ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol. 3,

ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series

DEBRECEN Vol. 3, 85–93

2008

A Hódmez vásárhely–csomorkányi romtemplom vizsgálatának archeometriai eredményei Archaeometric results of the investigation on the ruin church at Hódmez vásárhely-Csomorkány Kelemen Éva Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék, 4032, Debrecen, Egyetem tér 1. [email protected] Összefoglaló – A csomorkányi templomrom az egyik legimpozánsabb középkori lel hely Csongrád megyében, mely a mez városi fejl dés ütemeit is demonstrálja. E tanulmány kvalitatív és kvantitatív szemszögb l vizsgálja az 1991–1997 közötti régészeti ásatások során feltárt természetes és mesterséges épít anyagok eredetét, jellegét. A tanulmány célja, hogy (1) az épít kövek származási helyét azonosítsa, (2) a téglák és a habarcs tulajdonságai alapján az építés id szakát illet en adatokat szolgáltasson, továbbá, (3) ha lehet, mindezek alapján a templom építésének szakaszait elkülönítse. A tanulmányban megállapítást nyer, hogy az épít anyag egy része egy Zsigmond király korabeli gótikus templomból származik, amely alapján valószín!síthet a feltételezés, hogy a templomot a 15. század elején el ször nyugati irányban, majd kelet felé b vítették, végül félköríves apszisú templommá alakították. Abstract – The ruined church of the abandoned Csomorkány village is one of the most eminent medieval historic sites in Csongrád County (S-Hungary). This paper presents qualitative and quantitative description of both natural and artificial building materials excavated during the latest archaeological exploration from 1991 to 1997. Aims of the study were (1) to determine the source area of the natural building material; (2) chronological conclusions based on brick and mortar analyses; and (3) to find possible connections between building materials and building periods. As a result of the studies, it can be stated that one part of the building material surely belongs to the gothic church of the age of King Sigismund. This supports the assumption that the church was enlarged toward the west in the early 15th century then toward the east; finally it was converted into a hall church. Kulcsszavak – Csomorkány, templomrom, tégla, habarcs, archeometria Keywords – Csomorkány, ruined church, brick, mortar, archaeometrics

Bevezetés

a körülötte lev temet régészeti kutatása és a település geofizikai szondázása is. A templom maradványainak feltárása, az alapok és a felmen falak állagmegóvására irányuló munkálatok Béres Mária régész-m!emlékvédelmi szakmérnök (Koszta József Múzeum, Szentes korábban Móra Ferenc Múzeum, Szeged) irányításával valósultak meg. Az újabb kutatások igazolták, hogy Árpád-kori téglák, faragott kövek és Duna-Tisza közi „darázsk ” felhasználásával csak a 15. század utolsó harmadában alapozták a küls támpilléres nyújtott félköríves szentélyzáródású, részben hálóboltozatos, 27,7m hosszú, 8,6m széles, a torony és falak részleteivel még ma is látható csarnoktemplomot. Az épület küls felülete mészhabarccsal vakolt és fehérre meszelt, a bels tér (hajó, szentély) vakolata vörös szín!, freskóval díszített volt (BÉRES 2000) (1. ábra). Az ásatásokon el került nagy mennyiség! természetes és mesterséges épít anyag feldolgozása 1994-ben kezd dött meg. A minták az ásatási szelvények törmelékéb l származnak, és régészeti leletként kerültek feldolgozásra (2. ábra, 1. táblázat). Munkánk során 268db (6070,6dkg) k zetanyagot, nagy mennyiség! téglát (6129dkg), tet cserepet (8268,28dkg), habarcsot (1204,5dkg) és vakolatot (642,8dkg) csoportosítottunk és értékeltünk. A szelvényekb l el került több száz minta m!emlékgeológiai (makroszkópos, mikroszkópos és archeometriai) feldolgozásának céljai az alábbiak voltak: (1) a k zetanyag petrográfiai meghatározása, származási helyének megállapítása, (2) a tégla és habarcs minták ásványtani, kémiai összetételének meghatározása, szerkezeti szempontú vizsgálata és abszolút kor meghatározása (termolumineszcens vizsgálat, hidraulikus tényez megállapítása), (3) az épít anyag elhelyezése az építéstörténeti periódusokban, vizsgálva annak viszonyát a régészeti eredmények kormeghatározásával.

