E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 }Rev.1/Add.60 1984. július 18. ENSZ-EGB 61. számú Elõírás
EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL∗/ (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) ––––––––––––
60. Melléklet: 61. számú Elõírás Hatályba lépett az Egyezmény Mellékleteként 1984. július 15-én
EGYSÉGES FELTÉTELEK HASZONJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA A VEZETÕFÜLKE HÁTSÓ FALÁTÓL ELÕRE ELHELYEZKEDÕ KÜLSÕ KINYÚLÁSOK SZEMPONTJÁBÓL
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG BUDAPEST 2008
∗/
Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20-án.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 2. oldal
Az Elõírás eredeti címe: UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF COMMERCIAL VEHICLES WITH REGARD TO THEIR EXTERNAL PROJECTIONS FORWARD OF THE CAB'S REAR PANEL
Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: az eredeti Elõírás 1. kiegészítését – hatályba lépett 2006. október 10-én
A magyar szöveg James Mérnökiroda Kft Fordította: Tóth József Közzétette az ENSZ-EGB az 1984. július 18-án kelt E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.60 számú angol nyelvû kiadványban.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 3. oldal
61. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK HASZONJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA A VEZETÕFÜLKE HÁTSÓ FALÁTÓL ELÕRE ELHELYEZKEDÕ KÜLSÕ KINYÚLÁSOK SZEMPONTJÁBÓL TARTALOM ELÕÍRÁS
Oldal
1.
Alkalmazási terület ..........................................................................................................
2.
Meghatározások...............................................................................................................
3.
Jóváhagyás kérése............................................................................................................
4.
Jóváhagyás ......................................................................................................................
5.
Általános követelmények .................................................................................................
6.
Különleges követelmények ..............................................................................................
7.
Jármûtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése ........................................................
8.
Jóváhagyott típussal megegyezõ gyártás ..........................................................................
9.
Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártás esetére ..........................................................
10.
Gyártás végleges beszüntetése .........................................................................................
11.
Jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság nevei és címei ..................................................................................................................
MELLÉKLETEK 1. Melléklet:
Értesítés egy jármûtípus jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, vissza-vonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl külsõ kinyúlásai szempontjából a 61. számú Elõírás szerint
2. Melléklet:
Jóváhagyási jel elrendezése
3. Melléklet:
Eljárás a "H" pont és az ülés-háttámla tényleges szögének meghatározására, valamint az "R" ponthoz és a tervezési háttámlaszöghöz viszonyított helyzetük ellenõrzésére
4. Melléklet:
Kinyúlások és a távolságok mérése –––––––––––
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 4. oldal
61. számú Elõírás
EGYSÉGES FELTÉTELEK HASZONJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA A VEZETÕFÜLKE HÁTSÓ FALÁTÓL ELÕRE ELHELYEZKEDÕ KÜLSÕ KINYÚLÁSOK SZEMPONTJÁBÓL
1.
ALKALMAZÁSI TERÜLET
1.1.
Ezt az Elõírást alkalmazzák az N1, N2 és N31/ kategóriájú haszonjármûvek olyan külsõ kinyúlásainak jóváhagyásához, amelyek az alább meghatározott "külsõ felületre" korlátozódnak. Nem alkalmazzák külsõ visszapillantó tükrökre, beleértve tartóikat is, vagy olyan tartozékokra, mint a rádióantenna vagy poggyásztartó.
1.2.
A jelen Elõírás célja csökkenteni a sérülések súlyosságának kockázatát, amelyet az a személy visel el, aki érintkezésbe kerül a jármû külsõ felületével ütközés esetén.
2.
MEGHATÁROZÁSOK A jelen Elõírás szempontjából
2.1.
"Külsõ kinyúlás" a jármû vezetõfülkéjének hátsó falától – magát a hátsó falat kivéve – elõre elhelyezkedõ azt az alábbi 2.5. bekezdésben meghatározott részt jelenti, amely tartalmazza az elsõ sárvédõket, az elsõ lökhárítót és az elsõ kerekeket.
2.2.
"Jármû jóváhagyása" a jármûtípus jóváhagyását jelenti külsõ kinyúlásai szempontjából.
2.3.
"Jármûtípus" olyan gépjármûveket jelent, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges tekintetben, mint a "külsõ felületük".
2.4.
"Vezetõfülke" a felépítménynek az a része, amely a vezetõ- és utasteret tartalmazza, beleértve az ajtókat is.
2.5.
"A vezetõfülke hátsó fala" a vezetõ- és utastér külsõ felületének leghátsó részét jelenti. Ahol nem határozható meg a hátsó fal helyzete, a jelen Elõírás céljára a vezetõülés – ha állítható ülés, a leghátsó vezetési helyzetbe állított ülés – R pontjának végétõl 50 cm-re elhelyezkedõ függõleges keresztirányú síkot kell ennek minõsíteni (lásd a 3. Mellékletet). A gyártó a mûszaki szolgálat egyetértésével más távolságot is kérhet, ha az 50 cm távolságot nem tartja megfelelõnek egy bizonyos jármûnél.2/
2.6.
"Vonatkoztatási sík" az elsõ kerekek középpontján átmenõ vízszintes síkot, vagy a talaj felett 50 cm magasan elhelyezkedõ vízszintes síkot jelenti, bármelyik van alacsonyabban.
2.7.
