Adatgy jtés, bibliográfia, hivatkozások Az adatgy jtés folyamata A tananyag nem tárgyalja a tudományos kutatás módszereit. Az egyes tudományágak sajátos kutatásmódszertannal rendelkeznek. A szakterületek kutatóinak munkái megtalálhatók az ajánlott irodalomban. Jelen írásban csak a szellemi munka könyvtári vonatkozásait tárgyaljuk. Tudományos munka könyvtári háttér nélkül nem létezik. Többnyire olvasmányélményeink hatására keletkezik érdekl dés valamilyen téma iránt. Bármi más hatásra alakul ki bennünk egy hipotézis, meg kell tudnunk, hogy err l a témáról kik és mit írtak eddig? Saját megfigyeléseink, méréseink a már eddig írott eredményeket alátámasztják, esetleg az eredményeink közelebb jutnak a probléma megismerésében. Tudományos tevékenység az is, ha több kutató által írt eredményt összegezünk, elemzünk. Els lépésként kézikönyvek lexikonok enciklopédiák segítségével pontosan határozzuk meg a kutatás tárgyát! Ismerjük meg a témakör legfontosabb adatait, szakkifejezéseit. Fel kell mérnünk milyen dokumentum típusban találhatunk irodalmat? Létezik-e a témának összefoglaló monografikus m ve? Aktualitása miatt folyóiratokban lehet-e jellemz en irodalma? Írtak-e a témáról disszertációt, dolgozatot? Ezután tudunk a katalógusok és bibliográfiák segítségével a témára vonatkozó szakirodalomról tájékozódni, adatot gy jteni. A kézikönyvekben jellemz en már találhattunk irodalomjegyzéket. Katalógusok és bibliográfiák segítségével további irodalmat keresünk. A talált szakirodalom szintén tartalmaz hivatkozásokat és témabibliográfiát. A katalógus és bibliográfiai tételeket feljegyezzük, és listánk alapján beszerezzük a dokumentumot. A dokumentum forrása jellemz en a könyvtár. A könyvtárak rendelkeznek a leggazdagabb szakirodalom gy jteménnyel. Sok dokumentumot az interneten is csak könyvtári szolgáltatásként vehetünk igénybe. Ilyenek az el fizetett szakirodalmi adatbázisok. Az irodalomjegyzékekb l a számunkra megfelel m adatait célszer külön cédulákra írni. Így könnyen csoportosíthatjuk, pl. lel hely, téma, vagy fontossági sorrend alapján. A cédulára minden adatot jegyezzünk fel, ami a m azonosításához szükséges! A hiányos bibliográfiai adatok sok problémát okoznak. Ha pontatlanul írjuk a szerz nevét, nem találjuk meg a katalógusban. Nem mindegy, hogy a katalógusban Pszichológia, vagy Bevezetés a pszichológiába c. könyvet keresünk. Ha nem írtuk fel a folyóirat évfolyamát, számát, nem tudjuk a folyóirattárból kikérni. Ha nem jegyezzük fel a részdokumentum kezd és utolsó oldalát, akkor könyvtárközi kérésünket nem teljesítik, vagy ami rosszabb megkapjuk a teljes dokumentum másolatát számlával együtt. Kés bb, bibliográfia vagy hivatkozás készítéséhez is szükségünk lehet a pontos adatokra. Kellemetlen dolog a dolgozat beadási határidejének napján adatokért szaladgálni a könyvtárakba. (A keresett dokumentum aznap pont véletlenül úgysincs bent a könyvtárban.) Akár magunk kerestünk irodalmat bibliográfiákból, akár másoktól (oktatótól) kapott irodalomjegyzékünk van, a könyvtári katalógusok és nyilvántartások alapján megkeressük a könyv lel helyét. Az a könyvtár, ahova beiratkoztunk, rendelkezik-e ezzel a dokumentummal? Ha igen, melyik részlegében tárolják és mi a raktári jelzete? Ha a könyvtárunk nem rendelkezik a dokumentummal, el kell dönteni, hogy fontos-e oly mértékben, hogy vállaljuk a könyvtárközi kölcsönzés költségeit. Ha igen, akkor online katalógusok és lel hely jegyzékek segítségével kiderítjük, mely könyvtárban található meg az
