Földtani
Közlöny 1 2 8 / 2 - 3 , 5 1 9 - 5 3 0 (1998) Budapest
Adatok a Duna-hordalékkúp és teraszok kapcsolatához Győr környékén New data on the Relationship between the Danube's Alluvial Fan and Terraces in the vicinity of Győr, Hungary 1
KAISER Miklós - KROLOPP Endre
1
- SCHAREK Péter
1
(3 ábra)
Abstract During the complex geological mapping of the Little Hungarian Plain (Kisalföld) - carried out with international co-operation (DANREG Programme) - the authors collected new fossils, borehole data and showed that the disintegration of the late Pleistocene Danube cone w a s initiated b y renewing of the Rába tectonic line between the Győr Basin and the Győr-Tata terrace hills. The movements started at the e n d o f Mindel glaciation. Manuscript received: 2 1 . 05. 1998
Összefoglalás A Kisalföld komplex földtani térképezése során és a D A N R E G nemzetközi földtani együttmű ködés keretében a szerzők újabb faunaleletek begyűjtésével és a földtani-szerkezeti kép elemzésével kimutatták, hogy a Győri-medence és a Győr-Tatai-teraszvidék között, a Rába-vonal a mindel glaciális végi felújulásával kezdődött a Duna kisalföldi hordalékkúpjának feldarabolódása.
Bevezetés A vizsgált terület a G y ő r - t a t a i - t e r a s z v i d é k N y - i p e r e m e és a G y ő r i - m e d e n c é n e k a teraszvidékkel s z o m s z é d o s része. A Győri-medencét kitöltő hordalék k ú p üledékei a R á b a - M o s o n i - D u n a - Ö r e g - D u n a vonaláig j e l e n t ő s e n kivéko n y o d n a k , ettől D - r e felső-pannóniai rétegeken kialakult lépcsősen k i e m e l k e d ő teraszvonulatok sorakoznak. A táj k i a l a k u l á s á v a l S z Á D E C Z K Y - K A R D O S S (1938) é s P É C S I (1959) foglalkoztak
k o r á b b a n részletesen. É r t e l m e z é s ü k szerint a Kisalföld É-i részén a pliocén v é gén m e g j e l e n ő D u n a a k o r a - és középső-pleisztocénben h a t a l m a s h o r d a l é k k ú p o t h a l m o z o t t fel. A k ö z é p s ő - p l e i s z t o c é n b e n a h o r d a l é k k ú p k ö z é p s ő és É-i része m e g s ü l l y e d t és a s ü l l y e d é k b e n e g y újabb h o r d a l é k k ú p k é p z ő d é s e indult m e g . A süllyedésből k i m a r a d t területeket a D u n a részben erodálta és felszínükön t e r a s z o k a t alakított ki. A z idősebb h o r d a l é k k ú p m a r a d v á n y a i A u s z t r i á b a n a
1
Magyar Állami Földtani Intézet 1143 Budapest Stefánia út 14.
