Addiktológiai konzultáns képzés VI.
Mibıl lesz az egészség? • a különbözı környezeti tényezık legalább 50%ban (életmód, táplálkozás, mozgás, stb.), • a genetikai tényezık egyre növekvı, de legalább 25-30%-ban hatnak egészségdeterminánsként • és a betegségek kialakulására, kb. 10% körül van a szociális, oktatási, pszichológiai, stb. tényezık hatása. • Átlagosan mindössze 11%-ban befolyásolják az egészségügyi rendszerek, az egészségügyi ellátás az egészségi állapotot. 2
Az alkoholszint és a hozzá tartozó változások Véralkoholszint
Viselkedésváltozás
Érintett funkciók
0.3 ezrelék alatt
Ritka
Csak speciális tesztekkel
0,3 -0,9
Eufória, csökkent gátlások, szociábilitás növekedése
Figyelem. Ítélőképesség, finom motoros funkciók
0,9-2,0
Szedáltság, érzelmi labilitás
Memória, reakcióidő,egyensúlyzavar, látászavar
2,0-3,0
Tudati éberség csökkent, émelygés, hányás
Érzékelés, megértés, beszéd
3,0-4,0
Szopor
Légzés, szívműködés,autonóm funkciók
Kóma, halálos intoxikáció
Egész szervezet
4,0 felett
Az alkoholdependencia BNO-10 szerinti kritériumai • Erős vagy kényszerítő vágy az alkohol ivására • Kontrollvesztés az ivási szokás felett • Szomatikus megvonási tünetek az abbahagyás vagy mennyiségcsökkentés esetén • Tolerancia kialakulása • Minden egyéb örömforrás, érdeklődés hátterve szorulása • Az alkoholfogyasztás folytatása a nyilvánvaló hátrányok ellenére
Jelinek Jelöl és
Típus
Függıség
Leírás
Gyakoriság
α
Konfliktusivó
pszichés
Kontrollvesztés nincs, Absztinenciára képes
5%
β
Alkalmi ivó
nincs
Kontrollvesztés nincs, Absztinenciára képes
5%
γ
Szenvedélyes ivó
Pszichés majd szomatik us
Kontrollvesztés, tolerancia, absztinencia
δ
Rendszeres vagy szokásivó
pszichés
Absztinenciára képtelen, ritkán 20% részeg, de folyamatos alkoholhatás
ε
Epizodikus ivó
pszichés
Többnapos ivási excesszusok, 5% kontrollvesztés
fokozott 65% idınkénti
Az alkoholfüggőség Cloninger-féle tipológiája Cloninger 1. típus
Cloninger 2. típus
Összefüggés környezeti hatásokkal
Igwb
Kevésbé
Nem
Több nő
Több férfi
Életkori kezdet
25 év felett
25 év alatt
Személyiségtípus
Passzív-dependens
Antiszociális
Jutalomfüggőség
Kifejezett
Alacsony
Újdonságkeresés
Alacsony
Kifejezett
Fájdalomkerülés
Magas
alacsony
A kockázatos ivás hatásai Agresszivitás, ingerlékenység Veszekedés, erıszak, depresszió, idegesség Szájüregi és nyaki daganatok
•
Gyakori meghőlések Fertızésekkel szemben csökkent ellenálló képesség
• • •
Tüdıgyulladás fokozott kockázata Májkárosodás
•
Érzészavar amely gyakran eleséseket eredményez Érzéketlen bizsergı lábujjak, ideggyulladás
Korai öregedés, vörös orr A szívizom gyengesége, vérelégtelenség, véralvadási zavarok Vérszegénység, mellkasi daganatok Vitaminhiány, vérzések Súlyos gyomorhurut, hányás Hasmenés, felszívódási zavarok
Kézremegés. Az ujjak zsibbadása. Érzészavar, ideggyulladás Fekély
••
Alkoholfüggıség, emlékezetzavarok
Hasnyálmirigy gyulladás
• •
Férfiaknál szexuális teljesítı képesség csökkenése Nıknél terhesség esetén alacsony súlyú, fejlıdési rendellenességgel, deformitással születendı gyerek
A kockázatos ivás szociális, jogi, orvosi, családi, munkahelyi, és anyagi problémákat eredményez. Lerövidíti a várható élettartamot, baleseteket, ittas vezetésbıl adódó halált okozhat.
