Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet
A zárttéri vadtenyésztés aktuális problémái Romániában (The present problems of closed range wild animal breeding in Romania )
Készítette: Fodor József-Tamás Vadgazda mérnök MSc. jelölt
Belső Konzulens: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens Külső konzulens: Dr. Mandu Romică
SOPRON 2010
1. Tartalom 1.Tartalom.................................................................................................................................2 2.Bevezető .................................................................................................................................3 3. A zárttéri vadtenyésztés szerepe.........................................................................................5 4. Zárttéri nagyvadtartási formák és ezek romániai alkalmazási lehetőségei ...................7 5. A zárttéri vadtenyésztés története és helyzete a világon...................................................8 6. A zárttéri vadtartás múltja és jelene Romániában...........................................................9 7. Zárttéri nagyvadtartás romániai engedélyeztetési folyamata .......................................16 8. Zárttéri nagyvadtartás megvalósításának pályázati lehetőségei Romániában ............19 8.1. A terület leírása, ..........................................................................................................20 8.2. A vaddisznó,.................................................................................................................20 8.3. Tenyésztési tehnológiák ..............................................................................................20 8.4. Berendezések, kerítés, kapuk.....................................................................................21 8.5. Szakaszolás ..................................................................................................................21 8.6. Vadföldek: ...................................................................................................................21 8.7. Takarmányozás:..........................................................................................................21 8.8. Állategészségügyi problémák,....................................................................................22 8.9. A befektetés megtérülése, gazdasági mutatók ..........................................................22 8.10. A kerítés típusa: ........................................................................................................24 9. Szempontok: .......................................................................................................................25 9.1. A terület pontos beazonosítása: .................................................................................25 9.2. A már létező boxok és állomány ................................................................................26 9.3. A természetes, takarmányként és vadrejtőként szóba jöhetők...............................29 9.4. A leválasztott szakaszok szerepe és az állomány várható alakulása:.....................31 9.5. Kerítés és elektromos védelem:..................................................................................34 9.6. Távtartó, szigetelők: ...................................................................................................38 9.7. A kinti elektromos védelem........................................................................................39 10. Állategészségügyi gondok az elején és most: .................................................................44 11. Javaslatok az érvényben lévő jogszabály kiegészítésére és módosítására ..................46 12. Felhasznált irodalom........................................................................................................53
2
2. Bevezető Napjainkban a nagyvad zárttéri tartása Romániában is egy felfutóban lévő ágazattá nőtte ki magát, viszont helye és szerepe a vadgazdálkodásban nem egyértelmű. Sajnos megfigyelhető az a jelenség, hogy pénzügyi háttérrel rendelkező befektetők hoznak vadaskert létesítési döntést, a témában szükséges legalapvetőbb információk hiányában. Romániában ma divatosnak számít vadaskertet létesíteni, hiszen adott a jogszabályi feltételrendszer és a követelmények sem túlságosan bonyolultak. Ez egyrészt egy nagy lehetőséget hordoz magában, másrészt viszont veszélyes is lehet. A veszélyhelyzet abból adódik, hogy a hozzá nem értő kerttulajdonosok szakmai érvekkel nem képesek motiválni tevékenységük létjogosultságát, ezáltal az egész vadásztársadalom negatív megítélését idézik elő. A vadaskerti vadászat ma Romániában médiaesemény. A Nagyvárad melletti Bályok település adminisztratív területén a Ion Ţiriac egykori teniszcsillag tulajdonában lévő vadaskertben évi egy alkalommal van – kiváltságos vendégkör részére – vaddisznó vadászat szervezve, amit a média már a vendégek repülőtéri érkezésétől kezdve végig követ. Jellemző ezekre a vadászatokra a teljes hírzárlat, ami miatt óriási erőfeszítéseket tesznek főleg a kereskedelmi televízió-társaságok, amelyek az exkluzív felvételek reményében helikopterről is filmeznek. Amely médiaorgánum nem tud a bályoki vadászatokról tudósítani, ennek kapcsán próbálja az országban létező más kertek tevékenységét boncolgatni, így a szakmailag felkészületlen érintettek akaratuk ellenére célponttá, és „gyilkosokká” válnak. Nekem kertépítő cégtulajdonosként alapvető rövidtávú érdekem, hogy az országban minél több vadaskert létesüljön. A mennyiség elé nem is gördít akadályokat a jelenlegi törvénykezés, azonban olyan megengedő jellegű, tágan értelmezhető előírásokat tartalmaz, amelyek a minőség rovására aknázhatóak ki. Egy ennyire új tevékenységi ág azonban bizonyos minimális szakmai szabványok betartása nélkül rövid időn belül, önmaga hanyatlását okozhatja. Tetten érhető a befektetők azon igyekezete, hogy nem bérelt, hanem saját területen létesítsenek – a jogszabályok minimális követelményeinek megfelelő – vadaskerteket. Egyrészt a saját terület megléte alapvetően befolyásolja a létesítmény földrajzi helyét. Tehát ott létesül vadaskert, ahol kedvező áron eladó területet lehet vásárolni. A törvények ma bármilyen külterületen lehetővé teszik a vadaskert létesítést, így ezek számukra teljes mértékben alkalmatlan területeken is megjelennek. 3
Másrészt
a
minimális
érvényben
lévő
előírásoknak
megfelelő
vadaskertek
nem
működőképesek. A befektetők elgondolása szerint, betelepítik a területeket, adminisztrálják a takarmányt, számba veszik a szabad területhez képes magas szaporulatot, és év végén számolják a bevételeket. Nem tudatosul az érintettekben, hogy a kert állományának szaporulata nem képes biztosítani egy gazdaságilag is fenntartható hozamot. Ehhez a törzsállomány bizonyos szintű kímélete, és szaporulat vásárlása is szükséges. Nem kap megfelelő hangsúlyt sem az engedélyeztetés, sem pedig a működtetés során az állategészségügy. A kezdeti befektetések összegét, pl. a villanypásztor mellőzésével próbálják csökkenteni, és még rengeteg olyan probléma tapasztalható a mindennapi gyakorlatban, ami teljes mértékben legális, de ha így marad, akkor 5 – 10 éven belül a vadaskertek megszűnéséhez fog vezetni Romániában. Ezt megelőzendő kell jogszabályba foglalni olyan minimális elvárásokat, amelyek a zárttéri nagyvadtartás jövőbeli romániai prosperálását is lehetővé teszik. Dolgozatom célja, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok elemzése által rámutatni a hiányosságokra, és javaslatokat tenni a kiegészítésekre illetve módosításokra. Továbbá, egy igen nehezen megvalósítható befektetésen át, rá szeretnék világítani arra a tényre, hogy szakmai hozzáértés hiányában milyen hatalmas bakklövéseket követnek el azok, akik tulajdonképpen mostanig monopolizálták a tervezés piacát. Igen
fontos
része
dolgozatomnak
az
álltalunk
romániai
viszonylatokra
adaptált
kerítésrendszer aprólékos bemutatása, amely képes megszüntetni a ragadozók behatolását a vadaskertekbe, ezálltal megkímélve a befektetést eszközlő tulajdonost az ilyen típusú károktól.
4
3. A zárttéri vadtenyésztés szerepe A civilizáció gyorsuló térhódítása, a napjainkban megvalósuló tudományos technikai forradalom, a vadászat és vadgazdálkodás területét sem hagyta érintetlenül. Az erdő- és mezőgazdasági termeléssel és a vadászat céljaival összhangban lévő vadállomány többé már nem a természet ajándéka, hanem tudatos emberi tevékenység, a vadgazdálkodás produktuma. A korábban alkalmazott gyakorlati megfigyeléseken alapuló gazdálkodási módszerek közé napjainkban egyre jelentőségteljesebben vegyülnek az állattenyésztési gyakoraltból átvett eljárások, melyeket a vadgazda a vadászat érdekének még megfelelően sajátos módon ötvöz. Különösen igaz ez a zárttéri vadtartás esetében, ami az újabb kori vadászati igényeket és keresletet kielégíteni tudó és akaró ágazattá fejlődött. Ma már egyre több szakember véleménye az, hogy a vadgazdálkodásban a következő évtizedek egyik lehetséges megoldása a vadászkert. Olyan vadászkert kell, ahol a fizetővendégek nagy biztonsággal, de még vadászias körülmények között hozhatják terítékre az általuk óhajtott szarvasbikát, esetleg vadkant (AGYAKI, 2001). A vadaskerti vadászat-vadgazdálkodás ma már komoly bevételeket hozó gazdálkodási forma. A vadaskertek tervezhető hozamából finanszírozható a szabad területek vadgazdálkodása (JÁNOSKA, 2002). A nagyvad zárttéri tartása tehát, a vadászat biztonságosabbá és eredményesebbé tétele mellett a szabadterületi vadgazdálkodás alternatíváját is jelentheti a közeljövőben, elsősorban a kívánatos mértékre beállított nagyságú gímszarvas- és vaddisznóállományok miatt csökkenő vadászati lehetőségek pótlására. Ugyanakkor az erdőgazdasági vagy mezőgazdasági hasznosítással eredményes gazdálkodásra nem alkalmas területek hasznosításának, valamint (a szabadterületi befogások révén) a mezőés erdőgazdálkodásban keletkező vadkárok mérséklésének is eredményes megoldását kínálják a vadászati célú, illetve szórakozást nyújtó vadaskerteket. Nem elhanyagolható azonban a kulturális fejlődés megfelelő fokára jutva a vadfajoknak gyönyörködtetési célzattal történő vadaskerti-vadasparki tartása sem. A Dávid-szarvas története a bizonyíték rá, hogy az ilyen, önmagában nem túl hasznosnak tűnő zárttéri vadtartás, mint a kínai császár vadasparkja, majd az onnan Angliába eljutott néhány példány tartása menedéke lehet egy állatfajnak, hozzájárulhat annak fennmaradásához. A XIX. század folyamán a vadaskertek fontos szerepet játszottak a vadtelepítésekben. Nem csak a külhoni vadfajok (pl. a muflon) telepítésében nőtt meg a szerepük, de a gímszarvas elterjedésében is. Magyarországon a hegyvidékek szarvassal történő benépesítése
5
szoktatókertek alkalmazásával történt meg. Itt téli időszakban a szarvas elegendő takarmányhoz jutott, védve volt a ragadozóktól. Ugyanakkor megjelentek az alternatív földhasznosítási módok között a nagykiterjedésű, több ezer ha nagyságú vadaskertek is, melyek első reprezentánsa a Zárt Rendszerű Vadtenyésztés (ZRV). Van aki a Zárt Rendszerű Vadtenyésztésben látja a magyar nagyvadgazdálkodás jövőjét oly módon, hogy az ország szabad területi vadállományát drasztikusan lecsökkentik és ami megmarad azzal 10-12 darab, 10-12.000 ha kiterjedésű ZRV-ben gazdálkodnak (RAKK, 2002). Ezt az elgondolást azonban a vadgazdálkodási szakma egyértelműen elfogultnak ítélte és elutasította. A vadaskertek szerepét a következő pontokban lehet összefoglalni: Vadászat biztonságosabbá és eredményesebbé tétele; Szabad területi vadgazdálkodás alternatívája; Gyenge termőképességű területek hasznosítása; Vadkárok mérséklése; Nagyterítékű vadászatok iránt jelentkező kereslet kielégítése; Ökoturizmus lehetséges helyszíne; Bizonyos állatfajok kipusztulás elleni menedéke; Vadtelepítések kisegítő létesítménye; Alternatív földhasznosítási mód; Ellenőrzött körülmények között egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítását teszik lehetővé. A fentiekből is látható, hogy a vadaskertek szerepe sokrétű és ilyen jellegű létesítményekre ígény is van. Tehát létezésük fontossága megkérdőjelezhetetlen viszont a különböző vadászati hagyományokkal, etikával, gyökerekkel rendelkező vadászcsoportok igényelt szintű vadásztatása nem mehet az évszázados vadászati hagyományok rovására. Tekintettel kell lenni az írott és íratlan etikai szabályokra, de vadászvendégek igényeire is, és azokat úgy kell kielégíteni, hogy a vadgazdálkodás jó hírneve ne csorbuljon (JÁNOSKA, 2002). Ha a vadászatnak van etikája, kell, hogy legyen a vadaskerti vadtartásnak is, hiszen amíg szabad területen a vad ösztönei szerint élhet, ígényét szabad mozgása révén legtöbbször maradéktalanúl ki tudja elégíteni, addig a kertben tartott vad teljességgel ki van szolgáltatva a vadaskert tulajdonosának/kezelőjének. Aki nem tudja a természetes körülményeket megfelelő szinten biztosítani, annak nem szabad vadaskertet létesíteni (HELTAY, 2001).
6
4. Zárttéri nagyvadtartási formák és ezek romániai alkalmazási lehetőségei A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, C.I.C) meghatározta a rezervációk, valamint vad- és egyéb állatfajok fogságban tartásának kategóriáit. Ezek a kategóriák a következők: Rezervációk: Az érintetlen, védett természeti környezetet magába foglaló természeti rezervációk, Olyan rezervációk, amelyek vadfajok populációinak tenyésztését szolgálják, Parkok, nemzeti parkok. A vad- és egyéb állatok fogságban tartása: vadászati célú vadaskertek vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek, állatkertek, vadfarmok (sajátos, speciális produktumok nyerésére, rendszerint elszakadva a vadgazdálkodástól és a vadászattól), vad megfigyelésére létesített vadasparkok és vadaskertek, szabadon élő afrikai vad számára létesített parkok, különleges vadaskertek Romániában fellelhető nagyvadtartási formákat ha be szeretnénk sorolni a fenti kategóriákba, megállapíthatjuk, hogy a vadgazdálkodással kapcsolatos létesítmények közül megtalálhatóak a vadászati célú vadaskertek, valamint egy különleges kategória ami a vadfarmok és a vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek jellgzetességeit egyaránt képviseli. Ezeken kívül természetesen megtalálhatók az állatkertek és a bölények populációinak tenyésztését szolgáló rezervációk. Gyakorlatilag a C.I.C. osztályozásában szereplő összes többi zárttéri nagyvadtartási formának is lehet Romániában alkalmazási lehetősége (persze az afrikai vad helyett romániait – például barnamedvét – behelyetesítve), azonban ezek befektetés igényesek és gazdaságosságuk bizonytalan.