520
Földtani Közlöny
128/2-3
P a m d o r f i - f e n n s í k o n , M a g y a r o r s z á g o n a G y ő r - t a t a i - t e r a s z v i d é k legfelső tera szain m a r a d t a k fenn. A fiatalabb hordalékkúp N y felől a R á b a - D u n a v o n a l á i g h ú z ó d i k . A h o r d a l é k k ú p k ü l ö n b ö z ő korú üledékei a S z i g e t k ö z b e n e g y m á s alatt, ettől D-re e g y m á s mellett települnek a felszínen. A K i s a l f ö l d részletes földtani térképezése ( S C H A R E K szerk. 1 9 9 1 ) keretében az általános földtani helyzet tisztázására s z á m o s t é r k é p e z ő - és a n e g y e d i d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e k e t harántoló mélyfúrást telepítettek. A rendelkezésre álló min t á k b ó l K R O L O P P E. m a k r o f a u n a vizsgálatokat v é g z e t t és ezeket terepi vizsgála t o k k a l is kiegészítette. A v i z s g á l a t o k lehetőséget adtak a felszínközeli rétegek részletes földtani ta g o l á s á r a ( S C H A R E K szerk. 1991) de a szerkezeti összefüggések m é g feltáratlanok maradtak. A m a g y a r részről C S Á S Z Á R G. koordinálásával befejezett h á r o m o l d a l ú (ma g y a r - o s z t r á k - s z l o v á k ) földtani kutatás a D u n a m e n t é n ( D A N R E G projekt) le h e t ő s é g e t adott a Kisalföld p e r e m v i d é k é n e k újbóli bejárására - országhatártól függetlenül - és a k o r á b b a n m á r feltételezett k a p c s o l a t o k bizonyítására. A D u n a kisalföldi h o r d a l é k k ú p j á n a k és teraszainak kialakulását a szerzők e g y j e l e n l e g befejezés alatt álló, n a g y o b b szabású m u n k á j u k b a n vizsgálják. A tisztánlátást n a g y b a n elősegítette a D A N R E G projektet t á m o g a t ó O T K A p á l y á z a t azzal, h o g y lehetővé vált egy fúrás lemélyítése és részletes feldolgozása G y ő r t é r s é g é b e n (1. és 2. ábra). J e l e n b e s z á m o l ó n k a fúrás és a k ö r n y e z ő lelőhelyek e r e d m é n y e i alapján le v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k e t taglalja.
A D u n a h o l o c é n h o r d a l é k k ú p j a és ártéri s z i n t j e i A c s e k é l y s z i n t k ü l ö n b s é g e t m u t a t ó ártéri szint az óholocén m a g a s ártérre és az ú j h o l o c é n a l a c s o n y ártérre osztható. A középvízszint felett k é t - h á r o m m é t e r relatív m a g a s s á g ú a l a c s o n y ártér az Ö r e g - D u n a és a M o s o n i - D u n a mellett kes k e n y s á v b a n alakult ki, t o v á b b á megfigyelhető m é g a Szigetköz területén folt s z e r ű e n a feltöltött m o r o t v á k , m e d e r m a r a d v á n y o k helyén kialakult m é l y e d é sekben. A z 5 - 6 m é t e r relatív m a g a s s á g ú m a g a s ártér foglalja el a S z i g e t k ö z n a g y részét, felszínét elsősorban egykori z á t o n y m a r a d v á n y o k építik fel. G y ő r t ő l köz v e t l e n ü l É-ra 5 - 1 0 m é t e r vastag n é h á n y k m kiterjedésű f u t ó h o m o k takaró b o rítja. A M o s o n i - D u n a j o b b oldalát k e s k e n y sávban kíséri, csak G y ő r k ö r n y é k é n s z é l e s e d i k ki. A z ártéri ü l e d é k felső-pannóniai feküje a M o s o n i - D u n a m e n t é n 9 8 - 1 0 0 m Bf., L i k ó c s és G ö n y ü k ö z ö t t G y ő r s z e n t i v á n t ó l É-ra a fekü lemélyül 85 m Bf.-i m a g a s s á g i g . A M o s o n i - D u n á t ó l É-ra a fekü fokozatosan, majd a S z i g e t k ö z közepe táján e g y r e e r ő s e b b e n m é l y ü l több száz méter m é l y s é g i g (3. ábra). 2
A h o r d a l é k k ú p p e r e m i részének települési viszonyait a győri Bácsai úton a s p o r t p á l y a m e l l e t t m é l y í t e t t 25 m m é l y fúrás tárta fel. A p a n n ó n i a i fekü itt m a j d n e m 3 0 m m é l y e n van. A fúrásban v é k o n y futóhomok alatt h o l o c é n ártéri
KAISER M. et al: Adatok a Duna-hordalékkúp
0
és teraszok
kapcsolatához
521
250 500 750 1000 m
1. ábra. Győr Bácsai úti fúrás helyszínrajza Fig. 1 Situation
of the borehole Győr Bácsa-1
i s z a p települ, m a j d 8,7 m m é l y s é g i g h o m o k és h o m o k o s k a v i c s következik. A l a t t a 18,2 m-ig h o m o k és kavicsos h o m o k található, l e g n a g y o b b része szer v e s a n y a g törmelékes, sötétszürke színű (2. ábra). Ebből a rétegből 11 m-től lefelé és az alatta települő k a v i c s b ó l alsó-pleisztocén M o l l u s c a fauna került elő (ld. K R O L O P P E. m e g h a t á r o z á s a i t a t o v á b b i a k b a n ) . A h o l o c é n ártéri iszap és az al s ó - p l e i s z t o c é n h o m o k közötti 4,4 m vastag h o m o k és k a v i c s k o r a egyaránt lehet h o l o c é n v a g y késő-pleisztocén. Az ártéri h o l o c é n rétegek átlagos vastagsága és f e k ü j é n e k tengerszint feletti m a g a s s á g a alapján v a l ó s z í n ű n e k látszik, h o g y a fúrás a n y a g a 8,7 m m é l y s é g i g h o l o c é n és feltételezhető, h o g y G y ő r környékén a p e r e m e k felé k i v é k o n y o d ó k ö z é p s ő - és felső-pleisztocén rétegeket a holocén f o l y a m á n a D u n a erodálta.
