ADATTÁR II. TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK. a) Felsőoktatási intézmények

372

A magyar topografikus és leíró ásványtan története

ADATTÁR II. TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK Azon (mindenkori) magyarországi intézmények fontosabb adatai, ahol jelenleg vagy a múltban az ásványtannal kapcsolatos számottevő tudományos tevékenységet folytattak (a jelenlegi elnevezés sorrendjében). Az intézmény neveo és annak változásai a megfelelő szervezeti egység alapításától fogva;oo az ásványtannal foglalkozó szervezeti egység (illetve jogelődjeinek és jogutódjainak), valamint vezetőinek neve, és a történetét tárgyaló legfontosabb irodalmi művek. Rövidítések: C. = Cathedra, I. = Intézet, T. = Tanszék, h. = helyettes, mb. = megbízott.

a) Felsőoktatási intézmények Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)1, Építőmérnöki Kar2, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék3 1 1846–56: Királyi József Ipartanoda; 1856–71: (Császári-Királyi) József Politechnikum (K. K. Josephs-Polytechnikum); 1871–1934: M. Kir. József (1872-től József Nádor) Műegyetem; 1934–48: (1945-ig M. Kir.) József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 1948–49: József Nádor Műszaki Egyetem; 1949–56: Budapesti Műszaki Egyetem; 1957–67: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem*, 1967–99: Budapesti Műszaki Egyetem (BME) (1854-ig Pesten, 1854–72 közt Budán, 1872–1909 Pesten [Budapest], 1909-től Budán [Budapest]) 2 1871–1934: Vegyészmérnöki Osztály; 1934–56: Gépész- és Vegyészmérnöki Kar 3 1846–64: Természetrajz és Áruismeret T.; 1864–1990: Ásvány- és Földtani T.**; 1990– 99: Mérnökgeológia T.; 1999–: Építőanyagok és Mérnökgeológia T.*** Tanszékvezető: 1846–50: Mihálka Antal; 1850–58: Pauer Sándor Lipót (1850–57 h.); 1858–60: Anton Kerner (1858–59 h.); 1861: Nendvich Károly (h); 1861–62: Jokély János (1861–62 h.); 1862–64: Kriesch János (h.); 1864–67: Hofmann Károly; 1867–70: Wartha Vince (1867 h.); 1870–94: Krenner József; 1894–1904: Schmidt Sándor; 1904–26: Schafarzik Ferenc; 1926–60: Vendl Aladár (1926–27 h.); 1960–68: Papp Ferenc; 1968–81: Meisel János; 1981–82: Orosz Árpád (mb.); 1982–99: Kleb Béla; 1999–: Balázs L. György *

A Budapesti Műszaki Egyetemből kivált karokat 1967-ben egyesítették újra az egyetemmel. Az 1864-ben a Természetrajz és Áruismeret Tanszék kettéosztásakor létrejött másik tanszék a Növény-, Állattani és Áruismereti T. *** A két tanszék összevonásával. **

Irodalom: Bidló G. (1977): Az ásványtani és földtani oktatás kezdete a Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Tudtört. Évkv., 5, 18–24. Bidló G. (1994): A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani gyűjteményeinek története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/. 243–246. Kleb B. (1983): Ásvány- és Földtani Tanszék a 200 éves Budapesti Műszaki Egyetemen. Földt. Kut., 26(4), 3–4. Papp F. (1964): Az Ásvány- és Földtani Tanszék 100 éve. Építőip. Közlek. Műsz. Egy. Tud. Közlem., 10(1), 5–28. o

Az intézmények, szervezeti egységek nevének időben és forrásonként eltérő írásmódját úgy egységesítettük, hogy a kötőszavak stb. kivételével minden szót nagy kezdőbetűvel írtunk. oo A jelenlegi elnevezést a számozott történeti felsorolás utolsó tételeként csak akkor ismételtük meg, ha ez valamilyen indokból célszerűnek látszott.

Adattár II. Tudományos intézmények

373

Vendl A. (1956): A Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének története. /BME Közp. Könyvt. Műsz. Tudtört. Kiadv., 7/. Budapest: Tankönyvkiadó. Zelovich K. (1922): A m. kir. József műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest: Pátria.