7
5. A zárttéri vadtenyésztés története és helyzete a világon A történészek feltételezése szerint az ember a háziasítás kezdeteivel egyidőben (mintegy 1012 000 év) létesített először vadászati célú, illetve szórakozást nyújtó vadaskerteket. Első ilyen létesítmények feltételezhetően Asszíriában voltak (JÁNOSKA, 2009). Az ókorból Polübiosz (Kr. e. 205 – 123) görög polihisztor írása maradt fenn, amelyben egy i.e. II. századi helyzetképet is ad mely szerint: Makedónia királyai valósággal bolondúltak a vadászatért, hatalmas vadaskertjeik tömve voltak vadakkal. Az ókort követően a középkorban érte el virágkorát a zárttéri vadtartás. A X – XIII. században a Kárpát-medencében a vadaskertek létesítése királyi, főúri gyakorlattá vált (KONKOLYNÉ DR. GYÚRÓ, 2004). Angliában és Skóciában több mint 2300 szarvaspark létezése bizonyítható a középkorban (FLETCHER, 1998) idézi (HORN, 2004). Ugyancsak a középkorból (XVI. század) Alonso de Palencia közli IV. Henrik krónikája című művében, hogy az egyetlen dolog, amit Henrik nem bocsátott meg öccsének „az volt, hogy egy napon negyven szarvast ölt meg Segovia roppant gondosan őrzött vadasparkjában, ahol összesen körülbelül háromezer rőtvad volt” (ORTEGA Y GASSET, 1983). A Felvidéken létezik ebben a korban a füzéri vár vadaskertje, a Zaycsalád tulajdonában lévő zayugróci kert, a nagy múltra visszatekintő váglesi kert Zólyom vármegyében, a Hont vármegyei bajtai, a Trencsén vármegyei kaszai és hernádcsányi vadaskert. A feljegyzésekből tudjuk, hogy Munkács várának vadaskertjében, 1627-ben 87 szarvas élt. A feljegyzések említenek olyan hercegi udvart, ahol kb. ezer db disznót tartottak a föld alatti alagutakban. A vadászat napján innen kergették a vadtömeget a föld felszínére. A vaddisznóknak fel kellett futniuk egy mesterséges dombtetőre, amelyet erkélyszerűen kiépített lőállásokkal vettek körül (CSÁNÓ, 1998). A vadaskerteknek nem volt célja az ott tartott állatok domesztikálása, a vad ugyan hozzászokott az ember közelségéhez, a takarmányt az embertől kapta, de nem vált háziállattá. A vadaskertek alapvető célja a vadászat eredményének, illetőleg magának a vadászatnak a biztonságosabbá tétele volt, de emellett olyan céllal is létesülhetett, hogy valamely kártékony vadat a károsításban meggátoljon (JÁNOSKA, 2009). Napjainkban az egész világra de különösen Közép-Európára jellemző, hogy az alkalmas élőhelyek megfogyatkozása, vagy éppen a tetemes erdei és mezőgazdasági károkozás miatt az utóbbi 2-3 évtizedben rohamosan terjed egyes nagyvadfajok zárttéri tartása. Namíbiában szinte az egész ország egy vadaskert. Mesterségesen visszatelepített és javított génállományú vadak legelnek a bekerített egységekre osztott szavannákon. Azonban ott a vad
8
át tud járni a kerítéseken, és bár a természetes körülményekhez képest jelentősen javított esélyekkel, de sportszerűen vadászható. Svédországban igazán bőséggel van még viszonylag ritkán lakott és eredeti természeti állapotához igen hasonló terület, mégis kedveltek és elterjedtek a vadaskertek. Az ottani kertekben állítólag nemcsak eredményesen, de sportszerűen is lehet vadászni. Az USA-ban egyaránt megtalálhatóak az olyan „vadászfarmok” amelyeken a világ bármely részéről származó trófeás vadat lehet elejteni egy nap alatt, és azok a hatalmas területű kertek amelyekben kizárólag az eredetileg is honos vadfajokra lehet vadászni. Ez utóbbi vadászat már szinte olyan, mintha tényleg szabad területen járna a vendég (HALMÁGYI TAKÁCS, 2006). Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában nagy hagyománya van a vaddisznó zárttéri tartásának. A gímszarvast főként hústermelés céljából tartják: Angliában, Új Zélandon, Ausztriában és Svédországban, de az említett országokban vadászkertek is működnek. A dámszarvas zárttéri tartása az összes eddig említett országban megtalálható, sőt olyan helyeken is kiemelten foglakoznak vele mint: Hollandia, Svájc, Ausztrália vagy Spanyolország (ÁKOSHEGYI & SOMOGYVÁRI, 1990). Magyarországon 2009-ben az ország 19 megyéjéből csak egyben nem volt zárttéri vadtartás. A vaddisznóskertek átlagnagysága mintegy 290 ha, a dámoskerteké 219 ha, míg a több vadfajjal jellemezhető („vegyesvadas”) kertek átlagterülete meghaladta a 920 ha-t. Romániában a vadaskertek száma növekvő tendenciát mutat, a számuk 40 körüli, amelyből 16 az állami erdészet tulajdonában van, a többi vadásztársulatoké és a magán befektetőké. A legnagyobb és leghíresebb romániai vadaskertek az Ilfov megyei Brăneşti helységben található 1050 ha-os és a Bihar megyei Bályok település melletti 1200 ha kiterjedésű vegyes kertek.
6. A zárttéri vadtartás múltja és jelene Romániában A legkorábbi fennmaradt adatok a XVII. századból származnak, amelyek a gyalui vár, valamint Fogaras vadaskertjét említik. Ez után nincs vadaskertekről szóló történelmi említés egészen a XX. század elejéig, a mai vadaskertekhez hasonló létesítmények megjelenéséig. Mindazonáltal, hogy Romániában a legelső tényleges vadaskertet 1904-ben Siegfried von Winphen Bécsi gróf létesítette a Temes megyei Charlottenburg településen, Şarlota királyi vadászpark névvel, a jelenség nem öltött nagy méreteket. Időrendben a következő ilyen 9
jellegű létesítmény a Hunyad megyei Brad település melletti Hosszú Völgy vadászpark (Valea Lungă), amelyet 1933 – 1934 években egy bányatársaság létesített 610 ha területen. A park Ausztriából és Şarlotáról származó gím-, és dámszarvassal volt betelepítve. Utólag vaddisznót is telepítettek a kertbe. Az Ilfov megyei Scorviştea vadászparkban dámszarvast, muflont és vaddisznót tartottak. A Konstanca megyei Băneasa vadászparkot a muflonnal való gazdálkodás céljából hozták létre. A Dâmboviţa megyei Bolovani vadászpark az első, amelyben intenzív vaddisznó tartást folytattak. A létesítés idején tapasztalt lelkesedés az idő múlásával csökkent, aminek az lett a következménye, hogy egyrészt újabb kerteket nem létesítettek és a már meglévők állapota hanyatlani kezdett. Leromlottak a kerítések, épületek, vadgazdálkodási berendezések olyannyira, hogy a vadaskertek többségének rendeltetése is megváltozott. Napjainkra a tevékenységi ágazat tendenciáinak megállapítására elemznünk kell a Romániai helyzetet a környező országok tapasztalatainak tükrében. A magyarországi kertek számának alakulása igen szemléletesen leköveti a tevékenységi ágazat jellegzetességeit (1. Táblázat).
Év
Vadaskertek száma
Forrás
1997
64
(JÁNOSKA, Zárttéri nagyvadtartás, 2009)
1999
77
(KŐHALMY, 1999)
2000
104
(JÁNOSKA, Vadaskertek szerepe a vadgazdálkodás jövőképében, 2002)
2005
Közel 100
(KOLTAY & HEGEDŰS, 2005).
Táblázat 1 – Vadaskertek számának alakulása 1997 – 2005 közötti időszakban Magyarországon
Grafikus formában ábrázolva a vadaskertek számának alakulását, megállapítható egy telítődési görbével jellemzhető tendencia.
10
Grafikon 1 - Vadaskertek számának alakulása 1997 – 2005 közötti időszakban Magyarországon
Ez egy tipikusnak mondható alakulás, hiszen egy hirtelen növekedés után egy visszaesés következik,
különböző
limitáló
tényezők
következtében.
Ebben
az
ágazatban
valószínűsíthetően az említett limitáló tényezőt a piaci telítődés képezi. Romániában mint azt már említettem, a vadaskertek nemrég kezdtek nagyobb számban megjelenni, és számuk növekvő. Konkrétan a 2002 és 2009 közötti időszakban összesen 41 vadaskert épült (2. Táblázat).
Vadaskertek számának alakulása tulajdonosonként
Évek Romsilva
Vadásztársulatok, magánbefektetők
Összesen
2002
2
0
2
2003
6
4
10
2004
12
12
24
2005
13
14
27
2006
15
15
30
2007
16
18
34
2008
16
22
38
2009
16
25
41
Táblázat 2 - Vadaskertek számának alakulása 2002 – 2009 közötti időszakban Romániában
Már a fenti táblázat adataiból is látszik, a már említett növekvő tendencia, viszont további elemzés tekintetében szemléletesebb a 2. Grafikon.
11
Grafikon 2 - Vadaskertek számának alakulása 2002 – 2009 közötti időszakban Romániában
A 2. grafikont elemezve megállapíthatóak a következők: Romániában a vadaskertek számának alakulása felfutó tendenciát mutat; Az állami erdészet az utóbbi években nem létesített új vadaskerteket; A vadásztársulatok és magánbefektetők körében folyamatosan növekedik az újonnan létesített vadaskertek száma. Zárttári nagyvadtartás romániai feltételei, előírásai
Vadaskertek létesítése Romániában egy viszonylag új tevékenység, főként a szomszédos országokhoz viszonyítva, amelyek a modern zárttéri tartásban több évtizedes előnnyel rendelkeznek. Látványosan a vadaskert létesítési folyamat akkor indult el, amikor a Romsilva – Országos Erdészeti Igazgatóság 2002 – 2004 közötti időszakban 12 darab kertet építtetett. A Romsilva kezdeményezése kiváltotta a vadásztársulatok és magán befektetők érdeklődését is, akik összesen ugyancsak 12 kertet létesítettek az említett időszakban. 2004 augusztusáig a vadaskertek létesítésének törvényi alapja nem volt. Az akkor hatályos 103 számú 1996 évi vadászati alapról és a vadállomány védelméről szóló Törvény egyetlen vadaskertekkel kapcsolatos előírása, a 23. cikk d) pontjában van amely meghatározza, hogy a vadállomány védelme és ésszerű hasznosítása érdekében tilos a vadon élő állatok fogságban való tartása, valamint kereskedelmi célú vadaskertek létesítése az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság engedélye nélkül. Ezt az előírást a Romsilva úgy értelmezte, hogy az akkori erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság nevezetesen a Mezőgazdasági-, Erdészeti és
12
Vidékfejlesztési Minisztérium engedélyével lehet vadaskertet létesíteni. Azonban a Minisztériumnak sem állt rendelkezésére semmi ami alapján engedélyezhette az ilyen jellegű létesítményeket. Ezért a Romsilva finanszírozott és az Erdészeti Kutató Intézet 2002-ben kidolgozott egy kutatási témát „Kutatások a vaddisznó kereskedelmi vadászati célú intenzív neveléséről” címmel, ami a vadaskertek engedélyezésének alapirata lett a Minisztérium számára. 2004 augusztus 19-én megjelent a 81 számú vadaskertek létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló Kormányhatározat, amit a 2004 évi 486 számú Törvény hagyott jóvá kis módosításokkal. Napjainkban a 81-es Kormányrendelet értelmében történik a vadaskertek létesítése, szervezése és működtetése. Ebben vannak leszögezve az alapfogalmak, a vadaskertek létesítésének és működtetésének engedélyezési folyamata, a vadaskertek működésének szabályozása, valamint a vadaskertekben tartott állatok értékesítésének vagy hasznosításának szervezésére és gyakorlására vonatkozó előírások. Általános rendelkezések A jelenleg hatályos törvényi előírások értelmében vadaskerteket az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság jóváhagyásával lehet létesíteni. Az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium. A kormányhatározat értelmében az alábbi fogalmak a következőképpen vannak meghatározva: A vadtenyésztő telep vagy farm: egyetlen – a vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény által vadászhatónak minősített – vadfaj tartására létrehozott rendszer amelynek részei a szpecifikus létesítmények, berendezések és épületek amelyekben meghatározott technológia alkalmazásával állítanak elő vadállatokat értékesítési és vadtelepítési céllal. A vadaskert egy vagy több – a vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény által vadászhatónak minősített – vadfaj tartására létrehozott rendszer amelynek részei a terület, szpecifikus létesítmények és berendezések amelyek egy egységes körzetet alkotnak az állományok elszigetelésére és kezelésére és amelyekben ezen állományok nevelése folyik értékesítési-, vadtelepítési és vadászati hasznosítás céljából. Vadaskertek létesítésének célja a vadfajok egyedeinek előállítása értékesítési céllal, úgy a vadászterületek vadfajokkal való betelepítése és újratelepítése által, mint a vadaskert körzetében történő vadászati hasznosítás által. Vadaskertek a települések külterületein bármilyen terület kategórián létesíthetőek, a terület tulajdonosainak vagy jogszerű használójának előzetes beleegyezése alapján. 13
Vadaskert legkissebb kiterjedése vadfajtól függetlenül 150 ha. A vadaskertekben tartott vadfajok egyedeinek jogi helyzete vadászati idény tekintetében különbözik a szabad területen élő vadállomány jogi helyzetétől. A vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény nem vonatkozik a vadaskertekben tartott vadállományra. Vadaskertek létesítésének és működtetésének engedélyezése Vadaskert létesítését az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság (Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium) engedélyezi az ígénylő természetes és jogi személyek kérelme alapján. Azon jogi személyek létesíthetnek és működtethetnek vadaskertet amelyek valamely vadászterület ügykezelői vagy olyan kereskedelmi társaságok amelyeknek a tevékenységi körében szerepel a vadfajok intenzív tartása. A vadaskert létesítésére irányuló kérelem mellé csatolni kell az alábbi iratokat: A kereskedelmi társaság alapító okiratát és statutumát; a Kereskedelmi Kamarától a kiküldött bíró végzését, az alapító bírósági határozatot, vagy a jogi személyiség odaítéléséről szóló bírósági határozatot; a Kerskedelmi Kamara vagy az Egyesületek és Alapítványok Nyilvántartója
