Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Mathematicae 27 (2000) 101–111
´ AZ ALTAL ´ ´ ´ HEVES MEGYEI HELYZETKEP ANOS ISKOLASOK ´ ´ ´ ´ MATEMATIKAI TUDASSZINTJE MERESENEK ´ ERT ´ ´ ´ ENEK ´ ´ ANY ´ ´ ´ ER ´ OL ˝ ES EKEL ES NEH KERD ES Szepessy B´ alint (Eger, Hungary)
Abstract. The paper summarizes the results of an investigation held in Heves County of Hungary, where the mathematical knowledge of students (age: 10–14 years) was measured.
1. A t´ ema v´ alaszt´ as´ ar´ ol A pedag´ ogiai ´ert´ekel´es fontos mozzanata a tan´ıt´ asi-tanul´ asi folyamatnak. A r´esztvev˝ ok sz´am´ara n´elk¨ ul¨ ozhetetlen inform´aci´ okat jelent, a visszacsatol´ as funkci´ oj´ at l´ atja el, kihat a rendszer m˝ uk¨ od´es´ere szab´ alyoz´ o szerep´evel a´thatja, beh´ al´ ozza azt. Az ´ert´ekel´es sor´an az inform´aci´ oszerz´es m´er´eses m´odszerek alkalmaz´as´ aval tehet˝o teljesebb´e, objekt´ıvebb´e. Az ut´ obbi id˝ oben a pedag´ ogiai gyakorlatban el˝ ot´erbe ker¨ ult az objekt´ıv ´ert´ekel´esre val´ o t¨ orekv´es; egyre nagyobb az ig´eny — az a´ltal´ anos iskol´ akban is — a m´er´eses m´odszerek alkalmaz´as´ ara. Ennek okai a k¨ ovetkez˝ok: — Az oktat´ asi t¨ orv´eny is tartalmazza, megfogalmazza a vizsgarendszer bevezet´es´et. — A Nemzeti Alaptanterv szerint k´esz¨ ult helyi tantervek is a´ltal´ aban felh´ıvj´ ak a figyelmet a bels˝o ´ert´ekel´esi rendszerrel kapcsolatos ismeretek elsaj´ at´ıt´ as´ ara, alkalmaz´as´ ara. — Az 1998—99-es tan´evben elk´esz¨ ult ´es elfogadott helyi pedag´ ogiai programok bev´ al´ as´ anak a vizsg´ alata. — A min˝os´egbiztos´ıt´ as el˝ ot´erbe ker¨ ul´ese. — A l´etrej¨ott 6 ´es 8 oszt´alyos gimn´aziumok; a cs¨okken˝o gyereksz´am az a´ltal´ anos iskol´ akat is u ´ j programok, speci´alis szolg´ altat´ asok bevezet´es´ere k´enyszer´ıti. Egyre nagyobb a verseny a tanul´ ok´ert. Az a´ltal´ anos iskol´ ak ´erdeke, hogy az iskol´ ab´ ol kiker¨ ul˝ o tanul´ ok tud´ asszintj´et m´erje , bizony´ıtsa felk´esz¨ ults´eg¨ uket. Az okok alapj´ an — amely kor´ antsem teljes — megn¨ovekedett ig´eny indokolja k¨ ul¨ on¨ osen a pedag´ ogusok sz´am´ara a tud´ asszint ´es ´ert´ekel´es m´er´eses m´odszereinek a megismer´es´et ´es helyes alkalmaz´as´ at. B´ ar egyre t¨ obb irodalom foglalkozik a t´em´aval ([1]—[4]), a pedag´ ogiai gyakorlatban — meg´ıt´el´es¨ unk szerint — nem kap kell˝ o hangs´ ulyt.
