A XXI. századi Gyöngyös megalapozásának programja Összeállította: Prof. Dr. Dinya László

dinya_dolgozat_2.qxd

2014.09.30.

12:52

Page 1

Gyöngyös 2014-2025 a várostérség fejlesztési stratégiája A XXI. századi Gyöngyös megalapozásának programja Összeállította: Prof. Dr. Dinya László


2014.09.30.

12:52

Page 2

AJÁNLÁS

KÉSZEN ÁLLUNK A FELADATRA Nem kell félni attól, ha végre szakértõi szemlélettel irányítják a várost - ezt valljuk mi, a Fidesz-KDNP gyöngyösi szakértõi csapatánál, ahol az elsõ pillanattól kezdve megbecsült helye van Dr. Dinya László professzornak is. Személyesen is nagyon örülök, hogy felvállalta - kérésemnek megfelelõen - a korszerû, versenyképes Gyöngyös megteremtését szolgáló program kidolgozását, amelyet a következõ oldalakon vázolunk fel az olvasóknak. Mi helyben született, megalapozott programot, felkészült jelölteket és a kormányzó pártok teljes támogatását ajánljuk a gyöngyösieknek. A sikeres városok fõ jellemzõje ugyanis országszerte az, hogy szakértõk segítik az optimális városkép kialakítását. Képviselõjelölti csapatomba olyan polgári gondolkodású szakembereket kértem fel, akik a maguk területén már bizonyítottak, akik tudásukat és tapasztalatukat októbertõl a város szolgálatába állíthatják. Amennyiben bizalmat kapunk a gyöngyösiektõl, visszaadjuk a polgármesteri tisztségbe vetett bizalmat, s alázattal szeretnénk szolgálni az itt élõket, itt vállalkozókat, erõs szövetségben Magyarország kormányával. Dr. Tatár László A Fidesz-KDNP gyöngyösi polgármesterjelöltje

2


2014.09.30.

12:52

Page 3

TARTALOM Ajánlás

2

Elõszó

4

1. Kiindulópontok közérthetõen

6

2. Diagnózis

8

2.1. Gyöngyös helyzete 2.2. Környezetünk

8 11

3. Jövõkép - Gyöngyös 2025

13

4. Fejlesztési célok

14

4.1. „Zászlóshajó-progamok”

14

4.1.1. „Fenntarthatóság”

14

4.1.2. „Felzárkózás”

23

4.1.3. „Tudásközpont”

26

5. Kapcsolódó feladatok

31

6. A Városfejlesztési Társaság

32

7. Kapcsolódás az önkormányzati választáshoz

35

3


2014.09.30.

12:52

Page 4

ELÕSZÓ GYÖNGYÖS VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ A mostani önkormányzati választás Gyöngyöst több értelemben is válaszút elé állítja. Egyrészt arról kell döntenünk, hogy szakítsunk-e a rendszerváltás óta követett városfejlesztési gyakorlattal, vagy folytatódjék-e az? Az eddigi gyakorlat eredményeként ugyanis városunk egyértelmûen leszakadt a korábban hozzánk hasonló pozícióban levõ Hatvan és Eger mögött. Másrészt választanunk kell, hogy a korábbi-tól teljesen eltérõ, növekvõ kihívásokra keressük-e a megfelelõ válaszokat, vagy a kimaradt lehetõségeken rágódunk, egymást ostorozva? Álláspontunk szerint nem visszafelé, hanem elõre kell nézni - autót vezetni lehet ugyan visszapillantó tükörbõl is, de nem ez a megfelelõ módja. Harmadsorban pedig el kell döntenünk, hogy a lehetõ legszélesebb körû térségi, megyei és kormányzati együttmûködéssel, vagy egyedül próbáljuk-e meg a kitörést jelenlegi helyzetünkbõl? A térségben levõ versenytársaink példája azt igazolja, hogy „egyedül nem megy” pontosabban: csak konfliktusoktól mentes összefogással megy. Ebbõl kiindulva tehát olyan csapatot célszerû felhatalmazni a város fejlesztésére, amely egyér telmûen garantálni tudja ezt az együttmûködést a megyei és a kormányzati szereplõkkel is. Erre jelenleg maradéktalanul csak a Fidesz-KDNP, azaz a kormánypárt által támogatott csapat tûnik képesnek. Nehéz elképzelni ugyanis kiváló együttmûködést akkor, amikor a partnerek elvbõl ki nem állhatják egymást, mert alapvetõen ellentétesen gondolkodnak sok fontos kérdésrõl. A kormánypárt bizalmat szavazott nekünk, mögé állt annak a szakértõi csapatnak, amely Gyöngyöst egy hosszú távú, szakmailag minden szempontból megalapozott fejlesztési stratégia révén a Mátra valódi fõvárosává szeretné tenni. Egyidejûleg pedig átlendítené a várost a holtponton, azaz Gyöngyöst ténylegesen (nemcsak a naptár szerint) beléptetné a XXI. századba, ahová megyén belüli versenytársaink már több esetben elérkeztek.

Prof. Dr. Dinya László

Szakértõink a velünk együttmûködõ tudásközpontokra, gyakorlati tapasztalataikra, hazai és nemzetközi elismeréssel övezett eredményeikre alapozva kidolgozták Gyöngyös városfejlesztési stratégiáját, amelyet tisztelettel ajánlunk a választók figyelmébe. Fontosnak tartjuk, hogy a célkitûzéseken és tervezett fejlesztési programokon túl a választók gondolkodjanak el a megvalósítás esélyén is. Ugyan a választáson induló más csapatok is készítenek programot, de a kormánypárton kívül mások nem tartottak igényt a helyi tudásközpontok (pl. Károly Róbert Fõiskola, Bugát Pál Kórház) tapasztalt szakértõinek közremûködésére. Fõként nem úgy, hogy vállaljanak önkormányzati képviselõ jelöltséget is. Pedig a szükséges léptékû, eredményes fejlesztés kettõs garanciája a professzionális helyi szakértelem és a kormányzattal való konfliktusmentes együttmûködés. Az általunk javasolt városfejlesztési stratégiában természetesen Gyöngyös és szûkebb - tágabb környezetünk jelenlegi helyzetébõl indultunk ki (adottságok, korlátok, fenyegetések és lehetõségek). Ezt már évek óta vizsgáljuk változatos formában, nemzetközileg is érdeklõdést

4


2014.09.30.

12:52

Page 5

kiváltó módszerekkel. Ugyancsak alaposan elemeztük a korszerû városfejlesztési trendeket és az összefonódó gazdasági - társadalmi - fenntarthatósági kihívásokat, nem utolsó sorban versenytársaink gyakorlatát. Mindezeket alapul véve a 2014-2025 között megvalósítandó stratégia egymáshoz kapcsolódó három fõ pillére a következõ: „Fenntarthatóság”: az ennek során megvalósítandó, összesen 64 fejlesztési projekt (kb. 15 milliárd Ft forrásigénnyel) célja Gyöngyös tényleges „átsegítése” a XXI. századba. A szerteágazó, összesen húsz részterületet lefedõ gazdaság- és közösségfejlesztési projektek szorosan egymásra épülnek a természeti erõforrások fenntartható használatával. Ez egyfajta „minimálprogramnak” tekinthetõ, mert elõfeltétele a másik két pillér reális megvalósításának. „Felzárkózás”: megyénk számára komoly fenyegetés az északi és déli kistérségek leszakadása mellett a középsõ, húzószerepre szánt „Hatvan - Gyöngyös - Eger” fejlesztési tengely széthullása, amely Gyöngyös lemaradása esetén valós veszély. A kb. 435 km-nyi út- és kerékpárút építés / felújítás (öt térségben, Hatvantól a Tisza-tóig) széleskörû és összekapcsolt turisztikai szolgáltatásfejlesztéssel párosulva megállítja a megye térségeinek leszakadását. Három záportározó kiépítése elhárítja a katasztrófaveszélyeket, új turisztikai lehetõségeket is teremtve. Nem utolsósorban pedig a Gyöngyös - Kékestetõ vonal komplex fejlesztése 365 napos attrakcióvá teszi a ma még csak idõszakos turisztikai kihasználást. Gyöngyösre és térségére a teljes program kalkulált 193 milliárd Ft-nyi keretébõl kb. 53 milliárd Ft értékû fejlesztéssel számolunk. „Tudáskapu”: Gyöngyös és térsége számára gyakorlatilag egyszeri és megismételhetetlen lehetõség kínálkozik, hogy nálunk valósuljon meg egy kiemelt jelentõségû, kb. 50 évre szóló EUfinanszírozású kutatási program, amelyhez hasonló csak egyetlen létezik Európában (Genfben a részecskegyorsító, LHC). A kb. 1 milliárd euro (kb. 310 milliárd Ft) kalkulált költségû beruházásért az elmúlt évek szerteágazó feltáró kutatásai alapján már csak három helyszín van versenyben, köztük a Mátra-hegység (térségünk) pozíciója tûnik a legelõnyösebbnek. Ahhoz, hogy mi legyünk 2017 tavaszán a befutók, az elõzõ két program (pillér) elindítása, ütemes megvalósítása alapvetõ feltétel. Mindez pedig nemcsak kormányzati stratégiai partnerséget, de kormányzati vezérlést is igényel. A közvetlen és közvetett elõnyök mértékét csak találékonyságunk korlátozhatja (pl. Genfhez hasonlóan 100 ezer turistalátogató/év, kreatív iparágak meghonosítása - vákuum-, mûszer-, lézertechnika, 800 fõ kiszolgáló személyzet, új képzési és kutatási programok, nyugat-európai színvonalú városi szolgáltatások, stb.) A szükséges források nagyságrendje természetesen jóval meghaladja az eddig szokásos gondolkodás léptékét. De a lehetõségek nagyságrendje is ilyen, és kiaknázásukhoz a forrásokat sokféle csatornán keresztül szükséges biztosítani: kormányzati kezelésû programok, közvetlen EU-támogatások, üzleti befektetõk, további nemzetközi programok, és korlátozott mértékben térségen belüli források. Az idõtávlat pedig 2014-2025, amelyen belül 2014-2016-ban a leszakadás megállítását, 2017-2018-ban a felzárkózást, 2018-2025 között pedig a dinamikus fejlõdést célozzuk meg. A választás tétje tehát nemcsak egy új, a korábbinál sokkal hatékonyabb érdekérvényesítõ önkormányzati testület (ez is fontos!), hanem egy ilyen léptékû város- és térségfejlesztésben professzionális kormányzati partnerként ténykedni képes csapat felállítása is. Ehhez kívánunk Gyöngyös választópolgárai számára a hagyományos érzelmi megfontolásokon túl racionális érveket is kínálni. Prof. Dr. Dinya László Egyetemi tanár, a Károly Róbert Fõiskola innovációs igazgatója A Fidesz-KDNP képviselõjelöltje

5


2014.09.30.

