A WWF Magyarország Alapítvány kiemelten közhasznú szervezet
2009. évi közhasznú tevékenységének tartalmi beszámolója
Bevezető A WWF alapcélja - a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezeteként számos nemzeti és programirodája, 5000 munkatársa, közel 5 millió támogatója segítségével, hogy megállítsa bolygónk természetes környezetének továbbromlását egy olyan jövőt biztosítva, ahol az emberek harmóniában élnek a természettel a föld biológiai sokféleségének megőrzésével, a megújuló erőforrások fenntartható használatának biztosításával, illetve a környezetszennyezés és a pazarló fogyasztás csökkentésének hirdetése révén. A WWF Magyarországon 1991 óta (1995 óta nemzeti irodaként) a WWF alapküldetésének megvalósításáért tevékenykedik a régióban, a rendelkezésére álló eszközök és erőforrások figyelembevételével elsősorban nagy folyóink védelme, erdeink természetes állapotának javítása, illetve megőrzése, valamint a klímaváltozást felgyorsító tevékenységek elleni küzdelem terén. Munkánkhoz a terepi projektek mellett "policy" tevékenységen keresztül (jogszabályok, tervezetek véleményezése, a politikai, illetve gazdasági döntéshozók informálása, figyelemfelhívása, tanulmányok, elemzések készítése stb.) az adománygyűjtés, a kommunikáció, a tudatformálás módszeréig számos eszközt felhasználunk. 2009. mérföldkő a vizek védelmében, mert elkészült az alapállapot-felmérést és a problémákat kezelő intézkedési programot is tartalmazó stratégiai terv, a Országos Vízgyűjtőgazdálkodási Terv. A tervek készítéséért felelős konzorcium alvállalkozójaként országszerte 42 területi és 25 szakmai fórum megszervezését koordináltuk, részt vettünk az Országos Vízgazdálkodási Tanács munkájában, a készülő terv társadalmi vitájában, javaslatokat tettünk és véleményeztük az intézkedési programokat. A Duna hajózhatóságának javítása kapcsán is eredményes évet zártunk. Aktívan részt vettünk az Európai Duna Stratégia előkészítésében, az Országos Környezetvédelmi Tanács Duna hajózásról szóló állásfoglalásának kialakításban; az ICPDR (Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) által kezdeményezett ’Közös állásfoglalás a belvízi hajózásról’ dokumentum előkészítésében, és hivatalos kifogás nyújtottunk be az EU-hoz a dunai hajóút fejlesztésével kapcsolatban. 2008-ban elnyertünk egy LIFE+ pályázatot egy dunai sziget, a Szabadság-sziget helyreállítására. 2009-ben aláírtuk a partnerségi megállapodást, és elkészült a részletes környezeti vizsgálat, ami a teljes projekt minden elemének együttes környezeti hatását vizsgálja. Az erdők védelme érdekében célunk a társadalmi tudatformálás a természetközeli erdőgazdasági módszerek, főként a vágásterülettel nem járó, úgynevezett szálalás
elterjesztése. 2009 legfontosabb eseménye az új erdőtörvény elfogadása volt. Ezzel sikerült elérnünk, hogy immáron 350.000 hektáron tilos a tarvágás a hazai erdőkben. A nagykőrösi tölgyesekben 2009-ban is folytatódtak a természetvédelmi kezelések. Ennek keretében sor került az előző évi őshonos erdősítések pótlására, a csemeték ápolására, az idegenhonos sarjak kordában tartására, valamint elkészült közel 25 km vadkizáró kerítés is. A klímaváltozás elleni küzdelem keretében és a szénerőművek egészségre káros volta miatt aktívan kampányoltunk a Mátrai Erőmű bővítése és a Mátraterenyei szénerőmű felépítése ellen, továbbá a Vértesi Erőmű tervezettnél korábbi bezárása érdekében. Mindhárom esetben komoly sikereket értünk el, ezzel több mint évi 3 millió tonna CO2 kibocsátást akadályoztuk meg. 2009 decemberében Koppenhágában rendezték meg az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének konferenciáját. Egy munkatársunk szakértőként bekerült a hivatalos magyar delegációba, kollégájával együtt helyszíni tudósítóként közvetítettek a tárgyalásokról, a kapcsolódó eseményekről. Március 28-án megrendeztük a Föld Óráját. Magyarországon több mint egymillió ember kapcsolta le otthonában a világításokat. A sok százezer család mellett, 142 település és 461 vállalat, intézmény is csatlakozott az akcióhoz. Magyarország felnőtt lakosságának 54%-a hallott a szemléletformáló akcióról. Az év során hat országba jutott el a WWF Klímaturné. Bulgária, Csehország, Románia, Szerbia, Ukrajna és természetesen Magyarország városaiban hívtuk fel a figyelmet a klímaváltozás várható hatásaira, a megújuló energiák otthoni hasznosításának lehetőségeire. A három éve megkezdett „Természetes üzleti megoldások” programunk keretében az ország leghátrányosabb térségében, négy Tisza menti településen támogattuk az értékteremtő ártéri gazdálkodás elindítását. 