book_003_020.qxd
5/10/01
12:53 AM
Page 1
1
ALAPOK Flash interaktív honlapok, multimédiás bemutatók készítésére alkalmas szoftver. Elsõdleges célterülete az Internet, de kényelmesen készíthetõk vele CD-s anyagok is. Internetes alkalmazása mára nagyon elterjedt, mivel a hagyományos HTML oldalaknál látványosabb, dinamikusabb weboldalak készíthetõk vele.
A
A program magába foglalja egy vektorgrafikus szerkesztõ, egy animációkészítõ és egy multimédia-fejlesztõ program tudását. Az interaktivitás kezeléséhez az ECMA-262 szabványnak megfelelõ script nyelvvel rendelkezik, amely sokban hasonlít a JavaScript-hez. A Flash-el készített médiák (a késõbbiekben: mozi) lejátszásához egy Flash pluginre, vagy lejátszóra van szükség. A lejátszó és a plugin teljesen ingyenes, percek alatt letölthetõ a Macromedia honlapjáról. A Flash-sel készített mozi lehet díszítõ eleme,
book_003_020.qxd
2
5/10/01
12:53 AM
Page 2
vagy navigációs menüje egy honlapnak, de akár a teljes weblap is elkészíthetõ vele. A moziban használhatunk más alkalmazásokkal elkészített vektorgrafikus, és pixeles képeket, animációkat, hangokat és zenéket. A Flash-el kiválóan lehet optimalizálni, látványos, de rendkívül kis fájlméretû mozik készíthetõk vele, ami jelentõs fegyvertény lehet a kis sávszélességgel internetezõk szempontjából. A vektorgrafika elõnyeit kihasználva, mozink a böngészõ ablakának méretéhez igazodhat, minõségromlás nélkül. A mozi képkockái dinamikusan (Streaming) töltõdnek le az Internetrõl, ezért a lejátszás elkezdõdhet a letöltõdés befejezése elõtt is. Munkánknak az Interneten való publikálásához nincs szükség a HTML ismeretére, mivel a szükséges HTML kódot a szoftver is képes elkészíteni. Munkánkat Windows vagy Macintosh rendszereken önállóan is futtatható fájlként is exportálhatjuk, illetve többféle vektoros és pixeles képként, valamint QuickTime, AVI vagy GIF animációként. 1.1 Vektoros és pixeles képek Vektoros grafikának azokat a képeket nevezzük, amik vonalakkal és görbékkel leírhatók. A vektorgrafikus képek kevésbé részletgazdagok, nem fényképszerûek. Elõnyük a pixeles képekkel szemben, hogy egy ilyen kép nem függ a képernyõ felbontásától, nem romlik a minõsége az átméretezéskor, torzításkor. Egy ilyen ábra eltárolásához kevesebb adat szükséges. A Pixeles képeket úgy képzelhetjük el, mintha a kép pontokból állna, amik egy négyzetrácson helyezkednek el. A pontok színe külön adatokként van eltárolva. A pixeles képek nagyítása esetén – mivel a rendelkezésre álló adatokból kell azt megjelenítenie – csak a háló pontjai nagyítódnak fel, ezáltal a kép raszteressé válik. A kép kicsinyítése információvesztéssel jár, emiatt romlik a minõsége. Apixeles képek több részletet tartalmazhatnak, fényképszerû képek is lehetnek.