Hódmez vásáhelyt l 17km-re K-re, az egykori Hódtóhoz kapcsolódó vízrendszer területén a Csomorkányi-laposból mára már alig észrevehet kiemelked háton, a Békéssámsonra vezet történelmi út (ma d!l út) kanyarulatában található téglatemplom maradványait a m!emléki szakirodalom Csongrád megye egyik legjelent sebb középkori falusi építészeti emlékeként tartja számon. A csomorkányi templomrom tágabb környezete ma zömében rét, legel (puszta), kisebb részben szántó. A területr l 1989-ben készített légifelvétel alapján kijelölhet egy megközelít en 2,5x2,5km-es terület, amely b velkedik régészeti leletekben, így az Árpád- és középkori Csomorkány település helyeként határozható meg. A középkori egykori település D-i felében egy 200x200 m-es er dített udvarház nyomai találhatók, az ÉK-i negyedében pedig a mez várost átszel utak keresztez désében, a téglából épült egykori templom romja áll. A régészeti adatok szerint, a 10–11. század fordulójától lakott település a középkorban Csanád vármegye egyik, a Cirják-ér és mocsarai által, valamint védm!vekkel (sáncárok) is övezett, virágzó mez városává fejl dött. Templomát többször átépítették, dombját mesterségesen kialakított motte képezte. A 16. században virágkorát él oppidum végs pusztulását a török-tatár 1596-os támadása okozza. A szakirodalomban a csomorkányi romokról az els leírás 1870-ben jelent meg. A templomot és környezetét Szeremlei Sámuel megbízásából Tergina Gyula és Varga Antal 1892–1895 között több alkalommal megkutatta, amelynek eredményeként edénytöredékeket, embercsontokat, S vég! hajkarikákat és a 16. századra datálható pénzérméket tartunk innen nyilván. A rom legújabb kori m!emléki felmérése 1991-ben indult meg, s vele párhuzamosan megkezd dött a templom, 85

ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol. 3

2008

1. ábra A romterület napjainkban Figure 1 The ruins today

2. ábra A templom alaprajza az ásatásokon nyitott szelvényekkel Figure 2 Layout of the church and the archaeological exploration sections A m!emlékgeológiai vizsgálatok eredményei

csoport: a magmás, az üledékes és a metamorf k zetek egyaránt képviselve voltak. A k anyagokat viszont nem k zettani alapon, hanem a templom építésében feltételezhet en betöltött szerepük szerint csoportosítottuk.

K anyag A petrográfiai vizsgálat 17 k zet- és ásványfajtát különített el (KELEMEN 1999). Ezek mennyisége mind darab mind súly tekintetében az egyes szelvényekben er sen változott. A típusok között a három f petrográfiai

Az adott k anyag bizonyíthatóan (másodlagos beépítés) is megtalálható

86

falban

ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series

DEBRECEN Vol. 3, 85–93

2008

mellett a termésköveket és az azokból faragott díszít elemeket. Ugyanakkor ismerünk barokk kori okleveleket, amelyek e kövek szekéren való szállításáról szólnak. Így ezt a szállítási lehet séget a középkorban is feltételezhetjük. A Maros volt a déli országrész legjelent sebb vízi útja és a környék geológiai viszonyait megvizsgálva, a Maros mentén Lippától Gyulafehérvárig húzódik az a 115–140 millió éves kréta korú összlet, amib l ezt a k zetet fejtették. A k zetet Schafarzik Ferenc „kárpáti homokk ” néven említi könyvében, és számos bányahelyet megjelöl Erdélyben, Arad, Alsó-Fejér és Hunyad megyékben. A világossárgás, vöröses szín!, porózus, de jól megmunkálható, nagy teherbírású k zetet máig fejtik ezen a vidéken és további analóg példaként a Dél-Alföldön Szeged Alsóvárosi templomának, Csongrád- Ellésmonostorának vagy Székkutas épít köveit és díszít faragványait lehet még megemlíteni. (SCHAFARZIK 1909, ENTZ 1965, GÁLOS et al. 1982, RÓZSA 1987, LUKÁCS-SZÓNOKY 1994, SZÓNOKY 1994, 2001).

(pl.: fels -kréta, durvaszem! homokk , kristályos mészk ) A k zetminta csak törmelékb l került el (pl.: piroxén andezit, andezittufa) vagy rendeltetése nem bizonyítható (pl. finomszem! márvány) Mivel az építéstörténeti vizsgálat során azonban csak a legnagyobb mennyiségben el került, illetve a faragott vagy a megmunkált k anyagnak van jelent sége, így az alábbiakban csak ezek szerepelnek.

3. ábra Szobortöredék a csomorkányi templomból Figure 3 Fragment of a sculpture from the church of Csomorkány

4. ábra Faragott k a Zsigmond kori templom alapjába beépítve Figure 4 Worked stone in the foundation of the church built in the age of King Zsigmond Szinte valamennyi szelvényben el fordult fels -kréta homokk (Bózesi-formáció) (114 db minta), amelyek nagy része megmunkált épít - vagy díszít faragvány volt (3. ábra). Ez a durva szem! homokk nagyon kedvelt és elterjedt épít anyag volt a középkorban és kit!n tulajdonságai (színe, keménysége, teherbírása stb.) miatt sokrét!en használták fel. A csomorkányi templom k faragványainak is a legfontosabb anyagát adja: ezt használták fel túlnyomórészt a 14–15. században épült gótikus, sokszögszentély-záródású templom építéséhez, valamint a Zsigmond kori templom épületdíszít faragványaihoz is. A különböz szakirodalmak alapján, már eddig is ismert volt, hogy az Alföld k ben szegény vidékeire az erdélyi „sóúton”, a Maroson szállították a só és a faanyag

5. ábra A csomorkányi nyújtott félköríves templom (XVI. század) tömegrekonstrukciója Figure 5 Reconstruction model of elongated semi-arc church (16th century)

