CHANGES OCCURRING IN ANIMAL BREEDING IN THE SETTLEMENTS OF CENTRAL SZIGETKÖZ By: HORVÁTH, ESZTER
Keywords: Szigetköz, animal breeding, animal produce, co-operatives, cyclical effects. In my investigations I analysed the characteristics related to animal breeding and the production of animal produce in the agricultural co-operatives of four Central Szigetköz settlements (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski), between 1990 and 2006. I determined that as a result of the changes affecting the whole country, the livestock of the co-operatives being examined was drastically reduced and the range of animal products being produced was greatly cut back. As a result of this, animal husbandry and animal breeding suffered a major loss of importance. Cycles and medium-term fluctuations can be observed in the reduction of livestock and animal produce, which present movements that differ from the changes occurring at the national level and from average tendencies. The results prove that specific, regionally relevant problems and effects appeared in this unique region of the country, alongside the usual economic effects. For this reason, an analysis of the general and unique factors and factor systems influencing animal breeding in the Central Szigetköz settlements, as well as an examination of the effects of the changes in animal breeding, are of the utmost importance. It would be beneficial in the future to aim for: the tempering of livestock reductions; the strengthening and expansion of local economic and animal product producing systems operating in the settlements; appropriate utilisation of the opportunities presented by EU membership; and the realisation of a combination of grass-roots, traditional experience – traditional animal husbandry and animal breeding technologies of Szigetköz – with the new breeding requirements.
63
Gazdálkodás 51. évfolyam 2. szám
KÖZÉP-SZIGETKÖZI TELEPÜLÉSEK ÁLLATTENYÉSZTÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK HORVÁTH ESZTER Kulcsszavak: Szigetköz, állattenyésztés, állati termék, szövetkezetek, ciklushatás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Vizsgálataimban négy közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski) mezıgazdasági szövetkezeti állattenyésztését és az állati termék elıállításra vonatkozó jellemzıit elemeztem 1990-tıl 2006-ig. Megállapítottam, hogy az egész országot érintı változások következtében a vizsgált szövetkezetek állatállománya drasztikusan lecsökkent, az elıállított állati termékek köre erıteljesen leszőkült, melynek hatására az állattartás és állattenyésztés nagymértékben veszített jelentıségébıl. Az állatállomány és az elıállított állati termékek csökkenésében ciklusok, középtávú hullámzások figyelhetık meg, melyek az országos szinten bekövetkezett változásoktól, az általános tendenciáktól eltérı mozgást is mutatnak. Az eredmények bizonyítják, hogy az ország ezen sajátos tájkörzetében, az általános gazdasági hatások mellett speciális, a térséget érintı problémák és hatások is érvényesültek. Ezért kiemelkedı fontosságú a középszigetközi települések állattenyésztését befolyásoló általános és sajátos tényezık, tényezırendszerek elemzése, az állattenyésztésben bekövetkezett változások hatásának vizsgálata. A jövıben célszerő törekedni az állatállomány csökkenésének mérséklésére, a településeken mőködı helyi gazdálkodási és állati termék elıállító rendszerek megerısítésére és bıvítésére, az EU-tagság adta lehetıségek megfelelı szintő kihasználására, a „gyökerekhez visszanyúló” tradicionális tapasztalatok – a hagyományos szigetközi állattartási és állattenyésztési techológiák – és az új termelési követelmények ötvözésének megvalósítására. BEVEZETÉS
A témához kapcsolódó agrártörténeti vizsgálataim egyértelmően bizonyítják, hogy „a Szigetközben az állattartás, az állattenyésztés és a halászat jelentette hajdanán a fı jövedelemforrást” (Timaffy, 1970). A feljegyzések és a saját megfigyeléseim tanúsága szerint ezen tevékenységek szerepe és jelentısége azonban napjainkra erıteljesen redukálódott, ahogy Buday (2001) is írja, a másfél évtizede tartó agrárválság az állattenyésztést a növénytermelésnél is súlyosabban érintette, és ez az állatállomány jelentıs csökkenésével járt. Ennek
