2016.10.18.
A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban – áttekintés
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Kit illet meg a szabad mozgás joga?
A szabad mozgás jogának kiteljesedése
- A szabad mozgás jogának kiteljesedése:
az EKSZ eredetileg nem biztosította a szabad mozgás általános jogát > azt kizárólag a gazdaságilag aktív személyek (munkavállalók, önálló vállalkozók, családtagjaik) szabad mozgását garantálta
az Európai Unióról szóló szerződés tette az Unió minden polgára számára alapjoggá
Gazdasági tevékenység végzése más tagállamokban
az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárait
- Gazdasági tevékenység más tagállamokban: a vonatkozó szabadságok
az Uniós jog a (nemzeti) állampolgárság kérdését nem szabályozza, erről a tagállamok joga rendelkezik
munkavállalók (mások által foglalkoztatott) munkaerő szabad mozgása
önálló foglalkoztatottak (önálló tevékenységet folytatók) letelepedés szabadsága
szolgáltatást nyújtók szolgáltatások szabad áramlása
> AZONOS ALAPELV: A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA
A jogok tartalma:
munkavállalók szabad mozgása: az állampolgárság alapján történő diszkrimináció tilalma
letelepedés szabadsága: magán- és jogi személyek egy másik államban abból a célból telepedhessenek le, hogy ott gazdasági tevékenységet folytassanak
szolgáltatásnyújtás szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatásokat
E jogok:
nem korlátlanok
azt jelentik, hogy a tagállamok a más tagállamokban honos természetes vagy jogi személyeket a sajátjaikkal hasonlóan kezelik
1
2016.10.18.
A tilalom kiterjesztő értelmezése TILOS a korlátozás:
Másodlagos jogforrások
letelepedésre, azaz vállalkozásra vonatkozóan
ügynökség, fióktelep, leányvállalat alapítására, ha másik tagállam polgára akarja létrehozni
73/148/EGK irányelv: biztosította a tagállamok polgárainak és családtagjainak, hogy egyéni vállalkozóként vagy szolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele érdekében elhagyják a tagállamok területét, illetve belépjenek egy másik tagországba, s ott állandó jelleggel tartózkodjanak
egyszerű irodák létrehozására (ha saját személyzetük irányítja vagy független személy, de megbízással jár el)
75/34/EGK irányelv: a tevékenység megszűnése után is a vállalkozás országában maradhattak a letelepedés jogát gyakorló polgárok
2004/38/EK irányelv: hatályon kívül helyezte az előző kettőt ~ valamennyi uniós polgárt megilleti a tartózkodás joga valamely másik tagállam területén három hónapot meghaladó időtartamon túl is,
a fogalomba beletartozik: önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakorlása, vállalkozások alapítása és irányítása
> nem korlátlan jogosítvány! > nemzeti elbánás a más tagállamban vállalkozni akarónak
~ ha a személy önálló vállalkozóként tevékenykedik a fogadó tagállamban
86/653/EGK irányelv: pozitív integrációt segíti elő a kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban: a tagállami anyagi jogi szabályok közelítése a célja
A kötelezettség kimondása, a diszkrimináció tilalma
- EUMSz 45. cikk (1)-(2) bekezdés:
A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA
az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a
~ a foglalkoztatás
~ javadalmazás
~ egyéb munka- és foglalkoztatási
feltételek tekintetében
A munkavállalók szabad mozgása
A jog tartalma, a 45. cikk alkalmazása alóli kivétel
munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően > munkavállalás céljából az adott tagállamban való tartózkodás joga (azonos feltételekkel)
egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által végrehajtási rendeletekben meghatározott feltételek mellett az adott tagállamban tartózkodjon > munkaviszony megszűnése után a fogadó tagállamban való maradáshoz való jog (feltételekkel)
> e cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra
A jog tartalma, a 45. cikk alkalmazása alóli kivétel
- EUMSz 45. cikk (3)-(4) bekezdés:
a közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy
tényleges állásajánlatra jelentkezzen > állásajánlat elfogadása
e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon > munkavállalás, álláskeresés céljából való mozgás
2
2016.10.18.