adott könyv, folyóirat, stb. A lel hely adatait és raktári jelzetet felírjuk a cédulákra. Esetleg érdemes egy másik könyvtárba is beiratkozni. El fordulhat, hogy a dokumentum nincs meg a könyvtárban, de elérhet hálózaton. Célszer néhány kulcsszót is írni a cédulára, ami jellemzi a témát, amihez gy jtöttünk. Ennek segítségével csoportosíthatjuk az egyes feladatainkhoz szükséges irodalmat. A cédulát a m tanulmányozása után kiegészítjük jegyzeteinkkel. Vagy eleve megfelel méret lapra írjuk a könyv adatait, vagy összet zzük a cédulát a feljegyzéseinket tartalmazó lapokkal. Mit írjunk le jegyzeteléskor? A dokumentum mondanivalójának rövid, tömör összefoglalását. A szó szerint, vagy gondolatiságában idézend mondatokat, adatokat a pontos oldalszám feltüntetésével. Véleményünket, hozzáf znivalónkat. A jegyzetelés újabb módszere a másolatkészítés. Itt a lényeget írószerrel kijelöljük, széljegyzeteket f zünk a szöveghez. A módszer hátránya, hogy kimarad a munkafolyamatból egy fontos lépés a lényeg kiemelése és saját szavainkkal történ megfogalmazása, ami már önmagában tanulási folyamat. Elmarad a fogalmazási készségünk fejlesztése. Az eljárás költséges, f ként, ha figyelembe vesszük, hogy a jöv ben a másolatok árába a szerz i jogdíj is beépül. Ha megfelel eszközzel és adatbázis építési gyakorlattal rendelkezünk, akkor a gy jtött anyagból és jegyzeteinkb l adatbázist is építhetünk. A célnak megfelel szoftver lehet az általános célra készült Microsoft access vagy a kifejezetten erre a célra készült MicroISIS. Az adatbázisban minden adatelemet önálló mez be írjunk, és a terjedelmi adatokon kívül lehet leg tegyük visszakereshet vé. Az eljárás szintén költséges, ma még nincs minden könyvtárban erre megfelel hely. El nye az eljárásnak, hogy az egyszer már megfogalmazott gondolatainkat szövegszerkeszt programba átemelhetjük. A bibliográfiai adatokat sem kell még egyszer újra leírni. Bibliográfia A gy jtött és felhasznált szakirodalom jegyzékét értékelése és válogatása után rendszerezzük. Ez dolgozatunk témájának bibliográfiája. Fontos kiegészít je minden tudományos írásm nek, legyen az folyóiratcikk, diplomamunka, vagy akadémiai értekezés. Igényes munka esetén ezzel tarozunk az olvasóknak. (Emlékezzünk rá, hogy nekünk is nagy segítséget nyújtott az általunk olvasott irodalomhoz tartozó bibliográfia!) Leggyakoribb a bet rendi, tematikus vagy id rendi az elrendezés. Ez a dolgozat témájától és az irodalom összetételét l függ. A bet rendezés a szerz vezetékneve alapján történik. Ezt kiemeljük a szövegszerkeszt által biztosított lehet ségek (pl. félkövér, kiskapitális, aláhúzott, stb.) kihasználásával, és el revetjük. Ezt vessz vel jelezzük. Pl. Shakespeare, William. El fordul a szakirodalomban, hogy a szerz keresztnevét és a folyóirat nevét rövidítik. Ez csak akkor megengedett, ha az olvasóink feltételezhet en fel tudják oldani ezeket. Hivatkozások A dolgozat másik fontos kiegészít i a hivatkozás. Ha szó szerint, vagy tartalmilag idézünk egy szerz l, ezt jelezni kell.. Az idézett m bibliográfiai adatait, valamint a pontos oldalszámot, ahol a gondolat található, a jegyzetekben tüntetjük fel. Ez éppúgy, mint a
bibliográfia, fontos lehet az olvasónk számára. Ezért is fontos a pontos oldalszám megadása, mert az olvasó így találja meg az eredeti szöveget. Ezentúl a hivatkozás etikai szempontból is fontos. Ha nem tüntetjük fel, hogy honnan, kit l idéztünk, akkor úgy t nik, mintha mi írtuk volna. Ez már plágium, és következményei is lehetnek.
