich

Wenn

icb trotzdem

vom Badebause

Bohrung

eine

dem

lozierte, so

dei-

liefiirwortete

gesebab

es,

Oberfliiehe

und eine

weil icb

immer-

hin die Möglicbkeil zugab, dafi in einer gröloeren Tiefe Petroleum aufgescblossen werden könne. so

sollte,

Und wenn aucb

würden docb voraussicbtlicb

die

kein

01 gefundeu werden

an mebreren Stellen

verteilt

durcb die Erdoberflácbe dringenden Gase in solcbem Mal5e zum Bobrlocbe konzentriert, dali durcb Zuleitnng dersellien zur Stadt Medgyes

nnd Verwertung

die

Kosten der Bobrung reicblicb bereingebracht wor-

den sein dürften. woselbst man Erdöl und Erdbarz gefundeu wobl bituminöse, brenzlicbe líesiduen in Letteuscbicbten aucb opalisierende Absixtze von koblensam-em Eisenoxydoxydulhydrat, welcbe in Yerbindung mit ausströmenden Siimpf- und

An andern Fundorten,

babén

wollte, fand icb

Scbwefelwasserstoffgasen die Ansicbt

daB

es sicb bier

um

aufkommcn und

verbreiten liefien,

scbwere Koblenbydrate bandle.

Yorkommen von Gas in Siebenbürgen mit Salzvorkommen in Zusammenbaug und s e i n e B i 1 d u n g s t e r k 1 a rlicb aus derZersetzung organiscber Sulistauzen unter AbscbluB der Luft. Wenn wir nun bedenken, daB nicbt nur dev plastiscbe Ton der Salzformation, sondern aucb die ungebeure Masse von Ton der pannoniseben Stufe einen voUkommenen Abscblufí der organischen Materien Uberall stebt das

i

ganz gewaltigen Druek ausübte, so erklaren neben der Bildung aucb die ungebeure Spannung der Metangase.

bewirkte, auBerdera einen sicb

Wir wissen wobl, dafi pbysikaliscbe Vorgiinge eine wicbtige EoUe bei Bildung und Spaltung der Koblenbydrate spielten, teils infolge des Gebirgsdruckes, teils infolge der Kapillaritat, der Filtration und Emulsion, alléin in wie weit

ebemiscbe

Umwandkmgen

in der

Natúr wirkten,

darüber fehlen uns bisber Erfabrungen. die

Wir können nur vermutén, dal.í die Salze des einstigen Meeres, uugebeuren Absátze von Kaik und Gyps lebbaft in Aktion traten

und wabrscheinlicb nocb

jetzt

fortwii-ken.

S39

ÜBF.R DA:- ElilHiAS IX UNGAEN.

Zmtt'ie

und Ansammlung von Erdöl gehören jedoch auBer

IJildiing

-dem Matéria]

oder zerborstene

poiöse

aufsaiigende,

iiocli

im ^Miiotikum Rumániens,

wir solche

Lagerstiitten,

Eozán, bezielantlicb Oli-

ira

gozán Galiziens voríinden.

In Si eb

nb

e

Igen, wo

ü

die maotischen, unseren

noniseben entsprecbenden Hcbicbten feblen,

gungen was unz

z

u

we

i

Ö f e

i

li i

1

b a

1

1

n

d u n g

f t

a

n

i

h

c

den

s

g

t

ün

o rg

s

s c

s t

a

f

i

h

e

g g

1 1 i

i

e

g g

unteren pan-

n e n die

Be

wesen

u

e f

üb

r

t

z e

n

d

s e I^

i

n-

i

n,

o b r-

journalen der staatlicben Bohrleitung bervorgeht. Obne míeb

bier

man Hunderte von

einzulassen.

Details

in

IMeteni

s

a

nd

i

ge

r

S

c

b

i

e

bemerke ich nur, daB b t e n mit ]\I e t b a uf 1 ü s s i g e s 01 o d e r

obne d a 6 man durcb Ülmolfcküle impragnierte Gesteine anget röffen ga

n du

s e

r c

b bob

) t

ba

t,

b á 1 1 e. Icb sebe von einer ganz minimalen Eobolspur ab, welche im Bobr-

locbe Nr. 2 in Maros-ügra

m

552

bei

Tiefe

erbohrt wnl-de. weil

sicb

solcb sporadiscbe Einscblüsse von Bitumina bei vielen Bobri;ngen vor-

Ölansammlung. alsó obne praktiscbe Bank, Wels, Ludbreg an. Wir können mit líeebt t'olgern Würden die seit Jahrtaun d e n a u f s t e i g e u d e n G a s e mit E r d ö 11 a g e r n in ^^ e robne irgendwelcbe

íinden,

Bedeutung. Icb

gröl^ere

fiibre diesbezüglicb

:

s e

bin dung s t eb en, s o müBten sie, wenu nicbt flüssiges Erdöl abgesetzt. so doch sicberlieb di.e durcbbrocbenen Hangendschicbten impriigniert babeu. D a d i e s t a t s á c b c b nicbt der Fali s s o s c h e i n t -das glei ebz e t ige Yorkommen von Erdöl und ^íetbangas in 8iebenbürgen ausgescblossen. i

1 i

t,

i

Aucb der Geruch Gases

ist

des an vielen Orten beobachteten Siebenbürger von dem des Erdölgases versebieden, erinnert mebr an Sul)-

stanzen, welche in riecbt.

Gáhrung

wáhreud Erdölgas aromatisch áufierst empündlicb reagiert, ist

begriffen sind,

Eine Opalisierung, Irisierung, die

kaum wrtbrzunebmen. * AUeiu das Naturgas schaftlichen Wert,

wenn

es

Alsda sind: gröBere Stádte,

an

und

sicb

in

fiir

sicb

Nábe

besitzt einen

hben

wirt-

gröJJerer Yerbrauchsstátten,

Hüttenwerke, Fabriksanlagen

—

vorfindet.

Diese jedoch feblen an den bisberigen Fundorten.

Es

ist

leicht

Entfemuugen zu

gesagt,

Industrie

lafjt

sich scbaffen,

Gas anf groBe

leiten.

Der Vortrag des früberen

Staatss. 8zteeknyi in

Wien Február 1012

belebrt uns, mit welcben Opfern die Einfübrung neuer industrieller Au-

iagen in Ungarn ^erknüpft

ist.

:

JÚLIUS NOTH

940

Die ScbaÖ'ung groller Hüttenwerke

welche in Siebenbürgen bis

Eisenerzlager,

und reicbe

bedingt ma<'htige iiocb

jetzt

erschürft

nicht

worden sind. Das Legeu binger iíobileitungen zum Yerbriiucbsoite des Gases ko.stet viele Millionen, die nur iü dem Falle investierí werdeii dürfteii. w e n n d u r 8 1 a a t a 1 s M o n o p o 1 b e s i t z e r von Cl a s G a r a n t i e ü b e r n i m m t, d a 6 die G a s e in i b r e r M e n g e K r a f t und Z ufíammensetzung durcb lauge Zeit anb altén. Diese Garantie kann weder die nngarische Regierung, noch irgend ein ernster Geolog übeinebmen.

lm

Gegenteil, sind

Gasfundurte Wels,

die

Zusammensetzung

bald versieglen, oder derén cbemiscbe

warnende

u.

a.

dii-

sicb iinderte,

in gewagte Spekulationen einzulassen, Hoffnungen hinzugeben. Es erscbeint daber

nicbt

Beispiele, sicb

sich nicbt

iiaumgarten

üliertriebenen

angezeigt, dafi das bobé

ungariscbe Arar,

will es

von dem wertvoUen

Naturgas obné groBe Verantwortung, ohne groíje Investitionskosten einen

bohen Nutzen dem Lande zuweisen Bobrungen in möglicbster b

r a

u

c

b

Wir

8 z e

n

1

1-

n

e

wissen,

b e

t

dafi die

r e

i

b

Nábe

grolier

Ver-

t.

Faltungen

dcr Gebii-ge

bis

in

die

jüngste

Neogenzeit angehalten habén.

Wir können

alsó

annebmen.

gewisse Stricbe des ungarischen

dai5

Tieflandes von den Faltungen betroffen wurden, l)e.stimmte einbielten

und

die

Ausammluug

tionen, namentlicb T.

LóczY und BöcKH Allerdings

Antiklinalen, wie vortiefflicb

steben

wii-

störungen im Tieflande nicbt

vor

Richtungen

der Gase in der Nábe solcber ])isloka-

aucb in neuerer Zeit die Herren

dargelegt babén,

der

am

Schwierigkeit,

obertágig

Scbicbtenbau durcb Sedimente verdeckt

ermitteln

iutensivsten war.

solcbe

Scbicbten-

zu können. weil der

ist.

babén ein wunderbares Mittel, die uuterirdiscbe Schicbtenlage mit Hilfe der Kernspülbobrung zu erforscben. Die bereits im Tieflande Ungarus ausgefübrten Bobrungen und Jabrzebnte anhaltenden Gasmengen bei Karcag, Koc, Yargalapos, Nádudvar, Nagyrábé, Mezöbegyes. Temesrékas, Püspökladány gebén ims Alléin wir

beachtenswerte Winke, wo wir Gasansammlungen

zu

erwarten

babén. Das

in erreichbarer Ticfe

Erdbeben von Kecskemét lenkt unsere Auf-

merksamkeit auf diese Gegend. Die genauou Aufzeicbnungen ül)er artesiscbe Brunuenbobruugen von Halaváts, Koch, Adda, Pkthö, Szoxtagh, Roth v. Telkgd, Schafarzik. ZsiGMONDY habén bereits in dieser Eicbtung vorgearbeitet. Berücksichtigt

man

nocb,

grölkre Wahrsebeinlicbkeit von

daB im ungarischen Tieflande eiue Kalisalzvorkommen ist, als in Sieben-

!

bürgen, würaiif (ler

geehrten

(lafi

es

schoii

í'apv

v.

ungiirischen

ratsam sein dürfte, zu

liolnuiigfu

gedeutet

l)elreiben,

so dürften sicli manehe Anschauung anschlielíen, Tiefbohrungen im ungaiischen Tiefhiiiweist.

l'.lll

meiiier

(ieolügeii

einige

auszuführen, anstatt

lancle

niir

wie

941

ERDGAS IN UNUARN.

ÜBEl: DAS

Siebenbürgen

in

dies

eine

von H.

bereits

gröl'iere

Iíöckh

v.

Anzahl

l'.Ml

an-

ist.

Meine Herrea

!

Die Absperiung der

Erdgase

in

Kissármás

is

tat-

süchlich eine selír geiungene, eine anerkennenswerté J^eistung

zu machen, und demselben I.andesteil durcli ]5(ihrungen eine l'nmasse Gas erscblieiJt, ohne vorher einen genügeuden Abflul;i zu schaffen. Dureh Konzentrierung der unterirdischen Gasströmungen nach einer Gegend kann die Spannung eine Ko gewaltige werden, dal3 ein Absperren nicht mehr geliugen wird oder ein Entströmen der Gase dureh die vorgefundenen Kaniile dei- HangendIch

welehe

kaim nicht umhin, auf

die

Geiahr aufmerksam

dadureh entstehen kann, wenn

man

an einem

schichten an Stellen statttinden dürfte, die wir gar nicht bemerken. Dies

würde aber den nationalen Eeichtum verwüsten heifien. Wenn auch nur eine Tiefliohrung unweit der Tisza von anund náherndem Erfolge wie jené von Kissármás begleitet sein würde es seheint mir kein stichbaltiger geologischer Grund vorzuliegen, daB

—

ein solcher nicht zu erholíen ware

von unberechenbarer Tragweite

Ich sebe im Geiste

— so würden die

Folgen für Ungarn

sein.

die Hauptstadt

ungeahntem Glanze erblühen. ohne

daJíi

des sich

schönen

Ungarlandes in

eine zielbewutíte

Regie-

rung in gewagten Projekten zu ergehen brauchte, denn der Bergsegen schhimmert zwar in der Tiefe, strebt aber mit gewaltigem Drucke nach oben I

Földtani Kozl.my XLII.

/."í,

Ííil2^

''-

BEITRAG ZÜR KENNTNIS DES PETROLEUM YORKOMMENS ÍM ORANGE-RIVER-FREÍSTAAT IN SÜD-AFRIKA. Vou Junüs NoTH *

—

für

Bestrebens

des

Infolge

material

(leu FiKui-en

der

62—63.

englischen

verweiideu,

Galizien.

—

Mari ne

vermehrte

Petroleum

als

sieh die Xachfrage

Heiz-

uaeh

Das allgemeine Interessé auch auf südafrikauisches Petroleumvorkommen. Auf Gruud vou

Petroleiimterrains

lenkte sich

zu

Flotté

die

Mit

iu Barwinek.

in

deu verschiedeuen

Gutachten her\orragender ausspraehen.

wurden

Gelehrter,

Gesellsehafteu

Erdteileu.

«elche sich mehr oder weniger güustig gebildet.

die

sieh

zur Aufgabe

stellteu,

Tiefbohrungen nacli Petroleum zu betreiben. Die

englische

Development

Gesellschaft

The Petroleum

London

Eng

i

u

e e r

i

ng &

mich zur Überprüfung der iu deu Gutachten angeführten Dateu nach Südafrika und ich berichte unter ^'orlage der gesammelten Gesteine über meine Beobachtungen, insoweit dies nicht dem Interessé jener Gesellschaft zuwiderliiuft, die mich zu Kate zog. Eiiiige Daten dürften auch für Ungarn nicht ohne Interessé sein. Es wurden mir vorgelegt Gutachten nachbenannter Geologen Professor Leonhakd Y. Dalton London 1909 konkludiert Der Komplex der Karrooschichten bot die Bedingungen zur Bildung groGcr Ólmengen. Wir können daher HoÖ'uung habeu, 01 zu ünden. KowALDSON New-York resümiert In Anbetracht des ungeheuren Gewinnes, welchen da.s Erschliessen lohnenden Öles in diesem Laude gebén Co.

berief

:

—

—

würde,

ist

es

:

:

meiner Ansicht nach eine berechtigte Spekulation. deu bekanu-

Bohrungen zu folgen. Leniberg 1909. «Ich kanu der Theorie. die eiueu ZuBEE Destillationsprozess annimmt nicht zustimmen. welcher aus einem Liegeudkomplex im Wege von iutrusiveu Spalteneruptioneu emporgedruugeu ist. In ten Anzeichen durch

—

Prof. Dr.

Westargentinien verlegte ich ausgedehntere Ölfelder in obertriadische Schichteu besonders dahin.

\vo die

Formation von Trachyten und Anilesitou gestört und

durchbrochen war».

Wir kenuén aber aus Zubers schen

derjenigen

ist.

Profilen,

aus

* Vortrag gohaltou in dor Sitzuu>;

zu Budajíest

am

daB die Tektonik der argentini-

denen Ol gewouueu wird. eine ganz verschicdeue vou wclche bei den Karrooscliichten vorlicrrscht.

Schichten,

fi.

Miirz 1912.

iler Uii.i,'arischcu

Geolo
—

:

UEITRAG ZUR KENNTNIS DKS PF.TROLEUMVOEKOMMENS IM ORANGERIVER.

943

—

1{. Sawveb Loudou. liudet iii deii Olspureu dcr lutrusivden Beweis. daí5 iu deu ticferen ÍScliichteu grosse Ülmeugun vorhanund durch Tiefbohningeu zii erschliefien seien. London enipficlilt aut' das cifVigstc Ticfhohruugcn. zu Prof. CooK

Prof. A.

ígesteine •tlen

—

ihm am geeignet.sten erischeiuenden Puiikteii angegebeu hat. Den Herren Dr. A. Smit Woodworih London, Dr. A. W. Rogees und L. .JoiT Cape Town Direktorén der geologisehen Musecii spreche ich fiir iliri' Auskünf'te iiieinen Dank aus. denen

er bercits die

—

Das

welelies ieh zn iintersuclien hatte und iiber welches ich im iiupjersten Sudosten von Afrika 29° i5ÍLdlÍLdie Breite. 2G^ bis ~27° östliche Lange von Greenw.. im Orange-Eiver-Freistaat iu der Uiugebung von Fixburg. Die Beobaehtungen gelten jedocli für einen viel gröBeren Lan(iebiet.

berichte. liegt

ueil

Siidafrikas.

•desteil

Norden und Westen.

geologisehen

die

sich

Verhiiltnis.se

Grenze des Basutolandes

zur

bis

bis

gleich

vveit

gegen

bleiben.

die

Ablagerungen der Schiehten eine schwaeh geneigte ist. Das über 300U m hohe •Gebirge Machacham bildet S die Grenze gegen das Basutoland, wahrend im N auf viele Tausend Quadratkilometer das bei 500 m hohe Hoohplateau

SW gegen NO verlaufenden Gebirgszügen und eiuzelneu von Auswaschung verschont gebliebenen Sohollen. derén Aussehen ruinenartig

Afrikas mit von
sich tafelförmig ausbreitet.

Hier

das FluBgobiet des Caledon mit seineu

ist

Nebengewássern,

welche

Die Schiehten des Sedimeutes sind

blöst zeigen.

hautig

ausgetroekneten

Gebirgsschichten an vielen Stellen deutlich ent-

die

fást horizontal gelagert

und

nur eine sanfte Neiguug gegen Osten. Der oberste Teil des Sedimentes gehört, nach den Forschungen der geologisehen Kommission von Südafrika, dem unteren Jura, vorherrscbend aber der olieren wie

zeigen,

das

ganze Hochplateau.

an. wird mit dem Naraen der Strombergsehiéhten bezeic-hnet. welche den oberen Karrooschichten gehöreud. von Hatch und Corstophine in folgende Unterabteilungeu eingeteilt wurden

Trias 211

Vulkanische Gesteine, C'aresandsteine |

Eedbeds

mit Zaui-lodouten.

Molteno-Kohlenschichten ])ie

und ihre

v u

1

Tuft'e

k a n ;

i

die

s c

h

e

n

I

Gesteine

Ausfüllung

der

sind vorherrscbend Trachyt, Pihyolith weit erstreckenden Spalteu, Diorit.

sich

Diabas.

Die

C'aresandsteine

fallen iu zwei

grobkörnig. zuweilen körnig.

besitzen

eine

Müchtigkeit

von

150 m. zer-

durch Schiefer getrennte Partién, von denen die untere Schicht konglomeratisch

mit zahllosen

kleineren

oder

ist.

Der obere Cavcsandstein

grösseren Löehern,

um

ist

fein-

die sich meist

Wegen dieser Löcher, «urdcn, und spiiteren Lebe-


welche

vielleieht

durch

wesen zum Aufenthalte

Bohrmuschelu dienten.

hat

góbiidét

man

dicsen Sandstein aCavesandsteini) 62*

ͻU

.ICI.lüíS

benannt, tiíiziei-t,

dem bekauntun

mit ob

mit

Kecht,

dige

Schalen

eilormige

Hühleiisaiidsteiu

scheiiit

viplen Iiisekten zur Brutstiitte.

griiiiliche

über,

Geliause.

Das Biiidemittel des Saudsteines ist

er auf

rtem

ist

«eiBlieh oder gelblich, l)raim-

Die Farbe des Sandsteines

gi-au.

nacbdem

je

dienen gegenwiirtig-

wir tiudeu in ihueu je zwei düuue sau-

meist sandig, schwach kaikig. Das Ausseheu lieh oder veruittert,

der Tria.s Duutsclilaud.s iduu

Höhhmgeu

Die

fraglieli.

dt'ua

oder

NOTH

ius i-ötliche oder

gelit

oder auf grüuem Sehief'er, Mérgei

oder Ton lágert. Die Lagerungsflaehen sind vielfach gefurelit. gerippt, gewalzt und durch laogverlaufeude Sprüuge zerborsten. Die 01)erfláche der Saudsteine ist raeilenweit abgeschliifeu und trágt unverkennl)ar Merkmale der Vereisuug und Ton Gletscherschüben, die gegen Nordnordost gerichtet wareu. Das aUgeraeine Verfláchen der Scbichtimg ist sanft ebenfalls NNE, jedoch lokál durch miichtige Masseuabrutschuugen, welche ganze Berglehnen einnehmen uud das normálé Verfláchen veríinderten, gestört und lUireh weit verlaufende Eruptions-

Hfgff

mountains

íemoefíboom

/lébe

Schurf jiacb

Spalten

mit Dolerit Fig.

Spaltenuetz bei

()2.

Prof.

Sawyer

Lcmoenboom

in íSdafiika.

spalten (dykes) unterbrochen. (Fig. 62.) Diese Spalten stehen meist senkrecht,

oder

sind durch diabasische

basaltische

lutrusivgesteine ausgefiillt. (Fig. 63.)

Das Magma ergoB sich slellenweise über die Riinder der Spalten. erzeugte hohe Bergi'ücken, vereinzelte .\unirüclie, bildete groBe Tuiíablagerungen basaltischer Massen und die Pyrometamorphose wandelte die Koutaktgesteine um, wie dies die vorgelegten Gesteine deutlich erkennen lasseu.

Der Caresandstein wurde glasig, spröd. stellenweise rötlich. selteu duuOrganismen enthiilt. Die saudigeu bunten, rten Schiet'er und Tone wurden auf 3 bis 4 Méter von der Kontaktstelle (k. k Fig. kel gefarbt, weil er wenig

63)

gedunkelt, an den Schichttláehon 6 bis

beeinfluüt, tiert,

daB

eutfernter die

von

Gesteine

der

vöUig

Spalte

8

Méter durch

die

Magma liitze

wurde dm-eh J^ Schürfungeu konsta-

unverándert

geblieben

wareu.

Die

Kontakt-

und Fleckeu von Bitumen. Die in ihnen enthalteuen Kohlenstolf iuhtenden Orgimismen wurden zwar in líitumen iinagewandelt. ohne daR jedoch von einer Ólbildung auf nrspriinglicher gesteine zeigen einzehie

duukle

Streifen

BEITKAG ZUR KENNTNIS DKS PETROr.EÜMVORKOMMENS IM OKANOE-RIVER.

oiUt

Lagwstiittf

Die

in

deu

L'iufr

voii

VDrhaiidrnt'u

tatsiicdilicli

Eiaauatiuu gcsprocliuu

intt'ii^i\cu

und

Hohlriiumeii

der

L'oreii

erstarrten

und

Oliiiolokule

liitiiiuiua

die l'roduktc cincr l)rsti Hátion der kolileustoffrt'icheu

liegenden Mok'iiodes

Magmás

Maudélsteius <)lteile.

und

Bocefeldscliichten des Karro.

zuweilfu

welche

(

Namentlieli

wurdcii.

vertiiiclitigt

)lrfsidiR-u.

gelbbraun

au

die

aussehen.

wirklicheu

kauiu

Utírdeii

vortindlicheu

Silikate

siud niclits andere.s als

Urganismcn der

tiefer

welche durch die Hitze

ent-haltt'ii

Ozokerit

945-

Hohlriiumc des

die

eriuuern,

aucli

Petroleumgerueh

fliissige

verbi'eitea

Care Sandsteiu

Eoter Ton

WeUensaudsteíu Bunter Tou Wellensaudstein Roter Ton mit Possilieu

Grobkörniger Sandstein,

stel-

lenweise Konelomcrat

líötliche

Spalte mit

Grenze des

Schurf-

Dnlerit

EinfluBes

Schaeht

der llagma-

Fiu

(13.

Felseu

liei

li

imd

2
Zementkalke

gefaltet

m

hitze

vom Kontakt

Lemoeuboom,

Distrikt Fixburg

im Orauge

Eiver-Staat,

Siidaf)-ika.

juid

auf

mid

ini

dem Wasser

irisieren.

Wir hnden

Kohlenkalk Oberimgarns,

wie

ic-h

dieselbe in

deu

Erscheiuuug Mitteilungen

im Trias der

k.

k.

steiT. geologischen Reichsanstalt 1884 liesehrieben habé.

—

Krakau

eiuem Vortrage iu der daB das Magma der nordungarischen Eruptionen auf weite Entfernungen gegeu Nordeu gewirkt und das Bitumen der Monilitschiefer in Petroleum umgewandelt habé, daö UnlSngst hat Prof. Dr. Sz.\jnocha

geologischen Gesellschaft zu

aber in

Ungarn

selbst,

je

Wien

iu

die Ansicht ausgesprochen,

naher den eruptiven

durch die Hitze der Intrusivgesteine entölt \vordeu

Erhebungen

diese Schiefer

seien.

Dieser Ansicht erlaube ich mir ganz entsehiedeu entgegenzutreten.

946

XOTH

.lULlUS

Sowie

in

j^íeter

d a B

d

i

e

me

Pyro

m Ndiilun-íarn morphose ur

;uich

a

t

in

derén

au.

durch

w e n i g e-

fanden schon eine starke Erdkruste-

einzelae

Spalten in plastischen Sehichten

werdeu

Unorár..

i

f

kann.

Etageu durch Sehichten Tone getrennt waren, die Hunderte von Metern maclitig sind. sondern

e

u

der Traehyte, Ehyolithe. Andesite. Basalte

dem Xeogen

Überuugarn

Gesteine vor,

iilterer

1)

a

ii

vom Kontakt eingewirkt habén

Die vulkanischen Ausbrüche

gehören

wir

seheri

Siidfifrika.

Szobráncz, Váralja

Gebirgsdruck

undvirehliissigei-

haltén sich auf die Dauer niclit oftVu.

durch

gesehlossen,

kommunizierendfr

Wasser verschlammt, vielfach durch Kaik und Gypsabsatze aus den zirkulierenden Lösungen ausgefüllt. Aueh die Gasexhalatiouen aiu nördlieheu Aliliauge der Karpatheu sprechen uicht für die Hypothese Szajnochas, denn die Jod-, Schwefel-. Kohlenoxyd-.

Kolilensaure-. Kolilenhydratausströmuugen werden in vielen FitUen Wiirme hervorgerufen durch Gebirgsdruck und chemische Prozesseerzeugt. Aber selbst angenommen, wenn auch keiueswegs zugegebeu. daB Erdöl und Erdgas durch Magmahitze in ileuilitschiefern gebildet worden ware, so würden docli diese Kohleuwasserstoffe nicht uach uuteu. höchstens-

durch

das unmittelbar Liegende scliwammartig durchdringen, nicht aber tiefer liegende-

Olhorizonte erzeugen Alttertiiir

und

können.

DaB

aber

auch ín den áltesten Sehichten

Ölmengeu vorkommeu.

in Kreidescliichten ansehnliche

des.

dürfte-

Prof. SzAJNocHA bekannt sein, auch daB durch Tiefbohrungen über 1(»00

m

Galizien

doch

nirgends

basaltische

da oder dórt emporgedruugen

Eruptivgesteine

müBten,

sein

erbohrt

wenn

das

wurden.

^velche

Magma

in

iiberhaupt in

einer Tiefe abgesetzt worden ware, welche auf den DestillationsprozeB EinfluB hátte

nehmen können.

Der englische Forscher M. A. ÍR. Saw-íer hat an mehrereu Stellen eines bei Lemouienboom und bei Xebo geschürft und durch dieseGrabungen eigentlich klargestellt, daB das Nebengesteiu Petroleum n u r a 1 s S p u r e n e n t h á 1 1. Die mir gezeigten irisierenden Hautchen auf Gewassern bei Franzhoek <'angehlieh» von zugezogeneu Forschern für Petroleumspureu erkliirt. sini Absátze von Mangán und von kolilensaurem Eisenoxyduloxydhydrat, schwefDoleritzuges

ligen

Ausscheidungen

in sich bergen

—

Die bei Clocolan steine,

welche

aus Traehyttuiíen.

welche

viel

bituminöse

Substanzeu

aber kein Petroleum. bis

allerdings

bis 818', 865' bis 900'.

1506' und bei 1603

PuB

500

m

betriebenen Bohrungen durchsenkten Sand-

Ölspiu-en bei

1037',

zeigten.

und Ölgase 1210' bis

bei

1231'.

Der Geruch des

740

bis

750 FuB. bei

1435' bis 1447'.

1494'

798'' bis,

Meuge gefuu-

in geringer

denen Petroleums erinnert an Ichtyol. Den Ölspuren gingen mehrere Doleritsehichten voraus bei Tiefen von 756 bis 770. 1403 bis 14:24 FuB. In den Boccfeldschichten kommen zahlreiehe Resté von Fischen vor sowie ich in den Purpurmergeln haulig Knochenreste vorfand. Durch einzelne Bohrungen ;

bei

Blomfontain,

Nebo,

Elisabethport,

Arehaikum eindrang. fand man wohl

woselbst

man

durch

Devon

in

das

intensive Metangase, Schwefelwasserstoff-

gase. auch kohliínsáurchaltige Mineralwasser

—

aber kein Peti-olfuni.

BEITKAG

KENNTNIS DES rETROLEUMVORKOMMENS ÍM OKANGE-RIVER.

ZUlí

947

ist, d a B ieh tlas Petioleumdeu Intru.si\- und Koutaktgesteineu der

Das Ergebnis moiuer Untersuchungen

yorkommeu F

i

Xb

Su b

s t

g

r

11

e r

a u z e

iii

Gegeu d t i

11

welche

diircli

ii

r

e s

] )

S

e fo r e r

Von Bohruiigen ab,

f

c

h

i

t

a

1 1

i

h

e

t

t

i

n

e

ii

u d

s

p ro d u k t'

ii

r s

stai'k

t

e

o rg a

p o r a d

ich in jenen

auf Petroleum- rate

vulkanische Eruptionen

fást horizontal aiif Timsoudí'

o ii

gestört

i

s c

ii i

h

s c

h

e r

halt e.

Gegeudeu Südafrikas und derén Schichten

von Kiloinetern gelagevt sind.

NEUERE PALÁONTOLOGISCHE BEITHAGE AÜS VERSCHIEÜENEN GEOENDEN ÜNGAlíNS, VOU

(ÍABRIEL TÉQLÁS.