2009-ben újabb energetikai célú ültetvényeket telepítettünk, valamint a megtisztított területekre 40 db magyar szürke marhát költöztettünk. 2009 jelentős változást hozott szervezetünk mindennapi életébe azáltal, hogy székhelyünk megváltozott, irodánk Zuglóba költözött. Az Alapítvány kezelő szervének összetétele is változott, dr. Ligetvári Ferenc és dr. Faragó Tibor kuratóriumi tagsága megszűnt, új tagjaink lettek Pogány Éda Glória, Viszkei György és Kovács Dávid Gábor. Szakmai tevékenységünk változatlan célokkal, minőségben és formában folytatódott tovább. Szervezetünk egy, az egész világot behálózó szervezet nemzeti irodájaként szorosan együttműködik a WWF nemzetközi központjával és több nemzeti, illetve programirodával, különösen a Duna-Kárpátok Programirodával és az Európai Környezetpolitikai Irodával. Figeczky Gábor megbízott igazgató
1. Vizes élőhelyek program
1.1 Víz Keretirányelv a vizek állapotának javításáért Az Európai Unió tagjaként Magyarországon is kötelezettségünk a folyók, patakok, nagyobb tavak és a felszín alatti vizek állapotromlásának megállítása és állapotuk javítása, nemcsak vízminőségi, hanem mennyiségi és ökológiai szempontból is. 2009. mérföldkő a vizek védelmében, mert ez a határideje az alapállapot-felmérést és a problémákat kezelő intézkedési programot is tartalmazó stratégiai terv, a Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítésének. Részt vettünk a készülő terv társadalmi vitájában és javaslatainkkal hozzájárultunk, hogy a tervben nagyobb hangsúlyt kapjon az élővilág és a vízkészletek védelme, valamint a hosszú távú gondolkodásra alapozott fenntartható vízhasználat. Véleményeztük az országos és területi tervek kéziratait, intézkedési programjait, valamint részt vettünk az Országos Vízgazdálkodási Tanács és a területi tanácsok munkájában. A környezeti szempontok erősítése érdekében több természet- és környezetvédő civil partnerünkkel összefogva léptünk fel annak érdekében, hogy a tervek a VKI szellemiségével egyező módon készüljenek, és a vizeket érintő nagyberuházások se rontsanak a vizek és vizes élőhelyek ökológiai állapotán. A folyók, tavak, patakok és a felszín alatti vizek állapota a teljes lakosságot érinti, ezért annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb rétegek elmondhassák véleményüket részt vállaltunk a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek társadalmi vitájának lebonyolításában is. A tervek készítéséért felelős konzorcium alvállalkozójaként országszerte 42 területi és 25 szakmai fórum megszervezését koordináltuk, amelyeken közel 2500 résztvevő volt jelen. 1.2 Fenntartható Dunai hajózás Az Európai Unió közlekedési politikájának egyik kiemelt része a Duna hajózhatóságának javítása, ám ezért nagy árat fizethet a természet. A mi célunk, hogy az EU hajózásfejlesztési terve oly módon valósuljon meg, hogy az ne járjon a folyó ökológiai állapotának romlásával. 2009-ben a következő lépéseket tettük ennek érdekében: Aktív részvétel az ICPDR (Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) által kezdeményezett ’Közös állásfoglalás a belvízi hajózásról’ (’Joint Statement on inland navigation’) dokumentum útmutatójának előkészítésével foglalkozó konferenciákon; Fórumok szervezése Duna menti civil, szakértői, vízügyi érdekeltek részére a dunai hajóút fejlesztésének nemzetközi (osztrák és német) tapasztalatairól; A WWF Magyarország első ’flash mob’ akcióján vízipisztoly-csatát szervezése a nemzetközi Duna nap alkalmából; Hivatalos kifogás benyújtása az EU-hoz a dunai hajóút fejlesztéséről, mivel 2009 nyarán újabb tender kiírására került sor; Részvétel az Európai Duna Stratégia előkészítésében, amit Magyarország dolgoz ki és a 2011es EU elnökség során fogják elfogadni; Részvétel az Országos Környezetvédelmi Tanács Duna hajózásról szóló állásfoglalásának kialakításban; Elemzés összeállítása szakértők bevonásával a Dunán a tervezett beavatkozások miatt várható ökológiai változásokról és azok számszerűsített, gazdasági becsléséről; A Duna részvízgyűjtő és a Közép-Duna szakasz tervezési alegységeire készülő vízgyűjtőgazdálkodási tervek véleményezésében való részvétel. 1.3 A Szabadság-sziget megmentése
