Áder János: Üzleti lehetőségeket is rejt a klímaváltozás

XVII. évfolyam • 2015. 08. szám

Áder János:

Üzleti lehetőségeket is rejt a klímaváltozás A köztársasági elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján tartott előadást. Cikkünkben részletes beszámolót adunk a konferenciáról, melyen a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara meghívott tisztségviselői is részt vettek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) „A klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásai” címmel tartott konferenciát 2015. szeptember 8-án a LARUS Rendezvényközpontban. Parragh László MKIK elnök köszöntőjét követően a köztársasági elnök tartotta meg előadását. Áder János elmondta, hogy az MKIK-val való egyeztetés a konferenciával kapcsolatban már tavasszal megkezdődött, mivel Magyarország akkor elsők között csatlakozott Al Gore volt amerikai alelnök klímavédelmi kezdeményezéséhez, amelynek célja 1 milliárd elektronikus aláírás összegyűjtése, mellyel a decemberben megtartásra kerülő párizsi klímacsúcs szereplőit ambiciózusabb megállapodásra szeretnék ösztönözni. Az államfő az elmúlt hónapokra viszszagondolva kifejtette, hogy a mögöttünk hagyott nyár a „legek nyara” volt. 2015. június 9-én az átlagos havi csapadékmennyiségnek megfelelő, özönvízszerű eső zúdult a fővárosra mindösszesen egyetlen óra alatt. Az akkor kivételesnek tartott eseményt kevesebb, mint másfél hónappal – 2015. augusztus 17-én – még nagyobb „égi háború” követte, amikor az átlagos havi csapadékmennyiség közel kétszerese zúdult le szintén egy óra alatt. Magyarországon sajnos a „legek nyarát” tapasztalhattuk meg abból a szempontból is, hogy az özönvizek mellett a Tisza vízállása még sosem volt ilyen alacsony, valamint ennyi, illetve ilyen hosszúságú hőségriadó még sohasem volt, mint idén nyáron.

Áder János emlékeztetett, idén nyáron két alkalommal is özönvízszerű eső zúdult a fővárosra (fotó: MTI)

Az idei aszály következményeként a kukoricatermés 25%-a ment veszendőbe, a mezőgazdasági kár csak ezen a területen megközelíti a 100 milliárd forintot. Áder János kiemelte, hogy 2015 nyarán – mint minden idők legmelegebb nyarán – az aszályokat nemcsak Magyarország szenvedte meg, azok szerte a világon pusztítottak. Példaként említette a Kaliforniában négy éve tartó aszályt, melynek következménye többek között a nagyvárosok vízkorlátozása, illetve a vízigényes mandulaültetvények farmerek általi kivágása. Az évtizedek óta zajló klímaváltozás és felelőtlen vízgazdálkodás következményeként az Aral-tó vízfelületének 50 év alatti összezsugorodása is bemutatásra került, valamint a brazíliai São Paulo súlyos vízellátási problémájára is kitért a köztársasági elnök. Az államfő előadásában a változások okaként az 1950-es évektől drámai módon megugró szén-dioxid szint emelkedése került kiemelésre. Az ENSZ tudományos tanácsadó testülete által készített tanulmányra hivatkozva kitért arra is, mi-

lyen következményei lennének annak, ha a kedvezőtlen tendenciák ellen az emberiség nem tesz lépéseket: gyakoribbá váló áradások és aszályok, vízválság, egyre pusztítóbb természeti katasztrófák, az élelmiszertermelés feltételeinek romlása, a tengerek savasodása, a jégtakarók olvadása, a tengervízszint emelkedése, lakó- és termőhelyek elvesztése, politikai és társadalmi konfliktusok erősödése, illetve mindezek következtében tömeges népvándorlás. Áder János bemutatta, hogy a gazdasági következmények körében az Economist Intelligence Unit által – különböző forgatókönyvek alapján – a 2100-as évre, kizárólag a közvetlen gazdasági károkra készített elemzés szerint a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius fokos emelkedése esetén – mai értéken számolva – a gazdasági veszteség 4200 milliárd dollár. 5 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés esetén már mintegy 7000 milliárd dolláros, Folytatás a 2. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

2

Üzleti lehetőségeket is rejt a klímaváltozás ➤ Folytatás az 1. oldalról 6 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés esetén pedig körülbelül 13 800 milliárd dolláros gazdasági veszteséget prognosztizál az elemzés. Az adatokat Magyarországra vetítve, 2 Celsius fokos emelkedés esetén a magyar nemzeti vagyon 3%-os, 5 Celsius fokos emelkedés esetén 5%-os, 6 Celsius fokos emelkedés esetén pedig 10%-os elvesztésével kell számolnunk. A köztársasági elnök kiemelte, hogy az előttünk álló kihívás mértéke – párhuzamot vonva a XIX. századi „ipari forradalom”, valamint a XX. századi „digitális forradalom” kihívásaival –a „klímaforradalom” kifejezés használatát teszi indokolttá. Az államfő megjegyezte, hogy a világ legnagyobb gazdasági szereplőinek az átlaghőmérséklet csökkentésével kapcsolatos pozitív szemléletváltozása már a politikai életben is megfigyelhető. Tavasszal az USA elnöke jelentette ki, hogy az Egyesült Államok legfontosabb stratégiai kihívása a klímaváltozás. Két héttel később a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága fogalmazta meg, hogy a klímaváltozás a Kínára leselkedő legnagyobb veszély. A környezettudatosság megmutatkozik továbbá a piacok átrendeződésében is, a fosszilis energia beruházások száma kisebb, mint a megújulóké, a megújuló energiában érintett cégek piaci értéke pedig növekszik. Az USA-ban már több befektetés történik a megújuló energiába, mint a fosszilisbe – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Áder János kitért a jelentős piaci átrendeződés, értékváltás folyamatára is, példaként említve, hogy a mindösszesen csak 60  ezer elektromos autót előállító Tesla vállalat piaci értéke megegyezik a 10 millió hagyományos autót gyártó General Motors értékével. A piaci átrendeződést jól mutatja továbbá, hogy egy év alatt mintegy 10 milliárd dollárt vontak ki a széniparból. További példaként megemlítette, hogy Németországban mindössze egy év alatt 1700 Megawatt szélenergia kapacitás épült, így az előállított napenergia a 2005-ös esztendő körülbelül 2000 Megawattos mennyiségéről 2014 végére mintegy húszszorosára, 38 200 Megawattra bővült az országban. Az államfő bemutatta továbbá a megújuló energiaforrások kiaknázásának legújabb vívmányait: az átlátszó napelemet, mely az üvegfelületek, illetve irodaházak

felületeinek borításaként közvetlen energiatermelőként funkcionálna az épületeken; a Japánban létrehozott napelem farmot; a Toyota az első hidrogén cellás autóját; valamint a Tesla – a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb – akkumulátorát, amely lehetőséget biztosít az épületre szerelt napelemmel megtermelt áram letárolására és későbbi felhasználására. A prezentáció keretében egészen új megoldások is feltűntek, mint például egy, az interferencia hatását kihasználó európai szélerőmű park, melynek hatásfoka lényegesen meghaladja a korábbiakét.

– mint az egyik legnagyobb kibocsátónál, mind az ugyancsak jelentős kibocsátó szenes erőműveknél is lehetne majd alkalmazni. A Greenion beválása esetén mintegy 50%-kal lehetne csökkenteni a gépjárművek szén-dioxid kibocsátását. Áder János hangsúlyozta, hogy a klímavédelemben üzleti lehetőségek is vannak, aki az ebben rejlő lehetőségekből kimarad, az lemarad. Ebben a versenyben, a magyar feltalálóknak és vállalkozóknak helye van, ezek kihasználása bővíti a vállalkozások piacait, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Ezek exportképes termékek,

Megtelt a LARUS Rendezvényközpont a konferencia résztvevőivel

A köztársasági elnök kiemelte, hogy Magyarország az egyike azon államoknak, amely képes a gazdasági növekedést az energiafelhasználás, valamint az emisszió mértéke csökkentésének egyidejű megvalósításával elérni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára egy gazdasági lehetőség az, amely más országok számára még csak egy vállalás, a 40%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentés elérése hazánk számára már valóság, erről a pontról tudunk továbblépni a gazdaság fejlesztése során. Áder János a szennyvíztisztítás lehetőségeinek egy példáját is bemutatta: egy kínai iPhone összeszerelő üzem a növényekkel tisztítja meg a vállalatnál keletkező szennyvizet. Az előadásban az államfő Mészáros Ferenc magyar feltalálót is kiemelte, aki a gépjárművek szén-dioxid kibocsátása csökkentésének lehetőségeit kutatja. A feltaláló Greenion nevű találmányával felszerelt személy- és tehergépjárművek már Európa útjait róják. A találmányt előreláthatólag mind a tengeri közlekedésnél

kifejezetten, ha ehhez valamilyen innováció is társul – tette hozzá. A köztársasági elnök arra biztatta a vállalkozókat, hogy nyitott szemmel járva a világot, vegyék észre ezeket az üzleti lehetőségeket. Folytatás a 24. oldalon ➤

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán ISSN 1585-1400

Gazdasági

Hírtükör

3

Az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabály-módosítások Mennyibe fog kerülni nekünk a migránsválság kezelése? Nagyon sok okfejtést hallgatunk a liberális oldal részéről a humanitárius szempontok fontosságáról, de egyetlen egy félmondat sem hangzik el arról, hogy meddig terjed a magyar gazdaság és társadalom erőforrásainak jogosulatlan felhasználása. Ugyanis ezek az erőforrások, amelyek most kimennek, ugyancsak humanitáriusok, szociális kérdések megoldását is szolgálhatnák saját hazánkban. Ma már mindenki számára világos, hogy nem menekültekről van szó, hanem gazdasági bevándorlásról, egy XXI. századi népvándorlásról. Az ENSZ által elfogadott alapelvek is azt rögzítik, hogy a menekült a szomszédos országban kell, hogy biztonságba érjen, és nem választhatja meg azt, hogy melyik országban kíván menekült státuszért folyamodni. Pontosabban szólva ezt a biztonságot nyújtó szomszédos ország általa kiválasztott országának nagykövetségén vízumigényléssel megteheti. Az a folyamat azonban, ami ezen a nyáron elindult, gyakorlatában teljesen illegális, és tartalmában a gazdasági bevándorlásról szól. Magyarország rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen ha betartja a „menekültek” regisztrálását, akkor ezek a tömegek az uniós megállapodás szerint visszairányíthatóak lennének Migránsok tömegei korlátozzák a forgalmat az országúton Magyarországra. A helyzet tehát rendkívül nehéz, hiszen látható, hogy mindazok az országok, akik kötelezettek lennének a jogi eljárások megindítására, ahelyett a „csővezeték elméletet” választották, nem kívánják feltartóztatni az áramlást, hanem éppen ellenkezőleg, rendezett folyosót építenek ki, amely értelemszerűen a magyar határig húzódik. Most ebben a módszertanban kezdi fogadni Horvátország is a migránsáradatot, és ezt tette Ausztria is, csakhogy Németország területére juttassa el a bevándorlókat. A magyar politika számára tehát nem maradt más lehetőség, mint egyedüliként feltartóztatni a jogellenesen átvonuló tömegeket, és minden erővel betartani a Schengeni Megállapodáshoz kapcsolódó Dublin III Egyezmény előírásait. Gondoljunk csak bele, ha mi nem ezt tennénk, akkor nagy valószínűséggel már az osztrákok Hegyeshalomnál a Dublin III-ra hivatkozva megállították volna a több tízezres tömegeket. A Magyar Kormány eljárása bár úgy tűnik, hogy egyedi, de egyre inkább követőkre talál, és mindenütt a határőrizet szigorításáról hallunk híreket. Németország is rájött arra – amelyet egyébként a német emberek az első perctől kezdve vallottak –, hogy nincs szükségük ilyen mértékű migrációra, és nem valószínű, hogy ezek az emberek oldanák meg a német gazdaság munkaerő-utánpótlásának kérdését. A sok teoretikus kérdés mellett azonban nekünk, a gazdaság szereplőinek a földön kell járni, és fel kell tegyük a kérdést, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni? Az első nagy tétel a közvetlen államháztartási kiadások tömege. A rendőrök és honvédek munkabére, túlórája, dologi költségei; az infrastruktúra építés költségei a tranzitzónáktól a határvédő kerítésekig. A másik csoportba pedig a gazdaság növekedésének lassulásából eredő károkat prognosztizálhatjuk, amelyek bár úgy tűnik, hogy csak egyes szektorokat érintenek – turizmus, vendéglátás, nemzetközi áruszállítás, logisztika –, de valójában hatásuk nagyon sok ágazatba fog begyűrűzni. Ma még ez az összeg jóslások szintjén is nehezen becsülhető, de nem lepődnék meg azon, ha a százmilliárdos nagyságrendet is meghaladná. Tegyük fel azt a kérdést is magunknak: – mi magyarok, a magyar gazdaság szereplői azért tanulunk, dolgozunk, és építjük ezt az országot, hogy abból erőforrásaink elszívása ezen a módon is megtörténjen…? Dr. Vereczkey Zoltán

Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény elfogadásával számos törvény módosult, a legtöbb változás 2015. szeptember 15-től hatályos. Cikkünkben tájékoztatást adunk a módosuló jogszabályokról. 1. Módosult a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) Az illegális határátlépések száma, valamint ezzel párhuzamosan a menekültkénti elismerés iránti kérelmek száma a tavalyi évhez képest drasztikusan megnövekedett hazánkban. A nagyszámú kérelem megfelelő

kezelése érdekében speciális eljárás bevezetése volt indokolt, a Pp. módosítása is ezt a célt szolgálja. A törvény meghatározza, hogy a menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásokban mely bíróság jogosult eljárni. A Pp. fenti szabály alóli kivételt tartalmazó új bekezdése a tranzitzónában benyújtott kérelmekkel kapcsolatos felülvizsgálati eljárások lefolytatására a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg, annak érdekében, hogy a migrációs hullámmal leginkább érintett szerbmagyar határ közelében kerüljön sor az elbí-

rálásra, az ügyek nagy számára tekintettel. (A tranzitzónákkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. szeptember 10-i tájékoztatása szerint a befogadó állomások bővülni fognak, azonban Szerbia felé nyitott tranzitzóna nem lesz Magyarországon. A Kormány elképzelései szerint a bevándorlási hivatal munkatársai a határon, a magyar oldalon várják majd azokat, akik a menekültkérelmet be kívánják adni. Vagyis, ha nagy lesz a tömeg, a szerb oldalon kell várakozniuk.) 2. Módosult a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Folytatás a 4. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

4

Jogszabály-módosítások ➤ Folytatás az 3. oldalról Az európai uniós joganyaggal biztosított koherencia megvalósítása érdekében szükségessé vált a magyar jogban is szabályozni, hogy a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek törvényben meghatározott eseteiben az adott tevékenység környezeti hatásvizsgálati engedély nélkül kezdhető meg, illetve folytatható le. A rendelkezés célja bizonyos törvényben meghatározott esetekben az eljárások elhúzódásának megakadályozása, illetve gyorsítása. 3. Módosult az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A korábbi rendelkezés azokat az esetköröket sorolta fel, amikor a Kormány rugalmas felhatalmazást kapott, hogy a megjelölt építési beruházások vonatkozásában egyedileg szabályozhassa a beépítést. Ez a lehetőség azonban nem terjedt ki a válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények építésére, továbbá nem volt egyértelmű, hogy a beépítésre vonatkozó szabályozási lehetőség pontosan mire terjed ki. A módosítás kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények építésére és pontosítja, hogy ez a lehetőség a beépítésnek az építmények kialakítására vonatkozó, az általánostól (OTÉK) eltérő, egyedi szabályozását teszi lehetővé. A módosítást megelőző rendelkezés szerint egy terület, telek felhasználásának, beépítésének módját, feltételeit a településrendezési eszközökben az önkormányzat állapította meg. Ez a szabály nem nyújtott kellően rugalmas és hatékony eszközt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére, ezért – a korábbi rendelkezést is alternatívaként megtartva – szükség volt arra, hogy a Kormány felhatalmazást kapjon soron kívüli terület felhasználási és beépítési rendezési jellegű szabályok megalkotására az adott területen. Ezzel elhárult az akadály az ilyen területeken tervezett, a válsághelyzet kezelésére szolgáló építési beruházások megvalósítása elől. A korábbi rendelkezések értelmében beépítésre szánt területen épület csak építési telken (azzá minősített telken) volt elhelyezhető. Az építési telek kialakításának szigorú feltételei és eljárási szabályai vannak, melyek időigényesek és nem minden esetben teljesíthetőek. A módosítást megelőző szabályok szerint a beépítésre nem szánt területeken törvényben meghatározott feltételekkel lehet építményt elhelyezni. Ez a halmaz kibővült a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célt szolgáló építmények körével. A törvény szerint a településrendezési eszközzel változtatási, telekalakítási és építési tilalom rendelhető el egy adott területen, mely meghatározta azon építménykört és építési

tevékenységkört is, amelyet tilalom esetén is meg lehet valósítani. Ez a kör szintén kibővült a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rugalmasabb kezelhetősége érdekében. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy veszélyhelyzet esetén a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükségessé váló építési tevékenységeket azonnal – a szabálytalan építkezések jogkövetkezménye nélkül – egyszerűsített formában meg lehessen valósítani. A módosítás a szabályozás kiterjesztését a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenységek végzésére is tartalmazza. A módosítás továbbá felhatalmazást ad a Kormánynak eltérő szabályok megalkotására a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési beruházások megvalósítása érdekében. 4. Módosult a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény Tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt volt megteremteni a határon történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások gyorsan lefolytathatóak legyenek, ugyanakkor ezen eljárási rend keretein belül is szükséges biztosítani a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését. A külföldiek tömeges bevándorlására adott kormányzati válasz a korábbi magyar jogi környezetben nem – vagy csak jelentős késedelemmel – volt megadható, ez indokolta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmának bevezetése. A szabályozásba beépítésre került a szükségesség és az arányosság alkotmányos követelménye, amely az alapjog korlátozásának nélkülözhetetlen kelléke, és amely biztosítja a rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangját. A rendelkezés továbbá azt a célt is szolgálja, hogy a járványügyi hatóság emberei egy esetleges járványügyi veszélyhelyzet kialakulását megelőzve, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehessék. A válsághelyzetben előfordulhat, hogy az eljáró állami szervek átmenetileg nem rendelkeznek az intézkedésekhez szükséges eszközökkel vagy az intézkedéshez más szerv tulajdonában, használatában álló speciális eszköz vagy elhelyezkedése miatt alkalmas ingatlan igénybevétele szükséges. A törvényben meghatározott igénybevétel mindig ideiglenes jellegű, kivételesen alkalmazható és alapvetően az állami és önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyontárgyakat érintheti. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben nem csak ingó és ingatlan vagyoni eszközök igénybe vétele lehet indokolt, hanem olyan szolgáltatások biztosítása is, amelyekre az eljáró állami szervek saját eszközeikkel nem képesek. A módosítás lehetővé teszi, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a többségi

állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írjon elő rendeletben. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az ügygondnok kirendelése, illetve a kézbesítési megbízott alkalmazásának kizárása szintén az eljárás gyorsítását célozza. A lapzártánk időpontjában aktuális információk szerint, amint lehet – tehát feltehetően szeptember 15-én – a Kormány a tervek szerint kihirdeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Szükséges megjegyezni továbbá, könynyen előállhat az a helyzet, hogy a módosult törtvényi rendelkezések ellenére bevándorlók megpróbálnak csoportosan áttörni Magyarország területére. Ennek megakadályozása érdekében akár a hadsereg bevetése is szükségessé válhat a határnál (az ehhez szükséges   kétharmados törvénymódosításokról információnk szerint szeptember 21én szavaz majd a parlament). Magyarország határának védelmét az elképzelések szerint továbbra is rendőrök látják majd el, ahol azonban ezt követően katonák is jelen lehetnének. A katonák és a rendőrök számára sem lesz tűzparancs, a rendőrök az eddig is létező jogosítványaikkal – vízágyúval, könnygázzal, illetve gumibottal – oszlathatnak. 5. Módosult az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közérdekű használati jog keletkezéséért járó egyszeri kártalanítást abban az esetben kell megfizetni, ha az ingatlant ténylegesen igénybe kívánják venni. Ez a módosítás az átmeneti rendelkezés alapján egyértelműen vonatkozik arra az ingatlanra, melyet a módosítás folytán már nem 10, hanem 60 méteres sávban terhel a közérdekű használati jog. A módosítás természetesen nem érinti azt a garanciális szabályt, hogy az egyszeri kártalanítás kifizetésének is meg kell történnie az igénybevétel előtt. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében indokolt a leginkább érintett államhatár-szakaszok környezetében ún. tranzitzónákat kialakítani, ahol a nagy számban érkező migránsok elhelyezése megtörténhet mindaddig, amíg vonatkozásukban a menekültügyi eljárás – az Európai Parlament és Tanács nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26. napján kelt 2013/32/EU irányelvének 43. cikkével összhangban kialakított speciális eljárási keretek között – lefolytatásra kerül. (Ahogyan cikkünkben már fentebb említettük, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. szeptember 10-i tájékoztatása szerint a befogadó állomások bővülni fognak, azonban Szerbia felé nyitott tranzitzóna nem lesz Magyarországon.)

Gazdasági

Hírtükör

6. Módosult a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény Tekintettel arra, hogy a termőföld védelméről szóló törvény szerinti időleges más célú hasznosításra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak az államhatárról szóló törvényben foglalt közérdekű használati jog esetében, ezért indokolt volt a rendelkezés bevezetése. 7. Módosult a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) Tekintettel az ügyek speciális jellegére és a várható tömeges előfordulásra, szükségessé vált különös illetékesség meghatározása. Ezen a módon biztosítható, hogy a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróságok folyamatosan végezzék a tevékenységüket, ne álljon le az egyéb ügyekkel kapcsolatos ítélkezés. A Be. módosításának célja az, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások minél hamarabb érdemi döntéssel végződjenek. Ennek érdekében a Be. kiegészült egy új fejezettel, amelynek rendelkezései a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult eljárás szabályait rögzítik a Be. már meglévő két eljárási formája [bíróság elé állítás, illetve lemondás a tárgyalásról] rendelkezéseinek alapul vételével, továbbá illetékességre, az ügyek elkülönítésére, illetve az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó előírásokat is tartalmaznak: – A határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggő eljárásokat a büntetőeljárás általános szabályaihoz képest rövidebb idő alatt kell lefolytatnia az igazságügyi hatóságoknak. A Be. azonban e rövidebb határidejű elbíráláson belül is speciális sürgősségi szabályt ír elő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak területén elkövetett, határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggésben. Rögzíti ugyanis, hogy ebben az esetben a büntetőeljárást minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni (Be. 542/E. §). – A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet a Be. 542/H. §-ában is kiemelt szerepet kap, lehetővé téve, hogy ilyen körülmények között az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló létesítményben is végre lehessen hajtani. – Az 542/G. § szerinti módosítás a tömeges bevándorlással összefüggő legjellemzőbb bűncselekmények esetén meg kívánja akadályozni, hogy az egyszerre elfogott, rendszerint nagyszámú terhelt ellen indult egyazon büntetőeljárás elhúzódhasson, így az ilyen ügyekben az elkülönítést teszi főszabállyá, amelytől csak két esetben lehet eltérni. Nem indokolt az elkülönítés ugyanis több terhelt esetén sem, ha a tényállás a külön elbírálást lehetetlenné tevő szoros összefüggést mutat, továbbá ha az együttes elbírálás az időszerűségre nincs hatással. – Az 542/I. §-ban szabályozott speciális eljárási megszüntető okot az indokolja, hogy

5 az ismeretlen helyre távozó, adott esetben ismeretlen személyazonosságú terhelt esetén ne kerüljön sor felesleges eljárási cselekmények foganatosítására. – Az eljárások gyorsításának elősegítése érdekében jelentős változás, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a terhelt a bűncselekményre a törvény által előírt büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé állítható. Emellett a tervezet a bíróság elé állítás határidejét harminc napról tizenöt napra, tettenérés esetén nyolc napra leszállította, egyben ennek megfelelően rögzíti az iratok ügyésznek történő visszaküldésére vonatkozó szabályokat. – Az eljárások gyorsításának elősegítése érdekében változnak a tárgyalásról lemondás általános szabályai is, ennek megfelelően az eljárás lefolytatásának határidejét a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napban indokolt meghatározni (Be. 542/N. §). – Lehetővé válik, hogy az általános szabálytól eltérően (amely szerint csak a terhelt kezdeményezheti a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást), a védő is tehessen ilyen tartalmú indítványt (Be. 542/O. §). – Az 542/Q. § e) pontja alapján a gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a terheltnek, az ügyésznek és a védőnek a büntetés, illetve intézkedés nemére, mértékére, tartamára vonatkozó egyetértő nyilatkozatát. – Mivel a törvény egyetértést vár el az ügyésztől is a nyilatkozattal összefüggésben, indokolt, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatást az ügyész végezze (542/P. §) A gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyvnek a határzárral kapcsolatos bűncselekmények tárgyalásról lemondással történő elbírálása esetén azért is van kiemelt jelentősége, mert ezzel helyettesíthető az ügyész és a terhelt közötti formális megállapodás. – Az 542/S. § szintén az eljárás gyorsítását szolgálja, előírja ugyanis, hogy a bíróságnak – szemben a korábbi hatvan napos határidővel – nyomban nyilvános ülésre kell kitűznie az ügyet, ha a rendelkezésben megjelölt feltétel fennáll. 8. Módosult a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószer kereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását. A módosítás lehetővé teszi, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a szabadságvesztés felfüggesztésére az általános szabályok szerintinél súlyosabb büntetés kiszabása esetén is sor kerülhessen.