"Wahrend meiner archáologischen Studieu erstreckt sich lueiue AufmerkFunde. Da dia von mir beobachteten Funde zuuieist an abseits gelegenen Orten, in Sammlungeu aufbewahrt wersamkeit aiich auf die paliiontologischen

weniger bekaunt siud und von solcheu kaum an der Hand der Eevision meiner Notizen der Eedaktion dieser Zeitschrift abermals eiue solche halbwegs verborgene Serié den, welche den Fachleuten

besucht werden, kann

ich

vorlegen.

Das Matériái meiner Beobachtungen will icli nach der lleihenfolge der Sammliingen und als Fortsetzung meiner im Bd XLI, (Jahrg. 1911) auf pag. 1j5I) 652 der Zeitschrift Földtani Közlöny veröfl'entlichten ersten Mitteilung folgendermaBen gruppieren

—

«

»

:

I.

.M

I in

u s e u

m

d

e s

S

c

hu

1 i

z

Als Stefan Téglás

n

p ek

s

u

im Jahre 1894

Komitates Torda übernahm,

t

o r

s

i.

K

u h e

s

t.

Stefan Téglás

Törd a.

sehenkte

die

er

Leitung des Schulinspektorats des

wahrend seiner amtlicheu

Tiitigkeit

den Merkwürdigkeiteu jeder Art dieses Komitates ein ebenso reges Interessé, als seiner Zeit in den Komitateu Nagy- und Kisküküllö. Es verdieut demnach nicht alléin sein archáologisches Kabinet, und seine etlinographisehe Sammlung einen Besuch, wie es denu auch von der Erzherzogin Isabella im Frühjahr 1900 besucht worden war, souderu es bietet sich dórt auch der paláontologischen Beobaehtung ein reichos Matériái dar. Wahrend unseres Besuches im verflossenen Sommer notievten wir uns aus dieser reichen Privat-

sammhing 1.

in der Eile folgeude

Kop

p á u d

bei T

Objekte

o r d

a.

:

Im Gipsbergw erk wurdcu im Laufe

des

Jahres 1911 wahrend der Sprengungsarbeiten die eingebetteten Skeletteile eines

jungeu

Die Fragmente der Kiefer mit den Bippen wurden nur mehr durch die

Eb'pliiix jtnniii/i'nrus zersplittort.

Piesten der Stotóziihne

und

zahlreielie

GÁBRIEL TÉGLÁS

94!S

Hiinde ÍStefan Téglás's aus

sorgfilltigen

von Törd a.

dem

Ti-ümiuerhiiufuu gerettet,

mente. an welehen die liosen erlialten sind.

vom

Distrikt),

2. Selüuc-lit

Schadelfraguient eines Cervus floiiluis mit Geweih. Vier Frag-

Fusse des Zsidovin

Luuka újfalu

3.

genaunten

Bergcs

(Toroezkóer

Geweihbruclistüeke des

Cervus claphiix L. 4. Gleichfalls aus dém Bereich der Gemeinde Lunkaujfalu. aus der sog. Bedellöer Knoclifiihölile. wclchc von mir zu Ehren der Tochter Alexander v. Thoroczkaí's im lalirc 188:i Klára Höhle getauft wurde, Kippen und eiu Molar des Ur^tia siielai'iis Blm. 5. F e 1 v n z. Komitat Torda-Aranyos. Fragment des (ieleukkopfes vom Oliersclienkel eines Eleplms i

Bruchstin'keu

nebst kleineren

priiiiigi'iihia

(Felvinezer

Distrikt).

Unterschenkelfragmente.

8.

Molar.

ein

Szohodol

von

Extremitüten.

der

westlich von der Stadt gelegenen. Likat genannten Stelle.

nyes

T


Marosdécse

7.

t-

(Komitat

Alsóí'ejér.

der

o r d a ö r

süd-

m é-

(Ebendaselbsf).

Verespataker Di-

Lucia Höhle bei Topánfalva;

Schadel eines wolil entwickelten Ursus Brnchstücken der Extremitüten und Eippen. Dieselben hatte Stefan Téglás noch vor den Ausgrabungen Dr. Zoltán Szlládv's strikt).

Blm. nebst zahlreichen

speliieiifí

gelegentlich eines Schulbesuehes

Vá

r

Das

elaplius.

bos

Segesvár

10.

geniiiíi.

von

stnck

Komitat

Héviz

\'2.

Co'vus

Geweih eines Kosén und drei Euden.

mm

1

u

;

13.

Hal m ágy

Corviis rlnpliHx

aus

(Komitat

dem

Köhalmer

Nagyküküllö.

Olt-FluG,

drei

Stücke mit

n g des

iluhest.

Der

Geweihfragmente von Cerviis anderen sind zwei sichtbar. 11. DomNagyküküllö. GroBer Molar eines Elcpliris primi-

am

(Komitat Nagyküküllö. Köhalmer Distrikt). Geweihbruclialces.

Distrikt).

a

9. K ü k ü 1 1 övon Elcplids priitn-

ausgraben lassen. Extremitíiten

(Komitat Nagyküküllö)

eine mit fflnf Enden.

(Wolldorf).

geniiiíi.

n. S

persönlich

(Komitat KisküküUö) Fragmente der

;

staatl.

s t a a 1 1 i c h e n P r á p a r a n d i e-D i r e k Sámuel Borbély in S z é k e 1 y k e r e s z t u r.

t

o

r s

i

m

Praparandie-Direktor im Ruliest. Sámuel Borbély verbrachte

Jugend im Hause unseres hervorragenden Archáologeu Karl Torma, seinerzeit Obergespan des Komitates Belsö-Szolnok als Erzieher und zeigte unter dem Einfluíí des groBen Sammlers auch selbst ein

einige Jahre seiner weil.

lebhaftes Interessé für allé

Fimde. au welehen ihu seine

Wege

vorbeifühi-teu.

So konnte ieh neben einigeu er^áhnenswerten Militiir-Marken und LampenZeichen Daziens gelegentlich meines Besuehes im 'Juh 1894 bei ihm auch einige paliiontologisehe

Funde aufzeichnen.

Ki.sküküllö. Erzsébetvároser Distrikt). 2.

Molar

1.

Szászörményes

|

Komitat

eines Klepliax pi-Uitwien'nis Blm.

Hosszúpatak (im selben Distrikt). Molar eines jungen Mammut-KalVéczke (Komitat Udvarhely, Székelykereszturer Distrikt). Gewaltiger

bes. 3.

Molar

eines

wohl

entwickelten

Exemplars.

4.

Eted

(Komitat

Ud\arhely,

Kereszturer Distrikt). Sehádel eines Bok priinigfiiiius mit einem Horn. aus

Bett des zu FüBen des Firtos-Berges eutspringendon Baches.

dem

NKUERE PAI.AEONTOLOGISCHE

A

UI.

u

s

lm

S

e !

il

mm

II

u u

1

BElTliAGE AUS VEKSI. HIEDENEN tilíOENDKN UN'GAENs. !)49

d

fi

c s

c

1'

Laufe des Jahres 19Ü0 sah

ö

t

li

-

dii-

icli.

G

y

lu

ii

a

s

ii

i

lu

><

i

Aszó d.

u

Alexander Petöfi's

Scliult

he-

suchend, im Natiu'alienkabinet des Gymuasiiims inehrerc Molaroii \ ou l'.tephas pruiiigeiiiuí'. welche aus dem diluvialen Ufergcbict des Gal,<ía-]'>nches zum

gekommen

Yorschein

IV.

.1

sind.'

á s z

be

1-

é

u

S

y.

t

ád

t i s

c

li

Muse

u s

u lu.

Merkii; Schádelfragmente. welche im Jahre 1878 iu das worden wareu. In der Liste der im Jahre 1901 ervvorbeueu Gegenstiiude sind zwei Kiefer, ein Unterschenkel und mehrere Molaren vermerkt. Hhiiiocrriis

1.

]Museum

2.

geschafl't

AVejj/ííí.-.-

priiiiigciiiiis.

Siebeu Molaren.

im Gemeindehaus auigehiingt

einer

Prei Obersclunikell'ragraeute. derén

3.

seinerzeit

als

der

Kuochen

eiues Riesen

zur Schan gestellt war. StoBzahnfragmente.

S

"\'.

a

111

m

1

u u g

des

H ag

e f a

b r

i

ka n

t

n Aemin Milch

e

z u

üj

k o

m

á

r

o m.

Der Ságefabrikant Ármin Milch iu Ujkumárom ist ein anerkannter Hammler von Altertüiuern. bei dem ieh uebeu uuzahligen. aus Brigetio (0-szó'uy) herstammenden Altertümern am 6. Október 1!)U) aucli Schadelbruchstiicke eincs

VI.

Tios

j)risfus

Vere

s e

Simoutornya

aus

gy h á

z a

(K o

m

i

t

(Komitat Tolna) notieren konnte.

a

t

A

1

s ó

Fejé

r.

B

a

1

á z s fa

I

v a e r

Distrikt).

Am

24.

Márz des Jahres

l!S90. als ieh

im Komitat Alsó-Fejér das Székás-

Tal, welches. wie aus der Karte Siebenbürgens

im

von Honterus

ersichtlich,

Mittelalter als VerkehrsstraBe gedient hatte. zwischen Nagj'enyed

von archilologischem

Gesichtspunkt

JosEF Dobolyi mehrere eliipliHs

kam

genannten

Vom

fossile

durchforschte.

aueh

und Szeben

sah ieh beim Gutsbesitzer

Knochen. Das neunendige Geweih eines Cervus

nebst einigen sonstigen Fragmenten aus

Ort. infolge eines Ufersturzes des

dem Gruiu lui Laezko zum Vorschein.

Székás-Baches

wurden mehrere Molaren des Equus prbnirienms an Nagyenyed abgeliefert. u. zw. durch weil. Prof. Karl Herepey. welcher sieli besonders durcii das Einsammeln des palíiontologisciien Materials des siebenbiirgisclien tertiáren Beckens groBe Ver-

die

selben Ort

Sammlung

des Bethlen-Kollegiums zu

dienste erworben hatte.

Budapest, den

15.

Marz 1912.

ANGABEX

VERBREITUNG DES BIBERS ^CASTOR FÍBER L.) IN ÜNGARN.

í'BEll I»IE

Mitteilung von Andreas Orosz.

— Der Biber gehörte

Mit

eiust

ullriu iu

iiit-lit

íun giinzcn europaischeu Koutineut

Einerseits zufolge

Tiereii.

iler

—

Tafel X.

(lei-

zu

deu

Ungarn,

im

sontlt'i-n

im allgemeinett

weitesteu Kreise verbreiteteii

blinden Ilabgier. andererseits durcli die Befric-

digung der barbarischen Jagdlust der Meuschen veríieleu jedoeh die Biber. dom traurigen Los des vollstándigen Unterganz áhnlieh, \vie die Büöel

—

—

Wáhreud

Tagé der im Norden Europas und im Gabiét der Rlióue lebenden wenigen Familieu bereits gezahlt sind, sind diese

ganges.

die

uud Élbe uoch Ungarn sclion giinzlich erloschen. Sie versehwandeu hier laut Angaten Karl Sajó's" gegen Ende der .jOer und wáhrend der 60er .Jahre endgültig. Die einstige Terbreitung und Háufigkeit derfselbeu ist durcli die in den ScbieliTiere in

der Erdkruste eingebetteteu fossilen Knoehenreste, dureh die auf die Erlegung rezenter Exemplare bezüglicheu Aui'zeichnungen der .Jiiger und dureh eine groBe Anzahl von Ortsnamen klar erwieseu und zweifellos fcstgestellt.

ten

In Ungarn hatte der Biber nach

,

die

Ungarns

fossilen Biberreste

einer

Studie .Július Halaváts's

dem uuteren

- seit

Pliozün

Pontiscbeu Alters sind die Beste von Köpecz. Ajuácskö \ind

gelebt.

über

(Pontische Stufe)

dem Levantiniseben stammeu

Beseny

—

her —

diejenigen von Novskva und Szeged von Gánócz und Kolozsvár,^ Aucb der zur Zeit des Alt-Allu\iums lebende UrmenscJi war eiu Zeitgenosse des Bibers und wie eifrig er auf denselben Jagd gemacht hatte. dafür

aus

diluvial sind die Biberfunde

die

liefern

Uberreste

trefflichen Beueis, in

der Küchenabfálle

welchen

gröBerer

hiintig Skelettreste

Ansiedelungen

sonders die festkonstruierten. massiveu Unterkiefer, die versehenen,

krummen

und

Molaren.

kriimmten groüen. rötlichbraunen

einen vor-

vom Biber vorkommen. Bemit Eunzelu Halbbogenform ge-

reit-hlieh

die in regelmáBiger

Sr-hncidezahne ziehen die .\ufraerksarakeit

des Beobachtcrs sofrt auf sieh.

Der eigentliche Gegenstand meiner vorliegenden Publikation wird von *

Kihaló

állatfajok.

Sielie .Tahrg.

I.

Nr. X., pag.

- Természetrajzi füzetek, .Tahrg. 1891

' Dr. Emf.kich I.öbenthkv

Jahrg.

ISíir.,

pag.

Uö-Uü.

:

-"i

der Zeitschrift •TcnnéKzetn.

ÍBd. XIV.l pag. 88.

IJas Knlnzsvárer Kohloiilager,

Földtani Közlöny,

1:

:

UXAUN.

JINUABEN ÜBEli DIE VERBREITUNli DES BIBKRS (CASTOK FIHEli) IM

von zwci

Fiindortcii

ívhuisclic

95

sok-lien

pr;ihistorisclieii.

meuden

Kuocheiifimdcii gcbiklet. welclie durcli Ausgraliungeii nus deu Kultur-

gckommeu

ziuu Vorschciii

schichteu

vorgeschiclitliclien

siml.

namhafteren

die

\\';iluvud wir iibor

ilie

Fauna der

Kolonicn Uugarus mir sporadischen Studicn Ijcgegnen, gebén

die Forscher der westlicben Staateu

über

Zeitjilters lierstiim-

systematischeu Studien Kefhenscliaft

in

Vovkomnien der

genaiiere ürientiening über das

wodurch auch

Ansiedelungen,

prahistorischen

eine

einz(>lneu Tierarten dortselbst

ennöglicht wird.

Um

die über

Fuude

die

Höhlen

in

bloB

gestattef

schen

Fauna der Küchenabfalle neben deu

priihistori-

der schweizer Seen zu berufen, welche von Prof.

Etimeyee

mich auf

Wohnungen

die

und

so eingehend studiert,

aus deu

Schweiz»

der

Pfalilbauten

seinen

in

Fauna kommt auch der Biber lic'h

«Untersuchung der Tierreste

Aufsiitzen

wurde.

publiziert

In

der beschriebeneu

als eine háufige Tierart ver,

EüTiMEíEK in den Funden

von

mir diesen Ortes

es

sei

und

zahlreicheu

veröÖ'entliehteu

wertvollen Aufsatze garnicbt besonder« hervorzuheben,

den

aus

er

wurde nament-

prahistorischen

Wangen und

Dörfern von ]\Iosseudorf. Wauwyl, Eolienliausen,

Pfahlbauten-

Concise überall

mehrereu Exemplaren nachgewieseu. Uutcr den T'berresteu der Küchenabunserer prahistorischen und römischen Kolonien kann ich das sichere Yorkommen des Bibers bis jetzt von nachstehenden Fundorten registrieren der im Jahre l'.tü7 durehgeführteu 1. S z a m OS u j V á r. Gelegentlieh Ausgrabung des Prsetoriums des römischen Castellums kam in der Gesellschaft römischer GefáB-Scherben auch ein Schneidezahn eines Bibers zum Ynrschein. eine Augabe. laut welcher der Biber zur Zeit des römischen Kaisertums auch im Tal der kleinen Szamos gelebt hatte. und als Jagdbeute zwiin

falle

schen die Steinbauten des Castellums gerateu war.

Maroslekencze

2.

Maros-Brücke sind

(

In der Náhe der Uferwand des Flusses dm einer Machtigkeit von 1

Komitat

Torda-Aranyos).

rechtsseitigen abgestürzten

der

in

und römische Kulturschichten in Humusschichte folgt eine etwas

prahistorische

1

erschlossen. Unter dieser

dige Sclilammablagerung,

in

welcher

ich

Schádel

die

rostig gefárbte san-

des Sjidhix gniecuK

von 85 cm unter der Oberfláche fand ich in einer kohlensplitterigen, überwiegend aschigeu Schichte im Herbst des uiitiquui>

gesammelt

hatte.' In einer Tiefe

Jahres 1908 einen rechtsseitigen Unterkiefer des (Utalor fiber L. mit drei Molaren. (Taf. X. Fig. 3.)

haft

dem

Die Kulturgegenstünde der Schichte gehören unzweifel-

Bronzezeitalter an und ich saramelte in derselben

als

Zeitgenossen

des Biebers folgende Tierarten 1.

5.

Bof

taiinix L.

CanÍ!> fimiilkirh L.

Méh.

tiijuus

3.

T

fliel5enden

8.

Equiiy cnhiillnx L.

"2.

fiiid bnlnviift

o r d a s c

h

1

u

c

h

Hesdát-Baches,

t.

in

Lmck.

9.

l>i-.

.MÉHELYi

Öcís m-irs L.

J.A.Tos

:

A

rechten

der

Niihe

l'oldí

7.

4'.

Spalnx

Sux

xcrofii

r/raecux

L.

itii-

fíclix luicxcen>i Zgl.

Am

der Schlucht liegt oben. zwischen den

•

3.

Cnci'lus fruiia'nUíriiix Páll.

(i.

Ul'er

Felsen die

kutyák

des

die Felscnenge

l'ajai,

dui'ch-

mündenden Endes gröBte und schönste Höhle

des gegen Torda

Budap<'st. 1!)09. pag. 175.

ANDUEAS OKOSZ

952

m laugo. ;iu der wcitfsteu Stelle 2-2 lu breite uuJ 'j— :20 lu «Gro6e Höhle». Gelegentlich der in den Jaiireu IS'.IT uud 1808 von mir geleiteten Ausgnibimgen fand ich uuter den Kuoc-hen resten der aus den práhistorisehen Kiilturschiehten des Höhlenbodens zum Vorscliein gekommenen KüchenabfáUe auch zwei Schneidezahne des Bibers (Taf. X. Fig. 2.). der Suliluclit. die 70

gewölbte

hoci)

i.

Törd a.

Die zweite Angabe, durcb welche das Vorkommen des Bibers

im Tal des Aranyos-Flusses erwieseu

ist,

datiert

sich

aus der Zeit der dort-

bestandenen Kömerstadt Potaissa. Auf der Ebene, welche sich

selbst

Ufer des neben der groBen stadtischeu

wurdeu von den

zieht,

dortselbst

Eiiinen römischer Gebaude

gekommenen

Ziegel-

]\Iühle befindliehen

im Jahre 1907

a\isgegraben, wobei

besfliiittigten ieli

am

linken

Müblbaclies dahinErdarbeitern

uuter deu


zum Vorschein

und (lefaRbruchstik-ken, neben zahlreiehen menscblicbeu

Skeletteilen einen linkseitigen iíolar des Oberkiefers entdeekte. 0.

Gyertyános.

und Nyirmezö

(Komitat Torda-Arauyos.

beíindet sich die

»Kó'köZ"

genannte

i

Zwischen dieser Gemeinde malerisehe Felsenschlueht^

an derén nördlieliem Ausgang, am linken I'fer des Baclies sich die "Gévoj» genannte schöne. isolierte Klippé erhebt. In vorgeschichtliehen Zeiten und auch in der darauf folgenden Zeit befanden sich menschliche Ansiedelungen an den Eiindern der Felsengipi'el, derén Bewohner massenhafte Abfalle an deu

A bbiingen

der Piiífe hinterlassen hatten.Im Sommer des Jahres 1907 unternahm Ausgrabung an jener Stelle. wo früher auch weil. Samxjel Fenichel graben lieB. Unter der kolossaleu Knochenmenge, welche von hier zum Vorschein kam, fand ich auch einen unversehrteu linksseitigen Unterkiefer des CdfUir fibcr L. samt den dariu hefindlichen vier Molaren vor. (Taf. X. Fig. 1.) Aufierdem befinden sich auch noch zwei unversehrte Oberarmknoclien (os humeri) unter den hier gesammelten Fnudeu. 6. i\I a gy a r k a p u d (Komitat Alsófehér). Auf der sich iiber der Kinmiindung des vereinigten Küküllö in den MarosfluB erhebenden 514 m liohen Magura-Anhöhe entdeekte seinerzeit ein Professor der Bethlen-Hochsehule zu Nagyenyed. weil. Kael Herepey eine reiehe vorgeschichtliche Niederlassung der Neolithkultur. Gelegentlich einer Diirchforschung derselben im Sommer 1. Jahres gelang es mir auch einen aus dem linksseitigen Oberkiefer herstammendeu unversehrteu Molar des Bibers zu entdeckeu. 7. Csáklya (Komitat Alsófehér). NW-lich von der Gemeinde zu FíiUen der Marjucza, Tyikujáta und Zsintyicauve genannten Tithonkalk-Klippen wui'de von weil. Karl Heeepey, Professor zu Nagyenyed ein reiches priihistorisches Láger erschlossen. In der hier ausgegrabenen vorgescbichtlichcu Fauna erwahnt Gabkiel Téglás auch den Jiiber.' In diesem berühmten priihistorischen Láger Professor Herepey's sammelte ich bei einer im Sommer 1. Jahres durchgeführten Ausgrabung zwei rechtsseitige Unterkiefer, ferner einen losen Incisivus uud ein losen Molar des Bibers. ich eine

8.

1

.Tahri;.

Tordos Az

(Komitat Hunyad).

In

der Küclieuabfallfauna des

am

liu-

Ki'délyi MedeiK-ze östörténelméhoz. Orvos-terui.-tucl. Értesít, Kolozsvár,

1887. ]>ag.

7!i.

'

AXUABEN ÜBEK DIK VERBRF.ITUNG DKS BIBERS ICASTOK FlBERl

ken Ufer des MarosíliisNfs

Lauge

in eiiier

vuii

km

1

953

IN UNOARN.

erschlosseuen

i>riihis-

torischen Lagers von i'iiropaischem líuf wiirde aucli der Bibev uacligewieisea.

Déva. Zu

9.

Fülben

Ostabhanges

des

Weiuhiiig der SerpeutiustraiJe, all^^

Déva

\vo

— faud

Ausgraiiung unteruomiueu wurde

i'ine

Uiinius

des reiclilieh Steine euthaltendeu

neolithischen Charakters

ein

Várhegy,

des

zweiten

der

in

von Herrn Finanzoffizial Josef Mallász

dem

iiuter

irli

von

Gésell.-cliaft

in

Schutt

GeiaB-Seherben

Oberkieferfragment des Bibers mit

liiiksseitiges

zwei an ilirem Platz betiudlichen Molaren vor.

Nándor

in.

am

uische

und iuteressauteste Fels-

Dic grölJte

iKomitat Hiuiyad).

Ufer des Peták-Baelies

recliten

Drachenhöhle, welche sich

die

ist

50 m oberhalb des Baches betindet. In den Nischen des Höhlen-Saales wurde von (tabriel Téolás und Sophie Tokma eine erfolgreiehe Ausgrabiiug duri-hgefíihrt, wobei unter den von hier in grotíer Anzalil zum Vorschein gekom-

menen Tierknochen

Tectsch

-TuLiüs

11.

Láger der

risclien

schreibt

Abhandlung

einer

in

über die priihisto-

•'

(Jiurzcuhiud). daB iiu Xeolithzeitalter

vorkommenden lüherkuocheu

Csóka

(Komitat Torontál).

xKremenyák'i-Hügel

Bammlung

aus der Kücheuabfall-Fauna

folgende Tierarten vertreten sind

CfiTUf elapliux L. (

hlpiis L. 8.

'.iniix

hircuK L. 12.

H.

piís((/.v

Itifoii

1. -í.

5.

Íj.

I

'.K

L.

fibi'r

Bos

"2.

Silurus

18.

sp.|.

Liiciiipt'rcn Kíiinlrii Cuv.

24.

Hc'li.r

liortriiKifi

pictoruni L.

liegt

13.

Törökbecse:

am

ausgedehnten,

flnsses

die

Funden

19.

F.ilicvs.

'

Borjas puszta.

déli

mészk

GÁBOR

A A

(iricx h.

in

Láger

hig

in

I'.upni

luciii><

L.

conievx L.

Uuin piclurum, L.

27.

Unió

hiesigen Meierhof gegeu

NNü

hidiii'Híi

Vom

11.

L.

Cuiiif

fi-iniii'iitiiriiis

nirpio L. 20. Esox

Lmk.

Hochufer des Tisza-

práhistorischen

piatea uartigen.

derselben

TÉGLÁS Gábor:

- TÉGL.Ás

dvi^

7.

Hohler, dünner Yogelknochen

17.

Aitdilnuta sp. 26.

práhistorisches

Einer

10.

L. 14. l^ricetUK

i'.ipiiiius

derén

Gebiet

existierte.

schung desselben ím Sommer 19U3 sammelte ich des

Li.

liniitliis

Held. 28. Unió

oTéglaházer" ,Tafel.

sog.

reiches

2.').

am

reiclie

ciibaUu^

Egini"

xirofn L. IcrUf^.

22. I'dhiiliii'i viiipurii L. 23. PlmiorhiK

MLL.

ilerollntii

L'iir.

6. Síik

Udiix riilpcs

Lrpun

13.

gbíiiU L.

21.

eine

betordert, in welcher

8

Uiurtts L.

Páll. 15. Spala.r tiiphluK Páll. lö. Arncohi sp. (Indet

wnrde

Lagers

Tageslicht

Ceivns cupreolux L.

finiiiUiidx

I'.iiíitor

ist.

:

Mey.

v.

ans

— wie

die heiite

der Ausgrabuug des

Gelegentlich

neolithischen

liestandtnen

—

gezcigt wird

fruchfbare Barczaság gröl5tenteils eine sumpfige Gegend gewesen 12.

fiber mit

vorgei'undeu wurde.-

(4)

Barczaság

dies durch die haufig

CuMur

ein linkes Unterkieferfragment des

auc-li

der voUstandigeu Molar-Reilie

ein

an

Gelegentlich

neolithiselien

der Durchi'or-

drei versehiedeue Unterkiefer

einer Tiefe von

160

cm

tordosi östcle]). Arch. Krtesitö, .Jahrg.

unter

dei'

Ober-

ISSá, pag. -^94.

Érchegység övében folytatott barlaugkutatásaiin slénytani adalékai. Orvos-tenii.-t\id. :

Huska-I'ojáiia

keleti

Értesít. Kolozsvár, .Tahrg. 1897. jiag. 26. ' Az Erdélyi ^ruzonni-Egyesiilot negyedik 1908, pag. 86.

lejtjén és az Erdélyi

vándorgylésének Emlékkönyve.

.

954

ANDREAS OBOSZ

einem von Asc-he ilurc-hsetzten lehmigen Boden, in er Gesellschaft und Obsidian-Nucleus, eines Kiiocheupfriemens. eiues Wildschwein-Kiefers und eines groBen Fischwirhels. alsó im zweifellosen Kíu-henabfall des Urmenschen. flaehe in

eines Feuersteiu-

Von den

13 Fundorten der hier aufgezeiehneten Anííabeii eutfallen 11 auf

das Gébiet des siebenbürgischen Beckens und zwei auf Hüdungani. die

Gewasser in Betracht

ergibt

es

sieh,

daB

aiis

Aranyosflusses zwei, aus

Wenn

neben welchen die Fundorte gelegen

zieht,

dem Szamostal ein Fundort. dem Haujjttal des Marosflusses

luan

sind, so

aus

derajeuigen des

vier.

aus den Seiten-

talem desselben. namentlich aus den Tálern des Bedelló'er Baches, des Gyógj-bacbes von Csáklya und des Petákbaches zusammen drei Fundorte, aus dem Olttal

einer.

und schlieBlich aus dem Lauf des Tiszaflusses zwei Fundorte

in dieser Pulilikation naehgewiesen

ganz überzeugeuden práhistorischen

Beweis für

welclie

sind,

in

ibrer

Gesamtheit einen

des Bibers im Eben desbalb kann aueh an dieser Stelle die Sammelns der Kücheuabfall-Faunen gelegentlich die

allgemeine

Verbreitung

Zeitalter liefern.

Notwendigkeit des sorgfaltigen

der Ausgrabug vorgeschichtiieher Láger niebt oft genug betont werden. da uns eine authentische Kollektion der Eeste dei- vom Urmenschen vor Jahrtausenden erlogten wildon. und gezücbteten Haustiere auf keinem anderen

—

Wege,

dureh die im Laufe der Zeiten iibereinandergehiiuften Kulturschichten der vorgeschich{lichen Ansiedelungen zugiinglich ist. als

Apahida (Kom. Kolozs) den

3(t.

1912.

^bii

DAS FELDSPATVOKKOMMEX BEI TEKEGOVA Dl KoMITATE KKASSÚ-SZÖKÉN Y (SÜ DUNGAEN) You

L.

EoTH

V.

Telegd.

Gelegentlich der im Krassó-Szörényer Mittelgebirge im Sommer d. J. 1895 in der Umgebung von Teregova Mehadika von uuserem früh verstorbenen Kollegán Kolomak v. Adda durebgeführteu geologischen Detailaufnahmen

—

konstatierte

der

Genaunte westlich von Teregova, unfern der Ortschaft,

ausbeiBeuden Scbiehtköpfe eines Pegmatites

oder

eine

«machtige.

die

an Biotit

sehr arme Feldspataders, die sich von der Mitte des Izvoru Lazulni genaunteu

Grabens an in ihrem Zugé nach Norden über den Ogasu

(Graben) Leo. deu und Csorbuluibaches bis zum Höhenpuukte 851 m der ^Yasserscheide zwischen dem TemesfluB und Teregovabacb, alsó auf nahezu östlichen Teil des Teregova-

3

km

Erstreckung verfolgen

láBt.