book_003_020.qxd
5/10/01
12:53 AM
Page 3
A Flash mindkét grafikatípust képes kezelni, de szerkesztés szempontjából vektorgrafikusnak tekintendõ. Lehetõségünk van pixeles képek vektorokká alakítására is, de ezt körültekintõen kell végezni, nem minden esetben elõnyös a konvertálás. 1.2 A kezelõfelület A képernyõ nagyját a színpad (Stage) foglalja el. Ez hasonlatos más grafikai programoknál található vászonhoz. Ezen a területen szerkeszthetjük meg az Rétegek animációk fáEszközsor zisait. AlapérIdõegyenes telmezett állapotban ez a terület fog látszódni a kész Panelek moziból. MiEszközvel sok esetpaletta ben animációkról beszéSzínpad lünk, a színpadot úgy is kezelhetjük, mint egy hagyományos mozifilm egyetlen képkockáját. A színpad körüli területen is szerkeszthetünk, de az ott lévõ alakzatok, csak bizonyos beállítások esetén láthatóak. A színpad méretét pixelben adhatjuk meg a ’Modify’ menü ’Movie’ utasításának hatására megjelenõ ’Movie Properties’ ablakban, a ’Dimensions’ rovatokban. Ugyan a Flash vektoros grafikát alkalmaz, ahol a pixelek csak a koordináta rendszert jelképezik, de a programmal készített munkák célterülete a képernyõ, ezért a pixelben meghatározható méret jó viszonyítási alapot ad a mozi szerkesztéséhez. Amennyiben csak a színpad területét akarjuk látni, és csak ott szeretnénk szerkeszteni, kapcsoljuk ki a ’View’ menüben a ’Work Area’ beállítást. Az idõegyenes (Timeline) és a hozzá kapcsolódó rétegpaletta az animációk készítésének és idõzítésének az eszköze. Az
3
book_003_020.qxd
4
5/10/01
12:53 AM
Page 4
idõegyenes cellái jelképezik mozink képkockáit. Egy újonnan létrehozott Flash dokumentum egyetlen rétegbõl és képkockából áll. Az idõegyenest bezárhatjuk a ’View’ menüben lévõ ’Timeline’ kikapcsolásával. A szerkesztõeszközöket a ’Tools’ palettán találhatjuk. Ezt a palettát – amennyiben nem látható – a ’Window’ menüben lévõ ’Tools’ kapcsolóval jeleníthetjük meg. Az eszközpalettán található szerkesztõ eszközök kiválasztásával, az adott eszközre vonatkozó további beállításokat a palettán található ’Options’ mezõ tartalmazza. Ugyanezen a palettán még megtalálható az aktuális színbeállítás, külön a körvonalakra és a területekre. Az idõegyenes és az eszközpaletta elmozgatható, vagy rögzíthetõ az ablakon belül. A Flash kezelõfelületének része még a menüsor, és a lebegõ panelek. A panelek a szerkesztéssel kapcsolatos részletesebb beállításokat és funkciókat tartalmazzák. A panelek egybecsoportosíthatók, különválaszthatók átméretezhetõk és bezárhatóak. Az egyes menüutasításokat és a palettákat a velük kapcsolatos témáknál részletezem. A panelek elrendezését elmenthetjük a ’Window’ menüben lévõ ’Save Panel Layout…’ utasítással és az általunk adott név alapján elõhívható a ’Panel Sets’ almenübõl. A panelek eltüntethetõk a ’View’ menü ’Hide Panels’ kapcsolójával. Bizonyos paneleket és ablakokat megjeleníthetünk az ablak alján lévõ nyomógombokkal. 1.3 Flash mozik lejátszása 1.3.1 A Flash Player A Flash Payer a Shockwave Flash Movie-k (SWF) lejátszására alkalmas program. Ha a szoftver installálva van, akkor az operációs rendszer automatikusan vele nyitja meg az SWF típusú fájlokat. A mozik lejátszását a ’Control’ menüben található utasításokkal vezérelhetjük. A ’Play’ utasítással indíthatjuk el a lejátszást, a ’Rewind’ utasítással „tekerhetjük” a mozit az elejére, a ’Step Forward’ és a ’Step Back’ utasításokkal léptethetjük elõre, illetve hátra a mozit képkockánként. A ’Loop’ kapcsolóval kapcsolhatjuk ki-, vagy be a folyamatos lejátszást.