2009-ben aláírtuk a partnerségi megállapodást, így hivatalos formát kapott a 6 szervezet együttműködése a Szabadság-sziget és a mellékág megmentéséért. Márciusban sikeresen zárult a projekt megvalósítását vizsgáló, első terepi ellenőrzés, a LIFE+ projektmonitoring szakembere által tett látogatás. Júniusban megtartottuk a projektindító értekezletet összes partnerünk részvételével. Júniusban elkészült a projektet bemutató weboldal, melyen bemutatjuk a projekt célját, eseményeit, partnereinket és hírül adjuk eredményeit. Itt nyílik lehetőség az adományozók számára, hogy segítsék a projekt megvalósulását. Szeptemberben elfogadást nyert az első szakmai beszámolónk, és tartottunk egy sajtótájékoztatót partnereink részvételével. Októberben filmre rögzítettük a Sziget jelenlegi állapotát, valamint kiadtuk a projektet röviden bemutató brossúránkat, és kihelyeztük a projektet bemutató információs táblát a Szigetnél és Mohács főterén. Több alkalommal tartottunk szakmai egyeztetést a tervezőkkel. Elkészült a részletes környezeti vizsgálat, ami a teljes projekt minden elemének együttes környezeti hatását vizsgálja. Ez alapján várjuk a hatóság engedélyét. A Duna természeti értékeinek állapotát értékelő szakmai konferencián mutattuk be a projektet Pörbölyön, a BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület szervezésében. Decemberben pedig Budapesten a „100 csoda” című interaktív kiállításon mutattuk be a projektet. Az installációt partnerünk, a Coca-Cola készítette.
2. Erdeink védelme Magyarország erdőterületeinek csak a fele természetes erdő, a többi főként idegenhonos fafajokból álló ültetvény, ültetvényszerű erdő. Az erdősültség ugyanakkor még így is kevesebb, mint a legtöbb európai országban. Természetes erdeink nagy részén úgynevezett vágásos üzemmódban gazdálkodunk, ami természetvédelmi szempontból hátrányos. Védett és fokozottan védett erdeink jelentős részében ugyancsak gazdálkodás folyik, emiatt az élővilág sokféleségének fenntartása nem kellően biztosított. Az erdők számos egyéb terhelést is kénytelenek elviselni, mint amilyen a hulladékok elhelyezése és a káros technikai sportok űzése, vagy akár a klímaváltozás különféle hatásai. Célunk, hazánk erdeinek védelme, amelynek legfontosabb eszköze a természetvédelmi és az erdőgazdasági célok valódi összehangolása, valamint a lakosság szemléletformálása. Kiemelt feladatunknak tartjuk a természetközeli erdőgazdasági módszerek, főként a vágásterülettel nem járó, úgynevezett szálalás elterjesztését. Szót emelünk az őshonos fafajokból álló erdők arányának növelése érdekében és azért, hogy védett erdők kezelésében a jelenleginél nagyobb szerepet kapjanak a természetvédelmi szempontok. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet az erdőkben zajló illegális tevékenységek káros társadalmi és természetvédelmi hatásaira. 2.1 Érdekérvényesítés a hazai erdők megőrzése érdekében Az erdőkkel kapcsolatos és természetvédelmi szempontból fontos döntések előkészítésében számos alkalommal részt vettünk. 2009 legfontosabb eseménye az új erdőtörvény elfogadása volt. A törvény szövegéhez kapcsolódóan több javaslattal is éltünk. Kiálltunk többek között amellett, hogy a magas természetességű, különleges rendeltetésű állami erdőkben tilos legyen a tarvágás és az erdőterület egy részén hozzanak létre örökerdőket, vagyis a vágásos üzemmód helyett folyamatos erdőborítás mellett lehessen csak gazdálkodni. Szakmai anyagokat, koncepciókat rendszeresen készítünk, illetve véleményezünk, elsősorban az erőgazdálkodás és az erdőkben folyó természetvédelmi tevékenység összehangolása
