Action A.3. Update 2014 Gazdálkodási
és
kutatási
tervek
a
pályázatban
megfogalmazott magyarországi élőhely kezelésekhez Agricultural practices plan and monitoring scheme for the project sites in Hungary
Készítette/Prepared by:
MTM/HNHM Fehérvári Péter, Kovács Anikó
BNPI/BNPD Borbáth Péter, Tóth László
KMNPI/KMNPD Kotymán László, Bánfi Péter
MME/BirdLife Hungary Solt Szabolcs, Horváth Éva
Tartalom Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2014-ben 3 Állatállomány 2014............................................................................................................. 3 Legeltetés 2014 .................................................................................................................. 3 Kaszálás 2014 ..................................................................................................................... 4 Gyepkezelések hatásának mérése 2014-ben ............................................................................. 7 Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D5. akció) a Vásárhelyi-pusztákon (HUKN10004) 2014-ben .................................................................................................................................... 9 Szántóföldi növénytermesztés ................................................................................................... 9 A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok 2013/2014 ................................ 11 „TYPE 1” kezelési típus - 1. és 2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban ........................ 11 „TYPE 2” kezelési típus ......................................................................................................... 13 1. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban ..................................................................... 13 2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban ..................................................................... 15 „TYPE 2” kezelési típus – Alfalfa growing system (Lucerna termesztés AKG csomagok szerinti bemutatása) kezelés 2013/14 gazdálkodási ciklusban............................................ 17 „Type 3” kezelési típus („Fecskési tábla” déli, 2 blokkja) ..................................................... 20 A szántókezelések hatásának mérése 2014-ben ..................................................................... 21 A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők ............................................................ 23
Gazdálkodás (C4. akció) és monitorozása (D3. akció) a Hevesi-síkon (HUBN10004) 2014-ben A fent leírtakhoz képest ebben a fejezetben csak azokat az alegységeit érintjük a gazdálkodásnak, amelyek 2013-hoz képest fejlődnek vagy változnak. Állatállomány 2014 2014-ben legeltetési szezon kezdetén összesen 96 üsző és tehén, 7 borjú, + 12 üsző (beszerzése folyamatban), azaz összesen 108 NÁE (lásd táblázat alább) áll rendelkezésre a kezelések megvalósításához. a legeltetést 2014.04.24-én vagy ha az időjárás nem engedi legkésőbb 2014.04.25-én az állatok téli szállásról való kihajtásával kezdődik. Legeltetés 2014 Ebben az évben 2013-hoz képest a legfőbb változás a legeltetésben, hogy megkezdődik a kijelölt területek eltérő legelési nyomással való kezelése. Az állatok legeltetése villanypásztorral körbezárt legelőegységekben történik, amin belül az állatok szabadon mozoghatnak, terelésük csak a nyári szállás, a legelőegységek, és az itatóhelyek között történik. A projekt ezen szakaszában egy gulyával három különböző legelési nyomást (alullegeltetett: 0.35 számos állat/ hektár, közepes: 0.75 számos állat/ hektár, intenzív: 1.5 számos állat/ hektár) kívánunk megvalósítani, három egymástól térben elkülönülő, eltérő méretű, de élőhelyszerkezetét tekintve hasonló területegységen. A kezelésekhez rendelt legelő egységek méretei 2014-ben, figyelembe véve a kiindulási állatállományt, 10.7,21.3 és 45.7 hektár. Ezekre a területekre lesz a gulya kihajtva a hét 1-1 napján, majd a maradék 4 napon a kísérleti legelőegységeken kívül történik az állatok legeltetése. Ez utóbbi terület méretét 0,6 NÁE értéket alapul véve határoztuk meg mely, 106.7 hektár (lásd 3. táblázat). Az összes legelő egység kialakítása, a villanypásztor rendszer illetve a nyári szállás kiépítése 2014.04.22 és 2014.04.24 között lezajlik.