által kiadott bejegyzési bizonyítványt; valamint
természetes személyek esetében az engedélyezési és bejegyzési iratokat; Egy olyan iratot amely bizonyítja a kérelmező azon jogát, hogy használhatja a kérdéses területet vadaskert létesítésére. Ez lehet a tulajdonjogi lap, bérleti szerződés vagy más törvényes okirat; Egy olyan iratot amely bizonyítja az érintett területen gazdálkodó vadászatra jogosult beleegyezését a vadaskert létesítésébe, abban az esetben ha a kérelmező más mint a vadászatra jogosult vagy a terület tulajdonosa; A vadaskert létesítéséről és működéséről szóló szakmai tanulmányt, amelynek tartalma egy műszaki tervhez hasonló, és az érvényben lévő jogi szabályozások értelmében van megszerkesztve; Az illetékes környezetvédelmi hatóság által kedvezően elbírált környezeti hatástanulmányt. A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által az összeállított dokumentáció alapján vadaskert létesítésére és működtetésére kibocsátott engedély érvényes az engedélyen feltüntetett időpontig, amennyiben a tevékenység végrehajtási módja az engedélyezés feltételei szerint történik. Vadaskertek működése 14
Vadaskertek létesítése és működtetése az alábbi elveken alapszik: Magas hozamot biztosító technológiák alkalmazása; A vadaskert körzetében tartott vadállomány kerítés általi elszigetelése a szomszédos vadászterületek vadon élő vadállományaitól; Állategészségügyi felügyelet biztosítása bizonyos fertőzöttségek megjelenésének megelőzése és terjedésének megfékezése érdekében A vadaskert tulajdonosa köteles fajonként vezetni a beérkező és értékesített egyedek-, valamint a vadaskertben előállított szaporulat számának elemi nyilvántartását. Azon vadaskertek amelyek biológiai szaporítóanyag előállítását végzik vadászterületek vadfajokkal való betelepítése és visszatelepítésének céljából, a vad jelleg megőrzése érdekében megfelelő technológiát kell alkalmazzanak, hogy az előállított egyedek a majdani természetes környezetbe könnyedén alkalmazkodhassanak. Vadaskertet a vadfajok természetes élőhelyéhez hasonló terület-kategóriákon lehet létesíteni. A tevékenység irányítását vadgazdálkodási szakember kell végezze. Vadaskertek megosztott vadaskerti egységekben létesíthetők oly módon, hogy az egységek közötti forgalom szigorú ellenőrzéssel biztosítható legyen. A vadaskerti egységek részei: A vad szaporítására és tartására, kialakított rész, amelynek esetenként a vadfaj és a tartási technológia függvényében több alegysége is lehet; A vadászati hasznosítás céljára kialakított vadászkert. Vadaskertekben tartott állatok értékesítésének vagy hasznosításának szervezése és gyakorlása A vadaskertek vadállományának vadászati hasznosítására a tulajdonos meghatalmazhat bármely fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyt, aki az elejtendő vadfajnak megfelelő fegyvert használ. A vadaskerti értékesítés és vadászati hasznosítás a vadaskert saját belső szabályzata alapján van szervezve és végrehajtva, amely szabályzat az érvényben lévő törvényi előírásokkal összhangban kell legyen. Balesetmegelőzési szempontból, valamint az elejtett egyedek nyilvántartásba vétele végett, vadaskertek esetében is érvényben vannak az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság szabályozásai a következő témákra vonatkozóan: Vadászati tevékenység munkavédelme; A vadászatra alkalmazható fegyverek és lőszerek; Vadászatra engedélyezett kutya fajták; Trófeák bírálata.
15
Rendkívüli esetekben, mint: sérülések, betegségek és más hasonlók, valamint olyan esetekben, amikor élő vadat kell befogni értékesítésre, olyan eszközök és módszerek használata megengedett, ami nem okoz a vadnak sérülést és a módszer csakis az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság engedélyével alkalmazható. Vadaskertekben nevelt vad értékesítése a hatályos állategészségügyi szabályozás betartásával történik, a megfelelő kísérő iratok kibocsátását követően. Hivatalos országos szintű statisztikai nyilvántartások kialakítása érdekében, a vadaskertek tulajdonosai a zárttéri gazdálkodással kapcsolatosan statisztikai jelentéseket kell leadjanak. A vadaskert betelepítése, valamint a vadaskertből való értékesítés a vad eredetét tanúsító törvényes okiratok alapján történik.
7. Zárttéri nagyvadtartás romániai engedélyeztetési folyamata Romániában a vadaskertek létesítésének engedélyezése a 2004 augusztus 19-én megjelent a 81 számú vadaskertek létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló Kormányhatározat előírásai szerint történik. A folyamat gyakorlatilag két lépésben zajlik le. Ezek: a környezetvédelmi engedély megszerzése, és a működési engedély megszerzése. A környezetvédelmi engedélyt azon megye Környezetvédelmi Ügynöksége adja ki amelynek a területére van tervezve a befektetés. A környezetvédelmi engedélyt a 2002 évi 860 számú Miniszteri Rendelet előírásai szerint összeállított aktacsomó benyújtása után lehet megkapni. Ez az aktacsomó a következő iratokat kell tartalmazza: típus kérés A típus kérés egy olyan nyomtatvány, amelynek semmi különleges szerepe nincs hacsak az nem, hogy egységes módon folyamodik minden igénylő a hatósághoz, környezetvédelmi engedélyért. Ezzel az irattal teljesül a román bürokrácia azon alaptétele miszerint mindent kérelmezni kell. nyilvános hirdetés; A jelenlegi törvénykezés értelmében, minden olyan beruházás, amely jelentős hatással lehet a környezetre, környezeti hatásvizsgálat elvégzését teszi szükségessé és nyilvánosan meg kell hirdetni az országos vagy helyi médiában. A nyilvánosságot az engedélyeztetés minden szakaszában informálni kell.
16
Az első fázisban a nyilvánosságot informálni kell arról, hogy a kérelmező környezetvédelmi engedélyért folyamodott a hatósághoz egy befektetés létesítése céljából. A második fázis az, amikor a környezetvédelmi hatóság erre a célra alakított bizottsága eldönti a rendelkezésre álló adatok és jegyzőkönyvbe foglalt terepi szemrevételezés alapján, hogy a beruházás milyen hatással van a környezetre. A bizottság döntéséről a környezetvédelmi hatóság a besorolási határozat meghozatalától számított 10 munkanap alatt-, a kérelmező pedig a határozat átvételétől számított 10 munkanap alatt informálja a közvéleményt. A nyilvánosságnak a határozat kiközlésétől számított 5 munkanap áll rendelkezésére, hogy a bizottság döntésének megváltoztatására, megindokolt javaslatokat tegyen. A harmadik fázis a környezeti hatásvizsgálat jelentésének közvitája és a végső fázis a közvita eredményeként a nyilvánosság javaslataival kiegészített környezeti hatástanulmányról szóló jelentés minőségének elemzése. a tervező által kitöltött műszaki adatlap; A tervező által kitöltött műszaki adatlapnak sem a formai sem a tartalmi követelményei nincsenek törvényesen előírva. Ebben gyakorlatilag a technológiára vonatkozó néhány alapadat van feltüntetve. műszaki tanulmány a 2002 évi 860 számú Rendelet előírásai alapján; A műszaki tanulmány a következő kérdésköröket kell tartalmazza: I. Általános adatok II. Tervezet specifikus adatai 1. A befektetés célszerűsége 2. A tervezet bemutatása III. Szennyező források és a természeti tényezők védelme 1. Vizek minőségének védelme 2. Levegő védelme 3. Rezgések és zaj elleni védelem 4. Sugárzás elleni védelem 5. Talaj és altalaj védelme 6. Szárazföldi és vízi ökoszisztémák védelme 7. Emberi települések és más közhasznú létesítmények védelme 8. A létesítmény által termelt hulladékok kezelése 9. Veszélyes és mérgező anyagok kezelése IV. Létesítmény újjáépítése/renoválása 17
V. Előírások a környezet állapotának monitorozására VI. Mellékletek – rajzolt anyagok. településrendezési (urbanisztikai) bizonyítvány; Az urbanisztikai bizonyítvány gyakorlatilag az építkezési engedéllyel egyenértékű. elhelyezkedési terv; Az elhelyezkedési terv egy térképvázlat, amely szemlélteti létesítmény szomszédos földhasználati módokhoz és infrastrukturális berendezésekhez viszonyított helyzetét. Ez a vázlat segít a területen beazonosítani azon környezeti tényezők nagy részét amelyekre a létesítmény hatást gyakorolhat. területhasználati vázlat; A területhasználati vázlat a létesítmény alaprajza. Ezen válik láthatóvá a tervezett létesítmény berendezéseinek elhelyezkedése, a tervezett belső kerítések nyomvonala, a vadaskerti egységek mérete és helyzete. a kérelmező területhasználati jogát bizonyító irat (tulajdonjogi lap, bérleti szerződés vagy más törvényes okirat); környezeti hatásvizsgálat. A 2004 évi 81 számú Miniszteri Rendelet értelmében már előre el van döntve, hogy a vadaskert olyan kategória amely a környezetre jelentős hatást fejt ki, ezért kötelező a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Működési engedély a környezetvédelmi engedély birtokában kapható meg, amit az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság ad ki. A működési engedély igényléséhez összeállított aktacsomó az alábbi iratokat kell tartalmazza: az előzőekben bemutatott módon megszerzett környezetvédelmi engedélyt; a jogi személyiség létrehozó alapító okiratot; a kérelmező földhasználati jogát bizonyító okiratot; az érintett területen gazdálkodó vadászatra jogosult beleegyezését a vadaskert létesítésébe, abban az esetben ha a kérelmező más mint a vadászatra jogosult vagy a terület tulajdonosa vadaskert létesítéséről és működéséről szóló szakmai tanulmányt; a környezetvédelmi hatóság által kedvezően elbírált környezeti hatástanulmányt. Törvényesen a kerítés és a belső létesítmények kivitelezését az urbanisztikai engedély megszerzése után már rögtön el lehet kezdeni, de a vadfajokkal való betelepítést és a vadaskertek jellegzetes tevékenységeit, csak a működési engedély birtokában lehet elkezdeni.
18
8. Zárttéri Romániában
nagyvadtartás
megvalósításának
pályázati
lehetőségei
Az EU-hoz történt csatlakozás a vadgazdálkodás szempontjából kedvező lehetőségeket teremthet. A CAP (Common Agricultural Policy) alapvető célja, így a környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartása vagy növelése, a külterjes termesztési rendszerek támogatása, ágazatonként és összességében is kedvező lehet a vadgazdálkodás számára. Ez azért is fontos, mert a vadgazdálkodásból, turizmusból keletkező többlettermelési, illetve bevételi lehetőségeket az Európai Unió nem korlátozza sem kvótákkal, sem egyéb elvonásokkal (Fábián & Marselek). A vadgazdálkodás környezetére legközvetlenebbül és legnagyobb mértékben a különböző ugaroltatásos rendszerek (apróvad), illetve az erdőgazdálkodás támogatása (nagyvad), mint az erdőterületek növelése, a természetszerű erdőgazdálkodás stb., összességében a fenntartható gazdálkodás és az erdőben, illetve a mezőn élő fajok sokféleségének fenntartását szolgáló támogatások hatnak. Pillanatnyilag zárttéri vadtartásra támogatási lehetőségek nincsenek Romániában, azonban az elkövetkező években várható, hogy felgyorsul a termőföldek – elsősorban a nem gazdaságosan művelhető területek – termelésből való kivonása, illetve támogatást kap a rövidebb (1-2 éves) és a hosszabb távú parlag- vagy ugargazdálkodás, valamint a Környezetileg Érzékeny Területek (E.S.A.) kialakítása is. Szintén várható, hogy a gazdaságosan nem művelhető területeken támogatják az erdők, gyepterületek telepítését (NAKP, AVOP, NFT). Ez azt is jelentheti, hogy a mezőgazdasági termelésben nem tartható területeken a vadászati lehetőségek nőnek és a vadászati turizmus tovább fejlődhet. Sajnos úgy tűnik, hogy a változó agrárpolitika keretein belül Romániában a vadgazdálkodás még mindig nem kapta meg méltó helyét, mert a fejlesztési programok kidolgozói nem látják a vadgazdálkodásban, a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket, noha adottságait tekintve a vadgazdálkodás lehetne az egyetlen olyan ágazat, amely a földrajzi és egyéb adottságoktól csaknem függetlenül a vidékfejlesztésben komoly szerepet kaphat. Összefoglalva megállapítható, hogy Romániában a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek a szabadterületi vadgazdálkodásra lehetnek pozitív hatással, a zárttéri vadtartásra napjainkban lehívható források nincsenek. Egy általunk építésben levő kert kitűnő alkalom arra, hogy bemutassuk egy ilyen befektetés megvalósításának buktatóit és nem tökéletes voltát. Induljunk ki abból, ami volt a kezdetektől.