522
Földtani Közlöny
128/2-3
GYOR, BACSAI ÚTI FÚRÁS RÉTEGOSZLOPA 114,00 m Bf.
0,(
Közetliszt, fmomhomokos. Világos kékesszürke. Ártéri üledék. Homok, folyóvízi, sárga éles szemcséjű Kavicsos homok, szürkéssárga, főleg dara és aprókavics Kavics, kissé homokos. Sárga, apró és durvaszemcséjű. Vasas cemeniálású 2-3 cm vastag rétegek.
Kavicsos homok, szürkéssárga dara és aprókavics
Homok, világos sárgásszürke
Homok, sok szerves törmelék, sötétszürke.
Kavicsos homok, világosszürke darakavics.
Homok, szervesanyagtörmelékes, sötétszürke.
Kavicsos homok, szürke apró és durvakavics, 2-5% kőzelliszttartalommal, fekűnél vékony iszaprétegekkel
Homokos kavics, világosszürke apró és darakavics
Kavics, világos sárgásszürke, apró- durva szemcséjű, homoktartalom 10-15 %
Homokos kavics, ugyanaz, homoktartalom 25-30 %.
Kavics, ugyanaz, homoktartalom 15-20 %.
Homokos kavics, szürke apró- durvaszemcséjű, homoktartalom 25-30 %.
2. ábra. Győr, Bácsai úti fúrás rétegoszlopa Fig. 2 lithologie
column of the borehole Győr
Bácsa-1
KAISER
M. et al.: Adatok a Duna-hordalékkúp
és teraszok
kapcsolatához
3. ábra. Győr környékének szerkezeti vázlata Fig. 3 Neotectonic
sketch of the neighbourhood
of Győr
523
524
Földtani Közlöny
128/2-3
A kb. 4 k m - r e l n y u g a t a b b r a fekvő győrújfalui k a v i c s b á n y á b a n (JÁNOSSY & K R O L O P P 1 9 9 4 ) a k ö z é p s ő - és felső-pleisztocén rétegek v a s t a g s á g a szintén elég csekély, a 24 m vastag ő s m a r a d v á n y m e n t e s h o l o c é n és felső- (középső-?) p l e i s z t o c é n rétegsor alatt alsó-pleisztocén rétegek következnek.
