A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog:

Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek

Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

Nemzetközi jogi alapok

AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA

Az Alkotmány Diszkrimináció-tilalom További alapelvek

• széles körben elfogadott, a nemzetközi emberi jogi rendszer alapját jelentő dokumentumok • nemzetközi egyezmények – – – –

Egyesült Nemzetek Szervezete Európa Tanács Amerikai Államok Szervezete Afrikai Államok Szervezete

• EU joganyag – Alapjogi Karta – irányelvek

• „soft law” – deklarációk – joggyakorlat – jelentések


NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK


• legtöbb vonatkozó nemzetközi jogi egyezményt Magyarország ratifikálta • nem ratifikáltuk: – A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény opcionális jegyzőkönyve (hatályba lépett: 2006. június 22-én. Magyarország nem írta alá) – A migráns munkavállalók és családtagjaik jogairól szóló nemzetközi egyezmény (hatályba lépett: 2003. július 1-jén: Magyarország nem írta alá – EU kompetencia) – ECHR 12. sz. protokol – Magyarország aláírta 2000. november 4-én, mindezidáig nem ratifikáltuk. – Európai Szociális Karta (a Módosított Szociális Karta kihirdetve, de a kollektív panasz benyújtását lehetővé tevő rendelkezés nincs ratifikálva)


EURÓPAI UNIÓS JOGANYAG


• EU Alapjogi Charta – hatályba lépett a Lisszaboni szerződéssel 2009. december 1-jén – 21. cikk: (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.

• Amszterdami szerződés (13. cikk), Lisszaboni Szerződés (19. cikk) • A Tanács 2000/78/EK Irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról • Európai Bíróság (ECJ) esetjoga


„SOFT LAW” I


• deklarációk – ENSZ Közgyűlés • Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata • Kínzás elleni Nyilatkozat • A nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló Nyilatkozat

– ET Parlamenti Közgyűlése •

211 (2007) számú ajánlás a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyek gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságáról



„SOFT LAW” II • esetjog – Polgári és Politikai Jogok Nk-i Egyezségokmánya  Emberi Jogi Bizottság – Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nk-i Egyezségokmánya  Gazdasági és Szociális Tanács – Európai Emberi Jogi Egyezmény  Emberi Jogok Európai Bírósága – Alapjogi Charta  Európai Bíróság – Egyéb tematikus egyezmények által létrehozott, a végrehajtást ellenőrző bizottságok

• jelentések – ENSZ Különmegbízottak (Special Rapporteur): vallászszabadság, törvénytelen kivégzések, kínzás, oktatás, stb. – Nem-kormányzati szervek jelentései (pl. Amnesty International)


AZ ALAPELVEK ÉS A MAGYAR ALKOTMÁNY


• Alkotmány alapjogi fejezetének alapja: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya • néhány szociális jogi rendelkezés – nem feltétlenül alanyi jogok, inkább állami kötelezettségvállalások • diszkrimináció-tilalom Alkotmány 70/A. §: A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.


DISZKRIMINÁCIÓ-TILALOM II


• diszkrimináció-tilalom: általános egyenlőségi formula • 61/1991 (XI. 20.) AB határozat: Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nemcsak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem (…) kiterjed az egész jogrendszerre.

• nyílt felsorolás – szexuális irányultság, nemi identitás nem nevesített megkülönböztetési alap • 20/1999. (VI. 25.) AB határozat: A különbségtétel alapja a vizsgált esetben egyedül a szexuális irányultság (...). Ez, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján, az “egyéb helyzet” szerinti különbségtétel.


DISZKRIMINÁCIÓ-TILALOM III

Az Alkotmány Diszkrimináció-tilalom

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

További alapelvek

• részletes anti-diszkriminációs szabályozás törvényi szinten (jogrend egésze számára)

• kifejezetten tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést • tiltott: közvetlen és közvetett diszkrimináció, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás


TOVÁBBI ALAPELVEK


• az Alkotmány a Yogyakarta Alapelvek jelentős részében tartalmazza az érintett alapjogokat • teljesen hiányzik: – magánélethez való jog (YA): az emberi méltósághoz való jog szubszidiárus alapjoga (56/1994. (XI. 10.) Abh) – kizsákmányolás valamennyi formájától és az emberkereskedelemtől való mentességhez való jog (YA): nemzetközi kötelezettségekből és az emberi méltósághoz való jogból levezethető – a megfelelő lakhatáshoz való jog (YA): nem alapjog, az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárítása az állam kötelezettsége (42/2000. (XI. 8.) Abh) – a közéletben/a kulturális életben való részvételhez való jog


TOVÁBBI ALAPELVEK II


• eltérő tartalommal szabályozza: – jogalanyisághoz való jog (YA): jogképességhez való jog (Alk.) – elsősorban polgári jogi státuszra vonatkozik – személyes biztonsághoz való jog (YA): Alk. 55. § (1) bek. – nem önálló alanyi jog, nincs intézményvédelem – felelősségre vonhatóság (YA): ágazati jogszabályok rendezik (polgári jogi kártérítés, büntetőjogi felelősség) + Alk. 70/K. § - alapjogsérelem bíróság előtt érvényesíthető

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

Recommend Documents