19
Az eddig bemutatásra került dolgokból talán kirajzolódott a romániai törvényes keret, aminek margójára csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy merev, szakmailag nem megalapozott és egy átlag ember számára elérhetetlen. Ebben az esetben azonban nem átlagemberről volt szó és mikor engem megkért a kert kivitelezésére örömmel mondtam igent egy új kihívásra. Magától érthető dolognak tartottam, hogy a vadgazdálkodási tervet magam fogom elkészíteni, és ennek megfelelően fogom felépíteni magát a kertet és berendezni, telepíteni az egészet. Jó szokás szerint meghívott, hogy körbe járjuk a területet és megnézzem a lehetőségeit, ami a vaddisznó telepítését és tartását illeti. Az első formai bemutatkozó és udvariaskodás után elmondta, hogy elméletileg már készíttetett egy vadgazdálkodási tervet egy „híres szakemberrel” és nekem már csak az jut, hogy a tervek szerint megépítsem a kerítést, és ha már ilyen jó barátok lettünk ingyenes szakmai tanácsokkal lássam el. Meglepett a dolog és elkértem a már meglevő tervet, ami a következőket tartalmazta kaotikus összeállításban:
8.1. A terület leírása földrajzilag papíron megegyezett a területtel, a gond csak ott volt, hogy a részletes területleírás, fafajonkénti és korösszetételi szempontból pont úgy nem talált, mint a domborzat leírása. A dokumentum úgy írta le a területet, mint nagyon jó disznós terület. Megjegyzem, utólagos területbejárással bebizonyosodott, hogy – csak egyet említsek – a fiatalosok aránya, amely még képes volna betölteni vadrejtő szerepét alig 2%. 8.2. A vaddisznó, amely fejezet 3 oldalon át részletezte akadémikusi szinten a fajt, mindenféle jellemzőit és szaporodásbiológiáját. Itt meg kell jegyeznem, hogy komoly szaporodásbiológiai kutatás romániai élőhelyeken még eddig nem történt, úgy nem is lehet kijelenteni semmi biztosat ilyen téren. Jómagam a magyarországi adatokat használom, nyilván szigorítva azokat az időjárás, és szabad területen a predáció beszámításával. 8.3. Tenyésztési technológiák, amely 3 opciót adott meg mint tenyésztési irány: A, a több szakaszra bontott kert opciója: a szakember szerint ezen a típusú élőhelyen életképes lehet az az opció, hogy 5-6 részre tagoljuk a kertet, és minden ivar meg korosztály külön nevelődjön, majd rotáció útján cserélődjenek a részegységekben levő egyedek. B, a két szakaszos opció, azt feltételezi, hogy a kertet két, relatíve egyenlő részre osztjuk. Ezután betelepítve mindenik részegységet külön években vadászunk. Amolyan vetésforgóra gondolt itt a tervező és a terv szerint, mivel az adott évben levadászódik az egyik részegység, ezt a szabad területről befogott egyedekből visszatelepítik és kezdődhet elölről minden. 20
C, az egységes kert opciója. A módszer lényege az, hogy tulajdonképpen egy egységes kert létesül, amely az első években a szabad területről befogott egyedekkel telik fel, de csak olyan szabad területekről, ahol az állomány 10%-al haladja meg legalább az optimumot. Ilyen gazdálkodással a tervező szerint dupla effektus érhető el: egyrészt az adott szabad területen normalizálódik az állomány, mert befogással töltjük fel a részegységet, másrészt pedig a vadásztatásból jövő bevételek maximalizálódnak és utóhatásként még lecsökken a vadkár. 8.4. Berendezések, kerítés, kapuk: Ezen fejezet keretén belül gyakorlatilag felsorolásra kerülnek az ismert berendezések és kapu típusok. Ezek egyike sem helyspecifikus és látni, hogy tulajdonképpen a tervező leírja az összes ismert módszert, és a tulajdonosra bízza, hogy melyiket alkalmazza. Ebből alkalmasint, mint ahogy jelen esetben is, egy kaotikus állapot alakult ki. Tulajdonképpen mindent elmondtak a befektetőnek, de valójában semmit. 8.5. Szakaszolás: Ez a fejezet tovább boncolja az előző felosztásokat és minden típusra még 3-4 kor és ivar szerinti szakaszolást javasol. 8.6. Vadföldek: Ha valaki azt gondolja, hogy itt a vadföldek fontosságáról és kialakításának lehetőségeiről lesz szó, nagyot téved. A terület ugyanis nem teszi lehetővé egy talpalatnyi vadföld készítését sem. A takarmányozást a befektető csak és kizárólag mesterséges takarmányozás útján oldhatja meg. 8.7. Takarmányozás:A takarmányozás leírása NOVACOVICI(1994)elmélete szerint történik 3 korosztályt célozva meg: malac, koca és kan. Itt vissza próbálom adni a malacoknak javasolt takarmányt periódusokra és napra lebontva (táblázat 3.):
TAKARMÁNY
PERIÓDUS
NAPI ADAG KG
ÉVES ADAG KG
Starter
01.04.- 30.06
0,2
18
Malactáp
01.07. – 30.09.
0,4
36
Szemes kukorica
01.10 – 30.11
0,5
30
Tak.répa, káposzta
01.11 – 01.03
0,5
60
Táblázat 3. – Malacoknak javasolt takarmány
A másik két kategória nagyjából ugyanígy van javasolva, amit most nem szeretnék bemutatni mert e kapitólus célja nem az. Kiegészítő takarmányozás kapcsán a tervező a kertben levő bükkmakkra helyezi a hangsúlyt és az erdőművelési tervekből inspirálódva kijelenti, hogy rengeteg a bükk, aminek a termését a disznó hasznosítani tudja kiegészítő takarmányozás gyanánt, hisz ismétlem vadföldre nincs esély.
21
8.8. Állategészségügyi problémák, ahol viszonylag általánosan leírja egy zárttéri vadgazdálkodási egység főbb problémáit és konkrét antiparazitánsokat is javasol megelőző kezelésként. Ám a világért sem esik szó, mondjuk az elhullott egyedekkel való bánásmódról és magáról a lőtt vad kezeléséről sem. 8.9. A befektetés megtérülése, gazdasági mutatók: Ezen fejezet keretén belül a már említett minden módszer mellé egy gazdaságossági számítás kerül, amit nem tudok kihagyni a dolgozatomból csak azért is, mert ékesen bizonyítja, hogy hogyan NEM kellene tervezni egy ilyen volumenű befektetést. Hihetetlen és a valóságtól elrugaszkodott, semmi gyakorlati alap nélkül készített optimista számítások, amelyek a valóságban, tekintve a terület minőségét, soha nem tudnak megvalósulni. Itt leírnám, hogy a múlt év elejéig Romániában a vadgazdálkodási tervezést csak az állami, ICAS, azaz az erdészeti kutatóállomás végezhette és végezte. Nem titkolt szándékom, hogy dolgozatomban rámutassak a tervezés hiányosságaira és saját módszereimet promoválva javaslatokat tegyek ezen problémák kiküszöbölésére a következő 10 éves periódusban.
22
Az egységes kert módszerének a pénzügyi forgalmi terve (táblázat 4):
MEGNEVEZÉS
ÖSSZEG(EURO)
Építés értékcsökkenése
75o
Utak, ösvények karbantartása
1ooo
Vadászati berend. karbantartása
11oo
Vadtakarmány
4o.ooo
Vadföld(kerten kívül)????
7oo
Állategészségügyi költségek
1ooo
Vadászati költségek(befogás)
5ooo
Vadászati túrizmus költségei
6oo
Fizetések
75oo
Más költségek
7oo
ÖSSZES KÖLTSÉGEK
5935o
Vadászati túrizmus(3o vadász)
3ooo
Szervezési díjak 3o vadász-3 nap
135oo
Lőtt vad
-
Kan 25x25o
625o
Kan 2ox35o
7ooo
Kan 15x55o
825o
Kan 5x75o
375o
Kocák 1o x 2oo
2ooo
Malacok 25 x 1oo
25oo
Vadhús 7ooo kg
7ooo
Szállás 5o vadász 3 nap
9ooo
Szarvasbika
25oo
ÖSSZES JÖVEDELEM
6475o
NYERESÉG
54oo
Táblázat 4.
23
Azt hiszem, nem kell túl nagy pénzügy szakembernek lenni ahhoz, hogy lássuk világosan a tényt, hogy ez így nem tud megvalósulni. Ezek után ez a terv minisztériumi engedélyt kapott és ezzel zöld utat a megvalósításhoz. Szemmel láthatóan a tervező, hogy esetleg nehogy elmaradjon ez a projekt, számokkal próbálta valamilyen szinten ösztönözni a befektetőt a megvalósításra. A befektető viszont egyáltalán nem volt tisztában az esetleges buktatókkal és tökéletesen megbízott a szakemberben. 8.10. A kerítés típusa: A jobb megértés kedvéért egyenesen fogom fordítani a javasolt kerítéstípus jellemzőit: „a kerítés 3mm vastagságú, 5x5 lyukátmérőjű, horganyzott, 1,80 magasságú ponthegesztett hálóból legyen. Ez a háló cső oszlopokra legyen kifeszítve, amely oszlopok gödörásással és betonozással legyenek állítva és szilárddá téve.’’ Ez röviden összefoglalva a vadgazdálkodási terve a megvalósításra váró kertnek, más szóval ilyen helyzetben van a tulajdonos és a kivitelező is. Egyszerűen lehetetlennek tartottam megvalósítani a fent felvázolt tervet és vállaltam, hogy megpróbálom valamivel szakszerűbben végrehajtani a dolgot. Ezt hivatalosan csak úgy lehetett elérni, hogy készítek a befektetőnek egy másik tervet amelyet az asztal fiókjából követ, ahogy le van írva, és a fent vázolt tervet mutatja a hatóságoknak, amelyet azok, ismerve a jeles szakembert aki készítette és a monopol helyzetre való tekintettel, nem nézik tüzetesen a projektet. Még volt egy gond a kert jövőbeli felosztását tekintve, nevezetesen, hogy már 5 kis nevelőegység épült a helyszínen egy iszonyatosan meredek patakmederben, amelyet bele kellett foglalnom a kert kialakításába és meg kellett teremtsem a technikai lépéseket, hogy a már meglevő egységek és a jövendő kertrendszer kommunikálni tudjon egymással. A következő kép ezt az állapotot hivatott bemutatni (kép 1.):
24
Kép1.
Ami után észérvekkel sikerült meggyőzni a befektetőt, hogy teljesen újra kell tervezni a rendszert ahhoz, hogy működőképes és megtérülő legyen a tevékenysége nekifogtam a munkának amit aztán tovább nehezített a tény, hogy nehezen tudtam kommunikálni a tulajdonossal, lévén egy igen elfoglalt ember. A sofőrjét küldte néhányszor szakmai beszélgetést folytatni. A munkálat kezdetén a következő szempontokat kellett figyelembe venni, a fent elmondottak alapján:
9. Szempontok 9.1. A terület pontos beazonosítása A terület bejárása gyalogos módszerrel történt több irányból. Segítségünkre volt egy GPS jelölő készülék, Garmin csx 6o változat, amelyet alkalmazni szoktunk ilyen esetekben. A kerítés jövendő nyomvonalát úgy próbáltuk kijelölni, hogy figyelembe vettük maximálisan a terepi adottságokat. Úgy szerettem volna kijelölni az egyes elkerítendő részeket, hogy a már meglévő 5 kis nevelőegység mindegyikéből legyen kiengedési lehetőség, ugyanakkor lehessen átcsoportosítani a nevelendő korosztályokat és ivarokat. 25
Rendkívüli nehézséget okozott a terep nehéz volta amely két okból okozott fejtörést. Az állomány szempontja az volt, hogy úgy az egyes nevelőegységekben, mint a vadászkertben az állatok jussanak az év bármely szakában folyó vízhez és dagonyázási lehetőséghez. A másik szempont az építés költségeinek az alacsony szinten való tartása volt, ugyanis mint befektetés, mint pedig a kerítés minősége nagyban függ a terep viszonyaitól. A minőséget nagyban rontja az a kényszerhelyzet, amikor nem lévén mód a traktoron üzemelő hidraulikus oszlopverő helyszínre szállítására, muszáj kézi gödörfúróval és kézi döngöléssel dolgozni. Ezen technikai apróságokat a későbbiekben fogom bemutatni. Miután pontosan beazonosítottuk a területet és megjelöltük a kerítés nyomvonalát, az egyes egységek pontos helyét, valamint a központi befogó helyzetét a már említett készülékkel rávittük a Google Earth térképre és elmentettük mint új helyszínt. Ezután igyekeztünk úgymond felülnézetből beláthatóvá tenni a tervezést és megrajzolni pontosan a leválasztásokat és a kieresztő nyílásokat és a kapuk helyét. Talán 5 alkalommal jártuk be teljesen a területet csak ahhoz, hogy kisebb nagyobb mértékben technikailag megvalósítható helyen vigyük a kerítés nyomvonalát a már említett okoknál fogva. Az eredmény egy, a megvalósíthatóság határán levő nevelési egység, amely reményeink szerint betölti majd a szerepét.