A módosítás alapján a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a kiutasított elkövető a szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér. Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás, e cselekmények közrendet és közbiztonságot fokozottan veszélyeztető volta igazolja, hogy akár a legszigorúbb közhatalmi eszközökkel, azaz a büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni e jogellenes magatartások súlyosabb elkövetési alakzataival. Erre figyelemmel a Btk.-nak a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete kiegészül három új tényállással: – Az utóbbi időben jelentős problémává váló illegális bevándorlás elleni hatékony fellépést szolgálja a Magyarország déli határszakaszára telepített, az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, amelynek azonban a szabálysértési szintű védelmen túl indokolt büntetőjogi védelmet is nyújtani. A Btk. új 352/A. §-a ezt a célt szolgálja. A rendelkezés szerint az követi el a bűncselekményt, aki az ilyen létesítménnyel védett határszakaszon, a létesítményen keresztüljutva, azt kijátszva lép be Magyarország területére jogosulatlanul. E tényállás ugyanakkor a létesítmény más országokon keresztül történő megkerülését nem szankcionálja. – Sui generis bűncselekményként került a Btk.-ba az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény megsemmisítése vagy megrongálása. Ebben az esetben a védett jogtárgy nem elsősorban a tulajdonjog, hanem az államhatár rendjének védelme. A Btk. erre tekintettel szabályozza, az okozott kár mértékétől függetlenül egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményként ezt az elkövetési formát. – Szintén büntetőjogi szankciókkal indokolt sújtani azt, aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény rendeltetésének megfelelő funkcionálását azáltal veszélyezteti, hogy az ott folyó, a létesítménnyel összefüggő munkavégzést akadályozza. 9. Módosult az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény A törvény a külön törvényben előírt útdíj fizetési és útdíj bevallási kötelezettség alóli mentesség körét kibővítette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet során igénybe vett útdíj köteles gépjárművekkel. A nyilvántartót az általános szabályok szerint elektronikus úton értesíti az elrendelésre jogosult szerv. 10. Módosult a büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bvtv.) Tekintettel arra, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a kiutasítás a Btk. vonatkozó szabálya szerint nem mellőzhető, a Bvtv. módosítása megteremti a különös méltánylást érdemlő helyzetek figyelembe vételének lehetőségét.

Gazdasági

Hírtükör

6

AUTOMOTIVE

2015. október 28–30.

HUNGARY

AUTOMOTIVE HUNGARY - Nemzetközi Járműipari Beszállítói Szakkiállítás 7$/È/.2==81.,60e7$5e*,Ï6-È50ĥ,3$5.203/(;)Ï580È1$+2/$-È50ĥ,3$5, %(6=È//Ë7Ï.0(//(77$=$87Ï,3$5+2=.$3&62/Ï'ÏÈ*$=$72.e66=2/*È/7$7È62.,6 .e39,6(/7(7,.0$*8.$7 A 2014-ES KIÁLLÍTÁS SZÁMOKBAN: 3 nap 2 pavilon 12 ország 250 kiállító IĘV]DNPDLN|]|QVpJ AUTOMOTIVE HUNGARY, A HAZAI JÁRMŰGYÁRTÁS SZAKMAI FÓRUMA $]$872027,9(+81*$5<0DJ\DURUV]iJpV.HOHW.|]pS (XUySDHJ\HWOHQRO\DQQHP]HWN|]LV]DNNLiOOtWiVDDKRO DMiUPĦJ\iUWiVWHOMHVVSHNWUXPiWIHO|OHOYHNpSYLVHOWHWLN PDJXNDWD]LSDUPHJKDWiUR]ypVIHOW|UHNYĘV]HUHSOĘL 1HPFVDNDPDJ\DUGHDNOI|OGLJ\iUWyNLVpUGHNOĘGQHN DUHQGH]YpQ\LUiQW $V]DNPDLUHQGH]YpQ\pVNLiOOtWiVDMiUPĦLSDUKR] NDSFVROyGyHJ\pEWHUOHWHNHWLVOHIHGLtJ\D +XQJH[SR=UWpVDV]DNPDLSDUWQHUHNiOWDO|VV]HiOOtWRWW SURJUDPRNpVD]LSDUiJWHOMHVVSHNWUXPiWOHIHGĘNLiOOtWiV LVKiURPNXOFVIRQWRVViJ~WpPDN|UUHpSO

ÜZLET, TUDOMÁNY, KARRIER $]('8:25.W~UDHVHPpQ\HLEHQ PHJLVPHUKHWLND¿DWDORNDMiUPĦLSDUL NpS]pVHNHWpVOHHQGĘPXQNDKHO\HLNHW YDODPLQWD]iOOiVE|U]HNHUHWpQEHOOIHOPpUKHWLND MiUPĦLSDULKXPiQNHUHVOHWHWDPHO\SiO\DRULHQWiFLyV VHJtWVpJNpQWV]ROJiOKDW

oktatás

munka

$KiUPDVWHPDWLNiKR]NLYiOyDQNDSFVROyGQDNDMiUPĦLSDU KHO\]HWpUĘOV]yOyV]DNPDLHOĘDGiVRNYDODPLQWD-iUPĦLSDUL eOHWSiO\DPRGHOOKH]NDSFVROyGyNROOHNWtYEHPXWDWyN,GpQLV OHV]$872027,9(+81*$5<7(&+72*(7+(5YHUVHQ\ TÁRSRENDEZVÉNY EHQKDUPDGLNDONDORPPDOUHQGH]]NPHJD] $872027,9(+81*$5<WDQDJ\KDJ\RPiQ\RNNDO UHQGHONH]Ę$87Ï7(&+1,.$±$872',*$ szakkiállítással HJ\LGĘEHQ $]$87Ï7(&+1,.$±$872',*$ szakkiállításon OHKHWĘVpJHWNtQiOXQNDUUDKRJ\EHPXWDWNR]]DQDN DKD]DLEHV]iOOtWyNMDYtWyNDJDUi]VLSDUpVD MiUPĦLSDUKR]N|WĘGĘRNWDWiVLV]IpUDV]HUHSOĘL (PHOOHWWDONDOPDWWHUHPWQNDJpSMiUPĦIHQQWDUWypV D]DXWyKiWWpULSDULV]DNPDV]HUHSOĘLQHN~MGRQViJDLNpV fejlesztéseik bemutatására a szakkiállítás keretein belül. SZAKMAI PARTNEREINK: ‡0DJ\DU*pSMiUPĦLSDUL(J\HVOHW0$*( ‡0DJ\DU-iUPĦDONDWUpV]J\iUWyN 2UV]iJRV6]|YHWVpJH0$-26= ‡0pUQ|N|ND-iUPĦYHV0ĦV]DNL)HOVĘRNWDWiVpUW (J\HVOHW0-0)(

.LiOOtWyLQNpVOiWRJDWyLQNYLVV]DMHO]pVHLDODSMiQD UHQGH]YpQ\LGHiOLVV]DNPDLWDOiONR]yKHO\NpQWV]ROJiO VLNHUHVHQ|VV]HN|WYHDMyONpS]HWWPDJ\DUPpUQ|N|NHW PpUQ|NKDOOJDWyNDWD]]OHWLV]HJPHQVV]HUHSOĘLYHO1HPFVDN KD]DLGHNOI|OGLHJ\pQLpVNROOHNWtYNLiOOtWyNLVpUGHNOĘGQHN DNLiOOtWiVLUiQWDPLHUĘVtWLDUHQGH]YpQ\h=/(7MHOOHJpW

RÉSZVÉTELI DÍJAK: Induló marketingcsomag: (kedvezményes árak 2015. szeptember 28-ig) )ĘNLiOOtWyNUpV]pUH )WiID 7iUVNLiOOtWyNUpV]pUH)WiID

HELYDÍJ Bérelt terület mérete

2015. március 31-ig

2015. június 30-ig

2015. június 30. után

49 m2-ig

)WP2

)WP2

)WP

50–99 m2 100 m2 felett

)WP2 )WP2

)WP2 )WP2

)WP )WP

Az árak az áfát és a felépítmény díját nem tartalmazzák.

LEGYEN RÉSZESE AZ ÉV JÁRMŰIPARI SZAKMAI ÖSSZEJÖVETELÉNEK! IDŐPONT: 2015. október 28–30. HELYSZÍN: +81*(;32%XGDSHVWL9iViUN|]SRQW*SDYLORQ +%XGDSHVW$OEHUWLUVDL~W

BŐVEBB INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉS:

ÉRTÉKESÍTÉSI MENEDZSEREK:

SZERVEZŐ: +XQJH[SR=UW$872027,9(+81*$5<SURMHNW /HYpOFtP%XGDSHVW3I )D[ :HEZZZDXWRPRWLYH[SRKX (PDLODXWRPRWLYH[SR#KXQJH[SRKX

%DUDQ\DL*HUJʇ7HO (PDLOEDUDQ\DLJHUJR#KXQJH[SRKX Kincses Erika ‡7HO (PDLONLQFVHVHULND#KXQJH[SRKX 0iUNL(QLNʇ7HO (PDLOPDUNLHQLNR#KXQJH[SRKX

Gazdasági

Hírtükör

7

Automotive Hungary Kiállításon való elegáns, kényelmes és kedvezményes megjelenési lehetőség Ismét megrendezésre kerül az AUTOMOTIVE HUNGARY Nemzetközi Járműipari Beszállítói Szakkiállítás, Magyarország és KeletKözép-Európa egyetlen olyan nemzetközi szakkiállítása, ahol a járműgyártás teljes spektrumát felölelve képviseltetik magukat az ipar meghatározó és feltörekvő szereplői. A kiállítás időpontja: 2015. október 28-30.  A kiállításon kamaránk, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) közösségi standdal lesz jelen. Jelentkezését várjuk azon regisztrált vállalkozásainknak, akik kedvezményesen szeretnének információs standot bérelni, amely elegáns és kényelmes megjelenési lehetőséget biztosít számukra: Kulcsrakész kivitelezés Egyedi, reprezentatív megjelenés Teljes standinfrastruktúra (árambekötés, vízbekötés, takarítás stb.) Részvétel teljes körű előkészítése Helyszíni asszisztencia Közös fellépés A részvétel intenzív előzetes beharangozása Kamaránk összes csatornáján keresztül Amennyiben felkeltette ajánlatunk érdeklődését, kérem, olvassa el bővebb tájékoztatónkat!

• • • • • • •

Általános információk a vásárral kapcsolatosan A vásár helyszíne: HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont, 1101 Budapest, Albertirsai út 10. A vásár kiállítói: A vásár eddig regisztrált kiállítóiról a vásár honlapján, az alábbi linken kaphat bővebb felvilágosítást: http://automotivexpo.hu/hu/kiallitoi-lista

A PMKIK közösségi standról  Technikai információk A közösségi stand elhelyezkedése: A PMKIK stand az „A” pavilonban, annak egyik frekventált részén helyezkedik el. A közösségi stand összesen 60 m2-en valósul meg. A Standszámunk: A pavilon „X” A PMKIK stand kívülről egy egységes látványt nyújt, melyet a stand dekorálása során figyelembe kell vennünk. A közös standon belüli bérelt területeken lehető-

A PMKIK közösségi stand tervrajza ség van saját arculati elemek (plakát, banner, kisebb dekorációs elemek, termékek) elhelyezésére. A PMKIK standon belül 8 db információs stand és közös tárgyaló kialakítását tervezzük. Ezen kívül kiszolgáló egységek, úgy, mint közös konyha/raktár, tárgyalók állnak mindenki rendelkezésére.

kerülés, amely már egy hónappal a kezdés előtt megtekinthető online formában is, illetve szóróanyagként terjesztik a szervezők.

A bérelhető információs standok felszereltsége: A 8 db információs stand köré válaszfalakat nem építünk, hogy minden stand jobban átlátható legyen. Vitrinekkel, prospektustartókkal választjuk el azokat egymástól. Az információs standokon a következő alap bútorozás áll rendelkezésükre: Információs pult (1 m széles) Bárszék az információs pult mögött Prospektusoknak állvány A közös térben rendelkezésére áll: tárgyalóasztalok (70 cm átmérő), amely köré 4-4 db fehér műbőr széket helyezünk.

Az AUTOMOTIVE HUNGARY-t egy időben rendezik meg a nagy hagyományokkal rendelkező AUTÓTECHNIKA–AUTODIGA szakkiállítással. Az AUTÓTECHNIKA– AUTODIGA szakkiállítás lehetőséget kínál arra, hogy bemutatkozzanak a hazai beszállítók, javítók, a garázsipar és a járműiparhoz kötődő oktatási szféra szereplői. Emellett alkalmat teremt a gépjárműfenntartó és az autó-háttéripari szakma szereplőinek újdonságaik és fejlesztéseik bemutatására a szakkiállítás keretein belül.

• • •

A kedvezményes bérlési lehetőség az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: A cégét ismertető, molinó elhelyezése. A cége tevékenységét bemutató szóróanyagok kihelyezése prospektustartó állványon Személyesen képviselheti cégét Partnereivel való B2B tárgyalási lehetőség Üzleti partnerei számára ingyen online meghívó Felelősségbiztosítás 5 kW áram fogyasztással, minden egyes pulthoz áramot vezetünk be 10/10 Mbit internet hozzáférés A Hungexpo kiállítói listájába való be-

• • • • • • • • •

Társrendezvény: autótechnika–autodiga Nemzetközi járműfenntartó-ipari szakkiállítás

Kapcsolattartás Amennyiben felkeltettük érdeklődését, és további kérése van, kérem, forduljon bizalommal kollégáinkhoz: Előzetes érdeklődését jelezze kollégánknak, aki személyesen felkeresi Önt: Nagy Andrea ipari tagozat titkár Tel: +36-70/331-3796 E-mail: [email protected] A Hungexpon való megjelenéssel kapcsolatos további információért keresse:  Ecseri Natália szolgáltatói tagozati titkár Mobil: +36-70/373-2777 E-mail: [email protected] Tisztelettel: dr. Vincze Gábor a PMKIK főtitkára

Gazdasági

Hírtükör

8

Tisztelt Vállalkozásvezető! Tisztelt Élelmiszer Kereskedő! A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Élelmiszeripari szakmacsoportja tisztelettel meghívja Önt

díjmentes Élelmiszeripari Fórumára! Időpont: 2015. Szeptember 29. (kedd) 14:00 – 16:30 Helyszín: Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ, 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 124. Témánk: A 2014. december 13-tól kötelező 1169/2011/EU-rendelet és az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet, kiemelten a nem előrecsomagolt élelmiszerek jelölésére vonatkozó új szabályokról Az előadások nem száraz paragrafus ismertetésről szólnak, hanem a szabályozás gyakorlati alkalmazására fókuszálnak. Rendezvényünkön a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakértője a rendelet vonatkozásában arról ad tájékoztatást, hogy az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos új szabályok a gyakorlatban hogyan valósultak meg, és mik a tapasztalatok. Az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) előadója azokról a kihívásokról beszél, amelyeket az új szabályozás ró az élelmiszeripari cégekre, valamint kezdeményezésükről, amely összefogja az élelmiszeripari cégeket a fogyasztók egészségének védelme érdekében. Fórumunk célja, hogy az élelmiszeripari cégek a december óta felmerült kérdéseiket, észrevételeiket elmondhassák, és megbeszélhessék az előadókkal, annak érdekében, hogy szabályosan tudják alkalmazni az előírásokat.

