Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 28 (2001) 101–106
´ ´ ´ ESE ´ A MATEMATIKAI KEPESS EGEK MER KONTROLL´ ES VERSENYHELYZETBEN Orosz Gyul´ an´ e (Eger, Hungary)
Abstract. This paper is about two motivated situations. We show that what kind of situation is better for pupils to give more efficiant achivement. It was examined by using test papers among elementary schools pupils from 5th to 8th grades. Our results prove that the controlled situation was better than competition one.
1. A kutat´ as h´ attere A pszichopedag´ ogiai irodalomban a tanul´ asi tev´ekenys´eg olyan motiv´ aci´ os szempont´ u kutat´ asai, melyek prec´ızebb kutat´ asi eszk¨oz¨ okre t´ amaszkodnak, ar´ anylag kis sz´am´ uak. Ennek oka val´ osz´ın˝ uleg a kutat´ as metodikai neh´ezs´eg´eben rejlik. ,,Az iskolai tanul´ as motiv´ aci´ oj´ ara ir´anyul´ o kutat´ asok t¨ obbs´ege a tanul´ ot mozg´os´ıt´ o ind´ıt´ekok ´es k´esztet´esek vizsg´ alat´ ara korl´ atoz´odik. A legt¨ obb pszichol´ ogus a motiv´ aci´ o fogalm´ at haszn´ alva nem azokra a t´enyez˝ okre ´es helyzetekre utal, amelyekkel a motiv´ aci´ os a´llapot l´etrehozhat´o a tanul´ oban, hanem a motiv´ aci´ o t¨ obbnyire retroakt´ıv vizsg´ alat r´ev´en kimutathat´ o ind´ıt´ekaira vonatkoztatja, al´ abecs¨ ulve ily m´odon a tanul´ as ´es motiv´ aci´ o elv´ alaszthatatlan dinamikus kapcsolat´ at” — o¨sszegzi Lazar A. (1980). Kutat´ asunk az iskolai helyzetek (a mindennapi tev´ekenys´egt˝ ol elvonatkoztatva, mint pl. kontrollhelyzet, versenyhelyzet) motiv´ aci´ os t´enyez˝oinek felt´ ar´ as´ ahoz k´ıv´ an hozz´ aj´ arulni. Azokra a lehet˝ os´egekre pr´ ob´ alunk r´avil´ ag´ıtani, amelyek a tanul´ asra jellemz˝o motiv´ aci´ os helyzetek l´etrehoz´as´ ara alkalmasak ´es el˝ oseg´ıtik a bels˝o ind´ıt´ekok mozg´os´ıt´ as´ at, fokoz´ as´ at, a bels˝o fesz¨ ults´eg kialak´ıt´ as´ at. Kutat´ asunk alapj´ at Lazar A.: Motiv´ aci´ os helyzetek, tanul´ asi eredm´enyek (1980) munk´ aja k´epezte. Az a´ltala vizsg´ alt motiv´ aci´ os helyzetek k¨ oz¨ ul mi csup´ an k´et ter¨ ulet elemz´es´evel foglalkozunk, v´ alaszt keresve arra a k´erd´esre, hogy a matematikatanul´ as eredm´enyess´eg´et hogyan befoly´ asolja a kontroll– illetve a versenyhelyzet. 2. A m´ er´ es eszk¨ oze, r´ esztvev˝ oi A k´et motiv´ aci´ os helyzet o¨sszehasonl´ıt´ o elemz´es´ere az 1999-es tan´evben Mez˝ ocs´aton megrendezett T¨ obbet ´esszel . . . matematikaverseny teremtett lehet˝ os´eget. A tanul´ ok ´evfolyamok szerinti teljes´ıtm´enye (5—8. oszt´aly) biztos´ıtotta a versenyhelyzet mint motiv´ aci´ os helyzet tanul´ asi eredm´eny´et. A versenyre szerkesztett feladatlapokat, jav´ıt´ asi u ´ tmutat´ okat felhaszn´ alva elv´egezt¨ uk a m´er´est
102
Orosz Gyul´ an´e