Kaszálás 2014 2014-ben, szemben az előző évvel, megkezdődik az előre kijelölt területek különböző kísérleti protokollok szerinti kaszálása. Négy kaszálási típust fogunk megvalósítani: 1. Korai kaszálás: Első kaszálás április 25 előtt, második kaszálás ha lehetséges akkor Július 1-je után. 2. Tradicionális (kötöttségek nélküli kaszálás): Az adott évben a széna minőségét figyelembe véve legoptimálisabb időpontban való kaszálás. Nincs ebben az esetben semmilyen időkorlát a kaszálás megkezdésének. 3. MTÉT „túzok” célprogram szerinti kaszálás. Első kaszálás Június 30 után lehetséges csak. 4. Kaszálás és legeltetés (kombinált kezelés): Ebben az esetben a területen először a tradicionális kaszálási protokollt hajtjuk végre, majd a kaszálás, rendsodrózás és bálázást követően, a területen legeltetést valósítunk meg. A legeltetés kezdetét a növekmény állapota fogja meghatározni. Erre azért van szükség, mert különben a terület gyepstruktúrája az intenzív igénybevételtől hosszú távon károsodna. A kaszálás minden esetben a BNPI saját gépparkjával végzi, betartva az ide vonatkozó előírásokat és jogszabályokat.
1. táblázat Az állatállomány (NÁE) és területigényének változása a projekt időtartama alatt (2013-2017) 2014 tavaszi állapotok szerint/ Future planned changes in herd size and the growth of accompanying pasture requirement according to 2014 spring circumstances
állatállomány(NÁE)és területigényének (ha) változása
I. év állat
NÁE
kezelés
állat
III. év NÁE
84 üsző (0,6)
50 108 üsző (1,0)
12 tehén (1,0)
12 7 borjú (0,6)
állat
IV. év állat
NÁE
108 115 üsző (1,0) 4 3 bika (1,0)
62 gulya
gulya
legeltetés módja
II. év
112 gulya
115 108 anyatehén (1,0)
V. év állat
NÁE
108 108 anyatehén (1,0)
NÁE 108
3 86 borjú (0,4)
35 86 borjú (0,4)
35
3 bika (1,0)
3 43 üsző (0,6)
26
43 bika (0,6)
26
3 bika (1,0)
3
118 gulya
146 gulya
146
üsző gulya
26
bika gulya
26
szabad legeltetés
kombinált
kombinált
kombinált
szabad legeltetés
nincs
van
van
van
nincs
kísérleti kezelés területigénye
24.0
77.7
81.9
101.3
kezelt területen kívüli területigény
103.3
106.7
112.4
139.0
összes területigény
127.3
184.4
194.3
240.4
264.0
NÁE összterületre
0.6
0.6
0.6
0.6
0.75
194.7
69.3
1. ábra Tervezett kísérleti kezelések és területhasználat a projektterületen 2014 tavaszától. Location and extent of the planned grassland treatments in spring 2014
Gyepkezelések hatásának mérése 2014-ben A területen megvalósuló kezelések térbeli kiterjedése lehetővé teszi, hogy minden esetben a négyzetes mintavételi állomásokat használjuk a gerinctelen préda taxonok monitoringjára. Minden kezelési típusba illetve a kontrol területen 3-3 mintavételi állomást jelöltünk ki. A kijelölés során figyelembe vettük a talaj vízjárását, az élőhelytípust, illetve a legeltetett területek esetén a legelő állatok mozgásának feltételezett útvonalát is. 2. táblázat A mintavételek éves bontása a két mintaterületen. / Monitoring activities according to year and project area. Az első évben mindkét területen alapadat felvétel történt / The first year a baseline study at both sites were carried out.
Év/Year
Szántóföldi
Gyepkezelés/Grassland
Tevékenység/Performed
növénytermesztés/
management
activity
Agricultural pracitces
HUBN10004
HUKM 10004
D.3.