A p l e i s z t o c é n teraszok e l h e l y e z k e d é s e és települése A M o s o n i - D u n á t ó l K-re h ú z ó d i k a Győr-tatai teraszvidék. Felszínét D , illetve К felé l é p c s ő s e n e m e l k e d ő teraszok építik fel. A z első terasz ( I I / a . ) relatív m a g a s s á g a 8 - 1 2 m. A terasz a n y a g a 4 - 1 0 m v a s t a g h o m o k o s k a v i c s , fedője általában n é h á n y m vastag futóhomok. Kiala k u l á s á n a k k o r a a w ü r m m á s o d i k fele ( P É C S I 1 9 5 9 ; F R A N Y Ó et al. 1971). Feküje f e l s ő - p a n n ó n i a i kőzetliszt, h o m o k (Tihanyi F o r m á c i ó ) . A fekü m a g a s s á g a átla g o s a n 105 m Bf. L i k ó c s - G y ő r s z e n t i v á n - G ö n y ü vonalától E-ra a fekü 85 m Bf. k ö r ü l h e l y e z k e d i k el, viszont a terasz p e r e m e ettől 1-3 km-re É-ra h ú z ó d i k . Itt a t e r a s z a M o s o n i - D u n a mellett, azzal p á r h u z a m o s a n alakult ki, kiterjedve a kisalföldi h o r d a l é k k ú p 3 0 - 3 5 m-re kivastagodott kavicsrétegére is. A I I / b . terasz csak foltszerűen, kisebb lépcsők, p i h e n ő k felszínén m a r a d t fenn. F e k ü m é l y s é g e 1 1 0 - 1 1 5 m Bf. A III. terasz G y ő r k ö r n y é k é n n e m fejlődött ki. A l e g m a g a s a b b terasz e g y K - N y - i irányú felszabdalt d o m b v o n u l a t tetőszint j e i n található. A szint relatív m a g a s s á g a 3 5 - 4 0 m, N y felé kissé lealacsonyodik. A z o n o s k ő z e t ö s s z e t é t e l ű a n y a g a több feltárásban t a n u l m á n y o z h a t ó . A G y ő r - s a s h e g y i téglagyár fejtője 1 2 7 - 1 2 8 m Bf. m a g a s s á g b a n alsó-pleiszto cén ( g ü n z - g ü n z - m i n d e l ) faunát, 1 3 8 - 1 3 9 m Bf. m a g a s s á g b a n középső-pleiszto cén ( m i n d e l - m i n d e l - r i s s ) faunát tartalmaz. A két lelet n e m e g y falból került elő de e g y m á s r a településük megállapítható. Ez igazolja a k o r á b b i ( S Z Á D E C Z K Y K A R D O S S 1 9 3 8 ; P É C S I 1 9 5 9 ) v é l e m é n y e k e t , h o g y a legfelső teraszszint a D u n a alsó- és k ö z é p s ő - p l e i s z t o c é n h o r d a l é k k ú p j á n a k n o r m á l i s sztratigráfiai sorrend b e n települt m a r a d v á n y a . A m i n d é i kori (IV.) terasz anyaga a z o n b a n n e m borítja e g y b e f ü g g ő e n a terasz felszínét, m i v e l a felszín közelében alsó-pleisztocén (Sas hegy, felső b á n y a 1 4 0 - 1 4 5 m Bf.) és középső-pleisztocén ( S a s h e g y 138 m Bf., P u r g l y - p u s z t a 1 4 5 - 1 5 0 m Bf.) kavics is előfordul. A t e r a s z k a v i c s v a s t a g s á g a 2 - 6 m, elterjedése n e m teljesen összefüggő, a te t ő s z i n t E-i p e r e m é n Tiborháza környékén hiányzik. Feküje felső-pannóniai (Ti h a n y i F o r m á c i ó ) agyag, kőzetliszt, h o m o k . A tiborházai h o m o k b á n y á b a n a k o r á b b i i r o d a l o m b a n "Unió wetzleri-vel" j e l l e m z e t t h o m o k r é t e g e k figyelhetők m e g . A h o m o k felső 1,5 m-es szakaszában m e s z e s c e m e n t á l á s ú rétegek és k o n k r é c i ó k f o r d u l n a k elő, v a l ó s z í n ű l e g a messinai k o r s z a k b a n kialakult száraz éghajlat k ö v e t k e z m é n y e k é n t . U g y a n e z a h o m o k a sashegyi b á n y á b a n is előbukkan. Á l t a l á b a n m e g f i g y e l h e t ő , h o g y a p a n n ó n i a i r é t e g e k 2 - 3 ° - k a l É N y - r a dőlnek. A t e r a s z k a v i c s lenyesett p a n n ó n i a i feküjének lejtése u g y a n e b b e n az i r á n y b a n 1,5°. G y ő r - S a s h e g y t ő l Ny-ra a G y ő r s z a b a d h e g y 1 2 8 - 1 3 8 m m a g a s felszínén m e g figyelhető 3^1 m vastag kavicsréteg v a l ó s z í n ű l e g a IV. (mindéi) teraszhoz tar-
KAISER
M. et ah: Adatok a Duna-hordalékkúp
és teraszok
kapcsolatához
525
tozik. A kavicsréteg a G y ő r s z a b a d h e g y melletti 128 m m a g a s s á g o t elérő d o m b o n folytatódik. A korjelző faunaleletek a d o m b oldalába telepített téglagyár fejtő j é b ő l származnak.