Egyszerő négykérdéses szőrıteszt • C (CUT) Próbálta abbahegyni, csökkenteni? • A (Annoyed) Bosszús, ha szólnak ? • G (GUILTY) Érez bőntudatot? • E (Eyeopener) Reggel muszáj innia?
CAGE/ABBA • Ébredt –e már Ön arra, hogy feltétlenül innia kell valami Alkoholos italt? • Érzett –e Bőntudatot valaha az ivási szokásai miatt? • Bántották –e rokonai, ismerısei az ivási szokásai miatt? • Gondolt –e már arra, hogy változtasson Alkoholfogyasztási szokásain?
Alkoholfogyasztási Rendellenességek Identifikációs Tesztje (AUDIT-10) 1) Milyen gyakran iszik alkohol tartalmú italt?
(0) Soha
(1) Havonta kevesebbszer
vagy
(2) Kétszer négyszer hónapban
vagy egy
(3) Kétszer vagy háromszor egy héten
(4) Négyszer vagy többször egy héten
2.) Mennyi alkoholtartalmú italt fogyaszt egy olyan napon, amikor iszik? (1) 3 vagy 4
(2) 5 vagy 6
(3) 7 vagy 9
(4) 10 vagy több
(0) 1 vagy 2 3.) Milyen gyakran iszik hat vagy annál több alkoholtartalmú italt egy alkalommal? (0)
Soha
(1) Kevesebbszer mint havonta
(2) Havonta
(3) Hetente
(4) Naponta vagy szinte naponta
4.) Az elmúlt évben milyen gyakran érezte, hogy nem bírja abbahagyni az ivást, ha már elkezdte? (0)
Soha
(1) Kevesebbszer mint havonta
(2) Havonta
(3) Hetente
(4) Naponta vagy szinte naponta
5.) Az elmúlt évben milyen gyakran érezte, hogy nem bírta teljesíteni azt, amit Öntıl elvártak, mert ivott? (0)
Soha
(1) Kevesebbszer mint havonta
(2) Havonta
(3) Hetente
(4) Naponta vagy szinte naponta
6.) Az elmúlt évben milyen gyakran volt szüksége egy elsı italra reggel, hogy elkezdje a napot egy erıs italozás után? (0)
Soha
(1) Kevesebbszer mint havonta
(2) Havonta
(3) Hetente
(4) Naponta vagy szinte naponta
7.) Az elmúlt évben milyen gyakran érezte magát rosszul vagy volt bőntudata ivás után? (0)
Soha
(1) Kevesebbszer mint havonta
(2) Havonta
(3) Hetente
(4) Naponta vagy szinte naponta
8.) Az elmúlt évben milyen gyakran fordult elı, hogy nem emlékezett arra, mi történt az elızı este az italozás miatt? (0)
Soha
(1) Kevesebbszer mint havota
(2) Havonta
(3) Hetente
(4) Naponta vagy szinte naponta
9.) Megsérült-e Ön vagy valaki más italozása miatt? (2) Igen, de nem a múlt évben
(4) Igen a múlt évben
(0) nem 10.) Aggódott-e már rokon, barát, orvs vagy egy egészségügyi dolgozó az ivása miatt és javasolta a csökkentést? (2) Igen, de nem a múlt évben (0) nem
(4) Igen a múlt évben
AUDIT-C • Milyen gyakran fogyasztott alkoholtartalmú italt az elmúlt évben? Soha (0); Havonta, vagy ritkábban (1); Havonta 2-4x (2); Hetente 2-3x (3); Hetente 4x, vagy többször (4)
• Mennyit ivott az elmúlt évben egy olyan napon, amikor alkoholtnfogyasztott? (0)1-2, (1)3-4, (2) 5-6, (3) 7-9, (4) 10 vagy több
• Milyen gyakran fordul elő az ekmúlt évben, hogy egy alkalommal 6 adag vagy több italt fogyasztott? soha (0); ritkábban, mint havonta (1); havi rendszerességgel (2); heti rendszerességgel (3); napi vagy majdnem napi rendszerességgel (4)
(Az utóbbi 10 év kutatásai szerint az AUDIT –C hasonló biztonsággal érzékenységgel és szenzitivitással bír, mint a hosszabb AUDIT-10)
Leggyakraban használt biomarkerek Biomarker
GGT
Szenzitivitás
Mérsékelt
Fals positiv eredmény
Költség
Sok pozitív Alacsony eredmény egyéb költség/rutin betegségében teszt
AST (GOT), ALT Alacsonyabb, (GPT) mint a GGT
Sok a fals poz
Alacsony költség/rutin teszt
MCV
Alacsonyabb, mint a GGT
Sok a fels poz.
