Adóvilág február XIV. Évfolyam 03. szám

XIV. Évfolyam 03. szám

Adóvilág – 2010. február

Az adóhatóság elôtti képviselet aktuális kérdései Az adóhatóság elôtti képviseletre vonatkozó jogi

alkalmazni, a Ket. rendelkezései akkor jutnak szerephez,

szabályozás meglehetôsen szerteágazónak és rész-

ha az Art., az anyagi adótörvény vagy költségvetési támo-

letesnek mondható. Az adózók képviselete téma-

gatást megállapító törvény másként nem rendelkezik. A

körében elsôdlegesen az adózás rendjérôl szóló

képviselet intézményét háttérszabályként a Ket. szabá-

2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), il-

lyozza, az Art. a Ket. rendelkezéseihez képest a képvise-

letve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgálta-

let témakörében speciális, az adóeljárás sajátosságaihoz

tás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör-

igazodó szabályokat fektet le. Ezért – a teljesség igénye

vény (a továbbiakban: Ket.) – mely a képviselet

nélkül – a Ket. 2009. október 1-jétôl hatályos módosítá-

jogintézményét alapjaiban szabályozza – rendel-

sai közül célszerû megemlíteni néhányat, már csak azért

kezései irányadók, de az említetteken túl egyéb

is, mert a képviseleti jogosultság igazolását a korábbinál

jogszabályokban foglaltakra is tekintettel kell len-

részletesebben szabályozza a törvény.

ni az adóhatósági jogalkalmazás során. Így példá-

Újdonság, hogy a Ket. a meghatalmazásokkal kapcso-

ul a törvényes képviselet kapcsán – többek közt –

latban kiköti a kötelezô írásbeliséget (a meghatalmazást

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tör-

írásba kell foglalni vagy jegyzôkönyvbe kell mondani),

vény (Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégel-

valamint kötelezô erôvel meghatározza a meghatalma-

járásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.

zotti képviseleti jog igazolásának módját. A 40/A. § (1)

törvény (Ctv.) de a házasságról, a családról és a

bekezdése értelmében írásbeli meghatalmazás esetében

gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.), míg

a meghatalmazott köteles az elsô kapcsolatfelvétel alkal-

a meghatalmazotti képviselettel összefüggésben

mával eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített

a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. tör-

másolatát az iratokhoz csatolni.

vény (Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló

A Ket. 40. § (7) bekezdése 2009. október 1-jétôl töb-

1952. évi III. törvény (Pp.) egyes rendelkezései-

bek között úgy rendelkezik, hogy ha az ügyfélnek képvi-

nek alkalmazása is szóba jöhet.

selôje van, az iratokat (a személyes megjelenésre szóló

Az egységes adóhatósági joggyakorlat által meg-

idézés kivételével) a hatóság a képviselô részére küldi

követelt részletszabályok biztosítása érdekében –

meg, de az eljárási képességgel rendelkezô ügyfél kérhe-

egyúttal az adózók tájékoztatását is szolgálva – a

ti, hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az irato-

tárgyban irányelv is készült (jelenleg az adóhatóság

kat, ha az ügyben képviselôje van.

elôtti képviseletrôl szóló 7006/2009. (AEÉ 6.)

Ugyancsak 2009. október 1-jétôl hatályos a Ket.40/A.

APEH irányelv van hatályban), ami jelentôs segítsé-

§ (2) bekezdése, melynek értelmében az írásbeli meg-

get nyújt a képviselettel összefüggô elvi és gyakor-

hatalmazást fôszabályként közokiratba vagy teljes bizo-

lati kérdésekben való eligazodáshoz. Ennek ellené-

nyító erejû magánokiratba kell foglalni. Kivétel ez alól

re a gyakorlati jogalkalmazás során számtalan kér-

az ügyvédnek adott meghatalmazás, ahhoz ugyanis

dés vetôdik fel, melyek közül néhány megválaszolá-

nem szükséges tanúk alkalmazása, ha azt az ügyfél saját

sára tesz kísérletet e cikk.

kezûleg írta alá. Ez utóbbi rendelkezés azonban csak látszólag tûnik kivételnek az általános szabály alól, va-

A Ket. 2009. október 1-jétôl hatályos módosítása

lójában összhangban van az ügyvédekrôl szóló 1998.

Az Art. 5. § (1) bekezdése alapján adóügyekben el-

évi XI. törvény (Üt.) 26. §-ában foglaltakkal. Az ott rög-

sôdlegesen az adózás rendjérôl szóló törvényt kell

zítettek szerint ugyanis az ügyvédnek adott meghatal-

2

mazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. Az Üt.

tó a nem általa írt okiratot elôttük írta alá, vagy alá-

említett rendelkezése kimondja, hogy a meghatalma-

írását elôttük saját kezû aláírásának ismerte el;

zást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezûleg alá kell írnia, e feltétel teljesülése esetén pedig az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejû magánokiratnak minôsül.

• a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzôileg hitelesítve van; • a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerûen aláírták.