Debreceni Egyetem1, Természettudományi Kar2, Ásvány-Földtani Tanszék3 1 1929–45: M. Kir. Tisza István Tudományegyetem; 1945–52: Debreceni Tudományegyetem, 1952–99: Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) 2 1929–49: Bölcsészettudományi Kar 3 1929–: Ásvány-Földtani Intézet/Tanszék Tanszékvezető, ill. igazgató: 1929–36: Telegdi Roth Károly; 1936–37: Hoffer András (mb.)*; 1937–40: Ferenczi István; 1941–44: Hoffer András (mb.)*; 1945–49: Kovács Lajos (mb.)*; 1949–66: Földvári Aladár (1949–50-ben mb.); 1966–67: Berényi Dénes (mb.); 1967–72: Pantó Gábor; 1972–73: Kulcsár László (mb.); 1974–81: Székyné Fux Vilma; 1981–93: Szöőr Gyula; 1993–97: Gyarmati Pál; 1997–: Szöőr Gyula *

másodállásban

Megj.: az egyetemet 1912-ben alapították, 1914-ben kezdett el működni, 1921-ben vette fel Tisza István nevét. Az egyetemi szabályzatban szerepelt a Mennyiség- és Természettudományi Kar, de létesítésére nem került sor. Irodalom: Anonim (1988): A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 75 éve. Debrecen: KLTE. Csikai Gy. (szerk.) (1975): 25 éves a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara 1949–1974. Debrecen: KLTE TTK. Székyné Fux V. (1980): Az Ásvány- és Földtani Tanszék 50 éves tevékenysége és tudományos eredményei. A Debreceni KLTE Évkv. 1979/80, 58–64. Székyné Fux V. (1983): 50 éves a debreceni Kossuth L. Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke (1929–1979). Földt. Tudtört. Évkv., 9, 67–83. Székyné Fux V. & Kozák M. (1994): A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékének gyűjteményei. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 219–228. Varga Z. (1967): A Debreceni Tudományegyetem története I. 1914–1944. Debrecen: KLTE.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)1, Természettudományi Kar2, Ásványtani Tanszék3 1 1774–77: Nagyszombati Egyetem (Universitas Tyrnaviensis) (alapítva: 1635); 1777–84: Budai Királyi Egyetem (Regia Universitas Budensis); 1784–1848: Magyar/Pesti Királyi Egyetem (Regia Universitas Hungarica/Pestinensis); 1848–49: Magyar Egyetem; 1849– 61: Császári-Királyi Pesti Egyetem; 1861–73: M. Kir. Tudományegyetem; 1873–1921: Budapesti M. Kir. Tudományegyetem (közben 1918–19: Budapesti Magyar Tudományegyetem); 1921–50: (1945-ig: Budapesti M. Kir.) Pázmány Péter Tudományegyetem 2 1774–84: Bölcsészeti Kar (Facultas Philosophica) (alapítva: 1635); 1784–1850: Orvosi Kar (Facultas Medica); 1850–1949: Bölcsészet(tudomány)i Kar; 1949–: Természettudományi (közben 1953–57: Élet- és Földtudományi) Kar 3 1774–84: Természetrajzi T. (C. Historiae Naturalis); 1784–1849: Különös Természetrajzi T. (C. Historiae Naturalis Specialis)*; 1849–86: Ásványtani T./Int.; 1886–1957: Ásvány- és Kőzettani / Mineralógiai és Petrographiai Int.**; 1953–: Ásványtani T. Tanszékvezető, ill. igazgató: 1774–88: Mathias Piller; 1789–1807: Joseph Schönbauer; 1808–09: Reisinger János (Johann) (h); 1809–10: Schuster János; 1810–1848: Reisinger János (Johann); 1848–49: üres; 1849–55: Szabó József (h); 1855–61: Peters, Karl; 1861– 94: Szabó József (1861–62-ig h.), 1894–1913: Krenner József; 1914–50: Mauritz Béla;