Program: 13:30 – 14:00

Regisztráció

14:00 – 14:05

Köszöntő: dr. Gyovai Pál, a PMKIK élelmiszeripari szakmacsoport elnöke 

14:05 – 14:45

Kovács Krisztina, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság osztályvezetője: Az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos új előírások, a gyakorlati megvalósulásuk tapasztalatai 

14:45 – 15:15

Szöllősi Réka, az ÉFOSZ ügyvezetője: Milyen új kihívásokat jelent az új szabályozás az élelmiszeripar számára? Miért érdemes és hogyan lehet az ÉFOSZ népegészségügyi célú kezdeményezéséhez csatlakozni? 

15:15 – 16:00

Interaktív beszélgetés a két előadóval. Kérdések és válaszok órája.

16:00 – 16:30

A rendezvény zárása, kötetlen beszélgetés

Várjuk jelentkezését és előzetes kérdéseit, amelyeket a [email protected] címre tud elküldeni. A rendezvényünkön való részvétel díjmentes! Tisztelettel: dr. Vincze Gábor PMKIK főtitkár

dr. Gyovai Pál PMKIK élelmiszeripari szakmacsoport elnök

Gazdasági

Hírtükör

9

Egyedülálló lehetőség: vásárlátogatás Münchenbe Tisztelt Vállalkozó! A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Német Tagozatával közösen szakmai utat szervez.

• az utazás költségét,

A jelentkező vállalkozásoknak lehetőséget biztosítunk, hogy látogatóként részt vehessenek a Németországban – Münchenben, 2015. november 10-13. között megrendezésre kerülő Productronika Elektronikai Szakkiállításon.

• üzleti vacsora a Müncheni Főkonzulátus munkatársaival,

A kiutazás teljes időtartama 2015. november 9-12.

A fenti részvételi díj 15 fő számú jelentkező esetén érvényes.

A Productronica a világ egyik vezető nemzetközi kereskedelmi vására az innovatív elektronikai gyártás területén, illetve az egész iparág nemzetközi találkozóhelye. A látogatók egy helyen tájékozódhatnak a jövő elektronikai gyártástechnológiáiról és az iparági trendekről. A legutóbbi alkalommal 37.800 szakmai látogatót vonzott a világ 80 országából és 39 ország 1200 kiállítója mutatkozott be. A vásár tematikája: PCB & EMS, SMT, kábelek – tekercsek – hibridek, semiconductorok, jövőbeni piacok. A kiállítást érdekes keretprogramok színesítik, pl. fórunok, beszélgetések, CEO kerekasztal, külön bemutatók. A Productronica 2015 szakkiállítással egy időben rendezik az it2industry szakkiállítást, az intelligens, digitalizált munka világának bemutatóját és nyitott konferenciáját. A részvételi díj regisztrált vállalkozások számára (kizárólag rendezett regisztráció esetén) 99.900 Ft/fő. Önkéntes kamarai tagjaink számára (rendezett tagság esetén) 50.000 Ft/fő. Elhelyezés kétágyas szobában, az ár tartalmazza:

• 3 éjszaka szállásköltségét reggelivel, • a program teljes időtartama alatt a transzferköltséget, • német nyelven is beszélő csoportkísérőt. 1 ágyas felár: 22.400 Ft

Jelentkezés esetén a cégprofilt (Unternehmensprofil) német nyelven kitölteni szíveskedjenek. Fontos! Az út során német nyelvű csoportvezetőt biztosítunk, de a szakmai programokhoz a résztvevőknek kell gondoskodni a tolmácsolásról! A helyek korlátozott száma miatt a jelentkezéseket érkezési sorrendben vesszük figyelembe. Egy vállalkozástól maximum 2 fő jelentkezhet. Előnyt élveznek a PMKIK önkéntes tagjai. A rendezett kamarai regisztráció alapfeltétele az utazáson való részvételnek! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kötelező kamarai regisztráció nem egyenlő az önkéntes kamarai tagsággal! Jelentkezni 2015. szeptember 30-ig a http://jelentkezes.pmkik.hu/2015/11/munchen-delegacio linken lehet az űrlapok kitöltésével.

Tervezett program 2015. november 9., hétfő Reggel indulás Münchenbe autóbusszal Szállás elfoglalása Találkozó a Müncheni Főkonzulátus munkatársaival

2015. november 10., kedd A Productronica 2015 vásár szervezett megtekintése, tájékoztató a Productronica kiállításról a vásárképviselet részéről (Vásári belépőjegy biztosítva a csoport résztvevőinek) Üzleti vacsora a Müncheni Főkonzulátus munkatársaival

2015. november 11., szerda Látogatás a Müncheni és Felsőbajor Kézműves Kamaránál (szervezés alatt) Német-magyar üzleti fórum üzletember találkozóval a Müncheni és Felsőbajor Ipari és Kereskedelmi Kamaránál (szervezés alatt) Céglátogatás a Franziskaner Sörfőzde üzemében

2015. november 12., csütörtök Üzleti tárgyalások egyéni szervezésben vagy a Productronica 2015 kiállítás megtekintése (Vásári belépőjegy biztosítva a csoport résztvevőinek) Hazautazás busszal Érkezés Budapestre az esti órákban

Gazdasági

Hírtükör

10

288 Mrd forint uniós támogatás a közép-magyarországi régiónak Az új pénzügyi ciklusban 288 milliárd forint dr. Szűcs Lajos uniós támominiszteri biztos gatást tud felhasználni a közép-magyarországi régió, az első pályázatra szeptember végéig lehet jelentkezni. Dr. Szűcs Lajos, Pest megye fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa elmondta, a 2020-ig tartó új pénzügyi ciklusban a pénz Budapest és Pest megye versenyképességének javítására és gazdaságfejlesztési elképzeléseinek támogatására szolgál. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a rendelkezésre álló forrásokat három területre koncentrálja: a gazdasági teljesítmény növe-

lésére, a közösségi infrastruktúra fejlesztésére és a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet javítására. Az első pályázat, az Ifjúsági garancia a közép-magyarországi régióban már elérhető, keretösszege 4,2 milliárd forint – hívta fel a figyelmet dr. Szűcs Lajos, hozzátéve, hogy a pályázatokat szeptember 30-ig lehet beadni. Mivel kiemelt felhívásról van szó, erre csak előre meghatározott állami szereplők nyújthatnak be pályázatot. Ebben a programban a foglalkoztatási szolgálatnak 6 hónapon belül konkrét lehetőséget kell felajánlania elhelyezkedésre, munkatapasztalat-szerzésre vagy tanulásra azoknak a 15 és 25 év közötti fiataloknak, akiknek nincs munkájuk, és

nem is tanulnak. Kifejtette: a programnak az is célja, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, illetve hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához. A miniszteri biztos elmondta: a program keretében a foglalkoztatási szolgálatnak 2014 és 2020 között összesen legalább 180 ezer 25 év alatti fiatalnak kell segítséget nyújtania az elhelyezkedéshez vagy az azt segítő képzettség megszerzéséhez. A pályázatok révén 2020-ig 4500 bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely létesül, illetve kap fejlesztési lehetőséget, és több mint 25 ezer munkavállaló vehet részt majd képzési programban.   (forrás: MTI)

Fejlesztési Tartalék – lehetőség a vállalkozóknak A fejlesztési tartalékot érdemes igénybe vennie annak, aki beruházni szeretne, de arra az adóévben nem kerülhetett sor, mivel ilyen esetben a tartalékként képzett összeg után nem kell az adót megfizetni. Az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdésének f) pontja szerint csökkenti a bevételt – az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett – fejlesztési célra nyilvántartásba vett összeg, mely az adóévben elszámolt vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet. A fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadás (oka)t teljesít Amennyiben más célra használja a tartalékként képzett összeget, akkor a nyilvántartásból kivezetett összeg után adóznia kell. Ebben az esetben a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatá-

lyos rendelkezések szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni.

Három évig húzható Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után az adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a

halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék-nyilvántartást úgy kell vezetnie, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege. (Az adóbevallásban a tipikus hibák között van viszont a fejlesztési tartalék bevallása.) A beruházás szempontjából a cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható egy előre hozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet, habár az értékcsökkenési leírása alapja továbbra is a teljes beszerzési ár. Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott hozzá. (Forrás: Piac & Profit)

Gazdasági

Hírtükör

11

Felsőoktatási változások – Duális képzés, konzisztóriumok a törvénymódosításban Életbe lép az új felsőoktatási képzési jegyzék, az egyetemek és a főiskolák mellé pedig egy új intézményi forma, az alkalmazott tudományok egyeteme is csatlakozik a felsőoktatási törvény szeptembertől hatályosuló változásai alapján. A felsőoktatási államtitkárság MTI kérésére összeállított háttéranyaga szerint a felsőoktatási törvény rögzíti a főiskola, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme kategóriákat, és 2017. szeptember 1-jét határozza meg az egyetem feltételeinek teljesítésére. Az Oktatási Hivatal (OH) jelentése alapján pedig vizsgálhatják az alkalmazott tudományok egyeteme feltételeinek teljesülését. A közösségi felsőoktatási képzési központ szabályait is tartalmazza a jogszabály. Ez nem felsőoktatási intézmény, hanem intézményi székhelyen kívüli, működési engedélye szerinti képzési területen és hallgatói létszámmal működő szervezet, amely intézménnyel kötött megállapodás alapján biztosítja az oktatás tárgyi, ingatlanhasználati feltételeit. Működési-engedélyezési eljárásnál az Oktatási Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) véleményéhez van kötve. Mostantól az OH képzés indítására irányuló eljárásában a doktori mellett a mesterképzés esetén is kötve van a MAB véleményéhez. Újdonság, hogy idegen nyelvű képzésnél biztosítani kell: az adott képzésben – térítési díj nélkül – az összes előírt kredit 10 százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat tudjon felvenni a hallgató. Az oktatásra fordított heti idő kapcsán az egyetemi, főiskolai tanárnál 8 órát, a docensnél 10 órát, az adjunktus, tanársegéd, mesteroktató esetében 12 órát határoz meg a törvény. Ugyanakkor két félév átlagában a tanítási idő minden oktató esetében 40 százalékkal emelhető vagy 25 százalékkal csökkenthető. Megszűnik a különbségtétel főiskolai és egyetemi adjunktus között, általános szabályként lép be az adjunktus címhez a doktori fokozat megszerzése. A főiskolai tanár és egyetemi docens esetében törölték a 10 éves oktatói tapasztalatot. Új munkakör, a mesteroktató, alkalmazási feltétele a mesterfokozat, s minimum 10 éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat. Új elem, hogy a munkáltató hozzájárulásával az oktató külföldi székhelyű

A fotón balról jobbra: László Attila bútorasztalos, WorldSkills aranyérmes versenyző, Szilágyi János MKIK oktatási és képzési igazgató, Parragh László MKIK elnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

magyar nyelvű képzést folytató intézményben is teljesítheti munkaköri feladatait. Életbe lép a hallgatói önkormányzat tisztségviselőire vonatkozó szabály, és a hallgatói kompetenciamérés lehetőségének jogi szabályozása. Azokat az állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, akik két félév átlagában nem szereznek minimum 18 kreditet, átsorolják önköltséges képzésre. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet augusztus 15-vel lépett életbe, a felsőoktatási intézményeknek ki kell egészíteni, módosítani kell elsősorban a hallgatói tanulmányi és vizsgaszabályzatot. A törvény módosítása szabályozza a konzisztóriumok létrehozását is. A konzisztóriumnak tagja lesz a rektor és a kancellár, további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja. A konzisztórium létrejöttének legfontosabb célja a felsőoktatási stratégia akciótervével összhangban a gazdasági szereplők becsatornázása az intézmények stratégiai döntéshozatalába. A konzisztórium tagjai delegálásának eljárását e kormányrendeletben szabályozzák. A törvény alapján a felsőoktatásban szerezhető képesítések új jegyzéke szeptember 1-jén lépett életbe. Ezután a felsőoktatási intézmények csak e rendelet alapján kezdeményezhetnek szaklétesítést. Új eljárási szabály, hogy a létesítés előtt minden esetben ki kell kérni az oktatásért felelős miniszter álláspontját a szaklétesítés megkezdéséhez.