A Ket. ezen új rendelkezése ugyanakkor az Art. szabá-

Gazdálkodó szervezeten a Ptk. 685. § c) pontjában

lyozásához képest szigorúbbnak tûnik, hiszen az Art. 7.

megjelölt szervezeteket kell érteni, melyek a következôk:

§ (1) bekezdése a kötelezô közokirati vagy teljes bizonyí-

az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a

tó erejû magánokirati formát csak a magánszemély adó-

szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetke-

zó képviseletében eseti megbízás, meghatalmazás alap-

zet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság,

ján eljáró más nagykorú magánszemély esetében írja

az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az euró-

elô. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes

pai területi együttmûködési csoportosulás, az egyes jogi

meghatalmazást szükséges lenne tanúkkal is aláíratni.

személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodá-

Adott tehát a kérdés:

si társulat, az erdôbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az

Mikor szükséges a tanúk alkalmazása?

állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az

Ennek megválaszolásához elôször is azt kell tisztázni,

egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdál-

hogy mely okiratok minôsülnek közokiratnak, illetve

kodó tevékenységével összefüggô polgári jogi kapcsola-

teljes bizonyító erejû magánokiratnak. Ezek ismérveit a

taira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezé-

Pp. 195. és 196. §-ában foglalt rendelkezései határozzák

seket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi szemé-

meg, az alábbiak szerint.

lyekre eltérô rendelkezést tartalmaz.

Közokiratnak minôsül a Pp. 195. § (1) bekezdése

A fentiek alapján, amennyiben a gazdálkodó szervezet

alapján az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat,

által üzleti körében kiállított okiratot – így a meghatal-

amelyet bíróság, közjegyzô vagy más hatóság, illetve

mazást is – szabályszerûen aláírták, akkor a Pp. 196. §

közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alak-

(1) bekezdés d) pontjára tekintettel teljes bizonyító ere-

ban állított ki, valamint az olyan okirat, amelyet jogsza-

jû magánokiratnak minôsül, ezért a tanúk alkalmazása

bály közokiratnak nyilvánított. A közokirat teljesen bizo-

ebben az esetben sem szükséges. Mivel a Ptk. említett

nyítja a benne foglalt intézkedést, vagy határozatot, to-

rendelkezése alapján az egyéni vállalkozó is gazdálkodó

vábbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát,

szervezetnek tekintendô, az általa üzleti körében kiállí-

úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét,

tott okirat ugyancsak teljes bizonyító erejû magánokirat-

valamint annak idejét és módját.

nak minôsül, ha azt szabályszerûen aláírták.

A teljes bizonyító erejû magánokirat az ellenkezô be-

A tanúk alkalmazása a fentiekbôl következôen tehát

bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállí-

csak azokban az esetben szükséges – feltételezve ter-

tója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetôleg el-

mészetesen azt, hogy a meghatalmazás nem rendelke-

fogadta, vagy magára nézve kötelezônek ismerte el,

zik teljes bizonyító erôvel valamely más, a Pp. 196. §

amennyiben a Pp. 196. § (1) bekezdésében foglalt felté-

(1) bekezdésében felsorolt feltétel teljesülése folytán,

telek valamelyike fennáll, így pl.:

illetve azt, hogy az ügyfél nem ügyvédnek ad saját ke-

• a kiállító az okiratot elejétôl a végéig kézírással saját

zûleg aláírt meghatalmazást – , amikor a meghatalma-

kezûleg írta és aláírta (a gépírással vagy számítógép

zó (nem egyéni vállalkozó) magánszemély, vagy olyan,

segítségével történô írás akkor sem egyenértékû a

az Art. 178. § 9. pontjában felsorolt egyéb szervezet,

kézírással, ha az a kiállítótól származik);

amely nem minôsül gazdálkodó szervezetnek. Ezek a

• két tanú az okiraton – lakóhelyének (címének) fel-

következôk: szakcsoport, polgári jogi társaság, társas-

tüntetése mellett – aláírásával igazolja, hogy a kiállí-

ház, társasüdülô, társasgarázs, építôközösség és min-

3

XIV. Évfolyam 03. szám

Adóvilág – 2010. február

den más, jogi személyiséggel nem rendelkezô

mazáson alapuló vagy pedig az korlátozódhat bizonyos

személyi egyesülés.

konkrétan meghatározott eljárási cselekmények megtételére is, azonban a korlátozás csak annyiban hatályos,

A meghatalmazások (megbízások) kapcsán felmerülô egyéb kérdések

amennyiben az magából a meghatalmazásból kitûnik. Azt egyébként a 7006/2009. (AEÉ 6.) APEH irányelv is

