Adóvilág július XIII. Évfolyam 08. szám

XIII. Évfolyam 08. szám

Haszonélvezeti jog és illeték A haszonélvezeti jog személyhez kötött dologi jog,

gyezzék. A haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántar-

amelynek alapján a haszonélvezô a más személy tu-

tásba történô bejegyzésekor meg kell jelölni annak idôtar-

lajdonában lévô dolgot birtokolhatja, használhatja

tamát is.

és hasznosíthatja. Leggyakrabban az özvegyi haszon-

A haszonélvezeti jog mindig korlátozott ideig, legfeljebb

élvezet és a szerzôdéssel megszerzett – gyermek ré-

a jogosult haláláig áll fenn. Ezen belül korlátozható a ha-

szére vásárolt ingatlan esetében keletkezô, általában

szonélvezet idôtartama a megszûnés idôpontjának megje-

a szülôk javára bejegyzett – haszonélvezeti jog jut

lölésével, vagy valamely bontó feltétel kikötésével. E korlá-

eszünkbe a haszonélvezeti jog hallatán, azonban jó-

tozások kikötésére a haszonélvezetet alapító szerzôdésben

val összetettebb példákat is találhatunk.

van lehetôség. A szerzôdésnek tartalmaznia kell a felek

A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó – általában

megjelölését, a dolog megjelölését, a haszonélvezeti jog ter-

tartós használatra alkalmas ingó esetében -, vagy in-

jedelmét és az ellenértéket (ha a haszonélvezet alapítása el-

gatlan, de állhat fenn hasznot hajtó jogon és kamato-

lenérték fejében történt), valamint a feleknek a haszonél-

zó követelésen is. A haszonélvezet kiterjedhet a dolog

vezet alapítására irányuló egyezô akaratnyilvánítását.

egészére, vagy annak egy részére, továbbá a haszonél-

A haszonélvezet a jogosult oldaláról ingyenes, a tulajdo-

vezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is meg-

nos annak gyakorlása fejében ellenértéket a haszonélvezôtôl

illethet – akár egymás mellett egy idôben, vagy sor-

nem kérhet. Az persze más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog

rendben egymás után gyakorolják azt.

létesítése ellenérték fejében (visszterhesen) is történhet.

Kérdésként merülhet fel, hogy hogyan „jöhet létre”

A tulajdonos – a haszonélvezeti jog kötelezettje – sze-

a haszonélvezeti jog, annak szerzése keletkeztet-e il-

mélye változhat, ez azonban a haszonélvezeti jogot nem

letékkötelezettséget, ha igen, mi alapján kell kiszá-

szünteti meg. A közös tulajdon megszüntetése sem terjed-

molni, illeték szempontjából mennyi „többletkölt-

het ki a haszonélvezeti jog megszüntetésére vagy annak

séggel” jár a jog megszerzése, a haszonélvezeti jog

korlátozására.

alapítása hogyan befolyásolja a tulajdonos illetékkö-

A törvény egy esetét ismeri a jogszabály alapján létrejövô

telezettségét, és még sorolhatnánk az összetettebb

haszonélvezetnek, ez a Ptk. 615. §-ban szabályozott özvegyi

esetek kapcsán felmerülô kérdéseket.

jog, amely kötelesrészként is érvényesíthetô. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyon-

Adóvilág – 2009. július

Hogyan keletkezhet haszonélvezeti jog? (Ptk. 157-165. §)

nak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ô örököl. Az özvegy a haszonélvezeti jogot mind törvényes, mind

A haszonélvezeti jog alapulhat szerzôdésen (ez a leg-

végrendeleti öröklés esetében a hagyaték megnyíltának

gyakoribb), jogszabályon valamint bírósági vagy ha-

(az örökhagyó halálának) idôpontjában szerzi meg, ezért

tósági rendelkezésen. A szerzôdéssel létrejövô ha-

ebben az esetben a haszonélvezet létrejötte nem függ a ha-

szonélvezeti jog legtipikusabb esete, amikor a szülôk

szonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétôl.

gyermeküknek pénzt ajándékoznak lakásvásárlás céljára, azonban mintegy „felügyelet” céljából arra ha-

Illetékkötelezettség

szonélvezeti jogot jegyeztetnek be a szülôk javára.

Az illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján

A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen, de visszterhesen, vagyis ellenérték fejében is.

a haszonélvezeti jog vagyoni értékû jognak minôsül, így – a kifejezetten a haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelke-

A felek szerzôdése önmagában a haszonélvezeti

zések mellett – az Itv. vagyoni értékû jogra vonatkozó ren-

jogot nem hozza létre, azon felül szükséges, hogy az

delkezéseit kell szem elôtt tartani a haszonélvezeti jog

ingó dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszon-

szerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettség megállapítá-

élvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba beje-

sa során.