D.4. 2013
X
X
Alapállapot felmérés
2014
X
O
Kezelés hatásának mérése
2015
O
X
Kezelés hatásának mérése
2016
X
X
Kezelés hatásának mérése
2017
O
O
Adatelemzés, jelentésírás
publikálás,
A korábban elfogadott munkamenet szerint (1. táblázat), 2014-ben a gyepkezelések hatását célzottan még nem monitorozzuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy a legeltetés hosszú távon hat a gyep struktúrájára növény és állatfajainak összetételére, így az első évben mérsékelt hatást várunk. Továbbá a tájskálán való méréseket is csak abban az esetben érdemes kivitelezni, ha a lokális skálával egy időben történik, így ez a vizsgálat sem valósul meg ebben az évben. Azonban érdemes a fenológiai modult és a madárközösség összetételét 2014-ben is kivitelezni. A fenológiai modul esetében 2014-04-17-étől kezdődően heti ürítési protokollal fogunk egy mintavételi állomást üzemeltetni a közepes legeltetési nyomású egységben. Hasonló legeltetési nyomással bíró, bár már 4 éve legeltetett területen fogunk egy másik mintavételi állomást működtetni a Vásárhelyi-pusztákon is (HUKM10004), amelyek mintavételi időzítése hasonló lesz a Hamva-járásbeliével, így direkt összehasonlíthatóvá válik a különböző préda taxonok abundanciájának alakulása.
Gazdálkodás (C5. akció) és monitorozása (D5. akció) a Vásárhelyipusztákon (HUKN10004) 2014-ben
Szántóföldi növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztési kezelési technológiák megválasztása során az volt vezérlő elvünk, hogy egy adott területet lehetőleg minél jobban diverzifikáljunk mind a termesztett kultúra,
mind
a
tervezett
kezelések/betakarítások
időpontjának
megválasztása
szempontjából. A sokféle egymás mellett megjelenő növényi kultúra egy területen feltehetőleg segíti az ott élő kékvércse-préda taxonok sokféleségének és magas abundanciájának fenntartását, míg a különböző időpontokban végzett munkálatok különböző ütemben teszik hozzáférhetővé a vércsék számára táplálékukat. A szántóföldi növénytermesztés közvetve hat a vércsék táplálkozására, azonban közvetett módon hatással lehet a költési lehetőségeikre is. Itt elsősorban a legfontosabb fészeképítő faj, a vetési varjú, és a gazdálkodók közötti konfliktusra kell gondolni, hiszen a varjakat ma is mezőgazdasági kártevőként tartják számon, főleg a kukoricavetésben okozott vélt, vagy valós kártételük miatt. Azonban, megfelelő technológia mellett a varjak kártétele minimalizálható, sőt elkerülhető. Ilyen technológiát is alkalmazni fogunk és így demonstrálhatóvá válik, hogy a vetési varjú telepek mellett is lehet sikeres gazdálkodást folytatni. A szántóföldi növénytermesztés során a munkálatokat célszerű nem naptári években kezelni, hanem inkább adott év Szeptemberétől következő év Szeptemberéig venni a gazdálkodási cikulst, így mi is így teszünk. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2013/2014 gazdálkodási ciklusában már kivitelezett és a még kivitelezendő kezeléseket és azok hatásának mérését szolgáló monitoring tervet. Összesen 177.8 hektáron folynak speciális kezelések 4 jól elkülönülő területen (2. ábra). Négy fő csoportja van a kezeléseknek (TYPE 1, TYPE 2, TYPE 3 és alfalfa) és ezen csoportokon belül az eltérő tábla egységeket block-oknak nevezzük. Az alábbi áttekintő térképen ábrázoltuk a blokkok egymáshoz képesti elhelyezkedését és a kezelési típusokat.
2. ábra. A kardoskúti mintaterületen (HUKM10004) a szántóföldi növénytermesztésbe bevont parcellák áttekintő térképe. TYPE 1 kezelésbe a kistáblás szántók, míg a TYPE 2 kezelési típusba az állandó, visszagyepesedő ugarsávok használata illetve a lucernatermesztés fog megvalósulni. A TYPE 3 kezelés, mely a vetési varjú biztos kukoricatermesztést fogja demonstrálni a TYPE 1 kezelés 2. blokkjában lesz megvalósítva./ Overview of the location of agricultural practice that will be carried out at the Kardoskút study site. TYPE 1 practices include the creation of land stripes, while TYPE 2 refer to practices that use permanent fallows stripes to disect a field, and to alfalfa growing practices. TYPE 3 areas, constituting rook safe maize growing practices will be incoprorated into the block 2 area of TYPE 1 practices.