legfıbb okát az állattenyésztés alacsony jövedelmezısége jelentette, de szerepe volt ebben a nagygazdaságok felszámolásának, valamint annak, hogy a pénzügyi válságba került gazdaságok a fizetıképességük megırzése céljából felszámolták és értékesítették állományukat. Ez különösen a szarvasmarhatenyésztést sújtotta, mert a baromfi- és sertéstartás épületeivel szemben a szarvasmarhatartás épületei más célokra (raktározás, mőhely stb.) is jól hasznosíthatóak voltak. A VIZSGÁLATI MÓDSZER
64
HORVÁTH: Közép-szigetközi települések állattenyésztésének változásai
A levéltári kutatómunkámból, a vizsgált települések mezıgazdasági szövetkezeteinek dokumentációiból, valamint az általam készített célzott, személyes interjúk eredményeibıl összegyőjtött és rendszerezett adatok szolgáltak a vizsgálataim alapjául. Kutatásaim sorozata, korábbi tanulmányaim adatbázisa lehetıvé tette trendek és középtávú ciklusok (1525 éves vagy Kuznets ciklus) kimutatását a közép-szigetközi szövetkezetek állatállományában és állati termék kibocsátásában, ezért további vizsgálati módszerként a statisztikai, illetve a makrogazdasági vizsgálatok során, a közép- és hosszabb távot átfogó idısorok elemzésekor használatos (szabálytalan) ciklushatás vizsgálatot alkalmaztam (a ciklusokat a hédervári szövetkezetnél háromtagú, a többi szövetkezetnél öttagú mozgóátlagolással számítottam). A ciklushatás vizsgálat során lineáris, másodfokú és harmadfokú polinom trendfüggvénnyel elemeztem a változásokat. Ezen vizsgálati módszer alkalmazásához iránymutatásul Sipos (2006) a mezıgazdasági hosszú távú ciklusok elemzését tárgyaló tanulmánya szolgált. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A vizsgálatban rendszereztem a középszigetközi állattenyésztést és állati termék elıállítást leginkább befolyásoló tényezıket, melyeket az 1. ábrán szemléltetek. A kutatásaimat négy közép-szigetközi mezıgazdasági szövetkezetnél végeztem, annak érdekében, hogy a fentiekben bemutatott tényezık közül néhánynak (a természeti-gazdasági környezet, az állattenyésztés és állati termék elıállítás hagyományai, csökkenı állatállomány, környezı falvak érdekeltsége) az állattenyésztésre és állati termék elıállításra kifejtett hatását megvizsgáljam. A gazdálkodási körülményeik megértéséhez röviden ismertetem (1. táblázat) a szövetkezetek fontosabb jellemzıit.
A négy szövetkezet állattenyésztésének alakulását megvizsgálva (1. táblázat) látható, hogy azok az azonos környezeti-gazdasági adottságok ellenére milyen heterogén, változatos termelési szerkezettel rendelkeztek. A táblázatot elemezve hasonlóságokat is felfedezhetünk, látható a C és D szövetkezet termelési szerkezete közötti analógia, ezért a kettı összehasonlító elemzése rávilágít a különbözıségek és párhuzamok okaira. Az ásványrárói szövetkezet szövetkezet sertéstenyésztésének (2. ábra), ezen belül a vágósertés-elıállítás naturális mutatóinak (db, t) vizsgálatához harmadfokú polinom trendfüggvényt alkalmaztam (a trendfüggvény relatív hibája 11,02%, ami jó közelítést jelent az eredeti idısor /1991-2000/ adataihoz). A kibocsátott vágósertések mennyiségében intenzív hullámzások jelentkeztek. A hédervári szövetkezetben a ciklushatás vizsgálatot (3. ábra) a pulykahízlalás, vágópulyka-elıállítás naturális mutatóinak (db, t) idısorain végeztem el. A szövetkezet 1998-tól integrációs formában pulykahizlalással foglalkozott. Az integrátor biztosította az alapanyagot, a takarmányt, a szállítást és a feldolgozás teljes vertikumát. Az intenzív tartási formát alkalmazták, a tojókat 8-8,5 kgig, a kakasokat 11-15 kg-ig hizlalták. Az elemzéshez harmadfokú polinom trendfüggvényt (melynek relatív hibája 7,89%,) alkalmaztam. A darnózseli szövetkezet szarvasmarha-állományának változásait elemezve az 1990. gazdasági évtıl megállapítottam, hogy az ország mezıgazdaságát érintı változások itt is jelentkeztek. A rendszerváltást követıen, az 1990. évtıl kezdıdıen az ország állatállománya, az állattartók száma csökkeni kezdett, az állattenyésztés-növénytermelés aránya megváltozott, a gabona- és húsvertikum korábbi egyensúlya felborult, a mezı-
65
Gazdálkodás 51. évfolyam 2. szám gazdasági termékek termékpályája széttöredezett.