A meghatalmazás aláírása kapcsán kérdésként ve-

rögzíti, hogy meghatalmazás minimális tartalmi kelléke

tôdhet fel, hogy azon szerepelnie kell-e a meghatal-

az, hogy kitûnjék belôle a képviselô és a képviselt szemé-

mazott aláírásának is? Ezzel összefüggésben azon-

lye, adott esetben a megteendô jognyilatkozat tárgya, il-

ban elôször is azt érdemes tisztázni, hogy megha-

letve az is, hogy melyik ügyre vagy – ha korlátozott a

talmazás nem azonos a megbízással, e két fogalom

meghatalmazás – az adott ügyön belül melyik eljárási

két különbözô jogintézményt jelöl. A Ptk. 222. §-a

cselekmény(ek)re terjed ki a képviseleti jog.

szerint képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági

Magától értetôdônek tûnik, mégis érdemes kitérni an-

rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képvise-

nak fontosságára, hogy a meghatalmazott képviseleti jo-

leten felül - a képviselôhöz, a másik félhez vagy az

gosultságának terjedelmét a meghatalmazónak ponto-

érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (megha-

san meg kell határoznia. Az adóhatóságnak ugyanis azt is

talmazás) lehet létesíteni. A Ptk. 219. § (1) bekezdé-

vizsgálnia kell, hogy a meghatalmazás kiterjed-e mind-

se alapján más személy (képviselô) útján is lehet

azokra az eljárási cselekményekre, amelyeket a képvise-

szerzôdést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni,

lô el kíván végezni. A meghatalmazásból ezért egyértel-

kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak

mûen ki kell tûnnie annak, hogy az az adózási folyamat

személyesen tehetô meg. A meghatalmazás tehát

mely szakaszára, és azon belül konkrétan milyen eljárási

olyan egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amellyel a

cselekmények elvégzésére jogosít fel. Figyelembe kell

meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a

venni például azt, hogy az ellenôrzés a jegyzôkönyv át-

képviseletére, arra, hogy a nevében jognyilatkoza-

adásával, illetve a postára adás napjával fejezôdik be. Az

tokat tegyen, azaz a meghatalmazott képviseleti jo-

Art. 120. § (1) bekezdése, illetve az Art. 123. §-a alapján

ga közvetlenül az adózótól vagy a törvényes képvi-

az ellenôrzés megállapításai alapján hozott határozat ki-

selôtôl kapott meghatalmazáson alapul. A jognyi-

adása már a hatósági eljárásban történik, ezért ha csak a

latkozat egyoldalú voltából adódóan a meghatal-

megbízólevélen szereplô „ellenôrzésben való képvise-

mazott aláírása, illetve azon nyilatkozata, hogy a

letre” szól a meghatalmazás, a meghatalmazott az észre-

meghatalmazást elfogadja, nem is szükségszerû

vétel benyújtására már nem jogosult. Ha tehát a megha-

kelléke a meghatalmazásnak. Megbízás esetében

talmazó nem csak az eljárás ellenôrzési szakaszára, ha-

viszont a megbízó és a megbízott belsô jogviszony-

nem az ellenôrzés befejezését követô hatósági eljárásra

ára vonatkozó, kétoldalú jogügyletrôl, vagyis szer-

(beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is) meghatal-

zôdésrôl van szó. A megbízás a Ptk. 474. § (1) be-

mazást kíván adni, annak egyértelmûen ki kell tûnnie

kezdése alapján bármilyen ügy ellátására irányul-

(pl. „….ellenôrzés, beleértve az azt követô hatósági eljá-

hat, nem szûkíthetô le a képviselettel járó tevé-

rást is”)

kenységre, önmagában képviseleti jogot nem bizban olyankor, amikor a megbízás tejesítéséhez jog-

A törvényes képviselô megváltozása esetén a meghatalmazás érvényessége

nyilatkozat tételére (szerzôdés megkötésére) is

Gazdasági társaságok esetében gyakran elôfordul, hogy

szükség van, más rendelkezés hiányában elismeri,

a cégjegyzésre jogosult személy megváltozik, a megha-

hogy a megbízás a meghatalmazást is magába fog-

talmazott csak a korábbi törvényes képviselôtôl (pl. a le-

lalja. [Lásd: BH 1995/571.]

mondott ügyvezetôtôl) kapott meghatalmazással ren-

tosít a megbízottnak. Az ítélkezési gyakorlat azon-

A meghatalmazáson, megbízáson alapuló képvi-

delkezik. Ekkor a gyakorlati jogalkalmazás során felvetô-

selet terjedelmét illetôen lehet teljes körû felhatal-

dik az a kérdés, hogy e változás vajon érinti-e a korábbi

4

cégjegyzésre jogosult személy által adott meghatal-

vényes képviselô nevével és a képviselô hiteles módon

mazás(ok) érvényességét is, azaz ekkor csak az új vezetô

nem tudja igazolni a törvényes képviselô személyében

tisztségviselô által adott meghatalmazással járhat-e el a

bekövetkezett változást.

