„Adat- és munkavédelem” a hatósági ellenőrzés szemszögéből Dudás Katalin 2012.12. 06.
Munkaügyi ellenőrzés • Helyszíni ellenőrzés, TAJ szám • Közérdekű bejelentő, panaszos
• Bizonyítási eszközök o Zárt adatkezelés- védett tanú o Kamerarendszer által tárolt adatok o GPS adatok a munkavállaló mozgásáról
Helyszíni ellenőrzés • Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő megállapítására, • a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.
Egységes Munkaügyi Nyilvántartás • Az OMMF az EMMA nyilvántartást 2007. január 1jével, 2006. évi CXXXI. törvény alapján vette át. • 623/B/2004. AB határozat • Cél: fekete foglalkoztatás, statisztika • APEH – egycsatornás bejelentési rendszer • Adattovábbítás célja • Adatkezelés pontos részletei hiányoznak (időtartam)
Art. 52. § (7) bekezdése • • • • •
•
adatszolgáltatási kötelezettség az állami adóhatóság számára. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-a felhatalmazza az állami adóhatóságot a társadalombiztosítási azonosító jel kezelésére, amennyiben a munkaügyi hatóság vagy a nyugdíjbiztosítási szerv részére teljesít adatszolgáltatást, mivel e szervezetek nyilvántartásai társadalombiztosítási azonosító jel alapúak. kizárólag az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése célból kezelheti. Az állami adóhatóság biztosítja, hogy a társadalombiztosítási azonosító jelhez csak az férhessen hozzá, akinek tevékenysége ellátásához, célhoz kötötten ez elengedhetetlenül szükséges. Az állami adóhatóság a magánszemélyekről a saját feladatai ellátása érdekében vezetett nyilvántartásaiban a társadalombiztosítási azonosító jelet nem szerepeltetheti. A törvény megteremti az e törvény alapján bejelentendő társadalombiztosítási azonosító jel és az Art. adatszolgáltatási szabályai közötti összhangot, továbbá a társadalombiztosítási azonosító jel állami adóhatóság általi kezelése célhoz kötöttségét.
Adattovábbítás a hatóságok között • Az állami adóhatóság a munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, o Iskolaszövetkezet (diákigazolvány) o o o o o o
•
haladéktalanul, feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal.
• Az állami adóhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak,.
Háztartási munka • elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat • ia) a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából, valamint • ib) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére a nyugellátásra való jogszerzés érdekében köthető megállapodás jogalapjának kontrollja céljából.
Bizonyítási eljárás
Ket. adatkezelés • A hatósági eljárás tartama alatt - különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél - a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. • 17. § (1)
Adatkezelés munkaügyben • A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő 3 éven belül megsemmisíteni. • Met. 5. § (2) bek.
Vagyonvédelem és hatósági ellenőrzés • Az elektronikus megfigyelőrendszer • A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított 3 munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. • felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják.
Elektronikus beléptető rendszer • A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét) o o o
a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul, b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni.
• Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja) o o
a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított 6 hónap elteltével, b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított 24 óra elteltével meg kell semmisíteni.
• A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.
Tanúvédelem •
Erre irányuló indokolt kérelem esetén a hatóság elrendeli a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.
•
elkülönítve, zárt kezelés, a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
•
Kivonat az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból a védett személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
•
zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a hatóság vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.
Tanúvédelem a gyakorlatban • „Utolsó munkahelyem egy dunántúli üzem volt, egy kommunikációs iparba beszállító elektronikai bérgyártó. Üzemmérnökként dolgoztam ott két évig, amíg elegem nem lett az esztelen hajtásból és egy pénteki napon beadtam a rendes felmondásomat. Következő kedden jött három munkaügyi felügyelő, és a vizsgálat során néhányunkat - egy adott soron dolgozó mérnököket kihallgattak, valamint utánanéztek a műszakban dolgozóknak is. Én szíves örömest elmondtam mindent, bizonyítékot is adtam, amit tudtam, mert a cég sokszor megszegte a munkaidőre, túlórára és szabadságokra vonatkozó szabályokat. Nem csak a mi esetünkben, hanem a műszakos dolgozóknál is.”
• Aztán rövid egyezkedés után otthagytak, hogy ne mozduljak ki a tárgyalóból, majd valamelyikük visszajön. Nagyjából kéthárom órát töltöttem ott, mikor a másik szem- és fültanú visszajött azzal, hogy a felmondásom további részére felmentenek a munkavégzés alól. • A biztonsági őr végigkísért a részlegek között, ahova el kellett mennem a felmondás adminisztrációját elintézni. Közben kérdezte, hogy volt-e már valami balhém, mondjuk megütöttem-e valakit, mert ő még ilyet nem hallott, hogy valakit a felmondásakor végig kelljen kísérni a gyáron. (Nem, nem volt.) • Munkatársaim közül többen is kérdezték aznap, hogy nem megalázó-e ez? A válaszom az volt - nem nekem az, hanem aki elrendelte. Gondolom, a főnököm a vizsgálat miatt próbálta a figyelmet rám terelni, mintha nem az ő munkásságának következményeként büntetnék meg a céget.
A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai • 2004. évi 29. tv. 140-143. § • A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
Munkaügyi hatósági nyilvántartások
Hatósági nyilvántartás • Rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés o A munkaügyi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.