12:52

Page 6

1.

KIINDULÓPONTOK KÖZÉRTHETÕEN Korszerû városfejlesztési irányelvek alkalmazása és azzal párosuló, hatékony kormányzati érdekérvényesítés nélkül egy város csak sodródik egy sehová nem vezetõ pályán. Gyöngyös esetében az elmúlt - hosszú - idõszakban nagyjából ez történt. Jobb híján a városüzemeltetési feladatok megoldását nevezték városfejlesztésnek, pedig az útfelújítás, a játszóterek karbantartása, a térburkolatok felújítása, a civil szervezetek támogatása, stb. nem városfejlesztés, "mindössze" a rendeltetésszerû mûködés biztosítása. Amit nehezedõ feltételek mellett megoldani természetesen nem egyszerû feladat, de nem pótolja a fejlesztést, például új elkerülõ utak építését, ügyfél- és vállalkozóbarát közigazgatás bevezetését, stb. Ennek eredményeként a város a Heves megyei területfejlesztési koncepcióban elvileg szépen hangzó "Hatvan - Gyöngyös - Eger" fejlõdési tengely középsõ tagjaként a fejlõdésben lemaradt Hatvan és Eger mögött. Nemcsak Gyöngyös, de a térség és Heves megye érdeke is azt kívánja, hogy ezt a lemaradást mielõbb behozzuk. Ehhez széleskörû szakmai, gazdasági és társadalmi összefogásra van szükség, aminek egyik fontos feltétele, hogy a helyi szereplõk városfejlesztés kapcsán nagyjából ugyanazt értsék. Ezért a városfejlesztés átfogó programjának értelmezéséhez a korszerû városfejlesztési elvek alapvetõ ismeretén nyugvó, közös kiindulópontra van szükség, különben elbeszélünk egymás mellett. Például elvileg mindenki tudja, hogy a város olyan település, amelynek kulturális, ipari, kereskedelmi, vagy egyéb jelentõségénél fogva különleges, törvény szerint központi funkciókkal rendelkezõ, kiemelt közigazgatási jogállású tagja. De fontos figyelembe venni azt is, hogy saját népességén kívül vonzáskörzete lakóit is ellátja szolgáltatásaival, tehát a városfejlesztésnek egyben térségfejlesztésnek is kell lennie. Tudnunk kell azt is, hogy a városok száma egyre növekszik, ma a 7,2 milliárd ember 54%-a városlakó, a XXI. század közepére (9 milliárd ember esetében) ez eléri a 70%-ot - hazánkban az arány már most 70%, az évszázad közepén ez (várhatóan 8 millió lakossal!) kb. 80% lesz. Ebben az átalakulásban Gyöngyös hogyan találja meg a helyét? Már most kell elkezdeni kitalálni és megalapozni az odavezetõ utat - különben marad a sodródás, a növekvõ lemaradás. Mielõtt az általunk kidolgozott városfejlesztési stratégiát átfogóan ismertetnénk, fontosnak látjuk, hogy összefoglaljunk néhány "fogódzót" azok számára, akik az önkormányzati választáson induló többi "csapat" programjával (ha van ilyen) össze kívánnák hasonlítani a miénket. Ezek a "fogódzók" különösen hasznosak lehetnek azoknak, akik naponta nem találkoznak ilyen szakmai "feladattal", most viszont mégis megfontoltan szeretnének "választani". Mérlegeljünk tehát a következõk alapján: Stratégiát csak elõrenézve (nem a múlton rágódva, lásd: elszalasztott lehetõségek, nosztalgia) és elõre látva (a következõ évtized nagy kihívásait pontosan ismerve) szabad készíteni. „Autót is lehet visszapillantó tükörbõl vezetni, de nem ez a legjobb módja!”

6


2014.09.30.

12:52

Page 7

A városstratégia mindenekelõtt szakmai kérdés, a politikai szempontok annyiban játszanak szerepet, hogy a stratégia megvalósítása leghatékonyabban a mindenkori játékszabályok és kormányzati prioritások figyelembevételével és támogatásával lehetséges. De "a pártpolitika nem helyettesítheti a szakmapolitikát!" Nem az a stratégia, hogy „szárnyakat adunk a vágyainknak” (lásd: szeretnénk több munkahelyet, olyan várost, ahol jó élni, közbiztonságot, stb.) ezt felsorolni ugyanis bárki képes, ez evidencia. De meg kell mondani azt is: hogyan, mikorra, kikkel, mennyiért, milyen feltételekkel, stb. tervezzük ezt megvalósítani. Szakítani kell azzal a „hagyománnyal”, hogy majd a város „Rambóként megmutatja a kormánnyal szemben is”, hogy mire képes. Eddig ez nem jött be - a most következõ hosszú idõszakban még kevésbé fog, fõként, ha nagyvonalúan lemondunk a kormánnyal való partneri kapcsolatról is. Erre nincs 8-12, vagy még több éve Gyöngyösnek. A várost láltalában fejlesztgetni” tudatos és sokrétû városmarketing nélkül, csak a beesõ lehetõségekre alapozva nem nevezhetõ stratégiának - „a határozott célkitûzés nélküli hajósnak mindig rossz irányból fúj a szél”. Nincs gazdasági fejlõdés a helyi közösség fejlesztése, a természeti adottságok fenntartható kiaknázása nélkül. Aki ezek bármelyikét külön kezeli, vagy elfelejti, az tévúton jár - „minden összefügg mindennel”. Gyöngyöst a Mátra valódi fõvárosává csak több, egymásra épülõ lépésben lehet: rövidtávon (2016-ig) a leépülés folytatódását kell megállítani (és a tartós fejlõdés alapjait lerakni), középtávon (2018-ig) el kell indítani a felzárkózást, lemaradásunk felszámolását, hosszú távon (2025-ig) pedig meg kell valósítani a XXI. századi, gyorsan fejlõdõ Gyöngyöst. A valódi stratégia idõhorizontját csak a célok nagyságrendje szabhatja meg, és nem alapozható arra, hogy fejlesztési célok címszóval négyévente elismételjük ugyanazt amit 25 éve mondogatunk, mert „a választók memóriája másfél évig terjed”. Gyöngyös a Mátra fõvárosa, ezért a városfejlesztést a térség fejlesztésétõl nem szabad elszakítani - „sikertelen térségben gyorsan fejlõdõ város elképzelhetetlen!” Stratégiai feladat lépésrõl-lépésre a „térség fõvárosa” szerephez illõ színvonalú életkörülmények és szolgáltatások megteremtése! Ehhez a helyi közösség és a gazdasági szereplõk széleskörû összefogására van szükség és elengedhetetlen a kormányzati garancia - ami praktikusan szövetséget jelent a kormányzattal járási - megyei - országos szinten is! „A városfejlesztés sokkal több, mint városüzemeltetés” - mindez nem alapulhat az eddigi mûködés ötletszerû további „barkácsolásán”, hanem teljesen új alapokra helyezett városfejlesztést igényel és természetesen megfelelõ mennyiségû és összetételû forrást, amelyet megszerezni, meg hatékonyan felhasználni a hagyományos módon és gondolkodással teljességgel esélytelen! Ehhez a saját erõt - befektetõi forrásokat - állami és EU-támogatásokat egyaránt számításba vevõ, szakavatott (divatos kifejezéssel) portfólió-menedzsmentre van szükség .

7


2014.09.30.

12:52

Page 8

2.

DIAGNÓZIS 2.1.

GYÖNGYÖS HELYZETE A jelenlegi városfejlesztési szemléletben ismert várostípusok között (dinamikusan növekvõ várostérség - stabil gazdaság, kismértékben romló népességi összetétel hanyatló várostér-ség - hanyatló gazdaság, torzuló arányokkal növekvõ népesség) Gyöngyös a „stabil gazda-ság, kismértékben romló népességi összetétel” kategóriába sorolható. A fokozatos népességcsökkenés önmagában még nem tekinthetõ drámai folyamatnak, amennyiben nem rengeti meg a város gazdasági alapjait, és nem teszi lehetetlenné az infrastruktúra gazdaságos mûködtetését. Sõt, a fokozott népességcsökkenésnek elvileg még pozitív hozadékai is lehetnek, hiszen a város lakott sûrûsége csökken, és a gazdasági kibocsátás kevesebb lakos közt oszlik meg (magasabb egy fõre esõ GDP-t eredményezve).

Ebben a helyzetben a legfõbb feladat a rugalmas városfejlesztési stratégia kialakítása. A népesség növekedés vagy csökkenés ugyanis rövid idõ alatt az ellenkezõ trendbe mehet át - minthogy a népességfolyamatok hosszútávon nem állandóak - s emellett a város népesség összetétele mind korszerkezetét, mind pedig etnikai struktúráját illetõen gyorsan változhat. A rugalmasság azt jelenti, hogy olyan infrastrukturális fejlesztéseket javasolt megvalósítani, amelyek többféle célt szolgálhatnak igény szerint (pl. kis alapterületû lakások biztosítása mind az idõsek, mind a pályakezdõ fiatalok számára, alacsony sûrûségû sorházas lakások építése városhatárokon belül, azaz a városkörnyéki települési jellemzõk erõsítése). A rugalmas városfejlesztés megvalósításán felül garantáltan fel kell készülni a lakosság esetleges erõteljes elöregedése következményeinek kezelésére is, átalakítva a közszolgáltatásokat és a városi környezetet az új igényeknek megfelelõen. És természetesen mindent meg kell tenni a kvalifikált fiatal népesség arányának növelésére - ami megfelelõ jövedelem melletti munkahelyteremtést (jellemzõen nagy hozzáadott értékû,

8


2014.09.30.

