Alkalmazott
Nyelvészeri
Közlemények,
Miskolc,
CÍMBE REJTETT
IV. évfolyam.
1. szám, (2009) pp.
5-11.
ÜZENETEK
ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA
Széchenyi István Egyetem, Nemzetközi Kommunikáció Tanszék 9026. Győr, Egyetem tér 1.
[email protected]
„ Un titolo é giá ima chiave interpretativa" Umberto Eco (1983) Kivonat: A tágan értelmezett gazdasági szaknyelv (vö. Ablonczyné 2009) kutatása kapcsán a hazai és külföldi kutatók újabb és újabb elemzési aspektusokkal lepik meg a tudományterülettel foglalkozókat, illetve a tudományterület iránt érdeklődőket. Doktori disszertációk születnek a gazdaság és nyelvhasználat kapcsolatát vizsgálva (például Nádai 2007; Vargáné Kiss 2009) és a MANYE kongresszusok (például Szőke 2009; Tamás 2008), illetve a SZOKOE konferenciák (Dósa 2007; Jerkus 2008) szaknyelvvel foglalkozó szekcióiban is nyomon követhetők olyan előadások, amelyek a tágan értelmezett gazdasági szaknyelv körébe tartoznak. Az alábbi tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a gazdasági sajtóban megjelenő cikkek címei értelmezéséhez szükségünk van-e háttérismeretre. Kulcsszavak: gazdasági sajtó, angol, magyar, olasz korpusz, címadás Bevezetés Jelen tanulmány a gazdasági sajtóban megjelenő cikkcímek elemzését tűzte ki célul. Az írott gazdasági sajtónyelv e kis szegmensének vizsgálatát két tényező is indokolja. Egyrészt a gazdasági hetilapok és/vagy napilapok gazdasági rovatainak szerzői tág értelemben vett gazdasági témájú cikkeket írnak nem feltétlenül szakemberekből álló olvasóközönséghez, hanem a gazdaság iránt érdeklődő müveit laikusokhoz. Másrészt ez az a nyelvhasználati szféra, amelynek tanulmányozására és elemzésére szükség van a gazdasági felsőoktatás különböző idegen nyelvi kurzusain. 1. A kutatás háttere A háromnyelvű (angol, magyar, olasz) sajtócímek elemzéséhez szükséges, hogy tanulmányozzuk a sajtószövegekkel mint szövegtípussal foglalkozó szakirodalmat, illetve a címadással foglalkozó szakirodalmat. 1.1. A gazdasági sajtó A gazdasági sajtó vonatkozásában megkülönböztetünk tudományos-választékos és szakmai-köznyelvi síkokat. Jelen elemzés az utóbbival foglalkozik: a média gazdasági nyelvhasználatát elemzi, ahol az absztrakció foka viszonylag alacsony. Az írott gazdasági sajtónyelvet elemezve elfogadjuk, hogy az információnak: • rövidnek, • tömörnek,
Abloncziné Mihályka Lívia
6 • • • • •
egyértelműnek, érzelemmentesnek, szemléletesnek, tartósnak és szakmailag megfelelőnek kell lenni (Gotti 1991).