A munkavállalók szabad mozgása A szabadságjog érvényesülését akadályozó tényezők
Személyi hatály: a tilalom címzettjei
az állam jogalkotó és végrehajtó hatalmának központi szervei, a bíróságok, a regionális és helyi önkormányzatok (közhatalmi szervek aktusai)
bármilyen egyéb rendelkezés, ami a munkaviszonyt kollektív jelleggel szabályozza
Mi akadályozhatja a szabadságjog érvényesülését?
diszkrimináció a más tagállamokból érkezőkkel szemben
eltérő kötelezettségeket megállapító jogszabályok, adminisztratív intézkedések
társadalombiztosítási rendszerek közötti koordinációhiány
> ÚGY AZ EUMSz, MIND A MÁSODLAGOS JOG EZEN AKADÁLYOK FELSZÁMOLÁSÁT CÉLOZZA
A munkavállalók szabad mozgása
Az EUMSz 45. cikkének közvetlen hatálya – a diszkrimináció tilalma
- A 45. cikk közvetlen hatálya:
vertikális (magánszemély-közhatóság)
horizontális (magánszemélyek egymás közötti)
viszonyokban hiv. lehet
A munkavállalók szabad mozgása A diszkrimináció értelmezése
a nemzetközi közjog, illetve a nemzetközi magánjog hagyományosan csak a jogképesség, cselekvőképesség tekintetében biztosítja a külföldi természetes személyek számára a nemzeti elbánást > nem ad alanyi jogot a munkavállalásra tiltott diszkrimináció: hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, illetve különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak ez objektív okokkal nem igazolható
A diszkrimináció fogalma:
hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen,
különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, ítélnek meg
> és ez objektív okokkal nem igazolható
A diszkrimináció értelmezése
nem ütközik a diszkrimináció tilalmába egy rendelkezés csupán azért, mert
~ más tagállamok állítólag kevésbé szigorú szabályokat alkalmaznak;
~ csak az egyazon tagállamon, illetve jogrendszeren belüli indokolatlan megkülönböztetés felszámolására alkalmas a diszkrimináció tilalma
Watson és Belmann ügy (C-118/75.)
Azok a nemzeti előírások, amelyek bejelentési kötelezettséget rónak egyebek között a más tagállamokból érkező személyekre és szállásadóikra, elméletileg nem minősülnek diszkriminatív intézkedésnek (feltéve, ha a kötelezettség elmulasztásának szankciója nem aránytalanul súlyos, pld. kitoloncolás).
3
2016.10.18.
A munkavállalók szabad mozgása - A közvetett diszkrimináció tilalma
közvetett diszkrimináció: ha a megkülönböztetés egy látszólag semleges ismérv alkalmazásán nyugszik, azonban ez hatását tekintve olyan, mintha az állampolgárság kritériumára épülne a differenciálás 1612/68/EGK rendelet 3. cikk: TILOSak az olyan rendelkezések, „amelyek ugyan állampolgárságtól függetlenül alkalmazandók, de kizárólagos vagy alapvető céljuk, hogy elriasszák a más tagállamból érkezőket a meghirdetett állástól.”
Jellemzői:
a gyakorlatban ugyanazon eredményhez vezet
a tilalom az ilyen megkülönböztetésre is kiterjed
nem alkalmazandó olyan nyelvi követelményekre, amely a betöltendő állás természetéből következik
Az EUMSz 45. cikkének személyi hatálya
A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Az EUMSz 45. cikkének személyi hatálya
A munkavállaló fogalmának értelmezése az EB gyakorlatában - Levin c/ Staatsecretaris van Iusitite ügy (C-53/81.)
A Bíróság elutasította, hogy a kedvezményekre jogosító munkavállalói státus fennállását ahhoz kösse, hogy az illető eléri-e az érintett nemzeti jogok által megállapított legkisebb (létfenntartáshoz szükséges) jövedelmet.