A képzési és kimeneti követelmények módosítása a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével, a felsőoktatási intézmények szakért felelős széles körű oktatói körével, szakértők és külső szereplők bevonásával zajlik. 2015 év végéig történik meg a képzési és kimeneti követelmények felülvizsgálata. Kitértek arra is: augusztus közepéig a felülvizsgált képzési és kimeneti követelmények első változatának mintegy kétharmada elkészült és megküldték az Emberi Erőforrások Minisztériuma részére. A munka második szakaszában, szeptember közepétől számos, az intézmények közötti és a társadalmi partnerekkel történő egyeztetést tartanak októberig, melyeket követően az év végéig várhatóan megalkotják a változásokat átvezető miniszteri rendeletet. Egy éves előkészítő munka után, a 2015ben az általános felvételi eljárással párhuzamosan folyó vállalati felvételi eljárást követően szeptemberben kezdik meg az első évre felvett duális hallgatók a tanulmányaikat. Az államtitkárság felhívására 21 felsőoktatási intézmény jelezte, hogy indítana duális képzést 2015-ben. A következő tanévben duális képzések 30 különböző alapszakon indulnak: műszaki, gazdaságtudományi, informatikai és agrár képzési területen, s várhatóan 700-1000 hallgató kezdheti tanulmányait. A törvény idei módosításával a duális képzés lehetőségének köre bővült a szociális munka alapképzésben indítható szakkal. (MKIK, fotó: MTI)

Gazdasági

Hírtükör

12

Induló tanfolyamaink A Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Nonprofit Kft. szeptembertől az alábbi szakmákban indít képzést:

Kovács Gergő kamarai munkatárs, akinél jelentkezni lehet

A PMKIK konferencia terme, ahol az elméleti oktatás folyik

Kozmetikus

Villanyszerelő

Óraszám: 480 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Bugyi Tervezett indulás: Folyamatos

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Vecsés Tervezett indulás: Folyamatos

Hegesztő

Női szabó

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Maglód Tervezett indulás: Folyamatos

Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Budapest (VIII. ker.) Tervezett indulás: Folyamatos

Pedagógiai- és Családsegítő munkatárs Óraszám: 960 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Örkény Tervezett indulás: Folyamatos

Kereskedő Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Budapest (VIII. ker.) Tervezett indulás: Folyamatos

Kőműves és hidegburkoló Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Csepel Tervezett indulás: Folyamatos Női szabó gyakorlati képzőhely

Hegesztő gyakorlati képzőhely

Részletfizetési lehetőség! Kamarai tagoknak 10% kedvezményt tudunk biztosítani. Képzéseink tárházát folyamatosan bővítjük. Várható tanfolyamaink: Emelőgép-ügyintéző • Építő- és anyagmozgató gép kezelője • Hűtéstechnikai berendezés üzemeltető; Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő • Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő • Ingatlankezelő; Ingatlanközvetítő • Ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő; Lábápoló • Társasházkezelő • Uszodamester; Boltvezető • Eladó • Logisztikai ügyintéző. Elérhetőség: [email protected] Telefon: 06-30-658-63-25

Gazdasági

Hírtükör

13

WorldSkills 2015

Magyar sikerek a szakmák olimpiáján Egy arany és egy ezüstérmet szereztek a magyar szakmunkás tanulók São Pauloban, a 2015-ös WorldSkills versenyen bútorasztalos és informatikai hálózati rendszergazda kategóriákban. Taroltak a magyar versenyzők a Brazíliában megrendezett szakmák olimpiáján, a WorldSkills versenyen.  Aranyérmet szerzett László Attila bútorasztalos, ezüstérmes lett Csongrádi Dávid, az informatikai hálózati rendszergazda kategóriában. Kiválósági érmet vett át a Zilahi Krisztián és Balázs Dávid alkotta mechatronikai csapat, Kunfalvi Melinda virágkötő és Mózer Gergely épületasztalos az 500 pont feletti teljesítményért. Pest megyéből Fata Dávid Vilmos képviselte országunkat festő, dekoratőr szakmában. 15. helyen végzett és 481pontot szerzett. A WorldSkills fiatal szakemberek világversenyén augusztus 11. és 16. között 63 ország több mint 1200 versenyzője mérte össze tudását 50 versenyszámban. Magyarországot 13 szakmában 14 fiatal szakember képviselte, az eredményt helyi idő szerint a vasárnapi záróünnepségen hirdették ki. Az eredményhirdetést követően Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a hagyományos iparágakban meghatározó szerepet játszottak a magyar versenyzők. Az aranyérmet nyert bútorasztalos szakmában nagy hagyományokkal rendelke-

Fata Dávid Vilmos Pest megyéből a 15. helyen végzett

ző, sikeres országok versenyzőit sikerült megelőzni – emelte ki a kamara elnöke.      Figyelemre méltó, hogy a hazai fogalmak szerinti szakképzésen túlmutat az informatikai hálózati rendszergazda kategóriában szerzett ezüstérem mögötti teljesítmény. Jelzi, hogy elengedhetetlen a szakképzés és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése, az átjárhatóság biztosítása a két terület között – mutatott rá Parragh László, példaként említve a mechatronika szakterületet is, amelynek szintén vannak felsőoktatást érintő területei.    Fekete Balázs, a São Paulóban versenyző magyar csapat vezetője hangsúlyozta, hogy rendkívül erős mezőnyben tudtak a magyar versenyzők érmeket

Az Iguazu vízesésnél

nyerni, eredményesen szerepelni, hiszen a világ több mint hatvan országának jól felkészült 1200 versenyzője között lettek a legjobbak, álltak helyt. A csapat minden tagja, a versenyzők, a felkészítők, a szakértők, szponzorok maximális teljesítményt nyújtottak a versenyen. Az egész versenyt a szakma iránti tisztelet és alázat kísérte, szinte ember feletti teljesítményt nyújtottak a versenyzők, a magyar csapat résztvevői – mondta Fekete Balázs. Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója kiemelte, hogy az ázsiai országok által uralt informatikai hálózati rendszergazda versenyben sikerült második helyet elhozni. Gál Nikoletta

Látogatás egy brazil iskolában

Gazdasági

Hírtükör

14

Ketten lettek idén Gödöllő Vállalkozója díjasok Június 11-i zárt ülésükön a gödöllői képviselőtestület tagjai jóváhagyták, hogy ebben az évben kik vehetik át a helyi önkormányzat által tizenhárom esztendeje alapított Gödöllő Vállalkozója díjat. A kitüntetésre leginkább méltónak ítélt személyeket kilenc jelölt közül választották ki. A városatyák támogatták a döntéselőkészítő gazdasági bizottság javaslatát, ezáltal 2015-ben Bíró Ferenc gumijavító vállalkozó, valamint Solymosi Imre, az Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt. vezérigazgatója részesült az elismerésben. A díjátadó ünnepséget szeptember 10-én rendezték meg a Művészetek Háza Gödöllő épületének rendezvénytermében. Gratulálunk a díjazottaknak és további sikereket kívánunk.

Bíró Ferenc gumijavító vállalkozó (bal oldalon) és Solymosi Imre az Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt. vezérigazgatója

(Forrás: godolloihirek.hu)

Átalakul a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem Megszületett a javaslat az állami felsőoktatási intézmények átalakulásáról. A változtatás célja strukturáltabb, hatékonyabban működő, Magyarország térszerkezetéhez jobban igazodó, koncentrált képzési profillal rendelkező intézményrendszer létrehozása – írja a kormany.hu. Az átalakításokra vonatkozó államtitkársági javaslat minden érintett intéz-

mény esetében hosszas egyeztetéseket követően, az intézmények által kidolgozott elemzések, hatástanulmányok figyelembe vételével történt. Az intézményi átalakulás érinti a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemet is. Ekképpen: A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola 2016. július 1-jével egyesül, kiegészülve a Szent

•

István Egyetem jászberényi képzési helyével. Az egyesülés szintén egy új intézmény létrehozását vetíti előre, ami megfelel az alkalmazott tudományok egyeteme kritériumainak. A Budapesti Corvinus Egyetem budai campusán működő három kar (Élelmiszer-tudományi, Kertészettudományi, Tájépítészeti és Településtervezési Kar) 2016. január 1-jétől kiválik és csatlakozik a Szent István Egyetemhez. A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara 2016. július 1-jével kiválik, és ennek eredményeként önálló felsőoktatási intézmény jön létre állatorvos-tudományi képzési profilra koncentráló ágazati egyetemként. Minden meghirdetett képzésen a tanulmányok befejezése az eredeti szakmai-tartalmi feltételekkel biztosított, ezért azok a hallgatók, akik az intézmény-átalakításokban érintettek – jelenlegi hallgatók, illetve a 2015/2016-os tanévben beiratkozó hallgatók – változatlan feltételek mellett, de egy másik intézményben fejezhetik be tanulmányaikat és szerezhetik meg diplomájukat, a jogelőd intézmény nevének feltüntetésével.

•

•

A Szent István Egyetem impozáns épületegyüttese

Gazdasági

Hírtükör

15

Országos Marketing díj A Magyar Marketing Szövetség küldetésének érzi a hazai marketingtevékenység színvonalának emelését, amelyet leginkább a pályázatok során való minősítéssel és edukációval tud elérni. Így kötelességünknek érezzük minél több díj létrehozását, hogy a kellően színvonalas marketingmunka elismerésével bemutathassuk a jó példákat, illetve felhívjuk a figyelmet a minőségi marketing fontosságára. Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Magyar Marketing Szövetség az Országos Városmarketing Díj után az idén már második új projektjeként megalapította az Országos KKV Marketing Díjat, melynek során a szakmailag legjobb KKV marketing kampányait, programjait kívánja elismerni a KKV marketing gyémánt védjegygyel. A legtöbb gyémántot összegyűjtött ügynökség, illetve megbízói cég lesznek az „Az év marketingpartnere 2015” illetve „Az év marketingaktív vállalkozása 2015” fődíjasai. Kiknek a pályázatát várjuk? Keressük és díjazzuk azokat a mikro, kis- és Középvállalkozásokat, start up-okat és általuk megbízott ügynökségeket, szolgáltató cégeket, akik sikeres marketingprojekteket, kampányokat, a szakmailag profi marketingmegoldásokat valósítottak, valósítanak meg!

Mindez miért is fontos? Mert egy jó KKV marketing tevékenység pozitív hatással van a vállalat arculatára, a termék és/vagy szolgáltatás ismertségére és megítélésre! „A projekt szakmai támogatói tökéletesen egyetértettek abban, hogy az Országos KKV Marketing Díj alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a KKV fejlesztésében egyre fontosabbá és egyre intenzívebbé váló marketingtevékenységre, annak sokszínűségére, eredményességére. Továbbá a sikeres, hatékony marketingmegoldások elismerésével és azok széleskörű népszerűsítésével hozzájáruljon az igényes, szakmailag helyes gyakorlat elterjedéséhez, valamint segítse a tapasztalatcserét, s benne a vállalkozások, ügynökségek, szolgáltatók vezetői, szervezetei és a marketingesek közötti együttműködést. Hiszen egy jó KKV marketing tevékenység pozitív hatással van az egész szervezetre, az ott dolgozókra és nem utolsó sorban Magyarország gazdaságára” – nyilatkozta Hinora Ferenc, az MMSZ és a zsűri elnöke. Nevezni kilenc kategóriában – tartalommarketing, márkaépítés, direkt marketing, ügyfél-elégedettségi programok, design-kreatív, online felületen futó kampányok, közösségi médiamegoldások, egyéb digitális megoldások, illetve kis

költségvetésű értékesítési célzatú integrált kampányok kategóriákban lehet, a 2014. január és 2015. szeptember között megvalósított aktivitásokkal. Egy szervezet több pályázatot is benyújthat, több marketing gyémánt elismerést is szerezhet, hiszen az az adott teljesítményt értékeli, de több elismert marketingprojekt már a szervezet egészének kiválóságát fémjelzi. Nevezési határidő: 2015. október 16. A pályázatok szakmai értékelését a marketing szakma – a tudomány, az oktatás és a gyakorlati megvalósítás terén dolgozó – elismert személyiségekből álló zsűri végzi, s ítéli oda a „marketing gyémánt” díjakat. A szakmai zsűri a marketingmunka szakmaiságát, hatékonyságát és hatásosságát ismeri el a marketing gyémánttal, a szakmailag kiváló marketing védjegyének odaítélésével. A „marketing gyémánt” díjak, védjegyek kategóriánkénti odaítélését követően dől el, hogy melyik vállalkozás lesz a „Az év marketingpartnere 2015” és melyik a „Az év marketingaktív Vállalkozása 2015”. További információk a pályázatról a www.marketinggyemantdij.hu weboldalon érhetőek el.

Startol ’Az Év Honlapja’ pályázat! 2015-ben is kiosztják az online szakma egyik legrangosabb díját! A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Tagozat által 14 éve életre hívott ’Az Év Honlapja’ pályázat szeptember 1-jén indult. A szervezők összesen 25 kategóriában várják a nevezéseket. Az eddigi évekhez hasonlóan idén is részt lehet venni a szakma legjelentősebb versenyén, ’Az Év Honlapja’ pályázaton, ahol számos kritérium alapján választják ki a legjobbakat. A „Honlapod a holnapod!” korunk alapigazságának tekinthető, így a neves szakemberekből álló, új tagokkal tarkított zsűri a kiválasztott weboldalakkal szeretne példát mutatni, hogy miként lehet komolyan venni az online jelenlétet, kiszolgálva ezzel az ügyfelek minden igényét. „A közösségi intelligencia új dimenziója köszöntött ránk – a közösség felemel,

befogad, oktat, vigyáz rád, kiküszöböli a hiányosságaidat, fejleszti a tudásodat, terjeszti a közösségi eredményeket és nem utolsó sorban elnézi a gyengéidet. A digitális jelenlét évek óta átalakulóban van, fejlődik. Idén rengeteg olyan pályázatot várunk, ami ezt a gondolkodást tükrözi, sőt ezt kihasználva a fejlesztők teljesen új, integrált platformokat működtetnek!” –nyilatkozta Varga István, a pályázat alapítója. A pályázatra a már megszokott módon, 25 kategóriában várják a kizárólag magyar nyelvű honlapokat. Idén is lehetőséget kapnak a fiatalok, hiszen az Ifjúsági kategóriában a 14-18 év közötti tehetségek díjmentesen jelölhetik weboldalukat. Az elbírálásnál több szempont alapján értékelik a pályázatokat. Nem elég ugyanis a megnyerő dizájn: a marketingkommunikáció és a digitális

média területén elismert szakemberekből álló zsűri többek között az innovatív megoldásokat, az interaktivitás lehetőségeit, a navigációt és a releváns tartalmat is értékeli. Ismét lesz közönségszavazás is, ahol bárki támogathatja a kiválasztott honlapokat a pályázat teljes ideje alatt. A szervezők szeptember 1. és október 31. között fogadják a pályázatokat, az ünnepélyes díjátadóra pedig december elején kerül sor Budapesten, ahol megismerhetjük 2015 legjobb honlapjait és kreatív megoldásaikat. A pályázatokat a www.evhonlapja. hu-n regisztrációt követően online kell benyújtani. Határidő: 2015. október 31.