Elemzésünk során az újság, az olvasó és a gazdaság hármas egységéből kell kiindulnunk. Fontos, hogy milyen a kapcsolat az újságiró és az olvasó mint befogadó között (aki tulajdonképpen a lap eltartója). Minden lapnak sokféle olvasója van. A szakmai lapok olvasóközönsége szociológiailag homogénebb - ennek nyelvi következménye is van (aminek jelentősége a sajtócímek elemzésénél még előkerül). A mindenkori cél az olvasó figyelmének felkeltése hatásos nyelvi eszközök segítségével. A sajtónyelv elemzésekor először is tisztáznunk kell a 'műfaj', a 'szövegtípus' vagy 'szövegfajta' fogalmak közötti különbségeket. Meg kell jegyezni, hogy a publicisztikai szakirodalom a sajtó szövegfajtáit szintén műfajnak nevezi az átfogóbb szövegfajta terminussal szemben. A sajtó szövegfajtáinak többsége meglehetősen változékony. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a sajtóban megjelenő írásoknak az aktualitás a legnagyobb értéke. Az írásműveket a mai történésekhez, a megcélzott mai közönség elvárásaihoz, a mai körülményekhez kell igazítani. Nincsenek kifejezetten „steril műfajok". Megkülönböztetjük a • tájékoztató műfajcsoportot (hír, információ, közlemény, tudósítás, riport, interjú, portré), • publicisztikai műfajcsoportot (vezércikk, cikkriport, nyílt levél, hírmagyarázat, glossza, ismertetés, recenzió, kritika), • járulékos műfajcsoportot (irodalmi, művészeti műfajcsalád, tudományos ismeretterjesztő műfajcsalád, gyakorlati müfajcsalád - recept-, újságazonosító műfajok - cím, impresszum és a • vizuális műfajcsoportot (grafika, fotó, ábra, melléklet) A szakmai, tudományos-ismeretterjesztő lapoknál is többnyire a fenti műfajcsoportokat találjuk meg. Jelen elemzés szempontjából a járulékos műfajcsoportba tartozó sajtócímeket emeljük ki. 1.2. A címadásról Kiindulásként elfogadjuk, hogy a cím része a szövegnek. Egyetértünk Szikszainé (1999) feltevésével, amely szerint a cím a szöveg globális kohéziójának eleme, illetve Tolcsvai (2001) elméletével, aki a címek metatextuális és tartalmi funkcióját tartja rendkívül fontosnak. „A cím a mű névjegye, s mint a bemutatkozásnál, benyomás" (Kemény 1989: 101).
itt is döntő lehet az első
A sajtócím elsődleges feladata, hogy felkeltse az Olvasó érdeklődését, késztesse az Olvasót a cikk elolvasására.
Címbe rejtett üzenetek
7
Az újságcímeket tipizálni lehet. Pléh-Terestyéni (1980) szerint léteznek: • leíró címek, • tömör címek, • kérdésfeltevő címek és • szenzációs címek. Jelen tanulmányban nem foglalkozunk a leíró címekkel (amelyek tulajdonképpen egy eseményt mutatnak, nyelvtanilag teljes szerkezetűek). Ez a fajta címadás az elemzett gazdasági lapokra nem jellemző. A témamegjelölő tömör címek és kérdésfeltevő címek az elemzett korpuszban inkább alcímként találhatók meg, ezért ezeknek az elemzésétől is tartózkodunk. Jelen elemzés szempontjából az ún. szenzációs címeket emeljük ki, amely kategóriába tartozó címek helyes értelmezéséhez bizonyos háttérismeretet megléte szükséges az Olvasótól. Ezekben a címekben megtalálható a nyelv szokatlan használata, a cikkíró kreativitása és a játék öröme az olvasó részéről, hogy megfejtse a „rejtvényt". A váratlan, időnként meghökkentő szókapcsolatok célja a gazdasági szövegekben többnyire nem a humorkeltés, hanem kiemelésre és/vagy bírálatra adódik lehetőség ily módon. A váratlan fordulat meglepi az olvasót, ugyanakkor el is gondolkozik, mivel a nyelvi játék mögött mindig van kommunikációs szándék. 2. A kutatás célja és módszere Jelen tanulmány a gazdasági témájú sajtóban megjelent cikkek címeinek a vizsgálatát tűzte ki célul. Elemzésünkhöz angol, magyar és olasz nyelvű tudományos-ismeretterjesztő kategóriába tartozó sajtótermékeket vizsgáltunk meg: The Economist, Heti Világgazdaság és Panoráma 2007-2009 között megjelenő lapszámait vettük figyelembe és vizsgálódásunkhoz azonos műfajú cikkeket választottuk ki. Hipotézisünk szerint mindhárom sajtótermékekben a címadás azonosságokat mutat. 3. Eredmények Mindhárom gazdasági szakfolyóirat esetében azt tapasztaltuk, hogy bizonyos háttérismeret szükséges a címek értelmezéséhez. A rejtett utalás figyelemfelkeltő, esetenként meghökkentő lehet (zárójelben a cikk témáját adjuk meg, illetve az utalást, ha szükségesnek tartjuk). 3.1. Szójáték, szóvicc • Anything more to declare? (Irán és a diplomáciai világ; utalás: rutinmondat a vámolásnál) • The dog didn 't bark (Félelem a pénzügyi ösztönzőktől) • Cause and defect (Kilábalás a gazdasági válságból. Utalás: cause and effect) • Spagettiwestern (Átalakulóban a felsőoktatás) • Átfolyások (Árvízvédelem Ausztriában) • Bezár a bazár (Piacbezárások Moszkvában) • Niente bavagli, perché solo TravaglP. (Berlusconi vitája a sajtószabadságról) • Addio aereo se il treno vola (Róma-Milánó vasúton már három és fél óra alatt megtehető, nem kell repülőre szállni) l
Abloncziné Mihályka Lívia
8 •
Al Papa non va giú il Martini. (A pápa és Martini milánói érsek vitája. Szójáték: A pápa nem tudja lenyelni a martinit.)