meghatalmazott? kell fogadni még a „régi” meghatalmazás is. A meghatal-

A gazdasági társaság vezetô tisztségviselôjének lemondása

mazás ugyanis csak annak visszavonásával, felmondásá-

A törvényes képviselet témakörénél maradva, számtalan

val, valamelyik fél halálával (nem magánszemély megha-

kérdés vetôdik fel a vezetô tisztségviselô lemondásával

talmazó vagy meghatalmazott esetében megszûnéssel),

összefüggésben. A Gt. 31. § (1) bekezdés d) pontja sze-

illetve az ügy befejezésével szûnik meg. Az ügyvezetô, va-

rint a vezetô tisztségviselôi jogviszony a lemondással

gyis a gazdasági társaság törvényes (szervezeti) képvise-

megszûnik. A (2) bekezdés kimondja, hogy a vezetô

lôje lemondásával, halálával, vagy leváltásával azonban

tisztségviselô tisztségérôl bármikor lemondhat, ha azon-

nem lesz érvénytelen az általa adott meghatalmazás, hi-

ban a gazdasági társaság mûködôképessége ezt megkí-

szen ténylegesen nem ô a meghatalmazó, hanem az

vánja, a lemondás csak annak bejelentésétôl számított

adott cég. Amennyiben tehát a korábbi vezetô tisztségvi-

hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a gazdasá-

selô által adott meghatalmazás a tartalmát tekintve kiter-

gi társaság legfôbb szerve az új vezetô tisztségviselô

jed az adott eljárási szakaszra (pl. egy konkrét ellenôrzés

megválasztásáról e határidô elteltét megelôzôen gon-

egészére szól), akkor azt továbbra is el kell fogadni. A ko-

doskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemon-

rábbi meghatalmazást ugyanis a társaság nevében adta a

dás hatályossá válásáig a vezetô tisztségviselô a halaszt-

régi vezetô tisztségviselô, mint a társaság képviseletére

hatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intéz-

feljogosított személy, az ô személyének megváltozásával

kedések megtételében köteles részt venni.

E kérdésre a válasz nemleges, vagyis ilyen esetben el

a társaság által adott meghatalmazás nem szûnik meg.

A cégjegyzési jogosultság a cég vezetô tisztségviselôi

Az új vezetô tisztségviselô természetesen az elôdje által

megbízatásáról való – vissza nem vonható – lemondás-

adott meghatalmazást – ha azt a továbbiakban nem kí-

sal megszûnik, és e lemondás taggyûlési hozzájárulást

vánja fenntartani –visszavonhatja.

sem igényel. [BH 1996. 550.] Ebben a tekintetben a bírói

Ezzel kapcsolatosan egyébként megjegyzendô, hogy a

gyakorlat egységesnek mondható, a BH 1994. 686 szá-

törvényes képviselô személyének változása a nyilvántar-

mú ítélet is alátámasztja. A Legfelsôbb Bíróság Cgf. II.

tásba vett állandó meghatalmazás adóhatóság elôtti eljá-

32.262/2000. számú ítéletében ugyancsak kimondta,

rásban való érvényességét sem érinti, tehát ilyen esetben

hogy az ügyvezetôi tisztségrôl való lemondás egyoldalú

sem kell új meghatalmazást az adóhatósághoz bejelente-

címzett jognyilatkozat, amelyet a korlátolt felelôsségû

ni. Az adóhatóság ugyanis a jogi személy, jogi személyi-

társaságnak nem kell elfogadnia.

séggel nem rendelkezô egyéb szervezet meghatalmazó

A Gt. fenti rendelkezései alapján gyakran elôfordul,

esetében a törvényes képviselô személyében bekövetke-

hogy a gazdasági társaságok vezetô tisztségviselôi az

zô változáskor az állandó meghatalmazások adóhatósági

adóhatósági vizsgálat lefolytatását megpróbálják akadá-

nyilvántartásában a törvényes képviselô adatait hivatal-

lyozni arra hivatkozva, a céget idôközben értékesítették,

ból javítja a cégbíróság által szolgáltatott, vagy az adózó

tisztségükrôl lemondtak. Adott esetben az is elôfordul,

által bejelentett adatok alapján.

hogy a taggyûlés elfogadja az ügyvezetô lemondását és

Természetesen abban az esetben nem fogadható el –

határozatában kiemeli, hogy nem szükséges a társaság

sem az eseti, sem az állandó – meghatalmazás, ha az alá-

mûködéséhez az ügyvezetôi teendôk ellátása további 60

írás idôpontjában a törvényes képviselô már nem volt jo-

napig. Ez utóbbi eljárás azonban kifejezetten ellent-

gosult aláírásra. Nem fogadható el a meghatalmazás ak-

mond a Gt. rendelkezéseinek. A taggyûlés hozzájárulása

kor sem, ha az adóhatóság felé történô benyújtásakor az

ugyanis a fent említettek szerint nem szükséges az ügy-

adóhatóság nyilvántartásában szereplô törvényes képvi-

vezetô lemondásának hatályossá válásához. Amennyi-

selô neve nem egyezik a meghatalmazáson szereplô tör-

ben errôl a tagok mégis határozatban rendelkeznek, úgy

5

XIV. Évfolyam 03. szám

azt jogszerûen nem köthetik ki, hogy az ügyvezetôi

közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adatok szerint

teendôk ellátása nem szükséges további 60 napig a

még a lemondott vezetô tisztségviselô minôsül törvé-

társaság mûködéséhez.

nyes képviselônek.