Alacsony költség/rutin teszt
CDT
GGT-vel azonoa
kevés a fals poz
Magasabb költség/speciális laborháttér
Naltrexon
Acamprosat
Disulfiram
Hatásmechanizmus
Opioid receptorok gátlása, sóvárgás csökkentése és az alkoholfogyasztás okozta jutalmazási válasz csökkentése
Glutamát- és GABArendszeren keresztül fejti ki hatását, az alkohollal kapcsolatos hatás egyenlőre tisztázatlan
Gátolja az alkohol átalakítását az alkoholdehidrogenáz enzím bénítása révén, acetaldehidmérgezés
Kontraindikáció
Akut opiátmegvonás, akut hepatitisz, súlyos májlézió, terhesség
Súlyos vesekárosodás, terhesség
Absztinencia hiánya, kardivaszkuláris betegség, terhesség
Mellékhetás
Hányinger, hányás, étvágytalanság, fejfájás,, szédülés, fáradság, szomnolencia, szorongás
Hasmenés, szomnolencia
Fémes íz a szájban, dermatitis, enyhe álmosság
Súlyos, nem kivánatos eredmény
Súlyos megvonási szindroma opiátfüggőség
Nagyon ritkán öngyilkossági késztetés
Interakció, hepatotoxicitás, neuritis optica, políneuropathia
Drog/gyógyszer interakció
Opiátkezelés
Nincs
Antikoaguláns, isoniazid,metronidazol
Dózis
Po:51mg/nap
3x2 tbl
Po 250 mag/nap
ADDIKCIÓ rendszeres fogyasztás - hozzászokás bio-pszicho-szociális betegségkép • tolerancia – farmakokinetikus (lebontás) – farmakodinamikus (receptorérzékenység) – szenzitizáció
• viselkedési tolerancia (környezetfüggı hatás) • dependencia (elvonási tünetek!)
KÉMIAI ADDIKCIÓ • kényszeres viselkedés
– húzásmechanizmus vs lökésmechanizmus • sóvárgás (drogéhség, craving)
• addiktív viselkedés
– serkentéses fázis – jóllakottsági, kielégüléses fázis
• kockázatkeresés • helyettesítés
– kereszttolerancia - keresztdependencia – másodlagos kondicionálódás - szimultaneitás
KOCKÁZATKERESİ VISELKEDÉS és addikció viszonyában: • személyiség alapvonása (életforma) • drog hatására jelenik meg • droghatás és életforma együtt HIV-fertızés; AIDS-betegség; drogfogyasztás
FIGYELMEZTETİ JELEK • • • • • • • • • •
aluszékony, levert, sápadt, bıre viszket, libabırös orra szivárog, falánk (édesség) ingerlékeny, nyugtalan, ideges émelyeg, hasmenése van, lefogyott ápolatlan, izzad, belövelltek a kötıhártyái pupillái renyhén reagálnak mozgás-koordinációja megromlott sebek, szúrásnyomok (és rejtegetésük) egyre több zsebpénzt kér, lopás gyanúja… anyag vagy kellékek nyomai
Opiátok • Rövidtávú detoxikáció metadonnal, buprenorfinnal vagy clonidinnal • Fenntartó kezelés metadonnal, buprenorfinnal vagy naltrexonnal • Ambuláns drogmentes kezelés a visszaesés-megelızés programjával • Terápiás közösség • Az NA 12 lépésen alapuló bennfekvı programja
Kokain • Bizonyított hatékony gyógyszer nincs • Pregabalin, vigabatrin, topiramat, disulfiram • Antidepresszáns • Edukáció, pszichodinamikus, szupportiv, viselkedés, kognitív
Hallucinogen • LSD: hánytatás, gyomormosás, ingerszegény környezet, benzodiazepinek, antipszichotikum, pszichoterápia • PCP: nincs antidótum, antidepresszáns