"A padlóvonal" a következõk szerint meghatározott vonalat jelenti: Ha egy határozatlan magasságú, függõleges tengelyû kúpot – 15° szögben a függõlegeshez hajló alkotóval –a megterhelt jármû külsõ felülete körül úgy mozgatunk, hogy állandóan érintkezzen a felépítmény külsõ felületével annak legalacsonyabb pontján, ez a padlóvonal az érintkezési
1/
2/
Amint azt a Jármûszerkezetekrõl szóló Közös határozatok (R.E.3) 7. Melléklete meghatározza (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2 dokumentum, amint azt az Amend.4 módosította). Ennek a választásnak a használata nem módosítja az Elõírás alkalmazási területét.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 5. oldal
pontokon megrajzolt geometriai nyomvonal. A padlóvonal meghatározásánál hagyják figyelmen kívül a kipufogó vezetéket, a kerekeket, vagy a felépítmény alá felszerelt olyan mechanikus elemeket, mint az emelési pontok, a felfüggesztések vagy a vontatáshoz szükséges vonóhorgok. A kerékjáratok külsején levõ helyen, helyzetváltoztatás nélkül, a külsõ felület mellé kinyúló képzelt felületet kell feltételezni. Az elsõ lökhárítót vegyék figyelembe a padlóvonal meghatározásakor. A jármû típusától függõen, a padlóvonal rajzolata vagy a lökhárító külsõ szélén vagy a lökhárító alatt a felépítmény lemezén lehet. Ahol két vagy több pont vagy érintkezés egyszerre fordul elõ, az érintkezés alacsonyabb pontját kell a padlóvonal meghatározásához használni. 2.8.
"Lekerekítési sugár" annak a körívnek a sugara, amely legjobban megközelíti a szóban forgó elem lekerekített formáját.
3.
JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE
3.1.
A jármûtípus jóváhagyását figyelemmel külsõ kinyúlására a jármû gyártója vagy kellõen meghatalmazott képviselõje kérje.
3.2.
Mellékelni kell három példányban az alább felsorolt okmányokat:
3.2.1.
a jármû elsõ, hátsó és oldalsó részeinek fényképeit;
3.2.2.
a külsõ felület rajzait, amelyek a mûszaki szolgálat szerint szükségesek annak bizonyításához, hogy az alábbi 5. és 6. bekezdések rendelkezései teljesülnek.
3.3.
A jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálathoz be kell benyújtani:
3.3.1.
vagy a jóváhagyásra benyújtott jármûtípust képviselõ jármûvet, vagy a jármû olyan részét, amely lényes a jelen Elõírásban elõírt ellenõrzésekhez és vizsgálatokhoz,
3.3.2.
a mûszaki szolgálat kérésére alkotórészeket és az alkalmazott anyagok bizonyos mintáit.
4.
JÓVÁHAGYÁS
4.1.
Ha a jelen Elõírás szerinti jóváhagyásra bemutatott jármûtípus megfelel a jelen Elõírás alábbi 5. és 6. bekezdésének követelményeinek, a jármûtípust jóvá kell hagyni.
4.2.
Adjanak jóváhagyási számot minden típusnak. Ennek elsõ két számjegye (jelen esetben 00) a jóváhagyás idõpontjában az Elõírásba befoglalt legújabb fõ mûszaki módosítások sorozatszámát jelölje. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a jóváhagyási számot ne használja másik jármûtípus jóváhagyásához.
4.3.
A jármûtípus jelen Elõírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztésérõl vagy elutasításáról, vagy a jóváhagyás visszavonásáról értesíteni kell az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a jelen Elõírás 1. Mellékletében szereplõ mintának megfelelõ nyomtatványon.
4.4.
Minden olyan jármûvön, amely megfelel a jelen Elõírás szerint jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási nyomtatvány szerint elõírt és könnyen hozzáférhetõ helyen, jól láthatóan fel kell tüntetni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely:
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 6. oldal
4.4.1.
olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 3/ veszi körül;
4.4.2.
a 4.4.1. bekezdésben elõírt körtõl jobbra az Elõírás száma, amelyet "R" betû, kötõjel és a jóváhagyási szám követ.
4.5.
Ha a jármû megfelel – az Egyezményhez csatolt egy vagy több más Elõírás szerint – ugyanabban az országban már jóváhagyott jármûtípusnak, ahol ezt a jelen Elõírás szerint is jóváhagyták, akkor a 4.4.1. bekezdésben elõírt jóváhagyási jelképet nem kell megismételni. Ilyen esetben minden olyan további Elõírás számát és jelképét, amelynek alapján a jóváhagyást ugyanaz az ország engedélyezte, ahol a jármûvet ennek az Elõírásnak az alapján is jóváhagyták, a 4.4.1. bekezdésben elõírt jelkép jobb oldalán, függõleges oszlopokban tüntessék fel.
4.6.
A jóváhagyási jel és a kiegészítõ jelkép jól olvasható és kitörülhetetlen legyen.
4.7.
A jóváhagyási jelet a gyártó által a jármûre felerõsített adattáblán, illetve annak közvetlen közelében kell elhelyezni.
4.8.
A jelen Elõírás 2. Melléklete példákat mutat be a jóváhagyási jel elrendezésére.
5.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
5.1.
A jelen Elõírás rendelkezéseit nem kell alkalmazni a "külsõ felület" olyan részeire, amelyek a jármû terhelés nélküli állapotában az összes becsukott ajtóval, ablakkal és megközelítõ nyílással együtt
5.1.1.
vagy azon a zónán kívül vannak, ahol a felsõ határ a talaj felett 2 m magasságban levõ vízszintes sík és az alsó határ vagy a 2.6. bekezdésben meghatározott vonatkoztatási sík, vagy a 2.7. bekezdésben meghatározott padlóvonal a gyártó választása szerint,
5.1.2.
vagy ha úgy helyezkednek el statikus feltételek között, hogy egy 100 mm átmérõjû gömbbel nem érintkezik
5.1.3.