9.2. A már létező bokszok és állomány
Maga a nevelőegység is elég szokatlan módon, első látásra túl zsúfoltnak és komplikáltnak tűnhet, de figyelembe véve a terepi adottságokat és azt a tényt, hogy már kész volt egy része és be volt telepítve vaddisznóval, csak ily módon lehetett tovább tervezni ezt az egész rendszert anélkül, hogy óriási anyagi ráfordítással egy másik helyszínen kezdtük volna teljesen elölről a projektet. Amint már említést nyert az előbbiekben, a már meglevő és kétes eredetű állatokkal betelepített 5 nevelőboksz egyenként 0,5 ha területü, rudas korú gyertyánosban megépített létesítmény, amelyben eredetileg 1 db. 3 éves kant és 19 kocát tartottak, semmiféle eredetükre utaló dokumentum vagy állategészségügyi bizonylat nélkül. Az eredetileg valaki által megépített nevelőbokszok még azonkívül, hogy a lehető legnehezebb terepen készültek, óriási szakmai baklövésként 2,44 méter magasságú hálóból készült, amiből 35 cm be volt ásva a földbe és nagyon gyenge támrendszeren volt rögzítve.
26
A következő kép (kép 2.) bal szélén látható a háló állapota. A beásás mint technológia, amúgy érthető lenne, ez a fajta háló tulajdonsága ellenben nem engedi megvalósítani, hiszen alul sűrűbb szövése révén arra szolgál, hogy a kisebb termetű állatok, jelen esetben a malacok ne férjenek át a szálak között. A túlságosan buzgó építő éppen a háló ezen jótékony tulajdonságát szüntette meg azzal, hogy éppen a sűrű részt ásta be a földbe, azt érve el ezzel, hogy a már ritkább rész került a föld felszínére és ezáltal a malacoknak szabad átjárásuk volt a nevelőbokszok közt.
Kép 2.
Első lépésként megszüntettük a lehetőségét annak, hogy a malacok kóboroljanak és megerősítettük provizórikusan a bokszokat. Az egy darab kan mellé további 3 egyedet vásároltunk, bizonylattal igazolt minőségben. Reméltük, hogy még nem lévén a búgás periódusában, széthúzott etetéssel össze tudjuk szoktatni őket egy külön bokszban. Néhány nap torzsalkodás után felállt a végleges rangsor és a kanok békében megvoltak egymással. Ezután terelőfolyosót alakítottunk ki a bokszok előtt, hogy a megfelelő időben a kanokat át tudjuk terelni a kijelölt bokszokba. Ahhoz, hogy a bokszokat megerősítsük, jó részét a hálónak ki kellett ásnunk a földből. Ehhez gyakorlatilag ugyanúgy végig kellett ássuk a
27
bokszok kerítésének vonalát, mint aki már előttünk tette, mert ellenkező esetben a húzás lehetetlenné válik. A sarkokat teljesen újra kellett ütni az oszlopverővel, mert mint kiderült kézi erővel döngölték bele a kézzel ásott gödrökbe és ezáltal igen instabil lett. Azon kívül a folyton bemászó medve a laza hálót néhány helyen felismerhetetlenségig tönkretette. Minden egységbe 3 kocát és a hozzuk tartozó malacokat tettük.
A terelőfolyosó 2 végén egy-egy kaput terveztünk és az ezek meghosszabbítása volt lényegében a külső kerítés. Ez jól szemlélhető a következő képen (kép 3.), valamint a jelmagyarázat útján érthetővé válik az itt megtervezett kertalakítás miértje.
Patak
az egység külső kerítése
Kapuk, nyílások
központi befogó
a boxok kerítése
Kép 3.
Amint a képen látszik, a patak hosszában gyakorlatilag végigmegy a kerten. Ez a tény a vízellátás szempontjából nem probléma. Annál inkább a terepviszonyok váltak tőle iszonyatos akadállyá, a mély, néhol 50 méteres és közel 45-50 fokos lejtésszög miatt, azonban a már meglevő bokszokat ide építették.
28
9.3. A természetes takarmányként és vadrejtőként szóba jöhetők
A fent látható kerítés hossza 1,5 km és láthatóan a legelőnytelenebb formája van, ami a kerítés hosszát igencsak megnövelte egy esetleges szabályos négyzet vagy még jobb, egy körrel szemben. Az idén megépítendő vadászkert a mostani nevelőegységet fogja meghosszabbítani, az erre a célra megfelelő 300 hektárral. A nevelőegység bokszok és külső kerítés közé eső része nagyon kis mértékben járul hozzá a takarmányozáshoz, mert az erdőállomány a következő fajokból tevődik össze a következő arányban:
50 40
Bükk Gyertyán Kocsánytala tölgy Bodza Egyéb
30 20 10 0
Ábra 3.
Ezek közül talán a bükk érdemelne említést, mint időszakos táplálékforrás, de mennyiségileg elhanyagolható a viszonylag sűrű létszámhoz képest. Vadföld telepítéséről szó sem lehetett, hiszen egy talpalatnyi alkalmas terület se található ezen a területen. Ezért aztán egy nagyon komoly takarmányozási programot szerkesztettünk és szerződésbe foglaltuk e takarmány kötelező etetését az állománnyal. Mivel az adott területrézen viszonylag sok egyed fog tartózkodni, meggyőződtünk arról, hogy viszonylagosan elég vadrejtő is legyen a szakaszban. A terület elnyújtott alakja annak tudható be, hogy a patakot körben egy 4 éve bontott állomány alkotja, amely aljnövése betölti a vadrejtő sűrű szerepét. Mikor nyáron nagy melegek vannak itt hűsölhet az állomány. Ezen a helyen 3 etetőhelyet terveztünk, ezeket ahogyan csak lehetett minél távolabb helyeztük egymástól és a hely fekvésével (lejtésszög, lefolyás) biztosítottuk a fertőtlenítési 29
lehetőségeket, bár betonozott etetőtérről nem igazán lehetett szó ilyen területen. Mivel a tulajdonos még ezen a területen kívül komoly erdőbirtokokkal rendelkezett és lehetősége nyílt tölgymakkot vásárolni bármilyen mennyiségben, hetente 2 alkalommal, terveztük az etetését kötelező módon. Kifejezetten megtiltottuk és szerződésbe is foglaltuk, hogy a közelben levő marha és disznó vágóhídról, bármilyen olcsó is a belsőség, itt ne használják az állatok takarmányozására, hiszen főzési lehetőség egyáltalán nincs. Az első látogatások alatt találtunk ilyen, el nem fogyasztott belsőségeket, ami nem tetszett nekünk és szóvá tettük. Egy komolyabbnak ígérkező takarmánygyárat találtunk a környéken és miután leadtam a receptet, amely beltartalmi értékekre én gondoltam, kikerekedett szemmel bár, de készítettek belőle. A takarmányok értékei, amelyeket etetni szántunk a következő táblázatban láthatók (Táblázat 5.):
30
TÁPANYAGOK BRUTTÓ FEHÉRJE NETTÓ ENERGIA
ME % Kcal/kg
MINIMÁLIS MENNYISÉG 16,03 2147
BRUTTÓ CELULLÓZ
%
4,5
BRUTTÓ ZSÍR
%
2,81
LIZIN METIONIN
% %
0,77 0,5
METIONIN+CISZTIN
%
0,71
% % % % % % UI/KG UI/KG Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg Mg/kg
0,6 0,4 0,9 0,75 0,21 15.000 2.500 60 4 4,5 5,3 8 33,3 75 20,5 0,9 100 208 210 52 113 1,5 1,9 0,6 NYOMOKBAN
TREONIN TRIPTOFAN KALCIUM FOSZFOR NÁTRIUM VITAMINA A VITAMINA D3 VITAMINA E VITAMINA K3 VITAMINA B1 VITAMINA B2 VITAMINA B6 VITAMINA B 12 NIKOTIN PANTOTÉNSAV FOLSAV KOLIN BIOTIN CINK VAS RÉZ MANGÁN KOBALT JÓD SZELÉN ANTIBIOTIKUM ANTIPARAZITÁNS ANTIOXIDÁNS
Táblázat 5.
31
9.4. A leválasztott szakaszok szerepe és az állomány várható alakulása
Amint a fentiekből látszik, tulajdonképpen ez az intenzív nevelőegység nagyon kevésben hasonlít más, ilyen jellegű létesítményekkel. Ennek okai a következők: -
nem válogathattunk a területek között
-
már meglevő 5 bokszot bele kellett tervezni
-
már meglévő, rossz minőségű biológiai anyag
-
a terep nehéz volta
-
kommunikáció hiánya a befektető részéről
-
eleve rossz felfogás a tenyésztési célt illetően
Az egész technológiát erre a területre és ezekre a kondíciókra próbáltam építeni, ellentétben az eredeti tervet készítővel és pontosan meghatároztam az egyes szakaszokban eltartható maximális létszámot és korosztályt. A kezdeti állomány egy kicsit lecsökkent, mivel a szemmel látható nem tiszta vérvonalú egyedeket eleve kiszuperáltuk. A tisztogatás, a vásárolt egyedek és az áttelepítések után a kezdő állomány a következő volt:
1Box - 5 darab kan a következő korelosztásban: •
1 pld. 2 éves
•
1 pld. 3 éves
•
1 pld. 4 éves
•
1 pld. 5 éves
•
1 pld. 6 éves
2 Boksz - 3 koca 1o malaccal, 3 évesek 3 Boksz - 3 koca 9 malaccal, 4 évesek 4 Boksz - 3 koca 12 malaccal, 5 évesek 5 Boksz - 4 koca 13 malaccal, 5 évesek
Azt az elején leszögeztük, hogy ezekben a kisméretű bokszokban mindig csak ennyi egyed tartózkodhat. A búgás kezdetén a kanokat áttelepítik a kocákhoz, majd a periódus 32
végén visszakerülnek a kanok bokszába. A malacokat szeptemberben kiengedik a csatlakozó nagyobb elkerített részbe, ahová tulajdonképpen a tenyésztésre nem szánt kocák és kanok is kerülnek. Ez a nagyobb rész egyfajta várakozóként szerepel. Vadászatok előtt, a több kijáratú központi befogón át innen kerülnek a vadászkertbe az állatok. A kicsit több emberi munkát kárpótolja az a tény, hogy úgymond „ vendégre szabott” állományt lehet hajtásra bocsátani és egy rész mindig biztonságban van nem beszélve az értékes kocákról. Amilyen ütemben szaporodik az állomány a nevelőbokszokban és az előkészítő kertben, olyan ütemben lehet értékesíteni az állományt. Ez az előkészítőkert még azt a célt is szolgálja, hogy néhány ígéretesebb koca vagy kansüldőt vissza lehet hozni a tenyésztésbe, ezáltal kicserélve a bokszokban levő alapállományt. Mivel maga a vadászkert csak az idén épül, számításaink szerint vadászat általi értékesítést jövő esztendő előtt nem lehet eszközölni. Eddig viszont az előkészítő kert feltelik, és azonnal lehet áttelepíteni egyedeket az új vadászkertbe. A központi befogót úgy terveztem, hogy minden kertegységgel kommunikáljon egyegy csapóajtón át és egy ládázófolyósó is csatlakozik hozzá az élővad-eladást vagy kezeléseket elősegítendő. A következő kép ezen építményt szemlélteti (kép 4.):
33
Kép 4.
Jelen terepviszonyok között ez a típusú központi befogó tűnt a leghasználhatóbbnak. Az 1 m-re a földbe vert akácoszlopok, 3 m magassággal és hézagmentesen ledeszkázva alkalmas arra, hogy az amúgy vadabb disznót is be tudjuk fogni vele. A munka nyomán számos pro és kontra véleménnyel találkoztam ami a befogóudvarra vonatkozik, azonban én e típus mellett döntöttem, azzal a veszéllyel természetesen számolva, hogy nem fog működni és át kell tervezni és építeni a végén. Ahogyan a képen látható, mivel az idén építendő vadászkert még nem csatlakozik a befogóhoz és ezáltal a befogó kívül esik, ezért a kívülről bekívánkozó medvét 3 szál, nagy szakítószilárdságú villanypásztorral zárjuk ki, mely technológiáról és romániai adaptálásáról lesz még szó a dolgozat során.
9.5. Kerítés és elektromos védelem
Ami az eredeti tervben szereplő technikai leírást illeti kijelenthető, hogy sem technológiailag sem anyagi vonatkozásban nem felelt meg a jelen körülményeknek és ezért homlokegyenest más típusú kerítést terveztünk és építettünk.
34
Az általunk megvalósított kerítésrendszer az általam igazgatott vállalkozás fő profilja, amelyben benne foglaltatik az általunk szerzett tapasztalatokon át a Gallagher technológia, amit 5 éve vásároltunk meg. Az idő során számos keserű tapasztalat és technológiai baklövés nyomán sikerült kidolgozni minden, zárt téren tenyészthető romániai vadfajnak az építhető legjobb rendszert. Ez akkor tetéződött, amikor sikerült megépíteni az első úgymond „medvebiztos” vadaskertet Brassó mellett, amely köztudottan a medvék paradicsoma. Gyakorlatilag a romániai vadaskertek 8o% olyan, medvék és más predátorfajok által preferált élőhelyeken épül, ahol ahhoz, hogy egyáltalán zárttéri vadtenyésztésről tudjunk beszélni elengedhetetlenül fontos az elektromos védelem. Másrészt most vagyunk a kezdeteknél és az erdei meg falusi emberek nem nézik jó szemmel az esetleg bekerített erdőt mert elzárja őket a napi tevékenységük egy részét képező falopástól. Ezért aztán, mint ahogy már néhány esetben tapasztaltuk néhány helyen elbontják a kerítést és esetleg nagy értékű állomány veszik el, amely totális csődhöz is vezethet. A fent említett kerítésrendszer arra is képes, hogy abban a pillanatban, ahogy rés keletkezik a hálón jelezze 2 vagy több embernek a hibát és a hiba irányát, ezáltal azonnali intézkedésre van lehetőség. A miklósvári kert amely e dolgozatban kerül bemutatásra ezzel a technológiával épült, amely tulajdonképpen a következőket foglalja magába: -
A „tight lock” csomózású, triplán horganyzott nagy szilárdságú vadháló, amely csúszásmentes csomózása által biztosítja, hogy az alkotó szálak erő hatására sem mozdulnak el. A vaddisznó esetén, ha kizárólag ezt a fajt szeretnénk tenyészteni a kertben, az 1,3o cm magasságú elegendő. Ha más vadfaj is szóba jön, nyilván magasabb szükséges belőle. Mi 1,55 m magas, 15 vízszintes, 2,5 mm vastag huzalból álló típust használtunk a határozatlan befektető kérésére, aki nem tudta, hogy esetleg 5 év múlva nem akar e muflont is tenyészteni. Itt már ez a határozatlanság közel 1 Euro többletköltséget okozott méterenként, de ha az illető bevállalta nem akadékoskodtunk ebben az ügyben. A háló kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a vízszintes szálak felosztására, mivel ha alul nem sűrűbb a háló, a kisebb malacok átférnek rajta, nem beszélve a rókáról amely kívülről kívánkozik be. A hálónál érdemes megjegyezni azt, hogy a szakítószilárdsága minimum 750 N-mm2, a bogok felületén elviselt nyomás minimum 300 kg. Ez emberi nyelven egy 50 km/h sebességgel menő 500 kg tömegű személyautó által gyakorolt impaktusnak felel meg. Nyilván számít a feszítés és rögzítés módja az oszlopokon.