Gazdasági

Hírtükör

16

JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2015. augusztus 1-től 31-ig 224/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról

Dr. Csanádi Károly

A módosítással az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet az iparbiztonsági ellenőrzés speciális szabályaival egészült ki. A rendelet hatályba lépett.

225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes hulladékra, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre, valamint a veszélyes hulladék termelőjére, birtokosára, illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatóra. Értelmező rendelkezések a rendelet alkalmazásában: – gyűjtőjárat: több hulladéktermelő telephelyén, telephelyein vagy ingatlanán képződött, illetve hulladékbirtokos telephelyén, telephelyein vagy ingatlanán gyűjtött, az e rendeletben meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék átvétele, összegyűjtése és kezelés céljából történő elszállítása érdekében szervezett műveletek összessége; – hulladék átadója: az a hulladéktermelő vagy hulladékbirtokos, aki a veszélyes hulladékot a szállítónak, a kereskedőnek vagy a gyűjtőjárat üzemeltetőjének a hulladékkezelőhöz történő elszállítás érdekében átadja; – kezelési technológia: a veszélyes hulladékkal kapcsolatos kezelési műveletek egymást követő összessége az ilyen kezelési műveletek elvégzését szolgáló berendezések rendszerével együtt; – másodlagos hulladék: kezelés során képződő, további kezelést igénylő veszélyes hulladék. Az átvételi hely, a hulladékgyűjtő udvar, a hulladéktároló hely, a munkahelyi gyűjtőhely, a speciális gyűjtőhely, a hulladékkezelő létesítmény, az üzemi gyűjtőhely, valamint a konténer vonatkozásában az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. A rendelet tartalma: A veszélyes hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályok A veszélyes hulladék szállításával kapcsolatos általános szabályok A gyűjtőjárattal történő szállítással kapcsolatos szabályok

A veszélyes hulladék közvetítésével és tárolásával kapcsolatos szabályok A veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatos szabályok A hulladék minősítésére vonatkozó szabályok Melléklet: A hulladék minősítésével kapcsolatos követelmények A rendelet hatályba lépett.

21/2015. (VIII. 28.) NGM rendelet egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról, valamint egyes foglalkoztatási és szakképzési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosítása 2. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüMSZCSM együttes rendelet módosítása 3. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása 4. A munkaügyi ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 31/2012. (X. 16.) NGM rendelet módosítása 5. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól szóló 3/2015. (II.13.) NGM rendelet módosítása 6. Hatályon kívül helyező rendelkezések Hatályát vesztette a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet.

17/2015. (VI. 9.) NGM rendelet az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, valamint az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet módosításáról A miniszteri rendelet hatályba lépett. Hatályát vesztette az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet Mellékletének „IDEGENFORGALOM” című fejezete. Dr. Csanádi Károly vezető jogtanácsos, PMKIK

g Gazdasági

Hírtükör

17

Vendégünk volt az ECHO TV-ben…

Ambrus Tibor

A Pest Megyei Békéltető Testület fogyasztóvédelmi műsorának legutóbbi adásában Ambrus Tiborral a Váci Remete Pince Étterem tulajdonosával készült interjú a vendéglátásról. Az Étterem tulajdonosával a műsor után beszélgetünk vendégekről, szakemberekről, fogyasztóvédelemről, jövőről és a vendéglátás biztos bizonytalanságáról… – A vendéglátás különleges kereskedelmi tevékenység, a vállalkozó egyfelől vevő a piacon, feldolgozásra váró alapanyagot, húsárut, zöldségeket vásárol, másfelől ezeknek a termékeknek a feldolgozásával szolgáltatást nyújt egy másik piacon. Hogyan lehet megbízható beszállítókat találni és megbízható étteremként működni? – Egy megbízható étteremnek lételeme a megbízható beszállító – több éves múltra tekintenek vissza a partneri kapcsolataink, mindig minden egyes terméknél kiemelten ellenőrizzük a tárolási előírások betartását, és a szavatossági időre is külön figyelmet fordítunk. A megbízható beszállítóinkat hosszas próba- együttműködés során választottuk ki és ragaszkodunk hozzájuk az eddig nyújtott kifogástalan színvonalnak köszönhetően. Megbízható étteremként működünk, mondhatom ezt azért is, mert nemrég nyertük el az Ügyfél Vélemény Vizsgálati Központ Kft. „Megbízható cég” tanúsítványát. – Milyen vállalkozás és milyen feltételekkel nyerheti el ezt a tanúsítványt? – Egy kutatási módszer sajátos programja alapján nyerhető el a tanúsítvány, mely kiemeli azokat a vállalkozásokat, melyek a konkurenciához képest kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak. Ebben a szakmában is a megbízhatóság a legfontosabb, az elégedett vendég, akiből törzsvendég lesz. – Vannak törzsvendégek, jellemző még a mai éttermek világában a visszatérő vendég? Vannak rendszeresen visszajáró vendé-

geink, nemcsak Vácról, hanem az ország más pontjairól is. Családi ünnepeket, születésnapokat, esküvőket szívesen tartanak nálunk a vendégek, köszönhető ez a Dunapart közelségének, a jó levegőnek, a csendes, virágos és gyermekbarát környezetnek és kollégáimnak. Minden rendezvény szervezését személyesen én intézem, így az együttműködésünk elengedhetetlen a takarítónőtől a konyhafőnökig. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy több ünnepet már inkább egybevonnak a családok költséghatékonyság miatt, régen jobban megengedhették maguknak az ünneplést. A hétvégi forgalom még mindig nagyobb mint hét közben, az üzletek vasárnapi zárva tartása miatt ez csak még inkább jelentkezik. – Fogyasztóvédelmi visszaélések esetén hatósági eljárásnak van helye, bírósági jogorvoslat ritkán fordul elő, békéltető testülethez pedig az étterem tevékenységi körében előforduló működési, minőségi problémával, a nehéz bizonyítás miatt, nem célszerű fordulni. Mire kell figyelnünk, hogy elkerüljük a fogyasztói panaszokat? – Mindig megbízható étterem legyen a választásunk, a fogyasztóvédelmi ellenőrzések főként a számlaadási kötelezettség betartására, a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmára, a dohányzásra kijelölt hely biztosítására, a lehetséges szervizdíj felszámolására terjednek ki. A vendéglátóiparban az azonnali reklamáció jellemző, így a gyors intézkedésnek van helye, ha nálunk kifogás merül fel, mindig azonnal próbáljuk intézni, tizenkét éve működik az étterem, eddig minden felmerült panaszt sikerült korrekt módon rendezni. A vendégnek mindig igaza van, ha nincs igaza, akkor is igaza van – ez a kulcsa a sikeres működésnek… Minden nap úgy kell kinyitni, hogy bármikor fogadni tudjunk egy ebédelni érkező csoportot és minden nap úgy kell kinyitni, hogy bármikor hatósági ellenőrzést kaphatunk. – Milyen a szakember képzés és utánpótlás helyzete a vendéglátó szakmában, mit hozhat a jövő? A szakemberképzés egyszerűen siralmas és nem is látok javulási lehetőséget annak ellenére, hogy mi, akik a mindennapjaikat szakácsok, felszolgálók között töltjük, többször jeleztük, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem alkalmas a megfelelő szakemberképzésre. Sok az elméleti alap, kevés a gyakorlat – két év után még

a megfelelő hagymavágás sem megy rendesen és a munka iránti alázat is hiányzik, a tanuló jogaival tisztában van, kötelességét elfelejti, sajnos ez a tapasztalat több éve. Nincs utánpótlás, ha lenne, külföldre megy – ahogy tették az unokáim is, és nem is szeretnének hazajönni. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy az unokáim inkább külföldi vendéglátó munkát választanak annak ellenére, hogy itt az étterem – teszik ezt azért, mert én napi tizenkét órával tudom működtetni az üzletet, ők nyolcórai munka után szabadidejüket tölthetik úgy, hogy a plussz munkát mindig megfizetik. Véleményem szerint, a kereskedelmi kamara közreműködése lenne szükséges a megfelelő szakemberképzés biztosítása és a szakemberek hazai megtartása ügyében, mivel megfelelő szakembergárda nélkül nincs sikeres étterem és ez minden szakmára jellemző. Egyes településeken a szaktudás hiánya olyan mértékű, hogy lassan odajutunk, ha elromlik az ajtó, újat kell venni, mert nem lesz, aki megjavítsa… – A szakemberhiány ellenére mi lehet a további sikeres működés kulcsa? A siker kulcsa az, hogy bármikor, bármilyen körülmények között, ugyanazon a magas színvonalon kell minden vendéget kiszolgálni. A feleségemmel együtt működtetjük az éttermet és mindig figyelünk arra, hogy az étel külsőleg és minőségében is kiváló legyen. A fiatalok egyre inkább keresik a könnyű olaszos ételeket, mi próbáljuk a hagyományos magyaros ízeket megkedveltetni velük is, mindig vannak halételeink és idényjellegű ételeink is, jelenleg éppen vadassal készülünk vendégeinknek. Szeretettel várunk mindenkit! Dr. Kovács Krisztina

Az étterem Vácon, a Fürdő lépcső utca 3. szám alatt található

Gazdasági

Hírtükör

18

Módosult a fogyasztóvédelmi törvény Az új jogszabályi előírások szerint a vállalkozások számára kötelező a békéltető testületi eljárásban a közreműködés. A vonatkozó szabályozás értelmében, a vállalkozásoknak eddig csak lehetőség volt a békéltető testületi eljárásban történő közreműködés. Egyszerű, ingyenes, gyors vitarendezési lehetőség a békéltetés, azonban mivel „csak lehetőség”, így a vállalkozások jelentős része nem volt együttműködő. A fogyasztó (vásárló, utas, szolgáltatást igénybe vevő, stb.) az eljárást megindította, azonban a vállalkozás dönthetett úgy, hogy az együttműködést mellőzi. A jogszabályi rendelkezések szigorítása évek óta napirenden volt a fogyasztóvédelem területén, így végül 2015. szeptember 11. napjától szigorodtak a fogyasztóvédelmi törvény (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény) békéltető testületi eljárásra vonatkozó előírásai, az európai uniós előírásoknak megfelelően. A jövőben a vállalkozásoknak minden, a békéltető testülethez benyújtott panaszt kezelnie kell, kötelező az együttműködés, vagyis válaszirat megküldése minden esetben és emellett, a vállalkozás egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét is köteles biztosítani a meghallgatáson, amennyiben székhelye, telephelye a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve. Ha a vállalkozás nem teljesíti kötelezettségét, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi bírságot szab ki – kis- és középvállalkozások esetében ötszázezer forintig terjedően, nagyvállalkozások esetében az éves árbevételhez igazodóan, akár milliós tételben is. Az új jogszabályi előírások szerint a vállalkozásoknak részletesebb tájékoztatási kötelezettsége van, elsősorban a panaszkezelésre, valamint a békéltető testületi eljárás lehetőségére és elérhetőségére vonatkozó világos, egyértelmű, könnyen elérhető, közérthető figyelem felhívásban – honlapon, honlap hiányában általános szerződési feltételekben, ennek hiányában pedig formanyomtatványon. A vállalkozásoknak tájékoztatást kell nyújtaniuk a székhelyükről, a panaszintézés helyéről és módjáról, ügyfélszolgálataik elérhetőségéről. A jogszabályi szigorításra nemcsak az európai uniós előírások miatt, hanem azért is szükség volt, mert egyre gyakoribbak a kereskedelemben a hibás termékek, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok száma is nőtt. Rendszeresen kerül a Pest Megyei Békéltető Testület elé rossz minőségű lábbelivel, hibás hűtővel vagy mosógéppel, használatra alkalmatlan háztartási eszközzel kapcsolatos kérelem. Mindemellett folyamatosan érkeznek – többek között – közüzemi számlázással, parkolással, utazási szerződéssel kapcsolatos bejelentések is. A vállalkozások kötelező együttműködése elősegítheti a jogviták rendezését. A tapasztalatok szerint, amennyiben a vállalkozás képviselője megjelenik a meghallgatáson, könnyebben érhető el egyezség, köszönhető ez annak is, hogy sokszor csak személyes találkozás alkalmával van mód a jogeset összes körülményét tisztázni – vonatkozik ez egy kisebb értékű vásárlásra és akár a milliós tételeket elérő közüzemi tartozások rendezésére is. A békéltető testületi eljárás során hozható döntésekre vonatkozóan a jogszabályi változás nem tartalmaz rendelkezéseket, így továbbra is lehetősége van a vállalkozásnak arra, hogy kötelezésként ne ismerje el a békéltető testületi döntést és megalapozott kérelem esetén ajánlás jellegű döntés szülessen, melynek teljesítése kötelező erővel nem bír – ebben az esetben,