A dolgozat szövegében az idézett rész és ennek bibliográfiai adata közötti kapcsolatot jelölni kell. A bibliográfiai tételeket sorszámmal látjuk el. A szöveg közben ezt a sorszámot írjuk a megfelel helyre vagy zárójelben, vagy fels index (sorszám1) formában. Használjuk a szövegszerkeszt program által biztosított ’beszúrás – hivatkozás – lábjegyzet’ menüpontot! Kiküszöbölhetjük a hibalehet ségeket. Változás esetén elkerülhetjük a manuális újra sorszámozást. Napjainkban angol-szász hatásra elterjedt szokás a m re való hivatkozásnál a szerz nevét és a m megjelenésének évét írni zárójelben a szöveg megfelel helyére (X,Y 1980). Ekkor a hivatkozások jegyzékét szerz i bet rend alapján rendezzük, és itt is a szerz neve után írjuk az évszámot. Ez az eljárás nem mindig alkalmazható. Nehéz így egy ókori szerz re utalni. Ha egy modern szerz nek adott évben több írása is megjelent, akkor még további megkülönböztet jelzést is kell alkalmazni. Sok folyóirat el írja szerz inek, hogy melyik módszert válasszák
Jegyzetek Az olyan gondolatokat, amelyek nem tartoznak szervesen dolgozatunk szövegéhez, de annak megértését segítik, a jegyzetekben tüntetjük fel. Ilyenek az esetleges magyarázatok, adat kiegészítések, összehasonlításra való utalások. Jegyzetek el fordulhatnak akár szépirodalmi vek esetében is. Formailag hasonlóan járunk el, mint a hivatkozásoknál. Indexszámmal
összeköttetést teremtünk a fogalom és annak kiegészítése közt. Használjuk itt is a szövegszerkeszt lehet ségeit’ Formai követelmények: A bibliográfia és hivatkozások adatait az el írásnak megfelel sorrendben és formában kell leírni. Egy leírásból egyértelm en ki kell derülni annak, hogy a m önálló m , vagy részdokumentum? A bibliográfiai hivatkozásokról formai követelményeir l szabvány1 rendelkezik. Az egyes szakterületeken ett l néha eltérnek, de ez nem befolyásolhatja a visszakereshet séget. Önálló m vek esetén a m szerz je, címe, a kiadó neve és székhelye, valamint a kiadás éve sorszáma. Ez azért fontos, mert egy m vet több kiadó is kiadhat. Ezek egymástól tipográfiailag eltérhetnek egymástól, és az egyes fejezetek valamint az idézett gondolatok oldalszámai nem egyeznek meg. Az új kiadás lehet b vített, javított, tehát nem egészen ugyanaz a m . Ha egy m egy sorozat tagja, akkor a sorozat címét is felírjuk. Az ISBN (International Standard Book Number) vagy ISSN (International Standard Serial Number) egyértelm en azonosítja a m vet. A szabvány szerint önálló m vek esetén kötelez , de a szakirodalomban még gyakran találkozunk a hiányával. Elhagyható. Bibliográfiában a terjedelem adata nem kötelez , de fontos jellemz adat lehet. Hivatkozásjegyzékben pedig a pontos oldalszámot adjuk meg, ahonnan a gondolatot idéztük. Az oldalszám jelölésére a p. (pagina) nemzetközileg elfogadott rövidítést alkalmazzuk. Önálló m
Szerz Cím
Kötetben megjelen m
Szerz Cím
Folyóiratban megjelen
Szerz Cím
Kiadás adatai Oldalszám (hely : kiadó, év)
WWW fájl
Szerz Cím
[Számítógép fájl]
Oldalszám: tól-ig
In: Tartalmazó kötet címe
Kötet adatai
In: Folyóirat címe
Évfolyam, szám Oldalszám: (évszám) tól-ig
Dokumentum típusa [Számítógép Nem nyomtatott Szerz Cím fájl] [Hangfelvétel] [TV m sor]
Sorozat adatai
Technikai adatok
URL cím
Idézés dátuma
Példák: Önálló m rincz Zoltán: Szent Márton, Savaria szülötte. Szombathely : B.K.L. K., 2000. - 174, [1] p. ISBN 963-86067-4-6 Többszerz s m esetén a cím az els adat, és ezt követi a szerkeszt vagy más közrem köd neve.