374


1950–57: Szádeczky-Kardoss Elemér (intézetvezető); 1953–73: Sztrókay Kálmán Imre (tanszékvezető); 1973–87: Kiss János; 1987–88: Bognár László (mb.); 1988–: Buda György Kőzettan-Geokémiai Tanszék Tanszékvezető: 1953–66: Szádeczky-Kardoss Elemér, 1966–93: Kubovics Imre; 1993– 95: Buda György (mb.); 1995–2001: Puskás Zuárd, 2001–: Buda György (mb.) * Az ásványtan 1784-ig az állattannal és a növénytannal együtt alkotta a természetrajzi, 1784–1849-ig az állattannal együtt a különös természetrajzi tanszéket (a növénytant az orvosi karon 1770-től 1817-ig a vegytannal együtt oktatták). ** 1886-tól Ásványtani helyett Ásványtani és Kőzettani Intézet szerepel az évkönyvekben, ebből az intézetből vált le 1895-ben a Földtani Intézet (Tanszék). Az intézet 1953-ban két tanszékre vált szét, de mint szervezeti egység 1957-ig megmaradt.

Irodalom: Győry T. (1936): Az Orvostudományi Kar története 1770–1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny. Papp G. & Weiszburg T. (1994): A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ásvány- és kőzetgyűjteményének története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 157–172. Priszter Sz. (1991): Az ELTE TTK története 1635–1985. Budapest: ELTE. Sinkovics I. (szerk.) (1985): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–1985. Budapest: ELTE Székyné Fux V. (1956): Az Ásvány-Kőzettani Intézet fejlődése a felszabadulás után. In: Az ELTE Évkönyve, 1955. Budapest: Tankönyvkiadó, 407–413. Szentpétery I. (1936): A Bölcsészettudományi Kar története 1635–1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny.

M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem1, Matematikai és Természettudományi Kar2, Ásványtani Intézet3 1 1872–1881: Kolozsvári M. Kir. Tudományegyetem; 1881–1945: M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 2 1872–1945: Matematikai és Természettudományi Kar 3 1872–1940: Ásvány- és Földtani I., 1940–45: Ásványtani I. Igazgató, ill. tanszékvezető: 1872–95: Koch Antal; 1896–1919: Szádeczky(-Kardoss) Gyula; 1920–23: Gaál István (mb.); 1923–44: Szentpétery Zsigmond Megj.: 1872–1919 és 1940–45 közt Kolozsváron, 1920–21-ben Budapesten, 1921–40 között Szegeden működött. 1945-től Kolozsváron – már a magyar államterületen kívül – működő utódja a Bolyai Tudományegyetem, melyet 1959-ben egyesítettek a Victor Babeş Tudományegyetemmel (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Univerzitatea Babeş–Bolyai) Irodalom: Csíky G. (1990): A Kolozsvári Tudományegyetem ásvány-földtani intézetének története (1872–1959). Földt. Tudtört. Évkv., 12, 138–150. Gazda I. (szerk.) (1997): Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Piliscsaba: Magy. Tudtört. Int. Katona Szabó I. (szerk.) (1997): Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872–1944) létesítésének 125. évfordulója alkalmából. Budapest: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Bolyai Egyetemért Alapítvány. Márki S. (1922): A M.Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története 1872–1922. Szeged: Városi Ny. és Könyvkiadó Rt. Mészáros M. (1999): A földtani oktatás 125 éve. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 87–89. Szádeczky Gy. (1903): Egyetemi ásvány- és földtani intézet és az E. M. E. ásványtára. In: Emlékkönyv. A kolozsvári magyar királyi Ferencz József tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei. Kolozsvár: Kolozsvári egy. orv. kara, 81–90. Wanek F. (1999): Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 91–111. L. a Szegedi Tudományegyetemnél megadott irodalmat is!