87


2008

1. táblázat Csomorkány. A minták szelvényenkénti összesítése Table 1 Summarizing table of the samples by archaeological sections 1. szelvény/section

db

dkg

2. szelvény/section

db

dkg


db

dkg

k zet/rock

25

641,6

k zet/rock

14

172,1

k zet/rock

20

803,1

vakolat/plaster

212,5

vakolat/plaster

297,2

vakolat

145,8

habarcs/mortar

283,1

habarcs/mortar

23,4

habarcs

214,4

tet cserép /tile

1491

tet cserép /tile

101

tet cserép

532,5

tégla/brick

324,6

tégla/brick

1231,5

tégla

605,5

megjegyzés: 10db. fels -kréta (Bózesi) homokk , 11., 13., 15. századi habarcsok

megjegyzés: 3db. fels -kréta (Bózesi) homokk



db

dkg


db

dkg

6. szelvény/ section

db

dkg

k zet/rock

20

219,1

k zet/rock

2

38

k zet/rock

1

9

vakolat/plaster

72,7

vakolat/plaster

0

vakolat/plaster

27,5

habarcs/mortar

66,8

habarcs/mortar

50,1

habarcs/mortar

20,7

tet cserép /tile

106

tet cserép /tile

119,5

tet cserép /tile

89,5

tégla/brick

137,1

tégla/brick

528

tégla/brick

0

megjegyzés: 7db. fels -kréta (Bózesi) homokk 7. szelvény/section

db

dkg


db

dkg


db

dkg

k zet/rock

3

241

k zet/rock

39

1818,5

k zet/rock

22

136,5

0

vakolat/plaster

41,1

vakolat/plaster

vakolat/plaster

3

habarcs/mortar

2

habarcs/mortar

211,3

habarcs/mortar

74,8

tet cserép /tile

457,5

tet cserép /tile

2578

tet cserép /tile

132,5

tégla/brick

4,5

tégla/brick

710

tégla/brick

332,5


megjegyzés: 26db. fels -kréta (Bózesi) homokk 13. századi habarcsok



db

dkg


db

dkg


db

dkg

k zet/rock

1

4

k zet/rock

4

86,5

k zet/rock

3

93

vakolat/plaster

1

vakolat/plaster

2

vakolat/plaster

0

habarcs/mortar

8

habarcs/mortar

2,8

habarcs/mortar

4,5

tet cserép /tile

7

tet cserép /tile

0

tet cserép /tile

0

tégla/brick

0

tégla/brick

331

tégla/brick

0

megjegyzés: 1db. fels -kréta (Bózesi) homokk 10,12. szelvény/section

db

dkg

k zet/rock

6

megjegyzés: 1db. fels -kréta (Bózesi) homokk , 11. századi habarcs

2db. fels -kréta (Bózesi) homokk 13. szelvény/section

db

dkg

57

641,5

26,5

k zet/rock

vakolat/plaster

0

vakolat/plaster

31,8

habarcs/mortar

57,3

habarcs/mortar

148,1

tet cserép /tile

308,5

tet cserép /tile

241,5

tégla/brick

675,5

tégla/brick

1149,5

megjegyzés: 1db. fels -kréta (Bózesi) homokk 15. századi habarcs

megjegyzés: 19db. fels -kréta (Bózesi) homokk , 13–14. századi habarcs

88

ARCHAEOLOGICAL GEOLOGY, ARCHAEOMETRICS

Kelemen, E.: A Hódmez vásárhely-csomorkányi templomrom…

I. Kutatóárok/research section

db

dkg

I A. Kutatóárok/ research section

db

dkg

II A. Kutatóárok/ research section

db

dkg

k zet/rock

6

30,5

k zet/rock

1

3

k zet/rock

5

176

vakolat/plaster

0

vakolat/plaster

38,6

vakolat/plaster

1

habarcs/mortar

7

habarcs/mortar

4

habarcs/mortar

3,5

tet cserép /tile

330,5

tet cserép /tile

0

tet cserép /tile

0

tégla/brick

5

tégla/brick

20

tégla/brick

0

IV. Kutatóárok/research section

db

dkg

Csomorkány – szórvány/scattered

db

dkg

k zet/rock

10

99,2

k zet/rock

22

813,3

Összesen/Total: k zet/rock

268db.