Szerkezeti következtetések A z új fúrás adatait és a D A N R E G keretében elvégzett vizsgálatok eredmé nyeit ( M O L N Á R P. szóbeli közlései) felhasználva elkészítettük G y ő r k ö r n y é k é n e k szerkezeti vázlatát (3. ábra). A G y ő r i - m e d e n c e és a Győr-tatai-teraszvidék kö zötti szerkezeti különbség tény, amit n e m kell újra b i z o n y í t a n u n k , h a n e m a faunaleletek és vastagsági-települési adatok figyelembevételével kialakulásá n a k okait és korát kívánjuk bemutatni. Kitekintve a tágabb régió földtani szerkezetére, közismert, h o g y a Kisalföld m e d e n c é j é n e k p e r e m é t D K felől a R á b a - v o n a l határolja ( K Ő R Ö S S Y 1 9 6 3 ; R Ó N A I 1977; B A L L Á 1993). E z e n nagyszerkezeti öv mentén a h a r m a d i d ő s z a k elejétől függőleges és vízszintes elmozdulások történtek. A legjelentősebb függőleges m o z g á s o k a bádeni korszak végétől a negyedidőszakig tartottak A szerkezeti o k o k mellett az ü l e d é k e k k o m p a k c i ó j a is további süllyedést okozott, m e l y n e k h a t á s á t az idősebb pleisztocén h o r d a l é k k ú p jelentős vastagsága is bizonyítja. E n n e k roncsai a kiemelt területeken a I V - V I . teraszok formájában v a n n a k jelen, összefüggésüket az őslénytani leletek bizonyítják. Ebből az következik, h o g y a IV. sz. (mindéi) terasz kialakulása előtt a D u n a még átfolyt a Rába-vonal felett, annak felújulása a mindéi glaciális végére tehető. A g y ő r s z a b a d h e g y i IV. (mindéi) terasz a sashegyi mindéi szinttől 2 km-rel n y u g a t a b b r a , 5 - 1 0 m-rel alacsonyabban helyezkedik el. S Ü M E G H Y (1942) a két szint k ö z ö t t is egy jelentősebb vetőre következtetett. A teraszkavics feküjének kb. l , 5 ° - o s dőlését figyelembe v é v e azonban legfeljebb csak kisebb lépcsőt, ill. a részleges kiemelkedést kísérő kibillenést feltételezhetünk. A 3. ábrán azokat a szerkezeti vonalakat jeleztük vázlatosan, m e l y e k m e g h a tározták (és valószínűleg m a is m e g h a t á r o z z á k ) a D u n a eróziós-akkumulációs tevékenységét. A Bácsai-úti fúrás faunalelete jelzi a kapcsolatot az idősebb te r a s z o k felé és valószínűsíti, h o g y a teraszok m a i határait az utólagos lepusztulás alakította ki, m e l y e t a G y ő r i - m e d e n c e további süllyedése és az ezt kísérő billenő m o z g á s felerősített.
Ő s m a r a d v á n y eló'fordulások a Gyó'r k ö r n y é k i D u n a ü l e d é k e k b e n
Győr, Bácsai
úti fúrás
mintáinak
8 m Unio cf. crassus R e t z . Pisidium sp. i n d e t . Valvata naticina M e n k .
vizsgálata
Bithynia tentaculata (L.) operculum Chondrula tridens (Müll.) Helicidae indet.
526
Földtani Közlöny
128/2-3
héjtöredékek 9 m Unió sp. indet. héjtöredékek
Planorbis planorbis (L.)