12:53

Page 9

nemzetközileg is versenyképes termelõ ágazatokat, illetve kreatív szolgáltatásokat) jelent, egy vonzó és megtartó városhoz tartozó üzleti és közszolgáltatások, valamint társadalmi közösségek (közösségi élet) folyamatos fejlesztésével párhuzamosan.

Már Heves megye területfejlesztési koncepciójának elkészítése során kistérségenként fókuszcsoportok megkérdezésével felmérést készítettünk az adott térség fenntartható fejlõdéséhez fontos területek jelenlegi helyzetérõl (diagnózis), ezeken a várható változásokról (passzív jövõkép) és a fejlesztési lehetõségekrõl (aktív jövõkép). Gyöngyös esetében a 35 fõs fókuszcsoportos megkérdezést további 142 fõs lakossági felmérés, majd a választási kampány során két alkalommal 500 - 500 fõs, telefonos lakossági megkérdezés, illetõleg folyamatos internetes és személyes konzultációk is kiegészítették. Ezek fontosabb eredményeit összegezve várostérségünk jelenlegi helyzete a következõ diagnózissal jellemezhetõ (belsõ diagnózis): A várostérség fenntarthatóságához kapcsolódó, legfontosabb húsz részterület fontossági sorrendje (1=legfontosabb, 20=legkevésbé fontos) a lakossági vélemények alapján a következõ: legfontosabbak: (1) termelés (2) energiaellátás (3) természeti erõforrások (4) foglalkoztatás (5) humántõke legkevésbé fontosak: (20) civil hálózatok (19) információs infrastruktúra (18) táj, természeti szépségek (17) közigazgatás (16) természeti befogadók állapota ez azt jelenti, hogy a köztudat (társadalmi értékrend) formálásában is jelentõs stratégiai feladatokat kell majd elvégezni

9


2014.09.30.

12:53

Page 10

Ötfokú skálán minõsítve az egyes részterületeket (1…2,33 = kritikus, 2,34…3,66 = tûrhetõ, 3,67…5 = jó) a vélemények átlagolása alapján a jelenlegi helyzet összességében tûrhetõ (2,94). A hosszabb távú (2020-ig látott) trendek viszont igen fenyegetõk (passzív jövõkép: 2,32 - a kritikus határra lecsúszás), de intenzív fejlesztésekkel ezek kiküszöbölhetõk (aktív jövõkép: 3,93 - igen jó színvonal lehetõsége). Legfenyegetõbbnek a demográfiai helyzet romlását (1), a helyi foglalkoztatás további szûkülését (2), a közlekedési hálózat leromlását (3), az egészségügyi és szociális ellátás visszaesését (4), valamint a rendvédelem (közbiztonság) csökkenését (5) látják - miközben ezek közül csak a foglalkoztatás szerepel a legfontosabbak listáján. Hangsúlyozzuk, hogy nem pusztán Gyöngyösrõl, hanem szorosan összekapcsolódó és egymásra utalt várostérségrõl kell beszélnünk, mert a térségnek és "fõvárosának" a korábbiaktól eltérõen a jövõben együtt kell gondolkodnia és boldogulnia - sikeres város egy sikertelen térségben (visszahúzó környezetben) utópia! A lakossági vélemények alapján minõsíthetõ jelenlegi helyzetet, valamint lehetséges passzív és aktív jövõképeket a fenti ábra számszerûsíti és foglalja össze. Ebben az is látható, hogy mi az a húsz részterület, amelyek mindegyikének szisztematikus és a többivel összehangolt fejlesztését célozza meg az általunk kidolgozott városfejlesztési stratégia.

10


2014.09.30.

12:53

Page 11

2.2.

KÖRNYEZETÜNK Mindezt annak a tükrében is értékelni kell, hogy az egymásba ágyazódó regionális, országos és globális szintû kihívásokra (várható fenyegetésekre, nyíló lehetõségekre) a várostérségnek megfelelõ és fenntartható válaszokat kell adnia. Ezek az egymással szorosan összefüggõ, komplex külsõ fenyegetések a következõk (külsõ diagnózis): Növekvõ szakadékok (és feszültségek) a társadalmi rétegek között - szegénység, elvándorlás, demográfiai torzulások Foglalkoztatás (és munkajövedelmek) stagnálása, visszaesése - korlátozott állami szerepvállalás, képzetlenek tartós munkanélkülisége Közbiztonság, vagyonbiztonság csökkenése - a közrend eróziója Oktatás és szakképzés hiányosságai, gyenge civil társadalom - a társadalmi értékrend gyengeségei (széttartó társadalom) Leromló közszolgáltatások, infrastruktúra - energia-, vízellátás, egészségügyi és szociális ellátás biztonsága, közlekedés Természeti erõforrások szûkülése - környezetszennyezés, tájrombolás, klímaváltozás, kitermelési költségek gyors növekedése Mindezek a fenyegetések a gazdasági - társadalmi globalizáció, a gyorsuló technikai fejlõdés, a klímaváltozás, a természeti erõforrások szûkülése, a nagy ellátó rendszerek nehezedõ mûködtetése, és a globális szinten állandósuló gazdasági válság - összefoglalóan a társadalmi gazdasági paradigmaváltás eredményeként lépnek fel. Hatásuk minden települést (társadalmi réteget, gazdasági szereplõt) érint, de attól függõen, hogy milyenek az adottságaik, eltérõ mértékben. Városunk és térségünk is nagy kihívásokkal szembesül. Ugyanakkor számos nagy lehetõség is kirajzolódik számunkra az említett regionális - országos nemzetközi szinteken, amelyek a hagyományos ötletszerû fejlesztgetések helyett kreatív, ambiciózus jövõkép, stratégia, nemzetközi színvonalú városmenedzsment és széleskörû partneri helyi, kormányzati partneri együttmûködés birtokában jól kihasználhatók lennének: Heves megye területfejlesztési koncepciójában Gyöngyös és térsége fontos szereplõként, kiemelt prioritásokkal szerepel - ehhez illeszkedõ és egyedi adottságainkra épülõ fejlesztési programokkal a megyei vezetéssel kooperációban városunkat a "Hatvan - Gyöngyös - Eger ipari tengely" húzóerejévé kell tennünk. Jovedelem.jpg Országosan megindul a 2014-2020 közötti idõszak EU-forrásainak pályázatos felhasználása ebbõl a kormánnyal partneri együttmûködésben legalább annyit kell a városnak elnyernie, mint amennyit a Fõiskola az elõzõ idõszakban elnyert (kb. 10 milliárd Ft-ot). A kormány által nemrég eltörölt önkormányzati adósságállományunk ebben már nem akadályozhat bennünket. Nemzetközi szinten a korábbi idõszak kihasználatlan lehetõségeitõl eltérõen ezen a téren otthonosan mozgó városvezetés esetén minden esélyünk megvan arra, hogy EU-pályázatos

11


2014.09.30.

12:53

Page 12

tapasztalatainkat és nemzetközi kapcsolatrendszerünket kihasználjuk, és közvetlen EU-s finanszírozású projekteket valósítsunk meg - kiemelten fókuszálva a Mátra egyedi adottságainak köszönhetõ kutatási nagyberuházás elnyerésére ("Einstein teleszkóp", kb. 1 milliárd EUR). Ehhez természetesen széleskörû, eredményes kormányzati és EU-szintû lobbizás is szükséges. Mindezek egymással összekapcsolódva és egymást erõsítve Gyöngyöst és térségét egy valódi XXI. századi fejlõdési pályára állítják! De ez magától nem megy: csak akkor lehetséges, ha a város és a térség egésze mindent meg is tesz a nyíló lehetõségek maximális kihasználásáért!

12


2014.09.30.

12:53

Page 13

3.

JÖVÕKÉP - GYÖNGYÖS 2025 Gyöngyös a Mátra fõvárosa, ahol jó élni, minden lehetõség adott a boldogulásra, és ahová a látogatók visszavágynak! Stratégiai feladat 2016-2018-2025-ig terjedõ távlatban lépésrõl-lépésre a „térség fõvárosa” szerephez méltó életkörülmények megteremtése a helyi közösség és gazdasági szereplõk, valamint a kormányzati partnerek összefogásával! Ennek összetevõi: valódi értéket teremtõ munkahelyeket és megélhetést biztosító térségi gazdaság, maximálisan összetartó és tevékeny helyi közösség, a közszolgáltatásokkal és infrastruktúrákkal elégedett lakosság és világszínvonalú természeti környezet!

A korábbi szlogen („Gyöngyös a szõlõ és a bor városa”) idejétmúlt, mert gazdasági és városmarketing szempontból egyaránt leszûkíti a valós képet (a XXI. század elején már nem csak ez a húzóágazat, illetve sok település ugyanezt ugyanígy elmondhatja magáról). A „Mátra fõvárosa” egyedi, ebben nincs versenytárs, a Mátra térségének természeti adottságai (hazánkban) ugyancsak egyediek, és a térséget fejlesztési szempontból együtt kell kezelni, fõvárosa pedig vitathatatlanul Gyöngyös - az ezzel járó szolgáltatásokkal és felelõsséggel együtt! Ez viszont - tekintetbe véve felhalmozódott lemaradásainkat, a forrásokért való egyre fokozódó versenyt, versenytársaink erõs érdekérvényesítõ képességét - nem megy rövidtávon, aki ezt ígéri, az csak ámítja az embereket. Ezért az idõhorizontunk célszerûen kb. tíz év, azaz 2025! A „Gyöngyös a Mátra fõvárosa” szlogen tartalma: „Mátra”: ennek a páratlan, de kihasználatlan adottságokkal rendelkezõ térségnek az egyedi, más térségektõl megkülönböztetõ azonosítására szolgál. Egyben magába tömöríti a természeti környezettel (erdõkkel, hegyekkel, patakokkal), fenntarthatósággal, egészséges életmóddal kapcsolatos összes vonzó asszociációt. A globalizáció, uniformizálódás, üzletiesedés korában üdítõ színhely, ahol élni, letelepedni, családot alapítani érdemes, miközben nem kell lemondani semmirõl, ami a modern világban a kényelemhez, tartalmas és változatos életmódhoz hozzátartozik. „Fõváros”: kifejezi, hogy Gyöngyös ennek a térségnek a szíve, húzóereje, ahol az itt lakók „fõvárosi” színvonalú szolgáltatásokat élvezhetnek, miközben a nagyvárosi hátrányokat elkerülhetik. Ugyanakkor Gyöngyös a „10 percek városa” is - 10 perc alatt bármilyen jármûvel bármelyik pontja elérhetõ. Fõvárosnak lenni azonban felelõsség és szolgálat is - Gyöngyös felelõs a térségért, amely körülveszi, és küldetése, hogy annak folyamatos fejlõdésében és a mindenki számára elérhetõ „minõségi élet” biztosításában kulcsszerepet játsszon.