6070,6dkg

vakolat/plaster

12,5

vakolat/plaster

0

vakolat/plaster

642,8dkg

habarcs/mortar

4

habarcs/mortar

0

habarcs/mortar

1204,5dkg

tet cserép /tile

0

tet cserép/tile

54

tet cserép /tile

8268,28dkg

tégla/brick

8

tégla/brick

7

tégla/brick

6129dkg



A vulkanikus k zetek közül az andezitet és az andezittufát kell kiemelni. Az el került mintadarabok az 1. szelvény törmelékéb l kerültek el . Az andezit minta másodlagosan égett, rézs!s faragvány, míg az andezittufa minta freskóval, meszeléssel díszített, valószín!leg ajtókeret darabja. A finom szem! homokk anyagú fen k leletünk, az I. Alapkutató árok betöltéséb l, 50cm mélységb l került el . A fen k darab szépen megmunkált, s felületén jól láthatóak a használat nyomai. Mivel régészetileg értékes és sajnos csak egy darab mintáról van szó, alaposabb vizsgálatra nem kerülhetett sor. Anyagának származási helye nem azonosítható. A 47. sír földjéb l (4. szelvény) került el az egyetlen márvány k zetmintánk. Sajnos kicsiny mérete (0,8 x 1,15 x 0,62cm), súlya (0,1dkg) és hornyolt faragása miatt alaposabb vizsgálat a mintadarabon nem történhetett. A középkorban gyakori a római munkák átfaragása, talán egy ilyen emlék faragványtöredéke. A Körös-Tisza-Maros közötti területen, így Csomorkány esetében is általános a "k -szegénység", s bár haladt át a területen hadiút, mégis a f közlekedési út a Hód-tó, a Maros és a Száraz-ér útvonala. Az ásatások során el került faragott k anyag nagy része kváderk , egy-két oldalon megmunkált töredék. A mintákból sajnos pontos rekonstrukciót nem lehet készíteni, csupán következtetni lehet a virágzó mez város faragványokkal díszített középkori templomára. Csomorkány díszít és épít köveihez közvetlenül nem tudjuk egyetlen k faragóm!hely tevékenységét sem kötni, de tekintve a k anyag származását, valamint a település birtokviszonyait, a 13. században már m!köd gyulafehérvári m!hely hatása semmiképpen nem zárható ki.

A második legfontosabb épít k a mészk , amelyr l csak a mikroszkópos vizsgálat alapján bizonyosodott be, hogy diagenetikusan átalakult, kristályos mészk r l beszélhetünk. A szelvényekben el került mintákat (összesen 61 db) feltételezésünk szerint, kit!n rétegmenti elválását kihasználva burkolatnak alkalmazhatták, mivel szélei mesterségesen lekerekítettek. A minták törmelékb l és másodlagos beépítésb l (falmag) kerültek el , így valódi rendeltetésüket és bányahelyüket pontosan nem lehet megállapítani. E jól megmunkálható k zet színe a világosbarnától a szürkéig terjed, gyakran sötét rétegek találhatók benne, a felhalmozódott szerves anyag miatt. Csomorkány legkorábbi templomának alapja valószín!leg „darázsk b l”, pontos geológiai nevén tavi dolomitos mészk b l készült. Ezt a k zetet a Duna-Tiszaközének k ben szegény vidékén, már a 11. század óta iparszer!en termelték. A kedvez terhelési tulajdonságú, er sen lukacsos, de nem fagyálló k zetet, számos délalföldi középkori templom (Ópusztaszer, Szeged, Kecskemét, Ellés, Csólyospálos, Kiskunmajsa, Alpár) alapozásához használták fel. Az el került mintadarab a 19. századi kutatóárokból (8. szelvény betöltési törmelék) származik. A tavi dolomitos mészk (népies nevén és a korai szakirodalmakban „darázsk ” vagy „réti mészk ”) a Duna-Tisza közi futóhomok buckák mélyedéseiben, az ún. semlyékben felhalmozódott holocén karbonát. A terület DK-i részén a futóhomokra, majd egy kemény mészk vagy dolomit rétegre, laza (0,2–0,4m) dolomit iszap rakódott. Más helyeken az alsó kemény réteg hiányzik, csak a laza dolomitiszap következik. Ezek szikes tavakban rakódtak le, ahol a nyári aszályok okozta er s párolgás és a növényzet CO2 elvonó hatására nagy sókoncentrációjú víz alakul ki. Ehhez a tóvízhez sszel nagymennyiség! csapadék (édesvíz) keveredik és a vízb l els sorban dolomit csapódott ki. Ez a karbonátkiválás a holocén száraz éghajlatú, mogyoró szakaszának végén és a tölgy szakasz els felében (kb. 5000–6000 éve) történt (MOLNÁR, 1980, MOLNÁR et al. 1981, JUHÁSZ 1982, SZÓNOKY 2001, 2002).

Mesterséges épít anyagok Az ásatás során legnagyobb mennyiségben mesterséges épít anyagok kerültek el . A nagy mennyiség! anyag közel egy éves rendszerezése során el ször makroszkóposan (szín, keménység, valamint soványítóanyag), majd mikroszkóposan történt a csoportosítás. Az egyes

89


által elvégzett vizsgálatokkal és a 43 db minta értékéb l felállított kronológiai skálával (ZÁDOR & VÁNDORFFY 1975). Ezek alapján arra következtettünk, hogy a csomorkányi minták a 13. és a 15. századi átépítésekb l származtak, de néhány minta esetében nem zárható ki a 14. századi keltezés sem (KELEMEN & RÓZSA 2007).