érdekében. A WWF szorosan együttműködik a hivatalos természetvédelemmel, számos országos és helyi civil szervezettel, valamint tagot delegál az Országos Erdő Tanácsba és a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottságba. 2.2 Örökerdők Magyarországon Kiemelt célkitűzésünk, hogy támogassuk Magyarországon az örökerdők létrehozását, vagyis a vágásterülettől mentes erdőgazdálkodás elterjedését. Ennek érdekében számos hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen, terepi programon veszünk részt. Az Örökerdők Magyarországon c. kiadványunkat a döntéshozókhoz és a laikus érdeklődőkhöz egyaránt eljuttattuk. A budai hegyvidék területén a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen kialakított tanösvényeink célja ugyancsak az, hogy bemutassuk az erdőben zajló természetes folyamatokat és a szálaló erdőművelés alapjait. A kialakított útvonalakon vezetett túrákat szerveztünk minden olyan érdeklődő számára, aki arra kíváncsi, hogy a folyamatos erdőborítás mellett miképpen lehet gazdálkodni, és mindez hogyan járul hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez. 2009 óta partnereink között tudhatjuk a Mecseki Erdészeti Zrt.-t és a Bálint-hegyi Erdőbirtokossági Társulatot. Az 1% az erdőkért kezdeményezés keretében országszerte megvalósult pályázatok helyszíneit végiglátogattuk, az eredményeket széles körben megismertetjük. 2.3 Nagykőrösi pusztai tölgyesek védelme A pusztai tölgyesek védelmét célzó, ötéves élőhely-rehabilitációs programunk, melyet partnereinkkel, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és Nagykőrös Város Önkormányzatával közösen valósítunk meg, 2009-ben félidejéhez érkezett. Az eddig elvégzett feladatokról Félidős Jelentésben számoltunk be az Európai Bizottságnak. A projekt keretében létrehozott Pálfája Oktatóközpontban 2009-ben több mint 5000 látogató ismerhette meg a pusztai tölgyes egyedülálló természeti értékeit és a megőrzésüket célzó munkát. Az Oktatóközpont a több száz kihelyezett tanóra mellett családi napoknak, jeles napi rendezvényeknek, találkozóknak is otthont adott. A nyár során öt héten át természetismereti táborban vehettek részt a környékbeli gyerekek. Egyik táborunk egybe esett az orrszarvú bogarak rajzásával, így a résztvevők közelről is megfigyelhették ezeket a ritka bogáróriásokat. A tanösvényen 73 csoport sétált végig, köztük más városokból, illetve a testvérvárosokból ide látogatók is. A nagykőrösi tölgyesekben 2009-ban is folytatódtak a természetvédelmi kezelések. Ennek keretében az előző évi őshonos erdősítések (kocsányos tölgy, hazai nyárfajok) pótlására és a csemeték ápolására került sor, valamint hangsúlyt fektettünk újraerdősített területeken a felverődő idegenhonos sarjak (elsősorban akác) kordában tartására. Idén elkészült közel 25 km vadkizáró kerítés a projektterületen. Ennek köszönhetően 230 hektárnyi területről, köztük az újraerdősített terültekről és a legtermészetesebb állapotú tölgyesekből, lehetőségünk nyílt kizárni nagyszámú növényevő vadat. A vaddisznók túrásától, a dámok és őzek rágásától megóvott erdőben azt figyeljük meg, hogy mennyiben járul hozzá a jelentős vadkár az erdő felújulási nehézségeihez, vagyis hogy a tölgycsemeték nem érik meg az ifjúkort a nagykőrösi erdőben.
3. Klímavédelem
3.1 Jó hírek a szenes fronton A WWF Magyarország évek óta kampányol azért, hogy Magyarországon ne épüljenek nagy széndioxid kibocsátású széntüzelésű erőművek. Így többek között aktívan kampányoltunk a Mátrai Erőmű bővítése és a Mátraterenyei szénerőmű felépítése ellen és a Vértesi Erőmű tervezettnél korábbi bezárása érdekében. Az elmúlt év komoly sikereket hozott mindhárom esetben. A Mátrai Erőmű tervezett 500 MW-os (évi 3 millió tonna CO2 kibocsátás) erőmű engedélye ellen a WWF törvényességi kérelmére indított közigazgatási perben az erőmű bővítést engedélyező határozatot visszavonták és az első fokú környezetvédelmi hatóságot új, "a törvényeknek megfelelő határozat meghozatalára" kötelezték. Az 50MW-ra tervezett (évi 440.000 tonna CO2 kibocsátás) Mátraterenyei Erőmű elsőfokú környezetvédelmi engedélykérelmét az illetékes regionális környezetvédelmi hatóság elutasította - az erőművet nem támogató hatóságok nem egyszer a WWF érveire építették indoklásukat. A Vértesi Erőmű (évi 1.3 millió tonna CO2 kibocsátás) tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek a napokban döntött arról, hogy a korábbi tervekkel ellentétben még 2010-ben befejezi a bányászatot és 2-3 éven belül az erőművet is bezárja. 