SÍPOS F E R E N C
Adalékok a 48. zászlóalj történetéhez (Vállaji Sípos Ferenc katonai pályájának dokumentumai) A Szatmár vármegyei Vállajról származó Sípos család tagjai — akik előnevüket is e település ről kapták — a XIX. század első felében szétszórva éltek Szabolcs vármegyében (Nyírbátor, Balkány, Nyírmihálydi, Pócspetri, Kisléta, Újfehértó), Pest vármegyében (Kecskemét), Csongrád vármegyében (Szentes) és Békés vármegyében (Békés, Szarvas, Szeghalom, Gyula, Mezőberény). 1848^49-ben a haza hívó szavára a felnőtt korú férfiak szinte valamennyien részt vettek, kisebb-nagyobb szerepet vállaltak a szabadságharcban, négyen pedig ki is tűntek vitézségükkel, a közigazgatásban végzett tevékenységükkel: a kecskeméti születésű Sípos Pál a 16. Károlyi huszárezred hadnagyaként, a békési születésű Sípos Antal a 6. Württemberg hu szárezred főhadnagyaként, a nyírmihálydi születésű Sípos Ferenc a (második) 52. zászlóalj főhadnagyaként fejezte be a küzdelmet, a szentesi születésű Sípos Sándor 1849-ben Békés vár megye első alispánja volt. Alábbiakban a nyírmihálydi születésű Sípos Ferenc életrajzi adatait és katonai pályájának dokumentumait ismertetjük. Mivel nevezett hosszabb ideig a Szabolcs vármegyei önkéntes nemzetőr zászlóaljnál és az abból alakult 48. honvédzászlóaljnál szolgált, az itt közölt iratok ezen alakulat történetéhez is adalékok lehetnek. A Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 1848^49-es emlékszámában Bona Gábor hadtörténész és jelen írás szerzője — egymás szándékáról mit sem tudva — emlékezett meg Vállaji Sípos Ferencről. Immár szükségessé vált a feltárt adatok egyeztetése. Vállaji Sípos Ferenc 1823-ban született Nyírmihálydiban. Születésének napját nem jegyez ték fel a helyi református egyház anyakönyvébe, így csak annyit tudunk, hogy október 12-én „volt az újszülött keresztelője. (A világrajövetel és az egyházi szertartás között általában egyhárom nap telt el, mint ahogy az a későbbi bejegyzésekből, amikor már a születés napját is 1
2
3
4
5
6
7
1
2
3
4 5
6
7
Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), O. 69. Acta post advocatos. Sípos Péter iratai. Reversales S. Fasc. 129. No. 97. 4. irat; Jegyzetek a nemes Sípos családról. In: Magyar Nemes Csa ládok Származási története. Összeírta id. Mogyoróssy János Békés-Gyulán, 1861-1863. 113-116. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár Quart. Hung. 3003. Vö. Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. írta Nagy Iván. 10. köt. Pest, 1863. 219-220. Zsinati emlékkönyv a Magyarországi Reformált Egyház 1881. október 31 - november 24-kig Debreczenben tartott országos zsinatán jelenvoltak életrajzaiból. Összeállította és kiadta Dömény József. Székesfehérvár, 1882. 222-223. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. köt. Bp., 1999. (a to vábbiakban Bona, 1999) 152-153. Békésvármegye 1848-1849. írta: Oláh György. 2. köt. Gyulán, 1892. 313-314. Bona Gábor: Az 1848/49-es honvédsereg Szabolcs megyei születésű tisztjei. Szabolcs-szatmár-be regi Szemle (a továbbiakban Szemle), 1998. 2. sz. 251; Sípos Ferenc: Egy lap 1848 történetéhez. Vállaji Sípos Ferenc visszaemlékezései (töredék). Szemle, 1998. 2. sz. 267-273. Erre Bona Gábor tett először kísérletet: Bona, 1999. 153-154.; Bona Gábor: Az 1848/49-es honvéd sereg Szabolcs megyei születésű tisztjei, II. Szemle, 1999. 3. sz. 284. MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 2. köt. (keresztelés) 28.
