2008. DE CEMBER I. évfolyam 11. szám
önkormányzat
Adventi programok és ajánlók Interjú Székyné dr. Sztrémi Melindával Civil Kavalkád – városi szervezetek ünnepe városunk
Beköszöntő
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! Több megkeresést kaptunk betegektől, orvosoktól egyaránt. A kérdés mindig ugyanaz: mit tervez a város az orvoshiány megoldására. Az egészségügyben országosan uralkodó állapotok, a pálya presztízsvesztése, illetve a helyi körülmények – a korábbi önkormányzat privatizálta a prakszisokat és a rendelőket is – vezettek az orvoshiányhoz Salgótarjánban. A szakemberek korábban vállalkozók lettek és tulajdonukba kerültek az ingatlanok, így ha egy-egy visszavonult
Tartalom 3 Interjú Székyné dr. Sztrémi Melinda 4
Közélet A Civil Kavalkád eseményei, díjazottak Interjú a Civil Kerekasztal elnökével Adventi gyertyagyújtás a Fő téren Diákhitel – ésszerű megoldás
8 Lencsevég Hírek-képek 10
Önkormányzat Hírek, információk Elkészült a bérlakás gazdálkodási koncepció Fenyvesi Gábor rendkívüli sajtótájékoztatója
14
Sport Mecser Lajos üzenete Az emlékfutás eredményei Programajánló
15 Kultúra Interjú a Primary Stroke-kal Programajánlók
orvos helyére új kolléga érkezne, meg kellene vennie nemcsak a prakszisjogot, de az ingatlant is. Erre pedig egy pályakezdő fiatalnak nincs vagy igen korlátozott a lehetősége. A helyzet „orvoslása” érdekében egy egységes álláspont és megoldási alternatívák kidolgozásán fáradozunk – együttműködve a helyi orvostársadalommal –, amelyek közül a legmegfelelőbbet alkalmazzuk majd. Nehezíti a dolgot, hogy egyre több doktor szeretné visszaadni rendelőjét az önkormányzatnak, mert nem tudja működtetni, nekünk viszont nincsenek mozdítható forrásaink. Kettős feladatot kell megoldanunk: egyrészt felmérni, mely háziorvosi és fogorvosi körzetben van már jelenleg is, illetve várható a közeljövőben ellátási probléma. Vizsgálni kell azt is, milyen indokkal mondja fel az orvos az ellátást. Másrészt látni kell, hogyan oldjuk meg a megüresedő körzetek ellátását, milyen ösztönzést tud nyújtani városunk az ide érkező orvosoknak (lakás, önkormányzati rendelő). A probléma kezelése komoly feladat, megkönnyítené a dolgunkat, ha minden rendelő önkormányzati tulajdonban lenne. Másik aktuális téma a jégpálya kérdése. Néhány lakótársunk az öröm helyett, hogy gyermekeink biztonságos helyen, kulturált körülmények között mozoghatnak, élvez-
Kérdését küldje az alábbi címekre:
[email protected] vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
hetik a tél örömeit, a kritika hangjait szólaltatják meg e kérdésben. Kifogásolják, miért nem maradhatott a pálya a sportcentrumban, miért kellett a Fő térre hozni, mennyit fizet érte az önkormányzat. Több fórumon elmondtam már, a korábbi pálya tulajdonosa eladta pályáját, mert nem tudta nyereségesen üzemeltetni. Neki ajánlottuk fel először a karácsonyi időszakban a városközponti lehetőséget, nem élt vele, nem tartotta kifizetődőnek ajánlatunkat. A város a jelenlegi vállalkozóval kötött megállapodás értelmében 2 millió forintért vásárol jégórákat, ezzel támogatva a tömegsportot: az általános iskolás korosztály minden nap délelőtt ingyen veheti igénybe a szolgáltatást. A helyszín mellett a karácsonyi hangulat miatt döntöttünk, ezen túl az iskolák és családok számára jobb a megközelíthetősége. Városunkban van létjogosultsága egy nagyobb jégpályának is, a jövő évben előkészítjük ennek lehetőségét, megvizsgáljuk megvalósíthatóságát, hogy a tömegsporton túl a versenysport – jégkorong, korcsolya – számára is megnyíljon a lehetőség. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! Mozgalmas hetek vannak mögöttünk, nap, mint nap számtalan program zajlik Salgótarjánban. Nem tudom, Ön hogy van vele, de az én rohanó hétköznapjaimat megkönnyíti, hogy este, hazafelé tartva nem a komor sötétség, hanem gyönyörű, fényárban úszó városkép fogad. Azt is észrevettem, hogy ilyenkor, Karácsony előtt kedvesebbek az emberek, több a mosoly és az egymás iránt tanúsított türelem és tisztelet. Úgy érzem, meglátszik ez a Városunk e havi számán is. Összefogással rendezett események, jókedvű Mikulás-napi programok árulkodnak a városban uralkodó szellemiségről. Emellett természetesen közérdekű híreket, információkat is olvashat, érdekes programokat ajánlunk és közöljük a november 25-ei közgyűlésen elfogadott bérlakás gazdálkodási koncepció részleteit is. Kellemes ünnepvárást kívánok!
Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 10 000 példányban; 2008/11. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
városunk
Interjú
Székyné dr. Sztrémi Melinda Salgótarján 2008-as évéről
T
Minden apró lépés kulcsfontosságú
úl vagyunk az október 17-én, Salgótarján polgármestere által tarott, elmúlt két évet értékelő előadáson. A József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében zajló eseményen bárki meghallgathatta az eltelt időszak summázatát, lapunk különszámban számolt be Székyné dr. Sztrémi Melinda összefoglalójáról. Ma viszont már készül a jövő évi költségvetés, érdemes tehát újra beszélni a város ügyeiről. Ráadásul tettük mindezt úgy, hogy kérdéseinkre a polgármester asszony igyekezett nemcsak mint városvezető politikus, hanem mint magánember is válaszolni. – Hogyan értékeli a város elmúlt egy évét? – 2007-et a felkészülés évének neveztem, 2008. pedig a megvalósítás kezdete, a projektek kidolgozásának éve volt. Az első két évben igyekeztünk stabilizálni a működést: egyensúlyos költségvetéseket nyújtottunk be, pedig a tervezési időszakban több százmilliós hiány mutatkozott, s mindkétszer teljesítettük a költségvetést, sőt maradvány is jelentkezett. Egészen jó helyen állunk eladósodás, likviditás tekintetében, még mindig jó a hitelképességünk. Hogy ezt elérjük, óriási fegyelemre, önmérsékletre volt szükség a városvezetés és az intézmények vezetői részéről. Nem voltak fölösleges kifizetések, jutalmak, az első perctől korlátoztuk az autó- és telefonhasználatot, racionalizáltuk a működést a hivatalban és a város intézményeiben egyaránt. Bár a közoktatás területén szűkítettünk, de sikerült olyan módszerrel élnünk, aminek következtében nem romlott a feladat ellátásának színvonala, a gyermekek ebből semmit nem érzékeltek, a pedagógusok munkája lett több ugyanazért a bérért. Ez azonban már a kormányzat felelőssége. Idén elkészültek az általunk kidolgozott fejlesztési projektek, egyre több pályázatot tudtunk beadni. Elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégia, mely meghatározza a következő 10 év legfontosabb fejlesztési területeit. S elkészült az első nagy projektünk: a városközpont funkcióbővítő rekonstrukciója. Elindult a Térségi Integrált Szakképző Központ megvalósítása, ez az 1,3 Md-os fejlesztés a térség szakképzésfejlesztésének záloga. Eladtunk 11 ha-t az ipari parkban 5 befektetni szándékozónak, akik több mint 100 munkahelyet létesítenek 2009-ben. Turisztikai ágon kiemelkedő a Geopark Kft. megalakulása a Nógrádi Geopark fejlesztésére, a fogaskerekű tervezésére nyert forrás és az É-D irányú belterületi kerékpárút tervezése. Összefoglalva: gazdaságilag jól zárunk, amit terveztünk, teljesítettük, ez azt jelenti, hogy ésszerű tervezés mellett takarékos gazdálkodást folytattunk. – Melyek azok a legfontosabb események, amelyet kiemelne 2008 történései közül? – Az előzőben részben már említettek mellett a lakásgazdálkodási
koncepció elfogadása és az új, ugyanakkor hagyományteremtő szándékkal létrehozott rendezvényeink, mint a Tóparty Fesztivál, az Aradi vértanúkra emlékezés, a civil-díj átadás. Újra van boksz a városban és volt Salgótarjánban több országos sporttalálkozó illetve verseny. Menetel a kosárcsapat, jó a foci (SBFC). Elkészült a Sportcsarnok, a tehermentesítő út. Végre szépek a körforgalmak. Minden apró lépésre büszke vagyok és örülök, hogy van elmozdulás a városban az eddigiekhez képest. – Fontos kiemelni, hogy idén felerősödött az együttműködés a civil szervezetekkel… – Így van, ez az egyik legnagyobb eredmény az elmúlt két évben. Szervezetté és rendszeressé, élővé tettük a kapcsolatot. Nem csak protokolláris a viszony, hanem valódi együttműködésről beszélhetünk. Elkészült a Civil Koncepció, évről évre emeljük a Civil Alapot, egyre magasabb a támogatás, melyet pályázati úton nyernek el a civil szervezetek az önkormányzattól a működésükhöz. Megalakult a Civil Kerekasztal, több szekcióban dolgozik. Kikérjük a véleményüket a város fontosabb döntéseinél: gazdasági program, IVS, tájékoztatjuk őket a költségvetés készítésekor és a teljesítésről. Lehetővé tettük, hogy a közgyűlés bizottságainak ülésein tanácskozási joggal részt vegyenek, létrehoztuk a civil-díjat, novemberben át is adtuk. Közösen szervezzük a programokat, és részt veszünk egymás rendezvényein. – A város Adventre bővített díszkivilágítást kapott, folyamatos a városszépítés. Nagyon elszánt ezen a területen. – Elvem, hogy attól, hogy szegények vagyunk, még nem kell elhanyagolt környezetben élnünk. Azokat a forintokat, amelyeket nagyobb dolgok létrehozására nem tudunk fordítani, egyszerűen azért, mert a sokszorosa sem lenne rá elég, szerintem jó, ha a komfortérzet javítására költjük. Nem mindegy, milyen a környezet, amelyben élünk. Mennyire más naponta elmenni egy gondozott, igényes körforgalom mellett, mint a derékig érő disznóparéj miatt dühöngeni. Arról nem beszélve, hogy az esztétikus környezetnek nevelő hatása is van, átragad a kereskedőkre, a lakókra. A díszkivilágítás bővítése folyamatos, a közvilágítás megtakarításainak egy részét erre fordítjuk minden évben. A város-
szépítés folytatódik civilek bevonásával, most alakul egy városszépítő egyesület, amely segíteni fogja ezt a munkát. Szeretnénk további lépéseket tenni a város tisztaságáért, a jövőben összehangolt akciókkal kívánjuk a célt elérni. – Készül a város jövő évi költségvetése. Előzetesen tud már róla valamit mondani? – Egyelőre kilátástalan a helyzet: nem látjuk még a központi költségvetés végleges számait, piszkos játék folyik ebben az országban, ilyen még nem volt, hogy számát sem tudjuk a beterjesztett, majd módosított törvénytervezeteknek. Az egyes módosítások az önkormányzatokat egyre nehezebb helyzetbe hozzák, sok milliárddal kevesebb jutna a településeknek 2009-ben, mint idén, és ez bizony csőd közeli állapotba hozza a településeket. Lassan feléljük tartalékainkat, gyengül hitelképességünk, további megszorításokat a legtöbb ágazat már nem bír ki. Csak a feladatellátás rovására lehetne tovább szűkíteni, ezt egyelőre szeretnénk elkerülni, ezért kezdtük el a nagy rendszerek gazdaságos működésének kidolgozását. Csak nagyon visszafogott, takarékos gazdálkodással valósítható meg 2009-re egyensúlyos költségvetés. Ugyanakkor a fejlesztésekre szeretnénk forrásokat bevonni, hiszen uniós forrásokból több milliárd forintot lehetne 2009-ben ide hozni. Ezt nem mulaszthatjuk el, hiszen ennek gazdaságélénkítő hatása a helyi vállalkozásokra elvitathatatlan. – Mit vár a 2009-es esztendőtől? – Változást. Azt, hogy végre elmozdul Magyarország a fejlődés irányába, hogy olyan kormánya lesz az országnak, amelyik az emberekért dolgozik, amelyik képes kivinni ezt az országot a szakadékból, amelyik nem kampányra költi a közpénzt, nem az emberek zsebében kotorászik, hanem magán kezdi a megszorításokat. Amelyik képes munkahelyeket teremteni, a gazdaságot élénkíteni, s akkor Salgótarjánt sem fogják elkerülni a befektetők. Ez lenne a legfontosabb a jövő évben, hogy elinduljon a fejlesztések sora, ami magával vonná a munkahelyek létrehozását, a szolgáltatások igénybevételének bővülését, a fiatalok „visszavándorlását”. S akkor megvalósulna az „otthonunk a jövőnk” igazsága.