book_003_020.qxd
5/10/01
12:53 AM
Page 5
A mozi megjelenítését a View menüben található utasításokkal állíthatjuk. A mozi méretét eredeti méretre kapcsolhatjuk a ’100%’ menüponttal, a ’Show All’ ponttal a mozi minden eleme látható lesz a lejátszóban, a ’Zoom In’ és a ’Zoom Out’ parancsokkal nagyíthatunk, illetve kicsinyíthetünk. A mozi megjelenítésének minõségét a ’Quality’ almenüben változtathatjuk meg, három fokozatban. A Flash Player-rel lehetõségünk van egy swf fájlból önállóan is futtatható (*.exe, *.hqx) fájlt készíteni. Ehhez meg kell nyitnunk a lejátszóval egy SWF fájlt (’File > Open…’) majd a ’File’ menüben található ’Create Projector…’ utasítással egy nevet adva a létrehozandó fájlnak. Az eredmény egy kb. 370Kb-tal nagyobb méretû fájl lesz, ehhez nem kell külön lejátszót telepíteni a felhasználó számítógépére. Lényegében az eredményül kapott fájl tartalmazza a Flash lejátszót, emiatt nagyobb a fájlméret. A Flash mozik weblapon történõ megjelenítéséhez is szükség van egy Flash Player-re. Ebben az esetben viszont nem egy programról beszélünk, hanem egy az Internetes böngészõ program alatt futó pluginrõl, vagy Internet Explorer esetén egy ActiveX objektumról. Ezek a lejátszók a Flash 5 telepítésekor kerülnek a felhasználó számítógépére. A plugin és az ActiveX vezérlõelem önmagában is telepíthetõ. 1.3.2 Flash mozik lejátszása a Flash 5-ben. A Flash 5 segítségével lehetõségünk van lejátszani SWF fájlokat. A szerkesztõfelületen lejátszhatjuk, letesztelhetjük szerkesztés alatt lévõ munkánkat, illetve exportálhatjuk a beépített lejátszónak, vagy a szükséges HTML kóddal együtt az Internetes böngészõprogramunknak. A szoftver beépített lejátszója hasonlatos az önálló Flash Playerhez, de rendelkezik további hasznos funkciókkal is.
5
book_003_020.qxd
6
5/10/01
12:53 AM
Page 6
Egy kész SWF fájlt a Flash-bõl a ’File > Open…’ utasítással nyithatunk meg. A megnyitott mozit a beépített lejátszó jeleníti meg. Az SWF fájlok nem szerkeszthetõk, megváltoztatni azokat nem tudjuk, de néhány információt megtudhatunk róluk. A ’View’ menübõl megjeleníthetjük a ’Bandwidth Profiler’-t ami néhány információt tartalmaz a mozi méretével, beállításaival és letöltõdésével kapcsolatban. Az idõegyenes alatt látható grafikon az egyes képkockák méretét ábrázolja bájtban. A piros vonal jelzi a beállított sávszélességnél azt a határt, ami alatt még nem áll le a mozi lejátszása egy képkocka adatainak letöltéséért. A sávszélességet a ’Debug’ menüben választhatjuk ki, illetve beállíthatunk (’Custom’) egyéni érékeket is. A lejátszó segítségével szimulálhatjuk a mozi Internetrõl való letöltõdését, a ’View > Show Streaming’ utasítással, így ellenõrizhetõ, hogy hol akad a lejátszás, és mennyi idõt kell várni a letöltõdésre. A ’Debug’ menüben található ’List Objects’ utasítással megjeleníthetünk egy listát, a moziban használt objektumokról, a ’List Variables’ utasítással, pedig a változókról. Amennyiben egy szerkesztés alatt lévõ, vagy szerkeszthetõ mozit (forrást, FLA-t) szeretnénk letesztelni, lejátszani, azt a ’Control’ menüben lévõ ’Test Movie’, vagy ’Test Scene’ utasítással tehetjük meg a beépített lejátszóval. Ha a böngészõ programban szeretnénk látni az eredményt, akkor a ’File > Publish Preview > Default (HTML)’ utasítást kell választanunk. A ’Test Movie’ és a ’Publish Preview’ utasítások hatására a mozi exportálódik; ha már elmentettük a forrást, akkor ugyanabban a mappában a Flash létrehozza a
book_003_020.qxd
5/10/01
12:53 AM
Page 7