Ahol a vonatkoztatási sík a zóna alsó határa, csak a két függõleges sík közé esõ jármûrészeket
3/
1 = Németország 19 = Románia 37 = Törökország 2 = Franciaország 20 = Lengyelország 38 = üres 3 = Olaszország 21 = Portugália 39 = Azerbajdzsán 4 = Hollandia 22 = Orosz Föderáció 40 = Macedónia 5 = Svédország 23 = Görögország 41 = üres 6 = Belgium 24 = Írország 42 = Európai Közösség */ 7 = Magyarország 25 = Horvátország 43 = Japán 8 = Cseh Köztársaság 26 = Szlovénia 44 = üres 9 = Spanyolország 27 = Szlovákia 45 = Ausztrália 10 = Jugoszlávia 28 = Fehérorosz Köztársaság 46 = Ukrajna 11 = Egyesült Királyság 29 = Észtország 47 = Dél-Afrika 12 = Ausztria 30 = üres 48 = Új-Zéland 13 = Luxemburg 31 = Bosznia-Hercegovina 49 = Ciprus 14 = Svájc 32 = Lettország 50 = Málta 15 = üres 33 = üres 51 = Koreai Köztársaság 16 = Norvégia 34 = Bulgária 52 = Malajzia 17 = Finnország 35 = üres 53 = Thaiföld 18 = Dánia 36 = Litvánia ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 7. oldal
kell figyelembe venni, amelyek közül egy a jármû külsõ felületét érinti és a másik ezzel 80 mm távolságban párhuzamos a jármû belseje felé. 5.2.
A jármû "külsõ része" ne mutasson kifele irányuló semmilyen olyan részt, amely valószínûleg elsodorhatja a gyalogosokat, kerékpárosokat vagy motorkerékpárosokat.
5.3.
A jármû "külsõ felülete" ne mutasson kifele irányuló semmilyen hegyes vagy éles részt, vagy ilyen alakú, méretû vagy keménységû kinyúlást, amely valószínûleg növeli az olyan személy testi sérülésének kockázatát vagy súlyosságát, akit a külsõ felület megüt vagy elsodor baleset esetén.
5.4.
A legfeljebb 60 A Shore keménységû, külsõ felületbõl kiálló részeknek az alábbi 6. bekezdésben elõírt értékeknél kisebb görbületi sugara lehet.
6.
KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK
6.1.
Díszítések, kereskedelmi jelképek, betûk és kereskedelmi jelzések számai
6.1.1.
Díszítések, kereskedelmi jelképek, betûk és kereskedelmi jelzések lekerekítési sugara 2,5 mmnél kisebb legyen. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni ezekre az elemekre, ha nem nyúlnak ki többel, mint 5 mm a külsõ felületbõl; ebben az esetben azonban széleiket le kell tompítani.
6.1.2.
Felerõsítésüktõl számítva több mint 10 mm kinyúlású hozzáadott díszítések, kereskedelmi jelképek, betûk és kereskedelmi jelzések a legkiugróbb pontjaikon minden irányban – azzal a felülettel közel párhuzamos síkban, amelyre felszerelték – kifejtett 10 daN erõ hatására húzódjanak vissza, váljanak le vagy hajoljanak el. Legfeljebb 50 mm átmérõjû, lapos végû nyomólapra gyakorolt 10 daN erõt kell kifejteni. Ahol ez nem lehetséges, egyenértékû módszert kell alkalmazni. Miután a díszítéseket visszahúzták, lecsatolták vagy lehajlították, a megmaradó rész legfeljebb 10 mm hosszúságban nyúljon ki, és ne legyen hegyes, vagy éles széle.
6.2.
Fényszóró-ellenzõk és keretek
6.2.1.
Kiálló árnyékolókat és karimákat a fényszórókon meg kell engedni feltéve, hogy - kinyúlásukat a fényszóró külsõ átlátszó felületéhez viszonyítva mérve - ezek nem haladják meg a 30 mm-t és görbületi sugaruk mindenütt legalább 2,5 mm.
6.2.2.
Rejtett fényszórók feleljenek meg a fenti 6.2.1. bekezdés rendelkezéseinek mind mûködési mind rejtett helyzetükben.
6.2.3.
A fenti 6.2.1. bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a felépítménybe visszahúzott fényszórókra, vagy ahol a felépítmény túlnyúlik a fényszórón feltéve, hogy a felépítmény megfelel a fenti 5.2. bekezdés követelményeinek.
6.3.
Rácsok A rácsok részeinek lekerekítési sugarai a következõk legyenek: legalább 2,5 mm, ha az egymás melletti részek távolsága több mint 40 mm, legalább 1 mm, ha a távolság 25 mm és 40 mm között van, legalább 0,5 mm, ha a távolság kevesebb, mint 25 mm.
6.4.
Ablaktörlõ és ablakmosó készülékek
6.4.1.
A fent említett szerelvények olyanok legyenek, hogy a törlõ tengelyét legalább 2,5 mm görbületi sugarú védõburkolat fedje, és a felület ne legyen kisebb, mint 150 mm2 annak a résznek a vetületétõl mérve, amely 6,5 mm-nél nincsen távolabb a kinyúlási ponttól.
6.4.2.
Az ablakmosó fúvókák és a fényszóró-tisztító készülék lekerekítési sugara legalább 2,5 mm legyen. Ezek 5 mm-nél kisebb kiugrásait le kell tompítani.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 8. oldal
6.5.
Védõ szerkezetek (lökhárítók)
6.5.1.
A lökhárítók végeit a felépítmény külsõ felülete felé kell befordítani.
6.5.2.
Az elsõ védõ szerkezetek elemeit úgy kell kialakítani, hogy minden szilárd felületnek 5 mm minimális görbületi sugarú felülete legyen.
6.5.3.
Olyan szerelvények, mint a vonóhorgok, ne nyúljanak a lökhárító külsõ felületén túlra. A vonóhorgok azonban túlnyúlhatnak a lökhárító legelsõ felületén túlra, feltéve, hogy ezeket 2,5 mm-nél kisebb görbületi sugarú, megfelelõ burkolattal befedik, ha nincsenek használatban.
6.5.4.
A 6.5.2. bekezdés követelményeit nem kell alkalmazni az olyanlökhárítóra és arra felszerelt olyan részeire, amelyek 5 mm-nél kisebb távolságra nyúlnak ki. Az 5 mm-nél kisebb távolságra kinyúló széleket le kell tompítani. A lökhárítóra felszerelt szerkezeteket tekintetében és a jelen Elõírás más bekezdéseire hivatkozva, a jelen Elõírás különleges követelményeit alkalmazni kell.
6.6.
Ajtók, csomagtér, szellõztetõk és fedelek kilincsei, forgópántjai és nyomógombjai
6.6.1.