A Gt. 31. § (2) bekezdésének fent idézett rendel-

A Ctv. 33-34. §-ának rendelkezései alapján a cég adata-

kezése ugyanis kifejezetten a gazdasági társaság

inak cégjegyzékbe történô bejegyzése (és az adat törlése)

mûködôképességéhez köti a lemondás hatályossá

fôszabályként kérelemre történik. A kérelmet – ha a tör-

válását. A lemondás tehát kizárólag abban az eset-

vény eltérôen nem rendelkezik, a létesítô okirat, illetve

ben válik azonnal, annak közlésével hatályossá, ha

annak módosítása aláírásától (elfogadásától) számított

nem érinti a mûködôképességet.

30 nap alatt – a cég szervezeti (törvényes) képviselôje

Amennyiben azonban a lemondás a társaságot

köteles jogi képviselô útján elôterjeszteni. Ezzel össz-

mûködésképtelenné tenné – így ha a Kft. ügyveze-

hangban, a Gt. 26. § (1) bekezdése is kimondja, hogy a

tôje lemond és rajta kívül a társaság ügyeinek in-

gazdasági társaság alapításának, a társasági szerzôdés

tézésére, törvényes képviseletére más személy nem

módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, té-

jogosult (figyelemmel arra is, hogy a Gt. 149. §-a

nyeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint

alapján a társasági szerzôdésben úgy is rendelkez-

törvényben elôírt más adatoknak a cégbírósági bejelen-

hetnek, hogy valamennyi tag jogosult az ügyinté-

tése a vezetô tisztségviselôk kötelezettsége. A változás-

zésre és képviseletre, és ilyenkor ôket kell ügyveze-

bejegyzési kérelmet így a cég részérôl joghatályosan a

tôknek tekinteni) – a lemondás csak annak beje-

törvényes képviselô által meghatalmazott jogi képviselô

lentésétôl számított hatvanadik napon válik hatá-

terjesztheti elô, vagyis a változások bejegyeztetésének

lyossá annak érdekében, hogy a társaság legfôbb

kötelezettsége is a cég mindenkori törvényes képviselô-

szerve másik vezetô tisztségviselôrôl gondoskodni

jét (képviselôit) terheli.

Adóvilág – 2010. február

tudjon.

Abban az esetben, ha a korábbi ügyvezetô helyett új

A lemondás hatályossá válásáig azonban a ve-

vezetô tisztségviselô megválasztására sor került, a cég a

zetô tisztségviselô a Gt. 31. § (2) bekezdés második

Ctv. 22. § (3) bekezdésének elsô mondatára hivatkozhat,

fordulata alapján köteles a halaszthatatlan dönté-

mely szerint a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, il-

sek meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések

letve a cégnyilvántartásban szereplô – az adat igazolásá-

megtételében részt venni. E kötelezettsége tehát a

ra szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben

törvény erejénél fogva áll fenn, vagyis nem köthe-

csak azt követôen hivatkozhat, hogy az adat a Cégköz-

tô a taggyûlés döntéséhez. (A halaszthatatlan dön-

lönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a

tések meghozatalát, illetve az ilyen intézkedések

harmadik személy az adatot, illetve okiratot már koráb-

megtételét egyébként nyilvánvalóan indokolhatják

ban ismerte. Figyelemmel ugyanis arra, hogy a Ctv. 33. §

a taggyûlésen elôre nem látható események is – így

(2) bekezdése alapján a változások bejegyeztetésének kö-

pl. ha ebben az idôszakban adóellenôrzés megindí-

telezettsége is a cég mindenkori törvényes képviselôjét

tására kerül sor, akkor a vezetô tisztségviselô a

(képviselôit) terheli, a vezetô tisztségviselô személyé-

megbízólevél átvételére is köteles.)

nek megváltozása esetén a Ctv. 22. § (3) bekezdésének

Ha a gazdasági társaság legfôbb szerve hatvan

rendelkezése alapján fogadható el a cég képviselôjeként

napnál rövidebb idôn belül gondoskodik a mûkö-

az új – cégnyilvántartásba még be nem jegyzett – ügyve-

dôképességrôl, a lemondás az új vezetô tisztségvi-

zetô személye. Ennek azonban feltétele, hogy a vezetô

selô megválasztásával hatályossá válik. Abban az

tisztségviselôvé történô megválasztását megfelelô mó-

esetben, ha a lemondást követôen a társaság új

don (taggyûlési határozattal, illetve cégbíróságra érkez-

ügyvezetôt választott, a tisztség 60 napig történô

tetett változás-bejegyzési kérelemmel) bizonyítsa.

ellátása fel sem merülhet. [EBH 2002. 660]