375

Miskolci Egyetem1, Műszaki Földtudományi Kar2, Ásvány- és Kőzettani Tanszék3 1 1763/70–1841: Cs. Kir. Bányászati Akadémia (K. K. Bergakademie); 1841–67: Cs. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (K. K. Berg- und Forstakademie); 1867–1904: M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia; 1904–22: M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola; 1922–34: M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola; 1934–1949: M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 1949–90: Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) (közben 1952–56: Rákosi Mátyás NME) 2 1770–1904: egységes akadémia, benne 1846-tól külön „bányászati” (bányászati, kohászati és pénzverészeti) és erdészeti képzés, 1872-től külön bányászati és kohászati képzés; 1904–22 egységes főiskola (bányamérnöki, vaskohómérnöki, fémkohómérnöki és erdőmérnöki szakok); 1922–1934: Bányamérnöki Osztály; 1934–1949: Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar; 1949–2000: Bányamérnöki Kar 3 1763–1841: Ásványtan-Kémia-Kohászat T. (Mineralogie-Chemie-Metallurgie); 1841– 1904: Ásványtan-Geológia-Paleontológia T. (Mineralogie-Geologie-Paleontologie); 1904–1923: Ásványtani és Földtani T.; 1923–1956: Ásvány- és Földtani T.; 1956–: Ásvány- és Kőzettani T. [illetve 1923–: Földtani és Telep(ismeret)tani T.] Tanszékvezető: 1763–69: Jacquin, Nikolaus Joseph; 1769–79: Scopoli, Giovanni Antonio; 1779–92: Ruprecht Antal (Anton); 1792–1811: Patzier Mihály (Michael); 1811–20: Höring Mihály (Michael); 1820–35: Wehrle, Alois; 1835–37 Ertl József (Josef) (h); 1837–40: Bachmann József (Josef) (h); 1840–42: Rösler Gusztáv (Gustav) (h); 1842–43: Niederrist, Josef (h); 1843–71: Pettkó János (1847-ig mint h.); 1871–99: Winkler Benő; 1899–1914: Böckh Hugó; 1914–23: Vitális István; 1923–41: Vendl/Vendel Miklós; 1941–50: Szádeczky-Kardoss Elemér; 1950–66: Pojják Tibor; 1966–68: Földvári Aladár; 1968–83: Pojják Tibor; 1983–87: Somfai Attila*; 1987–2001: Egerer Frigyes, 2001–: Gyulai Ákos Földtan-Teleptani (kezdetben Földtan-Telepismerettani) Tanszék 1923–41: Vitális István; 1941–59: Vendl/Vendel Miklós; 1959–62: Pojják Tibor*; 1962–68: Benkő Ferenc; 1968–71: Földvári Aladár; 1971–78: Richter Richárd**; 1978–81: Némedi-Varga Zoltán; 1981–2001: Somfai Attila; 2001–: Földessy János. *

A társtanszék vezetője is; **a Bányaműveléstani Tanszék vezetője is

Megj.: 1919-ig Selmecbányán, 1919-től 1949/59-ig Sopronban, azóta Miskolcon. (Az egyetem Sopronból Miskolcra költözése évekig tartott, az Ásvány- és Földtani Tanszék 1949-ben, a Földtan-Teleptani Tanszék 1959-ben költözött át.). 1934-től 1949-ig a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csatolva. 1949 szeptember 1-től az erdészeti tanszékekből kialakították a Erdészeti és Faipari Egyetemet (Sopron), míg a bánya- és kohómérnöki karokból létrehozták a miskolci székhelyű és gépészmérnöki karral is rendelkező Nehézipari Műszaki Egyetemet. A magyarországi születésű, de német anyanyelvű professzorok keresztnevét németül is feltüntettük. Irodalom: [Faller G.] (1871): A selmeczi m. k. bányász- és erdész-akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770–1870. Selmecz: Joerges. Gyulay Z. (1971): A selmecbányai Bányászati Akadémia előzményei és története. In: Emlékkönyv stb. /NME Közlem., 18/, Miskolc: NME, 119–128. Pauer J. (1896): A selmeczbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémia története alapításától vagyis 1770-től kezdve az 1895/96. tanév végéig. Selmecz: Joerges. Pojják T. (1964): Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómérnöki szakképzésben. Bány. L., 97, 638–644.

376


Wiedemann R. (1994): A Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének gondozásában lévő selmeci ásványgyűjtemény története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 229–233. Zsámboki L. (1983): A selmeci akadémia oktatóinak lexikona 1735–1918. Miskolc: NME. Zsámboki L. (1985): Selmectől Miskolcig. Miskolc: NME. Zsámboki, L. (1997): The first hundred years of teaching geological sciences at the Selmecbánya (Schemnitz) School (later Academy) of Mining. In Dudich, E. & Lobitzer, H. (eds.) Advances in Austrian–Hungarian Joint Geological Research. 19–24. Budapest: MÁFI. Zsámboki L. (1997): Selmecről indultunk. 1735–1949. Miskolc: ME. Zsámboki L. (1999): 50 éve Miskolcon. Fejezetek a Miskolci Egyetem történetéből. Miskolc: ME.