A felsorolt részek kinyúlása ne haladja meg a 30 mm-t nyomógombok, a 70 mm-t fogantyúk és fedelek esetén és az 50 mm-t, más esetben a lekerekítési sugár legalább 2,5 mm legyen.
6.6.2.
Ha az oldalsó kilincseket elforgatással kell mûködtetni, ezek feleljenek meg a következõ követelményeknek:
6.6.2.1.
Ha a kilincsek az ajtó síkjával párhuzamosan fordulnak el, az ajtó nyitó vége hátrafele irányuljon. A kilincs végét hátrafele az ajtó irányába kell elforgatni, és mélyedésbe kell szerelni.
6.6.2.2.
Ha a kilincsek az ajtó síkjától kifele olyan irányban fordulnak el, amely nem párhuzamos a zárt helyzetben levõ ajtó síkjával, védõeszközzel legyenek körülvéve vagy legyenek besüllyesztve. A nyitó vég vagy hátra, vagy lefele nézzen. Mindazonáltal, az olyan kilincsek, amelyek nem felelnek meg az utóbbi feltételnek, elfogadhatók, ha – ezek független visszaállító szerkezettel rendelkeznek, – ha meghibásodik a visszaállító szerkezet, nem nyúlnak ki többel, mint 15 mm, – olyan nyitott helyzetben legalább 2,5 mm görbületi sugaruk van (ezt a követelményt nem kell alkalmazni, ha a teljesen nyitott helyzetben a kinyúlás kevesebb, mint 5 mm, a letompított kifele nézõ részek szögleteknél), – a végek felülete – amikor a legnagyobb kinyúlási ponttól legfeljebb 6,5 mm távolságra mérik – kevesebb, mint 150 mm2.
6.7.
Mozgó fellépõk és lépcsõk A fellépõk és lépcsõk széleit le kell kerekíteni.
6.8.
Oldalsó levegõ- és esõterelõk, szagelszívó ablakok A kifele irányuló széleket legalább 1 mm görbületi sugárral kell lekerekíteni.
6.9.
Fémlemezek szélei Fémlemez-széleket meg lehet engedni feltéve, hogy a széleket visszahajtják a felépítmény felé úgy, hogy ne érjenek hozzá a 100 mm átmérõjû gömbhöz vagy legalább 2,5 mm lekerekítési sugarú védõburkolattal vannak ellátva.
6.10.
Kerékcsavarok, tengelycsonk-fedelek és keréktárcsák
6.10.1.
A kerékcsavarok, tengelycsonkok és fedeleknek ne legyen varratszerû kiemelkedésük.
6.10.2.
Ha a jármû egyenes irányban mozog, a gumiabroncsokon kívül a kerekek semmilyen olyan része, amely a forgástengelyén keresztülmenõ sík felett van, ne nyúljon a külsõ felület vagy szerkezet függõleges vetületén kívülre a vízszintes síkban. Ha azonban a mûködési követelmények úgy kívánják, a kerekeket fedõ tárcsák és a kerékcsavarok túlnyúlhatnak a külsõ
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 9. oldal
felület vagy szerkezet függõleges vetületén azzal a feltétellel, hogy a kinyúló részek felületének görbületi sugara legfeljebb 5 mm, és ha a külsõ felület vagy szerkezet a kinyúlása a függõleges vetületen túlra soha nem haladja meg a 30 mm-t. 6.10.3.
A fenti 6.10.2. bekezdésnek megfelelõ védõszerkezeteket fel kell szerelni, ha a csavarok vagy anyák túlnyúlnak a gumiabroncsok külsõ felületén (a kerekek forgási tengelyén átmenõ vízszintes sík felett elhelyezkedõ gumiabroncs-rész).
6.11.
Emelési pontok és kipufogó-vezetékek
6.11.1.
Az emelési pontok (ha vannak) és a kipufogó-vezeték (vagy vezetékek) nem nyúlhatnak túl a közvetlenül felettük levõ padlóvonal függõleges vetületén vagy a vonatkoztatási síknak a jármû külsõ felületével alkotott metszésvonal függõleges vetületén túl 10 mm távolságnál többel.
6.11.2.
A fenti követelmények ellenére a kipufogó-vezeték több mint 10 mm-rel kinyúlhat feltéve, hogy végének széleit lekerekítik legalább 2,5 mm görbületi sugárral.
7.
JÁRMÛTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
7.1.
A jármûtípus bármilyen módosításáról értesíteni kell azt a hatóságot, amely a jármûtípust jóváhagyta. Ez a hatóság ilyenkor a következõket teheti:
7.1.1.
vagy úgy találja, hogy a végrehajtott változtatásoknak nem lesz érezhetõen kedvezõtlen hatásuk, és így a jármû még kielégíti a követelményeket, vagy
7.1.3.
újabb vizsgálati jelentést kér a vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálattól.
7.2.
A jóváhagyás megerõsítésérõl vagy elutasításáról – a módosítások feltüntetésével – a fenti 4.3. bekezdésben meghatározott eljárással értesíteni kell az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket.
7.3.
A jóváhagyás kiterjesztését kiadó illetékes hatóság adjon sorszámot az ilyen kiterjesztésnek és tájékoztassa errõl a többi, az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 1. Mellékletében levõ mintának megfelelõ értesítéssel.
8.
JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL MEGEGYEZÕ GYÁRTÁS
8.1.
A jelen Elõírás szerint elõírt jóváhagyási jellel ellátott minden jármû feleljen meg a külsõ kinyúlások tekintetében a jóváhagyott jármûtípusnak.
8.2.
A fenti 8.1. bekezdésben elõírt, a jóváhagyott típussal megegyezõ gyártmány ellenõrzését véletlen módon elvégzett elegendõ számú ellenõrzéssel kell végrehajtani a jelen Elõírás szerint szükséges jóváhagyási jelet viselõ sorozatgyártású jármûveken.
9.
ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTÁS ESETÉRE
9.1.