102
Szepessy B´ alint
Ezek a gondolatok adt´ ak az o¨tletet, hogy megvizsg´aljuk Heves megy´eben az a´ltal´ anos iskolai matematikatan´ arok ´ert´ekel´esi m´ odszereit. 2. A vizsg´ alat c´ elja A vizsg´ alat c´elja: inform´aci´ ogy˝ ujt´es ´es ennek alapj´ an helyzetk´ep k´esz´ıt´ese Heves megye a´ltal´ anos iskol´ aiban matematik´at tan´ıt´ o tan´ arok tud´ asszint ´es ´ert´ekel´es m´er´eses m´odszereinek alkalmaz´as´ ar´ ol, a pedag´ogusok ehhez sz¨ uks´eges elm´eleti felk´esz¨ ults´eg´er˝ol. A vizsg´ alat eredm´enye seg´ıts´eget adhat — a sz´oban forg´ o ter¨ uleten — a probl´em´ak felt´ ar´ as´ ahoz, a pedag´ ogusok szakmai ´es m´odszertani k´epz´es´enek ´es tov´ abbk´epz´es´enek re´alis ig´enyeket kiel´eg´ıt˝ o megtervez´es´ehez, valamint m´odszertani anyagok k´esz´ıt´es´ehez. 3. A vizsg´ alat t´ argya, m´ odszere A vizsg´ alat a k¨ ovetkez˝o k´erd´esekre terjedt ki: (a) Az ´ert´ekel´es funkci´ oi, a m´er´eses m´odszerek alkalmaz´asa, m´er˝oeszk¨ oz¨ ok k´esz´ıt´ese, ´ert´ekel´ese matematika o´r´ akon. (b) Az ´ert´ekel´esi m´odszerek bevezet´es´enek a meg´ıt´el´ese, lehet˝ os´egei. Az ´ert´ekel´esbe k¨ uls˝ o szakemberek bevon´ as´ anak ´es az eredm´enyek nyilv´ anoss´ agrahoz´ as´ anak meg´ıt´el´ese. (c) Az ´ert´ekel´es ter¨ ulet´en a seg´ıts´egny´ ujt´ as ig´eny´enek ´es lehet˝ os´egeinek a felt´ ar´ asa. A vizsg´ alat m´odszere, r´esztvev˝ oi: k´erd˝o´ıves adatgy˝ ujt´es ´es elemz´es reprezentat´ıv mintav´etel alapj´ an Heves megye a´ltal´ anos iskol´ ainak fels˝o tagozat´ an matematik´ at tan´ıt´ o tan´ arok k¨ or´eben. A mint´ at az´ert v´ alasztottuk az eml´ıtett popul´ aci´ ob´ ol, mert — a k¨ ozoktat´ asi t¨ orv´eny alapj´ an az alapk´epz´es jellemz˝o int´ezm´enye a 8 oszt´alyos a´ltal´ anos iskola, — a k¨ ozoktat´ asi t¨ orv´eny tervezett m´odos´ıt´ asa is ezt az iskolat´ıpust k´ıv´ anja meger˝os´ıteni, — Heves megy´eben is ez a meghat´aroz´o iskolat´ıpus, a pedag´ ogusok d¨ ont˝ o t¨ obbs´ege is ilyen iskolat´ıpusban tan´ıt. A megy´eben 125 a´ltal´ anos iskola van (nem sz´am´ıtva a speci´alis iskol´ akat), 400 a´ltal´ anos iskolai tan´ ar tan´ıt matematik´at az iskol´ ak fels˝o tagozat´ an. 28 iskol´ aba 84 k´erd˝o´ıvet k¨ uldt¨ unk ki (¨ onk´entes kit¨ olt´esre); ebb˝ ol kit¨ oltve vissza´erkezett 59. Ez a popul´ aci´ o 14,4%-a.
Heves megyei helyzetk´ep az ´ altal´ anos iskol´ asok matematikai ...