3.2. Közmondások / közmondások ferdítése / szólások • Executive Pay. Too Many Turkeys. (Utalás a szólásra: Túl sokan a húsosfazék körül.) • Better safe than sorry. (Obama és Guantanamo. Utalás: Jobb félni, mint megijedni.) • Aki szelet arat. (Megújuló energiaforrások Németországban. Utalás: Aki szelet vet, vihart arat.) • Pénz az ablakban. (Ki áll a gázüzletek mögött. Utalás a szólásra.) • Cseberből viharba. A legnagyobb magyar cégek is bajban vannak a válság miatt. Utalás a szólásra.) • Troppo fitmo niente arrosto. (Botrány az új lakásépítési politikáról. Utalás a közmondásra: Sok hűhó semmiért.) • No alle oprere faraoniche. (Biztonságos beruházásokat a jövőben. Utalás: Non abbandonare la via battutta per una non frequentata. Járt utat járatlanélt el ne hagyj.) • Urlo, dunque sono. (Cikk az inflációról; „Kiabálok, tehát vagyok".) 3.3. Utalás filmre, könyvre, zenedarabra • Israel's Mossad. A Spymaster's story. (Utalás a filmre: Spygame.) • Death of the Salesman. (Utalás Arthur Miller drámájára). • From Ozzie to Ricky (Riport a világválságról. Utalás a The Adventures of Ozzie and Harriet" c. tévékomédiára, amely 1952-1966 között ment). • Nem tiszta Amerika (Utalás a 'Tiszta Amerika' c. filmre, egy amerikai botrányba került osztrák bankkal kapcsolatban). • Hány óra szórakozás? (Munkaidő-patthelyzet az Unióban; utalás: Nyolc óra pihenés ... című dal) • Jövőre, kivel, ugyanaz? (Garancia a főváros fejlesztésére. Utalás a Jövőre, veled, ugyanitt c. darabra) • Isteni színjáték (Botrány az őssejt beültetés körül. Utalás Dante: Isteni színjáték). • Nem félünk a farkastól (Felkészülés a járványveszélyre. Utalás Albee drámájára). • Relazioni pericolose (Cikk az EU-ról; utalás az azonos című filmre: „Veszedelmes viszonyok"). • II soldato della veritá (a cikk témája: olasz katonák Irakban; utalás: La bocca della veritá / „Az igazság szája" - római legenda). • C'era una volta la via Emilia (Gondok a Romini és Pármáa közötti útépítésnél. Utalás: Hol volt hol nem volt... minden mese kezdő sora.)