városunk
3
Közélet
Több helyszínen, két napos programsorozat várta az érdeklődőket
Civil Kavalkád, avagy a városi szervezetek ünnepe S
algótarján civil szervezeteinek ünnepét tartották november 27-28-án a megyeszékhely több helyszínén zajló Civil Kavalkád elnevezésű programsorozaton. A rendezvény végén átadták a „Salgótarján Civil Társadalmáért Díjat” és három aktív szervezeti tagot „Salgótarjánért” emlékplakettel tüntettek ki.
A kétnapos program nyitányaként 27én kiállítást nyitottak meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, ahol a főtámogató - vagyis Salgótarján Önkormányzata részéről Fenyvesi Gábor alpolgármester mondott köszöntőt. A kulturális és művészeti tevékenységet folytató civil szervezetek munkáiból álló tárlat megnyitója után „Mit tehetnek a civilek a civilekért és a városért?” témában pódiumbeszélgetést tartottak. Az eszmecserén számos helyi civil szervezet vett részt. Másnap, 28-án a József Attila Művelődési és Konferencia Központ volt hangos a civilek jókedvétől. Itt is rendeztek egy kiállítást, melyen a városban működő szervezetek mutatkoztak be. Az üvegcsarnokban létrehozott sokoldalú tárlatot a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulóinak színvonalas műsora után Eötvös Mihály alpolgármester nyitotta meg. A civil ügyekért felelős alpolgármester kiemelte a város és a civil szervezetek között kialakult szoros kapcsolatot. Elmondta, hogy a 2006-ban megalakult önkormányzat azzal a szándékkal emelte a civil ügyeket alpolgármesteri igazgatási szintre, hogy a két szervezettípus – város és szervezetek –
D
és a jövő generációinak fejlődésében. Külön beszélt az adventi várakozás időszakáról, mely során rengeteg helyi szervezet működik közre abban, hogy minél több rászoruló család otthonába költözhessen nyugalom és szeretet Karácsonyra. A polgármester ezt az áldozatos munkát megköszönve jelentette be a tavaly alapított Salgótarján Civil társadalmáért díj nyertesét, melynek kilétéről az októberi közgyűlésen döntött Salgótarján képviselői testülete. Ennek értelmlében idén az elsimerést a Szent Lázár Lovagrend Szent Ilona Jószolgálati Alapítvány kapta. Továbbá a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnökének ajánlására, a civil ügyekkel foglalkozó alpolgármester javaslatára, városunk polgármesterének döntése alapján ebben az évben három aktív civil szervezeti tag Salgótarjánért emlékplakett elismerésben részesült. Így Nagy Ferencné, a Stréter Fernc Népfőiskolai Egyesület elnöke, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal alelnöke; Dr. Horváth Emilné, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének elnöke és Szilasi András, a Bagyjasalja Barátainak Köre titkára. A Civil Kavalkád kulturális programmal zárult, melyen alkalmuk nyílt a helyi tehetséges csoportoknak a bemutatkozásra. F.I.
A sikeres működés csapatmunka eredménye
r. Diósiné Taracsák Juditot, a Civil Kerekasztal elnökét a szerveződés működéséről, a jövőbeli feladatokról és a Civil Kavalkád megszervezéséről kérdeztük. – Hogyan, kiknek a segítségével rendezték meg a Civil Kavalkádot? – A két napos programsorozat megrendezése csapatmunka volt. Nemcsak a Kerekasztal, hanem más szervezetek és intézmények együttműködésével történt. Közreműködött a munkában a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ, a József Attila Művelődési és Konferencia Központ, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, továbbá támogatásáról biztosított minket 14 vállalkozó, akik ezzel szintén segítették a rendezvény létrejöttét. Nyáron alakult a szervezésre egy bizottság, attól fogva 6-8 ember rendszeresen a programok sikerén dolgozott, természetesen a Kerekasztal tagjaival és a szekcióvezetőkkel karöltve. – A Civil Kavalkád szervezésén túl – ami láthatóan nagy erőket vett igénybe –
4
még szorosabban tudjanak együttműködni. Ennek fényében alakult meg januárban a Civil Kerekasztal, erre szerveződött tavaly a Civil Fórum és ennek egyik lépéseként módosította Salgótarján városa a Szervezeti és Működési Szabályzatát, hogy a civilek is tárgyalási joggal vehessenek részt a bizottsági üléseken. Az alpolgármester végül megköszönte a szervezőknek a Civil Kavalkád programjainak megszervezését és ünnepélyesen is megnyitotta a bemutatkozó kiállítást. Eötvös Mihály szavai után a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnöke, Dr. Diósiné Taracsák Judit oklevéllel tüntette ki a város megjelent szervezeteit. Az ünnepséget követően a Művelődési Központ színháztermében előadások kezdődtek, ahol többek között szó volt a civil szervezetek anyagi forrásairól és a határon átnyúló együttműködési lehetőségekről. A tanulságos prezentációk után szösszenetnyi pihenő következett, majd a Pódium Stúdió közreműködésével kezdetét vette a délutáni program, ahol a rendezvény védnöke, Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondta el a civil szférával kapcsolatos gondolatait. Kiemelte, hogy a civil társadalom mérhetetlen fontosságú az értékteremtésben
városunk
mire terjed ki a Civil Kerekasztal tevékenysége és hogyan értékeli az elmúlt esztendőt? – Ez a tanulóéve volt a Civil Kerekasztalnak. Januári megalakulásától kezdve rendszeresen összejöttünk többször is mint havonta -, és a tagok igyekeztek tanulni egymástól. Igazából minden új volt számunkra, így amibe belefogtunk, az tanulása volt a folyamatnak. Szerencsére sok aktív szervezet és vezető van, akik személyes részvételükkel segítették a Kerekasztal munkáját. Úgy gondolom, hogy a Civil Kerekasztal az első évét jól teljesítette. Hiszen a partnerségünk az önkormányzattal felerősödött, tevőleges lett, rendszeresen megjelenünk a bizottsági üléseken tanácskozási joggal. De ezen túl is élő kommunikáció van a hivatal és a civil szervezetek között. – Mit tapasztal, mennyire sikerül megszólítani a szervezeteken túli civil társadalmat? – Azt gondolom, hogy a civil társadalom természetesen több mint a nyilvántartott szervezetek. Nem szabad különbséget tenni, mert a város polgára-
ként minden ember civil. Amikor például ezt a rendezvényt szerveztük, azt mondtuk, ez a város polgárainak is szól, értük is történik. Így van ez minden programunk esetében és mindig szép is volt a részvétel rendezvényeinken. Ez pedig azt jelenti, hogy a civilek kezdik érezni, érteni, elfogadni és valamilyen módon ráhangolódnak, hogy igenis a civil szervezeteknek és a civil embernek van véleménye, és van értelme azt elmondani. Hiszen ezt a véleményt meghallgatják, majd egyeztetés követően esetleg meg is fogadják. – Itt az év vége. Mit vár jövőre? – A Civil Kerekasztal egy olyan szerveződés, ami koordinálásra szerveződött, a két civil fórum között igazgatja a helyi civil társadalmat… És lejár a mandátuma. Most december 18-án újra Civil Fórum következik és újra, remélem, hogy Civil Kerekasztal megválasztására kerül sor. Az majd a szervezetek döntésétől függ, hogy megerősítik a mostani irányítást, vagy újakat delegálnak a Civil Kerekasztalba illetőleg a Civil Szekciók élére. F.I.