A munkavállaló:
főszabály: az integrációban részes tagállamok állampolgárai (+ menekültek, uniós polgárok házastársa és eltartottai)
Bíróság:
~ a munkavállaló olyan önálló tartalommal bíró uniós jogi fogalom, amelyet nem lehet a különböző nemzeti jogok alapján értelmezni
~ aszerint változik, hogy mely területen kerül alkalmazásra > nem a jövedelemtől függ, a tevékenység (munka) jellege határozza meg
az adott tényállásnak vmilyen módon több államhoz kell kötődnie
a fogalom alá tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a gyakornokok, állást keresők is
Munkavállaló
Lawrie-Blum c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-66/85.)
a munkaviszony lényege, hogy egy személy meghatározott ideig egy másik személy számára és irányítása alapján, ellenszolgáltatás fejében tevékenységet fejt ki.
továbbá a munkavégzésnek valóságosnak és ténylegesnek kell lennie, megkülönböztetendő a csekély jelentőségű és mellékes tevékenységtől
- Kempf ügy (C-139/85.)
A Bíróság egy Hollandiában heti tizenkét órás részmunkaidőben oktató, német állampolgárságú zenetanárt minősített munkavállalónak.
4
2016.10.18.
Az EUMSz 45. cikkének személyi hatálya
Trojani ügy (C-456/02.)
Francia állampolgár Belgiumban az Üdvhadsereg részére egyéni beilleszkedési terv alapján végzett munkát, kb. heti 30 órában. Ellenszolgáltatásként szállást kapott, valamint más természetbeni és készpénzben nyújtott szolgáltatásban részesült.
Vizsgálni kell, hogy a végzett munka valós és tényleges jellegű-e; ennek eldöntése a nemzeti bíróság feladata. A vizsgálatnak objektív kritériumokra kell támaszkodnia, az ügy valamennyi körülményét összességében kell értékelnie. Különösen azt kell megvizsgálni, hogy a teljesített szolgáltatások a munkaerőpiacon szokásos szolgáltatásnak minősülnek-e.
A munkavállaló fogalmának értelmezése az EB gyakorlatában
- Az Európai Bíróság rögzítette: a díjazás korlátozott mértékétől és a tevékenység gyakorlásának rövid időtartamától függetlenül a tevékenység még lehet tényleges és valóságos
Személyi hatály
Meeusen ügy (C-337/97.)
A házastársi kapcsolat önmagában nem érinti a munkavállalói minőséget.
További, az EB gyakorlatában rögzült elvek
- Az egyenlő bánásmód értelmezése
akik munkakeresés céljából utaznak valamely tagállamba, csak a munkához jutás szempontjából részesülnek egyenlő bánásmódban
akik már beléptek a tagállami munkaerőpiacra, azok a foglalkoztatási és munkafeltételek (ideértve a szociális kedvezményeket is) tekintetében élveznek egyenlő bánásmódot
A nemzetközi elem szükségessége
Nemzetközi elem szükségessége: az adott tényállás valamilyen módon több tagállamhoz kötődik
- Saunders ügy (C-175/78.)
Észak-ír tolvajt kitiltanak 3 évre Anglia és Wales területéről.
Bíróság: nincs nemzetközi elem, mert ez az Egyesült Királyság belügye.
- Moser c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-180/83.)
Hans Moser német állampolgárt, a német kommunista párt tagját nem bocsátották be egy posztgraduális tanárképző kurzusra.
Bíróság: nem elégséges kapcsolat a más tagállamban történő munkavállalás „tisztán feltételezett lehetősége”. (vagyis itt is hiányzik a nemzetközi elem).
A vallási közösség számára végzett munka és a szociális foglalkoztatás megítélése
gazdasági tevékenységnek tekintendő egy vallásos közösség kereskedelmi tevékenységében való részvétel is, feltéve hogy a közösség által adott viszontszolgáltatás a ténylegesen kifejtett munkavégzés egyfajta díjazása
nem tekinthető azonban a szociális foglalkoztatás valóságos és tényleges (effective and genuine) munkavégzésnek, ha annak kizárólagos célja a rehabilitáció, azaz a majdani normális munkavégzésre történő felkészítés
Nemzetközi tényállások és a személyek szabad mozgása
Knoors c/ Secretary of State ügy (C-115/78.)
Holland víz- és gázszerelő Belgiumban dolgozott. Idővel engedélyért folyamodott a holland hatóságokhoz, hogy tevékenységét Hollandiára is kiterjeszthesse. A 64/427/EGK irányelv előírta, hogy a tagállamoknak megfelelő képzettség helyett egy másik tagországban folytatott, kellően hosszú idejű szakmai gyakorlatot is el kell fogadniuk.