Stimulánsok • Amfetamin/ok: nincs spec. Mint op és kokain • Ecstasy (MDMA): tüneti kezelés, antipszichotikusm, szuppartiv, empathia • Kannabisz: tüneti, CBT
Viselkedési addikciók • A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak, késztetésnek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas • Az aktus elıtt fokozódó feszültség és aktivitás („arousal”) észlelhetı • A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, átmenetileg örömet, kielégülést okoz, mindig ego-synton (énazonos) jellegő • A cselekmény után általában megbánás, bőntudat vagy önvádlás jelentkezik
Kóros szokások – impulzuskontrollzavarok • Trichotillománia: SSRI, viselkedésterápia • Kóros játékszenvedély: kognitív és viselkedésterápia; SSRI, bupropion, karbamazepin, naltrexon • Kleptománia: SSRI, pszichoterápia • Pirománia: nincs
Játékszenvedély kezelése pszichoterápiás elvei I. • • • •
Motiváció Kiváltó és fenntartó tényezık Interperszonális kapcsolatok Tünetredukció következményeinek felmérése • Viselkedészavar „mikroanalízise” • Érzelmi kifejezıkészség • A legfontosabb hozzátartozó exploraciója
Játékszenvedély kezelése pszichoterápiás elvei II. • -”addikt vagyok” – tudatosítás (szégyen – büszkeség) • Absztinencia • „ördögi kör” tudatosítása • A szerencsejáték „érzelmi-intuitív-mágikus” felfogása helyett racionális megközelítés (pszichoedukatív információk) • Coping (megküzdés, negatív érzelmi állapot) • Pár-és családterápia (konzultációk)
A szerhasználatot csökkentő terápiás eljárások 1. Gyógyszeres kezelés compliance-szerződéssel 2. Averziós terápiák, fedett szenzitizáció 3. Felszólító ingerek 4. Kontingencia-szerződés („utalvány”) 5. Viselkedés önkontroll tréning 6. Rövid intervenció
A szenvedélybetegség komplex, összetett folyamat. A felépüléshez az alábbi síkokon kell támogatás 1. FIZIKAI (gyógyszerek, egészséges életstílus) 2. PSZICHOLÓGIAI (stressz-szabályozás, haragszabályozás, észszerű gondolkodás) 3. SZOCIÁLIS (kapcsolatok, kommunikálás, tanácsadó közösség, bizalom) 4. SPIRITUÁLIS (lelki vezetés, bizalom, meditáció)
A megküzdési stratégiák modelljei 1. Tranzakcionalis modell (Lazarus és Folkman 1981)
probléma- és érzelem központú megküzdés
2. Megközelítési-elkerülési modell (Rodhe és mts 1990)
3. Stádium modell (Prochaska és DiClemente 1983) A SZERHASZNÁLAT ÉS A MEGKÜZDÉS KETTŐS KÖTÉSBEN VAN!
STRATÉGIAI CÉL • • • •
Fejlıdési fázisok felismerése Részcélok meghatározása Terápiás kapcsolat erısítése Fókuszban: a szenvedély feletti kontroll
HAGYOMÁNYOS vs MOTIVÁCIÓS • • • •
Tanácsot ad Meggyızni próbál Tekintélyelvő Gyors
• • • •
Motiváció? Hol tart a kliens? Együttmőködés? Kliens ritmusa?
A Prochaska-DiClementemodell • A megközelítés azt vizsgálja, hogy a droghasználó egyén mennyire kész megváltoztatni droghasználó viselkedését. • • A változás folyamatában különbözı szakaszok különíthetıek el, melyben az egyénnek különbözı célokat kell elérnie.