Közélet
Köszönet munkájukért! S
algótarján Megyei Jogú Város 2007-ben díjat alapított „Salgótarján Civil Társadalmáért” elnevezéssel. Az alapító döntése alapján a díj átadására minden évben a Civil Kavalkád rendezvényén kerül sor. Az első kitüntetést 2008. november 28án adta át Székyné dr. Sztrémi Melinda és Eötvös Mihály.
A díj odaítéléséről Salgótarján képviselőtestülete az októberi közgyűlésen döntött. Ennek értelmében a Salgótarján Civil Társadalmáért díjat a Szent Lázár Lovagrend Szent Ilona Jószolgálati Alapítvány kapta. A csoport 17 éve fáradhatatlanul, nagy hivatástudattal végzi munkáját. Mint közhasznú nonprofit szervezet, a szervezetek, vállalkozók és magánszemélyek által felajánlott adományokat gyűjtik, s azokat továbbítják a rászoruló családoknak. Tevékenysége karitatív jellegű, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és a hajléktalanok megsegítésén fáradoznak. Napi kapcsolatban állnak a Családsegítő Központtal, a Szent Lázár Megyei Kórházzal és a Hajléktalan Szállóval. Hagyományos tevékenységi körébe tartozik a havi rendszerességgel szervezett több napos ruhaosztási akció, a gyermeknapi és a karácsonyi rendezvények. A „Mindenki Karácsonya” rendezvényhez kapcsolódóan 500 hátrányos helyzetű óvodást és kisiskolást ajándékoznak meg immár 13 éve, és ugyancsak ennyi ideje kerül megrendezésre „az egy tál meleg étel” akció az Erzsébet téren. A helyi rendelet kimondja, hogy a civil díjban évente csak egy szervezet részesülhet, de Salgótarjánban sok olyan ember van, aki hosszú évek óta fáradhatatlanul, időt és erőt nem sajnálva eredményesen tevékenykedik egy-egy civil szervezetben. Közülük hárman „Salgótarjánért” emlékplakett elismerésben részesültek.
A
Nagy Ferencné: A Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesület elnöke, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal alelnöke. Több évtizedes civil múlttal rendelkezik, az egyik legaktívabb tevékenykedő a civil közéletben. Kiváló szervező, több szervezetben is eredményesen dolgozik. Kiemelkedő a kapcsolatteremtésben, mindezt jól kamatoztatja szervezete működtetésében. Tapasztalatait szívesen átadja másoknak, jól segíti a civil szervezetek közötti kapcsolatépítést. Dr. Horváth Emilné: A Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének elnöke. Fáradhatatlanul és eredményesen tevékenykedik a város civil közéletében hosszú évek óta. Rendkívül nagy hangsúlyt helyez a partnerségre, a fiatalokkal való foglalkozásra. Munkájának köszönhetően szervezete rendkívül népszerű, példája nyomán az egyesület tagjai is igen aktívak. A város civil szervezetei közötti együttműködés erősítésében jelentős érdemei vannak. Szilasi András: A Baglyasalja Barátainak Köre titkára. Tapasztalatokban gazdag civil múlttal rendelkezik. Eredményes munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Baglyasalja városrészben aktív és példaértékű civil élet folyik. Kiemelt hangsúlyt helyez a partnerség kialakítására és megtartására. Javaslataival, feladatvállalásával nagy segítséget jelent a város civil közéletének formálásában. Sokoldalú, meghatározó személyiség környezetében. F.I.
Közös Adventi gyertyagyújtás a Fő téren
szemerkélő eső és a fagyos szél ellenére több százan vettek részt az idei első, közös adventi gyertyagyújtáson, a város főterén. Talán harmadszor eredt el Vasárnap délután az eső, amikor a város főterén felnyíltak a színes esernyők, és kezdetét vette az immáron hagyományosnak mondható, közös adventi gyertyagyújtás. De nem csak az ernyők nyíltak fel, hanem kinyíltak a szívek is, felcsillantak az érdeklődő, kíváncsi gyermektekintetek és a földbe szúrt bambuszfáklyák lángjai pici tüzeket gyújtottak a kicsi angyalok szemében. Valami meghitt, melegséges szellő suhan át ilyenkor a szögletes házak rideg falainak huzatos völgyén és körbefogja, lágyan átöleli a téren fagyoskodó jóakaratú embereket. Most mindenki itt van, akinek fontos a közösen átélt öröm, a közösen megélt hit, a reménykedés, a várakozás izgalma. Ilyenkor - mintha csak angyal járna közöttünk - egymásra figyelünk. Mert ez a közös elcsendesedés, a közös áhítat, a közös imádság ideje. Ez a nap és ez a pillanat a Karácsony előtti várakozás időszakának kezdete, amit az első adventi gyertya meggyújtásával ünnepelünk mi, csodaváró emberek. A téren néhány mosoly, baráti kézfogás és egy felkínált esernyő most is megerősít abban, hogy jó helyen járok. Mellettem a kicsi Betlehemi istálló, benne a Szent Családdal, a jászolban a kicsi Jézus. Arrébb apró kezek erdeje kényezteti, simogatja a riadtan álldogáló báránykákat. Kicsit távolabb a jégpályán,
vidáman korcsolyáznak a nagyobbacska forma gyerekek, a tér közepén a hatalmas karácsonyfát csodálja egy négytagú család. Picit elmerengek valamelyik csillogó fényfüzéren. Istenem, megint elmúlt egy esztendő és mennyi minden történt ez alatt. Mennyi öröm és csalódás, mennyi siker és kudarc, amit magunk mögött hagytunk. Mennyi kicsinyes küzdelem, mennyi apró harc, amelyekben felőröltük magunkat és egymást… Mennyi sötétség, amit megtűrtünk a szívünkben, ahol helye igazán csak az önzetlen szeretetnek lehet. De ezeket a gondolatokat már András atya tolmácsolásában hallgatjuk, mert közben a kandeláber alatt az emberkaréjtól szorosan közrefogva az elgémberedett ujjak rátaláltak a fagyos húrokra. Felcsendül az első ének, kezdődik a közös imádság, a közös adventi gyertyagyújtás. András atya, aki megálmodója és életre hívója ennek a csodálatos, bensőséges hangulatú közösségi programnak, most is nagyon szépen beszél. Úgy, ahogyan csak egy isteni szeretettel töltekezett ember, egy valódi lélekpásztor tud beszélni. Szeretettel szól a gyerekekhez, akiket arra int, hogy ugyan ilyen szeretettel forduljanak egymás felé, és soha ne engedjék a sötétséget uralkodni a szívükben. Aztán a magasban fellobban a koszorú első gyertyalángja és felgyúlnak az aprócska mécsesek is. Kézről kézre járnak a testet, lelket melengető aprócska lángok, mint a világosság és a szeretet örök szimbólumai. Karácsony közeleg… Vass Csaba
városunk
5
Közélet
Munkájuk, életművük elismerése
Átadták a Prima-díjakat
I
mmár negyedik alkalommal gyűltek össze jelöltek, vállalkozók, városi méltóságok, hogy részt vegyenek a Nógrád megyei Prima-díjátadó ünnepségen. A programot évről-évre a Vállalkozók és Munkáltatók Nógrád Megyei Szervezete rendezi meg, így volt ez idén is. Az országos üggyé vált Prima-díj alapítása Demján Sándor nevéhez fűződik. Lényege, hogy a vállalkozói társadalom egy évben egyszer elismeri a művészetben, az oktatásban, a tudományban, illetve a sportban kiemelkedő tehetségeket. A nógrádi díjátadót a megyeháza éttermében tartották november 24-én. Az ünnepi vacsora keretében kihirdetett eredményhez hosszú út vezetett. A „verseny” ugyanis már a nyár folyamán megkezdődött, három kategóriában. A jelöltek közül a zsűri kiválasztotta azt a kategóriánként három személyt, akik közül a vállalkozók estélyét megelőzően egy szakemberekből és támogatókból álló bíráló csapat kiválasztotta a nyerteseket. Az elismertek a Dombi Lívia és az Uniglass Kft. által elkészített Prima-szobor mellé egy 1 millió forint értékű csekket is kaptak. Jelen volt a rendezvényen Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere és Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke is. A megjelent vendégeket Gazsi Ferenc, a VOSZ megyei elnöke köszöntötte, utalva rá, hogy vállalkozó csapatuk immár tízéves, s az elsők között csatlakozott a megyei Prima-díjak megszervezéséhez. Ezt követően dr. Takács Ildikó, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja üdvözölte a rendezvényt, majd kihirdették az eredményeket. Művészeti kategóriában 17 jelölt közül Földi Péter Kossuthdíjas festőművészt választotta a zsűri, mellette „döntőbe” jutott Kovács Bodor Sándor filmkészítő és T. Pataki László író. Az oktatás és tudomány kategóriájában 16 jelölt közül került
be a döntőbe dr. Csongrády Béla kultúra-szakértő, dr. Simonyi Sándor kutató-mérnök, feltaláló és dr. Szomszéd András nyugalmazott főlevéltáros. Itt dr. Simonyi Sándor kapta a díjat. A sport kategória 18 kiválósága közül Kadlót Zoltán futóatléta, Szabó Attila Bérczy-díjas kézilabda-játékos és edző, valamint a Szarvas testnevelő házaspár került a döntőbe. A döntőbírák Szabó Attilának ítélték a Prima-díjat. Mellette a Szarvas család, Öcsi bácsi és Zsuzsa néni közönség díjat kaptak, így a népszerű sport pedagógusok félmillió forinttal és a közönség elismerésével térhettek haza. Idén első ízben került sor a Fair play-díj átadására, melynek kezdeményezése a Nógrád Megyei Hírlap és a VOSZ nevéhez fűződik. Az elismerést a Taron élő Kanyó Zsolt dobóatléta kapta, aki egy szerencsétlen autóbaleset folytán kényszerült kerekes székbe, azonban testi fogyatéka ellenére is eredményes dobóatléta lett. A vállalkozók estélyén már hagyomány az Év vállalkozója kitüntető cím átadása. Idén Kiss Andrásné, Szabó Vilmos és Vizi Zoltán vehették át az elismerést a salgótarjáni rendezvényen, a budapesti, december 5-ei Prima Primissima-díjátadón pedig Tárcsik Éva és Lőrincz Klára veheti át az oklevelet. A VOSZ-Nógrád Partner Nívódíjat idén a Focus Rádió csapata érdemelte ki.