103
A v´ alaszol´ o pedag´ ogusok megoszl´asa tanul´ oi l´etsz´am alapj´ an Tanul´ oi
Iskol´ ak
Kik¨ uld¨ ott
Visszak¨ uld¨ ott
Visszak¨ uld¨ ott
l´etsz´am
sz´ama
k´erd˝o´ıvek
k´erd˝o´ıvek
k´erd˝o´ıvek
sz´ama
sz´ama
%-ban
200 f˝ o alatt
8
16
12
75 %
200—500 f˝ o
16
48
31
65 %
500 f˝ o felett ¨ Osszesen
4
20
16
80 %
28
84
59
73 %
Az iskol´ ak o¨sszet´etele, a tanul´ ok sz´am´anak a felt¨ untet´ese azt mutatja, hogy a minta reprezent´ alja a popul´ aci´ ot. 4. A k´ erd´ esek, a felm´ er´ es eredm´ enye Ismertnek tekintett¨ uk a tanul´ okra ´es a tan´ıt´ asi folyamatra ir´anyul´ o pedag´ ogiai ´ert´ekel´es jellemz˝oinek, szintjeinek, t´ıpusainak; valamint a feladatlapok ´es a tesztek k´esz´ıt´es´enek ´es alkalmaz´as´ anak elm´eleti ´es metodikai ismereteit ([1]—[4]). Ezekb˝ ol kiemelj¨ uk, hogy az ´ert´ekel´es m´odszere, elj´ar´ asa elt´er˝o lehet, att´ ol f¨ ugg˝ oen, hogy mi az ´ert´ekel´es funkci´ oja. H´ arom funkci´ ot k¨ ul¨ onb¨ oztet¨ unk meg: a helyzetfelt´ ar´ o vagy diagnosztikus; a form´al´ o vagy format´ıv ´es egy relat´ıv v´eg´ allapot eredm´enyeinek a meg´allap´ıt´ as´ ara vonatkoz´ o; lez´ar´ o-min˝os´ıt˝ o vagy szummat´ıv ´ert´ekel´est. A k´erd˝o´ıven ezekre vonatkoz´ oan a k¨ ovetkez˝o k´erd´esek szerepeltek: 1. A tan´ ev elej´ en felm´ erik-e a tanul´ ok tud´ as´ at? Igen — Nem • • • •
Ha igen, hogyan ´ ert´ ekeli? csak oszt´alyzattal oszt´alyzattal ´es megbesz´eli a tanul´ okkal a hi´ anyoss´agokat nem oszt´alyozza, nem besz´eli meg a tanul´ okkal, o¨nmag´ anak jelz´es nem oszt´alyozza, a hi´ anyoss´agokat megbesz´eli a tanul´okkal
2. Egy-egy t´ emak¨ or tan´ıt´ asa el˝ ott felm´ erik-e a tanul´ ok el˝ ozetes ismereteit? Igen — Nem Ha igen, hogyan ´ ert´ ekeli? • csak oszt´alyzattal • oszt´alyzattal ´es megbesz´eli a tanul´ okkal a hi´ anyoss´agokat • nem oszt´alyozza, nem besz´eli meg a tanul´ okkal, o¨nmag´ anak jelz´es
104
Szepessy B´ alint
• nem oszt´alyozza, a hi´ anyoss´agokat megbesz´eli a tanul´okkal 3. Egy-egy t´ emak¨ or tan´ıt´ asa k¨ ozben, ha dolgozatot ´ırat, oszt´ alyoz minden felm´ er´ est? Igen — Nem Ha igen, mi´ ert? ................................................................................. ......................................... 4. A t´ emaz´ ar´ o dolgozatokat a tank¨ onyvkiad´ ok feladatlapjaiba ´ıratja? • Igen • Nem, mert a sz´ınvonala nem felel meg Mi´ert? .............................................................................. ........................................... • R´eszben kieg´esz´ıtem saj´ at feladataimmal 5. Ha nem a tank¨ onyvkiad´ ok ´ altal k´ esz´ıtett feladatlapokat haszn´ alja, alkalmazza, akkor: ¨ a´ll´ıtja o¨ssze a feladatot • On • A tank¨ onyv tud´ aspr´oba feladatait alkalmazza 6. (a) A feladatsorokat pontoz´ assal jav´ıtja? Igen — Nem (b) Ha igen, k´ erem ´ırja le, hogyan v´ altja ´ at a pontokat ´ erdemjeggy´ e! ................................................................................ ............................................ ................................................................................ ............................................ ¨ ´ 7. Az On altal k´ esz´ıtett feladatlapok eset´ en, mikor tervezi meg a feladatok ´ ert´ ekel´ es´ et? (a) • a feladatlap k´esz´ıt´essel egyid˝ oben • jav´ıt´ as el˝ ott • jav´ıt´ as k¨ ozben alakul ki (b) a pontoz´ as kialak´ıt´ asakor • tapasztalatra ´ep´ıt • k¨ ovetelm´enyekhez igazodik • egy´eb (c) Hogyan pontoz: • itemekre bontja a megold´ast ´es ezeket pontozza • csak a j´ o eredm´enyt fogadja el • egy´eb
Heves megyei helyzetk´ep az ´ altal´ anos iskol´ asok matematikai ...