kontrollhelyzetben is. A kontroll motiv´ aci´ os helyzetet u ´ gy biztos´ıtottuk, hogy a feladatlapokat el˝ ore kiosztottuk a tanul´ oknak azzal az utas´ıt´ assal, hogy azokat otthoni munk´ aban oldj´ ak meg. Az elv´egzett munk´ ajukat a k¨ ovetkez˝o napon a matematika´ or´ an ellen˝ orizni fogjuk. Mivel a versenyen matematik´ab´ ol j´ o k´epess´eg˝ u tanul´ ok vettek r´eszt (tan´ araik szerint j´ o k´epess´eg˝ unek tartott), ez´ert tagozatos oszt´alyokat vontunk be a kont´ ´ rollhelyzet˝ u m´er´es¨ unkbe: Altal´ anos Iskola, Usz´ od (108 f˝ o), Reform´atus Altal´ anos ´ Iskola, Mez˝ocs´at (73 f˝ o), Altal´ anos Iskola, Szeghalom (154 f˝ o). A m´ er´ es¨ unk c´ elja a tanul´ ok teljes´ıtm´eny´enek o¨sszehasonl´ıt´ asa, a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o motiv´ aci´ os helyzetek hat´ekonys´ agi sorrendj´enek meg´allap´ıt´ asa ´evfolyamonk´ent. 3. Az 5. oszt´ alyos tanul´ ok teljes´ıtm´ enye a k´ et motiv´ aci´ os helyzetben Az 5. oszt´ alyos tanul´ ok az aritmetikai gondolkod´ ast m´er˝o feladatban (1.) 35%-os teljes´ıtm´enyt ny´ ujtottak a versenyen, ´es jelent˝ os javul´ as (17%) k¨ ovetkezett be a kontrollhelyzetben m´ert teljes´ıtm´eny¨ ukben. Az indukt´ıv gondolkod´ ast m´er˝o 2. feladatban jobb teljes´ıtm´enyt ny´ ujtottak a versenyen is, de ebben a feladatban is jelent˝ os (14%-os) javul´ as mutatkozik a kontroll motiv´ aci´ os helyzet jav´ ara. A legnagyobb k¨ ul¨ onbs´eg a tanul´ ok teljes´ıtm´eny´eben a probl´emamegold´o gondolkod´ ast m´er˝o 3. feladatban mutatkozik (23%). A geometriai sz´am´ıt´ asokhoz kapcsol´od´ o 4. feladatban m´eg mindig igen alacsony a tanul´ ok teljes´ıtm´enye, de itt is 17%-os az elt´er´es, amely a 1. a´br´ ar´ ol leolvashat´ o.
1. a ´bra
A matematikai k´epess´egek m´er´ese kontroll- ´es versenyhelyzetben
103
4. A 6. oszt´ alyos tanul´ ok teljes´ıtm´ enye a k´ et motiv´ aci´ os helyzetben A 6. oszt´ alyos tanul´ ok k´et motiv´ aci´ os helyzetben m´ert teljes´ıtm´eny´en´el is hasonl´ o elt´er´eseket kaptunk, mint az 5. oszt´alyosokn´ al. A legjelent˝ osebb javul´ ast a probl´emamegold´o gondolkod´ ast m´er˝o 4. feladat eset´en tapasztaltuk. A legkisebb k¨ ul¨ onbs´eg itt is az indukt´ıv gondolkod´ ast m´er˝ o 2. feladatn´ al mutatkozik, de m´eg ez is jelent˝ osnek (14%) mondhat´ o (2. a´bra). A k´et oszt´aly k¨ oz¨ ott mutatkoz´ o hasonl´ o elt´er´esek felt´etelez´es¨ unk szerint abb´ ol ad´ odhatnak, hogy a feladatok anal´ ogi´ as feladatok voltak. A matematikai k´epess´egek azonos, illetve k¨ ozel azonos ter¨ uleteit m´ert´ek mindk´et oszt´alyn´ al. A gyakorlati ´eletb˝ ol vett probl´em´ahoz kapcsol´odik az els˝o feladat. Az alacsony teljes´ıtm´enyszintet felt´etelez´es¨ unk szerint a sz¨oveg meg´ert´ese okozta. A tanul´ ok figyelmetlen¨ ul olvast´ak el a feladatot, s ez okozta az elk¨ ovetett hib´ akat. Tapasztalataink szerint ez a koroszt´aly jellemz˝oen kivonatolja a sz´amokat a sz¨oveges feladatokb´ ol ´es azokkal v´egzi a m˝ uveleteket. Nem veszik figyelembe a sz¨ovegben l´ev˝ o adatok k¨ oz¨ otti o¨sszef¨ ugg´eseket, mert azok elemz´es´ere nem ford´ıtanak elegend˝ o id˝ ot.