Programok a Gyermekek Jogainak Hetén
M
Gyermekek vagyunk, miénk a világ
inden gyermeknek joga van a szeretethez és a gondoskodáshoz! – olvasható az Országgyűlés gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében. Salgótarjánban november 13-a és 20-a között, immár 12. alkalommal rendezték meg a Gyermekek Jogainak Hetét. A rendezvénysorozatot beharangozó sajtótájékoztatón Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester elmondta, önkormányzatunk 1997-ben csatlakozott ahhoz a felhívásához, amely november 20-át ünnepnappá nyilvánította. Az idei év mottója: „Gyermekek vagyunk, miénk a világ!” A tájékoztató sajtóanyaga ismertette a gyermekek jogainak változásait. Megtudhattuk, hogy a gyermekeket az 1800-as évekig az apjuk tulajdonának tekintették, teljes egészében ő rendelkezett a gyermek sorsáról, aki pedig engedelmességgel tartozott apjának. Az ipari forradalom hozott változást e téren, amikor is az iskolakötelezettség bevezetése választotta szét a felnőttek és gyermekek életét olyannyira, hogy megváltoztak a gyermekek kötelességeivel és engedelmességével kapcsolatos nézetek is. Később, az első világháborút követően, a menekült gyermekek katasztrofális helyzetét látva, a „Mentsétek meg a gyermekeket” elnevezésű szervezet egy szabálygyűjteményt dolgozott ki annak felismeréseként, hogy a gyermekek érdekében folyamatosan kell tevékenykedni. Ezt a dokumentumot 1924. szeptember 24-én szentesítették, és Genfi Nyilatkozat néven ismerte meg a világ. 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ a Gyermekek Jogairól Szóló Nyilatkozatot, azóta november 20-a a Gyermekek Jogainak Világnapja. Salgótarjánban ennek fényében számtalan helyszínen zajlottak programok, melyek közül kiemelkedő szerepet
6
városunk
vállalt a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, a József Attila Művelődési és Konferencia Központ, valamint a SITI. Filmvetítések, könyvkötészet, kábítószer ellenes kiállítás és előadások, vetélkedők, rajzversenyek várták a kicsiket és nagyokat egyaránt. Izgalmas találkozás volt a Fiatalok fogadóórája a Városházán, ahol a diákság képviselői találkoztak és kérdeztek városvezetőktől; stílusosan a Förster Kálmán teremben, ott, ahol a város életét meghatározó döntések is születnek. Két újdonsággal gazdagodott városunk a hét alatt. A „Józsiban” Levente Péter előadóművész közreműködésével átadták a KölyökZug nevű játszósarkot, ahol ezentúl ökobútorok környezetében várják a megpihenni vágyó anyukákat, és a játszani vágyó kicsiket. A másik újdonság, hogy új formában jelenik meg a FIGYUSZ Diákmagazin. Az eddig papíralapú helyi diáklapot on-line magazin váltja - megtartva az eddigi lap értékeit - kibővült tartalommal. A szerkesztők célja egy olyan internetes portál működtetése, melyen az oda látogató fiatal minden olyan ismerethez hozzájuthat, mely segítheti tájékozódását a hétköznapokban, a diákjogok világában. Az orgánum a www.figyusz.com oldalon érhető el. Z.T.
Közélet
Diákhitel - ésszerű megoldás, hogy az álmok valóra válhassanak D
ecember közepén a boltok polcaira kerül az idei felsőoktatási felvételi tájékoztató, félreérthetetlenül jelezve a fiatalok számára: itt a pályaválasztás ideje, dönteni kell. A tét nagy és a döntés alapvetően meghatározhatja a fiatalok jövőbeni életútját. Az lenne persze jó, ha az álmairól senkinek sem kellene lemondania, s olyan egyetemet, főiskolát választhatna, amelyik minőségi és piacképes tudást nyújt számára. A döntést megkönnyítheti a Diákhitel lehetősége, azonban sokan nem ismerik a részleteket, ódzkodnak az eladósodástól, vagy a banki hitelekkel azonosítják a Diákhitelt. Most, a pénzügyi válság idején talán még óvatosabban tekintenek diákok, szülők és pedagógusok a fiatalokat érintő hitelek felé. Pedig a Diákhitel egyáltalán nem hasonlít a banki kölcsönökre. Érdemes tehát nem a hallomásokra hagyatkozni, hanem inkább alaposan utána olvasni a részleteknek.
A Diákhitel talán az egyetlen olyan hitellehetőség, amelynek törlesztőrészletét nem érinti a válság, mert az továbbra is kizárólag csak a törlesztő jövedelemétől (illetve, bizonyos esetekben a minimálbértől) függ. Ráadásul igényléskor a hitelbírálat sem szigorodik, mert olyan itt egyáltalán nincs, mint ahogy kezest sem kell felmutatni. A Diákhitel ugyanis nem banki hitel, hanem egy speciális, csak a felsőoktatásban tanulók számára elérhető kölcsön, ami bármire elkölthető. A Diákhitel Központ az állam segítségével kedvező kölcsönöket vesz fel és azt önköltségi elven, haszon nélkül adja tovább a diákoknak. Ennek köszönhető, hogy a kamat mértéke a hasonló banki hitelek (fedezetnélküli, forintalapú, bármire költhető hitelek – pl. a személyi kölcsönök) átlagos kamatának felét sem éri el. Az önköltségi elv azt jelenti, hogy sem haszon, sem hiány nem keletkezhet. Ezért a Diákhitel kamatának változónak kell lennie, hiszen mértékét döntően az határozza meg, hogy a Diákhitel Központ mennyiért tudott korábban pénzhez jutni a változó, jelenleg éppen dráguló pénzpiacon. A Diákhitel felvehető államilag támogatott és költségtérítéses képzésben egyaránt, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul a hallgató. Alapképzésben, mesterképzésben és doktoranduszképzésben is kérhető. Kitételt csupán a 40. év alatti életkor és az érvényes hallgatói jogviszony jelent. A visszafizetésre is könnyebb szabályok vonatkoznak. Sem a törlesztőrészlet nagysága, sem a visszafizetés időtartama nincs előre rögzítve. A tanulmányok alatt nem kell törleszteni, s azután is még egy negyedév türelmi idejük van a hallgatóknak a törlesztés megkezdésére. A végzett hallgatóknak a tanulmányok befejezését követő két évben a minimálbér, a harmadik évtől pedig a két évvel korábbi jövedelem, de legalább a minimálbér 6 (kivételes esetben 8) százalékát kell havonta kötelezően törleszteniük. A Diákhitel törlesztőrészlete tehát mindig igazodik az aktuális anyagi helyzethez, így nem történhet meg az, ami más hiteleknél előfordul, hogy a jövedelmi viszonyok megváltozásával az előírt törlesztőrészlet veszélybe sodorja a megszokott életszínvonal fenntartását. Mindez azért lehet így, mert a rendszer megalkotóinak célja az volt, hogy a törlesztés feltételei mindenki számára vállalhatóak legyenek, vagyis a Diákhitel tényleges segítség lehessen a felsőoktatásban tanulók számára. A tévhittel ellentétben a Diákhitelt igénylő hallgató számára önmagában ez a kölcsön nem jelent akadályt, hogy egyéb hitelt vegyen fel, például akár lakásvásárláshoz is. Ha ez eddig mégsem volt
meggyőző, a számok önmagukért beszélnek: a Diákhitelt 2001-es indulása óta eddig összesen több mint 265 ezren vették fel. A mostani tanévtől a hallgatók havonta 10 ezer forinttal több Diákhitelt igényelhetnek. A költségtérítéses diákok maximum havi 50, az államilag finanszírozott képzésben tanulók maximum havi 40 ezer forintot kérhetnek. Választhatják ugyanakkor a havi 30, 25, 21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket is. Egy szemeszterre államilag támogatott képzésben így maximum 200 ezer, költségtérítéses képzésben maximum 250 ezer forint kérhető, s a diák választhat, hogy havi részletekben, vagy szemeszterenként egy összegben kéri. A kölcsön akár egy szemeszterre is kérhető. Könnyebbség, hogy a költségtérítéses hallgatók tandíjuk közvetlen befizetése nélkül, azonnal be tudnak iratkozni, ha hozzájárulnak, „engedményezik”, hogy kölcsönük egy részét, vagy az egészét a Diákhitel Központ közvetlenül tanintézményüknek utalja. Erre egyelőre csak abban a 25 felsőoktatási intézményben lesz lehetőség, amelyek megállapodtak a Diákhitel Központtal. Az adatok azt mutatják, hogy a diplomások számára nem jelent gondot a kölcsön visszafizetése, sokaknak a díjtalan és közvetlenül a tőketartozást csökkentő előtörlesztésre is marad pénze. Az igénylők közel ötöde, több mint 43 ezren már vissza is fizették a teljes adósságukat. A törlesztők a kötelezően előírt törlesztőrészlet (6,7 milliárd forint) csaknem dupláját (12,8 milliárd) fizették be az előző tanév során - kihasználva a díjmentes előtörlesztés lehetőségét. A Diákhitel nem csak tandíjra fordítható, hanem bármire elkölthető. Sok hallgató így nyelvet tanul, számítógépet vásárol, internetelőfizetésre fordítja, külföldi tanulmányútra, vagy részképzésre utazik a kölcsönből. De sokan vannak, akik ebből vesznek értékes szakkönyvet, vagy egyéb drága, speciális taneszközt maguknak. Még szeptember elején a Diákhitel Központ minden érettségiztető középiskola igazgatójának elküldött egy 10 perces Diákhitel tájékoztatófilmet, kérve, hogy az érdeklődő szülők számára vetítsék azt le. Aki eddig még nem látta a filmet, annak érdemes azt elkérni az iskolaigazgatótól. Az eddigi visszajelzések alapján a szülők döntő többségénél a film megtekintése után más megvilágításba került a Diákhitel. Nem mindegy ugyanis, hogy a családok a valós lehetőségeik pontos ismeretében hozzák-e meg a gyermek életét hosszútávon meghatározó döntésüket a továbbtanulással kapcsolatban. Forrás: www.diakhitel.hu -alSzponzorált szerkesztői cikk
városunk
7
Lencsevég
Mikulássokk a Gerelyesben Szekeres Géza képviselő (Fidesz) nagy meglepetéssel szolgált december 4-én a zagyvapálfalvai Arany János Tagiskola Gerelyes épületében tanuló osztályainak. Versmondó Mikulást rendelt nekik Lappföldről, aki nemcsak a hóemberről szóló Zelk Zoltán verssel, hanem egy-egy zsák finomsággal is megajándékozta a csoportokat. Ezen túl Szekeres Géza képviselő egy televíziót, egy dvd lejátszót és ismeretterjesztő filmeket adományozott az épületben tanuló gyermekeknek. – A főépületben nincs szükség hasonló berendezésre, de a Gerelyesben eddig nem volt tévé és lejátszó – mondta el a képviselő ajándékozásának okát, majd hozzátette, hogy a program a három éve elindult Mikulássokk folytatása volt.