A Prochaska-DiClementemodell stádiumai • A változásra elszánás elıtti (prekontemplatív) állapot • Az elszánás (kontempláció) szakasza • Az elıkészületi stádium • Akció stádiuma • A fenntartás stádiuma
A VÁLTOZÁS MODELLJE ADDIKTÍV VISELKEDÉSEKNÉL (PROCHASKA ÉS DiCLEMENTE 1986) KIMENET: HOSSZÚ TÁVÚ ABSZTINENCIA VAGY CSÖKKENÉS
RELAPSZUS
BELÉPÉS: VESZÉLYES DROGHASZNÁLAT
FENNTARTÁS
PREKONTEMPLÁCIÓ
AKCIÓ
KONTEMPLÁCIÓ
ELHATÁROZÁS LEÁLLÁSRA
A VÁLTOZÁS SZAKASZAI Prekontempláció Determináció Kontempláció Cselekvés Relapszus Fenntartás Termináció
1. STÁDIUM: PREKONTEMPLÁCIÓ (A beteg nem is gondol a változásra) • Akadály: információhiány – Tudjuk meg, hogyan látja helyzetét a beteg – Mennyire kész új információk befogadására? – Közöljük a beteggel a szükséges információkat – Állapítsuk meg, hogyan reagált rájuk
1. STÁDIUM: PREKONTEMPLÁCIÓ (A beteg nincs kész a változásra) Akadály
- Alacsony önbizalom
– Az alacsony önbizalom eredetének kutatása – A visszaesés okainak megállapítása – A személyes erısségek felmérése – Kezeljük vagy kezeltessük az esetleges pszichiátriai zavarokat vagy családi problémákat
1. STÁDIUM: PREKONTEMPLÁCIÓ (A beteg nincs kész a változásra) Akadály
- A jelennel való megelégedés
– Kérjük a beteg nézeteit viselkedése kedvezı szempontjairól – Megkérdezni a beteget a viselkedés kevésbé kedvezı szempontokról – A beteg céljainak tisztázása – A viselkedés és a célok közti megfelelés megvitatása
2. STÁDIUM: KONTEMPLÁCIÓ (A beteg gondolkozik a változáson) Empátia
kifejezése A diszkrepancia kialakitása A vita elkerülése Haladjunk az ellenállás mentén Az önbizalom támogatása Miller; Rollnick 1991
3. STÁDIUM: DETERMINÁCIÓ (A beteg elhatározást hozott a változásra) A
változásra való kötelezettség erısítése Tervek készítése a változásra A munkatársi viszony deklarációja A betegkövetés rendszerének felállítása
4. STÁDIUM: CSELEKVÉS (A beteg résztvállal a változásokban) Visszapillantás a korábbi változási stratégiák hatékonyságára Pozitív statégiák A stratégiák javítása Új vagy jövıbeli kihívások Kezelni a jelenlegi és a jövıbeli kihívásokat A munkatársi viszony deklarációja A betegkövetés egyeztetése
5. STÁDIUM: FENNTARTÁS (A beteg végrehajtotta a változást) A
változás stabilitásának biztosítása Személyes fejlıdés célok megállapítása Terv e személyes célok fokozatos elérésére
6. STÁDIUM: RELAPSZUS (A beteg visszaesett) Erısítsük
meg: visszaesés bárkivel
megeshet Az önbizalom támogatása A visszaesés okainak felismerése A visszaesést tekintsük tanulási alkalomnak Kezdjük újra a lépéseket, a motiváció felmérésétıl
7. STÁDIUM TERMINÁCIÓ
A
változás stabil voltának bebiztosítása
ÖT ALAPELV • • • • •
Fejezzük ki empátiánkat Alakítsuk a beteg problématudatát Kerüljünk minden vitát Haladjunk együtt az ellenállással Támogassuk a beteg saját erıforrásait
A változással szembeni ellenállás okai
Félelem a status, a hatalom elvesztésétıl Bizalmatlanság, félreértések Megtanulni a megszokottól eltérı munkamódokat Önbizalomhiány A változtatás elve „negatív” érzéseket vált ki Bizonytalanság és kockázatkerülés
A VÁLTOZTATÁSSAL KAPCSOLABAN VÁRHATÓ REAKCIÓK DÜH, MÉREG
IZGALOM, VÁRAKOZÁS
„MIÉRT FORDÍTANAK FELMINDENT?”