2

A törvény alapján illetékkötelezettség alá esik az ingat-

halt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb

lanhoz kapcsolódó haszonélvezeti jog megszerzése, to-

személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket,

vábbá ennek a jognak a megszüntetése kapcsán bekövet-

mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan

kezô vagyonszerzés, valamint az ingatlanon fennálló ha-

arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az élet-

szonélvezet gyakorlásának átengedése.

koruk szerint számított vagyoni értékû jog értéke ezek

A haszonélvezeti jog megszerzése mind az öröklési,

együttes értékében képvisel;

mind az ajándékozási, mind pedig a visszterhes vagyonát-

d) ha a vagyoni értékû jog tartama a házasság idejére ter-

ruházási illetéknek is tárgya lehet a jog ingyenes, vagy

jed, a kiszámításnál az idôsebb házastárs életkora az

esetleg ellenérték fejében történô szerzésétôl függôen.

irányadó.

Azonban az esetlegesen fizetendô illeték alapját mindegyik esetben azonos módon kell meghatároznunk.

2.) Ingyenes vagyonszerzés – öröklés és ajándékozás (Itv. II. fejezet)

1.) A haszonélvezeti jog értéke – az illetékalap (Itv. 72. §)

Haszonélvezeti jog ingyenesen öröklés, továbbá ajándéko-

Elsô lépésben a vagyoni értékû jog egy évi értékét kell

zás útján szerezhetô.

meghatározni, mely a haszonélvezeti joggal terhelt dolog

Az örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását -

terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad

, a hagyomány, a meghagyás alapján történô vagyonszer-

részét jelenti.

zés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló

A meghatározott idôre szóló vagyoni értékû jog értéke

ajándékozás is öröklési illetékkötelezettséget keletkeztet,

az egyévi érték és a kikötött évek szorzata, azonban nem

azonban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan va-

haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve termé-

gyoni értékû jog, amely a dolog tulajdonosának személyé-

szetes személy javára kikötött haszonélvezet esetén az

ben beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad

egyévi értéknek az életkortól függô korszorzó szerinti

fenn, már nem tárgya az öröklési illetéknek.

többszörösét.

Haszonélvezeti jog ingyenes szerzése ajándékozás útján

Elôfordulhat olyan eset is, amikor a haszonélvezeti jog

is történhet. Így a vagyoni értékû jognak ingyenes alapítá-

bizonytalan idôre terjed ki, ilyenkor a jog értéke az egy évi

sa, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,

érték ötszöröse.

továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történô le-

Ha a vagyoni értékû jog valamely személy életének, há-

mondás ajándékozási illetékkötelezettséget keletkeztet.

zasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illetô személy életkorához képest a következô mó-

Az illeték mértéke

don kell megállapítani:

Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékû jog öröklési

a) ha a vagyoni értékû jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb,

és ajándékozási illetékét a lakástulajdon szerzésére az Itv.

akkor az egyévi érték tízszerese, ha 25-50 év közötti, ak-

12. §-ban (táblázat) megállapított illetékkulcsok alkalma-

kor a nyolcszorosa, 51-65 év között hatszorosa, 65 év-

zásával kell kiszámítani.

nél idôsebb haszonélvezô esetén pedig az egyévi érték négyszerese. b) ha a vagyoni értékû jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétôl

Gépjármû, pótkocsi vagyoni értékû jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármû és pótkocsi hengerûrtartalom alapján meghatározott visszterhes vagyonátruházási illetékének (Itv. 24. §) kétszerese.

függ, az elôbbi szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idôsebb életkora az irányadó;

Az illeték alapja

c) ha a vagyoni értékû jog tartama több egyidejûleg jogo-

Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más an-

sult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon,

nak haszonélvezetét, a tulajdonjog örököse a haszonélve-

hogy a jogosultság a legelôször elhalt személy halálával

zeti jog értékével csökkentett forgalmi érték után, a ha-

megszûnik, az értékelésnél a legidôsebb személy élet-

szonélvezô pedig a haszonélvezeti érték után fizeti az

kora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb el-

öröklési illetéket.