35
-
A kérgezett, minimum 15 cm átmérőjű akácoszlopok. Néhány helyen látható tölgyoszlopokon álló kerítés, de sem árban, sem tartósságban, sem pedig technológiai vonatkozásban nem versenyezhet az akáccal. Bogai miatt nem lehet szakszerűen kérgezni, az oszlopverő gép hatalmas ütései alatt 15% tönkremegy a munka során és ugyancsak a bogokba fog beakadni a kihúzás alatt álló háló, amelyet a munkás, tekintve az egyszerre kihúzandó, olykor 400 métert, nem tud ellenőrizni. A húzóerőnek és a drót beakadásának hatására az oszlop elmozdul a függőleges síkból és kitörhet. Az oszlopok beverése egy, a traktor hidraulikájáról működtetett cölöpverővel történik, amely a függőleges síktól eltérő szögben is dolgozhat és a 270 kg-os, egy toronyban fel-le mozgatott súllyal elvileg bármilyen mélységbe leverheti az oszlopot. Napi kapacitás jó terep esetén több mint 200 oszlop 3 munkással. A standard mélység 1,9 m magasságú kerítésig 80 cm, a sarokoszlopoknak 100 cm, az ezen fölüli magasságú, mondjuk egy 2,44 m magas szarvaskert esetén 100 cm, a sarokoszlopoknak 1,40 cm. A sarkok kiképzése és stabilitása talán a legfontosabb egy ilyen rendszernél mivel az ezután következő drótfeszítésnek nem szabad kimozdítani a sarkokat és az időjárás viszontagságainak, úgymint, eső, fagy stb. is ellen kell állnia. Ami még nagyon fontos és még a későbbiekben bővebben fogom ecsetelni az, hogy a háló feszítése ha nem megfelelő, amíg az utolsó lépésként felszereljük az elektromos védelmet, azokon a területeken ahol sok a medve, a hálót, bármilyen jó minőségű is legyen képes a földig lenyomni és összehajtogatni. Az ilyen kertre aztán lehetetlen komolyabb elektromos védelmet szerelni, mivel a tág háló gyakran eléri az áramszálat miáltal levezeti a feszültséget és az egész rendszerben nem marad áram. A hálót mindig az oszlopok belső felére húzzuk, kivételek ez alól az elkerülhetetlen kanyarok a kert vonalában, ami nálunk elég gyakori. Ide mindig erősítést, úgynevezett „H” kötést telepítünk.
A következő kép (kép 5.) a teljes kerítést ábrázolja, ahogyan a befektetőnek használatba adódik:
36
Kép 5.
37
9.6. Távtartó, szigetelők
A kerítés védelmét magas szinten, a képen is látható 3 vonalas elektromos rendszer biztosítja, ami több okból jobb, mint a háló beásása: - költségkímélet, amely felére csökkenti azokat a költségeket, amivel egy teljes kerítést körbe lehet ásni, és utána betakarni. Itt nem kell elfeledkezni a helyi terep adottságairól, ami sokkal nehezebb, mint mondjuk Magyarországon. - másik fontos előny, hogy kívül, a medve behatolása ellen mindenképp minimum 2 vonalas elektromos rendszer kell, emellett a belső, kitúrás elleni vonal már elenyésző költség. A távtartók galvanizált, 4mm vastagságú vasból készült idomok, amely belső lapjára egy egyszerű, szigetelő kerül, amellyel szemben támasztott követelmény, hogy ne tartalmazzon fémet (néhány, a kereskedelemben kapató szigetelő műanyag része fém pálcára van ráöntve), mert a hőmérséklet ingadozásától létrejövő állandó „fűrészelő” mozgása a huzalnak előbb-utóbb elvágja a műanyagot és a fém részen, az oszlopon át a feszültség elveszik. Ez nem tűnik nagy gondnak, de ha elképzelünk mondjuk 10 kilométer kertet és hogy ezen van legkevesebb 6000 szigetelő, akkor rájövünk, hogy a hibát, ahol az áram elveszik igen nehéz megtalálni és ezáltal helyre hozni. A távtartó törzse rugalmas, ami ismét a folyamatos mozgásnak kedvez, és ha az extrémebb erőhatás megszűnik visszaáll eredeti helyzetébe. (kép 6.)
38
Kép 6.
A fenti képen egy ilyen megoldás látható, amelyet a fentebb említett kert esetében is alkalmaztunk.
9.7. A kinti elektromos védelem
Amint már említésre került Romániában, de főleg Erdélyben elengedhetetlenül fontos a kerítésrendszer védelme kívülről is, hiszen a zárt térben tartott állatok mágnesként vonzzák a medvét és a farkasokat. A kezdetektől, azaz az általunk mért és kutatott 5 évre visszamenőleg már igény mutatkozott egy biztos rendszer iránt, amely nagy biztonsággal kizárja a nagyragadozókat a vadaskertekből és vadfarmokról. Úgy gondolom, hogy megtaláltuk azt a technikai megoldást amely ezt az űrt betölti és már sikerrel alkalmaztuk nem csak vadaskertek védelmére, hanem adaptálva, a Predealon (Brassó mellett) található, az erdő közelében levő mintegy 10 lakóház esetében is. Az említett házak tulajdonosai kétségbeesetten hívtak fel, azzal a kéréssel, hogy szereljünk elektromos védelmet a lakóházuk köré, hiszen éjszaka már a kamra ablakán is bemásztak a medvék, meglepve az alvó embereket.
39
A dolog kulcsa a medve viselkedésében rejlik, alapjába véve egy kíváncsi, dolgokat felfedezni akaró, intelligens fajról lévén szó. A kutatásokat a nagyszebeni állatkertben kezdtük, mert itt nagy biztonsággal meg lehetett figyelni, és ki lehetett tapasztalni a „maximálisan minimális” elektromos vonal mennyiséget, azaz azt a mennyiségű vonalat, amely már biztonsággal bent tartja a medvét, de nem eltúlzott befektetés szempontjából. Minden korosztálynak és ivarnak készítettünk rendszert, később kiterjesztve a temesvári állatkertre is a kísérleteket. Majdnem 3 év alatt letisztáztuk a bent tartáshoz szükséges elektromos rendszer követelményeit. Ez nem teljes siker, hiszen az állatkertekben nem csak az elektromos védelem gátolja meg a szabadulást, hanem komoly stabil rácskerítés is óvja a látogatókat. Ahhoz, hogy a szabad területen is akár kétnaponta meg tudjuk figyelni a medve reakcióját és behatolási stratégiáját ismét nagy szerencsével sikerült kapcsolatba kerülni a balánbányai, Természeti Értékek Megőrzési Egyesületével, akik ebben a periódusban bővítették az elektromos védelmet a Medve Visszavadító Program keretén belül( Bereczky 2008). Nekik nem volt alapvető követelmény a medvék bent maradása és csak pár vonal elektromos védelmet szerettek volna, hogy egy meghatározatlan időre a vadonból befogott árva bocsokat és a sérült egyedeket megfigyelés alatt tudják tartani. Ez a mi számunkra kutatási paradicsomnak bizonyult és konkrétan meg tudtuk figyelni az állatok viselkedését a kezdeti találkozástól a szökési kísérleteken át a sikeres szökésekig. Megfigyeléseinket a következőkben foglalom össze, amelyek a medvének készített elektromos védelmi stratégia alapjai:
-
Bár intelligens fajról van szó, a kezdeti elektromos sokk nem elegendő a teljes memoráláshoz. A teljes memoráláshoz szükséges sokkok száma fordítottan arányos a korral.
-
Egy ismeretlen tárgyhoz, vagy akármilyen huzalhoz 80 % a vizsgált egyedekből az orrával közelít, 20 % pedig a mellső manccsal. Ez a szabad területen érvényes. Az állatkertben 2 egyed háttal dörgölőzött az elektromos vezetékhez, ez viszont a napi komfortmozgás része volt a szűkebb helyről való kiengedés után
-
Az elektromos sokk hatására minden általunk megfigyelt egyed hátra mozdult, anélkül, hogy támadni akarta volna a kertet, ahogy egyébként a szibériai tigris esetében megfigyeltük. Néhány egyed pánikszerűen menekült.
-
Amikor az egyed a mellső mancsával érintette a huzalt, az elektromos sokktól, mivel igyekezett gyorsan eltávolítani, néhány egyed letépte a szigetelőt. Ezért nem 40
alkalmazható az elektromos szőtt zsinór ilyen célokra. A szigetelőket pedig szakállas „U” szöggel kell felrögzíteni az oszlopra. -
Az újrapróbálkozás és az állat kora közt nincs korreláció. Sokkal inkább az állat „szabadidejétől” függ. Állatkerti körülmények közt gyakoribb, mivel az állat szabadidejével nem tud mit kezdeni, ezért kísérletezik többet a szökésen. Szabad területen kevésbé probléma ez a jelenség és technológiai húzásokkal kiküszöbölhető.
-
A „technológiai selejt” egy általunk elnevezett kategória és arra az egyedre utal, amely ellen bármit elkövethet a szakember úgyis kijátssza. Egy ilyen esetről tudunk beszámolni a fent említett alapítványnál, ahol egy 7 éves kanmedve többszöri szabadulása után sem tudtuk kitalálni, hogy hol a hiba a rendszeren, mígnem egyszer rajtakaptuk a szabadulóművészt és egy eddig csak majmoknál tapasztalt jelenségre lettünk figyelmesek, éspedig, hogy az állat kiszámította a szálakon végighaladó elektomos sokkok közt eltelő időt és 2 sokk közt átsuhant a szálak közt. Az általunk használt Gallagher készülék 0,9 másodpercenként küld egy impulzust a rendszerbe. Ezt is ki lehet küszöbölni technológiai finomságokkal.
Ezen kísérleti alapokat felhasználva terveztük meg a kerítésrendszert, amelyre garanciát is vállaltunk, amelynek a befektetők igencsak örülnek, és amely teljesen érthető, tekintve a befektetés volumenét. Persze, ahhoz, hogy e rendszer maradéktalanul betöltse szerepét folyamatos ellenőrzésre van szükség és a legalább 2 naponta eszközölt ellenőrzés elengedhetetlen. Az elektromos védelem „agya” a központi panel, amely pozicionálásánál messzemenően figyelembe kell venni a nap beesési szögét és hogy a lehető legtöbb órát süsse a napelemet, ahogyan a következő kép szemlélteti (kép 7 .):
41
Kép 7.
42
Egy 10 kilométer hosszúságú kerítés elektromos védelmére egy legkevesebb 40 W-os napelem szükséges. Ez képes arra, hogy télen is amikor nincs annyi napfény feltöltse a hozzá csatlakoztatott akkumulátort, amely legalább 100 Ah kell legyen. Az impulzusgenerátor egy Gallagher B700, amely 15 kilométerig képes betölteni a szerepét azaz megfelelően erős impulzusokat generálni. A kerítésrendszer biztonsága érdekében egy riasztót csatlakoztattunk a készülékhez amely folyamatosan figyeli a kerítésben közlekedő impulzusok feszültségét és ha ez a kritikus 4 KV alá esik hanggal riaszt, jelezve, hogy valahol a kert mentén elfolyik az áram. Az említett impulzusenerátor még a továbbiakban képes arra, hogy miután a bent levő állatok megszokták, és kellőképpen tisztelik az áramszálakat az üzemelő át tudja kapcsolni egy csökkentett üzemmódba, aminek az a lényege, hogy minden második impulzus kimarad, csökkentve ezzel a fogyasztást és biztosítva, hogy az akkumulátor maximális töltésen legyen. Az akkumulátor és a napelem közé, a képen látható doboz bal felső sarkában levő feszültségszabályozót kell beiktatni, hogy a túltöltést megakadályozzuk, elsősorban a napos nyári időszakban. Ez az eszköz jelzi az akkumulátor töltöttségi szintjét és a napelem munkáját is. (kép 8.)