8,7-10,4 m Valvata piscinalis (Müll.) héjtöredékek
Bithynia leachi (Shepp.) operculum uszadékfa-darab
10 m Unió sp. indet. Pisidium sp. indet. Bithynia leachi (Shepp.) operculum
Planorbis planorbis (L.) Helicidae indet. héj töredékek
10,4-11,7 m Unió sp. indet. Valvata sp. indet. Bithynia leachi (Shepp.) operculum szenesedért n ö v é n y i törmelék 11-12 m Unió sp. indet. Pisidium sp. indet. Theodoxus prevostianus (C.Pfr.) Neumayria crassitesta ( B r ö m m e ) ? Bithynia leachi (Shepp.) Bithynia leachi (Shepp.) operculum
Fagotia sp. indet. Pupilla muscorum (L.) héjtöredékek
Fagotia esperi (Fér.) Gyraulus albus (Müll.) Granaria frumentum (Drap.) Clausiliidae indet. héjtöredékek n ö v é n y i törmelék
12,8-14,8 m Valvata naticina M e n k e Unió sp. indet. Neumayria crassitesta ( B r ö m m e ) operculum Chondrula tridens (Müll.) Clausiliidae z'ndet. szenesedett n ö v é n y i törmelék Héjtöredékek 16,1-18,2 m Lymnaeidae indet. Unió sp. indet. Prososthenia sp. indet. Pisidium clessini N e u m . Fagotia acicularis (Fér.) Pisidium sp. indet. Planorbis planorbis (L.) Valvata piscinalis (Müll.) Granaria frumentum (Drap.) Valvata naticina M e n k e Helicidae indet. Valvata pulchella (Stud.) héjtöredékek Viviparus boeckhi (Halav.) Bithynia leachi (Shepp.) operculum szenesedett n ö v é n y i törmelék Neumayria crassitesta ( B r ö m m e ) operculum 18,2 m Unio cf. crassus R e t z . Theodoxus transversalis (C.Pfr.) Fagotia acicularis (Fér.)
Lymnaeidae indet. héjtöredékek
KAISER
M. et al: Adatok a Duna-hordalékkúp
és teraszok
kapcsolatához
18,7-20,7 m Unió sp. indet. Pisidium sp. indet. Lithoglyphus naticoídes (C.Pfr.) Fagotia sp. indet
Planorbis planorbis (L.) Chondrula tridens (Müll.) héjtöredékek szenesedéit n ö v é n y i törmelék
22,6-23,8 m Unió sp. indet. Valvata sp. indet. Planorbis planorbis (L.)
Perforatella bidentata (Gmel.) Helicidae indet. héjtöredékek
527
11 m-től l e f e l é alsó-pleisztocén mollusca fauna (Viviparus boeckhi b i o z ó n a ) . Győr-Sashegy,
alsó
kavicsbánya
Alsó szint (128-129 m Bf.) Unio crassus Retz. Pisidium amnicum (Müll.) Pisidium clessini N e u m . Pisidium cf. henslowanum (Shepp.) Theodoxus danubialis (C.Pfr.) Theodoxus transversalis (C.Pfr.) Viviparus acerosus zsigmondyi (Halav.) Viviparus boeckhi (Halav.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina M e n k e Lithoglyphus naticoides (Fér.) Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (Shepp.) Fagotia acicularis (Fér.) Lymnaea palustris (Müll.)
Sphareium rivicola (Lam.) Planorbarius corneus (L.) Planorbis planorbis (L.) Anisus spirorbis (L.) Gyraulus albus (Müll.) Segmentina nitida (Müll.) Orcula dolium (Drap.) Vallonia pulchella (Müll.) Chondrula tridens (Müll.) Clausilia pumila (C.Pfr.) Ruthenica filograna (Rm.) Clausiliidae indet. Discus ruderatus (Fér.) Perforatella bidentata (Gmel.) aea sp. indet. ?