lejátszható SWF fájlt, és azt jeleníti meg a lejátszóban. HTML-es ellenõrzésnél még a szükséges HTML kódot is létrehozza, és azt megnyitja az alapértelmezett böngészõ programmal. A létrehozott fájlok neve az alapbeállítás szerint azonos a forrásfájl nevével. Az éppen szerkesztés alatt álló mozinkat a szerkesztõfelületen is lejátszhatjuk, de ebben az esetben néhány részlete esetleg nem jelenik meg, nem mûködik. Ez a fajta tesztelés elsõ sorban csak animációk megtekintésére alkalmas. A szerkesztõfelületen való lejátszáshoz tartozik néhány beállítás, amivel szabályozhatjuk azt. A ’Control > Loop Playback’ bekapcsolásával a lejátszás folyamatos lesz, a mozi utolsó képkockájáról az elsõre ugrik és folytatja a lejátszást. Az összes jelenetet, csak a ’Control > Play All Scenes’ utasítás bekapcsolásával játssza le. Az ’Enable Simple Frame Actions’ utasítás bekapcsolásával a képkockákhoz adott néhány egyszerûbb akciót végrehajtja lejátszás közben, az ’Enable Simple Buttons’ bekapcsolásával pedig a nyomógombok néhány egyszerûbb akciója tesztelhetõ. A ’Mute Sounds’ kijelölésével, a moziban használt hangok nem játszódnak le a szerkesztõ ablakban. 1.4 Új mozi létrehozása Új munkába a ’File > New’ utasítással kezdhetünk. Az újonnan létrejött mozira az alapértelmezett beállítások érvényesek. Ezeket a beállításokat a ’Modify > Movie…’ menüpont hatására megjelenõ, ’Movie Properties’ ablakban változtathatjuk meg. 1.4.1 A mozinkat jellemzõ fõ tulajdonságok: Frame Rate – A másodpercenként lejátszott képkockák száma. Minél kisebb értéket adunk itt meg, az animációink annál szaggatottabban játszódnak le, egy bizonyos érték felett, pedig már nem lehet különbséget tenni. Persze egy animáció megjelenítésének sebessége függhet a számítógép teljesítményétõl is. A webes animációknál a 8-12 képkocka másodpercenként a megszokott. A hagyományos mozifilmeken egy másodperc 24 képkockából áll. Dimensions – A színpad méretét ( ’Width’ – szélesség, ’Height’ – magasság) állíthatjuk be. A legkisebb érték 18x18, a legnagyobb 2880x2880 pixel. A ’Match Printer’ gomb lenyomásával, a színpad
7
book_003_020.qxd
8
5/10/01
12:53 AM
Page 8
méretét a nyomtató beállított lapméretéhez igazítjuk, a ’Match Content’ gomb hatására, pedig a színpad tartalmához. A tartalomhoz történõ méret igazításnál, a tartalom a színpad bal és felsõ oldalától való távolsága változatlan marad, ezért, ha a színpadot a lehetõ legkisebbre akarjuk méretezni, akkor elõtte rendezzük a tartalmát a bal felsõ sarokhoz. Background Color – A háttér, azaz a színpad színe állítható be. Egy új mozinál csak az alapértelmezett színekbõl választhatunk, de ha már „kikevertük” a saját színeinket, és azokat hozzáadtuk a palettához, akkor a késõbbiekben azokat is beállíthatjuk háttérszínnek. Ruler Units – A vonalzók beosztásának mértékegységét állíthatjuk be. A beállított értékeket, a ’Save Default’ gombra klikkelve menthetjük el alapértelmezett beállításnak. A beállítások elmentése után az új mozikat ezekkel a beállításokkal fogjuk létrehozni. A mozi tulajdonságai a szerkesztés közben bármikor megváltoztathatók. 1.5 Munkánk elmentése, megnyitása Munkánkat a ’File > Save’ utasítással menthetjük el. Ha még nem mentettük el az elõzõekben, akkor egy dialógusablakban választhatjuk ki a célmappát, valamint adhatunk nevet a fájlnak. Az elmentett álománynak FLA kiterjesztése lesz. Ez a fájl a Flash mozi forrása, ami minden információt tartalmaz a moziról, ez nyitható meg szerkesztés, módosítás céljából. A forrásokat nem célszerû publikálni. Az elmentett Flash mozikban eltárolódik az összes – a mozira vonatkozó – beállítás is. Egy módosított munkát más néven (az elõzõ verzió megtartásával) a ’File > Save As…’ utasítással menthetük el. Ilyenkor új nevet kell adnunk a létrehozandó fájlnak, hogy az eredeti megmaradjon. Az elmentett munkáinkat a ’File > Open…’ utasítással nyithatjuk meg, a dialógusablakban kiválasztva a mappát és a fájlt. A legutolsó munkáinkat a ’File’ menü alján található menüpontokkal is megnyithatjuk.