Bíróság: a Szerződést nem lehet úgy értelmezni, hogy egy adott tagállam saját állampolgárát kizárja a közösségi jogrend által biztosított előnyökből
5
2016.10.18.
Nemzetközi tényállások és a személyek szabad mozgása
Surinder Singh ügy (C-370/90.)
Nem élvezhet kevesebb jogot a munkavállaló hozzátartozója a munkavállaló állampolgársága szerinti tagországban, mint amennyit a közösségi jog biztosítana számára, ha egy másik tagállamban kívánna tartózkodni. Részlegesen nemzetközi tényállások és a személyek szabad mozgása
Nemzetközi tényállások és a személyek szabad mozgása
Ritter-Coulais ügy (C-152/03.)
A házaspár munkavállalóként Németországban dolgozott, de Franciaországban laktak.
Bíróság: nem igazolható a más tagállamból származó jövedelem figyelembevételének megtagadása, ha az adórendszer a más tagállamban található lakóház hasznosításából eredő pozitív jövedelmet egyébként figyelembe vette az adó összegének meghatározásánál.
Metock ügy (C-127/08.)
A tagállamok nem követelhetik meg a beutazási illetve tartózkodási jog gyakorlásához, hogy az uniós polgár harmadik állam állampolgárságával bíró házastársa már előzőleg jogszerűen valamely másik tagállamban tartózkodjék.
Munkáltatók
kötelezettségek: egyszerű magánmunkáltatók sem különböztethetik meg alkalmazottaikat állampolgárságuk alapján (közvetett módon sem)
joguk van arra, hogy állampolgárságtól függetlenül válasszák ki alkalmazottaikat (pld. érvénytelen az a jogszabály, ami előírja, hogy egy bizonyos pozíciót csak egy bizonyos állampolgársággal rendelkező személy tölthet be)
A Tanács 1612/68/EGK rendelete > az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma
TILOS olyan korlátozások más tagállamok állampolgárainak alkalmazásával szemben, amelyet a hazai polgárokkal szemben nem érvényesítenek
TILOS vállalkozásonként, üzletáganként, régiónként, országos szinten meghatározni a külföldi foglalkoztatottak számát
TILOS bérezés, elbocsátás, újraalkalmazás területén a megkülönböztetés
Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma a másodlagos jogban és a joggyakorlatban
Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete ( 2011. április 5. ) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról
A Tanács 1612/68/EGK rendelete
JOGOSULT: ugyanazon szociális és adókedvezményre
JOGOSULT: ugyanazok a szakszervezeti jogok
JOGOSULT: azonos feltételekkel részvétel szakmai képzésben/átképzésben
~ a rendelet szól a munkavállaló családtagjainak származékos jogosítványairól
~ másik tagállamban tartózkodás és munkavégzés joga
~ a munkavállaló gyermekei a fogadó ország polgáraival azonos feltételek szerint vehetnek részt a közoktatásban és a szakmai képzésben
> hatályon kívül helyezte a tanács 492/2011/EU rendelete > ezt megelőzően azonban természetesen jelentős joggyakorlata alakult ki
6
2016.10.18.
Szabályozott kérdések:
az Európai Unió (EU) tagállamai állampolgárainak joguk van egy másik tagállam területén fizetett munkát vállalni és végezni
hasonlóképpen a munkáltatók is kicserélhetik az állásajánlatokat, valamint munkaszerződéseket köthetnek és teljesíthetnek más tagállamokból származó uniós polgárokkal
a betölthető állás jellege miatt megkívánt nyelvismerettel kapcsolatos feltételek kivételével a tagállamok jogszabályai nem korlátozhatják az állásajánlatokat és az állásra benyújtott pályázatokat, vagy más tagállamok állampolgárainak jogát arra, hogy munkát vállaljanak és végezzenek
Szabályozott kérdések:
az irányelv ezenkívül tilt minden olyan rendelkezést, amely a más tagállamokból származó uniós polgárok tekintetében a következőket írja elő:
~ a munkaerő toborzására alkalmazandó külön eljárások; ~ a betölthető munkahelyek hirdetésének korlátozása; ~ az álláskereséssel és a munkaügyi hivatalnál történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos segítségnyújtásra vonatkozó külön feltételek.
Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma a másodlagos jogban és a joggyakorlatban
A munkavállaló családja > azonos feltételekkel nyernek felvételt az általános oktatási intézményekbe, a szakmunkás- és az egyéb szakképzésre.
Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete ( 2011. április 5. ) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról II. Foglalkoztatás és egyenlő bánásmód: a rendelet megtiltja továbbá a belföldi és a más tagállamokból származó munkavállalók közötti különbségtételt az alábbi területeken:
a foglalkoztatási és munkafeltételek (például a javadalmazás, a munkaviszony megszüntetése vagy munkanélkülivé válás esetén az újra elhelyezés vagy újrafoglalkoztatás terén);
adóügyi és szociális jogok;
oktatás és átképzés;
kollektív vagy egyéni megállapodások;
a szakszervezeti tagság és az azzal kapcsolatos jogok gyakorlása.
Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma
- Munkaerő-közvetítés, állásajánlatok és -pályázatok
a tagállamok együttműködnek és információkat cserélnek a foglalkoztatásnak, a munkaerőpiacnak, valamint a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásának elemzése terén
ezen túlmenően a tagállamok a más európai országokból származó munkavállalók foglalkoztatásával foglalkozó szakszolgálatokat hoznak létre, amelyek összefogják az ezeket érintő munkaajánlatokat
Groener c/ Minister for Education ügy (C379/87.)
Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma a másodlagos jogban és a joggyakorlatban
Az ír oktatási miniszter megtagadta Anita Groener holland állampolgár kinevezését a festészet tanárává egy dublini főiskolán.
- Nyelvismeret követelménye
nincs nyelvközösség > az integráció támogatja a nyelvi sokszínűséget
nyelvek közötti egyenlőség elve
Írország két hivatalos nyelve: ír és angol. A lakosság 1/3-a beszéli az írt, de a kormány támogatja a nyelv használatát. A dublini iskolában senki nem tanított ír nyelven. Groener festészetet akart oktatni.
a munkavállalók szabad mozgása és a nyelv problémája: munkáltatókra és munkavállalókra is kötelezettséget ró > megkövetelhető egy adott nyelv ismerete, ha ahhoz szükséges, amit dolgozni fog
Bíróság: a tanári tevékenység nem merül ki az oktatásban, fontos az iskola mindennapi életében való részvétel, tehát okkal követelhető meg az ír nyelv ismerete.
7
2016.10.18.
Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma a másodlagos jogban és a joggyakorlatban
Közvetett diszkrimináció tilalma:
nem állampolgársághoz, hanem valamilyen más ismérvhez (pl. lakóhely, a fogadó államban eltöltött szolgálati idő) kötés
Scholz-ügy (C-419/92.) > Németországban szerzett szolgálati idő elutasítása Olaszországban > jogellenes
Collins-döntés (C-138/02.) angliai álláskeresési támogatás tényleges ott tartózkodástól való függővé tétele > nincs integráns kapcsolata a munkaerőpiaccal, ezért a brit korlátozás jogszerű
- Közvetlen diszkrimináció tilalma: a Bosman ügy (C-415/93.)
Hivatásos focisták szerződésük lejárta után sem szerződhettek át más tagállamok klubjához, amíg utóbbi egyesületek nem fizetnek képzési díjat (transfer, training or developement fee) a labdarúgók korábbi „nevelő” klubjának. Bíróság: akadályozza a játékosok szabad mozgását, mert elrettentőleg hat.
Köbler ügy (C-224/01.)
Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma a másodlagos jogban és a joggyakorlatban
Az osztrák egyetemeken legalább tizenöt éve oktató egyetemi tanárok különleges pótlékban részesülhettek, viszont valamely más tagállam egyetemén töltött szolgálati időt nem lehetett figyelembe venni. - sérti a Szerződést
az uniós jog védelme kiterjed a tagállamok közötti határon át naponta ingázó munkavállalókra (frontier worker) is
a más tagállamokból érkező munkavállalókat, illetve családtagjaikat ugyanazon szociális kedvezményekben, előnyökben kell részesíteni, mint a hazai dolgozókat (a szociális előny fogalma felölel minden olyan előnyt, amely alkalmas arra, hogy a munkavállalók szabad áramlását előmozdítsa)
További kapcsolódó gyakorlat Bíróság: a különböző tagországokban a közszolgálatban eltöltött időt be kell számítani a hivatali előmenetel szempontjából
Mattern és Cikotic ügy (C-10/05.)