3

XIII. Évfolyam 08. szám

Így kell eljárni akkor is, ha az ajándékozó más sze-

kalmazásával kell kiszámolni. Ettôl eltérô szabályt kell al-

mélynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más

kalmazni az Itv. szerinti lakáshoz tartozó haszonélvezeti

személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét.

jog megszerzése esetén, ugyanis lakástulajdonhoz kapcso-

A tulajdonszerzôt terhelô illeték alapját akkor is az

lódó vagyoni értékû jog megszerzéséért 4 millió forintig

elôbb meghatározott módon kell számítani, ha a ha-

2%, illetve a felettes rész után 6% illetéket kell fizetni a ha-

szonélvezet öröklése vagy ingyenes alapítása men-

szonélvezeti jog értéke után. A 4 millió forintnak olyan há-

tes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési, aján-

nyadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint amilyen

dékozási illetéknek.

arányt a vagyoni értékû jog értéke képvisel a lakás forgal-

A haszonélvezet jogával terhelten átruházott (át-

mi értékében. Vagyoni értékû joggal terhelt lakástulajdon

szállt) vagy ilyen teher egyidejû alapításával meg-

– ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejûleg alapított va-

szerzett vagyon esetében a tulajdonszerzôt terhelô

gyoni értékû jogot – szerzése esetén a 4 millió forintnak

illeték alapja a haszonélvezet figyelembevétele nél-

olyan hányadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint

kül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezeti

amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakás forgal-

jog értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell al-

mi értékében.

kalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezôje szerzi meg.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevô a másik lakástulajdonát a vásárlást megelôzô vagy azt követô egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az

3.) Visszterhes vagyonszerzés (Itv. III. fejezet)

eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgal-

Vagyoni értékû jognak visszteher mellett, továbbá

mi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában

öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem esô, más

nem minôsül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó

módon történô megszerzése visszterhes vagyonát-

haszonélvezet, használat joga. Ha az értékkülönbözet na-

ruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezett-

gyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az ille-

ség kiterjed az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érté-

ték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

kû jog megszerzésére, továbbá e jognak a megszün-

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetôleg cserét

tetése folytán bekövetkezô vagyonszerzésre, az in-

pótló vétel esetén, ha az elcserélt, illetôleg eladott lakástu-

gatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának át-

lajdont haszonélvezet joga terhelte és a tulajdonszerzéssel

engedésére, gépjármû, illetôleg pótkocsi vagyoni ér-

egyidejûleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdo-

tékû jogának megszerzésére, közterületen álló, in-

nos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerzôje a for-

gatlannak nem minôsülô felépítmény vagyoni érté-

galmi értékek különbözete alapján számított vagyoni érté-

kû jogának megszerzésére.

kû jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével

A haszonélvezeti jog személyhez kötött és önma-

Adóvilág – 2009. július

gában nem forgalomképes jog, tehát annak átruhá-

csökkentett értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

zása kizárt. Arra azonban van lehetôség, hogy a ha-

Ha a vagyonszerzôt a 27. § (1) bekezdése alapján terhelô

szonélvezô a haszonélvezeti jog gyakorlását másnak

illeték összege magasabb, mint amit az általa megszerzett

átengedje akár ingyenes, akár visszterhes szerzôdés

lakás tulajdonjoga, illetve az ahhoz kapcsolódó haszonél-

alapján. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gya-

vezet joga után a fentiek szerint fizetnie kellene, akkor tô-

korlását azonban csak akkor lehet átengedni, ha a

le csak ez az alacsonyabb összegû illeték követelhetô.

tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt.

Gépjármûre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet megszerzése esetén a tulajdonjog megszerzéséért a hengerûrtartalom alapján fizetendô illeték 25%-ának meg-

Az illeték mértéke

felelô (a megszerzett hányadra arányosan esô) illetéket

A tulajdonszerzô és a haszonélvezet jogának szerzô-

kell fizetni. Amennyiben gépjármû, pótkocsi tulajdon-

jét terhelô illetéket általános esetben a 19. § (1) be-

jogának megszerzésével egyidejûleg haszonélvezeti jog

kezdésében meghatározott 10 %-os illetékkulcs al-

alapítása is történik, illetve gépjármû, pótkocsi tulaj-

4

donjogát az azon fennálló haszonélvezeti jog jogosított-

nak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni érté-

ja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzôjét terhelô illeték

kû jognak az öröklése/ajándékozás útján történô megszer-

megállapítása során az elôbbiek szerint megállapított il-

zése. Ez a mentesség csak abban az esetben alkalmazható,

letéket csökkenteni kell a haszonélvezeti jog megszer-

ha az örökös/megajándékozott az örökölt/ajándékba ka-

zéséért fizetendô illeték összegével.

pott ingatlanon a hagyaték jogerôs átadásától/az ajándékozásról szóló szerzôdés illetékkiszabásra történô bemu-

Az illeték alapja

tatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépí-

A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejûleg alapított ha-

tett lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a te-

szonélvezet, használat esetében a tulajdonszerzô a - 72. §

lepülésrendezési tervben meghatározott maximális be-

szerint számított - haszonélvezet, használat értékével csök-

építhetôség legalább 10%-át.

kentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátru-

Kedvezményes illetéket kell csak fizetni termôföld tulaj-

házási illetéket, a haszonélvezô, használó pedig a haszon-

donjogának, vagyoni értékû jogának öröklése, továbbá

élvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jog-

ajándékozás útján történô megszerzése esetében, ugyanis

címének megfelelô vagyonszerzési illetéket.

az egyébként járó öröklési/ajándékozási illeték felét, ha pedig az örökös a termôföldrôl szóló törvény szerinti csa-

Mikor nem kell illetéket fizetni, illetve milyen kedvezmények lehetnek haszonélvezeti joghoz kapcsolódóan?

ládi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell csak megfizetni.