Diese Date übernalim ich danu und geologischen Spezialkarte der

indem

ich unter

Erliiuterung

zur

eUmgebuugeu von Krassova uud Teregova»

mit,

einem im SehluBkapitel

teilte

sie in

der

((über die wicbtigereu Gesteinsraate-

DAS FELDSPATVOllKOMMEN UEl TEÜKUOVA IM KUMITATF. KRASSÜ-SZÜIiÉXY (SÜDDNGAKN). 955

von pvaktisehem Feldspatvorkommens in rialieu

Gesii-litispunkti iucliistrieller

auf

Feldspat der bei Teregova im Glimmergneis «elir reiner Kalifeldspat oder Orthoklas.

nehmlieh Verwenduug

Der

oiuiiiéute

ilic

iliní^icht

vci-wies.

auftretenden

Wichtigkcit

Es

ist

diesus

niimlich der

Pegmatitgáuge eiu

der in der keramisehen Industrie vor-

Quarz ist ebenf'alls eiu reines nur partienweise untergeordneter auf. Die.ses Yorkommen lenkte die Aufmerksamkeit des Budapester Advokateii, Dr. Franz Cukor auf síeli, der schou früher weiter siidlich im geuanuteu Gebirge. bei Tiszovica an der Donau, auf ahnliche. doeh nicht so reine Gesteinsvorkommnisse (hier nur Einschlüsse) gesehürft hatte. Advokat Cukor lieB •denn auch auf die Pegmatitgáuge bei Teregova zwei an der Lehne übereinauder gelegene Stollen treiben, die nach Bergrat L. Cseh zwei Giiuge (Feldspataderu) in 2 3, auch mehr Méter Miiehtigkeit durchfuhren und bei "S'ortreibuug der :Stollen nocli mehrere an der Oberfliiche sichtbare derartige Gangé durchkreuzen Aveifies Matériái,

tiudet.

Glimmer

der

ilim zugesellte

tritt

—

könnten. Professor L. Petrik. der deu Toregovaer Kalifeldspat aualysierte uud auf seine Verwendbarkeit praktisch untersuehte, áuBert sich in seinem

Gutachteu

im Handel vorkomu konkurrieren kaun uud sich im Welt-

dahin. daB dieser Feldspat seiner Qualitát naeb mit den

meuden bestén F e 1 d s p a t s o r t e handel den gebülirendan Platz erobern könnte. nicht

denn

vorbanden,

tirube

"\Veg zur

guter

eiu

es fülirt

Transportschwierigkeiten sind

am Eande

von der

Eiseubahnstation.

der Gemeinde gelegenen

nebeu der auch der Temesflufi

seinen Lauf hat.

Zu Beginn

des .Jahres lOlO wandte

sieli

Advokat Cukor

mit

der Bitté

an mieli. ihn zu uuterstiitzeu und Umschau zu haltén, ob eventuell eiu üuternehmeu in gröfierem Stil zustande zu bringen sei. iudem er zugleich bemerkte, daB Staates

ihm

bei

Zustaudekommen

eines

üuternehmens von

Seite

des

auCer wesentlicheu Transport-Begünstiguugen auch eiue gewisse Sub-

vention zugesagt

sei.

wendete

Ich

mich

meiner gegebenen Zusage gemaB. mit der

hierauf.

an Direktor Anton Hambloch in Andernach am Ebein, mit dem persönlieh bekannt zu werden ich Gelegeuheit hatte uud der u. a. über den rheinisehen Trass mehrere interessante Brochureu

Anfrage in

dieser

Angelegeuheit

brietiich

publizierte.

Direktor Hambloch war mit gröBter Liebeuswiirdigkeit béreit, in dieser auch ihu sehr interessierenden Sache aktiv vorzugehen uud tat das denn auch vollauf. indem er sich mit den bedeutendsten Yertretern der keramisehen Industrie in Sachsen und Thüringen in Verbiudung setzte. Die Brenu- und

"Schmelzprobeu des nach Deutschland geseudeteu Teregovaer Materiales ergaben

^mch dórt jils

b r a u e h b a r bezeichuet \vurde. Das Eudresultat der liinger sich hinziehendeu Verhaudlungen war daun

íiber das. <ein

«ein hervorragendes Eesultato, demzufolge der Teregovaer Feldspat

sehr

daB die betreffenden industriellen Kreise Deutschlands ihrerseits iu dem Grundé nicht eiugehen wollteu. weil dieses

gröBeres Uuternebmen aus

«zwar

iiuBerst selteue Matériái"

fiir

sie

zu weit abgelegen

sei.

956

A.

Uiitcr solelieii

VENDL

ware

\'('i'hiiltiiisscii

(^^

Wdhl ;nu

Ijcsteu.

iiii

Lében zu

bei Teregovii ein gi'öUcrcs Indiistiie-EtHblisstiucnt ins

Laude rui'eii.

selbst.

welches

bei (ler Vorzügliohkeit des Eohmaterials wolil pvospevieren könnte.

Budapest, den

Miirz V.)\.

15.

NEUES ANDALÜSITVORKOMMEN AÜS ÜNGARN. Von

— Am

'

—

Fig. üi.

.1.

unmittelbaren Kontakt des Granitits

Uügaru)

Fejér,

Mit

A. Vendl.

reprasentiert

Veleueci-begység iKomitat

ini

andalusitfuhreude.

eine

hornf'elsartige

sehmale

Zene das am stárksten metamorphisierte Kontaktgestein der Koutaktzone. Dieses Gestein ist nur in einem kleineu Graben Slich von der oSzzvárer" Mühle zuganglich. Ein graues, dichtes, durch und durch kristallinisches Gestein. in welchem die schiefrige Stvuktur oí't ganz unkenntlich geworden ist; nur hie und da lasseu sich Spuren der altén Schieferstruktur naohweisen. Makroskopisch láBt das Gestein nur Quarz und Partikelcben von (ilimmer nachweisen. Die mikroskopische Uutersuchung zeigt. dalS das Gestein aus Quarz, Muskovit, Biotit, Andalusit. Magnetit, Kaolin und akzessorisi-li aucli Turmalin — besteht. Bei dieser Gelegenheit sci in den Folgenden nur der

—

•

Andalusit karz beschrieben,

Der Andalusit kommt immer selten ()'20

Achse

—

sie

c,

0"25

mm —

in der Lftnge,

tikalachse

naeii

(110)

—

mm —

Form naeb der Eeken sind jedoeh immer

;

die

konnte uicbt

sehr ib'utlich in den recht

Spaltungslinieu.

parallelen

0'15

liaben eine langlicbe

sind alsó prismatiseb ausgebildet

—

runzeligeu,

in

durelischnittlieli (I'IU

abgerundet. Eine náhere Formenbegrenzung

Spaltung

Anbaufuugen,

in grölJereu

kleinen Körnern vor. Die Korner messen

Liebtbreeliung

t'estgestellt

werden.

starken.

mit der Ver-

kraftig.

der

mittlere

zu den gemessen gerade r;=:a. Doppelbrechung scbwueh und negatív die durch den Spaltungsrichtungen gegebene Hauptzone r ist ebenfalls negatív. Der Winkel der optisehen Aehsen ist sehr groB. 2V 84°. Pleochroismus kraftig und auch an den diinnsten ScblittVn aiiscca 82°

]irechungsesponcnt

liegt in

der Niibe von 1'635.

Spaltungsrichtungen

Die Auslöscbung

ist

.

—

;

\\

— =

—

geprágt

:

a

Eine gloioher

=

rosarot.

gi-ö6ere

optischer

b

= farblos,

Anzahl der

c

—

farblos.

Andalusítkörnchen

Orientierung vnr

:

Die

iu

kommt

immei-

mit fást

einer kleinercn (irui)pe vorkom-

• Vorgetragen in dei- Fachsitzuufí der Wandorversammlnug der uugarisphen Árzte und Naturforscher in Voszprém, am 28. August ülli'.

andalusitvokkommen aus unsahn.

aNEÜES

Fig. G4. Mikrüphutoj;ra])hie des ainlahisitführendcu

meden

Korner Imben

eine

Verteilung.

bei

957

Contakt!,'esteins,

weleher

die

natürlich auch die Spaltungslinien, beinahe ganz parallel

Vergr.

1X52.

Eichtungen a imd

siiid.

Die Andalusitkörner enthalten eine reiehliche Menge von kleineu, rundlichen Magnetitkörnchen als Einschlüsse. wie aucb aus der Mikrophotographie ersiehtlieh.

Der Andalusit war bisher nur aus den i'olgenden Vorkommen in Uugarn Schafarzik * machte den Andalusit aus eiuem GneiseinschluB aus dem Dazit von Kissebes bekannt «si'br wahrscbeinlich ist, daB wir in

bekannt

:

(

.

.

.

diesem Gestein Andalusit, resp. eineu Andalusitgneis vor uns haben»). SzÁDECZKY - beschrieb einen audalusitführenden GesteinseiuschluB aus dem Andesite des Berges Ságh

und H.

;

Bckh

'^

erwáhnt den Andalusit aus dem

Kontakté

des Granits in der Urasebune von Vashesv. aber ohne eine náhere Beschreibung.

'

F. ScHAF.uiZiK

:

Ülier

ciuige selteuere Gesteinseiuschlfisse in uugarischeu

Trachyten. Földt. Közi. 1889, Bd. XIX, 447—453. - J.

SzÁDECZKY Über :

einschlüsse. Földt. Közi.

Audesit des Berges Ságh bei Szoli und seine Gesteins-

Bd XXV,

:i-J!t— :.'36.

Die geol. Vorhiiltnisse dos Vashegy kgl. ung. Geol. .\nst. Bd. XIV, 65 -'.10. •*

d.

H. BöCKH

ilpn

1895,

Földtani Közliiny

:

XUI

k-jl

191'J

píc. Mitteil.

aus

dem

63

Jahrb.

;;

ÜBER DAS

..TITANEISEN

IM

Von

Gelegeutlicli

einer

A.

Exkursioii

I5ASALTE VON ERE8ZTEVENY. Vendl.

des

Josef-Polytechuikiuus unter der

kgl.

Herrn Prof. Dr. F. Schafarzik habé ich in dem Steiubruehe von Eresztevény im Medvesgebirgc (Komitilt Nógrád) einige Biisaltstüeke gesammelt mit schwarzen Eiuschlüssen, die in der Literatur nach Szabó als "T i t a n ei s e n" angegeben sind.'

Führung

des

—

Diese Eiusehlüsse erreichen

manchmal

—

.1.

l'feöVrkorn- bis Erbseugröüe.

Im

min.-geol. Institut des kgl. Josef-Polyteohnikums beíiudet sich sogar ein oTitau-

—

ebenfalls aus dem Basalte des Medvessohwarzem Strich. vou ausgezeiehnetem rauscheligen Bruch und. besouders auf deu Briu-lifláelien, von recht starkem Metalle n d s t a r k m a g n e t i s c h. glanz. Die Einschlüsse sind immer a u f f a Das stark maguetische Verhalten die.ses Minerals veraulaBte mioh zu

eisen»-EinschluB mit HasebiuíJgröBe

gebirgets.

Sie sind schwiirz. mit

1

1

einer eingehendereu Untersnclumg, ob hier wirklieh Titaneiseii

nicht

vorliegt,

oder

?

Die Körnelien sind auch in den in den meisten

Fallen

Salzsanre werden

sie

mit

braunen

dünnsten

Sclilitfen

vollstándig

opak

umgeben. Vou besouders nach Zusiitz von etwas

Verwitterungsprodukten

recht schuell zerlegt.

Kaliumjodid.

Das spezifische Gewicht des Minerals wurde pyknometriseh aus zwei -24-9 -^ 25-1° "c. Bestimmungen 4-807 ermittelt Temp. Die Menge des Minerals war aucb zur Ausführuug einer eheinischen Analyse geniigend. Das zur Yerfügung stehende Matériái war jedooli nieht absolufc ;

ideál reiu,

=

da ich konnte es vou den Spuren der briiunlifhcn

Vernitterungs-

produkten nicht ganz befreien.

Das Pulver des Minerals wurde mit verdiiunter Schwel'elsaure im Kohlenraittelst Kaliumpermangauat titriert. Die Titansiiure wurde durch langdauerndes kocheu aus der beinahe neutralisierten Lösung gefállt. Der Niederschlag wurde daun mit Kaliumhidrosulphat aufgesehlossen. in kaltem Wasser gelöst. danu mit ScliweieluiisserstoíT gesáttigt sáurestrome gekocht und das Ferroeisen

» Szabó J. Geológia. Budapest, 1,S83, S. i".t9— 30i' (ungarischl. ScHAEARZiK P. Kirándulás a nógrádi Mcdves-hegységbe. Budapest, 1911, S. 5. (Lithographie als Führer zu den geol. Exkursioneu des kgl. Joscf-Polytechnikums.) Vergl. aueh Rozlozsnik P. und Emszt K. BeítrUgc zur Kciintiiis der Basalt:

:

:

gesteine des Medvesgebirfres. Földt. Közi. XI,I. 1911, S. 345.

ÜBBR DAS «TITAKEISEN» IM BASALTE VON ERESZTEVÉNY.

959

und nach Zusatz von wenig Essigsaure wurde die Titausiiure im Kohleusaure«trome durch kochen gefállt. Diesos Verfahreu wurde uoch einmal wiederholfc. Die zuletzt ausgeschiedene Titansaure war beinalie sclmeeweiíJ. Die uoch vorhandenen Bestandteile bestimmte ich nach den üblichcn Methodeu :

TiO,

LITEIIATUR ERWIEDERÜXG AÜF DIE BEMERKÜNGEN DE8 HERRN V.INKEW Yoii --

Ich bin Herrn

im

Kritik noch dalil

]ich

v.

:\Iit

Inkey

M.

l)r.

V.

Páli-t.

Fi.i;.

(lei-

Gö.

Uauk

grolJeu

Manuskript mir zu

'

sclmldig,

nbergeben

die

deu Text seiner

JuIj ir

Freimdlichkeit hatte, so

mich schon im Vorhiuein dariibcr orientieren konnte, was er bezügmeines Werkes über das siebenbürgische Erzgebirge publiziert batte. Wie Herr v. Lnkey voUkommen richtig bemerkt, führte micb bei der

ich

Ausarbeitung meines Werkes ein Ideengang, duroh welehen ich teils

schon bekannte, jedoch

eingehender nicht

erklarte

einige, gröBten-

Naturerscheimmgea

beleuchten zu können glaubte. Eichtiger gesagt, wurden gewisse, schon bekannte-

Erseheinungen durch einzelne Aufschlüsse in den Bergwerkeu des Erzgebirges-

dermaBen und Beweise

als

in solcber

gen. welche

oberhalb der eruáhnten

anderen Stellen alsó

Anzabl beleuchtet,

hinreichend ausehen konnte, des

an solchen

Gebietes

daB

ich

hier

die

gewouneneu

jené oberfliichlichen Erscheiuim-

Bergwcrke zu beobachteu

sind,

auch au

ahulicher Weise zu erkliireu. Ich sah mich

in

gezwungen,

Stellen

um

mich auf Analogien zu stützen, dies ist ein alltaglicher und unvermeidlicher

jedoch bei geologischen Untersuchimgeu

Zwang. Erklárung von Naturerscheinungeu darf maii meiuer Aiisicht bleiben im Gegenteil müsseu bei der Beurteilung der einzelnen Erscheinungen immer neuere und neuere Ideen hcrangezogeu werIn

nach

der

nicht

stehen

;

den, falls sich hiefür eine hinreichend sichere Basis finden laBt. Ein Teil tler

neuen Gedanken mag einen Fortscbritt.

Kern

werden

Jeder

die

iri-tümlieh

sein,

ein Teil derselben

bedeutet jedenfalls

von mir aufgeworfeneu neuen Ideen einen riclitigen durchaus falsche Deutiingen der Naturerscheinungeu

die

oder

enthalten,

sind, das

Ob

Untersuchungen der Zukunft zeigen.

Naturforscher

halt

an seiner Auffassung so lange fest. von der Unrichtigkeit seiner Ausicht

nicht durch unzweifelhafte Daten zeugt wird, ich

1

kann

Horr BÉLA

v.

es alsó nicht

Inkey

wia-

der Zeitschrift Földtani Közlöny,

so iinf

Wunder uehmen, daB Herr ireundlich pag.

iui

S51— Sb9

Werkes über das siebenbürgische Erzgebirge zu

9—10. Heft

ilcs

eine detaillicrte

veröffentlicbon.

v.

bis er iiber-

Inkey. der

XLII. Baiules. Kritik

meinos.

MTKRATUK.

'.(Gt

30 Jalircu eiugeheiuler luit deiu üebiet des Erzgelni-ges, bcsouders mit dei- Uiugebimg vou Nagyiig befuBt batte, aa seiuem altén Staudpunkt fiir dic Aufesthiilt und in meiner Arbeit keiue zulauglicben ürwcggi'iinib'

sich vor

CLi

dcniiig seiuM- Auffassung findct.

micb

Ifb füble ten.

jedenfallis becbrt dailurcli.

Bemerkungeu

objektíven

bescháftigte, welche in

so

vr sich in seineu LTWÍihn-

dal'i

ueueu Auffassuugeu neuen Evkláruu-

eingebend mit jenen

meiner Arbeit vorzufinden

sind. Diese

geu stimmen uatürliob in einigen Pimkten nieht mit jener Auffas.sung des Herru v. Inkey ttbereiu, welcbe er in seiner Monograpbie über Nagyág erörterte und aucli in seiner Kritik kurz wiederboltc Diese Auffassung war natürlich «utíh mir sebr wohl bekannt. und icli war im Laufe meiner Arbeit stets meiner Beobaclitungen

diejenigin

besti'ebt.

Herr

v.

Inkey wahrend den 30 Jahren, welche

verflossen

wei

eingebender

sind.

dem

seit

neuen Aufschlüsse untersueht

hat.

weilj

Icli

befafit

hat.

berufeu

niebt. ob sich

seinen íitudien bei

Erzgebirge

Nagyág

insbesondere

Arbeit jené Gebiete und

dem Erscheinen meiner

ob er naeh

ich nicht.

mit

welcbe

iiervorzuheben.

wiiren die Kichtigkeit meiner Auffassung zu erweiseu.

welche niich zu den iu meinem

Werk

sich

oft'enbarenden neuen Erkliirungen veranlaBt hatten. Ich muB gen jedenfalls anders beurteileu, wenn er meine Beobachtungen nach derén Verööentlichung an Ürt und Stelle kontrolliert butte und anders. wenn er sich bei der Aiisarbeitung seiner Bemerkungeu bloB auf seine vor 30 Jahren geseine

sainmelten Beobachtungen •alteu

stützte.

Meiner Ausicht nach kanu

Auffassung nur dann festhalten. wenn die neueren

Bemerkun-

man an

einer

Aufschlüsse und die

ScIiluBfolgerungen, zu welchen dieselben berechtigen. unserer altén Auffassung nicht widersprecben.

sondern

dann entscheiden. wenn man

am

kliirungen nicht

Jenen Aufschlüssen

dieselben

Schreibtisch,

wo

priift.

diese

ueuen Aiiffassungen

meiner Beobachtungen.

Schlüsse an Ort und Stelle

kungeu als solche Trotzdem will ich

neuen Er-

souderu drauBen. an jenen Stellen und iu

Ich will an dieser Stelle nicht danach fragen.
Dies láBt sich aber nur

bekráftigen.

die Eichtigkeit oder Unrichtigkeit der

untersueht

respektive hat,

reiften.

Herr v. Inkey meine daraus abgeleiteten

sondern

inwiefern

betracbte

seine

Bemer-

eines Gelebrteu. der das Gebiet des Erzgebirges gut kennt. seine

Bemerkungeu nicht mit

voller Ausführlichkeit beant-

mir jener Gegensatz. der zwischen unsereu Auffassungen besteht, schon vor der Ausarbeitung meiues Werkes wohl bekannt war, und da ich den gröBten Teil jener Argumente, welche meine Auffassimg imterstützeu. in meiner Arbeit ausführlich hervorgehoben hatte. Est ist daher worten,

u.

überfiüssig

z\v.

deshalb nicht,

dieselben

hier

zu

da

wiederholen. Ich

will

mich im folgenden bloB

auf die Beleuchtimg einiger wiolitigeren Frageu beschránkeu.

Was

der A 1 1 e r s v e,r h a 1 1 n i s s e der E r u p t o n e n Erfabrung bringen konnte. habé ich auf pag. -275 27!)

ich bezüglich

von Nagyág

in

i

—

meiner Arbeit niedergescbrieben. Ich babé mich an dieser Stelle niclit mit Bestimmtheit neben der jüngereu Eruption des Dazits geáuBert. da ich dazu
962

LITERATUK.

Erzgebirges,

beobaehten

wo

sicli

die Sache aucli

das Altersvcrháltnis des JJazits uud des Amphibolandesits

überall

laBt.

der

in

der Audesit dev altere

ist.

Umgegend vou Nagyág

so

wiihrscheiulich. da(3 sich verbált,

da sich

fiir

das

Gegenteil keine annehmbaren Beweise finden. Das Argument, daB die Amphibolaiidesite niclit propylithisiert sind.

sondern

auch

Dazite

die

des

kann nicht bestében, da nieht nur

diese.

nördlich von deuselben betindlicben Buliliegy.

Cukorsüveg und Szárkó auBerlialb der Propylithzone gelegen

uud

in

nor-

raalem Zustand erhalten sind. es. datJ jenes Gestein, welches deu FuB des Bulihegy iu Halbmondes umgibt. ein Andesit ware sondern betrachtet es für einen Dazit. Diesbezüglioh kann icli es hier bloB wiederholen, daB es tatsáchlich kein Dazit. sondern ein Andesit ist, in welchem auch Quarz enthalten ist.' wie es scheint Es ist mir nicht gelungeu in meiuer Arbeit die Tatsache hinliinglich klar zu beleuchten. daB der Eruptionsziklus im ganzen Gebiet des Erzgebirges derselbe gewesen ist. nur daB die Eruptionen im Silden früher, im Norden aber spáter stattgefundeu hatten, sonst würde Inkey

Inkey bezweifelt

Porm

eines

—

—

nicht

daB

sagen,

"der

Autor zumiudest einen

dreimal wiederliolten Ziklus

voraussetztB. Sollte

ich

meiue Auffassung auf pag.

252

— 253

meiner Arbeit nicht

verstandlich genug erörterf habeu, so wird dieselbe vielleicht durch die nach-

folgende Skizze

klarer

beleuchtet,

einzeluen Gebilde gegen Norden

in

immer

weleher es veranschaulicht spáter

und

spiiter

ist.

\\ie die

hervorgebrochen sind

Fig. 65).

Der Grund, wesbalb ich fiir den Beweis der Alter.sverháltuissi' der Eruptionen nicht uoch mebr Beispiele anführte, liegt darin. daB icli den oliuehin groBen

auBerhalb

Umfang meines Werkes der

nicht

auch uoch durch die Beselireibung

Bergbaugebiete gelegener Territorien erweitern wollte. obzuar

im Becken von Seszur verschiedene Punkte anführen könnte. wo ist, wie die Tuffe und Breccien des Amphibolandesits über dem propylithisierten Pyroxenandesit lagern. Mein im .lahre 1903 ber die Altersverháltnisse der Gegeud \on Brád erschienener vorláuiiger Bericht, in welchem ich nachgewiesen hatte. daB der Dazit imbediugt jüuger. als das obere Mediterrán sein muB, scheint der Aufmerksamkeit Inkey's eutgaugeu zu sein, sonst würde er nicht sagen, daB hier die Yersetzung der Daí,ite in ein ich

B.

z.

es klar

zu seben

jitngeres Altér, als das obere Mediterrán, unberechtigt

ist.

vom Szevregyelhegy bei Boicza nach dem, was ich boreits geschrieben, kaum mehr etwas-

Die Zugebörigkeit des Gesteius betreffend habé ich

zu sagen, ich

will uur uoch bemerken, daB ich auf pag. 249. 259 und 310 meiner Arbeit im oberen Teil des untereu Mediterrans jenen Horizont bczoich-

Ich hattü uachtraglich Gelegeuheit Herru v. Inkey Exemplaro sownhl des des Bulihegy vorkommeudou, quarzführendeu, als auch des südlioh vom Nagyáger Tal austeheudeu, schou von ihm als Amphibolauesit augenommoneu '

am FuB

Gesteins zu zeigeu. Ich glaube, daB cs mir

geluugen ist ihn davon zu überzoigen. auch die zuletzt crwiilniten Gesteiue Quarz enthalten, und das am FnB des Bulihegy vorkommende Gestoin ein Amphiliolandesit ist. dafi

:

LITEliATUK.

aet habc. uiiterhalb weU-lifiu. judoch uocli Eidlitlituö' bei Tresztya

nicht

vorkonimt.

hinreichend

fül-

beliebiges.

priizis

Gebilde

íilteves

imincr im unteron Meditcrrau der

bcdauri'.

Icli

ansielit

verstehen

903

Inkey diese Bestimmung

dal5

daninter

iiiul

kauu. obzwar

diesem tíebiet ein

iu

diesou

Tuff iiberall der Naelibarsohaft dor untereu mediterraueii Sohieliteu erwáhne, und ti-otzdeni auch Inkey wie er mii- mündlich mitteilte diese Schichteu im Gegeusatz zu Nopcsa glcichfalls uifht für iilter, als das Mediterrán ansieht. icli

in

—

Auf

seine

—

Bemerkuugeu

liezüglich

des

G1an

c

h e

von Nagyág

s

habé ich nur folgeudes zu erwiederu Der Glauch ist nicbt iiberall Jiinger. aJs die Erzgiinge. da mitunter der Glauch selbst die Erzgáuge bildct. Ein :

Beispiel liiefür liefert

gerade

jenes

Glauchexeiuplar,

welches ich in Fig. 10

OOOOOOOOOO ooooo oooooooooooo ooooooooooo oooooo ooooo oooooo oo oooo O

O

04.0

O

o

o

o

o

Fig.

Skizze

znr Veninschanlichung des Alters der tertiaren Eruptioneu im siebenbürgisehen Erzgeliirge, nach Dr. M. v. Pálfy.

(i5.

Erklánmg 1

=

A

ol)er

:

=

=

=

meiner Arbeit veransehauliclie stammt.

und

welches

Inkey wendet gegen meine Arbeit (ilauehes

=

a Dazit, 6 Aiuphibolandesit, c Pyroxenandesit, d Liparit mediterraner Ton, 2 = Schlier mit Gyps, 3 — Globigerineu-Horizont 4 = nnter mediterráné Sehotter und Konglomerate.

das

Hineingelangen

des

ein,

gerade

dali

vom

e(diten

ieh bei der

Lougiu her-

Entstehung des

Glauchmaterials in die Spalten nicht klar

genug erklart habé. Ich habé diesbezüglich folgendes geschrieben «Die Arbeit des Hiuciufiihrens des Materials in diese Eis.se sehreilie ich lici

der TuLkanischen Naohwirkung eine Bolle

Wasaerdampf zu und heranftreehende lockerte

und

daI3 der

heíBou Wasser und

dem dem

mir die ganze Wirksanikeit so vor. daíJ das von unton Wasser und namentlich der Wasserdanipf die tonigen

stelle

heifie

Mediterranschichten

spielendeu

lángs

der

tektonischen

Wasserdampf

Spalten,

auücrballj

der

Schlote auf-

Schlamm])artikeln mit sich reiI3end in die feinsten Haarspaltenrisse eindringen und den Schlamm dórt ablagern konnte. Etwas auders mag die AusfüUung der breiteren Eisse vor sich gegangen sein, in
dann solchc

die feinsten

Trümnier des Mediterrans

vorhaiiden

sind,

die

weder der

964

LITKRATUR.

WassercTampf, iioch das Wasser mit sich bringen konute. Bezüglich der AusfüUuugskönneu wir einige Aualogieu im «Pokolsár» vou Kovászua fiuden. Von

art dieser

dieses wies ic-h uacli (Természettud. Közlöny XXXVII. líd., seiuem 14 ni tiefen, nicht gefaBteu Kanál das emporbreoheudo koblensaui-o Wasser deu l'eiueu Schlamiii aufloekert, so da der Schlamm schliefilich den Kanál der Quelle ausfüllt. In dem Falle afaer, weun die Expansivkraft des Kohlensauregases den Druck des Schlammes überwáltigt, wird der Schlamiu aus dem Kanál herau-sgeschleudert. .\uf diese Weise kaun man sicli das Eindriugeu des Glauches in die dickeren Adern vorstellen. Als der herauftlringendc Wasserdampf das Mediterrán soweit erweicht hatte, dalj dasselbe Schlamm bildend. die

dem Schlammaiifbruch !>.

ili. 19051. dafi in

Spalten

jireBte der

ausfiillte.

eniporbrecheude Wasserdampf seiner Expausiouskraft

den angesammelten Schlamm mit groBer Kraft der iu die Dazitdocke entfíillt. Diese Hinaiifpressung erfolgte mit solcher Ivraft, daB iu der Dazitdecke die geloekci-teu eckigen Stüekhen von der Waud der Sjjalte abgetrennt wurdeu und dieselben in die Masse einknetend, kameu die breecieuartigcu Glaucbausfüllungen zustaude» (p. 291 — 29á). zufolge naeh einer gewissen Zeit in

jenen

der

Teil

Es

Spalte

hinauf.

daB

klar ersichtiich.

ist alsó

welche die postvulkanisehe

clenke.

an

sondern

ic-h

nicht an das Wasser jener Quellén begleiten

Tiitigkeit

Wasser und an Wasserdampf.

helBes

—

wie Inkey meiut

und

sollte dies

—

dem

aus

oben gesagten nicht zur genüge hervorgehen. so \vill ich es hier ausdrückan ju%eniles Wasser dachte. Bezüglich des Zusammenhanges znischen den e r u p t v e n Gebirgsz ü g e n und den t e k t o n i s c h e n V e r h ii 1 1 n i s s e n will ich bloB bemerken, dafi ich nicht die Absicht hatte eine Monographie des ganzen Gebirges

lieh betonén, dafi ich

i

V

zu gebén. Aus diesem Grund veröffenthchte ich auf Taf. in welcher

skizze,

ich

nur jené auffálligeren Gebilde

bloB eine Karten-

darstellte.

welche eine

und derén Yerbreitungsgebiete. da dieselben, wie ich gröBere dies betoné, nach allén Seiten von Bruchlinien begrenzt werden, auch iiber spielen

Rolle

DaB sich auch die Eruptionsvon Brád-Sztanizsa in die Tektonik des Gebietes einfügt. wird durch das zwischen den Melaphyi- eingesunkene Karpathensandsteingebiet zur Genüge der kristallinische erwiesen. Durch eine álinliche Bruchlinie wird auch die Tektonik des Gebietes einen Begriff gebén.

linie

Schieferhorst

von

Offenbánya

man

nicht wissen,

durch

welche

Gedanken suchen

sehr

die

wenn man

sieli

kristallinischen

nahe,

Ob die Eutstehung dieses Bruches Umgebung von Brád zusamuienfiillt. kanu

begrenzt.

mit dem Zeitpunkt der Brüche der

jedoch jené Eruptioneu vor Augen Scliiefer

den

zwischen

daB

durchbrochen beiden

ein

wurden.

biilt.

liegt

ist.