Mikulás a Piacon és a Fő téren
Miklós napon több helyszínen is várta a város Mikulása az apróságokat. Délelőtt a Piacon, ahová szánon érkezett az öregúr, sőt jóvoltából a vállalkozó gyermekek is hintózhattak a hazai termékeket kínáló vásárközpont udvarán. Délután sor került a Város fenyőfája ünnepélyes átadására. A Mindenki Karácsonyfája rendezvényét a Kodály Zoltán Tagiskola tanulói tették műsorukkal még meghittebbé, majd ide is megérkezett a Mikulás, akinek segítségével a polgármester asszony ajándékokat adott át Salgótarján intézményeinek.
Tűzoltó Mikulás A Városi Tűzoltóság idén sem feledkezett meg a Mikulást a Megyei Kórházban váró gyermekekről. Hogy semmiképp se okozzon gondot a jóságos fehérszakállúnak az épületbe való bejutás, tűzoltólétrával álltak rendelkezésére. Garami István tűzoltó ezredes, városi parancsnok elmondta, céljuk az akcióval a gyermekek jobb kedvre derítése. Támogatóiknak köszönhetően sok-sok gyümölccsel és más finomsággal lepték meg a lábadozó lurkókat. A Mikulás – aki egyébként „civilben” szintén tűzoltó – idén először a Krónikus osztályt is meglátogatta. Dr. Bercsényi Lajos főigazgató elmondta, nagyon örülnek a jó szándékú kezdeményezéseknek, de annak ellenére, hogy sokan másképp gondolják, nem több a felajánlás Karácsony környékén, mint az év más szakaszában. – Ki kell mondani, hogy vannak cégek, például a megyei pénzintézetek, akik sokkal többet tehetnénk a gyógyításért.
Hiszen az amortizáció nincs benne a működési költségünkben, így a géppark-bővítés állandó kihívást jelent számunkra. Ugyanakkor hangsúlyozom, nagyon köszönjük a sok szeretet és segítséget, amit a civil szervezetektől, segítőkész cégektől, alapítványoktól, magánszemélyektől kapunk.
Adventi almaosztás Egyedi kezdeményezést indított el Nógrád Megye Önkormányzata és Salgótarján vezetése az elmúlt napokban: Karácsonyig a megye közintézményeit járva összesen négy tonna kozárdi almát osztanak szét. December 4-én a Baglyaskő Idősek Otthonában Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester Becsó Zsolttal, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökével karöltve ajándékozta meg a lakókat három nagy láda almával. Lapzártánk után a vezetők a megyeszékhely óvodáit látogatják meg.
8
városunk
Lencsevég
Gyásznap fáklyával, imádsággal Gyászmisével vette kezdetét december 8-án a salgótarjáni sortűz áldozatainak emlékére rendezett megemlékezés. A Szent József Plébánia Templomban tartott közös imádság után hosszú fáklyás menet indult a December 8. térre, ahol Bérczesi Mihályné, a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezetének elnöke és Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester mondtak emlékbeszédet. Az ünnepi műsorban közreműködött Rubold Ödön Jászai-díjas színművész és a helyi Kohász Fúvószenekar. Majd ezt követően a megjelent szervezetek képviselői és a magánszemélyek elhelyezték az 1956-os salgótarjáni sortűz emlékére felállított emlékműnél a megbecsülés és tisztelet virágait.
Rádió Focus Club A Frei Café és a Focus Rádió közös összefogásának köszönhetően új szórakozási lehetőség nyílt Salgótarjánban: december 5- én indult útjára a Rádió Focus Club. A talkshow első vendége Ruzsa Magdi volt, akivel Jusztin Orsolya, a helyi kereskedelmi rádió népszerű műsorvezetője beszélgetett. A programot mostantól minden hónap első péntekjén megrendezik, a megasztár-győzteshez hasonló volumenű sztárok vendégül látásával. – Gyakorlatilag másfél évvel ezelőtt nyitottuk meg a Frei Cafét, ez idő alatt közel száznyolcvan rendezvényt tartottunk, amelynek nyolcvan százaléka ingyenes volt – mondta el Langár Tamás az új produkciót beharangozó sajtótájékoztatón. Az üzletember azt is elmondta, hogy a Focus Rádió vezetőivel szoros együttműködésben, közösen találták ki az ötletet. Céljuk, hogy olyan előadókat hozzanak Salgótarjánba, akik zenéjükkel, életvitelükkel és munkájukkal egyfajta példaértéket teremtenek. A beszélgetéseket felvételről a városi televízió is közvetíti.
Nógrád Szépe 2008 November 22-én este új szépségkirálynőt választott Nógrád megye. A verseny nyertese a somoskőújfalui Balázs Petra lett, az első udvarhölgy Knizse Flóra Elina, a dobogó harmadik fokára pedig Pintér Brigitta állhatott fel.. A sokakat megörvendeztető szerepléshez gratulálunk nekik!
városunk
9
Önkormányzat
H I R D E T M É N Y Értesítem Salgótarján város és környékének lakosságát, hogy a 2008. december és 2009. január hónapban a munkaszüneti nap körüli napokon központi munkarend változás miatt a Polgármesteri Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint módosul: 2008. december 19. (péntek)
munkanap, a munka- és ügyfélfogadási idő a szerdai napnak megfelelően alakul, ügyfélfogadás az irodákon 8.00 órától 12.00 óráig, és 13.00 órától 16.00 óráig tart. Az Okmány, Igazgatási és Közterület-felügyeleti Irodán az ügyfélfogadás 8.00 órától 12.30 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig tart.
2008. december 20. (szombat) munkanap, a munkaidő a pénteki napnak megfelelően alakul, az ügyfélfogadási idő valamennyi irodán 8.00 órától 12.00 óráig tart.
2008. december 24. (szerda)
PIHENŐNAP
2008. december 31. (szerda)
munkanap, a munkaidő a szerdai napnak megfelelően alakul, az ügyfélfogadási idő valamennyi irodán 8.00 órától 12.00 óráig tart.
2009. január 1. (csütörtök)
MUNKASZÜNETI NAP
2009. január 2. (péntek)
PIHENŐNAP
2009. január 10. (szombat)
munkanap, a munka- és ügyfélfogadási idő a pénteki napnak megfelelően alakul, ügyfélfogadás az irodákon 8.00 órától 12.00 óráig tart. Az Okmány, Igazgatási és Közterület-felügyeleti Irodán az ügyfélfogadás 8.00 órától 12.30 óráig tart.
PIHENŐNAPOKON a Polgármesteri Hivatal zárva lesz. A megváltozott ügyfélfogadási rend miatt kérem szíves megértésüket. dr. Kádár Zsombor jegyző
Szabó Péter lemondása után is folytatódik a munka
Megbízott igazgató a Művelődési Központ élén
Ú
j, megbízott igazgatója van városunk művelődési házának, Csomorné Dávid Anikó személyében, aki közel öt éve dolgozik az intézményben. A mára sok tapasztalatot szerzett szakember munkáját az központ információs pultjában kezdte, majd népművelőként, később pedig csoportvezetőként segítette a közművelődés és a kultúra kibontakozásának ügyét Salgótarjánban. Csomorné Dávid Anikó megbízása négy hónapig tart, ezt követően pályázati úton választják ki az új igazgatót. A megbízott igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a József Attila Művelődési és Konferencia Központ legfontosabb küldetése az, hogy a város és a megye lakói számára közel hozza a kulturális programok sokszínű és mindenki számára elérhető formáit, hogy segítse a közös cselekvések és együttműködések alkotást segítő folyamatait. Salgótarján városának pezsgő kulturális és művészeti szerepet kell betöltenie a régióban, az ehhez szükséges feltételek és eszközök adottak, a feladat várja gazdáját. Az új igazgató törekvéseiben nagyon fontos helyet kap a közügyekről folyó, pártpolitikától független diskurzus támogatása, az alulról szerveződő civil társadalom kibontakozásának segítése, a civil szerveződések felkarolása, mert a város életét végső soron ezek a folyamatok határozzák meg. Mindezek megvalósítása érdekében jövőre Csomorné Dávid Anikó is beadja pályázatát az igazgatói posztra, hiszen a nagyra törő tervek megvalósítására nem elegendő a megbízott vezetőként rendelkezésére álló négy hónap.