book_003_020.qxd
5/10/01
12:53 AM
Page 9
1.6 Szerkesztési segédeszközök és beállítások Egy Flash mozi elkészítésénél olyan hasznos segédeszközöket használhatunk, mint a segédháló (Grid), segédvonalak (Guides) és a vonalzó (Ruler). A rajzolóeszközök viselkedése is személyre szabható az ’Edit > Preferences’ menüpont hatására megjelenõ ablakban. Ugyanitt találhatók az általános, a Flash mûködésére vonatkozó beállítások is. Lehetõségünk van még a menüutasításokhoz tartozó billentyûkombinációkat átdefiniálni, vagy egy már általunk megszokott alkalmazásnál használt, a Flash-ben meghatározott billentyûkombinációkra állítani (Például: Fireworks 3, Photoshop 5, stb.). A segédháló a ’View > Grid > Show Grid’ menüponttal jeleníthetõ meg, vagy tüntethetõ el. A segédháló beállítását az ’Edit Grid’ menüpont hatására megjelenõ ablakban végezhetjük el. Beállíthatjuk a segédháló színét (Color), ki-, illetve bekapcsolhatjuk a segédhálóhoz való igazodást (Snap To Grid). Itt is kapcsolhatjuk a megjelenítését a ’Show Grid’ jelölõ négyzettel, valamint itt állíthatjuk be a segédháló sûrûségét, vízszintes ( ) és függõleges ( ) irányba. A ’Snap Accuracy’ listából kiválaszthatjuk, hogy mennyire legyen pontos az igazodás, mennyire kell az egér mutatóját a segédhálóhoz közel vinni ahhoz, hogy szerkesztés közben igazodjanak az objektumok hozzá. A ’View’ menüben lévõ ’Rulers’ utasítással jeleníthetõk meg a vízszintes és függõleges vonalzók, melyeknek nulla pontja a színpad bal felsõ sarkához esik. A vonalzók beosztását a mozi beállításainál (Modify > Movie) állíthatjuk be. A vonalzókról húzhatóak le a segédvonalak (Guides), amiket a ’View > Guides > Edit Guides’ menüutasítás hatására megnyíló ablakban állíthatunk be. A színüket (Color), és az igazodás pontosságát (Snap Accuracy) a segédhálóhoz hasonlóan adhatjuk meg, és ahhoz hasonlóan ebbõl
9
book_003_020.qxd
10
5/10/01
12:53 AM
Page 10
az ablakból is megjeleníthetõk, vagy elrejthetõk a ’Show Guides’ ponttal, valamint ki-, illetve bekapcsolható a hozzájuk való igazodás a ’Snap To Guides’ ponttal. A ’Lock Guides’ kijelölésével zárolhatjuk a segédvonalakat, melynek eredményeként azok rögzülnek a beállított pozíciójukhoz és nem mozdíthatók el, amíg a zárolást ki nem kapcsoljuk. A ’Preferences’ ablakban található általános beállítások(‘General’): Undo Levels – A maximálisan visszavonható lépések számát jelenti. Szerkesztés közben a hibás lépéseket az ’Edit > Undo’ utasítással, vagy az ’Undo’ nyíllal az eszközsorban tudjuk visszavonni. Hogy hány lépést tároljon el a program, azt itt állíthatjuk be. Printing Options – A ’Disable PostScript’ pont bejelölésével a PostScript nyomtatást kapcsolhatjuk ki. Selection Options – A ’Shift Select’ beállítással a több objektum kijelölésének módját változtathatjuk. Ha a lehetõség ki van választva, akkor több objektum kijelöléséhez a SHIFT billentyût nyomva kell tartanunk. Ha nincsen, akkor az objektumokra egymásután kattintva mind hozzáadja a kijelöléshez. A ’Show Tooltips’ beállítással az eszközökhöz megjelenõ súgó szöveg kapcsolható ki, illetve be. Timeline Options – A ’Disable Timeline Docking’ pont kiválasztásával, az idõegyenes a szerkesztõ ablakhoz való rögzíthetõségét kapcsolhatjuk ki. A következõ két beállítás az idõegyenes celláinak kijelölését (Flash 4 Selection Style) és megjelenítését (Flash 4 Frame Drawing) állítja a Flash 4-ben megszokott stílusura.