Kép 8
Amikor az őr észleli az áram kiesését egy hibakeresővel elindul a kerítés mentén és 2300 méterenként megméri a feszültséget. A hibakereső mutatja a hiba irányát és így könnyebben megtalálható. Ha igazán profi dolgot hajlandó megfizetni a befektető, akkor
43
alkalmazni tudjuk a GSM riasztási opciót. Ez képes arra, hogy áramkieséskor 2 telefonszámra hibaüzenetet küldjön. Jelen esetben a befektető nem tartotta szükségesnek. Az építés folyamán olyan medvejárás volt tapasztalható a vidéken, amilyent a helyi erdész még eddig nem tapasztalt. Olykor a munkásaink fényes nappal botlottak bele egy példányba, ezzel beléjük verve aznapra a félelmet. A kerítésen, amíg nem installáltuk az elektromos védelmet, minden éjjel bejött 3 példány és bármilyen erős, meg profi vadhálóról van szó, nagyon meggyötörte. Mikor a hálóhúzást befejeztük, azaz körben már készre lett szögelve, érdekes esetet figyeltünk meg a medvék viselkedését illetően. Az elektromos védelem szerelése olyan 4 napot vett igénybe. Minden este az aznap elkészített szakaszt üzembe helyeztük. Éjszaka a medvék – a sárban tapasztalható nyomok alapján – megpróbáltak ugyanott bejönni, ahol más alkalommal. Találkozva az elektromos szálakkal, a nyomok tanúsága alapján letettek erről a szándékukról. A kerítés mentén addig mentek, amíg megtalálták az élő vonal végét és egy azutáni szakaszon gond nélkül bemásztak. Minden éjszaka, egy még nem védett szakaszon hatoltak be addig, amíg teljesen körbe nem értünk. Ez a viselkedés azt bizonyítja, amint már az előbb említett kísérletekkel is igazoltuk, hogy intelligenciája révén egy behatolni akaró medvét igen nehéz kizárni és komoly, szakmailag átgondolt opciót kell alkalmazni, mindig a terület függvényében.
10. Állategészségügyi gondok az elején és most A
jelenlegi,
romániai
állategészségügyi
szabályozás
rendkívül
laza
egyes
tekintetekben, másokban viszont túlbonyolítja a helyzetet. Ebből tulajdonképpen egy káosz kerekedik ki és ki-ki saját értelmezési szótára szerint cselekszik. Amikor a tervezésnek fogtunk, semmiféle állategészségügyi intézkedés nem történt a már meglevő, bezsúfolt állománnyal. Amint már említettem még állategészségügyi szállítólevéllel sem rendelkeztek az állatok, így a származási helyüket és az esetleg azon a területen fennálló jelen vagy múltbeli járványokat sem tudtuk beazonosítani. A kis helyre bezsúfolt, medvetáppal etetett állomány már masszív parazitafertőzés klinikai tüneteit mutatta, lesoványodás, borzolt szőr és száraz köhögés. A bokszok talaja holdbeli táj képét mutatta, jelezve, hogy teljesen felélték a környezetet és néhány helyen, ahol nem volt lefolyás, az ürülék és a vizelet a helyszínen volt.
44
Az első intézkedés, amit elkövettünk, miután áttelepítettük az egész állományt 2 bokszba, az alapos fertőtlenítés volt, amit egy fizikai takarítás előzött meg. Ez csak úgy lehetett valamilyen szinten sikeres, ha a talajt 5-10 cm-re felforgattuk, ami önmagában egy óriási munka volt. Mielőtt ezt megtettük volna, a talajt a fekvőhelyek és az etetők környékén lepermeteztük 3%-os marószóda oldattal. A talajforgatás után, az élelmiszeripari egységekben is használt, klór hatóanyagú SADES fertőtlenítő oldattal permeteztük. Utána hagytuk 7 napot pihenni miután visszatelepítettük az állományt. Ezzel egyidejűleg az új takarmánytípushoz hozzákavartunk IVERMECTIN hatóanyagú antiparazitáns készítményt. Tudtuk, hogy perorális adagolásnál nem lehet a pontos dózist eltalálni (SUGÁR,2000), de más választásunk nem volt. 10 napig kezeltük az állományt és további 14 nap múlva megismételtük. A főkapunál egy autófertőtlenítő betonozott vályút képeztünk ki és a kiskapunál, az emberek ahol befele haladnak, egy tárcán fertőtlenítőszerrel átitatott szivacsot helyeztünk el. A helyi állategészségügyi törvények nem teszik lehetővé a dögkút kialakítását, sem dögkert kialakítását, ezért egyetlen megoldás a közel 80 km-re üzemelő hamvasztó üzem, ahová elszállítják az elhullott állatokat és majd a vadászatok során keletkezett belsőségeket. A majdani lőtt vad kezelésére a Magyarországon hatályban levő rendelkezéseket írtam le, nyilván a mintavétel jelenleg különbözik. Romániában az elejtés után a vadászat vezetője felel azért, hogy az állategészségügyi mintavétel megtörténjen, éspedig: •
vérminta egy kis műanyag konténerben
•
egyik vese egészben
•
lép egészben
•
áll alatti vagy mezenterikus(bélfodri) nyirokcsomó egészben
•
külön csomagolva a trichinelloszkópos vizsgálathoz szükséges, a
rekeszizom
pillére, amelyet már csak mesterséges emésztéses módszerrel vizsgálnak Mindezeket a próbákat a vadtestet megjelölő krotália számával a helyi állategészségügyi hivatalba kell szállítani, majd az állatorvos által megírt küldőpapírral kell a megyei állategészségügyi laborba eljuttatni. Mindezek a tortúrák a vadász kötelességei közé tartoznak és számunkra érthetetlen, felesleges bürokráciát jelentenek. Az eredmények megjöttéig sokszor 3-4 nap telik el tovább komplikálva a lőtt vad sorsát.
45
11. Javaslatok az érvényben lévő jogszabály kiegészítésére és módosítására A vadaskertek létesítését és működését szabályozó jogszabály meghatározza, hogy a vadászatról és a vadászati alap védelméről szóló 2006 évi 407 számú Törvény által vadászhatónak minősített vadfajok tarthatóak zárt körülmények között. A „törvény által vadászhatónak minősített vadfaj” fogalom helyett javaslom a vadfajok konkrét megnevezését, amelyek: gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó. A felsorolt vadfajok zárttéri tartásának technológiája megfelelően fejlett és az említett fajok etológiai sajátosságai is lehetővé teszik a velük való ilyen jellegű gazdálkodást. A módosítás másik indoka az, hogy a jelenleg érvényes megfogalmazás értelmében ma Romániában lehetséges az őz és a zerge intenzív körülmények közötti tartása is, viszont ennek létjogosultsága és gazdaságossága sok szempontból megkérdőjelezhető. Vadaskertek a települések külterületein bármilyen terület kategórián létesíthetőek. Ez a jogszabályi előírás teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy habár az ország nagy része – a belterületek, valamint a Duna-delta Bioszféra Rezervátum szigorúan védett területei és tampon zónái kivételével – vadászterületek részét képezi, ez utóbbiaknak is van vadgazdálkodási szempontból nem produktív része, ahol, sem szabad területi sem zárttéri vadgazdálkodás nem lehetséges. Ezért a következő módosítást javaslom: vadaskertek a vadászterületek határain belül bármely zárttéri vadtartásra alkalmas terület kategórián létesíthetőek a terület tulajdonosainak vagy jogszerű használójának előzetes beleegyezése alapján. Ma a jogszabályok értelmében a vadaskert legkisebb kiterjedése vadfajtól függetlenül 150 ha. Egyrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy bizonyos vadfajok igényei különböznek, másrészt azt sem, hogy a vadaskertek többsége vadászati hasznosítás céljára vannak létrehozva. A vadászat etikus külsőségeinek fenntartása érdekében mindenképpen szükséges, hogy a vadfajtól függetlenül a vadászkert minimális nagysága elérje, de inkább meghaladja a 200 hektárt. Ezen túl még figyelembe kell venni az egyes vadfajok speciális igényeit is. Így különbséget kell tenni a vaddisznós-, a gímszarvas és a vegyes kertek között. Javaslatom szerint a vaddisznós- és muflon tartására kialakított kert minimális mérete 200 ha kell legyen abban az esetben ha egységes kertről van szó, ettől eltérő tartástechnológiák esetén szem előtt kell tartani a vadászkert minimális 200 ha-os kiterjedését.
46
Gímszavas kert esetében a minimális méret 500 ha kell legyen. Ez alatt nem lehet működőképes sem gazdaságilag sem pedig vadásztatás szempontjából. A vegyes kertek mérete sem lehet kisebb 500 ha-nál azzal a kiegészítéssel, hogy vaddisznó szarvasfélékkel történő vegyes tartása esetén a szarvasfélék számára kell biztosítani, egy 1,2 m magas kerítéssel elzárható részt a tehenek zavartalan ellésének és utódnevelésének biztosítására, hiszen a szaporulat irányában a vaddisznó részéről felléphet egy predációs nyomás. Az említett magasságú kerítés a szarvasfélék mozgását nem korlátozza, csak a vaddisznót zárja ki. Az ellésre és utódnevelésre elkerítendő terület nagysága tekintetében a törvénykezés meg kell hagyja a műszaki tervet készítő szakember szabadságát. Az, hogy ma gyakorlatilag bármely természetes személy, akinek megvan rá a pénze, valamint azon jogi személyek létesíthetnek és működtethetnek vadaskertet, amelyek valamely vadászterület ügykezelői vagy olyan kereskedelmi társaságok, amelyeknek a tevékenységi körében szerepel a vadfajok intenzív tartása, nem egy olyan előírás, amit meg kellene változtatni. Minden magán személy és minden kereskedelmi társaság arra költi a pénzét, amire akarja, ennek jogszabályok által leszögezett akadályai nem lehetnek és egy cég tevékenységi körébe bármely aktivitás befoglalható gyakorlatilag kevesebb, mint egy hét alatt, jelentéktelen összegért. A vadaskertek engedélyeztetésének tekintetében is változtatások indokoltak. Ebben a tekintetben az első javaslatom az, hogy a degradált, egyéb mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termelésre alkalmatlan területeken tervezett vadaskert létrehozásához ne kelljen környezeti hatástanulmány. Ilyen területeken gyakorlatilag nem lehet kárt tenni. Az engedélyeztetés egy másik nem megfelelően szabályozott része a terület használati jogát bizonyító okirat. Ennek bizonyítására a jogszabály a tulajdonjogi lapot, bérleti szerződést vagy más törvényes okiratot nevesíti. A Romániában még nem teljesen lezárult földvisszaszolgáltatások miatt, a későbbi vitás helyzetek megelőzésére javaslom a bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez. Az engedélyeztetés tekintetében elő kell írni, hogy a vadaskert létesítéséről és működéséről szóló szakmai tanulmányt vadgazdamérnök készíthesse csak el a jelen dolgozatban szereplő jogszabályi módosítások figyelembe vételével. Továbbá a jogszabály előírásai miatt kötelező szakmai tanulmánynak meg kell határozni a tartalmi követelményeit. A tanulmány a következő részeket kell tartalmazza:
47
Címlap: a vadaskertet működtető egység neve, telephelye, a tervkészítő és a vadászatra jogosult aláírása. Az Területi Erdészeti és Vadgazdálkodási Felügyelőség jóváhagyása: a tanulmány érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása. 1. A vadaskertet működtető egység alapadatai 1.1. A vadaskertet működtető egység alapadatai: név, telephely, a vadaskert típusa-, rendeltetése és levelezési címe. 1.2. A vadaskertet működtető egység elhelyezkedése: a vadaskert földrajzi elhelyezkedését mutató térkép, a vadaskert részletes határleírása, a terület közigazgatási jellemzői, birtokviszonyainak jellemzői. 2. A természeti adottságok jellemzése 2.1. Ökológiai adottságok: éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok (domborzati viszonyok, talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk, éghajlati adottságok, fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok), mezőgazdasági adottságok, erdészeti jellemzők (erdőgazdasági tájak és a vadászterületen található erdők jellemzése az előforduló erdőtársulások, az erdők fafajés korosztályviszonyai, a vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése alapján, az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai, az erdőgazdasági feltételek hatása a vadgazdálkodásra). 2.2. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a telepítendő vadállomány jellemzői, a vadaskertben található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások ismertetése. 3. 10 éves gazdálkodási terv 3.1. Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési módszerei és szempontjai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések. Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai. 3.2. A vadaskert különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások. 3.3. Kutatási programban való részvétel. 4. Nyilvántartások 4.1. Vadállomány-becslési jelentések. 4.2. Jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervek. 4.3. Vadgazdálkodási jelentések. 4.4. Trófeabírálati adatok. 48
4.5. Egyéb, a vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: a hivatásos vadászok adatai, az évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása, egyéb dokumentumok. 5. A vadaskertet működtető egység kijelölésére vonatkozó dokumentumok: a vadaskert határainak koordináta jegyzéke. 6. Tervezési mellékletek 6.1. Vadgazdálkodási módszertani leírások. 6.2. A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai. Jelenleg a vadaskertek létesítésére és működtetésére kibocsátott engedély érvényes az engedélyen feltüntetett időpontig, amennyiben a tevékenység végrehajtási módja az engedélyezés feltételei szerint történik. Ezt az előírást annyiban célszerű megváltoztatni, hogy a befektető szempontjából biztonságot jelentene, ha működési engedély érvényessége legalább 10 évre szólna, lejáratkor még 10 éves meghosszabbítási lehetőséggel. A 81/2004-es Rendelet előírja az állategészségügyi felügyelet biztosítását bizonyos fertőzöttségek megjelenésének megelőzése és terjedésének megfékezése érdekében, mint működési elvet, viszont a végrehajtás módjáról nem rendelkezik. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére azt javaslom, hogy vadegészségügyi szempontból, zárttéri nagyvadtartás esetében kötelező kell legyen: a) állatorvos alkalmazása, vagy állategészségügyi szolgáltatás igénybe vétele (az alkalmazott, vagy szolgáltatást végző állatorvos felel a kert vadállományának egészségügyi állapotáért és azért, hogy kertből biztonságos emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek kerüljenek ki); b) a lehetséges legnagyobb mértékű izoláció, a kerítésen a fertőzés hordozójának számító vad átjutásának megakadályozása; c) a vadaskertbe történő személy- és gépjárműforgalom minimalizálása, d) a feltétlenül szükséges személy- és gépjárműforgalom esetében a fertőtlenítés elvégzése (személyforgalom esetében legalább a tenyészetekben, a gépjárműforgalom esetében a kapuknál fertőtlenítő tálcák alkalmazásával); e) A vadaskertbe, farmra kívülről (szabadterületről vagy más vadaskertből, esetleg tenyésztelepről) behozni kívánt vad min. 6 hetes karanténozása; f) különösen farmok esetében a behozni kívánt vad szerológiai vizsgálata. Zárttéri vadtartás esetén különös tekintettel kell lenni bizonyos fertőzöttségekre és azok megelőzési módjaira. A javasolt állategészségügyi szabályozás tételesen is tartalmaz előírásokat.