Alsó-pleisztocén mollusca fauna (Viviparus boeckhi b i o z ó n a ) Megjegyzés: közvetlenül a pannóniai üledékek fölött, a folyóvízi rétegsor leg aljáról begyűjtött minták. F e l s ő szint (138-139 m Bf.) Sphaerium corneum (L.) Pisidium cf. henslowanum (Shepp.) Pisidium amnicum (Müll.) Pisidium sp. indet. Valvata eristata Müll. Valvata pulchella (Stud.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina M e n k e
Columella edentula (Drap.) Pupilla muscorum (L.) Orcula dolium (Drap.) Vallonia pulchella (Müll.) Vallonia costata (Müll.) Vallonia tenuilabris (A.Br.) Chondrula tridens (Müll.) Clausilia dubia Drap.
528
Földtani Közlöny
Lithoglyphus naticoides (Fér.) Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (Shepp.) Lymnaea palustris (Müll.) Lymnaea peregra f. ovata (Drap.) Planorbis planorbis (L.) Anisus spirorbis (L.) Anisus septemgyratus ( E m . ) Anisus leucostoma (Mill.) Gyraulus laevis (Aid.) Succinea oblonga D r a p . Succinea cf. putris (L.) Succinea elegáns RisseSuccinea cf. schumacheri And. Cochlicopa lubrica (Müll.) Granaria frumentum (Drap.) Vertigo pygmaea (Drap.)
128/2-3
Clausilia pumila C.Pfr. Neostyriaca corynodes (Held) Macrogastra ventricosa ( D r a p / Clausiliidae indet. Punctum pygmaeum (Drap.) Discus ruderatus (Fér.) Vitrea crystallina (Müll.) Nesovitrea hammonis (Ström) Zonitoides nitidus (Müll.) Euconulus fulvus (Müll.) Semiiimax semilimax (Fér.) Helicopsis striata (Müll.) Trichia hispida (L.) Trichia striolata (C.Pfr.) Perforatella bidentata (Gmel.) Arianta arbustorum (L.) Vertigo antivertigo (Drap.)
A fauna a középső-pleisztocén alsó szakaszát (Perforatella bidentata biozóna, v a g y Helicigona vértesi b i o z ó n a ) képviseli. Győr-Sashegy,
felső
kavicsbánya
Unió sp. indet. Pisidium amnicum (Müll.) Theodoxus transversalis (C.Pfr.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticína M e n k e Viviparus boeckhi (Halav.) Bithynia leachi (Shepp.) Neumayria crassitesta ( B r ö m m e ) Lithoglyphus naticoides (Fér.)
Fagotia acicularis (Fér.) Fagotia esperi (Fér.) Planorbarius corneus (L.) Ena montana (Drap.) Clausiliidae indet. Perforatella bidentata (Gmel.) Aegopis verticillus (Fér.) Helicigona sp. indet.? Bradybaena fruticum (Müll.)
A Viviparus boeckhi b i o z ó n á b a tartozó alsó-pleisztocén m o l l u s c a fauna. Megjegyzés: A b á n y a az előzőtől mintegy 1 km-re keletre van.
Győrszabadhegy,
kavicsbánya
Pisidium amnicum (Müll.) Pisidium cf. henslovanum (Shepp.) Pisidium sp. indet. Valvata pulchella (Stud.) Valvata naticina M e n k e Lymnaea palustris (Müll.)
Succinea elegáns Risso Succinea oblonga Drap. Vallonia costata (Müll.) Chondrula tridens (Müll.) Clausiliidae indet. Trichia hispida (L.)