rögzítették, megállapítható. Olykor, ha a gyermek közeli halálától kellett tartani, már a születés napján megtörtént a keresztelés. Arra is van példa, hogy az újszülöttet egyhetes korában tartot ták keresztvíz alá.) Édesapja, Sípos Péter ekkoriban — 1822-ben és 1823-ban — a nyírmihálydi közbirtokos ság fömezőbírája és a nemesek hadnagya volt; édesanyját Bégányi Eszternek hívták. A gyermek iskoláztatásáról nincsenek adataink, az alapismereteket szülőhelyén szerezte meg, feltehetően valahol gimnáziumba is járt, különben később aligha választották volna meg jegyzőnek!" Felsőbb tanulmányokat azonban aligha folytatott, ugyanis nem beszélt latinul, né metül. Megtört tehát a családi hagyomány: Sípos Ferenc édesapja és valamennyi nagybátyja (Zsigmond, Ferenc, Sándor) a Debreceni Kollégium diákja volt, mégpedig úgy, hogy a gimná ziumi tanulmányaikat is Debrecenben fejezték be!" Miért nem taníttatta fiát Sípos Péter? Talán, mert 1832. február 3-án özvegyen maradt há rom gyerekkel: Ferenc örökli majd a birtokot, lessé el a gazdálkodás fortélyait, feltehetően ezért nem engedte el maga mellől; a lányokat meg ki kell házasítani... (A család anyagi hely zete sem volt valami rózsás: Sípos Péter 1840. január 27-én arra kényszerült, hogy 80 forintért másfél hold földet 32 évre elzálogosítson. ) Sípos Ferenc nővére, Julianna 1837. április 26-án ment férjhez Kisdobai Dobay József hez. A családi házban maradó Sípos Ferenc és húga, Erzsébet korán belekóstolt az önállóság ba: édesapjuk 1844. május 3-án meghalt. Három évre rá — 1847. november 22-én — Erzsé bet is férjhez ment Ujfalussy Pálhoz, így aztán Sípos Ferenc egyedül maradt. Hogy mekkora birtokon kezdett el gazdálkodni 1844-ben Sípos Ferenc, pontosan megha tározni nem tudjuk, némi visszakövetkeztetésre ad támpontot az az adat, hogy Sípos Ferenc fiának, Bélának 1897-ben 113 (ebből szántóföld 100, rét 13) katasztrális hold földje voltNyírmihálydiban. Sípos Ferenc nemcsak rokoni, baráti körben vált közkedveltté (gyakran szerepelt kereszt apaként, esküvői tanúként), csakhamar szélesebb körben is felfigyeltek az ambiciózus 8
9
10
12
14
15
16
17
18
19
20
g
9
10
11 12 13
14 15 16 17 18 19
20
Uo. 44-47., 68-73. (1829-1830., 1835-1836. év); 3. köt. 1-5. (1837-1838. év); A 2540. doboz 4. köt. 1-154. (1853-1870. év). MOL, O. 69. Acta post advocatos. Sípos Péter iratai. Reversales S. Fasc. 129. No. 97. számozatlan irat: első tanúvallatás (Mihálydi, 1824. április 5.) MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 2. köt. (keresztelés) 28. Lásd az 1. sz. mellékletet! Lásd a 4. sz. mellékletet! Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, II. 1. e. 3. köt. Series Studiosorum Coll. Debr. 1792-1824. 169., 228., 229., 292. Vö. Sipos Sándor: Az iskoláztatás helyzete a XVIII-XIX. száza di debreceni Sipos családokban. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 18. Szerk. Gazdag István. Debrecen, 1991. 54. MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 2. köt. (temetés) 23. Az irat Nyakas Gáborné Sípos Erzsébet debreceni lakos tulajdonában van. MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 3. köt. (esketés) 1. Uo. (temetés) 13. Uo. (esketés) 11. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 2. köt. Gazdaczímtár. A földmívelésügyi magyar kir. miniszter rendeletéből szerkeszti és kiadja a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1897. 578-579. MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 3. köt. (keresztelés) 29., 31-33.; (esketés) 12.