„LÁTOM AZ ÚJ LEHETİSÉGEKET.”
VÁLTOZTATÁS KÉTELKEDÉS „KI TUDJA, MI LESZ ENNEK A VÉGE?”
ERİS LELKESEDÉS „ALIG VÁROM, HOGY RÉSZT VEHESSEK BENNE.”
A VÁLTOZÁS LÉLEKTANA FRÁZISAI: - BÉNULTSÁG -
INIMALIZÁLÁS DEPRESSZIÓ ELFOGADÁS KIPRÓBÁLÁS MEGÉRTÉSRE TÖREKVÉS - BEÉPÜLÉS
A MOTÍVÁCIÓS INTERJÚ (Miller és Rollnick 1991.)
• CÉLJA, HOGYA KLIENS „RÁBESZÉLJE” MAGÁT DROGHASZNÁLÓ VISELKEDÉSE MEGVÁLTOZTATÁSÁRA. • A KLIENSNEK JOGA VAN VÁLASZTANI, HOGY AKAR VAGY SEM VÁLTOZTANI, EZÉRT A FELELİSSÉGET IS İ VISELI. • A MOTÍVÁCIÓS INTERJÚ ELKERÜLI A KONFRONTÁCIÓT, NEM NÖVELI AZ ELLENÁLLÁST.
A MOTÍVÁCIÓS INTERJÚ (Miller és Rollnick 1991.)
ÖT ALAPELEMBİL ÁLL • • • •
AZ EMPÁTIA KIFEJELZÉSE A DISZKREPANCIA KIALAKÍTÁSA A VITATKOZÁS ELKERÜLÉSE ELLENSÚLYKERESÉS AZ ELLENÁLLÁSSAL SZEMBEN • A VÁLTOZTATÁS KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA
RELAPSZUSPREVENCIÓ (Marlatt és Gordon 1985.)
CÉLJA A KLIENS FELISMERJE ÉS KEZELJE AZOKAT A HELYZETEKET, AHOL A MEGCSÚSZÁS ELİFORDULHAT. MEGTANULJA KEZELNI MAGÁT A MEGCSÚSZÁST, HOGY MEGELİZZE A VISSZAESÉST.
MEGCSÚSZÁS ÉS RELAPSZUS „SZÜRKE ZÓNA” SÉMÁJA (Marlatt és Barrett 1994.)
RELAPSZUS
ABSZTINENCIA AZ ABSZTINENCIA ÉS A RELAPSZUS „FEHÉR-FEKETE” SÉMÁJA
ABSZTINENCIA
MEGCSÚSZÁS ABSZTINENCIA, MEGCSÚSZÁS ÉS RELAPSZUS „SZÜRKE ZÓNA” SÉMÁJA
VISSZAESÉS
MELYEK A NAGYKOCKÁZATÚ HELYZETEK (Marlatt és Gordon 1985. N: 311)
I. NEGATÍV EMOCIONÁLIS ÁLLAPOTOK DÜH, SZORONGÁS, DEPRESSZIÓ, UNALOM, FRUSZTRÁCIÓ
II. INTERPERSZONÁLIS KONFLIKTUS PÁRKAPCSOLAT, HÁZASSÁG, MUNKAHELYI KONFLIKTUS
III. SZOCIÁLIS PRESSZIÓ DIREKT, INDIREKT PRESSZIÓK
GONDOLATOK A NAGYKOCKÁZATÚ HELYZETEKRİL • „FEDETT ELİZMÉNY”- FELISMERÉSE • VISSZAUTASÍTÁSI KÉSZSÉGEK GYAKORLÁSA • SZOCIÁLIS SEGÍTSÉG IGÉNYBEVÉTELE, • NEGATÍV HANGULATI ÁLLAPOTOK KEZELNI TUDÁSA
NÉHÁNY ESZKÖZ A KLIENS ATTITŐDJEINEK FELTÁRÁSÁHOZ • DISZFUNKCIONÁLIS ATTITŐD SKÁLA • NÉZETEK A PSZICHOAKTÍVANYAG HASZNÁLATRÓL • NÉZETEK A SÓVÁRGÁSRÓL • RELAPSZUS PREDIKCIÓS SKÁLA • NAPI GONDOLATOK RÖGZÍTÉSE STB.