ahogy eddig is, a nyilvánosságra hozatal marad a testületek lehetősége. A jogszabály további módosítása értelmében a békéltető testületek nyilvántartására, internetes honlap működtetésére – ezzel az online panaszkezelésre vonatkozó szabályok is szigorodtak és az eljárási előírásokban a felek értesítésére és az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályozás is kiegészült. A jövőben, online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő, határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén, az eljárásra a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület lesz illetékes. A szigorításnak köszönhetően a békéltető testületi eljárás – mint alternatív vitarendezési fórum – a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésének, az eddigiektől jóval hatékonyabb eszköze lehet, jelentősen csökkenhet a bírósági perek száma. A bírósági eljárás hosszú és költséges, a feleknek érdemes a békéltető testületi eljárást megpróbálni a jogvita rendezésére, emellett is igénybe vehető a bírói út és a békéltető testületi döntés felhasználható az esetleges további eljárásokban. Azonban a békéltető testület nem hatóság, nem bíróság, így többek között szakértői bizonyítás kezdeményezésére, tanúk idézésére nincs lehetőség, így a hatósági, bírósági eljárásban a békéltető döntéstől eltérő álláspont is születhet. Békéltetésnek kizárólag fogyasztóvédelmi jogvitában van helye, így például családjogi vagy munkajogi igényérvényesítés nem tartozik a testületek hatáskörébe, továbbá elsősorban vállalkozás és magánszemély között felmerült vitás kérdés, szűk körben két vállalkozás közötti jogvita elbírálása tartozik békéltető útra. Az elmúlt évek tapasztalatai, a létrejött egyezségek, a teljesített ajánlások száma igazolja, hogy a békéltető fórum megoldás lehet a felek között kialakult, akár évekig tartó jogvitában. Előfordulhat, hogy nem születik meg a végleges megoldás az ügyben, azonban a felek iránymutatást kapnak arra vonatkozóan, hogy hogyan rendezhetik a jövőre nézve a kialakult konfliktust és az ehhez szükséges, jogilag megalapozott, jogász közreműködésével született írásbeli döntést használhatják fel. A fogyasztói jogvita rendezésére irányuló kérelmeket az alábbi elérhetőségeken lehet benyújtani írásban: Kapcsolat: Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület Rövidítve: Pest Megyei Békéltető Testület 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240. Levelezési cím: Pest Megyei Békéltető Testület 1364 Budapest, Pf.: 81. E-mail cím: [email protected] Online panaszbeküldő: www.panaszrendezes.hu www.pestmegyeibekelteto.hu Dr. Kovács Krisztina jogász, fogyasztóvédelmi tanácsadó, Pest Megyei Békéltető Testület

Gazdasági

Hírtükör

19

Épületgépészeti és villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenysége és a panaszkezelés Különösen a kistérségekben működő mikro-, kisés középvállalkozásokra jellemző, hogy valamely épületgépészeti ágazati vagy villanyszerelő kivitelezési főtevékenység mellett vagy éppen főtevékenységként alkatrész, termék, saját gyártású termék értékesítésével, azaz kereskedelmi tevékenységgel is foglalkoznak. A kivitelezői és a kereskedelmi tevékenység gyakorlása azzal az előnnyel jár, hogy megteremti a piacon a „több lábon állás” lehetőségét, növeli a szerelő vállalkozás ismertségét, szerelési, karbantartási, javítási munkákra megrendelést hozhat illetőleg a kereskedelmi tevékenységhez rendelkezésre áll a megfelelő szakmai háttér. A szerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenysége általában kiskereskedelmi tevékenységet jelent, tehát a kereskedő közvetlenül a vásárló, például egy másik vállalkozás, vagy a természetes személy fogyasztó részére nyújt szolgáltatást. A kereskedelmi törvény szerint a kereskedő forgalmazónak minősül, a felelőssége is ehhez igazodik. Az alábbi tájékoztatás a kereskedelmi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos fontosabb ismeretekről, szabályokról nyújt áttekintést a lap Olvasóinak. A kereskedelmi tevékenységet egyéni vagy társas vállalkozás gyakorolhatja. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a természetes személy bejelentését benyújtsa a nyilvántartást vezető szervhez. A bejelentést az okmányirodában személyesen vagy elektronikusan az ügyfélkapun keresztül lehet megtenni. A bejelentés – működő egyéni vállalkozás esetén változás-bejelentés – részletes szabályait az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény tartalmazza. A bejelentésnek egyebek mellett tartalmaznia kell a főtevékenységet és a folytatni kívánt egyéb tevékenységeket az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti hat számjegyű kód és a megnevezés feltüntetésével. Így például: 471901 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem m. n. s. 471902 Általános áruházi kiskereskedelem 475201 Vasárú, szerszám, szerelvény, barkácsáru kiskereskedelem 475203 Építőanyag és szaniteráru kiskereskedelem 475401 Villamos háztartási készülékek kiskereskedelme 475906 Nem elektromos műszaki cikkek kiskereskedelme 475907 Világítástechnikai termékek kiskereskedelme 477801 Egyéb m. n. s. iparcikk kiskereskedelem 477824 Palackosgáz – kiskereskedelem. A tevékenységi kör pontos meghatározásához a további hat számjegyű kódokat és megnevezéseket az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII.23.) KIM rendelet tartalmazza. A gazdasági társaság (kkt., bt., kft.) tevékenységi körét, a TEÁOR 2008 (KSH Közlemény) szerinti besorolását és a tevékenység megnevezését a létesítő okirat (társasági szerződés) tartalmazza.

A TEÁOR rövidítése a „gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere” elnevezésnek. A cégekre vonatkozó szabályok a Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben találhatók. A kereskedelmi tevékenységet is folytató szerelőipari társas vállalkozások tevékenységének TEÁOR szerinti besorolásai lehetnek például az alábbiak: 47.19 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 47.52 Vasáru, festék, üveg-kiskereskedelem 47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme 47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme 47.78 Egyéb, m. n. s. új áru kiskereskedelme 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem. A cégek esetében a tevékenységi kör pontos meghatározásához a további kódokat és megnevezéseket a TEÁOR 2008 című KSH Közlemény tartalmazza. A tevékenységi kör meghatározása illetve módosítása a vállalkozó döntését igényli attól függően, hogy a tevékenysége mire irányul. Bonyolultabb esetekben célszerű jogi tanácsadás igénybevétele. A kereskedelmi tevékenység egyéb feltételeiről (szakképzettség) és engedélyek (pl.: működési engedély) beszerzéséről a vállalkozónak kell gondoskodnia. Az alkatrész vagy más termék illetve saját előállítású termék értékesítésével foglalkozó épületgépészeti és villanyszerelő egyéni vagy társas vállalkozónak a kereskedelmi tevékenysége körében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (2. §) meghatározott alábbi értelmező rendelkezéseket célszerű ismernie:

az üzleten belül a termék vásár• árusítótér: lóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület, aki a terméket, szolgáltatást ke• beszállító: reskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti, kereskedelmi tevékenység • forgalmazás: keretében valamely termék értékesítése,

• • • •

fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása, kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt, kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat, kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére,

értékesítés: kiskereskedelmi te• közvetlen vékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén, előállítású termék: a kereskedő által • saját előállított és kiskereskedelmi forgalomba

• •

•

hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket, termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmény: az üzlet területén, illetve az üzlet bejáratától számított 5 méteres távolságon belül az üzlet működésével közvetlen összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés, – amely az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, vagy – amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról.

A kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételei A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni. A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedési formák esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van. Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. [21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet] Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat.

Folytatás a 20. oldalon ➤

Gazdasági

Hírtükör

20

Épületgépészeti és villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenysége és a panaszkezelés fontosabb szabályai ➤ Folytatás az 19. oldalról A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját.

Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A kereskedő köteles;

az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet lé• tesítésére vonatkozó bejelentésben vagy

•

a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni,

gyelembe venni, hogy december 24-én az • fiüzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.

Kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi és eljár ezek megsértése esetén. A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság

az üzlet ideiglenes bezárását, •• elrendeli elrendeli az üzlet azonnali bezárását, vagy megtiltja a hirdetés vagy fi• korlátozza gyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát, az engedély nélkül folytatott, elő• megtiltja írásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését, adott tevékenység végzése engedély• hahezazkötött, visszavonja az engedélyt, külön jogszabályban meghatározott • aegyéb jogkövetkezményt alkalmazza.

Az ár feltüntetése

Hibás terméket vásárolt? Nem felelt meg a szolgáltatás? Magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és társasházak is rendezhetik termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszaikat, a PEST MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET segítségével. Az eljárás egyszerű, gyors és ingyenes. PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240. Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 81 Ügyfélfogadási id : K-Cs: 9:00-14:00 Telefon/Fax: (06-1) 269-0703 E-mail cím: [email protected] Honlap: www.panaszrendezes.hu www.pestmegyeibekelteto.hu Médiapartner: ECHO TV M sorunk címe: Jogvita és egyezség A premieradás minden hónapban az utolsó héten, hétf n 22:30 a Híradó után.

A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, az egységárat is meg kell adni. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.

Csomagolás A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét. A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó vállalkozás köteles. Ha a gyártó nem tesz eleget a kötelezettségeinek, a forgalmazó köteles azt pótolni.

Panaszkezelés fontosabb szabályai A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, ha

az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – az elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni vagy megküldeni. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. Ügyfélszolgálat működtetésére más szabályok vonatkoznak. Általában a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nem kell ügyfélszolgálatot működtetni.

Az egyéni és társas vállalkozásokra valamint a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályok 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 36/2011. (XII.23.) KIM rendelet az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről

KSH Közlemény TEÁOR 2008 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről Dr. Csanádi Károly vezető jogtanácsos

Gazdasági

Hírtükör

21

Jogszabályváltozás

Életbe lépett a magáncsődről szóló törvény Szeptember 1-jén hatályba lépett a magáncsődről szóló törvény, az adósságrendezési eljárást egyelőre azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek az otthonuk veszélyben van, 2016 őszétől azonban minden eladósodott személy, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. A magáncsőd eljárás célja a parlament által június 30-án elfogadott törvény szerint az adós fizetőképességének helyreállítása úgy, hogy közben az adós hitelezői teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak. A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható velük szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy értékesítésére sincs lehetőség. Magáncsődvédelmet az kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég adóssága törlesztésére. A lehetőséggel azok élhetnek, akiknek az összes tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint, tartozásuk meghaladja vagyonuk értékét, de nem több annak duplájánál, és van legalább egy olyan tartozásuk, amely három hónapja lejárt, és összege meghaladja a félmillió forintot. A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A csődeljárás bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező (ez jellemzően olyan bank, amelynek jelzálogjoga van az adós ingatlanán) közreműködésével kényszeregyezséget kössenek. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, például az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat fizetése alól, sőt tartozásának egy részét is elengedhetik. Ez a szakasz akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja. Ha a bíróságon kívüli egyezkedés nem vezetett eredményre, következik a bírósági adósságrendezési eljárás. Az egyezségre vonatkozó javaslatot ez esetben nem a főhitelező, hanem az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő dolgozza ki. A vagyonfelügyelő felügyeli az adós gazdálkodását, kezeli az adós és az adóstárs közös, készpénzfelvételi limittel korlátozott bankszámláját és osztja fel az értékesítési bevételt a hitelezők között. Ha a felek ebben a szakaszban sem tudnak egyezséget

kötni az adósság rendezéséről, a bíróság határozza meg annak feltételeit. Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat, és nincs hozzá szükség a hitelezők jóváhagyására. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez –, a bíróság mentesítheti őt fennmaradó adósságai megfizetése alól. Az adós bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása, és következménye az, hogy utána tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban. A kormány augusztusban külön rendeletben szabályozta, hogy mely vagyon és mely bevételek nem tartoznak az adósságrendezési eljárásba. Így többek között nem tartozik az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, berendezés, mosógép, hűtőszekrény, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, tankönyv, tanszer, játék, alapvető élelmiszer vagy egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb vagyontárgy meghatározott forgalmi értékig. Hasonlóképpen nem kell bevonni az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyagot, a fűtőberendezést, a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket sem az eljárásba. Az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett, a rendeletben felsorolt vagyontárgyak vagy egyszeri pénzbevétel esetén az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől stb. származó juttatás értékét vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül öszsze kell adni, és a juttatásnak az öregsé-

gi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe be kell vonni. A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezési eljárásba egyebek mellett a szociális ellátás és a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által nyújtott szociális segély sem, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 százalékáig, ahogy a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány, a családtámogatási célú pénzbeli ellátásoknak az öregségi nyugdíj legkisebb öszszegét meg nem haladó havi összege sem. Kivételt képez továbbá az árvaellátás és a házastársi pótlék az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszereséig, a szépkorúak jubileumi juttatása, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a mozgáskorlátozottak számára vásárolt, átalakított, fenntartott személygépkocsi meghatározott feltételek mellett, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege. Nem kell egyebek mellett bevonni az adósságrendezési eljárásba az adós, adótárs egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgépet, irodaszert, informatikai eszközt sem, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszereséig vagy például az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek azt a részét, amelyet köztartozásként be kell fizetni. Az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezésbe. (MTI)

Egy évvel később lesz csak kötelező az adóazonosító a családi adókedvezményhez Az Országgyűlés úgy döntött, hogy 2016 helyett csak a 2017-ben elkészítendő adóbevallásokban teszi kötelezővé az adóazonosító használatát a családi adókedvezmény igénybevételekor. A törvénymódosítás arra kötelezi az adóhatóságot, hogy hivatalból hozza létre minden 25 év alatti adóazonosító jelét, így azt az érintetteknek nem kell egyénileg igényelniük. Így az adóazonosító jelet a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016-ról elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017-ben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni. A 2017. január 1. előtt megtett nyilatkozatokban adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő lesz az eltartottak személyazonosító adatait és lakcímét megadni.   Az adókártyát egy nyomtatvány kitöltésével lehet kérni az adóhivataltól.