fiatalemberre: 1845. május 18-án a református egyház presbiterének választották meg, a köz ség jegyzője lett, majd az 1848-ban Nyírmihálydiban szerveződő nemzetőrségnél a második alhadnagyi rangot kapta. Ez a népszerűség indította el a katonai pályán. Ugyanis Szabolcs vármegye — felsőbb megkeresésre — önkéntes, mozgó nemzetőr zászlóalj szervezésébe kezdett. Az eddig otthon szolgáló nemzetőrök nem szívesen hagyták el szülőföldjüket, vonakodtak egy olyan alakulat ba beállni, amely az ország bármely pontján bevethető! Markos László szolgabíró 1848. au gusztus 18-án jelent meg Nyírmihálydiban, hogy a községre kivetett hat nemzetőrt összeírja. Nem akart jelentkezni senki. Kínos pillanatok következtek. A visszalépések után Sípos Ferenc második alhadnagy került a figyelem középpontjába: ő már szégyellt meghátrálni, igent mon dott. Ennek hatására még négyen — rokonai, barátai —jelentkeztek. Végül sikerült megtalál ni a hatodik jelöltet is. (Mindez csak feltételezés, Sípos Ferenc visszaemlékezéseiben szűksza vúan beszél a történtekről, nehéz búcsúról ír, úgy érzi, számkivetetten kell távoznia; társai ké sőbb megbánták jelentkezésüket, nem akarták letenni az esküt!) Markos László szolgabíró augusztus 20-án Szakolyból küldte el jelentését az első alispán nak: a Nádudvari járás harmadik szakaszában (Balkány, Szakoly, Gelse, Mihálydi, Nyíradony és Mártonfalva) összeírta az új alakulat 43 nemzetőrét. Sípos Ferenc elbúcsúzott a rokonaitól, kevés vagyona gondviselését nővérére és vejére bíz ta, majd társaival szeptember 4-én szekerekre szállt — összegyűlt a fél falu, fájó volt a bú csú —; énekelve vágtattak Kalló felé. A vármegye székhelyén egybesereglett nemzetőrök szeptember 10-én tették le az esküt, egy évre vállaltak szolgálatot, amely 1848. augusztus elsejétől számítódott. Az új alakulat tisztjei Szabolcs vármegye régi, előkelő, ismertebb, a közéletben szerepet játszó családjaiból kerültek ki. A Vállaji Sípos család ekkor még nem tartozott ebbe a körbe: a Szatmár várme gyéből áttelepülők közül először Sípos Ferenc ükapja, János igazolta nemességét Szabolcs vár megyében 1725-ben. Azóta csak két vármegyei esküdt került ki soraikból. Sípos Ferenc te hát nem számíthatott tiszti rangra, ha tekintettel voltak jegyzői gyakorlatára, ha századánál szükség volt írnokra, kinevezhették őrmesternek, de az is lehet, hogy közvitézként kezdte ka tonai pályáját. 1849. május 28-ig szolgált a Szabolcs vármegyei nemzetőr zászlóaljnál, s az ab ból alakult 48. honvéd zászlóaljnál. Ekkor Görgei Artúr őrmesterből hadnaggyá és segédtiszt té nevezte ki (a rendfokozatot és az illetményt május 16-tól számítva), s áthelyezte a Bocskai gyalogcsapathoz. Itt 1849 július elsejétől kapta meg a főhadnagyi rangot — Klapka György július 7-i megerősítésével —, továbbra is segédtiszt maradt. Ekkor már harcedzettnek számí tott: 18 összecsapásban vett részt; ott volt a 48. zászlóalj valamennyi, és a Bocskai csapat 21
22
23
24
25
26
27
28
29
21
22 23 24
25 26 27
28 29
A nyírmihálydi református egyház jegyzőkönyvei, 1816-1868. 30., 93. (A jegyzőkönyvek Nyírmi hálydiban a református egyház gyülekezeti termében találhatók.) Lásd az 1. sz. mellékletet! Lásd az 5. sz. mellékletet! Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. B. 106. Szabolcs vár megye alispánjának iratai (a továbbiakban IV. B. 106.), 2. doboz 5. tétel. Lásd az 5. sz. mellékletet! Lásd a 4. sz. mellékletet! MOL, Filmtár B 1109. doboz. Cathalogus nobilium armalistarum comitatus de Szabolcs, 1725. 3.; SZSZBML, IV. A 1/b. Szabolcs vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok. Fasc. 27. No. 24., 25. 1726. MOL, O. 69. Acta post advocatos. Sípos Péter iratai. Reversales S. Fasc. 129. No. 97. 4. irat. Lásd a 2. sz. mellékletet! (Más adat szerint az előléptetés és az áthelyezés már május 25-én megtör tént. Lásd a 3. sz. mellékletet!)