Auf anstatt die

zentren

V würde es Ikkeí für riclitiger gelialteu habén, wenn ich Fláchenausdelmung der Eruptionen zu bezeichnen. die Eruptions-

Taf.

miteinander verbunden

hatte. Diese

Bemerkungen

Inkey's halté ich

gerade von seinem Standpunkt nicht für ganzlich logisch. da er es gerade der

die

nicht

der

Zusammenhang zu

Aussdieidung

für

verlaBlich

einander verbunden.

der

Eruptionszentren

erachtet.

da

ich

Ich

aber

inmitten

der

habé dieselben

ist.

Deekenbildungen

deshalb

nicht mit-

zur Yerbindung der von mir dargestellten zahl-

reichen Eruptionen eine iu vicl gröBerera MaBstab ausgeführte Karte benötigt

:

965

i.itekatur.

welche

liiitte.

übrigens

vorliegeucle gelieffrt

dvn

in

Hauptzügoii

kein iindores

aucli

Biltl,

als

das

liiitte.

D i e B f z e i c h n u 11 g s w e i s ti o r v 1 k n s h c n K a ii sl 1 u. Was Bezeichunng der vulkanischen Kaniile aiibclangt. war ieh bestrebt die VerlüBlicbkeit dt'rselhen in meinor Arbeit aucb dureh Profilé naebzuweisen ii

;i

i

c-

(lie

und betoné wiederholt,

am

daB

nach der Begehung des Gebietes von Brád,

icb

nicbt diircb die Aufseblüsse

•den. stets die

Bergwerke irgeudwie bceinflwBt zu wer-

der

Grund jener

Oberfliicbe kartierte, u. zw. auf

Erf'aliriingen.

welcbe

den Gruben von Brád sammelte. Die Eichtigkeit dieser Methode wurde

ich in

Gruben

und baufig sogar an solcben eine Eruption von der unmittelbar benachbarten nur zögernd absondern konnte. So unter anderen auch •die beiden Kanálé des Hajtó, derén Eichtigkeit darcb den Franz-JosephErbstollen erwiesen wurde. Gelegentlich der ersten Begehuug wagte ich die
wo

vom Nagy-Hajtó

.östlieli

sondern, so nahe liegt nicht

stollen

gezeigt

an

ich

der

in allén Fállen

Oberfliicbe

gelegene kleine Eruption nicbt sie

zu

letzterem,

wurde, daí5

ich selbst niemals

bis es

diesem

in

Eruptionen das Meditei-ran vorhanden

DaB

die

vom Nagy-Hajtó

abzu-

durch den Franz-Joseph-Erb-

Horizont

zwischen

den

beiden

ist.

jeden einzelnen im Gebiet des Erzgebirges aus-

Kanál für vollkommen zweifellos angesehen habé, meiner Arbeit auch hingewiesen (z. B. auf p. 258), wenn

geschiedenen vulkaniselien darauf habé ieh in sie

aber auch nur

zum

der Deekenbildungen

Teil unzweifelhafte Kanálé einstiger

darstellen.

bedeutet

so

die

Yulkane inmitten

Bezeichnung derselben der

bisherigen Kartierungsniethode gegenüber denn doch einigen Fortseliritt.

Der kraterartige Aufbau des Grubengebietes von Nagyág und

du' in

den

Kráter hineingedrungenen Kanaláste wurdeu in meiner Arbeit eingeheud genug behandelt. ich

\\ill

selben einlassen.

mich

Die

alsó hier nicht in eine wiederholte Schilderung der-

sich

verzweigendeu Kanaláste versuchte ich

An diesem

in Fig.

11

würde Inkey nach seinom AussprucK nichts unmögliehes finden. wenn zwischen den Kaualásteu geschichteter Dazittnff vorhaudeu wáre. Ich selbst halté das A'orkommen des Tuífes zwischen den Kanalásteu nicht für wahrscheinlich, u. zw. darum, weil das Matériái zu veranschaulichen.

Aufliau

dem Kráter herausgeschleudert wird Zwischen den Kanalásten habé ich auch nir-gends einen Tuff vorgefunden, nur am liand des mediterránén Gebietes. wo derselbe zwischen den mediterránén Schiehten. alsó auBerlialb des einstigen Kraters vorkommt. Zwischen den Kanalásteu sind vielmehr die Fetzen des des Tufles gelegentlich der Eruption aus

und kaum

doi'thin

zurückfállt.

Mediterrans zu erwarten, und es sind

solclie

tatsáchUch auch beinahe zwischen

allén Kanalásten vorhanden. Diese Fetzen des Mediterrans

wohl bekannt, welcher ihr Vorkommen icli, indem er folgendes scbrcibt

in

waren auch

Inkeí'

ganz áhnlicher Weise erklarte.

als

Die iu den Traehyt ciusjeschlossoncu groen Sedinioiitblucke aber sind nichts dcu groBon Eruptinuss|ialfcn crhaltcu gcbliebeueu átír zwischeu Sclieiilcwandc, wcichc durch die trajíeu liewegiiiit;e!i der Kruption nur wenii; aus •

anderes, als Teile

ilirer

uisprünííliclioii La^ío fortfícrückt

wunlcu"

ip.

Ö6|.

LITEEATUR.

966

Inkey siili sich alsó schon vor 30 Jiihren genötigt, im Grubenrevier von Nagyág mehrere Eruptionen vorauszusetzen. Icli sclii-ieb iliesbezüglich folgendt's »Wie auch aus dem durch das Bergbaugebiot gelegten Schuitt ersicbtlicli, ist es eiue aufi'allende Erscheinng, daí5 hier in dem Mediten-an eine tricbterlor:

mige Vertiefuiig sich ciimehmen.

befindet, dcivii Mitte dic sicb

várzweigenden vulkanischen

Schlotíiste

Diese tricbterförmige Vertiefimg wir den ganzen Trichter als

als dalJ

an der Oberflilfbe mehreiv Ofinungeu weniger

als

uobl kaum

sicb anders

liiüt

\iilkaiiischt'ii

Da

batte.

erkliiren,

Kratev annehmeii. der aber

wir diese Dazitvulkane mehr-

Stratovulkane aufziifassen habén, können wir uns den Verlauf der

vulkaniseben Tatigkeit

Wábrend

liier

imgefiilír

folgenderniaBen vorstellen.

der jedení'alls lauge Zeit andaiiernden vulkaniseben

Wirksam-

auch hier iihnliche Verháltnisse geheiTscht habén, wie bei einigen auch heute tatigen Vulkánén, daB namlich die zu verschiedenen Zeiten erfolgenden Eruptionen niclit durch einen Trichter hindurch vor sich gingen, sonkeit mögeii

dern daB die Stelle des Trichters sich fortwahrend anderte. so daB das ganze Gebiet von

solchen

Schloten

vulkanisclaen

durchlöcliert

schlieBlicli

war. Bei

Ausbrüchen traf der eine oder andere Kanál auch mit jenem des vorhergegangenen Ausbruclies zusammeu, und an solchen Stellen blieb von dem durchbrochenen mediterránén Grundgebirgsgestein nichts übrig, an andereu Punkten aber verblieb zwischen den Kanálén auch eine kleine oder gröBere Partié des Grundgesteins. Es ist wahrscheinlich, daB in diese schon vorbandenen Kanálé dann spáter jené harte, záhe Láva eindrang. «-elche ich weiter eben als Kanalausfüllung bezeichnete, im Gegensatz zu der sogenannten Deckenbildung. welche von den vorhergegangenen Ausbrüchen des Vulkans in den Kanálén zurückblieb und die sicb aucli wábrend dev periodischen Ruhe der vulkaniseben Tátigkeit infolge Einwirkimg der bervorbrecbenden Gase und -296). Dáinpl'e umwandelte (p. 295 derartigen

—

In unsei'cr Autíassung l)esteht

alsó,

wie es scheint. der wesentliche Unter-

Trenuung der Eruptionen versuchte, was Inkey Trennung diente mir neben der Gestaltung der

scbied bloB darin, daB ich eine nieht getan batte. Bei dieser

Überfláche auch das zwischen den einzelneu Eruptionen vorhandene Mediterrán als Stiitzpunkt.

in

DaB

besondere

als eine

ich aber den

Eruption,

im Grubenrevier erschlossenen Dazit

sondern

einem Kráter verzweigen, dazu sah

niclit

als

Kanaláste dahinstellte. welche sicb

icli

mich durch den Vergleich des Franz

Josef-Erbstollens mit den höheren Horizontén berechtigt.

Bei der Beschreibuug der Gangverháltnisse von Xagyág habé ich soviel

(iánge

muB jener

ich zugeben

—

nicht deutlich

genug

allgemeinen Regei entspreehen,

prázisiert,

inwiefern

es,

—

diese

welche ich im gröBten Teil des

Erzgebirgcs feststellen konnte. Aus meiner Beschreibung

ist

es jedoch klar er-

daB «wir in der Tiefe kaum einige Gangspalten anti-eíTen. die dann naeh oben hin im eiustigen vulkaniseben Kráter ebenso, wie dii' Kanalüstc. t'ácberförmig sich verzweigen» (p. 301). Einige Zeil(>n. weiter oben scbreibe icli sichtlich,

i'olgendes

:

967

LITKRATUR.

• üer J\ichtuiig der Hauptgaugspalte eiitspricht iiiij,'efiihr der echte Lougin, welcher Gang unter den zusummenneigenden Giingen iu der Mitte steht. Wenn wir die Richtung der gegeu die Tiefe Iiin aneinander reichenden Kaniile verfolgen, können wir ims leiclit vorstellen, dal3 in einer i;e\vissen Tiefe die siimtlichen Aste

zii tlie

einem

eiuheitlichrii Schlnte versehmel/.en.

Karte des

Erbstollens

zusamuien

einígte Hauptgangspalte un den

Es welclie

ist

alsó

hieruus

Raud

wir den Durclischnitt und

des vereinigten Sohlotes hinahreiclit"

daB

ersichtlieh,

em Achten Longin

Und wenn

vergleichen, geht aucli hervor, dafí die ver-

die

(j).

31)1).

Lage jeuer Hiiuptgangspalte.

entspricht, in der Tiefe eine solche

ist.

wie bei der

Mehrzalil der Giiuge im Erzgebirge, und dal^ sich die Nebengftnge erst in den

höheren Horizontén verzweigen und die Kanaliiste durohkreuzen. Nur insofern die Giinge von Nagyág einen Untersfliied auf. als der Ki-ater von

weisen

Nagyág niclit vollkommeu mit zahem. hartem (iestein ausgefüUt ist, wie die Mehrzahl der Gánge des Erzgebirges. Ich kann den Widerspruch nicht verschweigen, welclien ich iu den Bemerkungen des Herrn von Inkey wahrnehme. Inkey gibt námlich eine andere Erklarung der Kanaláste von Nagyág. Das weiche. kaolinische Matériái, welebes den gröfiten Teil des vulkauisehen Kraters ausfüllt. halté ich füi' ein früheres Produkt des Vulkans.

in welclies die gegenwiirtigen, aus

stehenden

gelegentlich

Kanaliiste

gedrimgen

der

letzten

sind, die Kaolinisierung hatte alsó.

Tátigkeit

hartem Gestein bedes Vulkans hiuein-

— wenigsteus zum gröBten Teil —

bereits vor der letzten Tátigkeit stattgefuudeu. Ikkby leitet hingegen die Kaoli-

nisierung

von

Gangén

den

her.

und

betrachtet jenen Teil. welchen ich als

von der kaoliuisiorenden Wirkung der Gánge verschonten Teil. Es ist dies im Widerspruch mit der folgenden Erklarung Inkeí's Ilin der Darstcllung der Gangverháltnisse von Nagyág ist es Kanalast

angenommen

auÖ'állig,

dafi sehr

liabe,

für einen

:

indem

viele

sie sich nicht

edlu

am Rand

Gánge der

die PÁLFFv'sche Regei nicht bekráftigen.

vom Autor

bezeichneten

Kanálé

dahiu-

genauen Mitte derselben hegen. z. B. der gröBte Margarét-, Achter Nepomuk-. Longin-Gáuge und der

ziehen. sondern eher in der Teil der Magdaléna-.

Vorliegendenn. Nach der Erklarung Inkey' s kann ich es mir

nicht vorstellen,

daB diese groBen Gánge das Nebengestein nicht kaolinisiert habén, wenigstens in solchem MaBe, wie am Rande des Grubengebietes. z. B. westlich vom in eiueiii groRen Umkreis kein eiuziger naiirahafter 3. Nepomuk, wo aber

Gang vorkommt ? normalem Zustand erhaltener Daziteruptionen iu Weise vereinbaren, da hiedurch das Hauptargument fiir das höhere Altér des Dazits wegfallen würde. Aus diesem Grund stellt er es iu Abrede. daB der Szárkó und gewiB aueh der unraittolljar daneben gelegene Bavanistye selbstiiudige Eruptionen wáren, sondern bezeichnet dieselben als das Ende eines Lavastromes. welches sich über die Region der Griinsteinbildung hinaus erstreckte und deshalb in nnverándertera Zustand erhalten blieb. Aus diesem Grund will Inkey nicht an der Richtigkeit nieiner Tafel VIII. glauben. Er sagt es uns jedocli nicht. woher der Dazit in einer Lángé von 200 m in den Franz Josef-ErbstoUen. Das Vorhandenseiu

der

in

Umgebung von Nagyág

láBt sich mit der Theorie Inkey's iu keiner

IJTKRATIR.

!(68

unmittelbar uiiter

Szárkó gelangeu konnte. Es

deii

Ende

dafi hier das

nieht wohl möglicli,

ist docli

des Lavastromes in den unteren Horizont der Mediterran-

schichten hinabreiclien

sollte,

umso

weniger, da in

dem zwischen dem Szárkó

und dem Bavanistye abgeteufteu Friesesehaclit in geringer Tiefe sclion das Mediterrán augetroffeu wurde. Xach der Auffassung Inkey's wiiren alsó sowohl diese Eruptionen, als auch der Dazit des Cukorsüveg- und des Bulihegy auBerhalb der Zone der Propylithisierung gelegen. Warum sollten sich alsó die Amphibolandesite des Nagykályária. und die übrigen Andesite in Grüusteiu verwandelt

habén,

falls

sie

waren. als der Dazit,

altér

—

dieselben sind ja

noch weiter von der Zone der Grünsteinbildung entfernt. als die normalen Pazite. Warum sind die Ampliilmlandesite von gánzlich übereinstimmeudem Typus am benachbarten Hondol und Magura in einzehieu Eruptionen propylithisiert ? SelilieBlich führt Inkey die Grünstein-

und Kaolinbildung auf verscliiedene

postvulkanische Einfiüsse zurück. Dies kaun ich mir

kaum

vorstellen. Ich gebe

nur zu, sondern bin auch davon íiberzeugt. daíi die postvulkanischen "Wirkungen in der Xahe des vulkanischen Zentrums zu einem anderen Eesultat fiihrten. als in gröfierer Entfernung davon. daB sieh in liöheren Horizontén andere Folgen dieser Wirkungen zeigten als in tieferen. und daB die Tatigkeit an einzelneu Stelleu intensiver war, als an andereu Punkten sogar in benachbarten Gebieten konnte eine und dieselbe vulkauische Einwirkung ganz es nicht

:

Veránderungen

verschiedene

Zentrums und Inkey's dürfte

in der

mau

im

harten,

zalien

Matériái

des

vulkauiseheu

herausgeströmten Láva hervorrufen. Xach der Erkliirung

in der kaolinischen

lagerungen antreffen, und doch

Láva keine propylithischen Zwischen-

kommen

auch soiche im Gebiet des Erzgebir-

ges vor.

Was nun Gangspalten

endlich Inkey über das Hiueiugelangen der edleu Erze in die

sagt,

kann

ich auch gegenwiirtig für uichts anderes. als die Theorie

der Lateralsekretion ansehen.

Weshalb

ich aber diese Theorie

schen Erzgebirge nicht für annehmbar erachte. in meiner Arbeit bereits aufgezíihlt.

dafiir

im Siebenbürgi-

habé ich meine Gründe

:

GEOLOGISCHE NEUIGKEITEN. CONGRÉS (iÉOLOGlQUE INTERNATIONAL XIP SESSION CANADA 11)13.

— First

—

circuliir.

The Interiiiitioiiíil Geological Congress, on the joint invitatioii of tlie Government oF Ciinadii. the Provinciai Governments, the Department of Mines, and the Canadian Mining Institnte. will hold its twelfth meeting in Canada diiring the

summer

For purposcs scientific

2nd.

hodics

of

of 1913.

meeting of representatives from various

of organization, a

Canada

was

held

in

Toronto,

Ontario,

on

Decemher

1910.

H Field Jlarslial. Hiw

n o

ra r

of

P

r e s

i

d

e

n

t.

Highness the Duke of Connaught, Governor has graciously eonsented to hecome

Pioyal

General of the Dominion

y

Canada,

Honorary President.

EX

e c u

t

i

C

V e

o ni

m

i 1

1

e

e.

The following genfiemen have been appointed an exeeutive committoe Frank D. Adams, D.Sc. F. E. S., Dean of the Faculty of Applied Science and Logan Professor of Geology, McGill Univer.sity, Montreal. General-Secretary E. W. Beock, M. A., F. E. S. C. Director of the President

:

;

Geological Survey of Canada, Ottawa.

^íembers

Alfbed E. Baelow.

:

D. Sc,

F. E. S,

C,

McGill University,

Montreal. A. P. CoLEMAN. Ph.

D..

F. E.

S..

Professor

of

Geology,

University

of

Toronto, Toronto,

Théo, C. Denis, B. a. Sc, Superintendent of Mines for the Province of Québec, Québec. 0. E,

Le

G. G.

S,

Eoy, B, A., M, Sc, Geological Survey, Ottawa,

LiNDSEY, B, A,, K. C„ 27

Manning Arcade, Toronto,

WiLLiAM Mc. IxNES, B. A,, Geological Survey, Ottawa. WiLLET G. Miller, LL, D,, F. E. S, G., Geologist for the Province of Ontario, Toronto,

OEOLOGISCHE NKUIGKKITKX.

y70

W.

B. a.. Ph.

A. Parks,

Depiirtmeiit

D..

Geoloiíy.

of

University

of

Toronto, Toronto.

M.

B. Tyrrell.

J.

A..

F. E. S.

534

('..

Confederatiou

Building,

Life

Toronto.

Secretary

W. Stanley Leckv,

;

A. E. S. M.. Victoria Rrcinorial Museiim,

Ottawa.

Pro g r a m m It

is

proi)osi'd to hold

e.

meeting of the Congress

tlie

ning on or about the twenty-first day of Aiigust. Tlie

in Toronto, begin-

Congrcss will continue

in session for eight days.

Top les

D

for

i

s e

u s s

by the E.\ecutive Committee

The

n.

i

topics have been seleeted

follo.ving

1. The magmás. 3. The influence of depth on the character of metalliferous deposits. 4. The origin and extont of the jjre-Cambrian sedimeutaries. 5. The sub-divisions. eorrelation and terminology of the pre-Cambrian. 6. To what extent was the Ice Age broken by interglacial periods ? 7. The physical and fannal characteristics of

coal resources

of

the

the Palíeozoic seas

world.

with

the priucipal subjeets for discussion

as

Dififerentiatiou

'2.

referenee

to

:

igneoiis

in

value of the recurreuce of seas in

tlie

establishing geologic systems.

The Coal E e s o n r c e

the World. The

executive Committee and published a comprehensive report on the Irón Ore Eesources of the World. The present Executive has undertaken the preparation of a similar monogi-aph on the Coal Eesources of the World. In order to make tlie work as complete as possible o

.s

f

of the Eleventh Congi-ess, held in Sweden, compiled

the cooperation of

This invitation uill be

lias

all

the

met

countries of the world has been invited.

principal

^vith a eordial response,

and

is

it

hoped the volumes

ready for distributiou before the meeting so that they

may

constitute

a hasis for discussion at the Congress.

EXe

11

Arrangements have been made enable

r s

i

o n

for

a

s.

series

exc-ursions

of

whie.h will

merabers of the Congress to gain a knowledge of the geology and physiography as well as tlie mineral and other nat\iral resources of all tlie

more

tlie

accessible portions

of the

Dominion

of

Canada. These excursions

will

Members

will

take place before. diiring and afU'r the meeting of the Congress. be given the opport\inity

of

partieipating

in

one

more

or

of the longer in

addition to several of the shorter excursions.

Aí.

A) Excursions íMaritime Provinces»

Bef r e 10

This excursion provides Atlantic Coast.

Somé

for

t ii

e

M

i'

(Nova Scotia and

a

c

t

i

n

g.

New Brunswick)

Time

days. visit

to

the

maritime provinces of the

of the chief points of geological

interest in this part of

GEOLOGISCHE NEUIGKKITEN. arc

l'iuiiida

on

tlic

kiiow

II

:

the Ciimbrian section at

Eiver

John,

St.

botli

Joggins section of the

John

St.

tho gorge at the

;

Grand

Falls

New linmsuick; the well Carboniferous of Nova Scotia the gypsum dethe Bay of Fundy and the CarboniferouH seciu the

provini-e

of

;

and the oil shales of tion iu Cape Breton. The coal mines and posits

971

;

steel works ad Sydney and North Sydney will alsó be seen. A visit will be made to one of the gold mines iu Nova Scotia where tlie characteristic dome structure is typically developod. On the return journey the Devouian fish beds of Chaleur Bay. Québec, will

lie

one

examiiu'd. In additiou

America

will be seen

.\2.

Ha

1

i

in the

b u

r

n

t ()

of

liigh

-

n

a

11

Appalachiau

tiuest

tlie

sectious

in Nortii

of Gaspe.

clift's

c r o

f t.

Ont a

r

i

o.

Time

days.

!t

This area lies on the margiu of the Laureutiau Prota\is of tlie North American Continent, to the north of Laké Ontario. In this district is esposed the most notable section of the Grenville Series in Canada. The strata show to a remarkable degree the results of progressive <j[uence of the intrusion

metamorjihism, as a conse-

bathohths of gránité producing various

extensive

of

etc. This district is alsó interesting by reason of the very extensive development of uepheline and other alkaline syenites. somé of which are of the rarer types. In certain localities these rocks contain an

types of amphibolite.

abundance of eorundum. while elsewhere sodalite, of a fine depth of colour, is conspicuous. This excursion wiU alsó include an inspection of the eorundum mines and mills at Craigmont.

A3. S u d

u

1.1

1-

y

-

C

o b a

P

1 1

o r c u p

These mining areas are situated

in

i

u

Ontario.

e.

Ti lue

1 -J

Days.

the Laureutiau i'rotaxis, northeast

of Laké Húron. The Huronian and Keewatin systems are here very typically

The

developed.

Sudbury

are the nickel and copper deposits of

chief points of interest

the irou mines of Moose Mountain

:

;

the silver miues of t'obalt

;

and

the gold-quartz veins of Porcupine.

A4.

N

i

a g a r a

-

1 r

o q u

i

s

Be

a c h.

(»

n

t

a r

i

o.

Time

3 Days.

for a visit to the region south and west of Laké Ontario. The Falls of Niagara and the gorge be seen. The Sihxrian sections at Hamilton. and the

This excursion provides

Toronto near

tiie

sliores of

of the Niagara Eiver will

ancient beach of Laké Iroquois. at Burlington Heights. will alsó be inspected.

A~>.

Asb

e s t o s

Deposits

o

f

t li

c

P

r

o v

i

n

ce o f

Québec. Time 3

Days.

The major portiou of tiie world's supply of asbestos coiues from the Thetford and Black Laké in the Eastern Townships of Québec. The quarries and mills of this area will be visited and those participating "vicinity of

97á

(ÍEOLOGISCHE NEUItiKEITEN.

will be euiibled to malié a brief fxamiiiation

and resiüting serpentims

.

An

\(i.

r

h o

t

s

e o f JJ o r

t

i

Tbe M o n

These

e r e

t

i

u

Time

c.

day.

1

Jerome.

St.

a

n c b c

]i

i 1

1

Québec. Time

s,

'2

days.

remarkably iuteresting petrographical proviuce of neighbourbood of Montreal. Tbe nepbeline

a

constitiite

g

developed,

is

esamine one of tbe typieal anorthosite These exposures lie to the north of

Protaxis.

Montreal in tbe neiwhbourbood of

Q

ii.

i

Tlif object of tbis excursiou is to

intrusions of the Laurentian

.47.

the characteristic peridotite*

of

whicli the asbestos

iu

alkaline rocks in tbe immediate

and essesite intrusions, which together with the accompanying dykes

.syenite

and

sills

first

day.

of tinguaite. eamptonite,

Ou

the seeoud day

etc,

an

Mount

fórra

exeursion

will

Royal, will be seen the

raade to

lie

Mount

-lobnson.

an intnisive plug. where a gradual transition from pulaskite to a basic essexite is excellently shown.

M

.-IN.

i

This

n

e r a

1

D

exeursion

Uttawa, between the to the

e

p o

s

i

will

o

f t

li

traverse

of

Ottawa D

e

the

miea.

GrenTille limestone at Lachute.

well as

i

c

Time 3

t.

north

of

days.

the

Ottawa, and visits will be

and

graphite

as

s t r

i

the

to

distriet

and

Montreal

of

cities

principal deposits

t s

tlie

apatité

oriyinal

in

this

Eozoon

area.

Eiver

made The will

locality.

be examined.

Aí).

M

i

n

e r a

Deposits

1

The region

in the

u

e

viciuity

and

irón.

It

is

alsó

ng

i

s t

Kingston,

of

deposits of mica. apatité, feldspar, of lead, zinc

K

ar

o n.

Ontario,

gi-aphite,

talc,

famous

Ontario. Time

3 days.

uoteworthy for

is

its

corundum, pyrite and ores

for the great

variety of

its

raineral

species.

.

1

1(1.

P

1

e

i

s

t

o e e n e

—M u

ii

t

r e a

Tbis exeursion will comprise a

at

the

in

and Ott

visit to

a

w

a.

Time 3

the térrácos on

End and elsewbere

the drift deposits at i[ile will further include.

1

iu

days.

Mount Eoyal and

tbe vicinity of Montreal. It

neighbourbood of Ottawa,

tbe fossiliferous

days

Green Creek and tbe terraces on tbe north side of the Ottawa Eiver.

A ti.

( )

r

The time exposed

at

doV

i

e

i

a

n

Montreal and

will be oceupied in

an

1 1 a

w

a.

Time 3

days.

examination of Ordovieiau formations

various points between the cities of Montreal and Ottawa.

:

GEOLOGISCHE NEUIGKEITEX

AI'2.

So u

This exciirsion. for thc stiuly

aud

w

t li

wliicli

e

is

E

X

u r

c-

s

ii

t

a r

i

Tiiue 3

o.

of especial interest to palíeontologists.

i

of

Siluriaii

o u

s

The arrangements provide

Dur

i

n

short

for

the M

g

provides

e e

t

i

n

g.

esciu'sions to various looalities in

the imiuediato neighbourhood of Toronto. Arnong

and

dii ys.

and Devoniau fossils. The region Toronto bctween Lakes Jluron and Ontario.

colledion

embra<'i'd lies to the west of

11)

n

f r

t

íí

973

others

foUowing places

tiie

ohjects of interest will be visited.

Niagara Falls.

m

Glacial and Interglacial drpuslts

Hu- lu-ighhourhood of

tlie

Don

Val-

ley and at Scarboro Heights.

The The The The The The The

PalíEOZoic formations at Hamilton.

sandstone quarries of

tlie

Credit Eiver.

morainic deposits north of Toronto.

Laurentian of the Muskoka region. natural gas and oU fields of Ontario.

highly fossiliforous PalíBozoic strata at Streetsville. elay deposits and ^^orks ncar Toronto.

'.')

Ex

c

u

r s

i

Starting from Toronto

o n

s

there

A f tor will

t

he

h e il four

e e t

i

u

g.

trauscontiuental

excursions

as follows C'7.

Time Ib

C

a

n a d

i

an

Pa

c

i li

c

R

a

i

days, Toronto lo Vancouver,

1

wa

y (M a

and

.j

i

n

L

n

i

e).

days returning Vancouver

to Toronto or Montreal.