Ha egy tagállam állampolgára foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat egy másik tagállam területén, házastársa és 21 év alatti vagy eltartott gyermekei jogosultak ugyanannak a tagállamnak a területén foglalkoztatottként bármely tevékenységet vállalni, abban az esetben is, ha egyik tagállamnak sem állampolgárai.
A SZABAD MOZGÁS AKADÁLYAI NEMI DISZKRIMINÁCIÓN ALAPULÓ AKADÁLYOK
8
2016.10.18.
A szabad mozgás akadályai Nem diszkrimináción alapuló akadályok - Kraus ügy (C-19/92.)
A német jog a külföldön szerzett akadémiai fokozatok használatát csak külön engedéllyel teszi lehetővé, s az engedély nélküli használatot bűncselekménynek minősíti.
Bíróság: korlátozza/megnehezíti a munkavállalás és a letelepedés szabadságát; kivéve, ha közérdek védelme indokolja
Az engedélyezés során a német hatóságok nem vizsgálhatnák mást, mint hogy a diplomát az arra jogosult intézmény megfelelően állította-e ki.
Graf ügy (C-190/98.)
Osztrák munkajogi szabály szerint kártalanítást fizet a munkavállalónak, ha a munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg.
Bíróság: ez összeegyeztethető a közösségi joggal, mert ugyanúgy vonatkozik az osztrák állampolgárokra is, és csak feltételezhető, hogy megnehezíti a másik tagállamban való elhelyezkedést a kártalanítás elmaradása.
Kivételek a szabad mozgás alól - Közszolgálat (public service): olyan beosztás ellátását jelenti, amely
- Lehtonen ügy (C-176/96.)
Kosárlabdakluboknak tilos egy meghatározott naptári napot követően igazolt játékosokat bajnoki mérkőzésekre benevezni.
Bíróság: EUMSz-be ütközik, ha harmadik tagállamból igazoltakra későbbi határidő vonatkozik és nincs e szabályt igazoló objektív körülmény.
Kivételek a szabad mozgás alól
- Kivételek, korlátozások:
közérdek
közbiztonság
közegészség
közszolgálat
védelme > e kivételekkel csak megfelelően indokolt esetben lehet élni.
Kivételek a szabad mozgás alól A közszolgálat értelmezése
a közhatalom gyakorlásában való közvetlen vagy közvetett részvételt, közjogi funkciók ellátását jelenti
- A fogalmat – intézményi-szervezeti megközelítést alkalmazva - az EB gyakorlata határozta meg
~ közvetlen közhatalom gyakorlás = alkalmazott tevékenysége érinti a természetes vagy jogi személyek helyzetét
NEM közszolgálat: önkormányzatok kertésze, festői, kórházi nővérek, nyelvtanárok, középiskolai tanárok, vasutasok (kivéve háború esetén)
~ közvetett közhatalom gyakorlás = Ø kiterjesztő értelmezés > nem mindenki, aki olyan szervezetnél dolgozik, amelynek vezetője közhatalmat gyakorolt > pl. titkárnő igen, de fizikai dolgozók (ld. kertész) nem
IGEN, közszolgálat: önkormányzatok éjjeliőrei, felügyelői
a Bíróság esetjogán alapuló kivételek
a korlátozó intézkedés az állam általános vagy helyhatósági szerv (pl. önkormányzat) speciális érdekei védelmének felelősségével jár (149/79. sz. ügy, Bizottság v. Belgium)
a kivételt szigorúan és szűken kell értelmezni > arra csak az alkalmazással, állás betöltésével kapcsolatban lehet hivatkozni
~ objektív igazolhatóság (objectively justified) ~ nyomós közérdeken alapuló indok (pressing reasons of public interest vagy overriding reasons of public interest)
9
2016.10.18.