13


2014.09.30.

12:53

Page 14

4.

FEJLESZTÉSI CÉLOK Gyöngyös egyedi térségi adottságaira, szakértõ városmenedzsmentre, átfogó helyi és kormányzati együttmûködésre támaszkodva, nem utolsó sorban pedig szakítva a kisstílû helyi politikai alkukon alapuló városmûködtetéssel képes arra, hogy a XXI. századi kihívásoknak és igényeknek megfelelõ várossá váljon. Ehhez három egymástól függetlenül is megvalósítható, de célszerûen szorosan összekapcsolódó „zászlóshajó-programot” kíván megvalósítani: a „Fenntarthatóság” - „Felzárkózás” - „Tudásközpont” programokat, amelyeket vázlatosan az alábbi ábra mutat be:

4.1.

„ZÁSZLÓSHAJÓ-PROGAMOK” A három egymáshoz kapcsolódó zászlóshajó-program feltételezi a helyi, megyei, kormányzati erõk, illetõleg a hazai és külföldi üzleti befektetõk, a civil és a közszféra szereplõinek összehangolt mozgósítását. A kapcsolódó befektetõi, társadalmi, kormányzati és nemzetközi marketing ezekre fókuszál és az optimista szcenárióból indul ki, miszerint ezeknek a szereplõknek az összefo-gásával mindhárom program megvalósítására minden esélyünk megvan. Az esélyeket jelentõsen csökkentõ (kockázati) tényezõ, ha a város önkormányzata nem lenne képes kormányzati hát-széllel, erõs helyi támogatottsággal, és/vagy szakmailag kiválóan felkészült csapattal megter-vezni, majd elkezdeni a megvalósítást. 4.1.1.

„FENNTARTHATÓSÁG” A „Fenntarthatóság” az egymáshoz kapcsolódó három zászlóshajó-program között a központi elem, a fenntartható város kiépítése 2025-ig. Ez minimál-programnak is tekinthetõ, amit a többi zászlóshajó programtól függetlenül is meg kell valósítani, de azokkal egymást erõsítve sokkal eredményesebb és gyorsabb lehet. Ezért ezt a programot már a jelenlegi tervezési stádiumban projektek szintjén is kibontottuk (összesen 64 fejlesztési projekt).

14


2014.09.30.

12:53

Page 15

A fenntartható város- (és várostérség) fejlesztés („Fenntarthatóság”) három fõ pillére a gazdasági - társadalmi - természeti környezet összehangolt, nagy ívû fejlesztése, amelyen belül célszerûen húsz részterületet kell együtt kezelni (ezek között oszlik meg a 64 projekt). Ezek a részterületi programok átfogják a lakossági felmérések során felvetett összes fontos fejlesztési kérdést (munkahelyteremtés, szegénység, elvándorlás, közszolgáltatások, közbiztonság, városrehabilitáció, oktatás - képzés - egészségügy, stb…).

Akárcsak a három fõ pillér, a részterületek is egymással kölcsönösen összefüggenek (sokszor egymást feltételezik is), ez megszabja a fejlesztési programok idõbeli sorrendjét. A fejlesztés sorrendjét még befolyásolja az is, hogy mely területeken milyen sürgõsségû beavatkozásokra van szükség, illetõleg a fejlesztésekhez szükséges feltételek milyen ütemben biztosíthatók. A diagnózisból, meg a hosszú távon elérni kívánt pozícióból (jövõképbõl) kiindulva ezek alapján határoztuk meg az idõben egymásra épülõ rövidtávú (2016-ig), középtávú (2018-ig) és hosszú távú (2025-ig szóló) fejlesztési célokat. Ezekhez összesen kb. 15 milliárd Ft-ra van szükség megyei, országos, illetve befektetõi és direkt EU-s forrásokból.

15


2014.09.30.

12:53

Page 16

A diagnózisból és a hosszú távon elérni kívánt pozícióból (jövõképbõl) kiindulva ezek alapján határozhatók meg az idõben egymásra épülõ rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési célok. A korábbi (2008-ban elfogadott, következésképpen 2006-os és még régebbi adatokra épülõ) városfejlesztési stratégiához képest koncepciónk jelentõsen továbblép a következõk miatt: - aktuális, az eltelt csaknem 10 év alatt ugyanis a környezet, a világ és a játékszabályok teljesen megváltoztak - nem programok halmazáról, hanem fejlesztési programok komplex, összehangolt rendszerérõl szól - nem introvertált (csak a városra fókuszáló), hanem extrovertált módon a térséget, a megyét, a makro- és a globális szintû kihívásokat is figyelembe veszi - nem külsõ szakértõk, hanem helybeliek készítik - nem kizárólag statisztikai adatbázisra alapul, hanem az érdekeltek széles körének bevonásával, oda-visszacsatolt intenzív kommunikációval készül - rugalmas, folyamatos monitoringon és finomhangoláson alapul a megvalósítása, amelyért a megbízott programmenedzsment és a projektek felelõsei felelnek - metodikájában épít a kormány irányításával most készülõ „intelligens szakosodás stratégia” (S3) tapasztalataira is, elveire - miután ebben a kormányzati munkában képviselõjelöltünk (a stratégia összeállítója) is szakmai közremûködõ, megyei irányító feladatot lát el A „Fenntarthatóság” program keretében tervezett fejlesztési projekteket az 1. melléklet sorolja fel jelenlegi helyzetértékelés - 2016-ig tervezett stabilizálás - 2018-ig tervezett felzárkózás - 2025ig tervezett fejlesztés bontásban.

A város és térségének fejlesztése ebben az összefüggésben egymástól elszakíthatatlan, és a fejlõdést szolgáló stratégiának támogatnia kell a város és a térség gazdasági fejlõdését, hogy növekedjen ezzel a térség népességének foglalkoztatása, a helyi lakosok életminõsége. Hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a térség önálló, egyedi és áttekinthetõ természeti, kulturális és települési terei maradjanak, vagy kialakuljanak, ahol hagyomány és innováció, forma és funkció egyenrangúak. A térség fejlõdése csak olyan, a fenntarthatóság és a szubszidiaritás (helyi önállóság és részvétel) elveinek megfelelõ stratégiára támaszkodva valósulhat meg, amely integrációs szándékokat támogat, számít a civil társadalom aktivitására, valamint a városi és térségi

16


2014.09.30.

12:53

Page 17

szereplõk hálózatainak kialakítására törekszik. Ehhez a sikeres fejlesztéshez átfogó, innovatív és kreatív cselekvési stratégia szükséges, minden egyes részterület egyediségének megfelelõ megoldásokkal. Mindehhez interdiszciplináris, sokszínû horizontális és vertikális együttmûködés szükséges az ágazati és földrajzi keretek közé szorított szemléletmód helyett. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a környékbeli települések egyenrangúan, alárendeltség nélkül foglalhassák el és tölthessék be sajátos szerepeiket a „térség fõvárosa” vonzáskörzetében és az agglomerációban levõ településeken. A térség települései és a centrumváros közti kapcsolatok lehetõségeit egymástól különbözõ, de egyenértékû, a fejlõdés útját közösen járó, de önálló partnerek közötti eredményes együttmûködés esélyeiként kell kihasználni. Ehhez a községekben élõknek is rendelkezniük kell azokkal a képességekkel, amelyek az életfeltételeik javítását szolgáló elképzeléseik megfogalmazásához, saját erõforrásaik mozgósításához szükségesek. Gyöngyös és a Mátra térségének fejlesztése során ezért kiemelten kell támogatni az önálló szándékokat, kezdeményezéseket. A politikában, a közigazgatásban lehetõségeket kell biztosítani a lakosság számára a döntési folyamatokban való érdemi részvételre. A lakosságot viszont csak állandó informálással, képzéssekkel lehet a döntési folyamatokban való részvételre ösztönözni. Képességeiket és készségeiket fejleszteni kell, egyrészt a problémák iránti fogékonyságuk erõsítése érdekében, másrészt, hogy újszerû, együttmûködéseken alapuló vállalkozásokba is bele merjenek vágni. A lakossági részvétel intézményi kereteit tudatosan ki kell alakítani. Konkrétan a tájékoztatás, kommunikáció feltételeit kell megteremteni, amelyek biztosítják a lakosság és választott képviselõik folyamatos kapcsolattartását, egymás iránti bizalmát. Csak így lehet a megosztott felelõsségvállaláson alapuló helyi közösségek kialakulását elõsegíteni.

A kibontakozás lényege a térség és „fõvárosa” közötti együttmûködésben rejlik, melynek során mindkét fél a maga sajátos erõforrásait és lehetõségeit nyújtja a másiknak, és mindkét fél haszonnal el is tudja fogadni a másiktól azt, amit kínál. El kell kerülni a várost és a vidékét egymás ellen kijátszani szándékozó törekvéseket, és azokat az asszimilációs szándékokat, melyek sajátos jellemzõiktõl fosztanák meg az identitásokat megalapozó, értékes élettereket. Nem egyforma, hanem azonos értékû életfeltételekre kellene törekedni, és olyan egyensúlyra, amely magas életminõséget biztosít mind a városban, mind pedig térségében. A gyümölcsözõ város-vidék partnerségek szempontjából különösen hasznos az „integrált városfejlesztés” és az „integrált vidékfejlesztés” elveinek összehangolása.

17


2014.09.30.