10
városunk
KÖZÉRDEKŰ FELHÍVÁS ! Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntései alapján megkezdődik Salgótarján közigazgatási határán belül egyes területek rendezési tervének, a Helyi Építési Szabályzat értékvédelemmel foglakozó fejezetének és egyes általános rendezési témákat érintően a Településrendezési Terv módosítása. A területek a következők: 1) Somoskő és az út mentén lévő Bagókő külterület egy részének belterületbe vonása és lakóövezet kialakítása 2) Salgótarján „Déli decentrum” és környéke: Rákóczi út, Baglyasi út, Bajcsy-Zsilinszky út, Állomás u. által határolt terület 3) Salgótarján – Kotyháza, buszforduló 4) Salgótarján – Pintér telep: 0179/12 és 0179/29 hrsz. kereskedelmi fejlesztés 5) Salgótarján – déli városrész, 21-es út nyugati oldal Ipari Park III. A tervmódosítással érintett területekről, a tervmódosítás céljáról szóló összefoglalók a Polgármesteri Hivatal földszintjén 2008.11.24. – 2008.12.23. között közszemlére kifüggesztésre kerülnek, amelyekre 2008. december 23-ig lehet észrevételt tenni. Írásbeli kérdéseiket, észrevételeiket a városi főépítészhez juttassák el. Angyalné Wilwerger Józsa Salgótarján főépítésze
Önkormányzat
Az elmúlt időszak beruházásairól Útépítés Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007 májusában pályázatot nyújtott be a Fazekas Mihály út felújítására az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett „leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására” című felhívásra. A Tanács 2007 novemberében tartaléklistáról 12 millió forintos támogatásban részesítette a pályázatot. A megvalósítás megkezdésére a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően 2008 augusztusában kerülhetett sor. Az út műszaki átadás-átvétele megtörtént. Támfal-lépcső felújítás Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett „A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési feladatok” (HÖF-CÉDE) támogatására pályázatot nyújtott be 2008. májusában. A pályázat célja: Salgótarján „Március 15. úti támfallépcső felújítása” volt, melyre az önkormányzat 5.966.640,-Ft pályázati támogatást nyert, melyhez 1.491.660,-Ft önerő társult. A megjelölt határidőre, 2008 november végére a felújítás elkészült. Tavasszal három játszótérrel gazdagodnak gyermekeink Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. májusában pályázatot nyújtott be Játszótér kialakítására az Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett „leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására” című felhívásra. A pályázat kedvező elbírálásban részesült. A közbeszerzési eljárás lezárult, melynek nyertese a salgótarjáni VGÜ Kft. lett,így jövő év tavaszán az időjárási viszonyok függvényében megkezdődnek a munkálatok, melynek eredményeként a Dolinkában, az Arany János úton és a Vásártéren egy-egy EU előírásoknak megfelelő játszótér fog megépülni, összesen 19 millió Ft-os ráfordítással.
Lakáskoncepciót érintő kérdések
Eszmecsere a városlakókkal
S
A Kábítószer Ellenes Fórum tanulságai
A kannabisz hatásairól A
algótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése november Kábítószer Ellenes Fórum december 3-án a Városházán 25-én koraeste Közmeghallgatást tartott a Városháza tartotta soron következő ülését. A beszámolók között dr. Förster Kálmán termében. Az eseményen a megjelent megdöbbentő adatokat hallhattunk Dr. Kadosa Ildikó városlakók mellett részt vettek a közgyűlés tagjai, a hivatali osztályvezető főorvostól, a KEF alelnökétől. irodavezetők és a városi cégek vezetői. A közelmúltban a drogfüggő betegeket kezelő osztály, a Dr. Ka A közmeghallgatás Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester dosa Ildikó által vezetett, Balassagyarmaton működő addiktológia tájékoztatójával kezdődött, melyben a városvezető a Közgyűlés is az ágyszám leépítés áldozatául esett. 70-ből 30 ágyat tarthattak 2008. évi tevékenységéről, az elkövetkező időszak feladatairól, a meg, a betegek száma azonban emelkedett. A szakorvos a fórumon jövő fejlesztéseiről, a már megvalósult befektetésekről, valamint a tapasztalatairól szóló beszámolójában a nehéz intézményi mindenSalgótarjáni Többcélú Kistérségi Társulás tevékenységéről beszélt. napok, illetve a heroin- és a kokainfüggőség következményei mellett A diavetítéssel színesített prezentáció után a lakossági felszólalásoké fontosnak tartotta a marihuána hatásairól beszélni, a legelterjedtebb volt a főszerep. A legnagyobb érdeklődést a kolónialakások sorsa kábítószer ugyanis Nógrádban is gyakori. iránt tanúsítottak a jelenlévők. Leginkább arra voltak kíváncsiak, – A fiatalok az információ hiány, a felelőtlen politikusok és közszehogy mely lakások kerülnek lebontásra és hogy a bennük élők replők hamis kampánya miatt következmények nélkülinek gondolják a elhelyezésére milyen terve van az önkormányzatnak. A kérdésekre szert, holott bizonyított, hogy a kannabisz származékok használata visszaTatár Csaba, a lakáskoncepciót kidolgozó és lebonyolító városi fordíthatatlan genetikai elváltozást okoz. A kannabisz nagy százalékban cég, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezetője válaszolt, aki megnyugtatta felszínre hozza az elmebajt, az új elmebetegek kórtörténetében mindenütt az érdeklődőket afelől, hogy mindenki időben fog értesülni az szerepel a fű használata. A marihuána-fogyasztás után gyakori tünet a általa használt ingatlan sorsáról, így a családoknak lesz lehetősé- csőlátás és a reakcióidő megnövekedése, amely különösen veszélyes lehet gük tárgyalni az önkormányzattal a jövőbeli szálláshelyükről. A autóvezetés közben – mondta el az alelnök. Az a fontos kinyilatkoztatás is közmeghallgatáson felmerült egy másik téma is, nevezetesen a elhangzott a Fenyvesi Gábor alpolgármester által vezetett kábítószerügyi Dolinkában található kis salakos pálya sorsa, melynek aggasztó fórumon, hogy annak az értékrendnek a kialakítása, amely által az ember jelenére egy városlakó hívta fel a Közgyűlés figyelmét. Ez az ügy képes nemet mondani a drogokra, nem a családok anyagi helyzetétől is meghallgatásra talált: Eötvös Mihály alpolgármester szánta el függ, hanem a véleményformáló felnőttek felelősségtudatától. Godó magát a téma körbejárására és a valaha sok sportolónak otthont Anna, a SITI vezetője hozzászólásában kérte, hogy a KEF a jövő évben adó pálya sorsának megoldására. kezdjen tájékoztató kampányba a kannabisz valós hatásairól.
városunk 11
Önkormányzat
Terv a kolónia-helyzet megoldására
Elkészült a bérlakás gazdálkodási koncepció A
Közgyűlés november 25-ei ülésének talán legfontosabb döntése a bérlakás gazdálkodási koncepció elfogadása volt. Ennek értelmében két éven belül hetvenegy kolónialakást bontat le az önkormányzat a Bajcsy-Zsilinszky- és a Zemlinszky úton, valamint hetet Zagyvarakodón. A tervezetre halaszthatatlanul szükség volt: nem görgethető ugyanis tovább az az adóssághalmaz, amit a lakók az évek során felhalmoztak. Salgótarján önkormányzata a Salgó Vagyon Kft-vel karöltve elkészítette tíz évre szóló bérlakás-gazdálkodási koncepcióját, amely négy alapelvre épül. 1. Állománycsökkentés: a meglévő 1328 ingatlanból összesen 600-at tart meg az önkormányzat. 2. Az önkormányzat nem épít új bérlakásokat, kivételt képezhetnek ez alól az úgynevezett szakemberlakások, amelyek betelepülő értelmiségiek számára készülnének. 3. A szórványlakásokat privatizálják. Az egy tömbben levők megtartására törekszik az önkormányzat, a többit árulják ki. A lakók természetesen elővásárlási joggal bírnak. 4. Az életveszélyessé vált kolónialakásokat lebontják. A koncepció szerint tehát a jelenleg meglévő 1328 darab bérlakásként hasznosított ingatlanból 600-at tartanak meg. Az arra alkalmas lakásokat felkínálják a lakóknak megvételre, a lerobbant kolóniákat lebontják, a jobb állapotban lévőket lakhatóvá teszik, hogy az alacsonyabb jövedelműeknek is kínálni tudjanak lakást. A tartósan önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat felújítják, így a Garzonházban megújul a szellőzés, az elektromos rendszer és a lépcsőházak, valamint a Fiatalok-Idősek Házában megjavítják a tetőt, a homlokzatot és a nyílászárókat. A bérlők fizetési képességének, valamint fizetési hajlandóságának hiánya miatt folyamatosan nagy összegű kinnlevőség terheli a bérlakás-állományt.
2007. december 31-i adatok alapján 1262 adós mintegy 128 és félmillió forint adósságot halmozott fel. Ezért 2008-ban 45 bérleti jogviszonyt mondott fel az önkormányzat, 36 esetben kezdeményezték a fizetési meghagyás iránti eljárást, 58 per, illetve 50 végrehajtási eljárás indult, négy családot pedig kilakoltattak. Jelenleg 965 adós ellen van folyamatban valamilyen eljárás: felmondás, per, végrehajtás vagy fizetési meghagyás. A koncepcióról Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester elmondta: – Nagy lépés volt, melyet a korábbi szocialista többségű önkormányzat nem mert vállalni. Pedig tarthatatlan állapotok uralkodtak már akkor is, átláthatatlan lakbérrendszer, embertelen körülmények, emberi lakhatásra alkalmatlan önkormányzati bérlakások, lebontásra ítélt, befalazott, feltört, majd az állapotot legalizáló kolónialakások, elhibázott támogatási rendszer. Nos, mindezeken változtat az új koncepció
és az azt követő rendelet. Tiszta, átlátható helyzetet szeretnénk teremteni, igazságos rendszert kialakítani, biztosítani mindenkinek a jövedelmi viszonyaihoz igazodó lakhatást. Ennek a koncepciónak a lényege: a visszaélések visszaszorítása, az azonos elbírálás elvének érvényesítése. Szeretnénk elérni, hogy minden önkormányzati bérlakásban élő jogcímmel rendelkezzen, vagy inkább azt mondom, csak jogcímmel rendelkezők lakjanak önkormányzati bérlakásokban. Ezért át kell tekinteni a szerződéseket, a támogatási rendszert és a lakbéreket is. Ez utóbbi sok esetben nem jól van megállapítva, ugyanis a lakbérnek fedezni kell a bekerülési költségeket. Tehát költség alapú lakbérrendszerre van szükség Salgótarjánban, amely bizonyos esetekben olcsóbb lakbért, máshol drágulást fog jelenteni. A koncepció véghezvitele hosszú és sérelmekkel járó folyamat, de akiben van fizetési hajlandóság, aki becsületesen, öngondoskodóan kíván élni, annak biztosítjuk a lakáshoz jutást.
