A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ez a lap a magyar közszolgálati televízióval foglalkozik. A zenei csatornához lásd a Music Television című szócikket.
Az MTV székház főlépcsője Magyar Televízió
Indulás dátuma
Társaság
Tényleges: 1957. február 23., Hivatalos: 1957. május 1. Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos
Magyar Televízió Közalapítvány
Szlogen
"Értéket közvetít"
Ország
Magyarország
Székhely
1051 Budapest, Szabadság tér 17
Társcsatornái Weboldal
m2 http://www.mtv.hu
Foghatóság Földi sugárzás Antenna Hungária Antenna Digital
Antenna Hungária DVB-T (kísérleti) Műholdas vétel Astra 1KR Hotbird 3 Hotbird 6 Hotbird 8 (M2) Amos 1 UPC Direct DigiTV Kábeles vétel UPC T-Kábel Fibernet EMKTV TVnet IPTV ADSL-en keresztül T-Home TVnet
A Magyar Televízió a magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény, amely két televíziós csatornát működtet, az m1-et és az m2-t. Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Története 2 A Televízió elnökei 3 A technika 4 Legendás bemondók, riporterek, játékvezetők és más televíziós személyiségek 5 Hírműsorok 6 Emlékezetes műsorai 6.1 Sorozatok 7 Székhelye
8 Lásd még 9 Forrás 10 Külső hivatkozások
Története [szerkesztés] 1954-ben kezdődött a rendszeres kísérleti televízióadás Magyarországon, az ezt következő évben a Magyar Rádióban létrehozzák a Televíziós Osztály és 1956-ban megtörténik az első élő külső sugárzás. Hivatalosan 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május 1-jei ünnepségekről sugározott műsort. 1959-ben 50 ezer előfizetője volt. 1964. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRTV szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, melyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét. 1969-ig kell várni a színes televíziós adásra, majd 1972-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdi a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezet, hogy 1974-ben a Magyar Televizió önálló intézménnyé válik.
A Televízió elnökei [szerkesztés] Tömpe István (1965-1974) Nagy Richárd (1974–1983) Kornidesz Mihály (1983–1987) Bereczky Gyula (1987–1989) Nemeskürty István (1990) Hankiss Elemér (1990–1993) Nahlik Gábor (1993-1994) Horváth Ádám (1994–1995 december 31-ig) Székely Ferenc (alelnökként) (1996) Peták István (1996–1998) Horváth Lóránt (1998-1999) Szabó László Zsolt (1999-2001) Mendreczky Károly (2001-2002) Ragáts Imre (2002-2003) Pinke György (alelnökként)(2003-2004) Rudi Zoltán 2004-től
A technika [szerkesztés]
1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. 1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.
Az első képmagnók egyike
Az Ampex HS 200
A legendás Ampex VR 1000-es
Képmagnók: A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2" colos videómagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy két ajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1" Sony, JVC szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.
Kamerák: Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, melyek súlya az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket.
PYE kamera 1957-ből
Legendás bemondók, riporterek, játékvezetők és más televíziós személyiségek [szerkesztés] Aigner Szilárd (meteorológus) Antal Imre (riporter, műsorvezető, kulturális műsorok, Szeszélyes Évszakok c. műsor) Avar János (újságíró, politikai műsorok) Árkus József (Parabola c. műsor) Baló György (műsorvezető) Bay Éva (bemondó) Betlen János (műsorvezető) Borbás Mária (bemondó, Játék határok nélkül c. műsor) Búzáné Fábry Éva (szórakoztató műsorok szerkesztője) Chrudinák Alajos (Panoráma c. műsor) Dávid Sándor (sportriporter) Déry János (Ablak c. műsor) Egri János (Lehet egy kérdéssel több? és Játék a betűkkel c. kvízműsorok) É. Szabó Márta (szerkesztő-műsorvezető, ifjúsági műsorok) Gyulai István (sportriporter) Ipper Pál (külpolitikai kommentátor) Juszt László (szerkesztő-riporter-műsorvezető Híradó, Kriminális, A tévé ügyvédje) Hajas Ilona (bemondó) Kepes András (műsorvezető Stúdió, Desszert, Oázis) Kertész Zsuzsa (bemondó) Knézy Jenő (sportriporter) Kovács P. József (bemondó) Kudlik Júlia (bemondó) Mohai Gábor (bemondó) Pálffy József (újságíró, politikai műsorok)
Papp Endre (Ablak c. műsor) Práger György (szerkesztő-riporter) Rózsa György (Kapcsoltam c. telefonos kvízműsor) Sugár András (újságíró, politikai műsorok) Szabó László (Kék Fény c. bűnügyi műsor) Szegvári Katalin (Kulturális és közérdekű műsorok, Studió c. műsor) Takács Marika (bemondó) Tamási Eszter (bemondó) Vajek Jutka (politikai újságíró, Híradó c. műsor) Varga József (bemondó) Vitár Róbert (sportriporter) Vitray Tamás (riporter, műsorvezető, sport és kulturális műsorok, Csak ülök s mesélek c. műsor) Vágó István (Van benne valami, Mindent vagy semmit! c. kvízműsorok)
Hírműsorok [szerkesztés] Az MTV Híradó története és a hétvégi összefoglaló műsorok (A Hét, Objektív stb.) Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!