csoportok jellegzetes mintáin (62 db) további archeometriai vizsgálatokat végeztünk, amelyek az épít anyagok periódus szerinti csoportosításához, valamint alkotórészeik beazonosításához és gyártási technológiájuk megállapításához nyújtottak segítséget. A régészeti leletekkel pontosan datálható habarcs- és téglamintákból termolumineszcens kormeghatározás is történt a kölni dóm laboratóriumában, amelyek eredményei alátámasztották az elvégzett vizsgálatainkat. (A termolumineszcens vizsgálatokat az Országos M!emlékvédelmi Hivatal szegedi kirendeltsége és a dortmundi M!szaki F iskola támogatásával Konrad Graef-Dramm végezte a kölni dóm laboratóriumában 1993-ban és 1994-ben. OMvH Szeged, 1993. jún. 2., ikt.sz: 1–76). A habarcsvizsgálatok alapja a megfelel mintavétel, de Csomorkány esetében erre közvetlenül nem nyílt lehet ségünk, mivel többszörösen átépített templomromról van szó. A törmelékb l el került habarcsmintákat el ször szín és keménység alapján csoportosítottuk (2. táblázat). A szelvényekb l el került épít anyagok statisztikai feldolgozása során kiderült, hogy a különböz színcsoportok nagy valószín!séggel köthet k a templom különböz építési periódusaihoz. Ezt támasztották alá a kormeghatározási vizsgálatok.. Szín (dkg)

Színátmenetes

Rózsaszín

Világosszürke

Szürke

Szelvény 9 10,12 13 8 1 2 3 5 11 7 6 4

0 0 20 2 0 0 2 0 0 0 0 0

0 0 35,5 38,6 63,1 1,15 4,5 0 0 0 0 14,5

0 0 0 46 69,1 1 0,1 0 0 0 0,1 5,5

74,8 0 93,7 134,7 155,4 21,2 207,8 50,1 2,8 2 20,6 45,8

2008

Minta 1.H.20-23. 1.H.54-56. 1.H.57-70. 1.H.114-115. 1.H.128. 8.H.118. 8.H.50-69. 10,12.H.17-20. 12.H.1. 13.H.1-10. 13.H.18-20. 13.H.42-44. 13.H.45-55.

Szénsavas mésztart. (%) 32,18 25,10 42,86 30,48 27,41 21,29 27,75 27,07 33,34 24,01 33,18 23,20 20,21

Oldhatatlan maradék (%)

Hidraulikus tényez

Valószín!síthet kor

58,19 64,56 44,67 61,89 64,44 70,65 64,04 59,37 57,27 68,81 59,14 69,99 73,43

9,63 10,34 12,47 7,63 8,15 8,06 8,21 13,56 9,39 7,18 7,68 6,81 6,36

11.sz. 11.sz. 15.sz. 13.sz. 13.sz. 13.sz. 13.sz. 15.sz. 11.sz 13.sz 13.sz. 14.sz. 14.sz.

3. táblázat A csomorkányi templomrom habarcsmintáinak hidraulikus tényez i Table 3 Hydraulic factors of mortar samples from the ruined church of Csomorkány A téglák összetétel és szerkezeti szempontú vizsgálatának célja, a minták ásványtani és kémiai összetételének meghatározása volt. Az ásatás során nagy mennyiség! tégla töredék került el , amelyeket el ször makroszkóposan szín és soványító anyag (pelyva, rölt kerámia, kvarchomok) szerint csoportosítottuk. 14db. reprezentatív téglaminta esetében további termoanalitikai és kémiai (hagyományos és IPC-AES), röntgendiffrakciós, SEM-EDS és stabilizotóp elemzésekre is sor került (SIMULÁK & JENEI 2001). A kiválasztott téglaminták töredékek voltak, bélyeget vagy más azonosító jelet nem tartalmaztak, amely származásukra, égetési technológiájukra vagy korukra utalt volna. A makroszkópos vizsgálat során viszont jól látható volt, hogy soványító anyagként kvarchomokot, rölt kerámiát vagy pelyvát használtak fel. A még álló falak magjában lehet ség volt pontos téglaméret meghatározására pl.: a sárga szín!, pelyvás soványítású téglák mérete: 4,5–5 x 14 x 28–30cm, amelyeket a korai építési periódusban használtak fel. A tégla vizsgálatok el zetesen a kiindulási nyersanyag üledékkarakterének meghatározására irányultak, mivel feltételeztük, hogy az építkezéshez a téglát helyben készítették és égették ki. Az anyagvizsgálatok eredményeképpen a templomhoz felhasznált téglák két csoportba oszthatók. A túlégetett, klinkeresedett, üveges minták csoportja, amelyek mészszegény nyersanyaga jelent s montmorillonitot tartalmazó, plasztikus tulajdonságú, ún. kék agyag. (Ez a réteg az ásatás során a sáncárok átvágásánál is megfigyelhet volt!) A másik csoport alulégetett mintáinak alapanyaga, mészgazdag, márgás agyag volt, nyersanyaguk kisebb képlékenység! illit, muszkovit tartalmú meszes agyag vagy infúziós lösz lehetett.