12:53

Page 18

A köz- és a magánszféra együttmûködése is igen jótékony a fejlõdés dinamizmusára nézve, ha az nem csupán finanszírozási ügyletek lebonyolítására vonatkozik, hanem hosszú távú, szerzõdésekben szabályozott együttmûködésekre, melyek során a résztvevõk saját speciális erõsségeiket, képességeiket és forrásaikat használják fel a közösség javára. Fejlesztési területek Gazdaságfejlesztési stratégia terén alapvetõen a helyi vállalkozások fenntartását és megerõsítését kell szorgalmazni, ösztönözni kell az innovatív, új üzemek, fõként közepes kézmûipari és kisipari vállalkozások, ipari üzemek létesítését a megújuló erõforrások, alternatív energetika, falusi turizmus, egészségügy és más, korszerû szolgáltatások területén. Konkrétabban: - A térségi erõforrások hasznosítását végzõ, magas hozzáadott értéket létrehozó üzemek támogatása. - Vállalkozók együttmûködési hálózatainak kifejlesztése. Idegenforgalmi programokkal összehangolt hagyományos kézmûipari tevékenységek felélesztése. - Vonzó, újszerû szolgáltatásokat kínáló inkubátorházak létesítése. - A családi élet és a munkavállalás követelményeinek összehangolását megkönnyítõ foglalkoztatási modellek kifejlesztése. - Minõségi munkahelyek létrehozása, különös tekintettel a nõk foglalkoztatásának speciális igényeire. - Részmunkaidõs munkahelyek támogatása, például multifunkcionális teleházakban. Decentralizáció, akár a közösségi szektor egyes területeinek privatizálásával. - A Károly Róbert Fõiskola (Egyetemi Kar) helyi szerepének erõsítése, bevonása a város- és térségfejlesztésbe. A térség gazdaságának általános fejlesztési célja, hogy a mezõ- és erdõgazdaság, az ipar, a kézmûipar, a szolgáltatások és a turizmus egymással összehangoltan fejlõdjenek, lerövidítve a szállítási utakat, elkerülve a környezeti terhelést. Nagy szükség van ennek megvalósításához a térség nagy sebességû adatátviteli hálózati rendszerekkel való ellátására, de ezzel együtt átfogó térségi közlekedési koncepciót, és a hozzájuk igazított szállítási infrastruktúrát is ki kell alakítani. Mindezek nélkülözhetetlenek a térségi termékek piaci esélyeinek, a munkahelyek elérhetõségének javításához, valamint az idegenforgalmi potenciálok megteremtéséhez, kiaknázásához. A mezõ- és erdõgazdaság sokrétû funkciói a jövõben is nélkülözhetetlenek lesznek a térségben. Közvetlenül és áttételesen megteremtett munkahelyeikkel megteremtik, erõsítik a térség gazdasági bázisát. Szerves részei a vidéki közösségeknek. Kiterjedt területeikkel, megmûvelt földjeikkel a kultúrtáj meghatározói. Nélkülözhetetlen társadalmi, gazdasági, ökológiai, kulturális teljesítménye eredményezi a térség megtartó képességét. A térség élettereinek integrált fejlesztése a mezõ- és erdõgazdasági üzemek aktív közremûködése nélkül elképzelhetetlen. Fejlesztésük támogatása az alábbi feladataikra vonatkozóan indokolt:

18


2014.09.30.

12:53

Page 19

- Egészséges élelmiszerek megtermelése, feldolgozása és értékesítése; - A helyi/térségi termékek elõállítására és forgalmazására képes társulások kialakítása; - Újratermelhetõ nyersanyagok és alternatív energiaforrások elõállítása; - Térségi hálózatokhoz és termelési vertikumokhoz való kapcsolódás; - A mezõgazdasági turizmus korszerû feltételeinek, kínálatának megteremtése; - Kommunális és szociális ellátórendszerek szolgáltatásaiban való részvétel; - Jellegzetes, értékes táji sajátosságok megtartása, fenntartása; - A vizek, talajok, a levegõ egészséges, jó környezeti állapotának biztosítása. Térségi funkcióik erõsítése mellett arra is tekintettel kell lenni, hogy a mezõ- és erdõgazdasági üzemek a saját térségi határaikon túli piacokon is versenyképességre törekszenek. Ezt a törekvést is ki kell szolgálni a jó gazdálkodási feltételek megteremtésével, a talajok termékenységének megtartásával, a korszerû mezõgazdasági infrastruktúra rendszerek kialakításával és a birtokrendezés megfelelõ lépéseivel. Csak egy efféle „kettõs stratégiával” lehet megfelelni, egyrészt a kultúrtáj hosszútávon fenntartható, területlefedõ mûvelési követelményének, másrészt annak a kihívásnak, amelyet a gyorsan növekvõ, sûrûn lakott népességû térségek élelmiszerrel való ellátásának igénye jelent. Ehhez szorosan kapcsolódik az energiaellátás. A város- és térségfejlesztés számára ökológiai igény a sok lábon álló, környezetkímélõ, térségi szintû energiaellátás, de ez újfajta gazdasági elõnyöket is jelent. Magától értetõdõen kerülnek elõtérbe a környezet- és klímavédelem, valamint a hektikus olaj- és gázpiacoktól való függetlenedés szempontjai, ugyanakkor jelentõs fejlõdési, munkahely-teremtési lehetõségek fakadnak az új termékek, szolgáltatások iránti igényekbõl. A térségi energia-elõállítás legfontosabb szereplõi ugyancsak a mezõ- és erdõgazdálkodás üzemei, de külön figyelmet kell fordítani az élelmiszer-termelési célú és az energetikai célú földhasználat kiegyensúlyozott arányaira. A megújuló energiaforrások nagy, központi fekvésû létesítményekben való hasznosítása a hosszú szállítási útvonalak miatt újabb környezetterhelési hatásokkal is járhat, és azzal a hátránnyal is, hogy a szállítási

19


2014.09.30.

12:53

Page 20

energiaigény jelentõs részét felemésztheti a hasznos energiamennyiséget. A térségfejlesztés szempontjából a kisebb, térségi rendszerek elõnyösek. Összesítve a következõ igények támaszthatók az energiaellátás stratégiai fejlesztésében: - Épületek, gépek és berendezések energetikai hatékonyságának ellenõrzése, javítása, az energiatakarékossági intézkedések támogatása; - Decentralizált, kistérségi energiaellátó rendszerek létesítése megújítható energiaforrások alkalmazásával; - Biomassza és mezõgazdasági melléktermékek környezetkímélõ elõállítása, a külsõenergiabevitel alacsony szinten tartásával; - Az erdõk védelme és kíméletes mûvelése annak érdekében, hogy értékes energetikai tartalékai hosszú ideig hasznosíthatók legyenek; - Az energiatakarékos építést és életvitelt, a közlekedési költségek alacsony szintjét biztosító térszerkezet, településszerkezet; - A települések térségi szintû szövetsége, együttmûködése energetikai autonómiájuk érdekében a kihasználható lehetõségeik terén. Valamennyi fejlesztési területhez szervesen kapcsolódik a képzés és oktatás. A képzés ma már többet jelent, mint a gyerekek és fiatalok iskoláztatása. Az iskolában tanultak nem elegendõek, egész életen át tartó képzésekre van szükség. A fejlett országokra vonatkozó elõrejelzés szerint a ma 18 éves fiatalok a következõ 20 év során átlagban tízszer(!) váltanak szakmát. És a gyorsuló technikai fejlõdés miatt a 2025-ben majdan legkeresettebb szakma 2005-ben még nem is létezett.

20


2014.09.30.

12:53

Page 21

Egyre inkább szükségesek tehát a módszertani és a társadalmi beilleszkedést szolgáló képzések. A személyiségfejlesztõ képzések, a fejlesztések közös megvalósítása során zajló tanulás teheti egy város lakosságát „tanulóközösséggé”. Az iskolákról nem szabad - és semmiképp sem elsõsorban - az anyagi kritériumok alapján dönteni. Sokkal inkább azt kell szem elõtt tartani, hogy ezek a létesítmények a kulturális, társadalmi találkozások színterei, és mint ilyenek nélkülözhetetlenek. Az iskolák bezárása súlyos veszteséget jelent az egész térségre nézve. Ezt a tényt kell tudatosítani a döntéshozók körében. Amellett, hogy beszélünk a városban és a térségben zajló oktatásról, szólni kell a városért és a térségért szükséges oktatásról is. Ennek jegyében az alábbiak hangsúlyozása szükséges: - Új oktatási programok kifejlesztésére van szükség a várostérség fenntartható fejlesztése témakörében; - Olyan kutatási programokat kell indítani, amelyek be tudják mutatni a települések típusait, jövõbeli funkcióikat és erõsségeiket más típusokkal összevetve; - Szakmai továbbképzéseket kell indítani az új termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos minõségbiztosítás követelményeirõl, és az új informatikai technológiák használati lehetõségeirõl; - Kommunikációs módszerekre, együttmûködési technikákra és konfliktuskezelésre vonatkozó kurzusokat kell indítani. A tudás megszerzése az internetes hálózatokhoz való hozzáféréssel mindenki számára egyszerûbb, mert helytõl és idõtõl rugalmasan függetlenné teheti a tanulást. Ez új esélyeket jelent a térségben lakók számára ahhoz, hogy a nagyobb városokhoz mért hátrányaikat leküzdhessék, mindenekelõtt a szélessávú gyors hozzáférés feltételeinek megteremtésével. De bármilyen széles körû is tud lenni az interneten keresztül elérhetõ tudásanyag, nem helyettesítheti a munkacsoportokban, tanulócsoportokban lebonyolítható közös tanulási folyamatokat. A város- és térségfejlesztés egyik fontos célja az együttélési kultúra erõsítése. A társadalmi részvétel, az együttmûködés, az önrendelkezés lehetõségeit biztosító intézményekre, lehetõségekre van szükség a polgári öntudat megerõsítése érdekében. Csak ezekkel lehet a lakosság érdeklõdését felkelteni és kielégíteni saját életkörülményeik önálló alakítása iránt. Minden esetben a sajátos helyi és gazdasági adottságokból kell kiindulni. Az önszervezõdõ csoportok létrejöttének elõsegítése történhet megfelelõ helyek, helyiségek rendelkezésükre bocsátásával, melyek összejöveteleik számára alkalmasak, melyekben az összetartozás érzése, a közösség kifejlõdhet. De ugyanígy erkölcsi és anyagi támogatásukról is gondoskodni kell, szervezõdéseik formalizálásának megkönnyítése végett, a "segítelek, hogy segíthess magadon" gondolat jegyében. A fentiekbõl következõen a kultúra fejlesztése során a következõkre van szükség: - Gyerekek, fiatalok és felnõttek számára egyaránt szükséges olyan képzési kínálat összeállítása, mely a történelmi gyökerek megértését, saját térségünk jellemzõinek, erõsségeinek felfedezését szolgálják; - Az óvodák és iskolák profilbõvítése oly módon, hogy azok kulturális- és képzõhelyekként megmaradhassanak, akkor is, ha a gyereklétszámok önmagukban kevesek a fennmaradásukhoz; - Biztosítani kell találkozási, közösségi tereket meglévõ, vagy erre a célra kialakított épületekben, köztereken; - Támogatni szükséges a helyi szintû munkaközösségek, csoportok, egyesületek, informális hálózatok létrejöttét;

21


2014.09.30.