A Vásárhelyi-pusztán kijelölt kezelési és élőhely-típusok 2013/2014 „TYPE 1” kezelési típus - 1. és 2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban „Fecskés” nevű táblák – Kisparcellás szántó/ugar csíkos kezelés. A kezeléssel a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés időszakát megelőző, mezővédő erdősávokkal tagolt kisparcellás mezőgazdálkodás gyakorlatát tervezzük visszaidézni, amely a térben is, és az egyes kultúrák kezelési idejében is jelentkező diverz jellege miatt válik különösen előnyössé a helyi fészkelő madarak számára. A kijelölt parcellában összesen 5 helyrajzi számon, két blokkban alakítottunk ki a szántóföldi kultúrák és az ugarcsíkok segítségével tagolt rendszert. Az ugarcsíkok minden esetben 12 méter szélesek, míg a szántóföldi kultúrák minimum 36 méter szélesek (3. ábra) A magasabb fekvésű részekre terveztük a többéves kultúrák (lucerna, rozs) elhelyezését, elkerülve az esetleges kiterjedt belvízfoltok okozta tartós kieséseket. A csíkos rendszerbe vetett mezőgazdasági kultúrák 2014-ben: •
őszi búza,
•
évelő rozs,
•
lucerna,
•
valamint az ezeket tagoló ugarsávok
A lucerna kezelése, betakarítása ezen a táblán is összhangban lesz a kékvércse-szempontú AKG előírásokkal. Az őszi búza a hagyományos betakarítási munkálatoktól eltérően viaszérésben lesz kaszálva, bálázva, ami tovább diverzifikálja a területet. Az ugarsávok kezelését, vagyis szárzúzásának időpontját flexibilsen fogjuk megállapítani függően a többi területen található kultúrák kezelésének idejétől. Arra törekszünk, hogy a szárzúzást akkor végezzük el, amikor a többi területen nincsenek munkálatok, így nyitva új, friss táplálkozó területeket a kék vércsék számára. A vetett területek kezelése összhangban van és lesz az agrár-környezetvédelmi program specifikus előírásainak általános rendelkezéseivel. Ezek közül kiemelendő a peszticidek használatának tilalma melyet a területen sem fogunk alkalmazni.
3. ábra „Fecskés” táblákon megvalósult kezelés áttekintő térképe 2013-2014./ Overview of the „Fecskés” fields 20132014.
„TYPE 2” kezelési típus 1. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban „Rabatin” nevű tábla – Visszagyepesedő ugarsávokkal tagolt szántó. A 2db (2x2 ha területű), állandó helyen kialakított parlagsáv hosszanti irányban három egyenletes/egyforma területű részre osztja ezt az összesen 47 hektáros táblát (4. ábra). •
milyen célt szolgálnak a visszagyepesedő ugarsávok? – a hosszú távú kezelés eredménye egy gyepsáv kialakításával a TYPE 1 kezelés típushoz hasonló, de egy nagyságrenddel nagyobb léptékű osztása a nagytáblás szántóföldi művelésnek
•
milyen céllal kerül bele a lábon hagyott gabona? – a gerinctelen táplálék taxonok számára egyaránt kiváló menedéket jelentő sávok első sorban a gerinces (pl. mezei pocok) táplálék fajok rezervoár területei lehetnek
•
új elemként ebben a parcellában is van aratatlan sáv, ami nem tervezett ugyan, de a TYPE 2, Blokk 2 kezelés minősítését teszi robosztusabbá.