105
8. A hi´ anyoss´ agok p´ otl´ as´ ara beiktat-e u ´ jabb o ´r´ akat? • igen • nem, mert zs´ ufolt a tananyag, nincs r´a id˝ o • nem, p´ otolj´ ak be otthon a hi´ anyoss´agokat A diagnosztikus ´ ert´ ekel´ es a tanul´ ok ,,indul´ o” tud´ as´ anak a felt´ ar´ asa az´ert, hogy megtudjuk, milyen megl´ev˝ o tud´ asra ´ep´ıthet¨ unk, mennyire rendelkeznek a tanul´ ok azokkal az ismeretekkel ´es k´epess´egekkel, amelyekre a tant´ argy tan´ev eleji tan´ıt´ as´ anak megkezd´esekor vagy egy tantervi tematikus egys´eg el˝ ott, vagy egy u ´j iskolat´ıpusban t´ amaszkodhatunk. Ezt az ´ert´ekel´est teh´ at a tanul´ asi folyamatban a tan´ev elej´en vagy egy nagyobb tan´ıt´ asi egys´eg elej´en alkalmazzuk. Az ´ert´ekel´esnek ebben a szakasz´aban nem oszt´alyozzuk a teljes´ıtm´enyt; mert ekkor a c´el az ismeretek felm´er´ese, kieg´esz´ıt´ese, a k´epess´egek fejleszt´ese. A felm´er´es sor´an arr´ol pr´ ob´ altunk inform´aci´ ot gy˝ ujteni, hogy milyen gyakoris´aggal alkalmazz´ak a diagnosztikus ´ert´ekel´est, min˝os´ıtik-e (oszt´alyozz´ak-e) a feladatlapokat, megbesz´elik-e a tanul´ okkal a hi´ anyoss´agokat? A m´er´es eredm´enye a k¨ ovetkez˝o: A tan´ev elej´en feladatlapon felm´eri a tanul´ ok el˝ ozetes tud´ as´ at:
1. 2. 3. 4.
f˝ o
sz´azal´ek
1.Elv´egzi a felm´er´est
42
72%
2.Nem v´egzi el a felm´er´est
12
20%
3.Nem v´ alaszolt a k´erd´esre
5
8%
Hogyan ´ert´ekeli a felm´er´est? — csak oszt´alyzattal, — oszt´alyzattal ´es megbEsz´eli a tanul´ okkal a hi´ anyoss´agokat, — nem oszt´alyozza, nem besz´eli meg a tanul´ okkal, o¨nmag´ anak jelz´es, — nem oszt´alyozza, megbesz´eli a tanul´ okkal a hi´ anyoss´agokat.
Az els˝o elj´ ar´ ast senki sem, a m´asodikat 18, a harmadikat 1, a negyediket 24 f˝ o v´ alasztotta. Elj´ ar´ as
f˝ o
sz´azal´ek
1.
0
0%
2.
18
31%
3.
1
2%
4.
24
41%
106
Szepessy B´ alint
A tanul´ ok el˝ ozetes tud´ as´ anak tan´ev eleji ´ert´ekel´ese m´er´eses m´odszerekkel elfogadott a pedag´ ogiai gyakorlatban. Ezt a minta eredm´enye is bizony´ıtja. A v´ alaszol´ o 59 pedag´ ogusb´ ol 42 meg´ıratja ezt a felm´er´est; ez a minta 72%-a. Az viszont meglep˝o, hogy 31%-uk oszt´alyozza is a felm´er´est ´es megbesz´eli a tanul´ okkal a hi´ anyoss´agokat. A v´ alaszad´ ok 42%-a nem oszt´alyoz ´es egy kiv´etel´evel megbesz´eli a tanul´ okkal a teljes´ıtm´eny¨ uket. Egy-egy t´emak¨ or feldolgoz´ asa el˝ ott a tanul´ ok tud´ as´ at felm´eri: f˝ o
sz´ azal´ek
Igen
40
68 %
Nem
19
32 %
Mind a 40 f˝ o fontosnak tartja a hi´ anyoss´agok megsz¨ untet´es´et. ¨ Osszegezve a diagnosztikai ´ert´ekel´es alkalmaz´asa a k¨ovetkez˝o k´epet mutatja:
Heves megyei helyzetk´ep az ´ altal´ anos iskol´ asok matematikai ...