12:53

Page 22

- Ösztönözni kell a lakosság aktív részvételét a közvetlen környezetüket érintõ tervek készítésében, döntések meghozatalában; - Törekedni kell arra, hogy a helyben lakó, kiemelkedõ személyiségek, politikusok, mûvészek, gazdasági és kulturális szakemberek is részt tudjanak venni a közéletben; - Hasznos, ha a helyi csoportok az illetékességi körükbe tartozó döntési feladatokat is kaphatnak; - Támogatni kell a helyi csoportok rendezvényeit, ünnepeiket, különösen azokat, amelyeket közösen szerveznek az egész község céljaiért; - Az egyesületek együttmûködését településeken túlnyúló közös programjaik szervezésében kiemelten támogatni kell; - A hagyományõrzõ és az újdonságokat kínáló rendezvények megfelelõ arányát tudatosan tervezni kell, hogy se az örökség ápolása iránti, sem pedig a mai kulturális vagy sport iránti igények kielégítése ne sikkadhasson el. Egyesületek, különféle érdekközösségek és a lakossági kezdeményezések egyéb formái, tevékenységeikkel igen elõnyösen szolgálhatják az életminõség javulását, mindenkinek alkalmat kínálva arra, hogy magát is aktivizálja. Azoknak, akik fontolgatják, hogy a városba költözzenek-e vagy se, fontos döntési szempont ennek a közösségi aktivitásnak a megléte, illetve hiánya. A helyi közösség élénksége így közvetett módon is befolyásolja a fejlõdés esélyeit, új lehetõségeket kínálva az idegenforgalmi kínálat, a helyi ellátás gazdagításához. Az újonnan betelepülõkkel, bevándorlókkal, nehezen beilleszkedõ, egyedi bánásmódot igénylõ személyekkel szemben különleges figyelemmel kell lenni.

A város- és térségfejlesztés során ezért fontos feladat az emberek közti viszonyok erõsítése. Az ebbõl fakadó legfontosabb feladatok a következõk: - A családi és a munkahelyi feladatok összehangolását segítõ gyerekfelügyeleti szolgáltatások kialakítása; - Az idõsek helyi ellátása annak érdekében, hogy saját otthonaikban maradva lakhassanak; - Idõs személyek beköltözését elõsegítõ helyi szolgáltatások, lakáskínálat kialakítása; - Generációkat összekapcsoló, átfogó szolgáltatásokat, programokat vállaló önkéntesek munkájának elõsegítése; - Az egyedi bánásmódot igénylõk (mozgássérültek, fogyatékkal élõk) speciális igényeinek kielégítése az építési, és egyéb közösségi beruházások során.

22


2014.09.30.

12:53

Page 23

4.1.2.

„FELZÁRKÓZÁS” A „Felzárkózás” program Gyöngyös koordinálásában (és széleskörû megyei összefogással) kiemelt kormányprogramként egy átfogó közlekedési és turisztikai infrastruktúra, valamint szolgáltatáskínálat fejlesztését jelenti, amely Hatvantól a Tisza-tóig kb. 430 km közút és kerékpárút építést és felújítást, valamint az ezek révén elérhetõ turisztikai programok kiépítését tartalmazza. Gyöngyös és a Mátra térségének, mint önállóan értelmezhetõ tájegységnek és az ezzel párhuzamosan jelenlévõ „mátrai identitás” meglétének évszázadok óta jól érzékelhetõ nyomai vannak (népdalok, mûdalok, versek). A saját arculat, a hasonló tevékenységek közös vonásai kohéziót képezve transzformálták ezt az alapadottságot egy turisztikai téren is végbemenõ, eleinte mesterségesen is alakított, késõbb spontán módon is erõsödõ folyamattá. Az ország jól ismert, jelentõs vendégforgalommal bíró területein - a Mátra-Bükk térségében 1958-ban - kiemelt üdülõkörzeteket alakítottak ki. Összességében a Mátra-vidék kompakt, jól elhatárolható tája ezen belül is önálló egységet képez. A térség turisztikai adottságai sokrétûek, többelemûek, ez a tény a régió meghatározó jelentõségû erõssége. A vonzerõk jelentõs része az elmúlt években még inkább felértékelõdött, bõvülõ tartalmú turisztikai termékek alakultak ki. A vonzerõk ismertsége tovább nõtt: - világörökségi helyszín, - borvidékek, - épített örökségek, - vallási és történelmi emlékhelyek, - nemzeti park, - gyógy és termálfürdõk, - klimatikus gyógyhelyek, - tematikus utak, - évrõl-évre visszatérõ nemzetközi és országos rendezvények Ezek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy a térség megerõsödõ turisztikai potenciállal rendelkezik országos és nemzetközi tekintetben is. „Gyöngyös és térsége a jelen és a jövõ turisztikai desztinációja!” Gyöngyös és a Mátra térsége Magyarország határozott arculattal, komplex kínálattal rendelkezõ, célpiacain ismert és elismert, az ország egyik leglátogatottabb régiója. A régió turizmusában domináns szerepet a belföldi turizmus játszik, ugyanakkor jelentõsen nõ nemzetközi ismertsége, láthatósága és egyre erõsödik a külföldi turisták jelenléte is. A régió „termékkínálata” jelentõs fejlõdésen ment keresztül az utóbbi években és elmondható, hogy számos területen nemzetközi színvonalúvá vált és vezetõ ereje a régió gazdasági növekedésének. Fontos azonban látni, hogy az infrastruktúra fejlesztés területén vannak még adósságok. (lásd az alábbi ábrát!) A Mátra térségével és környékével kapcsolatban az elmúlt években számtalan tanulmány jelent meg, amelyek elsõsorban elméleti síkon foglalkoztak a fejlesztések szükségességével és rámutattak azokra a területekre, amelyek fejlõdést és fellendülést hozhatnak a régió életében. Az elkészített anyagok egybehangzó megállapításai voltak a terület jelentõs turisztikai célpontként történõ elismerése, illetve potenciáljának növelése érdekében további attrakciók létrehozásának a szükségessége.

23


2014.09.30.

12:53

Page 24

Ennek kapcsán a felmerülõ stratégiai fejlesztési feladatok, lehetõségek: - meglévõ attrakciók folyamatos fejlesztése - új attrakciók létrehozása - attrakciók változatos elérhetõségének biztosítása - attrakciók fizikai és virtuális összekötése Gyöngyös, a Mátra és környékének természeti adottságai a legszélesebb lehetõséget kínálják az attrakciók megközelíthetõségének megoldásában - ehhez az elérhetõség biztosítása a feltétel.

A már meglévõ attrakciók megfelelõ elérhetõségének biztosítása, azok összeköttetésének megoldása nélkül nem értelmezhetõ egy korszerû régiós gondolkodás. Fontos szempont, hogy a vonzó lehetõségek ne elszigetelten mûködjenek, hanem mint egységes kínálat vonzzák a turistákat, ösztönözve õket arra, hogy minél több idõt töltsenek a régióban. A korszerû utak és (új) kerékpárutak megépülése nemcsak a már meglévõ attrakciók elérhetõségének javítását szolgálná, hanem újabb attrakciókat lenne képes generálni azok vonzáskörzetében.

Az elérhetõség javítása (infrastruktúra felújítása és fejlesztése) lehetõvé teszi a turisztikai kínálat "felfûzését", a korábban elszigetelt attrakciók "csokorba kötését".

24


2014.09.30.

12:53

Page 25

A fejlesztési lehetõségek közül a fókuszt az alapvetõ infrastrukturális területre, azon belül is az utakra, kerékpárutakra helyezzük, amelyek megvalósításával a térség attrakcióinak (természetesen a lakókörnyezetnek, ipari, mezõgazdasági létesítményeknek is) a megfelelõ elérhetõsége és a jövõbeni beruházásainak lehetõsége teremthetõ meg. Kifejezetten Gyöngyösre és szûkebb térségére fókuszálva kiváló lehetõséget kínál a következõ fejlesztési projekt: Útvonal: Gyöngyös (Mátra Múzeum) - Farkasmály - Mátrafüred - Sástó - Hotel Residence - Hotel Lifestyle - Mátraháza Szanatórium - Kékestetõ - Parádsasvár - Kisnánai vár - Siroki vár Ezen belül csak példaként kiemelve két fejlesztési projektet, mint ki nem használt lehetõséget: Farkasmály: a borturizmus, a borutak az utóbbi években egyre frekventáltabban kerültek a köztudatba. A történelmi és természeti értékek mellett fontos megemlítenünk a régióban található méltán híres Mátraaljai borvidéket, amely Magyarország legnagyobb kiterjedésû történelmi borvidéke.

Lehetõségek: - látvány pincerendszer - kézmûves tevékenységek - parkolók építése (Projektérték kidolgozás alatt ~4mrd Ft)

25


2014.09.30.