Szegedi Tudományegyetem1, Természettudományi Kar2, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani T.3 1 1940–44: M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem; 1944–62: Szegedi Tudományegyetem; 1962–2000: József Attila Tudományegyetem (JATE) 2 1940–: Természettudományi Kar 3 1940–67: Ásvány-Kőzettani I.; 1967–: Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani I. (1986–tól T.) Igazgató, ill. tanszékvezető: 1940–68: Koch Sándor; 1968–86: Grasselly Gyula; 1986– 2000: Szederkényi Tibor; 2000–: Hetényi Magdolna Megj. 1921–40 között Szegeden működött az eredetileg kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem (l. ott). Irodalom: Devich A. (1990): A szegedi tudományegyetem története I. 1921–1944. Szeged: JATE. Grasselly, Gy. (1971): 50 years of the Institue of Mineralogy, Geochemistry and Petrography of the Attila József University at Szeged. Acta Mineral.-Petrogr., 20(1), 3–12. Koch S. (1943): A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem ásványgyűjteménye. Földt. Értes., 8 (Új f.), 16–22. Lisztes L. & Zallár A. (szerk.) (1971): Szegedi egyetemi almanach 1921–1970. Szeged: JATE és SZOTE. Mezősi J. (1994): A szegedi József Attila Tudományegyetem ásványtani gyűjteménye. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 201–210. Szentirmai L. & Ráczné Mojzes K. (szerk.) (1999): A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921–1998. Szeged: JATE. Szentirmai L., Iványi Szabó É. & Ráczné Mojzes K. (szerk.) (1996): Szegedi egyetemi almanach I. 1921–1995. Szeged: JATE.

Veszprémi Egyetem1, Mérnöki Kar2, Föld- és Környezettudományi Tanszék3 1 1949–51: Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kar; 1951–90: Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) 2 1990–: Mérnöki Kar (korábban nem voltak karok) 3 1949–97: Ásványtan Tanszék Tanszékvezető: 1949–90: Nemecz Ernő; 1990–95: Vassányi István, 1995–97: Csikósné Hartyáni Zsuzsa (mb.); 1997–98: Mészáros Ernő (mb.); 1998–: Hlavay József Irodalom: Bodor E. (szerk.) (1999): A Veszprémi Egyetem jubileumi évkönyve 1949–1999. Veszprém: VE. Schultheisz Z. (1974): A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve 1949–1974. Veszprém: VVE.


377

b) Múzeumok Herman Ottó Múzeum (HOM) Ásványtára (Miskolc) Alapítva: 1980 Vezetője: 1980–: Szakáll Sándor Irodalom: Szakáll S. (1990): A Herman Ottó Múzeum Ásványtárának tíz esztendeje. Miskolc: HOM. Szakáll S. (1994): A miskolci Herman Ottó Múzeum ásványgyűjteménye. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia, 4/, 247–262. Szakáll S. & Fehér B. (2000): 20 éves a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtára. Magyar Múz., (4), 32–34. Szakáll S., Szabó T. & Fehér B. (2000): A Herman Ottó Múzeum Ásványtára. 1980–2000. Miskolc: HOM.

Magyar Természettudományi Múzeum (MTM)1, Ásvány- és Kőzettár2 (Pest/Budapest) 1 1802–8: Széchényi Országos Könyvtár (Bibliotheca Hungarica SzéchényianoRegnicolaris); 1808–1949: Magyar Nemzeti Múzeum (Museum nationale Hungaricum), ezen belül 1934–49: Országos (Magyar) Természettudományi Múzeum; 1949–91: (Országos) Természettudományi Múzeum 2 1810–1870: Természetiek és Kézműtaniak Tára (Camera Naturae et Artis Productorum)*; 1870–1939: Ásvány- és Őslénytár; 1939–: Ásvány- és Kőzettár (illetve Föld- és Őslény[tani] Tár) Vezetője: 1810–16: Ludwig Tehel; 1817–21: Joseph Jonas; 1821–49: Sadler József; 1850–65: Kovács Gyula; 1866–69: Hantken Miksa; 1870–1919: Krenner József; 1919: Franzenau Ágoston**; 1919–32: Zimányi Károly; 1932–44: Zsivny Viktor; 1944–63: Tokody László; 1963–70: Ravasz Csaba; 1970–1979: Jánossy Dénes***; 1979–: EmbeyIsztin Antal *