2. a ´bra 5. Az 7. oszt´ alyos tanul´ ok teljes´ıtm´ enye a k´ et motiv´ aci´ os helyzetben A 7. oszt´ alyos eredm´enyekr˝ ol elmondhat´ o, hogy a teljes´ıtm´enyek k¨ oz¨ otti k¨ ul¨ onbs´egek nagyobbak minden feladat eset´en verseny- ´es kontrollhelyzetben egyar´ant. A nagyobb elt´er´es azt jelzi sz´amunkra, hogy a matematikai k´epess´egeket nagyobb ´erz´ekenys´eggel m´eri a 7. oszt´alyos feladatsor, mint az 5—6. oszt´alyos. Meglep˝o, hogy a probl´emamegold´o gondolkod´ ast m´er˝o 4. feladatban m´eg a versenyhelyzetben is igen alacsony teljes´ıtm´eny sz¨ uletett (7%). Felt´etelezz¨ uk, hogy ennek
104
Orosz Gyul´ an´e
oka az lehet, hogy a szok´ asos iskolai feladatok k¨ oz¨ ott ritk´ an fordulnak el˝ o ilyen probl´em´ak. Ennek ellen´ere sz´amottev˝ o javul´ ast mutat a kontrollhelyzetben ny´ ujtott teljes´ıtm´enyn´ıv´ o. Mindez azt jelenti, hogy a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o motiv´ aci´ os helyzetekben a tanul´ ok matematikai k´epess´egei k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o m´ert´ekben fejl˝ odnek. Fontos inform´aci´ ot ny´ ujthatnak ezek az adatok a szaktan´ ar sz´am´ara a feladatsorok tervez´esekor. Minden feladatn´ al elmondhat´ o, hogy differenci´ altak a teljes´ıtm´enyek a helyzeteket illet˝ oen. ¨ Osszess´ eg´eben meg´allap´ıthatjuk, hogy a kontrollhelyzetben m´ert teljes´ıtm´enyek jobbak, mint a versenyhelyzetben m´ertek (3. a´bra).
3. a ´bra
6. A 8. oszt´ alyos tanul´ ok teljes´ıtm´ enye a k´ et motiv´ aci´ os helyzetben A 8. oszt´ alyos tanul´ ok teljes´ıtm´enyeir˝ol hasonl´ o meg´allap´ıt´ asokat tehet¨ unk, mint az el˝ oz˝ o oszt´alyok eset´eben. Elt´er´eseket is l´ athatunk, amelyek k¨ oz¨ ul eml´ıt´est ´erdemel az a t´eny, hogy a probl´emamegold´o gondolkod´ ast m´er˝o 1. ´es 3. feladatban kontrollhelyzetben ´es versenyhelyzetben jelent˝ osebb javul´ as (22%) mutatkozik, mint az als´ obb ´evfolyamokn´ al (4. a´bra).
A matematikai k´epess´egek m´er´ese kontroll- ´es versenyhelyzetben
105
4. a ´bra
¨ 7. Osszegz´ es A k´ et motiv´ aci´ os helyzetben el´ ert teljes´ıtm´ enyekr˝ ol meg´allap´ıthatjuk, hogy az 5., 6., 7. ´es 8. oszt´alyos tanul´ ok kontrollhelyzetben egy´ertelm˝ uen jobb eredm´enyt ´ertek el, mint versenyhelyzetben. A teljes´ıtm´enyeket k´etmint´ as t-pr´ob´ aval ellen˝ orizt¨ uk, amely minden oszt´aly eset´en szignifik´ ans (p < 0, 001). Minden ´evfolyamn´al egy´ertelm˝ u javul´ as mutatkozott a kontroll motiv´ aci´ os helyzet jav´ ara. A tehets´eggondoz´ o munka gyakorlat´ aban a m´odszerek megv´ alaszt´ as´ an´ al c´elszer˝ u figyelembe venni a k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o helyzetek differenci´ alt hat´ekonys´ agi sorrendj´et. V´egezt¨ unk m´er´eseket monoton- ´es j´ at´ekos helyzetben is. Az adatok feldolgoz´ asa sor´an igen er˝os elt´er´esek ad´ odtak azonos k´epess´eg˝ u differenci´ alt helyzetben dolgoz´ o tanul´ ok teljes´ıtm´enyeiben. Ezek r´eszletes elemz´es´evel k¨ ovetkez˝o tanulm´anyunkban foglalkozunk.
Irodalom ´thy La ´szlo ´ & Izso ´ Lajos, Az SPSS for windows programrend[1] Ketskeme szer alapjai, Felhaszn´ al´ oi ´es oktat´ oi seg´edlet, Partner Bt. Budapest, 2000. [2] Lazar A., Motiv´ aci´ os helyzetek, tanul´ asi eredm´enyek, Tank¨ onyvkiad´ o, Budapest, 1980.
106
Orosz Gyul´ an´e
´ n´ [3] Orosz Gyula e, Matematikai k´epess´egek fejl˝ od´es´et befoly´ asol´ o t´enyez˝ok, PhD ´ertekez´es, Debrecen, 2001. ´cs Ga ´bor—Taka ´cs Ga ´born´ [4] Taka e : A tanul´ oi motiv´ aci´ o er˝os´ıt´ese az alapfok´ u matematika tan´ıt´ asban. Matematika tan´ıt´ asa, 3. sz´am, (1988).
Orosz Gyul´ an´ e K´ aroly Eszterh´azy College Department of Mathematics Le´ anyka str. 4. H-3300 Eger, Hungary e-mail:
[email protected]