12:53

Page 26

Mátrai Állami Gyógyintézet: a Kékes és Galyatetõ magaslati éghajlathoz hasonló biológiai hatá-sokkal rendelkezõ üdülõhelyei kitûnõen enyhítik az idült légzõszervi betegségben, ipari porártalomban szenvedõk panaszait. A betegek gyógyítását Mátraházán és Kékestetõn a Mátrai Állami Gyógyintézetben végzik. Lehetõségek: - komplex egészségügyi kínálat kialakítása fókuszban az egészségturizmus - magaslati sportolási lehetõség kedvezõ hatása - terhelés közvetlen figyelemmel kisérése, mérése (Projektérték kidolgozás alatt ~3mrd Ft) Hasonló fejlesztési projektek sorával a régió kitörési pontja lehet kínálatának „felfûzése” egy egységes megjelenítés érdekében, megközelíthetõségének fejlesztése, valamint az attrakciók bõvítése további jelentõs és egyedülálló elemekkel, azért hogy a Mátra az év 365 napján vonzó legyen. A kb. 193 milliárd Ft nagyságú program a „Magyarország Zöld Szíve”-ként is pozícionált Heves megye térségeit átfogva új alapokra helyezi az eddig egymástól függetlenül, jobbára helyi kezdeményezésben fejlesztgetett turisztikai szolgáltatásokat. Az elérhetõséget célzó úthálózat fejlesztés és rekonstrukcióhoz kapcsolódva olyan szolgáltatáskínálat hálózatos fejlesztését célozza meg, amely XXI. századi színvonalon képes megfelelni a nemzetközi turizmus igényeinek. Ennek központi eleme Gyöngyös és térsége esetében a Gyöngyösön és a környékbeli településeken - Nagyrédén, Abasáron, Pálosvörösmarton, Mátrafüreden, Mátraszentistván-szentlászló-szentimrén, Parádon, Recsken, stb.) meglevõ turisztikai attrakciók korszerûsítése, feltárása, kiépítése - beleértve természetesen a Farkasmály - Mátrafüred - Mátraháza - Kékestetõ fõvonal komplex fejlesztését is. Ennek kalkulált költsége mintegy 53 milliárd Ft. Ez program tartalmi részleteiben kibontva és szükséges költség- és forrás-kalkulációval alapváltozatban elkészült, a kormány elõtt van - aktuális feladatunk megfelelõ alátámasztással kormánydöntésig eljuttatni. 4.1.3.

„TUDÁSKÖZPONT” A „Tudásközpont” program egy a térségünk számára eddig szinte elképzelhetetlen mértékû lehetõséget jelentõ, EU-szinten kiemelt tudományos programhoz kapcsolódó beruházást takar, aminek 2017-2022 közötti megvalósulására, majd ezt követõen 50 éven át történõ mûködtetésére igen jó esélyünk van. Ehhez azonban Gyöngyösnek és a Mátra térségének a kormánnyal összefogva ahhoz hasonló mér tékû sikeres nemzetközi lobbizást és PRtevékenységet kell kifejtenie, mintha mondjuk egy téli olimpiát szeretnénk elnyerni. A kb. 1 milliárd euro (310 milliárd Ft) nagyságú beruházás a Mátra páratlan geológiai adottságára alapozva egy ún. „Einstein teleszkóp” földalatti megépítését és mûködtetését célozza meg a bezárt gyöngyösoroszi és recski bányákat is felhasználva, illetve a Fõiskola feltételrendszerét is bevonva. Ez lényegében egy föld alatti csillagászati kutatóbázis. A mi dolgunk ezzel „csak annyi” lenne, hogy Gyöngyöst minden szempontból nyugat-európai színvonalú, XXI. századi várossá kell fejleszteni a kormánnyal partnerségben a másik két zászlóshajó-program, a „Fenntarthatóság” és a „Felzárkózás” révén. És ezeket úgy „eladni” a döntéshozóknak (itthon és az EU-ban egyaránt), hogy a jelenlegi 60%-os esélyünk a program elnyerésére 100%-ossá növekedjen 2017-ig. A kivitelezéshez és a késõbbi mûködtetéshez

26


2014.09.30.

12:53

Page 27

kapcsolódó helyi szereplõk számára nyíló lehetõségekre csak néhány példa: a hasonló nagyságrendû genfi hadronütköztetõ (LHC) évente kb. 100 ezer turistát fogad, nagyléptékû szálloda és turisztikai fejlesztések, gyorsan munkaerõ kereslet a szolgáltató szektorban, jelentõsen felértékelõdõ ingatlanok, a csövek helyének kifúrásakor hatalmas mennyiségû értékes ásvány kerülne a felszínre, a csõrendszer kiépítése jelentõs ipari megrendeléseket generálna stb… Anélkül, hogy a program tudományos horderejét részleteznénk, tisztán kel látnunk, hogy Gyöngyös és a térség szereplõinek a támogatása csak akkor nyerhetõ el, ha megkapják a számukra szükséges tájékoztatást a beruházás lényegérõl, esélyeirõl és ütemezésérõl, legfõképpen pedig a térség számára nyíló lehetõségekrõl. Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a téridõ görbületének hullámszerûen terjedõ megváltozását, de eddig még nem sikerült kimutatni a gravitációs hullámokat. Az igazi áttörés egy gravitációs hullám közvetlen megfigyelése lenne egy földi detektorral. A gravitációs hullámok felfedezése és vizsgálata az Univerzumban lezajlott kataklizmákról, extrém viszonyokról adna információt, köztük a Világegyetem keletkezése utáni pillanatokról is. Ma még az Univerzumnak csak kb. 4%át ismerjük, a gravitációs hullámok mérésével a további 96%(!)-áról kaphatnánk képet. Ezért éri meg ilyen nagy összegû beruházással ilyen berendezést létrehozni. Legnagyobb technikai kihívás az, hogy a mûszer elszigetelt legyen a külsõ hatásoktól, vagy azokat pontosan monitorozni lehessen - ezek ugyanis olyan rezgéseket keltenek benne, amelyek hamis jeleket eredményezhetnek. A méréseket zavaró tényezõk annál gyengébbek, minél mélyebben van a teleszkóp - amit tehát érdemes a felszín alatt felépíteni.

27


2014.09.30.

12:53

Page 28

Az Einstein Teleszkóp egy 10x10x10 kilométeres háromszög alakú, 5 m átmérõjû alagútban (vákuummal „kitöltött” csõrendszerben) lenne elhelyezve, kb. 400 méterrel a felszín alatt, és azt vizsgálná, hogy az egyes oldalainak hossza miként változik a rajta áthaladó gravitációs hullámok következtében. Az európai uniós kutatás-fejlesztési keretprogramban közel 1 milliárd eurót terveznek az Einstein Teleszkóp megvalósítására. Ennek keretében hat év alatt egy olyan új kutatási központ épülhet fel a Mátrában, amely mintegy 50 évig mûködne. Ha Magyarország nyeri el a megvalósítás lehetõségét, a közeljövõ fejlesztései során minden egyes itthon befektetett magyar forint négy forint külföldi megrendelést hozhat.

Az Einstein Teleszkóp létrehozásával hazánk olyan technológiai elõnyre tenne szert szomszédjaihoz és sok európai államhoz képest, amely több évtizeden keresztül biztosítana anyagi hasznot az országnak. Az eredetileg kiválasztott 11 lehetséges helyszínbõl mára három maradt: a Mátra, Spanyolország határán a Pireneusok és az olaszországi Szardínia szigete. Az Einstein Teleszkópnak olyan helyszín kell, ahol minél kisebbek és ritkábbak a földmozgások. Ilyen területeknek korábban csak a nagyobb tömegû hegységeket tekintették - azonban ebbõl a szempontból szerencsénk van, mert a Mátra szeizmikusan nagyon csendes hely. Ennek oka az, hogy a hegység nagy blokkja alatt, közel két kilométer mélyen egy andezitbõl és andezittufából álló vulkanikus rétegsor található. Ezek a kõzetek pedig egy hatalmas rugóként csillapítják a földmozgásokat. Másrészt a három szóba jöhetõ hely közül mi vagyunk a „legolcsóbbak” (beruházási + üzemeltetési költségek), és mi vagyunk a legközelebb a repülõtérhez (külföldi szakemberek, nagyszámú turistacsoport közlekedése), már létezõ tudásközponti infrastruktúra (Gyöngyösön a Fõiskola, Budapesten az MTA Wigner Jenõ Kutatóintézete - ahol a többi hasonló célú érzékelõ adatfeldolgozását már évek óta szervezik és végzik).

28


2014.09.30.

12:53

Page 29

Harmadrészt pedig a térségünkben korábban mûködõ bányák (Gyöngyösoroszi, Recsk), illetve a még mindig meglevõ bányászati szakmai tapasztalat bevonása a beruházáshoz kedvezõ feltételeket teremt. A Mátra sok védett természeti értéket hordoz, de ezeket nem kell félteni a projekttõl. A szakemberek szerint a teleszkóp kiépítése gyakorlatilag nem okoz érezhetõ környezeti változást, mivel 400 méterrel a felszín alá kerül. Ennek megfelelõen egy felszíni bejáraton túl más nem lenne látható az egész rendszerbõl. A mélyben kiépítendõ alagútjárat nem lesz nagyobb a korábbi bányászati tevékenység révén már most is ott lévõ vájatrendszereknél. Néhány régebbi aknát is felhasználhatnak majd, ezeket kitágítják, illetve tovább fúrják. Emellett a munkálatok során kitermelt ásványkincsek hasznosíthatók lennének, a feltárt ércvagyon pedig a berendezés mûködésének befejeztével hasznosítható lesz. A szakemberek szerint az Einstein Teleszkóp tartós mûködtetése még segítheti is a környezetvédõk erõfeszítéseit. Ha a detektor hazánkban valósul meg, a telepítés befejezése után ugyanis zajos ipari tevékenység nem indítható meg a területen. Nem csak az obszervatórium fog szó szerint tökéletes csöndben üzemelni, de ezt a környezõ területtõl is elvárják a végsõ döntés mérlegelése során. A program várható ütemezése: - 2014-2016: folyamatos szeizmikus és geológiai feltárás, lobbyzás és PR helyi - kormányzati és EU-szinten, szoros kooperáció a kormányzattal a program helyi elõfeltételeinek megteremtésében, pozitív kormánydöntés elérése (társadalmi kommunikáció + térség és városfejlesztési projektek + médiakampány) - 2016-2017: pozitív EU-döntés elérése (helyszín + beruházási keret: 1 milliárd Euro forrás 75%-os biztosítása + megállapodások), tervezés - 2017-2022: a projekt kivitelezése jelentõs mértékben helyi vállalkozások és szaktudás bevonásával - 2022-2025: a berendezés mûszerezése, tesztelõ mérések, elsõ adatok szolgáltatása, kiértékelése, szükség szerinti finomhangolások - 2025-2070: folyamatos természettudományos kutatás, folyamatos fejlesztések az újabb generációs mûszerek beépítésével A beruházás 1 milliárd eurós, azaz 310 milliárd forintos kalkulált költségét nagyrészt EU-s forrásból teremtenék elõ. Ez a költség értelemszerûen több éven át elosztva merül fel, jelentõs része még a 2014-2020-as EU-költségvetési idõszakon is túllép. A 2017 évi döntéshozatalig mintegy 205-300 millió Ft-nyi elõkészítési költség szükséges. A kivitelezés hat éve alatt mintegy 1200 fõnek ad munkát, és kreatív iparágak (pl. vákuum-technika, lézertechnika, mûszertechnika, stb.), illetve szolgáltatások (pl. konferenciaturizmus, szakmai turizmus, természettudományos képzés, stb.) sokasága települhet meg Gyöngyösön. A most készülõ megyei innovációs stratégiában (S3 stratégia - „intelligens szakosodás stratégiája”) ezt, mint fontos prioritást sikerült elfogadtatni a megyei javaslattevõkkel. A hasonló nagyságrendû genfi LHC berendezés évi kb. 100.000 turista látogatóját hatalmas látogatóközpont fogadja (lásd alább!), és a berendezés összességében a külföldi és hazai kutatókon kívül a kiszolgálásban kb. 800900 helyi munkaerõt foglakoztat.