Az önkormányzat igyekszik elviselhető szinten tartani az árakat
A busz ára nem változik, máshol 4-8 % emelés várható A
helyi polgárok megsegítésére Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester megegyezett a Nógrád Volán Zrt-vel, hogy a cég nem emel tarifát januártól a helyi járati autóbuszokon. Más területeken is igyekszik az önkormányzat alacsony szinten tartani az áremelést. A díjak, tarifák vizsgálata, emelése minden évben aktuális kérdés az önkormányzatoknál november, december táján. A városi közszolgáltatásokat legalább az infláció mértékével emelik a testületek, de idén már olvashattunk más városokban ennél jóval magasabb, akár a 10 %-ot is elérő vagy meghaladó emelésekről is. Salgótarján közgyűlése decemberben tárgyalja a témát, az
12
városunk
előkészítő megbeszélések alapján a városvezetés viszonylag alacsony szintű emelést terjesztett be az egyes területeken - hulladékszállítás, kéményseprés, víz, csatorna, temetkezés stb.-, általában 4,5-8 % körül. A lakbéreket és a távhő díját januárban tárgyalja a közgyűlés. A helyi járati közlekedés esetében a városvezetés megegyezett a Nógrád Volán Zrt. vezérigazgatójával, hogy januárban
a közgyűlés nem terjeszt be emelést, így is nagyok a terhei a lakosoknak, illetve 2008-ban évközi emelés is volt. A lakossági fórumokon felmerült, illetve a képviselők által tolmácsolt igényeket tekintve folyamatos a járatok felülvizsgálata, a forgalmat és igényeket pedig jövőre – az önkormányzat ígéretéhez híven - utasszámlálás segítségével pontosan felmérik majd.
Önkormányzat
Fenyvesi Gábor rendkívüli sajtótájékoztatója
Tételes magyarázat a tisztánlátás érdekében
M
int ismeretes a Nógrád Megyei Hírlap 2008. december 3-ai számában közölte le az MSZP sajtótájékoztatóját, melynek elemei azóta más médiumokon keresztül is terjedtek. Az is köztudott, hogy általában a politikai jellegű felvetésekre nem szoktunk városvezetői szinten reagálni, de most megint annyi dezinformáció gyűlt össze az MSZP sajtótájékoztatója kapcsán, hogy ezeket már kötelességünk tisztába tenni – kezdte rendkívüli sajtótájékoztatóját Fenyvesi Gábor alpolgármester, ahol tételesen reagált az ominózus ellenzéki sajtótájékoztatón, Dóra Ottó frakcióvezető által elmondott felvetésekre.
Elsőként Salgótarján Megyei Jogú Város költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről mondta el a következőt. – Igaz, hogy a város az elképzeléseknek megfelelően, sőt annál jobban teljesít. Örülünk annak, hogy az ellenzék is így látja. Azonban az SZJA és az állami támogatás teljesítése a 2007. III. negyedévhez képest 2008. III. negyedévben 16 millió forinttal csökkent, tehát nem igaz Dóra Ottó azon állítása, hogy a központi források 10%-kal növekedtek az előző évhez képest. Az, hogy kormányzati források év közben, feladattal terhelten érkeznek az önkormányzatokhoz, még nem jelenti azt, hogy megoldanák az önkormányzatok pénzügyi problémáit – mondta az alpolgáremster, majd reagált a 2009. évi költségvetési koncepcióról, a megszorításokról és az ezzel kapcsolatos városvezetői feladatokról elhangzott MSZP-s állításokra. – A 2009. évre vonatkozóan szeptember végétől november elejéig összesen négy költségvetést készített a kormány. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa. Először 2008. szeptember 29-én, majd október 18-án, aztán egy visszavont verziót november 2-án, végül a nemrég az országgyűlés által elfogadottat november 3-án. A kormány 1 százalékos gazdasági csökkenéssel, a korábbinál is lassabb exportbővüléssel, csökkenő beruházásokkal és közel 3 százalékos reálbérromlással számolt. Az újabb változások több terület – a 13. havi nyugdíjak egy részének és a közszféra 13. havi juttatásának elvonása, a felnőttképzés támogatásának mérséklése, az összevont szakellátás és a háziorvosok számára nyújtott költségvetési támogatás csökkentése – mellett jelentősen érintik az önkormányzatok gazdálkodását. Az előző verzióhoz képest közel 150 milliárd forintos a megszorítás, mely mögött elsősorban a 13. havi juttatások, valamint az oktatási normatívák csökkenése áll. A legtöbb tétel esetében fűnyírószerűen von el forrásokat a kormány: települési önkormányzatok feladatai 5,9 milliárd elvonás körzeti igazgatás 2,8 milliárd elvonás körjegyzőség működése 1,7 milliárd elvonás közművelődési feladatok 1,8 milliárd elvonás szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás 2,5 milliárd elvonás közoktatási hozzájárulás 32,6 milliárd elvonás központosított előirányzatok 78,8 milliárd elvonás egyes szociális feladatok 8,4 milliárd elvonás helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóság 1,7 milliárd elvonás többcélú kistérségi társulások támogatás 3,6 milliárd forint elvonás. Fenyvesi Gábor kifejtette véleményét a gazdasági válságról is. Szerinte az elmúlt hat év elhibázott politikája miatt egy legyengített magyar gazdaságot kapott el a pénzügyi válság, az ország pedig a rossz kormányzati politika miatt gyenge. Az alpolgármester szerint az minden EU-s ország előtt tiszta, hogy a válságból nem megszorításokon, hanem a gazdasági növekedésen át vezet a kiút, de szerinte a kormány leépítette a magyar gazdaságot, félrekezelte a válságot, és ennek az árát az önkormányzatokkal és az emberekkel akarja megfizettetni. Mint elmondta, a tervezett intézkedéseknek kárvallottja lesz
1 millió nyugdíjas, valamint 700 ezer orvos, tanár, ápoló és szociális munkás, közel 100 ezer vasutas, postás, útfenntartó és a villamosenergia-szektorban dolgozó. – Azzal az elvárással, hogy a takarékoskodást a város a saját vezetőin kezdje, természetesen egyetértünk – mondta Fenyvesi Gábor, majd hozzátette, hogy a városvezetés ezt válság nélkül is megtette már az elmúlt két évben és ezt fogják tenni a jövőben is. – A jelenlegi városvezetés egyetlen fillér jutalmat sem vett fel, ami több millió forint megtakarítást jelent évente. A telefonhasználaton több százezer forintot spóroltunk meg évente. A hivatali gépkocsik futásteljesítménye jelentősen csökkent az elmúlt 2 évben. A hivatal most is további racionalizálási elképzeléseket számol. A következő téma, amelyről kifejtette véleményét rendkívüli tájékoztatóján az alpolgármester, az az Integrált Városfejlesztési Stratégia bekerülési költsége volt. – Először is ezt a stratégiát nem mi találtuk ki, hanem a kormányzat, és mi kénytelenek voltunk elkészíteni, mert különben nem tudnánk pályázni. Az IVS költsége bruttó 14.040,000.- forint és sohasem terveztünk – a Dóra Ottó által emlegetett - 10 millióra. Az MSZP által említett 17 milliós kiadás magyarázata a következő: költségvetésünkben az IVS és az akcióterületi tervek költségei egy kiemelt előirányzaton lettek megtervezve. Kifizettük az IVS teljes költségét, továbbá az akcióterületi terv 1. részszámláját 3 millió forint bruttó áron. Ez tévesztette meg Dóra urat, bár lehetősége lett volna ezerszer megkérdezni – reagált az alpolgármester, majd a következőkkel folytatta. – Azt a kijelentést sem tudjuk értelmezni, hogy „végre döntött a közgyűlés a város bérlakás-gazdálkodásáról”. Ez a városvezetés és a SalgóVagyon Kft. előterjesztése. Ez eddig senkinek nem jutott eszébe, mi vállaltuk fel, hogy rendbe tesszük ezt a területet. Amúgy az előző szocialista többségű közgyűlésnek pont az ellenkezője volt a terve, hiszen ők a szociális bérlakások számának 2000-re növelését irányozták elő – fejtette ki. Végül Fenyvesi Gábor arra a problémára is reagált, miszerint az MSZP-s képviselők a legutóbbi közgyűlésen a napirendek tárgyalása után nem kaptak szót. Elmondta, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény, illetve Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/2007.(III. 27.) kelt számú, az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének 25§(1) bekezdése értelmében a Közgyűlés ülését a polgármester vezeti és hogy az SZMSZ 26§ a.) pontja az ülés levezetőjének feladatai között sorolja föl az ülés berekesztését. A Közgyűlés 2008. november 25-i ülésének berekesztésére 16 óra 24 perckor került sor. Az alpolgármester elmondta a sajtó képviselőinek, hogy tekintettel arra, hogy Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester a hozzászólási szándékot nem észlelte, az utolsó napirendről történő szavazást követően az ülést berekesztette. A hozzászólni kívánó képviselők feltehetően ezután kértek szót. Fenyvesi Gábor zárásként hozzátette: a polgármester asszony döntését a fél óra múlva kezdődő közmeghallgatás is indokolta, hiszen annak technikai előkészítését biztosítani kellett.