Címbe rejtett üzenetek
9
3.4. Szemléletes képek és alakzatok Egyetértünk Grétsy (2006) véleményével, hogy a jó cím már fél siker. A gazdasági lapok tekintetében is igaz, hogy az ötletes és ügyes cím rabul ejti az Olvasót és a sajátos címadási módok korhoz kötődnek és ennek megfelelően beszélhetünk címadási divatokról. Magyar viszonylatban a Heti Világgazdaság megkülönböztető jegyként viseli a sajátos címadási technikáját. Zárójeles cím Sokszor találkozhatunk ún. zárójeles címmel, amikor a cím egy-két betűjének zárójelbe tétele láttán az Olvasó két jelentésre is asszociál. Erre a jelenségre mindhárom sajtótermékben találtunk példát: • • • • • •
Czechs (h)old key to Lisbon treaty (Iroszág aláírta a Lisszaboni Szerződést, amitől Csehország aláírása függött) Brasil (b)eats Spain (2016-ban Rio de Janeiroban lesz az Olimpia, nem Madridban) (Kém)csőbe húzva (Laborbotrány Debrecenben) F(r)ontos emberek (Amerikai polgárjogi harcosok elágazó útjai) La crisi ci tnette alle (c)orde (Az utolsók a 'hordák' közé kerülünk a gazdasági válság után, illetve a perifériára szorulunk) Cambiare operátore telefonico: un'impresa (im)possibile? (Egy vagy több telefonszolgáltatóra van szükség?)
3.5. Mindent-egy-szóba címek Ezzel a módszenei egyetlen összetett szóba sűríti az újságíró a cikk tartalmát (Kemény 1989: 106). Új szavak keletkezhetnek így, amelyek rövidebb-hosszabb ideig élnek, majd elfeledkezünk róluk. Ezt a jelenséget a Heti Világgazdaságban fedeztük fel. Angol és olasz nyelvű gazdasági folyóiratokban nem találtunk erre a jelenségre példát. • • • • • • • • • • •
Agybefektetés (Cikk a magánkórházakról) Lakásétterem (Új vendéglátós trend) Mutogatós számtan (A feljelentés városi legendája) Elszállóág (Dráguló élelmiszerárak) Panelprofik (Egyre dörzsöltebb közös képviselőkre lesz szükség) Mecenatortúra (A modern művészetek ára Debrecenben) Bérhódítás (Gyógyszer K+F Ázsiában) Népszóval (Hatalmi vágyak Dél-Amerikában) Villámváltás (Kormányfőcsere Zágrábban) Önerőművészek (Adóprés alatt az önkormányzatok) Láncfűrészelés (Érdekharc a körbetartozások ellen)
10
Abloncziné Mihályka Lívia
3.6. Alliterációk, metaforák, szóképek a címben Nem tagadhatjuk, hogy az Olvasó figyelmének a felkeltése a cél ezekkel a címadási módokkal is, de az ilyen címek értelmezése többnyire csak a cikk elolvasása után (vagy legalább a rövidebb-hosszabb alcím elolvasása után) lehetséges. • Carpe Capital. (Európai bankok mélyrepülése) • Merkel's moment. (Angela Merkel nyerte meg a választást) • Feast and Famine (Csökkenő autóeladások Oroszországban) • What went wrong with economics? (Múltbeli hibák) • Pénz, pacsi, politika? (Hiányosságok a ppp program körül) • Közpénzből közhely (Számvevőszéki jelentés a kórházakról) • Bécsi búcsú (A Sky Europe nehézségei) • Vegyes vágott (Ujabb jegybanki kamatcsökkenés) • La Bella e la Bestia (Gazdasági különbségek Észak- és Dél-Olaszország között) • Divario drammatico. (Napolitano véleménye észak és dél közötti különbségről) • Tagliare le tasse come in Francia? (Adócsökkentési tervek) 3.7. Alakzatok: ismétlés, párhuzam és ellentét, felsorolás, kérdés, hiányos mondat • The red and the black. (Bűnözés Kínában) • Backwards, not forwards. (Munkáspárti konferencia az elkövetett hibás lépésekről) • Ready, set, go (Iskolareform Amerikában) • A dull, heavy calm. (Világgazdasági mélypont) • Still necessary? (Amerika és Afganisztán) • What if? (Mi okozta a válságot?) • Kivonás, összeadás (Átalakuló oktatásfinanszírozás) • Tartozik, követel (Botrány a cigányok közüzemi-díj tartozásai körül) • Keserédes ízek (Árrobbanás a nemzetközi cukorpiacon) • Moszkvai faló? (Orosz vállalatfelvásárlások Amerikában) • A szarka farka. (Botrány az OTP-vezér körül) • Őszinte részvényük (Képviselők befektetései állampapírokban) • Fűvel, fával (Biotermékek reneszánsza) • Űr előttük, űr utánuk (Megpróbálják divatba hozni a cigányzenét) • Matt a sakknak? (Reform előtt a sakkszabályok) • Kéznél a láb (EU és a kamatemelés) • Hibás számítások (A helyi iparűzési adóról) • Gólya, pont, hu (Felvételi eredmények) • Niente crisi Cavaliere? (Interjú Berlusconival a válságról) • Case, compravendite in calo (Válságban az ingatlanágazat) • Oggi precario, domani pure. (Gondok a munkaszerződések körül) • Centrali vecchie, nucleare nuovo (A jövőben az új atomerőmüveket a régiek mellé építik).