Emlékezetes műsorai [szerkesztés] Öveges József professzor 1958-tól volt a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Az adás 135 alkalommal volt műsoron. Bálint Ágnes 1958 és 1986 között dolgozott a Magyar Televíziónál. 1961től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk,a macskák réme). 1968-ban ő indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. Zsebtévé. Ez a műsor kifejezetten a kisgyermekek számára készült. Szereplői közül Móka Miki mellett mindenki számára emlékezetes a Hiszékeny Úr (Szuhay Balázs alakította), a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester és természetesen Hakapeszi Maki, a majom. Szerepelt benne a Sebő együttes is, akik gyermekverseket zenésítettek meg. A műsor gyermekszereplői a Magyar Rádió és Televízió óvodásai voltak. Móka Mikit eredetileg Levente Péter, majd később Gyabronka József alakította. A bábokat Kemény Henrik animálta. Ki mit tud? (Tehetségkutató műsor amelyben volt humor, zene , ének, akrobatika , próza és versmondás ... )
Játék a betűkkel (Egri János szókirakós műsora volt) Másfélmillió lépés Magyarországon (Remek műsor, amelyben Rockenbauer Pállal végigjárhattuk a magyarországi összes túraútvonalat, Sinkó László narrációjával) Táncdalfesztivál (Sok sok tehetséges zenekar és énekes nevezett be, többek között Kovács Kati, Soltész Rezső, Karthágó, Hungária stb. kezdte innen a pályáját) Stúdió (Szegvári Katalin és Érdi Sándor kulturális műsora volt) Parabola (Árkus József humoros politikai műsora) Panoráma (Eredetileg Chrudinák Alajos külpolitikai háttérműsora. Ma is létezik.) TV torna (Bérczi József és Müller Kati családja az egész országot megtornáztatta esténként) Vers mindenkinek (Minden este egy-egy szép verset hallgathattunk meg neves művészek előadásában) Álljunk meg egy szóra! (Nyelvészeti műsor, a mindennapi életben megjelenő helyesírási problémákkal és nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott Vágó István műsorvezető és Grétsy László nyelvészprofesszor közreműködésével) A hét műtárgya (1982-től hetente bemutattak egy-egy képzőművészeti alkotást) Unokáink sem fogják látni (Ráday Mihály városvédő műsora, 1978-től sugározták) Szeszélyes évszakok (1980-ban indult az Antal Imre által vezetett szórakoztató műsor, amely 2004-ig több mint 175 adást élt meg) Leg…, leg…, leg… (Rózsa György 1983-ban indult műsora, amely a magyar rekordokat mutatta be) Három kívánság (Dévényi Tibor nagy népszerűségnek örvendő gyerekműsora 18 évig futott a Magyar Televízióban) Játék határok nélkül (Országok közötti játékos vetélkedő) Slágertévé (zenés szórakoztató műsor 1999. november 28. és 2002. január 27. között, kéthetente vasárnap esténként, Kovács Kati és Haumann Péter műsorvezetésével, az mtv legsikeresebb műsora (20002002 között), kb. másfélmillióan nézték kéthetente) A magyarok cselekedetei (Hagyományörző műsor volt az ezredfordulón) Esti mese Kincsestár (Kultúrális műsor)
Kék fény (bűnügyi magazin) Kriminális (bűnügyi magazin Juszt Lászlóval, a műsor már megszűnt) Cimbora (ifjúsági magazinműsor É. Szabó Márta vezetésével, 1981-ben kezdték vetíteni. A műsor a közeltmúltban átköltözött a Duna Televízióra.) Kölyökidő (1989-1995 között futott ifjúsági műsor) Az én váram (Lakberendezési magazin) délelőtti magazinok: Napközi, Naprakész magazin, Tízórai
Sorozatok [szerkesztés] A Tenkes kapitánya (1963, 13 rész, fekete-fehér) Princ, a katona (1966, 13 rész) Tüskevár (1967, 8 rész) Bors (1968, 15 rész, fekete-fehér) Egy óra múlva itt vagyok… (1971, 14 rész, fekete-fehér) A fekete város (1972, 7 rész) Abigél (1974, 4 rész) Vivát Benyovszky! (1975, 13 rész) Kántor (1976, 5 rész) Robog az úthenger (1977, 6 rész) Rózsa Sándor (1979) Sándor Mátyás (1980, 6 rész) Linda (1981–1989, 17 rész, illetve 2000, 5 rész) A névtelen vár (1982, 6 rész) Szomszédok (1987–1999, 331 rész) Angyalbőrben (1988, 13 rész) Família Kft. (1991–1999, 385 rész) Frici, a vállalkozó szellem (1992–1993, 36 rész) Öregberény (1993–1995, 21 rész) Kisváros (1994–2001, 195 rész) Az öt zsaru (1998, 5 rész) Patika (1994, 14 rész) Életképek (2004-, 4 rész) Tűzvonalban (2007-) A falu jegyzője (?, 4 rész)
Székhelye [szerkesztés]
A Magyar Televízió központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt, 1897 és 1907 között épült. Az épület mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől 3 osztású lépcső vezet fel , mintegy két emelet magasságba. Az épület igen zegzugos. Az alagsorban található a filmarchívum. A földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok vannak. Az összes többi emeleten a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoznak. Mivel az épületben nem volt elég hely, így volt két egykori kihelyezett stúdió is. Az egyik a Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió és a III.kerületben egy átalakított zsinagógaban pedig az V. stúdió működött, és működik a mai napig is. A TV a tervek szerint hamarosan elköltözik a Tőzsdepalotaból Óbudara, a Bojtár utca és Kunigunda utca sarkán a nyolcvanas években épült telephelyre, ahol várhatóan 2009-re felépül az MTV új székháza.