A sávozott rendszerbe integrált mezőgazdasági kultúrák 2014-ben: •
tavaszi árpa,
•
kukorica
•
valamint a gabonák és kukorica tömbök közé ékelődő, ezeket tagoló ugarsávok
A „Rabatin”-táblán kijelölésre kerültek a tervezett osztó ugarsávok, két 25m-es, nem, szárzúzással, hanem kaszálással hasznosított sáv formájában. Ősszel nem történt mélyszántás. 2014-ben a vetett gabona tavaszi árpa. A régióban nagy arányban jellemzően búza fajtákat vetnek, és ezekhez képest az árpa betakarítása akár 1 hónappal korábban is megtörténhet, így hamarabb biztosít megfelelő táplálkozó területet a vércsék számára. Összesen
4. ábra „A 47 ha-os „Rabatin” tábla kezelésének áttekintő ábrája. A barna színnel jelölt állandó ugarsávok 3 táblára osztják a területet, melyekben kukorica/gabona/ugar vetésforgó fog megvalósulni. Az 52/A jelű sáv a lábon hagyott tavaszi árpa mely a táplálék állatok rezervoárjaként szolgálhat az egész gazdálkodási ciklusban. Ez a sáv természetesen minden évben máshol lesz megtalálható. A táblázatban szereplő értékek az adott sorszámú poligon területét jelölik hektárban/ The „Rabatin” has been divided into 3 equal fields with permanent fallow stripes (brown polygons). The crop rotation system in the cultivated fields will be maize/cereals/fallow. The 52/A polygon represents the non-harvested portion of the spring barely, that will serve as a potential reservoir for prey species throughout the season. The table represents the area in hectares of each individually identified polygon on the figure.
A vetett területek kezelése az agrár-környezetvédelmi program specifikus előírásainak általános rendelkezéseivel összhangban történik. Ezek közül kiemelendő a peszticidek használatának tilalma, melyet a területen nem fogunk alkalmazni.
2. Blokk 2013/2014 gazdálkodási ciklusban „Búcsú-halom” nevű tábla– Visszagyepesedő ugarsávokkal tagolt szántó. Ennek a blokknak a kezelési logikája megegyezik a „Rabatin” tábláéval. Különbség azonban, hogy itt a kezelt táblát északról és délről nagyobb kiterjedésű ugarsávok határolják. Ezek a területek részben már visszagyepesedtek, így feltehetően egységes, diverz élőhelyeket alkotnak a környezetükben lévő gyepekkel. Továbbá mivel közvetlenül érintkeznek a szántóterületet több részre osztó ugarsávokkal, ökológiai folyosót képezhetnek a préda taxonok számára, ami növelheti a területen található préda diverzitását és abundanciáját. A sávozott rendszerbe vetett mezőgazdasági kultúrák 2014-ben: •
tavaszi árpa
•
kukorica
•
zab
•
valamint a gabonák és kukorica tömbök közé ékelődő, ezeket tagoló ugarsávok
A vetett területek kezelése az agrár-környezetvédelmi program specifikus előírásainak általános rendelkezéseivel összhangban történik. Ezek közül kiemelendő a peszticidek használatának tilalma, melyet a területen nem fogunk alkalmazni.
5. ábra. A Búcsú-halmi tábla (TYPE 2, BLOCK 2) áttekintő térképe. Ennek a blokknak az alaplogikája hasonló a „Rabatin” táblájáéval, azonban lényeges eltérés hogy északról és délről is egy-egy nagyobb kiterjedésű ugarterület határolja. Ezen területek kezelése is, hasonlóan a táblákat 3 részre osztó sávokéval, „vércse specifikusan” történik. A táblázatban szereplő értékek az adott sorszámú poligon területét jelölik hektárban / Overview of „Búcsú-halom ” field (TYPE 2, BLOCK 2). The logic here is similar to BLOCK 1, however two additional larger fallow areas already exist at the northern and southern edges. These will also be treated according to the experimental treatment protocol. The table represents the area in hectares of each individually identified polygon on the figure.