29


2014.09.30.

12:54

Page 30

Feladataink: - Mindent megtenni a város / térség összefogásával, hogy sikeres legyen a lobbizás: kormányzati partnerség, nemzetközi PR, városfejlesztési kapcsolódások és kommunikációjuk (helyben nemzetközi szinten)! - Olyan várost és térséget teremteni, amely az ET-projekttel (vagy anélkül is!) XXI. századi életminõséget biztosít az itt lakóknak és nemzetközileg jegyzett turisztikai célpont (a turizmus valamennyi korszerû ágazatában). Ehhez pedig nemzetközi mércét teljesítõ város- (és térség-) menedzsment megvalósítása szükséges.

30


2014.09.30.

12:54

Page 31

5.

KAPCSOLÓDÓ FELADATOK Hosszútávon történõ, nagy ívû fejlesztések csak professzionális feltételrendszer biztosításával és mûködtetésével lehetségesek. Ennek összetevõi az alábbiak: Menedzsment kialakítása: Átfogó: a fejlesztési stratégia megvalósítását az önkormányzat által alapítandó Városfejlesztési Társaság keretei között mûködõ programmenedzsment irányítja, amely a testületnek, folyamatosan beszámol, illetõleg a közvéleményt is folyamatosan tájékoztatja valamennyi fejlesztési részterületen a fejlesztéseket egy szakmailag illetékes projektvezetõ felügyeli, koordinálja, a projektvezetõk a menedzsment tagjai Monitoring rendszer felállítása: - Folyamatos: a program elõrehaladását az önkormányzat a menedzsment közremûködésével ellenõrzi - Idõszakos: félévente átfogó értékelést készít a menedzsment és javaslatokat tesz a további lépésekre - Visszacsatolás: a menedzsment a monitoring alapján dönt és tesz javaslatokat az esetleges módosításokról Feltételek biztosítása: - Pénzügyi: saját források, idegen források (üzleti befektetõk - pályázatok - szükség szerint korlátozottan hitelek) - Személyi: professzionális szakértõk bevonása a megfelelõ szakterületekrõl - Szervezeti: pontosan szabályozott engedélyezési - döntési - ellenõrzési jogosultságok és szervezeti kapcsolódások az önkormányzat és a megvalósításban közremûködõ Városfejlesztési Társaság, valamint az alvállalkozók között - Szabályozási: az érvényes jogszabályok, helyi rendeletek szabják meg a kereteket Kommunikáció: - Társadalmi: lakossági, illetve mindhárom szféra (civil - üzleti - közintézményi) szervezeteit átfogó - Szakmai: hazai, nemzetközi - Lobbyzás, érdekérvényesítés: megyei, kormányzati, nemzetközi szinten

31


2014.09.30.

12:54

Page 32

6.

A VÁROSFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG A tervezett nagy ívû fejlesztési programok szükségessé teszik egy projekttársaság formában mûködõ Városfejlesztõ Társaság mûködtetését. Ennek indokoltsága: - Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletû menedzsmentet biztosít - A fejlesztõ társaság az önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja - Középtávon olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetõk lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik - Magántõke bevonására alkalmas szervezet - A JESSICA EU-konstrukcióra alkalmas lehet - Tapasztalatot szerez a város a városfejlesztõ társaság mûködtetésében Középtávon: - A közszféra és a magánszféra strukturált együttmûködését teszi lehetõvé a városfejlesztésben - Lehetõvé teszi a városfejlesztés terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között - Lehetõvé teszi magántõke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenõrzése mellett megvalósításra kerülõ városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába - Az önkormányzati, kormányzati és EU-források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor-hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történõ felhasználását teszi lehetõvé a városfejlesztésben A Társaság mûködése: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft, melynek fõ tevékenysége a városstratégiai célterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása, új társaságok létrehozása, fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttmûködéssel. Amennyiben a város már meglevõ társasága lenne e célra kiválasztva, úgy nem szükséges új társaság létrehozása, ugyanakkor szükséges bemutatni, hogy a már mûködõ társaság megfelel-e az alábbi kritériumoknak: - Átlátható legyen képviselõ testület minden tagja számára - a felügyelõ bizottságban képviselõk vegyenek részt - Vállalnia kell, hogy a városfejlesztési stratégia megvalósítása során keletkezõ bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja stratégia következõ lépéseinek finanszírozásába. - Megfelelõ speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városfejlesztési tevékenységet (általában 2-3 fõ - mûszaki, továbbá területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági szakemberek) - A társaság vezetõje a városfejlesztési profilt képviselje (nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett, alkalmazott, rendelkezzen mûszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel)

32


2014.09.30.

12:54

Page 33

- A vagyonkezelõvel együttmûködés szükséges (a nevesített fejlesztési területeken levõ ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelõzõen konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelõs vezetõjével) Amennyiben befektetõ bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részérõl minden esetben a városfejlesztõ cég vesz ebben részt. Az önkormányzat rendeleti úton korszerûsíti a városfejlesztõ társaságot azzal a céllal, hogy a fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozandó kérdések pl: - Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása - Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása - A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása - Az akcióterületi fejlesztések szabályozása - A városfejlesztõ társaság jogosítványai és kötelezettségei - Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei - A városfejlesztõ társaság törzstõkéje, a városfejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás - Együttmûködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelõs társasággal Az önkormányzat és a városfejlesztõ társaság megállapodást köt a városfejlesztés megvalósítására a kijelölt akcióterületen, amely legalább a következõket tartalmazza: - a városfejlesztõ társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (az önkormányzati rendelet tartalmának megfelelõen); - az akcióterület fejlesztése során keletkezõ közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztõ társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el; - az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét; - az évközi rendszeres önkormányzati ellenõrzés rendjét; - a társaság díjazását; - a vagyonkezelõvel történõ együttmûködést A Városfejlesztõ Társaságnak minimum a következõ kompetenciákkal kell rendelkeznie: - Az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölõje. - Az önkormányzati határozattal kijelölt fejlesztési akcióterületek teljeskörû fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciák (felsorolt feladatkör szerint) - Az értékesítésbõl, bérbeadásából származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása - Befektetõkkel való tárgyalás, szerzõdéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében - Amennyiben befektetõ bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részérõl minden esetben az akcióterületi fejlesztés keretében a városfejlesztõ cég vesz ebben részt. - Az önkormányzati bizottságok csak a fejlesztés stratégiai irányait határozzák meg (és ellenõrzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a városfejlesztõ társaság kompetenciájába tartozik. Ezt a társaság alapító okiratában is fel kell tüntetni.

33


2014.09.30.

12:54

Page 34

A Városfejlesztõ Társaság által ellátandó: Feladata: az önkormányzati határozattal kijelölt fejlesztési akcióterületek teljes körû fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. Részletesen: - Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata - Gazdaságfejlesztési elemek integrációja - A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása - Fizikai beruházásokat kiegészítõ tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) - További pályázati és egyéb (pl. befektetõi) források felkutatása - A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerzõdések elõkészítése és megkötése), - A terület elõkészítési munkák irányítása (bontások, közmûépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), - A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenõrzése, az elkészült munkák átvétele), - Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenõrzése, az elkészült munkák átvétele), - A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elõsegítése), - A projektek mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), - Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

34


2014.09.30.

12:54

Page 35

7.

KAPCSOLÓDÁS AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSHOZ Gyöngyös választópolgárai reményeink szerint elgondolkodnak arról, amit ebben a „közfogyasztásra” készült, a végleges anyaghoz képest még vázlatos (és nem szakemberek számára talán még így sem könnyen emészthetõ) koncepcióban közreadtunk. Jelenlegi stádiumában több ok miatt nem tekinthetõ még véglegesnek az anyag: Csak egy koncepciót vázoltunk fel, amelynek a megvalósítására a választók felhatalmazást adnak, akkor a társadalmi vitája csak ezután kezdõdik. A stratégiát testületnek kell elfogadnia, amelynek összetételétõl nagyban függ, milyen lesz a végsõ tartalom, egyáltalán lesz-e stratégia? Az üzleti életben megszokott, hogy a stratégia rugalmas, a megvalósítás során jelentkezõ, korábban elõre nem látható új lehetõségek, vagy éppen fenyegetések ismeretében célszerû azt idõnként újraértékelni, szükség esetén korrigálni. Amennyiben az itt leírtak kapcsán kérdések, kételyek, javaslatok merülnek fel, akkor kérjük, keressenek meg bennünket ezekkel. Meggyõzõdésünk, hogy ezekrõl a kérdésekrõl sokkal értelmesebb és hasznosabb beszélgetéseket tudnánk folytatni, mintha az interneten itt-ott felbukkanó, személyeskedõ stílusban minõsítenék a választásokon indulókat a különbözõ pártok, vagy csoportosulások szimpatizánsai, merengve a múlt vélt, vagy valós sérelmein és tévedésein. A stratégia ugyanis a jövõrõl - közös jövõnkrõl szól!

Szöveg: Dr. Dinya László Képanyag, illusztrációk: Dr. Dinya László, Heves Megyei Önkormányzat, Faragó Zoltán, internet

35


2014.09.30.

12:54

Page 36

A XXI. századi Gyöngyös megalapozásának programja Összeállította: Prof. Dr. Dinya László

Recommend Documents