Az 5. ábra a püski szövetkezet szarvasmarha-állományában bekövetkezett változásokat szemlélteti. 1. ábra
A közép-szigetközi állati termék elıállítást befolyásoló tényezık
EU-s és hazai támogatások Környezetvédelem, agrár-környezet gazdálkodás
Tájjellegő állati termék és élelmiszer
Környezı kistérségek, falvak érdekei, érdekeltsége
Munkahelyteremtés
Közép-szigetközi állati termék elıállítás Helyi feldolgozó üzemek, értékesítés
Vidék- és térségfejlesztés
Csökkenı állatállomány, egyéni gazdaságok hiánya
Gazdálkodók motiváltsága
Állattenyésztés állati termék elıállítás hagyományai
Forrás: saját összeállítás
Természeti és gazdasági környezet
66
HORVÁTH: Közép-szigetközi települések állattenyésztésének változásai 1. táblázat A vizsgált közép-szigetközi települések mezıgazdasági szövetkezeteinek fontosabb jellemzıi
Elhelyezkedés
Ásványráró
Hédervár
Darnózseli
Püski
A
B
C
D
KözépSzigetköz
KözépSzigetköz
KözépSzigetköz
KözépSzigetköz
Megalakulás éve
1959
1959
1959
1959
Megnevezés
„Szigetköz” Termelı-, Kereskedıés Szolgáltató Szövetkezet
„Rózsa Ferenc” Termelı-, Kereskedı- és Szolgáltató Szövetkezet
Darnózseli Agrár zRt
„Búzakalász” Mezıgazdasági Szövetkezet
Nagyüzemi gazdálkodás
Állattenyésztési ágazat 1990 elıtt
Kibocsátott állati termékek 1990 elıtt
Állattenyésztési ágazat 1990 után
Kibocsátott állati termékek 1990 után
1976-ban hét Közép-szigetközi település (Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Püski, Kisbodak, Dunaremete) mezıgazdasági szövetkezeteit egyesítették, amely „Szigetköz” Magyar-Csehszlovák Barátság Mgtsz. néven mőködött 1990-ig
szarvasmarhatenyésztés, tejelı tehenészet
szarvasmarhatenyésztés, tejelı tehenészeti telep libatartás-, tenyésztés, tenyésztojás elıállítás, csirketartás és hízlalás tojótyúk-tartás, tojástermelés
szarvasmarhatenyésztés, tejelı tehenészeti telep libatartás, tenyésztés, tenyésztojás elıállítás, csirketartás és hízlalás tojótyúk-tartás, tojástermelés
tehéntej vágómarha
tehéntej vágómarha vágócsirke vágóliba liba- és tyúktojás
tehéntej vágómarha vágócsirke vágóliba liba- és tyúktojás
sertéstenyésztés (2000-ig)
tejelı tehenészet (1993-ig) hízómarha-tartás (1998-ig) pulykahízlalás (2006)
szarvasmarhatenyésztés, tejelı tehenészeti telep libatartás-, tenyésztés, tenyésztojás elıállítás, csirketartás és hízlalás tojótyúk-tartás, tojástermelés (1998-ig)
szarvasmarhatenyésztés, tejelı tehenészeti telep libatartás-, tenyésztés, tenyésztojás elıállítás csirketartás és hízlalás, tojótyúk-tartás, tojástermelés (1998-ig)
hízósertés (2000-ig)
tehéntej (1993-ig) vágómarha (1998-ig) vágópulyka (2006-ig)
vágócsirke, vágóliba liba- és tyúktojás (1998-ig) tehéntej vágómarha
vágócsirke, vágóliba liba- és tyúktojás (1998-ig) tehéntej vágómarha
sertéstenyésztés
hízósertés
Forrás: saját vizsgálatok
67
Gazdálkodás 51. évfolyam 2. szám
2. ábra Az ásványrárói mezıgazdasági szövetkezet vágósertés-kibocsátása (1991-2000)
Vágósertés (t)
300
Trend
250 200
y = -0,0404x3 - 1,3622x2 + 7,8101x + 248,21 2 R = 0,6752
t
150 100 50 0 1991
1992
1993
1994
1995
év
1996
1997
1998
1999
2000
Forrás: saját vizsgálatok
3. ábra A hédervári mezıgazdasági szövetkezet vágópulyka-kibocsátásának ciklushatás-vizsgálata
Értékesített pulyka Trend Ciklus
35000 30000 25000
db
20000
y = -39,306x3 + 402,89x2 + 464,98x + 19191 R2 = 0,7093
15000 10000 5000
Forrás: saját vizsgálatok
2005
2004
2003
év
2002
2001
2000
1999
-5000
1998
0
68
HORVÁTH: Közép-szigetközi települések állattenyésztésének változásai 4. ábra Ciklushatás-vizsgálat a darnózseli mezıgazdasági szövetkezet szarvasmarha-állományában
Szarvasmarhaállomány (db) Trend
900
Cikus
800 700 600 db
500
y = 0,2828x3 - 10,552x2 + 118.24x + 315,19 R2 = 0,6931
400 300 200 100 0
19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08
-100
év
Forrás: saját vizsgálatok
5. ábra Ciklushatás-vizsgálat a püski mezıgazdasági szövetkezet szarvasmarha-állományában
Szarvasmarhaállomány (db) Trend
600
Ciklus
500 400 300 db