utóbbi másfél hónapban vívott minden csatájában. A szabadságharcot Komáromban fejezte be, mint a Bocskai csapatból alakult (második) 52. zászlóalj főhadnagya, segédtisztje. Visszatért Nyírmihálydiba. Nővérét már nem találta életben (1849. augusztus 6-án halt meg kolerában. ) Sógorától, Dobay Józseftől átvette birtokait, újra gazdálkodni kezdett. Talán jegyzői állásába is visszakerült. 1857. március 15-én, a forradalom 9. évfordulóján, élete 34. évében kötött házasságot: Ujfalussy Máriát vette feleségül. Még megérte a kiegyezést: 1868. november 10-én halt meg tüdővészben. 30
31
32
33
34
35
* ** Bona Gábor segítségével sikerült Bécsből megkapnom egy Sípos Ferencre vonatkozó alap könyvi bejegyzés fénymásolatát. (Köszönet érte!) Ennek adatait szerettem volna beilleszteni a fenti életrajzba, de a kísérlet kudarcot vallott. A bejegyzés szerint Sípos Ferenc Mihálydiban, Szabolcs vármegyében, Magyarországon született. Eddig egyeznek az adatok. Születési év: 1824. Itt már valami baj van, Sípos Ferenc 1823-ban született! E piciny eltérésnek kezdetben nem tulajdonítottam jelentőséget. Arra gon doltam, hogy az életkorát kérdezték, Ő pedig csak a betöltött éveket vette figyelembe: így kap hatta az írnok az 1824-es évszámot, amikor a folyó évből kivonta az életkort. (A kitöltendő ro vatban azonban a születési év és nem az életkor szerepel, tehát Sípos Ferenctől nem azt kér dezték, hogy hány éves, hanem, hogy melyik évben született!) Vallás: református. Ez az adat egyezik. Foglalkozás: nincsen. (E rovat fölött magam is elsiklottam, pedig ha pontosak aka runk lenni, ide azt kellett volna írni, hogy gazdálkodó, esetleg birtokos!) Ami már első olvasásra kételyt ébresztett bennem: a bejegyzés szerint Sípos Ferenc 1848 októberében pártolt át a 6. Württemberg huszárezreddel a magyar felkelőkhöz. Sípos Ferenc — mint láttuk — 1848 nyarán Nyírmihálydiban jegyzősködött, a helyi nemzetőrség második alhadnagyaként tevékenykedett, majd szeptember elején bevonult a Szabolcs vármegyei nem zetőr zászlóaljhoz. Bona Gábor azzal oszlatta el kételyeimet, hogy bár a szolgálati lap úgy tünteti fel, mintha Sípos Ferenc 1845-től folyamatosan a 6. Württemberg huszárezrednél tartózkodna, elképzel hető, hogy — talán betegség miatt — hosszabb időre szabadságolták, s így tartózkodhatott 1848 nyarán Nyírmihálydiban, sőt állást is vállalhatott. Más esetben is tapasztalta, hogy a szol gálati lapból nem derült ki az eltávozás, az illető mégis huzamosabb ideig otthon tartózkodott, sőt közéleti tevékenységet fejtett ki! Ebben már-már megnyugodtam, de mindent halomra döntött a nyírmihálydi református egyház jegyzőkönyvének az a bejegyzése, hogy Sípos Ferencet 1845. május 18-án presbiterré választották, és 25-én fel is esküdött. Az alapkönyvben az áll, hogy Sípos Ferenc szolgálatát a 6. számú Württembeg huszárez rednél 1845. május 14-én kezdte meg közlegényként — önként szerződött tíz évre. A néhány 36
37
30 31 32 33
34 35 36 37
Lásd a 4. sz. mellékletet! Bona, 1999. 153. MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 3. köt. (temetés) 21. 1852. március 12-én Sípos Ferenc jegyző keresztapaként szerepel (a keresztszülők foglalkozását, ezt az egy esetet kivéve, az anyakönyvben nem tüntetik fel); MOL, Filmtár A 2540. doboz. 4. köt. (keresztelés) 13-14. Uo. (esketés) 11-12. Uo. (temetés) 117-118. Kriegsarchiv, Wien. Grundbuch 6-tes Husaren Regimentes, 1850-1860. év 10. füzet 153. A nyírmihálydi református egyház jegyzőkönyvei, 1816-1868. 30., 93.
nap eltérést úgy is magyarázhatnánk, hogy Sípos Ferenc május 14-én felcsapott ugyan huszár nak, de a toborzóktól pár nap haladékot kapott, hogy ügyes-bajos dolgait rendezze, hisz alaku lata messze, Galíciában állomásozott. (Ez a feltevés persze merő képtelenség: szökéstől tartva ilyen engedményt nem adnak!) Ha így lett volna, a presbiteri választást nincs értelme elfogad ni, hisz tíz évig szülőhelyétől távol kell élnie, nem tud befolyással lenni az egyházi közügyek re! Sípos Ferenc azonban nemcsak elfogadta a megbízatást, hanem örömében még azt is fel ajánlotta, hogy ezentúl annyi papbért fizet az egyháznak, amennyit elhunyt atyja fizetett, jólle het, mint legényember erre nem lenne kötelezhető. Ezt a nagylelkű bejelentést nyomban jegy zőkönyvezték is! így még