„TYPE 2” kezelési típus – Alfalfa growing system (Lucerna termesztés AKG csomagok szerinti bemutatása) kezelés 2013/14 gazdálkodási ciklusban Ennek a kezelésnek az elsődleges célja a lucerna termesztésének két eltérő AKG rendszerben támogatott módját (túzokvédelmi, és kékvércse védelmi előírások, zonális célprogramok 2009-2013) demonstráljuk a gazdálkodók számára és egyben vizsgáljuk ezek hatását a kék vércsék préda taxonjaira. A két protokoll elsődlegesen a kaszálások időzítésében tér el, a túzokvédelmi előírások szerint a kaszálás csak június 30. után lehetséges, míg a kékvércse szempontú kezelés esetén május 10. előtt kell kaszálni, mégpedig úgy hogy a terület 50%-át lehet csak egyszerre hasznosítani. A fennmaradó 50%-ot csak 10 nap elteltével lehet kaszálni. Ez utóbbi logikája, hogy a kék vércsék költéséhez viszonyítva a korai időszakban (mikor a többi területen sem kaszálni nem lehet, sem pedig a szántóföldeken termesztett kultúrákat nem aratják) táplálkozó jó minőségű táplálkozó területeket biztosítson a madarak számára. Azonban ezt a két protokollt eleddig senki nem hasonlította össze, mert a préda taxonok jelenléte és elérhetősége nem csak a kezelés módjától, de számos egyéb faktor mellett a területek között fennálló jelentős különbségekből is adódhat. Ennek kiküszöbölésére ugyanazon lucerna táblákon végrehajtjuk mindkét kezelési csomagot, így pontosan értékelhetővé válik a kezelés hatása. Ezt a kezelés csomagot 2 különálló területen hajtjuk végre; a „Búcsú-halmi” táblát délről határoló lucerna táblán, illetve ettől nyugatra található „Tanyaszél” táblán (2. ábra). Az előbbi bevonására elsősorban azért volt szükség, mert a „Tanyaszél” táblán egy meglehetősen öreg, 6 éves lucerna található, amelyet fel kell frissíteni. Ezt 2 lépcsőben végezzük, 1. 2013/2014 kezelési ciklusban a tábla felét feltörve őszi búzával vetettük be (6. ábra). A következő ciklusban a feltört részre újból lucerna, míg a másik felébe gabona kerül. Így, a pályázat 3 gazdálkodási ciklusában a teljes táblán újból lucerna lesz található. Mind a „Tanyaszéli”, mind a „Búcsú-halmi” lucernásban 2-2 hektárt fogunk kijelölni ahol a túzokvédelmi AKG protokollt hajtjuk végre, a többi részén a tábláknak a kékvércse-védelmi protokoll kerül megvalósításra.
6. ábra „Tanyaszél” lucernatáblán megvalósult kezelések 2013-2014-ben/ Overview of „Tanyaszél” field in 2013-2014.
7. ábra A „Búcsú-halmi” lucerna tábla elhelyezkedése a többi ebben a blokkban kezelt szántóhoz képest. / Location of the alfalfa parcel in block 2 in relation to the other fields managed within this area.
„Type 3” kezelési típus („Fecskési tábla” déli, 2 blokkja) – Varjas kukorica helyes termesztési módok bemutató Blokk – A Type 3 kezelés elsődleges célja a helyes, vetési varjúkár-mentes, kukorica termesztési módszerek demonstrálása. Ezt a kezelést a „Fecskés” blokk 2-ben valósítjuk meg, úgy hogy az egyik szélső szántó csíkban (~1.8 hektár) egyenletes/egyforma, jó mélységben és megfelelő időpontban kukoricát vetünk (3. ábra). eredményeinek és az így nem jelentkező varjúkárnak a demonstrálására szolgál („Varjas kukorica Fecskésen” – lásd korábban).