1. 2. 3. 4.
— — — —
107
tan´ev elej´en k´esz´ıt felm´er´est helyesen alkalmazza (nem oszt´alyozza) egy-egy t´emak¨ or el˝ ott k´esz´ıt felm´er´est helyesen alkalmazza, az elsaj´ at´ıt´ as szintj´et m´eri
A format´ıv ´ ert´ ekel´ es a tan´ıt´ asi-tanul´ asi folyamat a´lland´ o k´ıs´er˝oje, az eredm´enyes tan´ıt´ as seg´ıt˝ oje. Ez a m´er´es a tanul´ onak arr´ol ad inform´aci´ ot, hogy meddig jutott el; a tan´ art pedig t´ aj´ekoztatja, hogy mit tan´ıtott meg el´eg hat´ekonyan, mit nem tan´ıtott meg j´ ol. Ez az ´ert´ekel´es nem min˝os´ıt, hanem fejleszt ´es korrig´al. Eredm´enyei nem befoly´ asolj´ ak k¨ ozvetlen¨ ul a min˝os´ıt˝ o ´ert´ekel´est. Mi az ut´ obbi krit´eriumot vizsg´ altuk a format´ıv ´ert´ekel´es gyakorlati alkalmaz´asa sor´an. Term´eszetesen a tan´ arok az egyes t´emak¨ or¨ ok tan´ıt´ asa k¨ ozben felm´erik, hogy a k¨ ovetelm´enyszinthez viszony´ıtva hol tartanak a tanul´ ok; de hogyan ´ert´ekelik, oszt´alyozz´ak-e minden esetben a feladatlapokat, teszteket, a hi´ anyoss´agok p´ otl´ as´ ara ford´ıtanak-e id˝ ot? Eredm´eny: mind az 59 pedag´ ogus valamennyi m´er´est oszt´ alyoz. A diagnosztikus ´es a fejleszt˝o ´ert´ekel´es min˝os´ıt´es´ere vonatkoz´ o adatok azt mutatj´ ak, hogy az ´ert´ekel´es oszt´alyoz´ as-centrikus, ami nem biztos, hogy a tananyag elsaj´ at´ıt´ as´ anak a folyamat´at hat´ekonyan seg´ıti. Az azonban megnyugtat´ o, hogy a tan´ arok 93%-a nem halad tov´ abb az u ´ j anyag feldolgoz´ as´ aval a hi´ anyoss´agok p´ otl´ asa el˝ ott. A v´ alaszad´ ok 3%-a a zs´ ufolt tananyagra val´ o hivatkoz´ assal nem iktat be o´r´ akat a hi´ anyoss´agok p´ otl´ as´ ara; figyelmen k´ıv¨ ul hagyva, hogy felsz´ınes tud´ asra nem lehet u ´ j ismereteket eredm´enyesen ´ep´ıteni. A szummat´ıv vagy min˝os´ıt˝ o ´ ert´ ekel´ es sor´an glob´ alis k´epet nyer¨ unk a tanul´ okr´ ol; hogy milyen szinten tettek eleget a tanul´ asi k¨ ovetelm´enyeknek. Ezt az ´ert´ekel´est a tan´ıt´ asi-tanul´ asi folyamat nagyobb szakaszainak (t´emak¨ or, tan´ev) lez´ ar´ asakor alkalmazz´ak. Term´eszetesnek vett¨ uk, hogy a lez´ar´ o min˝os´ıt´es szerves r´esze az oktat´ asi gyakorlatnak. A vizsg´ alatunk arra terjedt ki, hogy ennek az ´ert´ekel´esnek az alkalmaz´asakor milyen m´er˝oeszk¨ oz¨ oket (feladatlapokat, teszteket) haszn´ alnak ´es milyen m´odszerekkel ´ert´ekelik azokat (5.