A Természetiek és Kézműtaniak Tárához az ásvány- és őslénytani anyag mellett az állat- és növénytani, valamint a technológiai gyűjtemény tartozott. A tár helyett időnként az osztály megnevezés is használatban volt. ** Betegsége miatt ténylegesen nem lépett hivatalba. *** A Föld- és Őslénytár vezetője is. Irodalom: Kecskeméti T. & Papp G. (1994): A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeinek általános áttekintése. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia/, 4, 27–32. Krenner J. (1902): Az ásvány-őslénytár története. In: A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest: MNM, 305–313. Matskási I. (szerk.) (2000): Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest: MTM Papp G., Szendrei G. & Vinczéné Szeberényi H. (1994): A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárának története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai /Studia Naturalia/, 4, 33–46.

c) Kutatóintézetek MTA Földtudományi Kutatóközpont1, MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma2 (MTA GKL) 1 1976–97: MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumai 2 1950–54: MTA Geokémiai Kutatócsoport Igazgató: 1950–75: Szádeczky-Kardoss Elemér; 1976–1999: Pantó György; 2000–: Árkai Péter

378


Megj.: 1975-ig az ELTE TTK-n az Ásvány- és Kőzettani Intézettel, illetve a Kőzettan–Geokémiai Tanszékkel azonos telephelyen. Irodalom: Pantó Gy. (1977): 20 éves az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma. MTA X. Oszt. Közlem., 10, 257–264. Póka T. (2001): Az MTA Geokémiai Kutatólaboratórium története. (kézirat) Rejtő I. (szerk.) (1975): A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, intézményei és vállalatai. Budapest: MTA. Szádeczky-Kardoss, E. (1975): Twenty years of the Laboratory for Geochemical Research of the Hungarian Academy of Sciences. Acta Geol. Acad. Sci. Hung., 19, 1–16.

Magyar Állami1 Földtani Intézet (MÁFI) 1 1869–1945 között Királyi Alapítva: 1869 (elődje: a M. Kir. Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Földtani Osztálya, 1868–69) Igazgató: 1869–82: Hantken Miksa; 1882–1908: Böckh János; 1908–19: id. Lóczy Lajos*; 1919–24: Szontagh Tamás (ideigl.)**; 1924–25: Pálfy Móric (ideigl.); 1925–28: Nopcsa Ferenc; 1929–31: Böckh Hugó; 1932–48: ifj. Lóczy Lajos°; 1948–50: Szalai Tibor (h.), közben 1948-ban Vígh Gyula (h.); 1950: Vitális Sándor; 1950–52: Majzon László; 1952: ifj. Noszky Jenő; 1953: Balogh Kálmán; 1953–56: ifj. Noszky Jenő; 1956– 57: Kretzoi Miklós°°; 1958–1969: Fülöp József; 1969–79: Konda József; 1979–91: Hámor Géza; 1991–96: Gaál Gábor; 1996–: Brezsnyánszky Károly *

1919. V. 15-én lemondott (mb. ig. Pálfy Mór), 1919. XI. 3-án véglegesen lemondott. 1923. X. 31-től szabadságon, ügyvezető Pálfy Móric. °1946-tól külföldön, az ügyvezető Szalai Tibor; °°Lemondott 1957 decemberében, lemondását elfogadták 1958 februárjában. **

Irodalom: Dudich E. (1994): A Magyar Állami Földtani Intézet 125 éve. Term. Világa, 125, 387–391. Fülöp J. & Tasnádi Kubacska A. (1969): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest: MÁFI. Hála J. (szerk.) (1994): 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest: MÁFI.

ADATTÁR II. TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK. a) Felsőoktatási intézmények

Recommend Documents