y = -0,1027x 3 + 2,2367x 2 - 21,838x + 515,48 R2 = 0,9227
200 100
Forrás: saját vizsgálatok
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
év
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
-100
1991
0
69
Gazdálkodás 51. évfolyam 2. szám
6. ábra 7. ábra A darnózseli mezıgazdasági szövetkezet A püski mezıgazdasági szövetkezet vágómarha-kibocsátásának vágómarha-kibocsátásának ciklushatás-vizsgálata ciklushatás-vizsgálata Vágómarha
Vágómarha (db) Trend Ciklus
150 100
-200
2007
0 -50
1991
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
-100
1991
0
2005
y = -6,45x + 197,2 R2 = 0,5492
50
2003
db
db
100
2001
R2 = 0,2066
1999
y = 6,3071x + 141,14
1997
200
Ciklus 200
1995
300
(db) Trend 250
1993
400
-100
-300
-150
év
Forrás: saját adatgyőjtés
év
Forrás: saját adatgyőjtés
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Barton, D.G. (1989): What is a Cooperative? Cobia D.W.; Cooperatives in Agriculture. Prentice-Hall, Inc. New Jersey, Chapter 1., 1-20. pp. – (2) Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika-vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 253-254. pp. – (3) Horváth E. (2006): The review of animal product producers in the CentralSzigetköz area and its regional developing possibilities in the EU, Within the European Union III. Nemzetközi Konferencia, 2006. április 5-6. – (4) Központi Statisztikai Hivatal (1998): Magyarország állattenyésztése 1985-1996 (Statisztikai áttekintés). KSH kiadója, Budapest – (5) Központi Statisztikai Hivatal (1997-2004a): Gyır-Moson-Sopron megye állatállománya. KSH kiadója, Budapest – (6) Központi Statisztikai Hivatal (1997-2004b): Gyır-Moson-Sopron megye szarvasmarha és sertésállománya. KSH kiadója, Budapest – (7) Marticsek J. – Elıd R. – Székelyhidi T. – Pataki R. – Belényesi M. (2002): A SAPARD kistérségi pályázatok elemzése során feltárt koordinációs lehetıségek a kecske ágazatban. Gödöllıi Agrártudományi Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézet Alternetív Agrárvállalkozásokat Fejlesztı Kht. – (8) Rechnitzer J. (1993): A környezeti válság és a vállalkozás a Szigetközben. XXV. Óvári Tudományos Napok, Az állati termékek termelésének és feldolgozásának biológiai, technológiai, ökonómiai kérdései, Mosonmagyaróvár, 1993. november 10-11. – (9) Sipos B. (2006): Hosszú ciklusok és évszázados trendek alakulása a magyar mezıgazdaságban. Statisztikai szemle, 84. évf. 2. sz., 150-175. pp. – (10) Szabó G. (1991): A szövetkezetek funkciói a mezıgazdaságban. Kiút a válságból II. Falukonferencia, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1991 – (11) Szabó G. (2002): A szövetkezeti vertikális integráció fejlıdése az élelmiszer-gazdaságban.
70
HORVÁTH: Közép-szigetközi települések állattenyésztésének változásai
Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. március, 235-250. pp. – (12) Szeremley B. (2003): A termelıi csoportok szerepe a vidékfejlesztésben. A Falu, Vidékfejlesztık és Környezetgazdák folyóirata, 2003. Nyár, 45-50. pp. – (13) SZNSZ (1995): A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének állásfoglalása a szövetkezeti identitásról. Szövetkezés, Vol. 16. 2. sz. 77-78. pp. – (14) Tenk A. (1993): Az ökológiai viszonyok változásának hatása egy mikrotérség (Szigetköz) állattenyésztésének alakulására. Az állati termékek termelésének és feldolgozásának biológiai, technológiai, ökonómiai kérdései. Mosonmagyaróvár, 1993. november 10-11. – (15) Timaffy L. (1970): Szigetközi krónika. Gyır-Sopron megyei Tanács Mosonmagyaróvári Járási Hivatala, Gyır – (16) Veszeli T. (1993): A falusi átalakulás mezıgazdasági termelésének menedzsmentje. Kiút a válságból II. Falukonferencia, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1991 – (17) Veszeli T. (2001): Az agrárszakértelem jelentısége a rurális jellegő kistérségek fejlesztésében. Regionalitás-Lokalitás a 21. században, Tanulmánykötet 143-148. pp., MTA Veszprémi Területi Bizottság, Komárom, 2001. április 27.