A jelen Elõírás alapján egy jármûtípusra megadott jóváhagyást vissza lehet vonni, ha a fenti 6. bekezdésben lefektetett követelményeknek, vagy ha a 3. Mellékletben elõírt vizsgálaton nem felel meg.
9.2.
Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti a jelen Elõírás hatálya alá esõ valamely jármûtípus gyártását, akkor errõl értesítse a jóváhagyó hatóságot. Ez a hatóság az említett értesítés kézhezvétele után értesítse errõl az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet a jelen Elõírás 1. Melléklete szerinti mintának megfelelõ értesítéssel, feltüntetve a végén nagy betûkkel, aláírva és dátumozva az "APPROVAL WITHDRAWN" megjegyzést.
10.
GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa teljesen beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus gyártását, tájékoztassa errõl azt a hatóságot, amelyik a jóváhagyást kiadta. E tájékoztatás után ez
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 10. oldal
a hatóság értesítse errõl a jelen Elõírást alkalmazó, az Egyezményhez csatlakozott többi Szerzõdõ Felet a jóváhagyási értesítés egy másolatával, feltüntetve rajta nagy betûkkel, keltezve és aláírva a "PRODUCTION DISCONTINUED" megjegyzést. 11.
JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKKAL MEGBÍZOTT MÛSZAKI SZERVEZET ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG NEVE ÉS CIME Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket. ––––––––––––
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 11. oldal
1. Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb méret: A4 (210×297 mm)]
E
...1/
Kiadta: a jóváhagyó hatóság neve: ...................................... JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL a külsõ kinyúlások tekintetében a 61. számú Elõírás szerint egy jármûtípus
A jóváhagyás száma:
A kiterjesztés száma:
1.
A jármû kereskedelmi neve vagy védjegye:
2.
A jármû típusa:
3.
A gyártó neve és címe:
4.
A gyártó esetleges képviselõjének neve:
5.
A jármûvet jóváhagyásra benyújtották:
6.
A jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálat:
7.
A szolgálat által kiadott jelentés kelte:
8.
A szolgálat által kiadott jelentés száma:
9.
A jóváhagyást megadták / elutasították / kiterjesztették / visszavonták2/
10.
A jóváhagyási jel helye a jármûvön:
11.
Ahol szükséges a vezetõfülke hátsó falának helyzete a vezetõülés "R" pontjára vonatkoztatva (lásd 2.5. bekezdést):
12.
Az 5.1.1. bekezdésben meghatározott zóna alsó határa: Vonatkoztatási sík / padlóvonal 2/
13.
Hely:
14.
Kelt:
15.
Aláírás:
16.
Azoknak az iratoknak a felsorolása, amelyek a jóváhagyást kiadó hatóságnál letétben vannak és kérésre rendelkezésre állnak, az értesítéshez vannak csatolva. –––––––––––
1/
2/
Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást kiadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd az Elõírás jóváhagyásra vonatkozó rendelkezéseit) A nem kívánt szöveget törölni!
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 12. oldal
2. Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE A minta (lásd a jelen Elõírás 4.4. bekezdését)
a a/2
E4
61R-002439
a/3
a = minimum 8 mm A jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a vonatkozó jármûtípust a külsõ kinyúlások szempontjából Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 61. számú Elõírás szerint, 002439 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye mutatja, hogy az Elõírás – a jóváhagyás idõpontjában – eredeti formájában volt. B minta (lásd a jelen Elõírás 4.5. bekezdését) a/2 a a/2
E4
a/3
a/2
61 002439 24 011628
a/3 a/3 a = minimum 8 mm
A jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a vonatkozó jármûtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 61. és 24. számú Elõírások szerint. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye mutatja, hogy a 61. számú Elõírás eredeti formájában volt, a 24. számú Elõírás∗/ már tartalmazta a 01 sorozatszámú módosításokat a jóváhagyás idõpontjában. –––––––––– 3. Melléklet ELJÁRÁS A "H" PONT ÉS AZ ÜLÉS-HÁTTÁMLA TÉNYLEGES SZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA, VALAMINT AZ "R" PONTHOZ ÉS A TERVEZÉSI HÁTTÁMLA-SZÖGHÖZ VISZONYÍTOTT HELYZETÜK ELLENÕRZÉSÉRE 1.
CÉL Az ebben a Mellékletben leírt eljárást a „H” pont helyzetének és a valóságos törzsszögnek a megállapítására alkalmazzák a gépjármûvekben levõ egy vagy több ülési helyzetre, valamint a mért adatok és a jármû gyártója által megadott jellemzõk közti összefüggés ellenõrzésére.1/
2.
MEGHATÁROZÁSOK Ennek a Mellékletnek a szempontjából:
2.1.
„Vonatkoztatási adatok” egy üléshelyzet egy vagy több alábbi jellemzõit jelentik:
∗/ 1/
A második szám csak példa. A nem elsõ ülések bármely ülési helyzetében, ahol a „H” pont nem határozható meg a „Háromdimenziós ‘H’ pont" géppel vagy eljárással, az ‘R’ pont – a gyártó jelölése szerint –alkalmazható, mint vonatkoztatási pont az illetékes hatóság választása szerint.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 13. oldal
2.1.1.
a „H” pont és az „R” pont és ezek viszonya,
2.1.2.
a valóságos törzsszög és a névleges törzsszög és ezek összefüggése.
2.2.
„Háromdimenziós ‘H’ pont gép” (3-DH gép) azt a próbabábút jelenti, amelyet a „H” pont és a valóságos törzsszög meghatározására használnak. Ezt a szerkezetet ennek a Mellékletnek az 1. Függeléke írja le.
2.3.
„H pont” a jármû ülésén – az alábbi 4. bekezdés szerint beállított – háromdimenziós próbabábú törzse és combja közti csukló középpontját jelenti. A „H” pont a próbabábú mindkét oldalán levõ „H” pont irányzó nyílása közötti tengelyvonal közepében van. A „H” pont elméletileg megfelel az „R” pontnak (az alábbi 3.2.2. bekezdésben megadott tûrésekkel). A 4. bekezdésben leírt módszer szerint egyszer már meghatározott „H” pont az üléspárna szerkezetéhez viszonyítva rögzített pontnak minõsül és azzal együtt mozog, ha az ülést állítják.