3.2 Klímaturné 2009-ben 6 országba látogattunk el a Klímaturnéval. Bulgária, Csehország, Románia, Szerbia, Ukrajna és természetesen Magyarország városaiba vittük el a klímaváltozással foglalkozó roadshow-nkat. Játékos bemutatóeszközeink és oktató kisfilmjeink segítségével igyekeztünk felhívni az emberek figyelmét a klímaváltozás válható hatásaira, a megújuló energiák otthoni hasznosításának lehetőségeire, valamint WWF-es szakértőink energiatakarékossági tippekkel várták az érdeklődőket. Azok, akik helyesen töltötték ki a kvízünket, értékes nyereményeket nyerhettek. A turné egyes állomásain hibrid autó tesztvezetésre is lehetőség nyílt. A 6 országon belül összesen 18 városban jártunk és 42 eseményt rendeztünk. Becslések szerint 35.000-en láttak minket élőben és további több millióan kísérték figyelemmel a turnéval kapcsolatos eseményeket, főleg az interneten keresztül. Az összesített média-megjelenés a 6 országban az alábbiak szerint alakult, TV megjelenés 72, rádió 68, print 102, online több ezer. 3.3 Föld Órája Március 28-án világszerte harmadik, Magyarországon második alkalommal rendeztük meg a Föld Óráját. Este 20:30 és 21:30 között világszerte százmilliók, Magyarországon pedig több mint egymillió ember kapcsolta le otthonában a világításokat, hogy ezzel a jelképes tettel felhívja a figyelmet a klímaváltozásra és az energiatakarékosság fontosságára. A sok százezer család mellett 67 település is csatlakozott az akcióhoz azzal, hogy egy órára lekapcsolták a díszkivilágításokat. Többek között elsötétült a budai Vár, a tatbányai turul-szobor, vagy az egri minaret. A Föld Órája sikerét jelzi, hogy olyan nagyvállalatok is csatlakoztak az akcióhoz, mint a Vodafone vagy Tesco. A Szonda Ipsos kutatóinak elemzése alapján Magyarország felnőtt lakosságának 54%-a hallott a Föld Órájáról, ami március 28-án a google.hu legkeresettebb kifejezésének címet is begyűjtötte. 3.4 Koppenhágai klímakonferencia
2009 decemberében a dániai Koppenhágában rendezték meg az évtized legfontosabb klímavédelmi eseményét, a ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének 15. konferenciáját, rövidebb nevén a COP15-öt. A WWF az esemény jelentőségének megfelelően kiemelten foglalkozott a történésekkel, két munkatársunk végig a helyszínen követte az eseményeket, ketten pedig itthonról segítették és koordinálták munkájukat. Mi több, a WWF bekerült azoknak a civil szervezeteknek a szűk csoportjába, amik szakértőt küldhettek a hivatalos magyar delegációba, így lehetőségünk nyílt arra, hogy mind a tárgyalásokon, mind a városban zajló - a klímakonferenciához kötődő - egyéb eseményeken részt vegyünk, és azokról értesüljünk. Ott voltunk a konferencia fontos ülésein, blogot írtunk, újságírókkal találkoztunk, jártuk a várost. Több tucat rádióinterjút adtunk, és cikkek százai születtek tudósításaink nyomán, ami méltó lezárása volt a 2009-es klímavédelmi munkánknak. 3.5 Megújuló energiaforrások Olyan javaslatokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik, hogy a megújuló energiatermelés során ne romoljon a természet állapota, ne tűnjenek el értékes természeti területek, és a jelenleginél ésszerűbben használjuk természeti erőforrásainkat. Ennek megfelelően 2009-ben folytatódott együttműködésünk az AES Borsodi Hőerőművel annak érdekében, hogy növekedjen a megújuló energiaforrások aránya a meg nem újulókkal szemben. Az erőművek tüzelőanyag felhasználásának módosítása és javítása azért lényeges, mert szeretnénk elősegíteni olyan biomassza alapanyagforrások bevonását is az energiatermelésbe, amelyeket eddig csak érintőlegesen használtak. Ide tartozik például az erőművek térségében folyamatosan, nagy