49
Gümőkór (Tuberkulózis) kiszűrésére a befogott, vagy máshonnan származó egyedek tuberkulinozással történő ellenőrzése és 3 hónapos karanténozása szükséges. Májmételykór (faszciolózis) és az amerikai májmételykór megelőzésére a fertőzési láncot kell megszakítani, pangóvizes területek vadaskertből való kihagyása által, hiszen így a köztigazda kizárható. Borsókakór, hólyagférgesség fertőzési láncának megszakítása érdekében meg kell akadályozni, hogy kutyák fertőzött nyers zsigerekhez, húshoz jussanak hozzá. Vadászebek csak a legszükségesebb mértékben és ideig tartózkodhatnak vadaskertekben. Gyomor-bélférgesség
megelőzése
érdekében
kötelező
a
tavaszi
idényben
gyógykészítmények adagolása a Trichostrongylidae családba tartozó fonálférgek ellen. Tüdőszőrférgesség (diktiokaulózis) megelőzése érdekében elsősorban szarvasfarmokon kötelező a megelőző kezelések alkalmazása. Télihalál-szindróma zárttéri vadtartás esetén nem fordulhat elő. Kötelező az őszi megfelelő takarmányozás, melynek során a szervezet energia-tartalékai fel tudnak töltődni. Befogási stressz elkerülése érdekében a stresszhatásokat minimalizálni kell. Sertéspestis ellen a zsigerek ártalmatlanítása, a fertőzési lehetőségek csökkentése (izoláció, állati eredetű táplálék kizárása) kötelező. Érvényben lévő jogszabályi előírás a vadaskert körzetében tartott vadállomány kerítés általi elszigetelése a szomszédos vadászterületek vadon élő vadállományaitól. Ezt azonban ki kell egészíteni azzal, hogy a kerítések átjárhatóságát teljes mértékben meg kell tiltani annak érdekében, hogy a kerítéssel elzárt területről a vad ne törhessen ki, illetve, hogy oda természetes úton ne jusson be. A jelenleg érvényben lévő jogszabály előírja, hogy azon vadaskertek, amelyek biológiai szaporítóanyag előállítását végzik vadászterületek vadfajokkal való betelepítése és visszatelepítésének céljából, a vad jelleg megőrzése érdekében megfelelő technológiát kell alkalmazzanak, hogy az előállított egyedek a majdani természetes környezetbe könnyedén alkalmazkodhassanak. Ez dicséretes előírás viszont ki kell terjeszteni a vadászati célra termelt vadállományokra is, sőt ki kell egészíteni azzal, hogy tilos kell legyen a vaddisznó házidisznóval való keresztezése a jobb szaporulat vagy a nagyobb testtömeg érdekében. A keresztezés még nem fordul elő Romániában, viszont pár év múlva, mikor kezd látszani, hogy hozzáértés nélkül a vadaskert sem aranybánya, mindent meg fognak próbálni a kerttulajdonosok amit a jogszabályok nem tiltanak, vagy az ellenőrző szervek nem vesznek elég komolyan.
50
Előírás szerint vadaskertet a vadfajok természetes élőhelyéhez hasonló terület-kategóriákon lehet létesíteni. Ez nem egy megalapozott megfogalmazás, hiszen nagyon engedékeny. Szó szerint értelmezve jogilag ma Romániában bárhol létesíthető vadaskert, hiszen az év, az évszakok vagy napszakok során a vad a vadászterületek minden részét használja, változó intenzitással, hol azért mert megfelel az igényeinek, hol pedig azért, mert oda kényszerül. Minden vadon élő állatfajnak megvan az alapvető hármas igénye éspedig a megfelelő minőségű búvóhely, a lehető legnagyobb nyugalom és megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék. Kerti körülmények között ehhez még hozzáadódik a megfelelő térigény. A vadnak ezen alapvető igényeit zárttéri tartás esetében is biztosítani kell. A szakmailag helyesebb megfogalmazás az lehet, hogy egy területen abban az esetben létesíthető vadaskert, ha a kert egészében (minden egységében) biztosítani lehet a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és - különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét. Ez úgy valósítható meg, hogy már jogszabályi szinten konkrétan meghatározzuk a minimális paramétereket, amelyeket egy vadaskert kell biztosítson. Az elvárható minimális paraméterek a következők: Búvóhely Több tényező játszik közre, hogy a „vadszint” növényzete mennyire képes betölteni ezt a szerepét. Elsősorban az ott élő növényzet fajbeli összetétele, meghatározott jellegzetes faji tulajdonságai, mint alak, a sűrűalkotásban is szerepet játszó regeneráló és sarjadzóképesség, egyes felületi képletek – mint a tüske vagy tövis – megléte vagy hiánya, stb. Meg kell határozni a vadrejtők minimális részarányát a vadaskert fő vadfajának függvényében. A vadrejtő kifejezéssel azokat a fiatal állományokat jelöli a szaknyelv, amelyek felül a koronájukban záródtak, már nem egymástól távol álló, egymással nem érintkező csemetékből állanak, talajukat képesek árnyalni, sőt a saját magukra ható önárnyalásuk következtében törzseikről az oldalágak kezdenek leszáradni, törzsük kezd „feltisztulni”. Ilyen korban még magas a hektáronkénti tőszám, a cserjéken kívül még megtalálhatóak azoknak az ún. töltelék fajoknak – mint pl. a kecskefűz, nyír, stb. – az egyedei, amelyeket később az erdészeti ápoló beavatkozásokkal kivesszük az állományból. Erdeink állományszerkezete bizonyos meghatározott dinamika szerint jó búvóhelyet nyújt az állatvilág és azon belül a vadállomány számára. Az erdő vadrejtőképességét előnyösen befolyásoló cserjefajok a következők: erdei iszalag (Clematis vitalba), közönséges komló (Humulus lupulus), a szeder (Rubus), vadrózsa (Rosa canina), ezüstfafélék (Eleagnaceae) stb. 51
A fentiekben bemutatott vadrejtő sűrűk minimális területhez viszonyított részaránya 10% kell legyen, és több darabban kell rendelkezésre álljon a kert minden egységében. Táplálék A szarvasfélék és muflon számára tervezett kertekben biztosítani kell a terület minimum 5%os részarányában sarjaztatott fás legelőt, rágásterületet. A gímszarvas számára ugyanakkor a terület legalább 40%-án biztosítani kell nyílt legelő területeket, erdei füves rétek, tisztások formájában. Minden vadfaj esetében minimális elvárás az 5-10% vadföld. Vadföldeken igen jó eredménnyel termeszthető növények: lucerna, vörös here, zabos bükköny, szarvaskerep, zab, kopaszbúza, rozs, kukorica, csicsóka, burgonya, stb. Nem lehet előírás, de javasolható a szakaszos legeltetés megvalósíthatósága, valamint a túróvadföldek kialakítása. Nyugalom Elő kell írni, hogy olyan területen ahol nem korlátozható a személy és járműforgalom, vadaskert nem létesíthető. Az is jogszabályi előírás kell legyen, hogy Romániában 400 m tengerszint feletti magasság felett, kötelező módon meg kell oldani a ragadozók villanypásztor általi teljes kizárását. Vízforrás Jogszabály által meg kell határozni, hogy olyan területen, ahol nincs természetes vagy mesterséges vízforrás, illetve ahol a vízellátást csak lajtos vízszállítóval lehet megoldani vadaskert nem létesíthető. Vadaskertekben tartott állatok értékesítésének vagy hasznosításának szervezése és gyakorlása tekintetében, nagy hiányosság az, hogy nincs leszögezve az, hogy vadászat csak a vadászkertben lehetséges. Ezt mindenképpen jogszabályba kell foglalni. Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre az erdészeti és vadgazdálkodási felügyelőség engedélyezhesse a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is. A jelenleg érvényben lévő jogszabály más tekintetben is hiányos. Egyáltalán nem szabályozza a telepíthető vadsűrűséget, a berendezések kérdését, valamint a kerttechnológia egyes alapszabályait. A telepíthető vadsűrűség tekintetében maximális értékeket kell megadni, mert a témában tájékozatlan tulajdonosok hajlamosak csak a gazdaságossági szempontokat figyelembe venni, így érdekeik a fenntarthatónál magasabb vadsűrűség telepítését erőltetik. Jogszabály által meg kell határozni, hogy a disznóskertek vadászat előtti egyedszáma maximálisan 1 egyed / 52
ha lehet; a gímszarvas és a dámszarvas sűrűsége vadászkertben nem haladhatja meg az 1 egyed / 5 ha értéket; muflon esetében a maximális sűrűség 1 egyed / 2,5 ha lehet. A berendezésekkel kapcsolatosan vaddisznós kertekben, sík terepen, a vadásztatás biztonságossá tétele érdekében, kötelezővé kell tenni az emelt lőállások alkalmazását. A kerttechnológia tekintetében teljes mértékben meg kell tiltani a betonba öntött fém oszlopos kerítéseket. Sajnos ilyen előfordul, sőt hegyvidéken villanypásztor alkalmazása nélkül, ezért ezek a kertek gyakorlatilag medvehizlaldaként üzemelnek. A fémoszlopos kerítés tájidegen, a medve által átjárható kert gazdaságtalan, és a medveállomány viselkedésére is negatív hatással van. A vaddisznóskertben táplálkozó medve gyakorlatilag a Brassó melletti kukázó medvék viselkedésmintáját mutatja. A fentiekben vázolt jogszabályi kiegészítések és módosítások véleményem szerint mind szükségesek, habár első olvasatra úgy tűnhet, hogy a téma túlszabályozását eredményezik. Sajnos jelen pillanatban Romániában annyira tájékozatlanok a szakma-, a befektetők- és az engedélyező szervek képviselői, hogy zárttéri vadtartás jövője érdekében bizonyos evidenciákat is jogszabályba kell foglalni.
12. Felhasznált szakirodalom
[1] AGYAKI, G. (2001.). Gímek a kertben. Magyar Vadászlap , old.: 19. [2] ÁKOSHEGYI, I., & SOMOGYVÁRI, V. (1990). Vadtenyésztés III. Nagyvadtenyésztés. Budapest: Agrárszakoktatási Intézet. [3] CSÁNÓ, B. (1998). A vértestolnai vaddisznóskert. Gyöngyös: Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar. [4] Fábián, G., & Marselek, S. (dátum nélk.). A vadászat és vadgazdálkodás ökonómiai vizsgálatának főbb szempontjai. Letöltés dátuma: 2010. Március 16, forrás: www.nkfp014.hu/dokumentumok/krf/nkfp_publikaciok_krf_12.doc [5] HALMÁGYI TAKÁCS, I. (2006.). Vadaskertek - a vadászat jövője? Magasles , old.: 913.
53
[6] HELTAY, I. (2001). Zártéri vadtartás és a vadászok etikája. A zárttéri vadtartás időszerű kérdései, távlatai (old.: 63-71). Kaposvár: Kaposvári Egyetem, Milleniumi Vadászati Bizottság. [7] HORN, P. (2004). A gímszarvastenyésztés mint új állattenyésztési ágazat - Az első háziasított nagytestű emlős faj ötezer év óta. Magyar Tudomány , 453-460. [8] JÁNOSKA, F. (2002.). Vadaskertek szerepe a vadgazdálkodás jövőképében. Nimród , old.: 23-25. [9] JÁNOSKA, F. (2009). Zárttéri nagyvadtartás. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem. [10]
KOLTAY, A., & HEGEDŰS, P. (2005.). Erdő vagy vaddisznóskert? Erdőállapot-
változások vaddisznóskertekben. Erdészeti Lapok , old.: 25-26. [11]
KONKOLYNÉ DR. GYÚRÓ, É. (2004). Történeti ökológia. Sopron: Nyugat-
Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar. [12]
ORTEGA Y GASSET, J. (1983). Elmélkedés a vadászatról. Madrid: Alianza
Editorial. [13]
RAKK, T. (2002.). A magyar nagyvadgazdálkodás jövőképe. Erdészeti Lapok .
[14] FODOR JÓZSEF (2009) Aspecte ale utilizării gardurilor electrice în grădini zoologice. Timişoara: Conferinţa naţională a grădinilor zoologice [15] SUGÁR L. (1995) Megelőzés és gyógykezelés a vadtartásban. Kézirat. Sopron. [16] TR. LUNGU, E. GRIGOR (1989) Patologie veterinara si controlul sanitar-veterinar al alimentelor [17] ENE COSTEL, VLAD CORNEL (2007) Legislatie cinegetica. Bucuresti [18] MICU ION (2005) Etologia faunei salbatice [19]
COTTA V, BODEA M, MICU I. (2001) VÂNATUL SI VÂNATOAREA IN
ROMÂNIA. BUCURESTI 2001 [20] REMUS U., HORVATH BOJTE I.,PETRE G.: Complexuri de vânătoare şi crescătorii de vânat mare, Miercurea Ciuc: 2009
54
55