2. táblázat Az ásatáson el került habarcsminták szín és szelvény szerinti csoportosítása Table 2 Mortar samples grouped by colour and archaeological sections A 80-as években lengyelországi m!emlékek habarcsainak kormeghatározására dolgoztak ki egy olyan módszert, amelynek alapja a habarcsok három f alkotórészének (a kalcium-karbonát, a homok és a hidraulikus adalék anyagok) százalékos arányú meghatározása (JEDRZEJEWSKA 1960). Feltételezték, hogy az egyes korok habarcskészítési technikájára azonos gyakorlat alakult ki, s a habarcsok összetétele, származása és kora között összefüggés állhat fenn. A lengyel vizsgálatok során korreláció mutatkozott a habarcsok kora és az alkotórészek aránya között. Az ún. hidraulikus tényez meghatározásával úgy t!nik, a relatív kor meghatározható, viszont több esetben (a század átfedések miatt) önmagában nem elegend ez a vizsgálat az abszolút kor megadásához. A hidraulikus értékek meghatározását 13 reprezentatív mintán végeztük el (3. táblázat). Az eredményeket összehasonlítottuk a BME kutatócsoportja 90



A termikus és röntgendiffrakciós elemzések görbéit összehasonlítva az égetésre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a nyersanyag összetétel, különösen a mészszegény, kövér agyagok esetében (ezek nem tartalmaznak karbonátot és agyagásványokat) kizárja az 1000°C feletti égetést, az üvegfázisok keletkezése és a deformáció miatt. Ezt a tényt figyelembe véve lehet megállapítani, hogy a téglákat ideális esetben 950–1000°C -os tartományban vagy a mészgazdag agyagok esetében, alulégetve 600–650°C-os csúcsh mérsékleten gyártották. A mikroszondás vizsgálatok is alátámasztották azt a megállapítást, hogy a téglákhoz, els sorban a deformáció megakadályozása céljából zúzott kerámiát (selejt, túlégetett üveges tégla rlemény) kevertek. A soványítóként hozzáadott pelyva a téglaégetés után kiégett, nem szenesedett, tehát az égetés alacsonyabb h fokon történt. A terület jellegzetes üledékei az infúziós löszök, az áradmányi vagy öntési agyagok, így a nyersanyagok adottak voltak a téglakészítéshez. Bár téglavet re pontos utalás el ször csak a 18. századból van, amikor is a terület a Károlyi család birtokát képezte, feltételezhetjük, hogy a korai id szak tégláit és cserepeit is helyben vetették és égették. A kérdés további tisztázását a téglák tervezett részletes mikroszkópi szemcseösszetételi vizsgálatától várhatjuk (RÓZSA & SZÖ"R 1988). A vakolat és tet cserép minták esetében elvégzett makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok a színcsoportok megállapítására valamint a szerkezet, a szemcseösszetétel meghatározására irányultak. Feltételeztük a téglákhoz és a habarcsokhoz hasonló alapanyagot, nyersanyag lel helyet, összetételt és égetési h mérsékletet, valamint a készítési technológiát. A téglákhoz hasonlóan a tet cserepek esetében is az összetétel, az égetési h mérséklet és a soványító anyag milyensége és mennyisége okozta a típus variációkat. A tet cserepek soványítására els sorban homokot használtak, de el fordult, a pelyvás vagy rölt kerámiás variáció is. A vakolatminták csoportosítására, összetételére és színvariációjára a habarcsokhoz hasonló megállapításokat tehetünk, amelyek esetében a legfontosabb eredmény a különböz építési periódushoz különböz szín! vakolatok kötése (SZABÓ 1979, RÓZSA 2004).

faragott k anyaggal bírt. A kutatás e második templom hajójának és szentélyének északi, kiszedett alapárkát találta meg. E templom alapárkát 5,5cm vastag pelyvás téglákkal bélelték ki, közé híg szürke habarcsot öntöttek, bele tört vagy bontott téglát, követ szórtak. Az épületet a dombtól 7–10m-re húzódó „W” keresztmetszet! sáncárok övezte. A régészeti pénz leletek és a kett s sáncárok betöltése alapján igazolt, hogy az árkok csak lassan tölt dtek fel, de a 15. század utolsó harmadában már nem voltak használatban. (Az ásatás során ezekben lehetett megtalálni e templom faragott köveit illetve azok a Zsigmond kori templom alapjába – 1. és 2. szelvény – vannak beépítve, lásd 4. ábra.) Az épületet sárga és narancs sárga, pelyvás és rölt kerámiával soványított téglából építették, bels tere rózsaszín! habarccsal és színes vakolattal volt díszítve (lásd. 4. szelvény). (3) Az 1450–1470 között emelt, többször is b vített illetve átalakított, végs formájában nyújtott félköríves, küls támpilléres szentélyzáródású, hálóboltozatos jelent s méret! csarnoktemplomot már az Árpád kori téglák és a gótikus faragott kövek felhasználásával építették meg (5. ábra). Ezt a templomot, egy Sárkányöl Szent Györgyöt ábrázoló szíjvég alapján, a 15. század utolsó harmadában, jól kiégetett, narancs és vörös szín!, rölt kerámiával soványított téglákból (méretük: 5,5–7 x 18–20 x 34–38cm) emelték. Alapja úsztatott habarcsos eljárással készült. Ebben az id szakban már bizonyítottan feltölt dött a korábbi védelmi övezet: azaz a sáncárokra ráhúzódtak a mez város utcái, beltelkeinek épületei. (4) Az egykori épület falai közül az északi, a déli és a nyugati oldalon találunk néhol még 4,7 m magasan is álló maradványokat. A még álló falakon megfigyelt vakolatmaradványok, valamint az alapkutatás során el került vakolat és freskótöredék alapján megállapítható, hogy a templom ma is álló nyugati vége m!ködésének utolsó periódusában, kívül er sen meszes habarccsal vakolt és vastag rétegben fehérre meszelt volt. Ugyanekkor a bels vakolóhabarcsa rölt, vörös szín! homokk porával kevert, s így rózsaszín!. A templom padlószintje az egykori küszöb után, a kb. 30 cm-es lépcs n túljutva következett. Az álló falak átvizsgálása során kiderült, hogy az Árpád-kori mázas tégláknak vélt „vastéglák” 1940 táján kerültek beépítésre, s a templomrom meger sítésére használták fel ket. A téglákon jól olvasható a HMV bélyeg. Az épület típusát tekintve a küls támpilléres, nyújtott félköríves szentélyzáródású templomok közé sorolható, s legjobb analógiaként "riszentpéter temploma hozható fel (BÉRES 1992). (5) A többszöri átépítés és az újkori rekonstrukció (20. századi kiegészítések és meger sítések) miatt pontos, építési kort adó minták falból történ mintavételére nem volt lehet ség. Ezért volt fontos a szelvényekb l el került épít anyag-minták statisztikai feldolgozására valamint a régészeti és m!emlékgeológiai eredmények együttes értékelésére. Ennek eredményeként biztosan köthetjük az épít anyagok egy részét a Zsigmond-kori, gótikus templomhoz, amely meger síti azt a felismerést, hogy a templomot a 15. század elején Ny-felé b vítve, majd innen K-felé haladva, a 16. század elejére pedig teljesen körülépítve alakították át csarnoktemplommá.