mennyiségben keletkező mezőgazdasági melléktermékek feldolgozása, amellyel egy időben csökken a hazai erdőkre nehezedő nyomás. Ezt a folyamatot erősítetve folytatódott a Tisza mentén gyorsan terjedő tájidegen özönnövények felhasználása a kazincbarcikai erőműben, valamint kiterjesztettük közös energiaültetvényeinket annak érdekében, hogy mind az erőmű, mind pedig a helyi, falufűtési rendszerek képesek legyenek fenntartható módon energiát termelni. A biomassza ésszerűbb hasznosítása mellett képviseltük az egyéb megújuló energiaforrások, úgy mint a geotermikus, a nap- vagy szélenergia termelés helyes arányának kialakítását 3.6 Természetes üzleti megoldások Három évvel ezelőtt elindított projektünk célja az volt, hogy a mainál több természetközeli élőhelyet állítsunk helyre folyóink mentén és ezzel párhuzamosan olyan gazdasági tevékenységeket indítsunk, amelyek nem károsítják a környezeti minőséget, hanem közvetlenül hozzájárulnak azok állapotjavulásához. Az alföldi folyókon egyre gyakrabban jelentkező árvizekhez nagyban hozzájárulnak azok a rendkívül gyorsan terjedő tájidegen növények, amelyek elfoglalták és kiszorították a folyók mentén eredetileg őshonos erdőket, ártéri gyepeket és vizes élőhelyeket. Éppen ezzel a területfoglalással veszélyeztetik a természeti értékek fennmaradását, akadályozzák az ott élő lakosok ártéri gazdálkodását és ugyanakkor visszaduzzasztó hatásuk miatt növelik az árvízi kockázatot. Programunk ezeken a nehézségeken kíván enyhíteni úgy, hogy közben a folyóink mentén eluralkodó tájidegen növényeket egy település közhasznú munkásai termelik le. Az alapanyag
aztán a kazincbarcikai hőerőműben alakul át villamos energiává. A természet és a helyi gazdaság által nem kívánatos növényektől való megtisztítás után az ártér számára két új megoldást találtunk. Egyrészt újabb energetikai célú ültetvényeket telepítettünk azért, hogy a jövőben a települések saját közcélú intézményeiket, iskoláikat, óvodáikat saját tüzelőanyaggal fűthessék, másrészt a megtisztított területekre a 2008-ban érkezett 5db vízi bivaly mellé 40db magyar szürke marhát költöztettünk. A szürke marhák kiválóan alkalmazkodtak a helyi körülményekhez és a vízi bivalyokkal együtt legelésükkel folyamatosan tisztítják a tájidegen növényekkel fertőzött vizes élőhelyeket és fás legelőket. Ennek eredményeként a fekete gólyák és a réti sasok is újra megjelentek a területen, ami azt jelzi, hogy a kitalált modell a természet számáéra is működik. Tavaly a már kezdetektől partner Tiszatarján településhez három szomszédos Tisza menti falu is csatlakozott azzal a szándékkal, hogy a folyó menti területeket a WWF irányelvei mentén megszabadítják a tájidegen növényektől és új, a jövőben is fenntartható, értékteremtő ártéri gazdálkodást indítanak. Ezek az ország leghátrányosabb helyzetű térségéhez tartozó települések így a természet újjáélesztése mellett új munkahelyeket is teremtenek, hiszen az ártér megtisztításához, az állatok gondozásához és az energianövények ápolásához emberi tevékenységre is szükség van.
4. Faj- és élőhelyvédelem
4.1 Hód-program A Magyarországról az 1850-es években kipusztított hódok visszatelepítését 1996-ban kezdtük el, és az utolsó hódtelepítésre 2008-ban került sor. A 12 év alatt összesen közel 250 hódot telepítettünk hazánk ártéri erdeibe. A telepítés mellett rendszeresen végezzük a hódok monitorozását. 2009-ben három olyan helyszínen volt monitoring, ahol volt telepítés, és felmértünk olyan élőhelyet is, ahová a hódok maguktól vándoroltak be. A Hanságban a hódok az elmúlt évekhez hasonlóan tovább szaporodtak. Az évek óta ismert hód-élőhelyek mellett új területeket hódítottak meg, és a hódpopuláció amellett hogy stabil, a megfigyelések szerint jól érzi magát a Hanságban. A Közép-Tisza vidékén az aszályos évek miatt több hódcsalád elvándorlásra kényszerült és ezért csökkent a hódok száma. Gemencen az elmúlt években már nem volt megfigyelhető a populáció növekedése, de az állomány stabil. A Mura mentén, ahol a hódok természetes vándorlással jelentek meg, az elmúlt években nőtt a hódok száma és újabb folyószakaszokon jelentek meg rágásnyomok. A hódmegfigyelések ma már nem terjednek ki az ország egész területére, de a felmérések és a becslések alapján biztosan állíthatjuk, hogy a hazánkban élő hódok száma meghaladja az 500-at. Tovább folytatódott a népszerű hódóra sorozat az ország OBI áruházaiban. 