-7. k´erd´es). M´ er˝ oeszk¨ oz¨ ok k´ esz´ıt´ ese, alkalmaz´ asa, ´ ert´ ekel´ ese A t´emaz´ar´ o dolgozatokat a tank¨ onyvkiad´ o feladatlapjaiba ´ıratja 14 f˝ o (24%). Nem ´ıratja a feladatlapokra 8 f˝ o (14%), mert — szerint¨ uk — a tanul´ ok megszerzik a helyes v´ alaszokat ´es u ´ gy nem a re´alis tud´ ast t¨ ukr¨ ozi. 37 v´ alasz (62%) a tank¨ onyvkiad´ o feladatlapjait eg´esz´ıti ki a saj´ at feladataival. A tan´ arok 14%-a o¨n´ all´ oan k´esz´ıti a feladatlapokat ´es azokb´ ol szerkeszti a teszteket. (Hasznos lenne megvizsg´alni az elk´esz´ıtett tesztek ´erv´enyess´eg´et, megb´ızhat´ os´ ag´ at.) A feladatlapokat pontoz´ assal jav´ıtja a v´ alaszol´ o tan´ arok 98%-a.
108
Szepessy B´ alint
Az ´ert´ekel´est, a pontoz´ as megtervez´es´et a k¨ ovetkez˝o t´ abl´ azat mutatja: f˝ o
sz´azal´ek
55
93%
tervezi meg
3
5%
Jav´ıt´ as k¨ ozben alak´ıtja ki
1
2%
A feladatlap elk´esz´ıt´es´evel egy id˝ oben tervezi meg K¨ ozvetlen jav´ıt´ as el˝ ott
A pontoz´ as kialak´ıt´ asakor a k¨ ovetkez˝o szempontokat veszik figyelembe f˝ o Saj´ at tapasztalatra ´ep´ıt
sz´azal´ek
2
3%
57
97%
A k¨ ovetelm´enyrendszert veszi alapul
A tan´ıt´ as sor´an alkalmazott logikai l´ep´esekre bontja a feladatokat ´es a r´eszeredm´enyeket is pontozza a v´ alaszad´ ok 100%-a. A pedag´ ogusok jelent˝ os sz´azal´ek´ anak ´ert´ekel´esi elj´ ar´ asa megfelel a krit´eriumoknak. A feladatlap-k´esz´ıt´essel egy id˝ oben, a k¨ ovetelm´enyrendszerhez igazodva ´es logikai l´ep´esekre bontva pontozz´ak a feladatokat. A pedag´ ogiai tesztek lehetnek norma- vagy krit´erium orient´ altak. Kis mint´ ara (pl. egy oszt´aly) krit´erium-orient´ alt tesztet lehet k´esz´ıteni. A krit´erium a k¨ ovetelm´enyrendszer. A teszt k´esz´ıt´es´enek ´es ´ert´ekel´es´enek a k¨ ovetelm´enyekb˝ ol kell kiindulni ´es ugyanazoket a logikai l´ep´eseket kell k¨ ovetni, amit a tan´ıt´ as sor´an alkalmaz a nevel˝ o.
Heves megyei helyzetk´ep az ´ altal´ anos iskol´ asok matematikai ...