városunk 13
Sport
Sport és kultúra
A két fogalom együvé tartozását valószínűleg csak nagyon kevesen vonják kétségbe. Legalábbis az elméletben. A gyakorlati élet tapasztalata azonban nagyon sokszor éppen az ellenkezőjét támasztja alá, vagy legalábbis arra utal, hogy ez az összetartozás nem olyan szoros és magától értetődő, mint amennyire kívánatos lenne. Azon a korszakon talán már túl vagyunk, amikor humoristák kedvenc – és mindig nagy közönségsikert arató – témái olyan népszerű sportolók voltak, akiknek személyén keresztül egyértelműen bizonyíthatónak látszott, hogy a sporttehetség és a kultúra nem fér meg egymás mellett egyazon személyben. A média jóvoltából ma már viszont nap mint nap találkozhatunk olyan kiváló elméleti felkészültségű, művelt, szerény, bölcs sportolókkal, sportszervezőkkel, akik bármely értelmiségi pályán megállják a helyüket. Ugyanakkor a kultúra más ágazataival szemben a tömegeket érintő testedzés társadalmi jelentősége erősödés helyett inkább leértékelődni látszik. Ami a legaggasztóbb: elsősorban az ifjúság körében. Az iskolák értékrendjében a nevelés helyett egyébként is a továbbtanuláshoz szükséges szaktantárgyak besulykolása kerül előtérbe, a nevelési módszereken belül pedig a testnevelés beszűkítésével igyekeznek mind a tanulók, mind a pedagógusok számára időt, energiát megspórolni. Ennek „eredményei” évek óta egyre inkább tükröződnek az iskolaorvosi, sportorvosi és egyéb szakfelmérések következtetéseiben: a biológiailag indokoltnál sokkal több a túlsúlyos, gerincferdüléses, neuraszténiás, magas vérnyomásos, gyenge fizikumú gyerek. Ezt még akkor sem szabad tétlenül tudomásul vennünk, ha lehetnek kivételes példák az „ép testben ép lélek” platóni filozófiai megállapítás általános igazsága alól! A maximális kényelemre törekvő, ülve száguldó ember valószínűleg ösztönösen (esetleg a méregdrága sporteszközök gyártóinak és forgalmazóinak ösztönzésére) igyekszik különböző kondicionáló programokkal esti óráiban ellensúlyozni a nappalok testi restségét, de ez inkább csak pótcselekvés és csak keveseknek a lehetősége.
Több évtizedes, aktív versenyzői és az utóbbi húsz év edzői, „veterán” amatőr futói tapasztalataim alapján állíthatom, hogy a fiatalokban mindenféle elcsábító körülmény ellenére ma is megvan az igény a legalapvetőbb sport, a futás iránt. Különböző akcióink, mint például az évente megrendezett Rákóczi Ferenc-emlékfutás, a Zelenka István-emlékfutás alkalmával számosan csatlakoznak hozzánk, a salgótarjáni, immár országossá, illetve nemzetközivé terebélyesedett, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett október 23-ai emlékfutás pedig évről-évre nagyobb tömegeket mozgat meg. A résztvevők zöme általános- és középiskolás diák, de ott van a város apraja, nagyja az óvodásoktól az aggastyánokig. Felemelő érzés látni, amikor vidáman és lelkesen együtt futnak a több generációs családok, egymást biztatva versengenek az iskolák közösségét képviselő váltófutó csapatok, az úttest két oldalán sorfalat állva pedig szurkolnak a hozzátartozók, az ismerősök, a városlakók. S az egész rendezvényt áthatja a történelmi eseményre való megemlékezés, erre az egész rendezvényt bevezető ünnepélyes, de rövid emlékbeszéd hívja fel a résztvevők figyelmét. Ennél méltóbban és ilyen nagy lakossági részvétel mellett aligha lehet népszerűsíteni egy történelmi vagy kulturális eseményt, egy jeles személyiség emlékezetét. E sikeres tömegfutó-versenynek példájából kiindulva javasolnám, hogy megyénk olyan jelentős személyiségeinek emlékünnepeit, mint Madách Imre, Mikszáth Kálmán vagy Tolnai Klári (és még sokan mások) össze lehetne kötni hasonló emlékfutásokkal. Ennek eredményeként ezek az emlékünnepek sokkal több ember figyelmét hívnák fel a jeles személyre vagy történelmi, kulturális eseményre, növekedne az ünnepi rendezvényen résztvevők száma (elsősorban az egyébként eléggé passzív fiatalság körében), s mindezzel együtt több alkalom teremtődne a tömegsport, a testedzés népszerűsítésre, bizonyítva, hogy a sport és a kultúra szorosan egybetartozik, egymást erősítheti.
Részvételi csúcs az emlékfutáson
Salgótarjáni Csillagok és Barátaik
November 26-án a megyeháza dísztermében kihirdették az október 23-ai emlékfutás intézmények közötti versenyének eredményeit.
Labdarúgó Gála az utánpótlásért
ÓVODÁK: 1. Mesekert Tagóvoda: 100 fő, 99 % 2. Keresztény Óvoda: 57 fő, 98,2 % 3. Pity-pang Tagóvoda: 26 fő, 34,6 % 4. Mackóvár Központi Óvoda: 70 fő, 21,6 % NAGYISKOLÁK: 1. II. Rákóczi Ferenc Tagiskola: 285 fő, 74,6 % 2. Kodály Zoltán Tagiskola: 283 fő, 64,6 % 3. Beszterce lakótelepi Tagiskola: 355 fő, 58,8 % 4. Petőfi Sándor Tagiskola: 170 fő, 46,5 % 5. Gagarin Székhelyintézmény: 215 fő, 32,5 % KISISKOLÁK: 1. Dornyay Béla Tagiskola: 118 fő, 52,9 % 2. Uzoni Péter Iskola: 107 fő, 49,7 % 3. Bóna-Kovács Károly Tagiskola: 61 fő, 39,8 % KÖZÉPISKOLÁK: 1. Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola: 246 fő, 43,1 % 2. Táncsics Mihály Szakközépiskola: 153 fő, 26,2 % 3. Stromfeld Aurél Szakközépiskola: 119 fő, 17,9 %
14
városunk
Mecser Lajos többszörös magyar csúcstartó és országos futóbajnok
Időpont: 2008. december 28. (vasárnap) Helyszín: Salgótarján, Városi Sportcsarnok 08: 45 Megnyitó 09:15 Salgótarjánból indult NBI-NBII-es labdarúgók csapata – 2003-2004-es szezon NB II-es Salgót.-i Ifjúsági bajnokcsapata 10:00 Öblös UPC ’97 – Salgótarjáni Sportiskola Egyesület ’96 11:00 Salgótarjánból indult NB I-NB II-es labdarúgók csapata – U 19 EB bronzérmes Magyar Válogatott 2008 11:50 Salgót. válogatott – Salgótarjánból indult akadémisták csapata 12:50 U19 EB bronzérmes Magyar Válogatott 2008 – 2003-2004-es szezon NB II-es Salgót.-i Ifjúsági bajnokcsapata 13:50 Öblös UPC 2001 – Pásztó ULC 2001 14:20 Záróünnepség Belépődíj:
350,- Ft diákoknak a belépés ingyenes
A rendezőség a programváltoztatás jogát fenntartja.
Kultúra
Készül az első Primary lemez Megnyerték a második Észak-Magyarországi Tehetségkutató Rock-fesztivál (ÉTER) metál kategóriáját, most pedig első kislemezükön dolgoznak. A Primary Stroke gitárosával, Cefivel beszélgettünk. – Mit kell tudni a Primary Stroke együttesről? Történetünk öt évvel ezelőtt kezdődött. Akkor hárman alkottuk a csapatot, azóta több tagcserén is átestünk. Most öten vagyunk: Zoli (gitár), Victor (basszusgitár), Gabi (ének) Tomi (dob) és jómagam. Az évek során folyamatosan fejlődtünk, de mi is megtapasztaltuk, mennyire nem könnyű egy kezdő zenekar élete. Az állandó próbaterem hiánya minket is hátráltatott a fejlődésben. – Első koncert? Az első koncertünket megalakulásunk után fél évvel tartottuk, de borzalmasra sikerült a nem megfelelő felkészültség és technikai hiány miatt. Itt tanultuk meg, hogy ha bármikor is színpadra, közönség elé visszük a produkciónkat, azt maximális felkészültséggel és odaadással tegyük.
– Az ÉTER hogy befolyásolta a zenekar pályafutását? Az ÉTER megnyerésével olyan kapuk nyíltak meg előttünk, amiket már hosszú évek óta döngetünk. Értem ez alatt legfőképp a stúdiózás lehetőségét. Persze már maga a fesztiválon való szereplés is egy óriási lehetőség volt. Ilyen volumenű rendezvényen a zenekar összesen kétszer szerepelt, tehát mindenképpen ki kellett használnunk az alkalmat. – Mi újság a kislemezzel? Jelenleg is dolgozunk rajta. Mivel nem vagyunk profi zenekar, tehát nem ebből élünk, mindannyian dolgozunk és családunk van, így nem sok idő marad rá. Professzionális szintű zenemű elkészítése a cél mind hangtechnikailag, mind művészetileg, amihez sok idő kell, így több részletben vesszük fel a dalokat. A felvételek Miskolcon zajlanak. Eddig 4 napot töltöttünk ott, nagyon jó hangulatban zajlott a munka. A lemez öt dalt fog tartalmazni. Mindegyik bővelkedik majd meglepetésben, így nehéz lenne kiemelnem akár egyet is közülük. De merem állítani, hogy ha valaki kicsit is nyitott zeneileg, annak sok-sok örömteli percet fog okozni. – Milyen céljaitok vannak a jövőben? Szeretnénk, ha megmaradna a zenekari egység, a jó hangulat. Célunk olyan szintű koncerteket adni, mint a befutott zenekarok szoktak. Értem ez alatt a megfelelő színpadi körülményeket, a jó hangosítást. Az évek folyamán többször is kiderült, ha jó technikai apparátussal van megtámogatva a produkciónk, akkor emlékezetes időtöltést nyújthatunk az érdeklődőknek, vagyis „a zene átjön”. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy támogatóink legyenek, hiszen ez így működik. Önerőből a jelenlegi szint tekinthető a csúcsnak. – A Közönség hogy viszonyul hozzátok? Büszkék vagyunk rá, hogy a koncertjeink után odajönnek hozzánk gratulálni, és elmondják, hogy semmihez sem tudják hasonlítani a zenénket, hogy kicsit ilyen, kicsit olyan, de lényegében teljesen egyedi hangulattal bíró muzsikát játszunk. KáBé
��������� � ����� ������� � � ������������������� �� ���� ����������������� ��������������� ����� ������� ��������� ��������� �� ������������
�������������� ��������������������� ����� ��������� ������������������ ���! ��� !������������� �������������� ����� ���� "##$����%��&���'()*��'$�+����� ��������� ������������� �������������������
városunk 15
Salgótarján, Fő tér 4. telefon: (06 32) 520 400