érthetetlenebb a dolog. Sípos Ferenc szerelmi bánatból vagy egyéb csalódásból hirtelen ötlettel huszárnak áll, tíz évre még a hazáját is elhagyni készül, a nyírmihálydi refor mátus egyház szolgáltatásaira jó darabig nem lesz szüksége, ő mégis fizetni akar! Már egy éve Galíciában kellene lennie, de — a jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint — még 1846. április 5-én és november 29-én is Nyírmihálydiban tartózkodik! A nem egyező adatokra csak egy magyarázat lehet: Nyírmihálydiban két Sípos Ferenc élt, az egyik 1845-től a Württemberg huszárezrednél szolgált egészen a szabadságharc bukásáig, majd 1851. április 15-től 1855. december 31-ig, tartalékba helyezéséig (a vállalt tíz évet tehát letöltötte!), a másik csak 1848-ban kezdte katonai pályáját: tagja lett a nyírmihálydi nemzetőr ségnek, majd a Szabolcs vármegyei nemzetőr zászlóaljnál (a későbbi 48. zászlóaljnál) folytat ta és a Bocskai gyalogcsapatnál (a későbbi második 52. zászlóaljnál) fejezte be szolgálatát. Az egyiknek tudnia kellett németül, hisz a vezénylési nyelv 1848 előtt német volt, a másik csak magyarul beszélt! Az egyik mindvégig közlegény maradt, a másik főhadnagy, segédtiszt lett. Igazolható-e adattal a fenti feltevés?! Valóban két, szinte azonos életkorú Sípos Ferenc élt Nyírmihálydiban?! A református anyakönyv tanúbizonysága szerint igen! Ráadásul rokonok, másod-unokatestvérek •— vagyis szüleik unokatestvérek, nagyszüleik pedig testvérek — voltak. Az a Sípos Ferenc, aki a 6. Württemberg huszárezrednél szolgált huzamosabb ideig, 1825. január 18-án kapta a keresztségben a Ferenc nevet, apját Andrásnak, anyját Dibáczi Évának hívták. Sajnos a születés időpontja nincs feltüntetve; bár általában a keresztelést egy-három nappal később szokták tartani, rendkívüli esetben talán 3 hetes csúszás is megtörténhetett: Sí pos Ferenc feltehetően 1824. december végén látta meg a napvilágot. Édesapját 1830. október 14-én vesztette el. Testvérei közül feltehetően csak az 1827. április 14-én megkeresztelt Má ria érte meg a felnőttkort. Édesanyjával, húgával nem fért össze?! Beleunt a gazdálkodásba?! Szerelmi bánat érte?! Nem tudjuk, mi okból csapott fel huszárnak, hagyta el 1845-ben a szü lőföldjét. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy hazajött-e Nyírmihálydiba 1856-ban, a tartalékba helyezése után. Házasságkötéséről, haláláról 1895. szeptember 30-ig — ezen időpontig számí tottak az egyházi anyakönyvek államilag érvényes közokiratoknak — a nyírmihálydi reformá tus anyakönyvekben nincs adat. 38
39
40
41
42
43
38 39 40 41
42 43
Uo. 93. Uo. 95-96., 98-99. Lásd a 4. sz. mellékletet! MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 2. köt. (keresztelés) 32. Uo. (temetés) 20. Uo. (keresztelés) 39.
MELLÉKLETEK 1. sz. Nyírmihálydi, 1848. június A nyírmihálydi nemzetörök összeírása (részletek) Neve
Ujfalussy Márton
Ifj. Szabó Péter
Sípos Ferenc
Kassay Sándor
Ladányi 'Sigmond
Folyószám
8.
80.
83.
84.
89.
Eddigi tisztsége
Tizedes
Közőr
2k alhadnagy
Dobos és Tiszt. Káplár
Tizedes
Járás
Nádudvari
Nádudvari
Nádudvari
Nádudvari
Nádudvari
Helység
Mihálydi
Mihálydi
Mihálydi
Mihálydi
Mihálydi
Házszám
8.
75.
78.
78.
83.
Kora
20
24
24
30
35
Polgári állása
Gazdálkodó
Gazdálkodó
Jegyző
Asztalos
Gazdálkodó
Észrevétel
-
-
-
-
Szabadságos káplár
Forrás: SZSZBML, IV. B. 106. 2. doboz. ¡848. 5. tétel, 4. sz. melléklet
2. sz. Buda, 1849. május 28. Görgei Artúr hadügyminiszter és hadsereg főparancsnok német nyelvű napiparancsa (részletek) 45
No. 801. v.
A hadügyminisztertől és a hadsereg főparancsnoktól Napiparancs Főhadiszállás Buda, 1849. május 28-án Előléptetések (...) II. hadtest: Főhadnagy Casselmann Kereszté ly a szekerészeitől lovaskapitánnyá és üteg fo gatparancsnokká a hadtestnél. 44
45
Az összeírás 93 nevet tartalmaz, azok adatait közöltük, akik jelentkeztek a szabolcsi nemzetőr zász lóaljba, amely később honvédzászlóaljjá alakult át, s a 48. hadrendi számot kapta; Morvay Pál nem szerepel az összeírásban. Csak a II. hadtestre vonatkozó adatokat közlöm. A napiparancs az I., a VII. és a VIII. hadtestnél fo ganatosított előléptetéseket is tartalmazza.
Főhadnagy Őrmester A Bocskai
Kostyal Justin a szekerészeitől lovaskapitánnyá parancsnokká a 12. hadosztálynál. Mész Antal hadnaggyá a hadtest irodájába.