Bejelentésre vonatkozó szabályok (Itv. X. fejezet)

Ha a vagyoni értékû jogot az ajándékozó a maga javára

Ajándék és visszterhes vagyonszerzés esetén az ingatlan-

tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelôzôen

hoz kacsolódó vagyoni értékû jognak a megszerzését

már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett

(megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelen-

vagyoni értékû joggal terhelten ajándékozzák, a haszonél-

teni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerzôdés (okirat)

vezônek nem kell ajándékozási illetéket fizetnie, mert ez

benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelen-

az eset nem tárgya az ajándékozási illetéknek.

tést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kére-

Abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonosa úgy szerez

lemmel kell teljesíteni.

vagyont, hogy az ingatlanát terhelô haszonélvezeti jog jo-

Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási be-

gosultja (haszonélvezô) elhalálozik, illetôleg – özvegyi jog

jegyzés végett benyújtott szerzôdés (okirat) iktatószám-

esetén – a haszonélvezô új házasságot köt, vagy ha példá-

mal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz

ul a haszonélvezet korlátozott ideig (pl. 5 évig) terjedt és

szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az

a meghatározott idô eltelt, úgy a tulajdonos vagyonszerzé-

érkezését követô nyolc napon belül kísérôjegyzékkel to-

se nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek.

vábbítja az állami adóhatósághoz.

Az illetéktörvény mentesít az öröklési illeték alól az

Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás

örökhagyó gyermeke, házastársa, szülôje, valamint a ház-

befejezését követôen a tulajdonjog, illetve vagyoni értékû

tartásában eltartott szülô nélküli unokája által megszer-

jog bejegyzésérôl, törlésérôl szóló, illetve a bejegyzési kérel-

zett örökrész tiszta értékébôl 20 millió forintot, mégpedig

met elutasító határozatát megküldi az állami adóhatóság-

oly módon, hogy a mentesség alkalmazása során az örö-

nak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szüksé-

kös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcso-

ges olyan iratokat, melyek az elôbbi bekezdésben megha-

lódó vagyoni értékû jog után megállapított illetékalapot

tározott idôpontban még nem álltak rendelkezésére.

kell elôször csökkenteni. Szintén nem kell öröklési illeté-

Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést – ingatlan

ket fizetni abban az esetben sem, ha lakástulajdon haszon-

haszonélvezeti jogának megszerzése esetén is - 2009-ben

élvezetének a túlélô házastárs örökli.

a 09B400 számú adatlap kitöltésével kell teljesíteni, me-

Meghatározott feltétel mellett szintén mentességet él-

lyet a vagyonszerzésrôl szóló szerzôdéshez mellékelve kell

vez öröklési, továbbá az ajándékozási illeték alól a lakóház

az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. Az adatlap ingat-

építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányad-

lan vagyonszerzés esetén a vagyont szerzô adatainak, ille-

5

XIII. Évfolyam 08. szám

tékmentességének, kedvezményének, a visszterhes

zô a teljes hatályú jogerôs hagyatékátadó végzés; öröklési

ingatlan-átruházás esetén az ingatlant értékesítô ada-

vita esetén pedig a bíróság a jogerôs ítélet megküldésével

tainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni ér-

hivatalból keresi meg az ingatlan-nyilvántartást a bejegy-

tékû jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog

zés érdekében.

visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), meg-

A vagyonszerzési illeték tárgyát képezô, de ingatlan-nyil-

szüntetése esetén a vagyont szerzô adatainak beje-

vántartási eljárást nem igénylô jogügyletet a szerzôdô fe-

lentésére szolgál.

lek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek beje-

Öröklés esetén a haszonélvezeti jog (özvegyi jog)

lenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését

ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a közjegyzô ha-

követô 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítô irat ere-

gyatékátadó végzése, vagy a bíróság ítélete alapján

deti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni.

kerül sor. Ha ugyanis az örökhagyó után ingatlan ha-

Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen

gyaték maradt, a hagyatéki eljárás lefolytatása köte-

hitelesíti.

Adóvilág – 2009. július

lezô. Az özvegyi jog bejegyzése érdekében a közjegy-

6

BORKOVITSNÉ FERENCZI ANITA