Ou

main liue of tlie Cauaand through the Cordilleran

this excursion the party will travel over the

dian Pacific Eailway, across

the

Great

Plains

Mountain Eauges to the Pacific ücean. The participants in this excursion wül see the nickel and copjjer depotlie Animikie and Keeweenawan formations near Port Arthur sits of Sudbury tlie Laurentian and Keewatin rocks of the Laké of the Woods the Cretaceous ;

;

;

and Tcrtiary systems of tlie Great Plains, with the gas wells at Mediciue Hat and the coal mines at Banff, Alberta. Arrangements will alsó hi- made for Louise and the Victoria Ghicier at Laggan in the Eocky visits to Laké Moimtains; the Yoho Valley Mount Stephen at FiekI and the great neve at Glacier. Brilisli Columbia. The mouutains of the Helkirk Eange, the C'oast Eange batholith, and the canon of the Fraser Eiver are the attractivo features ;

of the final stage of the journey to Vancouver.

Földtnm Közlöny. XUI.

kül.

lOIS.

''^

GEOLOGISCnE NEUIGKF.ITEN.

974

Cun

(3.

Time to

a d

Pa

u

i ii

c-

e

i fi

E

a

way

1

i

w

(C r o

n

s

e s

t

B

r

a

n

c h),

Toronto to Vancouver; aud ö days rcturning Vancouver

15 days.

Toronto or Montreal.

Thosc participating in

From

Alberta.

excursion

tliis

the Canadian Pacific Piailway this point the

directly

Greonwood

and

returning

Arrow

to

Midvay.

and

Nelson

to

by way

on

Eevelstoke

Nelson. Eossland.

Férni 1.

party

be

will

main

the

the

liue of

Province of

somé

divided,

by

line

way

the

of

party will proceed to Vancouver, pas-

the

of

the

in

main

of the Crowsnest branch line

Lethbridge.

of

IMidway

At

The remainder

Laki-s

is

Hat

Medicine

to

journey

passing through the mining centres

will travel over the

a mining region of which the principal places are Hedley* Tulameen and Nicola. Betweeu Lethbridge and Férnie sections of the Cretaceous coal measures will be examined. At Frank the party will be given an opportunity of viewing a notable rock slide which occurred in 1903. West of the Kootenay Eiver sections of the pre-Cambrian rocks of the Purcell Eange will be examined, alsó the intrusive contact of the granodiorite at Nelson. The arrangements. moreover. include vi,sits to the gold-copper deposits

sing through

Princeton.

of Eossland

the

;

gold-quartz veins

Phoenix and Greenwood

mine

Nickel Plate gold

;

Sheep

of

Creek

copper

the

;

the silver-lead veins of the Slocan region

at Hedley.

In

mines ;

Ohgocene coal basins

additiou. the

of

and the at

Princeton and Nicola, as well as the diamond-bearing peridotite at Tulameen, will be

visited.

Canadian Northern E a

CS.

Time

1

wa

y.

16 days. Toronto to Vancouver; and 5 days returning Vancouver

to

Toronto or Montreal.

to

Port Arthur. Thenee

It is

i

arranged that this excursion will cross Lakes Húron and Superior the

Eailway across the northern

party part

will

proceed

by the

Canadian Northern

the Great Plains to the foothils of the

of

Eoeky Mountains. Between Port Arthur and Winnipeg an examination be

made

where

of the Atikokan irón rangé.

fossils

fossiliferous

ber of

localities,

tones will

be

Couchiching

of the

post-glacial

faulting.

will

Laké,

Ordovician and Devonian

visited.

will travel

limestones will be seen at a

The Eed Deer Eiver,

over the

main

line of the

a

nd T

r

'

Time 15

and Keewatin may be well obLi the Province of Manitoba

num-

while at Pine Eiver outcrops of Cretaceous maris and limes-

dinosaurian remaius. will alsó be examined.

party

will be paid to Steeproek

visit

have recently been disoovered in rocks of pre-Cambriau age. At

Eainy Laké the relations served, alsó examples of the

A

,'•'}.

Ci r

days. Toronto to

Toronto or Montreal.

u u k

in

Alberta,

From

locality rich in tlie

Canadian Pacific Eailway.

Pacific E

Vancouver

a

Calgary to Vancouver

;

5

a

i

1

w a y.

days returning

Vancouver

to

975

GEOLOOISCHE NEUIGKEITEN.

by

Proceeding

of

wa^'

Gnind Trunk and tlie Temiskaming and mining camps of Cobalt and Porcupinu

the

"Northern Ontario railways, throiigh

tlie

new

party will arrive at Cochrane and will thence travel over the

+lii'

trans-

Grand Truuk PacÜR' Kailway. This line of raihvay passes north of Lakes Abitibi and Nipigon and south of Lac Seul to Winnipeg, and continues west pást Saskatoon and Ednionton and through tlie Yellow Hrad l'ass of the Eocky Monutains.

•contineutal line of the

raihvay

Hince the eonstruction of the

completed, the party

way

will

roturn

the Pacific Coast will not be

to

Edmontou and

to

thence journey by

a\í11

Vancouver.

of Calgai'y to

Between Cochrane and Winnipeg outcrops of pre-Cambrian rocks, as well as Glacial and Post-glacial deposits. will be examined at certain typical loealities.

Fossil-bearing Cambro-Silurian limestones

Winnipeg

in the vicinity of

;

on the Pembina Kiver, west of Edmouton Carlsbad. and fossil-bearing Devono-Carboniferous limestones

the coal measiires at Entwhistle

the coal beds at

same

in the It

may

among the interesting features of this excursion. Mount Eobson. the highest peak in the Canadian

locality will be

alsó be noted that

Roeky Mountains. is observable from the be made to descend the Frascr River

liy

automobilé and on to Vancouver

Arrangements, moreover,

railway.

may

Fort George, thence to Ashcroft

to

over

the

line

Canadian

the

of

Pacific

Eailway. C5.

Lakes Erié and Húron.

The excursion through Lakes Ontario, visit

An

Niagara Falls.

to

opportunity

alsó

Time

14 Days.

and Húron

Erié

be given

will

will include

for

a

the collection

from the ünandaga forma tion at Port Colborne and the CoUingwood. In addition a visit will he made to Manitoulin TJtica formation at Tsland where there are noteworthy sections of Ordovician and Silurian strata with charaeteristic fossils. At Pelee Island the quarries with their Devonian

and study

of fossils

will alsó be inspected.

-fossils

The Archean formations and very pronouneed, unconformable tlie

Palifozoic, are

well

their depeudeiit topography. as well as the

between

contaet

esemplified

includcd in the arrangements. Walpole

these

Georgián

the

in

old

Bay

on which there

Island,

and which is

crystalines distriet, is

an Indián

gives an excellent opportunity

settlement. will alsó be visited. This excursion

for stratigraphic. glacial and physiographic studies.

C6. S u d b u r y

-

Cob

The arrangements

a

1 1

-

P

o r c u

for this excursion

t^numerated under the classification starting point will will be

made

be

for yct

]i

u

i

e,

are

Ontario. Time similar in

all

1 "2

days.

respects to those

«A3», savé only that in this instance the

Toronto instead

of

Montreal.

another excursion

to

the

If

necessarj'. provision

mining regions

of

Northern

•Ontario.

(>4*

GEOLOGISCHE NEUIGKEITEN.

976

C7.

\an

c-

o u

ver Isi

sm

Time 4

d.

days.

Starting l'rom Vancouver, the excursion couiprises a journey by steameito Yictoria, the capital of the Province

and theuce by Vancouver Island. Tliere

Columbia,

British

of

Xanaimo, an iportant coal mining centre on •will be opportunity en route to observe esamples erosion and metamorphism. After visiting the coal coal measures at Xanbimo, the party will return to

rail to

Y

C(S*.

u k on

and Northern

J5 r

t

i

s

i

h C

<>

of

Victoria by

u

1

peneplanation, glacial

mines and obferving the

mb

j

a.

rail.

Time 23

days.

made by \\ater to Skagway and thence by steainboat down The party will visit ihe Klondike gold-

Starting írom Vancouver, the journey will be Alaslía.

the

by

rail

over the

Yukon Eiver

fields,

to

Horse Pass,

"VVhite

Dawson

City.

the Lewes Eiver Valley, the "Whitehorse

Territory, the LleTvellyn Glacier,

Eiver mining regions, and

A

the

the

copper

Canal

Portland

district in the

mining

gold

Atlin

district,

tlie

Yukon Skeeua

copper deposits in Nortlu'm

copper and irón deposits on Tesada Island in the Gulf of Georgia. The scenery on the mainland ccast and islands to be obseiTed on the passage to and from Skagway i.s exceptio-

British Columbia.

visit

will

alsó

be

paid to the

nally beautifuL

Pr

C9.

i

n

c f

E u pert and

Sk

c e

u

a

1!

i

v e

r.

B. C.

Time

S

ilays.

Starting from Vancouver, tliis excursion permits of a sea voyage of íivehundred mile.s along the west coast of British Columbia which is notable for of the Grand its mountains and fiords. Prom Prince Eupert, the terminus Trunk Pacific Eailway, the journey will be made by rail np the Skeena Eiver "Valley to Hazelton.

CiO.

Athaba

s c

This excursion

a is

and P e a c e E timed

for

a

with the arrival of those participating Provisional arrangements

have

i

v

e

r.

A

departure iu

been

1

b er

from

t a.

Time

1

Edmonton,

1!

days. coinciiliug

the excursious "C. 3" and «C.

made

as

f()llo\\s.

i.'>

Th<' party will

proceed from Edmonton to Athabaska Landing by rail, thence dowu tiie Athabaska Eiver to Grand Eapids and Fort Mo Murray; and, if deenu'd advisable, a steamer may be chartered on to Athabaska Laké, up Peace Eiver to Vermilion Falls alsó across Athabasca Laké and dowu Slave Eiver to Slave Eiver Eapids. Economic interest in this excursion centres mainly iu the ;

area of Tar Sands

along the

continuous exposures rivers,

and

flat-lying

of

Athabaska Eiver.

Cretaceous rocks

along

There are, for mauy miles. the upper portions of both

Devonian limestones along the lower.

liEOLOGISCHE NEUIKEITKN.

G books

Giiicle

for

ui

cl

e

B

k

977

s.

ou the excursions arc iiow

use

in

tlio

course

pre-

ot'

pavatioii.

E

A

\ p e u s e

dotiuite statemeut of tlie eost

eaeh excursioii will be issued

of

may

^Icanwhile the foUowiug genevalizatious

From Europe

s.

later.

be of somé practic-il valae

:

Québec or Mouti-eal, the cost of a ticket for the siugle retam jonruey will rauge betweeu $ í-2b.00 aucl S 350.01' iiet-oi-ding to the steamcr sclected and the accomodatiou dcsircd. lu the larger Canadiau cities the charges at hotels for board aiid lodging vary from S 2.50 per day and upward but less expensive accommodatiou is

to Toronto, via

obtaiüable at boardiug

liouses

in these

cities.

as well as at iiotels in

towus to be visited. For the teu days of the meeting in Toronto special accommodation

tlie

sraaller

will

be provided by the University, at a cost of about $ 2.00 per diem.

The value. of the Caiíadiau showu iu the following table;

One

dollár

C'

<•

«

«

I.

active

Tiie

= = = = =

dnllar

eurrencies

in

of

othor

couutries

is

Five francs. Freucii.

Four shillings, English. Four marks, Germán. Three kroner. seveuty ore, Sweden. Five crowns. Austrian.

and

cooperatiou

sympathy

of

tlie

various

raihvay

and

steamship liues has already been generously offered.

C-

The

Secretarj'

will

be

o

r r e s

p o n d e n c

pleased

to

e.

auswer

all

onijiiiries

regarding the

arrangements for the Congress. Correspondence sliould be addressed as foUows

The

Seeretary

Miiseum, Ottawa,

Geological

Congress.

Viotoria

:

Memóriái

Canada.

Cable adress: these codes

International

GEOCONG. OTTAWA.

Messages

:

A. B. C. 5th. Lieber. Bedford

Mc

Xeill.

19u8.

may

be

seut iu

any

of

:

MITTEILUNGEN AUS DEE HÖHLENFOESCHUNGSKOMMISSION DER UNGAEISCHEK

GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT. JAHRGANG

HEFT

1912.

5.

REDAKTEUR

OTTOKÁR KADIÓ

Dr.

HEFERENT.

ENTWICKLÜNGSGESCHIOHTE DER KOMARNIKER HoHLE. Von

:

I)r.

Zoltán Schréter.

lm máchtigen Kalksteinzug des westlichen Krassó-Szöréiiy. der südlit-h Ujioldova aníangt und sicli bi^s Eesicabánya erstreckt, íindeii wir die verschiedensten Formen der Karstphiinoinene. Auf deu ausgebreiteten Bergrücken befinden sich imzahlige Dolineii, tiefe caüonartige Táler, hie und da blind endende Tiiler, unterirdische Flüsse und Höhien. Es ist das aber bei weitem kein ecliter Karst, mit kahleii, öden Kalkfeldern fást das ganze Gebiet bedeckt eine 1 2 M. machtige gélbe Tondecke wir befinden uns vielmelír in einer Landschaft mit üppiger Vegetation. Die barbarische Waldrodung, die lm grölíten Teil des Komitates Krassó-Szörény leider im Schwimge hier der praktisehen Waldausntzung und sorgsamer Kontrolié ist, konnte wegen nicht auí'kommen. Das in Eede stehende Kalksteingebiet ist stark gefaltet und zerrissen, Vorgange, welche höchstwarsuheinlioh in der mittleren Kreide zustande kamen. Das ganze Gebiet maeht indessen im GroBen und Ganzén den Eindruck eines tei

;

—

;

welohen sioh

Plateaus,

in

Eichtiger

könnten

wir

die

Flüsse

tief,

cafaonartig eingesehnitteu habén.

indessen hier von einem Peneplaiu. einer

üder Erosiousebene spreehen,

die sich hauptsiichlich

Hociiebene

von Westen naeli Osten,

dann weiter von Norden nach Süden ausbreitet und sich von Süden gegen Norden allmáhlicb liebt. Die höchste Stelle befindet sich in der Umgebung von Plesiva, die Erhebung dieses Gebirges ist, meiner Ansieht nach. gelegentlich

der Entstehung des Peneplains infolge jüngerer Dislokationeu eutstanden.

Interessant

ist

die Frage, zu weleher Zeit dieser Peneplain

zustandegekommeu

Wie ich schon erwahnt habé, scheint der ProzeB der Gebirgsfaltung aiu Ende der oberen Kreide sein Ende genommen habén und von nun an ist das Krassószörényer Gebirge ein festés Land geworden. Von dieser Zeit anget'angeu begann die Erosion und mit dieser líand in Hand die Erniedrigung des Geist.

birges.

Die allmahhche Abtragung

verhaltnismaBig

niedrigc.

schwach

ist

endlich so weit vorgeschritten.

ansteigende Peneplain entstanden

daB der ist. der

ENTWlCKLUNGSUKSCHICHTE DEK KOMÁHNIKEH HÜHLE. sich höchstwarscheiulich

uiicli

iuif

979

das westliche heute schon abgesunkeno und

Zur Zeit des Mediabgesunken und das ncu entstandene Tiefland habén neogene (mediterráné und sarmatische) Meere eingenommen. inniitten welcher in der Tiefe des Alföld begrabene Gebirge ersta-eckt hat.

terrans

ist

das

Aliold

das Krassószörényer Gebirge als Festland trocken stand. Der erste Anfang zur Ausbildung des heutigen Wassersystems falit warscheinlich in diese Zeit. Die intensivere Ausbildung des heutigen Wassersystems gescluih jcdoch erst

im

Pliozán,

zur

Zeit

der

Alföld

und

in

Stufe, als das Wasser des Alfölder und dessen Eehkte bloB in dor Mitte des

levantiniselien

Sees von hieraus zurückgetreten

ist

Slavonien gebliehen sind. Infolge der Ecduktioii des Seebeckens

Boden eingesclmittcu, wodureh wieder ProzeB hat sich dann im Pleistozitn fortgesetzt und dauert seit dem Holozán l)is heulzutage. Gleichzeitig mit der Yertiefuug der FluBbeeken gesehah im Pliozán und Pleistoziin auch die Ausbildung der Karstphánomene, namentlieh die Entstehung der Höhlengange und der iinzahligen Dolinen. Zur Ausbildung der Höhlen und Dolinen habén gewiö auch jené unziihligen Spalten und Piisse beigetragen. welche bei der Gebirgsfaltung entstanden sind. Entlang der Eisse sickerte nun das Wasser der Xiederschliige in die Tiefe und löste stellenweise mehr oder weniger intensiv die Kalkwiindc auf. dementsprechend bildeten sich an einzelnen Stellen dünnere-breitere Spalten und gröBere Höhlungen. An Höhlen mangelt es nieht im westlichen Ki'assószörényer Gebirge, die Zahl der unbekaunten Gangé ist aber allerdings gröBer als jené der bekannten Höhlen. Von den bekannten Höhlen sollen folgende eruahnt werdie Galambócer Fliegenhöhle, die Moldovaer Eauberhöhle. die Neraden taler Höhle, die Plopahöhle bei Stájerlak, die Höhleíi von Panur und Bohuj. die Eesiczabányaer Höhle u. s. w. Ich glaube jedoch, daB unter allén diesen die interessanteste und gröBte die in Eede stehende Komarniker Höhle ist. Ich möchte gleich hier bemerken, daB alles, was in paláogeographischer und geologiseher Beziehung iiber die Komarniker Höhle gesagt werden kann. sich auch auf die übrigen Höhlen dieser Gegeud bezieht. Wir woUen nun den geologischen Verhaltnissen der Umgebung der Komarniker Höhle etwas náher treten. Im Osten tindeu wir die gegen mit 5n 6ü° einfallenden kristallinischen Schiefer, namentlieh die Glimmerdarauf folgen zunáchst dünnere Schichtenkomplexe des schiefer vertreten Liassandsteines, hornsteinführender Maimkaik und weiBer. dichter Kalkstein des unteren Neokoms. Gegen Westen befindet sich hier eine máchtige Verhabén sich auch auch ihr Gefalle

die Flüsse tiefer in den

beti-áchtlich gesteigert wurde. Dcrselbe

:

W

—

;

werfung, besser eine Aufschiebungslinie, entlang derén sich das uestliche Gebirge

iiber

das

Gebirge besteht

östliche :

aufgeschoben

hat.

Dieses

westliche

aufgeschobene

untén aus retem Saudsteiu und Tonschiel'er des Perm, etwas

höher aus Maim- und Kreidekalkstein. Der gröBere Teil der Höhle befindet sich im Maim-, der kleiuere im Kreidekalkstein. Der Eingang befindet sich oberhalb des Komarniker Jágerhauses und ist dem Südeu zugewendet. Der Höhlengang ist in der ersten Hálfte leiehter zu begehen, er ist ziemhch breit, erweitert sich öfters zu gröBeren Eáumen und Hallen. wird aber stellenweise

980

üt

ZOLTÁN- SCHRÉTEK

Der Höhlenboden steigt allmiihlich gegen SiUlt'ii. ol)z\var und aufsteigen muB. Einzelne gröBere Hallen besitzon auch

iuu-h ziemlich eug.

mau

ab-

öfters

welche

Nebengiinge,

heute

bis

noch

ímerforseht gebUeben

nngefahr eine Stunde láng in der Höhle gegangen

no

Stelle.

das

bisher die Höhle

macht worden

Eindringen

weitere

vom

ist.

ist,

erscln\ert wii-d,

selír

siiid.

kommt

Indem man

luaii

zu oiner

mir

eiuesteils weil

Besitzer, der Österr.-Uug. Staatsbahngesellschaft, gelibar ge-

anderesteils weil hier

am Boden Wasser

der übrige Teil eigentlieh noch unerforscht gebliebeii

ist.

flieBt.

eudlieh weil

Die Komáruikor Forst-

habén einmal mit groBer Miibe diesen ganzen hiuteren Teil begangen am hinteren Teil des Berges, aus einem Loch. wo der Ponikvabach verschwindet. herausgekommen. Darüber wird noch weiter untén Rede .sóin. Der Eingang und der gehbare vordere Teil der Höhle befindet sich in grauera leute

und

sind

WNW

hornsteinführenden Malmkalkstein. dessen Schiehten gegen (20'') mit 48 50° einfallen. Sehr interessant i.st hier die EoUe des Hornsteins. Die

—

vorkommenden Hornsteinkuollen, indem rundKalkkarbonat durch die lösende Wirkuug des Wassers entfernt

cinzelnen isoliert und zerstreut

lierum

der

wurde. i-agen aus der Höhlenwand

hervor.

Einzelne. oft mclirere

Kilogramm

sehwere Stücke sitzen auf ganz dünnen Stielen. AuBerdem findet man zwíscIk'ii den Kalkschichten 2 4 Finger dieke Hornsteinstraten. welche in derselben

—

Weise das Wasser ausprápariert hat. Sie bilden öfters maehtige vorragende Plattén und Bánké. Einzelne schwerere Banké brechen ab und ich hatte Gelegenheit. auch solehe zu seben, welche angebheh noch vor einigeu Wocheu in der

Waud

steckten. In der

gen gesehen. Der Vandalismus

Man

Höhle habé ich viele schöne Tropfsteinbildunder Besucher hat sie noch uicht veruichtet.

findet hier verschiedenartige Stalaktiten

und

Stalagniteu.

Saulén zusammengewaehsen sind. die vorherrscheuden

die

öfters

Tropfsteinformeu

zu

siud

jedoch die vorhangförmigen und orgelpfeifeartigen Bilduugen. vou derén uiiboren

Beschreibung ich hier absehe. Die Tempcratur der nölilenluft betrágt im Eiugaug 8° C, etwas weiter im Inneren 11-5° C. wahrend die Temperatiu- der iiuBeren Luft ungefahr

zivr

den Umstand, daB Führer,

ein

selbeu

Zeit.

namlich den

4.

August 1011 17° C war. Auf

im Eingang zur Höhle am

káltesten ist, hat mich meiu Forstmann, schon vorhcr aufraerksam gemacht und ich fand es

Behauptung bestátigt. Im inneren Teil der Höhle fand ich auf dem Bodon Quarzsand und Kies Höhlenlelim habé ich nicht gesehen. Ein groBcr Teil des Höhlenbodens ist mit Kalksinter bedeckt. Fossile Ivnochen oder menschliche Steingeráte habé ich nirgends gesehen und auch die hiesigen Landleute i\issen nichts darüber zu sagen. Ich möchte jedoch bemerkeu. daB seine

;

das Vorhandeusein von pleistozánen Tierknochen in den nnertbrschten Xebengiingen nicht unmöglich

sei.

die p a ] a o g e o g r a p h i s c li c n V e r h ii 1 1 n i s .s e der niichsten Uragebung zurückkeliren und die luitstciuuig der Höhle erklaren.

Wir wollen nun auf

Südlich

vom

Ponikvabach,

Naveszberg. der in sich den Höhleugang bergt, befindet sich der

Wasser aus dem östlíchen GUmmerschiefergebiet beuo den am Glimmersehiefer licgeudeu raürben Sandstein uud Tonschiefer der harte Kreidekalk bedeckt. Der síid-

zieht.

Dieses

der

Tal

sein

ist

dórt cntstauden.

i

ENTWlCKI,tJNGSGIiSCHICHTE DKE KOMÁENIKEU HÖHLE.

nördliche Talabscliuitt mulite zur Zeit des selegen sein

Plioziiiis

und

Pleistoziins viel

der houtige Talboden und das Bachwasser

iils

HSl

damals

ist

höher

mehr

Wcsten im trockeueu Talboekeu, neben der LaudstraBc, zur Karas geflossen. Das der Ponikvabach tatsilchlich in der erwiihuteu Eichtung einst gegeii

geflossen

ist

bekundet aucb jené Scbotterterasse, die sich an der Wasserscheide und lioutigen Ponikvabeckens nebeu der LandstraBe befiudet.

des einstigen

Als

im

Ponikvabacb

der

Pleistozilu

Sehicbteu hin und her geflosseu

ist,

auf

muBte

den undurchlassigen permischeii einmal auuh au jenes Saugloch

er

das Bachwasser versehwindet. Das Wasser hat und Kissen des Kalksteiues besseren und bequemeren Abfluls gefunden, hat somit das alté Becken verlasseu und das ganze Wasser hat sich durch das Spaltensystem des Kis-Návesz in das uördliche Tal. das heiitige Komáruiker Tal. ergossen. Das in dio Tiefe flieBcnde Wasser hat mit der Zeit dic Spalten zu breiten, geriiumigen Hohlriiumeu und Höhleugitngen ausgewaschen. Das flieBende Wasser, und zwar der von den kristallinischen Sehiefern konimende Ponikvabach tatsjichlich durch die heutige trockcne Hölile oinst getiosseu ist bekundet der liier vorkommende Quarzsaud

wclcheiu

in

stofíen,

lieute

allcrdiugs in den Spalten

und FhiBschotter. habén sich die gröBeren unteren Tahilisclinitte tiefer eingeschnitVertiefimg hiitte auch der Ponikvabach der Hölile Schritt müssen. was aber der kleine Höhlenbach nicht tuu konntc Er hat

Rpiiter ten.

Mit

lialten

dicsér

vielmelír den unteren

Abschnitt

Höhlengauges, durcli welchen einst das

des

verlassen und síichte neue Spalten dann das Wasser leichter dem Haupttale zu durcharbeiten konnte. Deswegen sehen wir. daB sich ungefahr in der Mitte der Höhle die Quantitiit des Bachwassers auf einmal vermindert und etuas weiter abwiirts der Bach gánzlich versehwindet. Er versehwindet in den verborgenen Spalten. die er mit der Zeit ebeufalls zu neuen Höhleugangen erweitern wird. Sein Wasser, das sich einst an der Höhlenmündung iu das früher höher

Wasser direkt auf.

ins Haupttal ergossen

hat,

durch welche sich

gelegene Komárniker

Tal

ist

ergossen hat.

quillt

linile

interessant.

daB

wir die^es

jenen Schotterterrassen. die sich

LuDWiG RoTH

am

dafiir

rechten Talufer betinden

Telegp beschricben wurden.*

v.

—

"20

tiefer

finden wir in

und schon von

Es sind hier zwei Terrasseu

der höheren gehört auch jené neben der LaudstraBe

zu

]\I.

allmiihliche Herabsteigen des Bach-

niveaus auch im oberen Lauf lieobachten. Eineu Beweis

vorhaiulen.

15

empor.

als nasserreiehe Quelle

Es

direkt

liegende

Schotterablagerung. Die eiuzelnen Teile der höheren Terrasse liegeu ungefiihr

15

— 20

M. über dem heutigen Bachniveau. \\áhrend die Resté der unteren (> M. höher liegen. Letztere kann eventiioll auch dem íiltercn

Terasse bloB 5

—

Holoziin angehören.

1

-der

RoTH, L.

v.

Umgebuug von

T.

:

Der nördliche

Teil des Krassoszöréiiyer

«Kalkj;elnige>»

Krassova. .\ufnahmsl)ericht für 1893. ^.Tahresbericht


I.S!).3.

puL,'.

luS.

i'.i

d. k;;!. niig.

AMTLTCHR Aus/.iii|

aiis

dem

l»rotokoll
r.EHÍCHTE.

aiii 27.

Fehruai* 1912 abijehalleneit

Sit7.iiiig.

Dr. Báron Albert ív yáky. K c f e r o n t Dr. Ottokár Kadic. Margaeetue von Balogh, Luüwig Bella, Kael Budinszk\v Július Éhik, Dr. Eugen Hillebrand, Dr. Theodok Kormos, Dr. Michael Lenhossék. Ottó Mihók, Július Steinhausz imd Dr. Gábriel Strömpl.

P

Anwe

r a s

M e 11

d

i

d

:

e

11 1

:

:

Dr.

In der obeu augegolieiien Sitzuug gelaugten folgeudu wichtigeren Gegeustándezur Verhaudluug

:

Prasident

1.

ten, das Protokoll der

am

imd ersucht den Kefereu-

eröffnet die Sitzung

Sitzuug zu verlesen. Die über ProtokoUs zm- Keuntuis. Autrag des Befcrenten beschliei3t die Kommission ihre Mitteilungen auch solcheu inláudischen uud ausláudischen wissenschaftlicheu Gesellschafteu, Iiistituteu, evéntuell Beliörden nnd Privatpersouen zuzuseudeu, mit denen einc Verbiudung zu imterhalteu für die Ko]umissiou vou Nutzeu seiu kanu. 3. Über Empfehhmg des Prásidenten wáhlt die Kommision folgende Herren zu Mitgliedern Ludwig Bella,

Kommission

ni mint

16.

Feliruar 1912 abgehalteueu

den Inhalt des

—

verleseuen

—

:

im

Budapest Dr. Zoltán Scheéter, Staatsgeolog, Budapest und Feanz Podek, Beamter, Brassií. 4. Dr. Bdgen Hillebrand hiilt seiuen Vortrag: «Über die neueren E rOberrealschulprofessor

gebnisse der Vortragender

Piuhestaude,

in der Ballá hölile

;

vorgenoiumenen Grabungena.

im Jahre

1911 in der Ballahöhle vorgenomluenen systematischen Grabungen mit. Die Grabuiigen hat das Geologische Institut mit 1000 Ki'oneu, die Akademie der Wisseuschaften abor mit 500 Kronen imterstüzt. Die Grabungen wurden hauptsácblieii im rüekwiirtigen Teil der Höhle, in teilt die

Ergebnisse

der

H(Jhlenbárenkuoclicn enthaltcndcn grüiilioh-grauen, kalksciiuttiülirendeu Tonablagerungeu vollführt. Die zu Tagé gei'örderten Funde weisen Moustérieu- und Aiu'iguacien-Typen auf. Die Retouchiruug der Klingeiirander verweist auf das ileu

Aiirignacien.