és üteg fogat
gyalogságnál:
Főhadnagy Hadnagy Hadnagy Őrmester Őrmester Őrmester
Jakovics Sándor Farkas Sándor Kralovánszki László Sipos Ferenc Nagy Benjámin Velencei Gyula
46
századossá, főhadnaggyá, főhadnaggyá, hadnaggyá és segédtisztté, hadnaggyá, hadnaggyá. (...)
Valamennyi újonnan előléptetett a rendfokozatot és a járandóságot 1849. május 16-tól kapja. A hadügyminiszter és a hadsereg főparancsnok Görgei Arthur Forrás: Hadtörténelmi Levéltár, 30/310. a.; B. 82. doboz, 1849/86. mikrofilmlap. Az 1848/49-es forra dalom és szabadságharc iratai.
3. sz. Tótmegyer, 1849. június 8. A 48. honvédzászlóalj felterjesztése a Honvédelmi Minisztériumhoz 48ik Honvéd Zászlóally A' Hadügy-Ministeriumhoz! Tót Megyer Június 8kén,
47
1849.
Egy, e' folyó Év Június 5kén a' Görgei Artúr Tábornagy Úr Zászlóallyhoz minden Datum nél kül érkezet Tiszti előléptetési sorozat nyomán, mellyben a Zászlóallyból több már ezelőtt elő léptetett Egyének neveik előfordulnak — még pedig úgy, hogy némelyek más Zászlóallyhoz kissebb rangban vágynak kinevezve, mint a' minőben jelenleg állanak — Alólírt felhiva érzi magát, hogy a' Hadügy Ministeriumot mind azon Egyének előléptetésekről, kik legközelebb promoveáltattak, kiknek úgy látszik, jelenlegi állásokról a Ministerium tisztába nem igen van, mikor- és mitsoda osztályhoz és ki által lett előléptetésekről, tudósíttsa. Ugyan is: E' folyó év Május havának elején parancsot kapott alólírt, hogy a 93ik ujjonnan felálítandó Zászlóallyhoz egy főhadnagyot Századosul, egy alhadnagyot főhadnagyul és 2 Őrmestert A l hadnagyságra jeleljen ki és adjon be, mellyet a Zászlóally azonnal be is adott, de az említett előléptetés akkor elmaradván, későbben Május 25kén a Zászlóally ismét parancsot kapott, hogy azon 93ik Zászlóallyhoz Kijelelt Egyének Pesten maradván Zászlóallyaikhoz Nagy 48
47 48
Kralovánszki László, Sípos Ferenc és Velencei Gyula a 48. honvéd zászlóaljtól került a Bocskai gyalogsághoz; a neveket az eredeti írásmód szerint közöltem. A számjegy kilencesből javítva, a rag viszont változatlanul hagyva! promoveál: előmozdít, előléptet
Kőrösre azonnal rukkoljanak be, minek következtébe Apagyi Simon főhadnagy mint Száza dosságra, Debreczenyi Ignác Alhadnagy mint főhadnagyságra, Zembik Jósef és Jármy Sándor Őrmesterek pedig mint Alhadnagyságra kijeleltek Pesten hagyattak és új állomásaikat elfoglalandók, a fentebb megnevezett helyre és Zászlóaljhoz Aulik Tábornok Úr parancsa nyomán berukkolni parancsoltattak. Továbbá: Ugyantsak Május 25kén kelt napi parancsa nyomán Aulik Tábornok Urnák Alhadnagy Kralovánszky László a' Bocskai gyalog csapathoz főhadnagynak, Sipos Ferenc Őrmester és Velencei Gyula Tizedes ugyan-oda Hadnagyoknak neveztetvén ki, a' megnevezett Csapathoz azonnal berukkoltak, 's új állomásokat elfoglalták. Ezen előléptetett Egyéneken kivűl Kis János Alhadnagy és Vidovits és Sipler Lipót Alhad nagyok, elsőbb folyó év Május hava 3kán, a második ugyan azon hó 24kén természetes halál lal, az utolsó pedig a Budai Vár ostrománál kapott seb következtébe Május 25kén meghalván, a Zászlóallyba a' Tiszteknek sok hijánnya esett; annyival inkább, mivel még ezen felül három alhadnagyok olly terhesen sebesítettek, hogy kigyógyúlások tsak sokára, vagy talán nem is re mény lhető, ezen sok hiány által a' szolgálat a Zászlóallyban tetemes hiányt szenvedvén a Had test parancsnokságnak bejelentetett, mire a' Zászlóally azon parancsot kapta, hogy mind a megholtak, mind az előléptettek, mind a terhesen sérültek hellyekben előléptetésre mások ter jesztődjenek fel, kik a' szolgálatot rendé szerént