book_003_020.qxd
5/10/01
12:53 AM
Page 11
Highlight Color – Az egyes objektumok kijelölését ábrázoló keret színének meghatározására való. Két lehetõség közûl választhatunk. A ’Use this color’ opciónál a színtáblából kiválasztott színnel fogja az objektum kiválasztását jelezni, a ’Use layer color’ opciónál, pedig az objektumot tartalmazó réteget jelzõ színnel. (Az adott réteget jelzõ szín a rétegpalettán látható.) Actions Panel – Akciók írásakor az úgynevezett ’Actions Panel’ megjelenítési módját választhatjuk ki itt. A ’Normal Mode’ a kevésbé gyakorlott felhasználóknak sok segítséget nyújt, feltünteti az egyes utasítások és funkciók paramétereit, csökkenti a szintaktikai hibák lehetõségét; szinte csak kattintgatni kell egy utasítássor elkészítéséhez. Az ’Expert Mode’ a már sok tapasztalattal rendelkezõ Flash programozóknak, nagyobb szabadságot ad, az utasítások közvetlenül begépelhetõk, nem kell azokat a listából kiválasztani. Nyíl (Subselect) Nyíl (Arrow) 1.7 Az eszközpaletta
Vonal (Line) Toll (Pen)
Az eszközpalettán találhatjuk meg a Ovális (Oval) mozink szerkesztéséhez szükséges eszközöket (Tools), a színpad meg- Ceruza (Pencil) jelenítésének állítására vonatkozó Tintatartó (Ink) eszközöket (View), valamint a rajzolt Pipetta (Dropper) vonalak (Stroke Color) és a területek (Fill Color) színének beállításait. Az egyes eszközök további tulajdonsáKéz (Hand) gait, az eszközpaletta alján található módosítókon (Options) állíthatjuk be. Vonal szín Az eszközpaletta a szerkesztõfelüle(Stroke color) ten elmozgatható, vagy rögzíthetõ, Váltógombok palettaként bezárható. Megjelenítése a ’Window > Tools’ menüponttal kapcsolható. Módosítók
Az eszközpalettán, egy eszköz nyomógombjára kattintva választhatjuk azt ki, az egér mutatója az adott eszköznek megfelelõen megváltozik.
Lasszó (Lasso) Szöveg (Text) Téglalap (Rectagle) Ecset (Brush) Vödör (Paint Bucker) Radír (Eraser)
Nagyító (Magnifier)
Terület színe (Fill color)
11
book_003_020.qxd
12
5/10/01
12:53 AM
Page 12
A színpadon ezután a kiválasztott eszközzel szerkeszthetünk. Az eszközöknek egyes tulajdonságai a lebegõ paneleken változtatható. Egyes beállítások nem csak az éppen használatban lévõ eszközre, hanem azokra is vonatkozik, amelyek rendelkeznek a módosított tulajdonsággal (például a vonalminta beállítása az ovális és téglalap rajzoló eszközre is vonatkozik). 1.8 A színpad megjelenítésére vonatkozó eszközök és utasítások A kéz (Hand) eszközzel a színpadot,tudjuk tartalmával együtt elmozgatni. Ezzel nem változtatunk meg semmit, csak a szerkesztõablakban más területét látjuk a színpadnak. A kéz ideiglenesen aktiválható a SPACE billentyû lenyomva tartásával. A nagyító (Zoom Tool) a színpad nézetének nagyítására, és kicsinyítésére alkalmas. A kézhez hasonlóan ez sem változtat meg semmit, csak a látvány változik. Az eszköz a CTRL+SPACE billentyûk lenyomva tartásával nagyítóként, a CTRL+ALT+SPACE billentyûk lenyomva tartásával pedig kicsinyítõként funkcionál. Ha az eszközt kiválasztottuk, a két funkció között a módosítóinál lévõ nyomógombokkal válthatunk, vagy az ALT billentyû nyomva tartásával. Ha a nagyítóeszközzel egy területet „rajzolunk” körül, akkor program a meghatározott területet nagyítja ki. A színpad nézetére vonatkozó egyéb lehetõségeket is most említem meg. A nagyítást és a kicsinyítést elvégezhetjük százalékos arányban is a szerkesztõ ablak bal alsó sarkában lévõ mezõbe írva a kívánt értéket, vagy kiválasztva az elõre meghatározottak közül egyet. A listában szerepel két nem számmal megadott érték is. A ’Show All’ pontot választva a nézetarányt akkorára méretezi, hogy az összes ábránk látszódjon a rendelkezésre álló területen. Ez a ’View > Magnification > Show All’ menüutasítással is elérhetõ. A ’Show Frame’ utasítás, ami szintén megtalálható az elõzõ almenüben, a szerkesztõfelülethez méretezi a színpad nézetét.