Es

falit auf,

Aiizahl vorhanden sind.

dass auch bearbeitete, junge Höhlenbárenzáhne in groüer

Aus dem im vorderen

Höhlo abgelagerten kalkund die Ivnochen der Steppevögel und Nagetiere hervorgegangen. Die hier gefuudeuen palaolithischen Steingeriite weisen auf das Magdalenien hin. Demzufolge gehören die hier abgelagerten Schichten auf Grund der in den Aljjen gemachteu Erfahrungen in eine jüngere Pliase des Zeitalters, welches der letzten Eisperiode folgt. Dr. Theodok Kormos fals Gast) legt in detaillierter Weise die Perioden des uugarlandisclicn Plcistozáu dar. Er hált es für verfrüht, die Paleolithiudustrieu mit den Plcistozánphasen in oinen sicheren Zusammenhang zu bringen, sowie den Paleolithen, ahnlich den Leitfossilien, einen zeitbestimmendon Wert beizumessen. Dr. Eugen Hillebrand bemerkt auf die Ausfhrungen des Dr. Kormos, dass mit Rücksicht darauf. ilaB den Steinindustrietypen ein Zeitbestimmungswert zugemessen werdcn inul.!, und schuttführenden, gélben

Ton

sind dio Überreste

Teil der

vom

Reniiticr

AMTLICHE BERICHTE.

mit líücksicht iiiul dt'iii

daruut',

in

ilal5

Magdaleucniiulustvicu

von

Gebiete

dun Alpeu

zur

Eiiro])a

/..

von

Achenleeu-, Solutreén

áex

Vcrliiiltiiis

ilas

nachgewiesen worden

Eiszeit

B.

983

gesprochen werden könne, selbst danu, wenn

mit Recht auf

sind,

Periodo dos Magdalenion

postfílazialen

uiuei-

in der botretieuden (iegend die

Spuren

der letzten Eisperiodc eventnell nicht uaehweisbar wiireu.

i

ina

EuGEN HiiLEBRANi)

Dr.

5. s t

mmeudeu

W

o r t

d o

Pleistoz!Ín«. Vortiagcndcv

Goologo, insbesondei-c aber

doi-

seinon

hiilt

Fannii

i-

m n

Vortrag de

il

S

i-

"tjbev

:

t e

i

n

i

duu

n d n

z o

s t r i e t

1 1

b e-

yp

e

n

im Ploistozán arbeiteude

ans,

dal3

doi-

Höhlonforscher

init

dfui Zeitbostinnnungswert der

líilirt

Steinindustrietypcji rocliuen müsse. DalJ dicse eiuon ini geologischen Sinne genoni-

inene Zeitbestiuimungswert

wird insbesondere

besitzeu,

duich zwei Uiustánde

wiesen. Erstens dadurch, daB iu ganz Európa die Nacheiuanderfolge dieselbe

zweitons dadurch,

ist,

Wenn

zu scin pflegen. so

müsse

diese

dies hauptsiichlich

or-

Typou

dass sie auch mit der Fauna in Übereiustimmuug Cbereinstiuimung in Südeuropa nioht vorhanden ist,

dem Umstande

Wel mehr vom Klinia abhauge

beigeniessen werden,

als der Menscli.

ans dein Protokoll

dafi die

Fauna

Znin Vortrag maehteu Dr. Theodor welche der Vortragende replizierto.

Kormos und Ludwig Bella Bemorkungen, :uif Mangels weiterer Gegeustiiiulc beschliefit der

Auszui.i

dioser

Priisident die Sitzung.


IMI'J .-ilKjchalteiicii

Koufereiiz. r a s 1 d e n t LuDWKi Bella. R e o r e u t Dr. Üitokak Kadic. A n w eAnton Aschek, Emeeich Gábriel Bekey, Heinkich Hükusitzky, Dr. bakon Albert Nyáry, Dr. Gábriel Stkömpl, Paul Kornél Scholtz, Dr. Zoltán Schréteb, Dr. TnoM.\s v. Szontagh, Gábriel TÉ(;l.ís und Geori; Vargha. Iu der oben angegebeneu Konferenz gelangten die folgendeu wichtigeren Gegenstiinde zur VerhantUung als Einbex'ufer der Konferenz 1. R e f e r e n t eröffnet die Sitzung und ersucht das Kommissionsmitglied Ludwig Beli^, an Stelle des abwesenden Vizepríisidenten, als Altersprásident iu der Konferenz den Vorsitz zu 2. Altersführcu imd den Zweck der Einberufuug der Koufei-enz darzulegen. priisideut Lüdwig Bella begrüfit die erscliieneneu Mitglieder und ersucht den Ee-

P

s e

nd

t'

:

:

;

:

—

ferenten Dr. Ottok.ík Kadic, das Protokoll der Konferenz zu führen.

Prás

vom Prasideuteu lÍAHh Siegmeth cin Brief einKounnission mitteilt, er sei gezwungen wegen Verlegung seiues Domizils uach Munkács vom Prásidium abzudankeu. Ul)er Aufi'ordorung des Prasideuteu verliest der Referent das Abdanknngsschreiben. Priisi3.

getrotfen

dent

sei,

i

in

d c n

t

meldet, daB

welchem

meldet ferner,

er der

dafi ein

schen Gesellschaft eingelangt

áhnlicher Brief auch an das Sokretariat der Geologisei

dieser Angelegenheit in seiiier aiu

Über Aufl'orderung des

und 17.

dafi der

AusschuB der Gesellschaft sich mit

April abgehaltenen Sitzung beseháftigt habé.

Prasideuteu

verliest

der

Referent

den hierauf be-

züglichen Passus des Protokolls dor AiisschulJsitzung. Kommissionsmitglied Heixuich

HoRUSiTZKY meldet sich zum Wort und imterbroitet folgenden Antrag «Ieh glaulie, im Namen der ganzen Kommission sagen, dafi die Kommission die Abdankimg unseres vcrehrten Prásidenten mit Bedauern zur Kenntnis nimmt. Die Verdienste Kabl Siegmeths auf dem Gebiete der Höhlcnkuude sind aUgemeiu bekannt, sein Eifer und seine Begeisterung, vor allém iiber seine groo Tatigkeit, welche er im Interessé der Kommission eutvvickelte, sind so groBzügig, dalJ ich mir erlaxibe, den Wuusch mehrerer Mitglieder des .-Vusschusses der geehrten Kommission bekannt zu machen, indeni ich folgendes beantrage I. Ersuchcn wir den :

ich kann getrost

:

984

AMTLICHK BERICHTE.

•

AusschuU, er mögé die FrcninJliebkeit liaben, HeiTU K.utL Sieiímeth, (kii eifrigen, Praíideuteu der Hóhlenfol•^ch^mgskolumission zum Ehrenpriisidi^nteu der Kommisaion zu wáhleu. 2. Seiteiis der Kommissiou aber bcantrage icb, Herm Kabl Siegmeth für seinen grofieu Eifer in-otokollarischen Dank zu yotieren uud im frsteu

daniit, den scheideuden Piásidenten zu bitteu, die Kommissiou mit seinen iveisen Ratschlagen aucli weiterbin uuterstützen zu woUen. Kommissionsmitglied Emerich Gábriel Bekey crbebt dagegen Einsprucb, daC der AusschuC den Ebreuprásidenten wahle seiner Ansicbt naeb sei diese Wah! ciné interné Angolegenheit der Kommission. Kedner enipfiehlt, die Kommission mögé den geweseneu Prásidenten Kabl Siegmeth tatsácbiieh zum Ehi-enpriisideu teu wahlen uud beim AiisschuB nur die Genebmigung dieser Walil ansuchen; dieser Umstand bringe die Hegemonie und die Eecbte dcs Ausscbupses genügend zur Geltimg. Übrigens die AVabl des Herrn Kául Siegmeth zum Ebreuprásidenten hats gcradc der AusschuB der Kommissiou vorgeschlageu, weshalh die reclitlicbon Bedeukcu dos Mitgliedes Horusitzky betreffend die Walil des Ebreuprásidenten voUstándig gegenstaudslos seien. Ebrenmitglied Dr. Thomas v. Szontagh gibt dem Wunscbe Ausdruck, die Kommissiou mögé imabbángig vom Ausscbul3 seiue Verfüguugeu treffen. Nacbdeiii nocb mebrere Eeduer zum Gegenstand gesprochen batteu, liesoblieBt die Konferenz, die Wabl des Herrn Kael Siegmeth zum Ebrenprásidenten der Kommissiou vor-

^usammenhange

;

zuscblagen uud bittet untcrbreiten, auíSerdem lariscber

Dank

das Walilergebnis bebufs Genebmigung dem Ausscbu zu mögé dem geweseneu Prásidenten Karl Siegmeth protokol-

votiert werden.

Prásident

steUt die Verliaudluug der Wabl des neueu Prásidenten auf Tagesordnung uud empfielilt au Stelle des abtreteuden Prásidenten den Kaudidaten der Leitung, Kommissionsmitglied Uuiversitatsprofessor Hofrat Dr. Michael Leshossék ziuu Prásidenten zu wálilen. Kommissionsmitglied Heinkich Hoküsitzky stellt, iudem er zuiu Gegeustaude AusscbuC die Erspricbt, folgende zwei Autráge 1. «Die Kommissiou mögé vom máebtigung verlangen, ebenso, wio der Mutterverein in dreijáhrigen Ziklen sich die Beamten wábleu zu diirfen und zwar eineu Prásideuteu, einen Vizcprásideuteu, einen Eefereuteu und einen stellvertretendeu Beferenten. Die Wabl der Beamten der Kommissiou mögé immer im Monate vor der Ausseb\il3\váhleudcu Geueralver2. «Falls der AusschuC die sammluug des Muttervereius vorgeuommeu werdeu.» obige Unterlireitnug der Kommissiou genebiuigt, i'állt unsere náehsle Wabl auf deu Monat Január. Mit Eücksicbt darauf uun, daíj gegeuwártig kaum von cinem balben Jabre die Kede ist, in welcbeu Zeitabscbnitt aucb der Sommer eingerecbnet erscbeint, erlaube icb mir zu beantragen, aUf die jetzt nocb zurückbleibende kurze Zeit eiuen Prásidenten uicht zu wáblen, da wir obucbiu ciueu Vizeprááideuteu habén. Im Übrigen stimme ieb mit sámtlicbeu Mitglicdcrn der Kommissiou iu Bezúg auf die Person des neuen Prásidenten vollstáudig übereiu und eracbte es für sebr wünschenswert, dafi es gelinge, den Herrn Hofrat Dr. íIichael Lexhossék zum Prásidenten zu gewinnen.n Ehreumitgliod Dr. Thomas v. Szontagh briniít uU'ich4.

die

:

—

Vertagung der Prásideutenwabl iu Vorschlag. Emerich Gabkiel Bekey crbebt dagegen Einsprucb, dal5 die Wabl vertagt werde, ersteus darum, weil die Kommission obne cinen Prásidenten nicbt tatig seiu

falls die

könne, docb aiuh darum, weil er zwiscbcu der Prásidentenkaiididierung der Kommission und dem Vereinsaussebusse kcincrlci Zusammcnbang zu erblickcu vermag.

Im

Ansclilusse darán beantragt er die Kommission mögé sich mit der Bitté au den AusschuB wenden, die Statuten des Vereins dabin modifizieren zu wollen. daO die iederzcitige Leitung der Kommission dem Ausschussc von amtswegen als Mit:

985

AMTLICHE liEKICHTE.

würdcn, mögé der Aiisvon Fali zu Fali zu seincu Sitzungen oinladcu lassen. Seinen Antrag motiviert Kodner damit, dal3 die Kommission in den AiisschnBsitzungen in letzter Zeit in persönlieheu nnd saehlicheu Angelogenheiten dio aujjcliört'

t;lii
scluil?!

und

soliiugc dic Statutcii niclit atigciiiulert

die Leitung dcr Komiuissioii

ZÍLlscheilif Ibi'twühreuder Augrifl'e Einzeluer sei

essen dcr

Kommission

;

cs gibt nieuiandeu, der die Intcr-

dórt verteidige, so daí5 i'ortwahrend solche Besehlüsse gefafJt

werden, welohe dio bisherige gedeihliche

Tatigkeit

der

Kommission

IVüher

oder

spáter getahrdcu.

Kommissiousmitglied Gábriel Téglás

eraelitet dic chelialdigc

Besetzung der

Kommission uud obwohl uns von der Gcncralversammhmg der Geologischcu Gcsollsehai't uwh nur einige Monate

Pi-jisidentenstello für ein wichtiges Interessé der

trenneu.

liiilt

cr dic

Wahl denuoch

aus dieser Konferonz aus zu crledigen. Nachdciii

aber seinen Informationen gemafi Aussiclit dafür \ orhanden

ist,

dal3 die

Kommission

auf diese Stelle eine Koi'ipháe der vaterlándischeu Wisseuschaft zu gewinneu Aussicht hat, beantragt er seinerseits die Wahl dieser Persöulichkeit. Diese Zierde

uuserer Universitiit, Dr. Michael Lenhossék, von

dem

die

Rede

ist,

habé der

Tiitig-

warmes Interessé eutgegengebracht mid dcr Kommission mit seiner in dcr Akademie vorgelesenen Abhandhmg als auch mit seinem vor Kurzem abgchalteuen volkstümlicheu Vortrag, groi3c Dieuste geleistet. Er halt es für eineu Gewinn in jedcr Hinsicht, wenn es gelingt Hen-n Leuhossék je elier zu gewinneu, da es ja im Interessé des niichstjahrigen Arbeitsprogrammes sclukeit

der

Kommission

allzeit

wiinschcnswcrt ware, mit

all

jenen Kreisen,

von

welchen

das

Prosporieren der

Kommission abhangt, jc ehcr cinen porsnlichcn Kontakt znstande zu l)riugen. Nachdem Dr. Michael Lbnhossék auch als Mitglied der Ungarischen Akademie dcr Wissenschaften der Kommission ausgezeiehnete Dieuste zu leisten vermag und auch in

den wissenschaftlichen Faehkreisen eine führende Persöulichkeit

ist,

derén

Name

und Autoritat schon an uud für sich den Erfolg für die Kommission sichert, beantragt líedner, die Kommission mögé Herrn Lenhossék deputativ um dic Aunahme der Prásidentenstellc der Kommission ersucheu und von ihrem diesfalligen EntschluB auch den AuselniB der Geologischen Gesellschaft verstándigen. In Einem würde Redner es auch für sehr wünschenswert haltén, wenn in der Beihe der Ausschufimitglicder der Geologischen Gesellschaft auch die Leitung der Kommission eiucn stiindigon Platz crlangcn würdc. Eben darum ergiinzt er seinen Aiitrag mit dem Vorschlag, die Kommission mögé den AusschuB der Geologischen Gesellschaft auch darum ersuchen, mit Einfüguug eines hierauf bezüglichen Puuktes im Ausschusse die jeweiligen Beamten der Höhlenforschungskommissiou eiuen statutengemáfien Platz zu sichern und (Ues behufs Genehmigung schon der alleruáchsteu Generalversauunlung zu unterbreiten, damit die Wahl dementsprechend bereits im Jahre lí)13 vorgenommen werden könne. Xachdcm zu der aufgeworfenen Frage noch Prásident Ludwig Bella, Ehreumitglied Dr. Thomas v. Szontágh, die Kommissionsmitglieder Dr. Báron Albert Nvíky, Dr. Gábriel Steömpl und Georg Vahgha gesprochen hatten, beschlieBt und emjifiehlt

die Konforenz der Höhlenforsehungskonnuission

zur

Anuahme Folgcndcs

:

Die Kommission mögc vom Auschussc die Ermüchtigung erbeten, daÖ die Kommission gleich dem Muttcrvereine in drcijáhrigen Zyklen sich ihre Beamten wiihleu zu dürfen. Die Wahl der Beamten aber mögé iumier in dem der GencralversammI.

lung des Mnttervereins vorangehenden Monate vor sich gehen.

mögé den AussclmB darum abándern zu woUen. von amtswegen als

dafi ilie Mitirlicil

ersuchen, jeweiligen aii^'eböre

die

2.

Die Kommission

Statuteu dcr Gesellschaft dahingeheiul

Beamten der Kommission dem Ausschusso und solangc dic Statuteu uiclit abgeiindcrt

AMTUCHE BEBICHTE.

^86 werdeii,

ck-r

Aussehu deu

Prásideuteu

und den líeferenteu der Koiiiiaission von Kommissiou mögé in ilirer

Fali zu Fali zu seineu Sitzuugeu einladen müge. 3. Die

es wird eiustimmig die Wahl des Kommissionsmitgliedes Hofrat Uuivei-sitátsprofessor Dr. Michael Lenhossék zum Pi-íisidenten ompfohlen uud die Kommissiousmitglieder Dr. Bui-on Albert Xyár? imd Gábriel Téglás, sowie Eeferent Dr. Ottokár Kadic betraut, das Kommissious-

allernáehsteu Sitzuag eiuen Prásideuteu wiihlen

;

mitglied Dr. Michael

und ihm

Lenhossék

auf/.usnclieu

dio Prásidentenstelle an-

zubieten.

Mangels au wciteren Gcgcnstünden

.\usziií| aiis

befícli liei.it

der Prasident die Sitzung.

deiu Protokoll der aiu 26. April

1!»12

alKiohaltenen

Sitziiufj.

Prasident: w e s e n d Emerich

Karl Jordán. Eeferent; Di-. Ottokár Kadic. A nGábriel Bekey. Dr. Johann Bkenndörfer, Karl Budinszky, Ottó Hermann, Dr. Eugen Hillebrand, Heinrich Horusitzky, Stefax M.ajer, Dr. Baron Albert Ny.áry, Paul Kornél Scholtz, Dr. Gábriel Strömpl und Dr. Georg Vargha. In der oben angegebeueu Sitzung verhandelte die KoniLuissiou Folgendes Dr.

:

1. Prasident am 27. Február

eröffnet die Sitzung

191á

abgehalteuen

und ersucht den Sitzung

zu

líeferenteu das Protokoll der

verlesen.

Die Kommissiou nininit

—

den Inhalt des verlesenen ProtokoUs zm- Kenntnis. 2. P r a s i d e u t uieldet die Abdankung und deu Tod des Prásideuteu Ivarl Siegmeth, was zur bodaiierlichen Kenntnis dient die Anwesenden erheben sicli zum Zeicheu der Trauer von iliren vSitzen. 3. Beferent erstattet Bericht tiber die Verfüguugen. vvelche im Zusammenliang mit dem Ableben des gewesenen Prásideuteu Karl Siegmeth getroffeu "norden siud. Die Kommissiou nimmt den Bericbt zur Kenntnis und ersucht auf Antrag des Keferenten das Kommissionsmitglicd Heinrich Horusitzky, in einer Sitzung eine Gedenkrede über Karl Siegmeth zu haltén. 4. Prasident maidat, daB infolge dar Abdankung nnd des Ablebens Kael Siegmeths der Prásidentenstuhl vakant geworden sei, die Kommissiou in dieser Angelegenheit am 20. April 1912 eine Konfereuz abgehalten habé und ersucht deu Keferenteu, das Protokoll der Konferenz zu verlesen. Die Kommissiou nimmt den Inhalt des verlesenen ProtokoUs y.mr Kenntnis imd schlieBt sich den in der Konferenz erbrachten Beschlüssen f>. Prasident stellt die Wahl des neuen Prásidenten auf die Tagesordau. uung. Hierauf konstituiert sich die Skrutinimuskommission, welche die geheimo ;

—

—

—

Abstimmung anordnet. Nach voUzogener Wahl verküudet der Prasident der Skriitmiumskommission Dr. Barou Albert Nyáky das Ergebiiis der Abstimmung und meldet, dafi die Kommissiou einstinuuig den Kandidaten der Konferenz, Herrn Hofrat Universítátsprofessor Dr. Michael Lenhossék zum Prásidenten gewáhlt habé. Die Kommissiou nimmt das Ergebnis der Wahl mit Begeisteruug auf.

—

Über Antrag des Prásidenten wiihlt die Konnuission folgende Herreu zu IMitgliedern der Kommissiou Fürst Roland Odescalchi, k. u. k. Kánimerer, Gruinlbositzer, Vatta Dr. Ernst Köváry', Honorárkomitatsphvsikus, Vajdahunyad Gusztáv BoLDOGH, hauptstádtischer Beamter, Budapest uud Koloman Lambkecht, Praktikant, Budapest. 7. B e f e r e n t meldet, dafi Dománendirektor, kön. Eat Dr. Iván ().

:

;

;

—

Prenoszil

das

Prásidium

der

Gcologischcu

Gesellschaft verstáudigt

habé. Sehio

Fürst Nikolaus Pálffy habé die Durchforschung der Detrekö-Váraljaer Höhle gestattet und zu diesem Zwecke der Kommissiou ForschuugskDsten in der Höhe vou lO Kronen zu gewahrcu ^'eruht. Dient zur erfreulichen Kouutnis. I)urcblaucht

—

AMTLICHK HEKICHTE. >. 1! u f

or

11

c-

t

JosEF Samassa (ler

lucltlft,

auf (lem Gebiete

jjTabungeii

(laíJ

Se. EuiiiR-iiz,

gc'stnttot halic, ilaB

iltT

Erzbischcif

voii

Kger, Kiirdiiial Dr.

Eugen HiLLEitiiAND iii bcfintllichen Peskcr Höhle Probe-

Kouuiiissionsmitglied Dr.

erzbischoflicheii Douiaiic

iler

987

vornehme. Dient zur erl'reulichon Kemitnis.

—

9.

K

e f e r e

meUlct,

li t

und Authi-opologische Gesellschaft ilu-erseits das Komniissionsmitglicd Ludwig Bella mit der Ausgi-abung der Chlapecer Höhle betraut


(lie

ArchEDologische

habé. Die Komiiiissioii betraut aiieh seinerscits das Koiiimissioiismitglied í,üd\viií Bella, gcmeiiisam mit deni Keferenteii Dr. Ottokár Iv.\dic. in der Chlaiiecer Hölile

—

Die Kommission betraut das KommissioiismitKlied Csobánkaer Kiskevélyer Höhle Probegrabungeii vorziinehmeu und beschlieBt, falls von der Hanptstadt eine Unterstiitzung eingelangen .soUte, s(i werde'die Kommission die Grabungskosteii ersetzen. 11. Die Kommission betraut das Komuiissinusmitglied Franz Podek, auf dem Homorodahnáser Höhlengebiete Forschuugeii zu uuternehmeu und beschlieBt, beim Muiiizipium dos Komitatos Udvarhely zu diesem Zwocke uiii eine Unterstiitzung anzusucheii. Iá. Die Kommission betraut den Répásliutaer Waldheger Paul Roskó, die Höhlen seines Bezirkes fíir die Kommission aufzusuohen, zu kartieren. aufzumessen und zu

•Grabuiigen vorzunehmen.

Dr.

Eugen Hillebeasb,

10.

iu der

—

—

t'oto<;rafieren.

Kommissionsmitglied Dr. Gábriel Stríímpi, hiilt seineu Vortrag «Da> n a-G öm ö r e r Höhleugebiet». Dem Vortragenden zufolge sind
Ab a

uj

t

:

o r

Vorsitzender Dr. Ivabl .Jordán

und Kommissionsmitglied Paul Kornél Scholtz,

die ihre Ansichteu, sowie ihre Erfahrungcu bezüglich der cZsomliolyu darlegten.

Mangels an weiteren Gegenstünden

beschliefit der PrJisident die Sitzuug.

988

A

Közlöny" háti /o/y/'fal Magyarorizág

.,I^öí(ttUín

Megjelenik ?iayonké?it öl

iek terjesztésére.

A

tartalommal.

ívtiyi

Magjarhofii I^öldlani Tdrsielat rendes tagjai fO sági

A

díj'

K évi

tag-

fejében kajjjdk. Elfizetési ára egész évre iO K.

dijak a Társulat titkárságának

A Magyarhoni a geológiának

földtatii,.

a földtani ismere-

dsvátijtani és ó'slényfani megismei-tetésére s

c-s

(

Budapest.

VII.,

Stefánia-út

14.)

kiildendük be.

Földtani Társulat 1850-ben alakult tudományos egyesület, amelynek célja

rokontudományainak müvelése

és terjesztése.

Tagjaink a társulattól oklevelet

kapnak, amelynek alapján magukat a Magyarhoni Földtani Társulat rendes, [örökitö, pártoló) tagjainak nevezhetik

nak

részt vehetnek összes szaküléseinken és évi

Népszer

közgylésünkön. Tagjaink-

küldjük a Földtani Közlöny \i füzetét,

szerzdésnk

zettel kötött

3

;

a tagsági díj fejében

alapján

s a

m.

kir.

Földtani Inté-

nagybecs Evkönyveit, Évi

ezen intézet

.Jelentéseit és

Kiadványait, évenkint körülbelül 30 korona értékben. Összes kiadványaink magyarul

ezenkívül német, francia vagy angol fordításban jelennek meg.

Eendes tagjaink évenként oklevélért.

Azonban személyek

intézetek, testületek

korra

is

vag;\-

10

korona tagsági

-JOG

vállalatok 400

Die Ungarische Geologisohe Gesellsehaft

Bie

belépéskor 4 koronát fizetnek az

— mint örökit tagok — mig hivatalok, koronával — mint pártoló tagok — egyszersmindcu;

leróhatják tagsági kötelezettségükéi:.

Vérein, dessen schaften

díjat, s a

kor. lefizetésével

die Pflege

ordentliche

;

Bánd

IS-M.

gegründeter wissenschaftlieher ihrer verwandten Wissen-

ein Diplom,

auch können die Mitglieder au den

jahilichen Generalversammlung teiluehmeu. jáhrlich einen

eiu

Grund dessen

auf

(gründende, unterstützende) Mitglieder der Ungarischen Geologischen

nennen dürfen

Gesellsehaft

ist

und Verbreitung der Geologie und

erhalten von der Gesellsehaft

Die Mitglieder

ist.

sich

Zweok

(1:!

Hefte)

des

Faohsitzungen und

Für den Mitgliedsbeitrag erhalten

Földtani

Közlöny und infolge einer Vereinbarung mit

der kgl. ungar. geol. Eeichsanstalt auch die Jahrbücher. Jahresberichte und Schriften dieser Anstalt, in einem AVerte

erscheinen in ungarischer

Sprache,

der

die Mitglieder

von etwa 30 Kronen.

ausserdem

die

Sámtliehe

in deutscher, franzosischer

Populareu

Publikationen

oder englischer

Übersetzung. Ordentliche Mitglieder entrichten jáhrlich Eintiitte

eine Diplomtaxe von 4 K. Priváté

einen

Mitgliedsbeitrag von 10

können jedoch

als

K und

beim

gründende Mitglieder durch

Eiuzahlen von 200 K, Ámter, Korporationen, Anstalten oder Unternehmungen aber als unterstützende fúr allemal

Mitglieder durch Entrichten

nachkommen.

einer

Summe von

100

K

ihren

VerpAichtungea ein

-

A

X.

TÁBLA MAGYARÁZATA. Oldal

Orosz Endre 1.

:

Magyarországi hóilmaradványok

ábra. Castor fiber L. baloldali állkapcsa a

.,,

küls

.,.

_„,„_. A

oldalról.

Gevoju

..

904

Pikiihíj szirt-

lejtrl, Gyertyános. 2.

«

«

metszfoga.

«

A

Tordai-hasadék nagy

barlangjának prehiszto-

rikus rétegébl. 3.

«

jobboldali állkapcsa

«

«

három

zápfoggal, a

bels

oldalról.

Maros-

lekeuce bi-onzkori telepérl.

Valamennyi ábra természetes nagyságban.

EEKLARUNG ZUE TAFEL AuDREAS Orosz: Biberreste

Kgur

1.

«

2.

«

«

«

3.

«

«

aiis

Ungarn

X.

_„____„____

Castnr fiber L. linker Uuterkiefer von auBen.

Von

Keiie

950

der Lehiie der Gerviu

Pikuluj-Klippe, Gyertj'ános. «

«

Schneidezahn. Aus der práhistorisehen Schicht der groCen Höhle in der Schlucht von Torda. rechter Unterkiefer mit drei Molaren von innen. Aus der práhistorisehen Ansiedelung bei Lekence.

Földtarii

Közlöny Bánd XLII.

kötet.

Erdélyi prehisztorikus hódmaradványok. Práhistorische Biberreste aus Siebenbürgen.

Tafel X. tábla

XLII. KÖTET.

/

Í912 JANUÁR.

1.

FZET.

\

„

-..._

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIAIWA

A MAGYAKHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. ECYSZEBSHIND

A

M.

KIR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE, SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY

dr.

És

VOGL VIKTOR

dr.

A tArsulat titkírax.

BUDAPEST, 1912 A

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSCTLAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. •

(CEOLMISfHK MITTEILÜlíGEíIJ,

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHBN G]E,OLOGISCHEN GE8ELLSCHAFT

ASITLICHES OEGAN

DER KGL. UNGAB. GE0L0OI80HEN BEICHSANSTALT. ItyDIGlERT VON

Dr. K.

V.

PAPP

UND Dr. V.

VOGL

SEKBETÁBE DER QSS&LLSORAFT.

BUDAPEST,

1012.

KIOENTUM DER CNOARISCHEN aEOLOOISOHKN GBSELLSCHAFT.

A Magyarhoni

Földtani Társulat titkári hivatala Budapesten VH. ker., Stefíinía-út '14. alatt van, ahová mindenneui postai küldemény címzoud.

Bzám

Geologische Geselischaft betreffenden öendungen bittet man mit íolgender AdreBse zu versében: Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, VII., Stefáula-út 14.

Allo die Ungarische

yí

„^ldlani jS'öz/ötiy"

/taft

folyóíral Magyarország flf/luuí,

ásványtani és slénytani megismerteiésére s a földtatii ismerefek terjesztésére. Megjelemk havon ké7tt öl ívnyi tartalommal. A Magyarhoni földtani Tái'sulat rendes tagjai 10 évi tagK. sági díj fej'ében kapj'ák. Elfizetési ára egész évre

K

A

dijak a Társalat titkárságának (Bndapest.

Yü,

Stefáua-ót

W

küldendk

14.)

be.

TARTALOM: Lkp

Értekezések. LóczT Lajos

dr.

:

A

kissánnási gázkitörés (az

I.

táblával éa az

I

—

ábrával) .—

8.