Az eredmények összegzése (4. táblázat) (1) A mesterségesen emelt dombon a legkorábbi templom helyét csak közvetve lehet megállapítani. Az egykori Árpád-kori döngölt alapozású épületre, egyetlen szórvány tavi dolomitos mészk („darázsk ”) minta, sárga szín!, pelyvás soványítású, zsíros tapintású, kézzel vetett téglák (4,5–5 x 14 x 28–30cm) termolumineszcens adatai, szürkésfehér és rózsaszín szín! habarcsminták hidraulikus kor adatai (1. és 12. szelvény), valamint festett vakolat darabok, fehér és vörös szín!, faragott fels -kréta homokkövek utalnak. Az eredmények szerint ez az egyház a 12. század utolsó harmadától a 13. század második harmadáig állhatott fent. (2) Bizonyítottá vált, hogy a mesterségesen kialakított dombon a 13–14. század fordulóján az Árpád-kori templom kib vítésével egy sokszög szentélyzáródású gótikus templom épült meg, amely jelent s épületdíszít

91


2008

Oklevelek -

1256 feltételes adat

-

1437 birtokosok a Szekcs i herceg és a Hédervári család

-

1450 a Hunyadi családé 1464 a Jaksicsoké 1469 hatalmaskodás

1522 Csomorkányi Mátyás káplán 1523-1560 Háromszor oppidumként említik a települést

1557-1558 defter 1560 „egyez ” levél 1561 dikális összeírás 1562 egyházi tized 1563-1564 váci török vámnapló 1579-1580 defter

temet 4. templom Torony? B/D sáncárok falu

temet 4a. templom É-i torony oppidum

temet 4a. templom É-i torony oppidum

-

-

-

-

-

A templom és környezete temet 1. templom? C/a árok? falu

temet 2. templom C/a árok falu

temet 2. templom C sáncárok falu

temet 3. templom C sáncárok falu

temet 3a. templom Torony? A sáncárok falu

Téglák termolumineszcens adatai 1000+/-30

1170+/-30

1200+/-30

1300+/-30 1310+/-30 1320+/-30

-

Habarcsok termolumineszcens adatai -

1200+/-30 1250+/-30

-

1350+/-30

1400+/-30 1410+/-30

1450+/-30

Feltételezett kor (század) a habarcsok hidraulikus tényez i alapján 1.H.20-23. 1.H.54-56. 12.H.1. (11.sz)

-

13.H.18-20. 13.H.1-10. (13.sz)

13.H.45-55. 13.H.42-44. (14.sz)

-

10,12.H.17-20. (15.sz)

Vezérleletek S-vég! hajkarikák nyitott hk. topográfia: cserépüst

S-vég! hajkarikák nyitott hk. 12.sz.-i obolusok topográfia: kerámia

S-vég! hajkarikák nyitott hk. ép.törmelék topográfia. kerámia

sírleletek ép.törmelék topográfia: kerámia

sírleletek 1427 veret

sírleletek 1470 tájáról 1462 veret

sírleletek -

sírleletek -

ép.törmelék topográfia: kerámia




4. táblázat A csomorkányi templom a f bb adatok tükrében (összesít táblázat) Table 4 Summarizing table of the basic data concerning the church of Csomorkány természetföldrajzi, település- és agrártörténeti, botanikai felmérések, a területr l készült 18–19. századi katonai (I., II. és III. katonai felmérés) valamint egyéb topográfiai térképek (BÉRES et al. 2005). Az 1991–1997-ben lezajló régészeti kutatások és az 1994–1999-ig tartó archeometriai, tájtörténeti és tájökológiai vizsgálatok alapján pontos építés- és tájtörténet volt megrajzolható, amely el segítette a templom körül elhelyezked falu, majd kés bb mez város demográfiai, település- és gazdaságtörténeti állomásainak megrajzolását. A több szakterületre kiterjed munka során egy