2.4.
„R” pont vagy az „ülõhely vonatkoztatási pontja” a gyártó által minden ülõhelyre a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben meghatározott pontot jelenti.
2.5.
„Törzsvonal” a háromdimenziós próbabábú gerincrúdjának a középvonalát jelenti teljesen hátsó helyzetben.
2.6.
„Valóságos törzs-szög” a „H” ponton átmenõ függõleges és a törzs egyenese által bezárt szöget jelenti a háromdimenziós próbabábú háttámla-szögmérõjének felhasználásával mérve. A valóságos törzsszög elméletileg megfelel a megtervezett törzsszögnek (tûrését lásd az alábbi 3.2.2. bekezdésben.
2.7.
„Tervezett törzs-szög” az „R” ponton átmenõ függõleges és a törzs egyenese által bezárt szöget jelenti a jármûvet gyártó által elõírt háttámla-helyzetben mérve.
2.8.
„Utas középsíkja” (C/LO) az mindegyik kijelölt üléshelyzetbe helyezett háromdimenziós próbabábú középsíkja; Ezt az Y tengelyen levõ „H” pont koordinátája jellemzi. Egyedi üléseknél az utas középsíkja egybeesik az ülés középsíkjával. Más üléseknél az utas középsíkját a gyártó határozza meg.
2.9.
„Háromdimenziós vonatkoztatási rendszer” ennek a Mellékletnek a 2. Függelékében leírt rendszert jelenti.
2.10.
„Vonatkoztatási pontok” a jármû felépítményén elhelyezett fizikai pontok (furatok, felületek, jelek vagy bemetszések), amelyeket a gyártó határoz meg.
2.11.
„Jármû mérési helyzete” a jármûnek a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben – a vonatkoztatási pontok koordinátái – által meghatározott helyzetét jelenti.
3.
KÖVETELMÉNYEK
3.1.
Adatszolgáltatás Minden ülõhelyzetre, ahol vonatkoztatási adatok szükségesek annak érdekében, hogy bizonyítsák a megfelelõséget a jelen Elõírás követelményeinek, a következõ adatokat kell szolgáltatni ennek a Mellékletnek a 3. Függelékében levõ formában:
3.1.1.
az „R” pont koordinátáit a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerben,
3.1.2.
a megtervezett törzs-szöget,
3.1.3.
minden olyan utalást, amelyek szükségesek az ülésnek (ha állítható) a beállításához az alábbi 4.3. bekezdésben elõírt mérési helyzetbe.
3.2.
A mért és a megtervezett jellemzõk közötti viszony
3.2.1.
A „H” pontnak az alábbi 4.bekezdésben leírt módszerrel meghatározott koordinátáit és a valóságos törzs-szög értékét össze kell hasonlítani vagylagosan az „R” pont koordinátáival és a
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 14. oldal
tervezett törzsszög a gyártó által elõírt értékeivel. 3.2.2.
Az „R” pont és a „H” pont viszonylagos helyzete, valamint a megtervezett és a valóságos törzsszög közötti viszony a kérdéses ülõhelyzet esetén akkor minõsül kielégítõnek, ha a koordináták által meghatározott „H” pont egy olyan 50 mm vízszintes és függõleges oldal-hosszúságú négyszögön belül van, amelynek átlói az „R” pontban metszik egymást, és ha a valóságos törzsszög értéke a megtervezett törzsszög 5° értékén belül van.
3.2.3.
Ha a fenti feltételek teljesülnek, az „R” pontot és a megtervezett törzsszöget kell használni a jelen Elõírás szerinti megfelelõség bizonyítására.
3.2.4.
Ha a „H” pont vagy a valóságos törzsszög nem elégíti ki a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, akkor még kétszer (összesen háromszor) meg kell határozni a valóságos törzs-szöget. Abban az esetben, ha az így elvégzett három mérés közül kettõnek az eredménye kielégíti a követelményeket, úgy az elõzõ 3.2.3. bekezdés feltételeit kell alkalmazni.
3.2.5.
Ha az elõzõ 3.2.4. bekezdésben említett három vizsgálati eredmény közül kettõ nem elégíti ki a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, vagy ha az ellenõrzõ vizsgálat nem végezhetõ el, mert a jármûvet gyártó nem szolgáltatott adatokat az „R” pont helyzetére vagy a megtervezett törzsszögre vonatkozólag, a három mérési pont középpontját vagy a három mért szög átlagát kell használni, és alkalmasnak tekinteni minden olyan esetben, amikor az „R” pontra vagy a megtervezett törzsszögre hivatkoznak ebben az Elõírásban.
4.
A „H” PONT ÉS A VALÓSÁGOS TÖRZSSZÖG VIZSGÁLATI MÓDSZERE
4.1.
A jármûvet a vizsgálat megkezdése elõtt a gyártó kívánságára 20 ± 10 °C hõmérsékleten kell kondicionálni azért, hogy az ülés anyagának hõmérséklete elérje a szobahõmérsékletet. Ha a vizsgálandó ülésre addig még soha senki nem ült, akkor 70 - 80 kg tömegû személyt vagy próbabábút kell ültetni 2×1 percig az üléspárna és a háttámla meghajlítása céljából. A gyártó kérésére valamennyi szerelt ülés legalább 30 percig maradjon tehermentes a háromdimenziós próbabábú elhelyezése elõtt.
4.2.
A jármûvet a fenti 2.11. bekezdésben meghatározott mérési helyzetbe kell hozni.
4.3.
Az ülést – ha állítható – elõször a jármûvet gyártó által elõírt leghátsó szokásos vezetési vagy utazási helyzetbe kell állítani, csak az ülés hosszirányú beállítását véve figyelembe, kizárva a nem szokásos vezetési vagy utazási helyzetekhez használt ülés-beállításokat. Ahol az ülés beállításának más módjai is vannak (pl., függõleges, szögben döntés, háttámla, stb.) úgy ezeket a jármû gyártója által elõírt helyzetbe kell beállítani. Függesztett üléseknél a függõleges helyzetet szilárdan kell rögzíteni a gyártó által elõírt szokásos vezetési helyzetnek megfelelõen.