—

Balogh Margit dr. Tanulmányutam Afrika északi partvidékén (a 9 Iá. ábrával) GaXl István dr. Hunyad-Dobra környékének geológiai viszonyai (a 13. ábrával) -. .-RÉTHLY Antal: Az 1911. évben észlelt földrengések hazánkban .._ Laozkó Dezs Az 1911 július 8-i földrengés Yeszprémben (a 14. ábrával) ... :

.

:

Papp Kíroly: L. Q. dr.

:

A

kissármási gázkitörés irodalma

A EoBMOS TivADAB

15— 17.

a

8

dr.

:

:

LA

___

—

._

relief terrestro

—

--

.

-

2» 32 42

44 4&

Barlaackntató Blsotts&g közleményei. Az sember els nyomai a £arszt hegységben

-

ábrával)

— — — —

Kérdések T. B. L.

du

Atlas photographiqne des fórmes

I

Vi

hontkemeneei köytüetek,

(a II. táblával

-

47

és feleletek. 2.

Az azoikus képzdmények vastagsága 54

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS:

^

BeiW

Abkandliuagen.

— — — —

LóozT Über die Gasemption bei Eissármáa (Mit Taf. I. nnd Y\%. 1 Balogh: Meine Studienreise an die Nordküste Aírikas (Mit d. Fig. 9 Dr. St. V. GaAl: Geologische Notizen von Hunyaddobra (Mit Fig. 13.)- -.. A. BETELT: Die in Ungarn im Jahre 1911. beobachteten Erdbeben.— — D. Laozkó: Das Erdbeben von Veszprém am 8 Juli 1911. (Mit d. Fig. 14.) Dr. L.

Dr. M.

V.

:

V.

8.)

12.) -.-

5& 68 74 82 92

Iiiteratnr.

K.

V.

Pafp: Die Gasertiption bei Kissármás

94

...

Mitteilnngem ans der HöUenforsohangskoiiunlssloii. Dr. Th.

und

EoRMOS

:

Die ersten Spuren des ürmenschen im Earstgebiete (Mit Tal

Fig. 15—17.)

-.

...

._

II. ...

97

*

A

105

Földtani Társulat tisztviseli (Fnnktionáre der Ücg. Geol. QeseDschoft)

Szerkeszti üzenetek (Zur gefálligen Eenntnisnahme)... Felhívás és Kérelem (Aufruf

und

Bitté)

Nyilvános Nyugtató (öffentliohe Quittierung)

-

...

107

108 109

Magyar

királyi államvasutak

Érvényes 1911 november hó

.

A vonatok indulása Budapest nyugoti

8-tól.

u.-ról.

p.

*

_»

oí

Í-"

S

S2 a

''^'^''••iCSmu^^

Ma

^L JN

-N-S—

F4n^-i-«

.5

o

cS.

e s I

=


2©

5 wö ac

*;

i ^ iW • —M S aí"

o M

íl3

_

dWW

»xu»u IDUOA 5Ü55"

wtns •IVU4M

lAoo^oöö'oo

otoooiooto oioootnoooooiomoio oioomoiooooooi^^o tOÖ

>£>

3^|Sll2|s I §giS||^ i?S22||saa5a2s ||sa|ssg2§2|s ss g s 2

- "S "S "S

•a

O

^^

J

S.

í

2f

5-=i=^-S 8 S

i>

^n£

Finiisi^iillfs

11

c

UáVt»

*

00

W

<0

-ivúoa

\UVZ9 -IVÍMM

eq

0>00 ^,H^

O

31 C^ C*C*0O0O

^

• OO

m 00 00 m ^ lO *4 O r» O Q « •* r» ^ O lO

M m O ••

to

^ C0 e* ^ O^o V »0 »--•»- ^ rH O

•# •• 00

s S

^^to

=1 5P.2

rt -**

m

£^-S *

-= "o

nyugoti p. u.-ra.

oo o "

cqcoe a>

oöo>-(

iH

(-1

o> A X ooop

S SSS íSSSS !:SSS= S^3c3S= $ sí S $SSt; 3 s

MS

SaJ= 1

SfJ

lOiatOOmO tOOO IC O lO o O CJ ÍO tO lO OQrHCQC^lCO OO^

to

O (O

I I .1 Ili .1

1-3

.1:

üli

lOOiO 0100«0

rHC^OJ

c*j

iOIIOO CDCDC^C^r^ —'05iO-^cO(3 mí^'^^T"
JSc3 .

33

ja

;S^ lO t^

r-

—

oO

r^

-^

^

to to

O co

WOO O^ tP

l-t c
lO m 03 -• O O O « — ^ o l tO

~S

-* r- r*0 9t -*

«

lOÖ »o ^ i-t ooi-n

iÖ >o oq

t>c-c» t>c^<»oo'ooa>a>a>aö

r<*

s § o § o o

a cT

«=

t^

t^

á-a

:S

^

•**

*-l

t£HÓ

tOOiO lAOtOO

OO eo

ii^it i!rá-ilii5

^_

íS

= a

(O T^

aOB

QQ ;:

c ^e ^ o ^ o ^o

a «

5-^ 5

OtOOOO OOOOIOIO O

lOQ

Mn

I

\UVT8

!0

OOOOODA'Hr'IC^

loiousco cdi:dcd[>[>> oocoao»a>o> a>

lO

f4 ^h

3S33 § e SS

^

-S

A vonatok érkezése Budapest

9d0

'7*

«

^=1

« M tO CO CO lO kO lÖ la CO QD '£}

^

lo

-3

n

lO

4,

r

'•7 ck*S-3

t9MOa

^ « O «« o —o — —

co

»>

-''^a

9 •

á.é^s

9J»d

,,*r^^(^2^

= =

§

«2

g..5f>

2 2

2

2

sas

§•-

tíT"

to <-*

i_

'fd

"« .»= lo s-"^

*a

^ > ^s*

•4

eo *o o oo c o o

lafjyar királyi államvasutak.

Érvényes 1911 november hó

A vonalok indulása Budapest

?> a. <

= ,

o ií

»i

«-

OS-

~

3

»<

2

=

G0 oe

c «

I* •»

eo •*

o

ü: .^ *.

L

EL

M S-

g

;:

ote

tOOC OiOOOCT Ql 00>Ol

_

ai_OlO

O

Ol_

C C-C3iO»0 O OOHyQOQOO

A vonalok érkezése Budapest Cl

S

co *i

VOfHU-

8iam ^ra~

•r

_

rSS.

i

OlQt OOOtCTOQiCOP'QlOP

« « -j —

9 ot o te o a

• —."pr [4 tt^ ^^ B>>

=

mm

u.-ról.

u « cn ^ Oa CD O OO O QC O oo a O) CC oa O

c

N

p> CA

p.

!

fi!

oi

keleti

8-tól.

keleti

p.

Qi

CnOOOiOQCTO

a.-ra.

^

\

I

XLU. KÖTET.

/.

..,-

1912 FEBEUÁR.

2.

FÜZET

-

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KUÜJA

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND

A M. KIR. FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY

dr.

í:s

VOGL VIKTOR

dr.

A TÁUSliLAl' TITKÁRAI.

BUDAPEST, 1912 A

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEILÜNGEN.)

ZBITSCUEIPT DER UNGARISCHEN GBOLOGISCHEN GESELLSCHAFT

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISOHEN REICHSANSTALT. HKDIOIBHT VON

Dr. K.

V.

PAPP

üND Dr. V.

SEXKKXÁRE DER OERELLSCIIAt

BUDAPEST, EIOENTÜM

A Magyarhoni

1>KR

VOGL

T.

1912.

UNGARISCRISN OEULOOISCURN CRSBLLSCHAFT.

Földtani TArsulat titkári hivatala Budapo.sten VII. kei'., Slolánla-üt alatt van, ahová miiidennüm postai küUlemény címzend.

l'».

s/.ítni

die Ungarische Geologischo Gesellschaft betioft'enden öendungen bittet man mit folgonder Adieise zu versében: Maoyarhoni Köldtaiii Társulat, Budapest, VII., Stelánia-úl 14.

AUe

.3Í

„l^öldiani JTözlöny" hafi folyóirat Magyarország földtani,

dsvátiytani és slénytani tnegis?nertetésére s a földtani ismere-

Megjelenik havonként öl ívnyi ta7-talommal.

tek teijesztésére.

A

Magyar?io?ii Földtatii Társulat rendes tagjai ÍO

K évi

tag-

sági díj fejében kapják, elfizetési ára egész évre ÍO K. A

díjak a Társulat titkárságának (Budapest,

VII.,

Stefánia-át 14.)

küldendk

be.

TAETALOM: Értekezések. LóczY Lajos

dr.

:

Alföldünk

III. táblával és

Vitális István dr.

:

artézi

kútjai és az artézi kutak törzskönyvezéBe (a

a 18—32. ábráyal)

A

Lap

— —

-_.

...

.-

-.

...

...

...

113

peremartoni Somlódomb pliocénkorú rétegsora és faunája 151

Irodalom. TiMKÓ Imee: der auf

a magyar

földtani

— Bepertonum

irodalomjegyzéke az 1911. évben

Ungarn bezüglichen Literatur im Jahre 1911

Kérdések

...

.__

1.57

...

és feleletek.

Treitz Péter: Válasza a porfelhk ügyében

...

177

...

...

INHALTSVERZEICHNIS DES SÜPPLEMENTS: 8eil«

Dr. LoDviG von Lóczy

und

:

Die artesiscben Brunnen des grossen Ungarischen Alföld

die Evidenzhaltung

den Figuren 18—32.)

der

artesischen

Brunnen (Mit der

und

Tafel UI. ...

...

179

Földtani Társulat tisztviseli (Funktionáre der üng. Geol. Gesellschaft)._

...

212

...

...

...

*...

...

*

A A

Szabó-emlékéremmel kitüntetett munkák jegyzéke

(Verzeichnis der mit der

Szabó-Medaille ausgezeichneten Arbeiten)...

Szerkeszti üzenetek (Zur gefálligen

-.

.-_

..-

...

Kenntnisnabme).,.

Felhívás és Kérelem (Aufruf und Bitté)

Nyilvános Nyugtató (Öffentliche Quittierung)

215 21C

_.

.......

214

.

.

217

Magyar

királyi államvasutak.

Érvényes 1911 november hó

A vonatok indulása Budapest nyugoti

8-tól.

u.-ról.

p.

iS'l-í^tS'Q>0

vupzs -jnunn

?0-*íD0;g-íi'^3

3=1? lst~^ i sfl;

rí

A vonatok érkezése Budapest

UíVZK •tviton

SSJoS S S SS K S S22g i2l22S T3 "2

t--ooo-^

O o .-« 2

— 'Y -as sf-

i-?**^s

-— 3

o

OOP

u

to

»5«

r-t*

j

1— ^T-iec

t- o « — —— o oo ooc

u3

t" -»*

-Sj

-i-

M

21

M s s a

"§'-

«

SUlSU

OT^

o**

•4'

nyugoti p. u.-ra.

MCIiDOCq OO

r-'.-^cc

é 2

£

e^ -j •2 .s-

— -J cj a ^. '^ i^ -J y? iS

00 O »t O—O —— C ppO p CD

^ s -^ ^

"« -ii^

*•

>;

•»

ej

t. _:*

C ^•—

OC

i3

^

«

_

ll

^3 S-»—

'O

.«

i£

'

tOVUiii

lO lO

lOiOtOlOiOCOCOCOCOCDtO CD
c^ r^~

t* c*

^

o cg O O lO lO

lO

^i«

e* c* 00

o>

o iC o

o oa

.14

LUUZü '

—

iO

»-.

— — ^

,

—

r*

»

—

5

,^

m w J

c

-^

e

.W^^

Ma»yar

Érvényes 10Í1 november hó

királyi államvasutak.

A vonatok indulása Budapest

keleti

p.

8-tól.

u.-ról.

pere «

vonat


neme

?S.a tf J!

C-.

(X

a-tf

W^ÍSTf

bH?

-

__

O n a

25

s s

^

?

_•

•O tn'o"

á

ff

A vonatok érkezése Budapest « «

o« X?

*4 >-

W

'i

tooea

00

K CQ N N

keleti

p.

u, -ra.

wmaí0zdm

coo<eo*o

e

Q. ;?^

9 O

3

ora perc

^~

vonat

neme

I '

I

V

Ü3 CO CD 1^ (D •«t VI

oieoMteo

OO W UO W W

^ ^'>

C«

I

.:.

«C>

't.S

-^ <:9

ooStsoooKíO

^ 3C QO 3P

O 30

--J

*J "

1

->.*

vonmt'

— istooieoo

ssám

g» J» ^3»«í»t*kí«t>»i^®^ .4 —• ••' t^ cj'

—

t>v r«

<^ s; -

IX *-^ (^

óra pere

Xm.

KÖTET.

1912 MÁRCÍUS.

\.

FÜZET.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIAWA

A iSIAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EOTBZEBSMIND

A M.

KIE.

FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZÉKE eSZTIK

PAPP KÁROLY

És

dr.

VOGL VIKTOR

dr.

A TÁHSULAT TITKÁRAI.

BUDAPEST, 1912 A

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEILUNGEN.)

ZEITSCHBIFT DER. UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUOLEICH

AMTLICHES ORGAN DEB KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICH8ANSTALT. REDIOIEKT VON

Dr. K.

V.

PAPP BKKRETÁRE

UND Dr. V. DlOlt

VOGL

UESKLL8CHAKT.

BUDAPEST,

1912,

EIGENTDM DER DNOABISCHEN OEULOOISCHRN GKSKLLSCHAFT.

A MagyarhoBi

Uudaposten VII. ker., Slolánia-út l^i. szám postai küldemény címzendö. betreffenden Bendungen bittet man mit (olgender

Földtani Társulat titkári hivatala alatt van, ahová

mindennem

Geologische Gesellschaft Adreíse zu verseben: Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest. VII., Stefánl.i-út 14.

Allé die Ungarische

„I^öldtatd Közlönj'*'^ haft folyóirat Magyarország föídtatti,

jí

a föMlani ismere-

ásvártytani és slénytani megismertelésére s

Megjelenik Iiaroíiként öl ívnyi tartalommal.

tek terjesztésére.

A Magyarhoni J^öldtatii sági A

Társulat rendes tagfai fO

tag-

kapják. Elfizetési ára egész évre ÍO K.

díj' fej'ébe?i

dijak a Társulat titkárságának (Budapest, YII., Stefánia-út

A Magyarhoni

K évi

14.)

kiildendök be.

Földtani Társulat ISnO-ben alakult tudományos egyesület, amelynek célja

a geológiának ús rokontudományainak müvelése és terjesztése. Tagjaink a társulattól oklevelet kapnak, amelynek alapján magukat a Magyarhoni Földtani Társulat rendes, (örökitö, pártoló) tagjainak nevezhetik

nak

a tagsági dij

zettel kötött

Népszer s

részt vehetnek összes szaküléseinken és évi közgj-ülésünkön. Tagjaink-

;

fejében küldjük a Földtani Közlöny \i füzetét, s a m. kir. Földtani Inté-

szerzdésünk alapján ezen

intézet

nngybecsü Évkönyveit, Évi Jelentéseit és

Kiadványait, évenkint körülbelül 30 korona értékben. Összes kiadványaink magyarul

ezenkívül német, francia vagy angol fordításban jelennek meg.

Bendes tagjaink évenként 10 korona tagsági díjat, s a belépéskor •! koronát fizetnek az Azonban személyek dOO kor. lefizetésével mint örökitö tagok míg hivatalok, intézetek, testületek vag.y vállalatok 400 koronával — mint pártoló tagok — egyszersminden-

—

oklevélért.

korra

is

;

—

leróhatják tagsági kötelezettségüket.

Die Ungarische Geologische Gesellsohaft ist ein 18.iO. gegründetor -wissensohaftlicher und Verbreitung der Geologie und ihrcr verwandten Wisseneehaften ist. Die Mitglieder erhalten von der Gesellschaft ein Diplom, anf Grund dessen (gründende, unterstützende) Mitglieder der Ungarischen Geologischen BÍe sioh ordentliche Gesellschaft nennen dürfen auch können die Mitglieder an den Fachsitzungen und der Terein, dessen Zweck die Pflege

;

jühriichen Generalversammlnng teilnebmen. Für den Mitgliedsbeitrag erhalten die Mitglieder jahrlich einen

Bánd

(Iá Hefte)

des

Földtani

Közlöny und infolge einer Vereinbarung mit

der kgl. ungar. geol. Reichsanstalt anch die Jahrbücher, Jahresberichte imd die Popn Schriften dieaer Anstalt, in einem Werte von etwa 30 Kronen. Samtlicho Publikationen I

ausserdem in deutscher, französischer oder engliseher

erscheinen in ungarischer Sprache,

Übersetzung. einen Mitgliedsbeitrag von 10 K und beim von 4 K. Priváté können jedoch als gründende Mitglieder durch Einzahlen von 200 K, Ámter, Korporatiouen, Anstalten oder Unternehmungen aber ala unterstützende Mitgheder duich Entrichten einer Summe von 400 K ihren VerpAiohtungen ein Ordentliche Mitglieder entrichten jahrlich

Eintiitte

eine Diplomtaxe

für allemal

nachkommen.

TARTALOM: Lap

ScHAFARZiK Feeenc

dr.

(a .S3. ábrával)

Ilosvay La.ios

dr.

:

Elnöki megnyitóbeszéd és megemlékezés ühlig ViKTou-ról

._.

...

__.

...

...

...

...

Kalkcsinszky Sándoe emlékezete

:

...

...

(a S4.

...

221

...

ábíával)

...

...

232

INHALTSVIÍRZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Seite

Dr. Fr. Sohafaezik Portrait) ...

:

...

Hr. L. von Ilosvay

:

Eröflnungsvortrag ...

und Erinnerung an Viktoe UnLio (mit ...

Den Manen Alexandee von Kaleosinszky's (mit

...

...245

Portrait)

258

.

Magyar

Érvényes 1911 november hó

királyi áilainvasiitak.

A vonatok indulása Budapost nyugoti 3 o J3

u.-ról.

|).

O;

S

fi Ji^^

•a

3

r

"

^

:'3

g

&3

8-tól.

ü— SfSats

9*V.

:|fl-^Í|i||l|-^lli^lll|l||l|llÍ isi

-^11

xnzhS

"illáig?

S n S 8 & 3 j= o o * ae

g

M

ttfi

íf^

c = = o ji ::

-j)

•/ ::

tst

9Ul9it

-

PJUOa

O "^ « -

c>)

co

•

B

O co lo o

|l

o_r-<

'1 £ '""

C3 co?3-^

--(

Tí<

ip 10^::^ coj^ CM

'j'

^n OfHr-tcO'tf'

,^_j_d^

_

^_"^ iTD 03 oo

_

rjrtc?

— oj co

^

.

^

-e*

cn co

r~^

.

'^

rH

i-^r^

r^

r^

223í:^SSS3^2S ÍSffS8?2?!S2Sí ^S SS a S 8

-}Vttoa

—

^ o

ü

*

* »

--=r*

wi

co o w o^ -^ — o—oo oo p c ^ ^ ^ .^ .^1

J^SS

o

5 »s o fc « S t-^

:m^-=-

"

*-

2 S t ^ 1 °

l-s.

>

*

f^

TI=Wfí

c^ pa co

3i_ .-< co

=«

ra

^.2

bet^

*-

s

E

.2

« Uyv

a =3 *?

i=

»«:»»a_:a. lO o O o co -^ O NJ

^ a-^

.

:o "^

IP

.


_ J U

>i

a

^

Q.

g

.

'

:ZS

I

iUt>TI>

— M —

at s« '^ uo •n

*«

9< >0

M«

t«>

—

c»

c*c*coco

lO

i« *.

00

ooa3aaoo'--''-«c^

(O e*

O M

>0 *4 tO

oo 1..

SS

I

A vonalok érkezése Budapest

nyugoti

91U9U tvuoa kÖlOiX^CO COíDCOC-C^ 000000300105 OD O^Oft

UÁpZS •ttfúoa

—

-^ _bO

^ \

»

-TS

-a §;

2 -o

^ = Jd -^

.^

CTSo-

a

1

-5

S

s i !

91U9U

9 CQ eO S lO O O tO(0>010(OQQ

UÁVZ3

0_^

Ot

i=

£:! S

§0--

S

^,

-2

1

^ M :£

j.

i.

i

.^-

S

;,

?^

f^

CQ e* 00 co -^ r-t (M CQ CD C~ C^ t-»

CÖCO <Ö CO CO

g-

CM

g

'-r^-^-- S-S*

._=

:'

-wuna

u.-ra.

s

^^lO

q

p.

O

tO®4«*OCO"3iGOW*H—-CCOOíNOí

,

co

CQ c«-

O

U5

o ^H o lO_ O O ^ -t

oO O

lO 10 in tO lO O^ CO -^t* c^ c^ t* e* co 00 00 oa a> 01 a»

^

—

O

00>«

0> OS íl *^

91

—

*Í5

«O OO

—

>r>

Tjí

»o 01 CO CD -^ -' tO

Magyar

királyi áHainvasiitak.

A vonatok indulása Budapest

F> s

Érvényes 1011 november hó

keleti

p.

u.-ról.

8-tól.

XLK. KÖTET.

1 FZET. \

1912 ÁPRILIS.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIADJA

A MAGYAEHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. BUTBZEBSHIND

A

M. KIR.

FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. BZEBEESZTIE

PAPP KÁEOLY

És

dr.

A TÁRSULAT

VOGL VIKTOK

BUDAPEST, A

dr.

TITKÍIÍ.\I.

1912.

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MITTEILUNGEN.)

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUOLKICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. REDIOIKKT VON

Dr. K.

V.

PAPP

.

UND Dr. V.

VOGL

SEKRETÁRE DKU OESELLRCHAtT.

BUDAPEST,

IflH

EIOBNTÜM DER UNOARISCHEN OEOLOOISCHEN GESELLSCHAFT.

A

Magyarhoni FöHtani Társulat alall van,

BiidapeslPii VII. ker., Slefáni.t-út mlii
titkári bivatala

ahová

l'i.

szám

die UnRarische Geologische Gesellschaft betreffenden Senilungen bitlet mnn mit folgender Adreese zu veraehen: Magyarhoni FöldUini Túrsuhit, Budapest, VII., Slclánia-út 14.

AUe

TARTALOM: Lap Geri'1

Nándoe

Az

:

idszakos szökforrás

ipolynyitrai

télen

(a

35

—

37. ábrával)

273

—

277

Társulati ügyek;

A Magyarhoni

A)

Földtani Társulat LXII. közgylése 1912 február 7-én

B) Szakülések jegyzökönyvei december

1911

az

november

8-iki,

20-iki s az 1912 január 3-iki ülésekrl

ülésérl

a

...

...

:

-_.

...

...

...

__-

__.

...

.__

...

. .

...

.__

...

296

6-iki

2-iki

...

...

304

317

Barlangkutató Bizottság közleményei. Elzetes jelentés az 1911. év nyarán az Abauj-Gömöri

barlangvidéken végzett barlangkutatásokról

A

___

...

...

december

a

...

...

dr.

...

_..

G-iki,

SzABÓ-érem odaítélésére kiküldött bizottság 1912 január

A Stkömpl Gábor

...

8-iki,

az 1912 január 3-iki és január 24-iki ülésekrl

D) Jegyzkönyv

december

...

_. .

C) Választmányi ülések jegyzkönyvei az 1911 november s

a

Barlangkutató Bizottság hivatalos jelentései

...

._.

...

.._

...

...

...

325

...

...

...

...

._.

...

...

330

INHALTSVEEZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Seite

Ferdinánd Gerö: Die periodische Springquelle von (mit den Figuren 35—37.)

...

Ipolynyiti-a

...

__

...

...

im Winter _..

__.

__.

335

Gesellschaftsangelegenheiten. A) Die

LXn. Generalversammlnug

der Ungarischen Geologischen Gesellschaft 339

B) Mitteüungen aus den Fachsitzungen a) c) 20.

Dezember

1911,

il)

3.

8.

Nov. 1911,

Jiinner 1912..^

.__

.

.

h) 6. .,.

Dezember ...

1911,

...

...

des Jahres 1911

im

._.

342

Mitteilangen ans der Höhleuforschnngskomniission. Dl'.

G. Steömpl

:

Vorláufiger Bericht über die

im Sommer

Höhlengebiet Abauj-Gömör vorgenommenen Höhlenforsohungen... Dienstliche Berichte der Höhlenforschungskommission...

__.

—

_

...

...

349

355

A „I^öldlani Közlöny*'

hafi folyóifat Magyarország földtani,

ásványtani és slénytani megismertetésére s a földtani ismereMegjele7iik Jiavonként öl ívnyi tartalommal.

tek terjesztésé7'e.

A Magyarhoni Földtani

Társulat retides tagjai ÍO

sági díj fejében kapják. Elfizetési á7'a egész

A

dijak a Társnlat titkárságának (Badapest,

A Magyarhoni

K évi

tag-

ÍO K.

év7'e

Stefánia-út 14.) küldendük be.

VII.,

Földtani Társulat )8O-ben alakult tudományos egyesület, amelynek

cí>lja

a geológiának és rokontudományainak mvelése és terjesztése. Tagjaink a társulattól oklevelet kapnak, amelynek alapján magukat a Magyarhoni Földtani Társulat rendes, (örökitS, pártoló) tagjainak nevezhetik

nak

11

részt vehetnek összes szaküléseinken és évi

Népszer

küldjük a Földtani Közlöny

szerzdésnk

zettel kötött

s

;

tagsági díj fejében

1:3

közgylésünkön. Tagjaink-

füzetét, a a

m.

ezen intézet nagybecs Évkönyveit,

alapján

kir.

Földtani Inté-

Évi Jelentéseit és

Kiadványait, évenkiut körülbelül 30 korona értékben. Összes kiadványaink magyarul

ezenkívül német, francia vagy angol fordításban jelennek meg.

Eendes tagjaink évenként 10 korona tagsági

Azonban személyek áOO

oklevélért.

díjat, s

intézetek, testületek vagy vállalatok 400 koronával

korra

is

Vérein, dessen

BÍo

;

leróhatják tagsági kötelezettségüket.

Die Ungarische Geologische Gesellsohaft

Sfhaften

a belépéskor 4 koronát fizetnek az

— mint örökít tagok — míg hivatalok, — mint pártoló tagok — egyszersminden-

kor. lefizetésével

ist.

sich

Zweck

Gesellsohaft

nennen dürfen

Bánd

18.')0.

gegründeter wissensohaftlicher

auf

Grund dessen

(gründende, unterstützende) Mitglieder der Ungarischen Geologischen ;

auch können die Mitglieder an den Fachsitzungen und

jahrliehen Generalversammlung teilnehmen. jahrlioh einen

ein

Verbreitung der Geologie und ihrer verwandten Wissen-

erhaJten von der Gesellschaft cin Diplom,

Die Mitglieder

ordentliche

und

die Pflege

ist

(13 Hefte)

des

Für den Mitgliedsbeitrag erhalten

Földtani

der

die Mitglieder

Közlöny und infolge einer Vereinbarung mit

der kgl. imgar. geol. Reichsaustalt auch die Jahrbücher, Jahresberichte und die Popnlaren Schriftcn dieaer Anstalt, in einem Werte

erscheinen in nngarlscher Sprache,

von etwa 30 Kronen.

Samtliche

Publikationen

ausserdem in Jeutscher, französischer oder englischer

Übersetzang. Ordentliche Mitgheder entrichten jiibrlich einen Mitgliedsbeitrag von 10 Eintritte

eine Diplomtaxe

von 4

K. Priváté können jedoch

als

K und bim

gründende Mitglieder durch

Einzahlen von 200 K, .Amter. Korporationeu, Anstalten oder Unternehmungen aber als unterstützende für allemal

Mitglieder durch Entrichten einer

nachkommen.

Summe von

400

K

ihren VerpÜichtungen ein

'

Háló-,

étkez- és büffé-kocsík közlekedése a magyar 1912 május hó

I.

királyi államvasutak vonalain

1-töl kezdve.

Hálókocsik

XLE. KÖTET.

1912,

MÁJUS.

/

5.

FÜZET

N

.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KUDJA

A MAGYAEHONI FÖLDTANI TÁKSULAT. EGYSZERSMIND

A M.

KIR,

FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK

PAPP KÁROLY

És

dr.

VOGL VIKTOR

dr.

A TÍRSÜLAT TITKÍRAI.

BUDAPEST, ,i,

A

1912.

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MTTTEILUNGEN.)

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHATT ZUGLKICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAK. GEOLOGISCHEN REICH8ANSTALT. REUIGIERT VON

Dr. K.

V.

PAPP

UND Dr. V.

VOGL

SEKRETARE DER OESELLSCHAFT,

BUDAPEST,

1912,

EIOENTUM DER UNGAEI8CHBN OEOLOOISCHiCN GESELLSOHAFT.

A Magyarhoni

röldtani Társulat titkán hivatala Budapesten VII. ker., Sleláiiia-út 14. alatt van, ahová minciennem postai küldemény cimzend,

szám

die Ungarische Geologisohe Gesellsohaft betieffenden Sendnngen bittet man mit folgonder Adiease zu versehen: Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, VII., Stclánia-iit 14.

lle

;;

TARTALOM: Lap

Értekezések Telkgdi Eóth Lajos

A

:

és a 36-ik ábrával)

Bernoulli Waltbe (az

V— VI.

:

zborói mélyfúrások Sáros ...

._.

...

dr.

_-

(a

IV. táblával __.

...•

homokkövben Zboró

Geológiai vizsgálatok a kárpáti

:

...

___

táblával és a 37-ik ábrával)

KoEMos TiVADAE

vármegyében

___

...

-.

...

...

361

___

vidékén ...

367

...

Hazánkra vonatkozó két slénytani név helyesbítése

382

Ismertetések

Brün Albert Lasz Samu

ToDLA Fr.