(6) Meg kell említeni, hogy 1999-ben tájtörténeti és tájökológiai vizsgálattal egészülhetett ki a több éves régészeti kutatás. A vizsgálatok a mez város emlékét rz földrajzi nevek által lefedett (15,72 km2) határrészekre terjedtek ki és összefoglaltuk a területhasználatra, a demográfiai változásokra, a gazdálkodásra és annak intenzitására, a tájterhelésre vonatkozó közvetlen, közvetett és fenológiai adatokat. Csomorkány tájtörténeti változásainak megállapításakor els ként a régészeti ásatások valamint a levéltárak emlékanyagára támaszkodtunk. Közvetlen adatokkal szolgáltak a történeti-és 92



KELEMEN É. 1999: A csomorkányi templomrom Árpád- és középkori épít anyagainak komplex földtani vizsgálata. – unpublished theses, University of Debrecen KELEMEN É., RÓZSA P. 2007: Történeti habarcsok datálási lehet ségei a „hidraulikus tényez ” alapján. Épít anyag, 59, 111–113 MOLNÁR B. 1980: Hiperszalin tavi dolomitképz dés a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny, 110, 45–64 MOLNÁR B., SZÓNOKY M., KOVÁCS S. 1981: Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litifikációs folyamatai a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny, 111, 119–144 RÓZSA P. 1987: Jelentés a Székkutas-Kápolnásd!l területén az 1987. év folyamán végzett régészeti feltárás során el került k anyag vizsgálatáról. Manuscript, 1–17 RÓZSA P. SZÖ"R GY. 1988: Klinkertéglák vizsgálata mikroszkóppal, modális elemz módszerrel. Épít anyag, 40, 183–188 RÓZSA P. 2004: Történelmi vakolat- és terrakotta minták mikroszkópi modális vizsgálata. Acta Geogr. Debrecina, 36, 31–40 SCHAFARZIK F. 1909: A Magyar Korona országai területén lev k bányák.. – Publication of the Royal Geological Institute of Hungary, Budapest SIMULÁK J., JENEI I. 2001: A csomorkányi templomrom tégláinak archeometriai elemzése. Acta Geographica Debrecina, 35, 263–274 SZABÓ Z. 1979: A magyarszecs di vakolatok és habarcsok tájékoztató elemzése. Savaria, 7-8, 174–176 SZÓNOKY M. 2001: Néhány Dél-Alföldi középkori templom és kolostor faragott k anyagának és tégláinak földtani vizsgálata és származása. Földtani Kutatás, 38(2), 18–20 SZÓNOKY M. 2002: A Duna-Tisza-közi hátság egyedülálló történeti épít k zete I. rész. K" 2002/3, 30–33 ZÁDOR M.T., VÁNDORFFY J. 1975: A „hidraulikus tényez ” szerepe a magyarországi habarcsok kormeghatározásánál. Építés – Építéstudomány, 7(1-2), 229–233

lehatárolható mintaterületen és egy zárt régészeti leletanyagon belül dolgoztuk fel az adatokat, s ha az összehasonlító vizsgálatokat tágabb körben folytatjuk, komoly megállapításokat tehetünk a Dél-alföldi régió Árpád- és középkori táj és építéstörténetével kapcsolatban is. Irodalomjegyzék BÉRES M. 1992: Csomorkány-pusztatemplom 1991. évi régészeti m!emléki kutatásának eredményei. – Múzeumi Kutatások Csongrád megyében, Szeged, 21– 30 BÉRES M. 2000: A Hódmez vásárhely - csomorkányi egyház. – In: Kollár T. (ed.): A középkori Dél-Alföld. – Dél-Alföldi Évszázadok 13., Szeged, 193–217. BÉRES, M., KELEMEN, É., FAZEKAS, I. 2005: Csomorkány A medieval village and its changing enviroment. – Water management in medieval rural economy, Ruralia V. Prague, 256–260 ENTZ G. 1965: A szegedi Móra Ferenc Múzeum k tárának vezet je. – Publication of the Móra Ferenc Museum, Szeged, 1–32 GÁLOS M., KERTÉSZ P., MAREK, I. 1982: Kutatási jelentés a szegedi Móra Ferenc múzeumban és a vári k tárban, valamint az Alsóvárosi templomban elhelyezett egyes k elemek meghatározásáról. – manuscript. Department of Mineralogy-Geology, Technical University of Budapest JEDRZEJEWSKA, H., 1960: Old mortars in Poland: A New Method of Investigation. Studies in Conservation, 5, 132– 138 JUHÁSZ A. 1982: A réti mészk kitermelése és felhasználása a Duna-Tisza köze déli részén. – Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéb l I. Miskolc, 145–166 LUKÁCS Zs., SZÓNOKY M. 1994: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor k faragványai. Stílus és m!helykapcsolatok a m!vészettörténeti és geológiai vizsgálatok alapján. – Szeged (journal of the town), 12–18

93

ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol. 3,

Recommend Documents