4.4.
Az ülõhelynek azt a területét, amellyel a háromdimenziós próbabábú érintkezik, megfelelõ méret• és szövés• pamutmuszlin anyaggal kell letakarni, ami úgy jellemezhetõ, mint 18,9 szál/cm2 sûrûségû és 0.228 kg/m2 fajlagos tömegû tiszta pamutszövet vagy ezzel egyen-értékû kötött vagy nem szõtt textilanyag. Ha vizsgálatot a jármûvön kívül végzik, akkor a padló, amelyre az ülést helyezik, ugyanolyan lényeges jellemzõkkel 2/ rendelkezzen, mint amilyen annak a jármûnek a padlója, ahol az ülést alkalmazni fogják.
4.5.
A háromdimenziós próbabábú ülõ- és hátrészét úgy kell elhelyezni, hogy az utas középsíkja (C/LO) egybeessen a háromdimenziós próbabábú középsíkjával. A gyártó kérésére a háromdimenziós próbabábú a C/LO síkhoz viszonyítva befele mozoghat, ha a háromdimenziós próbabábú kifele annyira kilóg, hogy az ülés széle nem teszi lehetõvé a próbabábú szintezését.
4.6.
Csatlakoztassuk a lábfejbõl és a lábszárból álló összeállítást az ülephez, vagy egyénileg, vagy a T-rúdból és a lábszárból álló összeállítást használva. A „H” pont irányzónyílásán átmenõ
2/
Dõlési szög, magasságkülönbség az ülés felszerelésénél, felületi textura, stb.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 15. oldal
egyenes legyen párhuzamos a talajszinttel és merõleges az ülés hosszirányú közép-síkjára. 4.7.
A háromdimenziós próbabábú lábainak helyzetét a következõképpen kell beállítani:
4.7.1.
Ha a kiválasztott üléshelyzet a vezetõülés és a mellsõ szélsõ utas-ülés
4.7.1.1.
a lábakat úgy kell elõre elmozdítani, hogy azok természetes helyzetüket foglalják el a padlón, vagy – szükség esetén – a lábpedálok között. Ott, ahol lehetséges, a bal lábat körülbelül ugyanolyan távolságra kell a háromdimenziós próbabábú középsíkjától balra elhelyezni, mint amilyen távolságra van a jobb láb jobbra. A próbabábú keresztirányú beállítását ellenõrzõ szintezõt szükség esetén állítsák vízszintesre vagy az üléslap újraállításával, vagy a lábak és lábszárak hátrafele állításával.
4.7.1.2.
Ha a bal lábat nem lehet a jobb lábbal párhuzamba állítani, és a bal láb nem támaszkodik a jármû szerkezeti részére, azt addig kell mozgatni, amíg rá nem támaszkodik a szerkezeti részre. A „H” pont irányzó nyílásainak beállítását továbbra is fenn kell tartani.
4.7.2.
Ha a kiválasztott üléshelyzet a hátsó szélsõ ülések: A hátsó szélsõ üléseknél és pótüléseknél a lábakat a gyártó elõírásai szerint helyezzék el. Ha ezek után a lábfejek különbözõ szintû padlórészekre fekszenek fel, az a láb, amelyik elõször kerül érintkezésbe a mellsõ üléssel, vonatkozási alapul szolgál, és a másik lábfejet úgy kell elhelyezni, hogy a szerkezet ülésének a keresztirányt mutató szintezõje vízszintest mutasson.
4.7.3.
Egyéb kijelölt üléshelyzetek A fenti 4.7.1. bekezdésben elõírt általános szabályt kell követni azzal a kivétellel, hogy a lábak elhelyezése a gyártó elõírásainak megfelelõ legyen.
4.8.
Helyezzék fel a súlyokat a lábszár és a comb súlytartóira, és szintezzék a próbabábút.
4.9.
Elõre kell dönteni a hátrészt a mellsõ ütközésig és a T-rúddal el kell húzni a háromdimenziós próbabábút az ülés háttámlájától. El kell végezni a háromdimenziós próbabábú ismételt beállítását az ülésen az alábbi eljárások valamelyikével:
4.9.1.
Ha a próbabábú hajlamos a hátracsúszásra, a következõ eljárást alkalmazzák. A próbabábút addig csúsztassák hátra, amíg nem kell vízszintes terhelést kifejteni a T-rúdra, azaz amíg az ülep nem érintkezik a háttámlával. Ha szükséges ismét állítsuk be a lábszárakat.
4.9.2.
Ha a háromdimenziós próbabábú nem hajlamos a hátracsúszásra, a következõ eljárást kell alkalmazni. A háromdimenziós próbabábút csúsztassuk hátrafele vízszintesen, hátrafele ható terhelést fejtve ki a T-rúdra mindaddig, amíg az ülep a háttámlával nem érintkezik (lásd e Melléklet 1. Függelékének 2. Ábráját).
4.10.
Fejtsenek ki 100 ± 10 N erõt a háromdimenziós próbabábú hát- és ülep-részére a csípõ-körcikk és a T-rúd metszéspontjában. Az erõt abban az irányba kell kifejteni, amely a fenti metszéspontot közvetlenül a combrúd-ház feletti pontban keresztezi (lásd e Melléklet 1. Függelékének 2. Ábráját). Majd a hátrészt óvatosan az ülés háttámlájához kell támasztani. Az egész fennmaradó eljárás alatt akadályozzák meg a háromdimenziós próbabábú elõrecsúszását.
4.11.
Helyezzék el a jobb és bal fenéksúlyokat, majd váltakozva a nyolc törzs-súlyt. A próbabábút szintben kell tartani.
4.12.