109
A kialak´ıtott pontoz´ as ut´ an a ponthat´ arok meg´allap´ıt´ asa t¨ ort´enik, amelyeket ´erdemjeggy´e v´ altanak. M´er´es¨ unk szerint a ponthat´ arok kialak´ıt´ as´ an´ al ´es az azokhoz rendelt oszt´alyzatok meg´allap´ıt´ as´ an´ al a neh´ezs´egi fokt´ ol f¨ uggetlen¨ ul ugyanazt az elvet alkalmazz´ak. A pontok oszt´alyzatt´ a alak´ıt´ as´ at a k¨ ovetkez˝o t´ abl´ azat mutatja: 0—29%
el´egtelen
30—49%
el´egs´eges
50—74%
k¨ ozepes
75—89%
j´ o
90%-t´ol
jeles
Egys´egesebb ´es re´alisabb lenne az ´ert´ekel´es, ha a helyi programban megfogalmazott k¨ ovetelm´enyek alapj´ an a Hajdu S´ andor-f´ele feladatlap-´ert´ekel´esi m´odszert k¨ ovetn´ek. Az ´ert´ekel´es pontoz´ asos m´odja az objektiv´ıt´ asra val´ o t¨ orekv´est mutatja, de nem szabad mereven ragaszkodni hozz´ a. (Figyelembe kell venni, hogy a teszt milyen tud´ as m´er´es´ere k´esz¨ ult, valamint annak neh´ezs´egi fok´ at is). Ahhoz, hogy a feladatlapok ´es a tesztek k´esz´ıt´ese ´es ´ert´ekel´ese ter¨ ulet´en min˝os´ıteni lehessen a pedag´ ogusok felk´esz¨ ults´eg´et, j´ oval t¨ obb inform´aci´ ora lenne sz¨ uks´eg¨ unk. (A vizsg´ alat c´elja helyzetk´ep k´esz´ıt´es, nem min˝os´ıt´es!) Az viszont figyelemre m´elt´ o, hogy — ezen a ter¨ uleten — hogyan v´elekednek a tan´ arok a saj´ at felk´esz¨ ults´eg¨ ukr˝ ol. K´erd´es¨ unk a k¨ ovetkez˝o volt: ¨ saj´ 9. Hogyan ´ıt´ eli meg On at felk´ esz¨ ults´ eg´ et? • teszk´ esz´ıt´ es, feladatlap-¨ ossze´ all´ıt´ as t´ emak¨ orben j´ o k¨ ozepes gyenge • feladatok ´ ert´ ekel´ es´ enek t´ emak¨ or´ eben j´ o
k¨ ozepes
gyenge
A v´ alaszok alapj´ an k´esz¨ ultek a k¨ ovetkez˝o t´ abl´ azatok: A tesztk´esz´ıt´es ter¨ ulet´en: j´ onak ´ıt´eli meg a tud´ as´ at
90%
k¨ ozepesnek tartja
8%
gyeng´enek ´ıt´eli
0%
nem v´ alaszolt
2%
A teszt ´ert´ekel´ese ter¨ ulet´en
110
Szepessy B´ alint
j´ onak ´ıt´eli meg tud´ as´ at
88,2%
k¨ ozepesnek tartja
8,4%
gyeng´enek ´ıt´eli
0%
nem v´ alaszolt
3,4%
V´eg¨ ul megk´erdezt¨ uk: 10. Egyet´ ert-e azzal, hogy k¨ uls˝ o szakemberek tud´ asszintm´ er´ est v´ egezzenek matematik´ ab´ ol? IGEN — NEM Mi´ert? ..................................................................................... ................................... ..................................................................................... ................................... 11. Fontosnak tartja, hogy legyenek olyan feladatsor-vari´ ansok, amelyek eredm´ enyeit o ¨ssze tudja hasonl´ıtani tan´ıtv´ anyai eredm´ enyeivel? • Orsz´agos o¨sszehasonl´ıt´ o adatok: igen — nem • Megyei o¨sszehasonl´ıt´ o adatok: igen — nem Mi´ert? ..................................................................................... ................................... A v´ alaszad´ ok 69,5%-a fogadja el a k¨ uls˝ o, nem az iskol´ aban dolgoz´ o szakemberek tud´ asszintm´er´es´et; 28,8%-a viszont elutas´ıtja. Az igennel