Kutatás és közlés a természettudományokban. Szerk. Koltay Tibor. Budapest : Osiris, 1999. 318 p. (Osiris kézikönyvek, ISSN 1416-6321) ISBN 963-379-528-1 Ha részdokumentumról van szó, akkor a szerz és cím után annak a dokumentumnak a címét és adatait írjuk, amely tartalmazza a részdokumentumot. Ezután a pontos oldalszámokat tüntetjük fel. A f dokumentum hányadik oldalától hányadik oldaláig tart az általunk leírt m ? A f dokumentum elé In: jelzést írunk. Régen az egyenl ségjel volt a szabványos. Még ma is el fordulhat. Tóthné Király Katalin: A f iskola könyvtára. In: A Berzsenyi Dániel Tanárképz F iskola évkönyve 1984-1988. (Szerk. Guttmann Miklós). Szombathely : BDTF, 1988. p. 122-127. Folyóiratok esetén az évfolyam és számozás után a megjelenés id pontját is feltüntetjük zárójelben. Idegen nyelv folyóiratoknál a folyóirat nyelvének megfelel évfolyamjelölést használjuk. (Vol. Bd. No. Stb.) zfa Balázs: Néhány szempont egy értékközpontú neveléstanhoz. In: Pedagógiai szemle, 39. évf. 9. sz. (1989.), p. 825-831. Ha a szövegben nem számozással indexeltünk, hanem szerz jegyzékben a név után rögtön az évszámot írjuk.
és évszámmal, akkor a
zfa Balázs (1989.) Néhány szempont egy értékközpontú neveléstanhoz. In: Pedagógiai szemle ISSN 0031-3785. - 39. évf. 9. sz. p. 825-831. Nem hagyományos dokumentumok esetén a cím után fel kell tüntetni a dokumentum típusát is. Pl. hangfelvétel, videofelvétel, stb. A Habsburgok és a természet. [Videofelvétel]. Rend. Pehi László ; riporter Horváth Szilárd. Szombathely, 1992. 1 (VHS) (ca. 20 min.) sz., PAL Számítógépes hálózaton elérhet elektronikus dokumentum esetén a pontos URL címet kell megadni. Itt fontos az idézés id pontja is, hiszen a dokumentumot id közben változtathatják. Az OMIKK Virtuális Könyvtára. [Elektronikus dokumentum] Szerk. Válas György, Horvárh Péter. 1999. 08.16 http://www.omikk.hu/omikk/virkonyv/inet.htm (2000.01.10.) Rádióban, televízióban elhangzott m sor, riport esetén a m sor adóját és az adás id pontját is fel kell tüntetni. Hollók . [TV m sor] Rend. Osskó Judit, operat r Czabarka Péter. Duna Televízió 2007.01.28 06:18:23 – 2007.01.28 06:45:43. (Világörökség) Ha ugyanezt a filmet nem a TV-ben láttuk, hanem az internetr l töltöttük le, akkor ezeket a forrásadatokat tüntetjük fel.
Hollók . [Elektronikus dokumentum] Rend. Osskó Judit, operat r Czabarka Péter. Duna Televízió 2007.01.28 06:18:23 – 2007.01.28 06:45:43. (Világörökség) https://kereso.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=285890 (2007.03.12.) Katalógus rekord – bibliográfiai tétel: Ne tévesszük össze a katalógusban megjelen rekordot a bibliográfiai formátummal! A katalógus tétel sok olyan adatot tartalmaz, ami a bibliográfiában felesleges és zavaró. 700 L 86 [000065607] rincz Zoltán Szent Márton, Savaria szülötte / L rincz Zoltán ; [fotó Németh József] ; [szerk. Boda László]. - Szombathely : B.K.L. K., 2000. - 174, [1] p. : ill., színes ; 27 cm Magyar, angol és német nyelven ISBN 963-86067-4-6 Németh József (fotó) Boda László (szerk.) Márton, Szent * Szentkultusz * Európa * Képz 7.041(4):235.3(092)Márton, Szent=945.11=20=30
vészet * BDTF publikáció
A fenti példában tárgyszavakat és ETO jelzeteket is találunk. Ezek a katalógusban való további keresést szolgálják. Raktári jelzetet is találunk, ami megtéveszt lehet, mert nem minden könyvtárban ugyanaz a jelzete egy könyvnek. A raktári jelzet mellett rekord sorszámot is látunk, aminek olvasó számára nincs funkciója, csak a könyvtáros munkáját segíti. A bibliográfia gy jteményt l független. Formailag semmiképp nem megfelel , ha automatikusan, szerkesztés nélkül másoljuk át a rekordot a katalógusból. További
dokumentumtípus
leírására
találunk
példát
az
alábbi
tananyagban.