18 helyszínen közel 80 általános iskolás osztály vett részt a hódokat bemutató előadáson, ahol megtekinthették a hódtelepítés 12 éves történetét bemutató 2009-ben elkészült filmet. A népszerű hódtotó nyereményeként ezúttal egy szolnoki, és két dunaújvárosi osztály vehetett részt osztálykiránduláson. Hódvers-pályázatunkra közel 100 vers és mondóka érkezett, melyek közül a legjobb alkotások honlapunkon is olvashatók. 4.2 TRAFFIC
WWF és az IUCN közös programja, a TRAFFIC-hálózat, a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora; betűszavas rövidítése: CITES) végrehajtását ellenőrzi és segíti. A hálózat Budapesten működő Közép- és Kelet-európai Programirodája elsősorban az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott 12 új tagállama, valamint a régiós országok szakterületi szabályozásának, képzésének ügyeivel és az illegális kereskedelemmel kapcsolatos információgyűjtéssel foglakozik. 2009 májusában egy regionális workshopot szerveztünk Horvátországban, amely a balkáni régió országainak CITES-en dolgozó felelős szakembereit (pl. vámosok, rendőrök, természetvédelmi hatóságok, stb.) volt hivatott továbbképezni és tapasztalatcserének fórumot biztosítani, többek között a csempészési módszerekről és az illegális kereskedelem útvonalairól. Az Európai Bizottság (DG Justice, Freedom And Security) pénzügyi támogatásával megszervezett háromnapos rendezvényen hat ország képviseltette magát: Bulgária, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia; az oktatók a TRAFFIC munkatársak mellett, Nagy Britanniából és Szlovéniából érkeztek. A továbbképzés anyagait lefordíttattuk bolgár és horvát nyelvre és 2010-ben fogjuk eljuttatni a résztvevőknek és más illetékes hatóságoknak, hogy saját továbbképzési tevékenységükben fel tudják használni. Ugyanennek a projektnek a keretében a WWF/TRAFFIC olasz kollégáival közösen 2009 novemberében tanulmányutat szerveztünk, három-három horvát, román és szerb CITES végrehajtási hatóság képviselőjének Olaszországba, hogy olaszországi kollégáiktól a helyszínen tudják megismerni és elsajátítani a CITES végrehajtás ottani gyakorlatát. 2009 folyamán az Európai Bizottsággal kötött szerződésünk keretében tanulmányt készítettünk az Európai Unió tagállamaiban tartott CITES-es továbbképzésekről és képzési anyagokról. A tanulmány elérhető a honlapunkon. Ugyanezen szerződés keretében számos szakértői anyag elkészítésével segítettük a Bizottság és az EU Végrehajtási Bizottság (ún. Enforcement Group) munkáját, amelynek félévente tartott ülésein is részt veszünk, mivel a szerződés szerint véghajtandó számos feladat koordinálása 2009 júliusával átkerült a budapesti TRAFFIC irodához. 2009 második felében frissítettük a www.eu-wildlifetrade.org website tartalmát és immár mind a 22 EU-s hivatalos nyelven, így magyarul is, elérhető közérthető nyelven számos információ az EU veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó szabályozásáról. 2009 őszén találkozót szerveztünk a Nemzeti Nyomozó Iroda, Környezeti Bűnözés Elleni Osztályának vezetőjével, hogy áttekintsük az együttműködési lehetőségeket így, többek között, közös kommunikációs és pályázati lehetőségeket. Ugyancsak ősszel került sor első alkalommal a hazai CITES-szel foglalkozó, de különböző hatóságoknál dolgozó szakemberek találkozójára. Ennek célja, hogy megismerhessék a fentebb említett, EU Végrehajtási Bizottság legutóbbi ülésén vitatott témákat a résztvevők beszámolóján keresztül és hogy megvitathassák a hazai CITES-es ügyeket, közös akciókat szervezhessenek. Az első találkozó létrejöttében kulcsszerepet játszott a budapesti TRAFFIC iroda, amely egyébként az egyetlen civil résztvevője az azóta félévente rendszeresen megtartandó találkozóknak. A kezdeményezés Európai Uniós szinten is előremutató és példaértékű koordinációról tanúskodik.