Címbe rejtett üzenetek 16 Összegzés Elemzésünk bebizonyította, hogy a gazdasági sajtótermékekben megjelenő címek kiválasztásánál a nyelven kívüli tényezőket is figyelembe kell venni: nemcsak a közlemény tárgya fontos, hanem a közlőnek a témával kapcsolatos attitűdje és elvárása az üzenet befogadójával szemben, akinek rendelkeznie kell a háttér-információval, hogy dekódolni tudja az üzenetet. Hagyományosan a cím funkciója felhívó jellegű, egy lényeges elemet emel ki a tartalomból. A feldolgozott cikkek címe nem mindig felel meg ennek a kritériumnak. Sokkal inkább a talányos cím és a játék a cikkíró és az olvasó között kerül előtérbe. Egyetértünk Umberto Eco sokat idézett mondásával: )yA Rózsa nevét nem megírni volt nehéz, hanem a jó címet megtalálni hozzá". Irodalom Ablonczyné Mihályka L. 2009. A gazdasági szaknyelv mint terminus. In Ablonczyné Mihályka L. - Garai A. (szerk.) Győri nyelvi mozaik III. Győr: Széchenyi István Egyetem. 10-17. Dósa I. 2007. Terminológiai rendszer és számviteli rendszer találkozása a mérlegben. Előadás: Elhangzott. SZOKOE konferencia. Pécs, 2007. 15-17. Eco, U. 1983. Intervista a Umberto Eco sul Nome della Rosa. Alfabeta, N. 49. giugno 1983. Gotti, M. 1991. I linguaggi specialistici: caratteristiche linguistiche e criteri prgamatici. Firenze: La Nuova Italia. Jerkus T. I. 2008. Neologizmusok a gazdasági szaknyelvben. Előadás: Elhangzott. SZOKOE konferencia. Debrecen. 2008. november 21-22. Kemény G. 1989. Milyen cimen? Címszavakban a sajtónyelvi címadásról. In: Bíró Á. (szerk.) Szaknyelvi divatok. Budapest: Gondolat. 101-133. Nádai Julianna 2007. Sajtó és nyelv=sajtónyelv. Pécsi Tudományegyetem. Nyelvtudományi Doktori Iskola. PhD értekezés. Kézirat. Pléh Cs. - Trestyéni T. 1980. Újságcímek - az olvasó szemével. Jel-Kép. 1980/2. 113-117. Szikaszainé Nagy I. 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris. Szőke A. 2009. A gazdasági szaknyelvhaszttálat és az íráskészség. Előadás. Elhangzott: XIX. MANYE kongresszus. Eger. 2009. április 16-18. Tamás D. 2008. Az olasz és a magyar gazdasági rendszerek eltéréseinek hatása a gazdasági terminológiára. Előadás. Elhangzott: XVIII. MANYE kongresszus, Budapest, 2008. április 3-5. Vargáné Kiss K. 2009. Pénzintézetek szakmai nyelvhasználatának elemzése. Pannon Egyetem. Nyelvtudományi Doktori Iskola. PhD értekezés. Kézirat.