Tóvári Judit: Hogyan készítsünk hivatkozást? További útmutatók az interneten elérhet információk leírására az alábbi m ben: HARNACK, Andrew - KLEPPINGER, Eugene: Online! : A Reference Guide to Using Internet Sources. St. Martin : Bedford, updated 2003. Az egyes folyóiratok saját szabályt írnak el szerz ik számára. A bibliográfiai hivatkozások elkészítése. (A Fons c. folyóirat ajánlása) Az egyes tudományterületek is el írhatnak saját szabályokat. Az Irodalomtörténeti Közlemények címleírási és jegyzetelési alapelvei
Címleírás- és hivatkozástechnika az irodalomtörténetben A nemzetközi gyakorlatban is több verzióval találkozhatunk. Az alábbiakban a Web of Science leírása és az EBSCO választható export formátumait mutatjuk be egy tanulmány példáján keresztül. A leírásokból
egyértelm en kiderül a m szerz je, címe ; a tartalmazó folyóirat adatai, valamint a szolgáltató adatbázis neve és a letöltés id pontja.
Web of Science
EBSCO Academic Serach Premier
Title: Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area Author(s): Kolev, NI; Savov, PB; Kaprielov, BK, et al. Source: INTERNATIONAL JOURNAL OF REMOTE SENSING Volume: 29 Issue: 7 Pages: 1877-1902 Published: 2008 Times Cited: 0 Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area. By: Kolev, N. I.; Savov, P. B.; Kaprielov, B. K.; Grigorieva, V. N.; Kolev, I. N.. International Journal of Remote Sensing, Apr2008, Vol. 29 Issue 7, p1877-1902, 26p; DOI: 10.1080/01431160701355298; (AN 31393664)
AMA (American Medical Assoc.)
Kolev N, Savov P, Kaprielov B, Grigorieva V, Kolev I. Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area. International Journal of Remote Sensing [serial online]. April 10, 2008;29(7):1877-1902. Available from: Academic Search Premier, Ipswich, MA. Accessed July 10, 2008.
APA (American Psychological Assoc.)
Kolev, N., Savov, P., Kaprielov, B., Grigorieva, V., & Kolev, I. (2008, April 10). Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area. International Journal of Remote Sensing, 29(7), 1877-1902. Retrieved July 10, 2008, doi:10.1080/01431160701355298
Chicago/Turabian: Szerz -Dátum
Kolev, N. I., Savov, P. B., Kaprielov, B. K., Grigorieva, V. N., and I. N. Kolev. 2008. "Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area." International Journal of Remote Sensing 29, no. 7: 1877-1902. Academic Search Premier, EBSCOhost (accessed July 10, 2008).
Kolev, N. I., et al. "Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area." International Journal of Remote Sensing 29, no. 7 (April 10, 2008): 1877-1902. Academic Search Premier, EBSCOhost (accessed July 10, Bölcsészettudomány: 2008). Chicago/Turabian:
MLA (Modern Language Assoc.)
Vancouver/ICMJE
Kolev, N. I., et al. "Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area." International Journal of Remote Sensing 29.7 (10 Apr. 2008): 1877-1902. Academic Search Premier. EBSCO. [Library name], [City], [State abbreviation]. 10 July 2008
. Kolev N, Savov P, Kaprielov B, Grigorieva V, Kolev I. Influence of the boundary layer development on the ozone concentration over an urban area. International Journal of Remote Sensing [serial on the Internet]. (2008, Apr 10), [cited July 10,
2008]; 29(7): 1877-1902. Available from: Academic Search Premier. Figyelje meg az Ön által olvasott szakirodalomban milyen hivatkozási szokást követnek a szerz k! A f iskolánkra beadott szakdolgozatok formai követelményeir l az alábbi oldalon olvashat: Szakdolgozatokról
1
MSz ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. Budapest : MSzH, 1990. 22 p.