Kivételek a szabad mozgás alól Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme
- Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme:
a kivételek alkalmazása nem szolgálhat gazdasági érdekeket
a fogalmakat az EUMSz nem határozza meg, a Tanács 64/221/EGK irányelve állapította meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok hivatkozhatnak rá > ezt időközben 2004/38/EK irányelv váltotta fel
közrendre, közbiztonságra hivatkozó intézkedést csak az érintett személyes magatartása alapján lehet foganatosítani
a közrendre való hivatkozás a társadalom valamely alapvető érdekét sértő, tényleges és kellőképpen súlyos fenyegetés létét feltételezi (115 és 116/81. sz. egyesített ügyek, Rezguia Adouni v. Belgian State and City of Liége; Dominique Cornuaille v. Belgian State)
miután e kategóriák országonként és korszakonként eltérő tartalommal bírnak, a tagállamok bizonyos mértékű (a közösségi jog által körülhatárolt, a közösségi intézmények ellenőrzése alatt álló) mérlegelési szabadsággal bírnak (41/74. sz. ügy, Yvonne van Duyn v. Home Office)
Kivételek a szabad mozgás alól Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme
Adoui an Cornuaille ügy (C-115/81. és 116/81. egyesített ügyek)
- Van Duyn ügy (C-41/74.)
Belga hatóságok francia nőktől megtagadták a tartózkodási engedélyt, mert vélhetőleg prostituáltként dolgoztak volna egy bárban. Belgiumban a prostitúció nem tilos, bár erős korlátozások vannak a visszaszorítására, hazai polgárok csinálhatják, a külföldieket pedig rendre kiutasítják.
Bíróság: közrendre hivatkozni: társadalom valamely alapvető érdekét sértő tényleges és súlyos fenyegetés esetén + nem lehet önkényes megkülönböztetés más tagállamok polgáraival szemben. Jelen ügyben önkényes a megkülönböztetés - sérti a Szerződést.
Holland állampolgár Angliában az angol szcientológia szektánál akart dolgozni. Az angol hatóságok megtagadják, mert bár nem jogellenes, de ellentétes a közjóval a szekta tevékenysége.
64/221/EGK irányelv: közrendre, közbiztonságra hivatkozni csak az egyén személyes magatartása alapján lehet.
Bíróság: a közrend kategóriáját szűken kell értelmezni > az adott ügyben a Bíróság megengedte a közrendre való hivatkozást és megállapította az irányelv közvetlen hatályát.
Kivételek a szabad mozgás alól - Társadalombiztosítási szabályok
A NEM KERESŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
az EUMSz 48. cikk biztosítja a munkavállalóknak: ~ különböző államokban figyelembe vett minden idő összeadása (fontos az igényjogosultság megszerzése és megtartása miatt) ~ pénzbeli járandóság kifizetése a tagállam területén lakó személyeknek
Kivételek a szabad mozgás alól Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme
ha az adott gyógykezeléshez rendszerint szükséges időn belül a lakhely szerinti tagállamban az ellátás nem biztosítható, az illetékes intézménynek meg kell adni a külföldi ellátások megtérítésére vonatkozó előzetes engedélyt
Az Unió állampolgárait megillető jog Az uniós állampolgárság
- Az uniós állampolgárság (a Maastrichti Szerződés után)
a nemzeti állampolgárságot kiegészíti
többletjogokat biztosít
- A jogok „megtartásának” lehetőségét, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a másodlagos jogalkotásban a 883/2004/EK ill. a végrehajtására szolgáló 987/2009/EK rendelet biztosítja
10
2016.10.18.