RELAPSZUS FOLYAMATÁNAK MAGATARTÁSTANI MODELLJE (Marlatt és Barrett 1994.)
MEGKÜZDÉS
MEGNÖVEKEDETT
ÉNHATÉKONYSÁG
NAGY KOCKÁZATÚ HELYZET
NINCS MEGKÜZDÉS
CSÖKKENT ÉNHATÉKONYSÁG (POZITÍV ELVÁRÁSOK A SZERRİL)
KEZDETI DROGHASZNÁLAT
VISSZAESÉS
ABSZTINENCIAMEGSÉRTÉSI HATÁS: DISSZONANCIAMEGNÖVEKONFLIKTUS ÉS KEDETT TULAJDONÍTÁS RELAPSZUS(BŐNTUDAT ÉS KONTROLLVESZTÉS VESZÉLY ÉSZLELÉSE)
MOTIVÁCIÓS TERÁPIA • A változás elszánását megelızı szakasz – információnyújtás
• Az elszánás szakasza – motivációs interjú
• Elıkészületi szakasz – stratégiai célok megerısítése
• Cselekvés szakasza – terápiás folyamat
• Fenntartás szakasza – stabilitás fenntartása
• Visszaesés szakasza – motiváció az újrakezdéshez
MOTIVÁCIÓS INTERJÚ • Az empátia kifejezése • A diszkrepancia megjelenítése • Vitatkozás, direkt konfrontáció elkerülése • Játék az ellenállással • A kliens önbizalmának támogatása
„F R A M E S” MÓDSZER • Feedback – állapotfelmérés, értékelés, összefüggések visszajelzése
• Responsibility (felelısség) – felelısségtudat javítása, önsegítı anyagok…
• Advice (tanács) – kockázatcsökkentés érdekében!
• Menu – lehetséges kezelési módok – választás – elkötelezettség
• Empathy – empátiás, elfogadó, támogató légkör
• Self-efficacy (hatékonyság) – saját erıbıl elérhetı változások támogatása
KRÍZISTERÁPIA VS. PSZICHOTERÁPIÁK (1) CÉLOK (Farberow, 1976) • • • • • •
rész maladaptív viselkedés tünetkiemelés kiváltó ok kognitív újratanulás intellektuális belátás
• • • • • •
egész személyiségrekonstrukció rehabilitáció alapvetı konfliktus emocionális újratanulás integrált belátás
KRÍZISTERÁPIA VS. PSZICHOTERÁPIÁK (2) JELLEMZİK (Farberow, 1976)
• idıhatárolt, rövid (1-6) kontaktus • sürgetés a gyors megoldásra • szőkített információk • „egy esemény” • kaotikus tünetmegajánlás • beszőkültség • telefont maximálisan
• hosszú idıtartam (6 hó +…) • megszorítás nélkül, ráérısen… • optimális információszint • „eseményláncolat • tünetegyüttes!
• telefon nem célszerő
KRÍZISTERÁPIA VS. PSZICHOTERÁPIÁK (3) TERAPEUTAI SZEMPONTOK (Farberow, 1976) • • • • • • • • •
aktivitás direktivitás kontrolláló szakértı mások bevonása dependencia kialakítása pozitív transzferencia fókusz kijelölése tartalékokra épít cselekvésorientált
• • • •
visszafogottság non-direktivitás megengedı kizárólagosság
• • • •
belátást igényel változó fókusz építhet a tartalékokra kiváró
AMIT NEM SZABAD MEGTENNI • sürgetni szedje össze magát…igyekezzen…akarjon…tegye túl magát
• tanácsot adni menjen szabadságra…vizsgáltassa ki magát
• kétségbevonni érzéseit, élményeit, akár téveszméit
• azt állítani már a gyógyulás útján van, mielıtt valóban javult volna...