A szántókezelések hatásának mérése 2014-ben A megvalósítandó kezelések túlnyomó többségben hasonló logikát követnek; térben és időben diverzifikálni a kék vércsék táplálkozó területeit. A térbeli változatosság növelésére egy adott táblából néhány vagy akár sok kis alegységet képezünk, amiken különböző növénykultúrák termesztése fog folyni. Ezen kultúrák agrotechnológiája eltérő, különböző módon és időben kell kivitelezni a kezeléseket a betakarítást, így az időbeli heterogenitás tulajdonképpen a térbeli változatosság következménye. A fő kérdésünk tehát, hogy ez a diverzifikáció hogyan hat a kék vércsék préda taxonjaira. A vizsgálatot nehezíti az a tény, hogy ezekben az esetekben nehéz kontroll területeket találni, amihez hasonlítani lehet a kezelt területeket. Az általunk választott stratégia, hogy nem csak a konkrét kultúrákat hasonlítunk össze kezelésenként, hanem azt vizsgáljuk, hogy egy adott kezelés típusban hogyan alakulnak a préda taxonok paraméterei a mintaterületen található többi nem általunk kezelt mezőgazdasági táblák összességéhez képest. Ezért egy rétegzett mintavételt fogunk elvégezni a nem kezelt táblákon, ahol minden növény kultúrához, ami szerepel a kezelt területeken (gabonák, lucerna, ugar, évelő rozs, kukorica) 8-8 terület párt fogunk választani kontrollként. Ezeken a területeken 2-2 mintavételi állomást fogunk üzemeltetni. A kezelt területeken, minden kultúrában hasonlóan a kontrol területekhez, 2-2 mintavételi állomást fogunk kialakítani és üzemeltetni. A szántóföldek, a rajtuk élő potenciális préda taxonok szempontjából alapvetően homogénebb habitatok a gyepekhez képest, így jellemzésükhöz elegendő alacsonyabb mintavételi ráfordítás Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy kultúrák, területek és kezelés típusok között is értékeljük a kezelések hatását. Minden esetben, ha valamilyen beavatkozás történik egy kultúrában (pl. lucernakaszálás) az összes csapda ürítésre kerül, így megismerhetővé válik az egyes műveléssel járó változások. Összesen 8 önálló mintavételi alkalmat tervezünk, melynek eredménye várhatóan 900-1000 talajcsapda
minta
közé
tehető.
Fűhálózást
két
alkalommal
tervezünk,
egyenesszárnyúak összes abundanciáját minden mintavételi alkalommal mérjük.
de
az
3. táblázat Tervezett mintavételi állomások száma az egyes területeken. Összesen 112 állomás fog üzemelni 2014-ben./ Planned number of sampling stations according to area and habitat type. A total of 112 stations will be operating in 2014.
Category
Area
Crop
No. of sampling stations
Type 2
Rabatin
a. wheat
4
Type 2
Rabatin
fallow
2
Type 2
Rabatin
maize
2
Type 2
Bucsúhalom
a. wheat
4
Type 2
Bucsúhalom
fallow
2
Type 2
Bucsúhalom
oat
2
Type 2 Type 1
Bucsúhalom Fecskés
maize fallow
2 2
Type 1
Fecskés
perennial rye
2
Type 1
Fecskés
barely
2
Type 1 Type 1
Fecskés Fecskés
fallow perennial rye
2 2
Type 1
Fecskés
barely
2
Type 1 Type 2
Fecskés Tanyaszél
alfalfa alfalfa
2 4
Type 2 Control Control
Bucsuhalom 8 8
alfalfa a. wheat barely
4 16 16
Control Control Phenology
6 8 HUKM10004
alfalfa maize grassland
12 16 3
Phenology
HUBN10004
grassland
3 112
Total
A megvalósulást akadályozó, vagy nehezítő tényezők A kutatási terv megvalósítása nagyban múlik a vizsgálati évek időjárásától, elsősorban a csapadék mennyiségtől. Előfordulhat, hogy a tavaszi belvizek miatt a csapdák kihelyezését nem lehet időben megvalósítani, vagy, hogy egy nagyobb vihar tönkre teszi egy-egy időszak mintáit. Fontos hátráltató tényező lehet, ha a mezőgazdasági munkálatok során a csapdák károsodnak, illetve ha a kezelések során rovarirtókat vagy egyéb vegyszereket használnak a gazdák amikről nincs tudomásunk. Tapasztalatunk szerint a nagy egyedszámban előforduló kisemlősök is befolyásolhatják a csapdák fogási valószínűségét, ha búvóhelyként választják azokat. Ezeket a mintákat ki kell zárni az elemzésből. A tavaszi vízállás vis major helyzet, ellene semmilyen módszerrel nem lehet fellépni azonban a többi esetben a károk mérséklését a folyamatos terepi jelenléttel és a károk felmerülése után azonnali kármentesítéssel mérsékelni lehet.