:

dr. :

Tanulmányok a vulkáni Földrajzi Olvasókönyv,

:

exlialációról, ismerteti I.

Magyarország

Paláontologische Mitteilungen aus den

in Siebenbürgen. Ismerteti és méltatja

Vendl AladXe

...

dr.

383

___

387

_.

...

___

Sammlungen von Kronstadt

Vadász Elemér dr

...

388

A nagybányai pirargirit kémiai elemzése... ... _.. ... ... GÉZA A vaski diopszidok kristálytani tekintetben ._. .__ ... ._.

389

:

._.

LoczKA József: ToBORFFY

A

dr.

:

Ujabb adatok a nagybányai pirargirit kristálytani ismeretéhez 390

Gyjtés a LóczY-alapra,

Földrajzi Társaság és a Bányászati Egyesület felhívása. és

389

:

ZiMÁNYi KÁROLY

négy kiváló magyar bányász szobrára

._.

...

...

...

...

...

.._

...

'.

391

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Seite

L.

EÓTH von Telegd: Die Tiefbobrungen auf Petroleum Sáros (Mit der Tafel IV.

Dr.

Walter Bernoulli Kormos

Namen

__.

:

bei

...

Nordungarn (Mit den Tafeln

._.

_.

_

—

Zboró im Komitate

...

...

393

...

und Figur

V., VI.

._.

...

...

Öffentliche Quittierung

Földtani Társulat

Geologischen Gesellschaft

A

...

37.)

400

Berichtigung zweier auf Ungarn bezüglichen palaeontologischen

Nyilvános Nyugtató.

A Magyarhoni

36.)

Geologische Untersuchungen in der Karpathischen Sand-

:

bei Zboró,

steinzone Dr. Th.

und der Figur

Szabó éremmel kitüntetett

tisztviseli.

— . ... munkák

...

—

...

jegyzéke.

Szabó-Medaille ausgezeichneten Arbeiten

___

—

_

._.

._. ...

...

... ...

.__

...

418 4á0

Funktionáre der Ungarischen

—_

— ...

...

...

Verzeichnis

der

—

.—

...

...

...

...

422 mit der ...

...

424

A

„^öldtatii ICözlÖHj''' 7iapi folyóirat Magja7ország föífttani,

ásvátiytatd és slénytani megismerletésé^-e s a földlani ismére-:

Megjeletnk ?iavonké7tt öt ívnyi tartalommal.

lek lerjesztésére.

A

Magyarfiotii £^ötdtani Társulat rendes tagjai 10 JC évi tag-

sági díj fejébeTi kapják. Elöjizetési á?-a egész évre 10 K.

A

dijak a Társulat titkárságának (Budapest,

A Magyarhoni

VII.,

Stefánia-út 14.) kiildendök be.

Földtani Társulat ISriO-ben alakult tudományos egyesület, amelynek célja

a geológiának 63 rokontudományainak müvelése és terjesztése. Tagjaink a társulattól oklevelet kapnak, amelynek alapján magukat a ttlagyarlioni Földtani Társulat rendes, (örökitö, pártoló) tagjainak nevezhetik

nak

részt vehetnek összes szaküléseinken és évi

küldjük a Földtani Közlöny 12 füzetét,

szerzdésünk alapján ezen

zettel kötött

közgylésünkön. Tagjainks

a

m.

Földtani Inté-

kir.

nagybecs Évkönyveit, Évi

intézet

Jelentéseit és

Kiadványait, évenkint körülbelül 30 korona értékben. Összes kiadványaink magyarul

Népszer 8

;

a tagsági díj fejében

ezenkívül német, francia vagy angol fordításban jelennek meg.

Kendes tagjaink évenként 10 korona tagsági

Azonban személyek

oklevélért.

díjat, s a

intézetek, testületek vagy vállalatok 40ü koronával

korra

ia

belépéskor 4 koronát fizetnek az

— mint örökitö tagok — míg hivatalok, — mint pái'toló tagok — egyszersminden-

íiOO kor. lefizetésével

;

leróhatják tagsági kötelezettségüket.

Die Ungarische Geologischo Gesellsehaft

ist

ein

gegründeter wissenschaftlicher

ISiO.

Vérein, dessen Zweok die Pflege und Verbreitung der Geologie und ihrer verwandten Wissenfichaften BÍe

ist.

Gesellsehaft

erbalten von der Gesellsehaft

Die Mitglieder

ordentliche

sich

ein

Diplom, auf Grund dessen

(gründende, unterstützende) Mitglieder der Ungarisohen Geologischen

nennen dürfen

;

auch können die Mitglieder an deu Fachsitzungen und

der

jühilichen Generalversammlung teilnehmen, Füi- den Mitgliedsbeitrag erhalten die Mitglieder jáhi'lioh

einen

Bánd

{\i Heíte)

des

Földtani

Közlöny

und

infolge einer Vereinbarimg mit

der kgl. ungar. geol. Eeiehsanstalt auch die Jahrbücher, Jahresberiohte und die Populáreu Schríften dieser Anstalt, in einem Werte

ersoheinen in ungaríscher Sprache,

von etwa 30 Kronen.

Sámtliche

Publikationen

ausserdem in deutscher, französischer oder euglischer

bersetzung. Ordenthohe Mitglieder entrichten Einhitte

eine Diplomtaxe

jiihrlieh

einen Mitgliedsbeitrag von 10

von 4 K. Priváté können jedoch

als

Einzahleu von 200 K, Ámter, Korporationen, Anstalten oder Mitglieder durch Entrichten

stützende föl allemal

nachkommen.

einer

Summe von

Uutemehmungen

iOO

K und

beim

gründende Mitglieder durch

K

ihren

aber als unter-

Verpüichtungen ein

Háló-,

étkez-

és büffé-kocsik közlekedése a

magyar

kira^lyi

államvasutak vonalain

1912 május hó 1-töl kezdve.

1.

H

á

1

ó k o c

s

i

k

ll

XLII.

r

"

KÖTET.

1013 JÚNIUS.

li.

FÜZET

FÖLDTANI KÖZLÖNY. IIAVr

FOLYÓIRAT KIADJA

A :\rAGYAEHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EOVSZEIlSMIND

A M. KIR FÖLIRTANI INTÉZET HlVATALdS KoZl.flNYK. SíIEUKKSZTIK

PAPP KÁROLY

És

dr.

VOGL VIKTOR

dr.

A TAlíSUL.Vr TITKÁRAI.

BUDAPEST, A

1912.

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT

TUI.A.TDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHK JIITTEILUNGEN.)

ZIílTSCHEIPT

DEE UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUGLKICH

.^MTLÍCHES ORGAN DER KGL. UNG.AR. GEOLOGISCHKN REICHSANSTALT. KKIJIOIKKT VON

Dr. K.

V.

PAPP sKKltKT.UtK

UND

Dl-.

V.

VOGL

1>KIÍ (IKSKIXSÍ'IIAI' r.

IJÜDAPEST, mi. KIOENTUM UER DNOAKISCRRN OEÜLOQJSCHKN OESELLSCIIAFT.

Vs.

A Magyarboni röldtani Társulat titkáii liivatala liiidaposMu Vll. kor., Sleláiila-iit alalt van, uliová miiidonnomíi postai küldemény címzendö.

l'i.

sz.'ini

Geologische Gesellschaft betieffendeii Seniinngon bittet man mit (olgender Adresse za verseben: Magyarlioiii Köldtaiii Társulat, Itudapest. VII., Slcláiila-iil \\.

Allé die Ungaiische

:

:

TARTALOM Értekezések

Erdi Kálmán

dr.

CzEK Valdemár

:

:

Az

A

erdélyi

Mezség

határai

33ik

(a

—

—

ábrával).

radioaktivitás és szerepe az újabbkori

...

földrajz-geológiai

.._ i-2'> fel-

—

... ---— .-- --- -.- --- i-^ fogásokban — _ ---.--. PávayVa.ina Ferenc dr. Fels eocén kvarctrachit- (riolit)- tufa a budai Mátyás— _ _._ — . ... _.. _-- .._ _-- ... 455 ... .._ hegyen (a 39 ik ábrával) :

A

Barlangkutató Bizottság Közleményei.

SiEGMETH KÁROLY elnök halála ... ... ... — . — _ __. Vargha Gvöröy dr. A Propaszta szurdok barlang eredete :

A

Barlangkutató Bizottság 1911. évi jelentése

és

...

...

(a

—

...

457

..

.

458

40 ik ábrával). __

munkaterve az 1912. évre

461

...

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Abhaudlnngeu. Die Grenzen der siebenbürgischen Mezség (Mit der Fig. 38 ) .._ 467 Die Eadioaktivitát und ihre Bedeutung in den neueren geologischen ... .-_ 471 und geographischen Auüassungen. .__ ... ... ... Dr. Fr. v. Pávay- Vájna Über ein Vorkommen von Quarztraehyt- (Ehyolith-) ... ___ 474 Tufí' am Mátyásberg bei Budapest iMit der Fig. 39.) ... ... ...

Dr. K. Erödi

W. CzEK

:

:

—

:

Mitteilnngen ans der Höhlenforschnngskomniission. Traueranzeige über den Tod Dr. G.

Karl

v.

Siegmeth's

^^_

___

Jahresbericht der Höhlenforschungskommission für 1911.

A

_..

-_.

__.

Vargha: Der HüLleuuisprung des Propasta Engpasses (Mit der

Magyarhoni Földtani Társulat

...

__.

__.

—

tisztviseli és tagjai 191á-ben.

Ungarische Geologische Gesellschaft.

—

_-_

Szerkeszti üzenetek. Felhívás és kérelem.

— —

Zur

—

...

gefálligen

— Verzeichnis ...

_..

Kenntnisnahme

Aufruf und Bitté..

...

—.

—

.__

... ...

.

.._

-.-

...

480

486

für die

—

Ausweis der Tauschverbindungen___

Földtani Tái-sulat kiadványainak árjegyzéke. der Ung. Geolog. Gesellschaft

...

476

Funktionáre

—

Csereviszonyosok kimutatása.

—

...

und Mitglieder der Uiigarischen Geologischen Gesellschaft ... — _ Stiftungen A Magyarhoni Földtani Társulat részére tett alapítványok

A A

...

...

Fig. 40.) 477

_._

—

.

...

507

510

der Publikationen ... ... ...

...

...

...

—.

...

516

518 519

A Magyar -o

-

/-.

a

I

>

á

a

áB CCS

Királyi Államvasutak nyári menetrendje.

V -a •a

a o

35 S

JJ

o

c^ —

*: .

'^

!>

O

oupd

N

OOOOmOOOOO'O

Cí

-.

jDUoa (/)

1-2

O

3 í^

>>

= ==

" u O S _

"

c3

az: a.

te—

t-s

> N

5 2

2'=TÍ 9 - ^ C Cí= ;/;

i;

> >

>

O

mOtnObOöioOinOininoo

rt^-aí'O 2 >>H

5oa3 >áS ttí 5 0.

O O

tn 'Ol

Cl ^í

ol

m

W5 9

)| ifil

OI

'Ol

I

o

•

A

Ol

in|

OI

inj

Ql iDl 01 01 i| Qj 01 "öl Ol O? "Ol 0|

iO|

irtl

Ji|

OOOíOeocieDoO'í'OoOT

loeOMcM iíi

"í

eooc^»oa>cseou5M

t/l

2j

o

a

.a

í3 -a

cS3 nu9U

>

a

}DUoa

O uiO oudd OlOlinoomin ^liolNcOT^in o Oh VJO !M w Cl eo o o M !M X cg ^^— o-H o5o o ^ CO CO Cl lO'^ O ÍJ

iO

O

« m

^N

^

9

O'OOOinin inOHMMCJ

lo in

;>:

fi

>"

OOmQwinO díomoOioo oi in Cl

if)

g 3 u

ft

I.s i

c c

cs

*

B

a >

£-.=

« fc,S' K

9

w 3

ss-cí

eí

O -í MCU P3 ü- W « CG <M ^ 5

>*

CD

OS

s

SS

,-«

>

.

eoiíSP^Ci

^

-«

ce

gi-S-JaS

E-d

8§Sí' .10*' n J2

= .¥0

n.in

Cl, ca

-a^s

"'42

3

cáa-

« - q

. «

i

(rt

Ol ll lOl

"

A Magyar SS

Királyi Államvasutak nyári menelrendjc.

K- 5*

(t.

i* cr

O'^T-" ÍTtT

--:

r

u

t:

w ij ij ^ l;

~.

- —'C

w i— c: L"

=:

=c

c:

c-

:;

— W - V vonatsz (im

y-

< O 3 ö o

íirn

00 VI

í-7

W

p

mOC lO lglMk

< O

«

müiOOOoimo»OOCO>üiO

'

írtuí

vonat .-

B S

3^?

l't'fC

^ <

«:

ticrne

a 3

^^' L33

=irí.-£.r

g 3 g T

B3 »

Kí

3

C3-

O

SS

O (/J

S

^f" ^ 3

(6

P

a 10

— I-Il-Ü'l-'^H-^H-»»OUl^|-l(-l^— Oí

•— c: tcio te

(01IWIW

L'ono/-

= ^^-tooocctotooccoooccc

^

lO

ÍO

«—

— — — oocotcocccGcoc-^-^-^^icr.r'.:

-

CT

)

Cí)

O Wj O

rí

<

.<

Qi

O O g

:r

;í

;

CTi

O O <^

= E r.-

.

^

l;

n

t<:

•<

—

fK

—'

~-

::

_ ^.

-

:

'

B

-

o

-

=

<<

a

s

<

-

ft

ora perc

<

3

ntíme

^ *^ y

o C 3 3

::;.<

t^'

^ 7

<* tJC

1:0

J:ZÍ3 '3 £1

—

V-J. p.•

CÖ

^ 3

a

£•? ü

izám

O

c/í

t/;

< ^

^

.!

Of *. *. J

CJ\_0_0_üi_0_OM

— r2

?

•(Jll-'Ol4*-íiti)üJI0k-l-0r

V- 0"1 pl

-

cr.

ts

r í o á'í

r:

ít

o

p-n -

S o 3 o

O

J>

C3

XLII. KÖTET.

1912 "-

(—8. FÜZET.

JÚLIUS-AUGUSZTUS. ^.^

-±.f^^.

».

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIAPJA

A MAGYAEHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND

A

M.

KIR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 82EREEBZTIS

PAPP KÁKOLY

VOGL VIKTOK

És

dr.

dr.

A TÁnsüLAT TITKÁRAI.

BUDAPEST, A

1912.

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KOZLONi; (GEOLOGISCHE MITTEILUNGEN.)

ZEITSCHBIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUOLKICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. ÜNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. HEDIOIEBT VON

Dr. K.

V.

PAPP SEKRETÁKE

DND Dr. V.

DtlR

VOGL

GESELLSCHAFT.

BUDAPEST,

1912.

BIOENTUM DRR DNGABISCHEN OBOLOOISCHEN GESELLSCHAFT.

A

Mftgyaihoni Földtani Társulat titkári hivatala alatt van, ahová

Budapesten

mindennem

VII. ker., Sleláiiia-út 14.

szám

postai liüldemény cínizendö.

die Ungaríache Geologische Oesellscbaft betieffenden Sendungen bittet man mit folgender Adresse zu yersehen: Magjarhoni Földtani Társulat, Budapest, VII., Stefánia-út 14.

AUe

:

;

TARTALOM: Lap

Értekezések PÁLFv MÓE dl-.: Az újvidéki próbafúrásolt (a 41 — 4á. ábrával) ._. _.. ... Sál Gedkoic Konstantin A talajelemzés módszerei. (Fordították Szinyei Merse Zsigmond és Treitz Petek)... ... ._. ... .__ .._ ... ... .._ ... ... 529 :

Irodalom. 1. 2.

Fehéb Manó: A kissármási gázkitiirés elbirálása jogi szempontból. ... ... 570 Löeenthey imbe dr. Ujabb adatok Budapest környéke harmadidszaki üledé:

keinek geológiájához ii.

4.

Halaváts Gyula

...

.._'"...

...

...

...

...

...

__.

...

...

571

A

neogón korú üledékek Budapest környékén cimü közleményem és bírálata. (Válasz Lörentei Imre dr. úrnaki.. ... ... 571 Papp Káeoly dr. Szerkeszti megjegyzés __ __ 573 ... :

:

Társnlati ügyek. A) Szakülési jegyzkönyvek i?)

1)

az 1912 január í4-iki, 2) március 6-iki, 3j április 3-íki,

május 1-iki és G) június -iki ülésekrl Választmányi ülések jegyzkönyvei 1) az 1912 március 6-ikí, 3) május 1-iki és 4) június 5-iki ülésekrl... __ 4) április

17-iki, 5)

...

2)

...

...

...

573

április 17-iki,

...

...

...

__.

584

INHALTSVEEZEICHNIS DES SÜPPLEMENTS Abhandlnngeu, M.

—

Die Probebohrungeu in Újvidék (Mit den Figuren 41 42). 595 Arbeits-Methodeu der chemischen Bodeuaualyse die am landwirtBchaftlicben Chemischen Laboratórium zu Sl. Petersburg álígenommen sind 604

v.

P.ÍLFY

K. Gedeoiz

:

;

liitteratnr.

E. Fehéii

:

punkt.

Beurteilung der Gaseruption bei Kissármás von juristischem Gesichts...

...

,

A)

24.

...

;

...

656

...

6ü4

Mitteiluugen ans den Fachsitznngen.

Jánner 1912; B)

6.

Marz; C)

3.

April; D) 17. April

;

E)

1.

Mai 1912

A Magyar Kiráhi

p.-u.-ról.

nyugoti

1-tl.

hó

Budapest május

1!>12

Érvényes indulása

vonatok

A

Allaifi vasutak n3''ári

menetrendje.

A Magyar c

>

^

c

151 N „.

5.

<'& 05:l

O

£^

C

^-

Ms

»

nprsj

Királyi

AUamvae^mak

n^'ári

menetrendje.

XLII. KÖTET.

1012

""

íl— 10. FÜZET

SZEPTEMBElí- OKTÓBER.

A

Z

_

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT

"^

^6(y3.f/

KIADJA

A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EOV8ZERSMIND

A

II.

KIR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZEREESZTIK

PAPP KÁROLY

És

dr.

VOGL VIKTOR

dr.

A TÁRSilJLAT TITKÁRAI.

BUDAPEST, A

1912.

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KOZLONV. (GEOLOGISCHE JiniEILUNGEN.)

ZBITSCHEIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT ZUQLIÍICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. RKDiaiKltr VON

Dr. K.

V.

PAPP SEKKETSRE

UND Dr. V. DKlt

VOGL

QBSELLSCHAFT,

BUDAPEST,

1912.

EIGENTÜM DER ÜNGAEISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT.

A Magyarhoni FöMtani

Társulat fitknri bivatala ltinlap<-stcii VII. kpi-.. Slel.niiia-úl alatt vau, aliová miiiilciiiK'mü postai kiilileinény cínizcudö.

l'í. szíliii

Geologische Geselischaft betiefienden Sen
Allé die üríKarische

;

:

.

TARTALOM: KocH Antal Eleméb

negyvenéves tanári jubileuma

dr. dr.

...

...

—

...

43

(a

.--

— 44.

Vadász

ábrával), irta

...

--.

665

-

Értekezések Ifjú Lóczy Lajos

A

:

táblával és a 45

Villányi és Báni hegység geológiai viszonyai (a VII

— 50.

-

VIII.

... 672 A futásfalvi Pokolvölgy környéke Háromszék vármegyében Papp Károly dr. ... _ . _, .__ _._ ._. ... (az 51—60. ábrával) ... ... 696

ábrával)

___

...

...

_..

___

...

...

...

...

:

—

ZiMÁNYi KÁROLY

dr.

61. ábrával)

Uj alakok a piriten

:

eddig ismert összes alakjai (a

az

és

-

...

— —

.-

.- 724

Irodalom. 1

Pálfy Mór Az erdélyrészi Érchegység bányáinak cfm munkájához _ .. ... ... ... ._. ... 737 Papp Károly dr. Magyarország köszénkészlete. .._ ... ... ... ... ... '753 ... — . .— ... ... ... 758 KocH Antal Emlékkönyv . ... _— _— ... 75!* Tkutsch Gyula A magyarbodzai ásatások akadályai ... ... ... ... Inkey Béla

:

Megjegyzések

dr.

:

földtani viszonyai és érctelérei

2.

3. 4.

:

—

:

Szerkeszti megjegyzés..

A Hillebrand ményei

Jen (a

dr.

...

...

...

...

...

...

...

...

...

...

762

Barlangkutató Bizottság Közleményei.

A

:

Balla-barlangban

IX. táblával)-

Hivatalos jelentések

...

...

...

...

...

...

végzett ásatások ered-

—

... ...

évben

1911.

...

—.

...

...

...

...

...

...

763 773

...

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLBMENTS: Seile

Dr. M. E. Vadász:

Das

vierzigjahrige Dienstjubileum Professor

(Mit den Figuren 43

— 44)

...

...

...

Anton Koch's

...

.,.

...

...

...

777

Abkandlnngen. Die geologisehen Vcrhaltnisse der Villányer und Bancr Gebirge VII— VIII. und Figuren 45—50) ___ ... ... ... ... ... 781 Papp Die Umgebung des Pokollal bei Futásfalva im Komitat

L. V. LÓCZY JDN

:

(Mit den Tafeln

Dr. K.

V.

:

Háromszék (Mit den Figuren 51—60.) ... .__ ... ... 808 Dr. K. ZiMÁNYi Neue Formen am Pyrit und seine bisher .bekannten sámtliche Formen (Mit der Figur 61.)_. ... .,. ... ... 838 :

Iiiteratnr.

B.

V.

Inkey: Anmerkungen zu dem Werke

und

:

«Die

geologisehen Verhaltnisse

die Erzlagerstátten des siebenbürgischen Erzgebirges»

Dr. K. v. Papp: Die Steinkohlenvorráte

Uugarns

von Dr. M. ...

...

...

v.

Pálfy 851 ... 870

...

Mitteilnngen ans der Höhlenforsohnngskommission. Dr. E. Hillebrand:

Eesultate der

menen Grabungen Amtliche Berichte

A

Földtani

...

im Jahre 1911

in der Ballahöhle

(Mit Taf. IX.) ...

...

... _

...

__.

...

.__

der Ungarischen

Geologisehen Gesellschaft

...

...

...

__.

Társulat tisztviseli az 1910—1912. évi idközben. ...

vorgenom-

.__

...

— ...

...

...

... __.

876 886

Funktionáre ...

...

890

Királyi Államvasutak

A Magyar

"

= = i

C3 "f u .2 _' N ca :«

•í3 -CB

C "

3U(3U jvuoa

•o

OAdd VJO

wpzs

N

a >>

N

« •

2n9 &>aNa a&.N^Na

PO

C

-ít

N

-W

*?

a

aí,N

a

"^

3 ?

cr

a >t

N

^^ ^^ U^

-.^ t'J

l^

U*l ^«/

*"rf

^™

JtJ

*^

M •4J

0)

0)

a

-?

':'ci

'«

i

Coli

:|í..

^:^^

•ssl ^ í

Cs2

r;

- ^ 5

-

> C ^

SU13U jDuoa

c o >

I

a

a a

S.a>

E3

izaoHz;j?X2;-> HZ

v.

3á-J<-2 = «i

.

Cü

2

lí

t-s „líí'Si-íj

a a a

ouad i|iO|iO|OIOO»o Ol-^ic^l*iO«to VJO

O 10

(3

2S í>

^

.?

N

—

"^

l-

'-

-^

a a

o

5a > ? O J2 _

"3 w'

=>; -

OÍHl-
3O3l^0^0'O^t-lOO»O•^C^^íaO'9'í0OC^OOX

•jvúon

_£

-2

•

>*

a

o O O-íc^MnoOmSoOwHScnm^'tintOHcnHM'íin S-J•-I'^5

N ™ N ^

S ^í "n SS N^— C

C

TjS.É'-oi-TÍSrtil'g.T!! /!.í3-
o

3

l

menetrendje.

téli

OinioOOO'O'OW'OOOO oOioo-^'**0-<'ío-hO

£-<"=^£-^ í a > O Z-K 3 « jjC-^o-ia-aa •g

l

— -^-OO^ OOOiOOr-COO iC-j-'-Hrnr-t^'-''— T-"««— LOrH

gp

« &= > c-a a a - ,, ~ .o

^^

^

rf

nI

col

col

A Magyar Kiráhi Államvasutak p

>

V.

EJ

"^ ír' 5"^

-

c-

3

re

•

<-c-

o

P ÍT

o-P

rr

téli

menetrendje.

11— Iá.

19ia NOVEMBER-DECZE^TBER.

XLn. KÓTET.

I

FÜZET.

r.»..

FÖLDTANI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KIAD.TA

A

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT. EGYSZERSMIND A íi

KIR FÖLDTANI INTÉZET HIVATALOS KÖZLÖNYE. SZERKESZTIK

PAPP KÁKOLY

És

dr.

VOGL VIKTOR

dr.

Á tírsulat titsIrai.

A XLII. KÖTET TABTALOMJEOYZÉKÉA'EL.

BUDAPEST, A

1912.

MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT TULAJDONA.

FÖLDTANI KÖZLÖNY. (GEOLOGISCHE MmEILUNGEN.)

ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT 7.Ü0LEICH

AMTLICHES ORGAN DER KGL. UNGAR. GEOLOGISCHEN REICHSANSTALT. HKDIOIERT VON

Dr. K.

V.

PAPP

UND Dr. V.

VOGL

SEKRKTiRK DKR OKK^LLSOHAFT.

BEILIEGEND DA3 INHALTSVEKZEICHNIS DES

BUDAPEST,

XLII.

BANDES.

1912,

BIOKNTDH DER UNOABISCHBN OEOLOOISOBEN OBSELLSCHAFT.

titkáii hivatala Budapesten VII. ker., Slelánla-úl 14. szöm aliov mlndennemfi pustai küldemény ciuizendö. man mit lolgender \lle die Ungariscbe Geologische Gesellschaft betreffenden yendungen bittet Adresse zu verseben: Magyarhoni Köldlani Társulat, Budapest. VII., Slefánia-l)t 14. \.

Magyarhoni Földtani Társulat alatl van,

^

:

J

.

TARTALOM Értekezések t

Lit

—

... __. ._. ._. ... NoTH Gyula: A magyarországi földigázról ... ... NoTH Gyüla Orange-Eiver petróleum telepei Délafrikában (a 62 — 63. ábrával.) TÉOLÁs Gábor: Újabb slénytani adatok hazánk különféle tájairól ___ ... ... Orosz Endre Adatok a hód (Castor fiber li.) hazai elterjedéséhez (a X. táblával.) Tblegm Eoth Lajos A teregovai földpátelöfordulás Krassószörényvánnegyében Vendl Aladár dr. Az andalúzit lij elfordulása hazánkban (a 64. ábrával) ... Vendl Aladár dr. Az eresztvényi bazalt ilmenitje .__ ... :

892 807

:

902 904 908 909

:

91

:

:

Irodalom. Pálfv Mór

dr.

:

Válasz Inkey úr megjegyzéseire

(a 6.5. ábrával)..

^^.

...

__.

913

.._

920

...

928f

Geológiai események.

A

XII. nemzetközi geológiai kongresszus 1913-ban

A Schréter Zoltán

dr.

Kanadában

...

Barlangkutató Bizotts&g közleményei.

:

A

komárniki-barlang kialakulásának története..

Hivatalos jelentések. Az 1912

febr. 27-i, ápr. 20-i, ápr. 26-i

...

ülések jegyzökönyvei 932

INHALTSVERZEICHNIS DES SUPPLEMENTS: Alihandlnngen, 3. J.

Seite

Noth: Über das Erdgas in Ungarn _._ ... ... ._ _..— ... 937 Noth Beitrag zur Kenntnis des Petroleumvorkommens im Orange EiVer Prei:

Btaat in Südafrika (M. d. Fig.

G. TÉGLÁS

:

Neuere

Ungarns ... ... ___ Angaben über

A. Orosz

(Mit

:

d. Taf.

62—63.)

palaeontologische

X.)

...

___

...

...

...

Beitrage ...

...

...

aus ...

.-

...

-.

.__

...

...

die Verbreitung des Bibers (Castor fiber ...

...

...

...

...

...

— —

... 942 Gegenden .._ ... .— 947 li.) in Ungarn

verschiedenen

...

...

...

...

...

...

950"

Eoth von Telegd Das Feldapatvorkommen bei Teregova im Komitate Krassó954 Szörény (Südungam) ... ._. ... ... ... ... A. Vendl: Neues Andalusitvorkommen aus ungarn (M. d. Fig. 64.) ... ... 956 958 A. Vendl: Über das Titaneisen im Basalte von Eresztvény — L.

:

Liiteratnr.

M.

V. d.

Pálfy

:

Erwiederung auf die Bemerkungen des Herrn

Fig. G5.)

...

...

...

...

...

...

...

...

...

v.

Inkey

(Mit.

...

.

.

960

Oeologische Nenigkeiten. Oongrés Géologique International XII"' session, Caiiada 1913

!'69

...

Mitteilnngen ans der Höhlenforsohnngskommission, Schrkter Entwicklungsgeschichte der Komárniker Höhle Amtliche Berichte. Sitzungen am 27 Febr, 20 April, und 26 April 1912 Z.

:'

:

...

978 98-i

iO.

Helyi forgalom Bndapest nyngoti p. n.-Párkány-Nána között.

.

250.

yA

113. sz.

Helyi forgalom Párkány-Nána— Budapest nyugoti p. n. között. személyvonatnál az 1— 2U km. távolságokra

eg>'

útra kiatiutt nieiietjegyuk, valamint a heti munkúsbérletjegj'ek 4i

telének. «Esztergomi csavargözös» és "Nagj'maros-Visegrád- megállóhelyeken a

gözÖsnk közvetítik.

Dunán

való átkelést, a hajózás tartama

alatt,

a csavi