5. Támogatások 5.1 Panda Klub, örökbefogadás és adománykérő levelek A Panda Klub 2005 óta működik. 2009 folyamán 160 tagja volt. A klubtagok a plasztik klubkártyájuk használatával kedvezményeket kapnak az elfogadó helyeken, például a nemzeti parkok, állatkertek, vadasparkok látogatásakor. Annak érdekben, hogy a klubélet fokozódjon az év második felében lezajlott a Panda Klub megújításának előkészítése. Átfogó terv született arra, hogy 2010-től milyen újdonságokkal, lehetőséggel várja majd a klub régi és új tagjait. 2009 év végén egy új fajjal bővült az örökbe fogadható állatok köre. A WWF Magyarország elindította Vadló örökbefogadási kampányát, amelynek különlegessége, hogy ez az első hazai faj, amely nevelőszülőt keres. Decemberben több mint 100 vadló örökbefogadás történt. Emellett egész évben nagyon népszerű volt az örökbefogadás, mint támogatási forma: 115 tigrist, 93 jegesmedvét, 116 pandát és 70 delfint fogadtak örökbe 2009-ben. Örökbefogadási kampányunkat ismert emberek is támogatták, és jelenlétükkel, üzenetükkel is a természetvédelem fontosságára hívták fel a figyelmet. Direktmarketing kampányunk során 6500 magánszemélyt tájékoztattunk folyamatosan arról, hogy mik az épp futó kampányok, mivel foglalkozunk. 2009-ben 8 levélkampány ment ki támogatóinknak. Év közben folyamatosan tartottuk a kapcsolatot támogatóinkkal online és offline eszközökkel egyaránt. Több alkalommal szerveztünk e-DM és banner kampányt, ezzel is felhívva a figyelmet a veszélyeztetett fajok védelmére. 5.2 Utcai támogató toborzás Hogy a természetvédelmi tevékenységét az utca embere számára is láthatóvá, elérhetőé tegye, a WWF Magyarország 2009 júniusában indította el utcai adománygyűjtő programját. Ennek keretében munkatársaink a főváros forgalmasabb utcáin, terein szólítják meg az embereket, és mutatják be a szervezet tevékenységét. Személyes példájukkal és tudásukkal népszerűsítik és erősítik a zöld szemléletet. Minden felmerülő kérdésre válaszolnak, elmondják, hogy milyen hazai és nemzetközi programokat folytat a WWF, és hogy e célokat a magánemberek hogyan támogathatják. Az utcai támogató toborzás 2009-ben 1100 rendszeres támogatót adott szervezetünknek. Naponta átlagosan 15 munkatársunk dolgozott csoportokban, WWF-es munkaruházatban Budapest főbb közlekedési csomópontjainál valamint rendezvényein. Segítségükkel a támogatások mellett népszerűsítettük a WWF nemzetközi jegesmedve, delfin, szibériai tigris és a delfin védelmi programjait, valamint a hazai Szabadság-sziget, szürkemarha és Pusztai tölgyes projektek fontosságát és elért eredményeit. 5.3 SZJA 1%
A magánszemélyek személyi jövedelemadójából felajánlható 1%-ért az elmúlt év során ismételten folytattunk kampánytevékenységet adózó állampolgáraink támogatásának elnyerése reményében. A kampány témája ezúttal egy szűk körű online mini kutatás (fogyasztói elvárások) eredménye alapján az erdővédelem lett. Kreatív tervünk számos eszközön megjelent: sajtóhirdetések, rádió szpotok, internetes hirdetések sokasága, illetve két új eszköz is segítette az 1%-os adományok gyűjtését, egy épületháló és egy vírusmarketing film. 2009-ben az SZJA 1%-aiból 17 000 764 Ft folyt be a WWF Magyarország tevékenységének támogatására. Köszönjük mindenkinek, aki ehhez a szép eredményhez hozzájárult!
5.4 Üzleti támogatók A WWF Magyarországot támogató vállalatok és vállalkozások köre a válság ellenére tovább bővült 2009-ben. A WWF 16 tagú Üzleti Klubjához új pro bono partnerként csatlakozott a Viasat és a Newsbreakers kommunikációs ügynökség, valamint a világ egyik legzöldebb papírgyártója az SCA Hygiene Products Kft. Away from Home Tissue divíziója. A WWF 2009-ben az OTP Bankkal közösen a papíralapú számlalevél lemondására ösztönző kampányt indított, melynek eredményeként közel harminc ezer banki ügyfél állt át az elektronikus számlalevél használatára, az OTP Bank pedig a megtakarított összegből a WWF erdővédelmi tevékenységét támogatta. A WWF és a Szerencsejáték Zrt. Állatvilág néven védett hazai állatokat ábrázoló sorsjegysorozatot hozott forgalomba, melynek bevételéből a Szerencsejáték Zrt. a WWF tevékenységét támogatja.
6 A WWF a sajtóban Híreinket összesen 884 alkalommal vették át az internetes oldalak. Az év során 140 alkalommal adtunk rádió-, illetve televíziós interjút, azaz évente átlag heti 2-3 napon találkozhattak velünk a rádióhallgatók és a televíziónézők. Tévés megjelenést elsősorban a Föld Órája és a Szabadság-sziget kapcsán értünk el. Sajtóközleményeink számát tudatosan redukáltuk, a nagyobb sajtófigyelem érdekében, összesen 37 sajtóközleményt adtunk ki az évben. Honlapunkat folyamatosan frissítettük, összesen 150 cikket publikáltunk a legfrissebb magyar és nemzetközi környezetvédelmi témákban. 27 alkalommal küldtünk ki hírlevelet, alkalmanként több mint 40000 olvasónak. Média megjelenéseink megoszlása a következőképpen alakult: 50%-ban online csatornákon, 30%-ban nyomtatott sajtóban, 15%-ban rádióban és 5%-ban tévében jelentünk meg.