A Ctv. fenti rendelkezései lehetôséget adnak arra, hogy

A lemondással összefüggésben szükséges tisztáz-

a cégnyilvántartásba történô bejegyzés hiányára hivat-

ni annak kérdését is, hogy mi a helyzet akkor, ha a

kozva az új vezetô tisztségviselô eljárását harmadik sze-

6

mély (így a folyamatban levô adóügyben az adóhatóság)

zolja, hogy a cég vezetô tisztségviselôjétôl írásban kérte

ne utasítsa el. Ebben az esetben azonban a cég törvényes

a céggel fennálló jogviszonya megszûnésének cégbíró-

képviselôjének – vagyis az Art. 7. § (2) bekezdésének al-

sághoz történô bejelentését és ennek a vezetô tisztségvi-

kalmazásában a rá vonatkozó szabályok szerint képvise-

selô 60 napon belül nem tett eleget…, úgy a rá vonatko-

letre jogosult személynek – már az újonnan megválasz-

zó cégjegyzékadat törlésének kikényszerítése érdekében

tott vezetô tisztségviselôt kell tekinteni, aki az adóható-

törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérheti il-

ság elôtti eljárásra jogosult. Természetesen ez csak ab-

leték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nél-

ban az esetben igaz, ha a változásbejegyzési eljárás folya-

kül a cégbíróságtól, melyet ilyen esetben a cégbíróság-

matban van, tehát a cég a változást már bejelentette a

nak le kell folytatnia… A törvény értelmében ezt a kü-

cégbíróság felé. Amennyiben azonban megállapítható,

lönleges törvényességi felügyeleti eljárást - amennyiben

hogy a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság elutasí-

annak feltételei fennállnak - a cég cégjegyzékébe bejegy-

totta, úgy a vezetô tisztségviselô személyét illetôen to-

zett bármely személy kérelmére le kell folytatni, tehát pl.

vábbra is a cégjegyzékben szereplô közhiteles adatok az

a vezetô tisztségviselô kérelme esetén is.”. A 88. § (3) be-

irányadók, ekkor a cég új képviselôjeként jelentkezô sze-

kezdés utolsó fordulata szerint, ha a cégbíróság a kérel-

mélynek a vezetô tisztségviselôvé történô megválasztá-

mezôt törli a cégjegyzékbôl, ezzel egyidejûleg a 81. § (1)

sára való hivatkozása nem vehetô figyelembe.

bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha tehát a törvé-

Arra az esetre, amikor a cég szervezeti képviselôje el-

nyességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a bizonyí-

mulasztja a cégjegyzékadat változására vonatkozó beje-

tási eljárás lefolytatásának eredményeként azt állapítja

lentést, és ezért a cégjegyzék jogszabálysértô adatot tar-

meg, hogy a kérelem alapos, a Ctv. 81. § (1) bekezdésé-

talmaz (így pl. ha a lemondott személyt tünteti fel veze-

ben foglalt intézkedéssel élhet (pl. a mulasztó vezetô

tô tisztségviselôként), a Ctv. a VII. fejezetében szabályo-

tisztségviselôt pénzbírsággal sújtja) annak érdekében,

zott különleges törvényességi felügyeleti eljárások egyi-

hogy a cég a törvényes mûködését állítsa helyre. A jogsza-

keként nevesíti a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a

bálysértô adatot – így azt is, ha a cégjegyzék még mindig

céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérel-

a lemondott személyt tünteti fel vezetô tisztségviselô-

mére induló eljárást. [Ctv. 88. §]

ként – a cégbíróság a Ctv. 81. § (4) bekezdésében foglal-

A Ctv. 88. § (1) bekezdése értelmében a cég cégjegy-

tak szerint hivatalból is törölheti a cégjegyzékbôl.

zékében bejegyzett bármely személy kérelmére (így a ve-

A Ctv. 22. § (4) bekezdésének utolsó fordulata alapján

zetô tisztségviselô kérelme esetén is) törvényességi fel-

harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra,

ügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmezô igazolja,

amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági

hogy a cég vezetô tisztségviselôjétôl írásban kérte a cég-

bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve,

gel fennálló jogviszonya megszûnésének a cégbíróság-

ha az okiratban foglaltakhoz - nyilvánosságra hozatal hi-

hoz történô bejelentését, ennek azonban a cég vezetô

ányában - nem fûzôdik joghatály. A vezetô tisztségviselô

tisztségviselôje hatvan napon belül nem tett eleget. Az e

személyét illetôen tehát a közhiteles cégnyilvántartás-

jogszabályhelyhez fûzött miniszteri indokolás kifejezet-

ba bejegyzett adatok irányadók mindaddig, amíg har-

ten gyakran elôforduló esetként emeli ki azt, amikor „a

madik személy az ellenkezôjét nem bizonyítja olyan

cég szervezeti képviselôje nemtörôdömségbôl vagy tu-

okiratra, adatra hivatkozva, mely tekintetében a cég

datosan, rosszhiszemûen elmulasztja a cégjegyzék-

nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzété-

adat változására vonatkozó bejelentést és így pl. még

teli kötelezettségének.