v´ alaszol´ oknak csak az 53,4%-a indokolja v´ alasz´ at az objekt´ıv meg´ıt´el´essel, az elfogulatlan visszajelz´essel, viszony´ıt´ asi lehet˝ os´eggel. Az tapasztalhat´ o, hogy az elm´ ult ´evek szakmai ellen˝ orz´es´enek teljes hi´ anya miatt az iskol´ ak, a pedag´ ogusok t´ uls´ agosan bez´arkoztak. Figyelembe v´eve, hogy a NAT minden tanul´ ora vonatkoz´ oan megfogalmazza a minimum k¨ ovetelm´enyeket meglep˝o, hogy a k¨ uls˝ o szakemberek m´er´es´enek elutas´ıt´ as´ at legt¨ obben azzal indokolt´ ak, hogy a k¨ uls˝ o szakemberek nem ismerik a gyerekek k´epess´egeit; ´ıgy nem sz¨ ulethetne re´alis eredm´eny. Az utols´ o k´erd´esre a v´ alaszok: — Orsz´agos o¨sszehasonl´ıt´ o adatokat ig´enyel a v´ alaszad´ ok 89,8%-a; nem ig´enyel 10,2%-a. — Megyei o¨sszehasonl´ıt´ o adatokat 83% ig´enyel; 17% nem. Az o¨sszehasonl´ıt´ o adatokat ig´enyl˝ ok 58%-a azzal indokolta d¨ ont´es´et, hogy ez j´ o o¨sszehasonl´ıt´ asi, viszony´ıt´ asi, illetve t´ aj´ekoz´ od´ asi lehet˝ os´eg. A kapott helyzetk´ep m´elyebb elemz´ese n´elk¨ ul is — megfogalmazhat´ok a k¨ ovetkez˝o feladatok: — a k´epz´es sor´an a legkorszer˝ ubb, legeredm´enyesebb ´ert´ekel´esi m´odszerek megismertet´ese,
Heves megyei helyzetk´ep az ´ altal´ anos iskol´ asok matematikai ...
111
— tov´ abbk´epz´eseken az elm´eleti alapok meger˝os´ıt´ese ut´ an a gyakorlati alkalmaz´ast kell el˝ ot´erbe helyezni; — a gyakorlatban alkalmazott feladatlapok ´es tesztek ´erv´enyess´eg´enek, ,,j´ os´ ag´ anak” felt´ ar´ asa, — megfelel˝o j´ os´ agmutat´ okkal rendelkez˝o feladatsorok, tesztek k´esz´ıt´ese ´es k¨ ozread´ asa, — ellen˝ orz´essel, tan´ acsad´ assal oldani sz¨ uks´eges a m´er´esekt˝ ol val´ o f´elelemet. A helyzetk´ep tov´ abbi felm´er´esekkel ´eles´ıthet˝ o. (Ezek folyamatban vannak.) Ezut´ an k¨ ovetkezhet az elemz´es, az ´ert´ekel´es k¨ ul¨ onb¨ oz˝ o ter¨ uletein megl´ev˝ o probl´em´ak felt´ ar´ as´ ara, a megold´asukra vonatkoz´ o tov´ abbi feladatok megfogalmaz´asa. Irodalom ´ Beno ˝ : Az iskolai tud´ [1] Csapo as. Osiris Kiad´ o, Budapest 1998. ´ndor: M´er´esek a pedag´ [2] Orosz Sa ogi´ aban. Veszpr´em, 1995. ´thory Zolta ´n: Tanul´ [3] Ba ok, iskol´ ak, k¨ ul¨ onbs´egek. Okker Kiad´ o, Budapest, 1997. ´ ´ ekel´es ´es min˝os´eg a k¨ ´ th Tiborn´ ´ th Andrea Eva: [4] To e—To Ert´ ozoktat´ asban. M˝ uszaki K¨ onyvkiad´ o, Budapest, 1999. ´ [5] Agoston—Nagy—Orosz: M´er´eses m´odszerek a pedag´ ogi´ aban. Tank¨ onyvkiad´ o, Budapest, 1974. ´ ekel´esi krit´eriumok ´es m´odszerek. Pedag´ ´ zsef: Ert´ [6] Nagy Jo ogiai Diagnosztika, 2, (1993). [7] A k¨ ozoktat´ asr´ol sz´ol´ o 1993 ´evi LXXIX t¨ orv´eny m´ odos´ıt´ asokkal egy¨ uttes szerkezetbe foglalt sz¨ovege. M˝ uvel˝ od´es¨ ugyi K¨ ozl¨ ony, 25, 1498—1571.
Szepessy B´ alint Institute of Mathematics and Informatics Eszterh´azy K´ aroly College Le´ anyka str. 4–6. H-3300 Eger, Hungary