A hátrészt elõre kell dönteni, hogy ne érjen az üléstámlához. A háromdimenziós próbabábút 10° szögben (a függõleges középsík mindkét oldalán 5°) egymás után háromszor billegtessék ideoda, a próbabábú és az üléstámla között esetlegesen fennmaradó súrlódás megszüntetése végett. A billegtetés alatt a háromdimenziós próbabábú T-rúdja hajlamos lehet az elõírt vízszintes és függõleges beállítástól való eltérésre. Ezért a billegtetés alatt a T-rudat megfelelõ oldal-irányú terhelés alkalmazásával fogva kell tartani. A próbabábú billegtetése és a T-rúd egyhelyben tartása közben gondosan ügyeljenek, hogy valamilyen külsõ terhelést ne alkalmazzanak
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 16. oldal
függõleges vagy mellsõ és hátsó irányban. A háromdimenziós próbabábú lábait a fenti mûvelet alatt ne fogják meg, se mozgásukban ne korlátozzák. Ha a lábak mégis helyzetet változtatnak, azokat pillanatnyilag hagyják abban az állapotban. A hátrészt óvatosan támasszák az üléstámlának, és ellenõrizzék a két szintezõ zéró helyzetét. Ha a háromdimenziós próbabábú billegtetése során elõfordul a lábak bármiféle elmozdulása, eredeti helyzetüket a következõképpen kell visszaállítani: Mindegyik lábat felváltva emeljék fel a padlóról az elkerülhetetlenül szükséges legkisebb mértékig, amíg nincs járulékos lábmozgás. Felemelésük alatt a lábak szabadon mozogjanak; semmiféle elsõ vagy oldalirányú terhelésnek ne legyenek kitéve. Amikor a lábak visszakerülnek eredeti alsó helyzetükbe, a sarkak az e célra kijelölt szerkezeti résszel érintkezzenek. Vizsgálják az oldalirányú szintezõ nulla helyzetét. Ha szükséges, a hátrész tetejére fejtsenek ki olyan oldalirányú terhelést, ami elég a háromdimenziós próbabábú ülepének szintezéséhez az ülésen. 4.13.
A T-rúd segítségével akadályozzuk meg, hogy a háromdimenziós próbabábú az üléspárnán elõrecsússzon, a következõ eljárással: (a) a hátrészt támasszuk az üléstámlának; (b) felváltva fejtsünk ki és szüntessünk meg a hátszög-rúdra ható 25 N erõnél nem nagyobb hátrafele irányuló vízszintes terhelést kb. a törzssulyok középpontjának magasságában mindaddig, amíg a terhelés megszüntetése után a csípõszögmérõ azt nem jelzi, hogy a stabil állapot beállt. Ügyeljenek, hogy a próbabábút ne tegyék ki semmiféle lefele ható vagy oldalirányú terhelésnek. Ha szükséges a próbabábú újabb szintállítása, forgassuk a hátrészt elõre, szintezzünk újra és a 4.12. bekezdéstõl kezdve ismételjük meg az eljárást.
4.14.
Mérések:
4.14.1.
Mérjük meg a „H” pont koordinátáit a háromdimenziós vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva.
4.14.2.
A valóságos törzsszöget olvassuk le a háromdimenziós próbabábú a hátgerinc-rúd teljesen hátsó állásban levõ hátszög-mérõjén.
4.15.
Ha a háromdimenziós próbabábú új beállítása szükséges, akkor ennek megkezdése elõtt legalább 30 percig hagyják terhelés nélkül az ülést. A próbabábút az ülésen ne terheljék tovább, mint a vizsgálat elvégzéséhez szükséges idõ.
4.16.
Ha egy ülés ugyanabban az üléssorban azonosnak tekinthetõ (padszerû ülések, azonos ülések, stb.), csak egy „H” pontot és egy „valóságos törzsszöget” kell meghatározni mindenegyes üléssorra, az ebben a Mellékletnek az 1. Függelékében leírt háromdimenziós próbabábút arra a helyre ültetve, amely a sor jellemzõjének lehet tekinteni. Ez a hely lehet:
4.16.1
mellsõ üléssor esetében a vezetõ ülése;
4.16.2.
hátsó üléssor vagy sorok esetében egyik szélsõ ülés.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 17. oldal
3. Melléklet – Függelék HÁROMDIMENZIÓS PRÓBABÁBÚ ALKOTÓRÉSZEI
1. Ábra
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 18. oldal
PRÓBABÁBÚ MÉRETEI ÉS TÖMEGE
2. Ábra ––––––––––––––– 4. Melléklet KINYÚLÁSOK ÉS MÉRETEK MÉRÉSE 1.
A KÜLSÕ FELÜLETRE SZERELT ELEM KINYÚLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
1.1.
Domború lemezekre felszerel elem kinyúlásának méreteit vagy közvetlenül, vagy a felszerelt helyzetû elem megfelelõ keresztmetszeti rajzából lehet meghatározni. Ha a domború lemezre felszerelt kinyúlása egyszerû méréssel nem határozható meg, azt a lemez vonatkoztatási vonala és a 100 mm átmérõjû gömb középpontja közötti távolság legnagyobb változásával kell meghatározni. Ennek a módszernek a használatára az 1. Ábra mutat be példát. A kapaszkodóknál a kinyúlást a felerõsítési ponton átmenõ síkhoz viszonyítva mérjék. Erre a 2. Ábra mutat be példát. A FÉNYSZÓRÓ-ELLENZÕK ÉS KARIMÁK KINYÚLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA A kinyúlást a fényszóró külsõ felülete és a 100 mm átmérõjû gömb érintkezési pontjától vízszintesen kell mérni, amint azt a 3. Ábra mutatja.
1.2.
1.3. 2. 2.1.
ENSZ-EGB 61. számú Elõírás 19. oldal
3. 3.1.
A RÁCS RÉSZEI KÖZÖTTI TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA A rácsok részei közötti távolság a gömb érintkezési pontjain keresztül menõ síkokra és az e pontokat összekötõ merõleges távolság. Erre a 4. és 5. ábrák mutatnak példát.
––––––––––