hónapokkal azt követôen is, hogy a korábbi vezetô

Ebbôl következôen amennyiben a cégjegyzékben ve-

tisztségviselô lemondott a megbízatásáról és a cég leg-

zetô tisztségviselôként szereplô személy a megbízólevél

fôbb szerve ezt tudomásul vette, ez nem tûnik ki a cég-

átadásakor nem hivatkozik arra, hogy e jogviszonya

jegyzékbôl és emiatt az adóhatóság a különbözô felszó-

megszûnt, vagy arra hivatkozik ugyan, de ezen állítását

lításokat a leköszönt vezetô tisztségviselônek kézbesí-

okirattal, adattal nem támasztja alá, úgy a megbízóle-

ti... Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett személy iga-

vél ezen személy részére történô átadása nem kifogásol-

7

XIV. Évfolyam 03. szám

Adóvilág – 2010. február

ható. Amint azonban e jogviszonyának megszû-

sértôvé válik, tekintve, hogy nem tartalmazza azt amit a

nését a revízió tudomására hozza és egyúttal állí-

cégre vonatkozó jogszabályok kötelezôen elôírnak [Ctv.

tását okirattal, adattal is alátámasztja, a cég ve-

74. § (1) bek. c) pont]. Ilyenkor a céget intézkedési köte-

zetô tisztségviselôjének a továbbiakban nem te-

lezettség terheli, s megfelelô okiratokra alapított újabb

kinthetô.

változásbejegyzési kérelmet kell benyújtani.

Mivel a Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja értelmélakóhelye (székhelye), illetve adóazonosító jele

Mi a helyzet akkor, ha a társaságnak nem maradt vezetô tisztségviselôje?

(száma), valamint e jogviszonyuk keletkezésének

Ez a helyzet állhat elô pl. akkor, ha a határozott idôre

idôpontja, határozott idôre szóló képviselet eseté-

megválasztott vezetô tisztségviselô megbízatása a hatá-

ben a jogviszony megszûnésének idôpontja is, illet-

rozott idô lejártával megszûnik, de helyette nem válasz-

ve ha a jogviszony megszûnésére a cégjegyzékben

tanak új tisztségviselôt. A Gt. 24. § (1) bekezdése szerint

feltüntetett idôpontnál korábban kerül sor, a meg-

ha társasági szerzôdés másként nem rendelkezik, a veze-

szûnés tényleges idôpontja is a cégjegyzékbe köte-

tô tisztségviselôket határozott idôre, de legfeljebb öt év-

lezôen bejegyzendô adatok körébe tartozik, a Ctv.

re kell megválasztani, illetve a társasági szerzôdésben ki-

50. § (5) bekezdése alapján a vezetô tisztségviselô

jelölni. Ha a társasági szerzôdésben a vezetô tisztségvise-

megváltozásának bejegyzésére irányuló kérelem-

lôi megbízás idôtartamáról a tagok (részvényesek) nem

nek a cégbíróság általi elutasítása sem mentesíti a

rendelkeznek, a vezetô tisztségviselôt öt évre megválasz-

céget a jogszabályoknak megfelelô változásbejegy-

tottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság en-

zési kérelem benyújtása alól. A változásbejegyzési

nél rövidebb idôtartamra jött létre. (Arra vonatkozóan

eljárás eltérô szabályai közt a Ctv. utóbb hivatko-

egyébként, hogy a vezetô tisztségviselô legkevesebb

zott rendelkezése ugyanis kimondja, hogy amen-

mennyi idôre választható meg, a Gt. nem tartalmaz ren-

nyiben a változás (a változással érintett adat) be-

delkezést.)

ben a cég képviseletére jogosultak neve (cége) és

jegyzése kötelezô és a cégbíróság a változásbejegy-

Arra az esetre, ha a korlátolt felelôsségû társaság ügy-

zési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak meg-

vezetôinek száma a társasági szerzôdésben meghatáro-

felelô változásbejegyzési kérelem benyújtása alól

zott létszám alá csökkent, a Gt. 151. § (1) úgy rendelke-

nem mentesít. A Ctv. Kommentárjának az 50. §-

zik, hogy az ügyvezetô harminc napon belül köteles ös-

hoz fûzött magyarázata szerint a kérelem elutasítá-

szehívni a taggyûlést. A (2) bekezdés szerint, ha a társa-

sa ellenére a változásbejegyeztetési kötelezettség

ságnak nem maradt ügyvezetôje, a taggyûlést bármelyik

akkor áll fenn, ha annak elmaradása esetén a cég

tag összehívhatja. Ha erre a változás bekövetkeztétôl szá-

mûködése, cégjegyzéki adatai jogsértôvé válnak, il-

mított harminc napon belül nem került sor, vagy az nem

letve jogsértôek. Így például, ha a cég egyetlen be-

lehetséges, akkor a taggyûlést bármelyik tag vagy hitele-

jegyzett képviseletre jogosultjának megbízatása le-

zô kérelmére a cégbíróság hívja össze.