vihessék. Ugyan ekkor Hunyady Ferencz Százados hellyé is, ki Május lOkén a Táborból valamelly Streichpatrouillébe el vezényeltetett, betölteni rendeltetett. E' szerént tehát a Zászlóalyba Százados Hunyady Ferencz helyébe főhadnagy Krasznay Gábor Századosnak, az áttétetett, 's meghalt és terhesen sebesültek helyeikben pedig Alhad nagy Jármy János és Szomjasi István főhadnagyoknak, Szilágyi József, Bortsik Salamon, Pozsgay Ferenc, Tatár Jósef, Klein Jakab és Proper Lipót Őrmesterek a' Zászlóaljba Asbóth Ezre des Úr által jóvá hagyás reményébe, mint kik magokat a' Buda vára ostrománál is kitünőleg viselték, alhadnagyoknak kineveztettek. Úgy szinte Kralovánszky Gyula Százados, mielőtt a' fent említett Tábornagy Úr parancsa megérkezett volna, a' Tótmegyeren újonnan felállítandó Kórház parancsnokává neveztetett ki; úgy hogy azon Tábornagyi parancsba a' Zászlóallyból megnevezett Tisztek közzül némelyek már nagyobb rangba levén, mint a minőbe ottan kinevezve vágynak, átalánosan pedig kineveztetések és rendelt helyeikre való berukkolások e mai napon érkezett parancsnál elébb történ vén, mindnyájan, de különösen a Zászlóally béliek, 's nevekbe maga a' Zászlóally is alázatosan kérik a' Ministeriumot, hogy őket ezen elő sorozat és már elfoglalt állomásaik szerént meg erősíteni és béiktattatni kegyeskedjék. A' 96ik Zászlóallyhoz áttétetni rendelt Tizedesek pedig, kik még most is a' Zászlóallynál és ugyan azon Rangba vágynak, úgymint Sipos Imre, Stofan Gusztáv, Mezei János, Ráti Ignác és Csorba Pál, rendeltetésök helyére — a' többek eránt tisztelettel elvárván a' Ministerium utasítását — ezennel, útnak indítatnak. 49
50
láttam
Rakovszky Samu őrnagy
Asboth ezredes
Forrás: MOL, H. 75. Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban HM), Altalános iratok. 130. doboz, 19 671/1849. fol. 285-286. 49 50
berukkol: bevonul Streichpatrouille: felderítő őrjárat
4. sz. Szőny alatti tábor, 1849. július 4. A Bocskai gyalogcsapat főtiszti előterjesztése (részletek)
51
Bocskai gyalog Csapat Jellem rovat, s Főtiszti előterjesztés Rang:
Főhadnagy
Hadnagy, segédtiszt
május 15. ólta
május 15. ólta
Név:
Kralovánszky László
Sipos Ferencz
Nős vagy nőtlen, vágynak é gyermekei és hány?
nőtelen
nőtlen
Születés helye Megye:
Szabolcs
Szabolcs
Nyíregyháza
Mihálydi
Hány éves:
24
26
Vallása:
református
református
Szolgált ennél a' Zászlóaljnál:
1 1/2 hónap ólta
1 1/2 hónap ólta
48dik Zászlóaljnál 9 1/2 hónapig
48dik Zászlóaljnál 9 1/2 hónapig
Egészségi állapotja:
erőss
erőss
M íveltsége:
jeles
jeles
Természeti tudománya:
van
van
Nyelveket beszél:
magyar, német, tót, deák
magyar
ír, 's micsoda nyelven:
Ugyanannyit
ugyanannyi
Ügyessége A' Hadi gyakorlatokban:
jártas
jártas
csinos
csinos
mérnök volt
nem
jártas
jegyző volt
A' 48dik Zászlóalj minden csatáiba 's a Bocskai csapatnál 1 112 hónap ólta 18 csatába
A' 48ik Zászlóalj minden csatáiba, s a Bocskai csapatnál 1 112 hónap ólta, öszvesen 18 csatába
miólta:
Helység:
a' sorezrednél vagy más Zászlóaljnál:
Az öltözetekben: Jártassága a' mérnöki tudományban: más mesterségekben, és tudományokban: Micsoda Csatákba vett részt:
51
Az előterjesztés hat nevet tartalmaz, most csak a 48. zászlóaljtól áthelyezett két tiszt adatait közlöm.
Maga viselete az ellenség előtt:
bátor
bátor
a' Polgárokkal:
összeférő
összeférő
a' Zászlóaljban:
kitűnő
kitűnő közkedvelt
Igyekezete és maga alkalmazása: közkedvelt Előadható hibái:
nincs
nincs
Jó gazda é?
jó
jó
Külömben a szolgálatban:
pontos
pontos
Megérdemli é az előléptetést?
meg
meg
Ajánltatik:
századosnak
főhadnagynak
K i helyett ajánltatik?
