A vízi közművekkel végzett közüzemi tevékenység A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, elhelyezés és tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli. Az említett közüzemi tevékenységre a Polgári törvénykönyv szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja – termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti , azonban a létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell. A közüzemi szolgáltatás minőségi követelményeit, a feleket szerződés alapján megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a vízközművek üzemeltetésének követelményeit a 21/2002. (IV. 25.) KöVíM rendelet tartalmazza. A törvényhozók szándékát és a vízügyi szakmai álláspont megalapozottságát erősíti és igazolta a modernizációs program és az európai integrációra való felkészülés egyes szakmai végrehajtásáról szóló 2159/1996. (VI. 28.) Korm. határozat, mely a vízügyi infrastruktúra körében ismeri el azokat a létesítményeket és feladatokat, amelyek hovatartozását több éven keresztül egyes oldalról vitatták (pl: Kis-Balaton vízvédelmi rendszer, vízkészletgazdálkodás, vízbázisvédelem, a vízminőséget is tartalmazó vízrajzi hálózat, szennyvíztisztítók, szennyvízcsatorna-hálózat). E témakörhöz tartozik a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. Ezen jogszabályok készítették elő Magyarország Európai Uniós csatlakozásának vízügyek és vízi környezetvédelmi szempontból is szükséges szakmai feltételeit, teremtették meg az alapját, hogy az Uniónak a Víz Keretirányelv-ként nevezett határozatában foglaltak Magyarországon is érvényre juthassanak.
2
Ptk. 1959. évi IV. tv. 2. A közüzemi szerződés 387. § Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. 388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. (2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. (3) A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. (4) A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel. IV. rész, kötelmi jog Általános szerződési feltételek 209. § Szerződési feltételek tisztességtelensége -
egyoldalú és indokolatlanul hátrányos az egyik félnek, valamennyi félre kiterjedő hatállyal, (Bíróság) Általános szerződési feltételek + fogyasztói szerződés kikötése (de nem az, ha a szerződésben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás szövegezése egyértelmű és érthető mindkét fél számára.), ha jogszabály vagy jogszabály előírásainak megfelelően állapították meg.
IV. fejezet Vgtv. 1995. évi LVII. tv. Víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység 13. § (1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, elhelyezés és- tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység.
3
A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja – termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti – azonban a étfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell. (4) A közüzemi szolgáltatás minőségi követelményeit, a feleket szerződés alapján megillető alapvető jogokat és kötelezettségeket – ideértve a szerződéskötési kötelezettség korlátozásának feltételeit is – a Kormány rendeletben állapítja meg.1 Történeti rész Vízművek igazgatása 1930. évi XVIII. tv. – közüzem 1934. évi XII. tv. – üzemigazgatási zavar a közvagyon részét alkotó vízüzemi berendezést – gazdaságilag rendben tartsa. Állandóan üzemképes állapotban tartani (a víztermelő és vízellátó berendezéseket) - üzemi, műszaki, fenntartási feladat Kifogástalan üzemmenet mellett legmegfelelőbb munkaerők és ezek irányítása, ellenőrzése - rá ne fizessen, - a tőle megkívánt anyagi megtérítéseket biztosítsa, - a vízmű a került más vagyonától elkülönítve Főváros vízmű szabályrendelete: (önálló részei) Állandó természetű 1.) vízszolgáltatási szabályzat, 2.) vízmű-üzemi szabályzat, 3.) a vízmű-üzemi alkalmazottak létszáma és illetményszabályzata, 4.) a vízmű-üzemi alkalmazottak szolgálati szabályzata, 5.) a vízmű-üzemi alkalmazottak nyugdíjszabályzata 6.) vízdíjszabályzat
4 A közület vállalta vízellátási kötelezettség maga után vonja a lakosság vízhasználati kötelezettséget (vezetékkel, közkutakkal ellátott területen) akkor is meg kell fizetni a rá eső vízdíjakat, ha a bevezetési kötelezettségnek nem tett eleget. Egészségtelen kutak betemetési kötelezettsége Vízdíjszabályzat – a vízmű a közület egészségügyi berendezése, amelyet még ráfizetéssel is fenn kell tartani, tehát nem célja a közületi vagyon pénzbeli szaporítása. 1885. évi XXIII. törvény – a vízjogról. -
talajjavítási munkák + vízimunkák létesítését előzetes hatósági engedélyhez kötötte és a hatóság műszaki szakértőjéül a tv. vht-ja a kultúrmérnöki hivatalt (összes nem állami vízimunkáknál, így a vízellátásnál:
2. §, 14. §, 25.§-ai házi szükségletre kézi erővel engedély nem. 59. § - 60. § – szolgalom kártalanítás ellenében 160. § - előmunkálatok 42. § - kultúrmérnöki hivatal Gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter 1890- vízellátás és csatornázás ügyének egységes irányítását szorgalmazta. 1890. 7 vízvezetéki tervet újítottak fel. Sopron, Pécs, Brassó, Nagyvárad, Rimaszombat, Eperjes, Herkules-fürdő (Felvidék és Erdély, itt a vízbeszerzés könnyebb és olcsóbb) 1898. végéig 166 községben 1,5 millió lakos rendszeres vízellátása Alföld – Zsigmondy Vilmos 1866 – Harkány- első artézi kút 355 mélyfúrás állam díjtalanul végezte a mélyfúrásokat, ahol rossz volt a víz. 1913. XVIII. tv. – artézi kutak engedélyezése – védőterület 1918-ig 49 városi vízvezeték valósult meg, ebből 15 marad a CsonkaMagyarországon. Fogyasztóvédelem 1997. évi CLV. tv. - általános szerződési feltételek Ptk. 205. § 209/D. § - 18/1999. (I. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésekben a tisztességtelen működési feltételek - ügyfélszolgálat (fogyasztóbarát) - üzletszabályzat Gödöllő ivóvízellátása (1930-as évek közepe) Egészség (jamboree) a Kormányzó úr főméltóságának nyári üdülőhelye Európa kultúrfelének cserkészei
5
Barcelona vízhiány Regionális vízművek 2009. november/december új tulajdonosi program (tőzsdei bevezetés) Miniszter KvVM rendeletben – a 2007. évi lakossági víz és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről. Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat állásfoglalása Egységes szervezet létrehozása – önkormányzati infrastruktúra fejlesztése, üzemelése belvízelvezetés – szilárd út Új víziközmű törvény. -
célkitűzései új rendelkezései
Hangoztatottak és ami mögötte van -
árképzés, tőkebevonás, tulajdonviszonyok, stb. minőség, megbízható szolgáltatás, víziközmű felügyelet
6
A víziközmű ellátás súlyponti területei • üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése; • az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése; • a szennyvízelvezetés,- tisztítás fejlett EU országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel; • a Víz Keretirányelvből adódó feladatok végrehajtása; • a víziközmű szolgáltatás szervezeti struktúrájának rendezése, egyidejüleg a fogyasztóvédelem szempontjainak fokozottabb érvényesítése. -
38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet: a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről;
-
21/2002. (IV. 25.) KöVíM rendelet: víziközművek üzemeltetéséről;
-
121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet: a közfürdők létesítéséről és működéséről;
-
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet: a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról,
-
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet: a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről;
-
1991. évi XVI. törvény: a koncesszióról;
-
a többször módosított 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet: az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról;
-
201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet: a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról;
-
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet: az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről;
-
1995. évi LVII. tv. 13. §-a a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenység;
-
1995. évi IV. tv.: (Ptk.) 387-388. §-ai a közüzemi szerződés (Ptk.) 205. § és 209/D § általános szerződési feltételek, tisztességtelen szerződéses feltételek
7 -
1997. évi CLV. tv.: a fogyasztóvédelemről 1990. évi LXV. tv.: a helyi önkormányzatokról
-
1991. évi XXXIII. tv.: az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adása;
-
2007. évi CVI. tv.: az állami vagyonról;
-
25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet: a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési éstisztítási Megvalósítási Program,
-
26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet: a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési éstisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról; Mell. – agglomeráció lehatárolásának módszertana + követelmények agglomerációs jegyzék Központ: ahol van a szennyvíztisztító telep vagy végleges szennyvízelhelyező létesítmény 1990. évi LXV. tv.: a helyi önkormányzatokról IX. fejezet Az önkormányzat vagyona
78. § Tulajdonból és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogból áll 79. § vagyon külön része a törzsvagyon: amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Korlátozottan forgalomképes: közművek, víziközmű, középület, intézmények (csak közszolgáltatási célra hasznosítható). Forgalomképtelen (helyi közút, tér, park, 1991. évi XXXIII. tv. 15. – 20. § vízek, közcélú vízilétesítmények és víziközművek Önkormányzat gazdálkodása-privatizáció