• Figyelmeztetés Ket. szerint 2 évig • Fekete foglalkoztatottak nyilvántartása 2 évig o a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértésével érintett munkavállalókról és meghatározott személyi adatokról. o Közfoglakoztatás
A közigazgatási hatósági eljárás nyilvánossága • A közérdekű adatok megismeréséhez való jog
• Ügyfelek iratbetekintési joga • Közérdekű adatok megismerése 2011. CXII. Tv. 26. § • Széleskörű automatikus közzétételi kötelezettség
A hatósági döntések nyilvánossága • Az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozatot bárki korlátozás nélkül megismerheti. • A döntés megismerése iránti igényt a jogerős döntést hozó hatóság 8 napon belül, a döntésben szereplő személyes adatok és a védett adatok megismerhetetlenné tételét követően teljesíti. • A döntésben szereplő természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a természetes személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. • A döntésben nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat. • Ket. 69/A. §
Közzétételi kötelezettség • A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet • i) jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. • a hirdetményi közlés szabályai szerint teszi közzé azzal, hogy a hirdetményben a határozat rendelkező részének és indokolásának kivonata vagy indokolásának kivonata is közzétehető. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság a személyes adatokat megismerhetetlenné teszi. • Ket 80/A. §
Munkavédelem Munkabiztonság és munkaegészségügy
Adatkezelés az ellenőrzés során • 83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel. • Az adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli, az adatokat a hatósági eljárás jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli.
Szervezeti változások Kormányhivatalok szakigazgatási szervei NMH önálló igazgatósága OMFI a kormányhivatal része Orvos végzettségű felügyelők csak a központban • „A különleges tevékenység” • • • •
Hatósági informatikai rendszer • A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság – a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek bevonásával – működteti a munkavédelmi és munkaügyi feladatai ellátásához, az általa kezelt adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert.
Eütv. • • •
Észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha a) foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel, b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben o anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint o zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.
•
A munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szerv a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait.
•
A cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a szükséges adatokat továbbítja munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére. • 15/A. § (1)
rákkeltő anyag • Munkáltató folyamatos nyilvántartása (26/2000 EüM) • Egészségügyi ellenőrzés – fogl eü orvos feljegyzése • Orvosi dokumentáció a hatóság számára betekinthető • Dokumentáció megőrzése 50 évig • Évente bejelentési kötelezettség , soron kívüli a változásról • OMFI rákregiszter
biológiai tényezők • a mikroorganizmusok - beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat -, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak,
A munkáltató jegyzéket vezet • azokról a munkavállalókról, a kockázat megszűnése után legalább 10 éven át meg kell őrizni. • A jegyzéket az utolsó ismert expozíciót követő 40 évig meg kell őrizni olyan biológiai tényezők esetében a) amelyekről ismeretes, hogy tartósan fennálló vagy latens fertőzéseket okozhatnak,… • A jegyzék megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. Amennyiben a munkáltató tevékenységét megszünteti, a jegyzéket a munkavédelmi felügyelőségnek átadja. • A foglalkozás-egészségügyi orvos, a munkavédelmi felügyelőség felügyelője, továbbá a munkahelyen a biztonságért és az egészségvédelemért felelős személy jogosult a jegyzékben szereplő adatokhoz hozzáférni.
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavállalóra vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat kezeli azzal, hogy az orvosi dokumentációt az utolsó ismert kockázat expozíciója után 40 évig kell megőrizni. • a a biológiai tényezővel történt expozíció következtében akár egyetlen munkavállaló is fertőződött vagy megbetegedett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának kezdeményezésére, szükség szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete véleményének figyelembevételével a munkavédelmi felügyelőség a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával kijelöli azon munkavállalók körét, akiket - az azonos expozíció miatt - megfigyelés alá kell vonni, és kezdeményezi a 3. § szerinti becslés újraértékelését. •
Biológiai tényezők hatása 1. Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák. 2. Mezőgazdasági munkák. 3. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás). 4. Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket. 5. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. 6. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. 7. A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.
Munkavédelmi adatbázisok • • • • •
Rákregiszter Foglalkozási megbetegedések Munkabaleseti jegyzőkönyvek Rendezett munkavédelmi helyzet igazolása Figyelmeztetés nyilvántartása a Ket. 94. § (4) bek. szerint 2 évig kezeli
rákregiszter •
•
•
• •
A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben. A nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak az adatait tartalmazza, amely munkáltatóknál szervezett munkavégzés során a munkavállaló rákkeltőknek van kitéve. A nyilvántartás tartalmazza o a) a munkáltató nevét, telephelyét, ágazati, szakágazati besorolását, o b) a munkavállaló születési évét, társadalombiztosítási azonosító jelét, foglalkozását, az adott foglalkozással járó expozícióban eltöltött munkaéveinek számát. A munkavédelmi hatóság az adatokat kezelheti, illetve a munkáltatókat adatközlésre hívhatja fel. A munkavédelmi hatóság az adatokat a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából továbbítja a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szerv részére, amely szerv ezen adatokat a továbbítástól számított 50 év elteltével törli. •
Mvt. 83/A. §
Hatósági nyilvántartás • A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza o
o o o o
a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét; b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát; c) a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját; d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét; e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.
• A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított 2 év elteltével törli.
Köszönöm a figyelmet!