mondása folytán megszûnik, s erre figyelemmel a

Amennyiben a taggyûlést sem a társaság valamely tag-

cég új vezetô tisztségviselôt választ, s kéri a lemon-

ja, sem (tag vagy hitelezô ilyen irányú kérelme hiányá-

dott tisztségviselô törlését, továbbá a megválasztott

ban) a cégbíróság nem hívja össze, úgy a cégbíróság tör-

új vezetô tisztségviselô bejegyzését, azonban az ok-

vényességi felügyeleti eljárásának van helye, amit az arra

iratok alapján csak a lemondott vezetô tisztségvise-

okot adó körülményrôl való tudomásszerzéstôl számí-

lô törlése rendelhetô el. Ilyen esetben a lemondott

tott 30 napon belül, illetve az eljárásra okot adó körül-

vezetô tisztségviselô törléséhez komoly jogi érdek

mény bekövetkezésétôl számított egyéves jogvesztô ha-

fûzôdik, és a közhiteles nyilvántartás is ezt követe-

táridôn belül lehet kérni. Ha azonban a cég valamely jog-

li meg. Ugyanakkor el kell utasítani a kérelmet az új

szabálysértô helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg,

tisztségviselô bejegyzése iránti részében. Ezzel

az eljárás megindítása mindaddig kérhetô, amíg ez a

azonban a cég mûködése, és cégjegyzéke törvény-

helyzet vagy állapot fennáll. [Ctv. 79. § (1) bek.]

8

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság

lemmel kell lenni arra is, hogy a felügyelôbiztos e jogvi-

az intézkedésre okot adó körülménytôl, illetve annak súlyá-

szonyának kezdô idôpontja a kirendelô végzés jogerôre

tól függôen a Ctv. 81. § (1) bekezdésében felsorolt intézke-

emelkedésének napja, megszûnésének idôpontja pedig a

déseket hozhatja, de a szankciók alkalmazását megelôzôen

végzésben megjelölt idôpont. A kirendelés legfeljebb ki-

a céget a 80. §-ban foglaltak szerint fel kell hívnia a törvé-

lencven napra szólhat, és nem hosszabbítható meg.

nyes mûködés helyreállítására. Intézkedés alkalmazásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

A betéti társaság esete

A 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján, ha a cég mûkö-

Elôfordul, hogy a betéti társaságnak – pl. az egyetlen bel-

dése törvényességének helyreállítása más módon nem

tag elhalálozása miatt – nem marad beltagja. Kérdés,

biztosítható, a cégbíróság legfeljebb kilencven napra

hogy ilyen esetben ki minôsül törvényes képviselônek?

felügyelôbiztost rendel ki, aki megteheti azokat a szük-

Abban az esetben, ha a betéti társaságnak csak kültagja

séges intézkedéseket, amelyek a törvényes mûködés

marad, a Gt. 109. § (1) és a 110. § (2) bekezdése alapján

helyreállításához elengedhetetlenek. A felügyelôbiz-

a kültagot üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagnak

tosra vonatkozó részletes szabályokat a Ctv. 82-83. §-ai

kell tekinteni a Gt. 110. § (1) bekezdése szerinti társasá-

tartalmazzák. A 82. § (4) bekezdése értelmében, ha a tör-

gi szerzôdésmódosítás megtörténtéig, illetve a végelszá-

vényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a cég-

moló kijelöléséig akkor is, ha erre a társasági szerzôdés a

nek nincs megválasztott vezetô tisztségviselôje, a felü-

kültagot eredetileg nem jogosította fel.

gyelôbiztos - a cégbíróság végzésében meghatározottak

A Gt. 110. §-ában is említett kiválás, mint a tagsági jog-

szerint - a vezetô tisztségviselô jogkörét gyakorolja. Erre

viszony megszûnésének jogcíme fogalom alatt ugyanis a

tekintettel a cégbíróság a felügyelôbiztost - szükség ese-

Gt. 99. §-ában meghatározott valamennyi megszûnési

tén a korábbi vezetô tisztségviselô törlésével egyidejûleg

okot (pl. felmondás, kizárás, elhalálozás) érteni kell. Ha a

- a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi.

kiválás a tag halálát jelenti, akkor az új tag belépésére

Amennyiben a felügyelôbiztos a kirendelô végzés ke-

nyitva álló 6 hónapos határidôt a tag halálának idôpont-

retei között a vezetô tisztségviselô szerepét tölti be, úgy

jától kell számítani, nem a hagyatékátadó végzés keltétôl

az adóhatóság elôtti eljárásban a társaság képviseleté-

vagy jogerôre emelkedésétôl [pl. Fôvárosi Ítélôtábla 13

re jogosult. Ilyen esetben azonban – az adóhatósági el-

Cgf. 44 292/2005/2. határozata].

lenôrzés és az azt követô hatósági eljárás során – figye-

DR. PÁPAI ZSOLT

9