Gazdasági

Hírtükör

22

Több úton fizethetnek a fuvarozók A nemzeti fejlesztési miniszter módosította a teherautók által fizetendő e-útdíjról szóló rendeletet, a pontosításokat és újabb szakaszok díjasítását tartalmazó jogszabály a 2015. augusztus 31-i Magyar Közlönyben jelent meg és 15 nappal később lépett hatályba. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlése szerint a jogszabály pontosítja a teherautók után fizetett díjköteles útszakaszok listáját, valamint tartalmazza az idén átadott és átadandó útszakaszok díjasítását is. A nyáron átadott szakaszok esetében, például az M43 országhatárig tartó szakaszán, vagy az M85 korábban átadott részein októbertől kell fizetni a teherautók után. A később átadásra kerülő gyorsforgalmi vagy főúti díjkö-

teles szakaszokon november elsejétől kell fizetniük a fuvarozóknak – közölte az NFM. Az e-útdíj fizetési kötelezettség a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművekre vonatkozik. A megtett úttal arányos díj mértéke függ a használt úttípustól (autópálya, autóút vagy főút), a gépjármű kategóriájától (J2, J3, J4) és környezetvédelmi besorolásától is. „Erre figyeljen, hogy elkerülje az útdíjbüntetést” 25 hónap működés tapasztalatával az iData Kft. szakértői összeszedték, mikor mire kell figyelni ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a büntetések, és a lehető leghatékonyabb és legegyszerűbb módon használható legyen az útdíj rendszere.

(MTI)

Béren kívüli juttatások: ki a juttató, és ki lehet juttatásban részesülő A béren kívüli juttatások körét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 71.§-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma 2015-től változott. Az Szja tv. 3.§ 14. pontja szerint munkáltatónak minősül: – az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, – munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló -kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, – az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója. A munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (Szja tv. 71. §) az Szja törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes öszszegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A béren kívüli juttatások vonatkozásában munkáltató alatt kell érteni – a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben a tagok, és a tudományos fokozattal rendelkező személyeknek nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémiát, és – a társas vállalkozást a személyesen közreműködő tagnak adott juttatás tekintetében. Az Szja tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet. (3.§ 33. pont) Ennek megfelelően az ügyvédi iroda személyesen közreműködő tagjának (ügyvéd) is adhat béren kívüli juttatásokat. Munkáltató a munkavállalón kívül más személyeknek is adhat béren kívüli juttatást az Szja tv-ben meghatározott esetekben pl: munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakképző iskolai tanulónak, a hallgatónak, a nyugdíjban részesülő magánszemélynek (egykori munkavállalónak) és az ő közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának.

Vannak olyan esetek, amikor nem csak az Szja tv. határozza meg, hogy kinek adható béren kívüli juttatás. A munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást az Szja tv. béren kívüli juttatásként nevesíti. A munkáltatói hozzájárulásról az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. §(1) bekezdése rendelkezik. Munkáltatói hozzájárulásnak minősül a munkáltatói tag – a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – által teljesített, pénztárral kötött szerződés alapján, munkavállalójától átvállalt tagdíjfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően az önkéntes kölcsönös pénztárakba munkáltatói hozzájárulás csak a munkaviszonynak minősülő jogviszonyban állók javára adható. Foglalkoztatói havi hozzájárulás esetén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben az a személy lehet tag, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére, így juttatás is csak a munkavállaló tag számára adható. Szélesebb a juttatói kör a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás esetén ahol a szövetkezet adhat béren kívüli juttatást. Az üdülési szolgáltatás vonatkozásában juttató lehet a szakszervezet is. (NAV)

y

Gazdasági

Hírtükör

23

Innovációs Konferencia „Az innováció-alapú fejlesztés lehetőségei” című konferenciát dr. Vereczkey Zoltán a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy Kamaránk az országos kamarai innovációs programhoz 2013 elején csatlakozott, amelyet kezdetben a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatott. Több innovációs szolgáltatást hoztunk létre, amelyeket ötletgazdák, kutatással – fejlesztéssel foglalkozó cégek számára nyújtottunk. 2015 januárjától saját erőforrásból gazdálkodik Kamaránk, a kiadást az elnökség arra alapozva szavazta meg, hogy az elmúlt években nagy volt az érdeklődés, és népszerűvé vált Innovációs Klubunk tevékenysége.

nagy tömegeket tud megmozgatni, mivel sok az innovatív kkv, egyetem, kutatóközpont, és ráadásul egymáshoz közel helyezkednek el. Aulánkban kiállítással vártuk vendégeinket, a Budapesti és Pest megyei Mérnök Kamara (BPMK) tárlatát dr. Némethy Zoltán, a BPMK alelnöke nyitotta meg. A tárlat az öt mérnöki terület – a közlekedés, a járműipar, az építészet, az energetika-épületgépészet, illetve a vegyészet – köré csoportosítva, a múlt, jelen és jövő hármas-egységében szemléltette a magyar mérnöki kreativitást, tudáshagyományt. Az Óbudai Egyetemről Sándor Tamás adjunktus, oktatási igazgatóhelyettes érkezett, előadásának címe: „Kompetencia és projekt alapú oktatás az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán”

Kamaránk Innovációs Klub elnöke, Bonyhády Elek az eddig elért eredményeinket, és jövőbeni terveinket mutatta be.

A Gödöllői Szent István Egyetem előadója dr. Urbányi Béla tanszékvezető, Stratégiai-és Gazdasági Dékánhelyettes volt. Előadásának címe: „Innováció-átok vagy lehetőség a felsőoktatásban?”

Vendégeink voltak (kép bal oldalán) Wentzel Ferenc, és Szerenka Tibor Pest Megye Közgyűlésének alelnökei

Szeptember 7-i rendezvényünkkel Kamaránk arra a feladatra vállalkozott, hogy összehozzuk a vállalkozókat, a felsőoktatási intézmények képviselőit, és a politika szereplőit. Ez a „hármas” az előadásokban több oldalról közelítette meg a fejlesztési lehetőségeket. Ami közös volt, hogy az innováció állt a középpontban. Rendezvényünkkel sikerült kihangsúlyozni, hogy az innováció alapú fejlődés motorja a kapcsolat, a tudás áramlása. Úgy véljük, hogy ha ezen „hármas” között megvalósul az együttműködés, vagyis a különböző innovációs szereplők (vállalatok, felsőoktatási intézmények, hídképző intézmények és politikát formálók) összefognak, akkor a hazánkban hosszú évekig stagnáló kutatási, fejlesztési lehetőségek újra szárnyra kapnak. Konferenciánkra több mint hetven érdeklődő érkezett, amely egyértelműen azt mutatta, hogy Pest megyében az innováció olyan téma, amely a vállalkozók körében

Budapesti és Pest megyei Mérnök Kamara (BPMK) innovációs ötletbörzéket szervezett, amelyeknek tapasztalatait ismertették, és néhány ötlet is bemutatott dr. Zsebik Albin elnökségi tag. Technopolitan Zrt. Technológiai transzferigazgatója Bacsa László a Demola-modellre hívta fel a vállalkozásvezetők figyelmét, amelynek lényege, hogy a fiatal tehetségek, akik az egyetemeken tanulnak, a vállalkozásokkal együtt dolgoznak, és valósítják meg az innovációs fejlesztéseket. Végezetül egy inspiráló előadást hallhattunk dr. Victor András főiskolai tanártól, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület tiszteletbeli elnökétől, a Fenntartható Iparról.

Kiállítás: Kamaránk lehetőséget biztosított Pest megyei vállalkozásoknak, hogy a rendezvény ideje alatt, konkrét eredményt, szellemi terméket, vagy mintadarabot mutassanak be.

Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alelnöke, Deme Gábor, aki a szövetségük és a magyarországi innováció kapcsolatáról beszélt.

Olaszországból érkezett előadónk, Alessandro Bianciardi az innováció területén is újdonságnak számító biomimikri témával ismertette meg a hallgatóságot, amelynek lényege az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba.

➤ Folytatás a 2. oldalról

Parragh László: Átalakulásokat hoz az üzleti szektorokban a klímaváltozás A köztársasági elnök előadását követően Parragh László MKIK elnök tartotta meg prezentációját, aki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) felmérésének eredményeit mutatta be, mely a klímaváltozás 2020 és 2040 közötti gazdasági hatásait elemzi. Parragh László előadásában rámutatott, hogy klímaváltozást bolygónk már sokszor átélt, azonban az emberi kultúrák ezt általában nem szokták túlélni, a kérdés az, hogy a jelenlegi kultúránk hogyan fog megküzdeni ezzel a kihívással. Az ember megjelenése óta a káros anyag kibocsátás a Földön exponenciálisan növekszik. A mai tudásunk szerint a klímaváltozás elkerülhetetlen, a mértéke talán kontrollálható. A világ erre elkezdett felkészülni és többféle választ adhat – emelte ki Parragh László. Léteznek a folyamathoz alkalmazkodó, ún. alkalmazkodási stratégiák, melyet az arab világban látunk, ahol az éttermek vagy irodaházak drasztikus lehűtésével küszöbölik ki a hagyományos viseletük elhagyását. Enyhítő stratégiák is elképzelhetők, melyek a folyamatok enyhítését célozzák. A legtöbbször az említett két stratégia kombinációja figyelhető meg a világban. A legnagyobb probléma – hangsúlyozta Parragh László –, hogy nagyon sok „potyautas” van és ezek a „potyautasok” a legnagyobb kibocsátók, akik az elmúlt 20 évben az összes klímakonferenciát „meghekkelték”. A párizsi megállapodás decemberben reményeink szerint létrejön, azonban utána jön a nagy kérdés, miszerint be fogják-e tartani ezt a megállapodást. Ez a következő generációk szempontjából nagyon fontos kérdés – tette hozzá. A Magyarországon várható hatásokkal kapcsolatban a legtöbb tanulmány 2050ig 0,5 és 3 Celsius fok közötti átlaghőmérséklet növekedéssel számol, valamint a fagyos napok számának 12-15 napos csökkenése, illetve a hőségriadóval érintett napok számának – a XX. század második feléhez képest – 14 napos növekedése prognosztizálható – emelte ki. Parragh László felhívta továbbá a figyelmet, hogy nagy valószínűséggel az infrastruktúra, az épületek, illetve a csatornahálózatok egy másfajta amortizációs környezetnek lesznek kitéve, amely majd felveti akár azok átalakításának szükségességét is.

Gazdasági válaszok persze léteznek: a megújuló energiaforrások térnyerésének kihasználása gazdasági lehetőséget rejt – hangsúlyozta Parragh László. Komoly gazdasági kérdés a nukleáris energia jövője, amely gyors válasz lehet a kihívásokra az alternatív energiaforrások mellett, hiszen relatív időtávban gyorsan megépíthető és nagy mennyiségű energiát képes termelni – tette hozzá az MKIK elnöke. Parragh László kifejtette, hogy sok ágazati változást fog előidézni a klímaváltozás a gazdaságban. A szolgáltatási szektoron belül a biztosító társaságokra például egészen más szerep fog hárulni, hiszen másfajta kárigények fognak megjelenni. Az energiaiparban óriási lehetőségek nyílhatnak meg akár az épületszigetelésben, akár az ablakgyártásban. A közlekedés átalakításában az alternatív meghajtású gépjárműgyártás, illetve az energiahatékonyság játszhat szerepet. Az új kihívások lehetőséget teremtenek a gyógyszeriparnak, illetve az egészségügynek. A legnagyobb változások a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várhatók nagyon rövid időn belül. A kukoricánál már megfigyelhető, hogy rövidesen csak öntözött területen lesz hatékonyan termelhető, így nem kerülhető meg az öntözéses gazdálkodás megerősítése. A GVI tanulmánya a borászat lehetőségeinek erősítésén túl, a keményfa ültetés gazdaságosságának kérdését is vizsgálja, mellyel kapcsolatban az aszályos időszakok miatti korai vágás kényszere is szóba került Parragh László prezentációjában.

Parragh László MKIK elnök

Parragh László előadásának záró részében kifejtette: minden meg fog változni körülöttünk, viszont nem tudjuk, hogyan. A változásban nagyon komoly üzleti lehetőség rejlik, a megszűnő üzletágak mellett megjelennek felgyorsulók is, melyekben óriási lehetőségek lesznek. A múltunk azt mutatja, hogy az emberiség által produkált gyorsuló fejlődés nagy lehetőségeket hordoz magban, de nagy kockázatokat is rejt, ennek az lesz a nyertese, aki erre megfelelő módon reagálni tud – hangsúlyozta. A konferencián Parragh László arról is tájékoztatást adott, hogy az MKIK erősíti a környezetvédelmi tagozatát, átalakítva egy kollégiummá, a kérdéskörben érintett vállalkozókat meginvitálva és aktívan bevonva annak tevékenységébe.

Áder János Miklóssy Ferenc, Vereczkey Zoltán és Dunai Péter társaságában