A' 2ik századnál még soha sem volt százados
Mint segédtiszt nem osztatik bé századba
Kelt a' Szőny alatti táborba Julius 4 '849 Láttam Kászonyi ezredes
Vidi Rakovszky alezredes 52
Kovács százados és parancsnok
Az irat külzetén: Megerősítem. Július lői Rang és illetménnyel. Komárom Július lén '849. Klapka Forrás: MOL, H. 88. HM, Aradi iratok, 1. doboz. Nem iktatott iratok, fol. 107. 5. sz. Nyírmihálydi, 1850-es évek Sípos Ferenc visszaemlékezései (töredék)
És most, isten veled kedves H-a! isten veled!! Légy boldog, és szerencsés!! Nékem Még néhány nap és számkivetetten; el kell hagynom; Mindent, mit szerettem; Mindent! óh e' gondolattól Szívem oly beteg Kiktől elszakadnom úgy fáj Isten véletek! — Szerető Testvéred S. Ferencz —
53
54
55
September (: 1848:)
láttam 1944 őszén a Nyírmihálydiba bevonuló orosz csapatok a Vállaji Sípos család iratait szétdobálták; Sípos Ferenc visszaemlékezéseiből csak a közölt egy lap, a 37-38. oldal maradt meg. ' Heléna(?). Sípos Ferenc senkit nem szerepeltet teljes névvel: az önkényuralom éveiben óvatosnak kellett lennie; nem tudhatta, nem kerül-e illetéktelenek kezébe a kéziratos könyv! Sípos Ferenc i2 ,3
4
iS
E' levelet augustus utolján küldöttem el H-hoz, magam pedig kevés vagyonom gondvise lését testvéremre, 's férjére D. Jósefre bízva, a' Szabolcsi önkéntes Zászlóalyba magamat bé soroztattam. Sept: 4én már Kallóba a' Zászlóaljhoz be kellett rukkolnom; annálfogva Mihálydiba lévő rokonimtól, 's barátimtól elbúcsúztam. Búcsúzásom, minthogy a' nélkül is meg voltam szomo rodva; mentül rövidebb volt, de L. barátomtól az elválás oly keserves volt, mintha lelkemnek egy részét kellett volna magamból kiszakítanom. Hatodmagammal mentem akkor el; kik között voltak M . Pál, U. Márton, K. Sándor és Sz. Péter — mindnyájan rokonim, és barátaim. A' forspontok, kik bennünket Kallóba voltak szállítandók, összegyűltek, 's összegyűlt velek a' fél falu, kik elmenetelemet mindnyájan sajnállották, 's igyekeztek szándékomat vélem megmásíttatni. De én határozatomhoz hű maradtam, 's érettem több szemekből ömlő könny között kocsira ülve, 's honvéd társaimmal a' legérzékenyebb dalokat énekelve, a' helység utczáin elvágtat tunk. Még akkor délre Kallóba értünk; bekísért L. barátom is; de a' többi velem jött honvéd tár saim mindnyájan megbánták, hogy honvédek lettek, és csak sok rimánkodásaim következtébe esküdtek fel. A' legközelebb reánk jött vasárnap nagy ünnepély volt a' Zászló felszentelésére rendezve. A' vár előtt piaczon Nagy Kallóba volt négy szegbe az egész Zászlóalj felállítva, 's ennek közepén egy emelvény, hol az isteni tisztelet véghez ment. Az isteni tisztelet bevégzése után, a' megye főispánja gróf D. taraczkok durrogása és fegyverek ropogása között kihozta a' megye házából a' Zászlót, melybe az első szeget gróf D. neje, a Zászló keresztannya előttünk ütötte belé. 56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
A' megye alispánja P. László harsogó 68
Forrás: Nyakas Gáborné debreceni lakos tulajdona. Közölte Sípos Ferenc: Egy lap 1848 történetéhez. Vállaji Sípos Ferenc visszaemlékezései (töredék). Szemle, 1998. 2. sz. 267-273.
57 58 59 60 61 62 63 64
65 66 67 68
Dobay Józsefre Be kellett vonulnom. Nem sikerült azonosítanom! Morvay Pál Ujfalussy Márton Kassay Sándor Szabó Péter. Egy személyt — Ladányi Zsigmond — nem nevez meg! forspont: elöfogat, ingyenfuvar A szerző következetesen honvédekről beszél, holott ekkor még nem honvédek, nemzetőrök voltak, a szabolcsi önkéntes nemzetőr zászlóalj csak 1848 novemberében alakult át honvédzászlóaljjá. E fogalmazás is bizonyítja: a kézirat évekkel az események után keletkezett! szeptember 10-én gróf Dégenfeld Imre gróf Dégenfeld Imréné Péchy László