KAISER
M. et al: Adatok a Duna-hordalékkúp
és teraszok
529
kapcsolatához
Planorbis planorbis (L.) Arianta arbustorum (L.) cfr. Gyraulus albus (Müll.) A m o l l u s c a faunában korhatározó értékű faj nincsen. A fauna jellege és a régebben talált gerinces m a r a d v á n y o k (Palaeoloxodon antiquus) alapján kora a középső-pleisztocén idősebb része. Megjegyzés: A lelőhely a győrszabadhegyi téglagyár (jelenleg G y ő r része). A z a n y a g a p a n n ó n i a i üledéksort fedő kavicsos homokrétegből származik. Purgly-tanya
(Bó'nyrétalap)
Pisidium sp. indet. Valvata eristata Müll. Valvata pulchella (Stud.) Valvata piscinalis (Müll.) Valvata naticina M e n k e Bithynia tentaculata (L.) Bithynia leachi (Shepp.) Lithoglyphus naticoides (Fér.) Lymnaea palustris (Müll.) Lymnaea peregra f. peregra (Müll.) Lymnaea truncatula (Müll.) Planorbis planorbis (L.) Anisus leucostoma (Mill.) Gyraulus cf. laevis (Aid.) Bathyomphalus contortus (L.) Succinea cf. elegáns Risso Succinea oblonga Drap. Cochlicopa lubrica (Müll.) Vertigo antivertigo (Drap.) Vertigo alpestris (Aid.) Vertigo parcedentata (A.Br.) Granaria frumentum (Drap.) Pupilla muscorum (L.)
Pupilla triplicata (Stud.) Columella columella (G.Mart.) Orcula dolium (Drap.) Vallonia pulchella (Müll.) Vallonia costata (Müll.) Vallonia enniensis (Gredl.) Vallonia tenuilabris (A.Br.) Chondrula tridens (Müll.) Clausula dubia D r a p . Clausilia pumila C.Pfr. Neostyriaca corynodes (Held) Macrogastra densestriata (Rm.) Vitrea crystallina (Müll.) Euconulus fulvus (Müll.) Nesovitrea hammonis (Ström) Zonitoides nitidus (Müll.) Semilimax semilimax (Fér.) Discus ruderatus (Fér.) Punctum pygmaeum (Drap.) Trichia hispida (L.) Trichia striolata (C.Pfr.) Perforatella bidentata (Gmel.) Arianta arbustorum (L.)
Középső-pleisztocén korú fauna. A Perforatella bidentata biozónát, vagy Helicigona vértesi b i o z ó n á t képviseli. A kutatás az O T K A T 023871 és T 016788 projektek
a
támogatásával folyt.
Irodalom-References Á D Á M L., MAROSI S. 1975: A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék -
Tájföldrajza Adattára.
Magyarország
3, Akadémiai Kiadó, Budapest 605 p.
B A L L Á Z. 1993: A Kisalföld
medencealjzatának tektonikája - Kézirat, M Á F I , Kisalföld
Projekt
530
Földtani Közlöny
228/2-3
FRANYÓ F. et al. 1 9 7 1 : L-33-VT. Győr. Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. - Magyar Állami Földtani Intézet Térképtára 1 5 7 p. HORUSITZKY H . 1 9 4 2 : Sopron vármegye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai. Földtani Intézet Alkalmi Kiadványai p. 3 5 . JÁNOSSY D., KROLOPP E . 1 9 9 4 : Alsó-pleisztocén Mollusca- és gerinces fauna a győrújfalui kavicsbá nyából - Földtani Közlöny 124, 4 0 3 - 4 4 0 . KŐRÖSSY L. 1 9 6 3 : Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete - Földtani Közlöny 9 3 , 1 5 3 - 1 7 2 . PÉCSI M. 1 9 5 9 : A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. - Földrajzi Monográfiák 3, 3 4 6 p. R Ó N A I A. 1 9 7 7 : Negyedidőszaki kéregmozgások a Magyar-medencében - Földtani Közlöny 107, 431^36.
SCHAREKP. (szerk.) 1 9 9 1 : Magyarázó a Győr-észak jelű térképlaphoz -A Kisalföldföldtani térképsorozata 1:100 000, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest 3 1 p. SCHEFFER V., KANTÁS K . 1 9 4 9 : A Dunántúl regionális geofizikája - Földtani Közlöny 79, 3 2 7 - 3 6 0 . SÜMEGHY J . 1 9 4 2 : Földtani kutatások Győrött és közvetlen környékén - Földtani Intézet Évi Jelentése az 1936-38. évekről 1 2 7 3 - 1 3 0 8 . SZÁDECZKY-KARDOSS, E . 1 9 3 8 : Geologie der rumpfungarlandischen kleinen Tiefebene - Sopron, 4 4 4 p. A kézirat beérkezett:
19Э8. 05. 21.