A NEM KERESŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
A szabadságjog konkrét tartalma
Konkrét jogosultságok (EUMSz 20-24. cikkek):
az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, tartózkodhat
választójog: lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és európai parlamenti választásokon, jelöltként indítható
Unión kívüli tagállamban bármely másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmének igénybe vétele (ha saját országának nincs helyben képviselete)
petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz ill. az európai intézményekhez
A hosszabb idejű tartózkodás
- A személyek szabad mozgása elvének konkrét tartalma:
rövidebb idejű tartózkodás (3 hónap), az utazás szabadsága (beleértve a személyes használatra vásárolt termékek „otthoni” adómentességét is - az adót a vásárlás helyén fizeti meg)
hosszabb tartózkodás (3 hónapnál hosszabb) már nincs tartózkodási engedély, csak bejelentési kötelezettség, de igazolni kell, hogy az illető gazdasági tevékenységet végez vagy a tartózkodásra megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik
Alapvető jogforrás
- A Tanács 1990. június 28-án elfogadott három irányelve
a tartózkodás jogának általános keretei (90/364/EGK)
az aktív tevékenységet befejezettek (nyugdíjasok (90/365/EGK)
tanulás céljából más tagállamban lévő személyek (diákok) (90/366/EGK)
> 2006. április 30-tól a 2004/38/EK irányelv egységesen ezek helyébe lépett
konkretizálja: Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK rendelet > ennek hatálya a munkavállalókra nem terjed ki (rájuk a 1612/68 rendelet vonatkozik)
A NEM KERESŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
A NEM KERESŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A hosszabb idejű tartózkodás A tartózkodás joga három hónapot meghaladóan
- A kérelmezőnek teljesítenie kell a következő feltételek egyikét:
gazdasági tevékenységet folytat (munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként)
elegendő forrásokkal és egészségbiztosítással rendelkezik, hogy ne jelentsen terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére tartózkodási ideje alatt > a tagállamok nem határozhatnak meg olyan konkrét összeget, amelyet „elegendő forrásnak” tekintenek, hanem figyelembe kell venniük az érintett személy személyes körülményeit.
11
2016.10.18.
A hosszabb idejű tartózkodás A tartózkodás joga három hónapot meghaladóan
szakképzésben vesz részt hallgatóként, és elegendő forrásokkal és egészségbiztosítással rendelkezik, hogy ne jelentsen terhet a fogadó tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére tartózkodási ideje alatt.
olyan uniós polgár családtagja, aki a fenti kategóriák egyikébe tartozik > nem uniós állampolgár családtag: tartózkodási engedély
> + érvényes személyazonosító okmány és a forrásokat igazoló dokumentumok bemutatása
További jellemzői:
a huzamos tartózkodási jog csak a fogadó tagállamtól való két egymást követő éven át tartó távollét esetén veszik el
a huzamos tartózkodási engedélyt tízévente automatikusan megújítják
az állampolgárok bármilyen, a fogadó tagállamban általánosan elfogadott módon igazolhatják, hogy folyamatosan az adott tagállam területén tartózkodtak
A hosszabb idejű tartózkodás Azok az uniós polgárok, akik
öt éven át folyamatosan, jogszerűen tartózkodtak a fogadó tagállamban
huzamos tartózkodási jogot nyernek az adott tagállam területén
feltéve hogy nincs ellenük érvényben kiutasítási határozat
> a huzamos tartózkodási jogra nem vonatkoznak további feltételek, s a szabályok a nem tagállami családtag hozzátartozókra is vonatkoznak > a jogról igazolás kérhető
A tartózkodási jogra és a huzamos tartózkodási jogra vonatkozó közös rendelkezések - A tartózkodási jog vagy a huzamos tartózkodási jog megszerzésére jogosult uniós polgárokat és családtagjaikat
a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken
egyenlő bánásmód illeti meg a fogadó tagállam állampolgáraival a fogadó tagállam azonban nem köteles szociális segítségnyújtásra való jogosultságot biztosítani
~ a tartózkodás első három hónapjában ~ a munkavállalókon vagy az önálló vállalkozókon, illetve családtagjaikon kívüli személyeknek > nem köteles továbbá a huzamos tartózkodási jog megszerzését megelőzően szociális segítséget nyújtani tanulmányok folytatásához, beleértve a szakképzést, amely segítség tanulmányi ösztöndíjat vagy diákhitelt biztosít ezen személyeknek.
A hosszabb idejű tartózkodás
További követelmények, garanciák:
A beutazási és tartózkodási jog közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból való korlátozása
- A fogadó tagállam
közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból
kiutasíthatja az uniós polgárokat, illetve családtagjaikat a saját területéről
> a kiutasítási határozat alapjául semmilyen esetben sem szolgálhatnak gazdasági okok
a mozgásszabadságot és a tartózkodást érintő intézkedéseknek ~ meg kell felelniük az arányosság elvének ~ kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak
az érintett egyén személyes magatartása kellően súlyos és közvetlen veszélyt kell, hogy jelentsen az állam valamely alapvető érdekére
végleges kiutasítási határozat semmilyen körülmények között sem hozható - a kiutasítási határozatban érintett személyek három év elteltével kérhetik ügyük felülvizsgálatát.
12
